Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan. Bevezetés. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka

Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka fői k l i docens főiskolai d

Bevezetés Több anyagot és energiát használ az emberiség (a gazdaság és a társadalom), mint amennyi újratermelődni képes, és több hulladékot/szennyező anyagot „termel”, mint amennyit a Föld természetes hulladékasszimiláló kapacitása hatástalanítani képes, és amire a szükségletek azonos színvonalon í l való ló kielégítéséhez ki lé íté éh feltétlenül f ltétl ül szükség ük é volna. l

Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék E-mail: [email protected]

Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2010-2011-es tanév II. félév

1. Természet – Társadalom - Gazdaság 1. Ökológiai közgazdaságtan és környezetgazdaságtan 2. A környezetgazdaságtan családfája 3. A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere, a gazdaság nyitott láncainak zárása 4. A fenntartható fejlődés 5. A fenntartható fejlődés értelmezései

A környezetgazdaságtan családfája a természeti környezet kezelése alapján

Mottó: „Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető elő természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát. Amikor ezt majd gazdaságilag is megérzi, valószínűleg felismeri hibáját, de megeshet, hogy akkor már késő lesz” K. Lorenz, 1988

Természet – Társadalom- Gazdaság Ökológiai közgazdaságtan:

A természet rendszeréből és logikájából indul ki, megpróbál globális szinten hosszú távú választ adni a természet és társadalom alapkonfliktusára. Feltárja a természet és a gazdaság közötti alapvető konfliktusokat, cél a gazdaság és a bioszféra összhangja, a gazdaság nyílt folyamatainak – a természet mintájára való – zárása. Természet Æ Társadalom (gazdaság – nyílt folyamatok, természet – zárt rendszer)

Környezetgazdaságtan: A gazdaságból indul ki, és azt mondja, hogy a piaci viszonyokat átalakítva, érzékennyé lehet tenni a gazdaságot és a tágabb társadalmat a természeti problémákra. Cél a gazdasági és társadalmi hatások környezet-konform irányba való terelése. Gazdaság Æ Érzékennyé tenni a társadalmat

Környezetgazdaságtan

Ökológiai gazdaságtan

Fő célkitűzés

végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás

az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagyvagy jellegű kapcsolat)

fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja

Ember/ természet kapcsolat

rendkívül antropocentrikus

erőteljesen antropocentrikus

enyhén antropocentrikus

A legfőbb fenyegetések

éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák

a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok

Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés

Fő témák

szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése

orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése

globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásrautaltság

Ki viseli a költségeket?

a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények)

a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség)

a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények)

Alapvető hiányosságok

kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével

a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni

alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol

Paradigma Dimenzió

Prériközgazdaságtan

Kocsis Tamás: A jövő közgazdaságtana?

1

A gazdaság nyitott láncainak zárása

A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere

Fenntartható Fejlődés – Sustainable Development

1.

Input mérséklése

2.

Tisztább termelési eljárások

3.

Fogyasztási intenzitás mérséklése

4.

Újrahasználat (reuse)

5.

Újrahasznosítás (recycling)

6.

Hulladékok semlegesítése

A fenntartható fejlődés fogalma

Környezet és Fejlesztés Világbizottság Brundtald Bizottság (1983) Cél:

•

A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti.

•

Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: “amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét.” (Meadows [2000] 271. o.)

• a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre • javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra • környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése

Eredmény: Közös Jövőnk (1987) Our Common Future Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása.

A fenntartható fejlődés kilenc alapelve: 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2. Az ember életminőségének javítása 3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése • Az életet támogató rendszerek megőrzése • A biodiverzitás megőrzése • A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9. Globális szövetséget kell létrehozni

A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: • megújuló természeti erőforrások /víz, szél, nap, biomassza stb./, • nem megújulók /ásványok, fosszilis energiahordozók, hidrológia folyamatok/, • részben megújulóak /talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás, geotermikus energia, sztratoszférikus ózon/.

2

A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek:

• Föld eltartóképessége

(carrying capacity, az ökológiában egy adott terület eltartóképességén azt a populációt értjük, amelyet egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna)

• Hulladékasszimiláló képesség

(a környezet szennyezésbefogadó/elnyelő képességének mértéke)

•

• Termodinamika I. törvénye

(megmaradási törvény: minden termelésnövekedésnek két hatása van: 1. energiát és anyagot igényel, 2. növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését – mennyiségi korlát)

•

• Termodinamika II. törvénye

(entrópia törvény: az energia áramlásának a törvénye, a hasznosság negatív mértéke, a környezet degradálódása – minőségi korlát)

• THL-görbe (az anyagi javak növekedésével a környezeti javakban csökkenés következik be)

A fenti elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet, feltéve, hogy: • • •

a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer d számára; á á léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között; a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.

A fenntartható fejlődés értelmezései Gyenge fenntarthatóság Weak Sustainability A természeti tőke felváltható művi tőkével

Szigorú fenntarthatóság Strong Sustainability A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével

•

a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

Természeti tőke: Olyan felhalmozott természeti erőforrás, amely valamilyen szolgáltatást (hasznos áramot) biztosít, tart fenn. A természeti tőke elemei a következők: • • •

Nem megújuló, ökoszisztémából kitermelt erőforrások Megújuló, ökoszisztémák által előállított illetve fenntartott erőforrások Környezeti szolgáltatások

A Föld eltartóképességének és gazdaságának lehetséges kölcsönhatásai (Meadows-modellek)

Bioszféra

Bioszféra

Társadalom

c.)

d.)

Gazdaság

Gazdaság

Társadalom

Környezeti fenntarthatóság Environmental sustainability Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni

3

2. KÖRNYEZETI, JÓLÉTI, FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROK Zöldülő nemzetgazdasági elszámolások

1. Mit mérünk és hogyan? 2. A GDP – GNP korlátai 3. Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI 4. Ökológiai lábnyom, a Humán fejlődés indexe (HDI) 5. Komplex környezeti indikátor (PSR- és DPSIR modellek, ECO-21)

Új típusú makromutatók Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW) W. Nordhaus - J. Tobin, 1970 GNP +

szabadidő, háziasszonyok által otthon elvégzett munka

-

Makromutatók hiányosságai: A GDP (hazai) és a GNP (nemzeti) korlátai - A jólét mértéke = az áruk összértéke (monetarizált értékösszeg) -A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekben bekövetkezett változásokat - A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt - GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe) - A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re

Új típusú makromutatók Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW Herman Daly, John Cob

„csináld magad” tevékenységek

A NEW-hoz hasonlóan flow típusú

környezetszennyezésnek,

Fontos előrelépés a NEW mutatóhoz képest:

a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és egyéb korrekciós tényezők Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben

Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában

- fogyasztási egyenlőtlenségek jólétre gyak. hatása - hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke GNP 1950-1988 között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent

A GPI kiszámítása Genuine Progress Indicator, 1995

(ISEW - (+) társadalmi és ökológia költségek (és hasznok)

4

Az új mutatóknak is vannak hiányosságai Nem veszik figyelembe a következőket: ƒ Biológia diverzitás csökkenése ƒ A munkahelyi környezet értéke (az ott megjelenő előnyök és hátrányok) ƒ Fekete gazdaság ƒ Vízügyi beruházásokkal okozott károk ƒ + Szabadalmi problémák is adódnak (adatszerzés nehézségei, becslések, a károk pénzben való kifejezésének nehézségei)

Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató

1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át

Az ökológiai lábnyom összetevői Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató Energiatermelés fosszilis tüzelőkből

Épített környezet

Élelmiszertermelés

Erdőterület faipari termékekhez

Definíció: Az a föld (és víz) terület, melyre egy meghatározott emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség. Annak értéke, értéke hogy mennyi termékeny földre és vízre van szüksége egy személynek, városnak, országnak vagy az emberiségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az uralkodó technológia használatával. Ez a föld bárhol lehetne a világon. Az Ökológiai lábnyomot „területegységekben” mérik.

Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató kritikái Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban há t tá b élők külön külö fogyasztóként f tóké t való ló kezelésére k lé é (például ( éldá l egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.) Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban.

5

HDI – Human Development Index

HDI – Human Development Index Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által 1990ben kidolgozott mutatószám A HDI komponensei: - az egy gy főre jjutó GDP,, vásárlóerő p paritáson számolva - az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma is egyharmados súllyal) -születéskor várható élettartam További fejlesztési lehetőségek: hajléktalanság, kábítószerfüggés, öngyilkosság, bűnözés, vagyoni helyzet.

R a n g so r 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 12. 13. 14. 16. 18. 23. 24. 29. 32. 35.

O rsz á g N o rvég ia Iz land S vé d o rsz ág A usz tria H o lla nd ia B elgium USA K a nad a Jap án S vá jc Íro rsz ág E gye sült K irálysá g F inno rsz ág A usz tria N é m eto rszá g P o rtugá lia G ö rö go rszá g S z lo vé nia C se h K ö z társa ság L en gyelo rszá g

1975 0 .8 5 8 0 .8 6 2 0 .8 6 2 0 .8 4 3 0 .8 6 3 0 .8 4 0 0 .8 6 4 0 .8 6 6 0 .8 5 1 0 .8 7 2 0 .8 1 9 0 .8 4 0 0 .8 3 5 0 .8 3 9 .. 0 .7 8 5 0 .8 3 1 .. .. ..

1990 0 .9 0 0 0 .9 1 2 0 .8 9 3 0 .8 8 6 0 .9 0 4 0 .8 9 2 0 .9 1 1 0 .9 2 4 0 .9 0 6 0 .9 0 4 0 .8 7 1 0 .8 7 7 0 .8 9 4 0 .8 9 0 0 .8 8 5 0 .8 4 7 0 .8 6 9 0 .8 4 3 0 .8 3 5 0 .7 9 4

2001 0 .9 4 4 0 .9 4 2 0 .9 4 1 0 .9 3 9 0 .9 3 8 0 .9 3 7 0 .9 3 7 0 .9 3 7 0 .9 3 2 0 .9 3 2 0 .9 3 0 0 .9 3 0 0 .9 3 0 0 .9 2 9 0 .9 2 1 0 .8 9 6 0 .8 9 2 0 .8 8 1 0 .8 6 1 0 .8 4 1

HDI – Human Development Index

Komplex környezet indikátorok Rangsor Ország 1975 1990 2001 38. Magyarország 0.775 0.803 0.837 39. Szlovákia .. .. 0.836 47. Horvátország .. 0.801 0.818 63. Oroszország .. 0.809 0.779 72. Románia .. 0.768 0.773 75. Ukrajna .. 0.797 0.766 104. Kína 0.521 0.624 0.721 157. Guinea .. .. 0.425 175. Sierra Leone .. .. 0.275 Forrás: "Human Development Report 2003", United Nations Development Programme Kategóriák: 1. Magas: 0,8-tól 2. Közepes: 0,5-0,8 3. Alacsony: 0,5 alatt

A PSR modell elvi felépítése

- PSR-modell - DPSIR- modell - ECO-21 indikátor D – Driving force (hajtóerő) P – Pressure (terhelés) S – State (állapot) I – Impact (hatás) R – Response (válasz)

DPSIR modell elvi felépítése

6

Az ECO-21 indikátormátrix elvi felépítése Környezeti elemek, ökológiai rendszerek Föld, talaj Természet Emberi (élõ, egészség, élettelen) éltmód

"R" -Ágazatok válaszai

Levegõ

Víz

ágazati „lenyomat”

Energia-termelés

P11

P12

P13

P14

P15

I1

R1

P21

P22

P23

P24

P25

I2

R2

P31

P32

P33

P34

P35

I3

R3

Közlekedés

P41

P42

P43

P44

P45

I4

R4

háztartás, lakosság, társadalom határokon „begyûrûzõ” hatások elemek használata

P51

P52

P53

P54

P55

I5

R5

P61

P62

P63

P64

P65

I6

R6

U1

U2

U3

U4

U5

PECO-21

RECO-21

„S” -- Állapot körny.minõségi mutatók

S1

S2

S3

S4

S5

SECO-21

„P”-- Ágazatok terhelése

Ipar Mezõgazdaság

Az ECO-21 mutató jellemzői - Aggregált mutató: a „PSR” model mindhárom összetevőjének megfelelő egy-egy aggregált érték, egyszerűen számítható, a jelenlegi statisztikai adatok birtokában megbízhatóan lehet becsülni - Környezeti jellemzőség: Egyaránt jellemző az ágazatok környezetterhelésére, a környezeti elemek állapotára és a válaszintézkedésekre - Időbeni homogenitás: Adatsora legalább 10 évre visszamenőleg előállítható és a – legalább 10 évre előretekintő – jövőképe is viszonylag egyszerűen számítható - Térbeni reprezentativitás: Mind nemzetközi, mind hazai, mind regionális léptékben összehasonlíthatóvá tehető - Értelmezhetőség: Jól kommunikálható, egyszerűen magyarázható, megjegyezhető

3. A KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI

1. Az externáliák fogalma és jellemzőik 2. Az externália gazdaságilag optimális szintje 3. Az externáliák internalizálása 4. Állami szabályozási módok (közvetlen szabályozás és piaci eszközök) 5. Magánmegoldások (Coase-tétel)

Az externáliák fogalma “Külső gazdasági, vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor a termelés, vagy a fogyasztás járulékos költségeket, vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. Pontosabban, a külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének p j a magatartása g által egy gy másik szereplő p jólétében előidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg dollár-, vagyis piaci tranzakciókban.” /Samuelson-Nordhaus/ “Külső hatás egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy, vagy vállalat profitjára, vagy jóléti szintjére.” /Mischan/

Az externáliák jellegzetességei, közgazdasági következményei

Az externáliák típusai

Jellegzetességek

Hatás

Fogyasztói

Termelői

Pozitív

Védőoltás egy fertőző betegség ellen

Méhészgyümölcsöskert

Rádió zaja egy parkban

Vegyi üzem által kibocsátott szennyezés

Negatív

• Harmadik személy (vagy személyek) jóléti függvényét módosítja. • Nincs ellentételezés. • Az előidézett hatás nem szándékolt. Következmények • A szennyezést okozó tevékenység túlzó lesz. • Túl sok szennyezést termelnek. • Nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére. • A szennyezésért felelős termékek ára túl alacsony. • Nincs ösztönzés a hulladékok újrahasznosítására.

7

A termelés magán és társadalmi költségei* Ár, költség

A kínálat (ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket)

Kereslet

b

p*

Piaci elosztás környezetszennyezéssel (negatív externális hatás)

i

pm

A kí kínálat ál t (h (ha csakk a termelés határköltségeit vesszük figyelembe)

h

*Kerekes-Szlávik: Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák KJK, 1989 56. o.

Q*

Qm

Termelés

Az externália gazdaságilag optimális szintje

Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma B - az externália gazdaságilag optimális szintje A+B - a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma A - a társadalmi tiszta haszon maximuma C+D -az az externália azon része része, amit el kell kerülni C - a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el Q* - a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje Qm - a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon

Az externáliák internalizálása

A pigou-i adó optimális nagysága

Arthur Pigou (1877-1959) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) •

A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni. internalizálni

Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel.

8

Magánmegoldások: A Coase-elmélet

A jogok definiálása

Ronald Coase (1910- ) 1960: The Problem of Social Cost (A társadalmi költség problémája)

Coase Pigou-val szemben azt állítja, hogy nincs szükség állami beavatkozásra, mert a piac magától is eléri a társadalmi optimumot, ha a tulajdonjogok meghatározottak. Coase tétel: Coase-tétel: függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot. Például: fafeldolgozó üzem mellett, ami a fát a folyón úsztatva kapja

1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez

az erdőgazdaságtól. A folyó a tóba torkollik, amelynek partján egy szálloda működik (főleg horgász vendégekkel). A fát a gombásodás ellen impregnáló anyaggal kezelik, aminek egy része a folyóba oldódik, utána a tóba és az ott élő halak szervezetébe kerül. a) A szállodás a tulajdonosa a fafeldolgozónak b) Nincs a tulajdonosok között semmilyen kapcsolat

Tulajdonjog

A Coase tétel szerinti megoldás

használat joga a jövedelmek megszerzésének és megtartásának joga a tulajdon lényeges tulajdonságának megváltoztatásához ált t tá áh való ló jog j az előbbi tulajdonjogok összességének vagy csak egyes elemeinek átruházási joga.

A Coase-tétel ellentmondásai

4. A KÖRNYEZET GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE

• Az alku soha nem kétszereplős • Az alku lebonyolításának is költségei vannak, amik nagyon magasak is lehetnek • Gyakorlati tapasztalat, hogy a felek nem hajlandók az alkura

1. A természeti tőke mérésének sajátosságai

A Coase-elmélet kritikája • tökéletes versenyt feltételez • nehéz az alkuban résztvevők azonosítása • nagyszámú érintett • károkozók - a kárt elszenvedők azonosítása • jövő generáció tagjai • a tranzakciós költségek összege nem nulla

2. A teljes gazdasági érték 3. Környezetértékelési módszerek 4 Környezeti 4. Kö ti ká kárértékelés é ték lé 5. Költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés 6. Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 7. Környezeti szempontú technológia- és termékértékelés

9

A természeti tőke sajátos mérésének okai A piac zavartalan működésének egyik alapfeltétele, hogy a piac valamennyi résztvevője teljes mértékben tájékozott az árúk mennyiségi és minőségi jellemzőiről, valamint adás-vételük feltételeiről. Kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a környezeti javak válnak a gazdasági értékelés tárgyává. „Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára, s az emberek nem fizetik meg a szennyezésük által okozott károkat. Ha az embereknek meg kellene fizetni azokat a károkat, amelyek az általuk okozott kellemetlenségek miatt következnek be, sokkal több erőforrást lehetne ezeknek a kellemetlenségeknek a megelőzésére fordítani” (K. Boulding, 1993)

A természeti tőke sajátos mérésének okai A környezet értékelésekor ugyanakkor nem használhatók a közgazdasági elemzések során széles körben alkalmazott értékelési módszerek. Ennek okai a környezeti javak sajátos közgazdasági természetével függenek össze: Okok:

• diszkontálási sajátosságok

ƒ Fogyasztásuk oszthatatlan, mindenki számára hozzáférhetők, használatukból senki nem zárható ki. (oszthatatlanság: egy valaki által történő fogyasztás nem csökkenti érzékelhetően a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget) ƒ Például: szép táj, tiszta levegő, biodiverzitás ƒ „Közrosszak” (CO2 kibocsátás, fajok pusztulása, savas esők) ƒ Közlegelő tragédiája ƒ Közjavak tragédiája ƒ Potyautas magatartás (a kizárás lehetőségének a hiányából fakad)

Si (1+r) i

S i = összeg r = diszkontláb i = évek száma

• externáliák

A természeti tőke sajátos mérésének okai Szabad javak – közjavak (Free Goods)

Ár = 0 Haszonáldozat kts = 0

• szabad javak, közjavak

A természeti tőke sajátos mérésének okai A diszkontláb megválasztásánál javasolt figyelembe venni:

a

következőket

ƒ Nem használható az aktuális kamatlábbal szinkronban lévő, egyéb gazdasági beruházásoknál alkalmazott kamatláb ƒ Rövidebb távú beruházási döntéseknél alkalmazható a normál diszkontláb ƒ Hosszú távú környezeti döntéseknél javasolt csökkentett (nullához közeli) diszkontlábat használni. ƒ A természeti tőkét jelentős mértékben befolyásoló fejlesztési döntéseknél célszerű nulla, esetleg negatív diszkontlábat alkalmazni.

A természeti tőke sajátos mérésének okai

A természeti tőke sajátos mérése

Az externáliás hatásokra a következők jellemzők: ƒ

Pozitív és negatív hatások (nem fizet és nem térítik meg a kárát)

A környezet gazdasági értékelésének az eredményei az alábbi területek alkalmazhatók:

ƒ

A negatív externális hatások növelik a közrosszat

ƒ

ƒ

A negatív externális hatások által okozott kárt a termelők nem térítik meg, a vállalat profitjából nem vonják le az externális költségeket

A környezetet elemzése során

ƒ

A döntéshozók részéről környezetvédelmi szabályzók kidolgozása során, a szabályozás módjának és mértékének a meghatározásához

ƒ

Különböző hatásokra a természeti erőforrásokban bekövetkezett értékváltozások becslésére

ƒ

A környezetszennyezés hatására költségek meghatározására

ƒ

A természeti vagyon értékének a meghatározására a nemzetgazdasági elszámolások készítése során

ƒ

ƒ

Előfordulhat, hogy olyan tevékenységeket folytatók vállalkozási tűnnek profitábilisnak (és hasznosnak) amelyek tevékenysége társadalmi hatásaikat tekintve károsak. A káros, de profitot hozó tevékenység (a pozitív gazdasági tevékenységből fakadóan) a banki és a tőzsdei szférából is vonzza a forrásokat, ennek megfelelően a tevékenység fokozódik, aminek következtében a társadalmi jólét egyre csökken.

érintő

beruházások

költség-haszon

felmerülő

externális

10

A természeti erőforrások értékösszetevői

A környezetértékelési módszerek típusai

Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek

Megfigyelt piac - Költségalapú értékelési módszerek

Kinyilvánított egyéni preferenciák: - Utazási költség módszer - Hedonikus értékelés

Feltárt egyéni preferenciákon alapuló köz-gazdasági értékelési módszerek

- Feltételes rangsorolás - Feltételes választás - Feltételes értékelés : -WTP -WTA

Haszonátvitel

A környezetértékelési módszerek típusai A költség alapú értékelés esetén a környezeti változások hatásainak figyelembe vételére valamely termék piaci árát ill. korrigált piaci árát használjuk: ƒHelyettesítési költség-módszer (degradáció utáni helyettesítés költsége) ƒÁrnyékberuházás, vagy árnyékprojekt-módszer (árnyékberuházás – egy a természeti erőforrások rombolását előidéző beruházáshoz kapcsolódó helyreállító beruházás költségeinek becslése) ƒHelyreállítási költség-módszer (a leromlott környezeti állapot helyreállításának költsége – ex post értékelés) ƒVédekezési költségek módszere (a kedvezőtlen környezeti hatás bekövetkezésének csökkentése, illetve a bekövetkezéskor a károk enyhítése többletköltségekkel jár) ƒTermelékenységváltozás alapú módszer (a környezeti hatások befolyásolhatják a termékek előállítási költségeit, ezen költségek változásai alapján számítható a változások pénzbeli értéke – pl. a levegőminőség romlása és mg-i termelékenységcsökkenés)

A környezetértékelési módszerek típusai A feltárt preferenciákon alapuló módszerek esetében különféle láthatóvá tett előnyök és hátrányok értékelése történik. A módszerrel nem az emberek valós piaci viselkedését vizsgálják, hanem egy feltételezett, hipotetikus helyzet alapján történik a becslés. (Jobban figyelembe veszik a nem használattal összefüggő értékeket is.) ƒ Feltételes rangsorolás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriókat rangsorolni kell. Egymással ütköző célok esetében alkalmas a kompromisszum megtalálására. ƒ Feltételes választás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriók estében egyszerre mindig két-két alternatíva közül kell választani. ƒ Feltételes értékelés módszere: kérdőíves felmérésen alapul, egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni (WTP) , vagy mekkora kompenzációt igényelnének (WTA) a környezetromlásért cserébe.

A környezetértékelési módszerek típusai A kinyilvánított preferenciák esetében a szakértők megfigyelt magatartás alapján értékelnek. Az emberek piaci döntéseik során sok esetben kifejezik a környezeti javakkal kapcsolatos preferenciáikat. (Inkább csak a használati értéket veszik számba.) ƒ Utazásiköltség-módszer: leginkább olyan környezeti javak értékének a meghatározására alkalmas, amelyek esetében a rekreációs tőke meghatározó. Pl. parkok és természeti látványosságok. A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségeinek alapján mérik (ide tartozik az utazásra fordított és ott eltöltött idő haszonáldozat-költsége, az odajutás költsége, a helyszínen fizetett díjak). ƒ Hedonikus ármódszer: a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok hogyan befolyásolják bizonyos piaci javak, legfőképpen a környéken lévő ingatlanok értékét. A környezeti minőségben bekövetkezett változások hatással vannak az ingatlanárakra. Az ingatlanok ára különféle komponensekből áll, amelyek különféle súllyal szerepelnek. A módszertani problémák mellett szükséges a vásárlók környezeti tájékozottsága is. A leginkább tengerparti ingatlanok, vagy repülőterek közelében lévő ingatlanok esetében használják.

A környezetértékelési módszerek típusai A haszonátvitel módszere nem tekinthető önálló módszernek, lényege, hogy valamely korábbi, hasonló problémára végzett környezetértékelés eredményeiből következtetünk a vizsgált jószág értékére. Fontos, hogy olyan kiinduló értékelést találjunk, ami hasonló problématerületre irányul , hasonló jószágot vizsgál, és amely megfelelő módon lett végrehajtva. végrehajtva Az értékelés lépései: 1. Hasonló témájú kiinduló tanulmányok keresése 2. A kiinduló tanulmányok közül a legalkalmasabb(ak) kiválasztása 3. A kiválasztott tanulmány(ok) minőségének az értékelése 4. A szükséges korrekciók elvégzése, számítások készítése

11

A környezeti kárértékelés A negatív externális hatások értékének becslése Környezeti károk: • Emberi egészségre gyakorolt hatás • Élő természetben okozott károk • Az épített környezetben keletkezett károk A kár nagyságának gy g becsléséhez: • meg kell határozni az érintett kategóriákat; • meg kell becsülni a szennyező emissziók és az érintett kategóriáknak okozott kár közötti fizikai kapcsolatot; • meg kell becsülni az érintett felek reakcióit a károkozás mérséklésére; és • gazdasági, pénzbeni értéket kell adni a fizikai, biológiai károknak

Költség-haszon elemzés

A költséghaszon elemzés lépései: 1. A projekt meghatározása 2. A projekt hatásainak az azonosítása 3. A gazdaságilag releváns hatások meghatározása 4 A releváns hatások fizikai mennyiségekben történő 4. kifejezése 5. A hatások pénzbeli kifejezése 6. Diszkontálás (jelenérték meghatározása) 7. A nettó jelenérték kiszámítása 8. Érzékenységelemzés

A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzés összehasonlítása

Költség-haszon elemzés (CBA) Olyan fejlesztések elemzésére szolgál, amelyeket közpénzből, közösségi céllal valósítanak meg. (döntéselőkészítés) "Ha valami a gazdaság egyik része - egy vagy több személy illetve csoport - számára hasznot vagy veszteséget jelent, az a gazdaság egészére nem feltétlenül jelent hasznot vagy veszteséget. Márpedig a költség-haszon elemzés során a gazdaság egésze, egy meghatározott társadalom jóléte érdekel bennünket, nem pedig ennek valamely kisebb része." (A. Mishan) A teljes társadalom számára jelentkező költségeket és hasznokat figyelembe kell venni.

Költség-hatékonyság elemzés (CEA)

A költség-hatékonyság elemzés leggyakrabban optimalizálási eljárást jelent, a legköltséghatékonyabb megoldás megkeresését. Az optimalizálási eljárás ebben az összefüggésben egy szisztematikus módszer a cél teljesítésének legalacsonyabb költségű eszköze megtalálására. Projekt

Költségek

Részhatékonyságok

A1

K1

w11 w12 w1m

A2

K2

w21 w22 w2m

An

Kn

wn1 wn2 wnm

A környezeti hatástanulmány (KHT) készítés alapfolyamata

Nagy mennyiségű információt bocsát a döntéshozók rendelkezésére, amelyek fontosságát nekik kell mérlegelni és figyelembevételükről nekik kell dönteni.

12

KHV hatásmátrix

Környezeti szempontú technológia és termékértékelés Technológiaértékelés: választás technológiák között, ha az új technológia csökkentett keresletet jelent a természeti javak és szolgáltatások iránt. iránt Termékértékelés – életciklus-elemzés: termékek, folyamatok és szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja azok környezeti hatásait az egyes környezeti tényezőkre.

A termékértékelés – életciklus-elemzés szakaszai

5. Környezeti szabályozás 1. A gazdálkodás hatáslánca (szennyezési lánc) 2. A környezetpolitika fogalma, típusai 3. Környezetszabályozási alapelvek 4. Környezetszabályozási eszközök 4.1. Fő környezetszabályozási típusok 4.2. Közgazdasági szabályzók típusai 4.3. Környezeti szabályozók az OECD országokban 4.4. Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához 4.5. Környezetszabályozási eszközök Magyarországon

76

A környezetpolitika fogalma A környezetvédelem területén megfogalmazott fő célok, alapelvek és a megvalósítás eszközrendszere, valamint a meghozott intézkedések. A lehetséges és hatékony környezetpolitikának a céloknak megfelelően többféle típusa különböztethető meg. Típusai

1. Gyógyító 2. Hatásorientált 3. Forrásorientált 77

4. Szerkezetváltó

78

13

3. Forrásorientált környezetpolitika 1. Gyógyító környezetpolitika A környezetpolitikának ez a típusa a környezetpolitikák „tűzoltója” vagy „mentőorvosa”. A gyógyító környezetvédelmi tevékenység iránya, amint az ábránkból is látható, a „hatások” négyszögére mutat. A már bekövetkezett károsodásokat igyekszik enyhíteni. Általában ez a fajta környezetpolitika a legdrágább és a legkevésbé hatékony megoldás. 2. Hatásorientált környezetpolitika A környezetpolitikának az eszközei ez esetben az immissziós állapoton, a környezetminőségen kívánnak javítani olyan körülmények között, amikor a kibocsátások nem csökkennek. Például: elkerülő utak

Ez a környezetpolitika eszközeivel és módszereivel együtt a legszélesebb körben elterjedt. Célja a káros-anyag-kibocsátás csökkentése. A klasszikus „end of pipe” csővégi eljárások többnyire a direkt szabályozóeszközök (normák, határértékek, bírságok) negatív ösztönzésére jöttek létre. 4. Szerkezetváltó, megelőző környezetpolitika A környezetpolitikák közül ez a típusú az, amely a legpozitívabb értékelést kaphatja. Lényegét tekintve ez egy olyan hatásmechanizmus, amely a gazdaságot, ill. az egész társadalmat a környezetbarát irányba tereli. Célja a társadalom mikro- és makroszerkezetének olyan átalakítása, amely a hosszú távú, a természettel harmóniában levő átalakulást segíti elő. E környezetpolitika végső célja a fenntartható fejlődés biztosítása.

79

80

Környezetszabályozási alapelvek A környezetszabályozás alapvető feladata: a gazdaság rövid távon a környezet ellenében ható folyamatait A környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozni. Környezetszabályozási alapelvek: 1. A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle – PPP) 2. A „szennyező és a felhasználó fizet elv ( Polluter and User Pays Principle – P(U)PP) 3. Megelőzés és elővigyázatosság elve 4. Költséghatékonyság alapelve 5. Szubszidiaritás elve 6. Környezeti információs irányelv 7. Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés elve (IPPC) 81

Környezetszabályozási eszközök

82

A direkt vagy közvetlen szabályozás struktúrája A szabályozás közvetlenül hat a szennyezőre.

Fő környezetszabályozási típusok: • Direkt szabályozó eszközök: közvetlenül a szennyezőre hatnak

közigazgatási eszközök

„Command and control” – utasítás és ellenőrzés Pl. korlátozás, tiltás, átmeneti szüneteltetés, nem teljesítés esetén büntetés

esetleg önkéntes jogkövetés

• Közgazdasági/piaci eszközök: magatartást eredményez. használatuk a motivációra épül, a környezetkímélő viselkedés nagyobb értékkel bír és társadalmilag is ez a kívánatos. A szennyezők maguk döntenek a számukra legelőnyösebb lehetőségről, amely költséghatékony magatartást eredményez. Pl. díjak, adók, adódifferenciálás, anyagi támogatások

• Egyéb eszközök: a meggyőzés eszközei (közvetett, vagy közvetlen módon). Pl. egyezmények, megállapodások 83

Környezeti hatás

környezetpolitika, tervezés

jogalkotás

visszacsatolás

ellenőrzés

szankcionálás, ill. jogkövetkezmény 84

14

A gazdasági befolyásolás szabályozási struktúrája

Közgazdasági szabályozók jellemzői és típusai Jellemzői:

Indirekt szabályozás.

• Pénzügyi ösztönzők megléte • Önkéntes tevékenység lehetősége • A szabályozó kormány- (vagy egyéb) hatóságok

a környezethasználók értékelik a szabályzást és a piaci reakciókat

előírásán alapul a piac reagálása Környezeti hatás

környezetpolitika, tervezés

szerkezetváltás, ö önszabályozás bál á

• Fennáll a környezetminőség fenntartásának vagy javításának szándéka Típusai: 1) Környezeti díjak/adók

jogalkotás visszacsatolás

a környezeti és piaci válasz

a közigazgatás ellenőrzése, beavatkozás

korrekciós 85 intézkedések

1. Környezeti díjak/adók (Environmental Charges/Taxes)

Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere Végrehajtási ösztönzők Támogatások

5)

Önkéntes megegyezések

6)

Környezeti felelősségbiztosítás

86

Termékdíjak vagy adók (Product Charges or Taxes)

A környezeti díjakat úgy lehet tekinteni, mint a szennyezésért fizetendő árat. A szennyezőknek fizetniük kell a környezeti „szolgáltatásokra” benyújtott igényeikért, amelyek ennélfogva bizonyos mértékben részét képezik az egyéni költség-haszon számításoknak. Kib Kibocsátási átá i vagy környezetterhelési kö tt h lé i díjak díj k (Charges (Ch on Emissions or Effluent Charges) Ezeket a díjakat a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy a talajba történő juttatása, vagy zajártalom okozása miatt szabják ki, a szennyező anyagok mennyisége és minősége alapján. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a szennyezőnek lehetősége van a kibocsátás csökkentésére. Pl.: vízszennyezés, repülőgépek zajterhelése. A szennyező már az első kibocsátott szennyező egység után fizet.

2) 3) 4)

A termékdíjakat olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelési, a fogyasztási vagy az értékesítési folyamat során veszélyesek a környezetre, amelyek környezeti problémákat okozhatnak mennyiségük miatt, vagy pedig mert a környezetre különösen veszélyes anyagokat tartalmaznak. y a kibocsátási díjat j azokban az esetekben,, amikor annak Helyettesíti pénzügyi szankcionálása nem lehetséges. Pl.: Erőmű (kibocs. díj) – gépkocsik (termékdíj) Különösen üzemanyagok estében alkalmazzák, illetve a hulladékgazdálkodásban. Erősen mérgező termék estében nem alkalmazható, zaj és vízszennyezés esetében közepesen.

87

Betétdíjak (letét-visszatérítés) rendszere (Deposit-Refund Systems)

88

Szolgáltatási, Charges):

felhasználói

díjak

(User

J l Jutalmazza a helyes h l k környezeti i magatartást. á

Ezeket a díjakat a szennyező anyag vagy hulladék közüzemi kezeléséért, annak költségei fejében fizetik, ideértve az adminisztratív szolgáltatásokért történő befizetéseket is. A díjszabás lehet egységes vagy a kezelt kibocsátás mértékétől függően differenciált.

Pl.: italok csomagolóanyagai (betétdíj)

Pl.: szemétdíj

A betétdíjat a potenciálisan szennyező termékeknél számolják fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy a recycling pontra.

Nagyobb tömegű termékek, pl. autók, hűtőszekrények Az eszköz alkalmas a hulladékmennyiség csökkentésére és a veszélyes anyagok (akkumulátorok, műanyagok, növényvédő szerek) összegyűjtésére és ösztönzi a termékek újrahasznosítását. 89

90

15

2. Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere (Tradeable Permits)

Buborék politika (Bubble Policy)

E sajátos szabályozási forma esetében a cél mesterséges piacok létrehozása, melynek keretében a szereplők „jogokat” vásárolhatnak valós és potenciális szennyeződésekre vagy ahol eladhatják „szennyezési jogaikat”. (E szabályozástípust elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazzák, de már megjelent az Európai Unióban is.) Főbb elemei: −

Buborék politika (Bubble Policy)

−

Emissziókiegyenlítési rendszer (Offset)

−

Emissziós bankügyletek (Banking)

−

Együttes szennyezéskibocsátás (Netting)

Alapja az emissziós és az imisszós szabályozás kombinációja. Egy adott terület fölé egy „buborékot” képzelnek el, amelyben meghatározzák a szennyezettségi szint mértékét (vagyis az imissziós szintet). Ez alatt a búra alatt határozzák meg az imissziós szintet, és osztják szét a szennyezési y jjogokat, g , amelyeket y összességében g a cégek g nem léphetnek át. Működéséhez elengedhetetlen: - jelentős különbségeknek kell lenni a szennyezés csökkentés határköltségei között - kellő számú vevő és eladó kell - egyszerű és világos előírások - nem alakulhatnak ki ökológiailag kritikus ún. forró pontok

91

92

3. (Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők (Enforcement Incentives)

Emissziókiegyenlítési rendszer (Offset) Új beruházásokat egy adott régióban csak akkor valósíthatnak meg, ha a keletkezett újabb szennyezéskibocsátást ellensúlyozza a már meglévő forrásokból származó szennyezéskibocsátás nagyobb mértékű csökkentése.

A gazdasági eszközöknek ezt a kategóriáját inkább jogi, mintsem gazdasági eszköznek tekinthetjük: a hatóságok a nem teljesítést „büntetik”, vagy előzetesen megkövetelve egy befizetést, ami a teljesítéskor visszafizethető, vagy utólag bírság behajtásával, amikor a nem teljesítés bekövetkezett. • Nem teljesítési illeték (ha a szennyező nem tart be bizonyos szabályokat)

Emissziós bankügyletek (Banking) Lehetővé teszik az előírtnál nagyobb gy mértékű „„csökkentések” tárolását. Emissziócsökkentési hitel (Emission reduction Credit) : a cégek később is felhasználhatják, de adhatják és vehetik is, vagyis egyfajta valutaként funkcionál.

Együttes szennyezéskibocsátás (Netting) Egy adott üzem fölé képzelt mini buborékban lényegesen egyszerűbb lesz egy új beruházás v. technológia bevezetése, ha az nem növeli az üzem összes szennyezőanyag kibocsátását. 93

5. Önkéntes megegyezések Az Európai Unió környezetpolitikájának egyik legújabb potenciális intézménye. Környezetvédelmi célok elérésére önkéntes szerződéseket kötnek vállalatok vagy szakmai vállalatszövetségek az állammal vagy egyéb hatóságokkal. Az állam kötelezettséget vállal hogy a szerződés ideje alatt nem nem hárít újabb kötelezettségeket A cégek arra kötelezik magukat, hogy a szerződésben foglaltakat betartják, és az eredményeket nyilvánosságra hozzák. (A vállalatoknak ez a jó hírüket növelő tényező Æ CSR)

6. Környezeti felelősségbiztosítás A biztosító társaság a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a biztosított által okozott, a szerződésben foglalt károkért helytáll. Alapvető cél, hogy az olyan kárvallottakat is kártalanítsák, akiknek járna a kártérítés, de a törvény szerint azt nincs kitől behajtani: - a szennyező személye nem állapítható meg - a szennyező személye fizetésképtelen - a kártérítési igény elévült

Fajtái: Kötelező körny. felelősségbiztosítás és Önkéntes körny. kockázati bizt. 95

• Teljesítési óvadék (olyan megtörténtével g visszafizetnek))

hatósági

befizetések,

amit

a

teljesítés

4. Támogatások (Subsidies) A „támogatások” a pénzügyi segítség különböző formáinak általános megfogalmazása. Ösztönzőként működnek a vállalatok számára, hogy az előírt normákat tartsák be. • Juttatások beruházásra)

(nem

visszatérítendő

• Kedvezményes puha kölcsönök szennyezéscsökkentés megvalósul

támogatás

a

szennyezéscsökkentő

(alacsonyabb kamatlábak, ha a

Kérdés: Mi lesz a szennynező fizet elvvel?

94

Közgazdasági eszközök alkalmazása az OECD országokban Közgazdasági eszközök* számának alakulása hét európai fejlett OECD-országban, 1987 - 1997 1987 1992 1997 Finnország 10 16 22 Franciaország 6 7 12 Németország 9 10 13 Olaszország 5 5 6 Hollandia 13 11 16 Norvégia 12 15 22 Svédország 13 17 21 Forrás: 1987, 1992-es adatok: Managing the Environment, The Role of Economic Instruments OECD Paris, 1994. 1997-es adatok: Environmental Taxes and Green Tax Reform OECD Paris, 1997. * A közgazdasági eszközök körén belül a kibocsátási díjakat, termékdíjakat, betéti díjakat, piacosítható engedélyeket és a végrehajtási ösztönzőket vettük számba. 96

16

Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához 1. Statikus hatékonyság Extenzív környezetvédelem, a szennyezéscsökkentés egy adott technológia és az adott földrajzi környezet elhelyezkedése mellett történik. Optimális díjak, adók és engedélyek.

2. Dinamikus hatékonyság Preventív (forrás- vagy szerkezetváltó) környezetvédelemre ösztönöz. Lehetőséget teremt a technológiák megváltoztatására, vagy más kevésbé szennyezett kö ék való környékre ló átt áttelepülésre. l ülé Díj Díjak, k adók dók é és engedélyek dél k meghatározása. h tá á

3. Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény Megszabja, hogy mennyi adatnak kell rendelkezésre állnia az ellenőrző hatóságnak, hogy a szóban forgó eszközt használni tudja. Minden eszköz esetében alkalmazható.

4. A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás Az eszközök jól alkalmazkodjanak a gazdaságban végbemenő változásokhoz (pl. árváltozás, infláció, stb.)

5. Politikai megfontolások Az eszközök közötti választás lehetőségét jelenti. Érvrendszer: disztribúció, etika, gazdasági stabilizáció. 97

6. A FENNTARTHATÓSÁG HELYIKISREGIONÁLIS SZINTJE 1. A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 2. A fenntarthatóság lokális programjának lényege, jelentősége 3. A fenntarthatóság lokális programjának (LA– 21) szerkezete 4. Indikátorok a fenntartható fejlődés lokális programjaiban 5. A Local Agenda 21 feladatai és tapasztalatai az Európai Unióban és Magyarországon

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban A fenntartható fejlődés lokális programja (Local Agenda 21 – LA 21) azt célozza, hogy a természet – gazdaság – társadalom hármasában úgy teremtse meg helyi, kisregionális szinten az összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálja. A Local Agenda 21 egy komplex rendszerépítő és működtető program, amely a fenntartható fejlődésnek arra a szigorú értelmezésére épül, p , amely y a természeti tőke átváltását gazdasági tőkére csak a bioszféra követelményeit betartva, szigorú határok között tartja megvalósíthatónak, emberitársadalmi szükségletkielégítőként számbavéve a természeti tőkét is. A gazdaság-kontra természet konfliktusban az externáliák gazdaságilag optimális szintjének megteremtésére kell törekedni. A Local Agenda 21 indokoltságát a XXI. századi „otthon levés” igénye adja

A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon • • • • •

70-es években kezd kialakulni a környezetpolitikát kialakító és felügyelő intézményi rendszer 1974: a környezetvédelem sajátos elveinek a megfogalmazása 1976: környezetvédelmi törvény (1995-ig) 1995: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (összhangban az EU és az ECD szabályozásaival) 2003: környezetterhelési díj bevezetése Magyarországon a levegő- víz és talajterhelés csökkentés érdekében (2004, január 1-től csatornadíj)

Indirekt szabályozó eszközök Magyarországon: • • • • • •

Termékdíj az alábbi termékekre: gumiabroncs, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezés, csomagolás, kereskedelmi csomagolás, reklámhordozó papír, (hűtőközeg 2010. január 1-től már nem) Betétdíj: főleg italcsomagolások esetében Környezetterhelési díj: lásd. Fent. Igénybevételi járulék Támogatások: Központi költségvetésből. Központi környezetvédelmi Alaptól, települési Önkormányzatok Környezetvédelmi Alapjaitól Környezetvédelmi bírságok (és díjak) 98

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban A fenntartható fejlődés megvalósítási kísérletei különféle szinteken - globális, regionális kistérségi-helyi szint Lokális programok: viszonylag sikeresek Háttér: 1992: ENSZ Környezet és Fejlődés világkonferencia (Rió) „Agenda 21” 28. fejezete: A helyi hatóságok kezdeményezése az Agenda 21 támogatására ICLEI (International Council for Local Environmental Initiatives – Helyi Környezeti Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa)

Az LA 21 lényege, jelentősége A Local Agenda 21 (LA21) alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. Komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását.

17

A Local Agenda 21 dimenziói

„Környezet és fejlődés” – helyi szint

1. Stratégiai terv, jellemzői:

„Környezetvédelmi kezdeményezéseknek”

•

Az Agenda 21 globális perspektíváját helyi szintre helyezi.

„Kezdeményezés a fenntartható fejlődés jegyében”

•

A fenntarthatóság elérését tűzi ki célul, olyan struktúrák kialakításával, amelyek hosszú távon fenntarthatóak.

•

A gazdasági, társadalom és környezeti fejlődést integrálja, szemlélete és céljai hosszú távúak, megvalósítás-orientált.

„Local Agenda 21”

A Local Agenda 21 dimenziói

A Local Agenda 21 dimenziói

2. Komplex tervezési folyamat, elemei: • • • • • • • • •

Érdekcsoportokat tömörítő testület felállítása/ LA 21 fórum létrehozása. Közösségi konzultáció. A közösség jövőképének kialakítása A közösség jövőbeli fejlődésével/fejlesztésével kapcsolatos, tervek és stratégiák felülvizsgálata. felülvizsgálata Fenntarthatóságot jelző mutatók kidolgozása. A menedzsment és a környezet állapotának felülvizsgálata. Célok definiálása, prioritások kijelölése. Ellenőrző és beszámolási mechanizmusok. A helyi perspektíva összekapcsolása a globális dimenzióval. A Local Agenda 21 elfogadtatása a helyi képviselőtestülettel.

Az LA21 folyamatának szerkezeti vázlata

3. Az a politikai kultúra, amiben a komplex tervezési folyamat szervesen képes létezni. Jellemzői: •

Párbeszéd a jövőképről, a fejlődés lehetséges irányairól, a közösség jövőjének értékeiről és alapvető döntéseiről a társadalom minden csoportjával.

•

Az általános megegyezés (konszenzus) elvén alapszik.

Az önkormányzat, mint szervezet

I. Terület Az önkormányzat, mint szervezet • a ténylege irányítás • hivatalok • különleges funkciók

II. Terület Kommunális vállalatok és saját üzemek

III. Terület Az önkormányzat, mint környezet környezet-politikai szereplő

• • • •

• közgyűlés • bizottságok, bizottságok grémiumok

kórház építésügy p gy tisztítóművek városgazdálkodás

IV. Terület Az önkormányzat szereplői Lakosság, gazdaság, szövetségek, szervezetek (helyi Agenda 21) (Forrás: Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv)

18

SWOT elemzés

A partnerségi kapcsolatok egy általános modellje

Helyzetértékelés

SW

OT

Belső-Külső Erôsségek és gyengeségek

Külső-Belső Lehetôségek és veszélyek

Értékelés

Döntéshozói értékek

Stratégiaépítés Alternatív lehetôségek

Külső elvárások, partnerség

Stratégiaalkotás

LA21 indikátor lépései (példa) Stratégiai cél: A nem megújuló erőforrások használatát és a hulladékképződést csökkentő technológiák, termékek és gyakorlat elterjedésének támogatása. Akciócél: 2015-re a háztartási szilárd hulladékképződés szintjét az 1995-ös szint felére csökkenteni. csökkenteni Küszöbérték: Amennyiben a háztartási szilárd hulladék mennyisége 2005-re nem csökken 1995-höz képest 25%-kal, akkor a mennyiség-alapú hulladékszállítási és lerakási díjak kerülnek bevezetésre. Teljesítmény indikátor: Egy háztartás által produkált szilárd hulladék átlagos évi mennyisége.

LA21 indikátortémák Gazdaság

Üzleti mutatók – Foglalkoztatási mutatók – Pénzügyi mutatók – Jövedelmi mutatók – Erőforrás-felhasználás mutatói – Idegenforgalmi mutatók – Közlekedési mutatók – Kereskedelmi mutatók…

Erőforrások

Energiafelhasználás mutatói – Újrahasznosítás mutatói

Közlekedés

Infrastruktúra mutatói – Tömegközlekedés mutatói – Járműállománnyal kapcsolatos mutatók – Alternatív közlekedés mutatói…

Társadalom

Kulturális mutatók – Könyvtárhasználati mutatók – Lelki egészségmutatói – Kapcsolódás mutatói – Önkéntes munka mutatói…

Demográfiai mutatók

Gyarapodás mutatói – Vándorlás mutatói – Összetétel mutatói…

Kormányzás

Hatékonyság mutatói – részvételi mutatók – Adókkal kapcsolatos mutatók – S l ált tá k mutatói… Szolgáltatások t tói

Lakásügy

Rendelkezésre állás mutatói – Állapotmutatók – Költség-mutatók…

Oktatás és képzés

Felnőtt mutatók – Gyermekekkel kapcsolatos mutatók – Írástudatlanság – Felsőoktatási mutatók…

Egészségügy

Ellátás elérhetőségének mutatói – Költségmutatók – Születések/halandóság mutatói – „Fitness” mutatók…

Rekreáció

Elérhetőség mutatói – Részvételi mutatók – Költségmutatók

Közbiztonság

Baleseti mutatók – Bűnözési mutatók – Fiatalkorúak bűnözési mutatói – Szolgáltatások mutatói…

Környezet

Levegőminőség mutatói – Biodivrzitás mutatói – Területhasznosítás mutatói – Felszíni vizek mutatói – Vizenyős területek mutatói – Felszín alatti vízkészlet mutatói – Szennyvíz-mutatók…

Bellagio elvek • • • • • • • • • •

Orientáló jövőkép és stratégiai célok Holisztikus perspektíva Szükséges elemek Megfelelő megfigyelési kör Gyakorlati összpontosítás Nyitottság Hatékony kommunikáció Széleskörű részvétel Folyamatos értékelés Intézményi kapacitás

Mintalapok az épített környezet értékeléséhez Az épület kiemelkedő építészeti kvalitása

Falu, utcaképben épített örökségéhez való hozzájárulás Az épület állapota Az épület jelenlegi használata Az épület veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Beépítési mód Tömegforma és tetőforma/burkolat Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya Nyilászárok anyaga, színe Környezet idegen elemei Egyéb épülettartozékok

Az épület tömege egyszerű nyeregtetővel fedett hajóból, az északkeleti oldalon hozzá csatlakozó félnyeregtetős sekrestyéből, és főhomlokzat síkjában emelkedő toronyból épül fel. A belső térszervezés követi a tömeget: a tér egyhajós, kétszakaszos csehsüvegboltozattal fedett, az íves záródású szentnély is csehsüvegboltozattal fedett. A sekrestye kolostorboltozatos lefedésű, az egyik sarkából egy mosdót választottak le utólag. A belépéskor a toronyaljba jutunk, mely fölött koráíves orgonakarzat húzódik. A templom északi sarkán, falba rejtve helyezkedik el a karzatra illetve a padlásra és a toronyba vezető csigalépcső. A templombelső két-két nagyméretű, félköríves záródású ablakon keresztül kapja a megvilágítást, hasonló ablakok helyezkednek el a sekrestyéből megközelíthető későbarokk szószék. Gazdag a templom díszítése: a főhomlokzaton falfülkében Szent Péter és Szent Pál kőszobra áll. A belső tér legértékesebb művészeti kincsei a boltozatok freskói: az első boltmezőben magyar szerntek láthatók, a másodikban Szent Péter átveszi a mennyország kulcsait Krisztustól, háttérben a római Szent Péter bazilika kupolájával, a szerntély botozatán pedig az utoló vacsora jelenetét láthatjuk. A templom belsejét több szobor is dísziti. Szép a klasszicizáló főoltár, az oltárképen Szent József és a szent család látható. A keresztelőmedencét Keresztelő y alakja j dísziti. János Jézus aranyozott A templom a település központjában, két főútvonal találkozásánál kialakult teresedésen, kis dombon áll. Az épület hossztengelye északnyugat-délkeleti irányú. Jó, fal nedvesedik, beton padló Állandó Nem Egész épület Szabadonálló Nyeregtető, nyugati oldalon torony, pala, fémlemez tető, é-i oldalon sekrestye

Hagyományos Fa A templom előtti téren áll egy barokk kori fehérre festett Nepomuki Szent János kőszobor, egy első világháborús emlékmű, Horváth Béla domborművével. Az egykor második világháborús emlékművet ledöntötték, csak a talapzata és törmelékei vannak.

19

Mintalapok az épített környezet értékeléséhez

Mintatérképek térinformatikai elemzésekhez

Törzsszám: 5 Cím : 4069 Egyek, Petőfi út 7 Hrsz : 2062 Tulajdonos/Megnevezés: Turchany Dávid Építési év : 1922 Fotó: Értékelés (1 és 10 között): 7 Nem: Lakóház Kategória: TKE Illeszkedés: FK,NÉ

Az éépület A ül kiemelkedő ki lk dő éépítészeti íé i kvalitása k li á Falu, utcaképben épített örökségéhez való hozzájárulás Az épület állapota Az épület jelenlegi használata Az épület veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Beépítési mód Tömegforma és tetőforma / burkolat Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya Nyilászárok anyaga, színe Környezet idegen elemei Egyébb épülettartozékok

Jó ill illeszkedés k dé az utcaképbe ké b Jó Felújítva Használat Lakóépület, OH, utcavonalon, Nyeregtető, nád Fehér, sárga, vályog Hagyományos, 2 ablak Fa, fehér Kút, ámbitus

Mintatérképek térinformatikai elemzésekhez

20