Egészségtudományi Közlemények, 1. kötet, 1. füzet (2011), 23–27.
REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG LEUKÉMIÁS GYERMEKEKNÉL DR. PEJA MÁRTA1, ALKONY HAJNALKA1, DR. BARKAI LÁSZLÓ1 Összefoglalás: A szerzők ismertetik a komplex rehabilitáció szerepét a leukémiás gyermekbetegeknél. A komplex rehabilitáció magába foglalja az orvosi, pedagógiai, és szociális rehabilitációt. Hangsúlyozzák a mozgásterápia és a pszichoterápia jelentőségét, melyek elősegítik a társadalmi reintegrációt. Kulcsszavak: leukémia, komplex rehabilitáció, gyógytorna, társadalmi integráció.
Bevezetés A leukémia kezelésében és gyógyulási arányában az elmúlt időszakban nagymértékű változás következett be. Sokkal több a gyógyult esetek száma, így hangsúlyt kap a rehabilitáció, melynek célja biztosítani a leukémiás gyermekeknek az egészségesek környezetébe való minél probléma mentesebb visszatérését. A rehabilitációs eljárásokat már a diagnózis felállításakor a gyógyszeres kezelésekkel párhuzamosan meg kell kezdeni. A rehabilitációs módszerek közül a leukémiás betegeknél a következők alkalmazandók: • mozgásterápia, • pszichoterápia, • foglalkozási terápia, • szükség esetén segédeszköz ellátás. Célkitűzés Tekintettel arra, hogy a szakirodalomban kevés adat található a leukémiás gyermekek komplex rehabilitációjával kapcsolatban, célunk az volt, hogy ismertessük a holisztikus rehabilitációt ebben a kórképben. Módszerek 1. Mozgásterápia A fizioterápiás kezelések közül a mozgásterápia, a gyógytorna kap hangsúlyt a betegek ellátásában. A rehabilitációs szakorvosnak és a gyógytornásznak fontos 1
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc
24
Peja – Alkony –Barkai
szerepe van a rehabilitációs program tervezésében és kivitelezésében, a betegség mindegyik stádiumában részt kell vállalniuk. A gyógytorna kezelés általános céljai: • a fizikai állapot fenntartása, a gyermek aktuális állapotának megfelelő fizikai terhelés alkalmazásával • mobilizálás, hely- és helyzetváltoztató mozgások gyakoroltatása, • a gyermekek mozgás iránti motivációjának fokozása, az állóképesség javítása, • a kezelés mellékhatásainak, a szövődmények kialakulásának pozitív irányú befolyásolása, • kóros testtartás kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója, • a pszichés terhek enyhítése, • szükség esetén segédeszközzel és ápolási eszközökkel történő ellátás [2]. A rehabilitáció tervezésénél a diagnózison és az aktuális állapoton túl, az életkori sajátságok is jelentősen befolyásolják a terhelhetőséget, a feladatok összetettségét és a feladatok jellegét is. A gyógytorna jellege lehet preventív, helyreállító, szupportív és palliatív. A célkitűzés mindig a beteg állapotától függ. A gyerek kórházba kerülése rapid módon történik, a diagnózis felállítását követően gyorsan elkezdődik az intenzív kezelési szakasz, mely több hónapig tart. Az első időszak izolációban telik, mivel a kezelés teljes csontvelő elégtelenséget okoz, így súlyos, életet veszélyeztető szövődmények léphetnek fel. A gyógyszerek hatására perifériás neuropátia, miopátia, vérzés, allergiás reakció, hányás, láz léphet fel. Jelentősen csökken a testsúly, romlik a fizikai állapot. Ebben a stádiumban alacsony terhelésű gyógytornát, mobilizálást és légzési fizioterápiát kell alkalmazni. A gyógytornánál figyelembe kell venni a beteg állapotát, tüneteit, így a vérképet, a hányingert, a fájdalmat, a beültetett perifériás vagy centrális véna-kanül elhelyezkedését, a fokozott személyi és tárgyi higiéne betartását. Az izoláció alatti inaktivitás következményeként bekövetkezhet a csont szerkezetének átépülése, valamint izomatrófia jelenhet meg, felületessé válik a légzés, az artériás és vénás keringés romlik, trombózis veszély alakulhat ki, a gyomor és bélműködés renyhül, obstipáció lehet. A gyógytorna módszertani szempontjai ebben az időszakban: • légzőgyakorlatok végeztetése, • keringést javító gyakorlatok, • passzív átmozgatás, • helyes fektetés, • relaxáció. Az óvatos mozgás segíti az ellazulást, csökkenti a belső feszültséget [4].
Rehabilitációs tevékenység leukémiás gyermekeknél
25
2. Pszichoterápia A súlyos betegségben szenvedő gyermekek szorongásaik, fájdalmaik enyhítésében, kapcsolattartási igényeik kielégítésében segít a pszichológus. A terápia folyamán alapvető az egyéni megközelítés, a megfelelő érzelmi légkör kialakítása, és csaknem minden esetben szükséges a pszichoterápiába a szülők és más közvetlen hozzátartozóknak a bevonása. Úgy a mozgásterápiában, mint a pszichoterápiában ki kell használni a fájdalommentes időszakokat és a beteg kimerülésének elkerülése érdekében alkalmazkodni kell a gyógyító-ápoló munkához. Szükség lehet az előre kiszámítható fájdalmak esetén kiegészítő fájdalomcsillapító adása. Így megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermek a gyógytornát és a pszichoterápiát ne felesleges gyötrelemnek érezze, hanem hasznos elégedettséget adó tevékenységnek, melyek hozzásegítik, hogy részt tudjon venni játékokban, foglalkozási terápiában, tanulásban és az önkiszolgáló képessége javul. Így például a fésülködés, az öltözködés mozdulatainak felhasználása, a végtagok és a törzs tornáztatása, étkezéshez való fel-, illetve kiültetés, egyensúlyi helyzet biztosítása, járás biztonsága. Gyakorlati célt adva a feladatnak könnyebben elviselhető az esetleg okozott fájdalom, könnyebben megnyerhető a gyermek együttműködése, javíthatók a meglévő képességek és annak maximális kihasználása [5]. Ezt a kezelési periódust követi a konszolidáció és a meningeális profilaxis. Ebben a szakban a gyermek csak a kezelés ideje alatt tartózkodik a kórházban, de ezt a tartózkodási időt ki kell használni újabb gyógytorna gyakorlatok megtanítására és szükség esetén pszichés vezetésre. A következő néhány hét a reindukciós szak, melyben a nehezen kimutatható, de még jelen levő leukémiás sejtek elpusztítása a cél. A kezelések már csak rövid kórházi tartózkodással járnak, így a szakember által végzett gyógytorna kezelés lehetősége ritkul, de a gyermekek mozgásvágya, önállóság felerősödik, fizikailag már sokkal aktívabbak. A mozgásterápia célja ekkor már az izomerősítés, tartásjavítás és az egyensúly javítása a pozitív pszichés hatás erősítése mellett. Az intenzív kezelési szak után a fenntartó kezelési szakban a gyermek ismét elér egy jobb fizikai állapotot. A rövidebb idejű kórházi kezelést, benntartózkodást ki kell használni, hogy a gyermek és a szülő a gyógytornásszal és szükség esetén a pszichológussal találkozzon. Az alapelv, hogy a gyógytorna időtartama, intenzitása fokozatosan növelhető csak, a gyakorlatok célja a fizikai és szellemi aktivitás fokozása, az izmok erejének visszaállítása, a terhelhetőség növelése. Cél a szív, a tüdő, a szervezet oxigénfelvevő és szállító kapacitásának növelése. Az aerob állóképességi tréningnél a javasolt intenzitás a maximális pulzus 60% [6]. A feladatok összeállításánál figyelembe kell venni az életkoron, és pillanatnyi állapoton túl a betegség előtti mozgáskulturáltságot, önállóságot, és az egyéniséget. Például a kisgyermekek – 2-6 év között – nagyon szívesen tornáznak énekekre,
26
Peja – Alkony –Barkai
mondókákra. Jól használhatók a fejlesztő eszközök, tornaszerek, amelyekből épülhetnek kórtermi akadálypályák is az egyensúly és a mozgáskoordináció játékos fejlesztésére. Ezeket az eszközöket – 6-12 éves kor között – is szívesen használják, bár ők már hajlandók precízebb, nagyobb ismétlésszámú gyakorlatok végzésére is. A serdülők, akiket külső megjelenésük fokozottan érdekel, már nehezebben fogadják el a megváltozott testképüket mint pl. testsúlyváltozás, izomtömegcsökkenés, hajhullás, így ők pillanatnyi pszichés állapotuknak megfelelően, hol teljesen elutasítják a rehabilitációs kezelést, hol maguktól jelentkeznek, sőt ők kérik az otthoni gyakorlófeladatokat [7]. A rehabilitációs team feladata a beteg együttműködési készségének felkeltése és fenntartása. Ha a beteg bármilyen okból elutasító, akkor ezt el kell fogadni. A gyermeknek világosan éreznie kell, hogy a méltóságát megtarthatja, a vele történő beavatkozásokat szabályozhatja, azaz jelezheti kapcsolat igényét, azt formálhatja, adott esetben vissza is utasíthatja. A rehabilitáció során a gyermek verbális és non verbális jelzéseit, üzeneteit érzékelni kell [8]. Az intenzív kezelési szakasz befejeződésével a gyermek folytathatja életét a közösségben. Azonban a kezelések befejezése után is szükség lehet pszichoterápiára és fontos a speciális torna további folytatása, hiszen a hónapokig tartó izoláltság, fekvés, a gyenge fizikai állapot, a sorvadt vagy gyengült izomzat megerősítése, porotikus csontozat, a tartáshibák korrekciója további fizioterápiát igényelhet. Az iskolába visszatérve először iskolai testnevelés alóli felmentést és gyógytornát javaslunk, majd gyógytestnevelést, ezt követően a haematológus szakorvos javaslata alapján normál iskolai testnevelésen való részvételt [9]. Következtetés A leukémiás gyermekek kezelésében a holisztikus rehabilitáció alkalmazása elősegíti a rehabilitáció végső célját a társadalmi reintegráció megvalósítását. Ehhez jól összehangolt team munka szükséges. A team tagok haematológus, rehabilitációs szakorvos, pszichológus, ápoló, aszszisztens, gyógytornász, pedagógus, a szülő és a gyermek. A rehabilitációs módszerek közül az állapot javítása, illetve romlásának megakadályozása céljából legfontosabb szerepet a gyógytorna és pszichoterápia biztosít. Köszönetnyilvánítás Jelen munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében - az Európai Unió résztámogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Rehabilitációs tevékenység leukémiás gyermekeknél
27
Irodalomjegyzék [1] http://www.leukemias.hu/index.php?id=leukemiaro_rovid [2] Andor Ildikó: Mozgásszervi rehabilitáció gyermekkori malignus megbetegedések esetén, In: Játékos tornaórák, Együtt a Daganatos Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Kiskőrös, 2008., 47. o. [3] Andor Ildikó: Mozgásszervi rehabilitáció gyermekkori malignus megbetegedések esetén, In: Játékos tornaórák, Együtt a Daganatos Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Kiskőrös, 2008., 50. o. [4] Andor Ildikó: Leukémiás gyermekek mozgásterápiája, Általános tudnivalók az onkohematológiai osztályon kezelt gyermek mozgásterápiájáról képzési program (20082010; 2-6. o.) [5] Lévay Ádámné: Súlyos betegek mozgásterápiája, Magyar Hospice Palliatív Egyesület, 1996. [6] Andor Ildikó: Leukémiás gyermekek mozgásterápiája, Általános tudnivalók az onkohematológiai osztályon kezelt gyermek mozgásterápiájáról képzési program (20082010; 6-10. o.) [7] Andor Ildikó: Mozgásszervi rehabilitáció gyermekkori malignus megbetegedések esetén, In: Játékos tornaórák, Együtt a Daganatos Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Kiskőrös, 2008., 48. o. [8] Lévay Ádámné: Súlyos betegek mozgásterápiája, Magyar Hospice Palliatív Egyesület, 1996. [9] Andor Ildikó: Mozgásszervi rehabilitáció gyermekkori malignus megbetegedések esetén, In: Játékos tornaórák, Együtt a Daganatos Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Kiskőrös, 2008., 50. o.
