Dr. Siposné Dr. Heré di Erika: Magánjogi alapok Polgári jog. (Nemzetközi kapcsolatok szak)

Dr. Siposné Dr. Heré di Erika: Magá njogi alapok – Polgá ri jog (Nemzetközi kapcsolatok szak)

1

SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Távoktatási tagozat

2

I. Bevezeté s a polgári jogi tanulmányokba 1. A polgári jog fogalma A jogrendszer adott á llam jogszabá lyainak összessége, amely jogá gakra tagoló dik. A jogrendszeren belü l szá mos jogá g alakult ki, melyek alapvetően két jogá gcsoportba gyű jthetők össze, nevezetesen: a.) közjogi és a b.) magá njogi jogá gcsoportba. Míg a közjogot az á llami élet szabá lyzataként foghatjuk fel (ld. az á llam szervezetét és szerveinek jogá llá sá t, az á llam és az egyén viszonyá t, az á llamhatalom gyakorlá sá t, mű ködését stb. hatá rozza meg), addig a magá njog a tá rsadalmi (gazdasá gi, csalá di) élet jogi szabá lyzata, a magá n- életviszonyok jogi rendje. A polgá ri jog a magá njogi jogá gcsoporton belü l helyezkedik el, a jogrendszer talá n "leghétköznapibb" jogá gaként. "Leghétköznapibb" abban az értelemben, hogy á ltalá nosan, magá tó l értetődően, széles körben jelen vannak mindennapjainkban a polgá ri jog á ltal szabá lyozott életviszonyok (tulajdon, szerződés, öröklés). Mivel a polgá ri jog eszközei elsősorban a jogilag egyenrangú, mellérendeltségi viszonyban lévő, egymá stó l fü ggetlen jogalanyok vagyoni viszonyainak rendezésére alkalmasak, ezért e jogá g fogalmá t az á rujellegű vagyoni viszonyok szabá lyainak összességében hatá rozhatjuk meg. A polgá ri jog fogalmá nak meghatá rozá sá ra szá mos tudomá nyos elmélet szü letett, egységes és minden történelmi időre örökérvényű definíció t adni aligha lehet e jogá g szabá lyozá si terü leteinek sokszínű sége és az á ltala szabá lyozott életviszonyok á llandó vá ltozá sai, formá ló dá sa miatt.

2. A polgári jog tárgya A polgá ri jog fő tá rgyai a vagyonjog és a személyi jog. 2.1. A vagyonjogi fő rész, amely tartalmilag is a polgá ri jog túlnyomó részét teszi ki, tová bbi két alcsoportra osztható : a.) dologi jog és b.) kötelmi jog. A dologi jog szabá lyai a dolgok1 felett a jogosultnak má sokat kizá ró akaraturalmat biztosítanak. A kötelmi jog szabá lyai a személy szerint (egyedileg) meghatá rozott érdekeltek között követelés és tartozá s viszonyokat, azaz kötelmeket hoznak létre. Az élők közötti vagyonjogtó l elkü lönítjü k az öröklési jogot, amely a vagyon sorsá t a vagyon alanyá nak halá la esetére rendezi. 2.2. A személyi jog egyfelől meghatá rozza, ki lehet a polgá ri jog alanya, szó l a jogalanyok "képességeiről" (jog-, cselekvőképesség stb.), valamint figyelembe veszi azt is, hogy a polgá ri jog alanyai között előfordulhatnak "tiszta", azaz nem vagyoni érdekű kapcsolatok, történések, amelyek egyéni érdeksérelmekre vezethetnek. A polgá ri jogi védelemben részesíti tehá t a személyiséget, mint a jogalanyok egyéniségéhez kapcsoló dó és attó l el nem vá lasztható , egyedü lá lló jellegét. Így a személyiség védelme is a polgá ri jog öná lló tá rgya.

1

Jogi szakszó , jelentése: birtokba vehető, fizikai léttel bíró testi tá rgy

3

3. A polgári jog rendszere A polgá ri jog anyaga szerkezetileg a következő részekre tagoló dik: 1. A személyek és a személyhez fű ződő jogok, 2. A tulajdonjog, 3. A kötelmi jog, 4. Ö röklési jog.

4. A polgári jog forrásai 4.1. A jogforrás fogalma A jogforrá s kifejezés alatt azokat a "lelőhelyeket" értjü k, amelyekből a jogi előírá sok fakadnak. A jogforrá s fogalma kétféle irá nyú jelentéssel bír: Eszerint megkü lönböztetjü k a kü lső, illetve a belső jogforrá sokat. A külső jogforrás a jogszabá ly megjelenési formá já ra utaló fogalom (törvény ill. rendelet); míg a belső jogforrás magá t a jogalkotó hatalommal felruhá zott á llami szervet jelöli (pl. Orszá ggyű lés vagy a Kormá ny). Má sfajta megközelítés szerint beszélhetü nk írott é s íratlan jogforrá sokró l. Az írott jogforrá s a tételes jogot jelöli, amely a jogalkotá s eredménye, míg az íratlan jogforrá s a jogalkalmazá s gyakorlatá ban fejlődik ki. 4. 2. A polgári jog forrásai 4.2.a.) A Magyar Kö ztársaság Alkotmánya (1949 : XX. tv.), mint alaptörvény a polgá ri jog elsődleges jogforrá sa. 4.2.b.) A polgá ri jog á ltalá nos jogforrá sa: a tö rvé ny. A törvények közü l kiemelkedő jelentősége van a Polgá ri törvénykönyvnek. (1959. évi IV. törvény; rövidítése: Ptk.). A Ptk.-á n kívü l szá mos má s törvény szabá lyozza a polgá ri jog egyes terü leteit, meghatá rozva a részletes szabá lyokat. Ilyen - a gazdasá gi tá rsasá gokró l szó ló 1997:CXLIV. tv., - a há zassá gró l, a csalá dró l és a gyá msá gró l szó ló 1952:IV. tv., - a nemzetközi magá njogró l szó ló 1979: 13. tvr., - a szövetkezetekről szó ló 1992: I. tv. 4.2.c.) Nagy jelentőséggel bírnak a jogforrá sok közt a törvényekkel kihirdetett nemzetkö zi szerző dé sek is. Ilyen, pl. ENSZ egyezmény az á ruk nemzetközi adá s-vételéről (Bécs, 1980.), melyet az 1987. évi 20. tvr-rel hirdettü nk ki; vagy a Genfben 1930. június 7-én megkötött vá ltó jogi egyezmény stb. 4.2.d.) A kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek a törvény végrehajtá sá ra á llapítanak meg polgá ri jogi szabá lyokat. Pl. a gyá mható sá gokró l, egyes gyá mható sá gi feladatokró l és a gyá mható sá gi eljá rá sró l szó ló 12/1987. (VI.29.) MM. rendelet. 4.2. e.) A helyi ö nkormányzatok képviselő testü letei á ltal hozott rendeletek is meghatá rozott körben a polgá ri jog forrá sainak tekintendők. Pl. szomszédjogokra vonatkozó an a Ptk. rendelkezéseitől eltérő szabá lyokat is megá llapíthat a telepü lési önkormá nyzat rendelete. Az alá bbi pontok (f., g.,) alatt megjelölt jogforrá sok jogforrá si ereje a magyar jogban vitatott. Egyes tudomá nyos gondolkodó k kifejezetten rá mutatnak jogforrá si erejü kre, má sok azt nem ismerik el. 4.2.f.) A polgá ri jog forrá sai között feltétlenü l meg kell említeni a szokásjogot, amely íratlan jogforrá snak minősü l, mivel a jogalkalmazá s gyakorlata sorá n fejlődik ki. A szoká s

4

rendszeresen ismétlődő magatartá s, illetve gyakorlat, amely kötelező erejéről az azt követők meg vannak győződve. A szoká s azá ltal vá lik joggá , hogy azt a jogalkalmazá si gyakorlat (itt a bíró i gyakorlat) az ítélkezése alapjá vá teszi. Pl. A Ptk. kimondja, hogy a szoká sos mértékű ajá ndék visszakövetelésének nincs helye, így a bíró i gyakorlat á llapítja meg, hogy mi minősü l szoká sos ajá ndéknak. 4.2.g.) A Legfelsőbb Bíró sá g a bíró sá gokra kötelező jogegysé gi határozatot hoz a joggyakorlat fejlesztése érdekében, valamint e bíró i fó rum á ltal hozott irányelvek é s elvi dö nté sek is kötelező erővel bírnak. Ezek a döntések az alsó bb fokú bíró sá gok gyakorlatá ban érvényesü lnek, á llandó sultak (és ezá ltal - a jogtudomá ny egyes jeles képviselőinek megá llapítá sa szerint jogforrá si rangra emelkedtek.

5. A jogi norma fogalma é s szerkezete 5.1. A jogi norma fogalma alatt az á llami kényszer útjá n kikényszeríthető magatartá si szabá lyokat értjü k. Ezek a magatartá si szabá lyok á ltalá nos érvényű ek, mivel a jogi norma á ltal szabá lyozni kívá nt életviszonyok sokfélesége miatt lehetetlen minden egyes eset feltérképezése. Elégséges szabá lyozni a kiemelkedő jelentőséggel bíró mozzanatokat. 5.2. A jogi normá nak há rom szerkezeti eleme van: 1.) tényá llá s, 2. rendelkezés, 3.) jogkövetkezmény. 5.2.1. A té nyállás azokat a körü lményeket fogalmazza meg á ltalá nossá gban, amelyek megvaló sulá sa esetén a jogi normá t alkalmazni kell. 5.2.2. A rendelkezé s a jogi norma címzettjeinek ír elő vagy enged meg valamilyen magatartá st. A rendelkezés kétféle lehet: a.) kogens vagy b.) diszpozitív. Kogens a rendelkezés, amely feltétlen érvényesü lést ír elő, tiltja az attó l való eltérést. Diszpozitív a rendelkezés, amelytől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, és amelyek csak akkor kerü lnek alkalmazá sra, ha a felek eltérően nem á llapodtak meg. 5.2.3. A jogkö vetkezmé ny joghá trá nyt jelent, ha a jogi norma rendelkezését nem teljesítik, ugyanakkor a rendelkezés teljesítése esetén az elérhető eredményt is kifejezi.

6. A jogszabály é rvé nyessé ge é s hatálya A jogszabá ly érvényessége és hatá lya nem azonos fogalmak. 6.1. A jogszabály érvényes, ha a jogalkotó hatá skörrel felruhá zott á llami szerv a jogalkotá sra megszabott eljá rá si rendben megalkotta, és meghatá rozott mó don kihirdette. 6.2. A jogszabály hatályos, ha alkalmazni kell, azaz végrehajtandó . A jogszabá ly hatá lya aszerint, hogy hol, kikre és mettől meddig alkalmazandó - kü lönböző lehet: 1.) terü leti, 2.) személyi, 3.) időbeli. 6.2.1. A terü leti hatá ly alapjá n megkü lönböztetjü k azokat a jogszabá lyokat, amelyek az egé sz ország területé re nézve hatá lyosak, illetve azokat, amelyek az ország meghatározott ré szé n alkalmazandó ak. 6.2.2. A polgá ri jogszabá ly mindig meghatározott szemé lyekre, illetve a személyek bizonyos kö ré re alkalmazandó ak.

5

6.2.3. A jogszabá ly hatá lyá nak időben van kezdete és vége. A jogszabá ly alkalmazá sá nak kezdő idő pontját magá ban a jogszabá lyban kell meghatá rozni. A jogszabá ly alkalmazá sá nak vé gső idő pontjában a jogszabá ly hatá lyá t veszti. Hatá lyá t veszti a jogszabá ly, ha - a jogszabá ly maga rendelkezik arró l az időtartamró l, amelyen belü l alkalmazni kell, a hatá ridő lejá rtá val vagy - azt egy ugyanolyan, ill. anná l magasabb jogforrá si hierarchia szinten á lló jogszabá ly kifejezetten hatá lyon kívü l helyezi.

7. A jogalkalmazás A polgá ri jog á ltalá nos szabá lyai konkrét, egyedi életviszonyokban realizá ló dnak. A jogalkalmazá s ennélfogva nem má s, mint annak megá llapítá sa, hogy melyik á ltalá nos polgá ri jogi szabá ly absztrakt, elvont tényá llá sá nak felel meg az életben megvaló sult egyedi, konkrét tényá llá s. Jogalkalmazó szervek: a bíró sá g és má s á llami szerv. A jogalkalmazá s főbb szakaszai az alá bbiak: 1.) a tényá llá s megá llapítá sa, 2.) a jogszabá ly értelmezése, 3.) a döntés (hatá rozat) meghozatala.

8. A polgári jogviszony fogalma é s elemei 8.1. A polgári jogviszony fogalma Mindennapi életü nkben kapcsolatba kerü lü nk emberekkel. Gondoljunk csak arra, hogy a pontos idő irá nt érdeklődü nk, vagy valamelyik utcá t keresve felvilá gosítá st kérü nk az éppen utunkba kerü lő já ró kelőtől. Ezt az emberek közötti viszonyt tá rsadalmi viszonynak nevezzü k. A tá rsadalmi viszonyok közü l azokat, amelyek kü lönös jelentőséggel bírnak a jog szabá lyozá si körébe vonja. Így tehá t a jogilag szabá lyozott tá rsadalmi viszonyt nevezzü k jogviszonynak. A polgá ri jog döntően a magá n-életviszonyokat rendezi, ennélfogva a polgá ri jog á ltalá nos és elvont tartalmú szabá lyai ezekben az egyedi, meghatá rozott személyek között fenná lló életviszonyokban, mint tá rsadalmi viszonyokban konkretizá ló dnak és realizá ló dnak. 8.2. A polgári jogviszony elemei A polgá ri jogviszony elemei az alá bbiak: 1.) a jogviszony alanyai, 2.) a jogviszony tá rgya, 3.) a jogviszony tartalma. 8.2.1. A polgá ri jogviszony alanyai azok az emberek, az á llam vagy a jogi személyek (és egyéb jogalanyok), akik között létrejön a jogviszony. A jogalanyokat a polgá ri jog "személyeknek" nevezi. 8.2.2. A jogviszony tárgya mindaz, amire a jogviszony irá nyul. Ennek alapjá n a jogviszony tá rgya közvetlen, illetve közvetett tá rgynak minősü lhet. A jogviszony közvetlen tá rgya az emberi magatartá s, amire a jogalanyok jogai és kötelezettségei irá nyulnak. Pl. a tulajdonjog estén a jogviszony tá rgya a kötelezett azon magatartá sa, hogy tartó zkodni köteles a tulajdoni á llapot megzavará sá tó l. A jogviszony közvetett tá rgya a dolog, mint fizikai létező való sá g, amire az alanyi jog, ill. az alanyi kötelezettség irá nyul. 8.2.3. A polgá ri jogviszony tartalma alatt az alanyi jogokat és a velü k szembená lló kötelezettségeket értjü k. Az alanyi jog a személyek bíró sá gi jogvédelemben is részesíthető olyan cselekvési lehetősége, amelyhez jogi hatá sok fű ződnek. Az alanyi jogokat tá rgyuk

6

szerint személyi és vagyoni jogokra bontjuk fel. Alanyi jog nem á ll fenn alanyi kötelezettség nélkü l. Az alanyi kötelezettség alapjá n valaminek a tevése, nemtevése, vagy valamitől való tartó zkodá s végső esetben bíró sá gi úton is kikényszeríthető. A kötelezettség a tá rgyá t kitevő magatartá s alapjá n pozitív (tevőleges) vagy negatív (nemleges). A tevőleges magatartá s valamely cselekvésre irá nyul (pl. a vevő köteles a dolgot á tvenni, és a vételá rat kifizetni), a nemleges magatartá s valamilyen tevékenységtől való tartó zkodá sra vonatkozik (pl. a tulajdonoson kívü lá lló személyek, a kötelezettek tartó zkodni kötelesek a tulajdonjog megzavará sá tó l).

9. A polgári jogviszony fajai 9.1. A polgá ri jogviszonyok leggyakoribb megkü lönböztetése a jogviszonyok szerkezete alapján történik. Eszerint: abszolú t, illetve relatív szerkezetű jogviszonyokró l beszélü nk. Az abszolú t szerkezetű jogviszonyban csak a jogosult van személy szerint meghatá rozva, a kötelezett a jogosulton kívü l á lló mindenki má s. A jogosulttal szemben mindenki má s arra köteles, hogy tartó zkodjék a jogosultat megillető á llapot megzavará sá tó l. Ezért ezek a jogviszonyok negatív tartalmúak. Ebbe a körbe tartoznak a személyhez fű ződő jogviszonyok és a tulajdoni jogviszony. A relatív szerkezetű jogviszonyban a jogosult és a kötelezett egyará nt személy szerint meghatá rozott jogalany. A jogosulttal szemben a kötelezett á ltalá ban cselekvésre köteles, ezért ezek a jogviszonyok pozitív tartalmúak. Ebbe a körbe tartoznak a kötelmi jogviszonyok. 9.2. A polgá ri jogviszonyok tárgyak szerint is csoportosítható k, eszerint megkü lönböztetjü k a szemé lyi é s vagyoni jogviszonyokat. A vagyoni jogviszonyokon belü l talá lható jogviszonyok: - a dologi jogviszonyok, amely a személy és a dolog között jön létre. - a kötelmi jogviszonyok, amelyekben a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgá ltatá st véghezvigyen. - az öröklési jogviszonyok, amelyek rendezik a tulajdonos vagyoná ban annak halá la esetén bekövetkező tulajdonvá ltozá st.

10. A jogi té nyek 10.1. Jogi tények fogalma alatt értjü k azokat az á llapotokat, eseményeket, cselekményeket, magatartá sokat, amelyek megvaló sulá sa, avagy meg nem való sulá sa esetén polgá ri jogviszony keletkezik, mó dosul, illetve megszű nik. 10.2. A jogi tények csoportosítása: 10.2.1. Az emberi magatartásoknak két csoportja van: - jogos (megengedett) vagy - jogellenes magatartá sok. 10.2.2. Az egyé b emberi kö rülmé nyek, mint jogi tények felosztható k objektív és szubjektív körü lményekre. Objektív emberi körü lmény: a nem, a kor, testi vagy lelki fogyatkozá sok, hozzá tartozó i minőség, a szü letés, a halá l stb. Szubjektív emberi körü lmény: az ember akarati á llapota, tudatá llapota, azaz a vétkesség (ezen belü l a szá ndékossá g és gondatlansá g), vagy a jó hiszemű ség ill. a rosszhiszemű ség. 10.2.3. A kö zhatalmi aktusok, mint jogi tények körébe sorolható k a bíró sá gi vagy a közigazgatá si hatá rozatok. Pl. a bíró sá g há zassá g felbontá sá t kimondó ítélete nyomá n a há zassá g, mint csalá di jogviszony megszű nik.

7

10.2.4. Az embertő l független külső kö rülmé nyek, mint jogi tények körébe tartoznak: az idő múlá sa, természeti események (pl. tű z, jég, á radá s) kü lvilá gban beá lló esemény (pl. az egyesü lés vagy vegyü lés).

11. A polgári jog alapelvei A Ptk. bevezető rendelkezései között kerü ltek megfogalmazá sra a polgá ri jog alapelvei. Az alapelvek normatív jellegű ek, mivel feltétlen érvényesü lést követelnek és mind a jogalkalmazá s, mind a jogalkotá s szá má ra egyfajta "irá nytű ként" szolgá lnak: - a jogalkotá s az újabb jogszabá lyok megalkotá sa sorá n arra törekszik, hogy az alapelvek az új szabá lyokban is visszatü kröződjenek - a jogalkalmazá s segítségére vannak oly mó don a jog á ltal kifejezetten nem szabá lyozott esetekre hézagpó tló ként szolgá lnak. 11.1. É rtelmezési alapelv Az értelmezési alapelv értelmében a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztá rsasá g gazdasá gi és tá rsadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. 11.2. Az alanyi jogok védelme Az alanyi jogokat a jogszabá lyok hatá rozzá k meg. A törvény védi az alanyi jogokat és a személyek törvényes érdekeit, biztosítja azok szabad gyakorlá sá t. A joggyakorlá s szabadsá gá nak azonban vannak hatá rai (ld. a következő pontban). 11.3. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés A személyeket megillető jogok csak e jogok tá rsadalmi rendeltetésének megfelelő körben gyakorolható k. Ezért a Ptk. tiltja a joggal való visszaélést, azaz azt a joggyakorlá st, ami a jog tá rsadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irá nyul. Pl. joggal való visszaélésnek minősü l, ha a bérbeadó felmond a bérlőnek, pedig tudja, hogy a bérlő önhibá já n kívü l, á tmenetileg mulaszt. 11.4. A felek kö lcsö nö s együttműkö désén elve A jogalanyok a jó hiszemű ség és a tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együ ttmű ködve kötelesek eljá rni. Az együ ttmű ködési kötelezettség körén belü l talá lható az értesítés, a tá jékoztatá s kötelezettsége. Az együ ttmű ködés alapvetően a tartó s jogviszonyok elengedhetetlen követelménye. 11.5. Az általános elvárható ság A törvény kimondja, hogy a polgá ri jogi viszonyokban úgy kell eljá rni, ahogy az az adott helyzetben á ltalá ban elvá rható . Ez a rendelkezés a jogalanyok szá má ra etikai mércét, "zsinó rmértéket" á llapít meg. 11.6. Az utaló magatartás A törvény úgy rendelkezik, hogy a bíró sá g a ká rnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szá ndékos magatartá sa má s jó hiszemű személyt alapos okkal olyan magatartá sra indított, amelyből őt önhibá já n kívü l ká rosodá s érte. Az utolsó magatartá s csak szá ndékos lehet. Pl. a szerződéskötési tá rgyalá sok sorá n az egyik fél olyan ígéretet tesz, aminek alapjá n a má sik alappal bízhat a szerződés létrejöttében és a teljesítés érdekében má r előkészü leteket tesz. Ha ezek utá n a szerződés nem jön létre, az addigi rá fordítá s feleslegessé vá lik, az ká rként jelentkezik. 11.7. A törvény a Ptk-ban biztosított jogok védelmét minden á llami szerv kötelességévéteszi, végső esetben pedig a bíró ság igénybevételét teszi lehetővé.

8

II. “Szemé lyek” a polgári jogban 1. A jogalanyiság jelenté startalma A jog az á llam megalakulá sá val jön létre és követi annak fejlődését. Ez a megá llapítá s helytá lló nak tű nik a jogalanyisá g tekintetében is, hiszen az a kü lönböző történeti időkben a tá rsadalom eltérő rétegeinek a kivá ltsá ga volt, s vá lt a történeti fejlődés eredményeként minden embert megillető teljes evidenciá vá . Így a rabszolgatartó tá rsadalmakban a rabszolgatartó k voltak a jogalanyok, a rabszolgá k pedig csak dolgok, azaz jogtá rgyak. A hű béri tá rsadalomban a főpapok, főurak á ltalá ban mindenféle vagyonjogi jogviszony alanyai lehettek, míg a jobbá gyok jogalanyisá ga korlá tozott volt, mivel nem szerezhettek földtulajdont. Majd a polgá ri forradalmakat követően minden ember formá lisan egyenlővé vá lik. A jogalanyisá g a polgá ri jogban azt fejezi ki, hogy valaki személyként a polgá ri jog alanya lehet. Aki jogalany, az a polgá ri jogviszony alanya lehet, így személynek minősü l. A polgá ri jogi jogalanyisá g kifejezetten a polgá ri jogra nevesített kategó ria, má s jogá gak a jogalanyisá g kérdését eltérően rendezhetik. A magyar polgá ri jogban “személyek”: az ember, az á llam és a jogi személyek.

2. Az ember, mint jogalany 2.1. A jogképesség tartalma: A jogképesség az embernek azon képessége, hogy polgá ri jogviszony alanya lehet, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vá llalhat. Az ember jogképessége á ltalá nos, egyenlő és feltétlen. Á ltalános, mert minden élő ember jogképes. Felté tlen, mert minden embert megillet fü ggetlenü l a vagyoni helyzetétől, szá rmazá sá tó l, nemétől, életkorá tó l, vagyis semmifajta feltételhez nem köthető. Egyenlő , mert a jogképesség mindenkire egyenlő mértékben terjed ki. Az ember jogképessége csorbíthatatlan, azaz a jogképességről lemondani nem lehet, illetve az azt korlá tozó szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis. Ez a szabá ly a jogképesség korlátozásának tilalmát fogalmazza meg. 2.2. A jogképesség kezdete: Az é lve született ember – aká rmilyen rövid ideig él is- a szü letés pillanatá ban jogképes. A magyar jog nem kívá nja meg feltételként azt, hogy az újszü lött élve szü letés estén életképes is legyen. Az élve szü letett ember mellett a jogképesség a mé hmagzatot is megilleti. A méhmagzat jogképessége az élve szü letés időpontjá ig feltételes, mivel a jogképessége attó l fü gg, hogy élve szü letik-e. Ezért a méhmagzat úgymond “fü ggő” jogi helyzetben van. Ha az újszü lött mindössze néhá ny percet is él, akkor is rendelkezik - mint ember és nem, mint méhmagzat- feltétlen jogképességgel. A jogképesség kezdete az embernél a fogamzá s időpontja, azzal a feltétellel, hogy az ember élve szü letik. A fogamzá s időpontjá ra a törvény vélelmet á llít fel. A vélelem az a szabá lyozá si technika, melynek sorá n a jog egy való színű , de nem biztos tényá llá st fogad el való snak, és ehhez a tényá llá shoz fű z joghatá sokat. A vonatkozó vélelem szerint a fogamzá s napja a szü letés napjá tó l visszafelészá mított 300-dik nap. A szü letés napja a hatá ridőbe beleszá mít. Az élve szü letett újszü löttet a jogképesség a szü letés napjá nak 0. ó rá já tó l illeti meg. Tehá t a jogképesség kezdete szempontjá bó l közömbös az, hogy az adott napon mely ó rá ban szü letett. A törvény á ltal megfogalmazott vélelem megdönthető, mivel bizonyítani lehet, hogy a fogamzá s korá bban vagy később történt meg, azaz a fogamzá stó l az élve szü letésig nem 300 nap telt el. Ezt annak a személynek kell bizonyítania polgá ri perben, aki vitatja a 300 napos fogantatá si időt. A bizonyítá s elsődlegesen orvosi kérdés.

9

A méhmagzat fü ggő jogi helyzete felveti az abortusz legalizá ció jogi problémá já t, amikor a méhmagzat jogai ü tköznek az anya önrendelkezési jogá val. Az Alkotmá nybíró sá g (AB) a 64/1991.(XII.17.) AB. sz. hatá rozatá ban megá llapította, hogy a méhmagzat jogalanyisá ga az alkotmá nybó l nem vezethető le és a méhmagzat a magyar jog szerint nem jogalany. Az AB szerint a törvényalkotó (az Orszá ggyű lés) dönthet úgy, hogy a magzatot jogalanynak minősíti, ebben az esetben a mű vi terhesség - megszakítá s gyakorlatilag minden formá ja tilos. De dönthet úgy is, hogy a magzati életet úgy védi, hogy a terhesség megszakítá s a jogalkotó belá tá sa szerint meghatá rozott esetekben korlá tozottan megengedett. A magyar Orszá ggyű lés ez utó bbi megoldá st vá lasztotta, amikor megalkotta a magzati élet védelméről szó ló 1992. LXXXI. törvényt. A jogalkotó nem vá ltoztatott azon a korá bbi helyzeten, hogy a magzat nem jogalany. 2.3. A jogképesség megszűnése: A jogképesség megszű nésének á ltalá nos szabá lya, hogy az ember jogképessége a halállal szű nik meg, azaz a polgá ri jogviszonyok alanya má r nem lehet. A halá l tényét a halotti anyakönyvi kivonat bizonyítja a közokirat erejével. a halá l bekövetkezésének időpontja elsősorban az öröklés jog szempontjá bó l van jelentősége, mivel az öröklés a halá l időpontjá ban megnyílik, a hagyaték a törvény erejénél fogva á tszá ll az örökösre. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor vitá s, valaki meghalt-e. Má s estben pedig a halá l ténye teljes bizonyossá ggal megá llapítható , csak az anyakönyvezés maradt el valamilyen ok miatt, tehá t okirattal nem bizonyítható a halá l bekövetkezése. Ha a halá l tényének bizonyítá sá ra kö zokirat nem áll rendelkezésre (az anyakönyvezetés mellőzésre kerü lt), de minden adat megvan annak bizonyítá sá ra, hogy valaki meghalt, a bíró sá gtó l kérni lehet a halá l tényének megá llapítá sá t. A halál té nyé nek bírói megállapításához szü kséges bizonyítani a halá l bekövetkezésének tényét, helyét, és időpontjá t. Ebben az esetben a bíró sá g hatá rozata pó tolja az anyakönyvezést. Má s esetben kétséges lehet és vitá s, hogy valaki, aki hosszabb ideje ismeretlen helyen tartó zkodik meghalt-e. Valamely személy eltűnése esetén lehetőség van a holtnak nyilvá nítá sra. A holtnak nyilvánítási eljárás sorá n bíró sá gi hatá rozattal holtnak kell nyilvá nítani azt, akinek az eltű nésétől szá mítva öt év eltelt anélkü l, hogy életben létére utaló bá rmilyen adat ismeretes volna. Tehá t a holtnak nyilvá nítá s feltételei: 1.) a bíró sá g megá llapítsa az eltű nést, 2.) az eltű nt személy életben létére utaló adatok má r legalá bb 5 év ó ta nem ismertek. A fentiek egybevetése alapjá n egyértelmű , amennyiben a halá l helye a bíró sá g előtti eljá rá sban a bizonyítá s sorá n ismertté vá lik, akkor nem holtnak nyilvá nítá snak, hanem a halá l ténye megá llapítá sá nak van helye. Holtnak nyilvá nítá s estén a bíró sá g hatá rozatá ban kimondja, hogy az eltű nt embert meghatá rozott időponttó l kezdve halottnak kell tekinteni. A bíró sá g a hatá rozatá ban megá llapítja a halá l időpontjá t. Az időpont megá llapítá sa a körü lmények mérlegelése alapjá n történik elsődlegesen. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a törvény értelmében a halá l időpontja az eltű nést követő hó nap 15-dik napja. A holtnak nyilvá nítá s jogkövetkezménye, hogy ellenkező bizonyítá sig a holtnak nyilvá nított személy halottnak kell tekinteni. Ez a bíró sá gi hatá rozat egy megdönthető vélelmet á llít fel, mivel bizonyítani lehet, hogy a holtnak nyilvá nított a hatá rozatban megjelölt időpontná l később tű nt el. Amennyiben ennek bizonyítá sa eredményes és ezá ltal a holtnak nyilvá nítá s feltételei má r nem á llnak fenn, a bíró sá g hatá lyon kívü l helyezi a hatá rozatot. Holtnak nyilvá nítá sra tehá t eltű nés esetén van lehetőség. Ilyenkor egyá ltalá n nem biztos, hogy az adott személy való ban meghalt, mégis a viszonylag hosszú idő eltelte utá n szü kség van a személyi és a vagyoni ü gyek lezá rá sá ra. A holtnak nyilvá nítá s legjelentősebb jogkövetkezménye vagyonjogi szempontbó l az öröklés megnyílá sa, személyjogi szempontbó l az újabb há zassá g megkötésének lehetősége. Ha a

10

holtnak nyilvá nított előkerü l, azaz megbízható mó don tudomá st szereznek az életben létéről, akkor a hatá rozat hatá lytalanná vá lik. 2.4. A cselekvő képesség tartama: Míg jogképességgel az emberen kívü l rendelkezik az á llam és a jogi személyek, addig a cselekvőképesség kizá ró lag az embert megillető képesség a polgá ri jogban. Ha az ember cselekvőképes sajá t nevében sajá t akaratnyilatkozattal szerezhet jogokat és vá llalhat kötelezettségeket. A cselekvőképesség aktív megnyilvá nulá sa azt jelenti, hogy az ember sajá t maga köthet szerződést vagy tehet má s jognyilatkozatot, míg a cselekvőképesség passzív megnyilvá nulá sa az ember azon képességét jelenti, hogy a hozzá címzett, intézett nyilatkozatokat érvényesen elfogadja. Jogunk az egyes embert sajá t akaratá val szemben is védi annak a szabá lynak a kimondá sá val, hogy a cselekvőképesség korlá tozá sá ra irá nyuló szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. 2. 5. A cselekvő képesség fokozatai: 1. cselekvőképesség, 2. korlá tozott cselekvőképesség, 3. cselekvőképtelenség. 2.5.1. A törvény a cselekvőképesség szabá lyozá sá ná l abbó l indul ki, hogy minden ember cselekvőképes, kivéve, ha azt a törvény korlá tozza vagy kizá rja. Ebből következik, hogy mindennapjainkban tipikus a cselekvőképes ember, és kivételes a korlá tozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen. a törvény cselekvőképességet korlá tozó illetve kizá ró rendelkezései voltaképpen védeni kívá njá k azoknak a személyeknek a törvényes érdekeit, akik testi vagy szellemi fogyatékossá guk illetve fiatalkoruk miatt erre öná lló an teljes értékű en nem képesek. 2.5.2. A korlátozottan cselekvő képesek kö re Korlá tozottan cselekvőképes: - a 14. életévét má r betöltött kiskorú , kivé ve: - ha a 18. életévét be nem töltött kiskorú a gyá mható sá g engedélyével há zassá got köt, megszerzi a nagykorúsá got és azá ltal cselekvő képes lesz. - ha a bíró sá g a 14-18 év közötti kiskorút cselekvőképességet kizá ró gondnoksá g alá helyezi, akkor az cselekvő képtelen lesz. - a cselekvő képesség teljes, de á tmeneti, időleges elvesztése bíró sági határozat nélkül is bekövetkezhet (pl. altatá s utá ni á llapot, vagy hipnó zis, súlyos alkoholos befolyá soltsá g). - az a nagykorú , akit a bíró sá g cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyez. A bíró sá g ilyen hatá llyal olyan nagykorú személyt helyez gondnoksá g alá , akinek az ü gyei viteléhez szü kséges belá tá si képessége tartó san vagy idő szakonként visszatérő en nagymértékben csö kkent, és ennek okai: elmebeli á llapot, vagy kó ros szenvedély, vagy szellemi fogyatkozá s. A korlátozottan cselekvő képesek jognyilatkozatainak érvényessége: A korlá tozott cselekvőképes személy jognyilatkozatait az alá bbi csoportokba sorolhatjuk: - azok a jognyilatkozatok, amelyeket a korlá tozottan cselekvőképes személy helyett a tö rvé nyes ké pviselő tesz meg (ez az á ltalá nos és tipikus). - azok a jognyilatkozatok, amelyeket kizárólag é s ö nállóan a korlá tozottan cselekvőképes személy tesz meg: Ezek a jognyilatkozatok a következők: - személyes jellegű jognyilatkozatok, amelyre a jogszabá ly feljogosítja, pl. öná lló an tehet há zassá gkötésre irá nyuló jognyilatkozatot, vagy a személyhez fű ződő jogainak védelme érdekében személyesen, maga is felléphet.

11

- a mindennapi élet szoká sos szü kségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket köthet. - rendelkezik a munká já val szerzett keresményével - kizá ró lag előnnyel já ró szerződéseket köthet, pl. ajá ndékozá si szerződést köthet, mint megajá ndékozott. - azok a jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez a tö rvé nyes ké pviselő beleegyezé se, illetve utólagos jóváhagyása szüksé ges. - azok a jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szüksé ges. A törvényes képviselő a kiskorúnak adott ajá ndékot visszautasíthatja a gyá mható sá g engedélyével, azért hogy a kiskorút az ajá ndékkal ne lehessen olyan tevékenységre csá bítani, ami a személyiségi jogainak sérelmére vezetne. 2.5.3. A cselekvő képtelenek kö re: Az ember, mint jogalany cselekvőképtelennek minősü l négy esetben: - a 14. életévét be nem töltött kiskorú, - a 14. életévét betöltött kiskorú - aki egyébként korlá tozott cselekvőképességű lenne - akit a bíró sá g jogerős ítélettel cselekvőképességét kizá ró gondnoksá g alá helyezett, - az a nagykorú személy, akit a bíró sá g jogerős ítélettel cselekvőképességet kizá ró gondnoksá g alá helyezett. Cselekvőképességet kizá ró hatá lyú gondnoksá g alá helyezésre csak meghatá rozott feltételek együ ttes fenná llá sa esetén kerü lhet sor, nevezetesen: elmebeli á llapot vagy szellemi fogyatkozá s fenná llá sa szü kséges, és a fenti okok miatt a belá tá si képesség á llandó jelleggel és teljesen hiá nyzik. - gondnoksá g alá helyezés nélkü l is cselekvőképtelen az a személy is, akinek á llapota miatt az ü gyei viteléhez szü kséges belá tá si képessége hiá nyzik, pl. altatá s utá ni bó dult á llapotban van. A cselekvő képtelenek jognyilatkozatainak érvényessége: Á ltalános szabály az, hogy a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, helyette és nevében a törvényes képviselő já r el, pl. a szü lő, a gyá m, a gondnok. A jognyilatkozat semmisségre azonban csak a cselekvőképtelen személy érdekében lehet hivatkozni. A fenti szabá ly aló l kivé telt képeznek az alá bbi esetek: - olyan ü gylet megkötése és teljesítése, amely a mindennapi életben tömegesen előfordul, kü lönösebb megfontolá st nem igényel, és csekély jelentőségű , - a cselekvőképtelen á llapotban lévő személy élők közti jogü gylete, melynek tartalmá bó l és körü lményeiből arra lehet következtetni, hogy a fél cselekvőképességének megléte esetén is indokolt lett volna a nyilatkozattétel. Példa: A fentiek alapjá n érvényes az adá svételi szerződés, amelyben a 80 éves, az ingatlan jó karban tartá sá ra má r nyilvá nvaló an képtelen, má sok tá mogatá sá ra szoruló eladó a több éve ü resen á lló és az á llagromlá s veszélyének kitett há zá t az ingatlan forgalmi értékének megfelelő összegért eladta. Ennek a szerződésnek a megkötése az ő érdekét szolgá lta, a jognyilatkozata cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. 2.6. A korlátozottan cselekvő képesek és a cselekvő képtelenek jognyilatkozataira vonatkozó kö zö s szabályok: 2.6.1. Az általános szabály szerint a korlá tozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatá nak érvényességéhez a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utó lagos jó vá hagyá sa szü kséges, míg a cselekvőképtelen személy helyett a tö rvé nyes ké pviselő teszi meg a jognyilatkozatot. 2.6.2. Az alá bbi esetekben még a gyámhatóság jóváhagyása is szü kséges a törvényes képviselő jognyilatkozatá nak érvényességéhez:

12

- tartá sra vonatkozó jognyilatkozatok (pl. tartá si szerződés megkötése, amelyben a cselekvőképtelen ill. a korlá tozottan cselekvőképes személy a kedvezményezett), - öröklési jogviszony alapjá n a cselekvőképtelen ill. korlá tozottan cselekvőképes személyt megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat (pl. örökség visszautasítá sa), - a kü lön jogszabá lyban meghatá rozott értéket meghaladó vagyontá rgyak elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó jognyilatkozatok (pl. személyes tulajdont képező platinatá rgy, ékszer, drá gakő elidegenítése) 2.6.3. Egyes jognyilatkozatok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem vá lnak érvényessé: - az a jognyilatkozat, amellyel az ajá ndékozó cselekvőképtelen vagy korlá tozottan cselekvőképes személy aká r személyesen, aká r törvényes képviselője útjá n kötelezettséget vá llal, hogy sajá t vagyona rová sá ra ingyenes vagyoni előnyt juttat a megajá ndékozottnak, - az a jognyilatkozat, melynek értelmében ezek a személyek idegen kötelezettségért ellenérték nélkü l felelősséget vá llalnak, pl. kezességet, - az a jognyilatkozat, amelynek értelmében ezek a személyek ellenérték nélkü l jogró l lemondanak. A fenti esetek aló l kivé telt képeznek az alá bbi esetek: - korlá tozottan cselekvőképes személy a munká val szerzett keresménye erejéig érvényesen ajá ndékozhat ill. idegen kötelezettséget ellenérték nélkü l felelősséget vá llalhat, - korlá tozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy szoká sos mértékű ajá ndékozá sra vonatkozó jognyilatkozata érvényes. 2.6.4. Olyan jognyilatkozatok, melyek csakis a gyámhatóság jóváhagyása eseté n érvényesek: - közcélra felajá nlá s, - örökség részleges visszautasítá sa.

3. Az állam, mint jogalany Az ötvenes évek szovjet jogbó l á tvett dogma az á llamot sajá tos, kü lönleges jogalanynak tartotta. Ez a felfogá s az á llam a polgá ri jogi jogviszonybeli többlet jogait és kedvezményezett helyzetét kívá nta igazolni. Az 1990-es évek elején a politikai, gazdasá gi és tá rsadalmi vá ltozá sok folytá n felü lvizsgá latra szorult az á llam a vagyoni viszonyokban betöltött szerepe. A felü lvizsgá latot szü kségessé tette a magá n- és köztulajdon egyenrangúsá gá t és egyenlő védelmét deklará ló alkotmá nyos tétel, a magá ntulajdonon alapuló piacgazdasá g kialakítá sa, és ennek folytá n az á llami tulajdon kivételes, megkü lönböztetett szerepkörének megszű nése, az á llam gazdasá gi szerepének megvá ltozá sa és a privatizá ció s folyamat megindulá sa. Az á llam a polgá ri jogviszonyokban nem közhatalomként vesz részt, ebben a körben ugyanolyan jogalanyisá ggal rendelkezik, mint a jogi személynek minősü lő má s szervezet. Az á llam, mint a vagyoni jogviszonyok alanya jogi személy. Az á llam a polgá ri jog má s alanyaival teljesen egyenrangú, előjogokat nem élvez és ugyanúgy perelhető, mint bá rmely má s jogi személy. az á llamot a polgá ri jogviszonyokban, ha a törvény eltérően nem rendelkezik- a pénzü gyminiszter képviseli, aki ezt a jogkörét má s á llami szerv útjá n is gyakorolhatja, vagy má s á llami szervre ruhá zhatja á t.

4. A jogi szemé lyek

13

A polgá ri jogunk a jogi személyt jogalanynak ismeri el. A jogi személyiség kizá ró lag polgá ri jogi kategó ria, amely azt jelenti, hogy egy szervezetnek polgá ri jogai ill. kötelezettségei lehetnek. A jogi személy fogalmá t a tételes jogszabá lyi rendelkezések nem hatá rozzá k meg, ezért a jogtudomá ny kü lönböző elméleteket megalkotá sá val igyekezett magyará zni és igazolni a szervezetek jogalanyisá gá t. 4.1. A jogi személy ismérvei. A tételes jog nem hatá rozza meg azokat a szempontokat, melyek alapjá n valamely szervezet jogi személynek minősü l, ezért a jogtudomá ny dolgozta ki azokat az á ltalá nos ismérveket, melyek a jogi személlyévá lá s kritériumainak tekintendők: - az alapító (k)tó l való viszonylagos fü ggetlenség, - a gazdasá gi á ruforgalomban való részvétel, - a szervezet relatíve tartó s mű ködése, - á llandó (ü gyintéző és képviseleti) szervekkel való rendelkezés, - á llam á ltal elismert céllal való rendelkezés (jogilag tilos és lehetetlen célra nem jöhet létre), - a jogi személy (a szervezet) tagjai az alapító vagyoná tó l elkü lönített vagyonnal rendelkezik, - az elkü lönített vagyonnak megfelelően a jogi személy öná lló vagyonjogi felelősséggel rendelkezik. 4.2. A jogi személy jog- és cselekvő képessége: A jogi személy jogképes. Ennek alapjá n sajá t nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vá llalhat. A jogi személy jogképessége kiterjed mindazon jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegü knél fogva nem csupá n az emberhez fű ződhetnek. Így megá llapítható , hogy a jogi személy jogképessége az ember jogképességétől eltér, mivel alapvetően vagyoni jogai és bizonyos személyhez fű ződő jogai (pl. jó hírnévhez, kereskedelmi névhez való jog) lehetnek. A jogi személy nem lehet cselekvőképes úgy, mint az ember, mivel mindig képviselő útjá n “cselekszik”. 4.3. A jogi személy létrehozása: A jogi személy létrejöttéhez mindenekelőtt egy vagy több alapító akaratnyilvá nítá sa szü kséges. A jogi személy létesítésének leggyakoribb eszköze a létesítésről szó ló okirat. Az alapítá shoz az alá bbiakra van szü kség: - alapító k megfelelő formá ban tett akaratnyilvá nítá sa, - mű ködési feltételek megteremtése, - a mű ködéshez szü kséges vagyon elkü lönítése, - a szervezet létrehozá sa, - jogi személy nyilvá ntartá sba vétele (amely nem má s, mint az á llam á ltali elismerés mó dszere). 4.4. A jogi személy megszűnése: A megszű nés á llami beavatkozá s a jogi személy mű ködésébe. Erre azért kerü lhet sor, mert a jogi személy mű ködése súlyosan sérti a törvényességet és a szabá lyszerű mű ködés nem á llítható helyre. A megszü ntetés á ltalá ban a bíró sá g feladata. Ha a jogi személy mű ködésével felhagyott ill. mű ködő képtelenné vá lt a bíró sá g hatá rozatá ban megszű ntnek nyilvá nítja. A megszű nés alapvetően két mó don történhet: jogutó ddal (á talakulá s, szétvá lá s, egyesü lés) ill. jogutó d nélkü l (pl. felszá molá s, végelszá molá s), de a megszű néshez minden esetben szü kség van a bíró sá g jogi személyt nyilvá ntartá sbó l törlő jogerős hatá rozatá ra. a megszű nés okait és mó djait kü lön jogszabá lyok rendezik. 4.5. A jogi személy képviselete: A jogi személy cselekvőképességgel nem rendelkezik, így helyette és nevében a képviselője já r el. A képviselő a jogi személy nevében eljá rva jognyilatkozatival jogokat szerezhet és kötelezettségeket vá llalhat, képviseli a jogi személyt a bíró sá g és má s ható sá gok előtt. A

14

bankszá mla feletti rendelkezés a jogi személy gazdá lkodá sá t alapvetően érinti, így ehhez e mű velethez mindig két képviseleti joggal rendelkező képviselő alá írá sa kell. 4.6. A jogi személyek csoportosítása: 4.6.1. A jogi személyek kü lönböző szempontok alapjá n csoportosítható k. A kö zjogi é s a magánjogi jogi személyek. képezik az első csoportot. A közjogi jogi személyek jellemzői: - közérdekű célra szerveződnek, - kényszerítő eszközökkel vannak felruhá zva, - részt vesznek kisegítő jelleggel a gazdasá gi forgalomban a magá njog többi jogalanyá val mellérendelten, - közjogi személy hozhatja létre jogszabá llyal vagy ható sá gi hatá rozattal. Közjogi jogi személynek minősü l, pl. az á llam, a költségvetési szervek, az á llami vá llalat, a közalapítvá ny, a köztestü let, a közhasznú tá rsasá g, - a Ptk. rendszerén kívü l szabá lyozott önkormá nyzat, az egyhá z, a pá rtok stb. A magá njogi jogi személyek jellemzői: - magá nautonó mia alapjá n jönnek létre azá ltal, hogy a magá nszemély az alapítá sra irá nyuló akaratá t szerződésben vagy má s okiratban, alapszabá ly elfogadá sá val kinyilvá níthatja. Magá njogi jogi személynek minősü l, pl. az alapítvá ny, az egyesü let, a szövetkezet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasá gi tá rsasá gok stb. 4.6.2. A jogi személyek vagyoni helyzet alapjá n is csoportosítható k: - vagyonegyesíté ssel lé trejö vő jogi szemé ly a tagok szerződése alapjá n jön létre, pl. a szövetkezet vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasá gi tá rsasá g. - vagyon-elkülö níté ssel lé trejö vő jogi szemé lyt az alapító egyoldalú jognyilatkozata hozza létre, pl. költségvetési szerv, á llami vá llalat, leá nyvá llalat stb. 4.6.3. Szervezeti szempontbó l nézve a jogi személyek az alá bbiak lehetnek: - szemé lyö sszessé g, pl. az egyesü let, - vagyonö sszessé g, pl. az alapítvá ny. 4.7. Az egyes jogi személyek: Á llami vállalat Az á llami vá llalat az á ll. tulajdoná ban á lló vagyon jövedelmező mű ködtetésére létrehozott szervezetek, amelyek a rá juk bízott vagyonnal öná lló an gazdá lkodnak, s kötelezettségeikért e vagyonnal felelnek. A kilencvenes évek elejéig a gazdasá g meghatá rozó szervezeti formá ja volt az á llami vá llalat. Az á llami vá llalat az elmúlt évtizedek alatt jelentős vá ltozá sokon ment á t, mivel az á llami vá llalatok java részt má r á talakítottá k valamilyen gazdasá gi tá rsasá gi formá ba. Trö szt A tröszt vá llalatszerű en mű ködő gazdá lkodó szervezet, amely a központi á llamigazgatá s és az egyes á llami vá llalatok közti szinten elhelyezkedve irá nyító szerepet is betölt. Az alapító szerv a trösztöt a felü gyelete alá tartozó több vá llalat gazdasá gos mű ködésének és fejlesztésének előmozdítá sá ra és irá nyítá sá ra hozhatja létre. Ma azonban a tröszt sem létező forma.

15

Egyéb állami gazdálkodó szerv A jogi személyek e kategó riá já ba eredetileg vá llalatszerű en gazdá lkodó kutató , tervezőintézetek és á llami pénzintézetek tartoztak, má ra azonban a jogi személyek e fajtá i is megszű ntek. E gazdá lkodá si forma vagyona mögött “biztosítékul” ott á ll a tagok sajá t vagyona is. A tagok felelőssége azonban együ ttes és kezesi felelősség. A tag felelőssége egyszerű kezesi felelősség, a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a tartozá s a vá llalattó l behajtható . Kö ltségvetési szerv A költségvetési szervek á llami feladatokat lá tnak el, ennek anyagi fedezetét az á llami közpénzek jelentik. Költségvetési szervet az Orszá ggyű lés, a Kormá ny, a miniszter és a helyi önkormá nyzat alapíthat. Szö vetkezet A szövetkezet a szövetkezés szabadsá ga és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzá já rulá saival és személyes közremű ködésével, demokratikus önkormá nyzat keretében a tagok érdekeit szolgá ló vá llalkozá si és má s tevékenységet folytat. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: közös vá llalat Kft Rt A közös vá llalat gazdasá gi tá rsasá g, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyoná val felel. Ha a vá llalat vagyona a tartozá sokat nem fedezi, a tagok a vá llalat tartozá saiért együ ttesen vagyoni hozzá já rulá suk ará nyá ban-kezesként felelnek. névértékének vagy kibocsá tá si értékének szolgá ltatá sá ra terjed ki, egyébként a részvényes nem felel - á ltalá nos szabá lyként az Rt. kötelezettségeiért. Korlátolt felelő sségű társaság A Kft kis vagy közepes méretű és tőkeerejű 10-20 tagná l rendszerint nem nagyobb létszá mú vá llalkozá sok legelterjedtebb formá ja. Sajá tossá ga a tagok korlá tolt felelőssége, ami azt jelenti, hogy a tagok a tá rsasá gnak és nem a tá rsasá g hitelezőinek felelnek. A tá rsasá g irá nyá ba a tagok a törzsbetét (a tá rsasá gi szerződésben meghatá rozott vagyoni szolgá ltatá s) nyújtá sá ra kötelesek. A Kft előre meghatá rozott törzsbetétekből á lló törzstőkével alakul, melynek törvényi minimuma 3 Millió Ft. Részvénytársaság Az Rt az a gazdasá gi tá rsasá g, amely előre meghatá rozott szá mú és névértékű részvényekből á lló alaptőkével alakulhat. Az alaptőke tv-ny. minimuma: 20 Millió Ft. A tag kötelezettsége a Rt-vel szemben a részvény Kö zhasznú társaság A közhasznú tá rsasá g ún. új típusú jogi személy, mivel 1994.01.01.-től alapítható . A közhasznú tá rsasá g ún. non-profit tá rsasá g, mert alapvetően nem ü zletszerű , nyereségre törekvő gazdasá gi tevékenység folytatá sa céljá bó l alapítható , hanem közhasznú tevékenységre. Kiegészítő jelleggel folytathat ü zletszerű gazdasá gi tevékenységet, de az abbó l eredő nyereséget a tagok között nem oszthatja fel. Közhasznú tevékenység az a tevékenység,

16

amely a tá rsadalom szü kségleteinek a kielégítését szolgá lja. Közhasznú tevékenység, pl. egészségmegőrzés, szociá lis tevékenység, csalá dsegítés, kutatá s, oktatá s, mű emlék-, természet-, á llatvédelem, önkéntes tű zoltá s stb. A közhasznú tá rsasá g sajá tos Kft, mivel a jogi személyiségű gazdasá gi tá rsasá gok és a Kft szabá lyait megfelelően alkalmazni kell a közhasznú tá rsasá gra, valamint lehetőség van arra, hogy a má r mű ködő Kft tá rsasá gi szerződését mó dosítva közhasznú tá rsasá ggá alakuljon á t. Egyesület Az egyesü lési jog olyan szabadsá gjog, amely alapjá n az alkotmá nyos rend tiszteletben tartá sá val szervezett közösségek hozható k létre politikai, érdekképviseleti, kulturá lis stb. cél érdekében. Az egyesü let önkéntesen létrehozott, önkormá nyzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabá lyban meghatá rozott célra alakul, nyilvá ntartott tagsá ggal rendelkezik, és céljá nak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Elsődlegesen gazdasá gi tevékenység folytatá sá ra nem alapítható . Az egyesü let sajá t vagyoná val felel a tartozá saiért, a tag kötelezettsége mindössze abban á ll, hogy befizesse a tagdíjat, de egyébként az egyesü let tartozá sá ért nem felel. Kö ztestület A köztestü let minden esetben közfeladatot lá t el, amelyet korá bban az á llam vagy a helyi önkormá nyzat lá tott el v. kellett volna ellá tnia. A köztestü let alapítá sá t törvény rendeli. A köztestü let is személyegyesü lés, mivel önkormá nyzattal és nyilvá ntartott tagsá ggal rendelkezik. Közterü letek kü lönösen gazdasá gi. és szakmai a kamará k; Magyar Tudomá ny Akadémia. Egyes jogi személyek vállalata Vá llalatalapítá si joggal rendelkeznek: helyi önkormá nyzatok, szövetkezetek orszá gos érdekképviseleti szerve, az egyesü let, az alapítá si jog indokoltsá ga az, hogy a vá llalat alapítá sá ra jogosult jogi személyek céljuk megvaló sítá sa érdekében szü kséges és indokolt gazdá lkodó tevékenységet folytatnak, ami egy öná lló vá llalati formá ban hatékonyabban lá tható el. A helyi önkormá nyzat kizá ró lag a feladatkörébe tartozó közszolgá ltatá sok céljá bó l alapíthat vá llalatot. Az egyesü let vá llalatot akkor alapíthat, ha ezt az alapszabá lya kifejezetten lehetővé teszi. Az egyes jogi személyek vá llalatainak a cégbejegyzése kötelező, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel nyernek jogi személyiséget a bejegyzés napjá val. Az egyes jogi személy vá llalata az alapító val szemben nem öná lló , mert tevékenységi körét és az ehhez szü kséges vagyont az alapító nak kell biztosítani, ezá ltal a vá llalat kötelezettségeiért az alapító jogi személy (sortartó ) egyszerű kezesként felel. Leányvállalatot Leá nyvá llalatot alapíthat: jogszabá lyban meghatá rozott gazdá lkodó szervezetek és gazdasá gi tevékenységet is folytató má s jogi személyek. A leá nyvá llalatra, ha a jogszabá ly eltérően nem rendelkezik az egyes jogi személyek vá llalatá ra vonatkozó szabá lyokat kell alkalmazni. Az alapító okiratban szabá lyozni kell az alapító és a leá nyvá llalat együ ttmű ködésének mó djá t, valamint az együ ttmű ködés keretében az alapító t és a leá nyvá llalatot megillető jogokat és kötelezettségeket. Alapítvány Alapítvá ny esetén alapító lehet: magá nszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasá gi tá rsasá g, azaz a Kft és a Bt az alapító belföldi ill. kü lföldi egyará nt lehet.

17

Az alapítvá ny létrehozá sá ra jogosultak csak tartó s, azaz hosszabb időre létrehozott közérdekű célra hozhatnak létre alapítvá nyt, tehá t elsődlegesen gazdasá gi tevékenység folytatá sa céljá bó l nem alapítható . Az alapítvá nynak a cél eléréséhez szü kséges vagyonnal kell rendelkeznie, e vagyont az alapító vagyoná tó l el kell kü löníteni, hogy ennek alapjá n a kötelezettségeiért öná lló vagyonná feleljen. Tartó s és közérdekű célnak minősü l, pl. orvosi mű szerek beszerzésére, a beszerzés tá mogatá sá ra létrehozott alapítvá ny, közérdekű cél, pl. tehetséges pá lyakezdő tudomá nyos kutató képzését elősegítő ösztöndíj alapítá sa. Az alapító okirat kötelező tartalmi kellékei - alapítvá ny neve, - alapítvá ny célja, - székhelye, - célra rendelt vagyon, - vagyon felhaszná lá sá nak mó dja. Az alapítvá nyi vagyont egy szervezet kezeli, melyet az alapító az alapító okiratban hoz léte vagy egy má r létező szervet jelöl meg kezelőként. Az alapítvá ny a bíró sá g á ltali nyilvá ntartá sba vétellel jön létre és nyeri el jogi személyiséget az erre irá nyuló kérelmet az alapító terjeszti elő. Az alapítvá ny a nyilvá ntartá sbó l való törléssel szű nik meg. A törlésre az alá bbi esetekben kerü lhet sor: - a cél megvaló sult - az idő-, amelyre megalakult - letelt - a feltététel - amelyre alakult - bekövetkezett - a bíró sá g megszü nteti az alapítvá nyt törvényességi felü gyeletet gyakorló ü gyész keresete folytá n, mert felhívá s ellenére az alapítvá ny kezelője a törvényes mű ködést nem á llítja helyre. - az alapítvá ny má s alapítvá nnyal való egyesítését rendeli el a bíró sá g, ha ez az alapítvá nyok célja megvaló sítá sá val összhangban á ll. Az alapító az alapító okiratban rendezheti az alapítvá nyi vagyon sorsá t az alapítvá ny megszű nésének esetére. Ha ilyen rendelkezést nem tett, a bíró sá g má s, a megszű nt alapítvá ny céljá val hasonló célú alapítvá ny tá mogatá sá ra fordítja a fennmaradó vagyont. Hasonló cél, pl. a megszű nt alapítvá ny célja a betegek gyó gyítá sa volt, akkor a megmaradt vagyont szintén betegek tá mogatá sá ra kell fordítani. Kö zalapítvány A közalapítvá ny az alapítvá ny speciá lis fajtá ja. Alapítá sra jogosultak köre: - Orszá ggyű lés, - Kormá ny, - helyi önkormá nyzat képviselő testü lete. Magá nyszemély és gazdasá gi tá rsasá g nem jogosult közalapítvá ny létrehozá sá ra. Közalapítvá ny esetén a tartó s közérdekű cél: olyan á llami vagy közigazgatá si feladat, melyet jogszabá ly alapjá n az á llamnak ill. a helyi önkormá nyzatnak kell ellá tnia. Közalapítvá ny létrejöhet úgy is, hogy korá bban má r létrejött alapítvá ny a teljes vagyoná t az alapító hozzá já rulá sá val azonos célú közalapítvá ny létesítése érdekében felajá nlja az Orszá ggyű lés, a Kormá ny ill. helyi önkormá nyzat képviselő testü letének. A kezelő szervet ill. az ezt ellenőrző szervet az alapító okiratban meg kell jelölni. A közalapítvá ny alapító okiratá t hivatalos lapban közzé kell tenni. A közalapítvá ny - á ltalá ban - nyílt, ahhoz bá rki csatlakozhat. A közalapítvá ny felett az ü gyészség törvényesség felü gyeletet gyakorol, a gazdá lkodá sá nak törvényességét és célszerű ségét az Á llami Szá mvevőszék ellenőrzi, a helyi önkormá nyzat képviselő testü lete á ltal létrehozott közalap kivételével. A közalapítvá nyt a bíró sá g szü nteti meg az alapító kérelmére, ha a közfeladat irá nti szü kséglet megszű nt, v. a közfeladat

18

ellá tá sá nak biztosítá sa má s mó don ill. má s szervezet keretében jobban megoldható . A közalapítvá ny megszű nése utá n a közalapítvá ny vagyona az esetleges hitelezők kielégítése utá n az alapító t illeti, aki azt köteles hasonló célra fordítani és erről a nyilvá nossá got tá jékoztatni. Egyesülés 1998. június 16-i hatá llyal az egyesü lés, a több gazdasá gi tá rsasá gtó l elkü lönítve, sajá tos formaként kerü lt elismerésre, mint jogi személy. Az egyesü lés olyan kooperá ció s tá rsasá g, amely nem ü zletszerű gazdasá gi tevékenység folytatá sá ra, hanem az alapító k gazdasá gi tevékenységének összehangolá sá ra, annak eredményessége előmozdítá sá ra jön létre.

5. Egyé b jogalanyok A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasá gi tá rsasá gok - nevezetesen a közkereseti tá rsasá g és a betéti tá rsasá g - a gazdasá gi életben á rutulajdonosként léphetnek fel, bá r nem minősü lnek jogi személynek. A fenti tipizá lá st követően hangsúlyozandó azonban, hogy a jogi személyiséggel nem rendező gazdasá gi tá rsasá g is jogképes. Jogalanyisá ga folytá n valamennyi gazdasá gi tá rsasá g fü ggetlenü l attó l, hogy jogi személy vagy sem, a tagjaitó l fü ggetlenü l és elkü lönü lten öná lló alanya lehet a legkü lönbözőbb polgá ri jogviszonyoknak, ebből következően a tá rsasá g létrejöttével és a mű ködése sorá n jogokat és kötelezettségeket maga a tá rsasá g szerez. A tá rsasá gi formá k jogi és nem jogi személyiségű felosztá sa inká bb az elmélet szempontjá bó l relevá ns, mivel a gyakorlatban e kü lönbségtételnek ott van jelentősége, ahol az egyes jogszabá lyok valamilyen tevékenységi kört csak meghatá rozott cégformá ban, ill. csak jog személyiségű tá rsasá goknak tesznek lehetővé.

19

III. A szemé lyek polgári jogi vé delme 1. A szemé lyhez fű ző dő jogok általános vé delme A személyek polgá ri jogi védelme körébe a személyhez fű ződő jogok és a szellemi alkotá sokhoz fű ződő jogok tatoznak. A személyhez fű ződő jogok a személyiség tá rsadalmi, erkölcsi, nem vagyoni jellegű , egyediségét és érdekét fejezi ki. A szellemei alkotá shoz fű ződő jogok az eszmei javak, a mű alkotá sok, a gazdasá gilag hasznosítható gondolati termékek és azok felhaszná lá sá nak védelmét teszi lehetővé. A törvény egy á ltalá nos szabá lyt mond ki: a személyhez fű ződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok pedig a törvény védelme alatt á llnak. A törvényben megfogalmazott védelem á ltalá nos egyfelől azért, mert mindenfajta személyiségi jog megsértésével szemben védelmet nyújt, (nemcsak a törvényben kü lön nevesített és részletesen szabá lyozott személyiségi jogoknak) má sfelől mindenkit terhel a személyiségi jogok tiszteletben tartá sá nak kötelezettsége, tová bbá - az érem má sik oldalá t tekintve - mindenki jogosult követelni a személyhez fű ződő jogainak tiszteletben tartá sá t. A Ptk. kiemeli, hogy a személyhez fű ződő jogok a törvény védelme alatt á llnak. Ez azt jelenti, hogy a törvényben meghatá rozott valamennyi jogi eszköz igénybe vehető e jogok védelme érdekében. A fentiekben kifejtett jelentéstartalmú á ltalá nos védelem nem universalis, önkényes mindenek felett á lló , az csak a törvény szabta keretek között érvényesü lhet.

2. Az általános jellegű vé delem korlátai 2.1. A személyiségi jogok is csak a rendeltetésszerű joggyakorlá s elvének betartá sa mellett érvényesü lhetnek. A személyhez fű ződő jogok gyakorlá sa nem sértheti mások jogait és tö rvényes érdekeit. A tá rsadalomban kü lönböző erkölcsi, eszme- és érzésvilá ggal rendelkező emberek élnek egymá s mellett, a tá rsadalom mű ködőképességének biztosítá sa céljá bó l nem érvényesü lhet mindenkinek az akarata, elképzelése szabadon, s főleg nem a többség rová sá ra. 2.2. A személyiségi jogot sértő magatartá s jogellenes. A jogellenességet a sértett beleegyezése kizá rja, amennyiben a hozzá já rulá s nem sért, ill. nem veszélyeztet tá rsadalmi érdeket. A személyiségi jogaival a jogosult ezen túlmenően nem rendelkezhet, azaz ezek korlá tozá sá ra, ill. kizá rá sá ra irá nyuló jognyilatkozata a törvény értelmében semmis. 2.3. A törvény alapvetően a magá nszemélyeket tartja szem előtt a személyiségi jogok szabá lyozá sá ná l, mivel azok jellegü kből adó dó an elsősorban az emberhez kötődnek. Ugyanakkor a Ptk. személyiségi jogvédelmet biztosít a jogi személyeknek is minden olyan esetben, amikor jellegéből következően a személyiségi jog nemcsak magá nszemélyre vonatkozhat (pl., névviseléshez való jog, jó hírnévhez való jog). Pl. Kft is érvényesíthet sajtó helyreigazítá si igényt a jó hírnevét sértő, való tlan tényá llítá sok közlése esetén. 2.4. A személyiségi jogok alanya csak jogképes személy lehet. Az elhunyt vagy megszű nt személy személyiség jogainak érvényesítésére nincs mó d. A kegyeleti jog törvényi szabá lyozá sa az alá bbi időbeli korlá tnak nem mond ellent, nincs ellentmondá sban, mivel az elhunyt természetes személy személyiség.

3. A Ptk-ban külö n nevesített egyes szemé lyisé gi jogok Az á ltalá nos védelmi szabá lyok megfogalmazá sá t követően a Ptk. egyes, tipikus személyiségi jogot részletesen szabá lyoz. A tv. néhá ny kü lönösen fontos személyhez fű ződő jog megsértését emeli ki, melyek közös jellemzője, h. a jogsértés csak magá nszemély ellen követhető el. Így a Ptk. a személyiségi jogok megsértésének minősíti a há trá nyos

20

megkü lönböztetést nem, faj, nemzetiség vagy felekezet szerint; a lelkiismereti szabadsá g megsértését, a személyes szabadá s jogellenes korlá tozá sá t, a testi épség és egészség, a becsü let és az emberi méltó sá g megsértését. 3.1. Névviselési jog A névviseléssel mind a természetes ill. nem természetes személy azt kívá nja elérni, hogy a név alapjá n őt és csakis őt lehessen felismerni. A névviselési jog azt jelenti, hogy a törvény védi a má r felvett nevet, egyben jogellenesnek tartja a jogosulatlan névhaszná latot, sőt egyes esetekben az olyan névhaszná latot is, amely má s nevével összetéveszthető. 3.2. A jó hírnév védelme A jó hírnév védelme természetes és nem természetes személyre egyará nt kiterjed. A jó hírnév, mint személyiségi jog megsértését megvaló sító magatartá snak minősü l a való tlan és a személy há trá nyos megítélésére alkalmas tény á llítá sa, híresztelése (má stó l szerzett értesü lés tová bbítá sa), vagy való s tény hamis színben való feltü ntetése. Hírnévrontó magatartá s példá nak oká ért, ha tudatjá k hogy adott személy ellen bü ntetőeljá rá s indult, de azt má r nem, hogy az felmentéssel zá rult. Gyakran a sajtó útjá n széleskörű nyilvá nossá g előtt kerü l sor a jó hírnevet sértő közlésre. Ebben az esetben a sérelmet szenvedett helyreigazítá st követelhet. A helyreigazítá st a sérelmezett közlemény közzétételétől szá mított 30 napon belü l írá sban kell kérni a sajtó tó l. A kérelem előterjesztése lehetőséget ad arra, hogy a sérelem önként megfelelő sajtó közlemény közzététele útjá n, gyorsan, bíró sá ghoz fordulá s nélkü l orvosolható legyen. A helyreigazítá st az írott sajtó ban, ugyanabban a rovatban vagy ugyanazon az oldalon azonos betű típussal, a rá dió és a televízió esetén azonos napszakban, ugyanabban a mű sorban kell közzétenni. A helyreigazítá s közlésének hatá rideje pedig folyamatosan mű ködő sajtó szerv (napilap, rá dió , televízió ) esetén az igénybejelentés kézhezvételétől 8 napon belü l, az időszakosan mű ködő sajtó szerv (folyó irat, filmhíradó ) esetén pedig a legközelebbi lapszá mban. Amennyiben a sajtó szerv nem teszi közzé a kért helyreigazítá st, a jogosult keresettel a bíró sá gtó l kérheti (sajtó helyreigazítá si per) a helyreigazító közlemény közzétételének az elrendelését. 3.3. Képmással v. hangfelvétellel való visszaélés tilalma A képmá s, a hangfelvétel az ember kü lső megjelenésének á brá zolá sa, azzal való bá rmiféle visszaélés tilos. Megvaló sul a jogsértés, ha valaki rejtett kamerá val, vagy titkos lehallgatá ssal készít felvételt. A képmá s vagy hangfelvétel nyilvá nossá gra hozatalá ró l kizá ró lag az á brá zolt, ill. a felvételen szereplő személy dönthet. Kivételes esetekben nincs szü kség hozzá já rulá sra. Nem kell az érintett személy hozzá já rulá sa az alá bbi esetekben: - ha a felvétel nyilvá nos közszereplés alkalmá val készü lt, pl. parlamenti ü lésről szó ló tudó sítá sná l orszá ggyű lési képviselőről készü lt felvétel - eltű nt vagy súlyos bű ncselekményt elkövetett személyről készü lt képmá st ill. hangfelvételt nyomó s közérdekből vagy méltá nylá st érdemlő magá nérdekből felhaszná lnak, feltéve ehhez az illetékes ható sá g engedélyt adott. 3.4. Titokvédelem A Ptk. a levél-, a magá n, az ü zemi és ü zleti titok megőrzését részesíti védelemben. A titoksértés szá mtalan mó don bekövetkezhet, ezért a törvény a titok bá rmilyen magatartá ssal való megsértését tiltja, e körben a titok jogosulatlan megszerzését és illetéktelen nyilvá nossá gra hozatalá t egyará nt. 3.5. Magánlakás védelme A magá nlaká shoz és a jogi személy céljaira (tehá t az á ltala folytatott tevékenység megvaló sítá sá ra) szolgá ló helyiséghez való jog védelmét is kimondja a Ptk. a személyiségi jogok között.

21

3.6. Számító gépes és más adatkezelés Az informá ció s önrendelkezési jog érvényesü lését az adattová bbítá s szabá lyozá sa és célhoz kötöttsége segíti elő. Személyes adatokat csakis jogszerű és meghatá rozott célra szabad feldolgozni, az adatfeldolgozá s céljá t közölni kell az érintettel. A személyes adatok védelméhez való jog, alapvető emberi (alkotmá nyos jog), ezért a Ptk. az adatkezelést és feldolgozá st védelemben részesíti. E védelem érdekében a törvény biztosítja: - az egyénnek, hogy a ró la szó ló adatokat megismerje, ugyanakkor - tiltja a személyes adatok jogellenes nyilvá nossá gra hozatalá t. Kivétel a jogosult engedélye vagy jogszabá ly alapjá n az arra jogosult személy vagy szerv részére adott tá jékoztatá s. - a hibá s, téves adat kijavítá sá t az érintett kérheti.

4. A szemé lyisé gi jogok é rvé nyesíté sé re jogosultak Á ltalá nos szabá ly, hogy a személyhez fű ződő jogokat csak szemé lyesen lehet érvényesíteni, még a korlá tozottan cselekvőképes is törvényes képviselő nélkü l léphet fel személyiségi jogai védelmében. Kivételes szabá lyok is vonatkoznak az igényérvényesítésre jogosultakra, ezek az alá bbiak: - cselekvésképtelen személy nevében a tö rvé nyes ké pviselő , - ismeretlen helyen tá vollévő sérelmét szenvedett nevében a hozzátartozó vagy a gondnok, - meghalt személy emlékének megsértése esetén a hozzátartozó vagy a vé grendeleti juttatásban ré szesült szemé ly, - ha az elhunyt személy vagy a megszű nt jogi személy jó hírnevét sértő magatartá s a közérdekbe ü tközik az ügyé sz léphet fel a személyhez fű ződő jogok védelmében.

5. A szemé lyhez fű ző dő jogok megsé rté sé nek jogkö vetkezmé nyei A személyhez fű ződő jogok megsértése esetén a fentiekben felsorolt személyek kü lönböző igényeket terjeszthetnek elő a bíró sá gon a jogsérelem orvoslá sa érdekében. Az alá bbi jogkövetkezmények objektívek, mivel igénybevételü k feltétele, hogy a személyiségi jogsértés megá llapítható , valamint a jogsértő magatartá s és a jogsértés között okozati összefü ggés á ll fenn. Objektív jogkö vetkezményként - kérhetik a jogsértés bírósági megállapítását pl. a hírnév v. a becsü let csorbulá sakor, - követelhetik a jogsértés abbahagyását é s a jogsé rtő eltiltását a tová bbi jogsértéstől, pl. a reklá mcélokra jogellenesen felhaszná lt fotó k terjesztése még nem szű nt meg. - az elé gté tel adását kérhetik (erkölcsi jó vá tétel) - követelhetik a sé relmes helyzet megszű nteté sé t, a jogsé rté st megelő ző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, pl. valaki jogosulatlanul magá ná l tartja egy má sik személyről készü lt filmfelvételt, tová bbá a jogsértéssel előá llított dolog megsemmisítését, illetőleg a jogsértő mivoltá tó l való megfosztá sá t (pl. a könyvből eltá volítani a jogsértő szövegrészt). Szubjektív jogkö vetkezményként - a személyiségi jogá ban sértett vagyoni és nem vagyoni ká rtérítésre is jogosult. Vagyoni kárté ríté snek akkor van helye, ha pl. ha az előadó mű vészt jogsértő kritika éri és emiatt elesik egy fellépési lehetőségtől, tehá t vagyoni veszteség érte. Nem vagyoni kárté ríté s esetén vagyoni eszközökkel orvosolható a nem vagyoni ká r, pl. a baleset miatti testi sérü lés, amely plasztikai mű téttel korrigá lható . A szubjektív jogkövetkezmény akkor alkalmazható , ha a jogsértő felró ható an já rt el, tehá t nem tanúsította azt a magatartá st, amely az adott esetben elvá rható .

22

6. A szellemi alkotáshoz fű ző dő jogok A szellemi alkotá shoz fű ződő jogok a szellemi alkotá s létrehozó ira vonatkoznak. Védelemben részesü l egyfelől az alkotá s folyamata, má srészt maga a mű is. A Ptk. tehá t á ltalá nos védelmet fogalmaz meg a szellemi alkotá sok tekintetében, kü lön jogszabá lyok tartalmazzá k a részletes szabá lyokat. A szerző i jog alapjá n védelemben részesü l minden olyan mű , amelyen felismerhetők az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiség jelei. Védelemben részesü l példá nak oká ért a találmány, amely újonnan feltalá lt, iparilag hasznosítható megoldá s. Szellemi alkotá sok körébe tartozik az újítás, mint új mű szaki, szervezési megoldá s, tová bbá a használati minta, amely valamely tá rgy kialakítá sá ra, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldá s, ha új, feltalá ló i lépésen alapul és iparilag alkalmazható . Kiterjed a szellemi alkotá sokra vonatkozó védelem az ipari mintára, mint az ipari termék kü lső formá ja, a védjegyre, ami grafikailag á brá zolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy má s á rutó l, szolgá ltatá stó l megkü lönböztessen valamely á rut ill. szolgá ltatá st.

23

IV. A tulajdonjog 1. A tulajdonjog fogalma Az ember, amió ta létezik, igyekezett a létfenntartá sá hoz szü kséges anyagi javakat megszerezni, hatalma alatt tartani és azt szü kségleteinek kielégítésére fordítani. Az á llam a tulajdon intézményét elismerte, és a jogi szabá lyozá ssal mindenkivel szemben védelemben részesítette. A tulajdonjog, ennélfogva a tulajdon tá rgya (a dolgok) felett kizá ró lagos uralmat biztosító és azt védelmében részesítő jog.

2. A tulajdoni jogviszony A tulajdoni jogviszony a polgá ri jog á ltal szabá lyozott vagyoni viszonyok elsődleges alapjogviszonya. A tulajdoni jogviszony alanya bá rmely személy lehet, nevezetesen: természetes személy (az ember); jogi személy, az á llam; tová bbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is. A tulajdoni jogviszony alanyá n (a tulajdonoson) kívü l mindenki má s köteles tartó zkodni a tulajdonos tulajdon tá rgyá val kapcsolatos cselekvési lehetőségeinek korlá tozá sá tó l, megzavará sá tó l. Ezért a tulajdoni jogviszony negatív tartalmú , mivel minden kívü lá lló tartó zkodá sra (passzív magatartá sra, nem-tevésre) köteles. A tulajdoni jogviszony má sik lényeges jellemzője, hogy abszolú t szerkezetű jogviszony, mivel e jogviszony a tulajdonos és a tulajdon tá rgya (a dolog) között kiépü lő viszony. A következőkben a tulajdoni jogviszony egyes elemeit tá rgyaljuk.

3. A tulajdoni jogviszony tárgya A tulajdoni jogviszony tá rgyai közvetlen ill. közvetett tá rgyakként csoportosítható k. A tulajdoni jogviszony kö zvetlen tárgya: az emberi magatartá s. Az emberi magatartá s lehet aktív (tevés) és lehet passzív (tű rés, tartó zkodá s, nem-tevés). A tulajdoni jogviszony kö zvetett tárgya: a dolgok, azaz a birtokba vehető testi tá rgyak. A dolgok kü lönböző szempontok alapjá n csoportosítható k. 3.1. A forgalomképesség alapján: - forgalomképtelen, - korlá tozottan forgalomképes, - forgalomképes dolgok. A rendszervá ltá st követően a magá ntulajdon újbó li megerősítésével a mindennapi életü nkben tipikusan forgalomké pes dolgok fordulnak elő. A forgalomképes dolog úgymond szabadon mindennemű korlá tozá s nélkü l - "adható - vehető". Korlátozottan forgalomké pes, pl. az á llamhá ztartá sró l szó ló 1992. évi XXXVIII. tv. alapjá n a központi költségvetéshez és az elkü lönített á llami pénzalapokhoz kapcsoló dó kincstá ri vagyon azon része, amely csak a rendeltetésének megfelelő célra és jogszabá lyban meghatá rozott mó don haszná lható . Azaz feladatellá tá sá tó l fü ggően korlá tozottan forgalomképes. Korlá tozottan forgalomképes tová bbá a helyi önkormá nyzat tulajdoná ban á lló muzeá lis emlék, mivel annak elidegenítéséhez a mű velődési és közoktatá si miniszter hozzá já rulá sa szü kséges. A fenti példá kbó l kitű nik, hogy a korlá tozá s vonatkozhat az - alanyi körre (egyes dolgok tulajdonjogá t magá nszemélyek nem szerezhetik meg); - a forgalmazá s terü letére (egyes dolgok belföldön nem forgalmazható ak, csakis exportá lható k)

24

- a forgalmazott dolog mennyiségére (import és export kvó tá k) avagy jogszabá ly valamely á llami szerv hozzá já rulá sá hoz kötheti a dolog forgalomba hozatalá t. Amennyiben a forgalomképesség korlá tozva van, a korlá tozá sba ü tköző szerződés a jogszabá ly rendelkezése alapjá n - semmis vagy má s jogkövetkezményt von maga utá n (pl. bírsá got). Forgalomké ptelen dolognak minősü lnek, pl. a kizá ró lagos á llami tulajdonban á lló dolgok. Ezen kívü l má s dolgokat csak törvény nyilvá níthat forgalomképtelenné. Pl. az 1990: LXV. tv. alapjá n a helyi önkormá nyzat törzsvagyoná bó l forgalomképtelenek a helyi közutak, parkok, terek stb. A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. 3.2. A természeti tulajdonságuk szerint: Ingó és ingatlan Ingatlan dolognak minősü l a föld és annak minden alkotó rész, pl. há z, fá k, stb. Ami nem ingatlan, az ingó dolognak szá mít. Elhaszná lható és el nem haszná lható Elhasználható az a dolog, amely a rendeltetésszerű haszná lat sorá n á llagá ban megsemmisü l. Pl. bor, orvossá g, kenyér. Ellenkező esetben a dolog elhasználhatatlannak minősü l. Helyettesítő és helyettesíthetetlen Helyettesíthető a dolog, amennyiben a forgalomban szá m, mérték, súly szerint szerepelnek, pl., pénz, gombostű . Helyettesíthetetlen a dolog, amikor valamilyen minősége, tulajdonsá ga alapjá n egyedi körü lírá sa szü kséges. pl. egy mű vészi festmény, szobor. Osztható és oszthatatlan Az osztható dolog szétvá lasztható több öná lló dologra úgy, hogy a szétvá lasztá s utá n létrejött dolog minősége és gazdasá gi rendeltetése nem vá ltozik, értéke nem csökken jelentősen. A oszthatatlan dologra a fenti megá llapítá sok nem vonatkozhatnak. 3.3. A dolognak (mint fődolognak) más dologhoz (a mellékdologhoz) való kapcsolata szerint Azt a dolgot, amelyik a má sik dolog jogi sorsá t meghatá rozza, fődolognak nevezzü k, amelyik pedig a fődolog jogi sorsá t osztja az a mellékdolog. [Pl. a csó nak mellett az evezőlapá t mellékdolognak minősü l.] A fő- és a mellékdolog kapcsolatá nak alá bbi két megnyilvá nulá si formá já t tá rgyaljuk: Alkotó rész Alkotóré sznek minősü l az a dolog, ami a fődologgal tartó san egyesítve van, így köztü k olyan szilá rd, erős, tartó s összeköttetés alakul ki, hogy elvá lasztá s esetén maga a fődolog, vagy annak elvá lasztott része elpusztulna, vagy értéke ill. haszná lható sá ga szá mottevően csökkenne. Pl. a föld alkotó része a földre épített épü let, a kocsi alkotó része a kerék, a laká s alkotó része a parketta. A fődolog tulajdonjoga az alkotó részre is kiterjed. Tehá t, ha az adá svételi szerződés tá rgya a személygépkocsi, akkor a vevő annak kerekein is tulajdonjogot szerez. Tartozék Tartozé k az az ingó dolog, ami a fődolog rendeltetésszerű haszná latá hoz vagy épségben tartá sá hoz rendszerint szü kséges vagy azt elősegíti. Pl. evezőlapá t a csó nak tartozéka. A fődolog tulajdonjoga a tartozékra csak kétség esetén (pl. a felek ellenkező megá llapodá sa hiá nyá ban) terjed ki. Amennyiben a felek adá svételi szerződést kötnek, melynek tá rgya egy laká s, akkor a falra felszerelt polcok csak akkor lesznek a vevő tulajdonai, ha a felek má sként nem á llapodnak meg.

4. A tulajdoni jogviszony tartalma A tulajdoni jogviszony tartalmá t a tulajdonost megillető jogok és az őt terhelő kötelezettséget összesség teszi ki.

25

4.1. A tulajdonost megillető legfontosabb jogok, az ún. árutulajdonosi triász: a) a birtoklá s joga és a birtokvédelem; b) a haszná lat és a hasznok szedésének joga; c) a rendelkezési jog. 4.1.a. A birtoklás joga alapjá n a tulajdonosnak joga van arra, hogy a dolgot hatalmá ban tartsa, és a birtokvédelem eszközeivel éljen. Amennyiben a dolog kikerü l a tulajdonos birtoká bó l annak akarata ellenére, akkor a jogellenes birtokostó l a tulajdonos tulajdonjoga alapjá n követelheti a dolog kiadá sá t. Amennyiben a dolog ideiglenesen kerü l ki a tulajdonos birtoká bó l, úgy, hogy azt a tulajdonos maga rendeli (pl. bérbe adja a bérelőnek), akkor a tulajdonos e birtokossal (a bérlővel) szemben a birtoklá sbó l eredő jogait nem érvényesítheti, de a rajtuk kívü l á lló , ún. harmadik személyekkel szemben (pl. a tolvajjal szemben, aki a bérlőtől ellopja a dolgot) má r felléphet a birtoklá shoz való jog alapjá n a birtokvédelem eszközeivel mind a tulajdonos, mind a bérlő. A fentiekből kitű nik, hogy birtokos nemcsak a tulajdonos lehet. Attó l fü ggően, hogy van-e a birtokosnak jogcíme a birtoklá shoz, beszélhetü nk jogos vagy jogalap nélkü li birtoklá sró l. A birtok a dolog feletti tényleg hatalom megszerzésével keletkezik, és a dolognak a hatalombó l való kikerü lése folytá n szű nik meg. A birtokvé delem akkor illeti meg a birtokost, ha a dolog birtoká tó l jogalap nélkü l, tilos önhatalommal megfosztjá k, vagy a birtoklá sban megzavarjá k. A birtokvé delem eszkö zei a következők: - a jogos önhatalom, - birtokvédelem igazgatá si úton (a jegyző előtti eljá rá s), - birtokper. A jogos (megengedett) ö nhatalom gyakorolható 1.) a birtok ellen irá nyuló tá madá s esetén abbó l a célbó l, hogy a birtokos a tá madá st elhá rítsa (pl. valaki a dolog á llagá t rongá lja, vagy az ingatlanra behatoljon) és 2.) akkor, ha a birtokos dolog birtoká t elvesztette a visszaszerzés érdekében, amennyiben má s birtokvédelmi eszköz igénybevételével já ró időveszteség meghiúsítaná a birtokvédelmet. (pl. ha tartani lehet attó l, hogy a birtoksértő eltű nteti, elrejti, vagy elpusztítja a dolgot). A fenti két eset bá rmelyike á ll is elő, mindegyik tekintetében az önhatalommal való fellépés feltétele, hogy az a birtok megvédéséhez szü kséges mértéket nem haladhatja meg. Pl. gépkocsival való behajtá s megakadá lyozá sa végett a gépkocsi megrongá lá sa nem ará nyos a birtokhá borítá sbó l eredő há trá nnyal, az ká rtérítési kötelezettséget eredményez. Á llamigazgatási ú ton birtokvédelmet csak a birtokhá borítá s elkövetésétől szá mított egy éven belü l lehet kérni, a jegyzőtől. A jegyző a birtokhá borítá s megszü ntetésére irá nyuló eljá rá sban harminc napon belü l köteles hatá rozni. A jegyző a birtoklá s tényét vizsgá lja, fü ggetlenü l a birtoklá shoz való jogcímektől. A korá bban fenná llt békés biroká llapotot figyelembe véve részesíti védelmébe a korá bbi békés birokost. A birtokper A bíró sá g eléhá rom esetben jutnak el a birtokvédelemmel kapcsolatos ü gyek: 1.) valamelyik fél sérelmesnek tartja az á llamigazgatá si eljá rá sban hozott hatá rozatot, 2.) közvetlenü l a bíró sá gtó l lehet kérni a birtokvédelmet, ha a birtokhá borítá stó l má r 1 év eltelt, 3.) maga a birtoklá shoz való jogosultsá g a vitá s. 4.1.b. A használat joga alapjá n a tulajdonos jogosult a dolgot sajá t céljaira és szü kségleteinek kielégítésére, mindenki má st kizá rva felhaszná lni. A tulajdonjog részjogosítvá nyá t képező haszná lati jog nem teljesen korlá tlan. Az egyes tulajdonosok egymá ssal szemben kívü lá lló harmadik személynek minősü lnek a tulajdoni jogviszony szempontjá bó l, mivel az abszolút szerkezetű és negatív tartalmú tulajdoni jogviszony a tulajdonos és a tulajdoni jogviszony

26

tá rgyá t képező dolog között épü l ki. Az egyes tulajdonosok tulajdonjogukbó l fakadó an sajá t dolguk haszná latá ra jogosultak, a haszná lat sorá n azonban nem sérthetik a többiek sajá t dolga haszná lathoz fű ződő érdekeit. A törvény értelmében a tulajdonos a dolog haszná lata sorá n köteles tartó zkodni minden olyan magatartá stó l, amellyel má sokat, kü lönösen szomszédait szü kségtelenü l zavarná , vagy jogaik gyakorlá sá t veszélyeztetné. Ez a szabá ly a tulajdonjog gyakorlá sá ra vonatkozó á ltalá nos magatartá sszabá lynak minősü l, amely szomszédos ingatlanok tulajdonosai között bír jelentőséggel. Az idevá gó joganyagot szomszé djogoknak nevezzü k. A Ptk-ban szabá lyozott szomszédjogok a következők. A fö ldtámaszhoz való jog A szü kséges földtá masztó l a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épü letet anélkü l, hogy a megfelelő rögzítésről ne gondoskodjék. Á thajló ágak és azok gyümö lcse, az átnyúló gyö kerek A földtulajdonos a szomszédos telekről á tnyúló á gakat vagy gyökereket akkor vá ghatja le, ha azok földjének rendes haszná latá t gá toljá k és a fa tulajdonosa felhívá s ellenére sem tá volítja el azokat. Ha az á thajló á gon termő gyü mölcs lehullik a szomszéd telekre és azt a fa tulajdonosa nem gyű jti össze, akkor a telek tulajdonosa felszedheti és megtarthatja a gyü mölcsöket. A kerítés joga A földeket elvá lasztó kerítés vagy mezsgye haszná latá ra a szomszédok közösen jogosultak. A kerítés fenntartá sá nak költségei olyan ará nyban terhelik a szomszédokat, amilyen ará nyban az építésü gyi jogszabá lyok kötelezik őket a kerítés létesítésére. Ha ezt a kérdést jogszabá ly nem rendezi, akkor a költségek megoszlanak a földtulajdonosok között a kerítéssel hatá rolt földhosszúsá g ará nyá ban. Határvonalon álló fa vagy bokor és azok gyümö lcse A földek hatá rvonalá n á lló fa vagy bokor és azok gyü mölcse egyenlő ará nyban illeti a szomszédos földek tulajdonosait. Ha a hatá rvonalon á lló fa vagy bokor bá rmelyik föld rendeltetésszerű haszná latá t gá tolja, e föld tulajdonosa kérheti annak eltá volítá sá t közös költségen. Fö ldre való belépés joga A föld tulajdonosa köteles megengedni a földjére való belépést, illetve földjének haszná latá t: a.) közérdekű munka elvégzése végett, pl. villamosvezeték karbantartá sa miatt, b.) á llat befogá sa miatt, c.) á gak, gyökerek eltá volítá sa céljá bó l, d.) a szomszéd földön folyó építkezés, épü let bontá sa, á talakítá si vagy karbantartá si munká latok elvégzéséhez. Ha a fenti esetekben leírt jogszerű magatartá sok folytá n a tulajdonosnak ká ra keletkezik, azt ká rtalanítá s címén meg kell téríteni. Tilosba tévedt állat visszatartásának joga Ha a szomszédos telekről a má sik földre téved az á llat, akkor a földtulajdonos az á llatot mindaddig visszatarthatja, amíg az á llat tulajdonosa az á llat á ltal okozott ká rt meg nem téríti. 4.1.b. A hasznok szedé sé nek joga alapjá n megilleti a tulajdonost mindaz az előny, ami a dolog haszná latá bó l ered. A haszon polgá ri jogilag legfontosabb formá ja az ún. gyü mölcs, pl.

27

termény, termék, szaporulat, amely a dologbó l rendeltetésszerű en szá rmazik, és a tulajdonost illeti meg. 4.1.c. A tulajdoni jogviszony tartalmá t alkotó jogosítvá nyok közü l a legfontosabb a rendelkezé si jog. A rendelkezési jog értelmében a tulajdonos - a dolog birtoká t má snak á tengedheti (pl. letét), - a dolgot haszná latra má snak á tengedheti (haszonkölcsön), - a dolog hasznainak szedésére má st feljogosíthat (haszonbérlet; haszonélvezet), - a dolgot biztosítékul adhatja, vagy má s mó don megterhelheti (pl. zá logjog alapítá sa), - a dolog tulajdonjogá t á truhá zhatja (pl. ajá ndékozá s, adá svétel), - a dolog tulajdonjogá val felhagyhat (ingatlan esetében nem lehet a tulajdonjoggal felhagyni). 4.2. A tulajdonost terhelő kö telezettségek: a.) a terhek, b.) a ká rveszély viselésének kötelezettsége, c.) szü kséghelyzetben tű rési kötelezettség. 4.2.a. A tulajdonos viseli a dologgal já ró terheket. A dologgal já ró terhet kü lönfélék lehetnek. Így, a közterhek (adó , illeték), a dolog á llagá nak megó vá sá hoz, felújítá sá hoz, ü zemeltetéséhez szü kséges költségek. Pl. a gépkocsival kapcsolatos terhet, nevezetesen: gépjá rmű adó , felelősségbiztosítá si díj befizetésére a tulajdonos köteles. 4.2.b. A tulajdonosnak viselnie kell minden olyan ká rt, ami a dologban keletkezik, és amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Tehá t a kárveszé ly viselé si kötelezettsége alapjá n a tulajdonos terhe a dolog megsemmisü lése vagy megrongá ló dá sa, ha a ká rokozó felelősségét nem sikerü l megá llapítani. 4.2.c. A szüksé ghelyzet fenná llá sá nak megá llapítá sá hoz két - együ ttes - feltétel kell: 1.) má s életét, testi épségét vagy vagyoná t közvetlenü l fenyegeti a veszély, és 2.) az má s mó don el nem há rítható , csak úgy, ha a tulajdonos dolgá t igénybe veszik, felhaszná ljá k, vagy a tulajdonos dolgá ban ká rt okoknak a veszély megszü ntetése végett. A dolgot azonban csakis a szü kséges mértékben lehet így haszná lni, vagyis akkor, ha a fenyegető ká r jelentős mértékben meghaladja a tulajdonos vá rható ká rá t. A fenti feltételek megvaló sulá sa esetén a tulajdonost tű rési kötelezettség terheli, ennélfogva a dolgá nak igénybevétele, felhaszná lá sa nem jogellenes, hanem jogos magatartá s. (A szü kséghelyzet jogellenességét kizá ró körü lmény). Fenná ll a szü kséghelyzet és a ká rokozá s nem jogellenes, ha az égő há z oltá sa közben a tü zet oltó já ró kelők letapossá k a szomszéd kert palá ntá it, mert má sként nem tudnak a tű z fészkéhez hozzá jutni. Amikor a tulajdonos dolgá t igénybe veszik a "jó cél" érdekében, azaz beavatkoznak az abszolút szerkezetű tulajdoni jogviszonyba, akkor megbomlik a vagyon egyensúly, amit helyre kell á llítani. Aki a szü kséghelyzet elhá rítá sa sorá n a tulajdonosnak indokolatlanul nagy vagyoni ká rt okoz, attó l a tulajdonos ká rtérítést követelhet, mivel a ká rokozá s a szü kséges (megengedett) mértéket túllépte és ezá ltal má r jogellenessé vá lt. A szü kséghelyzetbe kerü lt személytől pedig ká rtalanítá st követelhet a tulajdonos. A fentiekben felhozott példa kiegészítéseként: a palá ntá k tű z oltá sa közbeni letaposá sá ért a tulajdonos ká rtalanítá st követelhet az égő há z tulajdonosá tó l. Ha az oltá s befejezése utá n a tű zoltó kocsi vezetője kidönti a kerítést, akkor vele szemben a tulajdonos ká rtérítési követelést érvényesíthet.

5. A tulajdoni formák A tulajdonformá k alapvetően két csoportra tagolható k, a magá n- és a köztulajdon formá ira. Az Alkotmá ny kimondja a magá n- és köztulajdon egyenrangúsá gá t és egyenlő védelemben is részesíti azokat. Megszű nt tehá t az á llami tulajdon kivételezett helyzete. Az á llam nem közhatalomként fel a polgá ri jogi viszonyokban, hanem a piacgazdasá g többi szereplőivel

28

mellérendelten, azokkal teljesen egyenrangúan, előjogokbó l mentesen. A köztulajdon a közhatalom mű ködőképességét biztosító , annak alá rendelt tulajdon, amely a közérdeket szolgá lja. A köztulajdon alanyai: az á llam és a helyi önkormá nyzatok. A Ptk. a köztulajdon fogalmi körén belü l az á llami tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, meghatá rozva az á llami tulajdon kizá ró lagos tá rgyait és az á llami tulajdonnal való gazdá lkodá s szabá lyait. A Ptk. e fejezetében szabá lyozza még a kisajá títá st. Ha a törvény má sként nem rendelkezik á llami tulajdonban vannak: - a föld méhének kincsei, - a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, - a folyó vizek, természetes tavak, ezek medre, - a folyó víz elhagyott medre és a folyó vízben újonnan keletkezett sziget, - orszá gos közutak, vasutak, vízi utak és az orszá gos közforgalmú kikötők, a nemzetközi kereskedelmi repü lőtér, az orszá g terü lete feletti légtér, - a tá vközlésre felhaszná lható frekvenciá k. A fentiek kizá ró lagos á llami tulajdon tá rgyai, melyek forgalomképtelenek, így a dolgok elidegenítése semmis. A kizá ró lagos á llami tulajdonban á lló dolgok hasznosítá sá ró l az á llam úgy gondoskodik, hogy ezekre a vagyontá rgyakra vonatkozó birtoklá s, haszná lat és hasznok szedésének jogá t má snak á tengedi kü lön törvényben meghatá rozott mó don (ld. a koncesszió ró l szó ló 1991. évi XVI. tv.).

6. A kö zö s tulajdon 6.1. A kö zö s tulajdon fogalma Közös tulajdon á ll fenn, ha ugyanazon a dolgon meghatá rozott eszmei há nyadrészek ará nyá ban több személyt illet meg a tulajdonjog. Az egyes tulajdonostá rsakat megillető eszmei há nyad mértékére á ltalá ban a felek megá llapodá sa az irá nyadó . Ha az eszmei há nyad (részesedési ará ny a közös dologbó l) nincs meghatá rozva, akkor a tulajdonostá rsak tulajdoni há nyada egyenlő. Pl. közös tulajdon jön létre egy ingatlan közös vá sá rlá sakor. Ebben az esetben a tulajdonostá rsak tulajdoni há nyadá t az ingatlan-nyilvá ntartá s kifejezetten feltü nteti. 6.2. A tulajdonostársak viszonyai A tulajdonostá rsak közös tulajdonban á lló dologra vonatkozó viszonyai két csoportra tagolható k: belső illetve kü lső jogviszonyokra. A belső jogviszonyok alatt a tulajdonostá rsak egymá s közötti viszonyait, míg a kü lső jogviszonyok alatt a tulajdonostá rsak és a rajtuk kívü lá lló (ún. harmadik) személy(ek) között létrejövő viszonyokat kell érteni. 6.2.a. A belső jogviszonyok A birtoklás é s használat: A tulajdonostá rsak mindegyike jogosult a dolog birtoklá sá ra és haszná latá ra, e jogot azonban egyik tulajdonostá rs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fű ződő törvényes érdekeinek sérelmére. A birtoklá s és a haszná lat a tulajdoni há nyadok mértékéhez igazodik á ltalá ban. Ha azonban a dolog ésszerű en és rendeltetésszerű en csak megosztá s nélkü l haszná lható , akkor valamelyik tulajdonostá rsat a kizá ró lagos birtoklá sra (haszná latra) kell feljogosítani. Ha a közös tulajdon haszná lata eltér a tulajdoni há nyad szerinti mértéktől, a többlethaszná latért díjat kell fizetni. A tulajdonostá rsak a közös dolog haszná latá ró l szó többséggel hatá rozhatnak. Ha a tulajdonostá rsak szó többséget kívá nó hatá rozata nem szü letik meg, akkor bá rmelyik fél a bíró sá ghoz fordulhat a birtoklá s, haszná lat és a hasznosítá s rendezése érdekében. Bíró sá ghoz lehet fordulni abban az esetben is, ha a szó többséggel hozott hatá rozat az okszerű gazdá lkodá st sérti, vagy a kisebbségben maradt tulajdonostá rsak jogos érdekeinek lényeges sérelmével já r. A hasznok szedé se:

29

A dolog hasznai a tulajdonostá rsakat tulajdoni há nyaduk szerint illetik meg. A dologgal járó terhek: A dologgal já ró kiadá sok, a dologban beá lló ká rok a tulajdoni há nyadoknak megfelelő ará nyban terhelik a tulajdonosokat. A törvény a közös tulajdonban á lló dolgot terhelő kiadá sokat há rom körbe sorolja: - az á llag megó vá sá hoz és fenntartá sá hoz (a jó karban tartá shoz) szü kséges kiadá sok, amelyek felől bá rmelyik tulajdonostá rs dönthet, - - a rendes gazdá lkodá s körébe tartozó (az á llag megó vá sá t meghaladó , tehá t nem feltétlenü l szü kséges, de hasznos, pl. az ingatlan közmű vesítése) kiadá sokhoz szó többséges hatá rozatot kívá n meg - - a törvény, a rendes gazdá lkodá s körét meghaladó (pl. az épü let bővítése) kiadá sokhoz egyhangú hatá rozat kell. A birtokvé delem: A tulajdonostá rsak birtokvédelemre egymá ssal szemben is jogosultak. Ha a birtokban lévő tulajdonostá rs a dolgot nem a rendeltetésének megfelelően haszná lja és sérti a birtokban nem lévő tulajdonostá rs dologhoz fű ződő érdekét, a ténylegesen birtokban lévő tulajdonostá rsat is megilleti a birtokvédelem joga. 6.2.b. A külső jogviszonyok A rendelkezé si jog: A rendelkezési jog az egyes tulajdonostá rsakat sajá t tulajdoni há nyadukra öná lló an, míg az egész dologra kiterjedő rendelkezési jog a tulajdonostá rsakat együ ttesen illeti meg. Az elő vásárlási-, elő bé rleti-, elő haszonbé rleti jog: Ha a tulajdonostá rs a sajá t tulajdoni há nyadá t kívü lá lló személynek kívá nja eladni, de ugyanazon feltételek mellett valamelyik tulajdonostá rs meg akarja vá sá rolni, akkor az adá svételi szerződés az eladni szá ndékozó tulajdonostá rs és a venni szá ndékozó tulajdonostá rs között jön létre. A fentiek alapjá n tehá t a tulajdonostá rsakat elővá sá rlá si jog illeti meg. Az alcímben nevesített előjogok értelemszerű en akkor illetik meg a tulajdonostá rsakat, ha bérbe adá sró l ill. haszonbérbe adá sró l lenne szó adott esetben. Ha az eladni szá ndékozó tulajdonostá rs figyelmen kívü l hagyja a vá sá rolni szá ndékozó tulajdonostá rs elővá sá rlá si jogá t és kívü lá lló személlyel köt szerződést, akkor az hatá lytalan lesz az előjogaiban sértett többi tulajdonostá rssal szemben. Az egész dolog feletti rendelkezési jog gyakorlá sá hoz (pl. az egész dolog biztosítékul adá sá hoz, vagy má s mó don való megterheléséhez, á truhá zá sá hoz) a tulajdonostá rsak egyhangú hatá rozata szü kséges. A tulajdonjog vé delme: Ha kívü lá lló személy a tulajdonostá rsak zavartalan birtoklá sá t és haszná latá t sértő vagy veszélyeztető magatartá st tanúsít, a tulajdonostá rsak bá rmelyike felléphet az egész dolog védelme érdekében. Pl. a tulajdonostá rs a birtok elleni tá madá st jogos önhatalommal elhá ríthatja. Adott esetben, amikor a közös tulajdonban á lló há z egyik laká sá t kívü lá lló személy jogalap nélkü l, önkényesen birtokba veszi és lezá rja, a tulajdonostá rsak mindegyike jogosult fellépni a tulajdonjog védelme érdekében. Ugyanakkor bá rmelyik tulajdonostá rs öná lló an is követelheti a laká s kiü rítését és birtokba adá sá t, mivel a többi tulajdonostá rs érdeke is az, hogy a laká s ne legyen jogcím nélkü li személy birtoká ban. 6.3. A kö zö s tulajdon megszüntetése Közös tulajdon esetén az egyes tulajdonostá rsak alapvető joga a közös tulajdon megszü ntetésének követelése. E jogot jogszerű en korlá tozni nem lehet, e jog gyakorlá sá ró l érvényesen lemondani nem lehet. A törvény azonban tiltja azt, hogy a tulajdonostá rs e jogá t visszaélésszerű en gyakorolja illetéktelen előny szerzése érdekében vagy a többi tulajdonostá rs dologhoz fű ződő jogainak csorbítá sá ra. A közös tulajdon megszü ntetésének szoká sos mó djai az alá bbiak:

30

a.) a természetbeni megosztá s, b.) a magá hoz vá ltá s, c.) az á rverési értékesítés. Ha a tulajdonostá rsak a közös tulajdon megszü ntetésének mó djá ban nem tudnak megá llapodni, akkor bá rmelyik tulajdonostá rs kérelmére a bíró sá g dönt. A bíró sá g azonban azt a mó dot nem vá laszthatja, amelyik ellen valamelyik tulajdonostá rs tiltakozik. 6.3.a. Termé szetbeni megosztással abban az estben lehet megszü ntetni a közös tulajdont, ha arra a dolog fizikai tulajdonsá gainá l fogva alkalmas, tová bbá az ilyen mó don történő megszü ntetés nem já r jelentős értékcsökkenéssel, és nem gá tolja a rendeltetésszerű haszná latot sem. Ingatlanon fenná lló közös tulajdon természetbeni megosztá ssal való megszü ntetése esetén a megosztá s eredményeként terü letben, haszná lható sá gá ban egymá stó l eltérő sajá tossá gú öná lló ingatlanok kerü lhetnek kialakítá sra. Annak érdekében, hogy az így kialakított ingatlanok értékü kben igazodjanak a tulajdoni ará nyok mértékéhez, a természetbeni megosztá ssal egyidejű leg a bíró sá g az értékkü lönbözet pénzbeli megtérítéséről is rendelkezik. 6.3.b. Ha termé szetben nem lehet megosztani a dolgot, akkor a bíró sá g a közös tulajdon tá rgyá t egy vagy több tulajdonostá rs tulajdoná ba adja, aki(ke)t egyúttal kötelez a tulajdonukba kerü lő tulajdoni há nyadok értékének megfizetésére. 6.3.c. Ha a fenti mó dszerek nem vezetnek célba, akkor vé gső megoldáské nt elrendelheti a bíró sá g az á rverés útjá n történő értékesítést, amely sorá n befolyt vételá rat fel kell osztani a tulajdonostá rsak között a tulajdoni há nyaduk ará nyá ban. A közös tulajdon sajá tos megszü ntetési mó dja meghatá rozott feltételek fenná llá sa esetén: a közös tulajdonban á lló épü let tá rsashá zzá történő á talakítá sa.

7. A tulajdonjog megszerzé se A tulajdonjogot kü lönböző mó don lehet megszerezni. A megszerzés mó djai alapvetően két csoportba sorolható k: eredeti és a származé kos szerzésmó dok léteznek. Eredeti szerzé smódról van szó , ha az új tulajdonos a korá bbi tulajdonosra tekintet nélkü l szerez tulajdont, azaz az új tulajdonjog teljesen fü ggetlen a korá bbi tulajdonjogtó l. Származé kos szerzé smódról van szó , ha az új tulajdonos a korá bbi tulajdonos helyébe lép, tehá t az új tulajdonos tulajdonjoga fü gg a korá bbi tulajdonostó l. Az új és a korá bbi tulajdonos egymá shoz való viszonya a jogelőd és jogutó d viszonyá nak felel meg. Az eredeti és a szá rmazékos szerzésmó dok csoportjá n belü l elhelyezkedő egyes- az alá bbiakban részletesen tá rgyalá sra kerü lő- szerzésmó dok eltérőek az ingó és az ingatlan tulajdonjogá nak megszerzésénél. Az ingatlan tulajdonjogá nak megszerzésének lehetséges mó djait szemlélteti az alá bbi á bra.

Eredeti Ható sá gi hatá rozat Á rverés Jogszabá lyi rendelkezés Elbirtoklá s

INGATLAN Származé kos Á truhá zá s

31

Az ingó tulajdonjogá nak megszerzése az alá bbi mó don történhet: INGÓ Eredeti Ható sá gi hatá rozat Á rverés Elbirtoklá s Talá lá s Gazdá tlan javak elsajá títá sa

Származé kos Á truhá zá s Termék, termény, szaporulat elsajá títá sa Vadak, halak, tulajdonjogá nak megszerzése Feldolgozá s Ö röklés Egyesítés

7.1. Az egyes származékos szerzésmó dok Az átruházás: Á truhá zá ssal a tulajdonjog megszerzéséhez az alá bbi feltételek együ ttes fenná llá sa szü kséges: - a dolog tulajdonosá tó l, - jogcím megléte (pl. szerződés) esetén, ha - az á truhá zott ingó t a szerző birtoká ba adtá k, ingatlan á truhá zá sá ná l pedig a tulajdonos vá ltozá st az ingatlan-nyilvá ntartá sba bejegyezték. Az ingó dolog á truhá zá sá hoz a fentiek alapjá n a dolog birtokba adá sa szü kséges. A birtokba adá s megnyilvá nulhat a dolog kézből kézbe adá sa útjá n, de bá rmilyen má s mó don is megtörténhet, ha abbó l egyértelmű en kitű nik, hogy a dolog az á truhá zó tó l az új tulajdonos hatalmá ba kerü lt. Ingatlan átruházása estén csak az a fél lesz tulajdonos, akinek a tulajdonjogá t az ingatlannyilvá ntartá sba bejegyezték. A bejegyzés tényével az ingatlan tulajdonjoga akkor is megszerzettnek tekintendő, ha annak tényleges birtokba adá sa nem történt meg. A tulajdonjogot á truhá zá s esetén csakis a dolog tényleges tulajdonosá tó l lehet megszerezni. A Ptk. e szabá ly aló l kivételeket á llapít meg. A kivételek értelmében tehá t a szerző fél akkor is tulajdonos lesz, ha az á truhá zó nem volt tulajdonos. A kivételek az alá bbiak: - a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az eladó nem volt tulajdonos. - ha kereskedelmi forgalmon kívü l a dolgot olyan nem-tulajdonos személy ruhá zza á t, akire a tulajdonos a dolgot rá bízta és a szerző fél jó hiszemű en és ellenérték fejében jutott a dologhoz, tulajdonjogot lehet szerezni. Ilyenkor a tulajdonos az első szerzéstől szá mított egy éven belü l visszavá lthatja az á truhá zott dolgot, de köteles az új tulajdonos á ltal fizetett ellenszolgá ltatá st megtéríteni. - ha az á truhá zá s tá rgya pénz vagy bemutató ra szó ló értékpapír, akkor akire á truhá zzá k az tulajdonos lesz, még akkor is, ha az á truhá zó nem volt tulajdonos. A termék, termény, szaporulat tulajdonjogának elsajátítása: A hasznok szedésére á ltalá ban a tulajdonos jogosult. A hasznok szedésére a tulajdonos má st is feljogosíthat. Ha a gyü mölcsöző dologbó l, a fő dologbó l szá rmazó termék, termény, szaporulat (a gyü mölcs) elsajá títá sá ra a tulajdonos má st jogosít fel (pl. a haszonélvezőt), akkor

32

a jogosult a gyü mölcs feletti tulajdonjogot annak a fődologtó l való elvá lá sá val szerzi meg. Pl. a termőföld, mint ingatlan gyü mölcsöző fődolog. Az ingatlan tulajdonosa haszonélvezeti jogot enged az ingatlan felett. A haszonélvező pedig a földön termelt termény betakarítá sá val tulajdonjogot nyer a termény felett. Ha a gyü mölcs elvá lá sakor nincs a jogosult (pl. haszonélvező) birtoká ban a fő dolog, akkor birtokbavétellel szerez tulajdonjogot A nö vedék A növedék utó bb vá lik a föld alkotó részévé. A növedéket a földtulajdonos szerzi meg, Pl. növedék címén szerzi meg a földtulajdonos a földjén nőtt fa tulajdonjogá t. A vadak, halak tulajdonjogának megszerzése A vadak, folyó vízi-, természetes tavi halak és hasznos víziá llatok csak akkor képezik az á llam tulajdoná t, ha a törvény nem rendelkezik ettől eltérően. Ettől eltérő rendelkezéseket á llapít meg a Ptk. a vadá szatra és halá szatra jogosultakra. A vadá szati jog a vadá szterü let tulajdonosá t illeti meg. A vadá szatra jogosult tulajdoná ban kerü l az elejtett, elfogott vad tró feá ja, a hullott agancs, a szá rnyas vad tojá sa. Az elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadá szatra jogosultnak a tulajdoná ba kerü l, amelyiknek a vadá szterü letén az elejtés, elfogá s, elhullá s történt, ha a vadá szati jogosultsá g arra a vadra kiterjed. A halá szati jog a víz tulajdonjogá nak elvá laszthatatlan része. A kifogott hal tulajdonjoga a halá szati jog jogosultjá t illeti, ha a halá szati vízterü let is a tulajdoná ban van. A feldolgozás Feldolgozá sró l akkor beszélhetü nk, ha pl. valaki má s deszká já bó l padot készít, vagy má s gaboná já t lisztté őrli. Feldolgozá s esetén a régi dolog helyett új dolog keletkezik. Pl. a faanyagbó l asztal lesz az emberi tevékenység eredményeként. Ha valaki má s dolgá bó l sajá t munká já val új dolgot hoz létre, akkor a jogkövetkezmények attó l fü ggően á llnak be, hogy a feldolgozó jó - vagy rosszhiszemű volt. Jó hiszemű a feldolgozó , ha nem tudta és kellő körü ltekintés mellett sem kellett tudnia, hogy má snak a dolgá t munká lja meg. Rosszhiszemű a feldolgozó akkor, ha tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az a dolog, amit megmunká l, nem az ő tulajdona. Feldolgozá s esetén két személy á ll egymá ssal szemben: a dolog tulajdonosa és a munká t végző (azaz a feldolgozó ). Ha a feldolgozó jó hiszemű volt, és az eredeti á llapot nem á llítható helyre elsődlegesen a dolog tulajdonosa vá laszthat az alá bbiak közü l: - az előá llított új dolgot megtartja és a munka értékét megtéríti, vagy - követeli a feldolgozó tó l a dolog értékét. A fenti elsődlegesen érvényesü lő szabá ly aló l kivételt tesz a törvény akkor, amikor a munka értéke jelentősen meghaladja a dolog értékét. E kivételes esetben a dolog tulajdonosá t nem illeti meg a vá lasztá s joga, csakis a dolog értékét követelheti. Ha a feldolgozó rosszhiszemű volt, akkor mindig a dolog tulajdonosá t illeti meg a vá lasztá s joga. Végső megoldá sként, ha a feldolgozá ssal létrejött dologra sem a tulajdonos, sem a feldolgozó nem tart igényt, azt értékesíteni kell és a vételá rat megfelelő ará nyban fel kell osztani közöttü k. Egyesítés Egyesítés (vegyítés) esetén több tulajdonos ingó dolgai egyesü lnek. Pl. két gépből egy nagyobb teljesítményű gépet szerelnek össze. Az egyesü léssel létrejött új, öná lló dolog szétvá lasztá sa lehetetlen, vagy lehetséges, de az ará nytalan költséggel vagy ará nytalan ká rosodá ssal já rna. Elsődlegesen tehá t közös tulajdon keletkezik az egyesítéssel. A korá bbi

33

tulajdonosok tulajdoni há nyada az új dolgon a korá bbi dolgok értékének megfelelően á ll fenn. Előfordulhat, hogy a tulajdonosok bá rmelyike nem kívá nja a közös tulajdont. Ebben az esetben az a tulajdonostá rs, akinek dolga az egyesü lés előtt nagyobb értékű volt, vá laszthat: - az új dolgot a tulajdoná ba veszi a többi tulajdonostá rs ká rtalanítá sa mellett, vagy - ká rtalanítá s ellenében a többieknek á tengedi a sajá t tulajdoni há nyadá t. Nem illeti meg a vá lasztá si jog azt, aki az egyesü lést (vegyü lést) rosszhiszemű en maga idézte elő. Ha a rosszhiszemű tulajdonostá rs á tengedi az egész dolog tulajdonjogá t, csakis a gazdagodá s megtérítését követelheti. Ha a közös tulajdonra senki sem tart igényt, a feldolgozá sná l má r leírt megoldá s a já rható út. Beépítés Ha valaki idegen anyaggal a tulajdoná ban vagy haszná latá ban á lló földre épít, beépítésről beszélü nk. A beépítésre vonatkozó szabá lyok csak akkor alkalmazható ak, ha az anyag olyan szoros kapcsoló dá ssal épü lt a földhöz (pl. vagy a má r meglévő épü lethez), hogy elvá lasztá sa nem lehetséges. A főszabá ly az, hogy a földtulajdonos szerzi meg az építkezésre felhaszná lt anyag tulajdonjogá t, de az anyag értékét köteles megfizetni az anyag tulajdonosá nak. Ha a beépítőnek csak haszná latá ban (és nem tulajdoná ban) van az a föld, amire épít, akkor az anyag tulajdonjogá t csak akkor szerzi meg, ha az épü let tulajdonjoga őt megilletheti (pl. így á llapodott meg írá sban a földtulajdonossal). Ráépítés Rá építés esete forog fenn egyfelől, ha valaki má s tulajdoná ban á lló földre sajá t anyagá val épít. Rá építésnél tehá t az építő teljes egészében idegen telken építkezik. Má sfelől rá építésről beszélü nk akkor is, ha idegen földön má r épü let á ll és a rá építő azt bővíti, á tépíti vagy hozzá épít, vagy attó l kü löná lló épü letet épít. A rá építés jogkövetkezményei aszerint alkalmazandó k, hogy a rá építő jó - vagy rosszhiszemű volt. Ha a rá építő jó hiszemű volt, elsődlegesen a földtulajdonost illeti meg a vá laszá t joga az alá bbiak közü l: - a földtulajdonos szerzi meg az épü let tulajdonjogá t, de a rá építőnek a gazdagodá st köteles megtéríteni. - kérheti, hogy a rá építő vegye meg a földet vagy - ha a föld megosztható - annak a rá építéssel érintett részét. A fenti elsődlegesen érvényesü lő szabá ly aló li kivétel, ha a rá építő jó hiszemű volt és az épü let értéke a föld értékét lényegesen meghaladja. E kivételes esetben a megoldá s kétféle mó don lehetséges: - a föld tulajdonjogá t a jó hiszemű rá építő szerzi meg az épü lettel együ tt. Ha a rá építőélesz a föld, köteles megtéríteni a föld forgalmi értékét, illetve - a földtulajdonos kérelmére a rá építő csak az épü let tulajdonjogá t szerzi meg és a földön haszná lati jog illeti meg. Ha az ingatlanon korá bban is volt épü let és a rá építő egy újabb épü letet emel vagy a meglévő épü letet bővíti, ahhoz hozzá épít, vagy azt á tépíti, rá építéssel közös tulajdon keletkezik. A tulajdoni há nyad mértékét a rá épített résznek az egész ingatlan értékéhez viszonyított ará nya teszi ki. Ha a rá építő rosszhiszemű volt, vagy a tulajdonos olyan időben tiltakozott a rá építés ellen, amikor az eredeti á llapot helyreá llítá sá nak még nem volt akadá lya vagy az a rá építőnek nem okozott volna ará nytalan ká rosodá st, akkor követelhető az épü let lebontá sa.

34

Ö rö klés Az örökhagyó halá lá val a hagyaték a törvény erejénél fogva á tszá ll az örökösre, azaz az örökös megszerzi az örökséget. Az öröklés a halá l tényével bekövetkező egyetemes jogutó dlá s, amely a tulajdoni jogviszonyban való jogutó dlá st is jelent.

7.2. Az egyes eredeti szerzésmó dok Ható sági határozat vagy árverés Ható sá gi hatá rozat vagy á rverés útjá n az ingó dolog tulajdonjogá t megszerző személy a korá bbi tulajdonostó l fü ggetlenü l tulajdonos lesz, ha jó hiszemű volt. A jó hiszemű ség feltétele hiá nyzik, pl. akkor, ha az á rverési vevő tudta, hogy nem az adó s tulajdona az elá rverezett ingó . Ingatlan tulajdonjogá t - a törvény kizá ró szabá lya értelmében - á rverésen nem tulajdonostó l még jó hiszemű ség mellett sem lehet megszerezni. Az eredeti szerzésmó dok esetén érvényesü lő "fü ggetlenség" elve korlá tozottan érvényesü l az á llam tulajdonszerzésénél. Amennyiben az á llam teljesen ingyen, azaz ká rtalanítá s nélkü l ható sá gi hatá rozat alapjá n tulajdont szerez, akkor a tulajdon értéke erejéig felel a korá bbi tulajdonosnak az á llam tulajdonszerzésekor jogszabá ly, bíró sá gi vagy má s ható sá gi hatá rozat vagy visszterhes szerződés alapjá n jó hiszemű személlyel szemben fenná lló kötelezettségéért, amennyiben az eredeti adó stó l (aki egyben a korá bbi tulajdonos) a tartozá s má sként nem hajtható be. Ká rtalanítá s nélkü l az á llam tulajdont szerez, pl. a vagyonelkobzá st kimondó jogerős bü ntető ítélet alapjá n. A ható sá gi hatá rozattal való tulajdonszerzés sajá tos esete a kisajátítás. A kisajá títá si hatá rozat á llamigazgatá si eljá rá s keretében hozott hatá rozat, amelynek alapjá n az á llam, vagy az önkormá nyzat kivételesen, közérdekből, kü lön törvényben meghatá rozott esetekben, mó don és célokra nem á llami tulajdonban á lló ingatlan tulajdonjogá t szerzi meg. A kisajá tított ingatlanért a korá bbi tulajdonos részére teljes, feltétlen és azonnali ká rtalanítá st kell adni. Az elbirtoklás Elbirtoklá ssal szerzi meg az ingó vagy ingatlan tulajdonjogá t az, aki a dolgot sajá tjaként, 10 éven á t, szakadatlanul birtokolja. A törvényi együ ttes feltételek bá rmelyikének hiá nya a tulajdonjog megszerzését kizá rja. A fenti á ltalá nos szabá ly aló l kivételeket hatá roz meg a törvény, amelyek szerint: 1.) Aki a dolog birtoká ba erőszakkal, alattomos mó don vagy bű ncselekménnyel lép, akkor sem szerzi meg a tulajdonjogot, ha az elbirtoklá s törvényi feltételei megvaló sultak. 2.) Ha az ingatlan mű szakilag nem osztható meg és csak egy részére á llnak fenn az elbirtoklá s feltételei, nem lehet az egész ingatlan tulajdonjogá t elbirtoklá s útjá n megszerezni. Az elbirtoklá s egyik törvényi feltételként meghatá rozott "sajátjaké nti birtoklás" megvaló sul, pl. akkor, ha beruhá zá st végez az elbirtokló vagy viseli a dolog terheit, tehá t a birtokos a birtoklá st véglegesnek tekinti. Nem minősü l sajá tjaként való birtoklá snak, ha pl. a dolog birtokosa kötelezettséget vá llal a dolog visszaadá sá ra, vagy a dolog haszná latá ért díjazá st ígér. A má sik törvényi feltételként megfogalmazott "szakadatlan birtoklás" azt jelenti, hogy az elbirtoklá si idő alatt folyamatosan, megszakítá s nélkü l birtokolja a dolgot az elbirtokló . A harmadik törvényi feltétel: az elbirtoklá s ideje 10 é v. Megszerzi az elbirtokló a tulajdonjogot a birtoklá s megkezdésétől szá mított tizedik év elteltével a törvény erejénél fogva. Az elbirtoklá si idő folyamatossá gá t nem érinti, ha az elbirtokló helyébe jogutó d lép, mivel az a sajá t elbirtoklá si idejéhez hozzá szá míthatja azt az időt, amely a jogelődjénél is elbirtoklá si időnek minősü lt, feltéve, hogy a jogelődnél még nem következett be az elbirtoklá s. Az

35

elbirtoklá si idő nyugvá sa és megszakadá sa kü lönböző okokra vezethetők vissza és eltérő jogkövetkezménnyel is já rnak. Az elbirtoklási idő nyugszik, ha a tulajdonos menthető okbó l nem képes a dolog felett jogait gyakorolni. Pl. cselekvőképtelen a tulajdonos és nincs törvényes képviselője. Az akadá lyoztatá s alatt, illetve annak megszű nésétől szá mított egy évig az elbirtoklá s nem következhet be, akkor sem, ha a tíz év eltelt, vagy abbó l egy évnél kevesebb van há tra. Megszakad az elbirtoklási idő , ha - a tulajdonos fellép a birtok visszaszerzése érdekében oly mó don, hogy a birtokos írá sban felszó lítja a dolog kiadá sá ra, vagy emiatt bíró sá ghoz fordul vagy - a tulajdonos a dologgal rendelkezik vagy - a birtokos a birtokot akaratá n kívü l elveszti és azt egy éven belü l nem szerzi vissza, ill. egy éven belü l nem kéri a bíró sá gtó l, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha az elbirtoklá si idő a fenti esetek megvaló sulá sa esetén megszakad, ennek az lesz a jogkövetkezménye, hogy a megszakadá st kivá ltó körü lmény elmúltá val az elbirtoklá si idő újra kezdődik. A gazdátlan javak elsajátítása Akkor beszélhetü nk jogi értelemben gazdá tlan javakró l, ha a dolognak nem volt és nincs tulajdonosa, tová bbá ha a korá bbi tulajdonos szá ndékosan felhagyott a tulajdonjoggal. Az ingatlan tulajdonjogá val azonban nem lehet felhagyni. A gazdá tlan dolgon bá rki birtokbavétellel tulajdonjogot szerezhet. Ha az elszá llt méhrajt a tulajdonos két nap alatt nem fogta be, ezt követően a méhrajon birtokbavétellel tulajdonjogot lehet szervezni. A találás A talá lá snak, mint a tulajdonjog megszerzésére vezető eredeti szerzésmó dnak szigorú feltételei vannak. A talá ló a talá lt dolog tulajdonjogá t csak akkor szerzi meg, ha - mindent megtesz azért, hogy a tulajdonos a dolgá t visszakaphassa, és - egy éven belü l a tulajdonos nem jelentkezett a tá rgyért, tová bbá - a tá rgyat nem közönség szá má ra nyitva á lló hivatali, vá llalati épü letben, helyiségben vagy közforgalmú közlekedési és szá llítá si vá llalat szá llító eszközén talá lta. A talá ló köteles a talá lt dolgot a talá lá stó l szá mított 8 napon belü l a dolog tulajdonosá nak vagy a telepü lési önkormá nyzat jegyzőjének beszolgá ltatni. A jegyző a beszolgá ltatá stó l szá mított 3 hó napig őrzi azt a dolgot, amelyek á tvételére jogosult személy nem á llapítható meg. Ha a dolog tulajdonosa a talá lá stó l 1 éven belü l nem jelentkezik a talá ló a neki adott dolog tulajdonjogá t megszerzi. Talá lá s esetén is érvényesü lhetnek speciá lis szabá lyok. A közönség szá má ra nyitva á lló hivatali helyiségben stb. talá lt dolgot a talá ló köteles a hivatal vagy a vá llalat alkalmazottjá nak á tadni, a hivatal 3 hó napig őrzi, és a jogosult jelentkezésének hiá nyá ban értékesíti. Ebben az esetben a talá ló a talá lt dolog tulajdonjogá ra sem tarthat igényt. Ha a talá lt dolog nagyobb értékű , a talá ló a tulajdonjogot nem szerzi meg. Egyfajta "fá jdalomdíjként" ha mindent megtett azért, hogy a tulajdonos a dolgá t visszakaphassa, méltá nyos összegű talá ló i díjra jogosult. Ha a dologért a tulajdonosa egy év alatt nem jelentkezik, de a feltételek hiá nya miatt a talá ló sem szerezhet tulajdonjogot, akkor a tulajdonjog ill. a dolog értékesítéséből befolyt vételá r az á llamot illeti.

8. A tulajdonjog vé delme A tulajdonjog alapjá n a tulajdonos kizá rhatja má snak a behatá sá t a tulajdonjog tá rgyá ra nézve. E védelem érdekében a tulajdonos felléphet, és igénybe veheti az alá bbi tulajdonjog védelmét szolgá ló polgá ri jogi eszközöket:

36

1. önhatalom, 2. tulajdoni per, 3. a tulajdonjog há borítatlansá gá t védő per, 4. igényper 5. ingatlan-nyilvá ntartá si per. 8.1. A jogos ö nhatalom gyakorlá sa sorá n a tulajdonos a tulajdonjog kizá ró lagossá gá t érvényesíti. A tulajdonos két esetben élhet önhatalommal: - a tilos önhatalom (a tulajdona ellen irá nyuló jogellenes tá madá s) elhá rítá sa érdekében az elhá rítá shoz szü kséges mértékben. - az elveszett birtok visszaszerzése érdekében, ha má s, birtokvédelmi eszköz (pl. birtokper) alkalmazá sa miatt előá lló időveszteség a visszaszerzést lehetetlenné tenné, vagy nagymértékben megnehezítené. 8.2. A tulajdonjog tartalmá t alkotó egyik részjogosítvá ny a tulajdonost megillető birtoklá s joga. Ha a tulajdonos bá rmi okbó l nincsen a dolog birtoká ban, követelheti a dolog kiadá sá t attó l, akinél a dolog van. Ha a dolog birokosa felhívá s ellenére, önként nem adja ki a dolgot a tulajdonosnak, a tulajdonos tulajdoni pert indíthat ellene. A perben felperesi pozíció ban a tulajdonos á ll, akinek a tulajdonjog fenná llá sá t kell bizonyítania. 8.3. Ha valaki a tulajdonost a dolog birtoklá sá ban megzavarja, akadá lyozza akkor az a tulajdonjog kizá ró lagossá gá t sérti. Ebben az esetben a tulajdonos követelheti, hogy a há borító ezt a magatartá st hagyja abba és a bíró sá g a jövőre nézve tiltsa el őt a há borítá s ismétlésétől. Míg a tulajdoni per esetében a tulajdonos (felperes) kiesik a dolog birtoká bó l, a tulajdonjog háborítatlanságát védő per esetén birtokolja a dolgot, csak annak élvezetében zavarjá k. 8.4. A bíró sá g az adó st (alperest) marasztalja a (felperes) hitelező érdekében, azonban az alperes nem tesz eleget a bíró sá g ítéletében megszabott fizetési kötelezettségének. Ebben az esetben á llami kényszer alkalmazá sá val, azaz végrehajtá s útjá n lehet érvényt szerezni a bíró sá gi ítéletben foglaltaknak. A végrehajtá s elrendelését a hitelező kéri a bíró sá gtó l. A bíró sá g á ltal elrendelt végrehajtá s sorá n a bíró sá gi végrehajtó lefoglalja az adó s vagyoná t. Előfordulhat, hogy a lefoglalt vagyon részét képezi olyan vagyontá rgy, amelyen harmadik személynek (tehá t az adó son és a hitelezőn kívü lá lló személynek) tulajdonjoga á ll fenn. Pl. a harmadik személy tulajdonos a vagyontá rgyat azért adta oda az adó snak, hogy azt meghatá rozott ideig őrizze meg. Ebben az esetben a harmadik személy a hitelező (a végrehajtá st kérő) ellen igénypert indíthat a vagyontá rgy foglalá s aló li feloldá sa irá nt és részére történő kiadá sa végett. Az igényper sematikus á brá ja tehá t: Adó s vagyontá rgy

igényt tart a vagyontá rgyra

Hitelező

C (a vagyontá rgy tulajdonosa)

igényper

Az ingatlan-nyilvá ntartá s a való sá gos á llapotnak megfelelően tartalmazza az orszá g összes ingatlaná nak adatai, az ingatlanhoz kapcsoló dó jogokat és a jogilag jelentős tényeket. 8.5. Az ingatlan-nyilvántartási igénynek há rom formá ja van: a.) bejegyzési igény,

37

b.) törlési igény, c.) kiigazítá si igény. a.) Aki, pl. adá svételi szerződés útjá n megszerzi az ingatlan tulajdonjogá t, igényt tarthat arra, hogy a tulajdonjogá t az ingatlan-nyilvá ntartá s feltü ntesse. A bejegyzést - á ltalá nos szabá lyként - az köteles kérni, aki ezá ltal jogosulttá vá lik, a bejegyzés alapjá ul szolgá ló szerződés keltétől szá mított 30 napon belü l kell a földhivatalhoz benyújtani. b.) Akinek az ingatlan-nyilvá ntartá sba má r bejegyzett jogá t valamely má s ingatlannyilvá ntartá si bejegyzés sérti, kérheti e bejegyzés törlését és az eredeti á llapot visszaá llítá sá t érvénytelenség címén, tová bbá a bejegyzés törlését az az érdekelt is kérheti, aki bizonyítja, pl. hogy a bejegyzett jog megszű nt v. elévü lt. c.) A téves bejegyzés kiigazítá sá t kérheti az a személy, aki a bejegyzés folytá n sérelmet szenvedett.

9. A használati jogok Haszná lati jogok fogalma alatt azokat a jogokat értjü k, amelyek valakinek (aki nem a dolog tulajdonosa) lehetővé teszik, hogy a dolgot meghatá rozott mó don és mértékben birtokolja, haszná lja, hasznosítsa. A haszná lati jogok voltaképpen a tulajdonjog öná lló sult részjogosítvá nyai, amelyeket nem a tulajdonos gyakorol. A haszná lati jogok körén belü l az alá bbi jogokat tá rgyaljuk. 9.1. A fö ldhasználat A földhaszná lati jog az épü let mindenkori tulajdonosá t illeti meg az épü let fenná lltá ig. Földhaszná lati jog keletkezik, amikor a föld és a rajta á lló épü let tulajdonosa nem ugyanaz a személy (lá sd fent a rá építés jogkövetkezményeinél, vagy a föld tulajdonosá val kötött írá sbeli megá llapodá s alapjá n). A földhaszná lati jog a földhaszná ló t feljogosítja a föld birtokba tartá sá ra, haszná latá ra és a hasznok szedésére. 9.2. A haszonélvezet A haszonélvezeti jog alapulhat - szerződésen, - jogszabá lyi, vagy - bíró sá gi rendelkezésen. Jogszabá ly alapjá n létrejövő haszonélvezeti jog az ún. özvegyi jog, amely a túlélő há zastá rsat illeti meg az elhunyt hagyatéka felett. Szerződés alapjá n a haszonélvezeti jog keletkezéséhez szü kséges az ingó dolog á tadá sa, ill. az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog ingatlan- nyilvá ntartá sba való bejegyzése. A haszonélvezet alapítá sa történhet ingyenesen vagy visszterhesen (ellenszolgá ltatá s fejében). A haszonélvezeti jog mindig korlá tozott ideig, legfeljebb a jogosult halá lá ig á ll fenn. A haszonélvezeti jog kötelezettje a dolog mindenkori tulajdonosa. A tulajdon személyében bekövetkező vá ltozá s nem szü nteti meg a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezeti jog a tulajdonjogbó l kivá lt és öná lló sult részjogosítvá nyokat tartalmaz. A haszonélvező jogosult a má s tulajdoná ban á lló dolgot birtokolni, haszná lni és hasznait szedni. A tulajdonos ezeket a jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha azokkal a jogokkal a haszonélvező nem él. A haszonélvező a jogai gyakorlá sa sorá n a rendes gazdá lkodá s szabá lyai szerint köteles eljá rni, és viseli a közterheket, a dolog fenntartá sá val já ró terheket, kivéve a rendkívü li javítá sok és helyreá llítá sok költségeit. A haszonélvezeti jog személyéhez kötött jog és forgalomképtelen, így az á truhá zá sa kizá rt. Arra azonban lehetőség van, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlá sá t má snak á tengedje. A haszonélvezeti jog megszű nésének esetei pedig:

38

- a szerződésben kikötött idő lejá rta; - a jogosult halá la; - a haszonélvezetben á lló dolog megsemmisü lésével. 9.3. A használat A haszná lat joga szerződésen alapszik. A haszná lati jog jogosultja má s tulajdoná ban lévő dolgot korlá tozott mértékben haszná lhatja és szedheti hasznait. A haszná lati jog személyéhez kötött jog, annak jogosultja a jog gyakorlá sá t má snak nem engedheti á t. A haszná lati jog alapjá n a haszná lat mértéke azért is korlá tozott, mivel a jogosult a dolgot csakis sajá t, ill. együ ttélő csalá dtagjai szü kségleteinek kielégítése erejéig haszná lhatja. 9.4. A teleki szolgalom A teleki szolgalom alapjá n valamely ingatlan mindenkori birtokosa a má s tulajdoná ban lévő ingatlant (ez az ún. szolgalommal terhelt ingatlan) meghatá rozott terjedelemben haszná lhatja, vagy a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosá t valaminek a tű résére kötelezheti. A teleki szolgalom célja, hogy bizonyos előnyöket biztosítson az egyik ingatlan részére. A teleki szolgalom tehá t csak ingatlanon létesíthető és legalá bb két ingatlant feltételez. A teleki szolgalmi jog kö telezettje a szolgalommal terhelt (ún. szolgá ló ) ingatlan mindenkori tulajdonosa. A teleki szolgalmi jog jogosultja pedig az előnyöket élvező (ún. uralkodó ) ingatlan tulajdonosa vagy haszná ló ja. A fentiek alapjá n tehá t a jogosult és a kötelezett nem név szerint meghatá rozott személyek, hanem az uralkodó illetve a szolgá ló telek mindenkori birtokosai. A teleki szolgalom alapítá sa ugyanolyan mó don történhet, mint a haszonélvezeti jog alapítá sa. Az ott felsorolt eseteken kívü l elbirtoklá ssal is lehet teleki szolgalmat szerezni, ha a szolgá ló telek birtokosa az ingatlan haszná lata ellen 10 éven á t nem tiltakozott. Jogszabá ly alapjá n jön létre a teleki szolgalom, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszéd tű rni köteles, hogy a jogosult a földjén á tjá rjon. A teleki szolgalom alapítá sa az alá bbi cé lok megvaló sítá sá ra, előnyök biztosítá sá ra történhet meg: á tjá rá s, vízelvezetés, vízellá tá s, pince létesítése, vezetékoszlop elhelyezése, épü let megtá masztá sra és ezekhez hasonló má s célokra. A teleki szolgalom forgalomképtelen, azaz e jog á truhá zá sa kizá rt. A teleki szolgalom korlá tlan ideig á ll fenn, mindaddig nem szű nik meg, amíg az alapítá sá t célzó szü kséglet fenná ll. A teleki szolgalom megszű nik, ha a jogosult a jogá t 10 éven á t nem gyakorolja vagy eltű rte, hogy a jog gyakorlá sá ban akadá lyozzá k. A megszű nés tová bbi esete, amikor a szolgalmat a bíró sá g szü nteti meg, mert a szolgalom má r nem szü kséges az ingatlan rendeltetésszerű haszná latá hoz. 9.5. Használati jog alapítása Közérdekű tevékenységet folytató - kü lön jogszabá lyban meghatá rozott szervek - a má s tulajdoná ban á lló ingatlant meghatá rozott terjedelemben haszná lhatjá k közérdekből és ká rtalanítá s fejében. E célbó l haszná lati jog (szolgalom) alapítható a felek megá llapodá sá val, ennek hiá nyá ban közigazgatá si hatá rozattal.

10. A tulajdonjog megszű né se 10.1. A tulajdonjog megszű nik, ha a dolog tulajdonjogá t más szerzi meg. Ennek eseteit az egyes szerzésmó dok tá rgyalá sá ná l kifejtettü k. 10.2. Megszű nik az ingó dolog tulajdonjoga, ha a tulajdonos a dolgot elhagyja a tulajdonjog megszü ntetésének szá ndéká val (tudatosan és teljesen felhagy a tulajdonjog gyakorlá sá val). 10.3. Az adott dolgon fenná lló tulajdonjog megszű nik, ha a dolog megsemmisül.

39

V. A kö telmi jog általános ré sze Míg a tulajdonjog alapvetően a sajá t javak á llandó élvezetét birtoklá sá t, haszná ltatá t bitzosítja, addig a polgá ri jog má sik nagy része, a kötelmi jog, a javak má s személyektől való végleges vagy időleges megszerzését szabá lyozza. A tulajdonjog és a kötelmi jog együ tt alkotja a vagyoni viszonyok polgá ri jogi szabá lyozá sá nak jelentős részét. A kötelmi jog két nagy témakörre osztható fel: a.) a kötelmi jog á ltalá nos része, amely a szerződések, az értékpapírok, a ká rtérítés és a jogalap nélkü li gazdagodá s á ltalá nos szabá lyait rögzíti, és b.) a kötelmi jog kü lönös része, amely az egyes nevesített szerződésfajtá k speciá lis szabá lyait foglalja magá ba.

1. A kö telem fogalma é s forrásai A kötelem alapjá n a jogosult követelheti a kötelezettől, hogy az valamely vagyoni értékű szolgá ltatá st véghezvigyen. A kötelmi jogviszony jellemzői: - meghatá rozott személyek között á ll fenn, ezért relatív szerkezetű , - a tá rgyak képező szolgá ltatá s vagyoni értékű , amely többnyire tevőleges jellegű , ezért pozitív tartalmú . Kötelmi jogviszonyok kü lönböző jogi tényekből fakadhatnak. Ezek a jogi tények a kötelem forrá sai: - szerződés, - egyoldalú jogü gylet, - jogellenes ká rokozá s miatti felelősség, - jogalap nélkü li gazdagodá s, - jogszabá ly, - á llamigazgatá si hatá rozat, - értékpapírok, - egyéb.

2. A szerző dé s fogalma A szerződés két vagy több jogalany egybehangzó akaratnyilatkozat, amely kölcsönös és egyenértékű vagyoni jellegű kötelezettség létrehozá sá ra irá nyul, és amelynek célzott joghatá sa á llami kényszerrel is kikényszeríthető. A Ptk. az ún. visszterhes szerződéseket tekinti alaptípusnak. A visszterhes szerződés lényege, hogy a szerződő felek kétoldalú kötelezettségvá llalá sá n alapul. A törvény vélelmet á llít fel, miszerint a szerződésben kikötött szolgá ltatá sért ellenszolgá ltatá s já r, kivéve, ha magá bó l a szerződésből vagy a szerződés körü lményeiből má s következik. A visszterhes szerződések mellett vannak ingyenes szerződések is, ahol csak az egyik fél köteles a szolgá ltatá s teljesítésére.

3. A szerző dé si szabadság A szerződési szabadsá g jogi fogalom, azt fejezi ki, hogy a jogszabá ly nem á ll útjá ban a felek akaratá nak. A szerződési szabadsá g a polgá ri jog egyik alapelve, amely egymá s mellérendelt, egyenjogú jogalanyok cselekvési lehetőségeit kívá nja jogi keretbe foglalni. A szerződési szabadsá g magá ba foglalja: 3.1. A szerző déskö tési szabadsá got, miszerint a felek hatá rozhatjá k meg, akarnak-e szerződést kötni. Ezzel összhangban, senki sem kötelezhető akarata és érdeke ellenére a szerződés

40

megkötésére az á ltalá nos szabá ly szerint. A kivételek azonban szerződéskötési kötelezettséget írnak elő: - a. jogszabá ly írja elő, pl. a monopolhelyzet ellensúlyozá sa miatt, - az előszerződés, amikor a felek arra vá llalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymá ssal szerződést fognak kötni. 3.2. A partnerválasztás szabadsá gá t, miszerint a felek meghatá rozhatjá k, kivel fognak szerződést kötni. 3.3. A szerződés tartalmának szabadsá gá t, miszerint a felek meghatá rozhatjá k, milyen tartalommal kívá nnak szerződést kötni. A szerződések joga (a kötelmi jog) az azt jelenti, hogy a felek a szerződésekre vonatkozó jogszabá ly előírá saitó l egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabá ly az eltérést megengedi. 3.4. A típusszabadságot, miszerint a felek meghatá rozhatjá k milyen fajta szerződést kívá nnak kötni. A kötelmi jog kü lönös része az egyes szerződéstípusokat szabá lyozza, de nem teljes mértékben valamennyi lehetséges szerződéstípust megemlítve. A való sá gban rengeteg kü lönféle szerződési cél felmerü lhet, lehetetlen ezek mindegyikére kü lön szerződéstípust alkotni a Ptk-ban. Ezért a polgá ri jognak lehetővé teszi a szerződő feleknek, olyan szerződések megkötését is, amelyeket a Ptk. egyá ltalá n nem szabá lyoz (atipikus szerződés). Sőt a felek olyan szerződést is köthetnek, amely az egyes Ptk. kü lönös részében nevesített egyes szerződések elemeit vegyítik (vegyes szerződés). Atipikus szerződés, pl. a gondozá si szerződés, amely megkötésekor a felek nem eltartá sban, hanem á polá sban, gondozá sban á llapodnak meg. Vegyes szerződés, pl. ha az eladó a vele bará ti viszonyban á lló vevő részére a vételá rat ajá ndékozá si szá ndékkal a forgalmi értékénél jó val alacsonyabban hatá rozza meg. Ez ajá ndékozá ssal vegyes adá svétel.

4. A szerző dé s lé trejö tte A szerződés létrejöttét a felek egybehangzó akaratá nak kinyilvá nítá sa hozza létre. 4.1. A szerző dési akarat terjedelme A szerződés megkötéséhez a feleknek a lényeges kellékekben kell megegyezniü k, tehá t mindabban, amit jogszabá ly vagy bá rmelyik szerződő fél lényegesnek minősít. Pl. adá svételi szerződésnél meg kell egyezni legalá bb az á ruban és a vételá rban. Nem kell a feleknek megá llapodni az olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabá ly rendez, mivel ezek - eltérő rendelkezés hiá nyá ban - amúgy is a szerződés részét képezik. 4.2. A szerző dési nyilatkozat A szerződéskötés folyamata az egyik fél á ltal tett ajánlattal indul. Az ajá nlat egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely az ajá nlatot tevő szerződő fél szerződési akaratá t teljes terjedelemben tartalmazza. Ha a címzett az ajá nlatot elfogadja, akkor létrejön a szerződés. Ha azonban a címzett az ajá nlatra adott vá laszá ban az ajá nlatot nem utasítja el, de annak tartalmá tó l eltér, nem jön létre a szerződés, hanem ezt a vá laszt új ajá nlatnak kell tekinteni. Az ajá nlatot tevő ajá nlatá hoz bizonyos ideig kötve van, kivéve, ha ezt az ún. ajá nlati kötöttséget má r előre kifejezetten kizá rta. Az ajá nlati kötöttség időtartamá t az ajá nlattevő maga meg is hatá rozhatja. Ha ezt nem tette meg, akkor a Ptk. szabá lyai érvényesü lnek. Megszű nik az ajánlati kö tö ttsé g, ha - jelenlévők között vagy telefonon tett ajá nlatot a címzett azonnal el nem fogadja - tá vollévők között tett ajá nlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belü l az ajá nlattevő a vá lasz megérkezését rendes körü lmények között vá rhatta. Ha a címzett a kapott ajá nlatra elfogadó nyilatkozatá t olyan időben és mó don tette meg, hogy alappal bízhatott annak időben történő megérkezéséig, s az ennek ellenére késve érkezik meg az ajá nlattevőhöz, akkor az ajá nlattevő köteles haladéktalanul értesíteni a má sik felet arró l,

41

hogy a szerződés nem jött létre, mivel ennek elmulasztá sa esetén a szerződés - az elfogadó nyilatkozat elkésettsége ellenére - létrejön. 4.3. A képviselet Szerződési nyilatkozatot tehet személyesen maga a szerződő fél, vagy annak a képviselője. Képviselet esetén a képviselő a nyilatkozatot a képviselt helyett é s nevé ben teszi meg, a nyilatkozatbó l keletkező jogok és kötelezettségek a képviselt személyt illetik és terhelik. A képviseleti jog alapulhat: - jogszabá lyon, - a gyá mható sá g rendelkezésén, - meghatalmazá son. A jogszabá lyon alapuló képviselet a tö rvé nyes ké pviselet. Törvényes képviselő, pl. a szü lő, vagy á llami vá llalat esetén az igazgató . A gyá mható sá g kérelemre gondnokot rendel annak, akit körü lményei ü gyeinek vitelében akadá lyoznak, kü lönösen, ha ismeretlen helyen tartó zkodik, vagy ismert helyen tartó zkodik ugyan, de a visszatérésben gá tolva van. A gyá mható sá g eseti gondnokot rendel ki akkor, ha - a szü lő, a gyá m vagy a gondnok aká r jogszabá ly vagy gyá mható sá g rendelkezése folytá n, aká r érdekellentét vagy má s tényleges akadá ly miatt nem já rhat el, tová bbá - ha a cselekvőképtelen vagy korlá tozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem á llapítható meg, de sü rgős intézkedésre van szü kség, végü l - ha az ismeretlen, tá vollévő vagy ü gyeinek vitelében egyébként akadá lyozott személy jogá nak megó vá sa érdekében ez szü kséges. A meghatalmazás - a képviselőhöz, - a má sik félhez vagy - a ható sá ghoz címzett egyoldalú nyilatkozat, amelyben a képviselt személy (a meghatalmazá st adó ) feljogosítja a képviselőt nyilatkozat megtételére. Vannak esetek, amikor valaki képviselőként já r el, pedig nincs képviseleti jogosultsá ga vagy túllépve képviseleti jogosultsá gá t, szerződést köt. Ezekben az esetekben álké pviseletrő l beszélü nk, az á lképviselő nyilatkozata alapjá n a szerződés nem jön létre. Az á lképviselő ká rtérítéssel tartozik. A ká rtérítés mértéke kü lönböző attó l fü ggően, hogy az á lképviselő jó vagy rosszhiszemű volt. Ha az á lképviselő jó hiszemű volt, a szerződéskötésből eredő ká rt kell megtérítenie. Ha az á lképviselő rosszhiszemű volt, teljes ká rtérítéssel tartozik. 4.4. A szerző dési nyilatkozat alakja: Ha jogszabá ly az adott szerződés alakjá ra előírá st nem tesz, akkor a felek a szerződési nyilatkozataikat - írá sban, - szó ban, - rá utaló magatartá ssal fejezhetik ki. Ha a jogszabá ly kötelezően előírja az írá sbeli formá t és az írá sba foglalá st a felek elmulasztjá k, akkor az ún. alaki hiba miatt semmis a szerződés. Rá utaló magatartá snak minősü l, pl. ha valaki a gépkocsijá val egy fizető parkoló ban á ll meg, mivel ezzel a magatartá sá val vá llalja a parkolá si díj megfizetésének kötelezettségét. A hallgatá s, azaz a kapott ajá nlatra vonatkozó nyilatkozattétel elmulasztá sa csak akkor minősü l elfogadá snak, ha a jogszabá ly így rendelkezik, vagy ha a felek ebben megá llapodnak.

42

4.5. A szerző dési nyilatkozat hatálya Annak érdekében, hogy a szerződési nyilatkozat joghatá st vá ltson ki, azt a címzett tudomá sá ra kell hozni. Ha a szerződési nyilatkozatot - szóban tetté k, hatá lyos lesz a címzett tudomá sszerzésével, - írásban vagy távirati ú ton tetté k, hatá lyos lesz, ha a címzetthez megérkezik. Amennyiben a szerződés létrejöttéhez harmadik szemé ly beleegyezé se vagy hatóság jóváhagyása szü kséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozataikhoz kötve vannak. Ha a beleegyezés vagy a jó vá hagyá s megtörténik, a szerződés - á ltalá nos szabá lyként - a megkötésének időpontjá tó l kezdődő hatá llyal jön létre. 4.6. A szerző dési nyilatkozat értelmezése Az értelmezés segítségével megá llapítható a szerződés tartalma akkor, amikor a felek eltérően értelmezik a szerződés szövegét, azt vitá ssá teszik. A törvény szerint a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a má sik felnek a nyilatkozó feltehető akaratá ra és az eset körü lményeire tekintettel a szavak á ltalá nosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

5. A szerző dé s tárgya A szerződésben - az előbbiekben má r tá rgyalt visszterhesség vélelme alapjá n is - szolgá ltatá s és ellenszolgá ltatá s á ll egymá ssal szemben. A szerződés tá rgya tehá t: a szolgá ltatá s. A szolgá ltatá sok a következő főbb csoportokra bontható k: - a tevőleges, - a nem tevőleges szolgá ltatá s, - a vagylagos szolgá ltatá s. 5.1. A tevő leges szolgáltatás alapjá n a kötelezett valaminek az adá sá ra, valamilyen tevékenység kifejtésére vagy helytá llá sra köteles. 5.1.1. Adási szolgá ltatá sok köre: - dologszolgá ltatá s a.) egyedi szolgá ltatá s esetén a kötelezett a szerződésben egyedileg meghatá rozott dolgot és csak azt köteles szolgá ltatni. Má s hasonló dolog adá sá ra nem lehet kötelezni, ha esetleg ez az egyedi dolog megsemmisü l. b.) fajlagos szolgá ltatá s esetén a kötelezett meghatá rozott fajtá jú és mennyiségű dolgot köteles adni. c.) a fajlagos szolgá ltatá son belü l kü lönböző megkötésekkel csökkenthető azoknak a dolgoknak a köre, amelyek alkalmasak a szolgá ltatá s teljesítésére. Az így meghatá rozott szolgá ltatá s a zá rtfajú szolgá ltatá s. Pl. Ha a szerződésben meghatá rozott szolgá ltatá s: "egy grafikai mű " adá sa, ez fajlagos szolgá ltatá s, "X.Y. grafikusmű vész egy alkotá sa", akkor zá rtfajú szolgá ltatá s "X.Y. grafikusmű vész meghatá rozott című alkotá sá bó l az 1. sorszá mú példá ny", akkor egyedi a szolgá ltatá s. A pénzszolgáltatás esetén a kötelezettség meghatá rozott pénzösszeg fizetésére szó l. Ellenkező kikötés hiá nyá ban a pénztartozá st a teljesítés helyén érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. Ha a tartozá st má s pénznemben vagy aranyban hatá roztá k meg, akkor az á tszá mítá s a fizetés helyén és idejében érvényes á rfolyam alapjá n történik. A pénztartozá ssal szorosan összefü gg a kamat, amely má s pénzének haszná latá ért fizetendő. Magá nszemélyek egymá sközti viszonylatá ban kamat csak akkor já r, ha ezt kifejezetten kikötötték, a kamatos

43

kamat kikötése érvénytelen. A szerződéses kamat mértéke maximum évi 20 %, ettől jogszabá ly eltérően is rendelkezhet. 5.1.2. Tevékenység kifejtésére irá nyuló szolgá ltatá sok köre: - gondossá gi kötelmek, pl. megbízá s, - eredménykötelmek, pl. vá llalkozá s, - jognyilatkozat megtételére irá nyuló kötelezettségben á ll a szolgá ltatá s, pl. az engedményező értesíteni köteles a kötelezettet az engedményezés megtörténtéről 5.1.3. Helytállás Pl. a biztosító tevékenysége, mivel a ká resemény bekövetkezése esetén többnyire pénzfizetést teljesít. 5.2. A nem tevő leges szolgáltatás esetén arra vá llal kötelezettséget a fél, hogy: - tartó zkodni fog olyan magatartá stó l, amit egyébként jogszerű en megtehetne, vagy - eltű ri a má sik fél olyan magatartá sá t, amit nem lenne köteles eltű rni. 5.3. Vagylagos szolgáltatás esetén a szerződő felek két vagy több szolgá ltatá st úgy jelöltek meg, hogy ezek közü l valamelyik fél vagy harmadik személy meghatá rozhatja, melyik legyen a teljesítendő szolgá ltatá s. Ha a vá lasztá s jogá nak gyakorlá sá ra jogosult személyt sem jogszabá ly, sem a felek nem rögzítik, akkor a Ptk. szabá lyai értelmében a vá lasztá s joga a kötelezettet illeti meg. Ha a kötelezett nem gyakorolja ezt a jogot a teljesítés időpontjá ig, akkor a jogosult vagylagosan perelheti őt a bíró sá g előtt. Ha a jogosultat illeti a vá lasztá s joga és azt nem gyakorolja, akkor a vá lasztá s joga a kötelezettre szá ll á t.

6. Az é rté kpapír 6.1. Az értékpapír fogalma Az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes befektetési eszköz. Az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt papír nélkü l sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem á truhá zni nem lehet. A jogosult csak az értékpapír alapjá n érvényesítheti követelését, a kötelezett (az adó s) csak az értékpapír ellenében köteles teljesíteni. Pl. a részvény utá n já ró előző évi osztalék is csak a részvény birtoká ban követelhető. 6.2. Az értékpapír és az alanyi jog viszonya Az értékpapír, mint okirat az alanyi jog(ot) - bizonyítja, - keletkezésének érvényességi feltétele, - megtestesíti úgy, hogy nélkü le az alanyi jogot sem érvényesíteni, sem bizonyítani nem lehet. Az értékpapír jogosultjá nak mindig azt kell tekinteni: - aki a papír tartalma szerint jogosultnak minősü l, vagy - aki a papír birtokosa. Akik az értékpapír tulajdonosá tó l jó hiszemű en megszerzik az értékpapírt, azok az értékpapír tulajdonosaivá vá lnak fü ggetlenü l attó l, hogy az á truhá zó tulajdonos volt -ezen, vagy sem. Az értékpapír jó hiszemű megszerzője bízhat abban, hogy vele szemben csak az értékpapír tartalma alapjá n lehet fellépni, illetve ha az igényt ő érvényesíti, akkor az igényét, a jogosultsá got maga az értékpapír bizonyítja. Az értékpapír jó hiszemű megszerzőjével szemben a kötelezett nem hozhat fel olyan kifogá st, ami magá bó l az értékpapírbó l nem derü l ki. Az értékpapír keletkezését rendszerint szerződés előzi meg. Pl. a felek adá svételi szerződést kötnek és a vevő nem készpénzzel fizet, hanem egy vá ltó t á llít ki. A vá ltó kiá llítá sá val és

44

á tadá sá val, valamint annak az eladó á ltali elfogadá sá val a szerződés teljesítése megtörtént. Ettől kezdve az eladó és az értékpapír megszerzője közötti jogviszonyra az értékpapír szabá lyai vonatkoznak, a fizetési kötelezettség nem az adá svételi szerződésen, hanem a vá ltó jogviszonyon alapul. A fenti példá bó l érthető, hogy az értékpapír kibocsá tá sá val az értékpapírba foglalt alanyi jog elvá lik az alapü gyletnek nevezett alapjogviszonytó l. Az értékpapír későbbi jó hiszemű megszerzői nincsenek abban a helyzetben, hogy vizsgá ljá k az értékpapír első megszerzőjének a tulajdonszerzése szabá lyszerű volt, avagy sem. Ezért megdönthetetlen vélelem szó l pusztá n a papír birtoka alapjá n amellett, hogy az első birtokos kezébe szerződésszerű á tadá ssal kerü lt az értékpapír. 6.3. Az értékpapír fajtái Az értékpapírok kü lönböző szempontok alapjá n csoportosítható k. Az értékpapírok egyik lényeges csoportosítá si ismérve, hogy milyen alanyi jogot testesítenek meg az értékpapírok (A). 6.3.A/1. É rtékpapírt ki lehet á llítani dologra vonatkozó tulajdonjogró l vagy zá logjogró l, ezek az ún. dologi jogi értékpapírok. A dologi jogi értékpapír az á ru felett rendelkezési jogot biztosít oly mó don, hogy nincs szü kség az á ru tulajdonos részére való birtokbaadá sá ra is. Dologi jogi értékpapír, pl. a közraktá ri jegy. A közraktá ri jegy: közraktá ri ü gyletről kiá llított értékpapír. A közraktá ri jegy kiá llítá sá nak előfeltétele az á ru közraktá rban történő elhelyezése és az erre vonatkozó letéti szerződés megkötése. A közraktá ri ü gylet biztosítja, hogy a közraktá rban elhelyezett á ru többször úgy cseréljen tulajdonost, hogy az á ru mozgatá sá ra nem kerü ljön sor. A közraktá ri jegy á truhá zá sá val való já ban az á rukészlet kerü l a jegy tulajdonjogá nak megszerzője hatalmá ba. 6.3.A/2. É rtékpapír kiá llítható pénzkövetelésről is, ezek az ún. kö telmi jogi értékpapírok. A kötelmi jogi értékpapír alapjá n az egyik fél elismeri a má sik fél felé fenná lló tartozá sá t és vá llalja, hogy azt meghatá rozott időben és mó don ki fogja egyenlíteni. Kötelmi jogi értékpapír, pl. a vá ltó , a csekk, a kötvény stb. • A vá ltó kiá llítá sá nak alapja á ltalá ban kölcsönviszony. A vá ltó ban egy később esedékes fizetés testesü l meg, így a vá ltó fizetési ígérvény vagy fizetési felszó lítá s. A fizetésre kötelezett szerint van sajá t, illetve idegen vá ltó . A sajá t vá ltó kiá llító ja kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a vá ltó ban feltü ntetett összeget a megjelölt időpontban és helyen ki fogja fizetni. Az idegen vá ltó kibocsá tó ja egy má sik személyt szó lít fel, hogy a vá ltó ban megjelölt összeget a vá ltó n megjelölt kedvezményezett részére fizesse ki. • A kötvény hitelviszonyt bizonyító okirat. A kötvény kibocsá tó ja kötelezettséget vá llal, hogy a kötvény névértékét esedékes kamattal együ tt az előre meghatá rozott időpontban visszafizeti. Kötvény kibocsá tá sá ra jogosult, pl. az á llam, az önkormá nyzatok, a pénzintézetek, a központi költségvetési szervek, a gazdá lkodó szervezetek. • A csekk pénz fizetésére szó ló értékpapír, amelyben a kibocsá tó arra utasítja a szá mlavezető bankot, hogy a csekk alapjá n meghatá rozott pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak. A szá mlatulajdonos és a szá mlavezető bank között csekkszerződés jön létre, amelynek alapjá n a bank a vele szerződő félnek csekkfü zetet bocsá t rendelkezésére. A csekkfü zet lapjai akkortó l minősü lnek értékpapírnak, amikor a csekktömb tulajdonosa azt kitöltötte. 6.3.A/3. É rtékpapírt ki lehet á llítani tagsá gi viszonybó l eredő jogosultsá g esetén is, ezek az ún. társasági jogi jogviszonyt, részesedési jogot megtestesítő értékpapírok. Ezek alapjá n megá llapítható , hogy az értékpapír tulajdonosa valamilyen vá llalkozá s jegyzett tőkéjéhez hozzá já rult és a befektetett pénze utá n jogosult a kiosztá sra kerü lő nyereség ará nyos részére (az osztalékra). Részesedési jogot megtestesítő értékpapír, pl. a részvény. A részvény tagsá gi jogot megtestesítő értékpapír. A részvényes a részvényből folyó

45

- tagsá gi joga alapjá n részt vehet a részvénytá rsasá g közgyű lésén, ott szavazati jogot gyakorolhat, megtá madhatja, ellenőrizheti a közgyű lési hatá rozatokat, - vagyoni jog alapjá n jogosult a tá rsasá g éves és tiszta nyereségének meghatá rozott há nyadá ra, az osztalékra. Az értékpapírok csoportosítá sá nak tová bbi fontos ismérve: hogyan ruházhatók át az értékpapírok (B). 6.3.B/1. A bemutatóra szóló é rté kpapírral az jogosult rendelkezni, akinek az a birtoká ban van. A birtokos egyszerű á tadá ssal ruhá zza á t az értékpapírban megtestesített alanyi jogot. Az alanyi jog megszerzése a birtoklá s tényén alapszik. Akinek tehá t a kezében van az okirat, az jogosult az értékpapír alapjá n jogot szerezni. Bemutató ra szó ló értékpapír, pl.: − kincstá rjegy, amelyben az á llam (adó s) arra kötelezi magá t, hogy az abban megjelölt pénzösszeget a megjelölt mó don és időben visszafizeti. − a csekk akkor, ha azon bemutatá si zá radék van, − a letéti jegy, amelyben a hitelintézet arra kötelezi magá t, hogy az abban megjelölt, részére befizetett pénzösszeg előre meghatá rozott kamatá t és a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosá nak (a hitelezőnek) a megjelölt időben és mó don megfizeti. 6.3.B/2. A né vre szóló é rté kpapír a tulajdonjog fenná llá sá t névazonossá g alapjá n igazolja, papír nélkü l a követelés egyá ltalá n nem érvényesíthető. A névre szó ló értékpapír egyszerű á tadá ssal nem, csak á truhá zá si nyilatkozattal ruhá zható á t. Az á truhá zá si mű veletet forgatá snak nevezzü k. Forgatá ssal történik meg a tulajdonosvá ltá s. Az á truhá zá sra irá nyuló nyilatkozatot a felek az értékpapír há toldalá ra vezetik rá , ezért ezt a nyilatkozatot (a forgatmá nyt) há tiratnak is nevezik. 6.3.B/3. Forgatható az é rté kpapír: - ha a há tlapjá n forgatmá nyra vonatkozó rendelkezés van, - ha jogszabá ly forgatható vá nyilvá nítja, pl. vá ltó , névre szó ló csekk, közraktá ri jegy. A forgatmá ny lehet teljes vagy ü res. Teljes forgatmá nyró l akkor van szó , ha az á truhá zó nyilatkozat megjelöli a régi és az új jogosultat is. Ü res forgatmá nyró l akkor van szó , ha hiá nyzik az új jogosult neve, így azt bá rmelyik későbbi birtokos a sajá t nevére kiá llíthatja vagy a forgatható értékpapír bemutató ra szó ló vá vá lik (így az értékpapír bemutató ja jogosult a szolgá ltatá s követelésére, a kötelezett pedig minden vizsgá ló dá s nélkü l teljesíthet neki).

7. Tö bb jogosult vagy tö bb kö telezett a szerző dé sben A szerződés megkötéséhez, mivel kétoldalú jogü gyletről van szó , szü kségképpen két személy kell. Előfordulhat, hogy a jogosult illetve a kötelezetti oldalon több személy köt szerződést. Ha aká r a kötelezettként, aká r jogosultként több személy szerepel a szerződésben szü kséges a helytá llá s mértékének meghatá rozá sa. Osztható szolgáltatás (pl. pénztartozá s) esetén, - ha a kötelezetti pozíció ban több személy á ll, akkor mindegyik csak rá eső részt köteles teljesíteni, - ha a jogosulti pozíció ban több személy á ll, akkor mindegyik csak az őt megillető részt követelheti. Oszthatatlan szolgáltatás esetén, ha - ha több személy á ll a kötelezetti oldalon, akkor mindegyik a teljes szolgá ltatá ssal tartozik, de ha bá rmelyik teljesít, akkor a többiek kötelezettsége is megszű nik a jogosulttal szemben (ez a kö telezettek egyetemlegessége).

46

- ha több személy á ll a jogosulti oldalon, akkor beszélhetü nk a jogosultak együttességérő l, ha a kötelezett csakis valamennyi jogosult részére együ ttesen teljesíthet, - ha több személy á ll a jogosulti oldalon, akkor beszélhetü nk a jogosultak egyetemlegességérő l, ha a kötelezettet egyszeri szolgá ltatá s terheli és bá rmelyik jogosultnak való teljesítés valamennyi jogosulttal szemben megszü nteti a kötelezettségét. Harmadik személy javára kö tö tt szerző dés esetén a jogosulti pozíció ban á ll a jogosult és az, akinek javá ra szó l a szerződés (a kedvezményezett). A kedvezményezett a szerződésből eredő jogá val attó l kezdve élhet, amikor őt valamelyik fél a szerződéskötésről értesítette.

8. A szerző dé s teljesíté se 8.1. A teljesítés és jogkö vetkezményei A szerződéseket a tartalmuknak megfelelően, az előírt helyen és időben, a szerződésben meghatá rozott mennyiség, minőség, vá laszték szerint kell teljesíteni. Szerződésszerű a teljesítés (ún. hibá tlan), ha a jogszabá lyban és a szerződésben előírt követelményeknek megfelel. A szerződés teljesítése érdekében a szerződő felek együ ttmű ködni kötelesek. A szerződésszerű teljesítés legfontosabb jogkövetkezményei: - a szerződés megszű nik, - a teljesítés megtörténtétől a jogosult viseli a szerződés tá rgyá ban bekövetkezett mindazt a ká rt, amit nem tud má sra á thá rítani (ez a ká rveszély viselése). 8.2. A teljesítés helye A teljesítés helyét a felek megá llapodá sa rögzíti. Ha a felek arró l nem á llapodnak meg, akkor a teljesítés helye: a kötelezett lakó helye (székhelye), kivéve: - jogszabá ly má sként rendelkezik, - a szolgá ltatá s tá rgyá bó l vagy rendeltetéséből má s következik, - a szolgá ltatá s tá rgya a felek á ltal ismert má s helyen van, - gazdá lkodó szervezetek egymá s közötti szerződéseinél a teljesítés helye á ltalá ban a jogosult székhelye (telephelye), - a pénztartozá st a jogosult lakó helyén (székhelyén) kell teljesíteni. 8.3. A teljesítés ideje A teljesítés ideje lehet: - hatá rnap (azaz egy konkrét időpont), vagy - hatá ridő (azaz egy időtartam, amelyen belü l a tejesítés megtörténhet). A teljesítés idejét a felek megá llapodá sa rögzíti. Ha nem á llapodnak meg a felek a teljesítés idejében, akkor bá rmelyik fél követelheti a má sik fél egyidejű teljesítését. Ingyenes szerződésnél (pl. ajá ndékozá sná l) a jogosult (pl. a megajá ndékozott) bá rmikor felhívhatja a kötelezettet, pl. (ajá ndékozó t) a teljesítésre. Hatá rnapot megelőzően illetve a hatá ridő kezdete előtt a kötelezett teljesíthet, de csak a jogosult hozzá já rulá sá val. Kivételt képez ez aló l a szabá ly aló l a pénztartozá s, mivel azt a jogosult hozzá já rulá sa nélkü l is lehet teljesíteni a teljesítés ideje előtt. Egyidejű teljesítés esetén egyik fél sem köteles addig a sajá t szolgá ltatá sá t teljesíteni, amíg a má sik fél a sajá t szolgá ltatá sá t fel nem ajá nlja. Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elől kell já rnia, akkor tagadhatja meg a teljesítést, ha: - a má sik fél a sajá t szolgá ltatá sá val időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart, vagy - a má sik fél vagoni viszonyaiban időközben jelentős romlá s á llt be és emiatt a viszontszolgá ltatá s veszélyeztetve van, vagy - a má sik félnek pénzü gyi fedezethiá ny miatt kiegyenlítetlen tartozá sa van vele szembe.

47

A szerződés teljesítésének megtagadá sá ra jogosult fél megfelelő hatá ridőt szabhat biztosíték nyújtá sá ra, és ha az eredménytelenü l telik el, végső soron elá llhat a szerződéstől. 8.4. A teljesítés mó dja A teljesítés mó djá ra vonatkozó á ltalá nos szabá lyt má r megemlítettü k az 1. pont alatt. A következőkben a teljesítés egyes sajá tos mó djairó l lesz szó : a.) a bíró sá gi letéttel való teljesítés, b.) a kötelezett részletekben való teljesítése, c.) a beszá mítá s d.) a fajlagos szolgá ltatá sok teljesítése. 8.4.a. A teljesítés megtörténhet bírósági leté ttel, ha - a jogosult személye bizonytalan, vagy - a jogosult lakó helye (székhelye) ismeretlen, vagy - a jogosult késedelembe esik. A letétbehelyezés a teljesítés helye vagy a kötelezett lakó helye (székhelye) szerinti bíró sá gná l történik meg, és csak akkor vehető igénybe, ha a szerződésben kikötött szolgá ltatá s pénz, értékpapír, vagy má s okirat szolgá ltatá sá ban á ll. 8.4.b.Amennyiben a szolgá ltatá s osztható (pl. a pénztartozá s), akkor a kötelezett ré szletekben való teljesítését a jogosult köteles elfogadni, kivéve, ha: - a felek a szerződésben ezt kizá rtá k, vagy - a részteljesítés lényeges érdekeket sértene. 8.4.c. A beszámítás a kötelezett jogosulthoz címzett egyoldalú nyilatkozata, amellyel a kötelezett a jogosulttal szemben fenná lló egynemű és lejá rt követelését tartozá sá ba beszá mítja. A beszá mítá s erejéig a kötelezettségek megszű nnek. Példa: ugyanazon szerződő feleknek kü lönböző jogviszonyokbó l eredően egymá ssal szemben egynemű és lejá rt követeléseik (pl. pénzkövetelés) á llnak fenn, tehá t mindketten jogosultak és kötelezettek egyará nt. X. , mint hitelező kölcsön adott x-nek 500.000.- Ft-ot. Később X, mint eladó (és egyben adó s) eladja a laká sá t 6.500.000.- Ft-ért X-nek, mint vevőnek, oly mó don, hogy beszá mítja az 500.000.- Ft adó ssá got, így a ténylegesen kifizetésre kerü lő vételá r: 6000.000.- Ft- lesz. 8.4.d. Ha a felek fajta é s mennyisé g szerint hatá roztá k meg a szolgáltatást, de a minőségét nem jelölték meg, akkor a forgalomban szoká sos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni. Ha a kötelezett fajta szerint meghatá rozott maga termelte dolog szolgá ltatá sá ra vá llalt kötelezettségét, de azt egészben vagy részben nem képes szolgá ltatni (pl. rossz termés volt és nem termett meg az ígért mennyiség), nem köteles a hiá nyzó dolgot teljesítés végett má shonnan beszerezni, viszont viselnie kell a szerződésszegés következményeit. Ha a kötelezett teljesít ugyan, de az á ltala nyújtott szolgá ltatá s nem fedezi a jogosulttal szemben egyidejű leg fenná lló több tartozá sá t, akkor a törvényben meghatá rozott elszá molá si rend érvényesü l. Eszerint: 1.) a legrégebben lejá rt tartozá sra 2.) ha több tartozá s vá lt egyidejű leg esedékessé, akkor arra a tarozá sra, ami a kötelezettre terhesebb, 3.) ha valamennyi tartozá s egyformá n terhes, akkor azokra a tarozá sokra, amelyek kevésbé biztosítottak (pl. nincs kezesség), 4.) végü l, ha biztosíték alapjá n sem lehet kü lönbséget tenni a követelések között, akkor ará nyosan kell elszá molni a teljesítést.

9. A szerző dé st biztosító mellé kkö telezettsé gek

48

A törvény lehetővé teszi a teljesítés biztosítá sa érdekében, hogy a felek mellékkötelezettségekben á llapodjanak meg. A mellékkötelezettségek mindig egy főkötelezettséghez kapcsoló dnak, annak biztosítá sá ra szolgá lnak. 9.1. A foglaló A foglaló a szerződés megkötésekor a kötelezettségvá llalá s jeléü l á tadott pénz vagy má s dolog, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenü l kitű nik. A foglaló sorsa: - ha a szerződést teljesítik a foglaló t be kell szá mítani a szolgá ltatá s ellenértékébe. - ha a szerződés olyan okbó l szű nik meg, amiért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajá r. - ha a szerződés teljesítése az egyik fél hibá já bó l hiúsul meg: - az adott foglaló t elveszti, illetve - a kapott foglaló t kétszeresen köteles visszatéríteni. 9.2. A kö tbér A kötbér a szerződésszegés szankció ja. A kötelezett meghatá rozott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magá t arra az esetre, ha olyan okbó l, amelyért felelős nemteljesít, vagy nem szerződésszerű en teljesít. Kötbért csak írá sban lehet kikötni. A jogosult a kötbért a kötelezett felelősségének megá llapítá sa esetén akkor is követelheti, ha ká ra egyá ltalá n nem merü lt fel, ugyanakkor a jogosult követelheti a kötbért meghaladó ká rá nak megtérítését is. 9.3. A jó tállás A jó tá llá snak a szerződés hibá s teljesítése esetén van jelentősége. A jó tá llá si kötelezettség alapulhat jogszabá ly rendelkezésén, illetve a szerződésen is. Aki a szerződés hibá tlan teljesítéséért jó tá llá sra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség aló l csak akkor mentesü l, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés utá n keletkezett. A jó tá lló fokozott felelősséget vá llal, hogy a szolgá ltatott dolog megfelel a törvényes és a szerződésben meghatá rozott tulajdonsá goknak. 9.4. A bankgarancia A bank arra kötelezi magá t, hogy a meghatá rozott feltételek esetén és hatá ridőn belü l meghatá rozott értékhatá rig fizetést teljesít a kedvezményezett javá ra. Tehá t a garancia alapjá n a bank bizonyos esemény beá llta vagy elmaradá sa, vagy okmá ny benyújtá sa esetén a pénzfizetésre kötelezett helyett (aki időben nem teljesíti a fizetési kötelezettségét) a jogosult felhívá sá ra fizet. 9.5. Jogvesztés kikö tése A jogvesztés kikötésének célja a szerződésszerű teljesítésre való ösztönzés. A felek abban á llapodnak meg, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapjá n megilletné. A jogvesztés kikötése írá sban érvényes. 9.6. Zálogjog A zá logjog célja az, hogy meghatá rozott vagyontá rgyak lekötésével fedezetet biztosít a jogosult szá má ra a követelés behajtá sá hoz, ha a kötelezett nem teljesít. Zá logjog alapulhat: - a felek megá llapodá sá n, - jogszabá lyon, - bíró sá gi hatá rozaton. A zá logjog két fő fajtá ja: - kézizá logjog, - jelzá logjog.

49

Kézizá logjog esetén az ingó vagyontá rgyat, mint zá logtá rgyat á tadjá k a jogosultnak. Jelzá logjog esetén a zá logtá rgy a zá logkötelezett birtoká ban marad. Az ingatlanon keletkezett jelzá logjogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvá ntartá sba. 9.7. Az ó vadék Az ó vadék (kaució ) rendeltetése az, hogy a kötelezett szerződésszegése esetére fedezetet nyújt a jogosultnak. Az ó vadék alapjá n a jogosult közvetlenü l kielégítheti követelését az ó vadék összegéből, ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerű en teljesít. Ó vadék címén pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír lesz a dologi biztosíték.

9.8. A kezesség A kezességi szerződést a követelés jogosultja és kötelezetten kívü l á lló harmadik személy (a kezes) köti meg írá sban, melynek alapjá n a kezes fog teljesíteni a kötelezett helyett a jogosultnak, amennyiben a kötelezett nem teljesít. A kezesség két fajtá ja: - az egyszerű (sortartá sos) kezesség, amely alapjá n a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől behajtható . - ké szfizető kezesség, amely szerint közvetlenü l a kezestől lehet behajtani a követelést, nem hivatkozhat arra, hogy először a kötelezettől kíséreljék meg a követelést behajtani. A kezesség csak akkor készfizető kezesség, ha: - a felek így á llapodtak meg, - a kezességet ká r megtérítéséért vá llaltá k, - a kezességet a bank vá llalta. 9.9. A tartozáselismerés A tartozá selismerés is a szerződés megerősítését szolgá lja. Aki a tartozá sá t írá sban elismeri, ezzel bizonyítékot szolgá ltat a tartozá s fenná llá sá ra nézve. Ezt követően a kötelezettnek (=a tartozá st elismerőnek) kell bizonyítania, hogy az elismerés ellenére a tartozá s: - nem á ll fenn, - bíró sá gi úton nem érvényesíthető, - a szerződés-, amelyből a tartozá sa ered - érvénytelen.

10. A szerző dé s módosítása A szerződés mó dosítá sa vá ltozá st idézhet elő a szerződés alanyaiban, tartalmá ban, jogcímében. A szerződés mó dosítá sa az alá bbi mó don történhet meg: 1.) a felek megá llapodá sá val, 2.) egyezség útjá n, 3.) bíró sá g á ltal, 4.) jogszabá lyvá ltozá s folytá n, 5.) engedményezés, 6.) tartozá sá tvá llalá s. 10.1. A szerződés bá rmelyik kikötését mó dosíthatjá k a felek. Vonatkozhat a mó dosítá s a szerződés valamelyik tartalmi elemére és a jogcímre is. A szerződésmó dosítá ssal nem érintett részei vá ltozatlanul fennmaradnak.

50

10.2. A felek a szerződésből eredő vitá jukat úgy is rendezhetik, hogy az egymá ssal szemben fenná lló követeléseikből kölcsönösen engednek. Az egyezsé g a szerződésmó dosítá s kü lönleges esete. 10.3. A szerződés bíróság általi mó dosítá sá nak az alá bbi együ ttes feltételek fenná llá sa esetén van helye: - a felek között tartó s jogviszony á ll fenn, - a szerződéskötés utá n beá llott körü lményvá ltozá s miatt - a szerződés teljesítése valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. 10.4. Kivételesen a polgá ri jogi jogszabály megvá ltoztathatja a hatá lybalépése előtt má r megkötött szerződések tartalmá t. 10.5. Az engedmé nyezé s olyan szerződés, amely alapjá n a jogosult a követelését má sra ruhá zza á t. Az eredeti (=követelést á truhá zó ) jogosult helyébe az új jogosult (=a követelés megszerzője, az engedményes) lép, így a jogosult személye vá ltozik, mó dosul. Az eredeti jogosult értesíteni köteles a kötelezettet az engedményezésről, így a kötelezett csak az új jogosultnak teljesíthet. 10.6. Tartozásátvállalás esetén a kötelezett személyében történik vá ltozá s. Ahhoz, hogy a tartozá sá tvá llalá sra vonatkozó szerződés hatá lyos legyen a jogosulttal szemben, szü kség van a jogosult hozzá já rulá sá ra is. Ha a jogosult megtagadja a hozzá já rulá sá t, akkor a tartozá st vá llaló köteles az eredeti kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejá ratkor teljesíteni tudjon.

11. A szerző dé s megszű né se 11.1. A szerző dés megszűnésének egyes esetei A szerződés a.) szerződésszerű teljesítéssel, vagy b.) teljesítés nélkü l szű nik meg. Teljesítés nélkü l szű nik meg a szerződés: b.)1. a felek akaratá tó l fü ggően b.)2. a felek akaratá n kívü l á lló ok folytá n. Teljesítés nélkü l a felek akaratá tó l fü ggően szű nik meg a szerződés, ha b.)1.1. mindkét fél, vagy b.)1.2. csak az egyik fél kívá nja a szerződés megszű nését. 11.b.)1.1. Teljesítés nélkül, mindkét fél akaratábó l történő szerződés megszű nési esetek: - megszünteté s: amikor a felek közös akaratnyilatkozattal a jövőre nézve megszü ntetik a szerződésü ket. A má r teljesített szolgá ltatá s pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, de az ellenszolgá ltatá s nélkü li pénzszolgá ltatá s visszajá r. - felbontás: amikor közös akaratnyilatkozattal a szerződés megkötésének időpontjá ra visszamenőleges hatá llyal szü ntetik meg a felek a szerződést, minden teljesített szolgá ltatá st vissza kell adni. 11.b.)1.2. Teljesítés nélkül csak az egyik fél akaratábó l történő szerződés megszű nési esetek: - felmondás egyoldalú nyilatkozat, amely a jövőre nézve szü nteti meg a szerződést.

51

-

elállás egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamelyik szerződő fél a szerződés megkötésének időpontjá ra visszamenőleges hatá llyal megszü nteti a szerződést. A felek megá llapodhatnak abban, hogy az elá llá si jogot az erre felhatalmazott fél csak akkor gyakorolhatja, ha egy meghatá rozott pénzösszeget fizet. Ezt az összeget bá natpénznek nevezzü k.

11.b.)2. Teljesítés nélkül a felek akaratán kívül álló ok folytán történő szerződés megszű nési esetek: - ha a kötelezett személyéhez kötött szolgá ltatá s teljesítésére volt köteles a szerződés alapjá n és meghal, halálával a szerződés megszű nik. Pl. a mű vészi alkotá s elkészítésére irá nyuló szerződés a mű vész halá lá val megszű nik. - ha a kötelezett és a jogosult ugyanaz a szemé ly lesz. Pl. a kölcsönszerződés megszű nik, ha a hitelező halá lá val az adó s lesz a hitelező örököse, így a követelést megszerzi. - a bíróság megszünteti a szerződést, ha a szerződés célja valamelyik fél magatartá sá ra vagy körü lményei folytá n a szerződés mó dosítá sá val nem való sítható meg. - a szerződés államigazgatási határozattal szű nik meg, ha az ingatlant kisajá títjá k. 11.2. Az elévülés Ha a jogosult hosszabb időn á t nem érvényesíti követelését, az bizonytalansá got teremt. A jogosult passzív (igény nem érvényesítő) magatartá sá bó l arra is következtetni lehet, hogy az igényhez fű ződő érdeke megszű nt vagy jelentősen csökkent. Az elévü lés azt jelenti, hogy a követelést bíró sá gi úton nem lehet érvényesíteni. Az elévü lés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vá lik. A szerződésen alapuló követelés esedékességének ideje a teljesítéséi hatá ridő lejá rta. Az á ltalá nos elévü lési hatá ridő öt év. Az elévü lés nyugszik, ha a jogosult menthető okbó l nem tudja követelését érvényesíteni. Pl. mert nincs törvényes képviselője vagy a követelésről a jogosult csak később szerezhetett tudomá st. Az elévü lés nyugvá sa az elévü lési hatá ridőt meghosszabbítja. az akadá ly megszű nésétől szá mított egy éven belü l a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévü lési idő má r eltelt, vagy abbó l egy évnél kevesebb van há tra. Az elévü lést megszakítja: - a teljesítésre vonatkozó felszó lítá s, - a követelés bíró sá gi úton való érvényesítése, - a követelés megegyezéssel (egyezséggel) történő mó dosítá sa, - a tartozá s kötelezett á ltali elismerése, - értesítés a kötelezetthez az engedményezésről. Az elévü lés megszakadá sa esetén az elévü lés újbó l kezdődik.

12. A szerző dé s é rvé nytelensé ge 12.1. Az állam és a szerző dések viszonya Az á llam szerződésekhez való viszonya kü lönböző lehet: - elismeri és tá mogatja azokat, érvényesü lésü khöz kényszerítő eszközöket bocsá t rendelkezésre. - közömbös a szerződésekkel szemben, elismeri azokat, nem tiltja a megkötésü ket, de kényszerítő eszközöket nem bocsá t rendelkezésre az érvényesü lésü khöz, közömbös tehá t az irá nt, teljesítik-e a szerződést, vagy sem.

52

- megtagadja a szerződés elismerését, azaz az á llam megakadá lyozza a szerződés joghatá sainak beá llá sá t. Az érvénytelenség intézményében elsősorban az á llam védekezését lá thatjuk a tá rsadalmi értékekkel ellentétes szerződések vonatkozá sá ban. 12.2. Az érvénytelenségi okok csoportosítása Az érvénytelen szerződés nem alkalmas a szerződés célzott joghatá s előidézésére. Az érvénytelenségre vezető okokat érvénytelenségi okoknak nevezzü k. Az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fenná llnia. A Ptk. minden olyan esetben, amikor lehetséges, lehetővé teszi az érvénytelenségi ok kikü szöbölését, az egész szerződés érvénytelenítése helyett. Az érvénytelenségnek a polgá ri jogban két formá ja van: - a semmisség és - a megtá madható sá g. A semmis szerző dé s a törvény erejénél fogva érvénytelen. Az érvénytelenségre - törvényi kivétel hiá nyá ban - bá rki, hatá ridő nélkü l hivatkozhat, azt a bíró sá g vagy má s ható sá g hivatalbó l veszi figyelembe. Tehá t önmagá ban az érvénytelenségi ok kivá ltja az érvénytelenséget. A megtámadható szerző dé s feltételesen érvénytelen. É rvénytelenség attó l fü gg, hogy, az arra jogosult törvényes hatá ridőn belü l megtá madja-e: - ha nem tá madja meg, a szerződés érvényes, - ha sikeresen megtá madja, a szerződés a megkötésének időpontjá ra visszamenőleges hatá llyal (ex tunc hatá ly) érvénytelen. A szerződés megtá madá sá ra jogosult: a sérelmet szenvedett fél; és az is, akinek törvényes érdeke fű ződik a szerződés megtá madá sá hoz. A szerződés megtá madá sá ra nyitva á lló törvényi hatá ridő az á ltalá nos szabá ly szerint: 1 év. A 1 éves hatá ridőn belü l a sérelmet szenvedett fél szerződés megtá madá sá ra vonatkozó írá sá nak meg kell érkeznie a má sik szerződő félhez. A megtá madá si hatá ridő kezdő időpontja: - tévedés, megtévesztés esetén, ezek felismerése, - fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszű nése, - a szolgá ltatá s és ellenszolgá ltatá s feltű nő ará nytalansá ga, vagy á ltalá nos szerződési feltételként kitű zött indokolatlan egyoldalú előny esetén a teljesítés, (ha a sérelmet szenvedett fél kényszerhelyzetben volt, ennek megszű nése). Az egyes érvénytelenségi okok ezekben a megnyilvá nulá si formá kba osztá lyozható k. Az érvénytelenség oka visszavezethető: - a szerződési akarat, - az akaratnyilatkozat, - a szerződéssel elérni kívá nt cél joghatá sá nak hibá já ra. Hibá k 1. Akarathibá k

2. Az akaratnyilatkozat hibá i 3. A célzott joghatá s hibá ja

Semmisség - fizikai kényszer - cselekvőképtelenség korlá tozott cselekvőképesség színlelt szerződés - alaki hiba - á lképviselet - tilos szerződések

- lehetetlen szerződések

Megtá madható sá g - tévedés - megtévesztés

- fenyegetés szolgá ltatá s és ellenszolgá ltatá s feltű nő értékkü lönbözete á ltalá nos szerződési -

53

feltételként indokolatlanul egyoldalú előny 12.3. Az egyes érvénytelenségi okok Semmisé gre vezető akarathibából eredő egyes é rvé nytelensé gi okok: A fizikai kényszer a szerződés megkötésénél fenná ll, ha pl. a szerződő fél kezét erőszakkal vezetik a szerződés alá írá sa érdekében. Való já ban hiá nyzik a fizikai kényszer hatá sa alatt á lló személy szerződési akarata. Az á ltalá nos szabá ly értelmében a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, a korlá tozottan cselekvőképes személy helyett és nevében a törvényes képviselő já r el. Az említett két személyi kör esetén a közös szabá lyok tová bbi biztosítékot, azaz a gyá mható sá g jó vá hagyá sá t is megkövetelik a jognyilatkozat érvényességéhez. Ha tehá t a cselekvőképességü kben ún. fogyatékos személyek jognyilatkozat mellől hiá nyzik a "biztosíték" (pl. törvényes képviselő beleegyezése), a jognyilatkozat semmis. A színlelt szerződés megkötése esetén a szerződő felek a kü lvilá g szá má ra azt a lá tszatot keltik, hogy szerződést kötnek, de való já ban egyá ltalá n nem akarnak szerződést kötni, vagy szerződést akarnak kötni, de nem olyant, mint amilyent való já ban kötnek (ez a palá stolt szerződés). A má sfajta színlelés célja á ltalá ban a jogszabá ly vagy harmadik személy jogá nak, törvényes érdekének kijá tszá sa. Pl. az adó s tartozá sa behajtá sá nak megakadá lyozá sá ra a vagyontá rgyait színlelt adá svételi szerződéssel valamelyik ismerősére ruhá zza á t. A színlelt szerződés má s esetben valamilyen má s szerződést leplez. Pl. a felek való s szerződési akarata olyan szerződés megkötésére irá nyul, amely jogszabá lyba ü tközik, azt leplezni kell, annak tartalmá t el kell titkolni, ezért kötnek színlelt szerződést. Semmissé gre vezető akaratnyilatkozat hibájából eredő egyes é rvé nytelensé gi okok: A felek megá llapodá sa vagy a jogszabá ly a szerződés érvényességét meghatá rozott alakhoz kötheti. A leggyakoribb írá sbeli alakhoz kötött szerződések az ingatlan tulajdonjogá nak á truhá zá sá ra: adá svételre, ajá ndékozá sra, cseréjére vonatkoznak. Az alaki követelmények elmulasztá sa (pl. nem foglaljá k írá sba az ingatlan adá svételi szerződést) érvénytelenségre vezet. Á lképviselő az a személy, aki képviseleti jogosultsá g hiá nyá ban, vagy a képviseleti jogkörét túllépve má s helyett és nevében tesz vagy fogad el akaratnyilatkozatot. Az á lképviselő jognyilatkozata érvénytelen. Semmissé gre vezető a cé lzott joghatás hibájából eredő egyes é rvé nytelensé gi okok: A tilos szerződés kifogá stalan akarat-megegyezéssel jön létre, de olyan célra irá nyul, amit tilt a jogszabá ly. Tilos a szerződés, ha: - kifejezetten jogszabá lyi rendelkezésbe ü tközik, Pl. hamisított bor forgalomba hozatal bű ncselekmény, a lebonyolítá sra kötött szerződés semmis. - amit a jogszabá ly megkerü lésével kötöttek - ami sérti a közérdeket, pl. jó erkölcsbe ü tközik. Pl. temetkezési helyet magá nszemély á ruba bocsá t, nyilvá nvaló an a jó erkölcsbe ü tközik, vagy az eltartó tartá si szerződést köt úgy, hogy tudja az eltartott gyó gyíthatatlan beteg, má r nem soká ig él, és megszerzi az idős eltartott há zá nak tulajdonjogá t annak halá la esetén. Lehetetlen szerződés olyan szolgá ltatá sra irá nyul, melynek teljesítése lehetetlen. Pl. az eladó a sajá t ingatlanszerzése mellett a tulajdoná ban nem á lló ingatlanrész tulajdonjogá nak á truhá zá sá t is vá llalja. Megtámadhatóságra vezető akarathibából eredő egyes é rvé nytelensé gi okok: A tévedés akkor teszi lehetővé a szerződés megtá madá sá t, ha az lényeges körü lményre vonatkozott és azt a má sik fél okozta, vagy felismerhette.

54

Pl. az ajá ndékozó tévedett abban, hogy a megajá ndékozott méltó az ingyenes juttatá sra, vagy a haszná lt gépjá rmű adá svétele utá n kiderü l, hogy az autó t többet haszná ltá k, mint amit a kilométeró ra mutat. A megtévesztés esete akkor forog fenn, ha a szerződő felet a szerződés megkötésekor lényeges körü lmény tekintetében tévedésbe ejtették, vagy tévedésben tartottá k. Pl. az eladó azért, hogy a haszná lt autó kevésbéhaszná ltnak tű njön, visszaforgatja a kilométeró rá t. A fenyegetés esete alatt a szerződő fél vagy hozzá tartozó ja ellen aká r személyi, aká r vagyoni jogellenes há trá ny kilá tá sba helyezését kell érteni. Pl. valakit azzal a fenyegetéssel vesznek rá a szerződés megkötésére, hogy má skü lönben feljelentik egy á ltala elkövetett bű ncselekmény miatt. Megtámadhatóságra vezető a cé lzott joghatás hibájából eredő egyes é rvé nytelensé gi okok: A szerződésben kikötött szolgá ltatá sért egyenértékű ellenszolgá ltatá s já r. Ha a szolgá ltatá s és az ellenszolgá ltatá s között a szerződés megkötésének időpontjá ban feltű nően nagy az értékkü lönbözet anélkü l, hogy az egyik felet az ajá ndékozá s szá ndéka vezetné, a szerződés megtá madható . A feltű nő ará nytalansá g megá llapítá sa, a szerződés kötésekor fenná lló forgalmi értékekből kell kiindulni. A termékek tömeges értékesítésével foglalkozó vá llalatok előre kidolgozzá k azokat a feltételeket, amelyek szerint a fogyasztó val szerződnek. Ha vevőnek szerződést akar kötni nincs má s lehetősége, mint a feltételek elfogadá sa. Ezek a szerződések az ún. blankettaszerződések, pl. blanketta szerződés fordul elő a vegytisztítá sná l, gá z- és villamos energia szolgá ltatá sná l. Ha a fogyasztó terhére a kereskedelmi és ipari vá llalatok indokolatlan egyoldalú előnyt kötnek ki á ltalá nos szerződési feltételként, akkor az bíró sá g előtt megtá madható .

13. A szerző dé sszegé s 13.1. A szerző désszegés fogalma Ha a szerződést egyá ltalá n nem vagy nem szerződésszerű en teljesítik, akkor a szerződés á ltal kielégíteni kívá nt érdekek szenvednek sérelmet. Szerződésszegés minden olyan magatartá s, körü lmény vagy á llapot, amely: - a szerződésbe ü tközik, vagy - sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. A polgá ri jog szerződésszegés esetére szankció kat helyez kilá tá sba. A szankció k jellege alapjá n megkü lönböztetjü k: - szubjektív szerződésszegést, amely beá ll akkor, ha az valamelyik fél vagy mindkét fél felró ható magatartá sá ra vezethető vissza. - objektív szerződésszegést, amely beá ll akkor, ha az egyik fél felró ható magatartá sá ra sem vezethető vissza, hanem elhá ríthatatlan akadá lyok miatt nem következik be a szerződésszerű teljesítés. 13.2. A szerző désszegés egyes esetei A szerződésszegéseknek kü lönböző estei vannak: a.) a késedelmes teljesítés, 1. a kötelezett késedelme, 2. a jogosult késedelme, b.) a hibá s teljesítés, c.) a teljesítés lehetetlennévá lá sa, d.) a teljesítés megtagadá sa.

55

a.) A ké sedelmes teljesíté s a.)1. A kötelezett késedelembe esik, ha: - a szerződésben meghatá rozott vagy a szolgá ltatá s jellegéből, rendeltetéséből kétségtelenü l megá llapítható teljesítési idő eredménytelenü l telt el. - a teljesítési idő nincs megá llapítva, abban az esetben, ha a jogosult felszó lítá sá ra nem teljesít. A kötelezett késedelme esetén igénybe vehető szankció k: Objektív szankció k: - a jogosult követelheti a teljesítést - a jogosultnak má r nem á ll érdekében a teljesítés, elá llhat a szerződéstől, ha - a szolgá ltatá st egy meghatá rozott időben és nem má skor kellett volna teljesíteni, vagy - a jogosult az utó lagos teljesítésre újabb megfelelő hatá ridőt adott a kötelezettnek, de az ismét eredménytelenü l telt el. - a kötelezett pénzfizetéssel esik késedelmbe, a késedelem idejére késedelmi kamatot kell fizetnie, még akkor is, ha eredetileg a tartozá sa kamatmentes volt. Szubjektív szankció a kötelezettnek felró ható késedelem esetén, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő ká rá t és felelős a szolgá ltatá s tá rgyá ban a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden ká rért kivéve, ha az késedelem nélkü l is bekövetkezett volna. a.)2. A jogosult késedelembe esik - ha nem fogadja el a szerződésszerű en felajá nlott teljesítést, vagy - elmulasztja azokat a nyilatkozatokat, intézkedéseket, amelyek szü kségesek ahhoz, hogy a kötelezett teljesíteni tudjon, - nyugtá t nem á llítja ki, az értékpapírt nem adja vissza. A jogosult késedelme esetén igénybe vehető szankció k: Objektív szankció k: - a jogosult köteles megtéríteni a kötelezett felelős őrzésből eredő költségeit, - a ká rveszély á tszá ll a jogosultra, - pénzszolgá ltatá s esetén a késedelembe esett jogosult a késedelem idejére kamatot nem követelhet, - a jogosult késedelme kizá rja a kötelezett egyidejű késedelmét. Szubjektív szankció a jogosultnak felró ható késedelem esetén a jogosult ká rtérítési kötelezettsége beá ll a kötelezett irá nyá ba (ld. megfelelően a kötelezett késedelmének szubjektív szankció já ná l). b.) Hibás a teljesíté s, ha a szolgá ltatá s tá rgya nem felel meg a szerződésben előírt tulajdonsá goknak és a jogszabá lyokban foglalt követelményeknek. Hibá s teljesítés esetén érvényesü lő jogkövetkezmények: Szubjektív jogkövetkezmény: a hibá s teljesítéssel felró ható an okozott ká r megtérítését követelheti a jogosult. Objektív jogkövetkezmény az ún. kellékszavatossá g. A kellékszavatossá g alapjá n a kötelezett helytá ll azért, hogy a szolgá ltatott dologban megvannak a törvényben és a szerződésben meghatá rozott tulajdonsá gok. Hibá s teljesítés esetén a kötelezettet terhelő kellékszavatossá g alapjá n a jogosult kü lönféle szavatossá gi jogokat (igényeket) érvényesíthet.

56

A szavatossá gi jogok köre: - kijavítá s, - á rleszá llítá s, - kicserélés kérése, - elá llá s a szerződéstől. A jogosult a kijavítá s és az á rleszá llítá s közü l szabadon vá laszthat. Fajta és mennyiség szerint meghatá rozott szolgá ltatá sok hibá s teljesítése esetén a jogosult a dolog kicserélését is kérheti, hiszen a fajta bá rmelyik egyede alkalmas a szerződési érdek kielégítésére. Ha a hiba rövid idő alatt, értékcsökkenés nélkü l kijavítható , és a kijavítá s a jogosult érdekeinek sérelme nélkü l lehetséges, akkor a jogosult nem követelheti a dolog kicserélését. Amennyiben a hibá s teljesítés miatt megszű nt a jogosultnak a teljesítéshez fű ződő érdeke, akkor egyoldalú döntésével megszü ntetheti a szerződést. Ha a jogosult a hiba kijavítá sá ra tart igényt, de a kötelezett nem vá llalja megfelelő hatá ridőre a kijavítá st, vagy elvá llalja, de nem végzi el, akkor maga a jogosult is kijavíthatja, illetve kijavíttathatja a hibá t. Ebben az esetben a jogosult a javítá s költségeit behajthatja a kötelezetten. A szavatossá gi jogok nem érvényesíthetők akkor, ha a jogosult a szolgá ltatá s hibá já t a szerződéskötéskor ismerte. A jogosult a hiba felfedezése utá n kifogá sait haladéktalanul köteles közölni a kötelezettel. A szavatossá gi jogok érvényesítésére a törvény határidő ket á llapít meg: - a teljesítéstől szá mított 6 hó nap (á llat szolgá ltatá sá ra irá nyuló szerződés esetén 60 nap), - 6 hó napná l rövidebb csak akkor lehet, ha szabvá ny vagy kötelező ható sá gi, mű szaki előírá s a dolog haszná lható sá gá nak legkisebb időtartamá t ennél rövidebb időben á llapítja meg (pl. gyó gyszer, vegyszer), - ha 6 hó nap alatt a jogosult azért nem érvényesítette az igényét, mert pl. a hiba csak ezt követően derü lt ki, akkor az igényérvényesítést akadá lyozó körü lmény megszű nésétől szá mítva 3 hó napig akkor is érvényesítheti jogait, ha a 6 hó nap má r eltelt vagy abbó l kevesebb van há tra. - a teljesítéstől szá mított 1 év tartó s haszná latra rendelt dolgok esetén 3 év eltelte utá n má r akkor sem érvényesítheti a jogosult a szavatossá gi igényeit, ha menthető okbó l nem lépett fel korá bban. Az 1 ill. 3 éves hatá ridő elmulasztá sa jogvesztéssel já r. c.) A teljesíté s lehetetlenné válását kivá ltó okok kü lönfélék lehetnek: - fizikai ok, pl. a kötelezett az á llatokat szerződés szerint azért nem tudja szolgá ltatni, mert azokat kényszervá gni kellett. - jogi ok, pl. az á llamigazgatá si ható sá g elrendeli az épü let lebontá sá t, így az épü letre vonatkozó bérleti szerződés teljesítése lehetetlen. - érdekbeli ok miatt, mivel a szerződéskötés utá n beá llott vá ltozá s folytá n a szolgá ltatá st csak előre nem lá tott rendkívü li nehézségek vagy ará nytalan á ldozat á rá n lehetne teljesíteni, és ezt a kötelezettől nem lehet elvá rni. A teljesítés lehetetlenü lése esetén alkalmazható jogkövetkezmények ha a lehetetlenü lésért 1. egyik fél sem felelős, a szerződés megszű nik 2. a kötelezett felelős, jogosult igényelheti a teljesítés elmaradá sa miatti ká rá rnak megtérítését 3. a jogosult felelős, a kötelezett szabadul a tartozá sa aló l, de követelheti ká rá nak megtérítését is. d.) Ha a kötelezett jogos ok né lkül tagadja meg a teljesítést a jogosult vá lasztá sa alapjá n a - kötelezetti késedelem, vagy - lehetetlenü lés szabá lyait kell alkalmazni.

57

13.3. A szerződésszegések közös szabá lyai A szerződésszegés miatti felelősség kizá rá sá nak tilalma, ill. feltételei: Nem lehet érvényesen kizá rni a felelősséget, ha az - szá ndékosan, vagy - súlyosan gondatlanul, vagy - bű ncselekménnyel okozott - életet, testi épséget, egészséget megká rosító a szerződésszegés. Jogi személy csak akkor zá rhatja ki a felelősségét, ha a szerződésszegéssel já ró há trá nyt valamilyen többlet előnnyel vagy az ellenszolgá ltatá s megfelelő csökkentésével kiegyenlíti. Ha a szerződésszegés a szolgá ltatá s egy részére terjed ki, attó l fü ggően á llnak be a jogkövetkezmények, hogy osztható vagy oszthatatlan a szolgá ltatá s. Osztható szolgá ltatá s esetén a jogkövetkezmények a szerződésszegéssel érintett részre á llnak be. A jogosult akkor gyakorolhatja az egész szerződésre nézve a szerződésszegésből eredő jogait, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés miatt a tová bbi teljesítés má r nem á ll érdekében. Oszthatatlan szolgá ltatá s esetén a jogkövetkezmények az egész szerződésre beá llnak.

14. Jogalap né lküli gazdagodás A jogalap nélkü li gazdagodá st és a ká rtérítést szabá lyozó törvényi rendelkezések célja közös: a vagyoni há trá ny kikü szöbölése. A két jogintézmény közötti alapvető kü lönbség pedig az, hogy jogalap nélkü li gazdagodá s esetén a felelős személy nem ká rtérítésre, hanem visszatérítésre kötelezetett, mivel magatartá sa nem jogellenes, hanem annak jogcíme hiá nyzik vagy éppen fogyatékos. 14.1. Jogalap nélküli gazdagodás esete á ll fenn, ha: - kimutatható a vagyoni előny, - a vagyoni előny megszerzése jogalap nélkü l történt - a vagyoni előnyhöz a jogalap nélkü l gazdagodó má s rová sá ra jutott. Pl. a szerződés megkötése előtt á tadott összeg, amely sem foglaló nak, sem vételá relőlegnek nem minősü l, a szerződés meghiúsulá sa esetén jogalap nélkü li gazdagodá s jogcímén igényelhető. A jogalap nélkü li gazdagodá s kötelezettséget keletkeztet a szerzett vagyoni előny visszatérítésére. Az á ltalá nos szabá ly aló li kivételek: - kizá rt a felelősség megá llapítá sa azzal a jó hiszemű személlyel szemben, aki a vagyoni előnytől (gazdagodá sró l) még a visszakövetelés előtt elesett. - ha az a személy, akinek visszajá rna a gazdagodá s, a jogalap nélkü li gazdagodá st sajá t maga idézte elő, tilos vagy jó erkölcsbe ü tköző magatartá sá vá , akkor a szolgá ltatá st az ü gyész indítvá nyá ra az á llam javá ra ítélheti meg a bíró sá g. - az életfenntartá s céljá ra adott és arra fel is haszná lt szolgá ltatá st utó bb akkor sem lehet visszakövetelni, ha kiderü l, hogy a szolgá ltató nak a teljesítés nem is lett volna kötelezettsége. 14.2. A jogalap nélkül birtokolt dolog visszatérítése: A dolgot ingyenesen és rosszhiszemű en birtokló személy a meglévő hasznokat köteles kiadni. A jó hiszemű birtokost ilyen kötelezettség nem terheli. A dologra fordított költségek megtérítését a dolog leadá sá ra kötelezett személy - fü ggetlenü l attó l, hogy jó - vagy rosszhiszemű volt - igényelheti. A jó hiszemű birtokos a hasznokkal nem fedezett hasznos költségek megtérítését is követelheti. Ha a vagyoni előnyt nem lehet természetben kiadni, akkor a pénzben egyenértékét kell megtéríteni.

58

15. Felelő ssé g a szerző dé sen kívül, okozott károké rt Polgá ri jogunk a jogellenes magatartá ssal okozott ká rokért való felelősséget két szinten szabá lyozza: - á ltalá nos ká rtérítési felelősség - sajá tos ká rokozá si tényá llá sok speciá lis szabá lyai. A polgá ri jogi felelősség alapvető feladata a megelőzés, ezért a jogsértő ká rokozó magatartá sá ra kívá n hatni. Ez a hatá s akkor érvényesü l, ha a ká rokozó vétkes volt. (ez a vétkességi felelőség). Má s esetekben a legfontosabb cél a jogellenes magatartá s miatt előá llt vagyoni há trá ny kiegyenlítése (a repará ció ). A ká rtérítési felelősség ebben az esetben vétkességre tekintet nélkü l beá ll, a felelősség megá llapítá sá hoz elegendő a jogellenes magatartá s és a ká r közötti okozati összefü ggés (ez az objektív felelősség). A vétkességi alapú ká rtérítési felelősség á ltalá nos szabá lya szerint, aki má snak jogellenesen ká rt okoz, köteles azt megtéríteni. 15.1. A vétkességi alapú kártérítési felelő sség általános alakzata A vétkességi alapú ká rtérítési felelősség á ltalá nos alakzatá nak elemei: a. a jogellenes magatartá s, b. a vétkesség, c. a ká r, d. okozati összefü ggés a jogellenes és vétkes magatartá s és a ká r között. 15.1.a. A felelősség objektív feltétele a jogellenes magatartá s, azaz a jogellenes ká rokozá s. Minden ká rokozá s jogellenes kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. A kivételek kizá rjá k a jogellenességet: - a jogos védelem, amely a jogtalan tá madá st vagy jogtalan és közvetlen tá madá sra utaló fenyegetést há rítja el. Az elhá rítá s azonban a szü kséges mértéket nem haladja meg. - a szü kséghelyzet, - a ká rosult beleegyezése. Pl. a birkó zó nem követelhet ká rtérítést, ha a szabá lyosan lejá tszott mérkőzésen megsérü lt. 15.1.b. Vétkesen az cselekszik, aki nem úgy já r el, ahogy az az adott helyzetben á ltalá ban elvá rható . A vétkesség mércéje má s és má s lesz kü lönböző helyzetekben (pl. lehet adott esetben egy nagyü zemtől többet lehet elvá rni, mint egy magá nszemélytől). A vétkességnek két fokozatá t ismerjü k: - a szá ndékossá g, amikor a ká rokozó akarata a ká rokozá sra irá nyul - a gondatlansá g, amikor a ká rokozó nem ismeri fel magatartá sá nak lehetséges ká rosító eredményét, bá r kellő körü ltekintéssel ezt felismerhetné. A vétkességet a törvény a ká rokozó oldalá n vélelmezi, de megengedi a ká rokozó nak annak bizonyítá sá t, hogy úgy já rt el, ahogy az az adott helyzetben á ltalá ban elvá rható . A ká rokozó nak kell tehá t megkísérelnie kimenteni magá t a törvény szerint őt terhelő vétkesség aló l. 15.1.c. A ká r alapvetően kétféle lehet: vagyoni (a vagyonban bekövetkezett tényleges csökkenés, a ká rosultná l a ká rokozá s miatt felmerü lt költség, a ká rosult elmaradt haszna), nem vagyoni ká r, pl. a ká rosult a baleset miatt súlyosan megrokkan.

59

15.1.d. A ká rtérítési felelősség csak akkor á llhat be, ha a ká r a ká rokozó jogellenes magatartá sá nak következménye. 15.2. Speciális kártérítési felelő sségi formák 15.2.1. A fokozott veszé llyel járó tevé kenysé gé rt való felelő ssé g Fokozott veszéllyel já ró tevékenység fogalmá t kimerítő felsorolá st lehetetlen adni, mivel a technika fejlődésével e tevékenységek köre vá ltozik. Példá k azonban adható k. Így fokozott veszéllyel já ró tevékenységnek minősü l: a gépjá rmű ü zemben tartá sa, a fegyver, robbanó anyag haszná lata, elektromos berendezések fenntartá sa, mérgező anyagok gyá rtá sa, repü lőgép ü zemeltetése, vadá llat tartá sa stb. Ha a fokozott veszéllyel já ró tevékenységből ká r keletkezik, ezért a ká rért a veszélyes ü zem ü zemben tartó ja felel. Ü zemben tartó az, akinek érdekében a fokozott veszéllyel já ró tevékenységet folytatjá k, és akinek mó djá ban á ll a ká rok elhá rítá sa érdekében a védekezést biztosítani. A veszélyes ü zemmel okozott ká rért az ü zemben tartó vétkességtől fü ggetlenü l felelősséggel tartozik. Kimentheti magá t a felelősség aló l, ha bizonyítja, hogy a ká rt olyan elhá ríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel já ró tevékenység körén kívü l esik. Pl. a gépkocsi fékhibá ja nem mentesít a felelősség aló l, mert bá r elhá ríthatatlan ok, de a veszélyes ü zem tevékenységi körébe tartozik. Ha a ká rosult a veszélyes ü zem mű ködési körébe tartozó vétkes magatartá sa is közrehatott a ká r bekövetkezésében, nem kell a ká r azon részét megtéríteni, ami a ká rosult ilyen magatartá sá bó l szá rmazott. Speciá lis eset, ha többen egymá snak okoznak ká rt fokozott veszéllyel já ró tevékenységü kkel (pl. két gépkocsi összeü tközik). Ilyenkor a ká rokozó k vétkességü k ará nyá ban viselik a ká rt. Ha egyik sem volt vétkes, de valamelyik tevékenységi körében bekövetkezett rendellenesség okozta a ká rt, akkor az viseli az egész ká rt. Ha egyiknél sem merü lt fel rendellenesség vagy mindegyiknél előá llt, akkor vétkesség hiá nyá ban mindegyik fél viseli a sajá t ká rá t. A veszélyes ü zemi felelősségből szá rmazó ká rtérítési igény 3 év alatt évü l el. 15.2.2 Vé tő ké ptelenek károkozásáé rt való felelő ssé g Ha vétőképtelen személy ká rt okoz, helyette a gondozó ja felel kivéve, ha bizonyítja, hogy a vétőképtelen személy felü gyeletének ellá tá sa érdekében úgy já rt el, ahogy az az adott helyzetben á ltalá ban elvá rható . Gondozó , pl. szü lő, gyá m, gondnok. Ha a gondozó kimenti magá t vagy a vétőképtelen személynek nincs gondozó ja, a bíró sá g a ká rokozó t is kötelezheti a ká r megtérítésére, ha ez indokolt az eset körü lményei és a felek anyagi viszonyai alapjá n. 15.2.3. Alkalmazott károkozása Ha a munkavá llaló munkaviszonyá val kapcsolatban ká rt okoz a munká ltató n kívü lá lló személynek, a ká rért a munká ltató felelős. A munkavá llaló felelőssége a munká ltató irá nyá ban a munkajogi szabá lyok szerint alakul. 15.2.4. A megbízott é s a ké pviselő károkozása A megbízott a megbízó érdekében és javá ra cselekszik. Ha a megbízott a megbízá s ellá tá sa sorá n a megbízó n kívü lá lló személynek ká rt okoz, a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel. A megbízó akkor mentesü l, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megvá lasztá sá ban, utasítá sokkal való ellá tá sá ban és felü gyeletében mulasztá s nem terheli. A törvényes képviselő ká rokozá sa miatt azonban a képviselt személy felelősséggel nem tartozik. 15.2.5. Az é pülettel kapcsolatos károk miatti felelő ssé g Az épü letekkel kapcsolatos ká rok há rom főbb csoportba tagolható k: 1.) Az épü let egyes részeinek lehullá sá bó l eredő ká rokért a tulajdonos felel. Kimentheti magá t a felelősség aló l, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartá sra vonatkozó szabá lyokat nem sértették meg és a ká rok megelőzése érdekében úgy já rt el, ahogy az az adott helyzetben á ltalá ban elvá rható .

60

2.) A ká r az épü letre kifü ggesztett tá rgy (pl. reklá mtá bla) leeséséből ered, akkor az felel, akinek érdekében a tá rgyat kifü ggesztették. 3.) Laká sbó l vagy má s helyiségből kidobott, kiejtett, kiöntött tá rgy á ltal okozott ká rért a laká s haszná ló ja, bérlője felel. Kimenti magá t a felelősség aló l, ha bizonyítja, hogy a tényleges ká rokozó jogosulatlanul tartó zkodott, pl. a laká sban. Ha a laká s haszná ló ja tudja és megjelöli ki volt a ká rokozó , akkor a ká rokozó mellett kezesként felel. Ha az épü let közös haszná latra rendelt helyiségéből kidobott, kiöntött, kiejtett tá rgy okozta a ká rt, az épü let tulajdonosa felel. Ha a tulajdonos megnevezi a tényleges ká rokozó t, amellett kezesként felel.

61

Tartalomjegyzé k I. Bevezeté s a polgári jogi tanulmányokba

1

1. A polgá ri jog fogalma 2. A polgá ri jog tá rgya 3. A polgá ri jog rendszere

1 1 2

4. A polgá ri jog forrá sai 5. A jogi norma fogalma és szerkezete 6. A jogszabá ly érvényessége és hatá lya 7. A jogalkalmazá s 8. A polgá ri jogviszony fogalma és elemei 9. A polgá ri jogviszony fajai 10. A jogi tények 11. A polgá ri jog alapelvei

2 3 3 4 4 5 5 6

II. “Szemé lyek” a polgári jogban 1. 2. 3. 4. 5.

A jogalanyisá g jelentős tartalma Az ember, mint jogalany Az á llam, mint jogalany A jogi személyek Egyéb jogalanyok

III.A szemé lyek polgári jogi vé delme 1. 2. 3. 4.

A személyhez fű ződő jogok á ltalá nos védelme Az á ltalá nos jellegű védelem korlá tai A Ptk-ban kü lön nevesített egyes személyiségi jogok A személyiségi jogok érvényesítésére jogosultak

5. A személyhez fű ződő jogok megsértésének következményei 6. A szellemi alkotá shoz fű ződő jogok

IV.A tulajdonjog 1. A tulajdonjog fogalma 2. A tulajdoni jogviszony 3. A tulajdoni jogviszony tá rgya 4. A tulajdoni jogviszony tartalma 5. A tulajdoni formá k 6. A közös tulajdon 7. A tulajdonjog megszerzése 8. A tulajdonjog védelme 9. A haszná lati jogok 10. A tulajdonjog megszű nése

7 7 7 11 11 17

18 18 18 18 20 20 21

22 22 22 22 23 26 27 29 34 36 37

62

V. A kö telmi jog általános ré sze 1. A kötelem fogalma és forrá sai 2. A szerződés fogalma 3. A szerződési szabadsá g 4. A szerződés létrejötte 5. A szerződés tá rgya 6. Az értékpapír 7. Több jogosult, vagy több kötelezett a szerződésben 8. A szerződés teljesítése 9. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 10. A szerződés mó dosítá sa 11. A szerződés megszű nése 12. A szerződés érvénytelensége 13. A szerződésszegés 14. Jogalap nélkü li gazdagodá s 15. Felelősség a szerződésen okozott ká rokért

38 38 38 38 39 41 42 44 45 46 48 49 50 53 56 56