1
Dr. Németh László: A gyermeki jogok érvényesülése a gyermekvédelmi szakellátásba elhelyezési gyakorlat során. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) hatálybalépése, 2007. november 1. napja óta eltelt egy tucat esztendő igazolta: a magas szintű jogszabály megalkotására szükség volt. A törvény sok módon, sok területen előrelépést mutatott a korábbi szétszórt, jórészt nem az Országgyűlés által alkotott normák
rendszeréhez
képest.
Megvalósulása
az
intézményrendszer
átalakulásához,
humanizálódásához, a gyermeki jogok megerősödéséhez vezetett. A tengernyi számú módosítás zöme javított a jogi norma szövegén. A behozott változások egy része üdvös volt. Ugyanakkor világosan látni kell, hogy a jelenlegi rendszer - a benne dolgozó kollégák szakértelme, legjobb akarata ellenére – nem alkalmas maradéktalanul a családjukból kikerült gyermekek óvó, védő nevelését, gondozását ellátni. Különösen igaz ezen állítás kamaszkorú gyerekek esetében. Átalakult a gyermekotthonok rendszere, a korábbi nagy nevelőotthonok megszűntek, kisebb, komfortosabb, jobb elrendezésű gyermekotthonok létesültek, lakásotthonok sora jött létre az országban és ez mindenképpen a törvény egyik legpozitívabb hozadéka. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy – tisztelet a kivételnek – alig volt olyan régiórész, ahol egyfajta következetes koncepció alapján differenciált ellátórendszer létrehozására sor került. Egymás mellett élő, ugyanazon szolgáltatást nyújtó lakásotthonok, egymás mellett lévő, ugyanolyan szolgáltatást nyújtó gyermekotthonok nem teszik lehetővé a differenciált elhelyezést. A nevelőszülői hálózat állapota bár országosan eltérően alakult, de egyes helyeken a visszafejlődés jeleit is mutatja. Szinte megoldhatatlan feladatnak látszik a súlyos magatartászavarokkal bekerülő, illetőleg a rendszeren belül azzá váló gyermekek elhelyezése megfelelő működési feltételekkel rendelkező, „specializálódó” speciális otthonok kérdésköre. Fentiek előrevetítése után a jelen kistanulmány megkísérli elemezni a gyermeki jogok érvényesülését a gyermekvédelmi szakellátásba kerülés során. Az elemzés a jogszabályok áttekintésén túlmenően az ügyvédi tevékenységem során a gyermekjóléti szolgálatoknál, a gyermekotthonokban illetve a területi gyermekjóléti szolgálatoknál tapasztalt eseteken, a szakmai konferenciákon, a gyermekjóléti illetve a gyermekvédelmi szakértői terület továbbképzésén elhangzottakon alapul.
2 A Gyvt. rögzíti: a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. Hangsúlyozandó, a fentiek nem jelentik a legrosszabb család is jobb, mint a legjobb gyermekotthon rendkívül félrevezető, időnként divatossá váló szlogen valóságtartalmát. Amennyiben a gyermek saját családja a kiskorút veszélyezteti, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét a gyermekjóléti ellátások segítségével se4m tudja biztosítani, úgy mérlegelésnek nincs helye, a gyermeket átmenetileg vagy véglegesen a családjából ki kell emelni. Az 1980-as években illetve 1990-es évek első hét évében egyaránt megfigyelhető volt, hogy egyegy esetben a gyermeket kellő alap nélkül emelték ki a családjából és helyezték állami gondozásba, intézeti nevelésbe. Egyszerűbb volt így megszabadulni a nevelési-oktatási intézménynek, a településnek, a lakókörnyezetnek a problémás gyermektől, mint megszervezni a sokszor költséges, szakmai kihívást jelentő, nagy tolarenciát igénylő védő-óvó gondoskodást. A gyermekjóléti alapellátás rendszerének kiépülésével, a gyermek veszélyeztetésének okozásáért, eltűréséért, felelős személyek tetten érhetőségével egy az előző mondatban vázolttal ellentétes folyamatnak is szemtanúi lehetünk. (Nem azt állítom, alappal nem is állíthatom, hogy napjainkban kellő indok nélkül senkit nem emelnek ki a családjából, hogy pusztán az anyagi helyzetre visszavezethető ok nem szolgál – bár a jogszabályok kinyilatkoztatása (és nem logikus és hathatós intézkedési lehetőség biztosítása) szerint erre nem volna mód – a gyermek saját családjában történő nevelkedésének megszüntetéséhez.) Nem egy esetben tapasztalom családgondozást ellátó gyermekjóléti ellátásban dolgozó kollégák körében, hogy akkor is a saját családjában tartják a gyermeket, amikor erre már a gyermeki jogok sérelme nélkül nem volna mód. Inkább kiteszik a gyermeket súlyos, akár egészségét is érintő veszélynek, de nem kezdeményezik szakellátásba kerülését. Egyrészt nem szívesen ismerik be az általuk végzett munka kudarcát, a veszélyeztetés megszüntetésére tett intézkedéseik hatástalanságát még akkor sem, ha a valamennyi lehetséges eszközt megragadtak, és a negatív eredmény nekik egyáltalán nem felróható. Másrészt nem tagadható, hogy az a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás munkatársai – egymás munkájának, a munkavégzés körülményeinek nem ismeréséből fakadóan – gyakran szemben állnak egymással. A gyermekjóléti alapellátásban dolgozók gyakran úgy látják, hogy a családjából kiemelt gyermek
3 akár nevelőszülőhöz, akár gyermekotthonba kerül nem lesz jobb helyzetben, problémái nem oldódnak meg, sőt lehet, hogy még veszélyeztetettebb állapotba kerül (például engedély nélküli távollét, a gyermekotthoni közösség negatív hatása által). A szakellátásban dolgozó kollégák viszont gyakran érzik úgy, hogy a kiemelés indokolatlan halogatása okán kerülnek olyan állapotba a gyermekek, ami – tökéletes munkavégzésük esetén is - már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem orvosolható. Mindkét állítás tartalmazhat egyes esetekre vetítve igazság magvakat, de ez nem lehet hivatkozási alap arra, hogy a jogszabályi kötelezettséget a családgondozó elmulassza, a feltételek fennállása esetén ne kezdeményezze a szakellátásba kerülést. A szakellátás hiátusát nem vélelmezni, hanem a gyakorlat során orvosolni szükséges. A szakellátás sem mondhat le az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak következetes végrehajtásáról. A Gyvt. szerint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Elsődlegesen a jogokat megfogalmazó normacsoport első része az, amely legritkább esetben tud maradéktalanul teljesülni. Bár a jogalkotó eredeti elképzelése szerint az ideiglenes hatályú elhelyezés a gyermek súlyos veszélyhelyzete esetén, tehát azonnali intézkedésre szolgál, és nem az átmeneti nevelésbe vétel kvázi előszobája, a gyakorlatban az esetek döntő többségében mégis a családból történő kiemelés ideiglenes hatályú elhelyezés formájában történik. Ekkor a gyermek gyakran bekerül a TEGYESZ által e célra létesített, különböző elnevezéssel bíró otthonba, és majd csak ezt követően hetek, illetve hónapok múlva kerül a véglegesnek tartott elhelyezési helyre akár gyermekotthonba, akár nevelőszülőhöz, akár más helyre. Az ideiglenes hatályú beutalás kényelmes lehetőséget biztosít a TEGYESZ munkatársainak, hogy elvégezzék a gyermeken a szükséges és előírt vizsgálatokat. A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében ugyanis a szakszolgálat által működtetett megyei vagy fővárosi bizottság kifejezett gyámhivatali megkeresésre a gyermekre vonatkozóan egy szakvéleményt ad és javaslatot tesz az elhelyezés formájára. E javaslaton alapul a szakszolgálat által elkészített elhelyezési javaslat.
4 A szakvélemény elkészítéséhez – írja a jogszabály – el kell végezni a gyermek személyiség vizsgálatát, melynek célja a gyermek egészségi-, illetve személyiség állapotának meghatározása. A vizsgálat keretében az egészségügyi vizsgálat megállapítja a testi fejlettséget, az esetleges testi, illetve érzékszervi fogyatékosságokat, betegségeket, idegrendszeri károsodásokat. A pedagógiai és pszichológiai vizsgálat a rendelkezésre álló adatok és dokumentációk, illetve a gyermek megfigyelése és megfelelő vizsgálati módszerek segítségével megállapítja a gyermek értelmi képességeinek szintjét, valamint személyiségfejlődésének fokát, neveltségi állapotát, továbbá személyiségfejlődése, illetve esetleges magatartászavara okát és természetét. Amennyiben két hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény rendelkezésre áll, úgy a részvizsgálatok elvégzésétől a megyei, illetve fővárosi szakértői bizottság eltekinthet. A fogyatékos gyermek esetében a szakvélemény elkészítéséhez a megyei, fővárosi bizottság részére a szakszolgálat szerzi be az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító szakvéleményt. A megyei, fővárosi bizottság függetlensége objektíve nem biztosított, még ha szubjektíve szívesen hangoztatják a TEGYESZ vezetői, hogy a bizottságuk független, a szakértőket nem befolyásolják a véleményük kialakítása során. A szakértők alkalmazotti státusza kimondva, kimondatlanul is az intézményi érdek, illetve a megyei, fővárosi önkormányzat, mint fenntartó által elvárt célok megjelenítését erősítheti. Az elmúlt időszakban további káros tendenciaként jelentkezik, hogy a megyék egy részében elindult a gyermekvédelmi intézményhálózat átszervezése, az intézményirányítás centralizációja. Egy intézményt hoznak létre, melynek része a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthonok, a nevelőszülői hálózat. A munkáltató az intézmény egyszemélyi vezetője, neki kell biztosítani, hogy az általa irányított – és persze rendkívül szűk költségvetéssel rendelkező – intézmény férőhelyei maximálisan kihasználódjanak. A fenntartó a kinevezett vezető munkáját a férőhely-kihasználtsági mutatóval is méri. Tudomásul kell venni, hogy egy 40 fős gyermekotthonon belül az összköltséghez képest nagyon magas az állandó, az épület fenntartásból, a bérköltségekből álló kiadások köre, és ehhez képest viszonylag csekély a gyermekekre közvetlenül fordított költségek aránya. Így alig került többe a működés, ha 40 kiskorút látnak el, mintha 30 gyermeket.
5
Az egész szakértői bizottság lekötése és alkalmazotti viszonyban tartása teljesen felesleges. A gyámhivatalnak kellene a szakértői jegyzékekből felkérni az eset elbírálásához szakértelemmel rendelkező személyeket, így annyi szakértőt rendelnének ki, amennyit az adott időszakban a gyermekek érdeke, a vizsgálat gyors és szakszerű elvégzése megkövetel. nem fordulhatna elő, hogy akár két hétig a szakértői bizottság feladat nélkül van, majd a következő két hétben 15-20 gyermek vizsgálatát kell, illetve kellene a rendelkezésre álló időn belül elvégezni. Hogy a vizsgálat elvégzésének pontosan mennyi idő alatt kellene lebonyolódni, azt nem tudjuk. A jogszabály csak azt rögzíti, hogy TEGYESZ-nek a megkereséstől számított 30 napon belül kell az elhelyezési javaslatot a gyámhivatal részére megküldeni, hogy ezen belül a szakértői vélemény elkészítésére, illetve a szakértők által javasolt elhelyezési hely javaslatba öntésére és a javaslat kialakítása érdekében az úgynevezett elhelyezési értekezlet összehívására mennyi idő jut, az pontosan nincs körülírva. Abban az estben, ha az ideiglenes hatállyal a TEGYESZ otthonába elhelyezett gyermek engedély nélkül eltávozik - jóllehet az eltávozás a szülőnek (kivéve ha ő segíti elő) nem felróható - az elhelyezési javaslat nem készíthető el vizsgálat hiányában. Várunk esetleg több hónapot, hogy - például körözése által - megkerüljön a gyermek. Ha a megkerült gyermek a TEGYESZ-be beszállításra kerül, pedagógiai eszközökön kívül nincs mód arra, hogy a kiskorút ott is lehessen tartani a vizsgálat elvégzése, és így az állapotának megfelelő ellátáshoz jutása biztosítása érdekében. Így aztán a gyermek szempontjából a legrosszabb történik ha ismételten „megszökik”, bizonytalanul, kiszolgáltatottan, a körözés tudatában fog élni, segítséget alig remélhet, és még a családjában való nevelkedésnél is sokszor nagyobb veszélyek leselkednek rá. Jellemző, hogy a Gyvt. csak az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésétől számítva határoz meg határidőket a döntésre. A gyámhivatal 22 munkanapon belül köteles megszüntetni az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, 27 munkanapon belül rendelheti el a gyermek átmeneti, illetve tartósnevelésbe vételét, 45 munkanapon belül indít pert a gyermek elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszűntetése iránt. Az átmeneti nevelésbe vételnél konkrét határidőt nem állapít meg a jogszabály annyit rögzít csupán, hogy a gyámhivatal soron kívül határoz. Ez is arra utal, hogy a gyakorlat inkább az ideiglenes hatályú
6 beutalást követő átmeneti nevelésbe vételt alkalmazza. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a 27 munkanapba nem számít bele az elhelyezési javaslat elkészítése és megküldése a gyámhivatal részére. Az ideiglenes hatályú beutalás ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor maga az intézkedés a szülő gondozási, nevelési jogának szünetelését vonja maga után. A szülő gondozási, nevelési joga átmeneti kiiktatásának problematikáját nem lehet egy kistanulmány keretében részletesen kifejteni, így csak utalok rá, hogy a gondozási és nevelési jog szünetelésének, valamint a törvényes képviseleti jog, a vagyonkezelői jog meglétének ellentmondásai komoly aggályokat rejtenek magukban. Arra azonban mindenképpen rá kell mutatni, hogy ez a fellebbezés nélküli állapot egészen az ideiglenes hatályú elhelyezésben való döntésig fennáll, nincs komoly szankciója az eljárás bármely okból történő elhúzódásának, az indokolt vagy indokolatlan késedelemnek. Visszatérve az elhelyezési javaslathoz mindenképpen szükséges volna, hogy a szakértő meghatározzon egy, a gyermek aktuális állapotának tökéletesen megfelelő helyet, valamint jelöljön meg a megyei, illetve fővárosi ellátórendszerben rendelkezésre álló lehetőségek közül egy másikat, amely még a gyermek állapotát tekintve elfogadható. Csak így tudnánk elérni, hogy az ellátórendszer átalakulását, fejlődését, differenciálódását a gyermekek szükségletei, és ne az íróasztal mellőli elképzelések irányítsák. Az úgynevezett elhelyezési értekezleten a gyermek és szülője, továbbá lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat képviselője, valamint a javasolni kívánt gondozási hely képviselője egyaránt meghívót kap, részt vehet. Külön a jogszabály nem tér ki, hogy a gyermek részvétele milyen életkortól javallt és milyen életkortól kötelező. Az, hogy meg kell hívni, az nem egyenlő azzal, hogy részt kell-e vennie vagy sem. Nem szól a jogszabály a képviseletről sem, nem írja elő a személyes megjelenési kötelezettséget a szülőknek sem. Nem szól arról, hogy a gyermekre vonatkozó szakértői véleményt az érintett kiskorú jelenlétében vagy annak hiányában kell ismertetni. (Adott esetben káros hatással is lehet egy nem egészséges, tizenéves gyermekre az áltata nem illetve félreértett részletes orvosi, vagy pszichológiai vélemény ismertetése. Nem tér ki arra sem a jogszabály, hogy mikor lehet a szülők negatív megnyilvánulásaitól a gyermeket óvni. Arról sincs a jogszabályban rendelkezés, hogy ki képviselheti a javasolni kívánt gondozási helyet, sajnos sok esetben a gyermekotthonok megengedik maguknak, hogy fel nem készült, megfelelő képzettséggel nem rendelkező személyt küldenek a gyermekotthon képviseletére.
7 Sokszor a választás lehetősége, amit a törvény a gyermeknek biztosítani kíván, ellenkező módon sül el, a gyermek úgy éli meg, hogy igazából semelyik gyermekotthonnak sem kell, semelyik elhelyezési hely sem kívánja őt fogadni, egymást tromfolják az elutasításban. Nyilván, ha mégis oda került, az jó előre megalapozza a gyermek és az otthon viszonyát, az engedély nélküli eltávozás előre valószínűsíthető. A Gyvt. által alkotott rendszer szerint az elhelyezési javaslat a gyámhivatalt nem kell, hogy kösse döntésében. Ugyanakkor a gyámhivatal nem rendelkezik – tisztelet
a
kivételnek
-
egzakt,
naprakész
információval
az
esetek
zömében
a
gyermekotthonokban található üres férőhelyekről, a nevelőszülői kapacitás állapotáról. Így nincs abban a helyzetben sem, hogy az elhelyezési javaslatot megváltoztassa. Itt komoly szerepe lehet a gyermekjogi képviselőnek, illetve a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személynek vagy szervezet képviselőjének, akik az elhelyezési értekezletről készült nyomtatványon jelezheti különvéleményüket. Ha sikerül is a gyermek állapotának nagyjából megfelelő elhelyezési helyet megtalálni, az elmúlt időszak nehezedő gazdasági helyzete egyre inkább kétségessé teszi a Gyvt.-ben pontosan rögzített teljes körű ellátáshoz való hozzájutás megvalósulását. Tekintettel arra, hogy mind a törvény, mind annak végrehajtási rendeletei a konkrét forintosítással adósak maradnak és az állami normatíva közel sem fedezi egy, a szakellátásban lévő gyermek költségeit, könnyen előfordulhat, hogy az ország egyes részei között komoly eltérések mutatkoznak az ellátás mikéntje tekintetében. Sajnálatos módon 2010-ben létezik olyan megye, ahol 400,- Ft-ból gondolják egy gyermek teljes napi élelmezését megoldani az intézmény fenntartói, van, ahol ez az összeg a fent említettnek másfélszerese vagy több. A kulturális kiadásokra, a szabadidő hasznos eltöltése költségeire szinte egyáltalán nincs fedezet. Nem véletlen, hogy a pozitív szankció módszerével a szakellátás egésze alig-alig tud élni. Egy ördögi körben vagyunk, az ellátórendszer differenciáltsága nem megfelelő, adatok hiányában a helyes utat sem tudjuk meghatározni, ugyanakkor a gyermekek veszélyeztetése által felvetett problémákra így választ sem tudunk adni. Úgy gondolom, a mielőbbi cselekvés jogalkotó színtől fenntartó szintig nem tűr halasztást. Budapest, 2010. február 26.
dr. Németh László
8
Melléklet Jogszabályi háttér kivonatos megjelenítése
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § E törvény alkalmazásában a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú, b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,… g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,… k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal, l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre, m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem, n) veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,… q) fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: qa) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt,
9 qb) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. §-a (1) bekezdésének 29. a) pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt,… s) fenntartó: sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság, sc) az egyéni vállalkozó, sd) az sa)-sb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég, se) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az sc)-se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni,… u) intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is, v) működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezete, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,… 6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez…. (5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az
10 információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak… 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. (3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. 9. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, i) személyes kapcsolatait ápolhassa, j) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, k) utógondozásban részesüljön. (2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető. (3) A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni. (4) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor. 10. § (1) A gyermek kötelessége különösen, hogy
11 a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, b) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. (2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. (3) Az intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. (4) Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza…. Szülői jogok és kötelességek 12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. (2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. (3) A gyermek szülője - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. (4) A gyermek szülője köteles a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. 13. § (1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon, b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, c) a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon, d) a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák. (2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles
12 a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében - együttműködni, b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani. (3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles a) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, b) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét, c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.
A gyermekek védelmének rendszere 14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják…. (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Gyermekjóléti szolgáltatás …39. § …(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására…. A gyermekvédelmi szakellátások A gyermekvédelmi szakellátások célja 52. § A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.
13 Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás 60. § A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgáltatás) feladata az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében a) a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére, b) a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítéséről való gondoskodás a gyámhivatal megkeresésére, c) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is befogadó önkormányzat által működtetett, illetve fenntartott nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése. 61. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás nevelőszülői hálózatot működtet, és ellátja az ezzel kapcsolatos - az 55. § (5) bekezdésében meghatározott - feladatokat. 63. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás - a gyermekotthon e törvényben meghatározott feladatára tekintettel - az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai ellenőrzése érdekében a) elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét, b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szülőnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről, c) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt, d) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - családgondozást végez a vér szerinti család gyermekneveléséhez szükséges körülményei megteremtéséhez, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, e) családgondozást, utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába való visszailleszkedéséhez, illetve önálló életvitelének elősegítéséhez, ha a gyermek gondozási helye nem gyermekotthon. …66. § (1) A megyei, fővárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatás a) 60. § a) pontjában meghatározott feladatait - az elhelyezési javaslat kivételével - a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság útján, b) a) pontban nem említett feladatait, gyermekvédő intézet vagy más szakszolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban együtt: területi gyermekvédelmi szakszolgálat) működtetésével biztosítja. (2) A megyei, fővárosi önkormányzat a 63. §-ban meghatározott feladatokat a) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek, továbbá b) az általa működtetett nevelőszülői hálózatban, illetve fenntartott gyermekotthonban elhelyezett gyermek gyámja, gondozója, illetve az általa foglalkoztatott hivatásos gyám tekintetében látja el. (3) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-65. §-okban foglaltakon túl
14 a) eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet, b) a megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet, c) működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket, d) a megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat vagy más fenntartó felkérésére javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőre, gyermekotthonra, e) ügyeleti szolgálatot működtet, f) működteti a gyermekvédelmi szakértői bizottságot. …Ideiglenes hatályú elhelyezés 72. § (1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhivatalt. (2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. (3) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. (4) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. 73. § (1) A gyámhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor - annak elrendelésétől számított a) 22 munkanapon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy b) 27 munkanapon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy c) 45 munkanapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt. (2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak.
15 (3) A külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Kormány által kijelölt gyámhivatal haladéktalanul a) értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot a gyermek esetleges további magyarországi tartózkodásának rendezése végett, és/vagy b) kezdeményezi a jogsegélykérelem iránti eljárást a gyermek gyámsága, illetve örökbefogadása érdekében, vagy c) értesíti az illetékes külképviseletet a gyermek állampolgársága szerinti országba történő visszajuttatása céljából. (4) A Kormány által kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal, illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, a gondozási hely megváltoztatásáról vagy - ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem zárja ki - az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésével egyidejűleg a gyermek gyámságáról, örökbefogadásáról. 74. § (1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 45 munkanapon belül pert indít a szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt. (2) A gyámhivatal a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli. 75. § Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 45 munkanapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá a) megállapítja a különélő másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el, b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, c) gyámot (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. 75/A. § Ha a szülő hozzájárult a) gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, a gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek számára és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el, b) gyermekének ismert személy általi örökbefogadásához és az örökbefogadás engedélyezését a leendő örökbefogadó szülő és a gyámság alatt álló, örökbefogadandó gyermek gyámja kéri, alkalmassága esetén a gyámhivatal a leendő örökbefogadó szülőt a gyermek gyámjául rendeli ki és a gyermeket nála ideiglenesen elhelyezi. 76. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett biztosítható,
16 b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött, d) a gyermeket családba fogadják, e) a gyermeket örökbe fogadják, f) a gyermeket tartós nevelésbe veszi. (2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak, azonban a) a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonban történő elhelyezését követően válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élő másik szülő, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhető, vagy b) a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt. 77. § (1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. (5) A gyermeknek a nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba, illetve más bentlakásos intézménybe viteléről a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. …79. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a gyám, a hivatásos gyám, a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá, ha szükséges a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek fennállása esetén - a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről…. 80. § (1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha …(4) A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre…. (6) A gyermeknek nevelőszülőhöz, gyermekotthonba vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonába viteléről a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. 81/A. § (1) Ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű
17 ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetője által kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendeléséről a speciális gyermekotthon vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot, valamint a gyámhivatalt. (3) A gyámhivatal értesítésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a 4. § (3) bekezdésében meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha előreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatali határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni. A gyermek gondozási helyének meghatározása 82. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárással érintett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének meghallgatása után - a (6) bekezdésben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményének segítségével határozza meg. (2) Az elhelyezés során - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a gyermeket elsősorban örökbefogadó szülőnél, nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges, gyermekotthonban, illetve az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni. (3) Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek a) életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, b) testvéreivel való együttes elhelyezésre, c) nevelésének megkívánt folyamatosságára, d) vallási és lelkiismereti meggyőződésére, e) korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra, f) érdekében a 141. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján vezetett nyilvántartásokra. (4) A gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének előmozdítása, illetve tartós, családszerű környezetének biztosítása érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az elhelyezési értekezlet a gyermek véleményét figyelembe vevő elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadására a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak. Az elhelyezési értekezlet résztvevőinek körét és működésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. (5) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője és a szülő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat együttműködik.
18 (6) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat működteti. Az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki ötéves időtartamra. (7) A megyei, fővárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság legalább három tagból, a speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagja egy fő gyermekorvos, egy fő gyermekszakpszichológus és egy fő szociális munkás. A speciális szükségletű gyermekek esetében a három állandó tagból álló bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére munkájába bevonható a gyermek egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő is. (8) A megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság tevékenységéről évente beszámol a gyámhivatalnak, illetve a miniszternek. (9) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye tartalmazza különösen a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára és egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatot, indoklással együtt. (10) A fellebbezési eljárásban a megyei, fővárosi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát, valamint szükség szerinti új szakvélemény készítését az országos szakértői bizottság végzi. 83. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti - a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti - felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatásáról, melyhez szükség szerint kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. (2) Az évenkénti felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő-e az addig nyújtott ellátási forma, valamint az egyéni elhelyezési terv. (3) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta később lényegesen megváltoztak, b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik, és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelő módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (4) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti. (5) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal egyidejűleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási helyét. (6) Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha a) kórházi kezelés alatt áll, vagy b) diákotthonban, kollégiumban van, vagy
19 c) tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából 30 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, vagy d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti. (7) A gyermek tartózkodási helyének kijelöléséhez, illetve megváltoztatásához - a (6) bekezdés a) és d) pontjának kivételével - a gyám előzetesen beszerzi a gyámhivatal jóváhagyását. A (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben a gyám értesíti a gyámhivatalt a tartózkodási hely kijelöléséről vagy megváltozásáról. (8) A gyámhivatal a (7) bekezdésben meghatározott kérelem jóváhagyásáról annak benyújtásától számított 5 munkanapon belül dönt. Ha a gyámhivatal 5 munkanap alatt nem foglal állást, a kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhivatal a gyám kérelmének jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében …128. § (1) A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. (3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 82. § (1) A Gyvt. 11. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy, valamint a gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezi a jegyző, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható. (2) A Gyvt. 17. §-ában meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít. (3) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú esetében az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a pártfogó felügyelő is kezdeményezheti. (4) A gyermekjóléti szolgálat, valamint a hivatásos pártfogó a gyámhivatalnak tett intézkedéséről egyidejűleg tájékoztatja a jegyzőt.
20 (5) A jegyző, illetve a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha a) a veszélyeztetettség megszüntetése a szülő együttműködésével nem biztosítható, b) a gyermeknek nincs a szülői felügyeleti jog gyakorlására képes és jogosult szülője, és a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítása gyám kirendelésével sem biztosítható, c) a gyermek saját családjában történő gondozása, a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt nem biztosított, d) a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek szükségletei családi környezetben biztosíthatók, így különösen a szülő gondoskodik a gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetéséről, élelemmel, ruházattal és fejlesztő eszközökkel (játékkal) történő ellátásáról, képességeinek fejlesztéséről. (6) A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére a) nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, b) nem járul hozzá vagy egyébként akadályozza a gyermek körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi vagy közoktatási ellátás (a továbbiakban: alapellátás) igénybevételét. (7) A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni a) a veszélyeztetettség jellegét, okát, mértékét, b) a gyermek személyiségét, c) a gyermek családi körülményeit, d) az intézkedés várható hatásait, e) a gyermeknek - a Gyvt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott - saját családi környezetében történő nevelkedéséhez fűződő jogát. 83. § (1) A jegyző az általa folytatott eljárás során a) felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve b) az iratok egyidejű megküldésével megkeresi a gyámhivatalt a hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedés megtételére, ha a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése sem az alapellátás keretében, sem a jegyző által alkalmazott gyermekvédelmi intézkedéssel nem biztosítható. (2) A gyámhivatal az általa folytatott eljárás során a) felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve b) az iratok egyidejű megküldésével megkeresi a jegyzőt, ha a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez a jegyző hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele indokolt vagy szükséges. (3) A jegyző, illetve a gyámhivatal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetéséről. (4) Az (1) bekezdés a) valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jegyző, illetve a gyámhivatal az általa addig alkalmazott gyermekvédelmi intézkedést megszünteti.
21
Ideiglenes hatályú elhelyezés 95. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása. (2) Ha a más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító nevelőszülőnél, gyermekotthonban kell meghatározni. …96. § (1) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki. (2) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezés formájának meghatározásánál a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott sorrendiség figyelembevételével dönt. (3) Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per indokoltságát állapítja meg, erről - meghallgatása után - értesíti a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét. A döntés tartalma 97. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó végzés rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a gyermeknek a gondozási helyre viteléről való rendelkezést, b) annak a megállapítását, hogy a szülő gondozási, nevelési joga szünetel, c) a gyermeket gondozásba vevő személy vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére, d) az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából, e) külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését, f) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását, g) 3 év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátása szükségességének tényét. (2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő végzést közölni kell a gyermekétől különélő szülővel és a gondozási helyen működő gyermekjogi képviselővel.
22 (3) Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a végzés rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a szülő felügyeleti joga szünetelésének megállapítását, b) a másik szülő felügyeleti joga feléledésének megállapítását vagy a gyámrendelést, c) kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést, d) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját, e) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását, f) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről szóló döntést. (4) Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló végzés a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását, b) a hivatásos gyám kirendelését, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját, d) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről való döntést, e) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását. (5) Ha a szülő hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a leendő örökbefogadó szülőnél kerül sor, a gyámhivatal a végzés meghozatalával egyidejűleg közli a szülővel a szülői felügyeleti joga szünetelésének vagy megszűnésének, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényét. (6) Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gondozási hely megváltoztatásának és az esetleges gyámrendelésnek a tényét. 98. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatal a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, b) környezettanulmányt készít, c) beszerzi mindazon szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes hatályú elhelyezést megelőzően foglalkoztak. (2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem állnak fenn, és indokolt esetben megkeresi a jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából. (3) A Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről - ha annak okai már nem állnak fenn kizárólag a városi gyámhivatal dönt. Nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek Átmeneti nevelésbe vétel 99. § (1) Átmeneti nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családba
23 fogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezése útján. (2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg megkeresi a) a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, b) indokolt esetben a jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából. 100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztető körülmények elhárításához, a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez. (2) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során a) feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket, b) feltárja a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket, c) beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzőnél keletkezett iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzőt a gyermek ingó- és ingatlanvagyonának leltározására, d) meghallgatja a szülőt a gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek, e) javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyének meghatározásához, f) beszerzi a szülő vagy tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat, g) a gyermek tartózkodási helyén környezettanulmányt készít, h) beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár az 54. § (1) bekezdése alapján. i) (3) A gyámhivatal a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak vizsgálata során szükség esetén beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét. A gyámhivatal indokolt esetben a szakértőket közös szakvélemény elkészítésére kérheti fel vagy őket együttesen hallgathatja meg. 101. § (1) Az átmeneti nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal tárgyalást tart. (2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez. A határozat tartalma 102. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a gyermek különleges vagy speciális ellátása szükségességének tényét, a gondozási hely meghatározását, valamint, ha indokolt, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],
24 b) a gyám kirendelését, a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről való tájékoztatást, az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes jegyző által készített leltár alapján a kiskorú vagyonának a gyám kezelésébe adását, vagy ha a gyámot nem hatalmazza fel a vagyonkezeléssel, a vagyonkezelő eseti gondnok kirendelését [Gyvt. 89. § (1) bek.], valamint a családi pótlék igénylésére való felhívását ba) a nevelőszülőnek, ha a gyermek kijelölt gondozási helye a nevelőszülő, bb) a (2) bekezdésben foglaltak szerint a gyámnak, a hivatásos gyámnak, a vagyonkezelő eseti gondnoknak, ha a gyermek kijelölt gondozási helye gyermekotthon, bc) a szociális intézmény vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye szociális bentlakásos intézmény, c) az egyéni elhelyezési terv elfogadását és a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a gyermekjóléti szolgálatnak és a kijelölt gondozónak történő továbbítására [Gyvt. 82. § (4) bek.], d) annak megállapítását, hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel [Gyvt. 77. § (2) bek.], e) a gyermek és a szülő, valamint az arra jogosult más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó rendelkezést és a szülő figyelmeztetését a Gyvt. 78. §ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre, f) a felülvizsgálat határidejét és a tájékoztatásra kötelezettek felhívását [Gyvt. 79. § (1) bek.], g) a gondozási díj fizetésére való kötelezést, h) a gyermeknek a gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 77. § (5) bek.] és a szülő kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gondozónak, i) a gyám tájékoztatását arról, hogy a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának ismételt megállapítását a külön jogszabály szerint illetékes jegyzőtől kell kérnie, j) a gyermek lakóhelyének és ha szükséges tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 83. § (6) bek.], k) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását. (2) A gyermekotthonban elhelyezett gyermek gyámja, hivatásos gyámja vagy vagyonkezelő eseti gondnoka - a gyermekre tekintettel járó családi pótlék összegének fele-fele arányban történő megosztása érdekében - tájékoztatja a családtámogatási ellátást folyósító szervet a gyámhatósági fenntartásos betét (fizetési számla) számáról és a gyermekotthon letéti számlájának számáról. (3) A gondozási díj összege külön határozatban is megállapítható. (4) Az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyermek gondozási helyét és a gyámrendelés tényét. (5) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében beszerzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolást, és azt a nevelésbe vételt elrendelő jogerős határozattal együtt közli a külön jogszabály szerint illetékes jegyzővel.
25 A gyermek gondozási helyének meghatározása 103. § (1) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt a gyermek gondozási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.]. (2) Amennyiben a gyermekvédelmi szakszolgálat a 99. § (1) bekezdésében foglaltak miatt a nevelésbe vételt nem javasolja, véleményéről írásban tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal ismételten megvizsgálja az átmeneti nevelésbe vétel feltételeit, és amennyiben azok a) nem állnak fenn, a 99. § (2) bekezdése szerint jár el, b) fennállnak, beszerzi az (1) bekezdés szerinti elhelyezési javaslatot. (3) A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan. (4) Ha a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Minisztérium speciális gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére. (5) Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a megyei gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot. (6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejűleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményére alapozva alakítja ki. 104. § (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten. (2) A gyermek gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyvt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontokra. (3) A megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján a speciális ellátást igénylő gyermek számára az állapotának megfelelő gondozási helyet kell kijelölni. (4) A tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell kijelölni. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét. (5) A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja a) a nemzetiségi és kulturális hovatartozásának megfelelő nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és gyakorlását, továbbá a megfelelő társadalmi kapcsolatok fenntartását, b) a vallási hovatartozásnak megfelelő vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását. 105. § (1) A gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a szülő is kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos
26 nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn. (2) A gyermek és a szülő jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét. (3) Amennyiben a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához és a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal az örökbefogadni szándékozó szülőnél helyezi el, a vér szerinti szülő a gyámhivatal határozatában csak a kihelyezés tényéről értesül…. Egyéni elhelyezési terv 106. § (1) Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be. (2) A gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt. (3) A gyámhivatal az elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának, valamint a 107. §-ban és a 113. §-ban foglaltaknak. (4) Amennyiben a gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja, hanem - megjelölve a mérlegelés szempontjait - újabb terv elkészítését rendeli el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal tárgyalást tart és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja. (5) A gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek egyéni elhelyezési tervének módosítására az általa összehívott elhelyezési értekezleten készíti el javaslatát. 107. § (1) Az egyéni elhelyezési terv célja, hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket. (2) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza a) annak a célnak a megjelölését, hogy az átmeneti nevelés megszüntetése után melyik szülő vagy más hozzátartozó gondozásába kerüljön a gyermek, b) az átmeneti nevelés várható időtartamát, c) a gyermek és a szülő, vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot, d) azokat a feltételeket, amelyekről a szülőnek és a gyermeknek kell gondoskodnia, és amelyek teljesítése nélkül az átmeneti nevelésbe vétel nem szüntethető meg, e) a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését, f) a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt. (3) Az egyéni elhelyezési terv tartalmazza továbbá a) a (2) bekezdés d) pontjában előírt feltételek megvalósításához igénybe vehető szolgáltatások megjelölését, b) a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója és a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója közötti munkamegosztás elveit,
27 c) a családgondozó, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, d) a szakmailag indokoltnak tartott egyéb feltételeket. (4) A gyámhivatalnak az egyéni elhelyezési terv elfogadásáról való döntése nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekre. 108. § A gyámhivatal szükség szerint a 107. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak érdekében felhívja a szülőt a gyermekelhelyezési vagy a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló per megindítására, vagy maga intézkedik a per megindítása iránt. Ha a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja, a gyermek elhelyezésének más módját kell választani. A tartós nevelésbe vétel 111. § A gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi és gondozási helyét a 103-105. §-ban foglaltak szerint határozza meg, egyidejűleg értesíti a 102. § (4) bekezdésében foglalt szerveket, személyeket. A gyámhivatal a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében a 102. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el. …113. § (1) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza a) annak a célnak a megjelölését, hogy a gyermek a tartós nevelés megszüntetésével örökbefogadó szülőkhöz, a tartós nevelésbe vétel fenntartása mellett nevelőszülői családba, illetve ennek hiányában mely gyermekotthonba kerüljön [Gyvt. 80. § (2) bek.], b) az a) pont szerinti cél eléréséhez szükséges gondozás várható időtartamát, c) a cél megvalósításához szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését, illetve a szociális, mentálhigiénés, személyiségfejlesztő támogatásokat, d) a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt, e) ha a gyermek örökbefogadására nincs remény, a gyermek és a szülő vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot. (2) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel éves - 3 éven aluli gyermek esetében féléves - felülvizsgálata során a Gyvt. 80. §-ának (7) bekezdése alapján a) fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését [Gyvt. 81. § (2) bek.], b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet, c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.], d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.]…. Nevelési felügyelet 114/A. § (1) A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetőjének kérelmére indul. (2) Az eljárás során a városi gyámhivatal beszerzi a gyermek gondozási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A bizottság a gyermekotthon vezetőjének kezdeményezése kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak. (3) A gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli a gyermekjogi képviselőt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is.
28 114/B. § (1) A városi gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek - egészségi vagy pszichés állapota következtében - saját vagy másnak életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el. (2) A nevelési felügyeletet elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a nevelési felügyelet kezdő időpontját és időtartamát, b) a szükséges gyógykezelés vagy gyógyító eljárás megjelölését, c) a gyermek nevelési felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával, d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását, e) a felülvizsgálat időpontját, f) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. (3) A nevelési felügyelet felülvizsgálata során a városi gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el. (4) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermek törvényes képviselője, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon vezetője kérelmére, valamint hivatalból 5 munkanapon belül határozattal dönt…. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló15/1998. (IV. 30.) NM rendelet …Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására 19. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a) a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére, b) a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat, d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát. (3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be….
29
…136. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell a) a gondozási hely meghatározásával, b) az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, c) a nevelőszülői hálózattal, d) az örökbefogadás szakmai előkészítésével, e) a gondozott gyermek gondozásával, f) egyes nevelésbe vett gyermek gyámságával, gondnokságával, a Gyvt. 80. §-ának (3) bekezdése szerinti hivatásos gyámsággal, g) a szaktanácsadással, h) a nyilvántartással, i) a megyei bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat. A szakszolgálat feladatai Javaslat a gondozási hely meghatározásához 137. § (1) A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat által működtetett megyei bizottság - a gyámhivatal megkeresésére - a gyermekre vonatkozóan szakvéleményt ad, és javaslatot tesz az elhelyezés formájára. A szakszolgálat ennek alapján készíti el az elhelyezési javaslatot. (2) A szakvélemény elkészítéséhez el kell végezni a gyermek személyiségvizsgálatát, melynek célja a gyermek egészségi, illetve személyiségállapotának meghatározása. (3) A vizsgálat keretében a) az egészségügyi vizsgálat megállapítja a testi fejlettséget, az esetleges testi, illetve érzékszervi fogyatékosságokat, betegségeket és idegrendszeri károsodásokat, b) a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat a rendelkezésre álló adatok és dokumentáció, valamint a gyermek megfigyelése, és megfelelő vizsgálati módszerek segítségével megállapítja a gyermek értelmi képességeinek szintjét, valamint személyiségfejlettségének fokát, neveltségi állapotát, továbbá a személyiségfejlődés, illetőleg a magatartás esetleges zavarainak okát és természetét. (4) A (3) bekezdés szerinti részvizsgálatok elvégzésétől akkor lehet eltekinteni, ha két hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. A vizsgálatok eredményei alapján a megyei bizottság szakvéleményt készít. (5) Fogyatékos gyermek esetében a szakszolgálat a megyei bizottság részére beszerzi az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító szakvéleményt. (6) A Gyvt. 82. §-ának (7) bekezdésében meghatározott 5 tagból álló megyei bizottság elvégzi a speciális ellátást igénylő gyermek személyiségvizsgálatát, és szakvéleményének kialakítását követően javaslatot tesz a gyermek állapotának leginkább megfelelő elhelyezési formára. (7) Ha a megyei bizottság a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, a szakszolgálat - a megyei bizottság szakvéleményének egyidejű megküldésével - értesíti az országos bizottságot, és felkéri szakvélemény elkészítésére.
30 (8) Ha az országos bizottság szakvéleménye alapján is indokolt a gyermek gondozási helyeként a Minisztérium gyermekotthonát kijelölni, a szakszolgálat erre irányuló javaslatot tesz a gyámhivatalnak. Ha az országos bizottság szakvéleménye szerint nem indokolt, vagy férőhely hiányában nem lehetséges a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezés, a szakszolgálat más, a gyermek állapotának megfelelő gondozási helyre tesz javaslatot. (9) Az elhelyezési javaslat előkészítése során a szakszolgálat figyelembe veszi a gyámhivatal által rendelkezésére bocsátott, az esetleges korábbi gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó iratokat, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket befogadó gyermekotthon vezetőjének írásos összefoglalóját a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatairól. (10) Az elhelyezési javaslatot a szakszolgálat a Gyvt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével készíti el, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különleges, illetve speciális ellátást igénylő gyermek hozzájusson az állapotának megfelelő ellátáshoz. Több telephellyel működő gyermekotthon esetében az elhelyezési javaslatot telephelyekre vonatkozóan kell megtenni. (11) Az elhelyezési javaslat kialakítása érdekében a szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az értekezletre meg kell hívni a gyermeket és szülőjét, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat, illetve a javasolni kívánt gondozási hely képviselőjét vagy a javasolni kívánt nevelőszülőt és működtetőjének képviselőjét, akiknek a szakszolgálat által előterjesztett elhelyezési javaslatra vonatkozó véleményét írásban kell rögzíteni. A speciális ellátást igénylő gyermek esetén az elhelyezési értekezletre a fentieken kívül meg kell hívni a gyermekjogi képviselőt is. A javasolni kívánt gondozási hely képviselője - fenntartója egyetértésével - vállalhatja a más megye (illetve a főváros) ellátási kötelezettsége alá tartozó gyermek befogadását. (12) Az elhelyezési javaslatot a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjának kitöltésével kell elkészíteni. Az elhelyezési javaslatot a megkereséstől számított 30 napon belül kell a gyámhivatal részére megküldeni. Javaslat a gondozási hely megváltoztatásához 138. § (1) A szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek gondozási helyének megváltoztatására, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyekre a gyámhivatal az elhelyezési döntését alapította, illetve, ha az a gyermek érdekében más okból szükséges. (2) A gondozási hely megváltoztatását célzó javaslat kialakítására a 137. § (10)-(11) bekezdésében foglaltak az irányadók. (3) Ha a gondozási hely megváltoztatására irányuló javaslat a Minisztérium gyermekotthonában való elhelyezésre irányul, az országos bizottság szakvéleményét figyelembe véve a szakszolgálat a 137. § (8) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Egyéni elhelyezési terv készítése 139. § (1) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve elkészíti - a szülő, a gyermek, valamint a gondozási hely, illetve a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat
31 családgondozója és a hivatásos gyám bevonásával - a gyermek további életútjának alakítására vonatkozó célkitűzéseket és a szükséges intézkedéseket magában foglaló egyéni elhelyezési tervet. (2) Az elhelyezési terv elkészítésére a szakszolgálat értekezletet hív össze, amelyre meghívja az (1) bekezdésben felsorolt személyeket. A szakszolgálat, illetve a meghívott személyek további a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselőit is meghívhatják, illetve olyan további személyeket, akiket az elhelyezési terv megvalósítása iránt, illetve, akik a megvalósításhoz hatékony segítséget nyújthatnak. 140. § (1) Az egyéni elhelyezési tervet úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen a gondozott gyermek saját családjába történő visszatérésének, az örökbefogadásnak, vagy más családot pótló környezetbe kerülésének elősegítésére. (2) Az egyéni elhelyezési tervnek a Gyer. 107. § (2)-(3) bekezdésében, illetve a Gyer. 113. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell tartalmaznia. (3) A tervben külön fel kell tüntetni a gyámhivatal jóváhagyását igénylő rendelkezéseket. (4) A speciális ellátást igénylő gyermek esetén az elhelyezési tervnek - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a speciális gyermekotthoni elhelyezés várható idejét, a speciális ellátást szükségessé tevő problémát, továbbá annak a személynek, nevelőszülőnek vagy gyermekotthonnak a megjelölését, ahova a speciális gyermekotthoni elhelyezés megszüntetését követően a gyermek kerülni fog. 141. § (1) A tervben meg kell jelölni azt a személyt, akinek gondozásába kerül a gyermek, az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetését követően. Általában annak a szülőnek vagy más közeli hozzátartozónak a gondozására kell bízni a gyermeket, aki őt az átmeneti nevelésbe vételkor jogszerűen tartotta magánál és gondozta. Amennyiben ez ellentétes a gyermek érdekeivel, a gyermek gondozását arra alkalmas más személynél kell biztosítani. (2) A tervben meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell. A határidő lejártakor felül kell vizsgálni, hogy ezek megvalósultak-e. A tervben meg kell határozni az egyes feltételek megteremtésének határidejét is. (3) A tervben meg kell határozni a) a gondozott gyermek és a szülő kapcsolattartására vonatkozó elvárásokat és a kapcsolattartást segítő szolgáltatásokat, b) azokat a feltételeket, melyeket a szülőnek biztosítani kell az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetéséhez (pl. megfelelő lakás, a megfelelő lakberendezés, a rendszeres jövedelem, az alkoholfüggőség, drogfüggőség rendeződése, az antiszociális magatartás megszüntetése stb.), c) azokat a feltételeket, melyeket a gondozott gyermeknek teljesítenie kell az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetéséhez (pl. szüleihez vagy másokhoz fűződő személyes viszonyának megváltoztatása, az alkoholfüggőség vagy más kóros szenvedély rendeződése, az antiszociális magatartásának megszüntetéséhez stb.). (4) A szülőt, illetve a gondozott gyermeket figyelmeztetni kell arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nem kötelező, de a teljesítés hiányában az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. 142. § (1) Az egyéni elhelyezési tervben olyan szakmailag indokolt feltételek határozhatók meg, melyek rögzítése a gyermek, a szülő (törvényes képviselő), a családgondozók, illetve mások együttműködésének szervezéséhez szükségesek.
32 (2) A tervben a gondozott gyermek, illetve a szülő részére biztosítandó támogatásokat egyaránt rögzíteni kell. A terv tartalmazza ezek megnevezését és azt, hogy ki gondoskodik azok megszerzéséről. Ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölése 143. § (1) A szakszolgálat - a megyei, fővárosi önkormányzat vagy más működtető felkérésére - javaslatot készít az ideiglenes elhelyezést igénylő, a) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért, b) ideiglenes hatállyal elhelyezett, c) gondozási helyéről önkényesen eltávozó gondozott gyermeket ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölésére. (2) A szakszolgálat írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekotthont az ideiglenes elhelyezéssel kapcsolatos feladatokról, a gyermek bekerülésének lehetséges körülményeiről. (3) Az ideiglenes elhelyezés ellátására a) a nevelőszülő a feladatvállalását tartalmazó írásbeli nyilatkozata alapján, a nevelőszülői hálózatot működtető egyetértésével, b) a gyermekotthon - a vezetője véleményének előzetes kikérése alapján - a fenntartó egyetértésével jelölhető ki. (4) Az ideiglenes elhelyezés ellátására az a nevelőszülő, illetve gyermekotthon jelölhető ki, ahol a bekerülő gyermekek elkülönített elhelyezése biztosítható aktuális egészségi, illetve személyiségállapotukra és a bekerülés körülményeire figyelemmel. A 3 éven aluli gyermekek ideiglenes elhelyezésére olyan nevelőszülőt, illetve gyermekotthont kell kijelölni, ahol a korosztály ellátásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak. (5) A nevelőszülők, illetve a gyermekotthonok kijelölésénél törekedni kell a megye, a főváros valamennyi - megközelítőleg azonos földrajzi nagyságú - körzetének ellátására.
235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról …1. § A gyámhatóságok, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást biztosító szervek és személyek, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok vezetői az 1. számú mellékletben meghatározott nyilvántartásokat vezetik. A nyilvántartások vezetése során gondoskodni kell a személyes adatoknak a Gyvt. 134. §-a (3) bekezdésében meghatározott védelméről. 2. § (1) A nyilvántartásokon a nyilvántartásba vétel kezdő időpontját rögzíteni kell.
33 (2) A nyilvántartásokat egymástól tárgykörönként el kell különíteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott módon kell kezelni a megszűnt ügyek nyilvántartását is, de azt a folyamatban lévő ügyektől el kell különíteni. (4) A nyilvántartásokban bekövetkezett változásokat folyamatosan kell vezetni. 3. § (1) Személyre szóló nyilvántartás esetén a nyilvántartott személyről új nyilvántartási lapot csak akkor kell kiállítani, ha a korábbi elveszett, megsemmisült, vagy olvashatatlanná (használhatatlanná) vált. (2) Az olvashatatlanná (használhatatlanná) vált nyilvántartási lapot - az új nyilvántartási lap kiállítása után - az iratokhoz kell csatolni az új lap kiállítására utaló feljegyzéssel. (3) Ha a nyilvántartási lap rendszeres adatfelvételt igénylő hasábja megtelt, az adatfelvétel pótlapon folytatható tovább. 4. § Ha a nyilvántartási lapot a megszűnt ügyek nyilvántartásába helyezték, újabb nyilvántartásba vétel esetén azt a megszűnt nyilvántartásból ki kell emelni és az adatfelvételt ezen kell folytatni. 5. § 6. § A gyámhivatal értesíti a gyermek születésének anyakönyvezését végző települési önkormányzat jegyzőjét a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében tett intézkedésekről. 7. § (1) A gyámság alatt álló kiskorú személy esetén a nyilvántartásban annak a személynek az adatait is meg kell jelölni, akit a gyámhivatal a vagyonkezelés jogával feljogosított, amennyiben az nem azonos a gyámmal. (2) A gondnokság alatt álló személyek nyilvántartásába fel kell venni azt a személyt is, aki részére a gyámhivatal ideiglenes gondnokot, zárgondnokot, eseti gondnokot, vagyonkezelő eseti gondnokot, ügygondnokot rendelt, továbbá aki részére a gondnokrendelés ügyei vitelében való akadályozottsága miatt vált indokolttá. 8. § (1) Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekekről vezetett nyilvántartást csak akkor szabad a megszűnt nyilvántartásba helyezni, ha az utógondozás megszűnt. (2) Az (1) bekezdésben nem említett nyilvántartásokat csak akkor szabad a megszűnt nyilvántartásba helyezni, ha a nyilvántartásra okot adó körülmény megszűnt. Ezt a tényt a megszűnt nyilvántartásba helyezéskor a nyilvántartási lapon rögzíteni kell. 9. § (1) A gyermekotthon, illetőleg a fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek otthonának vezetője, valamint a nevelőszülői hálózat működtetője minden hónap 5. napjáig tájékoztatja az intézmény székhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetőjét a) az üres férőhelyek, azon belül a különleges, illetve speciális ellátást nyújtó férőhelyek, b) az elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek, c) a gondozási napok számáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az a nem állami szerv által fenntartott nevelőszülői hálózat, amelynek ellátási területe több megyére is kiterjed, a nevelőszülői ellátás helye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője számára adja meg. (3) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat negyedévente tájékoztatja a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalt az 1. számú melléklet X., XI., XII. és XIV. adatlapjának adatairól és az azokban bekövetkezett változásokról.
34 (4) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat folyamatosan továbbítja a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) felé az 1. számú melléklet XIII. számú adatlapjának adatait és az azokban bekövetkezett változásokat. (5) A minisztérium a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött, az 1. számú melléklet XIII. számú adatlapjának B) és C) fejezetében szereplő adatok alapján országos nyilvántartást vezet az örökbe fogadható gyermekekről és az örökbefogadásra váró szülőkről. (6) A minisztérium haladéktalanul értesíti a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, ha a nyilvántartásban szereplő adatok alapján az örökbe fogadható gyermek számára megfelelőnek látszó örökbefogadásra váró szülőt találtak. 10. § Illetékességváltozás esetén az érintett gyermekre, illetve gondnokság alatt álló személyre vonatkozó nyilvántartást az ügy irataival együtt az illetékessé vált gyámhatósághoz kell áttenni. 11. § A gyermekek napközbeni ellátása kivételével a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtók a gyermek sorsának megtervezését - a Gyvt. 135. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott körben és célból - a 2. számú melléklet szerinti, „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer szerint végzik. 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
XV. számú adatlap „TESZ-1” - Elhelyezési javaslat és elhelyezési terv (A területi gyermekvédelmi szakszolgálat tölti ki!) Törzsszám: Az első javaslat, terv kelte: Név:
Javaslat/terv sorszáma: A jelenlegi javaslat, terv kelte: Névváltozás (dátummal):
Születési hely, idő:
Anyja születési neve:
Név
Az elhelyezési értekezletre meghívottak névsora Olvasta-e előzetesen a Szakterület/rokonsági fok GYSZ-3 adatlapokat?
Jelenlét igazolása
I. Elhelyezési javaslat 1. Miért vált szükségessé az elhelyezési értekezlet összehívása? (a veszélyeztető tényezők; az elhelyezés
35 megváltoztatásának indokai)
2. A Gyvt.-ben vagy más jogszabályban biztosított - még igénybe nem vett - segítség esetén elképzelhető-e, hogy a szülő(k) gondoskodjanak a gyermekről?
3. Mely szolgáltatások igénybevételére lenne ehhez szükség?
4. Elérhetők-e ezek?
5. Felajánlották-e ezeket a szolgáltatásokat a szülő(k) számára?
6. Miért nem vette/vették igénybe?
7. Vállalja-e ezek igénybevételét?
8. A gyermek rokonai/tágabb családjának tagjai közül - a jelenlevőket leszámítva - kit kérdeztek meg a gyermek elhelyezésére, illetve a gyermek gondozására vonatkozóan? Személyek: Vélemények: 9. Elhelyezhető-e a gyermek valamelyik különélő szülőnél, nagyszülőnél, nagykorú testvérnél, illetve harmadik személynél? (Kinél, milyen támogatások igénybevételével?)
10. Milyen egyéb szervezettel/személlyel konzultáltak a gyermek helyzetéről és a vele kapcsolatos elhelyezésről? A javaslat elkészítéséhez rendelkezésre álló írásos vélemények, szakvélemények, javaslatok felsorolása: (forrás, dátum)
11. Milyen szükségleteket kell az elhelyezésnek kielégítenie a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, az egyéb szakemberek, az érdekeltek és érintettek szerint az alábbiak vonatkozásában? a) Egészségi állapot Szakértői Szülő(k) véleménye: Gyermek igénye: Egyéb vélemények: Szakszolgálat vélemények alapján: javaslata:
b) Mentális, pszichés állapot Szakértői Szülő(k) véleménye: vélemények alapján:
Gyermek igénye, véleménye:
c) Oktatás/továbbtanulási tervek, lehetőségei Szakértői Szülő(k) véleménye: Gyermek igénye, vélemények alapján: véleménye:
d) Családi, rokoni, baráti kapcsolatok ápolása/korlátozása
Egyéb vélemények:
Szakszolgálat javaslata:
Egyéb vélemények:
Szakszolgálat javaslata:
36 Szülő(k) véleménye:
Gyermek igénye, véleménye:
Szakértői vélemények alapján:
e) Nemzetiségi, etnikai hovatartozás, anyanyelv ápolása Szülő(k) véleménye: Gyermek igénye, Szakértői véleménye: vélemények alapján:
Egyéb vélemények:
Szakszolgálat javaslata:
Egyéb vélemények:
Szakszolgálat javaslata:
A fenti különleges adat kezeléséhez hozzájárulok: .............................................................................. szülő, más törvényes képviselő aláírása f) Vallás: a szülő(k) és a gyermek igénylik-e a gyermek vallásos nevelését? Szülő(k) véleménye: Gyermek igénye, Szakértői Egyéb vélemények: Szakszolgálat véleménye: vélemények alapján: javaslata:
A fenti különleges adat kezeléséhez hozzájárulok: .............................................................................. szülő, más törvényes képviselő aláírása g) Kultúra, sport Szülő(k) véleménye:
Gyermek igénye, véleménye:
Szakértői vélemények alapján:
Egyéb vélemények:
Szakszolgálat javaslata:
h) Egyéb igény vagy szükséglet Szülő(k) véleménye: Gyermek igénye, véleménye:
Szakértői vélemények alapján:
Egyéb vélemények:
Szakszolgálat javaslata:
12. Az értekezlet javaslata: átmeneti nevelésbe vétel tartós nevelésbe vétel
gondozás gyermekjóléti alapellátásban egyéb: ..............................................................................
13. Amennyiben a gyermek nevelésbe vételét javasolják, vegyék számba a kiskorú rokonokat (testvéreket, féltestvéreket, unokatestvéreket), egyéb személyeket, akikkel/aki(k) miatt az együttes elhelyezés indokolt lehet. Név, rokonsági fok, gondozási hely:
Gyermek kívánsága:
Szülő kívánsága:
Szakértői Bizottság javaslata:
Értekezlet javaslata, indoklással:
14. Átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel esetén javasolt elhelyezés
37 a) A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata az elhelyezés típusára:
b) Elhelyezési lehetőségek a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása alapján: Gondozó intézmény/gondozó személy (rokonsági fok): Fenntartó/munkáltató/megbízó neve: Cím/fenntartó intézmény címe: Amennyiben mégsem a megjelölt intézményt javasolják, miért nem? Gondozó intézmény/gondozó személy (rokonsági fok): Fenntartó/munkáltató/megbízó neve: Cím/fenntartó intézmény címe: Amennyiben mégsem a megjelölt intézményt javasolják, miért nem? Gondozó intézmény/gondozó személy (rokonsági fok): Fenntartó/munkáltató/megbízó neve: Cím/fenntartó intézmény címe: Amennyiben mégsem a megjelölt intézményt javasolják, miért nem? Gondozó intézmény/gondozó személy (rokonsági fok): Fenntartó/munkáltató/megbízó neve: Cím/fenntartó intézmény címe: Amennyiben mégsem a megjelölt intézményt javasolják, miért nem? c) Az értekezlet javaslata: Gondozó intézmény/gondozó személy (rokonsági fok): Fenntartó/munkáltató/megbízó neve: Cím/fenntartó intézmény címe:
Gyám/hivatásos gyám
Vagyonkezelő
Neve: Munkáltató/fenntartó/megbízó: Székhelye/címe: Elérhetősége: Neve: Munkáltató/fenntartó/megbízó: Székhelye/címe:
38 Elérhetősége: Javaslat a gyermek lakóhelyének megállapítására: d) A javasolt elhelyezés megfelel-e a gyermek szükségleteinek, igényeinek? igen részben nem (miért?) egészségi állapot pszichés, mentális állapot családi kapcsolatok speciális ellátásra való igény különleges ellátásra való igény oktatás nemzeti, etnikai, anyanyelvi hovatartozás vallás kultúra, sport egyéb Miért éppen ezt az elhelyezést javasolják - különös figyelemmel azokra a szükségletekre, amelyekre a válasz „részben” vagy „nem”?
Kérjük az értekezlet vezetőjét, hogy most írassa alá a szülő(k)kel, a gyermekkel és a többi résztvevővel az adatlapnak az elhelyezési javaslatra vonatkozó részét. Ha nem értenek egyet, fejtsék ki annak okát! Az elhelyezési javaslattal egyetért
Az elhelyezési javaslatot ellenzi Fejtse ki, hogy miért!
Gyermek Anya/törvényes képviselő Apa/törvényes képviselő Gyermekjóléti szolgálat (intézmény neve is) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat Gyermekjogi képviselő Leendő gondozási hely képviselője Egyéb meghívott gondozási helyek képviseletében
II. Egyéni elhelyezési terv átmeneti nevelésbe vétel esetén 1. Várhatóan mennyi ideig fog a nevelésbe vétel tartani? Az alább megadott lehetőségek közül jelölje be azt az időtartamot, amelyen belül a nevelésbe vétel okai valószínűleg megszüntethetők! 1/2 év
1 év
1-3 év
3 évnél hosszabb idő
39 2. Várhatóan kikhez térhet vissza a gyermek a nevelésbe vétel megszüntetése után? 3. Melyek azok a feltételek, amelyek megvalósulása nélkül a nevelésbe vétel nem szüntethető meg? 4. Amennyiben a gyermek életkora indokolja, milyen segítségre lesz szüksége az önálló élet kialakításához?
Feladat:
Határidő: Felelős: 5. Részletezze a szülőt, illetve azon személyt érintő feladatokat, akihez a gyermek a nevelésbe vétel megszüntetése után visszatérhet! Nevezze meg a személyeket, az igénybe vehető segítséget, a felelősöket és tűzzön ki határidőket! Feladat Igénybe vehető segítség Felelős Határidő személy(ek)
6. Részletezze a gyermeket érintő feladatokat, az igénybe vehető segítséget, a felelősök nevét és a határidőket! Feladat Igénybe vehető segítség Felelős Határidő személy(ek)
7. A célok megvalósításához szükséges bírósági, hatósági intézkedések:
8. Javaslat a szülő(k)kel, vagy ennek hiányában más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolattartás szabályozására: Anya / hiányában más kapcsolattartásra jogosult személy Név: Rokonsági fok: A kapcsolattartás célja: folyamatos kapcsolattartás esetén gyakorisága: időtartama: időszakos kapcsolattartás esetén gyakorisága: időtartama: kapcsolattartás történhet a gyermek gondozási helyén a gyermek gondozási helyén kívül - hol? A gyermek elvitele és visszavitele esetén a találkozás helye, ideje, módja: Szükséges-e szakember jelenléte a találkozásnál? A kapcsolattartás egyéb módjai: Milyen segítségre van szüksége a kapcsolattartáshoz?
Igen Nem A segítségnyújtásért felelős személy neve:
40 Apa / hiányában más kapcsolattartásra jogosult személy Név: A kapcsolattartás célja: folyamatos kapcsolattartás esetén
Rokonsági fok:
gyakorisága: időtartama: időszakos kapcsolattartás esetén gyakorisága: időtartama: kapcsolattartás történhet a gyermek gondozási helyén a gyermek gondozási helyén kívül - hol? A gyermek elvitele és visszavitele esetén a találkozás helye, ideje, módja: Szükséges-e szakember jelenléte a találkozásnál? A kapcsolattartás egyéb módjai: Milyen segítségre van szüksége a kapcsolattartáshoz?
Igen Nem A segítségnyújtásért felelős személy neve:
Egyéb rokon, személy kapcsolattartásnak módja az elhelyezési értekezleten elhangzottak alapján:
Megnevezhető-e valaki, akivel a kapcsolatok fenntartását nem javasolják?
Igen - kivel, miért?
Nem 9. A gyermek gondozását segítő tájékoztatás a) A gyermek egészségi állapota miatt várhatók-e olyan Igen akut helyzetek (hisztériás vagy epilepsziás rohamok, súlyos allergiás reakciók, asztmatikus rohamok stb.), amelyek veszélyeztethetik a gyermeket vagy környezetét? Nem Mit tegyen a gondozó a veszély elhárítása érdekében?
b) A gyermek fizikai, érzelmi állapotával kapcsolatban Van van-e olyan fontos, a T lapon és a jelen Elhelyezési Tervben eddig még nem közölt tudnivaló, ami az elhelyezés megkezdésekor azonnal szükséges ahhoz, hogy a gyermek a megfelelő ellátást megkapja? Ha van, részletezze Nincs c) A gyermek gondozását segítő szakemberek gyámi tanácsadó név: intézmény, elérhetőség:
41 családgondozó
név: intézmény, elérhetőség: nevelőszülői tanácsadó név: intézmény, elérhetőség: magasabb vezető/szakmai vezető név: intézmény, elérhetőség: A családot gondozó szakember név: intézmény, elérhetőség: d) A kötelező felülvizsgálatot megelőzően az elhelyezés felülvizsgálatának javasolt időpontja (év/hó): e) Amennyiben a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gondozónál található-e a gyermek: személyazonosító okmánya Igen Nem - hol van? lakcímkártyája Igen Nem - hol van? TAJ-kártyája Igen Nem - hol van? útlevele (ha van) Igen Nem - hol van? Közgyógyellátási igazolványa (ha jogosult) Igen Nem - hol van? f) A nevelésbe vétel előtt a gyermek családi pótlékát, illetve árvajáradékát kinek folyósították?
név: cím:
A gyámhivatallal jóváhagyandó pontokat az adatlapon dőlt betűkkel jelöltük! Az elhelyezési tervvel egyetért Gyermek Anya/törvényes képviselő Apa/törvényes képviselő Gyermekjóléti szolgálat (intézmény neve is) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat Gyermekjogi képviselő (spec. esetben) Leendő gondozási hely képviselője Egyéb meghívott gondozási helyek képviseletében
Vélemények, ellenvélemények részletes kifejtése:
Az elhelyezési tervet ellenzi
42
„Betétlap” Elhelyezési terv (A területi gyermekvédelmi szakszolgálat tölti ki.) Törzsszám:
Javaslat/terv sorszáma:
Az első javaslat, terv kelte:
A jelenlegi javaslat, terv kelte:
Név:
Névváltozás (dátummal):
Születési hely, idő:
Anyja születési neve:
Név
Az elhelyezési értekezletre meghívottak névsora Olvasta-e előzetesen a Szakterület/rokonsági fok GYSZ-3 adatlapokat?
Jelenlét igazolása
Útmutató a kitöltéshez TESZ-1 Az adatlap funkciója: 1. a gyermek elhelyezésének, elhelyezésének módosítása, elhelyezési javaslatának elkészítése vagy módosítása érdekében összehívott elhelyezési értekezleten történtek dokumentálása, 2. a területi gyermekvédelmi szakszolgálat más szakemberekkel, érintettekkel történt megbeszélése alapján kialakított elhelyezési javaslatának és elhelyezési tervének rögzítése. Az adatlap kitöltője a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az alábbiak szerint: 1. amennyiben az értekezlet azt javasolja, hogy a gyermeket ne vegyék nevelésbe, csak az elhelyezési javaslat töltendő ki, 2. amennyiben az elhelyezési értekezlet csak az elhelyezési terven, illetve annak egyes elemein kíván módosítani, csak az elhelyezési terv megfelelő pontja és a mellékelt betétlap töltendő ki, 3. amennyiben tartós nevelt gyermek gondozási helyére kell javaslatot tenni, az adatlapnak csak az „Elhelyezési javaslat” című része töltendő, a tervet a TESZ-2 adatlap tartalmazza. A kitöltés ideje: az elhelyezési értekezleten, illetve a terv módosításakor. Az adatlap továbbítása: a gyámhivatalnak, majd a gyámhivatali elfogadás után a gyámhivatal felhívására a gyermekjóléti szolgálatnak, a területileg illetékes jegyzőnek és az újonnan kijelölt gondozási helynek.
XVI. számú adatlap „TESZ-2” - Egyéni elhelyezési terv tartós nevelésbe vétel esetén (A területi gyermekvédelmi szakszolgálat tölti ki!)
43 Törzsszám:
Terv sorszáma:
Az első terv kelte:
A jelenlegi terv kelte:
Név:
Névváltozás (dátummal):
Születési hely, idő:
Anyja születési neve:
Név
Az elhelyezési értekezletre meghívottak névsora Szakterület/rokonsági fok
Jelenlét igazolása
1. Miért vált szükségessé a tartós nevelésbe vétel?
2. Sorolja fel a gyermek sorsának hosszú távú rendezésére alkalmas lehetőségeket! (Az első elhelyezés esetén vegyék figyelembe a rokonok felkutatásának szükségességét!)
3. Milyen hosszú távú célt javasolnak a gyermek sorsának rendezésére? - örökbefogadás - gondozás otthont nyújtó ellátásban nagykorúságig ▪ nevelőszülőnél ▪ gyermekotthonban - az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezés Indokolja meg a javaslatot!
4. A meghatározott cél eléréséhez szükséges gondozás várható időtartama: ......................................................................... 5. A meghatározott cél eléréséhez szükséges bírósági, hatósági intézkedések, egyéb kezdeményezések:
44 6. A meghatározott cél eléréséhez szükséges szociális, mentálhigiénés és személyiségfejlesztő támogatások részletezése:
Feladat
Igényelt segítség
Felelős személy(ek) megnevezése
Határidő
7. Amennyiben az örökbefogadásra nincs remény, vizsgálják meg a gyermek szülővel való kapcsolattartásának lehetőségét! a) Indokolja-e valami a kapcsolattartást? igen ▲ Miért? nem ▲ b) A kapcsolattartás összhangban áll-e a gyermek érdekeivel? A gyám és a gondozó véleménye: Szakértői vélemények megjelenítése:
A gyermek véleménye, kérése:
Érkezett-e a szülőtől kérelem?
c) Javaslat a kapcsolattartás módjára és formájára:
8. Van-e más olyan kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó - akinél a gyermek jelenleg nem helyezhető el -, aki a hatályos jogszabályok szerint a gyermekkel kapcsolatot tarthat? Név, rokonsági fok:
a) Összhangban áll-e a gyermek érdekeivel? A gyám és a gondozó véleménye:
Szakértői vélemények megjelenítése:
A gyermek véleménye, kérése:
Érkezett-e a hozzátartozótól kérelem?
b) Javaslat a kapcsolattartás céljára, módjára és formája:
45 9. Eddigi kapcsolatai közül ki(k) az(ok) a személy(ek), akivel/akikkel a kapcsolat fenntartása, ápolása a gyermek érdekeit szolgálja, illetve kivel/kikkel nem?
10. Milyen teendők, körülmények szükségesek a kapcsolattartások megvalósításához? (találkozások megszervezése, mentálhigiénés és egyéb támogatás stb.)
11. Amennyiben a gyermek életkora indokolja, milyen segítségre van szüksége az önálló élet kialakításához? Feladat Határidő Felelős személy(ek) megnevezése
12. A következő felülvizsgálat javasolt időpontja: ................................................................................................................ 13. Az értekezleten jelen voltak véleménye az elhelyezési javaslatról és az egyéni elhelyezési tervről (aláírással): Az elhelyezési javaslattal egyetért
Az elhelyezési javaslatot ellenzi
Az elhelyezési tervvel egyért
Az elhelyezési tervet ellenzi
Gyermek Gyám Területi gyermekvédelmi szakszolgálat Gyermekjogi képviselő (spec. esetben) Leendő gondozási hely képviselője Egyéb meghívott gondozási helyek képviseletében Más kapcsolattartásra jogosult, személy
Vélemények/ellenvélemények részletes kifejtése: Útmutató a kitöltéshez TESZ-2 Az adatlap funkciója: a tartós nevelésbe vett gyermek sorsának hosszú távú megtervezését és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat tartalmazza. Amennyiben az elhelyezési értekezleten a gyermek elhelyezésére is javaslatot kell tenni, együtt töltendő a TESZ-1 adatlap elhelyezési javaslatával.
46 Az adatlap kitöltője: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat. A kitöltés ideje: a tartós nevelésbe vételről szóló gyámhivatali határozatban foglalt felkérés szerint, legkésőbb az azt követő 30 napon belül. Az adatlap továbbítása: a gyámhivatalnak, majd a gyámhivatali elfogadás után a gyámhivatal felhívására a gyermekjóléti szolgálatnak, a területileg illetékes jegyzőnek és az újonnan kijelölt gondozási helynek. Útmutató a kitöltéshez: „TESZ-4” Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermek hivatásos gyámja féléves beszámolójának és felülvizsgálat előtti helyzetértékelésének rögzítése. Az adatlap kitöltője: a hivatásos gyám. A kitöltés ideje: 1. a nevelésbe vételt követő félévenként, illetve a gyámhivatal felkérésére, 2. a gyámhivatali felkérést követő 15 napon belül. Az adatlap továbbítása: 1. féléves beszámoló alkalmával a gyámhivatalnak, 2. a gyámhivatalnak és a gyermekjóléti szolgálatnak felülvizsgálatkor.
47