AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZÖVETSÉGE ÉS A GYERMEKI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE, INTÉZMÉNYRENDSZERE (ELŐADÁS-dr. Tanoss Zsuzsanna)
Bevezetés Az ENSZ egyik nagy vívmánya az emberi jogokra vonatkozó törvények átfogó rendszerének kidolgozása. Jelen előadás témája az ENSZ gyermekek jogainak rögzítéséért, védelméért és azok érvényesüléséért felelős szervezetek módszereinek vizsgálata, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanács Különleges Eljárásaira és a Gyermekjogi Bizottság tevékenységére. Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy honnan ered az ENSZ emberi jogok védelmére vonatkozó kötelezettsége általában. Ez a kötelesség az ENSZ Alapokmányában („Alapokmány”) rögzített elvekben, amely szerint az ENSZ népei újból hitet tesznek az alapvető emberi jogok, illetve az emberi jogi személyiség méltósága és értéke mellett,1 valamint az 1. és 55. § rendelkezéseiben gyökerezik. Az Alapokmány 1.§-a rögzíti az ENSZ célját arra vonatkozóan, hogy az alapvető emberi jogok és emberi szabadságok mindenki részére való biztosítása és tiszteletben tartásának előmozdítása révén nemzetközi együttműködést létesítsen,2 az 55.§ pedig megfogalmazza azt, hogy az állandóság és a jólét megvalósítása céljából - amelyhez békés és barátságos nemzetközi kapcsolat szükséges - az ENSZ aktívan közreműködik az előbbiek megvalósításában.3 Az előadás elsőként a gyermekek jogaira vonatkozó legfontosabb dokumentumokat röviden tárgyalja, majd ezek kapcsán az államok gyermekek jogainak védelmére vonatkozó kötelezettségeit vizsgálja a Bécsi Egyezmény egyes rendelkezéseire és a Maastrichti Irányelvekre hivatkozva. Ezt követően a különböző ENSZ szervezetek tevékenységéről lesz szó, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanácsra, illetve annak Különleges Eljárásaira és a Gyermekjogi Bizottság működésére. Az előadás a Millenniumi Célok és az UNICEF tevékenységének összefoglalásával zárul. Az előadás a lehetséges terjedelemre tekintettel nem tud kitérni az egész intézményrendszer részletes elemzésére.
1 2 3
ENSZ Alapokmány elérhető: http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/186
ibid ibid
1
Dokumentumok Már az ENSZ elődje a Nemzetek Szövetsége is rögzítette 1924-ben, a Gyermek Jogairól Szóló Genfi Deklarációban, hogy az emberiség köteles biztosítani a gyermek számára a lehető legjobbat, mindenfajta megkülönböztetés nélkül. Ez a dokumentum, amely a benne rögzített alapelvek megfogalmazásával elsőként sugallta a gyermeki jogok különleges védelmének szükségességét.4 35 évvel később – 1959-ben – a fentieket megerősítette az ENSZ, az Emberi Jogi Bizottsága által előkészített, a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozatában. (Nem kötelező az államokra nézve ugyanúgy, mint az előző dokumentum, az ENSZ Közgyűlés fogadta el 1959. november 20. napján kelt határozatában.) Ugyanakkor kiegészítette azzal az alapelvvel, hogy nemcsak jogi, hanem minden más eszközzel is biztosítani kell a gyermek – fizikai és szellemi fejletlenségükre figyelemmel - különleges védelmét annak érdekében, hogy fizikai, szellemi, erkölcsi, lelki és társadalmi szempontból egy egészséges és megfelelő környezetben fejlődhessen,
szabadságot
és
méltó
körülményeket
biztosítva
számára.
Mindezek
megvalósításához, a gyermek legfőbb érdeke tartandó szem előtt mindenek felett a jogszabályok megalkotásakor.5 Az előbbi dokumentumokon kívül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata6 fogalmazta meg 25.§ (2) bekezdésében, hogy a gyermekkor (az anyasággal együtt) különleges védelmet és támogatást igényel. Ezt az elvet hangsúlyozta Polgári és Politikai Jogok-,7 illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya.8 Ki a gyermek? 1989-ben az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye („Gyermekjogi Egyezmény”) definiálta, hogy minden ember gyermeknek tekintendő a 18. életévének betöltéséig, kivéve, ha a nagykorúságot a rá vonatkozó jogszabálynak megfelelően ennél korábban elérte.9 A Gyermekjogi Egyezmény 1990-ben lépett hatályba. Jelenleg 193 ország mondható részesnek. Magyarország 1991-ben ratifikálta a Gyermekjogi Egyezményt.10 A
4
Geneva Declaration of the Rights of the Child elérhető: http://www.un-documents.net/gdrc1924.htm {2009.11.30.} Declaration of the Rights of the Child 1. cikk elérhető: http://www.cirp.org/library/ethics/UN-declaration/{2009.11.30.} 6 http://www.un.org/en/documents/udhr/ {2009.11.30.} 7 http://www2.ohchr.org/english/law/ccpr.htm {2009.11.30.} 8 http://www2.ohchr.org/english/law/cescr.htm 9 Gyermekjogi Egyezmény 1.§ elérhető: http://www.childtrafficking.org/eng/convention_and_guidelines/convention_on_the_rights_of_the_child.pdf {2009.11.30.} 5
10
UN Treaty Collection elérhető: http://treaties.un.org/Pages/ViewDetails.aspx?src=TREATY&mtdsg_no=IV11&chapter=4&lang=en {2009/12/02}
2
Gyermekjogi Egyezmény 3. §-a szintén rögzíti a gyermek mindenek felett álló érdekének tekintetbe vételét az egyes döntések meghozatalakor. A Gyermekjogi Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvei A gyermekkatonák világszerte hatalmas számban való alkalmazásának problémájára „reagálva” fogadta el 2000. május 25. napján az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Fegyveres Konfliktusba Való Bevonásáról Szóló Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely 2002-ben lépett hatályba. Csak azon állam csatlakozhat az egyezményhez, amelyik a Gyermekjogi Egyezménynek részese, de legalábbis aláírta azt.11 A gyermekek kizsákmányoltságának és a velük való kereskedelem elleni tiltakozás eredményeként született meg a Gyermekek Eladásáról, a Gyermekprostitúcióról és Gyermekpornográfiáról Szóló Fakultatív Jegyzőkönyv, amely szintén 2002-ben lépett hatályba. Az államok kötelezettsége általában a gyermekek jogainak védelmében Az Emberi Jogi Bizottság A gyermekek jogairól szóló 17. számú Megjegyzésében hangsúlyozza azt a gondolatot, hogy az államok már a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának aláírásával is azon kötelezettségnek vetették alá magukat, - elismerve a gyermek védelemhez való jogát, amelyet a család, a társadalom és az állam kell, hogy biztosítson - hogy az Egyezmény 24.§-ának megfelelően védelmet nyújtanak a gyermeknek, csupán e mivoltára tekintettel. E paragrafus nemzeti jogba történő implementálása azt jelenti, hogy speciális intézkedések megtételével védelmezi a gyermekek jogait.12 A Bécsi Egyezmény 26.§-a kimondja, hogy minden hatályos szerződés köti a részes feleket és azokat jóhiszeműen kell az államoknak végrehajtaniuk.13 Az 1993-as Emberi Jogi Konferencia eredményeként született dokumentum kimondta azt, hogy a nemzetközi közösség minden tagjának kötelessége az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme, azaz az állam feladata - tekintet nélkül a politikai, gazdasági és kulturális helyzetre -
11 Optional Protocol to the Convention on the Rights of the Child on the involvement of children in armed conflicts 9.§(1) elérhető: http://www2.ohchr.org/english/law/crc-conflict.htm {2009.11.29.} 12 Office of the High Commissioner for Human Rights. General Comment No.17..: Rights of the Child. (Art.24).: 07/04/89 CCPR General Comment No.17. (General Comments). 1.pont elérhető: http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/(Symbol)/cc0f1f8c391478b7c12563ed004b35e3?Opendocument {2009.11.30.} 13 Bécsi Egyezmény elérhető: http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Jogszabalyok/nemzetkozi_dipl_konzuli_jog/BE_szerzodesek_j ogarol.htm {2009.11.30.}
3
mindezek biztosítása minden egyén számára.14 Az 1997-es Maastrichti Irányelvek15 hármas kötelezettséget fogalmaztak meg, amelyeknek megfelelően az állam kötelessége tisztelni, védeni a polgári és politikai jogokat és elősegíteni (erősíteni) azok érvényesülését.16 A jogok tisztelete – amely Alston17 szerint ún. „hands off duty” – azt jelenti, hogy az állam tartózkodik minden olyan lépéstől, amely e jogok gyakorlását akadályozza, nehezíti vagy lehetetlenné teszi; a védelmi kötelezettsége keretében az állam az egyént bármely 3. személy által ellene elkövetett jogsértéstől meg kell, hogy óvja, végül a jogok érvényesülésének elősegítése aktív lépések megtételét követeli meg, az állam kifejezett kötelezettsége az egyénnel szemben. Ez utóbbira figyelemmel az állam tehát olyan törvényhozási, közigazgatási, költségvetési és igazságszolgáltatási lépéseket tesz, amelyek e jogok gyakorlását és érvényesülését mozdítja elő.18 Ennek keretében segélyeket nyújt (provide) vagy például kampányokat szervez az emberi jogok hangsúlyozásáért (promote).19 Ezektől a gondolatoktól jutunk el a Gyermekjogi Egyezmény 4. §-ában rögzített állami kötelezettséghez, amely szerint a részes államok meg kell hozniuk minden olyan törvényhozói, közigazgatási vagy egyéb intézkedést, amelyek az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek. A Gyermekjogi Bizottság arra szólítja fel az államokat, hogy amennyiben gazdasági, szociális és kulturális jogokról van szó, ezeket az intézkedéseket a rendelkezésükre álló erőforrások maximális kiaknázásával hozzák meg.20 Mindezek megvalósításához azonban a civil társadalom közreműködése is szükséges. Nincs meghatározva az, hogy az erőforrások maximális kiaknázása összegszerűen mit jelent, de az állam jelentéséből ki kell annak tűnnie, hogy bár az erőforrások végessége ismeretes, mégis amilyen összeg el lett különítve, azt az állam elsősorban a gyermekek jogainak érvényesítése érdekében tette. Ha az állam szükségesnek látja, akkor vegye igénybe más szervezetek segítéségét. Tehát a Bizottság nem kíván lehetetlent.21 A Bizottság hangsúlyozza a kormányok és a civil szervezetek közötti együttműködés fontosságát, hiszen véleménye
14
United Nations General Assembly (12 July 1993). A/CONF.157/23. Vienna Declaration and Programme of Action. 5.§ elérhető: http://www.unhchr.ch/huridocda/huridoca.nsf/(symbol)/a.conf.157.23.en {2009.12.01.} 15 Maastricht Guidelines on Violations of Economic, Social and Cultural Rights, Maastricht, January 22-26 1997 elérhető: http://www1.umn.edu/humanrts/instree/Maastrichtguidelines_.html {2009.12.01.} 16 Maastricht Guidelines 6.pont 17 Steiner, H.J., Alston, P. & Goodman R., 2008. International Human Rights in Context. Law Politics, Morals. 187.oldal Oxford: Oxford University Press 18 Maastricht Guidelines ibid 19
Alston, 2008. (Megj.: Philip Alston egyebek mellett különleges referens: Special Rapporteur on extrajudicial, summary or arbitrary execution. Ő négyféle kötelezettséget különböztet meg, ang.: to respect, to protect/prevent, to provide and to promote.) 20
General Comment Committee ibid 7. oldal
21
4
szerint csak így lehet feltérképezni a hiányosságokat és kidolgozni az orvoslásuk érdekében megteendő lépéseket. A Bizottság a kormányoknak azt javasolja, hogy munkáljanak ki egy nemzeti stratégiatervet, amelyben a kitűzött célok elérésére megoldásokat kínálnak.22 Ezen tervek végrehajtásának folyamatos ellenőrzését is biztosítani kell.
23
Az államok további
kötelezettségei közé tartozik, hogy ismertté tegyék a gyermekek minél szélesebb körében a Gyermekjogi Egyezményt, ennek érdekében az állami közintézményeknek és a civil szervezeteknek is meg kell tenniük mindent.24 ENSZ emberi jogok védelméért felelős szervei, különös tekintettel a gyermekek jogaira ENSZ Alapokmánya alapján létrehozott intézmények:25 -
Emberi Jogi Tanács (2006 óta, régen Bizottság Az Emberi Jogokért - Commission on Human Rights);
-
Egyetemes Időszaki Felülvizsgálat (UPR, államok által végrehajtott);
-
Emberi Jogi Tanács Különleges Eljárásai.
Az egyezményekkel létrehozott ún. bizottságok (9): =Független szakértőkből álló tanácsok, amelyek ellenőrzik az egyezmények részes államok26 általi, nemzeti jogba való átültetését.27 A bizottságok működésének célja, hogy az egyes állami jelentések elemzésével ellenőrzik az emberi jogok érvényesülését. Ezek a bizottságok a következők:28 1. Emberi Jogi Bizottság (az Emberi és Polgári Jogok Egyezségokmányában és annak Fakultatív Jegyzőkönyveiben (2) foglaltak érvényesülésének ellenőrzése)-1977 óta működik
22
ibid 8.oldal ibid 9.oldal 24 ibid 14-15.oldal 25 Office of the High Commissioner for Human Rights. Human Rights Bodies elérhető: http://www.ohchr.org/EN/HRbodies/Pages/HumanRightsBodies.aspx {2009.12.01.} 26 Részes állam: ha az állam az egyezményt ratifikálja, vagy a részességére irányuló nyilatkozatot (accession) tesz. Utóbbi aktusnak ugyanaz a hatása, mint a ratifikációnak, azaz az egyezmény az államra nézve kötelező lesz. 27 Office of the High Commissioner for Human Rights (2008). Working with the United Nations Human Rights Programme A Handbook for Civil Society 42. oldal elérhető: {2009.12.02.} 28 ibid 46-47.oldal 23
5
2. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (a vonatkozó egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének (2008) implementálásáért is felelős lesz, amely azonban csak 2009-től írható alá29)-1985 óta működik 3. Faji Diszkrimináció Eltörlésének Bizottsága -1970 óta működik 4. Nők Elleni Diszkrimináció Bizottsága (fakultatív jegyzőkönyv is)-1982 óta működik 5. Kínzás
Elleni
Bizottság
és
az
Egyezmény
Fakultatív
Jegyzőkönyvének
Érvényesüléséért Felelős Bizottsága -1987, Albizottság a Kínzás Megelőzéséért-az egyezmény fakultatív jegyzőkönyve által létrehozott-2006 óta működik 6. Gyermekjogi Bizottság-1991 óta működik 7. Bevándorló Munkavállalók Bizottsága-2004 óta működik 8. Mozgáskorlátozott Személyek Jogaiért Felelős Bizottság (fakultatív jegyzőkönyv implementálásának ellenőrzése is a hatáskörébe tartozik!)-2008 óta működik 9. Az Erőszakkal Fogvatartottak Bizottsága-2008-ban alapítva (még nem működik, hiszen a kapcsolódó Egyezmény sem lépett még hatályba) A fenti bizottságok nemcsak a riportok vizsgálata alapján, hanem más ENSZ szervek jelentéseiből is információkat szerezhetnek az adott államban fennálló emberi jogi helyzetről. Egyes bizottságokhoz egyedi panaszok is benyújthatók olyan személyek által, akik azt állítják, hogy a részes állam megsértette a vonatkozó emberi jogaikat. Ezek: az Emberi Jogi-, a Faji Megkülönböztetés Elleni-, a Kínzás Elleni, a Nők Hátrányos Megkülönböztetése Elleni, a Bevándorló Munkavállalók és a Mozgáskorlátozottak Jogaiért Felelős Bizottság. Előbbiek intézkedések megtételét kezdeményezhetik nemcsak egyéni panasz, hanem az általuk tapasztaltak vagy megismertek alapján. A jelentés lehet kezdeti és időszakos. A jelentések benyújtásának határidejét az adott egyezményben határozzák meg.30 Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala („Főbiztosi Hivatal”)31 -
feladata az ENSZ emberi jogok érvényesítéséért folytatott küzdelmének az irányítása;
29
Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Committee on Economic, Social and Cultural Rights Monitoring the economic, social and cultural rights. elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/cescr/index.htm {2009.12.02.} 30 A Handbook for Civil Society 43.oldal 31 ibid (a Főbiztosi Hivatal tevékenységére vonatkozó összes adat 15-39.oldal. Ha a forrás valahol különbözik, külön lábjegyzetben jelölve.) A Főbiztosi Hivatalt létrehozta a 48/141 Közgyűlési határozat.
6
-
élén a főbiztos (4 évre, egyszer megújítható): jelenleg Ms. Navanethem Pillay32 (2008tól) és a helyettes főbiztos áll;
-
felelős azért, hogy az ENSZ mindennemű tevékenysége során érvényesüljön: a biztonság és védelem, fejlődés és emberi jogok (az ENSZ 3 alappillére);
-
vezető szerepet tölt be az emberi jogok érvényesítésében;
-
székhely: Genf (és New York);
-
az ENSZ Titkársági Hivatalának része,
-
legfőbb feladatai közé tartozik az emberi jogok védelme és az emberi jogok érvényesítése, ajánlások megtétele az ENSZ illetékes szervei számára az emberi jogok érvényesítésére; tárgyalások folytatása a nemzeti kormányokkal; a nemzetközi együttműködés ösztönzése; technikai segítség nyújtása a nemzeti emberi jogi tevékenységhez, előbbiek érdekében együttműködik a tagállamok kormányaival, azok emberi jogi szervezeteivel vagy szerveivel (National Human Rights Institutions), és a regionális és nemzetközi emberi jogi szervezetekkel;
-
az ENSZ minden emberi jogi szervének, szervezetének, intézményének a működését támogatja, tevékenysége szerves része azoknak;
-
az Emberi Jogi Tanács működéséhez is jelentős támogatást nyújt, különös tekintettel az ún. Különleges Eljárásokra.
-
Felépítése: Végrehajtó és Irányító Osztály, ezen belül a Végreható Iroda közvetlen segítség, asszisztencia a főbiztosnak és helyettesének. A Végrehajtó és Irányító Osztály alá tartoznak a következők: New York-i Iroda, amely közvetlen kapcsolatot tart fenn az ENSZ Biztonsági Tanácsával, a Közgyűléssel, a Gazdasági és Szociális Tanáccsal és az egyéb ENSZ kormányközi szervekkel. A Tervezési, Monitoring és Értékelési Osztály, vizsgálja a Hivatal programjainak hatékonyságát és rendszerét, mielőtt azokat alkalmaznák. A Kommunikációs Osztály stratégiákat dolgoz ki az emberi jogok megismertetésére, terjesztésére. A Donor és Külkapcsolati Osztály gondoskodik arról, hogy a tagállamok megismerhessék a Hivatal akcióterveit, programjait. A Biztonsági Osztály az alkalmazottak biztonságáért felel. A Civil Társadalmi Osztály pedig a civil társadalmi szervezetek és a Főbiztosi Hivatal közvetlen kapcsolattartását irányítja. Az Emberi Jogi Tanács és Emberi Jogi Egyezmények Testületeinek Osztálya közvetlenül segíti az Emberi Jogi Tanács
32
Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. About us. High Commissioner. elérhető: http://www.ohchr.org/EN/AboutUs/Pages/HighCommissioner.aspx {2009.12.03.}
7
működését, a Különleges Eljárások Osztályán dolgoznak a szakértők, akik a kutatómunkát végzik; ez az osztály végzi az ehhez szükséges adminisztratív munkát is. A Területi Működési és Technikai Együttműködés Hivatala a Főbiztosi Hivatal más országokban való jelenlétét támogatja. -
A Főbiztosi Hivatal a tárgykörökben végzett tevékenysége keretében (thematic work) (gyermekek jogai, anti-diszkrimináció, HIV/AIDS, stb.) azonosítja az adott emberi jogi témakörben fennálló problémákat, ezekre felhívja a figyelmet, szakértői útján kutatásokat végez; a normaalkotó munkáján belül nemzetközi alapelveket rögzít; a monitoring tevékenysége keretében az emberi jogok érvényesülését ellenőrzi; általános tájékoztatási kötelezettsége teljesítése során ismerteti az emberi jogokat az egyének számára, tréningeket biztosít a nemzeti rendőrségeknek és egyéb szerveknek, hogy tisztában legyenek a saját és mások (emberi) jogaival.
-
Az emberi jogok érvényesítésére vonatkozóan különböző akcióterveket, publikációkat készít a Főbiztosi Hivatal, amelyek szakmailag nagy segítséget jelentenek mind az ENSZ szerveinek, mind az államoknak.
-
Kiemelendő a Főbiztosi Hivatal békefenntartó akcióknál való jelenlétének (pl. Afganisztán, Szudán, Szomália, Etiópia) fontossága. A Főbiztosi Hivatal szakértőket küld a területre, akik a fennálló helyzetet elemzik. Rengeteg esetben az adott állam kérésére a Főbiztosi Hivatal tényfeltáró kutatómunkát végez az emberi jogok megsértésére (tiszteletben tartását illetően) vonatkozóan, a legutóbbi ilyen tanulmány Palesztináról készült
Az ENSZ Közgyűlésének Szociális, Humanitárius és Kulturális Kérdésekkel Foglalkozó Bizottsága („Harmadik Bizottság”) Az ún. Harmadik Bizottság egyik fontos feladata emberi jogi kérdések vizsgálata, ide tartozik a következőkben tárgyalandó Különleges Eljárások keretében készített riportok áttekintése is. A Harmadik Bizottság különösen nagy hangsúlyt fektet a gyermekvédelemre, a kisebbségi jogokra és a faji diszkrimináció megoldására. A Harmadik Bizottság tevékenységi körébe tartozik a Közgyűlés által kezdeményezett (emberi jogi tárgyú) határozat-tervezetek megvitatása.33
33
UN General Assembly. Social, Humanitarian & Cultural, Third Committee. elérhető: http://www.un.org/ga/third/index.shtml {2009.12.01.}
8
Az Emberi Jogi Tanács34 (továbbiakban „Tanács”)35 Az ENSZ fő kormányközi, emberi jogok védelméért felelős szerve. A Tanácsnak 47 tagállam a tagja, akiket az ENSZ Közgyűlése közvetlenül választ titkos szavazással. Ha egy állam rendszeresen súlyos jogsértést követ el, akkor a tagok 2/3-ának szavazata alapján a tagsága felfüggeszthető.36 Rendszeresen ellenőrzi mind a 192 ENSZ tagállamban az emberi jogok érvényesülését.37 Bármelyik állam tag lehet, de az államoknak a jelölés során figyelembe kell venniük, hogy melyik állam tesz hatékony lépéseket az emberi jogok érvényesítéséért, illetve az állam Tanácsban való tagságra vonatkozó önkéntes jelentkezését, mint szempontot.38 Működésének alapvető célja, hogy általában javítsa az emberi jogi helyzetet az államokban és felhívja a figyelmet az esetleges jogsértésekre.39 A Tanács a Közgyűlés kiegészítő szerve. A székhelye Genfben van. A Tanács fő feladatai, hogy:40 -
előmozdítsa és elősegítse az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét minden egyén számára;
-
segítse az ENSZ emberi jogok védelméért folytatott küzdelmét;
-
felhívja a figyelmet az emberi jogok megsértésére és annak megoldására ajánlásokat tegyen;
-
technikai segítséget nyújtson az arra rászoruló és igénybe vevő államok részére (vagy amelyek nem igénylik, de elfogadják – itt is megmutatkozik az állami szuverenitás magas fokú figyelembevétele);
-
a különböző jellegű emberi jogi jogsértések fő fóruma legyen (thematic issues);
-
a Közgyűlés számára ajánlásokat készítsen a nemzetközi jog fejlesztésére az emberi jogok területén ;
34 35
Alapítása a 60/251 Közgyűlési határozattal.
Office of the High Commissioner for Human Rights. Human Rights Bodies The Human Rights Council elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/ {2009.12.01.} 36 A/RES/60/251 2. oldal Human Rights Council elérhető: http://daccess-ddsny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N05/502/66/PDF/N0550266.pdf?OpenElement 37 A Handbook for Civil Society 92.oldal 38 A/RES/60/251 2. oldal ( A tevékenységére vonatkozó összes adat innen; amennyiben más a forrás, külön van jelölve.) 39 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Universal Periodic Review elérhető: http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/UPR/Pages/UPRMain.aspx {2009.12.01.} 40 A/RES/60/251 2-3.oldal
9
-
együttműködjön az államok kormányaival, területi szervezetekkel, nemzeti emberi jogi intézményekkel és a civil társadalom egyéb szereplőivel az emberi jogok érvényesítéséért;
-
a Különleges eljárásokat koordinálja és, hogy
-
az Egyetemes Időszaki Vizsgálatot (Universal Periodic Review) lefolytassa, amelynek során minden évben 48 államot vizsgál meg minden olyan egyezmény betartásával kapcsolatban, amelynek az állam a részese.41
A Különleges Eljárások -
30 tárgykör szerinti és 8 területi eljárást jelöl jelenleg.42 Tárgykör szerinti mandátum: világszerte előforduló jelenségre vonatkozóan, tehát általában előforduló vagy mindenhol jellemző jogsértés vizsgálatára. A területi mandátum létrehozásának oka pedig az adott államban sorozatosan, hosszantartóan súlyos helyzet fennállásának megoldása.43
-
A Főbiztosi Hivatal 27 tárgykör szerinti eljárást támogat közvetlenül – kutatások végzésével, humán erőforrással, logisztikai segítséggel - a Különleges Eljárások Osztályán keresztül. A területi akciókért felelős osztályán keresztül pedig az összes területi különleges eljárást támogatja.
-
A tárgykör szerinti mandátumokat 3 évente újítják meg, a területieket pedig évente, hacsak a Tanács másképpen nem dönt.44
-
A Különleges Eljárásokért felelős tisztségviselő lehet egyetlen személy, az ún. különleges referens (elnevezése angolul: „Special Rapporteur” vagy „Special Representative of the Secretary General” or „Independent Expert”) vagy egy teljes munkacsoport (általában 5 személyből álló) (ibid), akiket prominens szakértők közül választanak.45
-
Olyan személy jelölhető referensi tisztségre, aki kellő szakértelemmel rendelkezik, az adott területen különösen, illetve aki független és pártatlan. Aki olyan (akár civil szervezetben is) pozíciót tölt be, amely ezzel a tisztséggel összeférhetetlen, nem
41
Office of the High Commissioner for Human Rights. Basic facts about the UPR. elérhető: http://www.ohc hr.org/EN/HRBodies/UPR/Pages/BasicFacts.aspx {2009.12.01.} 42 Office of the High Commissioner for Human Rights. Human Rights Bodies elérhető: http://www.ohchr.org/EN/HRbodies/Pages/HumanRightsBodies.aspx {2009.12.01.} 43 A Handbook for Civil Society 107.oldal 44 ibid 109.oldal 45 ibid 107.oldal
10
jelölhető. Kik jelölhetnek? Kormányok, nemzetközi szervezetek vagy ezok hivatala (pl. Főbiztosi Hivatal), civil szervezetek, illetve egyéb emberi jogi szervek.46 -
A referensek mandátumának létrehozása és a feladataik megjelölése határozatban történik. Fontos kiemelni azt, hogy a referensi tisztség betöltése semmilyen előnnyel nem jár, ezzel is biztosítva függetlenségüket és pártatlanságukat.47 Különleges Eljárás akkor is kezdeményezhető, ha az állam nem ratifikálta a vonatkozó egyezményt.48
-
Tevékenységük lényege részletesebben:
-
felveszik a kapcsolatot az adott kormánnyal az állítólagos jogsértésre vonatkozóan, ennek két írásos formája: sürgős kérés vagy tényfeltáró levél;49
-
általános jelentéseket készítenek a saját maguk által vizsgált témakörrel kapcsolatban;
-
látogatást tesznek a jogsértő államban és riportot állítanak össze a fennálló helyzetről az Emberi Jogi Tanács részére;50
-
sajtótájékoztatót adnak nemzetközi (emberi jogi) normákkal, elvekkel kapcsolatban vagy speciálisan egy adott helyzetre vonatkozóan;51
-
rendszeresen (évente) beszámolnak az Emberi Jogi Tanácsnak és amennyiben szükséges a Közgyűlésnek52 és
-
tanulmányokat is készítenek. 53 Mandátumuk általában már előfordult, folyamatban lévő vagy olyan emberi jogi
jogsértéssel kapcsolatos, amely nagy valószínűséggel bekövetkezhet.54
Kormányokkal való kapcsolatfelvétel A referensek saját megítélésére van bízva, hogy az adott jogsértéssel kapcsolatban beavatkoznak-e, illetve, hogyan avatkoznak közbe. A kormányok és a referensek közötti kapcsolatfelvétel rendszerint a következőképpen történik: a referens egy levelet küld a kormánynak, amelyben adatokat és a körülmények lírását kéri az állítólagos jogsértéssel
46
ibid 111.oldal Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Special Procedures of the Human Rights Council elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/chr/special/index.htm {2009.12.02.} 48 A Handbook for Civil Society 107.oldal 49 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. United Nations Special Procedures Facts and Figures 2008 1. oldal elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/chr/special/docs/Facts_Figures2008.pdf {2009.12.01.} 50 ibid 51 A Handbook for Civil Society 118.oldal 52 ibid 117.oldal 53 ibid 54 United Nations Special Procedures 6.oldal 47
11
kapcsolatban („letter of allegation”). Amennyiben szükséges, a referens vizsgálat lefolytatását vagy megelőző intézkedések (ha csak a jogsértés veszélye áll fenn) megtételét kéri a kormánytól.55 A beavatkozás általában véve a következő tényezőktől függ: a forrás megbízhatósága és az adatok hitelessége; a rendelkezésre álló információk, illetve a referensi megbízatás terjedelme, határai. A kapcsolatfelvételt a Főbiztosi Hivatal Különleges Eljárásokért Felelős Osztálya koordinálja.56 A sürgős kérést a referens akkor alkalmazza, ha a jogsértés megszüntetése nem tűr halasztást, pl. életveszély, amely sürgős cselekvést igényel. Ha az adott jogsértés több referens mandátumát érinti, közösen is felléphetnek. A tényfeltáró levelet általában abban az esetben küldik, ha a jogsértés már bekövetkezett. Alapvető célja, hogy a referens megbizonyosodjon arról, hogy a jogsértés elkövetésére vonatkozó állítások igazak.57
Látogatás egy államban A referens a látogatását megelőzően levélben kéri, hogy ellátogathasson az országba. Ennek ideje az adott állam (jelképes) hozzájárulásával meghosszabbítható. A referens a látogatása alkalmával általában (minden területre kiterjedően) méri fel az emberi jogi helyzetet, különös figyelmet fordítva természetesen a saját tevékenységi köréhez kapcsolódó speciális jogszabályokra és az arra vonatkozó intézményrendszerre. Az országban való tartózkodásukkor találkoznak a helyi ENSZ szervezetekkel, a civil szervezetek képviselőivel és az áldozatokkal (ha vannak) is. Mindezek alapján készítik elő a Tanácsnak benyújtandó jelentésüket, amelyek egyben az ajánlásaikat is tartalmazzák.58 A civil szervezeteknek a Különleges Eljárásokban is kiemelkedő a szerepük, hiszen a referensek figyelmét ők maguk is felhívhatják az adott jogsértésre, segítséget kérhetnek, meghívhatják, hogy a tevékenységüket támogassa.59 A civil társadalmi szereplők, akik a referens munkáját segíthetik:60 - emberi jogi szervezetek - egyéb jogvédő szervek
55
A Handbook for Civil Society 115.oldal ibid 116.oldal 57 ibid 58 ibid 125.oldal 59 ibid 60 ibid 119.oldal 56
12
- közösségi szervezetek - vallási szervezetek - az áldozatok rokonai - közintézmények, stb.
Egyéni panasz Nagyon fontos, hogy a referensekhez egyénileg is benyújthatók panaszok. Ezek benyújtására adatlapokat alakítottak ki, de a panaszt akkor is elbírálják, ha nem ezeken kérelmezik az ügy kivizsgálását. A panaszokat a Főbiztosi Hivatal Különleges Eljárások Osztályára kell küldeni. A panasznak mindenképpen tartalmaznia kell az áldozat adatait; az elkövető(k) adatait; ha nem az áldozat nyújtja be a panaszt, akkor a kérelmező szerv vagy személy (hozzátartozó neve); a dátumot és hely nevét, ahol a konkrét incidens történt és az ügy körülményeinek részletes jellemzését. A panaszt angolul, franciául vagy spanyolul kell megfogalmazni. Mindig meg kell nevezni melyik referens eljárását kéri az áldozat vagy képviselője.61Az információkat a referens bizalmasan kezeli mindaddig, amíg a Tanácsnak benyújtott riportot nyilvánosságra nem hozzák. (Ha a sértett szexuális bűntény áldozata vagy gyermekkorú, akkor a neve nem közölhető.)62 Jelenleg kettő referens lát el kifejezetten a gyermekekhez kapcsolódóan: a gyermekek eladása, gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia és az emberkereskedelemért felelős referens, különös tekintettel a nők és gyermekek kereskedelmére.
63
Az előbbi pozíciót, még a
Tanács elődje szorgalmazta 1990-ben tekintettel arra, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a velük való kereskedelem aggasztó méreteket öltött. A referens feladata, hogy az állami látogatásaikor elemezze a jelenség okait, illetve kivizsgálja, hogy annak milyen új és ismeretlen formái vannak, stratégiát dolgozzon ki a helyzet javítására és
ajánlásokat
tegyen
az
áldozatok
rehabilitációjának
módszereire.64
Az
61
A Handbook for Civil Society 165. oldal ibid 123. oldal 63 ibid 133-136. oldal 64 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Special Rapporteur on the sale of children, child prostitution and child pornography. Background to the mandate. elérhető: 62
http://www2.ohchr.org/english/issues/children/rapporteur/index.htm {2009.11.30.}
13
emberkereskedelemért, de különösen a nők és a gyermekek kereskedelmének felügyeletéért felelős referensi mandátum létrehozását 2004-ben kezdeményezték.65
A Gyermeki Jogok Bizottsága A Gyermekjogi Egyezmény („Egyezmény”) 43. §-a hívta életre a Gyermeki Jogok Bizottságát („Bizottság”), amelynek a feladata, hogy rendszeresen megvizsgálja, hogy a részes államok mennyiben tesznek eleget az egyezményben vállalt kötelezettségeiknek. A Bizottság 18 szakértő tagból áll, akiket a részes államok saját állampolgáraik közül jelölnek. Erről az ENSZ Főtitkár egy névjegyzéket készít, majd azok közül az államok 2/3-os többséggel választanak. A Bizottság tagjait 4 évre, tisztségviselőit 2 évre választják.66 A Bizottságnak saját ügyrendi szabályzata van. A részes államoknak az Egyezménynek az adott országra vonatkozó hatályba lépésétől számított ötödik évben, majd ezt követően kétévente jelentést kell előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket tettek az Egyezményben foglaltak teljesítése érdekében. A Bizottságnak a tevékenységéről kétévente jelentésben kell beszámolnia a Közgyűlésnek az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa útján. A jelentésnek tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek befolyásolják az Egyezményben foglaltak megvalósítását. A jelentésbe kell foglalni minden olyan adatot, amely a Bizottságnak abban segít, hogy képet alkothasson a Gyermekjogi Egyezményben foglaltak adott államban történő végrehajtásáról. A Bizottság kiegészítő adatokat kérhet, amennyiben a jelentés nem tartalmaz elegendő információt. Egyezményi kötelezettség továbbá, hogy a részes ország széles körben tegye lehetővé jelentésének a megismerését. 67 Nagyon fontos kiemelni az Egyezmény 45. cikkét, amelyből az is kitűnik, hogy az ENSZ szervek között milyen együttműködés van a gyermeki jogok hatékonyabb megvalósítása és a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében:
65
Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Special Rapporteur on trafficking in persons, especially in women and children. Introduction. elérhető: http://www2.ohchr.org/english/issues/trafficking/index.htm {2009.12.02.} 66 Gyermekjogi Egyezmény 43.§ (1)-(9) (angolul) elérhető: http://www.childtrafficking.org/eng/convention_and_guidelines/convention_on_the_rights_of_the_child.pdf {2009.11.30.} 67 ibid 44.§ (1)-(6)
14
Az ENSZ szakosított szervei, az UNICEF és más szervek jelen lehetnek az Egyezmény olyan rendelkezései megvalósításának/végrehajtásának vizsgálatakor, amelyek a hatáskörükbe tartozóak;68 a Bizottság felhívhatja az UNICEF-et és a többi szakosított szervet arra, hogy adjanak szakmai tanácsot az Egyezményi rendelkezések végrehajtására vonatkozóan azon területekkel kapcsolatban, amelyek a hatáskörükbe tartoznak;69 a Bizottság kérheti, hogy az UNICEF és a többi szakosított szerv készítsen számára jelentéseket
a
tevékenységükbe
tartozó
területekre
vonatkozó
Egyezményi
rendelkezések megfelelő implementálására vonatkozóan;70 a Bizottság az adott ország bármely olyan jelentését megküldheti az UNICEF-nek vagy egyéb más szakosított szervnek, amelyben az állam technikai segítséget vagy tanácsot kér, vagy jelzi, hogy a végrehajtáshoz ilyenre szüksége lesz. Ezekhez a Bizottságnak csatolnia kell esetleges, a kéréssel kapcsolatos kifogásait, véleményét, észrevételeit és tanácsait;71 A Bizottság ajánlhatja a Közgyűlésnek, hogy kérje fel az ENSZ Főtitkárt a Bizottság számára egyes fontos gyermekjogi kérdésekre vonatkozó tanulmányok elkészítésére72, végül a Bizottság az Egyezmény 44. és 45. cikkének végrehajtása során beszerzett adatokon alapuló általános javaslatokat és ajánlásokat tehet. Ezekre felhívja a Közgyűlés figyelmét, megküldi a részes államoknak és esetleg az egyes országok ezen ajánlásokhoz fűzött észrevételeit is csatolja.73
A Bizottság döntései (ajánlás {general recommendations} és megjegyzés/kommentár {General Comments} A., A Bizottság Eljárási Szabályzatának 71. szakasza szerinti ajánlás74
68 Committee on the Rights of the Child Provisional Rules of Procedure CRC/C/4/Rev.1. 25 April 2005 Rule 70. 1. pont (angolul) elérhető:http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/898586b1dc7b4043c1256a450044f331/76d829e588309e4ec1256ff8004e4e63/$FI LE/G0541216.pdf {2009.12.03.} 69 CRC Provisional Rules of Procedure Rule 70 2.pont 70 ibid 71 ibid Rule 74. 1-2.pont 72 Gyermekjogi Egyezmény 45.§ (c)
73 74
ibid 45.§ (d) CRC Provisional Rules of Procedure Rule 70 (1)-(3)
15
-
Konkrétan az adott államra vonatkozóan alkothatja a Bizottság abban a kérdésben, hogy az állam az Egyezmény rendelkezéseit hogyan implementálja. Ezek az ENSZ Főtitkáron keresztül jutnak el az adott államhoz. A Közgyűléshez benyújtott riportjaiban a Bizottságnak ezen állami ajánlásokat bele kell írnia, az egyes államok ezekhez fűzött észrevételeivel együtt, ha indokoltnak látja.
B., Eljárási Szabályzat 72. szakasza szerinti ajánlás - Az Egyezmény 44. és 45. szakaszai alapján összegyűjtött információk és tapasztalatok alapján is összeállíthat a Bizottság bizonyos ajánlásokat. Ezeket a Bizottságnak a jelentéseibe kell foglalnia szintén és ezekhez csatolhatja az egyes államok észrevételeit is, ha vannak ilyenek egyáltalán. 75 Az ajánlások76 Ezek szerkezete (általában igen rövid): 1. Összefoglalja a Bizottság, hogy az adott témával kapcsolatosan a vélemény megalkotásáig mik történtek (dokumentumok, intézmények létrehozatala, az adott területtel kapcsolatosan összehívott konferenciák, stb.); 2. Kifejezi aggodalmát az adott területtel kapcsolatos Egyezményi rendelkezés államokban való implementálásának negatívumait; 3. Mit kellene a jövőben tenni? –felhívja az államokat bizonyos lépések megtételére. A Bizottság több ajánlást alkotott az államok jelentéseinek megfelelő elkészítésére vonatkozóan. Az egyik a jelentések tartalmával és terjedelmével volt kapcsolatos, ezekben a Bizottság többek között arra szólította fel az államokat, hogy próbáljanak meg csak a lényeges információkra hivatkozni; azokat az adatokat, tényeket, amelyeket az előző riportjaikban már közöltek, még egyszer ne adják elő. Törekedjenek az államok az Egyezmény valódi implementálására, vagyis a jelentéseikben hivatkozzanak azokra a jogszabályokra és
75
Provisional Rules of Procedure 72. § (1)-(2) Committee on the Rights of the Child Decisions elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/crc/decisions.htm {2009.12.03.} 76
16
végrehajtó (közigazgatási) intézkedésekre, amelyekből érdemben tűnhet ki az, hogy az adott állam milyen lépéseket tett a gyermekek jogainak érvényesüléséért.77 Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, a Bizottság 1991. október 30. napján, az államok első (hatálybalépés után 2 évvel) jelentéseire vonatkozó Általános Irányelveit,78 amely dokumentum első ízben tartalmazta a Bizottság fontosabb iránymutatásait az államok riportjaihoz kapcsolódóan. Ennél még részletesebb – szerzett tapasztalok hasznosítása a Bizottság által - 2005. november 29. napján megalkotott ún. új Általános Irányelvei az államok ún. időszakos (nem KEZDETI!) jelentéseinek formájára és tartalmára vonatkozóan. Ezeket az államoknak szükséges lenne szem előtt tartani annak érdekében, hogy a Bizottság és az adott állam között egy építő „párbeszéd” menjen végbe, amikor azt tárgyalják, hogy mi valósult meg a vállalt kötelezettségekből. A Bizottság külön útmutatást ad a jelentések szerkesztésére vonatkozóan, milyen sorrendben kell beszélni az egyes gyermeki jogokról, külön fel van sorolva, hogy mikre kell kitérni, stb. A Bizottság csoportba rendezi az egyes gyermeki
jogokat,
ezzel
is
kifejezve azt, hogy a
gyermekek
jogai
egymástól
szétválaszthatatlanok és szorosan összefüggenek, s minden egyes jog ugyanolyan jelentős és az összes ugyanolyan mértékű védelmet kell, hogy élvezzen.79 Bizottsági megjegyzések/kommentárok A Bizottság bizonyos tárgykörökben vagy akár az Egyezmény egyes paragrafusainak megfelelő implementálására vonatkozóan ún. kommentárokat közölhet saját Eljárási Szabályzatának 73. pontjának megfelelően, azaz az Egyezmény egészének vagy egyes szakaszainak lehetséges megvalósításához milyen „minimumintézkedések” szükségesek.80 Ezeket a kommentárokat a Közgyűléshez benyújtott riportjaihoz a Bizottságnak csatolnia kell. A Bizottság ezeket a kommentárokat más szakértők bevonásával együtt készíti elő.81
77
ibid General guidelines regarding the form and content of initial reports to be submitted by State Parties under article 44, paragraph 1(a), of the Convention : . 30/10/91. CRC/C/5. (Basic reference document) 30 October 1991 elérhető: http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/(Symbol)/CRC.C.5.En?Opendocument {2009.12.04.} 79 General guidelines regarding the form and content of periodic reports: . 29/11/2005. CRC/C/58/Rev.1. (Basic reference document) elérhető: http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/(Symbol)/CRC.C.58.Rev.1.En?Opendocument {2009.12.04.} 80 Provisional Rules of Procedure Rule 73. 81 Committee on the Rights of the Child Working Methods IX. pont elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/crc/workingmethods.htm {2009.12.03.} 78
17
A kommentárok szerkezete általában82 -
bevezető rész (az Egyezmény mely paragrafusai szólnak az adott kérdéskörről, mi annak a jognak/kérdéskörnek a jelentősége a gyermekek jogainak szempontjából);
-
célok;
-
jogi elemzés (hogyan épül bele az adott gyermeki jog az Egyezmény szerkezetébe, hogyan értelmezendő az adott gyermeki jog, nyelvi elemzése a szövegnek, a főbb kifejezések jogi kontextusban való elemzése, azaz ezek alatt mit kell érteni és ezen értelmezésnek megfelelően kell az adott jogot a nemzeti jogba erősíteni);
-
milyen lépéseket tegyenek az államok (milyen lépéseket nem tesz meg általában az államok az adott jog érvényesítését illetően);
-
az
államok
lényeges/alapvető
kötelezettségeinek
felsorolása
az
adott
jog
érvényesítésével kapcsolatban, mit vállaltak; -
ha fontos a kapcsolata az adott rendelkezésnek egy vagy több másik rendelkezéssel, akkor erre rámutat a Bizottság: mi a lényeges kapcsolat, ha az adott szakaszok hasonlóak, akkor a megkülönböztetés min alapul, hogyan ered egyik jog a másikból, vagy alapvető emberi jogokból az hogyan vezethető le;
-
rövid konklúzió, amelyben a Bizottság összefoglalja azt, hogy ha az államok teljesítik az Egyezményben foglalt, az adott jogra vonatkozó kötelezettségüket, akkor annak milyen, legfőképpen előnyös, hatása lehet a gyermekekre.
A fenti dokumentumok mind hatékony segítséget nyújtanak az államok számára. A Bizottság szerint rengeteg az értelmezési probléma vagy fogalomtévesztés, amelyek hozzájárulnak az állami végrehajtás hiányosságaihoz. A Bizottság és az ENSZ Főtitkára ENSZ Főtitkár saját személyi állományával segíti a Bizottság működését az Gyermekjogi Egyezmény 65.§-ának megfelelően. Az ENSZ Főtitkár vagy őt helyettesítő személy
jelen
van
a
Bizottság
ülésein;
szóban
vagy
írásban
megállapításokat/megjegyzéseket fűzhet, szólhat a Bizottsághoz, illetve az egyéb
82
Committee on the Rights of the Child General Comments elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/crc/comments.htm {2009.12.02.}
18
szervekhez. Az ENSZ Főtitkár feladata a Bizottsági vagy az egyéb szervezeti ülések előkészítése. Az ENSZ Főtitkár folyamatosan tájékoztatja a Bizottság tagjait olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket szükséges lenne megvitatni vagy egyéb szempontból a Bizottság számára fontos lehet. 83 A Bizottság ülései nyilvánosak, hacsak a Bizottság másképpen nem dönt. Ezeken a nyilvános üléseken az UNICEF és egyéb ENSZ (szakosított) szervek is részt vehetnek. Zárt üléseken az előbbiek azonban csak akkor vehetnek részt, ha a Bizottság arra őket kifejezetten és külön meghívta. Az egyéb szervezetek mind a nyilvános, mind a zárt üléseken pedig csak kizárólag akkor vehetnek részt, ha arra őket meghívták. A Bizottság, amennyiben szükségesnek tartja albizottságokat és egyéb ad hoc segítő/kiegészítő szerveket alakíthat ki. 84 Ha egy állam a jelentését nem adja le időben a Bizottság az ENSZ Főtitkáron keresztül küld egy emlékeztetőt az adott országnak. Ha ennek ellenére sem küldi meg az állam a riportot, akkor a Bizottság a gyermekek helyzetét megvizsgálhatja a riportját le nem adó államban az Eljárási Szabályzatának 72. szakasza szerint, amennyiben ezt szükségesnek tartja. 85
A Bizottság következtetéseit tartalmazó dokumentum („Concluding observations”) -
A Bizottság ezeket zárt ülésen hozza meg az állam jelentéséhez kapcsolódóan.
-
A szerkezetük általában: a., Bevezetés; b. Pozitívumok- milyen eredményeket ért el az adott állam a jogok érvényesítése terén; c,
Tények
és
nehézségek,
amelyek
gátolják
az
Egyezményben
foglaltak
megvalósítását; d., Sürgős intézkedést igénylő kérdések; e., Tanácsok és ajánlások az adott állam részére.86
83
Provisional Rules of Procedure Rule 23-25. Provisional Rules of Procedure Rule 32-34. 85 ibid Rule 72 84 86
Committee on the Rights of the Child Working Methods II./c.
19
Az államok jelentéseinek vizsgálata87 A Bizottság azt megelőzően, hogy az állam által benyújtott riportot érdemben megvizsgálja az adott állam képviselőinek jelenlétében, egyhetes előülést tart és készít egy listát a vitatott kérdéskörökről („List of Issues”), amelyet megküld az államnak. Ennek a listának különösen abban az esetben van jelentősége, ha hosszabb idő telik el a jelentés benyújtása és annak megvitatása között. A listán szereplő kérdésekre az állam írásban válaszol, amely válaszok felkerülnek a Főbiztosi Hivatal honlapjára. Az előülést követően tartja meg a Bizottság azt az ülést, amelynek keretében az állami jelentést megvitatja, válaszolhat a helyben feltett kérdésekre. A Bizottság nem egy bírói szerv, kizárólag az a feladata, hogy az államban fennálló helyzetet elemezze és tanácsokat adjon annak javítására. Az állammal történő „dialógus” befejezése után a Bizottság egy válasziratban összefoglalja a következtetéseit („Concluding observations”), amely irat mind a pozitív, mind a negatív megfigyeléseket és jelenségeket, illetve az Egyezmény megfelelő végrehajtásához szükséges ajánlásokat is tartalmazza. Ez utóbbiakra az államnak a következő riportjában mindenképpen ki kell térnie, azaz, hogy mit tett ezek megvalósításáért. Sok esetben, ha egy probléma pl. sürgős megoldást igényel vagy a jogsértés olyan fokú, akkor a Bizottság szabhat egy rövidebb határidőt arra, hogy az állam a megszabott határidőre beszámoljon a tett intézkedésekről. A civil szervezetek szerepe a Gyermekjogi Egyezményben foglaltak érvényesítésében88 -
Felhívják a figyelmet a fennálló emberi jogi problémákra;
-
adott
esetben
gyakorlati
segítséget
nyújthatnak
az
államnak
a
jelentése
előkészítéséhez, hiszen sokszor az állam nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a riportját időben elkészítse; -
(amint azt fentebb kifejtettem, a Gyermekjogi Bizottság figyelembe veszi a civil szervezetek állami jelentéseket kiegészítő megjegyzéseit);
-
sőt! ha egy állam nem adja le figyelmeztetés után sem a jelentését, akkor a Bizottság ilyen esetekben saját maga vizsgálja meg a helyzetet, amelynél figyelembe veheti a civil szervezet (-ek) önálló jelentését;
87
A Handbook for Civil Society 50-53. oldal (Az összes információ innen, ha máshonnan került be, akkor az külön van megjelölve.) 88 A Handbook for Civil Society 60.oldal
20
-
a Bizottság az államok jelentéseit kiegészítő riportot 2 hónappal az előülés megtartása előtt kéri benyújtani.
-
A jelentését leadó vagy kiegészítő információt nyújtó civil szervezet még a konkrét, állami jelentést megelőzően meghívót kap, hogy külön (private) megbeszélést folytasson le az adott bizottság előkészítő ülést lefolytató csoportjával.
-
Az ENSZ annak érdekében, hogy ösztönözze az államokat arra, hogy jelentéseiket időben leadják, amennyiben az állam megfelelő időben jelzi a bizottság felé, hogy a jelentés elkészítése technikai vagy egyéb nehézségbe ütközik, akkor segítséget kapnak a riport elkészítéséhez.
-
A civil szervezeteknek a saját jelentéseiket ugyanabban a formátumban kell előkészítenie, mint az államnak, ennek megfelelően: kifejezetten rá kell világítani arra, hogy mit talál problematikusnak, meg kell jelölni az Egyezmény vonatkozó paragrafusát, és a helyzet megoldására konkrét megoldást kell kínálnia; csatolni kell az Egyezmény megsértését alátámasztó bizonyítékokat; amikor utalás történik egy ENSZ dokumentumra, azt hivatalos formában kell idézni; elektronikus formában és több példányban kell a jelentést benyújtani legalább 2 hónappal az előkészítő ülés megtartása előtt; a nyelvezet nem lehet durva vagy sértő, ha a jelentés ilyen nyelvezetű, akkor a Bizottság azt a riportot nem fogadja el; fontos, hogy a civil szervezet a jelentését minél hamarabb benyújtsa, hiszen akkor megvitatható az előkészítő ülésen, az állam jelentéséhez csatolható és ily módon felvehető a vitás kérdések listájára (list of issues már fentebb).89 A kiegészítő információt nyújtó civil szervezet és a Bizottság együtt állítja össze és tárgyalja meg a vitás kérdések listáját az előkészítő ülésen (ez kizárólag a Gyermeki Jogok Bizottságának, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottságának és Nők Diszkriminációja Elleni Bizottság esetében lehetséges).90
89 90
A Handbook for Civil Society 62.oldal ibid 64.oldal
21
Általában az előkészítő ülés után 3-4 hónappal ül össze a riportot megvitató bizottsági ülés.91 Millenniumi Fejlődési Célok („Millennium Development Goals”), az UNICEF és a Kormányok feladatai Az ún. Millenniumi Fejlődési Célok („Millenniumi Célok”), amely a 2000.évben megtartott világkonferencia – az ENSZ 21. században betöltött szerepe - eredményeként a közgyűlési határozatban megfogalmazott Millenniumi Nyilatkozatról kapta az elnevezését és amelyet 189 nemzet fogadott el, konkrét célokat tűzött ki az ENSZ népei számára. Ennek alapján az ENSZ a részes államok számára a Millenniumi Célok elérésének határidejéül a 2015. évet tűzte ki.92 A Millenniumi Célok 8 pontban foglalhatók össze: 1. A szörnyű nyomor és éhínség megoldása 2. Oktatás mindenki számára 3. Nemi egyenlőség 4. Gyermekhalálozás csökkentése 5. Az anyák egészségének fejlesztése 6. Harc a HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek ellen 7. Környezeti stabilitás biztosítása 8. Globális együttműködés előmozdítása az általános fejlődés elérése érdekében.93 Az ENSZ által a Millenniumi Célok elérésére kidolgozott
ENSZ
Millennium
Projekt
az
államok
együttműködését
kifejezetten
hangsúlyozza.94 A Millenniumi Célok és a gyermekvédelem kapcsolata A nyomor és az éhínség családok elszegényedéséhez és széthullásához vezet. A gyermekek az utcára kerülnek, s így a legkülönbözőbb veszélyeknek és kizsákmányolási formáknak lesznek áldozatai. Ezek a gyermekek kimaradnak az iskolából, még az általános iskolai oktatáshoz sem jutnak hozzá. Az államok, amelyekben a gyermekek elleni erőszak kérdésével nem foglalkoznak vagy arra nem fordítanak kellő figyelmet, ahol a vallási és kulturális szokások eredményeként gyermekkorú lányokat házasságba kényszerítenek, ahol a kiskorúak fegyveres konfliktusban való részvétele természetes és azt még a törvény sem
91
ibid United Nations Millennium Development Goals elérhető: http://www.un.org/millenniumgoals/bkgd.shtml {2009.11.29.} 93 UNICEF. The State of the World’s Children 2006. Excluded and Invisible. 28.oldal elérhető: http://www.unicef.org/publications/index_30398.html {2009.11.30.} 94 ibid 29.oldal 92
22
tilalmazza, a HIV/AIDS, illetve az egyéb nemi betegségek viharosan terjednek, amely folyamat a gyermekkorúak korai halálozásához vezet. Az előbbiek további káros eredménye, hogy a mai becslések szerint 126 millió gyermek dolgozik veszélyes környezetben, embertelen körülmények között; 250 ezren szolgálnak hadseregben és 2,3 millióra rúg a HIV/AIDS fertőzött kiskorúak száma.95 A UNICEF 2006-os riportja is a kormányok és a társadalom együttműködését hangsúlyozza a Millenniumi Célok elérése érdekében. Nagyon fontos helyi kutatások, vizsgálatok folytatása a hiányosságok feltérképezésére. Az UNICEF szerint a médiának is igen nagy szerepe lehet a visszásságok felszámolásában, hiszen a nyilvánosság az egyik legnagyobb fegyver: nemcsak a visszaélésekre, jogsértésekre világíthatnak rá, hanem a helyes intézményi gyakorlatot is közvetítheti.96 Az UNICEF a kormányokat és a társadalmi szervezeteket arra ösztönzi, hogy együttesen dolgozzanak ki hatékony programokat a gyermekekkel kapcsolatos problémák megoldására, tapasztalt szakértők igénybevételével és összefogásával.97 Az UNICEF Az UNICEF-et 1946-ban a II. világháború nyomorúságaitól szenvedő gyermekek segítésére alapították, mandátumát 1953-ban az ENSZ Közgyűlése korlátlan időre meghosszabbította. A UNICEF több, mint 191 országban tevékenykedik ország programjaival és Nemzeti Bizottságain keresztül.98 Az UNICEF saját irodát működtet New York-ban, Genfben, Koppenhágában, Firenzében, Brüsszelben és Tokióban. Regionális irodát működtet Panama Városban (DélAmerika és a Karibi területek), Genfben (Közép-és Kelet-Európa), Bangkokban (Kelet-Ázsia és Csendes-óceáni területek), Kenyában (Kelet-és Dél-Afrika), Ammanban (Közel-Kelet és Észak-Afrika), Katmanduban (Dél-Ázsia) és Dakarban (Nyugat-és Közép-Afrika).99 Az UNICEF-nek 150 országban van fejlesztési programja és 36 országban van Nemzeti Bizottsága. Magyarországon 1975 óta működik az UNICEF Nemzeti Bizottsága. 100
95
UNICEF (2006) Child Protection Information Sheets. 2-7. oldal elérhető: http://www.unicef.org/protection/files/Child_Protection_Information_Sheets_(Booklet).pdf {2009.12.01.} 96 UNICEF, Excluded and Invisible. 59. oldal 97 ibid 98 UNICEF. About UNICEF: Who we are FAQ. http://www.unicef.org/about/who/index_faq.html {2009.12.04.} 99 UNICEF. About UNICEF: Structure and contact information UNICEF Regional Offices. elérhető. http://www.unicef.org/about/structure/index_regional.html {2009.12.05.} 100 UNICEF Magyar Bizottság. Magyar Bizottság. elérhető: http://www.unicef.hu/unicef-magyarbizottsag.jsp {2009.12.04.}
23
Az UNICEF programokat és stratégiákat dolgoz ki és kutatásokat végez. Aktívan harcol a Millenniumi Célok eléréséért. A gyermekek iskoláztatása érdekében a természeti katasztrófák által sújtott területeken pl. ideiglenes oktatási pontokat hoz létre és a gyermekeknek taneszközt biztosít;101 a gyermekvédelem körébe tartozó kérdésekre vonatkozóan felvilágosító kampányokat szervez a kormányok, szakemberek, civil szervezetek, családok és gyermekek számára;102 ellátmányokat nyújt, ha erre van szükség pl. gyógyszer, vakcina, stb.103 Az UNICEF önkénteseket is toboroz és aktívan bevonja a társadalom egyéb szereplőit (pl. jószolgálati nagykövetek, vállalatok).
101
UNICEF. Basic education and gender equality Back to School Campaigns. elérhető: http://www.unicef.org/girlseducation/index_44908.html {2009.12.05.} 102 UNICEF. Child protection from violence, exploitation and abuse. elérhető: http://www.unicef.org/protection/index_action.html {2009.12.04.} 103 UNICEF. Supplies and Procurement. elérhető: http://www.unicef.org/supply/index_cpe_water.html {2009.12.03.}
24
