Lévay Miklós:
Az Alkotmánybíróságról. Gyermeki jogok az Alkotmánybíróság szemszögéből - A Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai fóruma, 2010. február 25. -
Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos alapvető törvények
Alkotmány: IV. fejezet – Az Alkotmánybíróság [32/A. § - 1989. évi XXXI. tv-el került az Alkotmányba, 1989. október 23-án] Az Alkotmánybíróságról szóló törvény (1989. évi XXXII. tv.) – Az AB tv. 52. § (2) bek.-e alapján az Alkotmánybíróság 1990. január 1jén kezdte meg működését.
Alkotmány: 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. (3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az Alkotmánybíróság hatásköre az AB tv. alapján I.
Előzetes normakontroll [pl.: 11/1992. (III. 5.) AB h.: Zétényi – Takács-féle elévülési tv. – Göncz Á. Államfő indítványára] Utólagos („absztrakt”) normakontroll [Bárki kezdeményezheti; pl.: 23/1990. (X. 31.) AB h. 57/1991. (XI. 8.) AB h.] Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata [Pl.: 54/2004. (XII. 13.) AB h.] Alkotmányjogi panasz elbírálása („konkrét”, egyedi ügyben normakontroll.)
Az Alkotmánybíróság hatásköre az AB tv. alapján II.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása [Bárki kezdeményezheti; pl.: 27/2007. (V. 17.) AB h.] Egyes hatásköri összeütközések megszüntetése (pl.: 911/F/1998-as AB h.) Az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezése [pl.: 21/1996. (V. 17.) AB h.] Egyéb eljárások [pl. országos népszavazási ügyekben az AB jogorvoslati fórum; pl.: 20/2009. (II. 25.) AB h.]
Az Alkotmánybíróság eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezések az AB tv-ből I. 22. § (1) Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. (2) Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. (3) Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak.
Az Alkotmánybíróság eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezések az AB tv-ből II. 25. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el. (2) Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján - szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértő bevonásával - folytatja le a bizonyítási eljárást. Egyéb bizonyítási mód és eszköz az eljárásban nem alkalmazható. (3) Az Alkotmánybíróság zárt ülésen, általában - az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározott esetek kivételével - szótöbbséggel hozza meg határozatát, amelyet meg kell indokolni. A határozatot az indítványozónak kézbesíteni kell.
Az Alkotmánybíróság eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezések az AB tv-ből III. 26. § Az Alkotmánybíróság tagja esetleges külön véleményét - annak írásbeli indoklásával együtt - jogosult az iratokhoz csatolni. 27. § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.
Az Alkotmány 2. §-a 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
Az Alkotmány 8. §-a 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (3) ̶ (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
A gyermeki jogokkal kapcsolatos rendelkezések az Alkotmányban
15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
A gyermeki jogokra vonatkozó rendelkezések az Alkotmányban 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.
A 67. § (1) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések I. 995/B/1990 AB h.: A gyermek ember, akit minden olyan alkotmányos alapvető jog megillet, mint mindenki mást, de ahhoz, hogy a jogok teljességével képes legyen élni, biztosítani kell számára az életkorának megfelelő minden feltételt felnőtté válásához. Ezért az Alkotmány 67. § (1) bekezdése a gyermek alapvető jogairól szól, egyidejűleg a család (szülők), az állam és társadalom alapvető kötelezettségeit megszabva.
A 67. § (1) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések II. 1091/B/1999 AB h.: Az Alkotmány 67. §-a a gyermek oldaláról közelítve deklarálja a védelemhez és gondoskodáshoz való jogot, amely jog egyben kötelezettséget keletkeztet a család, a társadalom és az állam oldalán. […]Az Alkotmány 16. §-a a kötelezettségek alanyai közül az államot az alaptörvény szintjén is kiemeli, amikor államcélként előírja, hogy az államnak különös gondot kell fordítania “az ifjúság létbiztonságára” és védelmeznie kell “az ifjúság érdekeit”.
A 67. § (1) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések III. Az Alkotmány e két rendelkezésének összevetéséből kitűnik, hogy az állam a gyermekek 67. § (1) bekezdésében biztosított jogainak érvényesülését a 16. §-ban előírt kötelezettségeinek teljesítésével tudja hatékonyan szolgálni. Az állam oldalán a gyermeki jogok érvényesítése jogi aktivizmust kíván meg, vagyis a jogrendszer alakítása során tekintettel kell lenni a különböző jogágak – jelen esetben a családjog és a büntetőjog– normatív és intézményes összefüggéseire. A jogrendszer egészének működésében pedig tükröződnie kell a különböző állami feladatok teljesítéséből fakadó jogi és jogon kívüli érdekek kiegyensúlyozott összemérésének. Ennek érdekében az Alkotmányban megfogalmazott elvek mentén mindenekelőtt a jogalkotó feladata az egyes jogágak intézmény- és eszközrendszerének olyan alakítása, amely lehetővé teszi fent megjelölt államcél és a jogok biztosításának összehangolását.
A 67. § (1) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések IV. 21/1996. (V.17.) AB h.: R.r. 1. A gyermeknek az a joga, hogy az állam részéről a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön [Alkotmány 67. § (1) bekezdés] az állam alkotmányos kötelességét alapozza meg a gyermek fejlődésének védelmére. Az államnak ez a kötelessége alkotmányos alapot nyújt arra, hogy a törvényhozó vagy a bíróság - elsősorban a nyilvánosság szférájában - a gyermek alapjoggyakorlását, ezen belül a gyermek egyesülési joga (Alkotmány 63. §) gyakorlását korlátozza.
A 67. § (1) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések V. Az Alkotmány 67. §-a értelmében az államnak a gyermeket a fejlődésére káros hatásokon kívül az olyan kockázatvállalásoktól is meg kell óvnia, amelyekkel kapcsolatban életkoránál (az ettől függően feltételezett testi, szellemi, erkölcsi és társadalmi érettségénél) fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható lehetőségeket, sem pedig választása következményeit saját személyiségére, illetve későbbi életére és társadalmi beilleszkedésére nézve. 2. A fenti ismérvek alapján a gyermek tagságát homoszexualitással kapcsolatos egyesületben törvény vagy bírósági határozat kizárhatja vagy korlátozhatja. Az egyesülési jog gyakorlása tényleges korlátozásának azonban a gyermek fejlődését fenyegető konkrét kockázathoz kell igazodnia.
A 67. § (1) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések VI. 995/B/1990-es AB h.: A tartás, mint az Alkotmány 67. §-ában megfogalmazott testi fejlődéshez szükséges gondoskodás, a szülők alkotmányos alapvető kötelezettsége, és annak biztosítása a jogosult gyermeket szolgálja. A tartásra vonatkozó törvényes rendelkezések mindaddig alkotmányosak, amíg a tartásra kötelezettek, elsősorban a szülők jogai a gyermek érdekében nyernek korlátozást, helyesebben alkotmányos kötelezettségük megvalósítását biztosítják.
A 67. § (1) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések VII. 57/1991 (XI.8.) AB h.: R.r. 3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alkotmány 67. § (1) bekezdésének rendelkezését nem lehet úgy értelmezni, hogy az tartalmazza a gyermeknek a családi álláshoz, a vérségi családba tartozáshoz való jogát is. Az idézett alkotmányi szabályból csak a tényleges családi gondoskodáshoz való jogosultság következik. Ez pedig nemcsak a vérségi, hanem az ún. szociológiai családba tartozást és e család részéről való gondoskodást és védelmet is magában foglalja.
Az 57/1991. (XI.8.) AB. határozat (folytatás) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az „általános személyiségi jog” részét képezi az önazonossághoz és önrendelkezéshez való jog is. Az önazonossághoz és önrendelkezéshez való jog pedig azt is magában foglalja, hogy mindenkinek a legszemélyesebb joga vérségi származását kideríteni, vérségi jogállását kétségbevonni vagy felkutatni, illetőleg az, hogy vérségi származását - a vérségi kapcsolatban közvetlenül érintettek körén kívül - senki ne tegye vitássá. […] Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a gyermek vérségi származása kiderítéséhez való jogának a törvényes képviselő korlátlan perindítási jogosultsága útján történő végérvényes elvonása alkotmányellenes.
A 67. § (2) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések I.
429/B/2001. AB h.: A szülői jogok természetes korlátját jelentik a gyermek jogai, akinek mind családja, mind az állam és a társadalom részéről joga van a védelemre és gondoskodásra. Ha a szülők jogaikkal visszaélnek, és nem védelmet és gondoskodást nyújtanak gyermeküknek, hanem felróható magatartással súlyosan veszélyeztetik, az államnak a szülővel szemben is védelmeznie kell a gyermeket. A szülői felügyelet megszüntetésének és szüneteltetésének intézménye e célt szolgálja. […] A szülők joga, melyet az Alkotmány 67. § (2) bekezdése elismer, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák, nem azonosítható a szülői felügyelet családjogi fogalmával. Az Alkotmányban szereplő „szülő”-fogalom felöleli mind a vér szerinti, mind az örökbefogadó szülőt. A szülői felügyelet megvonása így nem értelmezhető az Alkotmány 67. § (2) bekezdésében foglalt jog kiüresítéseként. Örökbefogadás esetén az Alkotmány által védett szülői jogok nem a vér szerinti szülőt illetik meg, hanem átszállnak az örökbefogadó szülőre, és az örökbefogadó szülőt védik – a vér szerinti szülővel szemben is. Ennek megfelelően alakul a Csjt.-ben a szülői felügyeleti jog szabályozása is.
A 67. § (2) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések II. 4/1993. (II.12.) AB h.: 2. Az állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. Az államnak jogi lehetőséget kell biztosítania arra, hogy egyházi iskolák jöhessenek létre, az állam maga azonban nem köteles ilyen iskolákat felállítani. Ahol az állam az állami iskola épületét egyházi tulajdonba adja, azok számára, akik nem kívánnak egyházi iskolába járni, ténylegesen és úgy kell lehetővé tennie állami iskola látogatását, hogy ez ne jelentsen nekik aránytalan terhet.
4/1993-as AB határozat (folytatás) A szülőknek joguk van arra, hogy gyermekük választásuk szerinti egyházi iskolába járjon; s joguk van arra is, hogy ne kelljen vallási vagy lelkiismereti meggyőződésétől eltérő irányultságú iskolába járnia. Erre - a szülői vezetés korlátain belül - a gyermeknek is joga van. A szülő választási jogának az állam intézményvédelmi kötelezettsége felel meg. Ha nincs is joga a szülőnek arra, hogy az állam a szülő kívánsága szerinti világnézetű iskolát nyisson, az a védelmi joga megvan, hogy ne legyen köteles vallási vagy világnézeti meggyőződésével ellentétes iskolába járatni a gyerekét.
A 67. § (2) bekezdéssel kapcsolatos AB döntések III.
39/2007. (VI.20.) AB h.: Tehát az Alkotmány 60. § (1) bekezdése és 67. § (2) bekezdése együttesen jeleníti meg a szülők jogát, hogy gyermekeikről saját világnézetüknek és lelkiismereti meggyőződésüknek megfelelően gondoskodjanak. Elsősorban a szülők (gondviselők) jogosultak arra, hogy döntsenek a gyermekeik testi és szellemi fejlődésével kapcsolatos kérdésekben. A szülők választhatnak egészségügyi szolgáltatót, oktatási intézményt, ők dönthetnek arról, hogy milyen világnézeti nevelésben részesüljenek gyermekeik. Az egyes egészségügyi ellátások, a lehetséges alternatívák között is a szülők döntenek.
39/2007. (VI.20.) AB határozat (folytatás) Mindemellett figyelembe kell venni, hogy a gyermekek értelmi képességei a növekvő életkorral párhuzamosan fejlődnek, egyre szélesebben bontakozik ki döntési képességük. […] a gyermekek életét a szülők és a gyermekek jogainak sajátos kölcsönhatása is alakítja. Ezek a jogok jelentik az állami beavatkozás leglényegesebb korlátait. Következésképpen az életkorhoz kötött védőoltások támadott szabályozása korlátozza a szülők 60. § (1) bekezdéséből és a 67. § (2) bekezdéséből következő jogait. […] az alábbiakat korlátozták: - egyfelől az 54. § (1) bekezdését mint a gyermek személyiségének integritásához való jogát; - másfelől a szülők 60. § (1) bekezdéséből és a 67. § (2) bekezdéséből következő jogát, hogy gyermekeikről világnézetüknek és lelkiismereti meggyőződésüknek megfelelően gondoskodjanak.
Gyermeki joggal összefüggő népszavazási kérdéssel kapcsolatos AB határozat [20/2009. (II. 25.) AB h.] A népszavazási kezdeményezés kérdése: „Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?”
