Szerzıi jogok az interneten

Szerzıi jogok az interneten

Készítette: Molnár Katalin Informatikus-könyvtáros hallgató 2009.november.27

Szerzıi jog

Szerzıi jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzıi mővek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységbıl fakadó, az irodalom, a tudomány és a mővészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen mőtípusban testesül meg - szerzıinek és az ún. szerzıi joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza.

A szerzıi jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó, tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával, azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, pl. a következıkre: a mővet reprodukálni, abból újabb mőveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, elıadni stb. Ez a jog akkor keletkezik, amikor a mő megszületik, és nem függ a mő publikálásától. Általában az a szokás, hogy a megfelelı hivatalt errıl a tényrıl értesíti a szerzı, amely a mő eredeti példányát átveszi megırzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a mővön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony idıbeli hatályának kezdıévét.

Ezeket a szerzıi jogokat könnyő volt érvényesíteni, míg a szellemi termékek nem voltak könnyen reprodukálhatóak, vagy a reprodukció nagyon könnyen tetten volt érhetı. Azonban ha úgy vesszük, már az elsı felvételre képes kazettás magnó, vagy videó is sértette ezeket a jogokat, hiszen ezek a készülékek alkalmasak voltak bármilyen hang- vagy videoanyag másolására. Az asztali számítógépek megjelenésével és fejlıdésével ezek a problémák csak fokozódtak, hiszen amint az írásra is képes CD-meghajtó forgalomba kerültek, azonnal megkezdıdött a hang- kép- és programanyagok gyorsan növekvı otthoni másolása. Ezt követıen a DVD lemezek még tovább szélesítették a reprodukciós skálát, nem csak a nagyobb terjedelmő filmekkel, hanem azzal is, hogy egy DVD-re akár 7-8 elıadó diszkográfiáját is képesek vagyunk felírni, így egyetlen lemez megírásával nem is egy, hanem 7-8 zenész, vagy zenekar szerzıi jogait sértjük meg. A legújabb kor vívmánya, a digitális TV adás és a torrentoldalak pedig végképp ellenhetetlenítik a szerzıi jogokat, hiszen ha valakinek kellıképpen jó a hozzáférése, akkor egy Amerikában leadott filmet, vagy sorozatot, netán kiadott hanglemezt már a megjelenés estéjén felvehet digitális minıségben és másnap reggelre biztosan feltölti

1

egy torrentoldalra, ahonnan bárki letöltheti itt Magyarországon is. Így a hazánkba kerülés elıtt hetekkel, hónapokkal, sıt, sorozatok esetében akár évekkel is hozzáférhetıvé válik az anyag.

Az interneten található anyagok is szerzıi védelem alá esnek, akkor is, ha azt a tartalom létrehozója nem említi. Ezen szerzıi jogok alapján tilos: - WWW oldalakat, képeket tartósan lemezen, vagy adathordozón tárolni, vagy kinyomtatni. - Ezeket a termékeket saját nevünkön tovább adni. - Az állományokat módosítani, programokat visszafejteni, mőködésüket elemezni.

GNU és GPL A GNU egy mozgalom az ingyenes UNIX változatok és tartozékok fejlesztésére, terjesztésére. A project keretében készült anyagokra a GPL (General Public Licence) vonatkozik, melynek fıbb pontjai a következık: - az anyagok továbbadhatók, akár pénzért is, de ezzel nem lehet korlátozni az ingyenes terjesztést, tehát a pénzért beszerzett programok ingyen továbbadhatók. - a programmal együtt annak forráskódját is tovább kell adni. - a programok módosíthatók, de a módosított változatnak – beleértve annak forráskódját is – szabadon terjeszthetınek kell lennie.

2

Public domain Olyan programot jelöl, ahol a program és a forráskód is szabadon használható. Shereware Ezek a programok az un. demoprogramok. Ezeket a programokat a felhasználó szabadon használhatja, de nem teljes egészében. Ez alatt vagy idıkorlátot kell érteni, vagy bizonyos funkciók tiltását. Ahhoz, hogy az idıkorláton túl is használhassuk a programot, vagy elérhetıvé váljanak a zárolt funkciók, regisztráltatnunk kell a programot, ami viszont már fizetéssel jár.

Az országhatárokat átlépı internetes terjesztés hogyan befolyásolja a szellemi termék megalkotójának szerzıi jogát? Egyáltalán ki tekinthetı egy internetre feltöltött anyag szerzıjének. Maga az alkotó, vagy aki feltöltötte a kész mővet? Ebben a kérdésben a Berni Uniós Egyezmény 5. cikkének elsı bekezdése rendelkezik. Eszerint a szerzıi jogokat annak az államnak a szerzıi jogai szerint kell megítélni, ahol a védelmet kérik. Azonban a felhasználást tekintve a különbözı országokban különbözı törvények a mérvadóak. Németországban például az, hogy számítógépünkön tárolunk valamit, nem minısül többszörözésnek, de az amerikai törvények szerint már igen. Voltaképpen az amerikai törvény lép jobban közbe az internetes terjesztést tekintve, hiszen ha valamit a gépen tárolunk, könnyen közzé tudjuk tenni valamilyen módon barátok, ismerısök, vagy az egész világ körében.

Creativ Commons 2001-ben indult a Creativ Commons, a szervezet, melynek célja, hogy a tudás megoszthatóvá tegye az interneten keresztül. A project lényege, hogy a szerzıknek olyan licenceket kínál fel, melyek segítségével jogtisztán tehetik közkinccsé munkájukat. Felkínálnak továbbá egy founders Copyright szerzıdést is, melynek értelmében 14 évig a szerzı lesz a mő jogtulajdonosa, s ha jogát nem hosszabbítja meg az idıtartam leteltével, a mő közvagyon lesz,

3

tehát bárki felhasználhatja. Ezzel a jelenlegi törvényeket igyekeznek változásra sarkallni, melyek szerint 75 év egy mő elidegeníthetetlenségének ideje szerzıjétıl. A szerzıdések a következı 4 feltétel valamelyikébıl, vagy:ezek kombinációjából állnak össze: - A mő szabadon másolható, terjeszthetı, de a szerzı nevét, vagy nickjét kötelesek a terjesztık feltőntetni. - A mő szabadon másolható, terjeszthetı, elıadható, de csak nem kereskedelmi célokra. - Szabadon másolható, terjeszthetı, elıadható, de nem módosítható. - Szabadon módosítható és másolható, de a mőnek, melybe beillesztik, ugyanolyan minıségő licenccel kell rendelkeznie, mint az eredetinek. Magyarország 2008-ban csatlakozott hozzá.

4

Konkrét példák a szerzıi joggal kapcsolatban

Ingyenes weblapkészítı

Egyre több honlap születik és ebben a különbözı ingyenes weblapkészítı programok segítenek. Sajátomnak tekinthetem-e azt a honlapot, melyet egy ingyenes weblapkészítı programmal

készítettem?

A válasz igen. A szerzıi jogi védelem a létrehozott mőre akkor terjed ki, ha egyéni, eredeti mő keletkezett függetlenül attól, hogy ingyenes vagy fizetıs szoftver segítségével hozták létre.

Megbízás

Elıfordul, hogy valaki szakembert kér fel oldalának megszerkesztésére. Ha megbíztam egy grafikust a weblap elkészítésével, milyen módon rendelkezhetem a honlap felett, úgy, hogy ne tudjon

a

készítı

visszaélni

a

helyzettel?

A jogok kezelése tekintetében két lehetıség állhat fent: a felhasználási jogok vagy a megrendelıhöz kerülnek, vagy a grafikusnál maradnak, és a megrendelı felhasználási engedélyt kap. A felhasználási jogokkal való rendelkezés sokkal nagyobb biztonságot jelent a megrendelınek, mint az engedély megszerzése.

- Ha a felek között munkaviszony áll fent, vagyis a grafikusnak kifejezetten munkaköri kötelessége a honlap elkészítése, akkor a vagyoni jogokat a mő átadásával a munkáltató megszerzi a szerzıtıl.

- Nem munkaviszonyban, például vállalkozási szerzıdés keretében létrehozott munka esetén két lehetıség állhat fent. Ha a szerzıdés a mő létrehozására irányul, abban az esetben lehetséges egy kizárólagos felhasználási jogot biztosító felhasználási szerzıdés megkötése. Ezt

mindenképpen

írásba

kell

foglalni.

- Érdemes szerzıdésbe foglalni, hogy a honlap reklámozás céljára rendelt mőnek minısül, mert ez esetben a megrendelı megszerezheti a vagyoni jogokat. Fıszabály szerint ugyanis a vagyoni jogokat nem lehet átruházni, csak felhasználási engedély adható. Reklámmőre 5

vonatkozó szerzıdés tehát a megrendelınek éppen ezért elınyösebb helyzetet teremt, mint ha hagyományos vállalkozási szerzıdést kötne.

Szabadalom

Sokan szeretnének mégis valami kézzelfoghatóbb jogi védelmet szerezni az elızınél úgy, mint a szabadalom esetében. A szerzıi jogi védelem minden esetben a mő létrejöttével keletkezik, azaz nincs szükség semmiféle eljárásra. Van lehetıség ugyanakkor úgynevezett önkéntes mőnyilvántartás igénybe vételére. Ennek célja, hogy jogvita esetén a szerzı könnyebben tudja bizonyítani a szerzıségét. A tanúsítványban a kiállító szerv azt igazolja, hogy adott idıpontban a mővet a szerzı magáénak ismerte el.

Mőnyilvántartás

Az önkéntes mőnyilvántartás szolgáltatását a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálatán 1054 Budapest, Akadémia u. 21., Tel.: (1) 474 5561, Fax: (1) 474 5534, e-mail: [email protected], honlap: www.mszh.hu lehet igénybe venni. Az eljárás olcsó, jelenleg 5 ezer Ft-ba kerül.

Mit meríthetek?

Nagyon fontos kérdés, az hogy milyen anyagot használhatnak fel a cégek, magánszemélyek jogsértés nélkül az internetrıl, és mikor sértenek szerzıi jogot ezzel a cselekménnyel.

Legtöbb esetben be kell szerezni a jogosult engedélyét. Általában az egyes honlapokon fel szokták tüntetni a szerzıi jogi jogokkal kapcsolatos tájékoztatást (például „Szerzıi jogok”, „Jogi közlemény” stb. menüpontok alatt). Gyakran találkozni olyan tájékoztatással, mint például „Minden jog fenntartva”, illetve elıfordul, hogy a honlap jogosultja csak egy © 6

szimbólummal jelzi, hogy mindenfajta felhasználás az ı kizárólagos engedélyéhez van kötve. Egyes honlapok (pl.: www.wikipedia.com) tartalma bizonyos feltételekkel díjmentesen, engedély nélkül felhasználható. Ilyenkor is figyelni kell azonban arra, hogy kötıdik-e valamilyen feltételhez a felhasználás. Például, hogy kimondják: „A képet nem lehet kereskedelmi forgalomban felhasználni” – a felhasználónak ehhez tartania kell magát, vagyis az

adott

képet

nem

használhatja

fel

például

reklám

céljából.

Vannak keretek, amelyek között az adott mő felhasználása teljesen szabad. Ilyenkor tehát nem kell sem engedélyt kérni, sem jogdíjat fizetni. Ez az úgynevezett szabad felhasználás. Ennek körébe esik többek között az idézés, illetve irodalmi, zenei mővek részletének (kisebb terjedelem esetében teljes egésze) iskolai, illetve tudományos célra történı átvétele. Üzletszerőség azonban ki van zárva! Ugyancsak ide tartozik a nyilvános beszéd, a politikai beszéd tájékoztatás céljára történı felhasználása, de a szerzı személyét fel kell tüntetni. A napi eseményekhez kapcsolódó, gazdasági, politikai témájú cikkek – ha a jogosult kifejezetten meg nem tiltja – szintén szabadon felhasználhatóak, azzal, hogy a szerzıt feltüntetik. Jogsértést követünk el minden olyan esetben, amikor a felhasználás engedély nélkül vagy az elıírt feltételek megsértésével történik.

- Az elsı esetben akkor, ha az engedélyt felhasználóként egyáltalán nem szerezzük be: például egy harmadik személy honlapjáról letöltött cikket engedély nélkül felteszünk a saját honlapunkra.

- A második esetet jól szemlélteti az a már említett eset, amikor valaki egy fotót úgy használ fel reklámozás céljából, hogy a szerzı csak a kép nem kereskedelmi forgalomban történı felhasználásához járult hozzá.

- A szabad felhasználás körében elkövetett jogsértésre jó példa, amikor valaki úgy idéz más mővébıl, hogy a forrást nem tünteti fel. Nem szabad abba a hibába esni, hogy általunk vagy alkalmazottaink által az internetrıl letöltött anyagokkal saját katalógusunkat színesítjük! Könnyen egy szerzıi jogi per kellıs közepén találjuk magunkat, ha nem néztünk utána, hogy a szerzıtıl kellett-e engedélyt kérni vagy sem!

7

Megloptak

Napjaink információáradatában igen nagy problémát jelent, hogy vajon az adott médiában visszaköszönı

sorok,

képek

éppen

a

mieink-e.

Ha az ember valahol felfedezi a saját mővét (például fotóját, cikkét, honlapjának küllemét), úgy hogy a felhasználásra nem adott engedélyt, akkor joggal gyanakszik lopásra. Ha nem lehet egyértelmően megállapítani, hogy jogsértés történt-e (mert például a változtattak a cikken, módosítottak a honlap küllemén), akkor a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett

mőködı

Szerzıi

Jogi

Szakértı

Testülethez

lehet

fordulni

(http://www.mszh.hu/szerzoijog/szjszt). A testület szakvéleménye nem köti a feleket vagy adott esetben a bíróságot, de mindenképpen irányadó lehet egy peres eljárásban. Kötelezı döntést

erejő

csak

bíróság

hozhat.

Mikor meríthetek?

Hogyan

használhatok

fel

legálisan

hasonló

oldalt?

Sok példa van rá, hogy hasonló tevékenységgel foglalkozó cégek egymás honlapját alapul véve hozzák létre saját weboldalukat. Két honlap hasonlósága tekintetében három esetet említünk.

1. A honlap stílusa hasonló, de az egyes grafikai elemek és szöveges tartalmak különböznek egymástól. A szerzıi jog a stílust nem védi, tehát hasonló stílusú honlap létrehozására van mód. 2. A második eset, amikor a másik honlapján az eredeti honlap egyéni, eredeti elemei jelennek meg, csak módosítással. Erre példa lehet egy-egy egyéni, eredeti jelleggel bíró grafikai elem oly módon történı átvétele, hogy a létrejött alkotás egyéni, eredeti elemeket is tartalmaz, de az eredeti mő felismerhetı. Ebben az esetben már átdolgozásról beszélünk, amely engedélyköteles. 3. A harmadik eset, amikor a második honlap egyéni, eredeti elemeit egy az egyben átveszik, legyen szó grafikai elemrıl vagy szövegrészletrıl. Hangsúlyozni kell, hogy a szerzıi jog megsértése csak olyan esetben áll fenn, amikor az adott honlap egyéni, eredeti elemeit dolgozták át vagy másolták el. Ez azt jelenti például, hogy olyan szövegek esetében, amelyek nélkülözik az eredetiséget, azoknál az átvétel szerzıi jogi jogsértést nem valósít meg. 8

Rajtakaptam

Ha netán éppen tılem vettek át olyan anyagokat, amihez nem kértek engedélyt, akkor kinél és hol lehet fellépni a jogsértıvel szemben?

Elsı lépésként érdemes felszólító levelet írni. Ha a jogsértı nem hagy fel jogsértı magatartásával, az internet szolgáltatóhoz lehet fordulni. Ez peren kívüli, gyors és hatékony eljárás. A jogosult felhívhatja a szolgáltatót a jogait sértı tartalmú információ eltávolítására. Az internet szolgáltató 12 órán belül megszünteti a hozzáférést a jogsértı tartalomhoz és a tartalomszolgáltatót értesíti. A tartalomszolgáltató erre kifogással élhet, és bizonyíthatja, hogy az általa feltett tartalom miért nem volt mégsem jogsértı. A jogosult ezután a jogsértéssel kapcsolatos igényeit mediáció vagy bíróság útján érvényesítheti. Ha a felek között nincs egyetértés érdemes mediátorhoz fordulni. A mediátor a felek között közvetít. Róluk az alábbi oldalon tudhatunk meg többet: www.mediacio.net ez a Budapesti Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiumának honlapja. Ennek a megoldásnak alacsonyabb a költsége, mint a bírósági eljárásnak, ráadásul gyorsabban és hatékonyabban lehet a jogvitát megoldani. Végsı esetben még mindig lehet bírósághoz fordulni.

Kármentés Abban az esetben, ha valaki felhasználta az általam készített weblap anyagát kérhetek-e kármentesítést?

A szerzı számos módon fel tud lépni a jogsértıvel szemben. Ahogy az elıbbi pontban szó volt róla: elsı lépésben mindenképpen érdemes felszólító levelet írni, majd mediációs eljárással

próbálkozni

és

csak

végsı

soron

bírósághoz

fordulni.

Milyen polgári jogi igényeket érvényesíthet a jogosult? A legfontosabb igények közé tartozik, hogy a jogosult kérheti a jogsértı honlap megszüntetését. Kérhet továbbá elégtételt is, ami gyakorlatilag napilapban vagy interneten megjelent közleményt jelent, amelyben a jogsértı fél nyilvánosan elismeri a jogsértést. Még meg kell említeni a gazdagodás visszatérítésének igényét. A „gazdagodási összeget” minden esetben úgy kell meghatározni, hogy a jogsértı teljes nettó bevételébıl le kell vonni a költségeket, és a kapott összeghez hozzá kell adni az elmaradt jogdíjat. Ebbıl az következik, hogy ha a bevétel és az igazolt költségek kiegyenlítik egymást, akkor a jogosult csak a jogdíjra tarthat igényt. Vagyis arra az összegre, amelyet a 9

felhasználási engedély fejében ki kell fizetni a jogosultnak. Az eddig érintett igények közös jellemzıje, hogy valamennyi objektív alapú, azaz a jogsértı nem kell, hogy vétkes legyen. Az anyagi kompenzáció másik fajtája a kártérítés. Ez csak abban az esetben érvényesíthetı, ha a jogsértı vétkes is egyben. Ami az összegszerőséget illeti, kérni lehet az elmaradt jogdíjat, illetve a jogdíjon felül a becsült vagyoni kár összegét. Fontos kiemelni, hogy ha a jogosult a gazdagodás visszatérítését igényeli, ez beleszámít a kártérítésbe – kétszer ugyanis ez az igény nem érvényesíthetı.

Másodkézbıl

Mit tehetek, ha valakinek a honlapjáról átvett anyag láttán jelentkezik a valódi szerzı, és bizonyítja, hogy az illetı jogosulatlanul használta az ı mővét? Ilyenkor hogyan úszhatom meg a legkedvezıbben a helyzetet?

A polgári jogi igényeket akkor is érvényesíteni lehet, ha a jogsértı nem „vétkes”, vagyis a jogosult a jóhiszemő felhasználóval szemben is érvényesítheti jogait. Ebben az esetben célszerő minél inkább együttmőködni a jogosulttal, és adott esetben kérésére módosítani vagy megszüntetni a jogsértı honlapot. Ami a keletkezett károkat illeti, a „közvetítı” személlyel szemben lehet fellépni. Éppen az efféle jogviták elkerülését, illetve könnyebb megoldását szolgálja az írásban kötött megállapodás. Lényegesen megkönnyíti ugyanis a felek helyzetét, ha az átvevı honlap tulajdonosa írásban köt szerzıdést a közvetítı személlyel, aki szavatossági felelısséget vállal az átadott anyagok jogtisztaságáért.

Források: http://www.azuzlettars.hu/webtolvajok http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-halozati-jelensegek/507-a-szerzi-jog-fogalma http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-halozati-jelensegek/549-szerzi-jogok-azinterneten 10