Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Beszédjavító Általános Iskola
HELYI TANTERVE
2014.
Iskolánk helyi tanterve készült:
a 110/2012. (VI. 4.) korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, az 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, a 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, a 15/2013. (II.26) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 2001. évi XXX.VII. tv. A tankönyvpiac rendjéről 16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről című rendeletek alapján
Helyi tantervünk elvei Érvényesüljön: a gyermek- és személyiségközpontúság, az individuális nevelési-oktatási eljárások, a személyiségfejlesztő szemlélet, a sérülésspecifikusság (SNI), a terápiás szemlélet (SNI). 1. Választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. b.) alsó tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam 1. Tantárgyak előkészítő évf. 7+1 Magyar nyelv és irodalom Német nyelv 4+1 Matematika 1 Erkölcstan 1 Környezetismeret 2 Ének-zene 2 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 25 Órakeret Egészségügyi és (gyógyúszás) 3 v. pedagógiai célú rehabilitációs 8 és habilitációs tanórai foglalkozás. 28/33 Összesen:
1. évf. 7+1 4+1 1 1 2 2 1 5 25 3 v. 8 28/33
2. évf. 7+1 4+1 1 1 2 2 1 5 25 3 v. 8 28/33
3. évf. 6+1 4+1 1 1+1 2 2 1 5 25 3 v. 8 28/33
4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5 27 3 v. 8 30/35
2
Az egyes évfolyamok oszlopaiban a kötelező kerettantervi óraszámok szerepelnek, -gal jelöltük a szabadon tervezhető órakeretből az egyes tantárgyakra fordított többlet órák számát. Figyelembe véve a tantervi tartalmakat, kitűzött céljainkat és tapasztalatainkat a szabadon tervezhető órakeretből a magyar nyelv és irodalom tantárgy heti óraszámát emeljük meg minden évfolyamon egy-egy, a matematika tantárgy heti óraszámát 1-4. évfolyamon egy-egy órával, valamint a környezetismeret tantárgyat 3-4. évfolyamon egy-egy órával, ezek tehát kötelező tanórai foglalkozások. c.) felső tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Órakeret Egészségügyi és (gyógyúszás) pedagógiai célú rehabilitációs és habilitációs tanórai foglalkozás Összesen:
5. évf. 4+0,5 3 4+0,5 1
6. évf. 4+0,5 3 3+1 1
7. évf. 3+1 3 3+1 1
8. évf. 4 3 3+1 1
2
2
2
2
2+0,5 1 1 1 0,5 1 5 1 28 3 v. 8 31/36
2+0,5 1 1 1 1 1 5 1 28 3 v. 8 31/36
2 1+05 2 1+0,5 1 1 1 1 5 1 31 3 v. 8 34/39
1+0,5 2 1+0,5 2 1 1 1 1 5 1 31 3 v. 8 34/39
3
Az egyes évfolyamok oszlopaiban a kötelező kerettantervi óraszámok szerepelnek. A -gal jelöltük a szabadon tervezhető órakeretből az egyes tantárgyakra fordított többlet órák számát. Figyelembe véve a tantervi tartalmakat, kitűzött céljainkat, tapasztalatainkat, továbbá szakos felkészültségünket és az egyes tantárgyak tanulásának-tanításának folyamatosságát. A szabadon tervezhető órakeretből a magyar nyelv és irodalom tantárgy heti óraszámát emeljük meg 5-7. évfolyamon 0,5 illetve 1 órával. A matematika tantárgy heti óraszámát 5-8. évfolyamon 0,5-egy órával, a természetismeret tantárgy heti óraszámát 5-6. évfolyamon 0,5 órával, a földrajz és a kémia tantárgy heti óraszámát 7. évfolyamon 0,5-0,5, a fizika és a biológia-egészségtan tantárgy heti óraszámát 8. évfolyamon szintén 0,5-0,5 órával, ezek tehát kötelező tanórai foglalkozások. Ugyancsak kötelező tantárgyként állítjuk be 5. évfolyamon heti 0,5 órában az informatika, 8. évfolyamon a technika tantárgyat, a kötelezően választandó tantárgyak közül a hon- és népismeretet 6. évfolyamon.
Nem kötelező időkeret Foglalkozás Engedélyezett órakeret Kötelező óra Felzárkóztatás Tehetséggondozás Agressziókezelés Német nyelv – osztálybontás Matematika – osztálybontás Magyar – osztálybontás Egyéb foglalkozás Összesen
Heti időkeret 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 52 52 52 55 51 51 56 56 30/35 30/35 30/35 32/37 32/37 32/37 35/37 35/37 4/2 4/2 4/2 4/2 3/2 3/2 4/2 4/2 4/2 4/2 4/2 4/2 2/2 2/2 4/2 4/2 3/2 3/2 3/2 4/3 2/2 2/2 3/2 3/2 2/2 3/3 3/3 3/3 3/3 4/4 4/4 4/4 4/4 4/2 4/2 4/4 4/4 4/4 4/4 4/4 4/4 4/2 4/2 4/4 4/4 3/3 3/3 3/3 1/1 1/1 1/1 2/2 2/2 22/17 22/17 22/17 23/18 19/14 19/14 24/19 24/19
3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk az oktatásban, melyet tankkönyvvé nyilvánítottak. Néhány tantárgy esetében a nyomtatott eszközökön túl más felszerelésre is szükség van: tornafelszerelés, rajzfelszerelés és egyéb olyan eszközök, melyek az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Az egyes osztályokban a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. Ezekről a tanév elején írásos tájékoztatást kapnak a szülők. Az iskolában megrendelt tankönyveken kívül minden más eszköz beszerzése a szülő kötelessége a tanév megkezdéséig. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: Tankönyvválasztásnál mindenkor figyelembe vesszük az aktuális törvényi előírásokat, elvárásokat, lehetőségeket. A választott tankönyv legyen jól strukturált, emelje ki a lényeget. Legyen a tanuló számára könnyen érthető, érdeklődés felkeltő. Differenciálásra alkalmas feladatokat is tartalmazzon. 4
A tankönyv minél jobban szolgálja a pedagógus igényeit is, legyen hozzá segítséget nyújtó kézikönyv. Előnyben részesítjük azokat a könyveket, amelyek segítik a szemléltetést, tartozik hozzá hang, illetve képanyag, digitális segédanyagok. Az alkalmazott tankönyveket a tantárgyak tanmeneteiben a szaktanár évente felülvizsgálja, feltünteti. Segítse a tantárgyak minimális követelményének elsajátítását. Tartalmában igazodjék a beszédfogyatékos tanuló általános és speciális szükségleteihez. Legyen tekintettel a tanulók egyéni képességeire, adottságaira. Legyen szemléletes, áttekinthető, jól olvasható, tevékenykedtető, logikus gondolkodást segítő, verbális és nonverbális zavarokat oldó. Segítse elő a percepciós területek, a mozgáskoordináció fejlesztését. Tegye képessé a gyermek pszichikus funkcióinak harmonikus fejlődését. Biztosítsa a tantárgyanként és évfolyamonként a tananyag egymásra épülését. Egy-egy esetben több évfolyamon is használható legyen. Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap. Terápiás tankönyvek, segédletek választásában a logopédus véleménye az irányadó (szakértői javaslatban szereplő fejlesztési területek szem előtt tartásával). Az iskola a mindenkori érvényes jogszabályok alapján térítésmentesen biztosítja a tankönyveket a tanulóknak. A térítésmentes tankönyv ellátását a tankönyvellátás rendje tartalmazza. A tanulókat érintő kérdéseket az iskolai Házirend tartalmazza A 20/2012.sz.EMMI rendelet 161.§-a írja elő, 2. sz. melléklete határozza meg a kötelező (minimális) eszköz-és felszerelési jegyzéket. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszközt csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára legyen összhangban a minőséggel. 4. A Nemzeti alaptantervben megvalósításának részletes szabályai
meghatározott
pedagógiai
feladatok
helyi
Az alsó tagozat első - második évfolyama három évében a legfontosabb feladatok a következők: Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az alapvető tanulási módszerek, szokások kialakítása. Az iskolai fegyelem és figyelem kialakítása. Az elemi kötelességérzet kialakulása.
5
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nemzeti alaptanterv elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ezért ebben a szakaszban kiemelten törekedni kell a következőkre: A tanulók motivációjának erősítése, kudarctűrő képesség növelése Különféle, változatos tanulásszervezési módok alkalmazása, bejáratása. A tanulói teljesítmények növelése. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása pozitív énkép és önértékelés kialakítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges készség-, képesség-együttesek és ismeretek megalapozásának folytatása. Az ötödik, hatodik évfolyamon az alábbi teendőket emeljük ki: A Nemzeti alaptantervben meghatározott képességterületek – ezen belül kiemelten a szövegértési, a matematikai és az elemi gondolkodási (logikai) képességek – megalapozása. Az együttműködési készség fejlesztése. A tantárgyi (szak) ismeretek megalapozása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb ismerettartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott képességek továbbfejlesztése, bővítése, a hosszú távú tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. hozzájárulunk a személyiség fejlődéséhez az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét. kortársakra és felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása társas együttélés szabályainak követése önállóságra nevelés
6
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg a munkát a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének figyelembe vételével: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek jelölünk meg ott, ahol erre szükség van; a gyermekek fogyatékosságának megfelelő tartalmakat, követelményeket alakítunk ki, és azok teljesítését kérjük számon; segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. beszédben és nyelvi fejlődésben akadályozott gyermekek/tanulók intenzív logopédiai – pedagógiai – pszichológiai habilitációja, rehabilitációja speciális jellegű külön oktatással minél előbb a jól beszélő, zavartalan kapcsolatteremtő és tanulási képességű tanulók szintjére juttatásuk a terápia segítse, és sokoldalúan támogassa az általános iskolai követelmények elsajátítását minden műveltségi területen biztosítsa a teljes körű átjárhatóságot a követelmények globális teljesítésével fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, valósuljon meg a komplexitás és folyamatkövetés beszédfogyatékos tanuló sokoldalú percepciós fejlesztése egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtása tanulói motiváció felkeltése a beszédhiba leküzdésére tanuló felkészítése az esetlegesen maradandó beszédhibával történő együttélésre 5. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapos testnevelés feladata A mindennapos testneveléshez szükséges időkeret biztosítása az egészséges testi fejlődés érdekében. A helyi tantervben előírt mozgásanyag elsajátítása. Megfelelő terhelés biztosítása A sportmozgások megszerettetése, kedvező személyiségjegyek kialakítása. Kiváló testi képességekkel rendelkező tanulók teljesítményének átlag fölé emelése. A sajátos igényű tanulók speciális gyakorlatokban történő fejlesztése. A tanulók versenyeztetése. A fizikai képességek felmérése.
7
A testnevelés színterei
évfolyamonként 5 testnevelés óra - órarendbe építve gyógytestnevelés iskolai sportköri csoportok: úszás, labdarúgás, kosárlabda, atlétika, vitamintorna kölyökatlétika
6. A választható tantárgyak, foglalkozások illetve a pedagógusválasztás szabályai Az iskola helyi tanterve nem határoz meg szabadon választható tantárgyat. A kötelezően választandó tantárgyak közül az iskola hatodik évfolyamán a hon- és népismeret tantárgyat építettük be kötelező jelleggel a helyi tantervbe. Az iskola a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. § (5) b) pontja szerint minden év május 20-áig felméri, hogy a tanuló valamely egyház által szervezett hittanoktatáson vagy kötelező erkölcstanórákon kíván-e a következő tanévben részt venni. Erről a szülő írásban nyilatkozik. Egyéb foglalkozásra a tanuló szeptember 15-éig jelentkezhet, szintén a szülő írásbeli nyilatkozata alapján. Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. A mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező vagy szabadon választott órát tanító pedagógus. 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei a.) Az értékelés alapelvei Iskolánkban a tanulói teljesítmények mérése és értékelése egységes követelményrendszeren alapszik. Ezt a Köznevelési Törvény, a Kerettanterv, valamint az erre épülő helyi tanterveink biztosítják. Ennek alapján határoztuk meg az értékelés általunk elsődlegesnek tartott cél- és feladatrendszerét. A tanulók továbbhaladásához elsődlegesen a következők szükségesek: a NAT alapján készült helyi tanterv követelményeihez való viszonyítás, az ahhoz mért tudás megállapítása és teljesítése. a beszédfogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek/tanuló önmagához mért fejlődése, a beszédállapot, a beszéd és nyelvi zavarok minőségi és mennyiségi javulásával együtt, valamint teljesítménye és a követelmények összhangja. a beszédfogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek/tanuló szociális képességeiben, magatartásában és viselkedésében tapasztalható változások értékeinek felmutatása. b.) az értékelés célja folyamatosság, rendszeresség, tervszerűség egyszerűség, áttekinthetőség világosság, egyértelműség, teljesíthetőség sokoldalú: mérje az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, manuális tevékenységet, a testi ügyességet stb.
8
változatos: vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a személyiségtípusokat, a tantárgy sajátosságait, vizsgálja a neveltségi szintet jelezze a sikert és a kudarcot preferálja a szorgalmat, az érdeklődést, a kitartó munkát differenciált és személyre szóló, az eltérő képességű gyerekeknek sikereket biztosítson regisztrálja a fejlődés irányát, erősítse a belső motivációt. alakítsa ki az önértékelési képességüket c.) feladata a tanulmányi munka folyamatos visszajelzése ( diagnosztikus,formatív, szummatív) a tanulásra, vagy más tantárgyi tevékenységre való érdekeltség megteremtése, a követelmények teljesítésének minősítése szöveges értékeléssel, érdemjeggyel a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció, a hiánypótlás és a további gyakorlás témáinak megjelölése, a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz és másokéhoz, a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása az országos standardizált értékekhez. d.) formái Az egyes évfolyamokon a félévi és év végi bizonyítványban a helyi tantervben leírt tantárgyak kerülnek minősítésre.
Verbális értékelés Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Az alábbiak szerint jelenhet meg: elsősorban a tanórák folyamatában megjelenő – szabályozó típusú megnyilvánulások közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés kiemelten a kooperatív óráknál kiemelkedő teljesítmények az egész közösség előtti – osztályfőnöki órákon tanévzárókon – értékelése pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyermekekkel, szülőkkel
Szöveges értékelés
A nyújtott első évfolyamon év végén a tanulók iskolalátogatási bizonyítványon kapják a szöveges értékelést, mivel a kétéves ciklus félévét jelenti. Az 1. évfolyamon félévkor és az év végén, 2. évfolyamon félévkor a tanuló teljesítményét szöveges minősítéssel fejezzük ki. Ennek szempontjai a következők: személyre szóló (vegye figyelembe az egyéni különbségeket) fejlesztő, ösztönző jellegű folyamatos (félévkor és évvégén írásos kifejtő, évközben ötfokú osztályozást alkalmazunk) iskolai követelményrendszerre épülő az érzékszervek fejlettségi állapotát figyelembe vevő szülő és gyermek számára is érthető legyen
9
A tanulók minősítése lehet: kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését akadályozó tényezőket. Tájékoztatást adunk arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola.
Írásbeli, szöveges értékelés lehetőségei
A tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, észrevételek, részletes kiegészítések. Évközi értékeléskor minden pedagógus módszertani szabadsága jegyében, szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat.
Osztályozás a helyi tantervben meghatározott követelményekhez és teljesítmény kritériumokhoz igazodva történik a felmérések százalékos értékelése tantárgyanként, évfolyamonként egységes, de figyelembe vesszük az osztályok összetételét és a tanulók egyéni képességeit a szaktanárok közlik a tanulókkal az érdemjegyre történő számonkérés formáit, a minimum megszerzendő osztályzatok számát, a félévi és év végi minősítés szempontjait a tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból 1-1 témakörön belül legalább 2 érdemjegyet kell szereznie. Amennyiben a témakör tanítása rövidebb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább 1 érdemjeggyel kell értékelni. a tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért eredmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő rendszer alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok:
Teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %
Érdemjegy 1(elégtelen) 2(elégséges) 3(közepes) 4(jó) 5(jeles)
Iskolánk megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat (érdemjegy, osztályzat) a 2-8. évfolyamon. Évközi minősítésnél %-os értékelést és érdemjegyet kaphatnak a tanulók. Félévkor az 3-8. évfolyamon a tájékoztató füzetben 1-5-ig osztályzattal értékeljük a tanulók előmenetelét. Év végén a 2-8. évfolyamon a bizonyítványban betűvel írjuk az osztályzatot ( jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen ). Szülői tájékoztatásról folyamatosan gondoskodunk: ellenőrző útján, tájékoztató füzeten, fogadóórán, szülői értekezleten, szükség esetén telefonon vagy e-mailen keresztül.
10
Tájékoztató füzet A nevelők és szülők a gyermekekre vonatkozó információit a tájékoztató füzetben közlik. Ebből értesül a szülő gyermeke előmeneteléről, iskolai rendezvényekről, dicséretről és elmarasztalásról. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi a tanulók tájékoztató füzetét. A hiányzó érdemjegyeket, bejegyzéseket a napló alapján pótolja. A tájékoztató füzetek ellenőrzésének dátumát az osztálynaplóba kell bejegyezni. Érdemjegyek bejegyzési módozatai: Szóbeli feleletek: kék tintával. Írásbeli feleletek: kék tintával. Vers, memoriter: zöld tintával nem súlypontozott. Írásbeli témazárók, illetve feladatlapok: piros tintával – súlypontozott! Az elégséges (2) érdemjegy a továbbhaladáshoz szükséges tudást tükrözi. A tánc és dráma, hon- és népismeret, etika tantárgyak „részt vett” bejegyzést kapnak. Egy hónappal a félév/év vége értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell, ha a gyermeke nem tudja teljesíteni a minimum követelményeket. Szülői kérésre történő évismétlésre – érvényes tanév után – a Köznevelési törvénynek megfelelően biztosítjuk a lehetőséget. Év végi elégtelen minősítés esetén az SZMSZ-ben meghatározott időben javítóvizsgát tehet a tanuló. A javítóvizsgára való felkészülést a szaktanár a tanév végén adott útmutatásaival, feladatsoraival segíti. Az iskolai oktatásban érvényesülni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formáknak. Indokolt esetben egy-egy tanuló számára a szakértői bizottság javaslata, és egyéni elbírálás alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. Ezen kívül még speciális esetekben a tanuló saját képességeinek figyelembe vételével egyéni haladásra is lehetőség van. (Szakértői vélemény alapján.) Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló sérülését, társaitól való elmaradását. A beszédállapot javulásának mértékéről a megfelelő minősítési kategóriák – amelyek a terápiás programok fejlesztő hatásának eredményei – adnak számot: tünetmentes lényegesen javult részben javult keveset javult nem javult Ezekről a logopédus félévkor és év végén előre elkészített szöveges értékelési lapon tájékoztatja a szülőt.
11
Számonkérés Számonkérés módja célja (kezdete) feltárja az előzetes isme-retek diagnosztikus szintjét Tájékoztat az ismétlés/felzárkóztatás,hiánypótlás mikéntjéről
formái rövid dolgozat szóbeli felelet (nem osztályoz zuk! pontozás, százalékolás)
(folyamata) formatív fejlesztőformálóösztönző
„röpdolgozat” szóbeli felelet írásbeli felelet házi feladat osztályfeleltetés órai munka kiselőadások olvasónapló kísérletezés tanulói produktum gyűjtőmunka gyakorlati munka témazáró dolgozat szóbeli, írásbeli összefoglaló
(vége) szummatív minősítő
ideje tanév elején új téma indításakor tanárváltásnál iskolaváltásnál differenciált csoportbontásnál kisebb tanítási egységek elsajátítási időben rendszeresen szintjének felmérése elosztott gyakoritanulási hibák és nehézségek sággal a folyamat differenciált feltárása, javítása teljes idejében ösztönzés, önkorrekció
a tanulmányi követelményeket figyelembevevő összegzés, záró minősítés relatív végállapot eredményeinek megállapítása
nagyobb tanulmányi egységek lezárásakor(tantárgyi témák végén, félévkor, tanév végén)
A számonkérések ösztönözzék a tanulókat az ismeretek elsajátítására. Biztosítsák az egyéni tempóban való haladás lehetőségét.
Írásbeli
A diagnosztikus és összegző mérések, nagydolgozatok időpontjáról a tanuló az előző tantárgyi órán előzetes szóbeli tájékoztatást kap. A dolgozat előtt összefoglaló, ismétlő órát kell tartani, mely a várható írásbeli beszámoló témakörét érinti. A kérdéseket a tanító állítja össze, vagy központi feladatlapot használ. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írnia. 25% alatti teljesítmény esetén köteles újra írni! Ennél jobb eredmény esetén a tanuló saját kérésére megismételheti a felmérést a tanórán kívül. Mindkét esetben mind a két érdemjegy bekerül a naplóba. Minden témazáró dolgozatot javításnak kell követnie, ahol az értékelés szempontjait és a hibákat meg kell beszélni a tanulókkal. A megvitatott kis és nagy dolgozatokat két héten belül ki kell javítani és a naplóban, ellenőrzőben dokumentálni kell. Az írásbeli munka értékelését a tanulók és a szülők egyaránt láthatják.
12
Írásbeli számonkérésre (röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka) a hét minden napján sor kerülhet. Egy tanítási napon csak kettő írásbeli beszámoltatás lehetséges. Ez szaktanári egyeztetéssel történik. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke írásos számon kérése.
Szóbeli
A rendszeres szóbeli számon kérés segíti a kifejezőkészség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását, egyes tanulók számára pedig biztosítja az elsajátított tananyagról való beszámolás lehetőségét. (Akiknél az írásbeli kifejezés problémát okoz.) A számonkérés során törekedni kell a megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak (segítő kérdések). Egyenértékű az írásbeli felelettel. A kapott érdemjegyeknek legalább a felét szóbeli megnyilvánulásra kell kapnia (kivétel a készségtárgyak). A tanév során a számonkérés és értékelés folyamatos, melynek formái: minden tanulócsoportban diagnosztikus értékelést kell végezni év elején, hogy a tanulók szintjét megismerjük, az éves munkát megtervezni és a felzárkóztatás programját, csoportba sorolást ez alapján tudjuk elkészíteni. Az egyes évfolyamokon a félévi és év végi bizonyítványban a helyi tantervben leírt tantárgyak kerülnek minősítésre. A tanuló tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon tanúsított viselkedése a magatartás, hozzáállása a szorgalom jegyeiben tükröződik, amelyeket a nevelőtestület által elfogadott szempontok alapján határozunk meg: 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A német nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyak kiscsoportos bontására is törekszünk, hogy a tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz hozzájussanak. A csoportba sorolás szempontjai: a tanuló tanulmányi teljesítménye, magatartása SNI-s állapota felzárkóztatása, tehetséggondozása érdeklődése Különösen nagy hangsúlyt helyezünk a tanulók fejlesztése, felzárkóztatása érdekében tantervbe épített felzárkóztató-fejlesztő foglalkozások szakmai színvonalának emelésére. A csoportok átjárhatósága folyamatosan biztosított. Félévkor, vagy év végén tapasztalt javulás, vagy romlás esetén a szaktanár javaslatot tesz csoport-áthelyezésre.
13
A tanórán kívüli foglalkozásokat az igények, lehetőségek figyelembe vételével szervezünk a diákönkormányzat bevonásával. A tartalmi munkát segítő tanórán kívüli rendezvények, tevékenységek a következők: tanulmányi kirándulások: osztálykirándulás, iskolai szintű kirándulás múzeumlátogatás, múzeumi órák, színházlátogatás szaktárgyi, sport, kulturális versenyek, vetélkedők házi versenyek, házi bajnokságok ünnepélyek, megemlékezések, az iskola hagyományrendszerének ápolása, megtartása könyvtári órák, erdei iskola, témanap, témahét. projektoktatás Szőlő jövések könyve Királynap Hagyományosan működtetett szakköreink a rajz és az énekkar-szakkör, amelyek a tehetséggondozás színterei lehetnek. Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. A pedagógiai programunkba rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kerettantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. Projekt oktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell, makett, előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, egyéb A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe.
14
A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. Iskolánkban leggyakrabban alkalmazott/alkalmazandó tanítási projektek Erdei iskola projekt Környezeti projekt – akadályverseny Egészségnevelés projekt – egészségnap Őszbúcsúztató projekt - akadályverseny Karácsonyváró projekt A projektoktatás lépései Tervezés, témaválasztás Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése, További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása, Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása, Választás a megfogalmazott problémákból, Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása, Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében. Kivitelezés Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében, Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás Differenciált segítség adása szükség szerint Felülvizsgálat A produktum bemutatása a csoportok előtt A projekt értékelése A tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata, A csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll. A szükséges javítások elvégzése A projekt közzététele Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása – kiállítás, ünnepi műsor, honlapon történő megjelentetés A felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása
15
Pozitívumai A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak. Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős. Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja. Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt. Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására. Örömteli, stressz mentes együttműködést biztosít. Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve. A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanárainktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladatunk az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás. 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Iskolánk számára is fontos, hogy a nemzetiségek kultúrája elfoglalja méltó helyét az oktatásban. Célunk: tanulóinknak lehetőséget biztosítsunk a kultúrák sokszínűségének megismerésére megalapozzuk a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét multikulturális ismereteik bővüljenek A tananyag tartalma Cigányság A cigányság kultúrájának megismertetése A cigányság eredete, származása. A cigányság nyelve. Irodalom (líra, próza) Neves alkotók (Lengyel Menyhért, Bari Károly művei) A cigányság, mint a művészetek témája (festészet, irodalom, zene, film) Képzőművészet (naiv festők) Zene (cigányzene, Neves zenészek) Kézművesség (kosárfonás, foltozás, üstfoltozás, teknővájás) A cigányok érzelemvilága. A hazánkban élő három legnépesebb cigánycsoport a magyar-cigányok, a beások, valamint az oláhcigányok.
16
Német nemzetiség
A német betelepülések az Árpádok korában Későbbi német telepesek Betelepítések Magyarországra Kitelepítések a II. világháború után Bányavárosok Szász városok Német nemzetiségi egyesületek és kultúrcsoportok A német telepesek nyelvi hatásai, családnévkutatás, eredetkutatás Sváb nyelvjárások (Kőszegfalva, Kiszsidány) Népművészet, hagyományok Öltözködés Zene Iparművészet, kézművesség
Horvát nemzetiség
Kultúrájuk megismerése Eredetük, származásuk Kőszeg környéki horvát falvak történetének megismerése Népművészet, hagyományok Öltözködés Zene Gasztronómia Helyi neves alkotók (irodalom, képzőművészet)
Magyarországon élő egyéb nemzetiségek Szent István intelmei A tananyag színterei
Osztályfőnöki óra, Hon és népismeret óra, Tánc és dráma óra Etika óra Témahetek, témanapok Projektoktatás
10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként a köznevelési törvény által meghatározott időben, az ajánlott NETFIT vizsgálati anyaggal. A mérés eredményét a nevelők lejegyzik, ezek alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A szülők a leírtakon keresztül tájékozódhatnak a tanulók fizikai állapotáról.
17
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: Hajlékonysági profil Állóképességi profil Vázizomzat fittségi profil 11. Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Egészségnevelési elvek:
Az egészséges táplálkozás mellett döntők számának emelése, A legális szereket kipróbálók számának csökkentése, A családot, mint értéket tekintők számának emelése, Pozitív jövőképpel rendelkező tanulók számának emelése, A szenvedélybetegségeket elutasítók számának növelése. Az egészséges állapot értékként való átélése Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésben való aktív részvétel igényének kialakítása
Az egészségnevelés céljai: legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek oktatása orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a tanulók ismerjék meg: o az egészségvédelem kiemelt kérdéseit o életkorral járó biológiai-pszichohigiénés életmódi tennivalókat o az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit o társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit erősítse és fejlessze az egészséges életviteléhez szükséges képességeket legyenek képesek: o egészségük megőrzésére (sajátos étrend, mozgásprogram kialakítása) o betegségek megelőzésére (korai szűrés fontossága) o egészséges személyiség kimunkálására o helyes magatartás kialakítására Az egészségfejlesztés kiemelt területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás függőségek, szenvedélybetegségek megelőzése a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése baleset megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, s ezt közösen végzi a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szervekkel, szolgálatokkal.
18
A célok megvalósulását szolgáló feladatok
Az egészség megvédése, megőrzése, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása. Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása. Az egészséges életmódra nevelés beépítése az egész napos foglalkozás valamennyi területébe, fejlesztési elképzelésébe. A pedagógus működjön közre a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A helyes tanítási rend, szünetek rendjének meghatározása, délutáni napirend összeállítása. A helyes életmód követelményeinek megismertetése, betartása. Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Az egészségnek értékként való közvetítése A pozitív egészségfogalom közvetítése A komplex egészség fogalmának érzékeltetése, az egyes részterületek életkor adekvát módszerekkel történő fejlesztése A személyi és környezeti higiéniára nevelés. Az egészséges táplálkozásra nevelés. Az egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés. Házirendünkben megfogalmazzuk a gyermekek tanóra közti szünetekben való szabadlevegőn tartózkodásának szabályait. A fogászati hónapban előadásokat, filmvetítéseket, vetélkedőket szervezünk. A víz- és föld világnapján játékos vetélkedőt rendezünk. Előadást szervezünk a fogorvos bevonásával a helyes fogápolásról. Az évente szükséges egészségügyi szűrések és oltások lebonyolításában közreműködünk. Az iskolaorvos véleményét figyelembe véve alakítjuk a testnevelési órák felépítését. Támogatjuk a védőnő rendszeres ellenőrzéseit. Igény szerint biztosítjuk a tisztasági ellenőrzés személyiségi jogokat figyelembe vevő körülményeit (tetű, rühesség,) A testi fejlődést regisztráló méréseknek helyet és időt biztosítunk. Igénybe vesszük a védőnő szakértelmét az egészséges életmódról, a serdülőkor problémáiról, a mentálhigiénés témákról szóló előadások tartására (lehetőség szerint osztályfőnöki órák keretén belül). Évente 1 alkalommal egészség-napi programot szervezünk tanulóinknak.
Környezeti nevelés „A környezeti nevelés aranyszabálya: egy élmény felér 1000 képpel.” Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük a környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet értékeit is figyelembe vevő cselekvésre. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanítókkal, tanárokkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. 19
A környezeti nevelés állandó folyamat. Az iskoláskor előtt elkezdődik és életünk végéig tart. A tanulók környezeti szemléletét, értékrendjét, viselkedését befolyásolja a családi, lakóhelyi, iskolai környezet, a barátok, a társak gondolkodása. A környezeti nevelési elvek lehetőség szerint épüljenek be az iskola mindennapi életébe. Kiemelten kezeljük a környezeti neveléssel kapcsolatban a következő elveket, értékeket A környezeti nevelés alapelvei 1. Alapvető emberi szükségletek. 2. Helyi és globális szintek összefüggései. 3. Demokrácia. 4. Biológiai és társadalmi sokféleség. 5. Fenntartható fejlődés. 6. Elővigyázatosság. 7. Prevenció. fenntartható fejlődés alapvető emberi szükségletek emberi jogok biológiai és társadalmi sokféleség kölcsönös függőség rendszerszemléletűség A környezeti nevelés célrendszere Tevékenység ahol a következő folyamatok mennek végbe: tudatformálás - környezeti értékek felismerése ismeretszerzés - környezeti fogalmak tisztázása képességek kialakítása – szükségesek az ember kultúrája és környezete megértéséhez attitűdök formálása - pozitív viszonyok kialakítása értékrend és értékelés kialakítása - környezetorientált magatartás kialakítása aktuális - környezeti minőségjavító cselekvés kialakítása. A környezettudatos ember környezetét szereti, tiszteli, annak megismerésére törekszik; a természetes és az épített világban a szépet meglátja, a harmóniát átéli; a környezetét óvja, védi, benne az értékeket megőrzi, megbecsüli és továbbadja. Konkrét célok tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához a környezet természeti és emberi értékeinek felismertetése és megőriztetése pozitív érzelmek felkeltése a természet egésze iránt természettudományos gondolkodás fejlesztése a másokra figyelés képességének előtérbe helyezése a másság elfogadására törekvés a közös cselekvések koordinálási képességének fejlesztése türelem és megértés mások hibázásával kapcsolatban a közös cselekvések kontrollálási képességének megtartása iskola tisztaságának javítása szemét mennyiségének csökkentése
20
szelektív hulladékgyűjtésre nevelés takarékoskodása vízzel, villannyal esztétikus környezet iránti igény felkeltése Konkrét feladatok környezeti neveléssel kapcsolatos pályázati lehetőségek nyomon követése erdei iskola helyszínének, programjának összeállítása az intézmény és környezetének tisztántartása. csatlakozás az Írottkő - Natúrpark Egyesület városi rendezvényeihez tanévi túrák programjának meghirdetése szelektív hulladékgyűjtés megszervezése játékos vetélkedők előkészítése, lebonyolítása: Föld napja – Madarak és fák napja helyes életviteli szokások kialakítása, az emberi élet minőségi javítása káros környezeti hatások kivédése, elkerülése kirándulások o kiváló lehetőség a tanulók állóképességének, testi erejének növelésére. o jó alkalom az egészséges életmódra nevelésre. o a gyermekek megismerhetik a természet szépségeit. o felfedezhetik a körülöttük lévő élővilágot és épített környezetet. o a mozgásszabadság hozzásegíti őket lelki egyensúlyuk visszanyeréséhez, illetve megőrzéséhez. 12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A.) Sajátos nevelési igény Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket iskolánk a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény meghatározása: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A NAT alkalmazása a SNI tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulók számára is érvényesek. A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.
21
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. A SNI tanulók pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátása A SNI tanulók különleges gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladatai: a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni kompetenciák kialakítása.
A sajátos nevelési igényű tanulók speciális segítése: a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítése, a tanulók személyiségének megismerésével a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése a tanulás tanítása differenciált tanulásszervezési technikák alkalmazása tananyag kisebb részekre bontása az információs technológia használata (információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje) audiovizuális anyagok használata külön feladatlapok és gyakorlatok tervezése tanulópárok kialakítása feleletmegválasztás lehetősége (szóbeli, írásbeli) segédeszköz használatának biztosítása tanulást segítő készségek (lényegkiemelés, jegyzetelés, vázlatírás) megtanítása kevésbé sérült részképességek erősítése egyéni, differenciált foglalkozások szervezése (terápiás lehetőségek) tanári hatékonyságban alapvető viselkedésmódok alkalmazása (világosság, változatosság, feladatorientáltság, átlagosnál több sikerélmény biztosítása) kompetencia alapú oktatás kiterjesztése A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: a sérülés típusa, súlyossága a sérülés kialakulásának ideje a SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, lehetőség szerint önálló életvitel.
22
A SNI tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmak, tevékenységek, követelmények a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: - programok összeállítása, - fejlesztőmunka, - közreműködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követően a konzultációban - a többségi pedagógusok munkájának segítése Tanítás/terápia felépítése SNI tanulók ellátása esetében Az első három év fontos feladata az alapkultúrtechnikák megalapozása mellett a mozgás - és kommunikációs, a vizuomotoros készség fejlesztése, a tanuláshoz szükséges ismeretek, jártasságok, készségek begyakorlása. A fejlesztő munkát - amelynek alapelve a multiszenzorialitás, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fokozatos mozgósítása – a logopédus és az osztálytanító együttműködve végzi. A kompetencia határokat betartva együtt tevékenykednek megfelelő tárgyi feltételek, rendszerek biztosításával. Egyéni, kiscsoportos és csoportos formában végzik az egyéniesített fejlődési ritmushoz alkalmazkodó logopédiai, pedagógiai fejlesztő programok megvalósítását. Az első évfolyam nyújtott két tanévre szóló felvételét megelőzően a szülő írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy gyermeke iskolaváltoztatását legkorábban a 2. évfolyam befejezése után, illetve a 4. évfolyam zárásakor kezdeményezheti. A logopédiai munka feladatai: a gyermekek beszéd és nyelvi fejlettségének, állapotának vizsgálata vizsgálati eredmények alapján a logopédiai ellátás megtervezése, terápia beindítása egyéni és csoportos fejlesztés, terápia a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása kapcsolattartás szülőkkel, a gyermek pedagógusaival és a gyermeket fogadó, kezelő más szakemberekkel. egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció: Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a fogyatékosság jellegének, tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő medicinális ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. o Fontos a: gyermekneurológiai, fülészeti, szemészeti vizsgálat és szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. o Egészségügyi rehabilitáció körébe tartozik: gyógytorna, gyógyúszás,
Pedagógiai rehabilitáció célja: o Funkcionális képességfejlesztő programok gyakoroltatása, elmélyítése. o A terápiás fejlesztő programok mellett szükséges időt tartalékolni a betegségek utáni felzárkóztatásra, esetleges tantárgyi részek elmélyítésére.
23
o Ennek a keretében van lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás ellenőrzése, számítógép használata), mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni vagy kiscsoportos formában használhatók. A tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítésére iskolánkban gyógypedagógiai tanár, logopédus és gyógytestnevelő kollégákat alkalmazunk. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. a.)A beszédfogyatékos tanuló (az Irányelvek meghatározása szerint) Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia – maradványtüneteként beszédgyengeség), b) orrhangzós beszéd, c) folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás), d) diszfónia, e) logofóbia (mutizmus különböző típusai), f) centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia, diszartria), g) verbális tanulási zavar együttjárása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén mutatkozó problémákkal vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A terápia komplex szemléletű logopédiai, orvosi, pszichológiai team munka alapján történik.
24
A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől az egyénre szabott terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a kognitív készségek, a szocioadaptív viselkedés és a szociokulturális környezet sajátosságainak figyelembevétele szükséges d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotorikus benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatásban állnak, komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos fejlesztőmunka napi rendszerességgel. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret: erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön - a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. Tanulás: a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés – egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben – folyamatos kísérés, munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek, 25
tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait”, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé. Testi, lelki egészség: a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. Felkészülés a felnőtt életre: tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára, ezt a tanuló is ismerje meg.
b.)egyéb pszichés fejlődési zavar A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz –diszlexia, –diszortográfia, –diszkalkúlia, –diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlõdési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá –a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak: az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük, olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszert használjuk,
26
az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén, a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagyés finommozgások zavarai, a testtudat, a testérzet, a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Idegen nyelv oktatásánál körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés illetve a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk. A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógusok támogatásával, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák: a segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten, a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését, tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek, értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,
27
makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei minden tanórán, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson, napközi, tanulószoba.
Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén: testséma kialakítása, téri relációk biztosítása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése. A megvalósítás színterei matematika óra rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás felzárkóztató foglalkozások szabadidő (képességfejlesztő játékok). gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.
28
B.) Hátrányos helyzet Iskolánk elsődleges feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek miatt a felzárkóztatás, a tanulási problémák megelőzése, kezelése. Arra törekszünk, hogy minden gyermeket a neki megfelelő tempójú tanulásra késztessünk, a lassabban haladóknak tanórán a tananyag minőségével, egyéni bánásmóddal, tanórán kívüli korrepetálással biztosítsuk az eredményes tanulmányokat. Helyes tanulási technikák elsajátításával megelőzhető a tanulási kudarc, amelynek sok esetben nem képességbeli okai vannak, hanem a rossz tanulási módszer. A fejlesztő foglalkozások, a tanulás élményének bemutatása sokat segíthet a motivációban is. Programunkat akkor tekintjük eredményesnek, ha nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, csökken a tankötelezettség korhatára előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma, és nő a középfokú intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetűek aránya. Célcsoport: sajátos nevelési igényű, beilleszkedési – tanulási – magatartási zavarral küzdő, hátrányos helyzetű , halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók. Tevékenységünk elsődleges feladatának tekintjük a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), valamint a veszélyeztetett tanulók segítését. Különös figyelmet fordítunk az anyagi okból hátrányos helyzetű a valamilyen egészségügyi problémával küzdő, illetve a nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulókra. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: felzárkóztató foglalkozások korrepetálások szervezése az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata továbbtanulás irányítása, segítése SNI tanulók felzárkóztatása Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
továbbtanulás irányítása, segítése diákétkeztetés felzárkóztató foglalkozások korrepetálás az iskolai könyvtár, valamint más létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások szükség esetén az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálatokkal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
Intézkedési terv Minden tanév elején az osztályfőnökök a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel közösen felmérik a HH tanulók számát. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja azokat az osztályfőnököket, akiknek HHH tanulójuk van.
29
Kiemelt figyelmet fordítunk a szociálisan és egyéb okból hátrányos helyzetű tanulókra is. A hátrányos helyzetű tanulókkal, családokkal való foglalkozás iskolai formái: Prevenciós foglalkozások osztályfőnöki órákon Szülőkkel, a családdal való szorosabb kapcsolattartás, együttműködés Gyermekjóléti szolgálatok, önkormányzatokkal kapcsolat (Ha szükséges, jelezzük a rendkívüli tanulói helyzeteket!) Következetesen figyeljük a mulasztások óraszámát, a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségünknek mindig eleget teszünk. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem főbb feladatai a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémák megoldása érdekében fordulhatnak; családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét; segítségnyújtás az új kollégáknak, új osztályfőnököknek gyermekvédelmi munkában. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére; feltárására megszüntetésére A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni. A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes:
okok
megszüntetésének
érdekében
iskolánk
gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal, védőnővel
13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A jutalmazás formáit a Házirend szabályozza. A magatartás értékelésének alapelvei:
a házirend alapelveinek betartása a tanítási órákra való pontos érkezés a tanórai munkát segítő magatartás balesetmegelőző magatartás az iskola értékeinek, társai és saját tárgyainak, felszereléseinek óvása kulturált beszéd, kulturált környezet megtartása társak, felnőttek tisztelete közösségi életbe való aktív részvétel
30
Példás az a tanuló, aki: a házirend előírásait kifogástalanul betartja a közösségért sokat tesz (aktív) felnőttekkel és társaival szemben udvarias, segítőkész Jó az a tanuló, aki a házirend előírásait betartja részt vesz a közösség életében Változó az a tanuló, aki a házirend szabályait részben tartja be közösségi munkában nem mindig vesz részt kifogásolható magatartása miatt intésben részesül Rossz az a tanuló, aki a házirend ellen sokat vét közösségre negatív hatással van, a munkát hátráltatja többször igazolatlanul mulaszt egy hónapon belül két intésben részesül A szorgalom értékelésének alapelvei a tudás megszerzésének igénye a tanítási órákon való aktív részvétel a tanuló képességeinek megfelelő tanulmányi munka felszerelések, házi feladatok hiánytalan megléte szorgalmi többletek Példás az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten a legjobban látja el munkájában kitartó tanítási órákon aktív felszerelése, házi feladatai mindig hiánytalanok A tanuló a tanulmányi munkában igényli tudása bővítését, céltudatosan szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Önálló a munkában, ellenőrzése rendes Kötelességtudata magasfokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészül, figyel, érdeklődik. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Felszerelése mindig rendben van, hiánytalan. Jó az a tanuló, aki képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik feladatok megoldásakor ösztönözni kell felszerelése, házi feladatai elvétve hiányoznak Figyel az órákon, feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi önmagát. Felszerelése általában rendben van, hiánytalan. Figyel az órákon, feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi önmagát. felszerelése általában rendben van, hiánytalan.
31
Változó az a tanuló, aki gyakran képességein alul dolgozik esetenként felszerelése, házi feladatai (szóbeli, írásbeli) hiányoznak tanítási órákon kényszerrel dolgozik munkája, teljesítménye ingadozó, nem egyenletes, gyakran figyelmetlen és szétszórt. önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. felszerelése és házi feladata gyakran hiányos Hanyag az a tanuló, aki képességei alatt teljesít munkái gondatlanok rendszeresen hiányoznak házi feladatai, felszerelése elégtelen osztályzatot kapott (félév vagy év vége) figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Érdektelenség jellemzi a tanulmányi munkában. nem hajlandó munkavégzésre, kötelességeivel nem törődik. nem törődik kötelességeivel. házi feladata és felszerelése rendszeresen hiányos. 14. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok rendszerét pedagógiai eljárásaink részének tekintjük. Célunk, hogy a tanuló elsajátítsa, elmélyítse, begyakorolja az iskolai tananyagot, kialakuljon illetve. fejlődjön kötelességtudata. újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában. Formái: szóbeli írásbeli egyéb Az SNI tanulóknál a házi feladat egyénre szabott, és figyelembe veszi a tanuló egyéni szintjét, a tanulóra szabott egyéni követelményt. Mennyisége alkalmazkodik a tanuló életkori sajátosságaihoz, napi elfoglaltságaihoz is. Csak a szükséges mértékig járuljon hozzá a tanuló terheléséhez. A túlterhelés elkerülése érdekében törekszünk arra, hogy a napi kötelező házi feladat elvégzésére szánt idő ne haladja meg az: 1 – 2 évfolyamon a 45 percet, 3 – 4 évfolyamon a 60 percet, 5 – 6 évfolyamon a 90 percet, 7 – 8 évfolyamon a 120 percet A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, fogalmazás írása) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre gyakorló írásbeli és szóbeli házi feladat adható. Mennyisége a tanítási napokra meghatározott időtartammal egyenlő.
32
Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad. Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
33
