TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 „A GÉPÉSZETI ÉS INFORMATIKAI ÁGAZATOK DUÁLIS ÉS MODULÁRIS KÉPZÉSEINEK KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN „

Dr. Nagy Enikő

Web-programozás II

Pécs 2015

A tananyag a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 azonosító számú, „A gépészeti és informatikai ágazatok duális és moduláris képzéseinek kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen” című projekt keretében valósul meg.

TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 „A GÉPÉSZETI ÉS INFORMATIKAI ÁGAZATOK DUÁLIS ÉS MODULÁRIS KÉPZÉSEINEK KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN „

Web-programozás II

Dr. Nagy Enikő Szakmai lektor: Gyurák Gábor Nyelvi lektor: Veres Mária

Pollack Press 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. Felelős kiadó:

ISBN szám

Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Pécs, 2015 © Dr. Nagy Enikő

2

TARTALOMJEGYZÉK Web-programozás II 1.

Bevezetés....................................................................................................... 8

2.

A tantárgy célkitűzése ...................................................................................... 9

3.

Követelmények ..............................................................................................10

4.

A szerver oldali programozás ...........................................................................11

4.1. 5.

Az Apache .............................................................................................................................. 11

Programozás PHP nyelven ...............................................................................13

5.1.

A PHP telepítése .................................................................................................................... 13

5.2.

Programkészítés PHP-val ....................................................................................................... 16

8.2.1. Az első PHP-programunk ..................................................................................................... 17 5.3.

A PHP nyelv elemei ................................................................................................................ 19

5.3.1. A literálok ............................................................................................................................ 19 5.3.2. A kifejezések ........................................................................................................................ 20 5.3.3. Változók ............................................................................................................................... 22 5.3.4. Konstansok .......................................................................................................................... 23 5.3.5. A tömbök ............................................................................................................................. 23 5.4.

A PHP vezérlő szerkezetei ..................................................................................................... 25

5.4.1. Elágazások ........................................................................................................................... 25 5.4.2. Ciklusok................................................................................................................................ 27 5.5.

Függvények ............................................................................................................................ 29

5.5.1. Függvény létrehozása .......................................................................................................... 30 5.5.2. Beépített függvények .......................................................................................................... 32 5.6.

Adatbázis-kezelás MySQL-lel ................................................................................................. 33

5.6.1. Műveletek az adatbázissal ................................................................................................... 33 5.7.

Objektumok a PHP-ben ......................................................................................................... 38

5.8.

Egyéb lehetőségek ................................................................................................................. 41

3

5.8.1. Felhasználó kezelése ........................................................................................................... 41 5.8.2. Hiba- és kivételkezelés ........................................................................................................ 43 6.

Gyakorló feladatok .........................................................................................45

6.1.

HTML gyakorló feladatok ...................................................................................................... 45

6.2.

JavaScript gyakorló feladatok ................................................................................................ 52

6.3.

PHP gyakorló feladatok ......................................................................................................... 57

7.

Összefoglalás .................................................................................................65

8.

IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................67

4

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra XAMPP telepítése I. ................................................................................................................................... 14 2. ábra XAMPP telepítése II. .................................................................................................................................. 14 3. ábra XAMPP telepítése III. ................................................................................................................................. 14 4. ábra XAMPP telepítése IV. ................................................................................................................................. 15 5. ábra XAMPP telepítése V. .................................................................................................................................. 15 6. ábra XAMPP Control Panel ............................................................................................................................... 16 7. ábra „PHP-próba” kimenet ................................................................................................................................. 18 8. ábra 1. HTML-feladat ......................................................................................................................................... 45 9. ábra 2. HTML-feladat ......................................................................................................................................... 46 10. ábra 3. HTML-feladat ....................................................................................................................................... 47 11. ábra 4. HTML-feladat ....................................................................................................................................... 48 12. ábra 5. HTML feladat ....................................................................................................................................... 49 13. ábra 6. HTML-feladat ....................................................................................................................................... 50 14. ábra 7. HTML-feladat ....................................................................................................................................... 51 15. ábra 1. JavaScript-feladat ................................................................................................................................ 52 16. ábra 3. JavaScript-feladat I. ............................................................................................................................. 55 17. ábra 3. JavaScript-feladat II. ............................................................................................................................. 55 18. ábra 3. JavaScript-feladat III. ........................................................................................................................... 56

5

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat Operátorok .......................................................................................................................................... 20 2. táblázat Műveletek precedenciája .................................................................................................................... 21 3. táblázat Logikai kifejezések operátorai ............................................................................................................ 22 4. táblázat Függvények ........................................................................................................................................ 23 5. táblázat Hibakezelés ........................................................................................................................................ 44

6

Web-programozás II

7

1. Bevezetés A magyar felsőfokú informatikusképzésről elmondható, hogy a képzésfejlesztés folytonos kihívások elé állítja az oktatásban szereplő szakembereket. Az Európai Unió által deklarált globális kérdéskörök – közéjük tartozik az informatika is – hatással vannak a felsőoktatásra. A felsőoktatási szektor versenyképességének javítása ugyanis az informatikai képzési eljárások folyamatos fejlesztését igényli, és ez kemény feladatokat jelent a szakembereknek. Az információs technológia hallatlan fejlődésével új kommunikációs csatornák, új internetes felületek jönnek létre, amelyek folytonos változásban tartják az informatikai képzési területet. Ezenkívül mindennapivá váltak a jelenkori információs társadalom környezetének változásai, és ehhez kapcsolódóan az elektronikus környezeté is. A hálózat alapú kommunikációs megoldások jelentősége megnőtt, amely nagy hatással van munkánkra, életünkre. Az online világnak meghatározó a szerepe már a hétköznapjainkban is. Eddigi tananyag-fejlesztési munkáimmal, elkészült jegyzeteimmel ebből következően az volt a célom, hogy segítséget nyújtsak az elsősorban nem informatikai szektorban elhelyezkedni szándékozó hallgatóknak az eligazodásban, az új ismeretek átadásában. Mára viszont elmondható, hogy szinte nincs is olyan munkakör, ahol ne lenne szükség informatikai tudásra. A jegyzetkészítésnél tehát azt a fajta segítségnyújtási koncepciót választottam, amellyel azt szeretném elérni, hogy olyan segédanyagot adjak a kedves olvasók kezébe, amelynek áttanulmányozása segíthet mind az informatikai, mind a nem informatikai szektorban történő munkák elvégzésében. Konkrétabban megfogalmazva, ezt a jegyzetet olyan, a webprogramozásban kezdő hallgatóknak ajánlom, akik szeretnének megismerkedni a statikus és a dinamikus honlapok fejlesztésével, legyen az magán vagy akár üzleti jellegű honlap. Ez a tananyag olyan alapozó ismereteket foglal magába, melyekkel leendő informatikusok is, és más szakon tanulók, de a téma iránt érdeklődők is megbirkózhatnak. Ennek a jegyzetnek tehát az elsődleges célja, hogy hozzásegítse a hallgatót a webprogramozás alapjainak elsajátításához. Ezek után már csak az a kérdés merülhet fel, hogy mit értünk webprogramozáson? A programfejlesztésnek olyan aspektusait, amelyeknek eredményei webes felületekre készülnek. A webböngésző, a webszerver, a HTTP-protokoll, a HTML nyelv, az URL-címzés, a kliens, a JavaScript, a PHP stb. olyan kifejezések, amelyeknek egy webprogramozó alapszókincsének részévé kell válniuk, és a programozónak a megértésük olyan szintjét kell birtokolnia, amellyel képes webes alkalmazások fejlesztésére. Bízom benne, hogy munkámmal hatékonyan hozzájárulok ahhoz, hogy egy átlagos felhasználó számára olyan kiterjedt ismereteket nyújt az anyag, amelyekre szüksége lesz webes felületen futó távoli alkalmazások megértéséhez és fejlesztéséhez. a szerző

8

2. A tantárgy célkitűzése A felsőfokú alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményrendszerében szerepel, hogy alapfokozat birtokában a mérnök informatikusoktól legalább két kompetencia elvárt arra vonatkozóan, hogy alkalmas legyen számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére; kliens szerverrendszerek programozására, webprogramozásra, vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére, valamint döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére. Ebből következően, jelen tananyaggal a webprogramozáshoz szükséges kompetenciák, ismeretek és attitűdök kifejlesztése az alapvető cél. A webprogramozás tantárgy célkitűzéseit tekintve tehát a következőket fogalmazom meg: -

Alapvető cél – a bevezető ismereteken túl – megérteni a webes felületek és alkalmazások működését.

-

Cél, hogy megismerjük az internet működését, és az ezzel kapcsolatos technikai megvalósításokat, protokollokat.

-

Olyan szakkifejezések, fogalmak ismereteit, azaz szakszókincsét kell elsajátítanunk, mely nélkül nem válhatunk sikeres szakemberré.

-

A jegyzetben célul tűzzük ki a kliens és szerver oldali programozás megértését, az ehhez tartozó kompetenciák kifejlesztését.

-

Kliens oldalról a HTML5 leíró nyelv alapjainak megismerése, és ehhez kapcsolódóan a használati rutin megszerzése elsődleges célként szerepel.

-

A statikus és dinamikus weboldalak közötti különbségek, hasonlóságok és összekapcsolódások megértése, és ide tartozik a JavaScript programozásba való bevezetés is.

-

Jelen jegyzetben viszont nem kívánunk hangsúlyt fektetni a honlapok formailag professzionális megjelenését szolgáló CSS stíluslapok megismerésére. Erre a bevezető kurzus utáni, ismereteket elmélyítő tanfolyamon kerülhet sor.

-

A szerver oldali programozás megismeréséhez és megértéséhez a PHP programozási nyelvvel kapcsolatos alapfeladatok megoldása a cél.

-

Végül, de nem utolsósorban, célkitűzéseink között szerepel, hogy a hallgatók olyan webprogramozási alaprutint és ismereteket szerezzenek, melyeknek birtokában képesek lesznek majd önfejlesztéssel saját célokat kialakítani, mi több, azokat teljesíteni is.

9

3. Követelmények Jelen tananyag elsajátításához elengedhetetlenek a következők: A tananyag feldolgozása során feltételezzük, hogy a hallgató birtokában van a középiskolai informatikai ismeretanyagnak, a közoktatásról szóló informatikai vonatkozású tananyag előírásai alapján. Számítástechnikai alapismeretek, számítógépes hálózatok működésének alapjai, valamint dokumentumkezelési alapok és készségek szükségesek az anyag megértéséhez, készségszintű elsajátításához. Ezen kívül, mivel programozási feladatok megoldására kerül sor, szükség lesz alapvető algoritmikus gondolkodásmódra. Ide tartozóan feltételezzük a programozási alapokkal kapcsolatos ismereteket. Mivel alapvetően internetes felületekkel foglalkozunk, ezért fontos, hogy a hallgató jártas legyen az internetes böngészésben, elektronikus tartalmak felhasználói szintű kezelésében. Alapkövetelményként említendő továbbá az alapfokú angolnyelv-tudás, illetve a Közös Európai Referenciakeret nyelvtudás fokozatait tekintve a minimum A2-es szint. Infrastrukturális megközelítésből a tananyag elsajátításához szükségünk lesz internetkapcsolatra, és a webes fejlesztésekhez szükséges telepítésekre alkalmas asztali számítógépre vagy laptopra.

10

4. A szerver oldali programozás Mint ahogy arról az első fejezetekben is szóltunk, a webszerver elsődleges feladata, hogy kiszolgálja a kliens gépeket, azok kéréseire reagáljon. Ha a klienstől egy kérés megy a webszerver felé, az egy HTML-kódot juttat vissza válaszként, amely kódot a kliens gépen lévő böngésző értelmez és jelenít meg a felhasználó számára. A honlapok tekintetében eddig statikus oldalak létrehozását tárgyaltuk, de mi a helyzet a dinamikus oldalakkal? Azt már jól tudjuk, hogy statikus weblapról beszélünk akkor, ha annak tartalmát a fejlesztő előre meghatározza, leírja és tárolja. Az ilyen weblapok tartalma minden egyes letöltéskor, megtekintéskor ugyanaz. Dinamikus honlapok esetén azokat vagy azok egy részét nem a fejlesztő, hanem a programkód hozza létre. A program általában adatokat fogad, és azok feldolgozása után dinamikusan állítja elő a weblap HTML-szövegét. A dinamikus weblapok tartalma ezért nem állandó, hanem a program által feldolgozott adatoktól függ. A dinamikus tartalom előállítását, módosítását szerver oldalon vagy kliens számítógépen futó programkód is végezheti. Szerver oldali programról beszélünk akkor, ha a dinamikus weblapot manipuláló programkód egy távoli gépen működik, és hozzánk már csak a kész weblap jut el. Mivel szerver oldali programozás esetén a programkód a szerveren tárolódik, és végrehajtása is ott történik, így nem a böngésző, hanem a távoli gépen elhelyezett alkalmazásszerver futtatja a programkódot. Az alkalmazásszerver olyan keretrendszer (programozási nyelv, futtatókörnyezet, futásidejű könyvtárak, csatolófelületek együttese), amely egymástól függetlenül működő programkódok párhuzamos futását biztosítja. Az alkalmazásszerverek kiváló lehetőséget biztosítanak az adatbázisszerverek által működtetett adatbázisok elérésére, és webes alkalmazások készítésére is. A webalkalmazás olyan szoftver, amelynek kódja távoli gépre telepített alkalmazásszerver segítségével fut, de kezelőfelülete a felhasználó gépén futó böngészőben jelenik meg. Mivel az alkalmazásszerveren futó program képes adatbázisszerverek elérésére is, a webalkalmazások kiválóan alkalmasak adatbázisok web felületen történő kezelésére.

4.1.

Az Apache

Mielőtt elkezdenénk egy szerver oldali programnyelvnek a megismerését, ismerjük meg ide tartozóan az egyik leggyakrabban használatos webszerver tulajdonságait. Az Apache egy erős, nagy webszerver, amely kompatibilis a HTTP-vel. A webszerver HTML-oldalakat szolgál ki HTTP protokollon keresztül. Alapértelmezetten a 80-as porton. Titkosított adatátvitelre is képes SSL vagy TLS felett, a 443-as porton (HTTPS protokoll). Az Apache weboldala http://apache.org. Az Apache valójában egy alapítvány, amelynek nagyon sok projektje van, a webszerver (httpd) csak az egyik projekt a sok közül. Az Apache projekt koordinálását több vezető és fejlesztő végzi, ami az Apache Software Foundation néven fut. Ez a szerver nyílt forráskódú webkiszolgáló alkalmazás, szabad szoftver és megfelel a gyorsan változó internet követelményeinek. Szabadon használható akár üzleti, vállalati felhasználási célokra is. Az Apache több kiszolgáló oldali programnyelvet támogat. Ezek többek között a Perl, a Python és a PHP is.

11

A virtual hosting segítségével egyetlen Apache installáció ki tud szolgálni több különböző webhelyet is, aminek a lényege az, hogy például egyetlen gép egyetlen Apache szerverrel képes kiszolgálni több, különböző címre érkező HTTP-kérést. Statikus és dinamikus weboldalak közzétételére egyaránt használják. Sok webalkalmazást az Apache által nyújtott környezethez és szolgáltatásokhoz terveznek. Az Apache alkotja a webszerver komponenst a népszerű LAMP nevű alkalmazáscsomagban, melynek további komponensei a MySQL adatbázisszerver és a PHP/Perl/Python programozási nyelvek.

12

5. Programozás PHP nyelven Ha szerver oldali környezetben szeretnénk webfejlesztéssel foglalkozni, ahhoz létre kell hoznunk a megfelelő programozói környezetet, telepíteni kell a szükséges szoftvereket. A PHP professzionális lehetőségeket kínál a webprogramozásban, amelynek alapjait szeretnénk most elsajátíttatni. Így ebben a fejezetben a PHP nyelvvel és lehetőségeivel foglalkozunk. A teljesség igénye nélkül vesszük sorba a nyelv legfontosabb elemeit, melyek megértését példák illusztrálásával könnyítjük meg. A PHP programozási nyelv létrejötte egy dán származású, kanadai programozóhoz, Rasmus Lerdorfhoz köthető. 1994-től kezdődően jelentős fejlődésen ment keresztül a nyelv, mire szerver oldali programnyelvként igazán alkalmas lett webalkalmazások kifejlesztésére. A PHP rövidítés eredetileg a Personal Home Page Tools makró gyűjteményből (1995-ből) ered, de mára a hivatalos neve Hypertext Preprocessorként van nyilvántartva.

5.1.

A PHP telepítése

A PHP nyelv megtanulásához, és a későbbi fejlesztésekhez célszerű saját gépünkön is kialakítani a megfelelő szoftverkörnyezetet. Mivel a PHP több webszerverrel és adatbázisszerverrel is képes az együttműködésre, így jogosan oszlanak meg a vélemények is arról, hogy melyik szoftverrendszert érdemes használni. Az ide tartozó szoftverkörnyezetek, a LAMP (Linux+Apache+MySQL+PHP), a WAMP (Windows+Apache+MySQL+PHP) és az XAMPP (Cross-platform+Apache+MySQL+PHP+PERL) programcsomagok közül mi az XAMPP platform független szoftverkörnyezet kialakítására törekszünk. Az XAMPP telepítéséhez első lépésként látogassunk el a http://www.php.net/manual/en/ini.list.php oldalra, ahonnan le tudjuk tölteni a szükséges szoftvercsomagot. Érdemes a meghajtónk gyökérkönyvtárába menteni, és ott installáláskor automatikusan létrejön majd egy xampp nevű mappa, amibe telepíteni fogjuk a programokat. A letöltést követően a lépésről lépésre módszer alkalmazásával telepítsük, és alakítsuk ki fejlesztő környezetünket. A következő ábrasorozat prezentálja a telepítési lépéseket egészen az xampp control panel megjelenéséig, amelyben a Start gombok segítségével indíthatjuk, és a Stop gombokkal állíthatjuk le a szerverek működését:

13

1. lépés XAMPP telepítő csomag letöltése

1. ábra XAMPP telepítése I.

2. lépés A telepítő elindítása

2. ábra XAMPP telepítése II.

3. lépés A rendszer felajánl egy helyet a telepítéshez, amit célszerű elfogadni.

3. ábra XAMPP telepítése III.

4. lépés A telepítés folyamata, ami pár percig is eltarthat.

14

4. ábra XAMPP telepítése IV.

5. lépés A telepítés befejezése és a Control Panel elindítása.

5. ábra XAMPP telepítése V.

6. lépés Az XAMPP Control Panel megjelenése.

15

6. ábra XAMPP Control Panel

Miután a telepítést elvégeztük, próbáljuk ki, működik-e a webszerverünk! Ehhez keressük meg a létrehozott xampp mappában (c:/xampp), azon belül a htdocs nevű mappában az index.php nevű fájlt és próbáljuk megnyitni egy böngészővel, a következő útvonallal: http://localhost/index.html. Abban az esetben, ha a kijelzőnkön a „Something is wrong with the XAMPP installation” feliratot látjuk, akkor valami hiba történt telepítés közben. Ilyenkor érdemes megnézni, hogy a Control panelen futnak-e az Apache és MYSQL moduljaink. Amennyiben futnak a moduljaink, és nem kapunk hibaüzenetet (hanem bármi mást, pl. „IT works!”), azt jelenti, hogy működik a rendszer. A webszerver indítása után természetesen nem tudunk majd bármelyik mappából weblapokat letölteni. Webböngészővel csupán egyetlen könyvtár, a xampp\htdocs mappa tartalma lesz elérhető. Ez a mappa a webszerver DocumentRoot könyvtára, ezt tekinti az Apache a weben keresztül látható könyvtárszerkezet gyökerének. A htdocs nevű mappán belül hozzunk létre egy webprog nevű mappát, hogy a tanulás folyamán ide tudjuk menteni az elkészült PHP-állományainkat, és innen tudjuk majd futtatni azokat.

5.2.

Programkészítés PHP-val

Miután föltelepítettük és kipróbáltuk a webszervert, szükségünk lesz a weblapok és PHPprogramok megírására alkalmas szerkesztőprogramra. A célra valójában bármilyen szövegszerkesztő alkalmas (Jegyzettömb, NotePad++ stb.), de ezen kívül léteznek kifejezetten programozásra fejlesztett alkalmazások, amelyeket használhatunk. Mi maradunk a Notepad++ szerkesztőnknél. A PHP-állományokról tudnunk kell, hogy míg legtöbb programozási nyelvben az utasítások nem keveredhetnek más nyelvek kódjával, PHP esetén a programkód HTMLoldalakba ágyazható, sőt az értelmező eleve abból indul ki, hogy a programsorokat HTMLszöveg veszi körül. A webszerver az állományok kiterjesztéseiből (.php, .htm, .html) ismeri fel és különbözteti meg, hogy milyen kódról van szó. A szerver a böngészők HTML-oldalakra vonatkozó kéréseire rögtön a weboldal elküldésével válaszol, a PHP-kódot tartalmazó állományokat pedig előbb a PHP-értelmező (interpreter) kapja meg, ami feldolgozza a fájlt. Az értelmező értelmezi és végrehatja az

16

utasításokat, műveleteket. Például a PHP-program használhatja a fájlrendszer fájljait, adatbázisokat vagy akár hálózati kommunikációt folytathat. Ha elvégezte a műveleteket, akkor visszaadja a webszervernek az utasítások által létrehozott kimenetet. A webszerver ezt a kimenetet küldi vissza a böngészőnek. Az értelmező mindig HTML-módban kezdi egy állomány feldolgozását, azaz abból indul ki, hogy a dokumentum alapvetően HTML-szöveg, amelybe egy vagy több ponton PHPkódot ágyaztak. PHP módba akkor vált át, amikor a szövegben a PHP-kód kezdetét jelző karaktersorozatot (), akkor ismét HTML-módba vált vissza. A .php kiterjesztésű állomány végrehajtásakor a htmlphp-html váltás tetszőleges számban ismétlődhet, tehát a fájlban bármennyi PHP kódrészlet lehet. Egy PHP-program készítésekor a következő szintaktikai szabályokat figyelembe kell venni: - Az utasításokat pontosvessző zárja (;). - Az utasítások esetleges paramétereit vesszővel választjuk el egymástól (,), és az utasítás után kerek zárójelben adjuk meg őket (). - A ciklusokhoz, elágazásokhoz és eljárásokhoz tartozó utasításblokkokat francia zárójelek közé tesszük {..}. - A változók nevében a kis- és nagybetűk között különbséget tesz, pl. $valtozo nem ugyanaz és nem egyenlő $VALTOZO-val. Léteznek olyan szabályok is, amelyek ugyan nem kötelezőek, de alkalmazásuk ajánlott a praktikum és jobb áttekinthetőség miatt. Ezek szerint: -

Az utasításokat egymás alá írjuk, több sorban helyezzük el őket. A nyelvi elemeket elválasztó karakterekkel (whitespace) (pl. szóköz, tabulátor, sorköz) jól tagolhatjuk a programkódot, így tovább növelhetjük az olvashatóságot. A programkódban egy- vagy többsoros megjegyzések helyezhetők el. Az egysoros megjegyzések // jellel kezdődnek, a többsorosokat pedig /* */ karaktersorozatok közé kell tenni. A megjegyzéseket az értelmező figyelmen kívül hagyja, azonban a programozó számára fontos információkat tartalmaznak.

8.2.1. Az első PHP-programunk Egy egyszerű PHP-program előállítása a következőképpen történik: Nyissunk meg a szerkesztőben (Notepad++) egy új állományt és gépeljük be a következő PHP forráskód szövegét: A program egy utasítást, a print() függvényt használt, mellyel karakterláncot ír ki a képernyőre. A forrásszöveget mentsük el elso név alatt php kiterjesztéssel, majd a http://localhost/elso.php webcím begépelésével töltsük be a megszerkesztett PHP-fájlt a webböngészőbe. Ekkor a PHP-program végrehajtása a webkiszolgálón megtörténik.

17

A PHP-kód beépítése egy HTML-oldalba a PHP kódblokk beírásából áll a HTMLelemek közé. A következő példa HTML- és PHP-kódot is tartalmaz egy oldalon. Készítsük el ezt is!

PHP próba

---

amerikai országok A programunk kimenete a következő lesz:

7. ábra „PHP-próba” kimenet

A kiírásra a print() utasítást használtuk, amire ugyancsak használhatjuk az echo utasítást is. Mindkettő a kimenetre írja az utasítás neve mellett feltüntetett adatot, azaz a kapott paramétert. A különbség az, hogy a print csak egy, az echo pedig vesszőkkel elválasztott, több paraméter kiírására is alkalmas. Példa: A weblapok head elemében mindig jelezzük a weblap kódolását. Ha tisztán php-kóddal állítjuk elő a weblapot, akkor a header() függvénnyel tudjuk elküldeni a kódolás típusát. A fenti példában UTF8 kódolást használunk, ezért a példaprogramban szerepel a header() függvény (header ("Content-Type: text/html; charset=utf-8");).

18

Ha egy komplett webalkalmazást tekintünk, akkor könnyen látható, hogy több PHP-fájlból tevődik össze. Több, különálló fájlban kezeli például a kliens oldali felületet, vagy gyakori, hogy külön fájlban kezeli a függvényeket. Fontos megjegyezni, hogy a függvényeket tartalmazó állományokat a webszerver publikus könyvtárán kívül kell elhelyezni! Ilyenkor a külön lévő PHP-fájlokat ideiglenesen valahogy össze kell fűzni. Erre a célra szolgálnak az include, az include_once, a require és a require_once utasítások. Ezeknek az utasításoknak a használatakor meg kell adni a csatolandó PHP-fájl paraméterenkénti útvonalát és nevét. Amikor futtatjuk a kódot és az értelmező include utasításhoz ér, akkor felfüggeszti az eredeti kód végrehajtását, és a paraméterként megadott állománnyal folytatja a művelet-végrehajtást. Amikor végzett a becsatolt fájl feldolgozásával, visszatér az eredeti kódba. Fontos: include-dal a csatolt állományban egyértelműen jelezni kell a PHP-kódok helyét! Az include és a require utasítások között annyi különbség van, hogy hiba esetén az include csak küld egy figyelmeztető üzenetet, majd folytatja tovább a munkát, a require azonban figyelmeztetés után megszakítja a program futását. Ha meg akarjuk előzni egy kód többszöri beillesztését, akkor használjuk az include_once és a require_once utasításokat. Ezek abban különböznek az include és a require utasításoktól, hogy mielőtt elvégeznék a műveletet, megvizsgálják, hogy a kódot korábban nem illesztettük-e be. Ha igen, akkor nem ismétlik meg a csatolást.

5.3.

A PHP nyelv elemei

Amikor egy program fut, az utasításokat hajtja végre, ezzel adatokat módosít, adatokon végez műveleteket és ábrázolja azokat. Ezt úgy mondjuk, adatkezelést végez. Ahhoz, hogy tudjuk ábrázolni az adatokat, meg kell ismerni a lehetséges alapelemeket, elemi lépéseket, műveleteket, amelyekkel a program képes dolgozni. Ebben a fejezetben megismerjük az adattípusokat, használható változókat, konstansokat, és ezekhez kapcsolódóan az ábrázolási módokat. A PHP nyelv elemei, a literálok, a kifejezések, a változók, a konstansok és a tömbök. Nézzük meg, melyik elemnek melyek a jellemzői!

5.3.1. A literálok A literál lehet szöveges és számérték, illetve logikai literál. A PHP a ’ ’ és az „” idézőjelek közé gépelt karaktersorokat érti szöveg, így szövegliterál alatt. Az így megadott szövegeket az azonnali megjelenítésre használjuk. A számok ábrázolásakor egész és valós típusú numerikus adatokat tárolhatunk literálban. A valós szám literálokat a számban elhelyezett pont (.) tizedes elválasztó különbözteti meg az egész literáloktól. Utóbbiak esetében az oktális és hexadecimális ábrázolásra is van lehetőség. Az oktális számokat 0 (011=>9), a hexadecimális számokat 0x karakterekkel (0xff=>255) kell kezdeni. A valós számokat legtöbbször egyszerűen tizedes elválasztóval jelezzük (3.14), de használhatjuk az exponenciális (normalizált) formát is (314e2=> 314*10-2=>3.14). Példa: echo "Egész szám: ",270,"
";

19

A logikai típusú adat mindössze kétféle, igaz vagy hamis értéket vehet fel.

5.3.2. A kifejezések A program során az adatkezelésre használjuk alapvetően a kifejezéseket, melyek alapvetően két részből állnak, a tényezőkből (operandus) és a műveleti jelekből (operátor). Az értelmező úgy kezeli a kifejezéseket, hogy elvégzi a kifejezésben szereplő műveletet, és azt így kapott eredményértéket helyettesíti be, azzal dolgozik tovább. Numerikus kifejezésekben aritmetikai (matematikai) operátorokat, a szöveges kifejezésekben sztring operátorokat használunk. Matematikai operátorok: 1.

Operátor + * / %

táblázat Operátorok

Művelet Összeadás Kivonás Szorzás Osztás Maradékképzés

Példa 6+3 6-3 6*3 6/3 7%3

Eredmény 9 3 18 2 1

Sztring operátor (konkatenálás): Operátor .

Művelet Példa Összefűzés "Hello ". "World"

Eredmény "Hello World"

Összehasonlító operátorok: Operátor == != === !== > >=

< <=

Állítás egyenlő nem egyenlő azonos

Igaz, ha a két operandus értéke megegyezik a két operandus értéke különbözik

a két operandus értéke és típusa is megegyezik nem azonos a két operandus értéke vagy típusa különböző nagyobb, a bal oldali operandus értéke nagyobb a mint jobb oldalinál nagyobb a bal oldali tényező értéke nagyobb, vagy vagy egyenlő a jobb oldalival egyenlő kisebb, mint a bal oldali operandus értéke kisebb a jobb oldalinál kisebb vagy a bal oldali operandus értéke kisebb a egyenlő jobb oldalnál vagy egyenlő azzal

Értékadó operátor:

20

Példa 4 == 5 4 != 5

Eredmény false true

„5”=== 5 „5”!== 5

false

5>4

true

4 >= 4

true

5<4

false

3 <= 4

true

true

Régi érték 10 10 10 10 10 "Hello "

Operátor += -= *= /= %= .=

Régi érték 10 10

Példa $a += 5 $a -= 5 $a *= 5 $a /= 5 $a %= 5 $koszon.="World"

Operátor ++ --

Egyenértékű kifejezés $a = $a + 5 $a = $a - 5 $a = $a * 5 $a = $a / 5 $a = $a % 5 $koszon = $koszon . "World"

Példa $a++ $a--

Egyenértékű művelet $a=$a+1 $a=$a-1

Új érték 15 5 50 2 0 "Hello World"

Új érték 11 9

Bináris operátorok: Operátor & | ^

Művelet ÉS, azaz AND VAGY, azaz OR kizáró vagy, azaz XOR

~ <<

NO balra tolás

>>

jobbra tolás Forrás:Saját szerkesztés

Ha kifejezéseket használunk a programunkban, akkor nemcsak egyszerű, hanem összetett kifejezésekkel is dolgozhatunk, amelyek több, egymást követő kifejezésből állnak (pl. 4+26+3). A balról jobbra haladó feldolgozási sorrendet a műveleti precedencia, illetve a zárójelezés változtathatja meg. Két, egymás mellett lévő művelet közül mindig a magasabb precedenciájút hajtja végre először az interpreter. Azonos precedencia esetén a haladási sorrend dönt. Az alábbi táblázatban fentről lefelé haladva soronként csökken a műveletek precedenciája, az azonos sorban lévő műveleteké pedig azonos. 2.

táblázat Műveletek precedenciája

++ -! */% +-. << >> < <= > >= <> == != === !== & ^ | &&

21

|| ?: = += -= *= /= .= %= &= |= ^= <<= >>= => and xor or Forrás: Saját szerkesztés

Az összetett logikai kifejezések operátorai a következők lehetnek: 3.

Operátor || or xor && and !

táblázat Logikai kifejezések operátorai

Jelentés vagy vagy kizáró vagy és és tagadás

Igaz, ha az egyik operandus igaz az egyik operandus igaz csak az egyik operandus igaz mindkét operandus igaz mindkét operandus igaz ha az egyetlen operandus hamis

Forrás: Saját szerkesztés

5.3.3. Változók A változó nem más, mint a memóriában egy érték, egy adat számára lefoglalt szakasz. Ezeket a szakaszokat vagy memóriahelyeket a PHP-értelmező foglalja le a program futásakor az értékek tárolására. A változó nevével hivatkozunk rá, az adat pedig az értéket jelenti. Ahhoz, hogy változót tudjunk használni, deklarálnunk kell (nevet kell adnunk és helyet kell lefoglalnunk a memóriában), majd kezdőértéket kell adni. A PHP nyelvben minden változónév dollár jellel ($) kezdődik, betűkből, számjegyekből és aláhúzás karakterekből (_) állhat. Fontos: A $ jelet követő első karakter nem lehet számjegy és a változónevek nem tartalmazhatnak szóközt! A PHP az utasítások neveiben nem különbözteti meg a kis- és nagybetűvel írt változatokat. A PHP nyelvben egyszerű, összetett és speciális adattípusokat különbeztetünk meg. Egyszerű adattípusok a boolean (logikai), az integer (egész számok), a double/float (tizedes törtek) és a string (szöveg) típusok. Összetettek az array (különböző típusú adatok tárolására) és object (adatok és műveletek tárolására) típusok. Speciális típusok pedig a resource (erőforrás) és NULL adattípusok. A PHP úgynevezett gyengén típusos nyelv, ami azt jelenti, hogy egy változó deklarálásakor nem kell megadni annak típusát. A változót egyszerű értékadással, azaz implicit deklarációval hozhatjuk létre, ami azt jelenti, hogy a változó típusát az érték típusa egyértelműen határozza meg. Példa: $a=8; PHP-ban arra is van lehetőség, hogy a változót a program különböző pontjain másmás típusú adatként kezeljük, sőt típusát meg is változtathatjuk a futás során.

22

Erre mutat példát a következő programrészlet, amelyben a szorzás művelet hatására az ’a’ szöveges változó típusa számra változik: Ez a típusmegadási automatizmus ugyan megkönnyíti a munkánkat, de számos esetben, főleg nagy programok fejlesztésénél szükségünk lehet direkt módosítanunk, meghatároznunk a változóink típusait. Ehhez létezik több függvény is a nyelvben, melyekkel megoldhatjuk a változótípussal kapcsolatok kérdéseinket. A következő táblázat tartalmazza az ilyen gyakori függvényeket. 4.

Függvény neve gettype settype unset

táblázat Függvények

Funkciója változótípus meghatározása változótípus megváltoztatása változó törlése

Példa gettype($a); settype($a, „integer”); unset($a)

Forrás: Saját szerkesztés

5.3.4. Konstansok Az olyan adatokat, amelyekre alfanumerikus nevekkel lehet hivatkozni, és értéküket soha nem szándékozzuk megváltoztatni, konstansoknak vagy állandóknak nevezzük. Létrehozásuk a define() függvénnyel történik, amelynek első paramétere a konstans neve, a második az értéke. A konstans neve a változókkal szemben nem kezdődik $ karakterrel, ellenben ugyan nem kötelezően, a nevüket nagybetűkkel adjuk meg. Példa:

5.3.5. A tömbök A tömbök értékek indexelt listái, rugalmas adatszerkezetek és nagyméretű, összetett adatok tárolására és kezelésére szolgálnak. Használatuk igazi értelme a nagyobb mennyiségű adatok rendszerezése szempontjából fontos. A tömbök olyan programelemek, amelyekben az adatok indexek segítségével érhetők el. Az indexelés számmal vagy karakterlánccal valósítható meg. Alapértelmezés szerint a tömböket számokkal indexeljük, az első elem indexe mindig 0. Tehát, bármely elem indexe eggyel kisebb az elem tömbbéli helyétől és az elem utolsó indexe mindig eggyel kisebb a tömb méreténél. Tömbhöz értéket kétféleképpen rendelhetünk: az array() függvény segítségével,

23

szögletes zárójelek alkalmazásával. Az array() függvény segítségével a következőképpen tudunk tömböt létrehozni: $orszag = array(“Arizona”, "Colorado”, ”Kalifornia”, ”Új-Mexikó”, ”Utah”); Ha a tömbből információt szeretnénk nyerni, akkor két adatra van szükségünk: – a tömb nevére (a fenti példa esetében: $orszag), – a megjelenítendő elem sorszámára. Ha ki akarjuk íratni az $orszag tömb harmadik elemét, amelynek az indexe 2 (az indexet a tömb neve után szögletes zárójelbe kell írni): print $orszag[2]; A kiírás eredménye a következő karakterlánc lesz: ”Kalifornia”. Ha szögletes zárójelek alkalmazásával akarunk tömböt létrehozni, a következőképpen kell eljárni: $orszag[]=”Arizona”; $orszag[]=”Colorado”; $orszag[]=”Kalifornia”; $orszag[]=”Új-Mexikó”; $orszag[]=”Utah”; Szögletes zárójel alkalmazásával az array() függvény segítségével létrehozott tömbhöz új elemet adhatunk: $orszag[5]=”Wyoming”; Asszociatív tömböknek hívjuk a karakterláncokkal indexelt tömböket. Az asszociatív tömbök esetében meg kell nevezni a tömb elemeit. Létrehozhatók az array() függvény vagy a szögletes zárójel segítségével is. Az array() függvény alkalmazásánál minden elemnek meg kell adni a kulcsát és értékét. A következő programrészlet az $orszagok nevű asszociatív tömböt hozza létre három elemmel: "Kalifornia", "fovaros" => „Los Angeles”, "lakosok" => "3819702",); print $orszagok["fovaros"]; A fenti tömb második elemét a következő módon érhetjük el: print $orszagok [“fovaros”];

24

5.4.

A PHP vezérlő szerkezetei

Vezérlő szerkezetekkel a JavaScript tárgyalásánál is foglalkoztunk már. Egy vezérlő szerkezet, funkcióját tekintve ugyanaz tulajdonképpen minden nyelvben, csak éppen a megvalósítási, szintaktikai jellemzőik térhetnek el egymástól. Ebben az alfejezetben összegezzük, főleg szemléltető példákon keresztül a PHP programozási nyelv vezérlési szerkezeteit, amelyek rutinos ismerete nélkül nem boldogulnánk. A PHP kapcsán is beszélhetünk elágazásról (kétágú és többágú) és ciklusról (elöltesztelő, hátultesztelő, léptető és egymásba ágyazott) mint vezérlési technikákról. Vegyük sorra ezeket!

5.4.1. Elágazások Az elágazások, vagy más néven szelekciók esetén a kód több utasításágra bomlik. Minden ág további utasításokat tartalmazhat, azonban a szelekció után az ágak újra találkoznak, és a program végrehajtása ismét közös szekvenciában folytatódik. A kétágú elágazás megvalósítására az if utasítást használhatjuk, ami az alábbi formában teszi lehetővé az ágak leírását: if (logikai kifejezés) { igaz_ág } else { hamis_ág } Példa egy egyszerű elágazásra: $b) { echo ("$a nagyobb
");} else{ echo ("$b nagyobb
"); } ?> A következő példa az egymásba ágyazott elágazást mutatja:

25

");} else{ if ($a>$b) echo ("$a nagyobb
"); else echo ("$b nagyobb
"); }} ?> A két példa alapvetően ugyanazt csinálja. Megvizsgálja két változó értékét, hogy melyik a nagyobb és a nagyobbat kiírja. A különbség viszont a két példa között az, hogy a második precízebb megoldás, mert azt az esetet is vizsgálja, amikor egyenlő a két változó értéke. A sokszorosan egymásba ágyazott elágazások nehezen olvashatóvá teszik a programkódot. A feladat egyszerűbb megvalósítására használható az if…elseif…else szerkezet, ahol az igaz ágat követő elseif kulcsszóval új elágazást helyezhetünk el a programkódban. Ennek a struktúrája így néz ki: if(logikai kifejezés){ igaz_ág } elseif (logikai kifejezés) { igaz_ág_2 } else { hamis_ág }. A többágú elágazás vezérlési szerkezete az switch, melynek szintaktikája: switch (tesztkifejezés){ case tesztérték1: ág_utasításai; break; case tesztérték2: ág_utasításai; break; default: különben_utasítások; }.

26

Az ágak a tesztkifejezés után egyetlen kapcsos zárójelpár között helyezkednek el. Az egyes ágak case kulcsszóval kezdődnek, amelyeket egy tesztérték, majd kettőspont követ. Minden ág tetszőleges utasításokat tartalmazhat, de az utolsó szinte mindig a break. Amikor az interpreter végrehajtja a switch utasítást, kiszámolja a tesztkifejezés értékét, majd megkeresi az első olyan ágat, ahol a case kulcsszó utáni tesztérték megegyezik a tesztkifejezés kiszámolt értékével. Ennek az ágnak az utasításait fogja végrehajtani. A breakre azért van szükség, mert különben a kiválasztottat követő ág utasításait is végrehajtaná az értelmező. A break hatására a vezérlés azonnal az elágazás (switch szerkezet) utáni első utasításra kerül. A default különleges ág. Akkor kerül ide a vezérlés, ha az értelmező egyetlen, a tesztkifejezés értékének megfelelő ágat sem talál. Ha nincs default ág, akkor ilyen esetben az elágazás utáni részre kerül a vezérlés. Példa: "); break; case "Budapest"; echo ("Európában van.
"); break; case "Tokio"; echo ("Ázsiában van.
"); break; default: echo ("Nincs ilyen.
"); } ?>

5.4.2. Ciklusok A ciklusszervezési technikák is hasonlóan működnek, mint más programozási nyelvekben. Beszélünk elöltesztelő, hátultesztelő és léptető ciklusokról. Nézzük meg, hogyan valósulnak meg ezek a PHP nyelvén! Elöltesztelő ciklus: while(tesztkifejezés){ ciklusmag }

27

Példa: A következő PHP-programmal kiíratjuk az amerikai városokat egy kívülről meghívott állományból. "; $i++; } ?> Hátultesztelő ciklus: do{ ciklusmag } while (tesztkifejezés) Példa: A következő programrészlet a faktoriális számítással mutatja be a hátultesztelő ciklus lényegét. … $n=5; $i=1; $fakt=1; do { $fakt*=$i; $i++; } while ($i<= $n); echo ”$n!=$fakt”; … A léptető ciklus Ezt a ciklusszervezési módot is használhatjuk az előző típusú feladatok megoldásához. Talán elmondható az is, hogy a ciklusváltozó egyszerűbb kezelését eredményezi a for ciklus, amely PHP nyelven a következőképpen alkalmazható: for(kezdőértékadó kifejezés; logikai kifejezés; változtatás értékadó kifejezés){ ciklusmag }

28

Amikor a ciklus kezdődik, a ciklusváltozó értéket kap. Ez az értékadás csak egyszer zajlik le. Az értelmező mindig megvizsgálja azonban, hogy igaz-e a logikai kifejezés. Ha nem, akkor átlépi a ciklusmagot és folytatja a programot. Ha igaz, akkor végrehajtja a ciklusmag utasításait, majd a ciklusmag végén elvégzi a ciklusváltozót változtató kifejezést. Ezt követően visszatér a ciklus elejére, és újra tesztel. Példa: Az előző feladat alapján az amerikai városok kiírásához a következő for ciklust szervezhetjük meg: $varosszam=$varosok; for ($i=0; $i<$varosszam; $i++) { $szam=$i+1; echo ” $szam. ”, $varosok[$i],”
”; } Van egy speciális változata a léptető ciklusnak, a foreach ciklus. Tömbök bejárására használatos leginkább ez a fajta módszer, miszerint a ciklusmag minden végrehajtása előtt a ciklusváltozóba másolja az aktuális tömbelemet. Az egyes ismétlések alkalmával mindig a következő elemet veszi. Az ismétlés addig tart, amíg a tömbelemek el nem fogytak. A ciklusmagban mindig a ciklusváltozó tartalmazza az aktuális tömbelemet. Szintaktikája a következő: foraeach(tömbváltozó as ciklusváltozó){ ciklusmag } A ciklusoknál is beszélhetünk egymásba ágyazásról. Ez azt jelenti, hogy egy ciklus magjában egy másik ciklust helyezünk el. Ilyenkor a befoglaló ciklust külső, a beágyazottat belső ciklusnak nevezzük. A belső ciklus a külső ciklus minden egyes végrehajtásakor teljesen végigfut, így ha a belső ciklus önmagában N-szer ismétlődne, a külső pedig M-szer, akkor a belső ciklus végrehajtásszáma N*M lesz. Az egymásba ágyazott ciklusok kiválóan alkalmasak többdimenziós tömbök kezelésére. Végül ciklusok használatával kapcsolatosan fontos megemlíteni olyan esetet, amikor megszakítjuk a ciklus végrehajtását. A break és continue utasításokat lehet ilyenkor használni, bár a gyakorlatban érdemes használatukat elkerülni. Break utasításhoz érve a ciklus végrehajtását az értelmező azonnal megszakítja, és továbblép a ciklus utáni következő utasításra. A continue esetén az értelmező nem a ciklusvég utáni utasításra lép, hanem vissza a ciklusfejhez, és onnan folytatja a program utasításainak végrehajtását.

5.5.

Függvények

Egy bonyolultabb program elkészítése PHP nyelven igen bonyolulttá válhat, ha nem figyelünk oda kellőképpen a strukturáltságra. A strukturált felépítés sajátossága, hogy jól áttekinthető a kód, mert az elkülönül fő programrészre és alprogramokra. Vagyis a jól megtervezett

29

programban az összetett feladatokat részfeladatokra bontjuk, amelyeket külön alprogramokban oldunk meg. Ezeket az előre elkészített alprogramokat hívjuk meg a főprogramba, vagyis elindítjuk a megfelelő alprogramot ott és annyiszor, ahol szükséges a főprogramon belül. Miután az alprogram lefut, a főprogram folytatja a többi részének futtatását. A részfeladatok megoldására szolgáló ezen alprogramokat hívjuk függvénynek. Ugyanúgy, mint más nyelvekben (pl. JavaScript), a PHP-ban is tudunk létrehozni függvényeket, és vannak úgynevezett beépített függvények is, amelyek adott részfeladatok megoldására alkalmasak. Függvények használata esetén ismernünk kell még a paraméter és a visszatérési érték fogalmakat. A bemenő paraméter a részfeladat kezdő értékeként értendő, ami ahhoz kell esetlegesen, hogy a meghívott függvény ezen adato(ko)n, vagyis paraméter(ek)en el tudja végezni az abban tárolt műveleteket. A visszatérési érték pedig az alprogram eredménye, amelyet visszaad a főprogramnak, ami egy értékként kezeli tovább azt. A következőkben nézzük meg, hogyan lehet függvényt létrehozni, majd a teljesség igénye nélkül, sorba vesszük a PHP fontosabb beépített függvényeit.

5.5.1. Függvény létrehozása Ha saját függvényt szeretnénk PHP-ban létrehozni, a következő meghatározott szintaxist kell alkalmazni: function függvénynév ([formális_paraméterlista]){ utasítások [return visszatérési_érték] } formális_paraméterlista: Olyan, nem kötelező változók, amelyekre a függvénynek szüksége van a működéshez. Ezekbe a változókba kerülnek azok az értékek, amelyekkel a függvény dolgozni fog, és amelyek segítségével végrehajtja az utasításokat. Ahány paraméterváltozót adunk meg a listában, annyi paramétert vár a függvény a végrehajtáshoz. utasítások: Programsorok, melyek a függvény feladatát oldják meg. return: Egy opcionális utasítás ahhoz, hogy visszatérési értéket adjon vissza a függvény lefutása után a főprogramnak. Példa egy egyszerű függvényre: Ebben a példában egy $a paraméter matematikai négyzetét kapjuk vissza eredményül a negyzet nevű függvénytől, és a példa szerint 10-nek a négyzetét, vagyis 100-at fog kiírni a képernyőre.

30

A következő példában egy kép pixelszámát határozzuk meg: function gpixel($sor, $oszlop) { $pixel=$sor*$oszlop; return $pixel; } Ez a példa, szerkezetét tekintve, abban különbözik az előzőtől, hogy két paramétert vár a függvény, és az eredményt nem a kimenetre küldi, hanem visszaadja a főprogramnak további felhasználásra a return utasítás segítségével. Ezt az eredményt, mint visszatérési értéket, a főprogramban felhasználhatjuk arra, hogy egy változónak adjuk értékül. Ha a return utasítás után nem szerepel semmilyen érték, a függvény futása akkor is megszakad, de nem ad visszatérési értéket. Egy függvényt többször is meghívhatunk a programban, tetszőleges helyen és időben. Ha a visszatérési értékeket változókba szeretnénk tenni, akkor azt a következőképpen adhatjuk meg: $kep=pixel(1024,768); Fontos! Alprogramok használatakor kétfajta változót használunk, a lokális és globális változót. A főprogramban létrehozott változó globális, az alprogramban létrehozott pedig lokális. A főprogram és az egyes alprogramok saját memóriaterülettel rendelkeznek, és változóikat ezeken tárolják. A főprogram és a függvények is csak a saját memóriaterületükön tárolódó változókhoz férnek hozzá. Így semmiféle hibát nem okoz, ha egy globális és egy lokális, vagy két különböző függvény lokális változóinak neve megegyezik. Ezek különböző változók, csak a nevük azonos. A visszatérési érték vizsgálatakor felmerül egy kérdés. Mi történik akkor, ha a return utasítással nemcsak egy, hanem több eredményértéket szeretnénk visszaadni a főprogramnak? A PHP-ben egy függvény eredménye lehet akár numerikus vagy akár asszociatív tömb is. Egy függvény visszaadott értéke bármilyen típusú lehet. Vagyis függvény eredménye nemcsak egy érték lehet, hanem asszociatív tömb is. Másik megoldási lehetőség a kérdésre, hogy úgynevezett címparamétert használunk. Ennek szintaktikai jele a & jel és a következőképpen használhatjuk: ”; echo ”800x600= $mb MP

---

”; function pixel($sor, $oszlop, &$p, &$m) { $pix=$sor*$oszlop; $p=$pix/(1024*104);

31

$m=round($m,2); } ?> A program kimenete:

800x600 = 480000 PX

800x600 = 0.46 MP

A címparaméter használatakor a formális paraméterlistában elfoglalt helyükön kizárólag változó állhat a függvény hívásakor. Az ilyen paraméterbe azonban nem a híváskor megadott változó értéke, hanem a memóriabeli címe kerül. Így a függvényben csak a paraméterváltozó neve lesz lokális, a néven keresztül a hívás helyén lévő változó értékéhez lehet hozzáférni. A hívás helyén lévő változónévhez és a függvény címparaméteréhez ilyenkor azonos memóriaterület kapcsolódik. Így a függvény át tudja írni a híváskor megadott változó értékét. A PHP lehetőséget ad arra is, hogyha egy függvény használatakor nem tudjuk előre a bemenő paraméterek számát, akkor azt a nyelv úgy is le tudja kezelni. Vagyis elmondható, hogy a PHP bármennyi (0 is lehet) paramétert le tud kezelni a függvényeken belül. Végül a függvények létrehozásával kapcsolatban illik ismerni a statikus változó fogalmát is. Ennek az a lényege, hogy a függvény befejeztével a változó által lefoglalt memóriaterület nem szabadul fel. Erre akkor lehet szükség, ha azt szeretnénk, hogy a függvényünk megőrizze egy előző állapot eredményét (pl. számok összegzésénél, amely számok a függvény egyes hívásainak eredményei).

5.5.2. Beépített függvények A következőkben összefoglaljuk a PHP programozási nyelvben előforduló beépített függvények közül a legszükségesebbeket. phpinfo() – a PHP-információk megjelenítésére szolgál (magáról a PHP-ről, a kiszolgálói környezetről és a PHP-program változóiról). include();– állományok beágyazása PHP-programokba, paramétere a fájl elérési útja. Például a következő program kimenete „Utah” lesz: Főprogram: Beágyazott fájl (amerikaiallamok.php):
32

$allam2 = "Arizona"; $allam3 = "Utah"; ?> array(); - tömb függvény (lásd: 8.3.5 fejezet). ini_get() – PHP konfigurációs beállításainak a php.ini direktíváiban történő lekérdezése. isset() – egy változó létezésének ellenőrzésére szolgál. Logikai igaz eredményt ad vissza, ha egy változó létezik, és értéke nem nulla. unset() – törli a paraméterként megadott változókat. get_type() – változók típusának lekérdezése. set_type() – változók típusának megváltoztatása. strlen(szöveg) – szöveg karakterszámát adja vissza. mb_strlen(szöveg,kódolás) – adott kódolással tárolt szöveg karakterszámát adja meg. strpos(szöveg,rész[,kezdet]) – azt a karakterpozíciót adja vissza, ahol a szövegben egy szövegrész kezdődik. count(tömb) – a paraméterként megadott tömb elemeinek számát határozza meg. Ha a paraméter nem tömbváltozó, akkor az eredmény 1. is_array(változó) – logikai eredménnyel jelzi, hogy a paraméterként kapott változó tömb típusú-e. in_str(ellenőrzött_érték, tömb,[típusellenőrzés]) – egy tömb elemei között szerepel-e egy megadott érték.

5.6.

Adatbázis-kezelás MySQL-lel

Eddigi fejezeteinkben megtanulhattuk, hogy a PHP hogyan tárolja az adatokat a változókban, hogyan kezeli azokat. Viszont immár azt is tudjuk, hogy egy változó értéke alapvetően addig tárolja a tartalmát, míg a program fut. Utána a számára lefoglalt memóriaterület felszabadul. Ezzel szemben a mai webes alkalmazások triviálisnak mondható igénye, hogy az adatokat időben és mennyiségben is tartósan, biztonságosan tárolja. Az ilyen jellegű feladatok megoldására az adatbázis-kezelő rendszerek nyújtják a megoldást. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ismereteket szerezzünk a PHP MySQL-adatbázisokkal való kezelési lehetőségeiről. Ez a fejezet körülöleli a legfontosabb ismereteket a PHP és az adatbázis kapcsolódásáról, a szerver által küldött adatok feldolgozásáról, adatok lekérdezéséről, rögzítéséről és módosításáról.

5.6.1. Műveletek az adatbázissal Ahhoz, hogy adatbázis-kezelést tudjunk PHP-vel végrehajtani, szükség van a MySQL adatbázisrendszerre, amellyel első lépésként kapcsolatot kell létrehozni. Az XAMPP alkalmazáscsomag tartalmazza ezt, aminek telepítését már előzőleg bemutattuk (lásd.8.1 fejezet). A MySQL-lel történő kapcsolat létrehozásához egy csatoló felületre (API – Application Programming Interface) is szükségünk van, és ugyancsak ennek segítségével tudjuk elvégezni a kívánt műveleteket. Miután létrehoztuk a kapcsolatot, ki kell választani a használni kívánt adatbázist. Meg kell fogalmazni a kért utasításokat, ezeket egy következő lépésként el kell küldeni a MySQL-nek. Majd a szervertől kapott választ kell feldolgozni, és amennyiben

33

szükséges, egy kimeneten meg kell jeleníteni az eredményeket. Végül, ha már nincs szükségünk az adatbázisra, nagyon fontos, hogy szakítsuk meg a MySQL-lel a kapcsolatot egy utolsó lépésként. A PHP–MySQL kapcsolat létrehozását a mysql_connect() függvénnyel végezhetjük el. Az alábbi kódrészlet szerint egy localhoston lévő MySQL szerverrel szeretnénk csatlakozni, application felhasználó névvel és amerika jelszóval. $host="localhost"; $felhaszn="application"; $jelsz="amerika"; $con=mysql_connect($host,felhaszn,$jelsz) Az alábbi kódrészlet pedig egy elágazásban a kapcsolat hibáját figyeli, és ha hiba lép fel kapcsolódáskor, egy üzenetet küld a kimenetre és leállítja a folyamatot. if (!$con=mysql_connect($host,$felhaszn,$jelsz)) die("Sikertelen kapcsolódás"); Mivel „sosem lehet tudni…”, ezért érdemes a kapcsolódási kísérletet ilyen módon elvégezni. A mysql_close() függvénnyel tudjuk lezárni a megnyitott kapcsolatot. Egy paramétere van, ami a mysql_connect() által visszaadott resource. Visszatérése egy logikai érték, attól függően, hogy sikerült-e lezárni a kapcsolatot, ami elvileg csak abban az esetben nem sikerülhet, ha már megnyitni se tudtuk. Miután sikeresen kapcsolódtunk, érdemes megadni az alapértelmezett adatbázist, amit használni akarunk, így nem kell minden egyes lekérdezésbe beleírni a nevét. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy miután sikeresen kapcsolódtunk a MySQL szerverhez, ki kell választanunk a webalkalmazás adatait tároló adatbázist: if (!$kiv=mysql_select_db($adatbnev)) die (” Az $adatbnev adatbázis nem elérhető!”); Mielőtt rátérünk a lekérdezésekre, egy fontos opcionális problémát érdemes tisztázni. Gyakran előfordulhat szövegkezelés esetén, hogy a magyar ékezetes betűket nem szépen, azaz összevissza karakterekkel jeleníti meg. Ez a probléma akkor fordulhat elő, ha a PHPfájlunk és a szöveges állomány nem egyforma karakterkódolású. Ha adatbázist használunk, akkor a programkódolásnak meg kell egyeznie a HTML-kód fejlécében (pl. <meta charset="UTF-8" />) megadott karakterkódolással, az adatbázis létrehozásakor megadott karakterkódolással és az adatbázissal történő kommunikációnál használt karakterkódolással is. Magyar kódolás esetén az ISO-8859-2 karakterszettet érdemes használni, mert abban benne van az összes magyar karakter. Az UTF-8-ban viszont szinte minden nyelv karakterei benne vannak, így, ha biztosak akarunk lenni, akkor érdemes ezt használni. Ezért az adatbázishoz történő kapcsolódás után célszerű kiadni egy SQL-utasítást a mysql_query() függvény segítségével: mysql_query(" SET NAMES 'UTF8' "); Ezek után jöhetnek a lekérdezések.

34

Tábla sorainak kiíratása úgy történik, hogy először lekérdezzük a tábla tartalmát, majd az így kapott eredményen végigmegyünk valamilyen MySQL-függvénnyel. A lekérdezéshez egy SQL nyelven írt utasítást kell adnunk az adatbázis-szervernek, és az így kapott eredményt kell kinyernünk. SQL-utasítások futtatására a mysql_query() függvény szolgál. A függvénynek egy karakterlánc-paramétere van, ami egy vagy több SQL nyelven írt utasítást tartalmaz. Pl. $eredmeny = mysql_query("SELECT * FROM `allamok`"); if (!$eredmeny) { exit("Sikertelen művelet!"); } A SELECT * FROM `allamok` SQL lekérdezés a teljes allamok nevű táblát adja vissza. Az if ág után kell beolvasnunk az $eredmeny változót. Jobb megoldás lenne, ha a táblázat tartalmát egy kétdimenziós tömbbe raknánk. Ezt megtehetjük a mysql_fetch_assoc() függvénnyel. Ennek a függvénynek a visszatérési értéke egy asszociatív tömb, amiben a tábla egy sora van. Ahhoz, hogy minden sort kiírjunk, addig kell meghívnunk ezt a függvényt, amíg a visszatérési értéke false nem lesz, mert az azt jelenti, hogy nincs több sor. A tömb tartalmát pedig például a következőképpen írathatjuk ki: $allamok = array(); while ($sor = mysql_fetch_assoc($eredmeny)) { $allamok[] = $sor; } print ''; foreach ($allamok as $sor) { print ''; foreach ($sor as $ertek){ print ''.$ertek.''; } print ''; } print ''; Nézzük meg, hogy épül fel kompletten a teljes program a következő példán keresztül:
35

or exit("Sikertelen adatbázis megnyitás!"); mysql_query("SET NAMES 'UTF8'"); $eredmeny = mysql_query("SELECT * FROM `allamok`"); if (!$eredmeny){ exit("Hibás lekérdezés!"); } $tabla = array(); while ($sor = mysql_fetch_assoc($eredmeny)){ $tabla[] = $sor; } mysql_close($connect); ?> <meta charset="UTF-8" /> A rekordok kinyerésének másik megoldási lehetősége a mysql_fetch_row() függvénnyel történhet. Ennek helyes használatát a következő példa szemlélteti: … $eredmeny = "SELECT * FROM allamok"; …

36

… $eredmeny=mysql_query($eredmeny); while ($sor=mysql_fetch_row($eredmeny)) { foreach ($sor as $mezo) { echo ” $ mezo, ”; } echo ”
”; } mysql_close(); … További néhány fontos függvény: mysql_num_rows(erőforrás_id) – lekérdezés rekordszámát adja vissza, mysql_num_fields(erőforrás_id) – visszatérési értéke az eredmény-halmaz mezőszáma, mezőneveket tudhatunk meg vele. mysql_field_name(erőforrás_id,mező_sorszám) – visszatérési értéke a megadott eredményhalmaz meghatározott sorszámú mezőneve. mysql_free_result() – erőforrás felszabadítása. A fenti lekérdező függvények és utasítások után nézzük meg, hogy lehet módosítani adatbázisban tárolt adatokat. Az úgynevezett DML- (Data Manipulation Language) utasítások abban térnek el az előzőektől, hogy nincs kilistázható eredményük (pl. tábla, tömb), hanem egyszerűen true vagy false értékkel térnek vissza. Ilyen parancsok az UPDATE, a DELETE és az INSERT. Nézzünk meg egy példát az UPDATE használatára. Előtte:”; write_table($res, ”Államok:”); if (!$res=mysql_query($dml)) die (”A frissítés sikertelen! $dml”); if (!$res=mysql_query($sql)) die (”Sikertelen lekérdezés!”); echo ”Utána:”; write_table($res, ”Államok:”); mysql_close(); ?>

37

A program eredménye az UPDATE utasítás előtt és után: Előtte: Államok: idAllamok 1 2 3 4

Nev Kalifornia Colorado Arizona Utah

Államok: idAllamok 1 2 3 4

Nev Kalifornia Colorado ARIZONA Utah

Utána:

5.7.

Objektumok a PHP-ben

A PHP eredetileg strukturált programozási nyelvnek indult, de mára már az objektumorientált programozás elterjedésével ez a nyelv is alkalmassá vált az objektumok kezelésére. Ebben a fejezetben sorba vesszük az osztályokkal és az objektumokkal kapcsolatos fontosabb ismeretanyagot, melynek körébe tartozik az objektum, az osztály, a konstruktor létrehozása, hivatkozások objektumok tulajdonságaira és metódusaira. Az objektumorientált programozás jelentősége a procedurális programozással szemben abban rejlik, hogy a valós világot próbáljuk vele lemodellezni. Az objektum nem más, mint a világ egy önálló, elkülönülő dolga, pl. személy, tárgy, fogalom stb. Az objektumok úgynevezett osztályokba sorolhatók tulajdonságaik, tevékenységeik alapján. Egy osztályra jellemző, hogy egységbe zárja az objektumaira jellemző tulajdonságokat, sajátosságokat. Az adattagok pedig tulajdonképpen a változók, amelyekben tárolódnak a tulajdonságok értékei. Végül van még egy fontos fogalom, a metódus, ami leginkább a függvénynek feleltethető meg. Az objektumokat más néven példányoknak is nevezzük. Példa: Osztály: Állam Adattag: Név Adattag: Népesség Adattag: Terület Adattag: Nyelv Metódus: Tevékenység() Metódus: Fejlődik() Van az úgynevezett kód-újrahasznosítás. Ez azt jelenti, hogy az osztály alapján létrehozott objektumok mind rendelkeznek az osztály összes metódusával és adattagjával, így

38

az egyes objektumok számára nem kell külön kódot írni. A PHP a nyíl (->) operátorral teszi elérhetővé egy objektum valamely tulajdonságát vagy metódusát: objektumnev->adattag, objektumnev->metodus() . Kezdetben minden objektum egyforma, de adattagjaik értékének beállításával megkülönböztethetjük, metódusaik segítségével pedig vezéreljük őket. Az objektumok kezelésével kapcsolatban még két fontos fogalmat kell tudni. Ezek az öröklődés és a polimorfizmus. Abban az esetben, ha két osztály több adattagban és metódusban is megegyezik, akkor az objektumorientáltság megengedi, hogy az egyik osztály örökölje a másik tulajdonságait. Vagyis létrehozásnál ezt érdemes szem előtt tartani: amikor egy meglévő osztályból tudunk létrehozni egy másikat a közös tulajdonságok alapján. Például, ha vesszük az Állam osztályt és abból származtathatunk egy Kontinens osztályt is. Az objektumorientált programozásban öröklődésnek nevezik azt a lehetőséget, amikor egy osztály, létrehozáskor átveszi egy másik, már létező osztály kódját. Szülő osztálynak nevezzük az örökítőt, származtatottnak az öröklő osztályt. Az öröklődés a kód újrahasznosításának másik lehetősége. Amikor létrehozunk egy származtatott osztályt, abba új metódusokat vagy adattagokat is helyezhetünk. Például, ha létezik a Kontinens osztály és abból leszármaztatjuk az Európa és Amerika osztályokat, és Európa kap az Amerikától különböző adattagokat, akkor polimorf úton jártunk el. Vagyis, ha egy származtatott osztály adattagjait kiegészítjük, megváltoztatjuk, akkor az alkalmazott technikát polimorfizmusnak hívjuk. Az objektumorientált nyelv sajátossága abban rejlik, hogy ezeket a dolgokat el lehet végezni vele. Vagyis osztályokat, objektumokat lehet létrehozni, adattagokat, metódusokat lehet meghatározni. A PHP rendelkezik olyan osztállyal (ez a mysqli), amit előre definiáltak és adattagjaival, metódusaival olyan műveleteket is el lehet végezni, amelyeket a procedurális módszerrel. Az osztályok egyes objektumai speciális objektumváltozók, amelynek szintaktikája: változó=new osztálynév([paraméterek]); és ezzel az úgynevezett konstruktort indítjuk el. Létrehozza a példányt és beállítja a fontosabb tulajdonságainak a kezdőértékét.

Példa: $db = new mysqli("localhost", "application", "amerika", "allamok"); $res=$db->mysql_query("SELECT * FROM allam"); Osztály létrehozásának szintaktikája: class osztálynév { adattagok metódusok }

39

Példa: $orszag= new allam(); $orszag->set_name(”Colorado”); echo $valaki->get_name(); class allam { var $nev; function set_name($Nev); { $this->nev=$Nev; } function get_name() { return $this->nev; } } A fenti osztálynak egy adattagja ($nev) és két metódusa (get_name, set_name) van. A set_name a $nev adattagban tárolja az átvett paraméter értékét, a get_name pedig visszatérési értékként adja vissza. Adattagok és metódusok láthatóságát lehet szabályozni a public, private vagy a protected kulcsszavakkal. A public az alapértelmezett. A konstruktor segítségével azonnal be tudjuk állítani az objektum tulajdonságait (new osztály). Az feljebb definiált öröklődés szintaktikája pedig a következő: class származtatott extends szülő { osztály_kódja } Az objektumorientált programozás tekintetében a PHP kevés megkötést tartalmaz. A főprogram tartalmazza az osztályt, de akár külön programban is elhelyezhetjük. Egy fontos szabály van, hogy a származtatott osztálynak a szülő osztály után kell elhelyezkednie a forráskódban. Összefoglalva a következő kulcsszavak a legfontosabbak: class – osztály létrehozása, var – változó deklarálása, public private – metódusok és adattagok hozzáférésének szabályozása, protected construct – speciális metódus, a létrehozáskor átadott paramétereket kapja meg. Objektum alaphelyzet beállítása, destruct – speciális metódus, objektum megszüntetésekor kap vezérlést,

40

$this – speciális változó, hivatkozás az objektum saját elemeire, parent: – származtatásnál a szülő osztály kódjának elérése.

5.8.

Egyéb lehetőségek

Elérkeztünk jegyzetünk utolsó fejezetéhez. Az eddigiekben igyekeztünk a PHP programozási nyelvről szóló ismereteinket megalapozni, és egy átfogó keretet adni az abban rejlő lehetőségekről. Azt is nyugtázhatjuk viszont, hogy szinte kimeríthetetlen azoknak a technikáknak, megvalósítási ötleteknek a tárháza, amelyet használhatunk webfejlesztés során. Ennek a jegyzetnek az alapok átadása a feladata, és egyúttal továbbfejlődési lehetőséget kínálni a hallgatóknak. A PHP programozási nyelv témájának zárásaként néhány, eddig be nem sorolt lehetőséget szeretnénk megemlíteni, amelyek praktikus ismereteket nyújtanak fejlesztő munkánk során.

5.8.1. Felhasználó kezelése Dinamikus weboldalak fejlesztése során nagy jelentősége lehet annak, hogy kik látogatják majd a kifejlesztett weboldalainkat. Egy külső látogató, a tulajdonos személye vagy éppen a szerkesztő is a látogatók csoportjába tartozik, így nem utolsó szempont, ha ezeket rendben tudjuk követni és tartani. Lehetőség van olyan információcsomagok kezelésére, amelyeket a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával. Ezeket hívjuk sütiknek, vagy idegen szóval cookie-knak. Sütiket leggyakrabban egy adott weboldal regisztrált felhasználóinak azonosítására, „bevásárlókosár” nyilvántartására vagy látogatok nyomon követésére használnak. Sütifájloknak nevezzük azokat az állományokat, amelyekben szöveges formában tároljuk a sütik tartalmát úgy, hogy azt megőrizze a böngésző kikapcsolása és újraindítása során is. A sütikkel kapcsolatos alapvető műveletek a süti létrehozása, kiolvasása és törlése. Nézzük meg ezek megvalósításait! Süti létrehozása: setcookie(name, value, expire, path, domain); Fontos: A setcookie függvényt a doctype és a html tag előtt kell meghívnunk. Példa:

41

Ebben a példában egy felhaszn nevű sütit hoztunk létre, Amerika értéket hozzárendelve, és egy órában határozzuk meg az érvényességi időt. A süti kiolvasása a következőképpen történhet: Az isset függvény segítségével ellenőrizzük, hogy érkezett-e süti. "; else echo "Jó napot!
"; ?> Süti törlése az érvényességi idő beállításával történhet. A sütik kezelésén kívül beszélünk a munkamenet kezeléséről is, mint felhasználó kezeléséről. Ez a session, és arra használjuk, hogy információt tároljon a felhasználó beállításairól vagy annak megváltozásáról. A session_start függvénynek a doctype és a html tag előtt kell szerepelnie: A session változók tárolása és visszaolvasása a $_SESSION változóval lehetséges:
42

$_SESSION['nezetek']=1; ?> Egy session változó törlésére az unset függvényt, a teljes session törlésére pedig a session_destroy függvényt alkalmazzuk.

5.8.2. Hiba- és kivételkezelés Amikor webalkalmazást fejlesztünk, elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a hibák kezelésével is. A PHP-ben a hibák kezelésére használjuk a die() függvényt, egyéb hibakezelő függvényeket, és kivételkezelő módszereket. A die() használata egy példán keresztül: Egy szövegfájlt nyitunk meg: $file=fopen("amerika.txt","r"); Ha a fájl nem létezik, akkor a következő hibaüzenetet kapjuk: Warning: fopen(amerika.txt) [function.fopen]: failed to open stream: No such file or directory in C:\webfolder\test.php on line 2 Erre megoldást jelent, hogy megnézzük, a fájl valóban létezik-e, mielőtt megpróbálnánk hozzáférni: if (!file_exists("amerika.txt")) { die("Fájl nem található!"); } else { $file=fopen("amerika.txt","r"); } Természetesen a fenti eseten kívül más hibákat is tudnunk kell kezelni, így szükséges készítenünk hibakezelő függvényt. Egy speciális függvényt kell létrehozni, ami meghívható, ha hiba merül fel futás közben. Legalább kettő (hiba szintje és hibaüzenet) és maximum öt paramétert (fájl, a sor száma és a hiba környezete) fogadhat el a függvény.

43

Szintaktika: error_function (error_level,error_message, error_file, error_line,error_context) error_level: Kötelező. Megadja, hogy milyen hibákat akarunk lekezelni. error_message: Kötelező. A hibaüzenetet tartalmazza. error_file: Nem kötelező. A fájl nevét tartalmazza, ahol a hiba felmerült. error_line: Nem kötelező. A sor szamát tartalmazza. error_context: Nem kötelező. Egy tömb, amely tartalmaz minden használt valtozót, értéket. 5. táblázat Hibakezelés

Érték 1

Konstans E_ERROR

2

E_WARNING

4

E_PARSE

8

E_NOTICE

256

E_USER_ERROR

512

E_USER_WARNING

1024 4096

E_USER_NOTICE E_RECOVERABLE_ ERROR

8192

E_DEPRECATED

32767

E_ALL

Leírás Nem kezelhető futásidejű hiba. A program végrehajtása megszakad. Figyelmeztetés kezelhető futásidejű hibára. A program végrehajtása folytatódik. Fordításidejű hiba. A kódelemző generálja, még a futás előtt. A program végrehajtása nem kezdődik meg. Futásidejű megjegyzés. Az értelmező lehetséges hibaforrást talált. A végrehajtás nem szakad meg, ugyanis nem biztos, hogy valóban bekövetkezik a hiba. A felhasználó által dobott problémát jelző hiba. Súlyossága az E_ERROR-hoz hasonló, azonban ezt nem a PHP, hanem a felhasználó generálja a trigger_error () függvénnyel. A felhasználó által, a trigger_error() függvénnyel generált E_WARNING súlyú figyelmeztetés. A felhasználó által generált, E_NOTICE súlyú hiba. Elkapható, de végzetes hiba. Olyan hibát jelöl, ami nem állította le a PHP-motort. Ha nem kezeljük a saját hibakezelőben, akkor leállítja a szkriptet. Olyan hiba, amit nem javasolt utasítások használatakor küld az interpreter. Ez a konstans az összes hibát és figyelmeztetést jelenti egyben. Forrás: Saját szerkesztés

Egy másik hibakezelési módszer az objektumorientált programozásban, a kivételkezelés. Kivételkezeles alkalmazásakor megváltoztatjuk az utasítások végrehajtásának eredeti folyamatát hiba fellépése esetén. Gyakorlatilag ezt hívjuk kivételnek. Ebben az esetben az éppen aktuális állapotot mentjük, és a végrehajtás átkerül egy másik, meghatározott kivételkezelő kódra. A try, a throw és a catch utasítások használatosak a kivételkezelő kód előállítására.

44

6. Gyakorló feladatok Miután áttekintettük a webprogramozás elsajátításához szükséges ismereteket az elmélet szintjén, az ebben a fejezetben található feladatokkal gyakorolhatjuk, kipróbálhatjuk az eddigieket. HTML-, JavaScript- és PHP-feladatok következnek, az egyszerűbbtől a nehezebbig. A feladatleírások után megadjuk a megoldásokat, illetve a megoldások kulcsát. Javaslat: a feladatokat a jegyzet egyes fejezeteinek áttanulmányozás után érdemes megoldani, ezzel is elősegítve és hatékonyabbá téve a megértést és a tanulást.

6.1.

HTML gyakorló feladatok

1. Készítsen HTML-dokumentumot, amely kiírja a diákok személyi adatait. Használja a következő jelölőelemeket: strong, br, b, p, em, i, u, address.

8. ábra 1. HTML-feladat

Megoldás: <strong>Személyi adatok

Diákok Mesevárosból:

<em>Kovács János

45


Virág u. 2.
Meseváros
00-36-30-222-3334



Nagy Elemér
Fő út 111.
Meseváros
2. Készítsen HTML-dokumentumot, amely megjelenít két vízszintes vonalat és az Amerika szöveget kiírja hat címszinten!

9. ábra 2. HTML-feladat

Megoldás:

46



---

Amerika

Amerika

Amerika

Amerika

Amerika

Amerika

---

3. Készítsen HTML-dokumentumot, szerepelnek: - második oldalra (masodik.html) - http://www.mik.pte.hu webcímre!

amelyben

a

következő

10. ábra 3. HTML-feladat

Megoldás:

Hiperhivatkozások


Hiperhivatkozás a második oldalra

www.mik.pte.hu

47

hiperhivatkozások

4. Készítsen HTML-dokumentumot, amely az ábrán látható táblázatot jeleníti meg egy tetszőleges képpel!

11. ábra 4. HTML-feladat

Megoldás:

HTML táblázat

Információ	Kép
Encinitas
Kalifornia

5. Hozzon létre HTML-dokumentumot, amely az ábrán látható keretekkel osztja fel a lapot!

48

12. ábra 5. HTML feladat

Megoldás: <noframes> 6. Készítsen HTML-dokumentumot, amely weboldalon belüli keretet hoz létre az ábra szerint!

49

13. ábra 6. HTML-feladat

Megoldás:

Amerika

<iframe id="keret" name="keret" src="masodik.html" width="200" height="100" scrolling="auto" frameborder="1"> 7. Készítsen egy regisztrációs űrlapot szerkesztő HTML-dokumentumot megfelelő alapértelmezett beállításokkal! Az űrlapon a képen látható objektumok szerepeljenek. A mégsem gomb törölje az addig beírtakat, és állítsa vissza az alapértelmezett adatokat. A küld gomb a beírt adatokat küldje a reg.php szkriptnek, amely feldolgozza az űrlapon megadott adatot.

50

14. ábra 7. HTML-feladat

Megoldás:
Regisztráld magad, írd be az összes adatod!


<strong>Személyi adatok
vezetéknév:
keresztnév:
e-mail:
jelszó:
kép:


51


operációs rendszer: windows linux

megjegyzések







6.2.

JavaScript gyakorló feladatok

1. Készítsen olyan HTML-dokumentumot, amely a csatolt JavaScript program segítségével kiír szöveget és egy üdvözlő üzenetet is megjelenít a bevitt név részére az ábra szerint.

15. ábra 1. JavaScript-feladat

Megoldás: <noscript> Az ön böngészoje nem támogatja a JavaScriptet! <script type="text/javascript" src="script.js">

52



Gyakoroljuk a JavaScriptet!


JavaScript-kód: document.write("<strong>JavaScript feladat"); function szia() { var t=document.forms.udvozlet.nev.value; alert("Szia "+t); } 2. Készítsen HTML-dokumentumot, amely az onmouseover, onmouseout, onmouseup és onmousedown JavaScript eseményszkriptek segítségével manipulál a képpel. Megoldás: <noscript> Az ön böngészoje nem támogatja a JavaScriptet! <script type="text/javascript" >
53

document.kep.src="kepjs2.jpg"; document.kep.alt="kep 2"; window.status="Ez itt az masodik kep"; } function visza_kepet() { document.kep.src="kepjs1.jpg"; document.kep.alt="kep 1"; window.status="Ez itt az elso kep"; } function norm() { document.kep.src="kepjs3.jpg"; document.kep.alt="kep 3"; window.status="Ez itt az 3 kep"; } //--> //--> onmouseover, onmouseout, onmouseup & onmousedown



54

3. Készítsen HTML-dokumentumot, amely az onclick, ondblclick, onkeypress és onkeydown JavaScript eseményszkripteket kezeli. Az oldal tartalmazzon egy gombot, amelynek segítségével kinyomtathatjuk az oldalt. Ábra az első lépésről:

16. ábra 3. JavaScript-feladat I.

Ábra a második lépésről:

17. ábra 3. JavaScript-feladat II.

Ábra a harmadik lépésről:

55

18. ábra 3. JavaScript-feladat III.

Megoldás: <noscript> Az ön böngészoje nem támogatja a JavaScriptet! <script type="text/javascript" > Java Script:

56

onclick, ondblclick, onkeypress & onkeydown




megjegyzés


6.3.

PHP gyakorló feladatok

1.

Készítsen egy PHP-szkriptet, amely kiírja a következő szöveget!

Üdvözlet Amerikából! Kovács Lujza Megoldás: Amerikából!"; echo "
Kovács Lujza"; ?> 2.

Készítsen egy PHP szkriptet, amely kiírja négy változó értékét és típusát!

Példa kimenetre: 1. változó (Amerika) – string 2. változó (2015) – integer 3. változó (65.4) – double 4. változó (11.111) – double Megoldás:
57

$tipus2=gettype($2valtozo); $tipus3=gettype($3valtozo); $tipus4=gettype($4valtozo); echo "
1. változó ($1valtozo) - $tipus1"; echo "
2. változó ($2valtozo) - $tipus2"; echo "
3. változó ($3valtozo) - $tipus3"; echo "
4. változó ($4valtozo) - $tipus4"; ?> 3. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely létrehoz két tömböt és kiírja a tömbök adatait. Az elsö tömb országokat, a második pedig városneveket tartalmazzon! Megoldás: $orszag[0], $orszag[1], $orszag[2]"; echo"
{$varos[0][0]}, {$varos[0][1], {$varos[0][2], }"; ?> 4. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely kiszámolja és kiírja a kör kerületét és területét! Megoldás: A kör kerülete = $kerulet"; echo "
A kör területe = $terület"; ?> 5. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely az if-else elágazás segítségével kiírja az amerikai dollár valutaárfolyamát! Példa kimenetre: Amerikai dollár árfolyam(Ft): 270 Megoldás:

58

6. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely az időponttól függően kiírja a megfelelő szöveget, és megjeleníti a megfelelő képet! Ha az időpont 12 h-nál nagyobb, akkor jelenítsen meg egy fehér színű szöveget: „Finom volt az ebéd!” és egy képet kedvenc ételéről. Az oldal háttérszíne legyen kék. Abban az esetben, ha 12-nél kisebb, jelenítsen meg egy fekete színű szöveget: „Éhes vagyok!” és egy képet, amely egy üres tányért ábrázol. Az oldal háttérszíne legyen sárga! Megoldás: "; echo"

$uzenet

"; echo""; ?>

59

7. Készítsen egy weboldalt, amely egy űrlapot jelenít meg! Az űrlap tartalmazzon: – egy szövegmezőt (név) – hat rádiógombot (piros, kék és zöld szín, Arial, Verdana és Tahoma betűtípus) – egy legördülő menüt (betűméretek 10-18) – send gombot. A send gomb küldje az adatokat a f7.php szkriptnek, amely feldolgozza az űrlapon megadott adatot. Az f7.php szkript jelenítsen meg a bevitt név részére (a választott színben, a választott betűtípussal és betűmérettel) egy üdvözletet. Megoldás:



---

red
green
blue


---

Arial
Verdana
Tahoma


---

<select name="meret" id="meret"> 10 12 14 16 18

---

A HTML-kód:

60

Szia $nev
"; echo"
"; ?> 8. Készítsen egy számológépet! A számológép tartalmazzon: – két szövegmezőt (a és b változók) – négy rádiógombot (összeadás, kivonás, szorzás és osztás) – küld gombot. Megoldás:
a=
b=


---

+
-
*
/


---





61

9. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely függvények segítségével kiszámolja és kiírja az a és a b változóval történő összeadás értékét! Megoldás: "; function osszeadas() { global $a, $b; $b = $a + $b; } osszeadas(); echo "\$a+\$b=$b"; ?>

62

10. Készítsen egy weboldalt, amely létrehoz egy bejelentkezési és egy regisztrációs űrlapot! Az adatokat a login adattáblába tárolja. Megoldás:

---

Bejelentkezés

Email:
Jelszo:


---

Új felhasználó:
Nev:
Vnev:
Email:
Jelszo:


---


63

$ab="it"; if($cmd==1) { loginfelhasznalo($email,$jelszo); } elseif($cmd==2) { ujfelhasznalo($nev,$vnev,$email,$jelszo); } else { header("Location:login.php?"); } function loginfelhasznalo($email,$jelszo) { global $server,$felhasznalob,$jelszob,$ab; $kapcsolat = mysql_connect("$server", "$felhasznalob", "$jelszob") or die(mysql_error()); mysql_select_db("$ab",$kapcsolat) or die(mysql_error()); $sql="select * from login where email='$email' and jelszo='$jelszo'"; $eredmeny = mysql_query($sql) or die(mysql_error()); if(mysql_num_rows($eredmeny)>0) header("Location:menu.php"); else header("Location:login.php?uzenet=1"); } function ujfelhasznalo($nev,$vnev,$email,$jelszo) { global $server,$felhasznalob,$jelszob,$ab; $kapcsolat = mysql_connect("$server", "$felhasznalob", "$jelszob") or die(mysql_error()); mysql_select_db("$ab",$kapcsolat) or die(mysql_error()); $sql = "insert into login (nev,vnev,email,jelszo) values ('$nev','$vnev','$email','$jelszo')"; $eredmeny = mysql_query($sql) or die(mysql_error()); header("Location:login.php?uzenet=2"); } ?>

64

7. Összefoglalás A gyakorló feladatok elkészítésével tananyagunk végéhez értünk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tanulnivalók végét is elértük. A webprogramozás misztikus világáról bátran állíthatjuk, hogy a „végtelenhez konvergál”, így az ezzel kapcsolatos ismeretszerzési tanulmányainknak nem érhetünk sosem a végére. Napjainkban elképesztő fejlesztési verseny van a szoftverpiacon, és ha valaki ebbe belecsöppen, nem sok eséllyel tud kilépni a fejlődés folyamatából. Azt gondolom, hogy ez így van jól. Amikor elkezdtem dolgozni ezen a tananyagon, magam sem gondoltam, hogy ennyire „hiányos” munkát fogok kiadni a kezemből. Ezeket a hiányosságokat azonban nem lehet negatívumként jegyezni, mert a cél egyrészt nem is az volt, hogy egy teljes, webprogramozással kapcsolatos, minden ismeretet tartalmazó egyetemi jegyzet szülessen. Meggyőződésem, hogy ilyen munkát képtelenség lenne elkészíteni. Másrészt pedig a jegyzet elkészítésével arra vállalkoztam, hogy bevezessem a hallgatókat a webprogramozás világába, mellyel egyfajta inspirációt keltsek a tanulókban továbbfejlődési szándékukhoz. Tartalmi összefoglalás címén elmondható, hogy jelen jegyzet tartalmazza mindazt az ismeretanyagot, amelyet egy szemeszter alatt el kell sajátítaniuk azoknak a hallgatóknak, akik felveszik a webprogramozás kurzust. A könyv első részében a szükséges alapvető ismereteket gyűjtöttem össze a web működésével kapcsolatosan. A számítógépek fizikai összekapcsolódásától kezdve eljutottunk a statikus és dinamikus honlapok kialakításáig. Először a HTML-lel mint leíró nyelvvel kapcsolatos tudnivalókat szedtük rendbe. Kliens oldali programozást tanultunk először a statikus lapok kialakításához, majd ezt követően még mindig kliens oldalról, de már a dinamikusságot próbáltuk ki a JavaScript segítségével. JavaScripttel interaktívvá tehetjük honlapjainkat, ami napjainkban marketingszempontból is fontos. A jegyzet következő, lényegi része a szerver oldali programozásba vezette be az olvasót. A PHP programozási nyelvvel kezdődött meg az ismerkedés. Megtanultuk, hogyan tudjuk használni a szervert, és kapcsolatot létrehozni vele. Telepítettük az XAMPP programcsomagot, majd el is készítettük első PHPprogramunkat. Lépésről lépésre vettük át az ehhez a nyelvhez kapcsolódó alapismereteket, mint például a literálok szerepét, a függvények használatát, a MySQL adatbázisok használatát, vagy akár a teljesség igénye nélkül, az objektumorientálás jelentőségét. A jegyzetet záró fejezet a gyakorló feladatokat tartalmazza. HTML-ben, JavaScriptben és PHP-ban megoldandó feladatokat gyűjtöttem össze gyakorláshoz. Szívből ajánlom, önállóan dolgozzanak főleg azok, akik még sosem készítettek ezelőtt webes alkalmazásokat. A feladatokat nem csupán a leírásukkal, hanem megoldási javaslatokkal is alátámasztottam az ellenőrizhetőség megkönnyítése miatt. Szinte biztos vagyok abban, hogy az alapok megismerése után mindenki úgy érzi, hogy bővült az elsajátítandó ismeretek halmaza, annak ellenére, hogy megtanulta a könyvben szereplő sok ismeretanyagot. Bízom benne, hogy ezzel nem ment el senkinek a kedve a webprogramozástól, hanem inkább, aki kicsit félve is kezdett bele a tanulásba, további webes kurzus felé kacsingat. Innentől kezdve akár saját kreativitásunkat is elővehetjük és a fejlesztési lehetőségek végtelen tárházába merülhetünk akár hobbi, akár hivatásunk szemszögéből is.

65

Végül bízom benne, hogy ezzel a jegyzettel érdemben hozzájárultam a hazai felsőfokú képzésfejlesztéshez, és hatékonyan bővítettem a rendelkezésre álló tanulási segédeszközrepertoárt az informatikai képzési területen. Sok sikert kívánok!

Dr. Nagy Enikő

66

8. IRODALOMJEGYZÉK Balássy György: Honlapépítés a XXI. században, Kezdőknek és haladóknak, Jedlik Oktatási Stúdió Kft. Budapest 2010 Covic Zlatko: Internet technológiák, Szabadkai Műszaki Főiskola, Szabadka 2005 Dr. Medzihradszky Dénes: A webprogramozás alapjai, Főiskolai jegyzet 2007 Kupás Péter: Weblapszerkesztés, Oktatási segédlet, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös 2003 Matt Zandstra: Tanuljuk meg a PHP4 használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft. Budapest 2001 Mester Gyula: Web programozás, Szabadkai Műszaki Főiskola, Szabadka 2004 Nagy Gusztáv: Web programozás alapismeretek, Ad Librum Kiadó Budapest 2011 Paczona Zoltán: HTML technikák a gyakorlatban, Professzionális sorozat, Computer Panoráma Kiadó, Budapest 2001 Szabó Bálint: Webprogramozás I. Médiainformatikai kiadványok, Eszterházy Károly Főiskola, Eger 2013 http://www.w3schools.com http://www.w3c.org http://developer.mozilla.org/en/docs/JavaScript http://www.apache.org/ http://www.mozilla.com/en-US/firefox/ http://weblabor.hu/

67