Dr. Kósa Zsuzsanna – az új Ptk. Családjogi Könyve
Az új Családjogi Könyvről sok mindent lehet beszélni, és úgy gondoltam, hogy súlyoznék számotokra, hiszen az idő rövidsége miatt nem lehet erről hosszan és részletesen beszélni. Az, ami az új Csjk-ban benneteket elsődlegesen érdekelni fog, az egyrészt a március 16. napjától írandó új szerződéseknek lenne a lényege, illetve, hogy mire ügyeljetek az új használati rendezési körben. Beszélnék röviden az egy vagyontárggyal való tartásdíj megváltásáról, ez egy nagyon fontos dolog lesz, ezt most már a bíróság is perbeli szerződésben rögzítheti. Beszélnék a szülői felügyelet új szabályairól, illetve a bontóper új szabályairól, ami végül is élesben elindul 2014. március 16. napján. Bár még a hatálybaléptető törvényt nem fogadták el, de úgy tűnik, hogy a hatálybaléptetés több lépcsőben lép majd életbe, amelyben viszont a bontóperi eljárásra, szülői felügyeleti eljárásra már az újszabályt kell március 16. napjától alkalmazni, tehát nektek úgy kell majd a keresetlevelet benyújtani, hogy az már az új szabályoknak megfeleljen. A házastársi közös vagyonnál a vagyonjogi viták esetében azért a 2014. március 16-a nem lesz egy éles elválasztó vonal, mert ott a hatálybaléptetési tervezet alapján az életközösség megszűnésének az időpontja lesz az irányadó. Tehát amennyiben az életközösség még a régi, ill. a jelenleg hatályos Csjt. időtartamára esik, akkor még a régi családjogi törvényt kell alkalmazni, de ha az életközösség ezt követően szűnik meg, akkor már az új Ptk. Csjk-t kell alkalmazni a házastársai közös vagyon bíróság előtti megosztása során. Hangsúlyoznám, ez a bírósági eljárásra fog vonatkozni. Az új Családjogi Könyvben horrorisztikus változások nem lesznek, semmi pánik. Az új Csjk kifejezetten ügyvédbarát. Egyrészt ügyvédbarát azon józan érdekből, mert gyakorlatilag mindazt a munkát megspórolja nektek, hogy különböző BH-ból szedjétek össze azt, ami éppen az adott aktuális ügyre álláspontotok szerint ráhúzható. Mindazt, amit a jogalkotó úgy gondolta, hogy kiállta az idő próbáját a bírói gyakorlatból, azt normaszövegre emelte, tehát gyakorlatilag elég lesz a Csjk-t fellapozni és azon belül megkeresni, hogy éppen mi vonatkozik rá. Nem lesz szükség a kommentároknak az áttanulmányozására. Másrészt nagyon ügyvédbarát abból a szempontból, hogy az új Csjk-nak a leges legfontosabb alapelve a szerződés. A szerződés a felek között a törvény. Ez azt jelenti, hogy mindent szerződésbe lehet rögzíteni, és amit a szerződés eltérően nem szabályoz, tehát Ti eltérően nem fogtok szerződésbe rögzíteni, kizárólag arra lép be a diszpozitívitás, kizárólag arra fog belépni a törvény eltérő rendelkezése. Nagyon nagy segítséget fog ez számotokra adni, de ugyanakkor azzal is jár együtt, hogy lényegesen nagyobb lesz a felelősség, a felelősségetek mind nektek, mind a bíróságnak. De elsődlegesen és rögtön nektek,hiszen olyan tág határok között enged majd mozogni benneteket a Csjk., amely azért sokkal nagyobb odafigyelést fog igényelni tőletek egy szerződésnek a tartalmi elemei kialakítása körében. Amikor összeállítottam az előadás tematikáját, eszembe jutott egy vers. Ennél jobban a házasságnak, vagy a partnerkapcsolatnak, az élettársi viszonynak senki nem írta le jobban a lényegét, mint Pilinszky, aki azt mondta: „Az ágy közös. A párna nem.” Ebben minden benne van. Van egy közösünk, de van egy különünk is és abból nem engedünk. Felejtsük el azt, amit a hölgyek szoktak mondani, hogy ami a miénk az az enyém, és ami az enyém, az meg, óh, de pláne.
A házassági vagyonjogi rendszerben a törvényes vagyonjogi rendszerre részletesen nem térnék ki. Ez le van vezetve, meg fogjátok találni, nem fogtok benne különlegesen nagy dolgokat felfedezni. Ami egyébként változik ebben, az az, hogy pontosítja a közös vagyon és a külön vagyon körét. Ez azt jelenti, hogy bővíti a különvagyont. A klasszikus jelenlegi CSjt. 28. 1. § (4) bővíti további különvagyoni elemmel, ami a törvény erejénél fogva lesz különvagyon. Meghatározza a külön adósság körét is majd. A házassági vagyonjogi szerződés, ami először fog benneteket érinteni. Ez az, amit a jelenlegi hatályos szabályok alapján az életközösség megkezdése előtt, tehát a házasságkötés előtt, ill. az életközösség alatt is lehet kötni. A vagyonjogi szerződéseknél voltak azok a jelenlegi problémák is, hogy mikor kezdődik az életközösség, hogyan lehet ezt rögzíteni. Ez is törvényi szintre került. Ha élettársi kapcsolat előzi meg, akkor az élettársi kapcsolat kezdő időpontjától kezdődően kezdődik az életközösség. Amikor házassági vagyonjogi szerződés fog hozzátok kerülni, és azt kívánják a felek, hogy egy ilyen szerződést szeretnének kötni, hozzá kell tegyem, nincs nagy különbség az élettársak és a házastársak vagyonjogi szerződése között. Van különbség az ő törvényes vagyonjogi rendszerükben, de a szerződéses vagyonjogi rendszerük gyakorlatilag ugyanaz. Tehát bármit szerződésbe foglalhattok, amit a felek tőletek kérnek. Egy ilyen típusú szerződés általános szabálya az, hogy minden egyes ilyen szerződésnél alaki kötöttséget ír elő a törvény. Gyakorlatilag megkerülhetetlenek az ügyvédek minden egyes szerződés esetében. A Csjk összes szerződés típusa ügyvédi, vagy közjegyzői alaki kényszert ír elő. Ez egy érvényességi kelléke ennek a szerződésnek. Ez a jelenlegi hatályos Csjt-ben is így van, de ezt most általános szintre emeli a Csjk, hogy az ügyvédi ellenjegyzés szükséges az ilyen szerződésre, egy kivétel van, ha a házastársi közös vagyont kívánnak osztani a felek, akkor a közös vagyon, ha kizárólag ingóvagyonból áll, akkor ehhez nem kell alaki kötöttség. Mind a vagyonjogi szerződéshez, mind a házastársi közös vagyont megosztó szerződéshez kell ügyvédi ellenjegyzés, alaki kötöttséget ír elő a törvény. A házassági vagyonjogi szerződésnek három fajtája van: - Maga, a házassági vagyonjogi szerződés. Ez az, amit a felek életközösségének időtartama alatt hatályos szerződés és az életközösség megszűnését követően hatályát veszti. Ez az a szerződés, amiben a felek az életközösségük időtartamára határozzák meg, hogy mit és hogyan kívánnak gazdálkodni egymás között. - A házastársak egyéb más szerződései. Ilyen az ajándék, a kölcsön, az adásvételi szerződés. Ez lehet házastársak egymás közötti belső viszonyában is. Erre is érvényes az általános szabály, az alaki kötöttség. Ez már nem Csjt-beli szerződés, ez egy Ptk. típusú szerződés, de ez is a házassági vagyonjogi szerződés alfaja. - A házastársi közös vagyont megosztó szerződés. Itt van az, hogy az ingó kivételével, minden egyébhez a ti pecsétetek lesz szükséges. Amit a törvény külön kiemel, az maga a házassági vagyonjogi szerződés. Változatlanul fennmarad az az elv, hogy önmagában a felek különvagyonának a felsorolása semmi más nem
marad, mint csak állapotrögzítés. Ez még nem vagyonjogi szerződés. Ezt a bírói gyakorlatot a törvény fenntartja. Ahhoz, hogy vagyonjogi szerződésnek minősítse a bíróság az kell, hogy nyilatkozzanak az ő gazdálkodásuk rendszeréről, módjáról. Hogy milyen tág lehetőségeket és kereteket ad nektek az új Csjk, azt külön kiemeli a vagyonjogi szerződések szabályainál. Gyakorlatilag mindent szabályozhattok. Szabályozhattok pl. eltérő vagyonjogi szabályozást egy darab vagyontárgyra. Ezt meghaladóan szabályozhattok vagyontömegre eltérő szabályozást. Ugrálhattok a különböző vagyonjogi szabályozások között a házassági vagyonjogi szerződésnél. Mondhatjátok azt, hogy erre a vagyontömegre a vagyon elkülönítés szabályai az irányadók, mert így akarjátok kizárni a felelősséget- mondhatjátok azt, hogy a másik vagyontárgy vonatkozásában, bár közös vagyon jön létre annak a hasznával, de pl. annak a haszna nem 5050 %-ban, hanem szerzésben való közreműködés aránya szerint fog megoszlani. Bármit tudtok szabályozni, és vegyíthetitek is a különböző vagyonjogi rendszereket a Csjk-ból. A törvény nem ír elő a vagyonjogi szerződésre kötelező tartalmi elemet. Alaki kötöttséget ír elő, de tartalmi elemet nem. Ez a jelenlegi szabályozásban is így volt, bár nincs kógens szabály arra vonatkozóan, hogy minek kell benne lennie a szerződésben, én azért javasolnék nektek ebben a körben egy pár dolgot, amit az elmúlt hosszú évek gyakorlata alapján szerzett tapasztalatok szerint. Leglényegesebb tartalmi elem, hogy mindenképpen benne kell lenni, hogy hogyan gazdálkodnak a felek. Egy ilyen szerződést, ha írtok, célszerű a fentiek figyelmével azzal kezdeni, hogy a feleknek az életközössége mikor kezdődött. Ez ugyanis azt jelenti, hogy innentől kezdve bármit, amit a szerződésbe rögzítettek és bármely fél később vitatja, a szerződéssel szemben őt fogja terhelni a bizonyítás. Ettől fogva egyik sem hivatkozhat más időpontra. Célszerű ezt követően rögzíteni a meglévő vagyontömeget. Ha az életközösség időpontja nem a szerződéskötéseteknek az időpontjában kerül meghatározásra, akkor célszerű rögzíteni azt, hogy a szerződés megkötéséig keletkezett-e a felek között közös vagyon, vagy sem. A magam részéről úgy gondolom, ha nincs ebből probléma, akkor talán azt érdemes mondani, hogy nem keletkezett, mert ez leegyszerűsíti, és innentől kezdve mindenkinek meg van a maga saját különvagyona, hiszen ez a házasságkötés, ill. az életközösség előtti vagyontárgyként megmarad különvagyoni körben. Rögzítsétek, hogy létrejött-e közös vagyon, illetve kinek mi a különvagyona, kinek milyen vagyontömege van. Azt tapasztalom, hogy hajlamosak vagytok ebben a körben a feleknél nagyon engedékenyek lenni, hogy jó-jó nem kell mindent bele venni. Azt javaslom nektek, ha vannak kiemelt vagyontárgyak, azt mindenképpen tüntessétek fel. A cégvagyont feltétlenül, és ha vannak értékesebb ingóvagyonok, azt is. Mindig kimarad egy ilyen szerződésből, - mert a felek mindig csak a pozitívumokra a fogékonyak-, az esetleges külön adósság felsorolása. Rendkívüli fontossággal bír, hogy egy ilyen szerződésben, a külön adósságok is feltüntetésre kerüljenek. Innentől kezdve ezen nem lehet vita, hogy kinek milyen külön adóssága volt és az természetszerűleg őt fogja terhelni. Pontosan ezért mondtam, hogy az új Csjk törvényes vagyonjogi rendszere bővíti és beemeli törvényi szintre a külön adósság fogalmát is, tehát ez is normaszöveggé válik. A vagyonállapot rögzítésekor ne csak az aktív, hanem a passzív vagyontárgyakat is rögzítsétek. Ezt követően rendelkezhetnek a felek arról, hogy ezzel a vagyontömeggel, ill. a közöttük később létrejövő közös vagyontömeggel mit kívánnak megtenni, hogyan kívánnak gazdálkodni, hogyan kívánják rendezni az ő jövőbeli életüket. Egy ilyen vagyonjogi szerződésben egyes vagyonelemeket is kiemelve, külön-külön szabályozást adhattok. Ha pl. az egyik fél egy társasági vagyont kíván forgatni, vagy befektetést kíván tenni, célszerű lesz
rögzíteni, hogy ez az ő különvagyoni körében megmarad, hiszen ez a másik házastársnak is egyfajta védelmet fog nyújtani, hogy az esetleges bukás esetén ez nem fogja a házastársi közös vagyont közös adósságként terhelni, tehát a felelősséget ki tudjátok ily módon lőni. A szerződést természetszerűleg lehet módosítani is. Nyilvánvaló, ugyanabban az alaki formában. Sőt a felek, ha esetleg úgy érzik, hogy az általuk korábban rögzített vagyonjogi szabályozás már nem kellően megfelelő, akkor módosíthatják is abban a körben, hogy áttérhetnek egy új és más vagyonjogi szabályozásra. Pl. volt közöttük egy szerzeményi rendszer és akkor áttérnek a vagyon-elkülönítés rendszerére. Meg is szüntethetik ezt a szerződést a felek az életközösség alatt is. Felbonthatják és elállhatnak tőle. (Az elállásnál a törvény azt mondja, hogy csak akkor lehet elállni, ha az életközösség megkezdése előtt még nem lépett hatályba. Én ezt magyarra lefordítva egyetlen egy módon tudom elképzelni, hogyha a felek aláírják a szerződést nálatok, hazamennek, másnap kötik a házasságkötés, éjjel jól összevesznek és másnap megjelennek nálatok, hogy még sem szeretnék.) Nyilvánvaló, hogy a szerződés véget ér, ha az életközösség megszűnik, vagy valamelyik fél meghal, illetve, ha a felek egyezően megszüntetik ezt a szerződést. Ebből értelemszerűen az következik, hogy a feleknek tudniuk kell, hogy ezt követően beáll közöttük a módosítás hiányában a törvényes vagyonjogi rendszer. Bármikor köthetnek a felek új szerződést az életközösségük alatt is, semmi jogi akadálya nincs, annyit kötnek, amennyit akarnak. De ha már olyan szerződést kívánnak kötni, ami már az életközösség alatt felhalmozott közös vagyont is érinti, akkor célszerű egy úgynevezett vegyes típusú szerződést írnotok, amely szerződésben egyrészt rendelkeznek a korábbi közös vagyonuknak a megosztási módjáról, ezáltal az a közös vagyon átkerül a felek külön vagyonába, és onnantól kezdve rátérhetnek az ő jövőbeli új gazdálkodási módjukra, bármilyen vagyonjogi rendszer vonatkozásában. Tudnotok kell, hogy a jogszabály ettől az új jogszabály rendelkezik az ún. házassági vagyonjogi szerződések közjegyzői országos nyilvántartásba vételéről Ez azt jelenti, hogy ezen szerződéseket be lehet a közjegyzői nyilvántartásba vetetni. Azt javaslom nektek, hogy mindenképpen tájékoztassátok a feleket erre vonatkozóan, hogy van egy ilyen jogi lehetőség, és mindenképpen tájékoztassátok őket arra, hogy ennek mi az előnye és mi a hátránya. Előnye a következő a házastársak egymás közötti belső viszonyában. Ha egy házassági vagyonjogi szerződés bekerül a közjegyzői országos nyilvántartásba, ez azt jelenti, hogy a házastársak és külső harmadik személy között létrejött, ún. külső jogügylet vonatkozásában, a hitelező védelmi szabályok alapján, nem a házastársaknak kell azt bizonyítani, hanem a külső harmadik személynek, hogy a később megkötött szerződés vonatkozásában ő erről a házastársak egymás közötti szerződéséről tudott. Hiszen, mindenkinek – mert ez egy nyilvános nyilvántartás lesz- van lehetősége arra, hogy a közjegyzői nyilvántartásban megnézze, hogy x.y. és x.y-né között van-e házassági vagyonjogi szerződés, és ennek a ténynek a tudatában kössön vele egy polgári jogi szerződést, hiszen, ugye akkor a szerződés megkötése előtt kérhet információt a vele szerződést kötő házastárstól, hogy mi van ebben a szerződésben, érinti-e ez a közös vagyont, lesz-e majd az esetleges nem teljesítés esetén kielégítési alap és lesz-e egyetemleges felelősség. Ez azért is fontos, mert ha ti nem a házastársak oldalán fogtok állni, hanem a külső harmadik személynél, akkor célszerű lesz megnéznetek, hogy van-e ilyen szerződés a másik fél
kapcsán, hiszen ez egészen más felelősséget és jogkövetkezményt fog vonni maga után. Ha ugyanis a szerződés bekerül ebbe, akkor a külső harmadik személynél van a bizonyítás, ha nem kerül be az országos nyilvántartásba, akkor azt kell, hogy mondjam nektek, hogy kellően izmozhat a házastárs, ha ki akarja magát húzni a házastársi egyetemleges felelősség alól. Úgy látom, hogy erre nem is lesz nagyon esélye, hiszen neki kell bizonyítani, hogy a külső harmadik személy erről a szerződésről tudott, vagy tudnia kellett. Akkor fogja tudni kimenteni magát a házastárs, ha egy külön okiratot aláírat a külső harmadik személlyel, hogy tisztában volt azzal, hogy a házastársak között szerződés van. Mindezt azért mondtam el, mert mikor felveszitek a tényvázlatot és ezzel foglalkozni fogtok, tájékoztassátok a felet. célszerűnek látom, hogy egy mondatba írjátok bele a szerződésbe azt, hogy kívánják-e, hogy bekerüljön a közjegyzői nyilvántartásba, avagy ne kerüljön be a nyilvántartásba. Később nem hivatkozhat arra a házastárs, hogy erről engem nem is tájékoztatott az ügyvéd, nem is tudtam, hogy ennek ilyen jogi következménye van. A családjognak vadonatúj nóvuma lesz, hogy gyakorlatilag rendkívül erős hitelezővédelmi szabályokat épít be a Csjk a szerződéses rendszerbe. Ez a hitelezővédelmi jogkövetkezmény egyértelműen kimondva: a harmadik személy felé a házastársak vagyonjogi szerződésének a hatálytalanságát eredményezi. A jelenlegi Csjt is mondja, hogy a házastársaknak tájékoztatási kötelezettsége van külső harmadik személy felé, ez gyakorlatilag megszűnik az által, hogy a feleknek szabad választása lesz, hogy beteszik-e a közjegyzői nyilvántartásba, vagy sem, viszont ez azzal jár együtt, hogy a külső harmadik személy felé teljesen mindegy, hogy ők hogy állapodtak meg, teljesen mindegy, hogy egymás közötti belső viszonyukban közöttük vagyon-elkülönítés van, vagy nincs, a külső harmadik személy felé ők a házastársak törvényes vagyonjogi rendszere szerint, egyetemlegesen lesznek felelősek a házastársi közös vagyon erejéig. Ez egy borzasztóan fontos dolog, amit az új Csjk kimond. Nagyon szigorúan veszi a hitelező-védelmet az új törvény. Amikor egy házassági vagyonjogi szerződést köttök, vagy módosítjátok, akkor mindenképpen tájékoztatnotok kell a felet arra vonatkozóan, hogy ha külső harmadik személy felé nekik adósságuk van, tartoznak külső harmadik személynek, akkor nem módosíthatják úgy a szerződésüket, hogy az a kielégítési alapot elvonja. Ezt a jogszabály úgy fogalmazza meg, hogy visszamenőleges rendelkezés harmadik személy felé semmis. Nem hatálytalan, hanem a rendelkezés semmis. Nemcsak a harmadik személy felé, hanem a felek egymás közötti viszonyában is. Javaslom még egyszer, hogy jól jegyezzétek meg, ha külső harmadik személy képviseltek, mindenképpen kérdezzetek rá a másik szerződő féltől, hogy van-e közöttük ilyen, nincs-e. Két szerződés nevesít a jogszabály a vagyonjogi szerződések körében. 1. Közszerzemény 2. Vagyonelkülönítés Határozottan le kell szögeznünk az elején, hogy mind a kettő szerződéstípus egy ún. sémát ad, meghatározza ennek a szerződésnek a jogszabály szerinti tartalmi elemeit, ami nem jelenti azt, hogy ettől ti ne térhetnétek el, ill. ne vegyíthetnétek, de ha a szerződést úgy kötik a felek, ahogy az elején beszéltem, hogy feltüntetik a vagyoni körüket, majd egy mondatban azt mondják, hogy a jövőre nézve mi a közszerzeményi rendszerben kívánjuk a gazdálkodási módunkat meghatározni. Gyakorlatilag a törvény innentől kezdve megmondja az általános
szabályt, tehát végül is nektek bővebben ennél nem is kell majd kifejteni, hiszen a törvényben benne lesz a szabály. Eltérhetnek a felek tőle, de az általános szabályrendszert megadja. A közszerzemény: Elsőre azt gondoljuk, hogy értelmezhetetlen, igazából nem lehet tudni,hogy ez miért jó, nagyon bonyolult az egésznek az elszámolása. Másodszorra olvasva azt kell mondani, hogy ez egy nagyon jó szerződésfajta lesz. Németországban a közszerzeményi rendszer a törvényes vagyonjogi rendszer és elég jól működik. Magyarországon ez egy választható vagyonjogi rendszer lesz. Semmi mást nem jelent, és kifejezetten azoknak az ügyfeleknek célszerű ajánlanotok, akik például nem akarják, hogy a másik házastársnak dologi jogi igénye legyen. A közszerzeményi rendszer ugyanis kizárólag kötelmi jogi igényt ad a másik házastársnak, minden dologi jogi igényt kizár, dologi jogi igényt ezen a Csjk-beli jogcímen nem lehet érvényesíteni ezen szerződésben való gazdálkodás alapján. Ptk. jogcímen természetesen igen, tehát az nem zárja ki, hogy a házastársak együttesen örököljenek, de a családjogi törvény alapján közszerzeményi rendszerben nem lesz tulajdoni igény, csak kötelem. Azért jó ez a szerződés, mert kizárólag a vagyongyarapodásnak az elszámolását teszi lehetővé. Csak a vagyongyarapodásra vonatkozik, csak kötelmi igény, mindkét házastárs önálló vagyonszerző és önálló felelős. Ez azt jelenti, hogy a ti ügyfeleitek úgy kívánnak megállapodni, hogy mindenki saját maga gazdálkodik és gyarapodik a saját maga különvagyonával, ebben ő saját maga felelős. Ha netalántán ebből vagyongyarapodás történik, az akkor az az ő viszonyukban csak pénzben számolható el. Tehát a házastárs nem tarthat igényt a dologi jogra és a pénzbeli elszámolásnál pedig a nettó elszámolást kell alkalmazni. Azért nem beszélek erről bővebben, mert ezt már nem ti fogjátok csinálni. Ti megkötitek ezt a szerződést, és ha a házastársak között vita lesz az elszámolásban, a bíróság fogja kiszámolni, hogy a bruttó vagyongyarapodásból levonva a közös adósságokat, a külön adósságokat, a ráfordításokat, majd a megmaradó nettó eredményt hogyan osztja meg. Egyetlen egyre szeretném felhívni a figyelmeteket. Ha nem szabályozzátok külön, akkor ez a kötelmi jogi igény a házastársak egymás közötti belső viszányban 50-50 %-os megosztást eredményez, de természetesen nincs annak akadálya, hogy azt mondjátok, hogy a vagyongyarapodás a házastársak között más százalékos arányban fog megosztásra kerülni majd a jövőben. Tehát eltérhettek ettől is, ha nem rendelkeztek róla, akkor ez fele-fele lesz. Miután pedig ez egy kötelmi jogi igény, ez elévül. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó rendszer lesz. Mert hogy az elévülés az életközösség megszűnésekor fog kezdődni. Ha valaki a Ptk. általános elévülési szabályai szerint x éven belül nem indít ilyen igényt és elszámolás iránti kérelmet, az … ennyi. Ti, mint ellenérdekű fél, majd kiabálni fogtok, hogy elévült, és a bíróság rendkívül nagy megkönnyebbüléssel, hogy megszabadul az elszámolás súlya alól, azonnal azt mondja, hogy elévült. Viszont, ez a szerződés sem mondja meg a kötelező tartalmi elemet. De, hozzá kell tegyem, hogy ha ilyen szerződést írtok, kötelező tartalmi elem (mert ha nem írjátok bele az egész szerződés semmit nem ér) az induló vagyontömeg rögzítése. Amíg pl. egy általános vagyonjogi szerződésnél végül is nem kell beleírni azt, hogy kinek mi a vagyona, hanem mondhatjátok, hogy ami a nevén szerepel az az ő saját vagyona.
De egy ilyen szerződésnél gyakorlatilag, - bár nincs kimondva- de értelmetlenné teszi a gazdálkodást, ha nem rögzítitek a szerződésben, hogy mi a kiinduló vagyon. Természetesesen az aktív és a passzív kiinduló vagyon együttes rögzítésével. Azt gondolom, hogy egy ilyen vagyonjogi szerződést akkor célszerű kötni, ahol a házastársaknak olyan –főleg üzleti, társasági, befektetési- vagyona van, amely egyrészt egy önálló felelősséget tételez fel a döntésekben, - tehát nem szeretné, hogy a másik házastársnak és felelőssége legyen- amiből gyarapodás várható, (pl értékpapírok), de főleg célszerű lesz a társasági vagyonra kikötni, hiszen ez lesz az az üzleti célú vagyon, amiből vagyongyarapodás várható. Van egy nagyon érdekes szabálya ennek a közszerzeményi rendszernek. Miután az az indulópontja, hogy önálló vagyonszerzők és önálló felelősek vannak, és a vagyongyarapodás a közös. Azért úgy gondolta a jogalkotó, hogy azért védeni kéne azt a házastársat is, akinek nincs ilyen várható vagyongyarapodó vagyontömege, mert csak az egyik fél ilyen. Azt mondja, hogy építsünk be egy féket ebbe a rendszerbe, hogy ne az legyen, hogy az egyik házastárs vagyonából várható ez a vagyongyarapodás, aki azt remek módon feléli, így beépíti azt a féket, hogy beírhatjátok – be le kell írni – azt a szerződésbe, hogy a házastársat viszont felelősség terheli az eltékozolt, vagy felélt vagyontárgyra. Ez azt jelenti a jövőre nézve, hogy egy elég hosszadalmas pereskedés fog elindulni, hogy mi volt az az eltékozolt, vagy felélt vagyontárgy, de tudjatok róla, hogy lehetőség van ennek a beírására. Ez egy fajta biztosítékként fog működni. Az ilyen típusú szerződés nem csak arra jó, hogy a feleknek megőrzi a saját önállóságát, hanem a kártérítési felelősséget is kizárja, hiszen önálló felelősek lesznek.
A vagyonelkülönítés A vagyonelkülönítés szabályait nem kell különösképpen részleteznem. A vagyonelkülönítés teljesen egyértelmű, semmi nem jön a felek között létre. Sem dologi, sem kötelmi igény nincs, önálló vagyonszerzők, önálló felelősök, nem jön közöttük létre közös vagyon. Ha ilyet köttök ki, azonban kötelező tartalmi eleme egy ilyen szerződésnek, hogy rendelkeznetek kell a szerződésben a háztartás költségeinek viseléséről. Meg kell mondanotok, hogy vagyonelkülönítésben vannak a felek, de hogyan fogják viselni a közös háztartás rezsiköltségét, a gyerekekkel kapcsolatos költségeket. Ezt bele kell venni. Azt gondolom, hogy egyszerűen fogjátok rendezni, és azt mondjátok, hogy a felek egyenlő arányban. Hozzá kell tenni azonban, hogy ha erről nem rendelkeztek, vagy azt mondjátok, hogy majd csak az egyik fél, akkor tudnotok kell, hogy ez a szerződéses kikötés semmis. Nem lehet beleírni ebbe a szerződésbe, hogy csak az egyik fél állja a háztartás költségeit. Azt beleírhatjátok, hogy az egyik fél pénzben, a másik természetben járul hozzá a háztartási költségekhez, hiszen a háztartási munka költségviselésnek minősül. Ezt a szerződést is bármire ki lehet kötni, egy vagyontárgyra, egy vagyoncsoportra (pl. több üzletre), egyet nem lehet, visszamenőlegesen nem lehet kikötni, csak a jövőre nézve áll be ez a fajta vagyoni rendszer a felek között. Azt nem mondhatjátok ki a szerződésben, hogy egy éve a vagyon-elkülönítés rendszerében élnek, mert akkor a szerződés semmis. Röviden beszélnék a használat és a rendelkezés új szabályozásáról. Ez lesz az a szabály, amiben nagyon súlyos felelősség fog előkerülni. Ez az a szabály ugyanis, amibe ti nagyon
sokszor bele fogtok botlani, amikor külső harmadik személyt fogtok képviselni. A törvény különveszi a használatot és különveszi a rendelkezést, tehát sokkal részletesebben szabályozza. Hozzá kell tegyem, hogy átmentünk a szerződéses vagyonjogi rendszerből az ún. törvényes vagyonjogi rendszerbe. Az általános szabály a használat és a kezelésnél változatlan marad. Az életközösség alatt közösen jogosultak, az életközösség után pedig a közös tulajdon szabályai szerint. Ez jelenleg is így van. Viszont kiemel a törvény speciális vagyonelemeket. Ezekre a vagyonelemekre új szabályokat alkot. Ezek az új szabályok egy miatt nagyon fontosak, egyrészt itt próbálja meg a törvény a vagyonkimentést meggátolni, hogy ne lehessen kimenteni az életközösség alatt a vagyont. Ez az eset, amikor iszonyú jóban vannak a házastársak, és közben az egyik benneteket megkeres és mindenféle jogi machinációkkal kiüresíti a céget, a társasági vagyont, stb., majd ezt követően látványosan összeveszik a feleséggel. Egyébként előtte – nem tudom, ti hogy vagytok vele- előtte elviszi őt Thaiföldre. Ezzel bizonyítja, hogy közöttük még akkor, amikor az ügyvédem már aláírta, hogy a kft üzletrészét így és így fogom csinálni, akkor még fennállt közöttünk az életközösség. Mert a bírói gyakorlat egyszerű, csak azt vesszük figyelembe, ami az életközösség megszűnésekor volt, ami előtte volt, azzal nem foglalkozunk, az egyetemleges hozzájárulásnak a vélelme miatt. Utána pedig megint azt csinálsz, amit akarsz, maximum a Ptk. 484. § alapján elszámoljuk. Ezt akarja a törvény megelőzni, hogy ne lehessen kijátszani a másik házastársat, ezen szabályok megalkotásával. Tehát egyes vagyonelemeket emelünk ki és az általános szabály az, hogy az életközösség kezdetétől az közös vagyon megosztásáig terjedő időtartam alatt hatályos, magyarul a házassági életközösség alatt is. Ezek a vagyonelemek: a foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyonelem, az egyéni vállalkozói elem. Ez egy vagyoncsoport. Ez ugyanis a felek magánszemélyeknek a magánvagyona része, hiszen az egyéni vállalkozói vagyon, magánszemélyi vagyon – nem elkülönült vagyon, hanem a magánszemély házastárs tulajdona. Az általános szabály ezen két vagyonba az jogosult használni és kezelni, akinek a foglalkozásához, vagy az egyéni vállalkozásához kell és ő önállóan jogosult erre. A törvény felhatalmazza őt arra, hogy nem kell a házastárs hozzájárulása, önállóan jogosult kezelni, illetve a házastárs hozzájárulását az alábbiakkal vélelmezi. A törvény azt mondja, hogy vélelmezni kell erre a vagyoncsoportra a hozzájárulást, ha a házastárs tudott arról, hogy a másik házastárs mivel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a házastárs nem tudja azt mondani, hogy fogalmam sincs mivel foglalkozik. Ilyen biztos, hogy nem lesz. A másik vagyoncsoport, amit kiemel ez a szabály a kezdeti és végi időtartamra, nem más, mint a társasági vagyon. Ez az üzleti vagyon. Ez ugyanis nem a felek, mint magánszemélyeknek a vagyona, hanem a tulajdonos elkülönült cégvagyon, ami azt jelenti, hogy itt a tulajdonosi jogokat a társaság gyakorolja, - nem a magán fél, hiszen ő csak üzletrész tulajdonos, beltag, kültag - ez nem a magánvagyon része. Erre a vagyontömegre, amely társasági jogot testesítő vagyontömeg, erre feljogosítja az üzletrésszel, beltagsággal, kültagsággal rendelkező házastársat az önálló kezelésre, és korlátként, tehet ellensúlyként beépíti, hogy a működésről tájékoztatni kell. Mindannyian készítetek társaságokat, ez a szabály azt jelenti feketén-fehéren, hogy a ha az egyik házastársnak van üzletrésze és az üzletrésze nem szerződésbe rögzített különvagyona, hanem a közös vagyon általános vélelme alá esik, akkor minden évben az üzletrész tulajdonos házastársnak a cég működéséről tájékoztatnia kell a másik házastársat. Ez a ti feladatotok lesz,
hogy erről tájékoztassátok az ügyfelet. A célszerű az lesz, mert mindig az egyenes út a legrövidebb, ha ez a tájékoztatás úgy történik, hogy a vagyonmérleget, vagy taggyűlési jegyzőkönyvet aláíratjátok vele. Ezt azért kell így csinálni, mert hogy ennek az önálló kezelésnek, mint jogosítványnak van egy ellentételezése. Ez pedig a kártérítési felelősség. Gondoljatok bele. Az egész életközösség időtartamára fennáll. Ha a házastársak összevesznek és elindul a vagyonjog per, a nem üzletrész tulajdonos házastárs hivatkozhat majd arra a perben, hogy mi ebből a cégből éltünk, hogy-hogy nincs a társaságban semmi. Itt jön elő majd amikor ti ügyvédek azt mondjátok, hogy a kártérítési felelősséged van, mert mi lett a céggel, amiből idáig éltek. Nagyon oda kell figyelni, mert a kártérítési felelősség, mint szankció az önálló kezelés melletti felelősséget jelenti, és ez a szankció a Ptk. általános szabályai szerint fog beállni. Nincs rá külön szabály a Csjk-ban, tehát a Ptk. jelenlegi 339. § szabályai lesznek az irányadóak rá, magyarán a kár bekövetkezte, a felróhatóság és az okozati összefüggés. Ezeket a külön elemeket hogyan lehet majd egy bírósági perben bizonyítani, azt nem tudom megmondani. Mondjuk, egy buta üzleti döntés miatt nem gondolom, hogy a kártérítést rá lehet húzni az ügyfélre. Nagyon élesen meg kell majd húznia a bíróságnak azt a hajszálvékony vonalat, hogy mi lesz a szándékos és felróható vagyonkimentés és mi lesz a rossz üzleti döntés meghozatala. Hol lesz majd ez a határ, azt gondolom, ott lehet majd meghúzni, ha a bíróság azt látja, hogy szándékos és felróható vagyonkimentés történt. Miért mondtam, hogy alá kell vele íratni? Azért, mert, hogy a kár bekövetkezte a Ptk. 339. § alapján mikor fog elkezdeni ketyegni? Akkor, amikor azt fogja bizonyítani, hogy nem tudott róla. Ha bizonyítja a másik fél, hogy tudott róla, mert aláírta, akkor nem mondhatja, hogy nem tudott a cég küszködéséről. Nagyon kell figyelnetek, mert ezek egy összefüggő rendszert alkotva épülnek egymásra ezen szabályok. Az okozati összefüggés szakértő kérdés lesz, majd abból derül ki, hogy ez vajon felróható, nem felróható és van-e egyáltalán okozati összefüggés közötte. Készüljetek szép hosszú eljárásra, amiről tájékoztassátok az ügyfeleket, hogy nem ártana letétbe helyezni egy kisebb összeget nálatok, - kisebb, ám nem megalázó összeget - mert nektek erre fel kell készülni, a per legalább öt év lesz. A rendelkezési jog: Az általános szabály az az, hogy a vagyonközösség alatt nincs szükség a másik házastárs hozzájárulására a közös vagyontárggyal kapcsolatos rendelkezésre, ez nem fog változni. Vélelmezni kell a hozzájárulást és csak a kifejezett tiltakozás dönti meg ezt a vélelmet. A vagyonközösség megszűnése után természetszerűleg, - ahogy a jelenlegi hatályos szabályozás is van - nincs vélelmezett hozzájárulás, hanem tényleges hozzájárulás kell a rendelkezéshez. Egyetlen egyet emel ki a jogszabály, ez az egyéni vállalkozói vagyon, ill. a foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyon, ill. feljogosítja a házastársat a jogszabály arra, hogy netalán a házastársai közös adósságot apasztani kívánja, erre feljogosítja, illetve az ingó vagyontárgyakról rendelkezhetnek, azon vagyontárgyakról, melyek az ő birtokukban van. Ezt a bíróság szűken fogja értelmezni, az elemes szekrénysorra valószínűleg, de miután a cégvagyon is ingónak minősül, arra ez nem fog kiterjedni. Viszont itt is van speciálisan kiemelt vagyonelem, amire ez az általános szabály nem vonatkozik. Ugyanaz van, mint a használat-kezelésnél, az életközösség kezdetétől az életközösség megszakadásáig terjedő időtartamra vonatkozik, és kifejezett hozzájárulás szükséges a másik házastárstól ahhoz, hogy lehessen rendelkezni két vagyontömegről: nem lehet rendelkezni a közös tulajdonban levő közös lakásról. Minden egyes szó fontos. Ezt azt
jelenti, hogy ha a házastársak együtt laknak, együtt élnek, fennáll közöttük még az életközösség, - és nem utolsó közös lakásról beszélünk, hanem közös lakásról- , a másik házastárs kifejezett tényleges hozzájárulása kell az ingatlan értékesítéséhez, ez értelemszerűen, nyilvánvalóan az egyik házastársnak a kizárólagos ingatlan-nyilvántartási bejegyzési tulajdonát érinti, hiszen ha közös tulajdonosok vagyunk, akkor a házastársnak is alá kell írni a szerződést. Nem lehet a közös lakásról a másik hozzájárulás nélkül rendelkezni, egy ilyen rendelkezés semmis. Emlékezzetek vissza rá, mennyit kínlódunk a Ptk. 484 §-al. Az életközösség megszűnése után az egyik házastárs a nevén szereplő ingatlant értékesíti és akkor a másik házastárs gyakorlatilag fut a pénze után, öt év múlva kapja meg, maximum a vételár ½ részét, és a 484. § alapján szakértő bevonásával az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában az esetleges eltérő forgalmi érték ½-ét. Ez kiesik, nincs ilyen a Ptk-ban, hanem azt mondja, hogy semmis a szerződés. Nem rendelkezhet róla, csak akkor, ha a másik házastárs tényleges hozzájárulását adta. Nincs hozzájárulási vélelem, de az életközösség alatt sem. Nyilván a jogalkotó arra gondolt, hogy az egyik házastárs nevén van az ingatlan, de a törvényi vélelemnél fogva az a házastársak közös vagyonát képezi, a másik házastársnak benne x tulajdoni arányban tulajdona van. A házastárs utólag is megadhatja hozzájárulását, de tényleges hozzájárulása kell hozzá. Ezt nem a földhivatal fogja észlelni, mert a földhivatal a szerződés alapján nem tudja, hogy van-e házastárs. Erre nektek kell az ügyfél figyelmét felhívni, az ügyfelet tájékoztatni. A közjegyzők feltették azt a kérdés, hogy ezután akkor ők kutakodjanak az ügyfelek családi állapotában. Nem kell ebben különösen kutakodni, hanem a tényvázlatba vegyétek fel, hogy az eladó úgy nyilatkozik, hogy ez az ingatlan nem házastársi közös vagyon. Innentől kezdve a felelősség az övé lesz. Nem mondhatja, amikor a szerződés érvénytelen lesz, hogy nem mondta nekem az ügyvéd. Azt mondom, ne rémüljetek meg ettől. Gyakorlatilag ez semmi mást nem jelent nektek, csak, hogy a tájékoztatási kötelezettségetek egy kicsit bővül. Másik ilyen vagyontömeg a pénzbeli, vagy tárgyi apport. Ez volt ugyanis az a vagyontömeg, amivel a bírói gyakorlat az elmúlt 20 évben nem tudott mit kezdeni. Ha valaki közös vagyonból apportált egy cégbe, azt soha többet nem lehetett visszatenni, elszámolni a közös vagyonba. Ezt, hogy most megszüntessük, azt mondja a Csjk., hogy nem lehet közös vagyont hozzájárulásként cégbe beadni, csak ha a házastárs kifejezetten hozzájárul. Ha céget alapítotok, és az ügyfél nős, akkor a feleségnek ott kell lenni, ha apport van cégbe anélkül, hogy a felesége benne lenne üzletrész tulajdonosként. Ha nem ez lesz, ennek a jogkövetkezménye ismételten a rendelkezési jogba való ütközés miatt semmis lesz. Kifejezett hozzájáruló nyilatkozat kell hozzá.
Tartásdíj Két nagyon fontos új dolgot szeretnék mondani a tartásdíjnál, ami abszolút új. Ami abszolút új, hogy csak fix összeg lehet kiskorúnál is, nincs százalék. Az más kérdés, hogy a fix összeg meghatározásánál háttérben ott marad a Csjt. 69/C. §, de maga az összeg fix összeg, azonban a KSH adataival fogjuk indexálni.
Megmarad a hat hónap visszamenőleges követelhetőség, de a megszüntetésnél be kell jelenteni a változást. Ha közvetlen letiltó végzés van, akkor a letiltást kibocsátó munkáltatónál, vagy a bíróságnál. Tehát a tartásdíj jogosultja köteles a változást bejelenteni. Ha a gyerek befejezte az iskolát, nem tanul tovább, stb., megszűnik a tartásra való jogosultsága, azt jelenti, hogy a bíróság ebben az esetben egy nem peres eljárásban fogja megszüntetni a tartásdíjat a jogosult bejelentése alapján. Viszont ha nem jelenti be, kártérítési felelőssége lesz. Mód és lehetőséget az az új Csjk arra, hogy akár a házastárs akár az élettárs, akár a kiskorú gyerek tekintetében egy vagyontárgyban szerződést köthettek a tartás kielégítésére. A kiskorú gyereknél a Pk. 106-os gyakorlatilag, ez kerül át most a jogszabályi szövegbe. Ha egy ilyen szerződést köttök, akkor fontos, hogy érvényességi feltétele a szerződésnek, kötelező tartalmi eleme a szerződésnek, hogy az időtartamot határozzátok meg, nyilvánvalóan a vagyontárgy értékét, és ezáltal a havi tartásdíj összegét. De ami teljesen más és nem volt idáig, az az, ha kiskorú gyerekre csináljátok ezt a szerződést, bele kell írnotok a szerződésbe, hogy a szerződés érvényességi feltétele a gyámhivatalnál való jóváhagyás. Csak kiskorúnál, hangsúlyozom, ez egy érvényességi feltétel. Ez azt jelenti, hogy ha nincs per, akkor gyámhivatali hozzájárulás, ha per van, bírósági egyezségbe lehet foglalni és a bíróság jóváhagyása kell. Ennek hiányában – tehát nem elég a pecsétetek- ez a szerződés nem érvényes. Ez általában úgy merül fel, hogy bontóper, vagy szülői felügyeleti jog rendezése Ha azt akarod, hogy tartásdíjperben csinálod, akkor tárgyi költségfeljegyzéses a per. Én azt gondolom, de erre nincs iránymutatás, hogy nem a vagyontárgy értékét, hanem miután ez tartás kiváltása, ugyanúgy marad az egy éves összeg, annak a 6 %-a. Azt gondolom, hogy ez a józan és ez a racionális, szerintem a bíróság erre a gyakorlatra fog menni. Ami újdonság és nektek nagyon fog tetszeni a kiskorú gyerek tartásánál az az, hogy a törvény március 16. napjától figyelembe veszi a különböző gyermekvédelmi támogatásokat is, a tartásdíj, gyermek szükségleti oldalánál. Tehát azt mondja, hogy ezek a családi adókedvezmény, családtámogatás, különböző szociális ellátások, stb., figyelembe veendők a gyermeknél. Pl. kimondhatja majd azt a bíróság, hogy a gyermeknek a szülő fizessen 20.000 Ft-ot, de ezzel gyakorlatilag a gyermek szükséglete, ami 30.000 Ft-os tartásdíjat igényelne, az most meg van, mert a gondozó szülő által igénybe vett egyéb szociális ellátások, adókedvezmények összege kitesz annyit, hogy a 30.000 Ft-os szükséglet a fizetendő tartásdíjjal rendelkezésre áll. Nagyon röviden egy mondat a nagykorú gyerekről. Először is a nagykorú, továbbtanuló gyerek esetében a tartásdíj 25 éves korig jár. A törvény azt mondja, rendkívül indokolt esetben ettől a bíróság eltérhet. Ami a tartásdíj egy összegben történő megváltása kiskorúnál: van módotok és lehetőségetek arra, hogy ezt házastársnál és élettársnál is megtehetitek, de amikor egy ilyen szerződést köttök, tájékoztassátok a szerződést kötő felet, hogy ezt soha többé nem lehet peresíteni. Többet nem lehet kérni. Ha ő egyszer ezt aláírta, akkor több pénzt nem kap. Mert a szerződés a házastársak egymás közötti vonatkozásában maga a törvény. Hiába lesz ő még később sokkal jobban rászorult, nem fog neki több járni.
Új bontóperi konstrukció Nem változik a bontóper szabálya abban, hogy teljes és helyrehozhatatlan megromlás kell és a helyreállításra ne legyen remény. Ez nem változik, ez ugyanaz maradt, mint a jelenleg hatályos Csjt. Azonban ahhoz, hogy az ún. közös megegyezéses bontópert nyújtsátok be majd a bírósághoz, ahhoz az új jogszabály szerint más megállapodás kell. Először is meg kell állapodni a - közös gyermeknél a szülői felügyeleti jogok gyakorlásában, - kapcsolattartásban, - gyermektartásdíjban, és a - házastársi utolsó közös lakás használatában. Nincs ingó. Tehát a közös megegyezésből az ingó vagyon kimaradt. Ennek az az indoka, hogy formálissá vált az elmúlt években, bediktálták csak a felek az egyezségbe, de gyakorlati tartalma nem volt. Külön kérelemre lehet egyezséget kötni a házastársi tartásról, de csak kérelemre. Ez nem kötelező eleme a közös megegyezéses bontópernek.
Szülői felügyelet Ha a szülők a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásában állapodnak meg, tehát azt mondja a keresetlevél, hogy kérjük, hogy a bíróság a házasságot bontsa fel, a házasságunkból ekkor született gyermekeink felett a szülői felügyeleti jogot közösen kívánjuk gyakorolni, ha ezzel indítjátok, akkor nem kell megállapodnotok a kapcsolattartásban. Nem kell megállapodnotok a kapcsolattartásban, de ez azzal jár együtt, ha a szülők közös szülői felügyeleti jogban állapodnak meg, és nem szabályozzák a kapcsolattartást (szabályozhatják, de nem kötelező) soha többet bíróságnál kapcsolattartást szabályozni nem lehet. Ezt ti majd eldöntitek, hogy az ügyfeleteknek mi az érdeke. Tudnotok kell, mert ha a szülői felügyeleti jogi perben (ez a gyerek elhelyezési per új kifejezése) azt mondjátok közös szülői felügyeleti jog, akkor nem kell megállapodni a kapcsolattartásban, viszont akkor soha többet nem mehettek vissza a bírósághoz. Ha szabályozzátok, vagy a bíróság szabályozza a kapcsolattartást, - mert kéritek -, a két év fennmarad. A közös szülői felügyeleti jog esetén nagyon jó dolog, hogy nincs olyan, hogy szünetel a szülői felügyeleti jog. Eddig az volt,hogy az egyiknél elhelyeztük a gyereket, a másiknak a lényeges kérdéseket kivéve szünetelt a szülői felügyeleti joga. Ez most értelemszerűen megszűnik, tehát mindkét szülő mindenféle szülői felügyeleti joggal élhet. Ezt ti szerződésbe is rögzíthetitek, lehet a bontóper előtt, lehet a bontóper alatt, lehet a házassági életközösség megkezdése előtt, alatt, ha a gyermek megszületett. Rendelkezhettek arról, mert nincs jogi akadálya, hogy a megszületett, vagy születendő gyermeket hogyan
kívánják nevelni és gondozni. Célszerű lesz ezt akkor rögzíteni, ha pl. a szülők külföldre mennek. Nem csak a vagyontárgyról engedi meg a törvény a rendelkezést, hanem erről is, mert azzal kezdtem, hogy első a szerződés. A törvény - én rosszul fejeztem ki magam az előbb, elnézést kérek, azt mondtam a harmadiknál, hogy a gyermektartásdíjban kell megállapodni. A törvény azt mondja, hogy a gyermek tartásában kell megállapodni. Ez azt jelenti, hogy nem kell pénzben feltétlenül megállapodni, hanem a szülők megállapodhatnak abban, hogy mindketten természetben tartják. Én a saját önző, önös érdekem miatt, mint bíró azt mondom nektek, hogy ez jóra nem fog vezetni, célszerűbb lesz inkább pénzben, mert nehogy azon vitatkozzunk egy bírósági eljárásban, hogy azt kelljen bizonygatni, hogy a Tesco-ban vásárolt gyermek zokni természetbeni tartás,vagy nem, ill. a sajtot ki ette meg. Azt javaslom, ezt kerüljétek. Ha a szülők között valóban olyan jó és bizalmi viszony van, mert ez bizalmi viszonyt tételez fel, akkor mondhatjátok ezt. Mit jelent a szülői felügyeleti jog. Először is szeretném hangsúlyozni nektek, - nem tudom, hogy a ti bíró kollegátok hogy fogja ezt rendezni - de Budapesten konszenzus kezd kialakulni arra vonatkozóan bírák között, de ezt még részletesen átbeszéljük, - a módosítás lehetségesha valamely jogi képviselő 2014. március 16-át követően úgy adja be a keresetlevelet egy bontóperben, hogy kéri a gyereket anyánál történő elhelyezését, azt nagy valószínűséggel a Pp. 130. § alapján visszaadjuk. Ugyanis ez a jogi kategória megszűnik. Ilyen nincs. Tehát ha keresetlevelet adtok be, a szülő felügyeleti jog gyakorlásáról kell kérnetek a bíróság döntését. Nincs olyan, hogy gyerekelhelyezés megváltoztatása, a szülői felügyeleti jog újrarendezése van. Mit jelent a szülői felügyeleti jog, mi az a tág határ, amiben a bíróság és ti is mozogni fogtok tudni. A törvény konkrétan megmondja, hogy mi a szülői felügyeleti jog. - a gyermek nevének meghatározása. - a gyermek gondozásában és nevelésének kérdése - a gyermek tartózkodási helyének meghatározása. - a gyermek vagyonának kezelése - a gyermek törvényes képviselete - gyámnevezés, gyámságból való kizárás Ez a szülői felügyeleti jog. Ezen szülői felügyeleti jogok gyakorlásában a szülőknek együttműködési kötelezettségük van, jogaik és kötelezettségeik egyenlők. Azt fogják tőletek kérdezni az ügyfelek, hogy tessék nekem megmondani, de mikor van nálam elhelyezve a gyerek. A következőt tudom mondani: Vagy úgy állapodnak meg a szülők, hogy a szülői felügyeleti jogokat, - amit most felsoroltam- az egyik szülő gyakorolja. Ez a jelenlegi gyerekelhelyezése paralelje. Vagy úgy állapodnak meg, hogy a gyermek tartózkodási helyének a meghatározása az édesanyát, ez által a gyermek hétköznapi gondozása őt illeti meg, megállapodhatnak úgy, hogy a gyermek vagyonának kezelése az édesapát, és megállapodhatnak úgy is, hogy az összes többit közösen.
Tehát ebben a hatban lehet az is, hogy mindet az egyik, részben egyik részben másik, lehet, egyik-másik, többi közös, és lehet az egész közös. Sok lehetőségetek van. Azt gondolom nagy lehetőséget kaptok, mindenki úgy fogja érezni, hogy az arcát meg tudta őrizni egy ilyen perben. Ha a szülők a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásában állapodnak meg, tehát azt mondják, hogy mindezeket a jogokat közösen gyakoroljuk, a szülői felügyeleti jogi eljárásban meg kell határozni a gyermek lakóhelye melyik szülőnél van, - ebben a szülőknek kell választani,nincs olyan, hogy apánál és anyánál, ezt meg kell határozni, és értelemszerűen meg kell állapodniuk a gyermek tartásában. Visszautalnék arra, hogy nem kell feltétlenül pénzben, természetben is tarthatják. Azzal, hogy nem kötelező megállapodni a kapcsolattartásban, gyakorlatilag megkapjátok azt a lehetőséget, amit idáig nagyon sok szülő kért, a váltott elhelyezést. Ezt csak egyezségi rendezés lehet, közös megegyezésről beszélünk. A lehetőség ott van előttetek, mint ügyvédek előtt, hogy nincs jogszabályban kizárva – és ami nincs kizárva azt bevehetitek a szerződésbe- a váltott elhelyezés, mert a kapcsolattartást nem kell szabályozni. A lakóhelyet meg kell határozni, és van a többi szülői felügyeleti jogok. A tartózkodást, mint a szülői felügyeleti jog harmadik eleme. Ezt a törvény két részre bontja: van a belföldi (ezért kell a lakóhely, mert belföldre odaköltözik a szülő, ahova akar), és van a külföldi. S miután mint tudjátok, azt mondja a jogszabály, hogy van külföldi tartózkodás és külföldi letelepedés. Külföldön a gyermek tartózkodhat önállóan, vagy az egyik szülőjével. A külföldön való letelepedés – ez nem az önállóságot jelenti, hanem a szülővel való együttes letelepedést -. Mindkettőhöz szülői engedély és hozzájárulás kell. Ez eddig is így volt. Ezen lényeges kérdés, a jövőben alapvetően gyámhivatali hatáskör lesz. De, ha nagyon figyelmesen olvassátok el a Csjk. bontóperi szabályait, akkor egy nagyon érdekes dolgot tapasztaltok benne. Kérhetitek a bontóperi eljárásban azt, hogy a bíróság a szülői felügyeleti jogok rendezése körében, - hangsúlyozom ilyenkor nincs megállapodás a szülők között – a külföldre való utazás és költözés kérdésében, tehát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben a bíróság a másik szülő jogát korlátozza, vagy vonja meg. Ez azt jelenti, hogy bontóperi eljárásban a bíróság a másik szülőnek ezt a jogát korlátozza, vagy megvonja, és ez ítéleti rendelkezés lesz. Ez a rendelkező részbe kerül bele. Ez nem azt fogja mondani, hogy a bíróság feljogosítja az egyik szülőt, hogy a kiskorú gyermeket külföldre elvigye, hanem azt fogja mondani, hogy a bíróság az apának, vagy anyának azt jogát megvonja, hogy a gyermek külföldön való tartózkodásához a hozzájárulása kelljen. Ez érdekes dolog lesz. Egyetlen egy esetben célszerű, ha tényleg van a szülőnek ilyen szándéka, mert akkor egy füst alatt rendezitek, ugyanaz a bizonyítás, ugyanaz az eljárás. Ha már egyszer a törvény feljogosítja a bíróságot, hogy ítéletben dönthet erről, természetesen semmi akadálya nincs, hogy ezt ti szerződésben is rögzítsétek. Tehát a bontóperben, vagy a bontópert megelőző szerződésben nincs akadálya annak, hogy erről is megállapodjanak a felek, ugyanis nem csak ítéleti rendelkezés lehet, hanem egyezség is, ahol ezt a lényeges kérdést nevesítitek. Megállapodhatnak a szülők abban, hogy az édesapa hozzájárul a jövőbeli külföldre vitelhez pl. eu-s országokon belük, ugyanis területileg korlátozhatjátok a külföldre vitelt.
Rengeteg probléma volt azzal, hogy a kapcsolattartásnál a szülők visszaélésszerűen gyakorolták. Akár a gyermeket gondozó szülő, akár a másik szülő. Belép szankcióként a kártérítés. Mind a két szülő részéről a kapcsolattartás esetében kártérítési felelősség lesz. Ez eddig is volt, de most bekerült a törvénybe normaszövegként. Mediációs közvetítői eljárás A mediációs eljárást a bíróság két esetben rendelheti el, - úgyis ha kéritek, ha nem, gyakorlatilag ez a kötelező mediáció – a bontóper, a másik pedig a szülői felügyeleti jog rendezése iránti peres eljárásban. Lesz időbeli korlátja, tehát ha az első mediáció után két hónapon belül nem lesz a következő, akkor lehet kérni a folytatást és onnantól kezdve folytatódik. Ez nem fogja hosszan megakasztani az eljárást. Ami nekem nem teljesen tiszta, ezen költségek viselése. Sajnos a mediátor nem mindig jogász, és ez probléma lesz, mind az ügyfeleknek, mind nektek, mert a mediátor összehoz a felek között egy tekintélyes vagyont tartalmazó mediációs megállapodást, és a bíróság nem fogja jóváhagyni, mert nem végrehajtható.