Dr. Koppá ny Attila: É pületszerkezetek (Lapostetők, tetőszigetelések)

Dr. Koppá ny Attila: É pületszerkezetek (Lapostetők, tetőszigetelések)

SZÉ CHENYI ISTVÁ N EGYETEM Tá voktatá si tagozat 1996

Szerzõ :

Dr. Koppá ny Attila fõ iskolai tanár, tanszékvezetõ a mû szaki tudomány kandidátusa

Széchenyi Istvá n Fõiskola

Lektorálta: Dr. Fá trai Gyö rgy fõ iskolai docens

Széchenyi István Fõ iskola

Mû szaki szerkesztõ : Fodor Lá szló fõ iskolai docens

2

Széchenyi István Fõ iskola

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elõ adás, a rádió és televízió adás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõ en is.

3

Tartalomjegyzé k Bevezetés és tanulmányi kö vetelmények ................................................................................... 5 1. Fogalmak, alapelvek, szerkezetváltozatok ............................................................................. 6 1.1. A lapostetõ t illetve a tetõ szigetelést érõ hatások............................................................. 9 1.2 A lapostetõ szigetelésekkel szemben támasztott kö vetelmények................................... 10 1.3. Á ltalános alapelvek ....................................................................................................... 13 1.4 Rétegfelépítési változatok .............................................................................................. 13 1.5. Egyhéjú melegtetõ k ....................................................................................................... 14 1.51. Egyenes rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ k........................................................... 14 1.52 Fordított rétegfelépítésû és duó tetõ k ....................................................................... 15 1.53 Külö nleges egyhéjú melegtetõ k................................................................................ 16 1.54 Egyhéjú melegtetõ k páratechnikai kérdései ............................................................. 17 1.55 Egyhéjú melegtetõ k szerkezeti-alaki kérdései.......................................................... 19 1.6 Kéthéjú hidegtetõ k ......................................................................................................... 20 Az 1. fejezet ellenõ rzõ kérdései ....................................................................................... 21 2. Lapostetõ szigetelések anyagai........................................................................................... 23 2.1 A csapadékvíz elleni szigetelés anyagai......................................................................... 23 2.2. A hõ szigetelés anyagai .................................................................................................. 25 2.3. A páravédelem anyagai ................................................................................................ 27 A 2. fejezet ellenõ rzõ kérdései ......................................................................................... 28 3.Lapostetõ szigetelések készítése ........................................................................................... 29 3.1 Alapozó , kellõ sítõ réteg.................................................................................................. 29 3.2 Elválasztó , felületkiegyenlítõ réteg ................................................................................ 29 3.3 Párazáró , páranyomás kiegyenlítõ réteg ......................................................................... 29 3.4 Hõ szigetelõ réteg............................................................................................................ 29 3.5 Gõ znyomást kiegyenlítõ és/vagy elválasztó réteg........................................................ 30 3.6 Csapadékvíz elleni szigetelés ......................................................................................... 30 3.7 Felületvédelem és burkolatok......................................................................................... 33 3.8 Fejlesztési tendenciák, szempontok ............................................................................... 33 A 3. fejezet ellenõ rzõ kérdései ......................................................................................... 36 4. Zö ldtetõ k .............................................................................................................................. 37 4.1 Zö ldtetõ k jellemzõ rétegei.............................................................................................. 40 4.2 Zö ldtetõ k nö vényzete ..................................................................................................... 43 4.3 Zö ldtetõ k tervezési alapelvei és szempontjai ................................................................ 45 A 4. fejezet ellenõ rzõ kérdései ......................................................................................... 45 5.Lapostetõ szigetelések csomó pontjai .................................................................................... 47 5.1. A csomó pont-kialakítás alapelvei ................................................................................. 47 5.2. A csomó ponti részletek kialakításának szabályai.......................................................... 47 Az 5. fejezet ellenõ rzõ kérdései ....................................................................................... 53 6. Lapostetõ szigetelések jellegzetes hibái és megelõ zésû k..................................................... 54 6.1 Tetõ szigetelések vizsgálata ............................................................................................ 54 6.2 Hibák és hibaokok.......................................................................................................... 55 Hibaeset elemzések .......................................................................................................... 57 A 6. fejezet ellenõ rzõ kérdései ......................................................................................... 59 7. Tetõ szigetelések karbantartása és felújítása ........................................................................ 61 A 7. fejezet ellenõ rzõ kérdései ......................................................................................... 61 8. Irodalom ............................................................................................................................... 62 Képek ....................................................................................................................................... 64 4

Bevezeté s é s tanulmányi követelmé nyek A Széchenyi István Főiskolán folyó távoktatás keretében az É pítőmérnö ki Szak hallgató i három féléven keresztül a Magasépítéstan I-III. tantárgy keretében megismerkedtek az épületszerkezetek rendszerezésével, a szerkezetekkel szemben támasztott alapvető kö vetelményekkel, az általánosan alkalmazott főbb szerkezetváltozatokkal és azok szerkesztési elveivel. Az É pületszerkezetek c. tantárgy a Magasépítési speciális stúdiumot választó hallgató k számára az épületszerkezetek egyik nagyon fontos területén nyújt bővebb ismereteket, példát szolgáltatva arra, hogy az épületek szerkezeteinek, azok konstruálásának és kivitelezésének milyen fontos tudnivaló i lehetnek a kö zvetlen szakmagyakorlás számára és milyen szempontrendszer szerint lehet és célszerű az épületszerkezeti ismereteket bővíteni az egyes szerkezetváltozatok tekintetében. A lapostetők és azok szigetelési megoldási alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül bemutassuk a szerkezetmegválasztás, konstruálás, kivitelezés, szerkezetdiagnosztika és felújítás legfontosabb szempontjait és ezen keresztül pedig hallgató ink elsajátítsák azt a gondolkodásmó dot, ami a gyakorlatban előforduló épületszerkezeti problémák megoldásához szükséges. A vízszigetelési ismeretek — amelyekhez még hő- és páratechnikai tudnivaló k is bőségesen csatlakoznak — az építőmérnö ki tevékenység számos területén jó l felhasználható k. A tantá rgy elismerésének feltétele: legalább elégséges eredményű vizsga letétele. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet aki a tananyagot a fejezetenként megadott ellenőrző kérdések alapján feldolgozta és legalább két héttel a vizsga előtt az előirt formában beadta. A szó beli vizsga csak a beadott anyag elfogadása és értékelése után kezdhető meg. A fejezetenként megadott kérdéssorokra adott válaszokat szabadkézi vázlatok formájában ill. jó l olvasható an írásban kell elkészíteni. A szabadkézi vázlatokat ceruzával, arányosan, a vonalak párhuzamosságára és merőlegességére ügyelve kell elkészíteni. Az elmetszett szerkezeteket vastagabb vonallal kö rítve, anyagjelö léssel ellátva kell ábrázolni. Az ábrákat el kell látni magyarázó feliratokkal. A feliratozásra — a szö veges válaszokhoz hasonló an — szabvány vagy egyéni, de jó l olvasható írást kell alkalmazni. Az egyéni feldolgozott anyagot A4 formátumú lapokon, lefû zve, fejezetenként rendszerezve kell beadni. A vizsgán két, a hallgató által kihúzott kérdésbõ l kell rö vid felkészülés után szó ban — a helyszínen készített szabadkézi rajzvázlatok felhasználásával — a megszerzett tudásró l számot adni.

A szerzõ

5

1. Fogalmak, alapelvek, szerkezetváltozatok A lapostetõ k fogalmának a tetõ héjalásábó l származtatott definícó ja meglehetõ sen bizonytalan, hiszen a vonatkozó szakirodalomban külö nbö zõ hajlásértékeket tekintenek mértékadó nak. Egyértelmû bb a megkö zelítés, ha a vízhatlan szigetelés szükségességét tekintjük kiindulási alapnak. A lapostetõ k túlnyomó tö bbségének a lejtése általában nem haladja meg a 4°-ot (7 %-ot). A hazai irodalom leggyakrabban egyébként 8°-ban határozza meg a lapostetõ fogalom alkalmazásának felsõ határát. Másként fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy általában lapostetõ nek nevezzük a szilárd fö démmel határolt épületek tetõ szerkezetét, amelynek szokásos hajlása 2-7% kö zö tti és a szerkezet csapadékvíz ellen vízhatlan szigeteléssel védett. Természetesen a lapostetõ k kö zésorolható k a nagyfesztávolságú csarnok jellegû épületek kö nnyû záró fö démei ill. héjalásai is. A lapostetõ , mint az épület szerkezeti rendszerének egyik alrendszere az túlnyomó tö bbségében két fõ részbõ l (komponensbõ l) áll, ezek a teherhordó fö démszerkezet (ún. nyersfö dém) és tetõszigetelés (a szigetelõ rétegek együttese). E jegyzet keretében a teherhordó fö démszerkezetekkel nem foglalkozunk részletesen — hiszen ezek tö bbsége megegyezik az általánosan, például kö zbensõ fö démként alkalmazott szerkezetekkel — hanem inkább a lapostetõ funkció bó l adó dó ún. tetõszigetelési rétegrendszer szerkezet-megválasztási, tervezési, kivitelezési és fenntartási szempontjait tárgyaljuk. Az alacsony hajlásszö g miatt fokozott jelentõ ségû a lejtés szakszerû kialakítása, a csapadékvíz lehetõ leggyorsabb eltávozási lehetõ ségének biztosítása. A lapostetõ k vízelvezetését régebben elsõ sorban kü lsõereszcsatornás megoldással alakították ki. Az utó bbi években inkább a belsõ vízelvezetésû , attikafallal határolt lapostetõ k terjedtek el. Esztétikai, mû kö dési és épületfizikai szempontok egyaránt a belsõ vízelvezetési megoldás mellett szó lnak. Kivételt jelentenek a kéthéjú hidegtetõ k, amelyeknél elõ nyö s lehet a külsõ vízelvezetés. Esztétikai oldalró l elmondható , hogy az épülethomlokzat kialakítása kedvezõ bb arányokkal való sítható meg lapostetõ s épület esetén attikafallal, hiszen a felsõ szélesebb homlokzatsáv "befejezettebb" képet nyújt és jobban formálható , mint az ereszcsatornás párkányszegély, ahol az elkeskenyedõ szerkezeten ráadásul lejtésben — az ö sszkép szempontjábó l zavaró lag — jelenik meg a függõ ereszcsatorna. Mû kö dés szempontjábó l hátrányos a függõ ereszcsatornás síkpárkány a havas, jeges téli idõ szakban, amikor a jégcsapképzõ dés, ill. szél által a szegélynél felhalmozott hó balesetveszélyhez, az ereszcsatorna leszakadásához vezethet. É pületfizikai szempontbó l a síkpárkányok rendszerint hõhídas kialakításúak. A hõ híd mentén kialakuló hõ veszteség mellett további járulékos kedvezõ tlen hatások is megemlíthetõ k, például a hõ híd kö rnyezetében a felmenõ fal és fö démsík találkozásánál kialakuló penészsávok ill. téli havas idõ járás esetén a hõ híd felett megolvadó hó bó l — a hó torlasz által gátolt vízlefolyás miatt — kialakuló lokális víznyomás, amit a hagyományos bitumenes fedéllemez vízszigetelések nem képesek meghibásodás nélkül elviselni és máris kialakul az a tetõ beázás, ami azután már felgyorsítja az elõ bb említett kedvezõ tlen folyamatokat (pl. a penészedés és a hõ híd által okozott hõ veszteség fokozó dik) és a helyzet egészségügyi és esztétikai szempontbó l is egyre tarthatatlanabbá válik. A belsõ vízelvezetésû lapostetõ k esetén is tö bbféle technikai megoldá s kínálkozik. A vízelvezetés tekintetében leggyakrabban alkalmazott megoldás az ún. pontra lejtõ vízelvezetés, amikor a tetõ sík lejtését úgy alakítják ki, hogy minden iránybó l a meghatározott háló zati ritmusban elhelyezett víznyelõ khö z jusson a lefolyó csapadékvíz. A téli befagyási veszély elkerülésére alkalmazható k fû thetõ víznyelõ elemek is.

6

A vonalra lejtõ megoldás esetén gyakori hiba a lejtés pontatlan kiképzésébõ l eredõ lefolyásmentes tetõ szakaszok kialakulása.

Az ún. vonalra lejtõvízelvezetés esetében a tetõ sík általában kétirányú, kö zépvonalra lejtõ kialakítású, ahol a víz elõ szö r a teknõ csatornába, onnan pedig lefolyó csö vekbe jut. Nagyobb tetõ k esetén elõ fordulhat a pontra lejtõ és vonalra lejtõ vízelvezetési megoldás kombináció ja is.

A víznyelõk szükséges keresztmetszeti méreteit úgy kell meghatározni, hogy egy négyzetméter tetõ felületre legalább 0,9 2 cm lefolyó keresztmetszet jusson. Ha ezen számítás szerint csak egy lefolyó ra lenne szükség, biztonsági (pl. eldugulás esete) célbó l legalá bb két lefolyót kell beépíteni a lapostetõ re belsõ vízelvezetés esetén (ld. még az 5.1 pont alatt a csomó pontoknál).

A lapostetõszigetelésekkel (rö videbben: tetõszigetelésekkel) kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak: – Tetõszigetelés: A lefedõ szerkezet statikailag méretezett teherviselõ rétege feletti, meghatározott épületfizikai kö vetelményeket ( víz- és hõ szigetelés, párahatás és bizonyos esetekben sugárzás elleni védelmet, stb.) komplex mó don kielégítõ rétegrendszer. – Csapadékvíz elleni szigetelés: A lefedõ szerkezetnek az a rétege, amely az alatta lévõ szerkezeteket és tereket a csapadékvíz hatása ellen vízhatlanul védi. – Egyhéjú melegtetõ: A tetõ teherviselõ rétegével egybeépített rétegekbõ l álló hõ szigetelt lefedõ szerkezet, amelyben a teherviselõ rétegen kívüli rétegek rendeltetését és számát, a rétegek anyagát, minõ ségét és beépítési sorrendjét a külsõ és belsõ figyelembevételével állapítják meg. – Kéthéjú hidegtetõ: Kettõ s teherviselõ rétegû lefedõ szerkezet, amelyben az alsó hõ szigetelt teherviselõ réteg felett á tszellõztetett légréteg, ill. légtér helyezkedik el, a felsõ hõ szigeteletlen — lehetõ leg kis hõ csillapítású teherviselõ réteg pedig csupán a csapadékvíz elleni szigetelés aljzatául szolgál. – Egyenes rétegrendszer: Olyan egyhéjú melegtetõ , amelyben a vízszigetelõ réteg a hõ szigetelés fö lékerül, tehát a hõ szigetelés a csapadékvíz hatásátó l védett helyzetben van. – Fordított rétegrendszer: Olyan egyhéjú melegtetõ , amelyben a hõ szigetelés a vízszigetelõ réteg fö lékerül, tehát a csapadékvíz a hõ szigetelést átjárva jut a vízszigetelésre. – Aljzat: Az a felület, amelyre a csapadékvíz elleni szigetelést rétegét — fektetik.

— ill. a tetõ szigetelés adott

– Tetõlejtés: A tetõ sík lejtése a vízszinteshez viszonyítva. A tetõ lejtés mértéke megadható fokokban vagy százalékban. – Mozgá si hézag: Két szerkezeti részt, vagy építményrészt elválasztó betervezett hézag, amely azok mozgását lehetõ véteszi.

7

– Á ttö rés: Olyan szerkezet, amely áthatol a csapadékvíz elleni szigetelésen (pl.: csõ áttö rés, kábelátvezetés, víznyelõ , kihorgonyzás stb.). – Csatlakozá s (felhajtá s): A csapadékvíz elleni szigetelés kapcsoló dása falakhoz, tetõ felépítményekhez, áttö résekhez. – Szegélyezés: A csapadékvíz elleni szigetelés (külsõ ) széleinek vízhatlan lezárása. – Védõ-elvá lasztó réteg: A tetõ szigetelés bizonyos rétegeit egymástó l vagy egyéb épületszerkezetektõ l elválasztó réteg. – Felü letvédelem: A csapadékvíz elleni szigetelés takarása, amely védi a vízszigetelõ réteget a hõ - és egyéb légkö ri hatásoktó l ill. a mechanikai igénybevételektõ l. – Leterhelés: A szél szívó hatásának ellensúlyozására a csapadékvíz elleni szigetelésre fektetett méretezett leterhelõ réteg. – Zö ld tetõ: Nö vényzettel telepített, esetenként hasznosított tetõ .

8

1.1. A lapostetõ t illetve a tetõ szigetelést érõ hatások A tetõ kre, mint az épületek felsõ lezáró szerkezetére a nedvesség, a hõ mérsékleti hatások, valamint a mechanikai és egyéb igénybevételek hatnak. Hatáscsoportonként részletezve a kö vetkezõ krõ l beszélhetünk:

Nedvességhatá sok – Az építõ anyagokba behatoló nedvesség azok tulajdonságait, mû kö dését befolyásolhatja, elõ nytelenül megváltoztathatja, a velük érintkezõ rétegeket, anyagokat károsíthatja. – A nedvesség lehet: csapadék, építési nedvesség és használati nedvesség.

Hõmérsékleti hatá sok – Erõ s hõ hatások érik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyek kö zvetlenül ki vannak téve az idõ járás okozta igénybevételeknek, vagyis amelyek nem rendelkeznek nehéz felületvédelemmel. – Mérsékelt hõ hatások érik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyek megfelelõ felületvédelemmel rendelkeznek, vagy hasznosítást biztosító rétegek miatt sem erõ s felmelegedésnek, sem pedig gyors hõ mérsékleti változásoknak nincsenek kitéve. – A tetõ felületet érõ változó hõ mérséklet, valamint a belsõ tér és a külsõ tér kö zö tti hõ mérséklet külö nbségek hatással vannak a: ⇒ csapadékvíz elleni szigetelésre, ⇒ kéthéjú tetőknél az átszellőztetett légrétegre, ⇒ a záró fö dém alatti térre, ⇒ az épületszerkezetekre. – A hőmérsékletváltozásbó l adó dó hosszváltozások az építőanyagok és az épületszerkezetek káros alakváltozását eredményezhetik, – A hőmérsékletváltozások lehetnek évszakhoz (téli-nyári), napszakhoz (nappal-éjjel) kö tö ttek, és gyors lefolyásúak (hirtelen időjárás-változás, nyári jégeső stb.).

Mechanikai hatá sok – Erõ s mechanikai hatások érhetik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyeknek aljzata elmozdulhat, amelyek járható burkolat vagy jármû forgalom alatt, illetve telepített nö vényzet alatt helyezkednek el. Ezekben az esetekben felületi feszültségek keletkezhetnek, azonkívül elmozdulások, rezgések, pontszerû terhelések léphetnek fel. – Mérsékelt mechanikai hatások érhetik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyek nem hasznosított tetõ kö n térfogatállandó , szilárd aljzatra készülnek. – A mechanikai igénybevételek származhatnak: ⇒ a csapadékvíz elleni szigetelés aljzatának adottságaibó l (pl.: felületi egyenlőtlenségek, kiálló kavicsszemcsék stb.), ⇒ az építési tevékenységből (pl.: munkahelyi kö zlekedés), ⇒ a csapadékvíz elleni szigetelés aljzatának igénybevételétől, ⇒ a fö démszerkezet alakváltozásaibó l (pl.: a beton zsugorodási repedése, a teherhordó szerkezet mozgása, az épület ülepedése ill. egyenlőtlen süllyedése okán stb.), ⇒ a tető rétegrendjében lévő anyagok alakváltozásábó l (pl.: hőszigetelő anyag mozgása, méretváltozása), ⇒ az egyes rétegek mozgásábó l, amelyek más rétegekben kényszerfeszültségeket okoznak (pl.: aljzatok mozgása, ha a csapadékvíz elleni szigetelés az aljzatra teljes felületén ráragasztott),

9

⇒ a szélterhelés okozta szívó és nyomó hatásokbó l, valamint az ezek által létrehozott építménylengésekből, ⇒ a karbantartási és javítási munkák alkalmával elkö vetett figyelmetlenségekből (pl.: helytelen anyagtárolás, éles szerszámok leejtése a vízszigetelés felületére stb.).

Egyéb hatá sok – Fotokémiai hatások, sugárzó hõ , oxigén, ó zon és UV-sugárzás, illetve ezek együttes, a természetes ö regedést gyorsító hatása. – A csapadékvíz által a levegõ bõ l kioldott szilárd anyagok és gázok, valamint a lerakó dott algák és humusz a csapadékvíz elleni szigetelésen kéregszerû réteget képeznek, ez idõ vel repedéseket okozhat. Nö vényzet megtelepedése esetén a gyö kerek áthatolhatnak a csapadékvíz elleni szigetelésen. – A lerakó dott üledék baktériumok, mikrobák táptalajául szolgálhat.

1.2 A lapostetõ szigetelésekkel szemben támasztott kö vetelmények Az épületek tetõ szigetelését úgy kell megválasztani és kivitelezni, hogy megfelelõ mértékben ellenálljon az elõ zõ ekben ismertetett hatásoknak és egyúttal kielégítse a funkció jábó l adó dó valamennyi kö vetelményt. A továbbiakban vázlatosan ismertetjük a legfontosabb kö vetelményeket.

Az erõhatá sokkal szembeni ellená llá s kö vetelményei – Szélhatással szembeni ellenállás. – Hó terheléssel szembeni ellenállás. A tető szerkezetei, szerkezetrészei és kapcsolatai szél- és hó terhelés hatására tö rést vagy rendeltetésszerű használatot akadályozó alakváltozást nem szenvedhetnek. A rétegek nem válhatnak el egymástó l és maradó alakváltozás nem megengedett. A tetőfö démről a szélszívás nem szakíthatja fel a tetőszigetelést. – Hőmérsékletváltozásokbó l ill. hőmérséklet külö nbségekből eredő igénybevételek a tetőszerkezetet és annak elemeit nem károsíthatják. A csapadékvíz elleni szigetelésen hőmérsékleti hatásokbó l nem származhat például hullámosodás, repedés stb. – Egyéb erőhatásokbó l származó igénybevételek (pl.: a nyersfö dém lehajlása ill. az alátámasztásnál megjelenő elfordulása) a tetőszigetelést nem károsíthatják. – Ü tésálló sági kö vetelmény: A tetőszigetelés a karbantartásbó l és a leeső tárgyakbó l eredő ütésekből származó hatásokra is vízhatlan maradjon. – Lépésálló sági kö vetelmény: A tetőszigetelés a karbantartás során elszenvedett lépésálló sági igénybevétel után is őrizze meg vízhatlanságát. – Terhelhetőség kö vetelménye: A tetőfö démet rendeltetésszerűen érő — tartó szerkezetileg megengedett — megoszló terhelések hatására a csapadékvíz elleni szigetelés vízhatlan maradjon és megmaradó benyomó dása ne lépje túl a megengedett határt.

A tűzhatá sokkal szembeni ellená llá s kö vetelménye A tetőszigetelésnek meg kell felelnie az éghetőségre és a tűzálló sági határértékre vonatkozó előírásoknak.

Villá mvédelmi kö vetelmények A tetőfö démnek és a tetőszigetelésnek meg kell felelnie a villámvédelemre vonatkozó szabvány előírásainak.

10

Hõvédelmi kö vetelmények – A tetõ fö démnek meg kell felelnie a hõ védelemre vonatkozó szabvány elõ írásainak. A tetõ hõ hídas szakaszain nem lehet páralecsapó dás. A tetõ k külsõ felületének abszorpció s tulajdonságainak változása nem érheti el azt a mértéket, amely a szerkezet hõ technikai teljesítményét a kö vetelményhez képest rontja.

A légzá rá s kö vetelménye Vasbetonszerkezetû tö mö r záró fö dém esetén a kö vetelmény értelemszerû en teljesül. A légzárási kö vetelményeket a tetõ nek az erõ tani igénybevételek mû kö dése alatt is teljesítenie kell. A tetõ hézagain a helyiség rendeltetésszerû használatát zavaró mértékû por, homok vagy hó nem juthat be.

Vízzá rá si kö vetelmények A lapostetõ szigetelésnek 8° (14.1%) lejtésig általában vízhatlanul szigeteltnek kell lennie. A tetõ szigetelésnek a Vízhatlanságot a teherhordó szerkezet megengedett mértékû alakváltozása mellett is meg kell tartania.

Pá ratechnikai kö vetelmények A tetõ fö démnek meg kell felelnie a hõ védelmi szabványok páratechnikai elõ írásainak. A szerkezetekben nem tö rténhet olyan mértékû páralecsapó dás, amely a hõ szigetelõ képesség romlásához vezethet, ill. a lecsapó dó nedvesség elvezetését a szerkezeti kialakításnak biztosítania kell.

Fényhatá ssal kapcsolatos kö vetelmények A tetõ bevilágításra szolgáló elemek fényátbocsátása legalább 60% legyen az ö regedés kö vetkeztében beálló elváltozás mellett is. A tetõ felületén ne keletkezzen kellemetlen fényvisszaverõ dés.

Akusztikai kö vetelmények A tetõ fö démeknek rendeltetésük szerint meg kell felelni a kö rnyezeti igénybevételeknek megfelelõ en hanggátlásra is. A tetõ nem lehet az épület rendeltetésszerû használatát zavaró kellemetlen zaj forrása (pl.: esõ , jégesõ , hõ tágulási mozgás, kö zlekedési vagy szél okozta rezgés hanghatása)

Tartóssá gi kö vetelmények A tetõ fö dém nem cserélhetõ elemeit a vonatkozó szabályzatok ill. vizsgálatok szerint igazolható maximális élettartamúra, de legalább 30 év élettartamúra kell kialakítani. A javítható , cserélhetõ szerkezeti elemeket legalább a fenntartási ciklusnak megfelelõ élettartamúra (5-15 év) kell kialakítani. A tetõ csapadékvíz elleni szigetelését és szegélyezését, valamint a szerelvények beépítését úgy kell megtervezni, hogy a terv alapján kivitelezett szerkezet a kö vetelményeket kielégítõ anyagok és termékek felhasználása, a kivitelezési elõ írások betartása, valamint megfelelõ használat és karbantartás esetén — tartó san (legalább 20 évig) — elégítse ki a vízhatlanság kö vetelményét.

11

Fenntartá si, ü zemeltetési kö vetelmények A tetõ szerkezet károsodás nélkül biztonságosan tisztítható legyen. A tetõ állapota megbízható an ellenõ rizhetõ legyen. A tetõ tervszerû megelõ zõ karbantartása megfelelõ ciklusokban elvégezhetõ legyen.

Esztétikai kö vetelmények Azok a lapostetõ szerkezetek, amelyekre a kö rnyezõ épületekbõ l rálátás lehetséges, kedvezõ esztétikai megjelenésû ek legyenek. (Ebbõ l a szempontbó l külö nö sen kedvezõ ek a zö ldtetõ k.)

12

1.3. Á ltalános alapelvek 1.4 Rétegfelépítési Lapostetõ szigetelések kialakítá sá nak á ltalá nos alapelvei: változatok

a) A tetõ szigetelés rétegfelépítésének és a szigetelõ lemezek (réte-gek) minõ Ahogy az elõ zõ alkalmazkodnia kell az aljzatszerkezethez, a külö nbö zõ terhelésekhez, igénybevé fejezetben már és az épület használatához. rö viden ismertetésre került, az egyhéjú b) A rétegfelépítésben alkalmazott anyagoknak és elemeknek meg kell felelni a ha lapostetõ k esetén a célnak és mind egymással, mind az aljzatszerkezettel ö sszeférhetõnek kell lenni. fû tö tt helyiségeket a külsõ tértõ l csak egy héj választja el, míg c) A tetõ szigetelés rétegeinek a terheléseket ká rosodá s nélkü l kell továbbít tartó szerkezetekig. a kéthéjú lapostetõ k esetében a fû tö tt d) A tetõ szigeteléseket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az idõ járás belsõ teret határoló hõ mérsékletváltozások mellett -20°C és +80°C hõ mérsékleti tartomán szerkezet és a felsõ rendeltetésüknek megfelelõen mû kö djenek. héj kö zö tt még egy hideg, átszellõ ztetett légtér helyezkedik el. Kéthéjú hidegtetõalkalmazása külö nö sen magas relatív légnedvességû (85 %) meleg terek felett célszerû , ha kellõ mértékû átszellõ ztetés biztosítható . Az egyhéjú tetõ k hõ szigetelési igény esetén melegtetõ ként kerülnek kialakításra. A lapostetõ k túlnyomó tö bbségét egyhéjú melegtetõ ként alakították ki, s ez az arány várható an a jö võ ben sem alakul másként. Szokásos rétegfelépítés: (az egyhéjú melegtetõ k egyenes, fordított és kettõ s hõ szigetelésû 〈duo〉 rétegfelépítéssel készülhetnek). Egyhéjú melegtetõ : (a leggyakrabban alkalmazott egyenes rétegfelépítésû példa kö vetkezik ). – csapadékvíz elleni szigetelés (fényvédõ réteggel vagy leterhelõ réteggel, esetleg járó réteggel), – gõ znyomás kiegyenlítõ réteg, – hõszigetelés, – párazáró , páranyomást kiegyenlítõ ill. páraszellõ zõ réteg (szükség szerint), – teherhordó szerkezet lejtéstadó réteggel, kellõ sítéssel. Tehát ha a vízszigetelés a hõ szigetelõ réteg felett helyezkedik el akkor egyenes rétegfelépítésû melegtetõ rõ l beszélünk. Viszont fordított rétegsorrendû tetõ krõ l (egyszerû bben: fordított tetõ krõ l) beszélünk akkor, ha a csapadékvíz elleni szigetelés és a hõ szigetelés sorrendje felcserélõ dik. Ez esetben a vízszigetelés kerül védettebb helyzetbe és a hõ szigetelés leterhelése szükséges szélszívás és felúszás ellen. Kéthéjú hidegtetõ : – vízszigetelés (és esetleges kiegészítõ rétegei) – vízszigetelést hordozó felsõhéj, – átszellõ ztetett légtér, – hõszigetelés, – teherhordó alsó héj.

13

Az egyhéjú egyenes rétegsorrendû melegtetõ k konvencionális megoldásai mellett megjelentek a kü lö nleges melegtetõ típusok is. Ezek kö zül ritkán alkalmazzák a vízzel elá rasztott tetõ ket, viszont napjainkban Nyugat-Euró pában terjedõ ben van a nö vényzettel telepített ún. zö ldtetõk építése. A lapostetõ k a használatuk szerint lehetnek já rható ún. terasz tetõ k és nem já rható, felülrõ l sérülékeny lágy fedéssel, ill. leterhelõ réteggel ( pl. kavicsterítéssel ) lezárt lapostetõ k. A járható tetõ k külö nleges változatát képezik a jármû vel járható tetõ k, amelyek a tetõ szigetelés felett még útpályaszerkezettel is rendelkeznek. Ilyenek lehetnek például azok az ún. parkoló lemezek, amelyek alatt beépített, hasznosított tér van. Az egyenes és fordított rétegsorrendû tetõ k mellett megjelentek olyan ún. ö sszevont funkciójú tetõ k is, amelyeknél az elõ zõ ekben ismertetett rétegsorrend nem értelmezhetõ . A szó rt poliuretán hab tetõ szigetelések tö bb rétegben felhordott kétkomponensû habrétege nem csak hõ szigetelési, hanem vízszigetelési funkció t is ellát. Az ö sszevont funkció jú rétegfelépítés másik változata az ún. Woermann tetõ . A külfö ldi szakirodalomban Tillmann néven is említik. Ennél a lapostetõ szerkezetnél a hõ szigetelést a bennmaradó zsaluzatként alkalmazott extrudált polisztirolhab hõ szigetelõ lemezek alkotják. A monolit vasbeton szerkezetû záró fö démet speciális adalékanyaggal vízzá róvá teszik, így ö nálló vízszigetelõ réteg nem készül, hanem a vízszigetelést ún. tö megbeton mó dszerrel oldják meg. A lapostetõ szerkezetek fõ bb rétegfelépítési változatait az 1. ábrán mutatjuk be.

1.5. Egyhéjú melegtetõ k A tetõ szigetelések túlnyomó része egyhéjú melegtetõ ként épül. Az egyhéjú melegtetõ k rétegfelépítési változatainak meghatározásakor az anyag-szerkezet-technológia szempontjainak szerves egységét figyelembe véve kell dö nteni. A rétegsorrend alapvetõ megválasztása, azaz az egyenes, ill. fordított rétegfelépítés melletti dö ntés a továbbiakban már jelentõ sen szû kíti az anyagmegvá lasztá s és a rö gzítéstechnika választható megoldásait, külö nö sen a fordított tetõ tekintetében. Az egyenes és a fordított rétegfelépítés híveinek mintegy két évtizede folyó vitája a nemzetkö zi szakirodalomban jó l nyomon kö vethetõ , ennek részletezésére a korlátozott terjedelem miatt nem térünk ki

1.51. Egyenes ré tegfelé píté sû egyhé jú melegtetõ k Az egyenes rétegfelépítésû nem járható konvencionális melegtetõ k rétegfelépítése a 2/1A ábrán látható . Ez esetben az uralkodó rö gzítéstechnika még ma is a ragasztá s, azaz a hõ szigetelés leragasztása az aljzatra, majd a vízszigetelés ragasztása a hõ szigetelésre. A rétegfelépítést új elemekkel gazdagíthatja szükség esetén, ha a hõ szigetelést alulró l a pá razá ró, ill. pá ranyomá st kiegyenlítõ, felülrõ l pedig a gõznyomá st kiegyenlítõréteg határolja. A hõ szigetelés beépítése szempontjábó l rokon megoldást mutat a 2/1B és 2/2 ábra, hiszen mindkét esetben leterhelés rö gzíti a hõ szigetelést. A 2/1B ábrán azonban az aljzatbeton réteg másodlagos funkció ja a leterhelés, hiszen ez a réteg elsõ sorban a

14

nem járható csapadékvíz elleni szigetelés szilárd aljzatául szolgál. A 2/2 ábrán szereplõ rétegfelépítésnél már a csapadékvíz elleni szigetelés rö gzítése is leterheléssel tö rténik. A leterhelõ réteg viszont lehet járható és nem járható .

1.52 Fordított ré tegfelé píté sû é s duó tetõ k A fordított rétegfelépítésû (I.R.M.A.) tetõ k alkalmazása már tö bb évtizedes múltra tekint vissza. A hõ szigetelési szempontbó l nem túlságosan elõ nyö s szerkezeti megoldást ellensúlyozza, hogy az idõ járási hatásokra érzékeny vízszigetelés védettebb helyzetbe kerül, mint az egyenes rétegfelépítésnél. Fordított rétegfelépítésû lapostetõ szigetelésnél a vízszigetelés a hõszigetelés alatt helyezkedik el és a párazáró réteg elmarad. Ezáltal csö kken a rétegszám és egyszerû sö dik az építési technoló gia. Fordított rétegfelépítésnél — mint az kö ztudott — csak zá rtcellá s extrudá lt kemény polisztirolhab hõ szigetelés alkalmazható falcolva és egy rétegben kö tésben rakva. Az egyenes rétegfelépítéshez képest kb. 20 %-kal vastagabb hõ szigetelést célszerû alkalmazni a hõ szigetelés felületének nedvesítése — azaz az ebbõ l származó lehû lés — miatt. A teherhordó záró fö dém szerkezettel szemben pedig kö vetelmény a megfelelõ hõ tároló képesség, ami min. 250 kg / m 2 tö megû vasbetonszerkezetû fö démet tételez fel. A hõ szigetelés fö lö tti további rétegekbe csak átszellõ zésre alkalmas, a páradiffúzió akadálytalan lefolyását biztosító anyagokat szabad beépíteni. A fordított tetõ k alapgondolatának továbbvitele figyelhetõ meg a kettõs hõszigetelésû , vagy duo tetõ knél (Duo-Dach).Mivel a fordított tetõ k hõ technikai hátránya — azaz az a tény, hogy a zártcellás polisztirolhab hõ szigetelés az ún. nedves zóná ban helyezkedik el — nyilvánvaló , a kettõ s hõ szigetelési megoldás ez okbó l a "túlméretezendõ " hõ szigetelés síkja alá a szá raz zóná ba "átment" egy olcsó bb hõ szigetelõ réteget, ezáltal a vízszigetelés fö lékerülõ kisebb vastagságú hõ szigetelés már kevesebb leterhelést igényel a felúszá s ellen. Ez a megoldás hazánkban még nem terjedt el, legfö ljebb a támogató k és ellenzõ k szakmai polémiáját konstatálhatjuk a külfö ldi szakirodalombó l. Mindenesetre a kettõ s hõ szigetelésû tetõ k alapgondolata célszerû en felhasználható tetõrehabilitá cióná l, ha a vízszigetelés állapota jó és csak a hõ szigetelés vastagságát akarjuk nö velni. Igaz, hogy nem a legnagyobb hatékonysággal tö rténik ez, hiszen az új réteg a nedves zó nába kerül. Itt sem szabad megfeledkezni arró l, hogy az új hõ szigetelés fordított tetõ elven építhetõ be, tehát zártcellás keményhabot kell alkalmazni felúszás és szélszívás elleni leterheléssel. A 2/3 ábrán látható rétegfelépítésen további bontásban szerepelnek a fordított tetõ leterhelõ rétegei. A szokásos kavicsleterhelés, ill. kavicságyazatra helyezett járó lap mellett szerepel még a DOW cég szendvics leterhelõ -hõ szigetelõ lapja is, amelynek felsõ szilárd kérge elegendõ a szélszívás ellensúlyozására. A fordított tetõ ket csak a téli idõ szakban folyamatos fû tésû terek felett és legalább 15 cm vastag vasbetonszerkezetû záró fö dém felett célszerû alkalmazni.

15

A 2/4 ábrán látható kettõ s hõ szigetelésû tetõ (Duo-Dach) a fordított rétegrendbõ l eredõ hátrányokat kívánja ellensúlyozni. A nedves zó nában fekvõ hõ szigetelésnél mutatkozó hõ veszteség itt kisebb a hõ szigetelés egy részének nedvesség elleni védettsége miatt.

1.53 Különleges egyhé jú melegtetõ k

1.531 Ö sszevont funkciójú szórt habszigetelés Az egyhéjú melegtetõ k külö nleges változatai kö zö tt a 3. ábralapon látható részletezésben az ö sszevont funkció jú lapostetõ ket is szerepeltetjük, hiszen az egyhéjú meghatározásnak megfelelnek amellett, hogy kizáró lag vízszigetelési funkció val rendelkezõ ö nálló an beépített rétegük nincsen. A 3/1 ábrán bemutatott rendszerint 3-5 poliuretá nhab rétegbõl á lló habszigetelés széleskö rû elterjedésérõ l még nem beszélhetünk. Elsõ sorban csarnok tetõ szerkezetek szigetelésénél használják ezt az eljárást. A habréteg idõ álló ságáró l ma még megoszlanak a vélemények. A tetõ szigetelések fejlõ désének egyik keskeny oldalágát képezik ezek a szó rt poliuretánhab szigetelések. A kétkomponensû szó rt hab nem csak hõszigetelõ, hanem vízszigetelõ funkciót is elláthat. Á ltalában 3-5 rétegben hordják fel. A szó rt habszigetelés a tetõ szigetelési részletek kialakítását egyszerû síti, viszont az idõ járás-álló ság szempontjábó l nem kö zelíti meg a lemez jellegû csapadékvíz elleni szigeteléseket.

1.532 Woermann tetõk A lapostetõ k fejlesztési eredményeinek egyik külö nleges változata a Woermann vagy Tillmann néven ismert bennmaradó hõ szigetelõ zsaluzattal készülõ vízzáró betonbó l készült záró fö dém. Ennél a szerkezeti megoldásnál épületfizikai szempontbó l a hõ szigetelés meglehetõ sen kedvezõ tlen helyen van a belsõ oldalon. A lapostetõ szigetelésekkel kapcsolatos vízhatlansági kö vetelmény értelmezése ennél a szerkezetnél meglehetõ sen ellentmondásosan hangzik, hiszen a tetõ fö dém vasbetonlemeze csupá n vízzá ró, viszont biztosítani kell, hogy a tetõ fö dém által határolt belsõ terek vízhatlanok legyenek. A 3/2 ábrán látható Woermann tetõ bennmaradó hõ szigetelõ lemezekkel zsaluzott vízzáró beton szerkezete kivitelezés szempontbó l meglehetõ sen kényes szerkezet, hiszen a teljes fö démtárcsán biztosítani kell a repedésmentességet. A vízhatlan szigetelõ réteg elhagyásával a Woermann tetõ részletei leegyszerû sö dnek. Ha a repedésmentesség biztosított, a szerkezet élettartama a szokásos tetõ szigetelési rétegrendszerekéhez képest jelentõ sen nõ , karbantartási igény alig jelentkezik. A beton felmelegedésébõ l származó mozgások csö kkentésére védõ mázréteg, vagy laza kavicsterítés kerülhet a záró fö dém felsõ síkjára. A fö dém az alátámasztó szerkezetekhez a hõmozgá sok akadá lytalan biztosítá sa érdekében külö nleges teflon saruk kö zbeiktatásával csatlakozik. ( Ld. még a 19. ábraoldal felsõ ábráját .) Ez a szerkezeti megoldás alig vethetõ ö ssze a tárgyalt tetõ szigetelésekkel, hiszen ezektõ l rendkívül eltérõ sajátosságokkal rendelkezik.

16

1.533 Já rmû vel já rható tetõk A 3/3 ábrán jármû vel járható tetõ rétegfelépítése látható . Ennél a megoldásnál csak megfelelõteherbírá sú hõszigetelõréteg alkalmazható (például habü veg hõ szigetelõ táblák). A csapadékvíz elleni szigetelést védõ szö vetréteg, a szû rõ beton dilatáció ja felett megszakított, általában háló s vasalású vasbeton pályalemezek, és azok illesztésénél elhelyezett fém betétsá v (általában recés rézszalag) jelentenek külö nlegességet a konvencionális járható tetõ kkel szemben.

1.534 Vízzel elá rasztott tetõk A 3/4 ábrán bemutatott vízzel elárasztott tetõ rétegfelépítést részben esztétikai megfontolásbó l, részben a záró fö dém nyá ri hõterhe-lésének csö kkentése érdekében dolgozták ki. Megépítésük a szokásosnál is megbízható bb, víznyomá sá lló vízszigetelõ anyagot kíván meg. Az ö sszefüggõ víztükö r a nap ibolyántúli sugárzásának jelentõ s részét visszaveri, ezáltal lassítja a csapadékvíz elleni szigetelés anyagának ö regedését. Az elárasztás csak ott jö het számításba, ahol a nyári idõ szakban elegendõ víz áll rendelkezésre, mert a tetõ rõ l elpárolgó víz folyamatos pó tlásáró l gondoskodni kell. E tetõ típus rendszeres felü gyelete és tisztítása szükséges. Tehát a feladatokhoz tartozik az idõ nkénti vízcsere, a rovar (szúnyog) irtás, az algaképzõ dés megakadályozása. Hideg idõ szakban a tetõ t vízteleníteni kell.

1.535 Nö vényzettel telepített tetõk (zö ldtetõk) A nö vényzettel telepített tetõ k gyakoribb rétegfelépítési változatait mutatjuk be a 3/5 ábrán. A zö ld tetõ k jelentõ sége külö nö sen olyan épületegyütteseknél nagy, ahol más épületekbõ l rá lehet látni a zö ldesített tetõ re, ami üdítõ színfolt lehet a nagyvárosokban és az épületek által elfoglalt, megszüntetett zö ldterü let visszapótlá saként jelentõ sen hozzájárulhat a nagyon leromlott városlakó i kö zérzet javításához. Mivel a zö ldtetõ k jelentõ sége az épített kö rnyezet ö kológiai szempontjainak elõ térbe kerülésével fokozó dik, a késõ bbiek során (a 4-dik fejezetben) még visszatérünk részletes ismertetésükre.

1.54 Egyhé jú melegtetõ k páratechnikai ké rdé sei A lapostetõ szigetelések rétegfelépítését jelentõ s mértékben meghatározza a tetõ szerkezet alatti belsõ tér jellemzõ légállapota, az alkalmazott teherhordó fö dém anyaga, ill. a hõ szigetelés kemény hab, vagy szálas anyag jellege. Ezen tényezõ k és a rétegfelépítés ö sszefüggéseit — külö nö s tekintettel az ún. páratechnikai rétegek helyére és szerepére — rendszerezve a 4. ábralapon mutatjuk be. Tehát alacsony relatív légnedvesség és hõ mérsékleti tartomány esetén, fõ leg szálas anyagú hõ szigetelés alkalmazásakor elhagyható a párazáró réteg, azaz nem kell minden esetben páraszellõ zõ csonkokkal átlyuggatni a tetõ szigetelést, hiszen minden á ttö rés egyúttal hibaforrá sként is szerepelhet. A gõ znyomást kiegyenlítõ rétegre elsõ sorban az építés során bezá rt nedvesség által nyáron kifejtett gõ znyomás levezetésére van szükség. Ha jó páraáteresztõ tulajdonságú a csapadékvíz elleni szigetelés (például lágy PVC anyagú) és alatta megfelelõ légtérfogatú filcréteg helyezkedik el, külö n 17

gõ zzáró réteg és annak kiszellõ ztetése nem mindig szükséges. Gondos páratechnikai méretezéssel (és természetesen a hõ szigetelés beépítés elõ tti nedvesség elleni védelmével) számos gyakori hibaforrás megelõ zhetõ . A tetõ szigetelés rétegeit érintõ pára- és gõ zterhelés megszüntetésének, illetve enyhítésének gyakorlati megoldásait mutatjuk be az 5. ábrán. A hagyományos salakszellõ zõ s megoldás látható a 5/1 ábrán. Napjainkban ilyen lapostetõ s megoldás már nem épül, felújítási-fenntartási feladatoknál találkozunk ezzel a hagyományos és megfelelõ kivitelezés esetén jó l mû kö dõ tetõ fajtával. A 5/2 ábrán látható párazáró és gõ znyomást kiegyenlítõ réteges tetõ szigetelés kiszellõ ztetés nélküli megoldása kis páraterhelés, szálas anyagú (lehetõ leg fekvõ szálas) szárazon beépített hõ szigetelés és páraáteresztõ tulajdonságú vízszigetelés esetén alkalmazható . Az általánosan alkalmazott kétcsö ves pá raszellõzõbeépítésének elvi megoldását mutatjuk be a 5/3 ábrán. Nagy kiterjedésû , széles tetõ knél, ahol a szegély menti kiszellõ ztetés nem elegendõ , építik be a mû anyag szellõ zõ csonkokat. A régebben alkalmazott fém szellõ zõ csonkok nem váltak be, mert oldalfalukon állandó sult a páralecsapó dás és hamarosan korró zió s károk miatt tö nkrementek. A 5/4 ábrán látható vonal menti kiszellõztetés keskeny épületeknél alkalmazható ö nálló an (mindkét oldalon), illetve széles épületeknél kombinálható a pontszerû kiszellõ ztetéssel. Egyes szerzõ k azt állítják, hogy az általánosan elfogadott, oldalanként mintegy 5 m szélességig terjedõ szellõ zési hatékonyság helyett csupán 50 cm szélességig mû kö dik megbízható an a kiszellõ ztetés. A 5/5 ábrán a párazáró réteg pontszerû kiszellõ ztetését mutatjuk be olyan esetben, amikor a gõ znyomást levezetõ réteg kiszellõ ztetése nem szükséges (hasonló elven, mint a 5/2 ábránál). Á tnedvesedett hõ szigetelõ réteg utólagos kiszá rítá sa esetén (ha eredetileg nem kerültek beépítésre kétcsö ves páraszellõ zõ k, vagy azok nem mû kö dnek) filcalátétes mû anyaglemez csapadékszigetelés filc rétege, vagy az új csapadékszigetelés alá helyezett egyéb poró zus réteg bekö thetõ a hõ szigetelés felületére helyezett egycsö ves páraszellõ zõ be. Ilyen esetekben a hatékonyabb kiszárítás érdekében célszerû a régi hõ szigetelés megfelelõ kiosztású és átmérõ jû perforá lá sa legalább a vastagság kétharmadáig. A 5/7 ábrán az alul páracsatornás kialakítású hõ szigetelések példája látható . A Tekurat elem esetében például a pá racsatorná k derékszö gû há lózata biztosítja a páranyomás kiegyenlítõ dését, ill. szegély mentén a nyílt légtérrel ö sszekö tve a páranyomás kiszellõ ztetését is. A páratechnikai mû kö dés a lapostetõ szigetelések alkalmazásának egyik legvitatottabb területe. Számos kutató intézet végzett tetõ kbe telepített mérõ helyeken tartó s kísérletet, külö nbö zõ páratechnikai rétegfelépítésû tetõ kö n, de a kö zzétett eredmények alapján a vitás kérdések még nem zárható k le egyértelmû konklúzió val. (Páraszellõ zõ k beépítésével és mû kö désével kapcsolatos további információ k található k még a 23. és 37. ábraoldalakon. )

18

1.55 Egyhé jú melegtetõ k szerkezeti-alaki ké rdé sei Az egyhéjú lapostetõ k rendszerezõ tárgyalása során a jellemzõ rétegfelépítések fõ bb tulajdonságait jellemezve kevés szó esett a szerkezeti részletek kialakításáró l. A tetõ szigetelések szegélyezése és külö nbö zõ csatlakozá si és á ttö rési részletei számos hibaforrást rejtenek és ezek a tervezés és a kivitelezés szempontjábó l sok gondot jelentenek. Ha a hazai tervezési és építési gyakorlatot vizsgáljuk a tetõ szigetelések szempontjábó l, megállapítható , hogy kialakultak bizonyos szokások, amik eltérnek a más országokban folytatott gyakorlattó l. A lapostetõ k szegély menti lehatárolása Magyarországon általában attikafallal tö rténik, míg külfö ldö n sokhelyütt elterjedtek az alacsony rézsû s szegélyezések. Az attika alkalmazását részben éghajlati viszonyok (a minimális hó határ biztosítása, a lezúduló hó tö megbõ l származó balesetek elkerülésére), részben építészeti megfontolások (azaz az épülethomlokzat harmonikus arányú felsõ szegélyezése) indokolják. Kavicsleterheléssel rö gzített tetõ szigetelések esetén a kavicsréteg szélvihar által való leszó rása ellen is véd az attikafal. Az attikafal geometriai kialakítását illetõ en külfö ldi szélcsatorna vizsgálatok alapján a kö vetkezõ k állapítható k meg: – keskeny alacsony attika alkalmazása az attika nélküli megoldásnál nagyobb szélterhet eredményez, – a szélszívás mértéke az attika szélességétõ l is függ, – a nagyobb szélességû attika már kisebb magasság esetén is csö kkenti a szélszívást, – a szélszívás mértéke függ az attika felsõ felületének hajlásszö gétõ l is. A jelenlegi tervezési szabályozások, ajánlások még egyenlõ re nem veszik figyelembe az attika geometriai kialakítását a csapadékvíz elleni szigetelés (ill. a leterhelt hõ szigetelés) rö gzítésénél, csupán az épületmagasság szerint differenciálnak. Síkpá rká nnyal hatá rolt külsõ vízelvezetésû melegtetõ k esetén, ha a hõ szigetelés nem kellõ mértékû , ill. például a vasbeton koszorúval egybeépített síkpárkány hõ hidas megoldású, akkor eljegesedés alakulhat ki, ami a vízelvezetõ rendszerben, a homlokzati szerkezeteken és a csapadékvíz elleni szigetelésben is károk, meghibásodások kialakulásához vezethet. Tehát a hazai kö rülmények kö zö tt preferált attikamegoldás a felmenõ teherhordó fal folytatásaként jelenik meg rendszerint és egy másik szerkezeti-szerkezetcsatlakozási problémát vet fel. A masszív szerkezetként kialakított attikafal intenzív napsugárzás hatására — külö nö sen a déli oldalon jelentõ s hõmozgá st végez, aminek hatására a csapadékvíz elleni szigetelések falcsatlakozásánál fellépõ erõ k a vízszigetelést károsíthatják. A szerkezetben hõ hatásra keletkezõ erõ k gyakran a homlokzati oldalon is repedésekhez vezetnek, tehát a hõ mérsékleti hatások korlátozása az attikafal hõ szigetelésével hozzájárulhat tö bb hibaforrás megszüntetéséhez (6/4 ábra). A 6. ábralapon egyébként a lapostetõ k szegélyezési változatait az 1-17. ábrasorozaton mutatjuk be, hangsúlyozva a hõszigetelés folyamatossá gá nak fontosságát. A szerkezeti dilatáció k kialakítási változatainak alapelvét mutatjuk be a 6/18-21 ábrákon. A legfontosabb alapelv — amit sajnos nem mindig tartanak be — hogy a szerkezeti dilatá ciót a tetõ szigetelés teljes rétegrendszerével kö vetni kell. A dilatáció tetõ síkbó l kiemelt megoldása ö sszekapcsolható a tû zszakasz határok kijelö lésével is. A tetõ síkban megoldott tetõ szigetelési 19

dilatáció sérülékenysége miatt nem ajánlott. A szerkezeti dilatáció k elvi kialakítása Woerman tetõ kre vonatkozó an a 6/20-21 ábrákon látható . A 6/22-26 ábrákon külö nbö zõ falcsatlakozások elve látható . Ezek kö zül a fal melletti folyó káknak a 6/24 ábrán látható megoldása az ún. hasznosított tetõ knél ajánlható (gyakrabban rácsos lefedéssel). A 6/26 ábrán lévõ megoldás a terasz ajtó elõ tti lábráccsal fedett folyó kát mutatja be. Itt ajánlatos a küszö b megemelése legalább 20 cmre és a külfö ldö n használatos kettõ s ütkö zésû emelkedõ -felnyíló teraszajtó k alkalmazása. A 6/25 ábrán vízzel elárasztott tetõ részlete látható , vápacsatornás és pontszerû vízelvezetésû tetõ esetére. Ide sorolható még a 6/24-26 ábrák falcsatlakozásnál feltüntetett vízelvezetési megoldása is. A 6/32-34 ábrákon a további gyakori részletkialakítási vonatkozásokat mutatjuk be a páraszellõ zõ k, strangszellõ zõ k, antennarúd átvezetések és kihorgonyzások, villámvédelmi vezetéktartó k, tipegõ k, járó lapok, felülvilágító k beépítését vázlatosan ábrázolva. Mindezen részletek kialakításával kapcsolatban terjedelmes szakirodalom alakult ki. Á ltalában az egyes szigetelési rendszerek alkalmazástechnikai kö tetei ajánlott, vagy kö telezõ en alkalmazandó csomó ponti megoldásokat adnak meg ezen részletek kialakítására.

1.6 Kéthéjú hidegtetõ k Az egyhéjú melegtetõ k mellett, sõ t azokat megelõ zve, ö nálló úton elkülö nülten fejlõ dtek a kéthéjú tetõ szerkezetek. Most nem szó lván a kéthéjú hidegtetõ ként mû kö dõ magastetõ krõ l, tehát a 4° alatti héjalású tetõ ket tekintve, a kéthéjú tetõ k mindig is elõnyö sek voltak pá ratechnikai szempontból és a csapadékvíz elleni szigetelés és a hõ szigetelõ réteg egymástó l radikálisan elkülö nített beépíthetõ sége szempontjábó l. A kéthéjú hidegtetõ kialakítása akkor helyes, ha a teherhordó szerkezetbõ l és hõ szigetelõ rétegbõ l álló alsó héj a párát aránylag kö nnyen és gyorsan átengedi, továbbá az átszellõ zés kö vetkeztében létrejö võ légcsere nem tö bb és nem is kevesebb a szükségesnél. Ezért az alsó héjban párazáró tulajdonságú réteg (vagy bevonat) nem lehet, valamint az átszellõ zés mértéke méretezéssel határozandó meg. Fontos, hogy a levegõ t be- és kivezetõ nyílások helye egyenletesen legyen elosztva és a tetõ térben szellõzetlen zugok ne keletkezzenek. Szokásos épületszélesség esetén a be- és kivezetõ nyílások ö sszfelületét a tetõ vetületi alapterületének 1/800-1/1000-ében veszik fel.(Ld. Irodalom: 3.) A bevezetõ nyílásokat kell nagyobb keresztmetszetû re kialakítani, például, ha a bevezetõ nyílások tetõ vetületi alapterületének aránya 1/500, akkor a levegõ kivezetõ nyílások aránya 1/400. Az utó bbiak az elõ bbieknél magasabban helyezkedjenek el. A légréteg vastagsága legalább 25 cm legyen.(Ld. Irodalom: 8.) A szellõ zõ nyílások és a légréteg méretére az elõ zõ ekben megadott értékek tapasztalati jellegû ek, a szokásostó l eltérõ esetekben a tervezési adatok kísérleti úton ( pl. modellkísérlettel ) ellenõ rizhetõ k. Az egyhéjú melegtetõ k és a kéthéjú hidegtetõ k eltérõ szerkesztési elveik miatt egymástó l eléggéelkülö nült fejlõ dési utat jártak be. A napjainkig kialakult legfontosabb szerkezetváltozatokat a 7. ábrán mutatjuk be, 8 fõ csoportba rendezve a 19 féle szerkezeti alternatívát. A 7/1 ábrán látható rétegfelépítések a kéthéjú lapostetõ k rétegfelépítéséhez hasonló elven kialakult magastetõ s rétegfelépítéseket mutatják külö nbö zõ fedési mó dok és alsó héj esetén.Lapostetõ knél elterjedt a deszkázatbó l kialakított felsõ héj. A 7/2 ábrán lévõ kö nnyû kéthéjú hidegtetõ k felsõ héja táblás profilozott lemezfedéssel alakul ki, míg a hõ szigetelt alsó héj álmennyezet jellegû . Á lmennyezetként kialakított alsó héj esetén külö nö sen fontos a hatékony átszellõ zés biztosítása, hiszen magasabb páratartalmú terek felett a pára 20

megrekedhet a két héj kö zö tt és a kondenzvíz lecsapó dás a fém tartó szerkezetekben kárt okozhat, nem beszélve az esetleges visszacsorgás kellemetlenségérõ l. A 7/3 ábrán további kö nnyû szerkezetes megoldások látható k, míg a 7/4 ábra már vékony vasbeton anyagú felsõ héj és kö nnyû alsó héj kombináció it mutatja. A 7/5 ábrán szilárd vasbeton záró fö dém és nagyelemes elõ regyártott felsõ héj együttesét mutatjuk be, amelynél új elem a felsõ héj vízzáró kialakítása. A 7/6. ábrán elõ regyártott, vagy bennmaradó acél-zsaluzattal kialakított monolit vasbeton felsõ héj jellemzi a szerkezeti megoldást. Ebben az esetben a csapadékvíz elleni szigetelés rendszerint a felsõ kéregre ragasztott ö sszefüggõ vízhatlan lemezszigetelés. A 7/7 ábrán kis, vagy kö zepes méretû , esetleg vízzáró anyagú elõ regyártott vasbeton tetõ elemek alkotják a felsõ héjat vonalra lejtõ kivitelben, a víz elvezetése elõ regyártott vasbeton vályuelemekben tö rténik a víznyelõ kig. A 7/8 ábrán lévõ monolit felsõ héjak bennmaradó zsaluzattal készülnek szellõ zõ csatornák kialakításával. Kéthéjú tetõ k kialakulhatnak egyhéjú tetõ rehabilitáció jaként elõ regyártott vasbeton felsõ héj utó lagos ráhelyezésével, illetve kö nnyû profilozott acél, vagy alumíniumlemez fedésû szerelt felsõ héj utó lagos kialakításával. Régi meghibásodott egyhéjú melegtetõ k rekonstrukció s megoldásaként más országok példájára hazánkban is végeztek építési kísérleteket az ún. betoncserepes nagyelemes vízzáró vasbetonlemez felsõ héj beépítésével. A külfö ldi megoldások mintájára készült kísérleti beépítések (ún. pécsi megoldás) — vízzáró vasbeton felsõ héjjal — igazábó l nem váltották be a hozzájuk fû zö tt reményeket, mert ezek szerkezeti részletei (pl. vápacsatorna végfali csatlakozása) még nem voltak kiforrottak. További kéthéjú lapostetõ példák látható k a 8. ábrán.

Az 1. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1. Hatá rozza meg a lapostetõ fogalmá t a tetõ hajlá sá nak és szerkezeti felépítésnek a függvényében! 2. Miért fontos a tetõ lejtésének pontos és szakszerû kialakítá sa? 3. Milyen megoldá sú csapadékvíz elvezetési módokat ismer lapostetõ k esetében? 4. Hasonlítsa össze a külsõ és belsõ vízelvezetés elõ nyeit és há trá nyait! 5. Milyen meghibá sodá sok szá rmazhatnak a függõ ereszcsatorna környezetében a pá rká nyszerkezet épületfizikai szempontból helytelen kialakítá sá ból? 6. A belsõ vízelvezetésû lapostetõ k esetén a tetõ sík kialakítá sá nak milyen vá ltozatai lehetségesek a vízelvezetés szempontjá ból? 7. Milyen közelítõ módszert ismer a víznyelõ k minimá lisan szükséges keresztmetszetének meghatá rozá sá ra? 8. Hatá rozza meg a tetõ szigetelés fogalmá t! 9. Melyek a lapostetõ szigetelések kialakítá sá nak legfontosabb alapelvei? 10.Ismertesse az egyhéjú melegtetõ szoká sos rétegfelépítését (a rétegek sorrendjét) !

21

11.Rajzoljon vá zlatot a kéthéjú hidegtetõ függõ leges metszetének feltüntetésével és jelölje meg felirattal az egyes rétegek funkciójá t! 12.Milyen já rható (terasz) tetõ ket ismer a hasznosítá s szempontjá ból? 13.Ismertesse röviden az ú n. Woermann tetõ t! 14.Milyen szerkezeti és rögzítéstechnikai vá ltozatokat ismer az egyenes rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ k esetében? 15.Hatá rozza meg röviden a fordított rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ k legfontosabb jellemzõ it és kialakítá si alapkövetelményeit! 16.Melyek az ú n. kettõ s hõ szigetelésû tetõ k legfontosabb tulajdonsá gai? 17.Mit tud a szórt poliuretá nhab szigetelésekrõ l? 18.Miért szükséges teflon saruk alkalmazá sa a Woermann tetõ k esetében? 19.Milyen hõ szigetelõ anyagot alkalmazna já rmû vel já rható tetõ k esetén és miért? 20.A vízzel elá rasztott tetõ k legjellemzõ bb tulajdonsá gai? 21.Milyen esetben szükséges gõ znyomá st kiegyenlítõ réteg alkalmazá sa. 22.Milyen pá rakiszellõ ztetési módokat ismer? 23.A vonal menti kiszellõ ztetés milyen szélességig hatékony? 24.A beá zá skor á tnedvesedett hõ szigetelés kiszá rítá sá ra milyen módszert ismer? 25.Ismertesse a lapostetõ ket hatá roló attikafalak alkalmazá sá nak legfontosabb szempontjait! 26.Melyek a kéthéjú hidegtetõ kialakítá sá nak alapelvei az elégséges mértékû á tszellõ zés biztosítá sa szempontjá ból? 27.Vá zoljon fel jellemzõ kéthéjú hidegtetõ keresztmetszeteket! Hasonlítsa össze az egyhéjú melegtetõ k és a kéthéjú hidegtetõ k legfontosabb tulajdonsá gait!

22

2. Laposteto szigetelé sek anyagai A tetõ szigeteléseket alkotó anyagok kö zül részletesebben a csapadékvíz elleni szigetelés, a hõ szigetelés és a páravédelem anyagaival foglalkozunk. A tetõ rétegrendben még szerepet játszó további anyagokra a "Lapostetõ szigetelések készítése" c. fejezetben térünk ki, ahol az egyes funkcionális rétegek kialakítását ismertetjük.

2.1 A csapadékvíz elleni szigetelés anyagai A lapostetõ k csapadékvíz elleni szigetelésére elsõ sorban három fõ anyagcsoport használatos, ezek a kö vetkezõ k: – hagyomá nyos vízszigetelési anyagok (bitumen, kátrány), – korszerû sített hagyomá nyos anyagok (általában mû anyag adalékokkal tö bbé-kevésbé mó dosított bitumenes szigetelõ anyagok), – mû anyagok (plasztomerek és elasztomerek). A vízszigetelõ anyagok lemezek, szalagok, folyékony anyagok, ill. amorf (megö mlesztendõ ) anyagok formájában kerülnek beépítésre. A lapostetõ k csapadékvíz elleni szigetelésére Euró pában mintegy 80 % részarányt képviselnek a bitumenes lemez termékek. Ezek dö ntõ tö bbsége modifiká lt hegeszthetõvastaglemez. Hagyományos papírbetétes vékonylemezt már sok országban nem gyártanak, ezzel magyarázható például ezen hazai lemeztermékek exportálható sága. A lemezszigetelések fennmaradó további 20 %-a mû anyag lemezek felhasználásával készül. Ezek kö zül a legnagyobb részarányt a lá gy PVC termékek képviselik.

Bitumenes vízszigetelõlemezek A hagyományos lemezszigetelések anyagai kö zül a legrégibb megoldás a papír hordozó rétegû bitumenes vékonylemez, amely teljes felü letén forró bitumenes ragasztá ssal került beépítésre. Ilyen vízszigetelõ lemezek beépítése esetén legalább há romrétegû vízszigetelést kell alkalmazni és a tetõ felület lejtése nem lehet kevesebb 3%-nál. A korhadó tulajdonságú hordozó réteg miatt ennek a lemeznek az alkalmazása visszaszorult — csapadékvíz elleni szigetelésre nem ajánlott — helyette a nem korhadó hordozó rétegû bitumenes lemezek, ill. modifikált bitumenes lemezek jelentek meg. Az új hordozó réteg mû anyag, vagy üvegszö vet anyagú és jelentõ sen javítja a bitumenes lemezek tulajdonságait. A nem korhadó hordozó rétegû hegeszthetõ bitumenes vastaglemezek esetén megengedett a kétrétegû vízszigetelés alkalmazása. A mû anyag modifiká ció az anyagö sszetételben ugyancsak a kedvezõ bb tulajdonságok dominanciáját erõ síti. Az APP (ataktikus polipropilén) modifikáció a hõ álló ságot, az SBS (sztirol-butadién-sztirol) modifikáció pedig a hidegálló ságot befolyásolja kedvezõ en. A nem korhadó betéttel gyártott modfikált hegeszthetõ vastaglemezek a helyszíni munka jelentõ s csö kkentését eredményezték, hiszen elhagyható vá vált a forró bitumenes ragasztás, amelynek balesetveszélyes, egészségre is ártalmas volta, valamint a bitumen megfelelõ hõ mérsékleten tartásának problémája is kiküszö bö lhetõ vévált. A hegeszthetõ vastaglemezek lá ngszórós megolvasztá sa kedvezõ bb munkafolyamatokat eredményezett, bár elõ fordulhat a lemez túlhevítése, ami jelentõ s minõ ségcsö kkenéshez és a vízszigetelés biztonságának csö kkenéséhez vezethet. Magas modifikáló anyagtartalmú bitumenes vastaglemezek esetében

23

kivételes esetben egyrétegû beépítés is lehetséges, ha a termékre vonatkozó É pítõ ipari Alkalmassági Bizonyítvány ezt megengedi. A legkisebb tetõ felületi lejtés ez esetben 2% lehet.

Mû anyag vízszigetelõlemezek A tulajdonságok és a beépítési jellegzetességek alapján célszerû csoportosítás a plasztomerekre (thermoplasztikus anyagok) és az elasztomerekre felosztott besorolás a legfontosabb anyagokra vonatkozó an. A plasztomer csoportba tartoznak: – – – – –

etilénvinilacetát (EVA), poliizobutilén (PIB), lágy polivinilklorid (PVC), kló rozott polietilén (CPE/PEC), ataktikus polipropilén (aPP).

Az elasztomer csoportba tartoznak: – – – – –

polikloroprén (CR), szulfokló rozott polietilén (CSM), etilén-propilén-dián-terpolimer (EPDM), butilkaucsuk (IIR), nitrilkaucsuk (NBR).

A fentieken kívül még találkozhatunk a PETp (polietilén terephtalát) és az SBS (sztirolbutadién-sztirol kopolimer) mû anyagokkal is. A thermoplasztikus tulajdonságú plasztomerek fõ jellemzõ je, hogy a helyszínen jó l alakítható k, az egyes szerkezeti részletek — például hegesztéssel — végleges formájukat a helyszínen nyerik el . Az elasztomerek részletképzéseit viszont általában üzemben elõ regyártott profilozott idomdarabokkal alakítják ki, mivel tartó s rugalmasságuk kö vetkeztében igyekeznek eredeti lemezalakjukat visszanyerni, és nem hegeszthetõ k. A lágy PVC és a butilkaucsuk lemezek gyártásának és alkalmazásának már hagyományai vannak hazánkban, ezért az ilyen anyagú lemezek beépítésénél már kiforrottabb megoldásokkal találkozunk a kivitelezõ iparban. A mû anyag lemezbõ l készített csapadékvíz elleni szigetelések általában egyrétegû ek. Egyes lemeztípusok már idõ járásálló külsõ felülettel készülnek, más termékeknél esetleg további védõ bevonat lehet szükséges (például az UV sugárzás ellen). A má z és bevonat jellegû csapadékvíz elleni szigetelések általában vízhatlanság szempontjábó l kisebb biztonságot jelentenek, mint a lemezszigetelések. É rzékenyek az aljzatmozgá sra, ezért általában erõ sítõ szö vetbetéttel készülnek. A mázszigetelések legtö bb változata alá — ha új csapadékvíz elleni szigetelésként készülnek — egy réteg szigetelõ lemez aljzat szükséges. A mázszigetelések elõ nye az egyszerû , kö nnyen gépesíthetõ kivitelezés és a bonyolult részletképzések tö bbségének elmaradása. A szó rt ill. kent mázszigetelések tö bbsége bitumenbázisú, de néha találkozunk jó minõ ségû (de kö ltséges) mû anyag mázakkal is (pl.Hypalon).

24

A lapostetõ k építésének elsõ évtizedeiben a salakfeltö ltéses fö démre helyezett lejtésben kialakított aljzatbeton réteg és az arra felragasztott háromrétegû kavicsolt bitumenes lemezfedés volt a jellemzõ megoldás. Az építésiparosításhoz kapcsoló dó fejlõ dési tendenciák elõ szö r az alul-felül sík, viszonylag kis vastagságú vb.záró fö démre, vagy a kö nnyû szerkezetes megoldású bordás fémlemez tetõ szerkezetre helyezett un. funkcionális rétegfelépítésû tetõ szigetelést alakították ki. Az új lapostetõ szigetelések bemutatása során értelemszerû en vissza kell térni a rendszerezésben már rö viden tárgyalt szerkezetekre. A fejlõ dési tendenciák két fõ vonulata az anyagtani, illetve a rétegfelépítési fejlesztés egymással tö bb-kevesebb mértékben kö lcsö nhatásban lévõ ható tényezõ inek eredményeként alakult ki. A technológiai megoldá sok sokfélesége mindkét irányzat eredményeit tovább színesítette a választási lehetõ ségek számát gyarapítva.A bitumenes lemezek korábban széles kö rben alkalmazott, de sajnos korhadásra hajlamos papír hordozó rétegû változatait fokozatosan kiszorították a mû anyag, ill. üvegszö vet hordozó rétegû lemezek. A forró bitumennel tö rténõ leragasztás helyét egyre inkább a saját olvadékkal való lángszó ró s leragasztás tö lti be. A mû anyagok megjelenése a lemez és mázszigetelések kö rében arra ö sztö nö zte a bitumenes lemez gyártó kat, hogy termékeik tulajdonságait mû anyag adalékokkal javítva keljenek versenyre az új vízszigetelõ anyagokkal. A mû anyaglemezek kezdeti túlértékelése után, megismerve az idõ járási hatásoknak kitett szerkezetek változását, (pl. ultraviola sugárzás hatása, zsugorodás, degradáció , lágyító vándorlás stb.) a kutatás új lendületet vett és az eddigieknél biztonságosabb mû anyag csapadékvíz elleni szigetelések alakultak ki. Ú j elemként jelent meg az egyre gyarapodó mû anyaglemez választékban a külö nbö zõ szö vet- és háló erõ sítések bevezetése, amelyek az eddigieknél nagyobb mechanikai igénybevételek felvételére is alkalmassá teszik a csapadékszigeteléseket, külö nö sen a toldások, szegélyezések és egyes szerkezeti részletek kialakításánál.

2.2. A hõ szigetelés anyagai A tetõ fö dém hõ szigetelése az egész épület hõ védelmének fontos részét képezi. Tetõ fö démek hõ szigetelésére csak szabványosított anyagokat szabad felhasználni. a hõ szigetelõ rétegben felhasznált anyag legyen kellõ en hõ álló , alaktartó és legyen korhadásmentes. Ha a hõ szigetelés aljzatként kerül felhasználásra akkor legyen térfogat-állandó , mérettartó és lépésálló . A tetõ szigetelésben felhasznált hõ szigetelõ anyagoknak meg kell felelniük az érvényes tû zvédelmi elõ írásoknak. A hõ szigetelõ anyaggal szemben támasztott kö vetelmények jelentõ s mértékben függnek a lapostetõ szigetelés rétegfelépítésétõ l. Az elõ zõ bekezdésben megfogalmazott kö vetelmények tö bbsége az egyenes rétegfelépítésû egyhéjú nem járható melegtetõ kre vonatkozik, míg a kéthéjú hidegtetõ k esetében alkalmazható k laza, paplan jellegû szálas szigetelõ anyagok is. Fordított rétegfelépítésû egyhéjú melegetetõ knél viszont csak zártcellás extrudált kemény polisztirolhab hõ szigetelés alkalmazható (pl.: Roof-mate). A lapostetõ szigetelések készítésénél felhasználható hõ szigetelõ anyagok rendszerezését elvégezhetjük az anyagok származása szerint: azaz természetes és mesterséges anyagokró l; ö sszetételük szerint pl.: szerves vagy szervetlen anyagokró l; beépítési technoló gia szerint: monolit (helyszínen bedolgozott) és ipari termékként elõ állított elemes (táblás vagy tekercs kiszerelésû ) anyagokró l beszélünk.

25

A mû anyaghab hõszigetelések fõbb vá ltozatai – poliuretán hab (PUR) helyszinen szó rt vagy lemezes esetleg lamellázott (tekercselt) kivitelben, – kemény polisztirolhab (PS) termékek, szükség esetén zártcellás kivitelben is.

A szá las anyagú hõszigetelések fõbb vá ltozatai – kõ zetgyapot táblák, lemezek, paplanok. A lemezek kö zö tt elterjedtek a mû anyagkö tésû lamellázott termékek, amelyek külö nbö zõ testsû rû ségû változatokban kapható k, – üvegygapot lemezek, paplanok. Nagyobb terhelés esetén jó l alkalmazható k hõ szigetelésként a meglehetõ sen drága, de jó minõ ségû habüveg táblák.

26

A monolit jellegû hõszigetelések kö zû l megemlítendõk a – külö nbö zõ kö nnyû beton hõ szigetelõ rétegek (pl.: perlitbeton, "gyö ngybeton" stb.), – habcement. A példaként megemlített monolit hõ szigetelések kis hõ szigetelõ teljesítményük miatt csak nagy vastagságban alkalmazható k, ami erõ sen leszû kíti a tetõ szigetelési rétegekben való felhasználható ságukat. Elõ nyük viszont, hogy a tetõ lejtés kialakítására alkalmasak lehetnek. Ü zemi elõ regyártású hõ szigetelõ termékek a cementkö tésû fagyapot lemezek, amelyek durva pó russzerkezetû anyaga páranyomás kiegyenlítés ill. páraszellõ zés szempontjábó l elõ nyö s lehet, de hõ szigetelõ teljesítményük lényeges mértékben elmarad a mû anyag habok és szálas jellegû lemezek teljesítményértékétõ l. Tö bbféle anyagrétegbõ l ö sszeállított "szendvics" hõ szigetelõ táblák esetén a rétegsorba jó l illeszthetõ k hordozó és páranyomáskiegyenlítõ fukció val. A hõ szigetelõ réteg anyagainak fejlesztése a vízszigetelés fejlesztésével együtt, vele szinkronban haladt. A kö nnyû beton és más monolit rétegként beépíthetõ - egyúttal lejtéskialakításra is alkalmas - de hátrányosan nagy vastagságú és nedvességet tartó san lekö tõ , tároló hõ szigetelõ rétegek alkalmazása visszaszorult, helyettük a kis szerkezeti vastagságú, tö bbnyire üzemben elõ regyártott, esetleg lemezkasírozással elõ készített kemény mû anyaghabok, illetve préselt, tö bbnyire mû anyagkö tésû szálas anyagú termékek jelentek meg a korábbi anyagoknál intenzívebb hõ szigetelõ képességgel. A mû anyag hõ szigetelõ táblák kezdetben nem ismert méretváltozási tulajdonságai, a szálas anyagok lépésálló sággal kapcsolatos nem teljesen kielégítõ tulajdonságai nem kevés gondot okoztak. A "gyermekbetegségek" felismerése után azonban hamarosan megjelentek az újabb fejlesztés eredményei és a hõ szigetelõ anyagok, termékek tulajdonságainak ismeretében a technoló giai fejlesztés új beépítési, rö gzítéstechnikai leleményeket kínál a tervezõ knek, kivitelezõ knek.

2.3. A páravédelem anyagai A páratechnikai védelem alatt általában a tetõ szigetelésbe a záró fö dém irányábó l átdiffundáló pára és a tetõ szigetelési rétegek kö zébezáró dott nedvességbõ l (nyáron) kialakuló gõ znyomás elleni védelmet értjük. Pára elleni védelemre tö bbek kö zö tt olyan bitumenes lemezek és mû anyag lemezek alkalmazható k, amelyek betétanyaga vagy az anyag egésze korhadásmentes. A páravédelmi réteg anyagát és vastagságát a tetõ szigetelés egyes rétegeinek páradiffúzió s ellenállásával ö sszhangban kell meghatározni. Pá ra elleni védelemre alkalmasak például: – Ü vegfátyolbetétes hegeszthetõ bitumenes lemez, – Ü vegfátyolbetétes páranyomás-kiegyenlítõ lemez (perforált vagy perforálás nélküli), – Alumíniumfó lia-betétes bitumenes lemez, – Alumíniumfó lia-betétes hegeszthetõ bitumenes lemez, – Polietilén fó lia, – Lágy PVC lemez stb. A gõznyomá skiegyenlítõréteg egy ö sszefüggõ vékony légréteget biztosít a csapadékvíz elleni szigetelés alatt. Feladata a bezárt, vagy bevándorló nedvesség felmelegedésébõ l keletkezõ

27

nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése. Ezen túlmenõ en lehetõ véteszi a csapadékvíz elleni szigetelés és az aljzat egymástó l eltérõ mértékû mozgását. A gõ znyomást kiegyenlítõ réteg anyagai a párazáró rétegekhez hasonló termékkö rbõ l kerülnek ki. Itt is meg kell jegyezni, hogy a rétegsorrendben szereplõ rétegek páradiffúzió s ellenállását ö ssze kell hangolni.

A 2. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1. Milyen fõ bb anyagcsoportokat ismer a csapadékvíz elleni szigetelések területén? 2. Milyen bitumenes vízszigetelõ lemezeket ismer? 3. Milyen modifiká ló anyagokat haszná lnak és mi a modifiká ció célja? 4. Ismertesse a plasztomer tulajdonsá gú mû anyag vízszigetelõ lemezek anyagvá lasztéká t! 5. Ismertesse az elasztomer tulajdonsá gú mû anyag vízszigetelõ lemezek anyagvá lasztéká t! 6. Elemezze és hasonlítsa össze a thermoplasztikus és az elasztomer vízszigetelõ lemezek legfontosabb tulajdonsá gait! 7. Melyek a má z és bevonat jellegû vízszigetelések elõ nyös és há trá nyos tulajdonsá gai? 8. Há nyrétegû csapadékvíz elleni szigetelés készíthetõ a forró bitumennel leragasztott hagyomá nyos bitumenes lemezekbõ l? 9. A modifiká lt hegeszthetõ bitumenes vastaglemezekbõ l készített csapadékvíz elleni szigetelés legalá bb há ny rétegû ? 10.Milyen ká ros idõ já rá si hatá sok érhetik a lapostetõ k csapadékvíz elleni szigetelését? 11.Milyen un. hordozó rétegeket alkalmaznak vízszigetelõ lemezek gyá rtá sá ná l? 12.Milyen mértékû a há romrétegû bitumenes lemezszigetelés minimá lis lejtése (%)? 13.A mû anyag vizszigetelõ lemezek alkalmazá sa esetén há ny rétegbõ l á ll a csapadékvíz elleni szigetelés? 14.Melyek a hõ szigetelõ réteg anyagá nak kivá lasztá sakor tekintetbe veendõ legfontosabb szempontok? 15.Rendszerezze a tetõ szigeteléseknél alkalmazható hõ szigetelõ anyagokat és termékeket! 16.Pá ra elleni védelemre milyen anyagú termékek alkalmazhatók?

28

3.Laposteto szigetelé sek ké szíté se A lapostetõ szigetelések készítését az egyenes rétegrendszerû egyhéjú melegtetõ k szokásos rétegsorrendjének megfelelõ en rétegenként mutatjuk be. A szigetelés ill. annak egyes rétegei csak megfelelõ en elõ készített aljzatra kerülhetnek. Az aljzat legfontosabb elvárt tulajdonságai a kö vetkezõ k: szilárdság, térfogatálló ság, tisztaság, pormentesség, szárazság, elõ írt lejtés, elõ írt hajlatképzés, megfelelõ hõ mérséklet.

3.1 Alapozó, kellõ sítõ réteg Az alapozó bevonat célja a fö lékerülõ , ragasztással rö gzített réteg jobb tapadásának elõ segítése. Az alapozó bevonatot oldó szeres anyag esetén száraz, emulzió s kellõ sítõ anyag esetén nedves, de nem vizes felületre gépi szó rással, kenõ kefével vagy mû anyagfilc hengerrel kell egyenletes vastagságban a teljes felületen felhordani.

3.2 Elválasztó, felületkiegyenlítõ réteg Az elválasztó ill. felületkiegyenlítõ réteg alkalmas az aljzat repedéseinek áthidalására ill. a fö lékerülõ rétegek megvédésére az aljzat érdességétõ l, esetleg vegyi hatásátó l. Elválasztó réteg lehet párazáró réteg szabadon fektetve, pontszerû vagy megszakított sávos leragasztással, üvegfátyolbetétes perforált bitumenes lemez vagy polietilén fó lia, mû anyag filc, lágy mû anyaghab paplan, csapadékvíz elleni szigetelõ lemez.

3.3 Párazáró, páranyomás kiegyenlítõ réteg A pára elleni védõ réteg elhelyezhetõ szabadon fektetve, pontszerû vagy sávos rö gzítõ ragasztással, illetve teljes felületû leragasztással. Bitumenes lemezek alkalmazásánál az átfedéseket, toldásokat ö ssze kell ragasztani. Mû anyaglemezek esetén ezeket az adott rendszerhez tartozó ö ntapadó szalagokkal, egyes esetekben oldó szeres ragasztással (un. hideg hegesztés) vagy forró levegõ s hegesztéssel kell ö sszekapcsolni. A páravédelmi réteget falakra , felépítmények lábazatára legalább a hõ szigetelés magasságáig fel kell hajtani és le kell zárni. Az áttö résekhez párazáró mó don kell csatlakozni.

3.4 Hõ szigetelõ réteg A hõ szigetelõ táblákat vagy a tekercselt hõ szigetelést a szél szívó hatása ellen rö gzíteni kell. Ez teljes vagy részleges felületû ragasztás, leterheléses vagy mechanikai rö gzítés lehet. A hõ szigetelõ lemezeket vagy táblákat kö tésben, lehetõ leg zárt ütkö zési hézagokkal kell elhelyezni. Amennyiben olyan hõ szigetelõ anyagok kerülnek beépítésre, amelyek hõ mérséklet külö nbségbõ l adó dó méretváltozása a csapadékvíz elleni szigetelésre káros lehet, akkor a hõ és csapadékvíz elleni szigetelés kö zéelválasztó réteget kell fektetni. Habüveg hõ szigetelõ lapokat betonfelületre forró bitumennel vagy más alkalmas ragasztó val teljes felületen kell ragasztani. Kéthéjú hidegtetõ knél nem terhelhetõ , laza hõ szigetelõ anyagok is alkalmazható k. Fordított rétegrendszerû tetõ szigetelésnél a hõ szigetelés csak erre alkalmas zártcellás extrudált polisztirolhab lemezekkel készülhet az alábbiak figyelembevételével: ⇒ fordított rétegrendû tetõ szigetelést monolit vasbeton tetõ fö démre célszerû készíteni, ⇒ a hõ szigetelõ réteget egyrétegû en, lépcsõ s illeszkedésû lemezekkel kell készíteni, ⇒ a hõ szigetelõ rétegre mû anyag fátyol szû rõ réteget kell teríteni annak érdekében, hogy idegen anyagok ne kerüljenek a hõ szigetelésre vagy alá, ⇒ a tetõ fö dém lejtését úgy kell megtervezni, hogy a hõ szigetelõ réteg alatt lefolyástalan területek, tó csák ne keletkezzenek, 29

⇒ a hõ szigetelõ réteget le kell terhelni, ⇒ a hõ veszteségek csö kkentésére 1 m-rel nö velni kell a hõ szigetelõ réteg vastagságát, ⇒ a hõ szigetelésre kerülõ rétegek tegyék lehetõ véa szabad páradiffúzió t.

3.5 Gõ znyomást kiegyenlítõ és/vagy elválasztó réteg A gõ znyomás kiegyenlítõ dik, ha a csapadékvíz elleni szigetelés elsõ rétege pontszerû vagy megszakított sávos rö gzítõ ragasztással készül vagy ha alá kavicshintésû lemezt vagy mû anyag filcet fektetnek, ami megakadályozza a csapadékvíz elleni szigetelés teljes felületû felfekvését, letapadását. Á sványgyapot vagy egyéb, diffúzió t lehetõ vétevõ hõ szigetelõ anyagoknál a kiegyenlítõ dés magában a hõ szigetelõ anyagban kö vetkezik be, ezért ezekre a csapadékvíz elleni szigetelés teljes felületen leragasztható . Nagy testsû rû ségû keményhab táblás hõ szigetelés alkalmazása esetén a csapadékvíz elleni szigetelés teljes felületû elválasztása szükséges (pl.: mû anyag filc vagy üvegfátyol elválasztó réteg kö zbeiktatásával).

3.6 Csapadékvíz elleni szigetelés A csapadékvíz elleni szigetelés a tetõ szigetelések túlnyomó tö bbsége esetében lemez jellegû réteget jelent, amelyben a vízszigetelõ lemezek rétegszáma, toldása és az aljzatfelülethez való rö gzítése az alkalmazott termék anyagátó l, tulajdonságaitó l függõ en tö bbféle lehet. Az alkalmazott rétegszám szerint: ⇒ Az oxidáció s bitumenes vékonylemez csapadékvíz elleni szigetelés esetén a bitumenes lemezek száma 3, de a legfelsõ réteg csak modifikált, más néven polimerbitumenes lemezzel készülhet. Papír hordozó rétegû bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelésként nem ajánlható korhadó tulajdonsága miatt. ⇒ Hegeszthetõ bitumenes vastaglemez csapadékvíz elleni szigetelés 2 rétegben készítendõ . A záró lemez minden esetben modifikált bitumenes lemezbõ l készítendõ . A záró lemeznek legalább 4 mm vastagnak kell lennie a felületvédelem nélkül. ( Ú j tetõ kö n csak akkor készíthetõ egyrétegû lemezszigetelés modifikált bitumenes vastaglemezbõ l, ha az alkalmazandó anyag egyrétegû szigetelésként lett kifejlesztve és engedélyezve.) ⇒ Mû anyag lemezszigetelések esetén általában egy rétegbõ l áll a csapadékvíz elleni szigetelés.

A vízszigetelõlemezek toldá sa, á tlapolá sa – á ltalá nos szabá lyok: a bitumenes lemezek á tlapolá si szélessége min.8 cm, mû anyag lemezek esetén az á tlapolá si szélesség min. 5 cm. Több él talá lkozá sá ná l há rom lemezrétegnél több nem kerülhet egymá sra. Többrétegû szigeteléseknél az egyes rétegek azonos irá nyú á tlapolá sai nem kerülhetnek egymá s fölé. – az á tlapolá s technikai kivitelezése (készítésmódja): ⇒ bitumenes lemezek esetében forró bitumenes ragasztással (ritkán adhézív ragasztó val), hegeszthetõ bitumenes lemezek esetében lángolvasztásos hegesztéssel, ⇒ Thermoplasztikus (hõ re lágyuló ) mû anyaglemezek esetében: ⇒ oldó szeres (un. hideg) hegesztéssel, ⇒ forró levegős hegesztéssel, ⇒ nagyfrekvenciás hegesztéssel lehet az átlapolt lemezszéleket egyesíteni. ⇒ Kaucsuk-elasztomer (gumiszerű tulajdonságokkal rendelkező) vízszigetelő lemezek esetében: ⇒ kontakt ragasztó val, ⇒ tö mítőszalaggal, 30

⇒ meleg vulkanizálással (üzemben) alakítható ki az átlapolásos kapcsolat. Az egyes á tlapolá si eljá rá sok rövid ismertetése műanyag lemezek esetében:

Oldószeres (hideg) hegesztésnél a lemezek felületét az arra alkalmas oldószer (pl. lá gy PVC-nél tetrahidrofurá n /THF/) felhaszná lá sá val fellá gyítjá k, majd a két anyag erőteljes összenyomá sá val, hengerlésével (pl. szilikon hengerrel) homogén kapcsolatot hoznak létre.

Forrólevegős hegesztésnél az anyag felületét forró levegővel megolvasztjá k, majd a két lemez erőteljes összenyomá sá val és hengerlésével homogén kapcsolatot hoznak létre.

Kontakt ragasztá sos eljá rá s alkalmazá sa esetén az érintett lemezfelületeket az adott anyaghoz előírt vegyszerrel megtisztítjá k, majd a ragasztóanyag felhordá sa utá n a lemezeket a léghőmérséklettől függő előírt "nyitvatartá si idő" utá n nyomá ssal egymá sra simítjá k. A ragasztá s szélessége legalá bb 5 cm.

Tö mítőszalagos összekapcsolá s esetén a legalá bb 4 cm széles, mindkét oldalá n tapadó szalagot az előzőleg megtisztított felületek közé helyezik, majd a két lemezt összenyomjá k és lesimítjá k.

Meleg vulkanizá lá sos kapcsolatot üzemben összeá llított szigetelő leplek készítésénél alkalmaznak. A vulkanizá lá s az érintett anyagok tulajdonsá gait nem befolyá solja.

Vízszintes irá nyú erők felvétele műanyag lemezeknél A csapadékvíz elleni szigetelő lemezeket a vízszintes irányú erőhatások felvételére a tetőszélekhez, falakhoz és tetőfelépítményekhez — a szigetelés síkjában — mechanikailag rö gzíteni kell. A vízszigetelő lemezek lecsúszá s elleni biztosítása 5%-nál meredekebb hajlású tetők esetén: ( mert meg kell akadályozni a rétegek napsugárzás okozta felmelegedéséből eredő lecsúszását; ez leggyakrabban a bitumennel leragasztott lemezek ragasztó rétegének megolvadásábó l kö vetkezhet.) A megelõzés lehetõségei: ⇒ A szigetelõ lemezek felsõ szélének rejtett mechanikai rö gzítése. ⇒ A szigetelõ lemezek leerõ sítése fémszalagokkal, dübelekkel vagy fó liabádoggal. (Fó liabádog a vékony fémlemez rétegre gyárilag felhordott kétoldali vékony mû anyag réteggel — anyaga azonos a mû anyag vízszigetelõ lemez anyagával — készített kiegészítõ elem, amihez a vízszigetelés pl. hideg hegesztéssel kö zvetlenül hozzákapcsolható .) ⇒ A szigetelõ lemezek tetõ gerincen való áthajlítása, majd mechanikai rö gzítése. ⇒ E célra alkalmas lángolvasztással ragasztható lemezek használata. ⇒ E célra megfelelõ ragasztó anyag használata. ⇒ Nagy húzó szilárdságú (pl. üvegszö vet betétes) lemez használata.

31

⇒ A lemezsávok lejtésirányú fektetése. ⇒ A lemezhosszak megosztása.

A csapadékvíz elleni szigetelõlemezek szélszívá s elleni rö gzítése A csapadékvíz elleni szigeteléseket a szél szívó hatása ellen leterheléssel, leragasztá ssal vagy mechanikailag lehet rö gzíteni. A szélteher nagyságát a tervezés során az érvényes szabvány alapján kell meghatározni. Kiemelkedõ helyen álló és 20 m magasságot meghaladó épület esetén a tervezõ kö teles megadni a vízszigetelés szélszívás elleni rö gzítésére elõ irányzott külö n intézkedéseket. A tetõ k egyes részleteire a szélszívás külö nbö zõ képpen hat, ezért a védekezés szempontjábó l ajánlatos a felületeket szélsõ sávra, sarok- és belsõ mezõ kre osztani, mivel a széleken és a sarkokon nagyobb igénybevételre lehet számítani.

Rö gzítés leterheléssel A leterhelõréteg lehet: ⇒ legalább 5 cm vastagságban egyenletesen elterítve ∅16/32 mm méretû kavics leterhelés, ⇒ lapburkolat kavicságyazaton, kõ zúzalékon vagy a csapadékvíz elleni szigetelés felületére fektetett védõ -elválasztó rétegen legalább 40/40/4 cm méretû fagyálló beton (vagy azzal azonos értékû ) járó lapokbó l, ⇒ hasznosított tetõ k esetén az alkalmazott burkolati réteg, (pl. terasztetõ , zö ldtetõ vagy parkoló tetõ rétegei).

Rö gzítés ragasztá ssal A ragasztás technikája jelentõ s mértékben függ a vízszigetelés anyagátó l, a termék felépítésétõ l és az aljzat jellegétõ l és minõ ségétõ l. A kö vetkezõ kben rö viden ismertetjük az egyes ragasztási technikákat az alkalmazott aljzattó l függõ en. Ragasztá s betonra és hõszigetelõanyagokra: ⇒ Ragasztással csak megfelelõ en tapadó képes aljzatra lehet rö gzíteni. Bitumenes ragasztás elõ tt bitumenes alapozó réteget kell a felületekre felhordani. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelés elsõ rétegét teljes felülettel csak perforált, üvegfátyol-betétes bitumenes lemezre szabad ragasztani. Egyéb aljzatokra csak pontszerû en vagy szakaszos sávokban szabad a vízszigetelést leragasztani. ⇒ Az aljzatok legyenek olyan szilárdak, hogy a csapadékvíz elleni szigetelésben fellépõ erõ hatásokat károsodás nélkül legyenek képesek felvenni. A hõ szigetelõ táblák leragasztásának mértéke a szélszívás nagyságához igazodjon. (Á ltalános esetben a hõ szigetelés leragasztása a felület kb. 50%-ában tö rténik.) ⇒ Á sványgyapot hõ szigetelõ rétegre a csapadékvíz elleni szigetelést a tetõ szélsõ sávjaiban és a sarokmezõ kben teljes felülettel kell leragasztani. ⇒ A nem megfelelõ tapadó képességû aljzatoknál a ragasztáson kívül mechanikai rö gzítést is kell alkalmazni. Ragasztá s acél trapézlemezre: ⇒ Párazáró vagy hõ szigetelõ réteg acél trapézlemezre való ragasztására hidegragasztó t célszerû használni. A tetõ szigetelés rétegeinek felfekvési stabilítását a párazáró réteg beépítése javíthatja.

32

⇒ A tetõ szélsõ sávjain és a sarokmezõ kben kiegészítõ mechanikai rö gzítést is kell alkalmazni és nem maradhat el a vízszigetelés hajlatrö gzítése sem. ⇒ A párazáró , párafékezõ lemezeket a trapézlemez vályúival párhuzamosan, a négyzettõ l eltérõ alakú hõ szigetelõ táblákat pedig a lemezvályúkra merõ legesen kell fektetni.

Mechanikai rö gzítés Mechanikai rö gzítést leggyakrabban acél trapézlemez tetõ fö démre kerülõ tetõ szigetelés esetén alkalmaznak. A rö gzítés lehet pontonkénti, vonalmenti vagy sá vszerû . ⇒ A rö gzítések sû rû ségét, számát, helyét a szélterhelés és a rö gzítõ elemek teherbírása alapján kell megállapítani. A leerõ sítések száma a számítástó l függetlenül nem lehet kevesebb mint 3 db/m2. ⇒ Á ltalában a csapadékvíz elleni szigeteléssel együtt a teljes rétegrend leerõ sítésre kerül, de külö nö sen nagy távolságú rö gzítésnél a hõ szigetelõ réteget külö n le kell fogatni. ⇒ A vonalmenti rö gzítést a csapadékvíz elleni szigetelés átfedései alatt kell alkalmazni. ⇒ Sávszerû mechanikai rö gzítést fém sínekkel, szalagokkal készítenek és a lefogatást a vízszigetelés anyagával vízhatlanul külö n lezárják. ⇒ Acél trapézlemez tetõ fö démeken a tetõ szigetelést csak a lemezbordák felsõ felületéhez szabad rö gzíteni. A rö gzítõ elemek legkisebb távolsága egymástó l 20 cm lehet. Rö gzítés szegezéssel: Deszka aljzatra kerülõ csapadékvíz elleni szigetelést a lemezátfedések alatt korró zió ellen védett nagy fejátmérõ jû szegekkel (fedéllemez szeg, un pépszeg) kell rö gzíteni.

3.7 Felületvédelem és burkolatok Kö nnyû felü letvédelemként alkalmazható gyári felület-védelemmel ellátott záró lemez vagy világos színû bevonat ill. mázréteg. Fontosabb tudnivaló k: ⇒ A bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelés felsõ rétegének (záró lemezének) polimerbitumenes lemeznek kell lennie. Az elasztomer (SBS) bitumenes záró lemez minden esetben, míg a plasztomer (APP) bitumenes lemez nem minden esetben igényel felületvédelmet. ⇒ A felületvédelemnek a lemez anyagával tartó san ö sszeférhetõ nek kell lenni. A nehéz felü letvédelem kategó riájába tartoznak a kavics-leterhelések, a járható burkolatok és általában a hasznosított tetõ k burkolati rétegei. ⇒ A kavics leterhelés mosott és iszapmentes ∅ 16/32 mm szemcseméretû kavicsszemcsékbõ l készül min. 5 cm vastagságban. A rétegvastagság meghatározásánál tekintettel kell lenni a várható szélerõ nagyságára. Alacsony tetõ szegély esetén gondoskodni kell arró l, hogy a szél ne tudja vihar esetén lesodorni a kavicsréteget. ⇒ A járható burkolatok általában beton járó lapokkal vagy idomelemekkel készülnek legalább 3 cm vastag zúzalék ágyazásra. Mû anyag vízszigetelés esetén az ágyazat alá védõ elválasztó réteget kell kö zbeiktatni. ⇒ Hasznosított tetõ k burkolatánál lehetõ leg kerülni kell a helyszínen ö ntö tt vagy leragasztott lapokkal készített burkolatot.(A nö vényzettel telepített tetõ k (zö ldtetõ k) részletesebb bemutatása külö n fejezetben tö rténik.)

3.8 Fejlesztési tendenciák, szempontok Az építõ ipar általános fejlõ désével, az építésiparosítás szempontjainak megfogalmazó dása után a tetõ szigetelések területén is megjelentek a magasabb üzemi készültségi fokú, általában 33

tö bb külö nbö zõ funkció jú réteget is magukba foglaló építõ elemek. A hõ szigetelés és a vízszigetelés alsó rétegeinek "ö sszevonása" tekintetében két fõ irányzat alakult ki. Az egyik a tá rsított tá blá s tetõszigetelések csoportját eredményezte, amelynek elterjedtebb változata a két szélén túlnyúló szigetelõ lemezzel a felsõ oldalán kasírozott keményhab hõ szigetelõ tábla (9. ábra). A kasírozott táblák esetén külfö ldö n szokásos megoldás az elõ regyártott hõ szigetelõ táblák vastagsági változtatásával (egy- ill, kétirányban lejtõ s elemek készítésével) felül sík záró fö démen a végleges lejtésviszonyokat ezen elemek alkalmazásával kialakítani. Természetesen ez a gondos gyártáselõ készítést, elemkiosztást és beépítést igénylõ eljárás, terv szerint sorszámozott elemekkel, pontos fektetési utasítással az általánosan megszokottnál szervezettebb, fegyelmezettebb helyszíni munkát igényel. A társított táblás tetõ szigetelések másik hazánkban is kipró bált változata a Phoenix cég fekvõ szálas száraz kõ zetgyapot hõ szigetelõ táblájára üzemben felkasírozott kétrétegû bitumenes lemez szigetelés, amelynél a felsõ réteg kö rben a szegélyeknél elmarad, hogy a kivitelezés során felhegesztett bitumenes takaró lemez sávokkal zárják le a háló s rendszerben feltett táblás tetõ szigetelés hézagait (9. ábra). A fekvõ -szálas kõ zetgyapot lemez alkalmazása a páranyomás kiegyenlítés szempontjábó l nagyon kedvezõ , kár, hogy e termék hazai gyártására tett elõ készületek megszakadtak. A másik jellegzetes változata a társított hõ szigetelésnek a Roll-bahn jellegû tekercs, amelynek a vízszigetelõ rétegre erõ sített "felszeletelt" hõ szigetelõ rétege lehetõ véteszi a tekercs alakban való szállítást és elõ készítést. A lemez oldalirányú átfedõ túlnyúlása biztosítja az ö sszefüggõ fektetés lehetõ ségét. Ennek a változatnak a hazai megjelenési formája ISOROLL néven kerül alkalmazásra (9. ábra). A hõ szigetelõ funkció jú keményhab elemek alsó felületének bordázásával páracsatornák kialakítására is alkalmassá tehetõ k. Az alsó felületén alumínium fó liával kasírozott páracsatornás hõ szigetelõ elemek kö zétartozik például a Tekurat lemez, amelynek már hazai alkalmazására is sor került (9. ábralap jobboldali felsõ ábra). A lapostetõ szigetelések építési technoló giájának fejlesztése talán leginkább a rö gzítéstechnika változásával jellemezhetõ . A korábban túlnyomó részt ragasztással való rétegö sszeépítést és rö gzítést egyre gyakrabban helyettesítik mechanikai rö gzítéssel. A rö gzítéstechnika külö nbö zõ megoldásainak bemutatása elõ tt célszerû kétfeléválasztani e témát. Elõ szö r az egyes rétegek egymáshoz rö gzítésének megoldásait mutatjuk be; például a csapadékvíz elleni szigetelés és a hõ szigetelés egymáshoz erõ sítését az egyenes rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ knél. A korábbi idõ szakban leggyakrabban alkalmazott megoldás a hõ szigetelés felületére folytonosan felragasztott vízszigetelés volt. A lényegesen eltérõ fizikai és kémiai tulajdonságú rétegek folytonos ö sszekapcsolásábó l számos tetõ hiba keletkezett, hiszen elég csak például a keményhab hõ szigetelések méretvá ltozá sá ra utalni (hõ mérséklet változás hatására bekö vetkezett méretváltozás, ill. zsugorodás, vagy duzzadás) mint a csapadékszigetelés felgyû rõ dését, megnyúlását, illetve szakadását elõ idézõ okra. Az eltérõ mozgásokbó l eredõ hibák megelõ zésére elõ szö r megkíséreltek a foltszerû leragasztásra áttérni. Ennek mennyiségi, kiosztási bizonytalansága és a szélszívással szembeni csö kkent ellenállása újabb megoldásokat igényelt. Bitumenes hegeszthetõ vastaglemez pontszerû rö gzítésére mutat megoldást a 9. ábralap baloldalán látható kombináció , amikor a csapadékszigetelés felsõ rétege alatti alátétlemez tá rcsá s mechanikai rö gzítéssel pontszerû en a hõ szigetelésen keresztül a szilárd aljzathoz kapcsoló dik és az alátétlemezre teljes felületen ráolvasztott záró lemez tulajdonképpen az alátétlemezzel együtt kétrétegû rendszert alkotva pontszerû en 34

kapcsoló dik a szilárd aljzathoz. Természetesen ez a megoldás az ilyen mó don leszorított hõ szigetelõ réteg kedvezõ tlen mozgását is korlátozza. A vízszigetelõ réteg és a hõ szigetelõ réteg szétválasztását szolgálja az a hazánkban is elterjedt megoldás, hogy a hõ szigetelõ rétegre aljzatbeton kerül, mert ekkor vízszigetelés kemény, szilárd, semleges tulajdonságú aljzatra ragasztható . Ennek viszont hátránya lehet a nedves építési technoló gia és a már beépített hõ szigetelés épségének veszélyeztetése a betonozás során. A rö gzítéstechnika másik nagy problémakö re a hõ szigetelõ réteg rö gzítése. Régebben a már tradicionálisnak tekinthetõ lapostetõ rétegfelépítéseknél túlnyomó részt ez ragasztással tö rtént, fõ ként forró bitumenes (pl. K3-as) leragasztással. A hõ szigetelõ táblák gyakori "vándorlása", kúszása ráirányította a figyelmet e rö gzítési mó d megbízhatatlanságára. A tetõ diagnosztikát végzõ szakértõ k sokáig tanácstalanul álltak a kúszá s — azaz a hõ szigetelõ keményhab táblák vándorlása — jelensége elõ tt. A legutó bbi idõ szak felismerése, hogy a forró bitumennel a szilárd záró fö démre, ill. aljzatra leragasztott habtáblák ragasztása a téli fû tési idõ szakban gyengébb, mint például a felülrõ l a hõ szigetelésre ragasztott mû anyaglemez csapadékvíz elleni szigetelésre zsugorodásábó l származó húzó erõ , ezért a hõ szigetelõ táblák elmozdulnak és a feszültség halmozó dásának szakaszain elszakítják a vízszigetelést. Ez a jelenség nem fordulhat elõ mechanikus rö gzítésû hõ szigetelõ táblák esetén. Ez is egyik oka annak, hogy napjainkban egyre inkább terjed a hõ szigetelõ táblák mechanikai rö gzítése. Az automata tárcsaelhelyezõ szettek, célgépek elterjedésével ez az eljárás való színû leg még jobban uralkodó vá válik. Ha mechanikai rö gzítés esetén a hõ szigetelés alatt intenzív párazáró réteg kerül beépítésre, akkor annak átlyukasztása nyilván csö kkenti a párazáró képességet, bár létezik olyan elmélet, hogy a rö gzítõ dübel elõ tti csavarmenetek az alkalmazott alumínium fó liát az átlyukasztás kerületén leszorítják a szilárd aljzathoz. Mû anyag, elsõ sorban lágy PVC lemez csapadékvíz elleni szigeteléseknél a leragasztás hó lyagosodáshoz vezethet, a leterhelés a tö bbletsúly miatt hátrányos, ezért egyre inkább terjed a sávos leszorító léccel, vagy pontszerû tárcsás leszorítással alkalmazott mechanikai rö gzítés, amely a teljes rétegrendszer szélszívás elleni biztonságát is szolgálhatja és erõ tani szempontbó l is megbízható bban értékelhetõ a leragasztásos megoldásnál. A mû anyag elsõ sorban a lágy PVC-csapadékvíz elleni szigetelések tö bbségének alkalmazása esetén egyébként is kerülendõ a hõ szigetelés forró bitumennel való leragasztása - anyagtani és technoló giai ö sszeférhetetlenség okán is, tehát ilyen esetekben a mechanikai rö gzítés vagy a leterheléssel való rö gzítés megoldása javasolható . Mû anyaglemez csapadékvíz elleni szigetelések rö gzítésénél lehetõ ség van a mechanikai rö gzítés és a ragasztá s kombiná ciójá ra is, pl. olyan formában, hogy a szegélyezéseknél vonalmenti mechanikai rö gzítésre kerül sor szorító léccel, a szigetelési mezõ ben a lemezsávok hosszirányú átfedésének vonalában átlapolással takart pontszerû mechanikai rö gzítést lehet alkalmazni, a lemezsávok kö zépvonalában pedig egy-két deciméter szélességben sávos ragasztás szolgál arra, hogy a szélszívás ne tudja megemelni a lemezt az átlapolási szakaszok kö zö tt. A használati tetõ k (pl. a járható terasztetõ , az un. zö ld tetõ ) teljes rétegfelépítését rendszerint a leterheléses rö gzítés oldja meg megfelelõ en. Kavicsleterhelés esetén, ha alacsony attikával szegélyezett a tetõ , gondoskodni kell a kavicsréteg biztonságos rö gzítésérõ l is (pl. mû anyag háló ), mert vihar esetén a szél lehordhatja a szegély mentén a kavicsot a tetõ rõ l. Ismerünk olyan káresetet, amikor az épület kö rül parkoló gépkocsikban kavicsleszó ró dás miatt jelentõ s kár keletkezett. A járható terasztetõ k építésének igénye újbó l megnö vekedett. A rétegfelépítés fejlõ désének eredményeibõ l kö vetkezik, hogy napjainkban már hiba lenne a szû rõ beton és habarcsba ágyazott lapburkolat alkalmazása, hiszen ekkor a csapadékvíz elleni szigetelés és hõ szigetelés

35

állapota nem ellenõ rizhetõ , javításuk nagy nehézségekbe ütkö zik. Helyettük finoman illesztett, jó minõ ségû , szárazon fektetett lapburkolat készíthetõ kavicságyazatra, vagy a lapok sarkait alátámasztó , esetleg magassági értelemben szabályozható sarukat is alkalmazhatunk. A járható tetõ egyik fejlõ dõ változata a jármû vel járható lapostetõ . Kialakításának egyik fontos feltétele a terhelést alakváltozás nélkül elviselõ hõ szigetelõ réteg (ideális a kemény habüveg tábla) a másik pedig az elindulásbó l és fékezésbõ l adó dó vízszintes irányú csúsztató erõ k felvétele. Ezt rendszerint a dilatált útburkolati-táblák speciális hézagkialakításával, ill. fém kiegészítõ sávok beillesztésével oldják meg.

A 3. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1. Milyen fejlõ dési irá nyzatok alakultak ki a tetõ szigetelés rétegeinek összevoná sá ra, elõ regyá rtá sá ra? 2. Jellemezze a tetõ szigetelések beépítésénél alkalmazható rögzítéstechniká kat! 3. Milyen következményei lehetnek a beépített hõ szigetelõ tá blá k méretvá ltozá sá nak? 4. Ismertesse a hõ szigetelõ tá blá k rögzítési lehetõ ségeit és a rögzítésmód megvá lasztá sá nak legfontosabb szempontjait! 5. Miért nem célszerû a hõ szigetelõ leragasztá sa?

tá blá k forró bitumennel végzett teljes felületû

6. Mi lehet az indoka mû anyag lemez csapadékvíz elleni szigetelés sá vos leragasztá ssal kombiná lt mechanikai rögzítésének? 7. Ismertesse és hasonlítsa össze a já rható terasztetõ k hagyomá nyos és korszerû rétegfelépítési megoldá sait! 8. Melyek a legfontosabb tudnivalók a já rmû vel já rható tetõ k kialakítá sá ról?

36

4. Zöldtetok Az építési tevékenység kö vetkeztében nö vekvõ sû rû n beépített városi területek egyre inkább csö kkentik az élõ vegetáció val borított felületet, ezáltal folyamatosan rontva az ember életfeltételeit. Az egészséges kö rnyezet egyik fontos feltétele a megfelelõ nö vényzet jelenléte. Amit globálisan a tró pusi esõ erdõ k jelentenek, az a modern nagyvárosi kö rnyezetben a zö ldterület. A nö vényzet visszahozása az épített kö rnyezetbe nem teljesen új keletû tö rekvés. Az ó kori és a kö zépkori uralkodó k fényû zésének számító megoldások után az euró pai polgárság is megpró bált tetõ kertek formájában némi természetet visszacsempészni a mesterséges kö rnyezetbe. A tö rténelem korábbi korszakaiban ritka külö nlegességnek számító tetõ kert számos problémát vetett fel, amit annakidején még nem tudtak teljes egészében megoldani. A XX. század utolsó harmadában teremtõ dtek meg az ún. zö ld építészet feltételei. Ezalatt ma már nemcsak tetõ kertet, hanem a nagyméretû felületek extenzív és intenzív zö ldesítését is értjük, továbbá ide tartoznak az un. zö ld homlokzatok is. A homlokzatok nö vényzettel való spontán befuttatása helyett léteznek olyan gondosan megtervezett "zö ld" homlokzati rendszerek is amelyeknél a nö vényzetet fogadó szerkezet kialakítása, a nö vényzet ápolása és gondozása, sokkal hatékonyabban megoldott, mint a tö rténelmi elõ dö knél. Ezek után térjünk vissza a zö ldtetõ khö z, mint az ö koló giai helyzet javításának ma már hatékonyan alkalmazható eszkö zéhez. Szemirámisz függõ A tetõ kert fogalma szinte egyidõ s az emberiség építõ tevékenységével. kertje (rekonstrukció ) Az ó kor hét csodája kö zö tt emlegetetett Szemirá misz fü ggõkertje után a tö rténelem során tö bbszö r elõ fordult a tetõ k nö vényzettel való telepítésének igénye, a ró mai birodalom korában és a kö zépkorban tö bbnyire az uralkodó k fényû zéseként való sult meg, de az újkor és külö nö sen a XX. század modern építészete már programszerû en számolt vele. Külö n utat járt be az É szak-Euró pában kialakult népi építészet, amelynek egyik jellegzetes vonása a lejtõs fü vesített tetõk alkalmazása. Napjainkban elsõ sorban a sû rû n beépített városi területeken okoz gondot a zö ldterületek hiánya, ezért az ö koló gikus építés hívei Euró pában néhány évtizede már intenzíven foglalkoznak a nö vényzettel fedett városi felületek visszapó tlásának mû szaki és kertépítési kérdéseivel. A tö rténelem korábbi korszakaiban a ritka külö nlegességnek tekintett tetõ kert kialakításának mû szaki-technoló giai feltételei még nem alakultak ki - tehát a tö meges elterjedésre nem volt lehetõ ség. A füvesített tetõ k és tetõ kertek kialakításának Nyugat-Euró pai tapasztalatai az elmúlt 15 évben olyan gazdag ismeretanyaghoz vezettek, amelynek alkalmazása a korszerû tetõ szigetelési anyagválasztékbó l már lehetõ véteszi kifogástalan rétegfelépítésû , jó l mû kö dõ zö ldtetõ k kialakítását. Például a Németországban, Ausztriában, Svájcban bevezetett zö ldtetõ s megoldások a rétegfelépítés és a segédanyagok tekintetében jó l adaptálható k. A nö vényválaszték meghatározása, az ápolás technikájának és mértékének megállapítása viszont a fö ldrajzi, idõ járási tényezõ ktõ l függ, tehát nem vehetõ át kö zvetlenül. Hazai zö ld tetõ knél elsõ sorban a Magyarországon honos fajok, illetve már régó ta akklimatizáló dott külfö ldi fajok alkalmazása jö het szó ba. Jó esély van a meleg és szárazságtû rõ hazai parlagi fû félék füvesített tetõ n való hasznosítására. 37

A hetvenes évek végéig Euró pában zö ld tetõ alatt az ún. intenzív tetõ kert jellegû zö ldesítést értették. Az utó bbi tíz évben bekö vetkezett szemléletváltozás eredménye az extenzív tetõ k elterjedése. Ezeknél a tetõ knél az ö koló giai és városépítési szempontok nagyobb szerepet kaptak, külö nö sen a nagyfelületû ipari csarnoktetõ knél. Az intenzív tetõ k kö rében folytatott vizsgálatok azt mutatták, hogy a tetõ kertek kö zvetlen igénybevétele csekély. A kö ltségek csö kkentésére való tö rekvés, valamint a kevésbéterhelhetõ tetõ szerkezetek egyaránt a kisebb rétegvastagságú, olcsó bban megvaló sítható extenzív zö ldtetõ alkalmazásának irányába hatottak. Az egyszerû bb kivitelezés és fenntartás lehetõ sége is az extenzív megoldást helyezi elõ térbe. Az intenzív tetõ kertek bõ víz- és tápanyagellátás mellett szépen fejlõ dtek, de ápolás nélkül magukra hagyva általában nem bizonyultak tartó snak. Extenzív tetõ knél elõ térbe kerültek az ún. szárazgyepek, sztyeppevegetáció k és a spontán kialakuló és fennmaradó nö vényzet lehetõ vététele. Megfigyelték, hogy a spontán nö vényzet gondozás nélkül is képes évente újjászületni. Az É szak-Euró pában elterjedt zö ldesítési megoldásoknál általában vastagabb vegetáció s réteget alkalmaztak. Ezeken a területeken a hazainál jó val tö bb csapadék és magasabb értékû átlagos légnedvesség jellemzõ . Kö zép-Euró pában az idõ járási feltételek a zö ldtetõ k számára kissékedvezõ tlenebbek. Szárazabb az éghajlat és nagyobb a hõ mérsékleti ingadozás. Ezért extenzív zö ldtetõ k esetén gondosan kell megtervezni a tetõ nedvességháztartását. Ilyenkor jelentõ s szerephez juthatnak a külö nbö zõ drenázs rétegek és a lejtés mértéke, valamint a vízelvezetés mó dja. Jó fennmaradási esélye van az un. egyszerû bb intenzív zö ldesítésnek, ami némi ápolással már Kö zép-Euró pában is életképes lehet. Ebben a kategó riában ápolásnak a szükség szerinti vízutánpó tlás, idõ szakos tápanyagellátás, illetve kaszálás vagy nyírás tekinthetõ . A nemzetkö zi tetõ zö ldesítési gyakorlat, valamint a már ismert hazai zö ldtetõ s kísérletek alapján megállapítható , hogy ma már reális lehetõ ség van az épületek által elfoglalt zö ldterületek visszapó tlására. A városokban nagy számban meglévõ és épülõ lapostetõ k ö koló giailag aktív felületekkéalakítható k. A füvesített tetõ k, ill. tetõ kertek számos elõ nyt nyújtanak a Le Corbusier hagyományos tetõ szigetelésekkel és terasztetõ kkel szemben. elképzelése Kö zismert elõ ny a kellemes, megnyugtató látvány. A zö ldfelület külö nö sen alkalmas az épületek merev dobozszerû hatásának oldására. Az aktív élettér bõvítésének lehetõ ségére tetõkerttel századunk húszas éveiben már Le Corbusier is rámutatott a modern építészetrõ l meghirdetett tézisei kö zö tt. Az egészségesebb vá rosi kö rnyezet kialakításának igénye napjainkban egyre sürgetõ bbéválik, hiszen a levegõ gáz- és porszennyezése az elviselhetõ ség határértéke kö rül van. Az épületek felületeire visszahozott nö vényzet vízpá rologtató hatá sa és oxigéntermelése hozzájárulhat a helyi mikroklíma javításához. A párolgás szabályozza a levegõ hõ mérsékletét és páratartalmát, az oxigéntermeléssel tisztul a levegõ . A nö vényzet porlekö tõhatá sa ugyancsak jelentõ s és az eddigiektõ l kedvezõ bb, tisztább életkö rülményeket biztosít. A csapadékvíz visszatartá sá val, ill. a lefolyás késleltetésével a zö ldtetõ csö kkenti a csapadékcsatorna háló zat igénybevételét. A nö vényzettel kialakított tetõ k tö bblet hõszigetelõképessége javítja az épületek energiamérlegét,

38

energiahordozó megtakarításhoz vezethet. Kétségtelen tény, hogy a zö ldesítés tö bbletkö ltséggel jár, és az átlagosnál nagyobb felületegységre esõ tetõ tö meg erõ sebbre méretezett záró fö démszerkezetet kíván. Megjegyezendõ , hogy a kavicsterheléssel rö gzített tetõ szigetelések, ill. a járható terasztetõ k leterhelõ , ill. járó rétegének felületegységre jutó tö megébõ l a záró fö démre jutó terhelés mértéke általában nem haladja meg az extenzív zö ldtetõ rétegfelépítésébõ l adó dó igénybevételt. Tehát leterheléssel rö gzített csapadékvíz elleni szigetelésnél feltehetõ a kérdés, kavics, vagy fû ? Az ö koló giai szempontok ismeretében a helyes válasz nem kétséges. A zö ldtetõ ket a felhasználás jellegétõ l, a nö vényzet fajtájátó l és a vegetáció s réteg vastagságátó l függõ en szokás csoportosítani. Az extenzív zö ldtetõesetén a tetõ szigetelés felett igénytelen szárazságtû rõ nö vényzetbõ l és kis rétegvastagságú talajkeverékbõ l és vízmegtartó rétegbõ l kialakított tetõ rõ l beszélünk, amely nem szolgál állandó emberi tartó zkodásra. Az extenzív zö ldtetõ k teljes rétegvastagsága kisebb 20 cm-nél, a jellemzõ felületi tö meg kisebb 150 kg / m 2 -nél. Az extenzív nö vénytelepítés esetén a vegetáció s réteg szárazságtû rõ gyepek, alacsony nö vésû sziklakerti nö vények és sztyeppnö vényzet számára kerül kialakításra. Á ltalában nem igényel rendszeres gondozá st, kivéve a telepítési idõ szakot. Egyszerû bb extenzív tetõ esetén bizonyos gyakorlat után a tetõ szigetelõ k is elvégezhetik a vegetáció s réteg beépítését és a zö ldesítést. Az intenzív zö ldtetõjellemzõ je, hogy a tetõ szigetelés felett az extenzív tetõ nél vastagabb vegetáció s réteget tartalmaz és mint tetõ kert teljes értékû hasznosítást tesz lehetõ vé. Külö nbö zõ jellegû és térigényû nö vényzet befogadására alkalmas a vegyes nö vényzettõ l, a lombos vagy ö rö kzö ld fákig, bokrokig, cserjékig. Rendszeres gondozá st, tá panyagellá tá st igényel. Mint hasznosított tetõ való ban használati terület lehet, tehát a kertépítészet egyes elemeinek alkalmazása is lehetséges, azaz megjelenhetnek pergolák, burkolt kö zlekedõ k, árnyékoló k, pihenõ padok stb. Intenzív zö ldtetõ esetén a felépítmény vastagsága általában tö bb mint 20 cm. Gyakran 20 és 40 cm kö zö tt változik. Nagyobb gyö kérzetû nö vények esetén a gyö kerek fejlõ désének térigényét is biztosítani kell a vegetáció s réteggel. A kert-felépítmény felületi tö mege nagyobb 150 kg/m2-nél. Intenzív tetõ kert kialakítása szinte minden esetben team munkát igényel, azaz az építész, konstruktõ r, statikus és a kerttervezõ (kertészmérnö k) együttmû kö dése szükséges. A gyö kér elleni védelem természetesen megoldandó . Alapvetõ en kétféle gyö kérvédelem létezik. Az elválasztott rendszerû gyö kérvédelem esetén a csapadékvíz elleni szigetelõ lemez nem gyö kérálló , vagy való színû leg gyö kérálló , de az ellenállást igazoló FLL-teszt 4 éves idõ tartama még nem telt le, ezért ideiglenesen külö n gyö kérvédõ réteggel együtt alkalmazzák. Tehát az elválasztott rendszerû gyö kérvédelem esetén a vízszigetelésre külö nálló rétegként helyezik el a gyö kérvédõ réteget. Integrált gyö kérvédelem esetén maga a vízszigetelés bizonyítottan gyö kérálló , tehát külö n védelem nem szükséges. A gyakorlatban zö ldtetõ felépítményt tö bbnyire csak egyhéjú melegtetõ kre készítenek, mert a kéthéjú hidegtetõ k esetén a kö nnyû felsõ héj rendszerint nem alkalmas további terhek viselésére. E tekintetben kivételt képeznek a kö nnyû , csupán néhány cm vastag termõ réteget tartalmazó extenzív zö ldtetõ k. Zö ldtetõ készítésére egyaránt alkalmas az egyenes

39

rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ , a fordított rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ és a kettõ s hõ szigetelésû (duo) rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ .( 10. ábra ). Tetõ felújításnál a régi tetõ szigetelési rétegek megtartásával, új csapadékvíz elleni szigetelés alkalmazásával, ill. kiegészítõ hõ szigetelés készítésével alakítható ki a zö ldtetõ felépítmény aljzata. Természetesen a tö bbletteher ráépítése a régi tetõ re csak a tartó szerkezet kellõ mértékû (ellenõ rzö tt) teherbírása esetén lehetséges. Az egyenes rétegfelépítésû lapostetõ szigetelések esetén zö ldtetõ kialakításához az alulró l jö võ páraterhelést ki kell zárni, mert a szokásos pontszerû párakiszellõ zés alig lehetséges, ill. a párakiszellõ ztetõ csö vek látványa esztétikai szempontbó l is kerülendõ . Fordított rétegfelépítésû lapostetõ nél a zö ldtetõ felépítmény megválasztásánál tekintettel kell lenni a hõ szigetelés felúszás elleni leterhelésére is, tehát itt a sekély extenzív tetõ felépítés akadályba ütkö zhet. Kettõ s hõ szigetelésû (duo) lapostetõ szigetelésnél az alsó gyengébb minõ ségû , olcsó bb hõ szigetelõ rétegre kerül a vízszigetelés, majd az esetlegesen szükséges gyö kérvédõ réteg után kö vetkezik a felsõ hõ szigetelés, amelynek azonos minõ ségû nek kell lennie a fordított tetõ hõ szigetelésével. Itt a felúszási veszély kisebb mértékû , mint a fordított tetõ nél, de ennél a megoldásnál is számolni kell vele. Ha új tetõ szigetelésként készül a duo tetõ , akkor a párazáró réteget általában elhagyják (épületfizikai ellenõ rzés mellett). Ha régi egyenes rétegfelépítésû tetõ szigetelés felújításaként készül a duo tetõ (kiegészítõ hõ szigeteléssel), akkor az eredeti rétegfelépítés természetesen tartalmazhat párazáró , ill. páranyomást kiegyenlítõ réteget is. Régi tetõ szigetelések felújításánál elsõ sorban a kö nnyû extenzív zö ldesítések jö hetnek szó ba, hiszen rendszerint fö dém teherbírási korlátokkal kell számolni. Ilyen esetekben a vékony gyeptéglás, vagy az elõ kultivált vegetáció s paplan jellegû felépítmény alkalmazása lehet célszerû - a Kö zép-Euró pai klímára tekintettel - idõ szakos ápolással.

4.1 Zö ldtetõ k jellemzõ rétegei A legtö bb zö ldtetõ változatnál megjelennek azok a sajátos rétegek, amelyek részben a csapadékvíz elleni szigetelés védelmét — például a gyö kér átfúró dás ellen — részben pedig a nö vényzet táplálását, gyö kérzetének megkapaszkodását, nedvesség-utánpó tlását szolgálják. Eltérõ anyagú rétegek kö zö tt, ha kémiai ö sszeférhetõ ségük kétséges, semleges tulajdonságú elvá lasztó rétegek szükségesek. A talaj finom szemcséinek kiszó ró dását, kimosását és a távozását szû rõ (filter) réteg alkalmazásával lehet megakadályozni. A mindenkori tetõ szigetelésre kerülõ zö ldtetõ rétegrendszer legfontosabb funkcionális rétegeit a 10. ábra szemlélteti. A kö vetkezõ kben az egyes rétegekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivaló k kerülnek ismertetésre.

Gyö kér elleni védelem Amennyiben a vízszigetelés nem bizonyítottan gyö kérálló , kiegészítõ -gyö kér elleni védelemre van szükség. Gyö kérgátként polietilén szélesfó liát vagy PVC lemezt illetve fó liát alkalmaznak. Például a magasnyomású 0.40 mm vastagságú polietilén fó lia esetén a gyö kérvédõ fó lia 8 x 25 m-es darabokban készül és 1.5 m széles átfedéssel szokásos fektetni.

40

A gyö kér elleni védõ réteget a tetõ szigetelés kerületén, például az attikánál vagy falcsatlakozásnál a vízszigeteléssel azonos magasságig kell felvezetni. Á ltalános alapelv, hogy a vízszigetelõ és gyö kér ellen védõ réteget legalább 15 cm-rel a vegetáció s réteg felsõ szintje fö lékell felvezetni. A szegélyeknél felhajtott gyö kér elleni védõ réteg védelmérõ l, takarásáró l gondoskodni kell. Erre a célra alkalmas lehet például fémlemez burkolat vagy mû kõ szegély. Néhány bitumenes lemeztípusnál a gyö kér elleni védelmet úgy oldották meg, hogy a bitumenmasszába a gyártás során un. gyö kérmérget kevertek. A várható kedvezõ tlen kö rnyezeti hatások miatt ez a megoldás visszaszoruló ban van, ugyanis a tapasztalatok szerint a csapadékvíz idõ vel kioldja a lemezbõ l a gyö kérmérget, ami így a csapadékcsatornán keresztül a felszíni vizekbe, illetve a talajvízbe kerülhet. Páratechnikai szempontbó l kívánatos, hogy a gyö kér ellen védõ lemez páradiffúzió s ellenállása kisebb legyen az alatta lévõ vízszigetelõ lemezénél, ezért erre az alkalmazott anyagok kiválasztásánál tekintettel kell lenni.

Elvá lasztó réteg Kémiai szempontbó l ö ssze nem illõ rétegek esetén semleges anyagú vlies vagy filc réteg kö zbeiktatására kerül sor. Erre alkalmasak lehetnek például a nemszõ tt polipropilén vlies rétegek, amelyeket szárazon fektetnek legalább 10 cm széles átlapolással.

Mechanikai védõréteg Á ltalában filcszerû szõ nyegként leterített védõ réteget alkalmaznak 10 cm átfedéssel fektetve a vízszigetelés mechanikai hatásoktó l való megó vására. Ez a réteg elsõ sorban az anyagmozgatásbó l és a kertészeti tevékenységbõ l eredõ hatásoktó l védi meg a vízszigetelést. Egyúttal résztvesz a zö ldtetõ s felépítmény nedvességtárolásában, valamint egyes arra alkalmas rétegfelépítések esetén átgyö keresedése révén fokozza a magasabb nö vényzet stabilitását, elõ segíti a megkapaszkodást a szél és eró zió s hatások ellen. Az alkalmazott anyagok kiválasztásánál kerülni kell a mésztartalmú anyagokbó l készített védõ réteget, mert az a vízelvezetõ rendszerben mészhidrát lerakó dást okozhat és keresztmetszet csö kkenéshez vezethet, ami további meghibásodásokat eredményezhet a tetõ szigetelésben és kö rnyezetében.

Drená zs réteg Feladata a fö lö sleges vízmennyiség gyors elvezetése és a nö vényzet számára szükséges vízmennyiség visszatartása. A szû rõ réteggel együtt egyes drenázs rétegek résztvesznek a szû rés feladatában is, azaz korlátozzák a tápanyagok kimosó dását a finom szemcsék víz által való elhordását, ezáltal elõ segíti az eldugulás elkerülését. Egyes drenázs típusok a zö ldtetõ s felépítmény páradiffúzió s szellõ ztetését is biztosítják. A szivárgó - vízmegtartó drenázs rétegek anyag és elemválasztéka meglehetõ sen széleskö rû (ld. 11. ábra). Készülnek szemcsés anyagú, duzzasztott agyagkavics (11/a ábra), vagy egyszerû bb kavicsdrenázsok is. A duzzasztott agyagkavics vízfelvevõ képessége miatt külö nö sen alkalmas a vízmegtartó funkció ra. A gö mbö lyû szemcséjû folyami kavics inkább a szû rõ funkció t és járulékosan a leterhelõ funkció t látja el. Elterjedtek a poró zus vegetáció s tálcák (11/b ábra), amelyek átgyö keresedésük révén résztvesznek a nö vényzet rö gzítésében és pó rustartalmuknál fogva víztározó feladatuk is ellátható . Külö nö sen kis rétegvastagságú extenzív tetõ k zö ldesítésére alkalmasak az un. elõ kultivált vegetáció s paplanok, amelyek korhadásmentes anyagbó l készült szö vete kertészeti elõ készítés után termõ talajjal kitö ltve kö zvetlenül vegetáció s rétegként is szolgálhatnak ( 11/c ábra ). Gyakoriak drenázs rétegként a kemény mû anyagbó l (általában PVC-bõ l) formára sajtolt tálcák, amelyek leginkább PVC drenázs tálca részlete 41

tojástartó ra hasonlítanak és külö nö sen alkalmasak a felsõ oldalukon perforálva páradiffúzió s átszellõ ztetésre (11/d ábra). A mélyedéseikben pedig sokáig visszatarthatják a lefolyó csapadékvizet, ami száraz meleg idõ szakban visszapárologhat a vegetáció s rétegben. A tálca felfekvési felületei kö zö tt alkalmas a drenázs réteg átszellõ ztetésére is, egyúttal megakadályozva, hogy a mélyebbre hatoló gyö kerek befülledjenek. A szendvics jellegû drenázs elemek ( 11/e ábra) általában tö bbféle anyagbó l társított szerkezetek. Szö vet jellegû szû rõ -víztározó anyag és perforált kemény mû anyaglemez társított rétege ugyanúgy elõ fordul, mint formára sajtolt mû anyaghab és filcréteg társítása. A hõ szigetelõ anyagú drenázs tálcák (11/f ábra) alapelvükben hasonlítanak a sajtolt kemény mû anyaglemez tálcákhoz, viszont nagyobb vastagságukkal és kiegészítõ hõ szigetelõ képességükkel például jó l szolgálhatnak duo rétegfelépítés kialakításához. Alapvetõ en két fõ változatuk van. Az egyik: csekély hõ szigetelõ képességû , viszont újrahasznosított (recycling) anyagö sszetevõ ket tartalmaz, ennek a változatnak a tényleges hõ szigetelõ képessége a hõ technikai számításoknál nem vehetõ figyelembe. A másik: a kemény, zártcellás polisztirolhab változat jó minõ ségû - a fordított tetõ khö z alkalmazható - anyagbó l készül. Ennek a 14 cm magasságú változata például megkö zelítõ leg 4 cm vastag PS keményhablemeznek megfelelõ hõ szigetelõ képességû .

Szû rõréteg Ez a réteg meggátolja, hogy a finom talaj és tápanyagrészecskék a vegetáció s rétegbõ l a vízmegtartó rétegbe mosó djanak és annak vízáteresztõ képességét csö kkentsék. Erre a célra általában finom szö vésû , nem korhadó mû anyagszö vetet, filcet, vagy fátylat használnak. Vastagabb, erõ sebb szû rõ réteg egyúttal mechanikai védõ rétegként is szolgálhat. A szû rõ rétegnek jelentõ s húzó és átnyomó szilárdsága szükséges. Nem tartalmazhat nö vényzetre káros, oldó dó anyagot. Á tgyö keresedése révén ugyancsak résztvehet a nö vényzet stabil rö gzítésében. Mû kö dõ képessége a használat során nem csö kkenhet, nem akadályozhatja meg a felesleges víz elfolyását és nem szakíthatja meg a víz kapilláris feljutását a drenázs rétegbõ l. Szû rõ réteg funkció ra alkalmas a 200 g/m2-es felülettö megû polipropilén vlies termék.

Vegetá ciós réteg A vegetáció s réteg feladata a gyö keresedés biztosítása, a víz- és tápanyagellátás és tárolás megoldása és általában a nö vényzet ö koló giai szükségleteinek biztosítása. A vegetáció s réteg vastagsága a telepítésre szánt nö vényzet fajtájátó l, szükségleteitõ l és a fö dém teherbírásátó l függ. A vegetáció s réteg anyagát tekintve lehet helyi feljavított humuszréteg, külö nleges tetõ kerti termõ réteg és a drenázsoknál már ismertetett vegetáció s paplan. Az extenzív és intenzív zö ldtetõ k csoportosításánál már szerepelt, hogy a termõ réteg vastagsága szerint a két típus kö zö tt kö rülbelül 20 cm vastagság a határ. A szakirodalomban található még 15 cm-es határérték is, azonban a hazai viszonyokat tekintve talán a 20 cm-es felsõ határ a kedvezõ bb az extenzív tetõ knél. Ez az érték tulajdonképpen határos az egyszerû intenzív zö ldtetõ alsó rétegvastagsággal. Itt a külö nbség az ápolás jellegében és mértékében jelenik meg. Más csoportosításban extenzív tetõ nek tekinthetõ a nö vényzet vonatkozásában, ha a telepített nö vények magassága nem haladja meg a 15 cm-t. A vegetáció fejlõ désének szeszélyessége miatt ez azonban nem tekinthetõ merev határnak. Más szerzõ k kisebb bokrokat, cserjéket is megengednek extenzív tetõ n alkalmazni.

42

A termõ fö lddel szemben támasztandó kö vetelmények kö zül a legfontosabbak a kö vetkezõ k: – Legyen tartó san vízáteresztõ tulajdonságú, – Stabil és formatartó maradjon. Á lljon ellen az eró zió nak, – Vízzel telített térfogattö mege kisebb legyen mint 1000 kg / m 3 , – Kémhatása enyhén savas, azaz 5,5-6,5 PH érték kö zö tti legyen, – A tápanyagfelvétele és leadása hatékony legyen, – Vízzel telítetten is legalább 15 % légpó rustartalma legyen, – A talajréteg torló dó nedvességgel ne érintkezzen, – A talajt átszö võ gyö kérzet ne ló gjon be az esetleg visszatartott vízbe (pl. a drenázsnál), mert akkor elkorhadhat. Az alkalmazott termõ fö ld ö sszetétele tö bbféle lehet. A tö bbnyire kevert anyagú termõ fö ldekhez külö nféle adalékokat használnak. A leggyakoribb szerves alkotó elemek: komposzt, tõ zeg, rizshéj, õ rö lt fakéreg. A szervetlen alkotó elemek kö zül a kö vetkezõ k gyakoriak: tufa, láva, duzzasztott pala, tégla és cserépzúzalék (semleges kémhatású). A felhasznált adalékanyag nem fülledhet be és tulajdonságai késõ bb sem változhatnak. A vegetáció s réteg eró zió elleni ideiglenes védelmét - addig amíg a megerõ sö dõ nö vények gyö kérzete nem szö vi át - szolgálhatja a fö ld felsõ síkjára erõ sített jutaháló . Ezt leggyakrabban lejtõ s zö ldtetõ knél alkalmazzák, de lapostetõ knél is célszerû lehet. A természetes anyagú kenderjuta néhány év alatt elbomlik, de addigra már az átgyö keresedés szükségtelennéteszi, hiszen átveszi funkció ját. Ahogy az az egyes rétegek ismertetésébõ l kitû nik, egyes rétegek tö bb funkció t is elláthatnak, átvehetik egymás szerepkö rét, ill. a rétegtelepítésben külö nbö zõ kombináció kban szerepelhetnek. A zö ldtetõ felépítményekhez külö nbö zõ anyagokat, termékeket gyártó cégek általában ajánlanak rétegfelépítési megoldásokat. A szakirodalomban gyakran szereplõ ismert szerkezetpéldák mellett természetesen sokféle egyedi megoldás is létezik. Ha az általánosan elfogadott rétegfelépítési megoldásoktó l eltér a tervezõ , akkor külö nö sen fontos a kerttervezõ vel való szoros együttmû kö dés, hiszen számos kö vetelmény kielégítését kell biztosítani a helyi optimális megoldás kialakításához és a kö rnyezetbe való harmonikus és a zö ldtetõ valamennyi elõ nyét kiaknázó beillesztéséhez.

4.2 Zö ldtetõ k nö vényzete Elhanyagolt régi lapostetõ k ill. lejtõ s tetõ k felületén gyakran jelenik meg nö vényzet számottevõ termõ réteg hiányában is. Gyakran tapasztaljuk, hogy a természet erõ teljesen igyekszik visszaszerezni elvesztett területét. Erre utalnak a romvárosok kö zismert példái is. A nö vényzet szívó sságának és élni akarásának ezek a példái azzal biztatják a zö ldtetõ k alkalmazó it, hogy megfelelõ feltételeket biztosítva a nö vényzetnek, való ban reális lehetõ ség van az urbanizált területeken a nö vényzet kívánatos mértékû visszapó tlására. A zö ldtetõ kö n alkalmazott nö vényzet feladatkö re a víztárolás, vízpárologtatás, porlekö tés, árnyékolás és élettér képzés alapfeladatait jelenti az extenzív tetõ knél, amely feladatkö r a pihenõ kertként való funkcionális használható ság igényével egészû l ki az intenzív zö ldtetõ knél.

43

Az extenzív zö ldtetõ k nö vényzetét általában sziklakerti nö vények, száraz fû félék, gyepek, vadvirágok és gyomnö vények alkotják, míg az intenzív zö ldtetõ k nö vényválasztéka kiegészül külö nbö zõ évelõ k, díszcserjék, bokrok és fák alkalmazásával. Természetesen a tetõ re kerülõ nö vényzet kiválasztásánál fontos szempont az adott nö vény igénytelensége és szárazságtû rõ képessége. A termõ fö ld vastagsága és a nö vényzet jellege kö zö tti ö sszefüggés-ben a zö ldesítés a kö vetkezõ képpen csoportosítható : a) 6-12 cm vastagság esetén szukkulens (pozsgás) nö vények, b) 12-20 cm vastagság esetén szárazságtû rõ fû félék, évelõ k, félcserjék, c) 20 cm-tõ l cserjék, kisebb fák. A nö vényzettel kapcsolatos kö vetelmények, kiválasztási szempontok: A vékony termõ rétegû extenzív zö ldtetõ k esetén (5-10 cm vastagság) a kialakuló mikroklíma miatt az eredményesen alkalmazható nö vények kö re korlátozott. A külfö ldi tapasztalatok a már bõ séges szakirodalomban hozzáférhetõ k, de ezek eredményei a hazai gyakorlatba nem ültethetõ k át mechanikusan az eltérõ éghajlati kö rülmények miatt. Az extenzív hazai zö ldtetõ k nö vényzetét a szárazságtû rõ (xerofiton) nö vények kö zül fõ leg a pozsgások (szukkulensek) alkothatják. A nö vénykiválasztásnál azokat az évelõ ket és cserjéket célszerû alkalmazni, amelyek télen is nagyrészt megmaradó lombbal rendelkeznek. A nyári hõ terhelés elviselésére a nagyfokú szárazságtû réssel rendelkezõ nö vények (pl. alfö ldi parlagi füvek) alkalmasak. A nyári erõ s napsugárzást csak kiváló hõ tû résû nö vények viselik el károsodás nélkül. A nö vényzet kiválasztásánál figyelembe kell venni az építési helyszínre jellemzõ napjárást, illetve a tartó san benapozott, vagy tartó san árnyékban lévõ felületek eltérõ viszonyait. Szempont lehet a nö vényzet un. teljes télálló sága, azaz hó takaró nélkül a tartó s hideg elviselése. A nö vényeknek el kell tudni viselni károsodás nélkül az átlagos városi levegõ szennyezettséget. Extenzív tetõ knél kiválasztási szempont a sekély gyö keresedés és az alacsony termet. Kedvezõ a dús, gyors vegetatív szaporodás, ami ö sszefüggõ tö mö tt nö vényzetfelületet biztosít. Esztétikai szempontbó l elõ nyö s a tö meges és hosszantartó virágzás. Az elhalt, leszá radt virágos hajtás viszont ne maradjon sokáig a nö vényen, mert tû zveszélyhez vezethet és esztétikai hatása is kedvezõ tlen. A nö vényzettelepítés tö bbféle mó don végezhetõ . Lehetõ ség van gyeptégla, vagy gyep-henger elhelyezésére, egyenkénti ültetésre, nö vényzettel beültetett tálcán alkalmazására, elõ kultivált vegetáció s paplanok elhelyezésére. Elterjedt az un. sarjró l való ültetés is, ami kis nö vénydarabkák elvetését jelenti. Ez utó bbi eljárásnak a gépesített változatánál légnyomásos tö mlõ n keresztül juttatják a talajkeverék, az apró sarjdarabok és a víz keverékét a vegetáció s réteg felületére. Természetesen a magró l való vetés is a zö ldesítési eljárások kö zétartozik. A nö vényzet telepítését a jellegtõ l függõ mértékû ápolás (fõ leg ö ntö zés) kö veti, ami a zö ldtetõ típusátó l függõ en késõ bb esetleg elhagyható . A hazai viszonyok miatt ajánlatos az extenzív tetõ knél a kerticsap hozzáférést biztosítani, mert elõ fordulhat, hogy a nyári aszályos idõ szakban az egyébként ápolást nem igénylõ zö ldfelület csak idõ szakos locsolással menthetõ meg.

44

4.3 Zö ldtetõ k tervezési alapelvei és szempontjai É ghetetlen anyagú falszerkezet esetén, ha annak nyílása (pl.ablak-parapet) magasabban van mint 80 cm, vagy egyáltalán nincs nyílás a kavics, vagy járó lap sáv elhagyható ( Ld. 31. ábralap ).Ha nö vényzettel telepített tetõ re vízmedence kerül (pl. tetõ kertnél), annak ö nálló vízhatlan szigetelést kell kialakítani. A hagyományos tetõ szigetelésekhez képest tö bblet igénybevételt jelentenek: – felületi terhelésként: a zö ldtetõ felépítmény rétegeinek anyagai, – a termõ fö ld (ami változó vastagságú is lehet, pl. hasznosított tetõ kertnél), – pontterhelésként: a takaró nö vényzet, a nagyobb fák, cserjék, a kertépítészeti elemek. Fák esetén a szélterhelésbõ l adó dó forgató nyomatékot is figyelembe kell venni. Nagyobb fáknál kihorgonyzásra lehet szükség. Nagyobb fák esetén a termõ réteg vastagításával, illetve a fö démszerkezet magassági vonalvezetésének alakításával lehet a fejlõ dõ gyö kérzet térigényét biztosítani. Intenzív zö ldtetõ esetén, ha tetõ kert jellegû a hasznosítás, akkor célszerû a fö dém és a felépítmény maximális igénybevételre tervezése, mert így a kertészeti változtatásokra is fennmarad további variáció s lehetõ ség. A jelentõ sebb pontszerû terheléseket célszerû falak, oszlopok vagy gerendák fö lö tt elhelyezni. Külö n figyelmet kell fordítani a zö ldtetõ felépítmény szélszívásra tö rténõ méretezésére. Ez esetben ugyanis a zö ldtetõ t alkotó rétegek száraz ö sszsúlyára kell méretezni. Természetesen a teherhordó fö démre jutó mértékadó terhelést a felépítményi rétegek nedves ö ssz-súlyábó l kell megállapítani. Ahogy már az elõ zõ fejezetekbõ l kitû nt , a zö ldtetõ s megoldás kialakításához az építész tervezõ , a konstruktõ r, a statikus tervezõ és a kerttervezõ (kertészmérnö k) aktív együttmû kö dése szükséges. A nö vényzettel telepített tetõ k tervezésénél (és kivitelezésénél is) az illetékességet, a felelõ sség kérdését - építészeti vonatkozásban (szerkezet, szigetelés) és kertészeti vonatkozásban (a nö vényzettel kapcsolatos kérdések) - élesen el kell határolni.

A 4. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1. Mi a zöldtetõ k szerepe a környezeti hatá sok alakítá sá ban a sû rû n beépített vá rosi területeken? 2. Ismertesse a füvesített tetõ k és tetõ kertek legfontosabb elõ nyeit a hagyomá nyos lapostetõ kialakítá ssal szemben? 3. Hatá rozza meg az extenzív zöldtetõ fogalmá t! 4. Hatá rozza meg az intenzív zöldtetõ fogalmá t? Melyek a zöldtetõ s rétegfelépítés jellemzõ rétegei? 5. Ismertesse a gyökér elleni védelem lehetséges mû szaki megoldá sait és a kialakítá s szabá lyait! 6. Fogalmazza meg a drená zs réteg szerepét a zöldtetõ s rétegfelépítésben és ismertesse a kialakítá si alternatívá kat! 7. Melyek a legfontosabb követelmények a vegetá ciós réteggel szemben? 8. A zöldtetõ k növényzetének kivá lasztá sa milyen szempontok szerint történik?

45

9. Milyen növényzet telepítési módszereket ismer zöldtetõ k esetében? 10.Zöldtetõ k tervezése esetén milyen többlet igénybevételeket kell figyelembe venni a hagyomá nyos tetõ szigetelések tervezéséhez képest? 11.Készítsen vá zlattervet egy egyszerû extenzív zöldtetõ kialakítá sá ra gyökérá lló mû anyag vízszigetelés és profilozott mû anyagtá lcá s drená zs elemek felhaszná lá sá val 10x20 m alapterületû földszintes épületre, külsõ vízelvezetéssel!(Tetõ alaprajz és jellemzõ függõ leges metszetek az alkalmazott rétegsorrenddel.)

46

5.Laposteto szigetelé sek csomópontjai A tetõ szigetelések szigetelési mezõ ben való kialakításának legfontosabb alapismereteit az elõ zõ fejezetekben bemutattuk. Természetesen már a témakö r bevezetésénél és a további fejezetekben is szerepeltek a szerkezeti részletek kialakítására vonatkozó utalások, példák abban a mértékben, amennyi a tetõ szigetelések komplex tárgyalásához, az ö sszefüggések jobb megértéséhez szükséges. Jó l mû kö dõ , biztonságos tetõ szigetelés csak kifogástalanul kialakított csomó pontokkal, szerkezeti és szigetelési részletekkel alakítható ki ("Az ö rdö g a részletekben..."). A tetõ szigetelési részletek megtervezéséhez és kivitelezéséhez nem elegendõ az alkalmazott szigetelési mó dszer, technoló gia ismerete, hanem széleskö rû anyagtani tájékozottság, épületfizikai jártasság és nem utolsó sorban rengeteg szakmai tapasztalat szükséges. Ez utó bbi elmélyült felkészüléssel, szorgalmas tanulással is pó tolható . Fontos szerepe lehet annak is, hogy a korábban mások által elkö vetett hibákbó l tanuljunk és le tudjuk vonni magunk számára a legfontosabb tanulságokat. Erre alkalmat adunk a 6. fejezetben, amelynek címe. "Lapostetõ szigetelések jellegzetes hibái és megelõ zésük".

5.1. A csomópont-kialakítás alapelvei A csomó pontok a tetõ szigetelés fontos részei. Szigetelõ értékük nem lehet kisebb, mint a tetõ általános részein lévõ rétegrendben elvárható . A szakszerû kialakítás feltételeit már a tervezés során figyelembe kell venni, például ügyelni kell arra, hogy egyetlen részletnél sem kerü lheti meg a víz a szigetelést. A csomó pontokat úgy kell megtervezni, hogy azok felülvizsgálata, karbantartása kö nnyen elvégezhetõ legyen. A csapadékvíz elleni szigeteléshez kapcsoló dó kiegészítõ elemek, szerelvények anyaga, vízhatlan kapcsolata legalább olyan idõ tálló legyen, mint a vízszigetelés. A csapadékvíz elleni szigetelés kapcsolata a kiegészítõ elemekkel, szerelvényekkel, falakkal, tetõ felépítményekkel a szigetelés anyagá ból készüljö n. Ha erre nincs mó d, akkor olyan anyagot és mó dszert kell választani, amelyek együttesen biztosítják a kapcsolat tartó s vízhatlanságát.

5.2. A csomóponti részletek kialakításának szabályai A csomó ponti részletek problémakö rével már az 1. fejezetben is foglalkoztunk. É rdemes visszalapozni az "Egyhéjú melegtetõ k szerkezeti-alaki kérdései" címû fejezetrészhez (1.55 pont), ahol már néhány alapvetõ szerkesztési elvrõ l szó esett és 6. ábralapon pedig vázlatosan bemutatásra kerültek az általános szigetelési mezõ tõ l eltérõ megoldások. A kö vetkezõ kben ezeket az ismereteket bõ vítendõ , a leggyakrabban elõ forduló tipikus csomó ponti részletek kialakításának szabályaival foglalkozunk.

Csatlakozá s falakhoz, tetõfelépítményekhez A csapadékvíz szigetelés függõ leges része: ⇒ A csapadékvíz elleni szigetelést falakra, tetõ felépítmények lábazatára legalább 20 cm magasságig fel kell vezetni. Hó ban gazdag vidékeken és hó zugos tetõ kö n ezt a magasságot célszerû nö velni. ⇒ A függõ leges felületre kerülõ lemezeket a lecsúszás megakadályozása érdekében rö gzíteni kell. Mechanikai rö gzítést a lemezek felsõ széle kö zelében kell kialakítani. A szigetelés felsõ szélét vízhatlan mó don le kell zárni.(ld. pl. 26. ábra) ⇒ A szigetelés függõ leges aljzata téglafal esetén tö mö ren fúgázott, ledö rzsö lt, egyenletes felület legyen. Betonaljzat esetén a felület egyenletes, sima, kavicsfészek mentes legyen és ne tartalmazzon kiálló kavicsszemcséket.

47

⇒ Ha a csatlakozó felépítményeken nyílt hézagképzésû burkolat készül, a vízszigetelést a burkolat mö gékell vezetni és lezárni. ⇒ Az épületszerkezetek függõ leges hézagainál a csapadékvíz elleni szigetelés csatlakozását úgy kell megtervezni, hogy az szükség esetén a mozgásokat károsodás nélkül legyen képes felvenni ill. a hézagot áthidalni. Fém leszorító profilokat a hézagok felett nem szabad megszakítás nélkül átvezetni. ⇒ A csapadékvíz elleni szigetelés függõ leges része csak a vízszintes (ill. kislejtésû ) szigeteléssel együttdolgozó szerkezetre, felületre vezethetõ fel. Szükség esetén az együttdolgozást un. vendégfal (lásd pl.14. ábra) építésével kell megoldani. Amennyiben az együttdolgozás nem biztosítható , védõ /elválasztó sávok beépítése szükséges. ⇒ Bitumenes lemezzel készülõ csapadékvíz elleni szigetelés esetén a vízszigetelés függõ leges felületû aljzatát is bitumenes alapozó bevonattal kell ellátni. A falak és tetõ felépítmények lábazatánál hajlatéket kell beépíteni. A vízszintes és függõ leges lemezek csatlakozását a hajlatéken kell kialakítani. A bitumenes lemez vízszigetelést a függõ leges felületre 20 cm magasságig két rétegben kell felvezetni. Az épületbá dogos szerkezetek csatlakozá sa: ⇒ Csapadékvíz elleni bitumenes lemezszigetelésekhez horgany, titáncink, vö rö sréz, alumínium vagy horganyzott acéllemez anyagú épületbádogos szerkezetek kapcsoló dhatnak. ⇒ Az épületbádogos szerkezetek hõ tágulását líratagozatos vagy síkban kialakított fém mozgó hézag elemek vagy fém-gumi nyúlás kiegyenlítõ elemek kö zbeiktatásával kell megoldani. ⇒ A fémlemezek csatlakoztatása, toldása anyagfajtátó l függõ en szegecselt és/vagy forrasztott lehet. Korcolt kapcsolások csak a csapadékvíz elleni szigeteléssel kö zvetlenül nem érintkezõ épületbádogos szerkezeteknél (pl. fallefedéseknél) engedhetõ k meg. A fémlemezeket átszegezni tilos!

48

Mû anyag bevonatú fémlemez (fóliabá dog) csatlakozá sa: ⇒ Mû anyaglemez csapadékvíz elleni szigetelések a saját anyagukkal bevont fémlemez szerkezetekhez is csatlakozhatnak a gyártó k ajánlásainak megfelelõ en. Így technoló giai szempontbó l egységes, igényesen kivitelezhetõ kapcsolatok hozható k létre. ⇒ Mû anyag bevonatú fémlemezhez (fó liabádoghoz) a mû anyag vízszigetelõ lemezt a szigetelés készítésénél alkalmazott technoló giával csatlakoztatják (pl. oldó szeres /hideg/ hegesztéssel vagy forró levegõ s hegesztéssel). ⇒ A fó liabádog lemezek hossztoldásánál a hõ okozta méretváltozásokat figyelembe kell venni.

A vízszigetelés csatlakozá sa ajtónyílá sokhoz A tetõ kijárati ajtó kat úgy kell tervezni és beépíteni, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés vízhatlan kapcsolata kialakítható legyen. Az ajtó kat úgy kell elhelyezni, hogy a küszö bmagasságuk legalább 20 cm-rel a vízszigetelés, a leterhelõ kavicsréteg ill. a burkolat síkja felett legyen. A küszö bmagasság akkor csö kkenthetõ , ha a vízelvezetés ráccsal fedett folyó kával az ajtó kö zelében megoldható . Ekkor a vízszigetelést legalább 5 cm magasságig kell a küszö bre felvezetni. Toló ajtó kat úgy kell elhelyezni, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés a vezetõ sín alá legyen felvezetve. A vezetõ sín víztelenítésérõ l gondoskodni kell. Bitumenes lemez szigeteléssel mû anyag ajtó hoz csatlakozni tilos! A csapadékvíz elleni szigetelést az ajtó tokszerkezetéhez mechanikailag (pl. szorító sínnel) is rö gzíteni kell, majd a szegélyt tartó san rugalmas anyaggal tö míteni kell.

Á ttö rések csatlakozá sa A csapadékvíz elleni szigetelésen átvezetett csö veket, rudazatokat, kéményeket és egyéb felépítményeket vízhatlan szegélyezéssel kell a vízszigeteléshez csatlakoztatni.(25. ábra) Ez kapcsolat készülhet a helyszínen a vízszigetelés anyagábó l kialakított egy- vagy kétrészes (talp- és palástrész) gallérozással, gyári gallérok vagy szorító peremes szerelvények felhasználásával. A csatlakozó gallér sávszélessége a tetõ síkon ne legyen kevesebb 10 cm-nél. Kétrészes szegély esetén a palást magassága legyen azonos az egyéb helyeken (pl. szegélyeknél) felhajtott vízszigetelés magasságával. A csapadékvíz elleni szigetelés áttö réseit úgy kell megtervezni, hogy azok hozzáférhetõ k legyenek és a tetõ felépítményektõ l mért legkisebb távolságuk legalább 50 cm legyen. A kö vetkezõ kben az egyes áttö rési részletekkel kapcsolatos kialakítási szabályokat ismertetjük. Á ttörés kéményeknél: Itt a függõ leges falcsatlakozásoknál leírtak érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a kialakítás tervezésekor figyelembe kell venni a kéménytest felületi hõ mérsékletét ill. annak változását.

49

Á ttörés tetõ -felülvilá gítókná l: A tetõ -felülvilágító k pont- vagy sávszerû kialakításúak lehetnek. A pontszerû felülvilágító k alaprajzi formája lehet kö r, négyzet vagy téglalap. A felülvilágító kupolák és dongák állhatnak gyári készítésû hõ szigetelt kettõ sfalú lábazaton vagy egyedi beton ill. egyéb anyagú hõ szigetelt lábazaton (pl.15. és 16. ábra).Egyrészes, a lábazattal homogén mó don ö sszeépített vagy a vízszigetelés síkjába kerülõ felülvilágító t nem szabad beépíteni. Ha a felülvilágító khoz elõ re-gyártott lábazatot alkalmaznak akkor azt a gyártó elõ írásoknak megfelelõ en kell e fö démhez rö gzíteni. A felülvilágító kat úgy kell telepíteni, hogy hó zugok ne keletkezzenek és a csapadékvíz elleni szigetelés mindenütt hozzáférhetõ legyen. Csoportos telepítés esetén az egyes felülvilágító elemek kö zö tt legalább 50 cm távolság legyen. Sávos jellegû felülvilágító k és a vízszigetelés kö zö tti csatlakozást a falcsatlakozásra vonatkozó szabályok szerint kell megoldani. A felülvilágító kupolák beépítése a lábazat vízszintes talpához való vízhatlan csatlakozással vagy a lábazat teljes magasságáig felvezetett vízhatlan szigetelés elkészítésével lehetséges. Á ttörés korlá toszlopok, antennarudak és kihorgonyzá sok esetén: ⇒ A korlátok tartó oszlopai a fö démszerkezetbe szilárdan legyenek bekö tve. Az oszlopok a tetõ szélétõ l legalább 20 cm-re legyenek. ⇒ Az antennarudak és kihorgonyzásaik szilárdan kapcsoló djanak az aljzat- ill. fö démszerkezethez. A rudaknál a szélterhelések hatására jelentõ s mozgások léphetnek fel, ezért a vízszigetelés csatlakozását mozgást megengedõ mó don kell kialakítani. A fémbõ l készült csatlakozások két részbõ l állnak: a szigeteléshez vízhatlanul csatlakoztatott csõ csonkbó l ill. a rátakaró sapkábó l. A csõ csonkot a szigetelés síkjábó l legalább 20 cm-re ki kell emelni és burkolt felület esetén a hõ mozgást megengedõ mó don csatlakozó hézaggal kell kialakítani. Á ttörés csatornaszellõ zõ knél: A csatornaszellõ zõ k a csapadékvíz elleni szigeteléshez gyártott elemekkel gyárilag felszerelt csatlakozó gallérral vagy a szigetelõ lemezbõ l készített egyedi egy- vagy kétrészes gallérozással csatlakoztatható k. A gyártott elemek és a szellõ zõ csö vek kö zö tt vízzáró tö mítést kell kialakítani.

Tetõszegélyek kialakítá sa (attiká k, pá rká nyok) A csapadékvíz elleni szigetelést attikafalnál, párkányszegélynél épületbádogos szerkezettel vagy egyéb szegélyprofillal kell kialakítani. A tetõ szegélyek lezárását biztosító profilok ⇒ ö sszetett szelvényekbõ l (tartó -, takaró - és belsõ ékelem)(18. ábra), ⇒ mû anyag bevonatú hajlított fémlemezbõ l (pl. fó liabádog), ⇒ szálerõ sítésû cementkö tésû hajlított idomokbó l, stb. készülhetnek. A csapadékvíz szigetelés ill. a burkolati rétegek felsõ síkjátó l mért 20 cm-es magasságon belül a kiemelt tetõ szegélyhez, attikához való csatlakozást ezek vízszintes lefedéséhez vízhatlan mó don ö sszedolgozva kell kialakítani. A kiemelt tetõ szegélyek, attikafalak lefedése hajlított fémlemezbõ l (ld.12.ábra) sajtolt fém profilokbó l, vagy szálerõ sítésû cementkö tésû préselt idomokbó l, esetleg elõ regyártott mû kõ vagy beton idomokbó l (ld. 17. ábraoldal felsõ ábra) készülhet. A lefedések a tetõ sík felé irányított legalább 5%-os egyenletes lejtéssel készüljenek. Ezzel elkerülhetõ a szennyezõ dések lerakó dása és az épülethomlokzat nedvességterhelése is csö kkenthetõ . A lefedések áttö réseit (pl. korlátoszloppal) lehetõ leg el kell kerülni.

50

Külsõ vízelvezetésû tetõ k szélein a csapadékvíz elleni szigetelést a fémlemez ereszszegéllyel vízhatlanul ö ssze kell építeni. A függõ ereszcsatorna tartó vasait az aljzat szerkezetébe be kell süllyeszteni és csavarozással kell rö gzíteni (22.ábra).

Vízelvezetés és víznyelõk kialakítá sa A tetõ vízelvezetését úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése a lehetõ legrö videbb úton tö rténjék. A vízelvezetés lehet függõ ereszcsatornákkal kialakított külsõ vízelvezetés ill. víznyelõ k beépítésével kialakított belsõ vízelvezetés. Ritkán elõ fordul a két vízelvezetési rendszer kombináció ja is. Egyhéjú melegtetõ knél lehetõ leg belsõ vízelvezetést, kéthéjú hidegtetõ khö z pedig külsõ vízelvezetést célszerû alkalmazni. Szerkesztési alapelvek: ⇒ A tetõ gerinctõ l a vízgyû jtõ vonalig (függõ ereszcsatorna) vagy pontig (víznyelõ ) a víz útjának hoszza a 12 m-t ne haladja meg. ⇒ Belsõ vízelvezetésû tetõ kö n - függetlenül azok alaprajzi méretétõ l - legalább két tetõ ö sszefolyó t vagy egy tetõ ö szefolyó t és egy biztonsági túlfolyó t kell létesíteni. ⇒ Kerülni kell az attikafalat áttö rõ vízelvezetést. ⇒ Járható burkolattal takart tetõ szigetelés esetén a vízelvezetést a csapadékvíz elleni szigetelés síkjában is biztosítani kell. ⇒ Belsõ vízelvezetésû tetõ k esetén a víznyelõ a tetõ felület legmélyebb pontján legyen és a tetõ szigeteléshez való kapcsolatát vízhatlan mó don kell kialakítani. ⇒ Az egytagú víznyelõ ket és a kéttagú víznyelõ k alsó elemét az aljzatszerkezethez mechanikailag rö gzíteni kell. ⇒ A párazáró réteg a kétrészes víznyelõ hö z csatlakoztatható . Amennyiben a tetõ fö dém alatti tér fû tö tt, a víznyelõ és a lefolyó csõ hõ szigetelt legyen. ⇒ A csapadékvíz elleni szigetelés és a víznyelõ kapcsolata a víznyelõ peremekhez tö rténõ ragasztással, szorító peremek kö zétö rténõ beépítéssel vagy gyárilag beépített gallérhoz való csatlakozással lehetséges.(ld. 20.ábra) Ez utó bbi esetben ügyelni kell arra, hogy a gallér anyaga és a vízszigetelés anyaga kémiai szempontbó l ö sszeférhetõ legyen.

Mozgá si (dilatá ciós) hézagok kialakítá sa A mozgási hézagok helyét, a várható mozgások irányát és nagyságát a tervezés során kell meghatározni. A mozgási hézagok egyenes vonalúak legyenek, magaspontra kerüljenek, a falaktó l, tetõ felépítményektõ l legalább 50 cm távolságra. A mozgási hézagot a tetõ síkbó l ki kell emelni (24.ábralap felsõ ábra).A régebben alkalmazott tetõ síkban fekvõ dilatáció (24.ábraoldal alsó ábra) sérülékenysége miatt nem ajánlatos. A hézagot és annak kö rnyezetét beton aljzat esetén abbó l kialakított legalább 10 cm magas kétoldali rézsüvel, hõ szigetelõ anyagbó l képzett aljzatnál a hõ szigetelésbõ l vagy fa palló kbó l megfelelõ en rö gzített ékalakú alátét elemekkel kell a dilatáció t a csapadékvíz elleni szigetelés síkjábó l kiemelni. A mozgási hézagokkal osztott tetõ felület vízelvezetését minden szakaszon külö n kell megoldani. A mozgási hézagon a víz átvezetése nem megengedett. A mozgási hézagok felsõ lezárása készülhet líratagozatos fémlemez takarással vagy a csapadékvíz elleni szigetelés anyagábó l. Az utó bbi esetben olyan anyagok alkalmazható k a dilatáció s hézagok lefedésére, amelyek nemcsak a hézagtengelyre merõ leges elmozdulásokat, hanem a hézaggal párhozamos mozgásokat is képesek áthidalni. A mozgási hézagok mentén a páravédelmi rétegeket le kell zárni.

51

A lapostetõ szigetelések csomó pontjainak fejlesztése rendkívül sokféle részletmegoldás létrejö ttét eredményezte. A kö vetkezõ kben a szerkesztési elvek és a sokféleség illusztrálására ö sszeválogatott ábrákat mutatjuk be rö viden a jegyzet ábraszámozásának megfelelõ sorrendben. Az ö szegyû jtö tt ábraanyag azt is jó l példázza, hogy egy bizonyos funkcionális és szerkezeti feladat megoldása — a fõ bb szerkesztési elvek betartásával — nagyon sokféleképpen lehetséges. A gyakorlati tervezésben ill. kivitelezésben dolgozó mérnö kö k számára éppen az a legfõ bb feladat, hogy mindig a célnak legmegfelelõ bb megoldást legyenek képesek kiválasztani vagy megkonstruálni. A 12.ábralap felsõ részén a leggyakoribb szerkezeti részletek helye és sémája látható . Az attikafal lefedésre és a csapadékvíz elleni szigetelés csatlakozására látható példa háromrétegû kavicsolt bitumenes lemezszigetelésnél a 12.ábrán, a 13. ábrán pedig mû anyaglemez (poliizobutilén) csapadékvíz elleni szigetelés esetén. A 14.ábrán ún. szerelt vendégfalas mozgási hézag kialakítását mutatjuk be butikkaucsuk csapadékvíz elleni szigetelés alkalmazásával. Ebben az esetben a homlokzati falhoz csatlakozó nagyfesztávolságú tetõ elem magassági értelemben várható mozgása a rugalmas líra által kö vethetõ a vízszigetelõ réteg károsodása nélkül. Tetõ felülvilágító k beépítése fõ leg csarnok jellegû épületeknél gyakori feladat. Elõ regyártott vasbeton lábazati gerendás felülvilágító és tetõ szigetelés csatlakozása látható a 15.ábrán. Kö nnyû hõ szigetelt lábazatú mû anyag felülvilágító k beépítését szemléltetjük a 16. ábrán. A tetõ szigetelés csatlakozása a homlokzati határoló falakhoz, ill. tetõ szegélyezéshez sokféleképpen megoldható . Mû kõ attikafal lefedés és burkolat látható a 17.ábralap felsõ ábráján. Szomszédos épülethez való dilatáció s csatlakozás kialakítási példája tanulmányozható a 17.ábralap alsó ábráján. Kö nnyen szerelhetõ fémlemez tetõ szegélyek beépítési változatai látható k a 18.ábrán. A külö nleges tetõ k kö zül a Woermann tetõ párkánykialakítása és a szó rt PUR-hab szigetelésû tetõ szegélykialakítása figyelhetõ meg a 19. ábrán. A 20. ábrán belsõ vízelvezetésû lapostetõ k általánosan alkalmazott víznyelõ kialakítására látható k példák, míg a 21.ábrán ritkábban alkalmazott víznyelõ k tanulmányozható k. A 22. ábralapon külsõ vízelvezetésû lapostetõ k ereszcsatorna megoldásaira látható k példák. Páraszellõ zõ beépítésére látható példa a 23.ábrán. Lapostetõ szigetelések kialakítása szerkezeti dilatáció esetén tanulmányozható két változatban a 24.ábrán. Kedvezõ bb kialakításúnak a tetõ síkbó l kiemelt dilatáció tekinthetõ . Tetõ k áttö rési megoldására látható k példák a 25.ábrán egy csatornaszellõ zõ átvezetés és egy antennarúd átvezetés bemutatásával. Falcsatlakozási alternatívák tanulmányozható k a 26. és 27.ábrákon. Zö ld tetõ k néhány jellemzõ részletével mutatjuk be a nö vényzettel telepített tetõ k részletkialakítására kialakult szerkesztési elveket (28-30.ábra). Jó l megfigyelhetõ a gyö kér elleni védelem folytonos vonalvezetése egészen a szélsõ falcsatlakozás felsõ széléig. A víztároló drenázs réteg és a termõ talaj réteg kö zö tt minden esetben nem korhadó anyagú filc jellegû szû rõ réteg beépítése szükséges, hogy a eró zió ne hordja el a talaj finom szemcséit az alsó rétegekbe, ill. a csapadékvíz elvezetõ háló zatba. A szélsõ falak és külö nö sen a víznyelõ k kö rnyezetében nö vénymentes védõ területet kell biztosítani. Ha a víznyelõ kö rnyezete hõ szigetelt un. ellenõ rzõ szekrénybe kerül (29.ábralap kö zépsõ és alsó ábra) a téli befagyás megelõ zhetõ és a napfénytõ l elzárt területre a nö vényzet sem pró bál a tõ le megszokott intenzitással behatolni, így a víznyelõ kö rnyezete lefolyásbiztos maradhat. A 30.ábrán fal melletti víznyelõ rács beépítése ill. felülvilágító beépítése látható . A 31.ábrán a nö vényzettel telepített tetõ k tû zvédelmi szempontjait szemléltetjük. A felsõ ábrán a nö vényzettel fedett

52

felület 40 m-kénti éghetetlen sávval való megszakítását, az alsó ábrán pedig a füvesített tetõ tö mö r falhoz és nyílással tagolt falhoz való csatlakozása láthat.

Az 5. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1. Rajzoljon fel példá t horganybá dog attika lefedés és tetõ szigetelés csatlakozá sá ra há romrétegû kavicsolt bitumenes lemezfedés esetén! 2. Vá zolja fel az attikafal és környezete tetõ szigetelési részletét mû anyag vízszigetelõ lemez alkalmazá sa esetén! 3. Vá zolja fel a mozgá si hézag kialakítá si elvét attikafalná l, ha ahhoz nagyfesztá volsá gú tetõ elem csatlakozik (un. vendégfalas megoldá s) 4. Vá zoljon fel alternatívá kat tetõ felülvilá gítók kialakítá sá ra és beépítésére! 5. Milyen könnyû szerelt szegélykialakítá si alternatívá kat ismer lapostetõ k esetén? Ismertesse a konstrukciós alapelveket! 6. Vá zolja fel a Woermann tetõ pá rká ny kialakítá sá t! 7. Milyen víznyelõ alternatívá kat!

megoldá sokat ismer lapostetõ k esetén? Vá zolja fel az alapvetõ

8. Rajzolja fel egy kétcsöves pá raszellõ zõ beépítési elvét! 9. Ismertesse a mozgá si hézagok kialakítá si, szigetelési elveit lapostetõ szigetelések esetében! Vá zoljon fel megoldá si alternatívá kat! 10.Ismertesse a csapadékvíz elleni szigetelések falcsatlakozá si alternatívá it! Vá zoljon fel ezek közül néhá nyat! 11.Ismertesse a zöldtetõ k szegélykialakítá si lehetõ ségeit! 12.Ismertesse a víznyelõ k beépítési szempontjait zöld tetõ k esetében! 13.Milyen tüzvédelmi szempontokat kell kielégítenie egy kifogá stalanul megtervezett zöldtetõ nek (a szigetelési mezõ ben és a falcsatlakozá sokná l)?

53

6. Laposteto szigetelé sek jellegzetes hibái é s megelozé suk 6.1 Tetőszigetelések vizsgálata A hazánkban előforduló épületszerkezeti hibák mintegy negyedrészét teszik ki a lapostetők meghibásodásai. A hibák túlnyomó része kishajlású, egyhéjú, nem járható melegtetőkö n fordul elő. Az épületek állagvédelme, rendeltetésszerű használatának biztosítása szempontjábó l rendkívül fontos a lapostető szerkezetek hibáinak megelőzése, a meglévő hibák felderítése és szakszerű kijavítása. A tetőszigetelések jellegzetes hibáit felderítő és elemző szakértői munka egyes fázisait és főbb mó dszereit szemléltetjük a 32. ábrán. A diagnosztikai munka tö bb - a végcél elérése szempontjábó l fontos - fázisbó l állhat. Előszö r, a helyszíni szemle előtt célszerű a vizsgálandó épü let alapadatait, szerkezeteit és építési kö rü lményeit illetően tájékozó dni. Régi tetõ k esetén erre nem mindig adó dik lehetõ ség, hiszen a tervek nem mindig állnak rendelkezésre. Az esetek jelentõ s részében a helyszíni szemlére marad a tetõ szigetelés szerkezeti jellegének, rétegfelépítésének, az alkalmazott anyagoknak és technoló giáknak az azonosítása. A szemrevételezés során kell a látható hibákat felkutatni, majd a szerkezet mû kö désének elemzése vezethet a rejtettebb, ö sszetettebb hibaokok meghatározására. Szemrevételezéskor az egyenes rétegsorrendû , nem járható egyhéjú melegtetõ k esetén a csapadékvíz elleni szigetelés hibái általában kö nnyen megtalálható k. Az esetek egy részében azonban elõ fordulhat, hogy a beázás helye nem állapítható meg egyszerû rátekintéssel. Beázás esetén ugyanis lehetséges, hogy a csapadékvíz a tetõ szigetelési rétegek kö zö tt tovább szivárog és a záró fö dém alsó síkján a nedvesedés a beázási helytõ l távol jelenik meg. Száraz felületû tetõ n végzett szemrevételezés esetén kö nnyen rejtve maradhat a rétegrendszerbe korábban bejutott nedvesség. Ennek felderítésére alakították ki a külö nbö zõ elven mû kö dõ tetõ diagnosztikai mû szereket. Az egyik csoportba a csapadékvíz elleni szigetelés folytonossági hiányait kö zvetlenül kimutató mû szerek, míg a másik csoportba a relatív nedvességtartalom kimutatására szolgáló mû szerek tartoznak. Ez utó bbiak a rétegek kö zéjutott nevesség jelenlétérõ l, eloszlásáró l tájékoztatnak, így kö zvetett mó don utalnak a vízszigetelés folytonossági hiányaira és a beázás való színû helyére. A nedvességtartalom abszolút értékének meghatározására az esetek jelentõ s részében nincs szükség, mert a vízszigetelésnek az un. nedvességtérképpel jó l kö rülhatárolható felületén a helyi javítás elkészülte után a rétegek (megfelelõ mértékû kiszellõ ztetés útján) fokozatosan kiszáradnak és a tetõ szigetelés újbó l rendeltetésszerû en mû kö dik. Ezzel az eljárással a beázási helytõ l elszivárgó víz esetén is kö vetkeztetni lehet a beázás helyére, ha két mérést végeznek. Az elsõ mérést hosszabb száraz idõ járás után, az ellenõ rzõ mérést pedig nagyobb mennyiségû csapadék után a már megszáradt felületû szigetelésen végzik. A két nedvességtérkép ö sszevetése már elegendõ adatot szolgáltat a hibahely azonosítására. A kijavítandó tetõ felület pontos lehatárolásának külö nö sen a tö bb tízezer m2 felületû csarnokfö démeknél van nagy jelentõ sége, hiszen a felújítási kö ltségek pontos diagnosztika esetében jelentõ s mértékben alacsonyabbak lehetnek. A helyszíni vizsgálatok — részletességük és tartalmuk szerint — gyorsvizsgá latok és komplex vizsgá latok lehetnek. Gyorsvizsgálat esetén a tetõ szigetelés állapotának meghatározása és roncsolás-mentes mû szeres ellenõ rzés (pl. a relatív nedvességtartalom meghatározása) szokásos. Komplex tetõ szigetelésvizsgálat esetén a vizsgálat kiterjed a tetõ valamennyi szerkezeti és kiegészítõ elemére. Vizsgálandó a nyersfö dém állaga, teherbírása, alakváltozása, értékelendõ k a fö démszerkezet épületfizikai tulajdonságai stb. Tehát a

54

tetõszigetelés á llaga, biztonsá ga, tartóssá ga szempontjá ból valamennyi lényeges tényezõ vizsgá landó, ha szükséges, akár roncsolásos mó dszerrel is. Elõ fordulhat, hogy a diagnosztika gyorsvizsgálattal kezdõ dik, s a vizsgálat során felderített hibák okának meghatározására komplex vizsgálat szükséges.

6.2 Hibák és hibaokok A tetõ szigetelések esetében elõ forduló gyakoribb hibákat a tetõ szigetelés jellemzõ rétegei szerint ismertetjük.

A csapadékvíz elleni szigetelés hibá i – folytonossági hiány (a vízhatlanság megszû nése): anyaghiba kö vetkeztében, mechanikai sérülés kö vetkeztében, – ridegedés, ö regedés, anyagminõ ség változás: a fényvédelem hiánya (UV sugárzás ellen) miatt (vagy a fényvédelem felújításának elmaradása miatt), a beépített anyag nem kielégítõ minõ sége miatt, lágyító vándorlás miatt (pl. lágy PVC anyagú vízszigetelés esetén), egyéb kémiai - bioló giai hatások miatt, – léghó lyag keletkezés: a gõ znyomást kiegyenlítõ réteg hiánya miatt, nagymennyiségû , vagy feldúsuló bezárt építési nedvesség miatt, – ráncosodás, gyû rõ dés, aljzatmozgás, aljzat alakváltozás miatt, rossz minõ ségû , vagy az alkalmazott szigetelõ anyaghoz nem illõ ragasztás, vagy egyéb rö gzítésmó d helytelenül megválasztott jellege miatt (pl. pontszerû , sávos vagy teljes felületû leragasztás ), – szegélyelválás, szakadás: a mozgási hézagok szakszerû tlen kialakítása vagy hiánya miatt, helytelen leragasztás miatt, aljzatmozgás miatt keletkezõ károsodások.

55

A hõszigetelõréteg hibá i – átnedvesedés, átázás (a vízszigetelés vagy a páratechnikai réteg hibáibó l), vagy a teljes szerkezeti rétegfelépítés helytelen kialakításábó l kö vetkezõ en, – méret- és alakváltozásbó l eredõ hibák: pl. zsugorodás hatására a hõ szigetelõ táblák kö zö tti illesztési hézag megnyílik, hõ híd alakul ki, továbbá az elmozdult hõ szigetelõ táblák fö lö tt elszakad a vízszigetelõ réteg. A hõ szigetelõ táblák gö rbülése, kardossá válása hatására a vízszigetelés tö nkre mehet, – lépésszilárdság csö kkenés, roskadás: pl. átnedvesedés, korró zió , kémiai szempontbó l ö ssze nem illõ anyagok kedvezõ tlen egymásra hatása kö vetkeztében keletkezõ károsodások.

A lejtést adó aljzatréteg hibá i (általában nehéz kavicsbeton réteg ) – – – –

a dilatáció hiánya, vagy nem megfelelõ mértéke miatti repedezettség, nem kellõ en sík, ill. nem elég sima és nem megfelelõ en kellõ sített felületû , a betonozás "fészkes", átázás (páratechnikai hiba kö vetkeztében).

A pá razá ró és a gõznyomá st kiegyenlítõréteg hibá i – a csapadékvíz elleni szigetelés és a páratechnikai rétegek páradiffúzió s ellenállását nem hangolták ö ssze, – a rosszul megválasztott anyag ill. termék nem alkalmas a páratechnikai feladatok ellátására, – a nyomáskiegyenlítés ill. szellõ zés valamilyen ok miatt nem mû kö dik megfelelõ en, – folytonossági hiány anyaghiba, mechanikai sérülés vagy esetleg helytelen toldás miatt. Itt kell még megemlíteni a tetõ kiegészítõ elemek, szerkezetek gyakoribb hibáit, amelyek: a tetõ kiegészítõ k nem vízhatlan minõ ségû beépítése, pontatlan elhelyezés, korró zió , deformáció , a szükséges mozgáslehetõ ségek hiánya ( pl. a vízszigetelés attikához való csatlakozásánál ). A tetõ szigetelés kialakításában, használatában való kö zremû kö dés szerint általában: – tervezési, – kivitelezési, – gyá rtá si és – ü zemeltetési hibákró l szokás beszélni. ( 33. ábra )A gyártás és a kivitelezés kö zö tt még a szállítási és tárolási hibák lehetõ ségeire is kell gondolni. A vízszigetelõ lemezek szakszerû tlen, hanyag szállítása és tárolása sok esetben már eleve lehetetlennéteszi a teljes értékû tetõ szigetelés kialakítását ( gondos helyszíni anyagátvétellel és beépítés elõ tti ellenõ rzéssel ez a veszély kiszû rhetõ ).

Gyakoribb tervezési hibá k – helytelen anyagmegválasztás ( tájékozatlanság, szakmai ismerethiány vagy hanyagság miatt ), – helytelen technoló giai elõ írás, – a lapostetõ szerkezet ill. tetõ szigetelés épületfizikai szempontbó l helytelen kialakítása, – épületfizikai szempontbó l nem, vagy rosszul méretezett tetõ fö dém, – az egyes rétegek egymáshoz rö gzítésének helytelen megválasztása, – a tetõ szigetelés lejtésének helytelen megállapítása, – nem vízhatlan csomó ponti megoldások tervezése,

56

– a vízelvezetés helytelen tervezése; a víz folyásirányának helytelen megválasztása, kerülõ utakra kényszerítése, a tetõ ö sszefolyó k helyének, méretének és számának nem megfelelõ meghatározása, – az aljzat és a teherhordó szerkezet mozgásainak figyelmen kívül hagyása, – a dilatáció k elhagyása vagy helytelen tervezése, – a tetõ fö dém áttö rések indokolatlanul nagy száma, – a vasbetonszerkezetû záró fö dém alsó síkján hõ szigetelés tervezése ( kivéve a Woermann záró fö démet ). A hõ szigetelés — vagy esetleg hõ szigetelõ tulajdonsággal is rendelkezõ átszellõ zetlen álmennyezet — a harmatpont lefelé toló dását és nagymértékû párafeldúsúlást, párakicsapó dást eredményezhet, – a tervezésnél figyelmen kívül hagyott hõ hidaknál kialakuló páralecsapó dás, – az egyes tetõ szigetelõ rétegek páradiffúzió s ellenállását nem hangolják ö ssze ( pl. lágy PVC anyagú vízszigetelés alá alu. fó lia vagy alu. fó liabetétes gõ znyomást kiegyenlítõ réteg kerül ), – tetõ szigetelések (és azok rétegeinek) alkalmazási ismereteinek hiánya, hanyag, szakszerû tlen tervezés.

Gyakran elõforduló kivitelezési hibá k – – – – – – –

a tervezettõ l eltérõ anyagok felhasználása, a tervezettõ l eltérõ rétegfelépítés alkalmazása, a csomó pontok tervtõ l eltérõ kialakítása, a kivitelezési technoló giai utasítások be nem tartása, az aljzatszerkezetek nem megfelelõ minõ ségû és lejtésû kialakítása, hanyag, gondatlan, szakszerû tlen munkavégzés, a szigetelési anyagok építéshelyi tárolására vonatkozó elõ írások be nem tartása.

Gyá rtá si hibá k – az anyagminõ ség ingadozása, – folytonossági hiány (technoló giai hiba kö vetkeztében), – a vízszigetelõ lemezbe a gyártás során bekerülõ és bennmaradó feszültség hatása.

Ü zemeltetési hibá k – rendeltetéstõ l eltérõ használat ( pl. nem járható tetõ n kö zlekedés, a szigetelést károsító anyagok tárolása a tetõ n, a szigetelésen végzett üzemviteli, karbantartási munkák során okozott mechanikai sérülések a tetõ szigetelésben stb.), – a szükséges karbantartás elmulasztása; sajnos az üzemeltetõ knek gyakran fogalmuk sincs arró l, hogy milyen idõ szakonként milyen típusú felülvizsgálatot vagy karbantartást kellene a tetõ n elvégeztetni.

Hibaeset elemzé sek Az elõ zõ pontokban ismertetett hibák számos kombináció ja alakulhat ki a gyakorlatban. Ezek kö zül mutatunk be néhányat (ábra-lapokon is illusztrálva) a levonható tanulságok kedvéért. A 34. ábraoldalon a tetõ szigetelések azon részleteit mutatjuk be (leegyszerüsítve), amelyeken a leggyakrabban találkozunk az elõ zõ ekben már ismertetett hibákkal. A 35. ábraoldalon a rétegek kö zébezáró dott nedvesség kialakulását és annak kö vetkezményeit szemléltetjük. A bezáró dott és a nyári intenzív napsugárzás hatására gõzzé vá ló nedvesség hatalmas erõ kifejtésre képes. Elõ fordult már, hogy a kialakuló gõ znyomás a hõ szigetelésre

57

betonozott monolit aljzatot is feltö rte. A 36. ábralap felsõ ábráján a páratechnikai rétegek (párazáró vagy páranyomást kiegyenlítõ ill. gõ znyomást kiegyenlítõ réteg) hiányának kö vetkezményeit szemléltetjük. A hõ szigetelés anyaga helytelen tárolás és a csapadék elleni védelem hiányában megázhat, az így felvett nedvesség csak lassan távozik el. Á tázott hõ szigetelõ lemezeket természetesen tilos beépíteni, de kisebb mennyiségû nedvesség a levegõ páratartalmábó l is bejuthat a hõ szigetelõ anyagba erõ sen párás idõ esetén (minden "feltû nés" nélkül). Ha ilyen légnedves anyagra erõ sen párazáró tulajdonságú vízszigetelõ lemez kerül, máris kialakult a záró lemez felhó lyagosodásának feltétele — hiszen a napsugárzás hatására a bezárt nedvesség hamarosan gõ zzéválik. Ha megfelelõ anyagú és foltszerû rö gzítésû gõ znyomást kiegyenlítõ réteg kerül a vízszigetelés alá, akkor a feszültségmentesítés harmonikusan lezajlik, azaz a gõ zréteg nagy felületen elosztva nyomását veszti ill. kiszellõ ztetés esetén a szellõ zõ csonkokon keresztül a szabadba távozik. Még ugyanennél az ábránál maradva megemlítendõ , hogy a belsõ tér irányábó l ( téli állapotban ) a fû tö tt magasabb páratartalmú terek felõ l kifeléirányuló páradiffúzió lehetséges. Ha a záró fö dém felsõ síkja és a hõ szigetelés kö zö tt nem készítenek párazáró vagy páranyomást kiegyenlítõ réteget ( egyhéjú melegtetõ k esetén ), akkor a hõ szigetelés folyamatos, alulró l jö võ átnedvesítése hatására a hõ szigetelés már egyre kevésbéképes funkció ját ellátni és a rétegfelépítésre jellemzõ harmatpont is egyre lejjebb sü llyed. A harmatpont kö zelében pedig tudvalevõ leg a pára lecsapó dik és az átnedvesedési folyamat egyre intenzívebbéválik. Az így nedvességgel feltö ltö tt hõ szigetelésben azután nyáron a gõ zzévált nedvesség (a bezáró dott építési nedvességgel együtt) gõ zhó lyag képzõ déssel jelentõ s károkat okozhat a tetõ szigetelésben. A 36. ábraoldal alsó ábráján az elõ zõ hö z képest az a változás látható , hogy itt már van párazáró réteg, de azt hibásan teljes felületen leragasztották. Ilyenkor a már bezárt építési nedvesség hatására a harmatpont eléggéalacsonyan helyezkedik el, ennek kö vetkeztében a párazáró rétegig még légnemû állapotban eljutó nedvesség lecsapó dik és a záró fö démet átnedvesíti. Itt akár beázáshoz hasonló jelenség is kialakulhat, de gyakori a fö dém hõ hídjai kö zelében kialakuló penészedés. Az elõ zõ ábraoldalon bemutatott helyzetekhez hasonló eredményre vezet, ha ugyan van párazáró és gõ znyomást kiegyenlítõ réteg, de valamilyen helyszínen elkö vetett hiba miatt ( pl. teljes felületû leragasztás vagy hibás illesztés, toldás ) nem mû kö dik. ( 37. ábraoldal felsõ ábra .) A 37. ábraoldal alsó ábráján a páraszellõ zõ elemek helytelen beépítésébõ l adó dó hibákat szemléltetjük tengelyszimmetrikus ábrán. Az ábra baloldalán a páraszellõ zõ talphoz való csatlakozás rosszul illesztett vagy a szabályos leragasztás elmarad. Ilyenkor a feldúsult ill. gõ zzévált pára a párátó l védendõ rétegek kö zé szö kik és meghibásodáshoz (léghó lyag- vagy ránc képzõ déséhez) vezethet. Az ábra jobboldalán feltüntetett helyzet viszont túl sok ragasztó alkalmazásábó l és a páraszellõ zõ talp teljes felületû leragasztásábó l eredõ "eldugulás" helyzetét mutatja. Ez esetben a kiszellõ zés tervezett útja elzáró dik, a páraszellõ zõ nem mû kö dik. Kö vetkezmény nyáron a léghó lyagképzõ dés a vízszigetelés felületén, télen pedig páralecsapó dás, nedvesedés a fö dém felsõ felületén. A 38. ábrán a kemény mû anyaghab hõ szigetelõ táblák hõ mérsékletváltozásbó l eredõ ciklikus alakváltozásának lefolyása és kö vetkezményei látható k. Lehû léskor a táblák mérete csö kken az illesztési hézag megnyílik. Az így kialakuló vákuumhatás kö vetkeztében a vízszigetelõ lemez "beszívó dik" a hézagba. Felmelegedéskor a hõ szigetelõ táblák méretnö vekedésének hatására a hézag szélessége és kubatúrája csö kken, ráadásul a bezárt levegõ ( és esetleg pára ) ugyancsak felmelegszik és kitágul. Ennek kö vetkeztében a vízszigetelõ lemez a hézag fö lö tt "felpumpáló dik". A vízszigetelõ lemez sû rû n bekö vetkezõ alakváltozása idõ vel elvékonyítja ill. ridegíti és ritkítja a lemez szö vetét, ami nedvesség bejutásához (a kitágult pó rusokon keresztül) vezethet. A nedvesség azután az újabb felmelegedéskor tö bblet gõ zzéválik, aminek kö vetkeztében az ismertetett — és tö nkremenetelhez vezetõ — folyamat felgyorsul. Megjegyezendõ még, hogy a mû anyag

58

hõ szigetelõ táblák egy része zsugorodásra hajlamos a beépítés utáni idõ szakban, ami a hézagok végleges megnyílását eredményezi és a kialakuló hõ hídon kívül még hozzáadó dik a lehû léskor egyébként is megnyíló hézagok nö vekedéséhez. A külö nbö zõ mû anyag hõ szigetelõ táblák fektetése során az anyag hõ tágulási együttható jának ismeretében meghatározható az építés idején uralkodó hõ mérséklethez illõ illesztési hézag mérete. A 39. ábraoldal felsõ ábráján az egyrétegû mû anyaglemez szigetelések határoló falhoz (például attikához) való csatlakozási problematikáját mutatjuk be. Ha a vízszigetelést toldás nélkül vezetik fel a falra és ráadásul teljes felületen felragasztják, a helyi mikromozgások kö vetkeztében a lemez elszakadhat - ami természetesen beázáshoz vezet. Az alsó ábrán a túlságosan alacsony vízhatlan szegélyezés veszélyét mutatjuk be. Ez a kialakítás esõ esetében való színû leg még nem ázik be, de vastagabb hó takaró esetén az olvadékvíz megkerülheti a vízszigetelés felsõ szegélyét és a felsõ tö mítõ szegély (amelynek anyaga eléggégyorsan elö regedik és kipereg) már nem képez számottevõ akadályt a beázással szemben, hiszen víznyomás felvételére még új állapotában sem nagyon alkalmas. A 40. ábraoldalon háromrétegû ragasztott bitumenes lemezszigetelésbe bezá rt léghólyag szerepét szemléltetjük, ami párautánpó tlás által megnö velve alkalmassá válhat a lemezrétegek átszakítására is, nagyszámú felmelegedési - lehû lési ciklus eredményeként. A 41. ábraoldal felsõ ábráján a szerkezeti dilatá cióná l elmaradt tetõ szigetelési dilatáció kö vetkezményét szemléltetjük. Alapszabály, hogy ilyen esetben mindig valamennyi réteget meg kell szakítani ill. megfelelõ dilatáció s megoldást kell rétegenként alkalmazni. Az alsó ábrán dilatáció s vendégfal nélküli fal és tetõ elem hibás szigetelési csatlakozása látható . Ugyanennek a szerkezeti részletnek a helyes kialakítására mutattunk be példát korábban a 14. ábraoldalon. A hibaokok elemzése a tervezési és építési gyakorlat számára rendkívül fontos a tetõ szigetelések területén, hiszen a tapasztalatok alapján a jö võ ben rengeteg korábbi hiba elkerülhetõ véválik. Ezt a célt szolgálja az elõ zõ ekben rö viden bemutatott néhány esettanulmány is.

A 6. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1, A tetõ szigetelések vizsgá latá nak alapelvei. Milyen szempontok alapjá n fogna hozzá a vizsgá lathoz? 2, Milyen vizsgá lati módszereket ismer? 3, Sorolja fel a csapadékvíz elleni szigetelések leggyakoribb hibá it! 4, Mire terjed ki a hõ szigetelõ réteg vizsgá lata? 5, Milyen pá ratechnikai hibá kat ismer? 6, Sorolja fel a gyakoribb tervezési hibá kat! 7, Ismertesse és elemezze az üzemeltetési eredetû hibá kat! 8, Milyen szerepe lehet a bitumenes lemezrétegbe bezá rt léghólyagnak a késõ bbi meghibá sodá sban? 9, Milyen következményei lehetnek a csöves pá raszellõ zõ k helytelen beépítésének? 59

10,Milyen következménye lehet annak, ha a zsugorodó tulajdonsá gú hõ szigetelõ teljes felületen ragasztjuk rá a vízszigetelést?

tá blá kra

60

7. Tetoszigetelé sek karbantartása é s felú jítása A csapadékvíz elleni szigetelések élettartama nagymértékben függ a karbantartástó l, gondozástó l. A tetõ t évenként legalább kétszer (tavasszal és õ sszel) szemrevételezéssel ellenõ rizni kell és legalább háromévenként szakemberrel is felül kell vizsgáltatni. A tetõ rendszeres ellenõ rzésekor a tetõ felületrõ l el kell távolítani a felgyülemlett hulladékot, szennyezõ dést és az esetleg megtelepedett gyomnö vényzetet. Ki kell tisztítani a függõ ereszcsatornákat és a lombfogó (védõ kosár) kiemelése után meg kell tisztítani a víznyelõ k nyílását és kö rnyezetét. Felül kell vizsgálni a rö gzítéseket és az esetleg elö regedett tö mítéseket, majd a hiányzó kat pó tolni kell. A korrodált fémrészeket meg kell tisztítani és újra kell festeni. Amennyiben a csapadékvíz elleni szigetelés sérült vagy az elmulasztott karbantartás miatt idõ elõ tt elö regedett, szakértõ i felülvizsgálatot kell kérni. Elö regedett vagy meghibásodott tetõ szigetelések esetében a szakszerû tetõ felújítást tehát diagnosztikai vizsgá latnak kell megelõznie, hogy a munkálatok való ban a hibák kijavítását szolgálják, úgy , hogy a ráfordítások és az elért eredmény ö sszhangban legyenek. A felújítások, javítások a beavatkozás mértéke és jellege szerint a kö vetkezõ k lehetnek: – A felületvédelem felújítása, kiegészítése ill. felfrissítése, – Kisebb helyi javítások. Például a vízszigetelõ réteg foltszerû javítása, kiegészítése. – A vízszigetelõ réteg teljes cseréje ill. felújítása. Ez esetben célszerû a régi vízszigetelõ lemezt meghagyni, mert annak felszedésével a tetõ szigetelés tö bbi rétegét — külö nö sen a hõ szigetelést — is tö nkre lehet tenni. Ilyenkor a régi vízszigetelõ réteget általában perforá ljá k, hogy megfelelõ en kiszellõ zzö n a bejutott nedvesség, majd porózus réteg kö zbeiktatá sa után elkészítik az új vízszigetelõ réteget. – É rtéknö velõ felújítás kiegészítõ hõ szigetelés beépítésével. Ez tö rténhet úgy is, hogy például az egyenes rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ s felépítés megmarad, csupán a régi tetõ szigetelés és az új vízszigetelõ réteg kö zé méretezett kiegészítõ hõ szigetelés kerül és úgy is, hogy az egyenes rétegfelépítésû tetõ t egy un. fordított rétegrend ráépítésével kettõ s hõ szigetelésû ( duó ) tetõ véalakítják. Felújítás esetén nagy gondot kell fordítani a bezáró dott nedvesség kiszellõ ztetésének biztosítására, valamint a régi és az új rétegek ö sszeépítésének megbízható kialakítására. Egyébként pedig az új tetõ szigetelések készítésére vonatkozó szabályokat és elõ írásokat értelemszerû en alkalmazni kell.

A 7. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1. Tetõ szigetelések felú jítá sa esetén a beavatkozá s mértéke szerint milyen mû szaki megoldá sokat ismer? 2. Milyen módon lehet a meghibá sodott rétegrendszer még hasznosítható részét megõ rizni? 3. É rtéknövelõ felú jítá s esetén (ha kiegészítõ hõ szigetelést is alkalmazhat) milyen rétegfelépítési alternatívá k közül vá lasztaná ki a célszerû megoldá st?

61

8. Irodalom 1. Dr.Beleznay Géza Biztonsá gos tetõszigetelések BME Mérnö ki Továbbképzõ Intézet, Budapest, 1986. 2. Friedrich Eichler É pü letfizikai tervezés Mû szaki Kö nyvkiadó , Budapest, 1975. 3. Dr.Gábor László É pü letszerkezettan, II. kö tet Tankö nyvkiadó , Budapest, 1969. 4. Gereben Zoltán É pü letfizika Mû szaki Kö nyvkiadó , Budapest, 1981. 5. Osztroluczky Mikló s - Seidl Ambrus Tetõfedés - tetõszigetelés Mû szaki Kö nyvkiadó , Budapest, 1984. 6. Dr. Petró Bálint Az épü letszerkezettan és az épü letszerkezetek tervezése É TK, Budapest, 1991. 7. Dr. Petró Bálint - Horváth László PVC vízszigetelés az építõiparban É TK, Budapest, 1976. 8. Dr. Széll László Magas- és lapostetõk Mû szaki Kö nyvkiadó , Budapest, 1975. 9. Ot Hoffmann Handbuch fü r begrü nte und benutzte Dächer Verlagsanstalt A. Koch, Leinfelden-Echterdingen, 1987. 10. Dieter Reiche Dachbegrü nung. Einfach und dauerhaft Verlag für Bauwesen GmbH, Berlin, 1991. 11. Hidy István-Prekuta János Ez a flóratetõ proNatur Kft. Bp. 1992.

62

12. Grü ndach. Richtlinien fü r die Planung, Ausfü hrung und Erhaltung. (Entwurf, Juli 1993) Verband für Bauwerksbegrünung, Wien 1993. 13. Dr.Koppány Attila Grabodach zö ldtetõ. Tervezési útmutató ,Gyõ r, 1994. 14. Dr. Koppány Attila Zö ldtetõk Magyar É pítõ ipar, Bp.1994. 11-12.sz. 15. Dr. Koppány Attila É pü letszerkezettan I-II. Novodat Kiadó , Gyõ r, 1994. 16. Dr. Koppány Attila Ú j zö ldtetõrendszer Magyarorszá gon É pítés, felújítás, Bp.MB Kiadó Kft. 1994. I.évf. 5.sz. 17. Pataky Rita-Horváth Sándor Ö kologikus tetõfelújítá s É pítés, felújítás, Bp. 1994. 1.évfolyam 1.szám 18. H.J.Krolkiewicz Lapostetõk felújítá sa zö ldnö vények telepítésével É pítés, felújítás Bp. 1994.1.évfolyam 3.szám 19. Tetõszigetelések tervezési és kivitelezési irá nyelvei. É pü letszigetelõk és Tetõfedõk Magyarorszá gi Szö vetsége (É MSZ), Budapest, 1994.

63

Ké pek a01.

a02.

a03.

a04.

a05.

64

a06.

a07.

a08.

a09.

65

a10.

a11.

a12.

a13.

a14.

66

a15.

a16.

a17.

a18.

67