Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra
Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15.
Miért állnak fenn a nemek közti bérkülönbségek? • Sokrétő, összetett és egymáshoz kapcsolódó okok – – – – – –
Közvetlen és közvetett diszkrimináció A nık munkájának alábecslése Szegregáció a munkaerıpiacon – vertikálisan és horizontálisan A szerzıdéskötés és fizetési rendszerek struktúrája Nemi sztereotípiák A munka és a családi élet egyensúlya
• A jelenlegi gazdasági helyzetben – – – –
A nemek közti bérkülönbségek növekedése Veszélybe kerülnek az egyenlıség terén eddig elért eredmények Fizetések és bérek csökkentése A diszkrimináció új formáinak megjelenése
Privatizáció és újrarendezés hatása a nemek közti bérkülönbségekre • A privatizáció miért nıi ügy? – Nem nem-semleges – Veszélyezteti a nık egyenlıségét a munkaerıpiacon és otthon – A közszférán belüli foglalkoztatás lehetıséget teremt a méltányos, szakszervezetekkel rendelkezı ágazatokban való munkára – csökkenti a bérkülönbségeket
• A privatizáció bércsökkentést, a munkahelyi jogok csökkenését, nagyobb munkaterhet és kevesebb vagy megszőnı nyugdíj-jogosultságot eredményez – A bérkülönbségek nınek – A rosszul fizetett nıket arra kényszeríti, hogy fizetés nélküli gondozói munkát végezzenek
Néhány adat • A nemek közti bérkülönbség 17,6% Európa-szerte (órabérek) – A bérkiigazítást követıen a diszkrimináció továbbra is kulcselemként jelenik meg (4% Dániában, 30% Cipruson) – A közvetlen diszkriminációval és foglalkozásbeli szegregációval magyarázható és azzal, hogy a nık munkáját továbbra is alulbecsülik
Egyenlıtlenségek a nık foglalkoztatásában – A nık foglalkoztatottsági aránya 58,3% (72,5% a férfiaké) – az egészségügyben és a szociális gondozásban dolgozók 75%-a nı – a diplomások 60%-a nı – a tudósok és mérnökök 29%-a nı – a vezetık 32%-a nı – a vállalati vezetıi bizottságokban arányuk 10% – a részmunkaidıben dolgozók 78%-a nı – a 65 év feletti nık 21%-át veszélyezteti a szegénység (a férfiak 16%-hoz képest)
Be lg Cz B iu ec ul m h ga Re ria pu De bli nm c G ar er k m an Es y to n Ire ia la n G d re ec Sp e a Fr in an ce Ita Cy ly pr u La s Li t vi Lu thu a xe an m ia bo Hu urg ng ar Ne M y th alt er a la n Au ds st Po ria l Po a nd rt Ro uga m l a Sl nia ov e Sl nia ov a Fi kia nl an Un ite Sw d d ed Ki en ng do m
Nemek közti bérkülönbség (%)
35 30 25 20 15 10 5 0
A munkaerıpiac szerkezetének hatása a nemek közti bérkülönbségre • Alacsony nıi foglalkoztatottsági arány (Málta, Magyarország, Olaszország, Görögország és Lengyelország) – A bérkülönbségek az átlagosnál alacsonyabbak – Az alacsony képzettségő/képzetlen nık arányát tükrözi a munkaerıpiacon
• Szegregált munkaerıpiacok (Ciprus, Észtország, Szlovákia és Finnország) – A bérkülönbségek nagyobbak – A nık a rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak
• Munkaerıpiacok, ahol a részmunkaidıben dolgozók aránya nagy (Hollandia, Ausztria, Svédország, Németország, Egyesült Királyság) – Nagyobb bérkülönbségek – A bérkülönbségek tovább nınek a részmunkaidıben dolgozók figyelembevételével
Európai irányelvek keretrendszere • Az Egyezmény 141-es paragrafusa szolgál alapul: – Az egyenlı bér irányelv (1975) – Az egyenlı bánásmód elve a munkavállalás, a szakképzés, az elımenetel és a munkakörülmények terén (2002) – Átdolgozott irányelv (hét egyenlıségi irányelv egészíti ki a 2002es irányelvet) (2006) – Az egyenlı bérezés egyike a strukturális mutatóknak, mellyel mérhetı az Európai stratégia a növekedésért és munkahelyekért
• A Bizottság fontolóra veszi az egyenlı bér irányelv módosítását – Tanulmány készítése – Célja, hogy megvizsgálja az irányelv megerısítésének lehetıségét azzal, hogy a munkáltatók számára az egyenlı bérek vizsgálatát írja elı – Az Esélyegyenlıséggel foglalkozó Tanácsadó Bizottság véleménye – ne törvényhozással, inkább az intézkedések erısítésével kezelje a bérkülönbségeket
A Bizottság lépései • A nemek közti egyenlıségre vonatkozó ütemterv 20062010 – Hat prioritás a nemek közti egyenlıség terén, beleértve ebbe a nık és férfiak gazdasági függetlenségét és a közös fellépés szükségességét a nemek közti bérkülönbségek felszámolására – Az új ütemtervet most fogalmazzák meg – 2010 nyarára készül majd el a végleges változat. A nemek közti bérkülönbség továbbra is mint prioritás szerepel. – Konzultáció az Európai Szociális Partnerekkel – az ETUC válaszában többek között minıségi cél bevezetését, és a nemek közti esélyegyen-lıség iránti politikai elkötelezettség megerısítését javasolta
• Bizottsági kommunikáció (2007) 'A férfiak és nık közti bérkülönbségek kezelése’ – Lépések a probléma kezelésére: a meghozott törvények jobb alkalmazása, beillesztése a tagállamok foglalkoztatáspolitikájába, a munkaadók fellépése a társadalmi felelısség jegyében, hatékony megoldások cseréje és társadalmi partnerség
Bizottsági információs kampány a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére • A kampány üzenete – Hasznára válik a munkaadónak és a dolgozónak – Gazdasági profitot jelent – Elımozdítja a társadalmi igazságosságot és esélyegyenlıséget
• Eszközök a kormányok, szociális partnerek és nıi szervezetek számára (eszköztár, DVD-k, röplapok) • Nemek közti bérkülönbség-kalkulátor • Életciklus megközelítés • Médiakampány (plakátok közterületeken, buszokon és újsághirdetések) • Weboldal http://ec.europa.eu/equalpay
Közös fellépés • Európai Szociális Partnerek ‘A nemek közti egyenlıség terén tevékenykedı cselekvési keret’ (2005) – A nemek közti bérkülönbségek csökkentése elsıdleges cél – A haladás évenkénti értékelése
• Az Európai Parlament határozata (2008) – Számos kiegészítı kezdeményezést javasolt
• A nemek közti egyenlıségrıl szóló paktumot elfogadják az EU vezetıi (2006) – Elsıdleges a nemek közti különbségek elleni harc – a tagállamokat és az EU-t arra buzdítja, hogy tekintsék feladatuknak az egyenlı bérek megteremtését.
Mit eredményeznek mindezen lépések? • Számos javaslat és tennivaló vár a társadalmi partnerekre és nemzeti kormányokra: – Intézkedések, melyek a nemek közti bérkülönbséggel foglalkoznak – A nemeket érintı kérdéseket figyelembevevı politika (Gender mainstreaming) – Törvényhozás – Foglalkoztatáspolitika – A diszkrimináció megelızése – Jobb állás-értékelések / besorolások – Figyelemfelhívás és a hatékony gyakorlati módszerek cseréje – A társadalmi párbeszéd szerepe
• Miért áll fenn még mindig a nemek közti bérkülönbség? – Az intézkedések nem képesek a struktúrális egyenlıtlenségeket kezelni, és csak kevés szankció létezik
• Hogyan tehetik a szakszervezetek láthatóbbá az ügyet?
Az EPSU prioritásai • 2009 Kongresszusi határozat az egyenlı bérekrıl – Kampány és politkai lobby – Tárgyalás és oktatás – EPSU struktúrák
• Tárgyalás az egyenlı bérek ellenırzılistáról – biztosítva azt, hogy a nemek közti bérkülönbség a kollektív szerzıdéskötés részét képezi – pl. képzéssel a tárgyaló csapatok számára, biztosítva, hogy nık jelen legyenek a kollektív szerzıdéskötések során
• Ellenırzılista az információ koordinálásáról a fizetési szerzıdések és fizetési rendszerek kapcsán – Kulcsszerep a nemek közötti átláthatóságot biztosító fizetési rendszereknek
• EPSU tanulmány a bérekrıl az egészségügyben és a szociális gondozásban – Javaslatok a nem (gender) beillesztésére a kollektív szerzıdésekbe, és a nemekkel kapcsolatos statisztikák javítása
• Évenkénti egyenlı bér felmérés – A szakszervezeti tevékenységek és az egyenlı fizetések terén elért haladás nyomonkövetése
Az európai szakszervezetek kihívásai • A Bizottság politikája a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére ellentmond a piac által vezérelt, a közszolgáltatások számára meghatározott polikájával – A fizetések és bérek csökkentése kihat a nemek közti bérkülönbségekre, és a legrosszabul fizetett nıket sújtja
• A gazdasági válságot ürügyként használják arra, hogy a fizetési problémákat ne nemek szerint kelljen megvizsgálniuk – A nemek közti bérkülönbségre kulcsfontosságú ügyként kell tekinteni a gazdasági fellendülés és társadalmi, gazdasági elınyei szempontjából
• Számos, a Bizottság által felvetett kérdés a figyelem felkeltésérıl, és a hasznos gyakorlati módszerek cseréjérıl szól – Erıteljesebb törvények szükségesek a gender auditok és a nemek munkahelyi esélyegyenlıségét megcélzó tervek számára – A szociális partnerek összehangolt fellépése nemzeti és európai szinten – Elengedhetetlen, hogy az ügyet sokféle szempontot figyelembevéve kezeljük, beleértve ebbe a struktúrális okokat és az egyenlıtlenséget
•
A nemzeti szakszervezetek kihívásai Kampányok a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére – Újból a középpontba helyezni a témát / szövetségeket – Figyelemfelkeltés, és a szakszervezeti - gazdasági válságot éritı – munka középpontjába helyezés – Kampány az erıteljesebb európai törvényhozásért – célok / szankciók
•
Továbbra is foglalkozni kell azzal a problémával, amit a nık alulbecsült munkája jelent – – – – –
•
Cselekvés a struktúrális tényezık szintjén – foglalkozásbeli szegregáció Kötelezı egyenlıségi tervek/ fizetési auditok szankciókkal Érvelés az 'egyenlıségi' kiigazítások mellett Az állások értékelésének hatásos, nemi elıítéletektıl mentes formái Átláthatóság a fizetési rendszerekben
Erıteljesebb adatok – Ágazati és munkahelyi szinten – Az adatoknak összefüggınek és összehasonlíthatónak kell lenniük
•
Az általános egyenlı bér elv a kollektív szerzıdésekben – Eszközök és képzés a tárgyaló csapatok számára – Nık tárgyaló pozíciókban – A nemek közti különbségek figyelembe vétele a kollektív megállapodásokban
•
Foglalkozzanak a privatizáció és az újrarendezés nıkre gyakorolt hatásaival
Kérdések
• Hogyan tudnának a közszféra szakszervezetei mozgósítani és kampányolni a nemek közti bérkülönbségek kapcsán? • Mindez hogyan kapcsolódhat a tágabb, struktúrális szinten tapasztalt nemek közti egyenlıtlenségekhez a munkában és a társadalomban? • Mit kell tenni azért, hogy a nemek közti bérkülönbségek a kollektív szerzıdések középpontjában legyenek – a gazdasági válság és bérújrarendezés közepette? • Milyen stratégiát kell követniük a szakszervezeteknek ahhoz, hogy biztosítsák, hogy a nemek közti különbségek részét képezzék a gazdasági válságra adott válasznak?
Köszönöm!
