A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA. Biztosításszakmai konferencia szeptember 21

A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA

Biztosításszakmai konferencia 2015. szeptember 21.



XII. Biztosításszakmai Konferencia résztvevői 28 kiállító 30 biztosító 2 bank 1 alapkezelő 3 oktatási intézmény összesen 413 fő

117 közvetítő 2 alkuszszövetség 3 szolgáltató összesen 348 fő

15 meghívott vendég 10 előadó 3 kolléga a sajtó képviseletében 4 fő a rendező (FBAMSZ)

mindösszesen 793 résztvevő Biztosításszakmai konferencia 2015. szeptember 21.

Társadalmi felelősségvállalás A közjó szolgálata


Statisztikai kimutatás a nyilvántartásban szereplő személyekről a tevékenység típusa alapján Utolsó frissítés/Last updated: 2015.09.17

Tevékenység típusa/Type of activity

Természetes személy/Natural person

Gazdálkodó szervezet/Business entity

Független közvetítő/Independent insurance intermediary

15 052

6 075

Függő közvetítő/Tied insurance intermediary

14 851

3 954

2

14

Szaktanácsadó/Insurance consultant


6

Szerződés db

FBAMSZ TAGSÁG Életbiztosítások Nem-életbiztosítások

2013

2014

%

39 773 1 954 655

45 815 2 149 799

115% 110%


7

Árbevétel (jutalék) eFt

FBAMSZ TAGSÁG

2013

2014

%

Életbiztosítások

1 192 294

1 724 279

145%

Nem-életbiztosítások

11 549 530

12 775 783

111%


8

Díjállomány eFt

FBAMSZ TAGSÁG Életbiztosítások Nem-életbiztosítások

2013

2014

%

7 279 011 87 688 990

11 202 040 96 393 561

154% 110%


9

Köszönöm figyelmüket.


10

1. DIA Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink!

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm XII. Biztosításszakmai konferenciánk minden résztvevőjét. 2. dia Mint minden évben most is azzal kell kezdenem, hogy megköszönöm szövetségünk támogatóinak mindazt a segítséget, amivel hozzájárulnak ahhoz, hogy érdekvédelmi munkánkat sikeresen végezhessük. 3.dia Éves szponzorainknak szóló köszöneten túl, köszönetet kell mondanom azoknak a támogatóknak is, akik az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is támogatták szakmánk legnagyobb rendezvényének megrendezését. 4. dia Az anyagi segítségen felül köszönet illet minden kiállítót, előadót és természetesen minden aktív résztvevőt is, akik nélkül nem lehetne sikeres ez, a programokban igencsak gazdag két szakmai nap. Amint láthatják, konferenciánk idén is nagy népszerűségnek örvend. 

28 kiállító

    

30 biztosító 2 bank 1 alapkezelő 3 oktatási intézmény összesen 413 fő

   

117 közvetítő 2 alkuszszövetség 3 szolgáltató összesen 348 fő

   

15 meghívott vendég 10 előadó 3 kolléga a sajtó képviseletében 4 fő a rendező (FBAMSZ)

mindösszesen 793 résztvevő tisztel meg bennünket ma, illetve holnap.

1

Szövetségünk titkárságának - Annának és Marcsinak - köszönöm a mintaértékű szervezőmunkát. Külön is szeretném köszönteni a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, és társszövetségeink, a MABISZ és a MABIASZ képviselőit. Nagy örömünkre szolgál, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is vendégül láthatjuk európai szövetségünk egyik vezetőjét, ebben az évben Paul Carty urat, a BIPAR európai uniós kapcsolatokért felelős elnökét, aki közvetlen közelről követi, és kitartó munkájával, szakértelmével remélhetőleg képes a megfelelő irányba terelni az európai jogalkotók népes csoportját. Ahogy arról már nagyon rég megbizonyosodtunk, a nemzeti sajátosságok ellenére dolgaink, feladataink nagyon is közösek, mi is csak akkor lehetünk sikeresek, ha európai szövetségünk sikeres munkát végez az uniós érdekvédelem területén. Teljesen természetes közös célunk, hogy egy megfelelő európai keretrendszer mentén az egyes tagországokban a lehető legjobb gyakorlatok szerint dolgozhassanak a közvetítők, és a jogszabályi környezet azokat a piaci szereplőket segítse, akik felkészültek az új kihívásokra, hajlandók és persze képesek is az értelmes, és nem utolsó sorban a gyakorlatban is végrehajtható szabályok betartására. Ne feledjük, a fogyasztóvédelem tartósan a fókuszban marad! Nagy „szerencsénk”, hogy alkuszként ez nekünk nem teher, hanem üzleti sikerünk egyik záloga az etikus ügyfélképviselet. Tavaly is elmondtam, de idén sem tudok elmenni mellette, hogy tevékenységünk vizsgálatát mindig az ügyfél központba állításával kell kezdenünk, azt kell elemeznünk, hogy az adott piaci gyakorlat megfelelő-e a fogyasztók számára. Ugyanakkor ne feledjük azt sem, hogy az ügyfélérdekek megfelelő képviselete mellett az alkuszi munka sikerességének másik pillére a partneri kapcsolatok kiegyensúlyozottságának biztosítása. 5. dia Nyakunkon az IDD. Nem mondható tehát, hogy nem változik a világ körülöttünk. Feleségem, aki mindig elolvassa beszédeimet, mégis azt kérdezte tőlem: „Te mindig ugyanarról beszélsz? Nem unalmas ez?” Mit is lehet erre válaszolni? Hiszen részben valóban igaza van, ha arra gondolunk, hogy 2002 óta próbálunk az IMD-hez igazodni, 2009 óta, azaz 6 éve(!) az IMD 2-ről beszélünk. Hol bízunk az európai és a hazai jogalkotók józan ítélőképességében, a megfelelő piaci környezet megtartásában, hol pedig aggódunk amiatt, hogy egy esetlegesen túl szigorú, a

2

valóságtól elrugaszkodott szabályozás rossz irányba fordítja életünket, káros lesz üzletmenetünkre, és káros lesz ügyfeleink számára is. Én a pozitív gondolkodás híve vagyok, ezért most sem az aggódásra helyezném a hangsúlyt, hanem arra, hogy szakmánk hasznosságát hangsúlyozzam néhány szóban.

Idei mottóm: Társadalmi felelősségvállalás – A közjó szolgálata

Idén arra kértük biztosítós partnereinket, hogy azokat az aktivitásaikat mutassák be, amiket nem üzleti alapon tesznek a társadalmi felelősségvállalás jegyében. Azt hiszem az teljesen egyértelmű, hogy a bemutatottak előtt mindannyiunknak fejet kell hajtani. De talán ez a társadalmi szerepvállalás természetes is, hiszen a biztosítás intézménye maga is a közjót szolgálja.

Hogyan foghatjuk meg a biztosítás lényegét: 

A biztosítás a szolidaritás elvét fordítja le üzleti alapokra!

Meglátásom szerint ez a meghatározás önmagáért beszél. Ha pedig egy szinttel beljebb megyünk, akkor elérünk ahhoz az alkuszi szerephez, amely az ügyfélképviselet útján teljesíti ki a biztosítás társadalmi hasznosságát. Összehangolja, értékarányossá teszi az ügyfelek által megvásárolt, valóban szükséges biztosításokat mind a lakossági, mind pedig a vállalati területen. De, hogy mindezt hogyan, milyen körülmények között tesszük az természetesen korántsem mindegy. -

-

-

Fontos a hatékony és etikus piaci működés. Itt jó úton vagyunk, kiegyensúlyozott a biztosítókkal való együttműködés, és a felügyelet – szigorúsága ellenére is – támogatólag lép fel az utóbbi időben. Fontosak és előremutatóak a felügyeleti ajánlások, ugyanakkor fontos azok folyamatos felülvizsgálata, a piaci visszajelzések kiértékelése is. Együtt könnyebb, vagy legalábbis jobbat nem tudok elképzelni a fogyasztói érdekek valós védelmére, mint az elvek és a gyakorlatok folyamatos finomhangolása. Fogyasztóvédelem és együttműködés Alapszabályunkban is rögzítettük, hogy az ügyfelek érdekinek képviseletét nem előzheti meg az alkuszi üzleti érdek. A tartós siker csak így biztosítható, ez mára egyértelművé vált. 3

-

De mit hoz majd az új direktíva, és főként mit hoz majd az új Bit. Több szálon futnak az események, és nekünk mindenre figyelnünk kell.

-

Az ördög mindig a részletekben rejlik, így kíváncsian, és persze aktívan várjuk a direktíva végleges szövegét, és az azt követő hazai jogszabály-alkotási folyamatot. A felügyeletek erősödése miatt ma már nemcsak magára a jogszabályokra, hanem azok értelmezésére is oda kell figyelnünk. Azt kell elérnünk, hogy az elvek ne írják felül a jó, ügyfélbarát piaci gyakorlatokat.

-

Fontos tehát a „best practise”, amit jó esetben a piac alakít ki, és amit a felügyelet „csak” ellenőriz. Nyíltan, bátran állást kell foglalni tehát a piaci szereplőknek ezen a területen, meg kell védeni azokat az értékeket, amik ügyfeleink számára is rendkívül fontosak! Fontos a pro-aktivitás, az újn helyzetekhez a szakmának kell kidolgoznia a legjobb gyakorlatokat. Nem mehetünk el az új, még mindig, és véleményem szerint megfelelő módon minimális harmonizációra törekvő direktíva, az IDD mellett sem.

-

fontos, hogy a közös piacon az adott nemzeti piac ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe (ez természetesen a nemzeti jogszabályalkotók, felügyeletek mindenkori felelőssége, ugyanakkor ezt a munkát a piaci szereplők konstruktivitásukkal segíthetik!

-

A hazai piacon is fontos az esélyegyenlőség a „level playing field”. Számomra érdekes kérdéseket vet fel, hogy míg az IDD bővíti a scope-ot, addig még mindig megmaradnak értékesítési csatornák, mint kivételek (banki értékesítés, utazási irodák stb.). Nem tudom, hogy ez mennyire indokolható a fogyasztói érdekek egyre szigorodó védelme mentén. Persze vannak erős, és még erősebb lobby érdekek is jól tudom…

-

Ami viszont kétség kívül a legfontosabb: mindig a valós az ügyfélérdek szempontjából vizsgáljunk minden megoldandó kérdést, problémát, és vegyük figyelembe az ügyfelek tudás- és a piac fejlettségi szintjét.

Az utóbbi néhány hét azt is világosan megmutatta, hogy az elveket a gyakorlat szempontjából is vizsgálnunk kell. A Freedom Of Services elve szép elv, de látni kell korlátait is. Például el kell tudni dönteni, hogy valóban minden módozat művelhető-e egy fióktelep által. Valószínűleg nem engedhető meg, hogy egy kgfb típusú módozat esetén a nemzeti felügyelet csak mellékszereplő legyen, és csupán fogyasztóvédelmi szempontból ellenőrizhesse az adott biztosítót, a prudenciális felügyelet tekintetében a gyakorlatban körön kívül maradjon. De nem szeretném egy nálunk ma igencsak komoly problémával befejezni a biztosítás hasznosságáról szóló részt.

4

A direktíva minőségbiztosítási szempontból legfontosabb része az oktatási, képzési követelmények szigorítása. Fontos a folytatólagos képzés megvalósítása, a szakmai ismeretek szintjének emelése. A FBAMSZ egyértelműen erre törekszik. Szövetségi mottónk is erre utal: -

A Minőség Biztosítva

Ennek keretében vezettük be azt a minőségbiztosítási rendszert is, amely szakértői segítséggel tekinti át egy-egy alkusz tevékenységét a jogszabályi megfelelősség szempontjából. Ezt az ellenőrzési lehetőséget egyre több tagunk veszi igénybe. A biztosítási szakma egyik leglényegesebb feladata, hogy legyen megfelelő szakmai képzés, maga a biztosítás szakmává nője ki magát, méghozzá olyanná, ahol fiatal emberek készülnek arra, hogy majdan a biztosításban dolgozzanak. Szükség lenne generációváltásra, szükség lenne friss erőre, utánpótlásra. Egyszerűen szükségünk van képzett, folyamatosan megújuló szakembergárda. A végén még meg kell említeni azt is, hogy szövetségünk egyik fontos célja az alkuszi értékteremtés elismertetése, amit valószínűleg az alkuszi állomány átruházási feltételeinek jogszabályba foglalásával lehetne megteremteni. Úgy érzékeljük, hogy erre manapság már a jogszabályalkotók is nyitottak, így talán majd ez is bekerülhet a direktíva hatálybalépését követő új Bit-be. 6. DIA – Nézzünk néhány jellemző számot a közvetítői piacról, szövetségünk tagságának teljesítményéről A felügyelet hivatalos statisztikája azt mutatja, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti számokhoz képest is gyakorlatilag minimális a változás, mind a független, mind pedig a függő kategóriában. A természetes személyek száma minimálisan nőtt mindkét vonalon (+1,3% illetve 2%), míg a gazdálkodó szervezetek száma kissé csökkent (a független kategóriában 1,3%, míg a függőben -4,4%). Az alvállalkozóktól megtisztított számok azt mutatják, hogy az alkuszcégek száma kissé csökkent, míg a többesügynökök száma kissé nőtt a tavalyi számokhoz képest. Nyolccal csökkent az alkuszcégek száma, így most 387 alkusszal számolhatunk, míg a többesügynök cégek száma 5-tel nőtt, jelenleg 65 többesügynök tevékenykedik. Mindenképpen izgalmas lesz, hogy az új szabályozás miatt milyen átrendeződés várható. Véleményem szerint (ahogy az kívánatos is) a kevésbé felkészült alkuszok várhatóan többesügynökként folytatják majd, a felkészült többesügynökök viszont valószínűleg alkuszi szerepre vállalkoznak. Azt is valószínűsítem, hogy jövőre több alkuszcég is, az alkuszi licencét visszaadva egy felkészültebb alkusz alvállalkozójaként lát majd el alkuszi feladatokat.

5

7. dia Nézzünk néhány adatot, amelyet a FBAMSZ adatszolgáltatásaiból összesítettünk. előrebocsátom, hogy sajnos biztosítónkénti bontást ebben az évben nem tudok adatokat mutatni, mert tagságunk egy része idén ezeket a részletes adatokat sajnos túlontúl bizalmasnak ítélte. A FBAMSZ tagság által kezelt szerződések száma mind az élet-, mind pedig a neméletbiztosítási ágban nőtt. 8. DIA – életbiztosítások jutalékbevétele  az árbevétel szintén nőtt mindkét ágban  szembetűnő, az életbiztosítási ág fejlődése, persze nem kunszt ilyen kicsi bázisról ekkorát fejlődni, de mindenképpen bíztatónak ítélem az alkuszi szerepvállalás bővülését, amit a nyugdíjbiztosítási piac megnyílásának tudhatunk be valószínűleg. 9. dia  a kezelt díjvolumen szintén nőtt mindkét ágban  ha visszagondolunk az előző táblázatra, ami a jutalékbevételeket mutatta, itt az az érdekes, hogy az életági állomány növekedése meghaladta a jutalékok növekedését, amiben valószínűsíthetően már az új szabályozói környezet hatásának is van szerepe  a nem-életbiztosítások piacán a jutalékok együtt nőnek az állományok bővülésével, ami szintén rendben van Itt van viszont egy kis ellentmondás a Nagy Koppány úr által bemutatott adatok és a mi általunk látott adatok között:  a jutalékszintek nem nőnek egyik ágban sem a mi adataink alapján  és a tagságunkra összesített volumen adatok is kissé más képet mutatnak, mint ahogy azt a felügyelet kimutatásában láthattuk  bízom benne, hogy a mi számaink a jók, mert azok még kedvezőbb képet mutatnak szövetségünk piaci súlyát illetően, de persze már az is remek, amit a felügyeleti számokból kiolvashattunk: o nő a súlyunk az életbiztosítási területen o és változatlanul a kezelt állomány többsége van a FBAMSZ tagság kezelésében o az is nagyon örömteli, hogy a közvetítői új szerzések aránya mindkét biztosítási ágazatban nő! 10. DIA Azt hiszem, hogy az utolsó megállapításnál jobb megállapítással nem is fejezhetném be gondolataimat, legalábbis a mi szempontunkból nézve. Megtisztelő figyelmüket nagyon szépen köszönöm. Papp Lajos - Siófok, 2015. szeptember 21. 6

A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA. Biztosításszakmai konferencia szeptember 21

Recommend Documents