Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában „Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben” címmel jelent meg egy áttekintő értékelés, amely az üvegházhatású gázok és ezen belül a CO2-kibocsátás globális, regionális és országonkénti alakulásával kapcsolatos legfontosabb tényeket foglalta össze. A klímaváltozás elleni küzdelem az EU energiapolitikájának egyik középponti célkitűzése, amely a hazai energiapolitikában is meghatározó szerepet játszik. Jelen összeállítás az említett cikkhez kapcsolódóan tovább elemezi a CO2-kibocsátás alakulását1, most az EU tagországokra összpontosítva, szemléltetve olyan összefüggéseket, tényeket, amelyek talán kevésbé ismertek a szélesebb szakmai és nem szakmai közvélemény számára. Az összefoglaló egyrészt céljának tekinti annak bemutatását, hogy az egyes EU tagállamok milyen szerepet játszanak a régiós célkitűzések megvalósításában, másrészt annak szemléltetését, hogy milyen a kibocsátás-csökkenés szektoriáliságazatonkénti megoszlása, milyen trendek jellemzik a kibocsátás alakulását az egyes gazdasági szektorokban. Általános tapasztalat szerint ugyanis kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert az, hogy az egyes tagországok – különböző, itt nem tárgyalt okok miatt – igen eltérő mértékben vesznek rész a régiós szintű célkitűzések megvalósításában. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az uniós eredmények valójában (döntően) néhány tagállam erőfeszítéseinek eredményeként adódnak. Ez természetesen nem az egyes tagállamok klímavédelmi erőfeszítéseinek lebecsülését, minősítését jelenti, hanem pusztán ennek a kevésbé ismert ténynek a bemutatását. A CO2-kibocsátás és kibocsátás-csökkenés szektoriáliságazatonkénti megoszlásának ismeretében megítélhető, hogy milyen lehetőségek vannak a további kibocsátás-csökkentés megvalósítására, s mely területen lehet jelentős előrelépést tenni a régiós célkitűzések megvalósítása érdekében.

1

Jelen összeállításban közölt adatok forrása: Hans-Joachim Ziesing: Differenzierte Entwicklung bei insgesamt weiter steigenden weltweiten CO2-Emissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p56.-65. Az adatok a forrásként szolgáló cikk megjelenésekor még nem voltak véglegesített adatok. Az eredeti forrás: BIP Statistical Review of the World Energy. Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

1/19


Előzmények A célul kitűzött elemzések szorosan kapcsolódnak a korábbi vizsgálatokhoz, mintegy azok eredményeire épülnek. Az üvegházhatású gázok, és ezen belül szén-dioxid kibocsátás alakulásának, a globális trendeknek az elemzésekor megállapítást nyert, hogy az, hogy 1990 és 2008 közötti tárgyidőszakban a világ összes CO2-kibocsátása 8167,5 Mt-val növekedett, azaz az 1990. évi 22010,5 Mt értékről 30178,0 Mt értékre változott 19 év alatt. Ugyanebben az időszakban a bővítés előtti Európai Unió (EU-15) tagországai összességében 16,4 Mt kibocsátás-csökkenést tudtak elérni (1. ábra). Jóllehet ez az érték (-16,4 Mt) elenyésző a világ egészében megvalósult kibocsátás-növekedéshez (+8167,5 Mt) képest, hiszen a globális kibocsátásnövekedés mintegy ötszázszor (!!!) nagyobb volt az EU-15 régió kibocsátáscsökkentésénél, nem megalapozott jelentéktelennek minősíteni ezt az elért eredményt. Az EU régió kibocsátás-csökkentésének tárgyilagos értékelésekor abból kell kiindulni, hogy nem történt növekedés ebben a régióban, ami már önmagában igen jelentős eredmény, más régiókkal való összehasonlításban (2. ábra). Az ötszázszoros különbségnek tehát nem az EU régión belüli energiapolitikai erőfeszítések eredményességének megítélése szempontjából van kiemelt jelentősége, hanem sokkal inkább annak a kérdésnek a szempontjából, hogy vajon van-e reális esély a globális trendek megfordítására, lényegi megváltoztatására. E kérdéskörnek az elemzése azonban nem tárgya e vizsgálódásnak, jóllehet e kérdésnek – hosszabb távon –, különösen abban az esetben, ha nem sikerül nemzetközi megállapodást tető alá hozni a Kyoto megállapodásban foglaltak folytatására vonatkozóan, igen súlyos politikai következményei lehetnek az EU régióban, az EU energiapolitika területén. A széndioxid-kibocsátás alakulása az EU régióban 1990 és 2008 között A vizsgálati tárgyidőszakban az Európai Unióban igen jelentős változások zajlottak le, többek között a régió igen jelentősen kibővült új államok csatlakozása révén. Az új tagállamok zöme a korábban tervgazdálkodást folytató, volt szocialista országok közül került ki. Közismert, hogy ezekben az országokban a rendszerváltást követően igen jelentős gazdasági visszaesés következett be, így az ipari termelésben is, s ennek, valamint a gazdasági szerkezet átalakulásának eredményeképpen igen jelentősen csökkent ezekben az országokban az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez a körülmény indokolja, hogy ezeket a tagállamokat célszerű külön is vizsgálni a régiós szintű adatok elemzésekor. Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

2/19


Az 1. táblázat az ún. „régi” EU tagállamokra (EU-15) vonatkozóan összegzi a széndioxid-kibocsátás alakulását. Az EU-15 régió széndioxid-kibocsátása 1990ben 3364,9 Mt volt. Ez az érték lényegileg nem változott a vizsgált 19 év során, 2008-ban 3348,5 Mt volt a kibocsátás, azaz 16,4 Mt-val kevesebb, mint a tárgyidőszak elején. A 2. táblázat a tárgyidőszakbeli kibocsátás-változás százalékos értékeit adja meg. Az adatokat elemezve megállapítható, hogy az EU-15 régióban Németország (1035,6 Mt (1990)), Nagy-Britannia (591,3 Mt (1990)), Olaszország (434,7 Mt (1990)), Franciaország (398,0 Mt (1990)) és Spanyolország (228,4 Mt (1990)) az öt legnagyobb széndioxid-kibocsátó ország. Németország kibocsátása meghatározó abszolút értékben, hiszen a második legnagyobb kibocsátó ország, Nagy-Britannia széndioxid-kibocsátása gyakorlatilag a fele a németországi értéknek. Franciaország kibocsátása „mindössze” 40 %-a a német kibocsátásnak. Igen érdekes, hogy Olaszország széndioxid-kibocsátása meghaladja Franciaország széndioxid-kibocsátását, jóllehet Olaszországban összességében kisebb a fűtési célú energiafelhasználás. Nyilvánvalóan döntő szerepe van ebben a francia atomerőműveknek, a nukleáris bázisú villamosenergia-termelésnek. A kibocsátás tárgyidőszakbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy mind abszolút értékben (-204,6 Mt), mind arányaiban (-19,8 %) Németország kibocsátás-csökkentése a meghatározó. Németország, Nagy-Britannia (-51,0 Mt) adta az EU-15-beli kibocsátáscsökkentés abszolút döntő részét, ezen túlmenően a kibocsátás abszolút értékben csak Belgiumban, Dániában és Svédországban (valamint Luxemburgban) csökkent (!). Ezen államok abszolút értékbeli kibocsátás-csökkentése azonban szinte elhanyagolható a Németországban és Nagy-Britanniában realizált értékhez képest. Kevéssé ismert talán, hogy mind abszolút értékben (+ 119,9 Mt), mind arányaiban (+52,5 %) Spanyolországban növekedett a legnagyobb mértékben a kibocsátás. Igen jelentős még a kibocsátás-növekedés Olaszországban (+42,7 Mt). Ez a növekedés azonban arányaiban „csak” +6,9 %os növekedésnek felel meg. Kiemelendő még a Görögország, ahol +36,2 %-kal több széndioxidot bocsátottak ki a tárgyidőszak végén, mint az 1990-es bázisévben. Még nagyobb arányú a növekedés Portugáliában, itt ugyanez az arányszám +39,8 %. A 3. és 4. táblázat az EU-12 régióban, vagyis az újonnan csatlakozott tagállamokra vonatkozóan mutatja a széndioxid-kibocsátás alakulását 1990 és 2008 között. A régióban 1990-ben 1039,3 Mt volt a széndioxid-kibocsátás. Ez az érték a korábbiakban már említett folyamatok következtében 2008-ra 801,1 Mt értékre csökkent. Ez a csökkenés abszolút értékben -238,2 Mt volt, arányaiban pedig -22,9 %-os csökkenésnek felel meg. Világosan kell látni, hogy ez a kibocsátás-csökkenés nem célirányos energiapolitikai intézkedések következménye, hanem nem tervezett, az energiapolitika hatókörén kívül levő folyamtok eredménye. A régióban a legnagyobb mértékű kibocsátás-csökkenés Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

3/19


Romániában következett be (-62,5 Mt, -36,3 %). Harminc millió tonna körüli értékkel csökkent a kibocsátás Lengyelországban (-32,1 Mt), Csehországban (-37,1 Mt), Bulgáriában (-28,3 Mt). Igen jelentős – 50 % körüli – volt arányaiban a csökkenés a balti országokban (Litvánia: -55,8 %, Lettország: 53,8 %, Észtország: - 47,1 %). A tárgyidőszakban ugyanekkor Ciprus megduplázta (!) a CO2-kibocsátását (4,2 Mt → 8,4 Mt). Magyarország 1990ben, vagyis a tárgyidőszak kezdetén 72,5 Mt szén-dioxidot bocsátott ki. Ez az érték 2008-ra 57,5 Mt értékre csökkent, vagyis 15,0 Mt-val volt kevesebb a tárgyidőszak végén. Arányaiban Magyarországon 20,7 %-kal csökkent a kibocsátás a vizsgált 19 éves időszakban. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának abszolút értékbeli, és aránybeli alakulását mutatja be az EU-15 régióban az 5. és 6. táblázat, míg az EU-12 régió adatai a 7. és 8. táblázatból olvashatók ki. Kiemelendő, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének a területén (ami értelemszerűen magában foglalja a széndioxid-kibocsátást is) az EU már jobb eredményeket ért a vizsgálati tárgyidőszakban. Az okok nem szorulnak külön magyarázatra, hiszen a szén-dioxidon és metánon kívül az üvegházhatást okozó gázok jó részének ipari és háztartási célú használatát jogilag tiltották. A jelentős és gyors kibocsátás-csökkenés ennek tudható beebben az esetben döntően jogi (tiltó) szabályozás eredményeképpen csökkent a kibocsátás (például a VOCs használatának tiltása stb.). . Az EU-15 régióban a tárgyidőszakban -5,7 %-os csökkenést értek el, ami abszolút értékben -240,3 Mt kibocsátás-csökkenésnek felel meg. A megfelelő értékek az EU-12 régióban, vagyis az újonnan csatlakozott tagállamok körében: -509,6 Mt és -33,8 %. A CO2-kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlása Igen érdekes megállapítások tehetők a széndioxid-kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának adatait vizsgálva. A 9. - 12. táblázat tartalmazza az erre vonatkozó adatokat, különbontva az EU-15, illetve az EU-12 régiót. A táblázatokban megtalálhatók az egyes főbb szektorok abszolút értékbeli kibocsátásai, és a szektorok közötti arányokat tartalmazó adatok is. AZ EU-15 régióban az energiaipar részesedése a legjelentősebb az összes CO2kibocsátáson belül. A tárgyidőszak első évében, 1990-ben az összes kibocsátás 34,3 %-áért volt ez a szektor felelős. A tárgyidőszak végére – ha nem is jelentős mértékben – de valamelyest növekedett ez az arány, ekkor az összes kibocsátásnak 35,6 %-a az össze kibocsátásnak származott az energiaipartól. A korábban tervgazdálkodást folytató országokban, a volt szocialista országokban az energiaipar részesedése az összes széndioxid-kibocsátáson belül Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

4/19


szignifikánsan jellemzően magasabb volt. A kibocsátott szén-dioxid fele ebből az szektorból iparágból/ágazatból származott. Érdekes módon az aránybeli ágazat részesedése (50,1 %) ebben a régióban sem változott a vizsgált tárgyidőszakban. Az EU-15 régióban a második legnagyobb kibocsátó a közlekedési szektor. Ennek aránybeli részesedése jelentősen nőtt a vizsgált 19 év alatt. Míg 1990-ben 20,5 %-a az összes kibocsátásnak e szektorból származott, addig 2008-ra ez az arány 25,1 %-ra nőtt. Az újonnan csatlakozott tagállamokban a közlekedési szektor ágazat részesedése az összes kibocsátáson belül eleve kisebb volt, 1990-ben mindössze 7,6 %-ot tett ki, azonban a részarány 2008-ra megduplázódottmegkétszereződött, ekkor 14,5 % volt. A növekedés a feldolgozóipar aránybeli részesedésének rovására következett be. A közlekedési szektor ágazat kibocsátása a tárgyidőszakban az EU-15 régióban 23,7 %-kal nőtt, sokkal nagyobb növekedés volt azonban az EU-12 régióban, itt a közlekedési szektor 2008-ban 45,2 %-kal bocsátott ki több szén-dioxidot, mint 1990-ben. Érdekes, hogy az EU-12 régióban az energiaipar kibocsátása 25,1 %kal csökkent a tárgyidőszakban, míg az EU-15 régióban ugyanekkor +5 %-os kibocsátás-növekedés volt tapasztalható. Összefoglalás A bemutatott tények alapján megállapítható, hogy az Európai Unió által az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenése terén elért eredmények döntően néhány ország (abszolút meghatározó módon mindenekelőtt Németország és Nagy-Britannia) kibocsátás-csökkentésének eredményeképpen adódnak. Az unió tagállamainak jelentős részében mind abszolút értékben, mind arányaiban igen jelentős mértékben növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az újonnan csatlakozott tagállamok esetében igen jelentős volt a kibocsátáscsökkenés, azonban – mint erre márt korábban utaltunk – ez nem célirányos energiapolitikai intézkedések eredményének tudható be. Az okok, részletes elemzése nem célja ezen összeállításnak (s ezt ismeretbeli ésa terjedelmi korlátok egyébként sem tennék lehetővé).

Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

5/19


á

Formázott: Betűtípus: 10 pt, Félkövér

1. ábra Az EU és a világ CO2-kibocsátásának változása 1990 – 2008 között

2. ábra Néhány fő régió CO2-kibocsátásának változása 1990 – 2008 között


6/19


3. ábra A CO2-kibocsátás alakulása az EU-15 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban

A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN 1990-2008 KÖZÖTT

Mt CO2-KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁS

150 100 50 0 BE

DK

DE

FI

FR

GR

GB

IE

IT

LU

NL

AU

PT

SE

SP

-50

EU15

GB -100 -150 -200

DE -250

4. ábra A CO2-kibocsátás változása százalékos értékben az EU-15 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

7/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN 1990 ÉS 2008 KÖZÖTT 60 50

SZÁZALÉK

40 30 20 10 0 -10

BE DK DE

FI

FR GR GB IE

IT

LU NL AU PT SE

GB

-20

SE

ES EU15

DE -30

5. ábra A CO2-kibocsátás alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az 1990 – 2008 közötti időszakban

A SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN 1990 ÉS 2008 KÖZÖTT 50

Mt CO2 KIBOCSÁTÁS

0

ES

LA

LI

MA

PL

SK

-50

SL

CZ

HU

CY

BG

RO

EU12

-100

-150

-200

-250

-300


8/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István 6. ábra A CO2-kibocsátás változása az EU-12 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban

SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN 1990 ÉS 2008 KÖZÖTT 120

100

80

SZÁZALÉK

60

40

20

0

-20

ES

LA

LI

MA

PL

SK

SL

CZ

HU

CY

BG

RO

EU12

-40

-60

-80

7. ábra A CO2-kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az EU-15 régióban a 1990 – 2008 közötti időszakban


9/19


1990

Egyéb kibocsátások

Ipari folyamatok

Üzemanyagfelhasználással összefüggő veszteségek

Egyéb szektorok

Közlekedés

Feldolgozóipar

40 35 30 25 20 15 10 5 0 Energiaipar

SZÁZALÉK

A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZEKTORIÁLIS MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN

2007

1990


Ipari folyamatok


Egyéb szektorok

Közlekedés

Feldolgozóipar

40 35 30 25 20 15 10 5 0 Energiaipar

SZÁZALÉK

A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS ÁGAZATI MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN

2007

8. ábra A CO2-kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az új tagállamokban, az EU-12 régióban a 1990 – 2008 közötti időszakban


10/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZEKTORIÁLIS MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN 60

SZÁZALÉK

50 40 30 20 10

1990


Ipari folyamatok


Egyéb szektorok

Közlekedés

Feldolgozóipar

Energiaipar

0

2007

A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS ÁGAZATI MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN 60

SZÁZALÉK

50 40 30 20 10

1990


Ipari folyamatok


Egyéb szektorok

Közlekedés

Feldolgozóipar

Energiaipar

0

2007

1. táblázat A CO2-kibocsátás alakulása az EU-15 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban

1990

1995

2000

2005

2007

2008

Változás 19902008

Mt CO2 / a Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

11/19


BE DK DE FI FR GR GB IE IT LU NL AU PT SE SP EU-15

118,6 52,8 1035,6 56,6 398,0 83,2 591,3 32,4 434,7 12,1 159,3 62,1 43,6 56,3 228,4 3364,9

123,3 60,6 922,7 57,9 396,0 86,8 553,4 35,3 445,4 9,4 170,7 64,0 53,2 58,0 255,3 3291,7

123,7 52,9 883,7 56,7 409,5 103,4 553,1 44,7 462,7 8,9 169,6 66,0 63,8 53,4 307,7 3359,7

123,4 50,2 851,7 56,3 420,5 111,0 557,0 47,6 490,1 12,3 175,8 79,0 69,7 52,9 368,0 3465,7

114,5 53,2 841,2 66,1 401,5 113,6 546,4 47,5 475,3 11,8 172,7 74,2 62,8 51,6 366,4 3398,3

113,2 50,2 831,0 60,6 405,5 113,3 540,2 46,2 464,9 11,7 176,5 75,9 60,9 50,1 348,4 3348,5

-5,5 -2,7 -204,6 +4,0 +7,5 +30,1 -51,0 +13,8 +42,7 -0,4 +17,2 +13,8 +17,3 -6,1 +119,9 -16,4

2. táblázat A CO2-kibocsátás változása százalékos értékben az EU-15 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban

Országok

Változás 1990 – 2008 között %


-4,6 -5,2 -19,8 +7,1 +1,9 +36,2 -8,6 +42,7 +6,9 -3,6 +10,8 +22,2 +39,8 -10,9 +52,5 -0,5

3. táblázat A CO2-kibocsátás alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az 1990 – 2008 közötti időszakban

1990

1995

2000

2005

2007

2008

Változás 19902008


12/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István Mt CO2 / a ES LA LI MA PL SK SL CZ HU CY BG RO EU-12

37,3 19,2 36,1 1,8 368,7 62,0 14,7 164,3 72,5 4,2 86,3 172,1 1039,3

18,2 9,1 15,2 2,3 366,2 44,0 15,0 131,4 61,5 5,4 66,4 129,6 864,1

15,6 7,1 12,0 2,3 320,6 40,3 15,2 127,1 58,5 7,7 50,5 95,3 752,2

16,8 7,8 14,4 2,7 318,2 40,7 16,7 126,4 61,1 8,0 54,0 105,9 772,7

19,1 8,6 15,9 2,7 328,3 38,1 17,0 129,9 57,8 8,3 58,9 110,9 795,5

19,7 8,9 16,0 2,7 336,6 39,1 17,5 127,2 57,4 8,4 57,9 109,6 801,1

-47,1 -10,3 -20,2 +0,9 -32,1 -22,9 +2,8 -37,1 -15,0 +4,2 -28,3 -62,5 -238,2

4. táblázat A CO2-kibocsátás változása százalékos értékben az EU-12 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban

Országok

Változás 1990 – 2008 között %

ES LA LI MA PL SK SL CZ HU CY BG RO EU-12

-47,1 -53,8 -55,8 +47,2 -8,7 -37,0 +19,0 -22,6 -20,7 +101,3 -32,9 -36,3 -22,9

5. táblázat Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az EU-15 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban


13/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István 1990 Bázisév2

1995

2000

2005

2007

2008

Változás 19902008

Mt CO2 ekvivalens / a BE DK DE FI FR GR GB IE IT LU NL AU PT SE SP EU-15

143,2 69,1 1215,2 70,9 565,5 105,6 774,2 55,4 516,3 13,1 212,0 79,0 59,3 71,9 288,1 4238,8

149,5 76,2 1084,9 71,2 559,6 110,2 715,5 59,2 529,7 10,4 224,7 80,5 70,3 73,6 319,2 4134,7

145,1 67,8 1008,2 69,5 560,6 127,1 677,1 69,0 5469,5 10,0 214,7 81,1 81,7 68,2 385,8 4115,0

141,9 63,5 968,9 68,7 558,4 131,8 656,1 70,3 573,7 13,4 212,2 92,8 89,2 67,2 441,2 4149,3

131,3 66,6 956,1 78,3 535,8 131,9 640,3 69,2 552,8 12,9 207,5 88,0 81,8 65,4 442,3 4060,2

129,3 63,3 944,6 72,8 538,1 130,9 630,4 67,6 541,1 12,8 210,1 89,5 80,1 63,8 424,0 3998,5

-13,9 -5,8 -270,6 +1,9 -27,4 +25,3 -143,8 +12,2 +24,8 -0,3 -1,9 +10,4 +20,9 -8,1 +135,9 -240,3

6. táblázat Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az EU-15 régióban az 1990 – 2008 közötti időszakban (összesítés) 2

A bázisév a CO2, CH4, N2O esetében 1990. A HCF, PFC és SF6 esetében bázisévként 1995 is választható volt. Az volt szocialista országok esetében a bázisév eltérhetett 1990-től (pl.: Lengyelország esetében 1988 volt a bázisév, Magyarország esetében az 1985-1987 közötti időszak átlaga volt a bázisérték. Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

14/19



Kibocsátás változása abszolút értékben 1990 - 2008

Kibocsátás változása százalékos értékben 1990 - 2008

Kyoto Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettség

Mt CO2 ekvivalens / a

%

%

-13,9 -5,8 -270,6 +1,9 -27,4 +25,3 -143,8 +12,2 +24,8 -0,3 -1,9 +10,4 +20,9 -8,1 +135,9 -240,3

-9,7 -8,4 -22,3 +2,7 -4,8 +24,0 -18,6 +22,1 +4,8 -2,7 -0,9 +13,2 +35,2 -11,3 +47,2 -5,7

7. táblázat Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

15/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István Üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az 1990 – 2008 közötti időszakban

1990 Bázisév3

1995

2000

2005

2007

Változás 19902008

2008

Mt CO2 ekvivalens / a ES LA LI MA PL SK SL CZ HU CY BG RO EU-12

41,9 26,7 49,1 2,0 569,5 73,3 20,3 194,7 116,5 5,5 133,7 276,0 1509,3

20,9 12,6 21,8 2,5 459,5 52,6 18,7 153,2 79,8 6,9 88,6 180,8 1084,7

18,4 10,1 19,2 2,6 446,4 48,4 18,9 147,2 78,0 9,3 69,2 135,5 945,9

19,6 11,2 22,6 2,9 389,0 49,4 20,4 146,2 80,4 9,9 71,0 149,4 969,6

22,0 12,1 24,7 3,0 386,6 47,0 20,7 150,8 75,9 10,1 75,8 152,3 993,4

22,7 12,4 25,1 3,0 407,5 48,0 21,3 148,2 75,4 10,3 74,6 151,2 999,6

-19,3 -14,3 -24,0 +1,0 -162,0 -25,3 -8,0 -46,5 -41,0 +4,8 -59,2 -124,8 -509,6

8. táblázat Üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az 1990 – 2008 közötti időszakban (összesítés)

ES LA LI MA PL SK SL CZ HU CY BG RO EU-12

Kibocsátás változása abszolút értékben 1990 - 2008

Kibocsátás változása százalékos értékben 1990 – 2008

Kyoto Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettség

Mt CO2 ekvivalens / a

%

%

-19,3 -14,3 -24,0 +1,0 -162,0 -25,3 -8,0 -46,5 -41,0 +4,8 -59,2 -124,8 -509,6

-46,0 -53,4 -49,0 +48,6 -28,4 -34,5 +4,6 -23,9 -35,2 +87,7 -44,2 -45,2 -33,8

3

A bázisév a CO2, CH4, N2O esetében 1990. A HCF, PFC és SF6 esetében bázisévként 1995 is választható volt. Az volt szocialista országok esetében a bázisév eltérhetett 1990-től (pl.: Lengyelország esetében 1988 volt a bázisév, Magyarország esetében az 1985-1987 közötti időszak átlaga volt a bázisérték. Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc | 53760 | 16578 | 2732 | 2011.09.02. 10:05:002011.01.06. 10:17:00 |

16/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István 9. táblázat A CO2-kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az EU-15 régióban 1990 – 2007 között

Megnevezés

Energiafelhasználá ssal összefüggő kibocsátások - Energiaipar - Feldolgozóip ar - Közlekedés - Egyéb szektorok - Üzemanyagfelhasználáss al összefüggő veszteségek Ipari folyamatok Egyéb kibocsátások

1990

2007

SzektoriálisÁgazato nkénti részarány %


Változás 1990 - 2007 SzektoriálisÁgazato nkénti részarány %

93,2

93,1

-0,1

34,3 18,2

35,6 15,3

+1,3 -2,9

20,5 19,6

25,1 16,5

+4,6 -3,1

0,6

0,5

-0,1

6,4 0,4

6,6 0,3

+0,2 -0,1


17/19


10. táblázat A CO2-kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az új EU tagállamokban (EU-12) 1990 – 2007 között

Megnevezés

1990

2007



Változás 1990 - 2007 SzektoriálisÁgazato nkénti részarány %

91,6

90,2

-1,4

50,1 19,0

49,0 14,7

-1,1 -4,3

7,6 14,9

14,5 12,0

+6,9 -2,9

0,0

0,0

+0,1

8,1 0,3

9,4 0,4

+1,3 +0,1

Energiafelhasználá ssal összefüggő kibocsátások - Energiaipar - Feldolgozóip ar - Közlekedés - Egyéb szektorok - Üzemanyagfelhasználáss al összefüggő veszteségek Ipari folyamatok Egyéb kibocsátások

11. táblázat A CO2-kibocsátás változása az EU-15 tagállamokban 1990 – 2007 között szektorok ágazatok szerinti megoszlásban

Megnevezés Energiafelhasználással összefüggő kibocsátások - Energiaipar - Feldolgozóipar - Közlekedés - Egyéb szektorok - Üzemanyagfelhasználással

1990

2007

Mt CO2 / a

Mt CO2 / a

3135.4

3162,7 1152,7 613,9 689,8 659,6 19,4

Változás 1990 - 2007 % +0,9

1209,8 519,3 853,1 562,1 18,4

+5,0 -15,4 +23,7 -14,8 -5,4


18/19

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Dr. Fazekas András István összefüggő veszteségek Ipari folyamatok Egyéb kibocsátások

215,3 14,2

225,8 9,8

+4,9 -30,9

12. táblázat A CO2-kibocsátás változása az új EU tagállamokban (EU-12) 1990 – 2007 között szektorok ágazatok közötti megoszlásban

1990

2007

Mt CO2 / a

Mt CO2 / a

Megnevezés

Energiafelhasználással összefüggő kibocsátások - Energiaipar - Feldolgozóipar - Közlekedés - Egyéb szektorok - Üzemanyagfelhasználással összefüggő veszteségek Ipari folyamatok Egyéb kibocsátások

Változás 1990 - 2007 %

952,2

717,9

-24,6

520,2 197,8 79,3 154,6 0,3

389,6 117,2 115,1 95,5 0,5

-25,1 -40,7 +45,2 -38,2 +44,9

84,7 2,5

75,1 2,4

-11,3 -0,7


19/19

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Recommend Documents