Környezetalakítási koncepciók és a kertészkedés szerepe az Ókori Görög Államokban és Római Birodalom idején Debrecen, 2011. szept., Bsc.
Eplényi Anna, M. Sc. Tájépítészmérnök, B. A. rajztanár, BCE_Kertművészeti Tanszék, egy. tanársegéd
2
A görög templom és a táj kapcsolata • • • • •
Városvédő isteneknek szentelték, kincstár, istenség-szobor befogadása Legjellegzetesebb alkotás – magába foglalja a görög művészet lényegét Nem a híveknek szól (csak papoknak) Ligetben áll > a hívek csak addig jöhetnek A tájra nyitott: peripterosz = oszlopsor – olyan szabad tér, amely egyben az épület és táj része is – egymást fokozzák > erős kapcsolat a tájjal
•
A néző és a templom között… – Nincs axiális kapcsolat, nincs kijelölt irány – Nincs nézőpont, nincs frontális helyzet A városba illesztéssel alakul ki a frontális helyzet pl: Athén: Hephaiszosz temploma (jobbra lent)
•
Thea (látvány, nézet) - SZÍNHÁZAK – Táj adja a hátteret – háttérképet – A néző helyben van • Beáll a látvány > frontális látvány • Díszlet: Szélelemek – közép > kulissza
4
Görög túlvilág_1>
ÁLDOTTAK SZIGETE /= ÉLÜSZION MEZEJE (Hom.) Név eredete: A villámmal megrázott ember vagy hely (enelysion) • A hősi halált halt, erkölcsös emberek nyughelye • Csak a hősöket illeti, akik nem halnak meg • „ a föld nyugati irányában – a tenger áramlásain túl” • ~ örök vadászmezők • Később Szerencse-szigetté válik (Pindarosz), ahonnan a bűnösök egyfajta reinkarnációval még visszatérhetnek az életbe ‘Feltételezett helye”: • Szerencse-szigetek - Szent szigetek (macaron nesoi) : > ma: Kanári-sz., Madeira vagy a Fehér-sziget (Románia) a Fekete-tengeren •
… s Hermész, a segítő, míg ők összefogództak, a nyirkos utat mutogatta. Ókeanosz sodrá sodránál, Leukasz szirtje tö tövében mentek el ők, meg a nap kapujá kapuján át, és hol az álmok népe tanyázik: az aszphodelosz-réthez hamar értek, aszphodelosz mert ott laknak a lelkek, az emberek árnyai együtt.
Odüsszeusz / XXVI. ének
5
Görög túlvilág_2 > HESZPERIDÁK KERTJE - Héra (boldogság-) kertjének őrzői, ő kapta nászajándékba - Itt lakik Atlasz (hegység), ő őrzi az a kert ékességét, az aranyalmafát - A Heszperidák: est lányai/ nyugat szüzei/ alkonyat istennői - Az éjszaka (Nüx) & sötétség (Erebosz) frigyéből születtek - Mikor tudomást szerez, hogy valaki lopni foga a kertből > megbízza Ladónt a sárkánykígyót a fa őrzésére és a kert bekerítésére (rokon a „Paira-deiza”-gondolattal!) „Helye” a nyugati világban van: Atlasz hegység környékén, vagy Ibériában, Líbiában, Marokkóban…
6
HELLASZ: SZENT LIGETEK (Heroon) • • •
A természetes szépségű helyek felfedezése és „belakása” Először csak helykijelölés > oltár > majd templom így a Szentélyeket veszik körbe Homérosz szerint: fát tilos kivágni > fákat kivágókra halál-büntetés jár „Ott állnak magasan s a nagy égi lakók ligetének Hívják s fejszével nem is érintik soha őket”
• • •
Fajok: olíva, fenyő, ciprus, gyümölcsfák / dodonai tölgy (Zeusz), babér (Apollo) / mirtusz (Aphrodité) Szertartások helyszínei (lehetnek a városon kívül is!) Utolsó menedékhely Athénban (itt védett mindenki) – Dionüszosz szentélye – Aphroditénak: szép kilátású helyet – Aszklépeiosz szentélye egy völgyben (gyógyvizű forrás mellett > gyógyfürdővé vált)
7
HELLASZ: NIMPHEUM Az áldozati oltár mellett: fa / forrás / kút kap helyet Ebből alakul ki a „NIMPHEUM”, amely később, mint kerti objektum él tovább – vízzel gazdagon ellátott, árnyas hely Attika: Varii barlang, Athén: Klepsüdra-forrás •
Ittaka: Nimfák szentélye (Homérosz: Odüsszeia): Phorküsz kikötője, hosszúkás levelű vadolajfa, nyárfák, bájos barlang, árnyas öle – a barlangban oltár a vándoroknak
•
Kalüpszo nimfa barlangja (Homérosz: Odüsszeia): Cédrusok, tuják illata, a barlang két oldalán erdő, mélyöblű barlang, négy tisztavizű, fehér forrás
•
>>> GROTTO is ebből fejlődik tovább Jellemzője: magas sziklafalon a víz habosan zúdul alá (hűvös, nedves)
8
HELLASZ: Városi zöldfelületek 1.Közterek – foglalkoznak a piacok, agorák fásításával, kifejezetten: Kimon – platán, fekete-fehérnyár, vízvezető csatornákkal 2. Versenyjátékok színhelyei - GÜMNASZIONOK – gyepes tisztások, fasorokkal körülvéve – a város határában – játék /sport /séta helyszínek (ökölvívás, birkózás, futás) + tisztálkodás (fürdőmedence + zuhany) – ezek közül a leghíresebb az Athéni ‘Akadémia’ – később polgári gyülekezőhelyek is voltak, nyilvános kertek, rekreációs célokkal – xystos – mellette fákkal beültetett gyakorlótér 3. TEMENOSZ = templomkerület – Olimpia, Argos – ligetes templomkörnyék – Kötetlen térkialakítással, de hozzájuk kövezett, fasorral kísért utak vezettek 4. Magán-kertek – Platón 2000, Epikuosz 8000 drachmáért vásárolt kertet az Akadémia amellett, mely azt mutatja, hogy a kert fontos, melyre áldoznak, és amely az humán-műveltség színhelye is egyben, rózsaágyak – hogy a gyönyörködhessen bennük, halála után a filozófusokra hagyta – Épületen belüli kert csak a hellenizmus korában jelenik meg, amikor a részben fedett átrium „megnagyobbodik” és peristyles udvarrá alakul > kúttal, házi-szentéllyel, medencével – Mesterséges vízjátékok, vízköpők, tréfás víz-spriccelők
9
HELLASZ:„Homéroszi kertleírások” 1. Alkinoosz pheák király kertje (Odüsszeusz csodálja): Kívül az udvaron, ajtóhoz közel, áll a gyümölcsös, négyholdas nagy kert, körülötte sövény tekerőzik. Benne virágzó szép terebélyes fák növekednek, gránátalmafa, körte, s az alma, a drágagyümölcsű; s édestermésű fügefák, viruló nagy olajfák. És a gyümölcs sose pusztul e fákon, nem szünik érni, télen, nyáron, az esztendőn át: fú szakadatlan ott a Zephír, s egy termést sarjaszt, másikat érlel. Körte a körte körül puhul, érik, az alma az almán, szőlőfürtre a szőlőfürt, füge nő a fügére. Dústermésű szőlőskert is sarjad előtte, és aszalóhely az egyik része, a síkterü tisztás, nap szárítja; a másik részén épp szüretelnek, s íme, taposnak a harmadikon; legelől a viráguk most hullatták el, másutt feketülnek a fürtök. Szép vetemény-ágyak húzódnak végül a kertben, mindenfajta növény, örökös virulásba tenyésző. Két forrás van: egyik szanaszét szóródik a kerten, másik máshol ered s udvar küszöbének alatta ér a magas házhoz, s ebből meregetnek a népek. (Odüsszeia, 7. ének)
Városok,városi terek a Római Birodalomban Város -típusok / rendeltetésük szerint: 1. Katonai tábor / stratégia: Vindobona (Bécs), Londinium (London), Aquincum 2. Közigazgatási és kulturális városok: Ostia 3. Kereskedő és kikötővárosok 4. Üdülő- és fürdővárosok
> a táji adottságokat, fekvést, kilátást figyelembe veszi:
Egészséges környezet, a higiénia FONTOS szerepe! – Ne legyen: köd, pára, mocsár, forróság, hideg > „egészséges” – Jó úthálózat: van tér / levegő a városban – Szabályos (katonai) / szabálytalan (tájra illesztett) úthálózat UTCÁK jellemzői: – szélirány alapján tájoltak – 20-30 méter széles: kocsiút és gyalogos külön – légtérarány 1:1 (utca ~ épületmagasság) – fürdők, vízellátás (Aqua marcia: 91km) – szennyvízelvezetés (Cloaca maxima), – utcaöblítés
POMPEII - LAKÓHÁZAK KERTJEI • •
A római lakó-épületen belüli díszkert-típusú kerteknek nincsenek közvetlen előképei! A (haszon és dísz) kertek a ház integrált részei! Korai városokban mind találunk haszon-kertet a házak mögött; könnyen megközelíthető helyen, zöldség-, haszonnövények, gyümölcsfák – quincunx = 5-ös kötésben
• 2.sz.: kialakul a klasszikus római ház-szerkezet • ATRIUM: kövezett előcsarnok, esővíz-gyűjtés (medence = impluvium), viszonylag szűk nyílás >megjelenhetnek dézsás növények • PERISTYLIUM: 2.sz.-ban alakul ki, oszlopsorral körbevett belső, nyitott udvar, mely lehetőséget adott kert kialakítására – Lehet haszonkert jellegű szabálytalan szerkezetű (néhány) – Lehet díszkert jellegű / szabályos > gazdagságot jelez » nyírt növények, sövények >geometrikus rendben » márvány-medencék, vízfelületek fontosak » vízjátékok, szobrok is lehettek ~ házi szentélyek, képes táblák » a peristylium oldalfalait ált. freskók díszítik
• XYSTUS: haszonkert (hortus) virágos és zöldséges kert, de gyakran találkozunk díszítőelemekkel is (pergola, amelyre szőlőt futtattak, medence) • VIRIDIANA: kis alapterületű pihenőkertecskék a ház szívében; növényállománya nagyrészt dísznövényekből állt, de gyógynövényekkel is találkozunk; geometrikus kialakítás jellemző
ÁTRIUMOK - impluviummal (Fenn balra: Vettius-ház, Pompeii) (Fenn jobbra: átrium növényággyal Herculaneum)
KERT-TÍPUSOK pompeii házakban: a) Sebész háza – kis házikert b) Pansa háza – átrium + peristyl-kert + xystus (haszonkert) c) Arany Cupido háza – peristylium szabálytalan, haszonkerttel!
Prima Porta – Lívia császárnő villája (Kr.e. 30) • Zajos városból való elvágyódás > vidéki idill keresése > kert, villa kialakítása természettel együttélés lett az minta – életideál: • Ifjabb Plinius egyik levele: A vidéki élet örömeiről, egy festményhez hasonlítja: „Ne valós, hanem egy ideálisan szép vidéket képzelj!” > házak, termek, mint belső természet képei > komplett belső térprogram • Prima Porta: grotta, cseppkövekkel fedett… fém és márványkerítés, élő madaraktól hangos kert, az évszakok virágaival és terméseivel – ködbevesző > teljes TERMÉSZETILLUZIÓ > teljes nyitás a külső térre > bevonja a természetet a belső térbe
Pompeii falkép
Az Idyll – Villa de Boscotrecase • • • • • • •
Idilli – szakrális ábrázolás Az ideális hely – szent oszlop, sziget – szabad föld, a vidéki élet szabadsága, a felsőosztály számára életideál Homérosz óta – istenek és hősök lakhelye Szicíliai pásztor, árnyas ligetben, forráspatakokkal, nimfák és szatírok társaságában szerelmes dalokat, furulyazenét játszik Ideális helyszín az irodalmi pásztorjelenetekhez > a locus amoenus - a tájművészet központi motívuma A marhapásztorok (bokóloi > bukolik) élete ideális élethelyszínné vált > Vergilius pásztorköltészete I. Ekloga: Georgica – a vidéki élet örömei/felmagasztalása > politikai utópia az eljövendő „aranykorról” – aurea aetas > ennek a tájképnek nagy hatása lesz a művészetre.
>>> TÁJKÉPI KEREK ELEVENEDIK MEG
Földművelés - villák •
•
•
• •
A birodalom jólétének alapját a földművelés jelentette (Itália eleinte agrárország volt), ezért büntették azt, aki elhanyagolta földjeit. Ez, és az előkelő rétegek ragaszkodása a vidéki birtokokhoz kedvezett a kertművészet kifejlődésének, amely nagy villaépítésekhez vezetett. A VILLA eredetileg mezőgazdasági telep volt, a majorság összességét jelentette a földbirtokkal (fundus, latifundium) és minden hozzá tartozó épülettel, lakóház, istállók és egyéb gazdasági épületekkel együtt. De a szabadon álló, pihenésre szánt épületek és a díszes, városközeli épületek elnevezésére is szolgált a kifejezés. A köztársaság korának végén már a villa több formáját különböztették meg (ld. Vitruvius): – 1, a villa rusticát (majorság), – 2, villa urbanát (úriház; akkor is, ha nem a városban vagy annak közelében van) – 3, villa suburbanát (város közelében) Kezdetben mezőgazdasági termelésből éltek: a birodalom jólétének alapját a föld jelentette; a földek öröklöttek volta, illetve haszonélvezetre kapták, és maguk, bérlőik vagy rabszolgáik művelték meg. A fákat, cserjéket, szőlőtöveket ötös kötésben (quincunx) ültették. A gazdag rómaiak díszkerteket is létesítettek. A lejtős területeket teraszossá alakították, és fasorokat, pergolákat, oszlopsorokat (porticus) helyeztek el benne (ld. Cicero). Kedvelt növényeik voltak a platán, a mirtusz és a babér, a kertekben vizet is alkalmaztak.
RÓMA > Villa Hadriana, Tivoli •
• • • • •
•
Rómától kb. 30 km-re fekszik Tivoli, az ókorban Tibur néven ismert kisváros, amely már az i.e. 2. századtól kedvelt nyári lakhelye volt a római nemességnek. Hadrianus császár (117138) is pazar vidéki birtokot építtetett itt fel. 120 hektár, épületek és kertek láncolata. Ez a legnagyobb császári villa-együttes. Sabin hegyek palotakomplexuma Nem ad egységes képet, mert Hadrianus saját tervei és elképzelései alapján – utazási élményeinek felhasználásával – épült fel több mint tíz év alatt. A víz használata kapcsolja össze a tereket. Részei: palota, filozófusok helyisége, fürdők (4), medencék, canopus-medence, nagy fal (hűsöléshez), görög és latin könyvtár, triclinium (itt: kerti étkező), Piazza d’Oro = Arany-udvar, tengeri színház, halastó, nimpheum, serapeum = canopus déli vége, Vénusz templom Az ókor végére a villa hanyatlásnak indult, később kőbányának használták, mígnem a 18. század végén feltámadt iránta a gyűjtők és régészek érdeklődése; a szisztematikus feltárás 1870 óta tart. > darabjai a Villa d’Este-ében éltek tovább!
RÓMA > Villa Hadriana, Tivoli
RÓMA > Villa Hadriana, Tivoli
Canopus-medence: A tehermae-től (fürdők) délre mesterséges völgy nyílik, egy 119 méter hosszú medencével. Ez az ún. Valle del Canopo, amely az ókori Egyiptomban lévő Kanoposz-völgy másolata. Északi végén félkör alakban oszlopsor áll, az oszlopok között egykor közismert görög szobrok másolatai álltak. A déli végében nagy nymphaeum (grotta) található, amely nyitott csarnok volt, dekoratív vízműszerkezettel.
RÓMA > Villa Hadriana, Tivoli
„Tengeri színház” / Vízi villa: A Teatro Marittimo (Tengeri Színház; másik neve Villa dell’Isola) a könyvtár udvarán álló, kisméretű, de minden komforttal felszerelt villa, ahová a császár visszavonulhatott, ha magányra vágyott. A kör alakú épület egy magas fallal körülvett kis, kerek, mesterséges szigeten áll.
RÓMA > Villa Hadriana, Tivoli
Vénusz körtemplom
Piazza d’Oro / Arany-udvar és az öntöző / locsolóhálózat
„Nagy fal” hűsölés és vacsora utáni séta céljából „500 m-es hosszra kalkulálták az orvosok, a fal egyik oldala mindig árnyas”
Poecile „Az átlátszó tenger” mesterséges alapzaton áll, alatta kamrák vannak, íves medence oldalak
Római kertművészet jelentősége - összefoglalás • Kert – épület új kapcsolata: átmeneti terek: peristyl • Településökológia szempontok a várostervezésben > kiegyenlítő felületek, higiénia, pazar víz-használat • Kert-komplexumok: tájba / terepre-illesztett épületek összefűzése > alkalmazkodik a tájhoz, nem elnyom • Kerti objektumok széles tárháza, alapelemek megteremtése • Kerttervező szakma önállósulása - botanikai szakkönyvek • Dísznövény-szállítás > Provinciákba és vissza
*KERT – SZERETET* Pán – európai kertművészet alapjai a saját maga által épített „utakon” keresztül terjeszti Európába!
