XXII. Pénzügyminisztérium

A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 2005. évi tervezett kiadási-bevételi főösszege 141885,1 millió forint. A működési költségvetés támogatása 119515,7 millió forint, a központi beruházások támogatása 419,1 millió forint. A PM fejezet pályázataiból 29 nyert kedvező elbírálást 13031,3 millió forint összegben. Ebből 6226,1 millió forint intézményi kiadás, 6805,2 millió forint fejezeti kezelésű előirányzat. A fejezet tervezett összlétszáma 2005. évben 23646 fő, 3,6 %-kal kevesebb, mint 2004. évben. A működési kiadásokon belül, jelentős, 63,5 % a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának aránya. Az intézmények a 6 %-os illetményemelés teljes vagy részbeni fedezetének, valamint a köztisztviselők 13. havi juttatásának biztosításához – a 2004. évi várható teljesítéshez képest – létszámukat 824 fővel tervezik csökkenteni. A központi beruházások kiadási előirányzata 1114,2 millió forint, melyet kiegészít a Schengen Alapból finanszírozásra kerülő határátkelőhely beruházások előirányzata összesen 4.689 millió forinttal. A fejezeti kezelésű előirányzatok között hét program valósul meg uniós támogatással, ezen programok kiadási előirányzata 6909,5 millió forint, EU támogatása 5460,4 millió forint, hazai társfinanszírozás pedig 1449,1 millió forint. A bevételek előirányzata 3605,2 millió forinttal haladja meg az előző évit, e növekedésből a legjelentősebb tétel a Magyar Államkincstár tervezett többletbevétele, mely a kincstári számlavezetési és az értékpapír-forgalmazás után felszámítandó díjtételek tervezett bevezetéséből adódik. Az Európai Unió tagállamaként való működésben kiemelkedő jelentőségű a fejezethez tartozó intézmények tevékenysége. A Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda kifizető hatósági feladatokat lát el a Strukturális és Kohéziós Alapokból érkező források tekintetében. A Vám- és Pénzügyőrség az Unió külső határán ellátja a számára előírt feladatokat. A testület ellenőrzi továbbá az EU mezőgazdasági alapjaiból érkező források felhasználását. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal biztosítja az uniós követelményeknek megfelelő adatszolgáltatásokat, továbbá ellátja a tagságból adódó feladatokat. A Magyar Államkincstár végzi az EU-ból érkező források pénzügyi bonyolítását. A fejezethez tartozó intézmények körében jelentősen korszerűsödik a feladatellátás a jövő évben: az adóhivatalnál sor kerül az elektronikus úton történő ügyintézés bevezetésére, s folytatódik a felkészülés az adóhatóság általi előzetes adómegállapítás meghonosítására, a Kincstárnál megvalósul a home banking rendszer és bővül a kötelezettség-vállalás nyilvántartásának rendszere, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelői adatszolgáltatói rendszerének internetes alapokra helyezésére kerül sor.

Az Európai Unió tagállamaként a Vám- és Pénzügyőrségnek helyt kell állnia a vámbevételek beszedése területén meglévő versenyben. Az intézmények közül regionális szervezeti formában működik a Vám- és Pénzügyőrség, a 2050/2004. (III. 11.) Kormányhatározatnak megfelelően megtörtént a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megyei kirendeltségeinek regionális átszervezése, s 2006. januárra megvalósul az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Magyar Államkincstár regionális átalakulása is. A 2005. évi költségvetésben a PM fejezetnél címrendi változást jelent, hogy a Magyar Államkincstár költségvetése a 10. cím alatt, a Fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetése pedig a 12. cím alatt kerül bemutatásra. 1.cím: Pénzügyminisztérium Igazgatása A cím magában foglalja a Pénzügyminisztériumnak, mint önálló költségvetési szervnek államigazgatási, kormányzati feladatai ellátását, valamint a PM Nemzeti Programengedélyező Iroda (NAO) és a PM Üzemeltetési Igazgatóság, mint részben önálló részjogkörű költségvetési szervek 2005. évre vonatkozó költségvetési kiadási és bevételi előirányzatait. A Pénzügyminisztérium Igazgatása a feladatait a 140/2002. (VI. 28.) kormányrendelet, valamint az alapító okiratában foglaltak alapján látja el. Ennek megfelelően az intézmény alapfeladata a Kormány pénzügypolitikájával összefüggő, igen szerteágazó szakmai feladatok ellátása: -

a Kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatok előkészítése és kidolgozása, Kormány döntéseinek összehangolása a költségvetési, jövedelmi, ár-, árfolyamés devizapolitikával, az Európai Bizottság Konvergencia programjában meghatározott felzárkózási stratégiának megfelelő gazdaságpolitika kialakítása, az államot illető befizetésekre – adók, illetékek, vámok – vonatkozó javaslatok kidolgozása, az adózás rendjére, ideértve a vámeljárást is, vonatkozó jogszabályi tervezetek kidolgozása, az Európai Unióval kiépülő vámunióval kapcsolatos vámharmonizációs feladatok elvégzése, központi költségvetés és zárszámadás elkészítése, gazdálkodók számviteli szabályainak kidolgozása, a felügyelt intézmények szakmai, irányítási feladatainak ellátása, finanszírozási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos feladatok, állami vagyonnal való gazdálkodás feladatai, a felügyelt intézmények ellenőrzési, monitoring rendszerének szabályozása, a költségvetési gazdálkodás szabályozási feladatai.

A PM Üzemeltetési igazgatósága látja el az üzemeltetési, fenntartási, gondnoksági feladatokat, a székház és a PM kezelésében lévő ingatlanok, ingóságok üzemképes állapotának mindenkori biztosítását. A NAO Iroda felelőssége a közösségi forrásból származó támogatásokkal (Strukturális Alapok, ISPA Kohéziós Alap, PHARE átmeneti Támogatás, EMOGA, SAPARD, Schengeni Alap) kapcsolatos Pénzügyminisztériumra háruló segélykoordinációs feladatok ellátása, a Nemzeti Programengedélyező döntéseinek előkészítése. 2005. évi változások Az intézmény a 2005. évi feladatait az aktuális prioritásoknak megfelelően állította össze. Alapvetően az alábbi tényezők határozzák meg az intézmény tárgyévi gazdálkodását, amelyek szerkezeti változásként, illetve szintrehozásként jelentkeznek: -

-

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIII. törvény 2. §. (5) d) pont végrehajtása érdekében a PM Igazgatás címről átadásra került az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban meghatározott feladatok a Vám- és Pénzügyőrség részére. 2004. évben 6 havi támogatás átadására került sor 8,2 millió forint összegben (személyi juttatás 6,1 millió forint, munkaadókat terhelő járulék 2,0 millió forint, dologi kiadások 0,1 millió forint). Ezzel összefüggésben a szintrehozás is megtörtént, mely szerint (6 havi) 8,2 millió forinttal csökkentek a kiadások. Az államháztartás rövid- és hosszú távú egyensúlyának megalapozása, és a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében a 2050/2004. (III. 11.) Kormányhatározat alapján 65,8 millió forint zárolására került sor. Takarékossági intézkedés alapján 47,4 millió forint zárolását írta elő a 2345/2003. (XII. 23.) Korm. határozat. Körirat szerinti 5 %-os támogatáscsökkentés miatti zárolás 231,3 millió forint. Informatikai, Stratégiai Munkacsoport 5 fővel kezdi meg működését a bázis évben, melynek alapvető célja a fejezeti informatikai tevékenység hosszú távú koordinálása, irányítása. Az ehhez szükséges létszám a VPOP, APEH, és MÁK intézményeitől kerül átcsoportosításra.

A tárgyévben az intézmény feladat struktúrája bővül az adózási jogok biztosi feladataival és megerősítést igényel a költségvetési elemző, értékelő, valamint a jogi kodifikációs tevékenység. A Pénzügyminisztérium Igazgatása részére a benyújtott pályázat alapján 68,6 millió forint többlet jóváhagyására került sor, amely a fenti feladat változásokhoz kapcsolódó személyi juttatás és járulékainak forrását biztosítja. A 2005. évi kiadásainak összege 5.317 millió forint, a bevételi összeg 845,5 millió forint, a támogatásé 4.471,5 millió forint.

Létszám tervezése A 2005. évre tervezett köztisztviselői létszám 494 fő, MT hatálya alá tartozó 6 fő, a PM NAO Iroda közalkalmazotti létszáma 32 fő, az üzemeltetési feladatokat ellátó közalkalmazotti létszám (PM ÜZIG) 65 fő, összesen 597 fő. A létszám tervezésénél szerkezeti változásként jelentkezett 3 fő átcsoportosítása a VPOP-hez, az OLAF feladatok átadása miatt. Az Informatikai Stratégiai Munkacsoport létrehozása fejezeten belüli átcsoportosítással 5 fő létszámbővítést eredményezett. A körirat szerinti 6%-os bérfejlesztés és a 13. havi illetmény biztosításához 70 fő létszám megtakarítás szükséges. A 2005. évi új feladatok ellátására 10 fő többlet létszám áll az intézmény rendelkezésére. A felsőfokú végzettek aránya a bázis év 70 %-ával szemben 76 %, s ezen arány további növekedése várható 2005. évben a létszám átrendeződés következtében. A magas arány a minisztériumi feladatok sajátos jellegéből adódik. A költségvetés 2005. évi finanszírozási feltételei elkerülhetetlenné teszik az intézménynél megkezdett szervezeti átalakítások folytatását, a kiadások tartós csökkenését szolgáló megtakarítási lehetőségek feltárását, s ezzel együtt a létszámmal való takarékosabb gazdálkodást. A személyi juttatások tervezése A 2005. évi költségvetési terv az intézmény számára 3 038,7 millió forint személyi juttatást biztosít. A rendszeres személyi juttatások előirányzata fedezetet nyújt 487 fő köztisztviselő, 7 fő MT hatálya alá tartozó munkavállaló és 103 fő közalkalmazott 6 %-os illetmény növelésére, 13. havi alapilletményére, illetménykiegészítésére, nyelvpótlékára, vezetői és egyéb kötelező pótlékokra az évközi várható átsorolások figyelembevételével. Jutalom címén a rendszeres személyi juttatások 8 %-át, azaz 184,9 millió forintot tervezte az intézmény, amely 1 havi jutalom kifizetésére nyújt fedezetet. A személyi juttatásokon belül a rendszeres személyi juttatások aránya az előző évhez hasonlóan 76,2 %. Az 1 főre jutó átlagilletmény 2005. évben 297,8 ezer forint/hó, az előző évi 287,7 ezer forint/hóval szemben. A viszonylag magas 1 főre jutó illetmény összegét a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas aránya indokolja. A nem rendszeres személyi juttatások jogcímein tervezett összegek a hatályos Közszolgálati Szabályzat, valamint a köriratban leírtak alapján kerültek megtervezésre. Nem rendszeres személyi juttatások tervezett előirányzatánál a ruházati költség térítés mértéke az illetményalap 150%-a, üdülési hozzájárulás illetményalap 100 %-a, szemüveg költségtérítés max. 20.000 Ft/fő/év. Étkezési hozzájárulás összege – a

dolgozók választásától függően – vagy 3.500 forintos havi étkezési, vagy 6.000 forintos havi melegkonyhai étkezésre fordítható utalvány. Az intézmény 2005. január 1-től tervezi bevezetni az ún. „cafetéria” rendszert, ami választási lehetőséget biztosít a dolgozók számára az adható egyéb juttatási formák közötti választásra saját preferenciájuk figyelembevételével. Külső megbízási díjaknál elsősorban a Pénzügyminisztérium szakképesítési körébe tartozó oktatási feladat ellátás keretében elkészítendő és lektorálandó vizsgafeladatok, továbbá kincstári biztosok, szakértők, tolmácsok, szünidős diákok foglalkoztatására kifizetendő megbízási díjak, tiszteletdíjak, honoráriumok fedezetére kell előirányzatot biztosítani. Külső megbízási díjakra a PM Igazgatásánál 172,1 millió forint, a PM NAO Irodánál 1 millió forint a tervezett előirányzat. A PM Üzemeltetési Igazgatóságán a foglalkoztatás egészségügyi ellátás biztosítását szolgáló orvosok, asszisztensek, díjazására, valamint egyéb kisegítői feladatok ellátására 12,6 millió forint áll rendelkezésre. Munkaadói járulék A munkaadói járulék tervezett összege 949,6 millió forint, amely a személyi juttatások és a változatlan járulék mértékek figyelembevételével került megállapításra. Az előirányzat tartalmazza az engedélyezett létszámhoz kapcsolódó Tb járulékot, egészségügyi hozzájárulást, valamint a munkaadói járulékot. Dologi kiadások tervezése A dologi kiadások 2005. évi előirányzata 1.099,9 millió forint. A tervezési keretszámok kialakításánál a 2004. évi módosított előirányzatokat és a 2004. évi várható teljesítési adatokat is figyelembe vette az intézmény. Szerkezeti változások között szerepel a körirat szerinti, a 2050/2004. (III. 11.), illetve a 2345/2003. (XII. 23.) kormányhatározat alapján történt támogatáscsökkentések (166,1 millió forint), valamint az OLAF átadása miatti 0,2 millió forint értékű dologi kiadáscsökkentés. Mindez összesen a dologi kiadások előirányzatán 166,2 millió forint csökkenést tesz ki. A bázis előirányzat 1 001,6 millió forint, a 98,3 millió forint előirányzat többletet többletbevételből (91,8 millió forint), illetve előirányzat átcsoportosításból (6,6 millió forint) szándékozik finanszírozni az intézmény. Készletbeszerzésekre az intézmény 2004. évben 98,4 millió forintot fordít, amely jellemzően az irodai papír, nyomtatványok, sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok, valamint folyóiatok beszerzését jelenti. Felülvizsgálatra kerültek a folyóirat és közlöny előfizetések, valamint az irodaszer, tisztítószer normatívák, amelyek eredményeként a tervezett megtakarítás biztosítható.

A gáz- villamos energia költségekre tervezett előirányzat 54 %-kal magasabb a bázis évhez viszonyítva, amely a bázis évi energia árnövekedésekből, valamint az időközben átvételre került Csalogány utcai épület üzemeltetéséből, valamint a klíma berendezés működtetéséből adódik. A bérleti, lízing díjaknál kismértékű növekedés várható, a tervezett összeg 75,4 millió forint, amely 1,5 millió forinttal haladja meg a bázis év eredeti előirányzatát. A bérleti és lízing díjak tartalmazzák többek között a telefon alközponti szolgáltatások díjait, a strukturált és hagyományos telefonhálózat üzemeltetési költségeit, valamint a nyomdai sokszorosító gépek bérleti díjait. A karbantartás és kisjavítás címén jelentkező kiadásokra 67,4 millió forintot fordít az intézmény. Az egyéb üzemeltetési és fenntartási költségek a 2005. évi finanszírozási feltételek ismeretében 194,5 millió forintot tesznek ki. A kommunikációs szolgáltatásokra 108,3 millió forint a tervezett előirányzat, amely magába foglalja a telefon, telefax, mobiltelefonok, a számítógépek között megvalósuló adatátviteli célú távközlési kapcsolatok, valamint az egyéb kommunikációs szolgáltatások díjait. A kommunikációs szolgáltatások kiadásainak csökkentése érdekében sor került a MATÁV vezetékes telefonok mobil telefonkészülékekre történő átirányításának megszüntetésére, hivatali mobil telefon használatotok felülvizsgálatára, a térítésmentes hivatali használat új értékhatárainak bevezetésére. A kiadások ütemezhetősége és folyamatos nyomon követhetősége, a kontroll funkciók erősítése érdekében 2004. évtől kezdődően kidolgozta és bevezette az intézmény a „kiadások témaszám szerinti elszámolási rendjét”. Ez lehetőséget biztosít arra is, hogy az egyes szervezeti egységek költségfelhasználását rögzítsék, és így kimutatható, hogy az egyes funkciók, feladatok milyen kiadási arányt képviselnek az intézményi költségvetésen belül. A módszer továbbfejlesztésével az egyes szervezeti egységeknél erősíthető a megtakarítások ösztönzése. Az ÁFA befizetés 136,9 millió forint. A belföldi kiküldetés összege 1,4 millió forint, amely megegyezik a bázis év adatával. A külföldi kiküldetésre 89,9 millió forint a tervezett előirányzat, amely 4,1 millió forinttal kevesebb az előző évhez képest. A bevételek meghatározott köre utáni befizetési kötelezettség 40,4 millió forint, a munkáltató által fizetett 44% SZJA 49,2 millió forint, valamint adók, díjak, egyéb fizetési kötelezettségek 29,7 millió forintot tesznek ki. Egyéb működési célú támogatások, kiadások Ezen a jogcímen tervezett előirányzat 7 millió forint, amely a jogszabályban (Áht 94. §. (3) bekezdés alapján) rögzített 5 millió forint alapítványi támogatásból és a PM SC támogatására tervezett 2 millió forint összegből tevődik össze.

Beruházások A felhalmozási kiadásokon belül az intézményi beruházási kiadások előirányzatának javasolt értéke 166,8 millió forint. A rendelkezésre álló keret gépkocsi beszerzésre (54,5 millió forint), a NATO és EU követelményeknek megfelelő biztonságtechnikai berendezések beszerzésére (10 millió forint), az integrált pénzügyi rendszer bevezetésére és egyéb informatikai beszerzésekre (70,0 millió forint), a beléptető rendszer korszerűsítésére (10 millió forint), valamint 50 ezer forint alatti tárgyi eszköz beszerzésére (10,0 millió forint) nyújt fedezetet. Felújítás A felújítások 2005. évi előirányzata – hasonlóan az előző évihez – 55,0 millió forint. A felújítási terv a nyílászárók mázolását (6 millió forint), az elektromos hálózat felújítását (12 millió forint), a víz- csatorna alapvezeték felújítását (6 millió forint), iroda- és egyéb kiszolgáló helyiségek felújítását (12 millió forint), vizesblokk felújítását (12 millió forint), valamint a Nagyterem üvegmennyezet felújítását (7 millió forint) tartalmazza. Működési bevételek Az intézmény 2005. évi tervezett bevétele 845,5 millió forint. A hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok bevételei között került megtervezésre az adószakértői kérelmek elbírálási díjbevétele, a feltételes adó megállapítás eljárási díja, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők regisztrálási díja. Felülvizsgálatra került: - az adószakértői tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárási díj és a mérlegképes regisztrációs díjjal azonos mértékre, 7.500 forintra emelkedett, - a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet alapján szervezett szakképesítések gyakorlati írásbeli tételeinek térítési díja. A bérleti és lízingdíj előirányzat a Szerencsejáték Felügyelettel és a Szerencsejáték Rtvel kötött a Budapest V., Sas utcai irodaház, valamint a Csalogány utcai irodaház tervezett bérleti díj bevételét tartalmazza, összesen 167,5 millió forint összegben. A működési bevételek 91,8 millió forintos tartós növekedést mutatnak, mely összeg szükséges a tervezett dologi kiadások finanszírozásához. Támogatás A költségvetési támogatás 2005. évi tervezett előirányzata 4.471,5 millió forint.

2. cím 1. alcím: Szerencsejáték Felügyelet A Szerencsejáték Felügyelet az 1991. évi XXXIV. tv. alapján a szerencsejáték szervezés állami felügyeletét látja el. Ennek keretében engedélyezi a szerencsejátékok szervezését, ellenőrzi a jogszabályban és az engedélyben foglaltak betartását, az állami kötelezettségek teljesítését, és ellátja a játékok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján felügyeleti szankciós intézkedést alkalmaz, bírságot szab ki, szabálysértési eljárást folytat le, illetve szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítását kezdeményezi. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Szerencsejáték Felügyelet önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, mely feladatainak ellátásához költségvetési támogatásban nem részesül, saját hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési díjbevételéből fedezi kiadásait. A Felügyelet az ország egész területére kiterjedő hatáskörrel rendelkezik, 2000. év óta öt Területi Felügyelőséggel látja el feladatát. Létszám: A Szerencsejáték Felügyelet 2005. évben engedélyezett létszáma 135 fő, az előző évhez képest 5 fővel csökken. Ebből a létszámból 64 fő az ellenőri létszám. Személyi juttatások: A személyi juttatások 2005. évi tervezett előirányzata 732,8 millió forint, mely 73,9 millió forinttal haladja meg az előző évi előirányzatot. A rendszeres személyi juttatások aránya közel 70 %, mely 15,3 %-kal haladja meg az előző évit. A 2005. évi tervezett átlagilletmény 3,8 millió forint, mely 0,3 millió forinttal kedvezőbb az előző évhez viszonyítva. A személyi juttatások előirányzat növekedése a többletbevétel terhére valósul meg, mely fedezetet nyújt a 6,0 %-os illetményemelés forrásszükségletéhez, illetve a 13. havi külön juttatás finanszírozásához. Az előirányzat nyújt fedezetet továbbá 2005. évben a jubileumi jutalomban részesülő dolgozók juttatására és a pótlékok finanszírozására. Az intézménynél 28 fő részesül nyelvpótlékban, 26 fő vezetői pótlékban. Munkaadókat terhelő járulékok: A munkaadókat terhelő járulékok tervezése a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően történt. A 2005. évre tervezett előirányzat 233,2 millió forint.

Dologi kiadások: A dologi kiadások előirányzata 2 866 millió forint, mely 200 millió forint előirányzat többlet a bázis évhez viszonyítva. A költségvetési törvényjavaslat értelmében az intézmény bevételéből a központi költségvetés részére fennálló befizetési kötelezettség 2.241 millió forint, mely 200 millió forinttal haladja meg az előző évit. A befizetési kötelezettséget a dologi kiadások előirányzatán belül kell tervezni. Az intézmény készletbeszerzése 78 millió forint, mely 13,4 millió forint megtakarítást jelent a tárgyévben. A készletbeszerzésen belül jelentős tétel - 36 millió forint - a nyomtatványok előállításának költsége, tekintettel arra, hogy az intézmény biztosítja a játékszervezők és az üzemeltetők részére a nyilvántartáshoz szükséges, egységes nyomtatványokat. A játéktermek és pénznyerő automaták engedélye speciális, hologramos, különleges biztonságtechnikai eljárással készült nyomtatvány. Az irodaszerek és folyóiratok beszerzésére 10 millió forintot, míg a hivatali gépkocsik üzemanyag kiadására 12 millió forintot fordít az intézmény. A kommunikációs szolgáltatások kiadásaira 61 millió forintot tervezett az intézmény. A szolgáltatási kiadások tervezett kiadása 291 millió forint, mely 18,4 millió forinttal meghaladja az előző évi eredeti előirányzatot. Az előirányzat jelentős része az intézmény által bérelt ingatlanok bérleti díjára nyújt fedezetet, tekintettel arra, hogy a központi irodaház illetve az ország különböző régióiban szintén bérelt irodaépületekben elhelyezkedő területi felügyelőségek bérleti díja 209 millió forint. A kiadás fedezetet nyújt továbbá az V. kerületi önkormányzattól bérelt, a központi irodaház tervezett bővítésére szolgáló épületrész bérleti díjára. Jelentős arányt képvisel a vásárolt szolgáltatások ÁFA-jára fordítandó előirányzat 110 millió forintban, mely az előző évhez képest nem módosult. A belföldi és külföldi kiküldetések kiadásaira valamint a reprezentációra az előző évhez képest csökkentett előirányzatot, 21 millió forintot tervez az intézmény. Intézményi beruházási kiadások: A Felügyelet 2005. évre tervezett intézményi beruházási kiadások előirányzata 48 millió forint. A rendelkezésre álló előirányzat fedezetet nyújt a szoftverekre tervezett kiadásokon felül a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésére. 2005. évben 4 db elavult gépkocsi cseréjére kerül sor. Felújítás: A felújítás 2005. évi javasolt előirányzata 220 millió forint. Az előirányzat a tervek szerint a Bp. Sas u.20-22. szám alatti bérelt ingatlan felújítási költségeinek egy részét fedezi.

Kölcsönök: Az intézmény munkáltatói kölcsön címén nem tervez előirányzatot 2005. évre vonatkozóan, mert a befolyt összegek fedezetet nyújtanak az igények teljesítésére. Bevétel: A Szerencsejáték Felügyelet 2005. évi működési bevételeinek tervezett összege 4 100 millió forint, mely 130 millió forinttal meghaladja a 2004. évi várható bevétel összegét. A múlt évben elfogadott jogszabály módosítások révén került sor a felügyeleti díjbevételek növelésére, aminek nyomán 1 milliárd forinttal növekedett a központi költségvetésbe befizetett összeg a felügyelet részéről. Ugyanakkor az engedélyezési díjak köre bővült a soron kívüli engedélykérelmek díjtételeinek bevezetésével arra az esetre, ha a Felügyelet a kérelmező kérésére a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben foglalt engedélyezési eljárásokat soron kívül folytatja le. 5. cím: Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv, mely igazgatóságait közvetlenül irányítja. A Hivatal feladatait alapvetően a 2002. évi LXV. törvény határozza meg. Az APEH adóztatással összefüggő adóhatósági feladatot lát el. A törvény értelmében feladatai többek között a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, illetve ezek terhére juttatott támogatás, illetve adóvisszaigénylés vagy adó-visszatérítés megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése. Feladata továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatok ellátása. 2005. évben a Hivatalnál jelentkező többletfeladatok az adójogszabályok változásának függvénye. A Hivatal megkezdte a felkészülést az adóhatósági adómegállapítás bevezetésére. Az APEH szervei: 1. Az APEH területi szervei a) a fővárosban - az APEH Észak-budapesti Igazgatósága, - az APEH Kelet-budapesti Igazgatósága, - az APEH Dél-budapesti Igazgatósága, b) a megyékben az APEH megyei Igazgatóságai, c) az APEH Pest megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága,

2. Oktatási Igazgatóság 3. Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet 4. Központi Hivatal Az APEH címhez tartozó intézmények jogállásukat tekintve jogi személyiséggel rendelkező, gazdálkodás szempontjából részben önálló költségvetési szervek, az előirányzat felhasználás szempontjából részjogkörrel rendelkeznek. A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Hivatal 2005. évi kiadási és bevételi előirányzata 57 863,7 millió forint, melyből a támogatás összege 57.584,6 millió forint, a bevétel összege 279,1 millió forint. Az intézmény tárgyévi támogatási előirányzatát az alábbi - szerkezeti változásként jelentkező - tényezők befolyásolják: - takarékossági intézkedések megvalósítása céljából a 2345/2003.(XII.23.) Korm.határozat alapján 558,9 millió forint támogatáscsökkentésre került sor, - az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III.11.) Kormányhatározat alapján 644 millió forint elvonása valósult meg, - a tervezési körirat értelmében további 5 %-os támogatáscsökkentés végrehajtására került sor 2 734,1 millió forintban. Létszám: A feladatellátás változásával összefüggésben a 2005. évre tervezett létszám 11959 fő, mely 160 fő létszám megtakarítást eredményez az előző évhez viszonyítva. A 2050/2004. (III.11.) Kormányhatározatban előírt illetményemelésből 1,5 %-ot az intézmény köteles saját költségvetése terhére biztosítani, a 180 fős létszámcsökkentésből származó megtakarítás e kiadás finanszírozására szolgál. A Hivatal a létszámcsökkentést egyrészt az üres álláshelyek felszámolásával, másrészt természetes létszámfogyással kívánja elérni. Az EU csatlakozás kapcsán megalakult a Központi Kapcsolattartó Iroda, melynek létszámhelyzetét az intézmény 2005. évben tervezi megoldani. A létszámigény 20 fő. Sor kerül továbbá 2 fő átadására a Pénzügyminisztériumban megalakuló informatikai stratégia munkacsoport részére. Személyi juttatások: Az intézmény személyi juttatásainak előirányzata 33 847,5 millió forint. A rendszeres személyi juttatások aránya a személyi juttatásokon belül 81,6 %, az előző évi 80,8 %hoz képest. A 2005. évi átlagilletmény 2,8 millió forint, mely 0,4 millió forinttal magasabb az előző évihez képest.

Az előirányzat fedezetet nyújt a 6 %-os illetményemelés többletkiadásaira, melyből 4,5 % finanszírozásához a központi költségvetés nyújt támogatás arányosan fedezetet, a hiányzó összeget 7,7 millió forintot bevétele terhére biztosítja. A további 1,5 % illetményemelésre a létszámcsökkentésből származó megtakarítás nyújt fedezetet. 2005. évben változik a Hivatal érdekeltségi rendszere Ez alapján a személyi juttatások előirányzata módosítási kötelezettség nélkül legfeljebb 11 200 millió forinttal túlléphető a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. A Hivatal részére a pénzügyminiszter negyedévente jutalom-előleg kifizetést engedélyezhet, ha az általa meghatározott feltételek, és a megjelölt előirányzatoknak a meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. Munkaadókat terhelő járulékok: A munkaadókat terhelő járulékok tervezése a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően történt, és a személyi juttatások kiadásainak változására épül. 2005. évre a tervezett előirányzat 10 635,1 millió forint. Dologi kiadások: A dologi és egyéb folyó kiadások tervezett előirányzata 11 046 millió forint. Az előirányzat tervezése során érvényesültek a tervezési köriratban előírt takarékossági szempontok. Az intézmény a működéshez szükséges kiadásokon túl a szakmai feladatok ellátásához szükséges kiadások fedezetéhez pályázatot nyújtott be, melyből a dologi kiadások javára 3 024,6 millió forint került elfogadásra. Ebből a bevallások feldolgozásának kiadásaira 2.550 millió forint összegű támogatást biztosít a központi költségvetés az intézmény részére, tekintettel arra, hogy a Hivatal kiemelt feladata az Szja bevallások, valamint az ezzel összefüggő nyilatkozatok kiküldése, határidőben történő feldolgozása. A költségvetés az informatikai rendszer üzemeltetésére 474,6 millió forintot biztosít, melyet az intézmény szintén pályázati úton nyert. A dologi kiadások további finanszírozását biztosítja a felújítás előirányzatából átcsoportosított 1 500 millió forint. Az intézmény 2005. évben tervezett előirányzaton belül a készletbeszerzésre 1 880,7 millió forintot fordít, mely 62,2 millió forint megtakarítást jelent. A kiadás jellemzően nyomtatvány, irodaszer, folyóirat beszerzésre vonatkozik. A kommunikációs szolgáltatások kiadásaira 2 300,6 millió forintot tervez az intézmény, mely jelentős növekedést mutat a bázisévhez képest. A növekedést egyrészt az adatrögzítési szolgáltatások díjnövekedése, másrészt az informatikai

rendszerek üzemeltetési kiadásai indokolják. Adatátviteli szolgáltatásokra 309 millió forintot, telefon kiadásokra 680,3 millió forintot fordít az intézmény. A szolgáltatási kiadások tervezett előirányzata 4 211 millió forint, mely 38,1%-ban a legmagasabb arányt képviseli a dologi kiadások előirányzatán belül. Jelentős tételt képvisel a bérleti és lízing díjak fedezetére biztosított 1 018,1 millió forint. Az intézmény üzemeltetési kiadásainak forrásigénye 990 millió forint. A szerződéses karbantartásokra 650 millió forintot, őrzésvédelmi kiadásokra 860 millió forintot tervez a Hivatal. A vásárolt termékek és szolgáltatások Áfa-jára tervezett kiadás 2 021,2 millió forint az előző évi 1 742,2 millió forinttal szemben, az előirányzat növekedése az előzőekben bemutatott kiadások növekedésének a következménye. Egyéb működési célú támogatások, kiadások: 2005. évben az előirányzat tervezett összege 5,1 millió forint, mely az előző évivel megegyező. Intézményi beruházási kiadások: Az intézményi beruházási kiadások 2005. évre tervezett előirányzata 2 300 millió forint, mely 300 millió forinttal meghaladja az előző évi eredeti előirányzatot. A Hivatal informatikai fejlesztésre 2005. évben 1 600 millió forintot fordít. Ebből pályázat útján 800 millió forint támogatást nyert el, melyet az adóhatóság általi adómegállapítás ellátásához szükséges intézményi informatikai kapacitás bővítésére tervez fordítani, mely az elavult számítástechnikai eszközök cseréjét, programok vásárlását jelenti. A Hivatal az előirányzat terhére tervezi megvalósítani: -

a Nyíregyháza Ügyfélszolgálati Iroda korszerűsítését, és ügyfélfogadó tér kialakítását, melynek költsége 110 millió forint, az adóhivatali épületek akadálymentesítését a jogszabályban előírtak alapján, 290 millió forint értékben, irodatechnikai eszközök, bútorok és gépkocsik cseréjét 300 millió forint összegben.

Felújításra 2005. évben nem tervez kiadásokat az intézmény. Kölcsönök: 2005. évben a munkavállalók részére adható lakásépítési kölcsönök előirányzata 30 millió forint, mely nem változott az előző évi előirányzathoz képest.

Támogatás, bevétel: A támogatás 2005. évre tervezett előirányzata 57 584,6 millió forint. A támogatás előirányzatának alakulását befolyásolja a tervezési körirat szerint a 2050/2004. (III.11.) Kormányhatározatban előírt 2004. évi zárolás új szerkezetben történő bázisba építése. Ez a teljes intézményi támogatásra vetítve 1 %-ot, a dologi kiadások és a kölcsönök előirányzatokra 5 %-os támogatáscsökkentést jelent. A Hivatal rendelkezésére álló támogatás előirányzat a 2005. évben tervezett illetményemelés 6 %-os mértékéből támogatás-arányosan 4,5 %-os mértékig forrásszükségletet biztosít. Pályázati mechanizmus keretében többletfeladatokra elnyert támogatás összege3 824,6 millió forint. Az intézmény tervezett működési bevételi előirányzata 279,1 millió forint. Az intézmény a bevételből finanszírozza az illetményemelés támogatással nem finanszírozott részét.

6. cím: Vám- és Pénzügyőrség A Vám- és Pénzügyőrség a Magyar Köztársaság gazdasági rendjének védelme érdekében hatósági jogkörében eljárva a vonatkozó jogszabályokban és alapító okiratában meghatározott feladatokat látja el. Ezek közül kiemelkedő a vámmal, jövedékkel, határforgalom ellenőrzéssel, utólagos ellenőrzéssel, a kábítószer felderítéssel, valamint a szabálysértési és a nyomozati munkával kapcsolatos tevékenység. Feladata az államhatáron át lebonyolódó áru - és utasforgalom vámellenőrzése, a jövedéki adóhatósági és ellenőrzési feladatok ellátása, vámellenőrzés, illetve a vámterhek és egyéb közterhek (adók,illetékek) kiszabása, és beszedése a költségvetés részére. Ellátja a hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását illetve rendvédelmi feladatokat. Ellátja a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből származó tagállami feladatokat, illetve a nemzetközi egyezményekben és kétoldalú megállapodásokban az együttműködésből adódó feladatokat. Lefolytatja az EU által biztosított támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat. Ellátja a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák és nemesfémforgalommal kapcsolatos forgalom ellenőrzését. Többletfeladatként jelentkezik az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel, koordinációval kapcsolatos tevékenység ellátása. A VP szervei: Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága: 1. Regionális Parancsnokságok: - Vám-és Pénzügyőri Hivatalok - Vámhivatali Kirendeltségek - Mobil csoportok

2.

VP Központi Repülőtéri Parancsnokság: - Repülőtéri Vámhivatalok 3. VP Központi Bűnüldözési Parancsnokság: - Nyomozó Hivatalok - Szabálysértési Hivatal - Vámáruraktár 4. VP Központi Ellenőrzési Parancsnokság: 5. VP Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága 6. VP Vegyvizsgáló Intézet 7. VP Számlavezető Parancsnokság 8. VP Egészségügyi Központ 9. VP Iskola 10. VP Pénzügyi és Számlavezető Központ 11. VP Szociális Kultúrális és Sportközpont 12. VP Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemző Központ Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Vám-és Pénzügyőrség kiadási főösszege 33 309,7 millió forint, melyből a támogatás összege 31 225,5 millió forint, a bevétel 2 084,2 millió forint. Létszám: A Vám-és Pénzügyőrség 2005. évre tervezett létszáma 6738 fő, 304 fő létszámcsökkenés mellett. A 2005. évben végrehajtásra kerülő 6 %-os illetményemelés 1,5 % forrásszükségletét a testület létszámcsökkentéssel tudja biztosítani. Az OLAF feladatok átvétele a Pénzügyminisztériumtól 3 fő átvételét vonta maga után. A PM részére 2 fő létszámátadásra is sor kerül az informatikai stratégia munkacsoport részére. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a Vám-és Pénzügyőrség versenyhelyzetbe került a vámkezelés területén. A költségvetési bevételek biztosítása érdekében elengedhetetlen egyrészt a meglévő ügyfelek megtartása, másrészt az ügyfélkör bővítése. Ez az állománytól magas szintű szaktudást, nyelvismeretet, a változások folyamatos nyomon követését, a szolgáltatások színvonalának javításával ügyfélbarát ügyintézést követel meg. A létszámcsökkentés során az intézmény fokozott figyelmet fordít arra, hogy a szakmai tevékenység ellátása, az állomány leterheltsége minden régióban a vámkezelések számának, az egyéb szakmai feladatok nagyságrendjének a tükrében valamennyi területen egyenletes legyen. A létszámcsökkentés végrehajtása során a minőségi munkavégzés biztosítására is fokozott figyelmet kell fordítani. Személyi juttatások: A Vám-és Pénzügyőrség 2005. évre tervezett személyi juttatások előirányzata 17 972,5 millió forint. Az előirányzaton belül a rendszeres személyi juttatások aránya

80,3 %, mely 4,8 %-kal meghaladja a 2004. évi arányt. A 2005. évi átlagilletmény 2,6 millió forint, mely 0,6 millió forint emelkedést mutat az előző évhez képest. A 2004. évben átvett OLAF feladat következtében a 2005. évi személyi juttatások előirányzata javára a Pénzügyminisztériumtól 6,1 millió forint előirányzat átcsoportosítás történt. A személyi juttatások előirányzata forrást biztosít a tervezett 6 %-os illetményemelésre, melynek mértékéből 4,5 %-ot a központi költségvetés nyújt fedezetet támogatásarányosan, a fennmaradó 1,5 %-ot a létszámcsökkentésből származó megtakarítás biztosít. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a közalkalmazotti előresorolások, a hivatásos állomány rendfokozatban és fizetési fokozatban történő soros előrelépéseinek részbeni forrásszükségletére. Ezzel egyidőben változik a Testület érdekeltségi rendszere. Eszerint a testület személyi juttatások előirányzata módosítási kötelezettség nélkül legfeljebb 4 843 millió forinttal túlléphető, a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet a testület részére jutalom-előleg kifizetést az általa meghatározott feltételek, és az előirányzatoknak a meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülése esetén. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. Munkaadókat terhelő járulékok: A munkaadókat terhelő járulékok tervezett előirányzata 5.706,1 millió forint, melynek tervezése a személyi juttatások tervezett előirányzatával összhangban történt. Dologi kiadások: A dologi kiadások 2005. évre tervezett előirányzata 7.817,1 millió forint. A testület részére 131,6 millió forint támogatás biztosított a külső határok közúti határátkelőhelyeinek üzemeltetésének többletköltségeire. A fogvatartási költségek többletkiadásaira 46,3 millió forint, az EU interoperabilitási feladatokra 170 millió forint többlettámogatás áll rendelkezésre. A Shengen Alap járulékos költségeire 90 millió forint előirányzat többlet kerül biztosításra. Az előirányzat szűkös kereteire tekintettel szükség van a személyi juttatások előirányzata terhére 1336,5 millió forint átcsoportosítására. A dologi kiadások közel 32,6 %-át, a 2.548,9 millió forintos szolgáltatás kiadása teszi ki, amely egyben a legnagyobb arányt képviseli. A készletbeszerzés költsége hasonló arányban 29,8 %-ban fordul elő. Jelentős és közel azonos kiadás még a kommunikációs szolgáltatások és a vásárolt termékek és szolgáltatások Áfa-ja.

A testület tevékenysége során a legjelentősebb kiadási jogcímek: a zárjegyek, adójegyek előállítása, melyre 2.721,3 millió forint előirányzat nyújt fedezetet, illetve a vámadatfeldolgozási kiadások, melyre az intézmény 432,7 millió forintot biztosít. Fontos kiadási jogcím továbbá a távadatátviteli rendszer üzemeltetése, melyre az előirányzat 515 millió forintban nyújt fedezetet. A dologi kiadások előirányzata a testület alapfeladatának ellátása keretében fedezetet nyújt a váminformatikai rendszerek karbantartási és rendszerkövetési feladataira 132 millió forintban, a levél, csomag, távirat postai költségeire 195,4 millió forintban. A fővárosi székhelyű középfokú szervek objektumai műszaki-üzemeltetési, őrzésvédelmi és gondnoksági feladatainak ellátására 2005. évben 413,3 millió forintot fordít a testület. A dologi kiadásoknál jelentős megtakarítás érhető el a fővárosban tervezett ingatlan racionalizálás révén.(A jelenleg 8 ingatlan helyett egy ingatlanban kerül elhelyezésre az Országos Parancsnokság és a bp-i székhellyel működő további 4 középfokú szerv.) Működési célú támogatások, kiadások: A testület a 2005. évi egyéb működési célú támogatások, kiadások előirányzatot 634,7 millió forintban tervezte meg. A testület 25 millió forint előirányzatot segélyezésre, sportegyesület támogatására fordít, 609,7 millió forint előirányzatot a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet alapján a fegyveres állomány nyugellátására az ONYF részére utal át. Intézményi beruházási kiadások: Az intézményi beruházási kiadások 2005. évi tervezett előirányzata 855 millió forint, mely jelentősen 410 millió forinttal meghaladja az előző évi eredeti előirányzatot. A jelentős előirányzat növekedést az indokolja, hogy a testület az EU interoperabilitási feladatokra 80 millió forint többlettámogatásban részesült. A Shengeni Alap járulékos költségeire e jogcímen 300 millió forint támogatás áll az intézmény rendelkezésére. A Shengeni Alapból a határátkelőhely beruházásokra 3.751 millió forint a jövő évi tervezett bevétel (fejezeti kezelésű előirányzatok között tervezve), melynek felhasználásához belterületi ingatlanok kiváltására, előkészületi munkák lefolytatására szükséges a tervezett intézményi előirányzat. A többletbevétel terhére 30 millió forinttal nő az előirányzat. Az intézmény az előirányzat terhére 400 millió forint ráfordítást tervez a selejtezésre kerülő tárgyi eszközök pótlására, cseréjére. Azon regionális parancsnokságok esetében, melyek illetékességi területe az EU belső határává vált, a tárgyi eszközök elhasználódottsága átlagosan 70-80%-os. A megszűnő határátkelőhelyek még használható eszközei és berendezései az újonnan létrejött szervezeti egységek működési feltételeinek biztosítása érdekében felhasználásra kerültek. Az előirányzat

fedezetet nyújt továbbá az amortizálódott sokszorosítási eszközök, bútorok, mikrobuszok cseréjére, illetve a lezárt és egyéb beruházások eseti járulékos kiadásaira. Felújítás: Felújítási kiadásokra 130 millió forint előirányzatot tervezett az intézmény. A testület az előirányzat terhére kívánja megvalósítani egyes határátkelőhelyeken található régi irodaépületeinek bővítését, átalakítását, energia racionalizálását. E feladatok elkezdése haladéktalanul szükséges, tekintettel arra, hogy a feladatok ellátásához szükséges biztonsági előírások európai szabványhoz igazítása alapvető követelmény, különösen azon régiók vonatkozásában, ahol elsősorban külső határ miatt fontos a felújítás. Központi beruházások: A Vám-és Pénzügyőrség által megvalósítandó központi beruházások a 13. fejezeti kezelésű előirányzatok címnél kerültek tervezésre, kivéve a lakástámogatás 150 millió forint összegét, mely az intézményre háruló feladatok maradéktalan ellátásához szükséges létszám elhelyezés és lakás probléma megoldását biztosítja. Kölcsönök: Az intézmény kölcsönök címen 44,3 millió forintot tervez, mely megegyezik az előző évi előirányzattal. Támogatás, bevétel: A támogatás 2005. évre tervezett előirányzata, 31.225,5 millió forint. A 2005. évben tervezett illetményemelés 6 %-os mértékéből támogatás arányosan 4,5 %-os mértékig a központi költségvetés forrásszükségletet biztosít. A Testület részére pályázati mechanizmus keretében többletfeladatokra 1.627,9 millió forint került jóváhagyásra. Az intézmény tervezett működési bevételi előirányzata 2.084,2 millió forint, mely 861 millió forinttal elmarad az előző évitől. A bevételből finanszírozásra kerül az illetményemelés támogatással nem finanszírozott része. 9. cím: Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1996. óta a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet jogutódjaként működik. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság alapvető feladatait az államháztartási törvény kincstári vagyonnal foglalkozó fejezete és az ezt részletező 183/1996. (XII. 11.) kormányrendelet határozzák meg. A főbb feladatok a következők:

-

minősíti az egyes vagyontárgyakat a kincstári vagyonkör szempontjából, a minősítés alapján az adott tárgyat saját maga ideiglenesen kezeli, vagyonkezelésbe adja, illetve értékesíti, az ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, az elbirtoklás megakadályozása, a vagyonkezelési szerződések adatainak a vagyonmozgásoknak megfelelő feldolgozása, folyamatos információszolgáltatás a kincstári vagyonkataszteri rendszerből, tulajdonosi ellenőrzések elvégzése, A 100.000 ezer forint bruttó egyedi értékhatár alatti tételek esetében a kincstári vagyonelemek kincstári vagyoni körből való kikerülésének engedélyezése, A 100.000 ezer forint bruttó egyedi érték feletti tételek esetében az előterjesztések elkészítése a kincstári vagyonért felelős miniszter felé a kikerülés jóváhagyását illetően, majd az után az értékesítés lebonyolítása, az egyházi visszaigénylés miatt a KVI vagyonkezelésébe került ingatlanok bérleti jogának megváltása.

Ezen tevékenységét a KVI a budapesti központ irányításával, valamint 7 regionális igazgatósággal látja el. Szakmai, pénzügyi irányításukat a budapesti székhelyű központ látja el. Tevékenysége 3 alcímre tagolódik: -

1. alcím: Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2. alcím: Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 3. alcím:Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok.

A három alcím együttes kiadási előirányzata 7.239,3 millió forint, melynek forrása 3.041,4 millió forint költségvetési támogatás és 4.197,9 millió forint saját bevétel. 9. cím: 1. alcím: Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2005. évi változások A Kormány az államháztartás helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedéseiről szóló 2050/2004. (III. 11.) határozatában – többek között - a KVI intézményrendszerének átalakítását írta elő. Ennek megfelelően az intézmény hálózat regionális átszervezése megtörtént 2004. első félévében. A megyei kirendeltségek regionális összevonásával 7 régió került kialakításra: Nyugat-Dunántúl, KözépDunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, DélDunántúl. Az új struktúra szerint a régió az illetékességi területén végrehajtandó feladatait a régióközpontokban, valamint a hozzá tartozó megyeszékhelyi irodáik útján látja el. A 2005. évi költségvetés tervezési előirányzatok kialakítása döntően a régió központokban történt.

A fentiek értelmében az intézmény 2005. évi működése, gazdálkodása új szervezeti struktúrában folytatódik, a takarékossági szempontok figyelembe vételével. Az intézmény 2005. évi kiadásainak összege 2.096,5 millió forint, a bevétel 31,9 millió forint, a támogatás 2.064,6 millió forint. A 2005. év költségvetési tervezése során szerkezeti változásként jelentkezett a 2050/2004. (III.11.) kormányhatározat alapján történt támogatás csökkentés 17,7 millió forint. Létszám Az intézménynél már 2003. évben megkezdődött a létszám megtakarítás, és az ezzel kapcsolatos átcsoportosítások felülvizsgálata. A létszám racionalizálás folyamatos végrehajtásával párhuzamosan került sor a szervezet regionális korszerűsítésére is. A regionális átszervezést, valamint a létszámtartalékok feltárását követően a 2005. évi intézményi költségvetés 321 főben határozza meg az engedélyezett létszámot, hasonlóan az előző év létszámadatával. Az intézmény a feladat ellátásának zavartalansága érdekében további létszám leépítését nem tervezi 2005. évre. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2005-ben 64 %-os, amely jelentős elmozdulást jelent az elmúlt évek arányához képest. Személyi juttatás A 2005. évi személyi juttatás tervezett összege 1.200,2 millió forint. A kötelezően előírt 6%-os bérfejlesztésből 4,5% (43,5 millió forint) központi forrásból finanszírozható, 1,5% -ról az intézményi belső forrás megteremtésével gondoskodik, azaz egyes személyi juttatási tételek közötti belső átcsoportosítást hajt végre. A 13. havi illetmény finanszírozása is saját forrásból történik. Az összes kiadás 57,3 %-át a személyi juttatások teszik ki. A tervezett 1.200,2 millió forint személyi juttatás az engedélyezett 321 fő tárgyévi személyi juttatás kiadásait fedezi. Ezen összeg tartalmazza a köriratban foglaltaknak megfelelően a 8%-os jutalomkeretet is. A személyi juttatás többi eleme is az engedélyezett létszám ismeretében került kialakításra. A jubileumi jutalom összege jelentősen növekszik 2005. évben a munkavállalók életkori – közalkalmazotti jogviszony összetételének sajátossága miatt. A Kollektív Szerződésben szereplő juttatásokat (ruházati és közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás, stb.) a 2004. évi szinten tervezte az intézmény. A megbízási és tiszteletdíjak felülvizsgálatát követően a feladatellátáshoz feltétlenül szükséges megbízási és tiszteletdíjak mértékét 14 millió forintban határozta meg az intézmény.

A rendszeres személyi juttatás aránya 77 %, amely megközelítőleg azonos a bázis év arányszámával. Az 1 főre jutó rendszeres személyi juttatás összege 221,6 ezer forint/fő/hó, szemben az előző év 219,5 ezer forint/ fő adatával. Munkaadókat terhelő járulékok A járulékok összegét a személyi juttatás nagyságrendjének, valamint a tervezési köriratban foglalt irányszámoknak megfelelően tervezte az intézmény, 2005. évi eredetei előirányzata 393,2 millió forint. Dologi kiadások A dologi kiadások 2005. évi eredeti tervezett előirányzata 460,2 millió forint. Szerkezeti változásként 5,2 millió forint csökkentés szerepel, amely a személyi juttatások előirányzatára történő átcsoportosítás indokolt. Előirányzat többletként 39,5 millió forintot tervezett az intézmény, s az így kialakított 2005. évi eredeti előirányzat fedezetet nyújthat a központ és a regionális igazgatóságok, kirendeltségek közötti adatátviteli vonalak fejlesztéséből adódó dologi többlet kiadásokra. Az intézményi dologi kiadások mintegy 70 %-a fix, üzemeltetési jellegű kiadás (közüzemi és üzemeltetési kiadások, a kommunikációs és számítástechnikai hálózat működtetésével kapcsolatos kiadások, irodaszer, papír beszerzés, járművek működtetési költségei, stb.). Ezek nyújtanak fedezetet a központi székház mellett a 7 regionális igazgatóság működtetésével kapcsolatos kiadásokra. A fennmaradó 30 % egy része kötelező befizetés (Áfa, munkáltatót terhelő SZJA, bevételek meghatározott köre utáni befizetés). Csak minimális összeg nyújt fedezetet a kisebb karbantartásokra, kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre, reprezentációra. Egyéb működési célú kiadások Az egyéb működési célú kiadások tervezett összege 0,6 millió forint, amely szintén azonos az előző évi adattal. Ezen a soron a korengedményes nyugdíj összegét tervezte meg az intézmény. Intézményi beruházási kiadások Intézményi beruházások előirányzatán 22,3 millió forint szerepel, szemben a bázis évi 35 millió forint összegű előirányzattal. Feltétlenül szükséges 2005-ben minimum 3 gépjármű cseréje, amelyre 13,8 millió forint fedezetet tartalmaz a költségvetés. A KVI-nek nincs központi irattára, ebből eredően 2004-ben megkezdték az Országos Levéltár előírásainak megfelelő irattár kialakítását. A feladat teljesítése 2005-ben is folytatódik. A megfelelő irattári tároló bútorok, szekrények és polcrendszerek beszerzésére 7 millió forintot fordít az intézmény.

A KVI regionális hálózatában és a központban elhasználódott tárgyi eszköz utánpótlására 1,5 millió forint szükséges. Felújítás A felújítási kiadások tervezett összege 10 millió forint. A rendelkezésre álló keret a 2004-ben megkezdődött budapesti székház vizesblokkjainak felújítására és a központi irattár kialakításának felújítási munkáira nyújt fedezetet. Kölcsönök Kölcsönök 2005. évre tervezett összege 10 millió forint, amely a munkáltató által nyújtott lakásvásárlási – felújítási támogatás összege. Az egy főnek adható maximális kölcsön összege 500 ezer forint, így átlag 20 fő részesülhet kölcsönben. Működési bevételek, kölcsön visszatérülések Az Intézményi költségvetésben a bevételszerzés lehetősége a pályázati dokumentációk értékesítéséből, költségátterhelésekből, illetve a székház egyes helyiségeinek bérbe adásából származó bevételekre korlátozódik. Ezek nagyságrendje évek óta változatlan, a tervezett bevételi előirányzat 31,9 millió forint. A 2005. évi bevételéi összeg jelentős hányadát teszi ki a bérleti díj összege (25,9 millió forint). 2005. évre a lakás vásárlásra, felújításra folyósított munkáltatói kölcsönök visszatérülésének összegét 6 millió forintban állapította meg az intézmény. Támogatás A tervezett támogatási előirányzat 2.064,6 millió forint. Az Intézményi költségvetés 98,4 %-ban költségvetési támogatással finanszírozott. Ezen arány évek óta változatlan, hiszen az intézményi bevételi források rendkívül korlátozottak. A támogatási előirányzatot növelte a 4,5 %-os illetményemelés és annak járulék vonzata, azaz 57,3 millió forint, valamint a 2. alcímről átcsoportosított 37,5 millió forint. 9.cím: 2. alcím: Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás A Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás cím a kezelt állomány üzemeltetésével, őrzésével, karbantartásával – az állapot szinten tartásával -, a hasznosítással, a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő jogi, vagyon felügyeleti tevékenységgel, a biztosítással, felújítással kapcsolatos feladatokat tartalmazza. A 2. cím költségvetésében mindezen tevékenységek bevételei és kiadásai tartoznak. A kiadási előirányzat 2005. évre 4.832,1 millió forint. A megelőző évhez viszonyított növekedés az EU forrásból megvalósuló projektek társfinanszírozásából, valamint a Bábolnai Ménesbirtok Kft. működtetésének többletköltségeiből tevődik össze.

Dologi kiadások A dologi kiadások tervezett előirányzata 3.498,8 millió forint. A tervezet tartalmazza a 45,1 millió forint összegű – szerkezeti változásként szereplő – csökkentést, melyet a 2050/2004. (III. 11.) kormányhatározat, illetve a Körirat szerinti csökkentések indokolnak. Az előirányzat többletek összege 217,5 millió forint, melyet többletbevételi forrásból szándékoznak biztosítani. Itt szerepel továbbá 37,5 millió forint értékű átcsoportosítás az 1. alcímre. A dologi kiadásoknál a fix kiadások aránya évek óta változatlanul 40-45 % között alakul. Ezen kiadások (üzemeltetési, közüzemi díjak; őrzési, gondnoksági díjak; ügyvédi díjak; vagyonbiztosítás, stb.) tervezett előirányzata 1.050 millió forint. A kezelt ingatlanállománnyal kapcsolatos üzemeltetési jellegű kiadások közé a telefondíjak, a közüzemi díjak, a köztisztasági kiadások, az üzemeltetők által leszámlázott bonyolítói díjak és a folyamatos üzemvitel biztosításához szükséges egyéb kiadások tartoznak. Ennek volumene éves szinten mintegy 355 millió forint úgy, hogy az üzemeltetési szerződések folyamatosan felülvizsgálatra, illetve módosításra kerülnek, annak érdekében, hogy az intézményt minél kevesebb költség terhelje. Az elmúlt időszakban az őrzésvédelmi, gondnoksági feladatok ellátását – jelenlegi létszám gazdálkodási feltételek figyelembe vételével – egyre nagyobb hányadban oldják meg vállalkozási szerződések keretében. Ennek eredményeként a dologi kiadások jelentősen megnövekedtek. Ezen kiadásokra tervezett összeg 550 millió forint. A KVI jogi ügyeleteit, a Magyar Állam képviseletét vállalkozói szerződés keretében egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák látják el. A KVI központ és a Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság kivételével valamennyi regionális igazgatóságon és helyi kirendeltségen 1 ügyvéd foglalkozik a jogi ügyekkel. Az ügyvédek díja a 2004. évivel azonos szinten került megtervezésre 120 millió forint összegben. A kincstári vagyonra kötött vagyonbiztosítás összege 25 millió forint. A fix kiadásokon felül a kiadások másik jelentős csoportja, a kincstári vagyon értékesítésével összefüggő kiadások. Ide az értékbecslési díjak, a pályázattal összefüggő kötelező hirdetési díjak, az értékesítés előkészítésével kapcsolatos szakértői, ingatlanrendezési és bonyolítói díjak tartoznak. Tekintettel arra, hogy a nagyobb ingatlanokat nemzetközi pályáztatás útján szükséges értékesíteni, illetve, a nemzetközi szakmai kiállításokon, rendezvényeken való részvételt bővíteni szándékozik az intézmény, így ezen kiadásokra tervezett összeget jelentősen meg kellett növelni, a tervezett összeg 400 millió forint. A dologi kiadások harmadik csoportja a kezelt ingatlan-állomány karbantartásával, az ezekhez tartozó feladatokkal (műszaki munkák tervezése, közbeszerzési pályáztatás) kapcsolatos kiadások, amelyek arányukat tekintve a legjelentősebbek. A kezelt ingatlanállomány műszaki állapota rendkívül leromlott, a folyamatos karbantartás,

állagmegóvás halaszthatatlan és nélkülözhetetlen feladat. Ezen célra a 2005. évre tervezett összeg 600 millió forint. További dologi kiadások a következők szerint alakulnak: - peres ügyekkel kapcsolatos végrehajtási előlegek, perveszteségek várható kiadásai 100 millió forint, - bevételek meghatározott köre utáni befizetési kötelezettség (figyelembe véve a mérték 2-szeres emelését) 50 millió forint, - Áfa befizetés 468,5 millió forint. A dologi kiadások 2005. évre tervezett összege 3.498,8 millió forint. Egyéb működési célú támogatások, kiadások E törvényi soron került megtervezésre a Bábolnai Ménesbirtok Kft működtetésének támogatása. A Bábolnai ménes génállományának fenntartása kormányhatározat alapján állami tulajdonban tartandó feladat, ebből eredően szükséges a Kft finanszírozásához állami támogatás nyújtása, amelynek összege 2005. évben 255 millió forint. Intézményi beruházási kiadások A beruházási kiadások tervezett összege 175 millió forint. A rendelkezésre álló keret az alábbi tételekre nyújt fedezetet. A kulturális örökségvédelemről szóló törvény szerinti kizárólagosan állami tulajdonban tartandó műemlékek bérleti és tulajdonjogának megszerzésére (fontossági sorrendben): Bp., V. Molnár u. 11. lakáskiváltások Kőszeg, Chernel u. 10. további lakáskiváltások Sopronhorpács, Széchenyi kastély lakáskiváltások Szászvár lakóépület vásárlás a vár egyesítése céljából Összesen

25,0 millió Ft 10,0 millió Ft 50,0 millió Ft 15,0 millió Ft 100,0 millió Ft

A KVI informatikai igényeit kielégítő informatikai fejlesztések az alábbiak: -

-

A használt szoftver licencek heterogenitásának megszüntetése, egységes licenc használat és kezelési rendszer elősegítése érdekében, valamint a legutolsó szoftver verziókhoz való alkalmazkodás és a garantáltan jogtiszta munkaállomási licenc használat, licenc követés céljából. Elmaradása üzemeltetési többlet-ráfordításokkal, kockázatokkal jár. Kincstári Vagyonkataszter (KVK) meglévő DOS alapú vagyonkezelői adatszolgáltatói rendszerének internetes alapokra való helyezésének folytatása (szoftver + hardver fejlesztés).

-

-

A KVI kirendeltségekkel fennálló összeköttetések sebességének növelése a megnövekedett feladatok és adatmennyiség, valamint a módosuló regionális kapcsolattartási módok miatt szükséges. Ehhez a KVI központ és régiók, kirendeltségek közötti adatátviteli sebességeknek a szolgáltató általi növelésén kívül (dologi vonzatok) az adatkommunikációs berendezések felújítása is szükséges. A 2003-ban indított megvalósíthatósági vizsgálatokat követően 2005-re áthúzódóan szükséges a meglévő DOS-os vagyonkezelői adatszolgáltató rendszer programok internetes alapokra helyezése. A kialakítandó új szoftvernek és használati lehetőségeinek a KVI és a vagyonkezelők részére történő, már működőképes e-learning rendszerben való oktatására új oktató modulok tervezése, és a meglévők bevezetése szükséges.

Mindezen informatikai fejlesztésekre 75 millió forint a tervezett forrás. Felújítás A felújítási előirányzata 830 millió forintban került megállapításra. 2005-ben prioritást élveznek azok a munkálatok, amelyek esetében pályázatokkal, vagy külső partnerek bevonásával a KVI önereje megsokszorozható. Elsősorban Európai Uniós pályázatokkal, 415 millió forint saját támogatással mintegy 3.000 millió forint többletbevételhez jut a KVI: -

kastélyok, várak, egyéb műemlékek rekonstrukciós munkálatai (Kőszeg, Csákvár, Ónod, Szászvár, Sirok, Pápa, Pécsvárad, Eger stb.), a vagyonkezelőkkel megkötött szerződésekben az alábbi létesítmények felújítási részfinanszírozása valósul meg: Diósgyőri vár, Siklósi vár.

A felújítások kiadásait terheli a Magyar Állam területén található üzemen kívüli olajtartályok elbontása és a szennyezett területek rehabilitációja törvényi kötelezettség alapján. Felmérés szerint a KVI vagyonkezelésében kb. 10 címen közel 20 ilyen létesítmény található. Ezek felszámolásának várható költsége 50 millió forint. A KVI saját erejéből tervezett műemléki felújítási munkáira 235 millió forint a rendelkezésre álló keret: Váchartyáni kastély, Zamárdi Tájház, Somogyvári bazilika, Szakályi tájház, Szécsényi kastély, Pankaszi tájház, Pitvarosi tájház, Nemesvámos. A fenti és a 2006. évben elvégzendő munkák régészeti, szakértői és tervezői feladatok elvégeztetését teszik szükségessé. Ezekre nagyságrendileg 2005. évben összesen 35 millió forint biztosít az intézmény. A KVI saját erejéből tervezett nem műemléki felújítási munkálataira 95 millió forintot állapított meg: Kecskemét, Bajcsy Zs. körút 2. irodaház felújítása, Kecskemét, Szabadság tér 1/a: KVI kezelésű bérlőkkel hasznosított épület külső-belső felújítása, Kecskemét, Rákóczi u. 2.: Tudomány és Technika háza felújítása, Szeged, Kossuth L.

sugárút 29.: irodaház felújítása, Szolnok, Baross út.20: KVI kezelésű bérlőkkel hasznosított épület belső felújítása. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Az egyéb felhalmozási kiadások 2005. évre tervezett összege 73,3 millió forint. Egyéb felhalmozási kiadásként a kezelt ingatlanállománnyal kapcsolatos közmű fejlesztési hozzájárulások összegét tervezte az intézmény 23,3 millió forint összegben, továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlásából eredő kötelezettségekre 50 millió forintot fordítanak. A KVI az egyik alapító tagja a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht-nak. Az évenként megkötött közhasznú szerződések alapján a Monostori Erődben jelentős fejlesztések valósulnak meg a KVI hozzájárulásával. Bevételek A 2. alcím finanszírozásában jelentős szerepe van a bevételeknek. A 2005. évi költségvetésben e törvényi soron 4.040 millió forint került meghatározásra. A finanszírozásban a bevételek aránya növekvő tendenciát mutat, 85 %. Figyelembe véve a bevételek ciklikusságát, ez komoly finanszírozási problémákhoz vezethet a folyamatosan jelentkező fix költségeknél. A tervezett 4.040 millió forint értékű bevételből 3.200 millió forint a kincstári vagyon értékesítéséből származó visszaforgatható bevételből, és 840 millió forint a működési bevételből származik. A költségvetési törvény tervezet szerint a KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel összegéből 3200 millió forintot az állami feladatainak ellátására fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott ütemezés szerint. Az értékesítéssel összefüggő költségeket jelen költségvetés csak részben tartalmazza, a Törvény lehetőséget ad, hogy a felmerült költségek elismerésre kerüljenek az intézmény költségvetésében. A bevételeknél az állami öröklésből származó bevétel és a volt szovjet lakások törlesztő részletei viszonylag stabilan, időarányosan folynak be. A többi tétel esetében az értékesítésről való döntés és a pályázatok elbírálásának függvénye, így azok teljesülése nem garantálható teljes mértékben. A működési bevételek alakulásánál a bérleti és vagyonkezelési díjak mellett az Áfa visszaigénylési bevétel is jelentős. Figyelembe véve a bérbe adható ingatlanok számának csökkenését (földterületek átadása, önkormányzatoknak való ingyenes tulajdonba adás) a bérleti díj bevételek növelése a bérleti díj mértékének felemelése mellett sem növelhető.

Támogatás A bázis évi támogatási előirányzat nagyságrendekkel alacsonyabb volt, mint az előző években. 2005-re ez az összeg tovább csökkent a zárolások és a Körirat szerinti elvonások összegével. Ezen felül az 1. alcímre átcsoportosításra került 37,5 millió forint. Növekedésként jelentkezett a Bábolnai Ménesbirtok működtetésének hozzájárulására szolgáló 255 millió forint értékű támogatás. Ily módon a támogatás 2005. évre tervezett összege 792,1 millió forint. 9. cím: 3. alcím: Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok A KVI költségvetésében a 3. alcím tartalmazza 1999 óta az állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok fedezetét biztosító előirányzatokat. Ezen feladatok fedezete jellemzően a kormányzati elhelyezéssel összefüggő kincstári vagyon bérbeadásából származó bevétel. A költségvetésben a kiadások összege 310,7 millió forint, szemben a bázis évi 492,6 millió forinttal. A kiadás 40,6 %-át saját bevételből fedezi az intézmény. Ezen bevételek összege döntően a visszaigényelt ÁFA összege, amely az előző évhez képest nem változott, azaz 126 millió forint. Tekintettel arra, hogy 2005. évre új feladatokat nem határozott meg a költségvetés, ezért az előirányzatok belső szerkezete is megváltozott. A felújítási előirányzaton nem szerepel tervezett összeg, 2005-re valamennyi, még folyamatban lévő felújítás befejeződik. A kiadások előirányzata 310,7 millió forint, a bevétel 126 millió forint, a támogatás 184,7 millió forint. Dologi kiadások A dologi kiadások tervezett összege 310,7 millió forint. A dologi kiadásokhoz tartoznak a kormányzati szervek elhelyezésének érdekében bérelt ingatlanok bérleti díja, az ilyen jellegű ingatlanok üzemeltetési kiadásai, valamint a kormányzati elhelyezéssel kapcsolatos értékesítés pályáztatási, ügyvédi, hirdetési költségek, ezen szolgáltatások összege 248,7 millió forint. Az Áfa befizetések tervezett összege 62 millió forint. A működési bevételek összege a fenti bérleti díjak egy részének továbbszámlázásából eredő bevétel, valamint visszaigényelt áfa.

10. cím: Magyar Államkincstár Az intézmény végzi a jogszabályokban és az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátását, melyek a következők: -

a költségvetési előirányzatok, kötelezettségvállalások folyamatos nyilvántartása, a nemzetgazdasági elszámolások kettős könyvvezetése és beszámolása, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, valamint az állam nyilvántartása, a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos feladatok koordinálása, a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági ellátások megállapítása és finanszírozása, a Strukturális és Kohéziós Alapokkal és egyéb Európai Uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben meghatározott végrehajtási és ellenőrzési feladatok ellátása, külön jogszabályokban és a felügyeleti szerv által meghatározott támogatások és járadékok megállapítása és kezelése, törvényi felhatalmazás alapján befektetési és szolgáltatási tevékenység nyújtása, hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatok ellátása, támogatási előirányzatok pályázati rendszerben történő lebonyolítása és ellenőrzése (mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházások előirányzatai is).

Az intézmény a fentiekben meghatározott feladatait a MÁK központ (amely magában foglalja a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezetét), valamint 19 megyei hivatal útján látja el. A Magyar Államkincstár az alapfeladatként végzett szolgáltatásokon túl, kiegészítő tevékenységként, egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is végez, megbízás alapján, költségtérítés ellenében. 2005. évi változások A 2005. év intézményi tervezést a kiadások tartós csökkenését szolgáló megtakarítási lehetőségek feltárása jellemzi. Az intézményi kiadásokat oly módon kell csökkenteni, hogy a szolgáltatások színvonala ne változzon. A feladatok megvalósítására csak belső, érdemi átcsoportosítással, tartós megtakarításokkal, a vállalt feladatok átgondolásával nyílik lehetőség. Az intézmény szerkezeti változásként az alábbi tényezőket vette figyelembe a 2005. évi előirányzatainak kialakításakor: -

Takarékossági intézkedés alapján 178,3 millió forint zárolását írta elő a 2345/2003. (XII. 23.) Korm. határozat.

-

-

2050/2004. Kormányhatározat szerinti támogatás elvonás összege, mely szintén a dologi kiadásokat csökkentette 231,7 millió forinttal. MNB pénztárszolgálat átvétele, amely a megszűnő MNB tevékenység pótlását szolgálja 2004. július 1-től. A Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység 2004. május 1-től áthelyezésre került a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szervezetébe. A Magyar Államkincstár Fővárosi és a Pest Megyei Területi Igazgatósága 2004. július 1-i hatállyal összevonásra került, és létrejött a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság. A vonatkozó Kormányhatározat szerint ez 60 fő létszámcsökkentést vont maga után. 1 fő létszám átadásra kerül a Pénzügyminisztérium Informatikai Stratégiai Munkacsoportjába.

Szintrehozásként az MNB pénztárszolgálat átvétele (a félévre megállapított előirányzat éves szintre kiegészített összege, azaz 18 millió forint), valamint a KPSZE átadása (az öt hónap után átadott szervezett éves szintre kiegészített előirányzatának összege, azaz –84 millió forint) szerepel. Az intézmény feladatstruktúrájában nem várható változás 2005. évben. A 2005. évi javasolt előirányzatok az alapelőirányzatok és a fejlesztési többletek együttes összegeit tartalmazzák, mely alapján az összes kiadási előirányzat 21.789,8 millió forint, a költségvetési támogatás összege 16.806,6 millió forint, a bevétel összege 4.983,2 millió forint. Létszám Az intézmény 2005. évi engedélyezett létszáma 3.896 fő, amely a bázis év létszámadatának 91,7%-a. Ezen változás alapvető okai a következők voltak: -

-

-

2004. május 1-jei hatállyal a KPSZE áthelyezésre került a Miniszterelnöki Hivatalhoz, ennek következtében az intézményi létszám 17 fővel csökkent. A Magyar Nemzeti Bank 4 megyében megszüntette pénztárszolgálatát. Az ügyfelek folyamatos kiszolgálása érdekében a feladatokat az érintett Területi Igazgatóságok vették át. A többletfeladat ellátásra 8 fő létszámnövekedést hagyott jóvá a Pénzügyminisztérium 2004. június 1-jei hatállyal. A Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság 2004. július 1-jén kezdte meg működését. A szervezeti átalakítással összefüggésben a Pénzügyminiszter 60 fő létszámcsökkentést írt elő. A 13. havi külön juttatás, valamint a 6%-os köztisztviselői, illetve a 4,5%-os közalkalmazotti illetménynövekedés fedezetét 282 fő létszámcsökkentésből adódó megtakarítás biztosítja. A létszámcsökkentés a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókat (-60 fő) és a köztisztviselőket (222 fő) egyaránt érinti. Egy fő átcsoportosításra került a Pénzügyminisztérium Informatikai Stratégiai Munkacsoportjához.

A fenti létszámmozgások figyelembevételével a 2005. évi engedélyezett létszám 3.897 főben került meghatározásra. A tárgyévben várhatóan a felsőfokú végzettek aránya 45 %, az alapfeladatot ellátók 72,5%-ot képviselnek az összes létszámból. A személyi állomány belső átstrukturálódásánál a cél a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a fizikai munkakörben foglalkoztatottak arányának csökkentése mellett. A Területi Igazgatóságok belső szervezeti felépítésében változás nem történt, kivéve a Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatóságot. A regionalizáció első lépéseként létrehozott Igazgatóságon az ellenőrzési tevékenység szerepének növelése érdekében az Irodákon önálló ellenőrzési szervezeti egységek kezdték meg munkájukat, szervezetileg is biztosítva az ellenőrzés függetlenségét. A takarékos gazdálkodás további szervezetkorszerűsítési feladatot jelent az intézmény számára, amely a régiós átszervezést helyezi előtérbe. Személyi juttatás A 2005. évi eredeti személyi juttatás előirányzat 11.496 millió forint. A személyi juttatások tárgyévi előirányzatát csökkentette a KPSZE 2004. május 1-jétől történő áthelyezése a Miniszterelnöki Hivatalhoz, amely 7 hónapra jutó személyi juttatás elvonást jelent 81,2 millió forint értékben. A pénztárszolgálat MNB-től történő átvétele miatt jóváhagyott 8 fő létszámemeléssel összefüggésben, 6 hónapra, a személyi juttatás előirányzat növekedett 10,4 millió forinttal. A köztisztviselők 6 %-os illetményemelését, valamint a 13. havi illetmény fedezetét 282 fő köztisztviselői jogviszonyának megszűntetéséből elérhető megtakarításból, a jutalmazási keret megszűntetésével, valamint a dologi kiadásokról és intézmény kiadásokról történő átcsoportosítással lehet megoldani. A Fővárosi és a Pest Megyei Igazgatóságok összevonásával keletkező 74,4 millió forint megtakarítás átcsoportosításra kerül a dologi kiadásokra. A nem rendszeres személyi juttatásokat tekintve a Ktv-ben kötelezően biztosítandó tételek kerültek megtervezésre. Ezek a jubileumi jutalom, ruházati költségtérítés, közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás, bankszámlára utalás költségtérítése. A szociális jellegű juttatások normatívája harmadik éve változatlan mértékű, 5.000 Ft/fő/év. A képzés, továbbképzés költségeinél kizárólag a meglévő tanulmányi szerződésekből eredő kötelezettségvállalással, valamint a Ktv-ben kötelezően előírt közigazgatási alap- és szakvizsgák díjaival számoltak. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok munkáltatói hozzájárulásának mértéke évről-évre szűkül, folyósítása kizárólag a havi illetmények után történik. 2005. évben jutalom tervezésére nem került sor.

A rendszeres személyi juttatások tekintetében vezetői pótlékban 434 fő részesül. Nyelvpótlékot kizárólag a Ktv-ben kötelezően előírt EU-s nyelvek ismerete esetén folyósítanak. Nyelvpótlékban 518 fő részesül, havi átlag 9.740 ezer forint összegben. Az állományon kívül (megbízási szerződéssel) foglalkoztatottak tekintetében évrőlévre csökkenő tendencia mutatható ki. 2005. évre 60.000 ezer forint, a tervezett előirányzat mértéke. A személyi juttatásokon belül a rendszeres személyi juttatások aránya 76,4 % az elmúlt évben ez az arány 79,5%. Az egy főre jutó rendszeres személyi juttatás 173,5 ezer Ft/fő/hó, bázis évben ezen mutató 167 ezerFt/fő/hó. Munkaadókat terhelő járulékok A járulékok mértékét a személyi juttatások összege határozza meg. A 2005. évre tervezett előirányzat összege 3880,6 millió forint. Dologi kiadások A 2005. évi költségvetésben a dologi kiadások előirányzatán 4655,1 millió forint szerepel. Készletbeszerzésekre az intézmény 541,5 millió forintot szándékozik költeni, amely 84 %-a az előző évinek. Döntő többségében az intézmény szakmai feladatellátásához szükséges irodai papír, nyomtatványok, sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok (festék, festékpatron), könyv, folyóiratok, valamint egyéb információhordozók (floppy lemezek, cd-k) beszerzésével kapcsolatos kiadások tartoznak ide. Az intézmény területi szerveinek irodagép felszereltsége igen nagy különbséget mutat műszaki állapot, típus és korszerűség vonatkozásában. Ide sorolhatók az irodai munka végzését segítő és biztonságot szavatoló kiegészítő gépek, eszközök (fénymásolók, iratmegsemmisítők, leporellovágók, tűzálló lemezszekrények) beszerzése is, erre a célra a készletbeszerzés összegéből 25,5 millió forint fordítható. A kommunikációs szolgáltatások tervezett összege 525,2 millió forint, amely tartalmazza az intézmény telefon, telefax, mobiltelefonok, a számítógépek között megvalósuló adatátviteli célú távközlési kapcsolatok, valamint az egyéb kommunikációs szolgáltatások díjait. A dologi kiadások 50 %-át a szolgáltatási kiadások teszik ki. Ezen a soron került megtervezésre a gázenergia-, a villamosenergia-, távfűtési- valamint víz- és csatorna szolgáltatások díjai. A szolgáltatási kiadások között került megtervezésre a Megyei Igazgatósági ingatlanok – központosított közbeszerzéssel történő - karbantartási, valamint vagyonbiztosítás kiadásai is. Adók, díjak, befizetések tervezett összege 269,1 millió forint. Egyéb működési célú kiadások A 2004. évi eredeti előirányzathoz képest a tervezett előirányzat összege nem változik, 34,4 millió forint.

Intézményi beruházási kiadások A 2005. évi eredeti előirányzat 1.629,5 millió forint, amely jelentősen, 1.279,5 millió forinttal növekszik az előző évhez képest. A rendelkezésre álló keret az alábbi beruházásokra nyújt fedezetet. Épületek átépítésére, valamint informatikai fejlesztésekre 750 millió forintot fordít az intézmény. Ezen informatikai fejlesztések tartalmazzák a hálózat szoftver fejlesztéseit, az értékpapír forgalmazó rendszer fejlesztését, a meglévő számlavezetési rendszer karbantartását, valamint a. Pc-k és monitorok beszerzését. Az intézményi beruházások között szerepel az új számlavezető rendszer bevezetésére (350 millió forint), valamint az Ügyfélterminál szoftver beszerzésére (100 millió forint) nyújt fedezetet. Felújítás A felújítások összege a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest nem változik, továbbra is 42,0 millió forint. A felújítási előirányzat a Kincstár ingatlan állományának, eszközállományának felújítására szolgál, egyes épületrészek tisztasági festésére, valamint az elektromos és a számítástechnikai hálózat kiépítésére lesz elegendő. Kölcsönök A 2004. évi eredeti előirányzathoz képest a kölcsönök összege nem változott, 2005ben 52,2 millió forintot terveztek e célra. A dolgozók lakáshelyzetének megoldását kamatmentes munkáltatói kölcsönnel támogatják. A folyósított munkáltatói támogatás 1 főre jutó átlaga 1.182 ezer forint. Saját bevételek A Kincstár 2005. évre tervezett bevétele 4.983,2 millió forint, amely jelentősen 3.051,3 millió forinttal haladja meg az előző évi bevétel nagyságát. Előzetes számítások szerint a pályázatos tevékenység bevételei az előző évi szintet fogják elérni. A Magyar Államkincstár pályázatos tevékenységét jogszabályi felhatalmazás, illetve megbízás alapján látja el. A megbízási szerződések általában tárgy év december 31-ig érvényesek, és általában november hónaptól kezdődően kerülnek felülvizsgálatra, illetve meghosszabbításra. A tervezés során csak azon bevételi tételeket vették figyelembe, melyek a folyamatban lévő pályázatokhoz kapcsolódó, 2005. évre áthúzódó feladat ellátásból adódnak. Több, az intézmény által kezelt célelőirányzat terhére 2005. évben már tisztán hazai pályázati programot nem hirdetnek meg a keretgazdák, az EU-s támogatások közül pedig csak a Humánerőforrás-fejlesztés Operativ Program keretében megítélt támogatások pénzügyi lebonyolításában vesz részt az intézmény díjazás ellenében. A

többi operatív program esetében csak a jogszabályi kötelező feladatokat látja el a Kincstár. Az értékpapír forgalom és forint számlavezetés tervezett díjbevétele 3.051,3 millió forint. Az értékpapír forgalmazással kapcsolatos felszámítható díjtételek 2005. évtől a következők: készpénzfelvétel díja, átutalás díja, értékpapír transzfer díja, értékpapír zárolási díja. A fenti díjtételek bevezetendő mértéke a kereskedelmi bankokhoz képest az átlagosnál alacsonyabb szintűnek mondható, így az ügyfelek vélhetően piaci okok miatt nem fogják a befektetéseiket áthelyezni más bankokhoz. A forint számlavezetési tevékenységet a Kincstár térítés ellenében végzi 2005. január 1-től kezdődően. E díjtételek a kereskedelmi bankok által alkalmazott kondícióktól lényegesen alacsonyabban kerülnek meghatározásra. Költségvetési támogatás A költségvetési támogatás 2005. évi tervezett előirányzata 16.806,6 millió forint, mely a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest 1.021,7 millió forinttal kevesebb. A 2005. évi tervezés során kialakult közel 10 %-os csökkenés alapvetően az előírt támogatás csökkentések következménye.

12. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok 1. Beruházás alcím 1. PHARE támogatásból megvalósuló programok jogcímcsoport 3 Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai jogcím E fejezeti soron szereplő előirányzat tartalmazza a Vámmodernizáció 2002 elnevezésű program keretében megvalósuló 964,2 millió forint összegű informatikai fejlesztés forrásait, melyből 695,1 millió forint Phare forrás 189,1 millió forint hazai társfinanszírozás. A projekt célja az Európai Unió és Magyarország közötti adatcsere hálózatának kiépítése. Az előirányzat tartalmazza továbbá a Vám- és Pénzügyőrség értékhatár alatti beruházásait, így Tornyiszentmiklós határátkelőhely megvalósításának 80 millió forint költségvetési támogatásból biztosított költségeit. A terv szerint a Tornyiszentmiklós gyorsforgalmi közúti határátkelőhely beruházás az M70 út 2005. évre tervezett határcsatlakozásával egyidőben valósul meg.

2. alcím Ágazati célelőirányzatok alcím 5. Kárrendezési célelőirányzat jogcímcsoport Az előirányzattal kapcsolatos szakmai és gazdasági feladatokat az 5/1996 (I. 26.) PM rendelet, a 12/1998. (III. 27.) PM rendelet valamint a 171/2000. (X. 13.) Kormány rendelet alapján a Magyar Államkincstár Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezete látja el. Feladatai közé tartozik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek teljesítése, a gépjármű-szavatossági károk 1971. január 1-je előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok teljesítése, a károsultak járadékának folyamatos utalása, a még függőben lévő kárügyek rendezése és a kártérítési peres ügyek kezelése. Az előirányzat három részre oszlik: -

Függő kár kifizetés Járadék kifizetés Tőkésítésre kifizetés

450 millió forint 2300 millió forint 50 millió forint

7. ÁKK Rt. támogatása jogcímcsoport Az államháztartási törvény 18/G 2) a) pontja alapján az államadósság kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében az ÁKK Rt. működésének finanszírozására, támogatására 773 millió forint áll rendelkezésre. 12. Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás díja jogcímcsoport Az Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás 2003. szeptember 1-jével került bevezetésre a 1080/2003. (VIII. 08.) Kormányhatározat alapján. A lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján a biztosítási szerződés a Generali-Providencia Biztosító Rt. által vezetett együttbiztosítási csoportnál került megkötésre, a 2005. évre tervezett előirányzat 403,1 millió forint. 30. Schengen Alap jogcímcsoport A Schengen Alapból megvalósítani tervezett beruházások teljes egészében a 3751,2 millió forint EU támogatásból valósulnak meg. A Vám- és Pénzügyőrség részére biztosított forrásból határátkelőhely beruházások és egyéb fejlesztések kerülnek megvalósításra. A Schengen Alapból az áfa nem támogatható, ezért a 937,8 millió forint áfa költségeket költségvetési támogatás biztosítja. Az Európai Bizottságnak jóváhagyásra megküldött felhasználási terv alapján a következő határátkelőhely beruházások valósulnának meg az Alap költségvetéséből: Barabás, Lónya, Bácsalmás, Tiszasziget, Beremend, Letenye, Hercegszántó, Záhony, Gyula, Röszke, Lökösháza, Létavértes, Udvar, Berzence. Kialakításra kerül a közúti határátkelőhelyek térfigyelő rendszere (Záhony, Beregsurány, Tiszabecs, Csengersima, Nyírábrány, Létavértes, Ártánd, Vállaj, Gyula,

Nagylak, Kiszombor, Méhkerék, Battonya, Röszke, Tompa, Barcs, Drávaszabolcs, Udvar, Berzence, Hercegszántó, Letenye). Az Alap támogatást nyújt a Kábítószer és fegyverkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos dologi jellegű valamint beruházási kiadásokra. Az Alap biztosít forrást továbbá az európai uniós normáknak megfelelő határellenőrzési gyakorlat bevezetéséhez mind a belső, mind a külső határszakaszon szükséges mobil ellenőrző csoportok felállítása, valamint a vízi ellenőrzésben rohamcsónakok beszerzése. 31. Államháztartás korszerűsítése jogcímcsoport Az államháztartás korszerűsítése érdekében tervezett szakértői munkák információs rendszerek fejlesztési költségeire nyújt fedezetet a 700 millió forint előirányzat, mely a fejezethez tartozó intézmények körében kerül felhasználásra. 3. Védelmi felkészítés előirányzatai alcím 1. Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai jogcímcsoport A 330 millió forint előirányzat összege a Honvédelmi törvény 8. §-ának illetve a 178/1993. Kormány rendelet 2. §-ának végrehajtására került megtervezésre, mely alapján több minisztériumot, illetőleg országos hatáskörű szervet érintő kiemelt honvédelmi feladat, beruházás, készletfejlesztés költségére, a honvédelmi igazgatás gyakorlatai lebonyolításának kiadásaira, valamint katasztrófa helyzetre való felkészülés feladataira nyújt fedezetet. 2. Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítására jogcímcsoport A 3014/2002. Korm. határozat 2. §-a alapján került megtervezésre a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítására szolgáló 270 millió forint előirányzat. 5. PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai alcím 1. PHARE támogatásból megvalósuló programok jogcímcsoport 2. EU Fiskális programjában való részvétel jogcím Az Európai Unió fiskális programjában való részvételi tagdíj finanszírozására szolgál a 31,2 millió forint előirányzat, az EU Fiskális program keretében megrendezett szemináriumokon, konzultációkon, gyakorlati tapasztalatcseréken való részvételre nyújt fedezetet. A programhoz Phare forrás is kapcsolódik, ennek nagyságrendjéről

még nem áll rendelkezésre pontos információ. Az előirányzat felhasználása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál valamint a Pénzügyminisztériumnál valósul meg. 10. A vámügyi ACQUIS alkalmazása jogcím A feladat célja az Acquis átvételével kapcsolatos Nemzeti Programban meghatározott feladatok végrehajtása, melyhez az EU 212,5 millió forint támogatást biztosít, így a hazai társfinanszírozási igény 46 millió forint. Az együttesen 258,5 millió forint összegű előirányzat laboratóriumi eszközök vásárlására kerül felhasználásra. 13. OLAF által finanszírozott Phare program lebonyolítása jogcím A Phare program célja, hogy a Tagállamok és az Európai Bizottság által felhalmozott tapasztalatok alapján segítséget nyújtson Magyarország számára a Szerződésből és más, a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi szabályokból fakadó kötelezettségeiknek – különféle hatékony védőmechanizmusok kialakításával és működésével történő – teljesítéshez. Erre a feladatra a jövő évben 12,6 millió forint a tervezett felhasználás. 2. Átmeneti támogatás programjai jogcímcsoport 1. A VPOP adminisztratív kapacitásának növelése jogcím Az Európai Unió a Transition Facility program keretében az újonnan csatlakozott országok közigazgatási szervei részére a közösségi kötelezettségek teljesítéséhez -

technikai segítségnyújtás kis értékű eszközbeszerzés twinning és twinning light

projektek formájában, 117,7 millió forint összegű társfinanszírozás mellett nyújt pénzügyi támogatást 280 millió forint összegben. 2. Államháztartás belső pénzügyi rendszert támogató Módszertani és Képzési Központ létrehozására jogcím A Pénzügyminisztérium pályázat útján, az EU Bizottságával történő többszöri egyeztetést követően 2 millió Euró, azaz 509 millió forint támogatást nyert el Módszertani Képzési Központ létrehozására. A képzési központ a Magyar Közigazgatási Intézet közreműködésével jön létre. A 127,3 millió forint költségvetési támogatás a projekt nemzeti társfinanszírozási igénye (25 %).

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KÖZPONTOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATAI

14. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK FOLYÓ TÁMOGATÁSA 14/1. ALCÍM: EGYEDI TÁMOGATÁSOK 14/1/2. Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése Az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítési rendszere keretében 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre, mint a vállalkozások hitelezését segítő kamattámogatási eszköz. Az Eximbank a kedvezményes kamatozású hitelekkel az export ösztönzését hivatott biztosítani. Ezen hitelek döntő részben magyar származású termékek vagy szolgáltatások exportját segítik elő. A kamattámogatás hatása az exporthiteleket finanszírozó pénzintézetek részére, illetve közvetlenül az exportőrök vagy külföldi vevők részére nyújtott devizahitelek - a nemzetközi gyakorlatban szokásos - kedvező kamatfeltételein keresztül érvényesül. 14/1/3. Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) A felszámolás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő kamattámogatás 2003. január 1-jétől megszűnt, azonban az 5 éves futamidejű hitelekhez adott kamattámogatás folyósítása a 2002. december 31-ig megkötött szerződések alapján folyamatos kötelezettség. A 2005. évi előirányzat ennek megfelelően 30 millió forint. A támogatás azokat a kis- és középvállalkozásokat illette meg, amelyek felszámolás alá került cégek eszközeit - továbbhasznosítás céljából – a rendelet feltételeinek megfelelő hitellel vásárolták meg. 14/2. ALCÍM: EGYÉB VÁLLALATI TÁMOGATÁSOK 14/2/1. Termelési támogatás Az egyéb vállalati támogatások között szerepel – 1,6 millió forinttal - a mecseki szénbányászatban 1993. december 31-ig jogosultságot szerző munkavállalók bányászati kereset-kiegészítése, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és kártérítési kötelezettségeinek 228,4 millió forintos átvállalása, továbbá a már megszűnt támogatási jogcímek miatt járó, de fel nem vett támogatások igénybevétele.

15. CÍM: FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS A fogyasztói árkiegészítés címén tervezett kifizetések összege 117 milliárd forint. A 2005. évi kifizetéseket alapvetően a makrogazdasági pálya, a szabályozás módosulása és a fogyasztói árkiegészítés infláció mértékének megfelelő növekedése határozza meg. A helyközi személyszállításban a fogyasztói ártámogatás a várható inflációnak megfelelő díjemelés mértékéig – 1-2 %-os volumennövekedés mellett – vehető igénybe, amelynek kihatása mintegy 5,4-5,5 milliárd forint. A helyi tömegközlekedésben, valamint a komp- és révközlekedésben a fix összegű árkiegészítés díjtételeit szintén az infláció mértékével valorizálják, ami 1,5-1,6 milliárd

forint körüli többlet kifizetést jelent. A szabályozásbeli változások a költségvetési előirányzat tervezhetőségének javítására, illetve a fogyasztói árkiegészítési keretösszeg tartására irányulnak.

17. CÍM: EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 17/1. ALCÍM: VEGYES KIADÁSOK A központi költségvetés egyéb kiadások címen 2005-re 16,8 milliárd forintot tervez a következőkre: millió forint Jogcím megnevezése Felszámolással kapcsolatos kiadások Szanálással kapcsolatos kiadások Magán- és jogi személyek kártérítése K-600 hírrendszer működtetése Önkormányzati normatív támogatások elszámolása Egyéb vegyes kiadások SZJA 1%-ának közcélú felhasználása Rendkívüli beruházási tartalék Eximbank, MEHIB és MFB Rt. behajtási jutaléka Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték Összesen

2005. évi előirányzat 400,0 10,0 1500,0 400,0 3000,0 2000,0 7100,0 900,0 12,0 1500,0 16 822,0

−

A felszámolásokkal és szanálásokkal kapcsolatos kiadások együttes előirányzata a 2005. évre vonatkozóan 410 millió forint.

−

Magán- és jogi személyek kártérítésére 1,5 milliárd forintot tervez a központi költségvetés. Ebből kerülnek kifizetésre a jogerős bírói végzés, ítélet, valamint peren kívüli egyezségek – amennyiben az egyik fél a magyar állam és az államot a pénzügyminiszter képviseli – alapján jóváhagyott kártérítési összegek, illetve perköltségek.

−

A hírközlési rendszer előírt követelményeknek megfelelő működtetésére, karbantartására, illetve fejlesztésére szolgálnak a K-600-as hírrendszerrel kapcsolatos kiadások, amelynek összege 400 millió forint.

−

A helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség teljesítésének összege 3 milliárd forint. Ez az előirányzat az önkormányzatoknak nyújtott támogatások utólagos rendezését szolgálja.

−

Egyéb vegyes kiadások jogcímen a 2005-re tervezett 2 milliárd forint a Magyar Államkincstár pénzforgalmával kapcsolatosan automatikusan teljesül, az érintett szervek (MNB, Magyar Posta stb.) intézkedései alapján.

−

A személyi jövedelemadó 1 %-ának közcélú felhasználására szolgáló felajánlásból származó kifizetés tervezett összege 7,1 milliárd forint.

−

A rendkívüli beruházási tartalék 900 millió forintos előirányzata az év közben felmerülő, előre nem látható ad hoc beruházási feladatok megoldását, a váratlan helyzetek miatt bekövetkező beruházási finanszírozási nehézségek esetére a halaszthatatlanul szükséges források biztosítását szolgálja. Az előirányzatból átcsoportosítást a központi költségvetési fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői, illetve az állami feladatokat is ellátó intézmények kezdeményezhetnek, a döntés meghozatala - törvényi felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszter kizárólagos jogkörét képezi.

−

Az Eximbank, MEHIB és MFB Rt. behajtási jutaléka címen a MEHIB Rt. részére a jugoszláv relációból várható kármegtérülés tőkeösszege után 12 millió forint behajtási jutalék van előirányozva. Az Eximbank és az MFB Rt. ilyen jogcímen befizetést nem teljesít.

−

A 2004. évet megelőző időszakra vonatkozóan vám és importbefizetések bevételeként elszámolt, de az ügyfélnek visszajáró vámbiztosítékra forrást kell képezni, melynek összege 1,5 milliárd forint.

18. CÍM: ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉS VISZONTGARANCIA ÉRVÉNYESÍTÉSE Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésére 2005. évre 18 243 millió forint kifizetéssel lehet számolni. A Kormány által vállalt egyedi kezességek 2004. első félévi állománya 238 milliárd forint volt. A kezességbeváltási és viszontgarancia érvényesítési előirányzatok megalapozásának főbb szempontjait az általános indoklás 2. 12. pontja tartalmazza.

24. CÍM: KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 24/2.ALCÍM: PÉNZBELI KÁRPÓTLÁS millió forint Jogcím megnevezése Pénzbeli kárpótlás Az 1947-es Párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei

2005. évi előirányzat 4 660,0 2 460,0 123,0

Pénzbeli kárpótlás célra a központi költségvetés 2005-ben 4,7 milliárd forintot tartalmaz. Ez az előirányzat az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján járó kárpótlási életjáradék kifizetésére nyújt fedezetet. A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény alapján fizetett kárpótlási

életjáradék 2004. évi előirányzata 2,5 milliárd forint. A pénzbeli kárpótlások folyósításával kapcsolatban felmerülő költségek biztosítására 123 millió forint áll rendelkezésre.

26. CÍM: GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOKHOZ 1. ALCÍM: NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP TÁMOGATÁSA A társadalombiztosítási rendszer zavartalan működésének biztosításában fontos szerepet játszanak a garancia és hozzájárulás címén a központi költségvetésből származó támogatások. A központi költségvetés 2005-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a következő jogcímeken nyújt támogatást: Az államháztartásról szóló törvény értelmében megtéríti a magánnyugdíjpénztárba átlépett személyek kieső járulékfizetéseinek összegét. (1. jogcímcsoport) Az államháztartásról szóló törvény előírásának megfelelően a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének egyensúlyban kell lennie, ezt a „Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása” címen tervezett előirányzat szükséges mértékű átutalása biztosítja. (2. jogcímcsoport) Megtéríti a GYES-en, GYED-en és GYET-en lévők után a nyugdíjbiztosítási járulékot. (3. jogcímcsoport) Az első két támogatási jogcím folyósításának rendje 2005-ben átalakul, az eddigi negyedéves utalások gyakorlatát egy sajátos havi utalásos rendszer váltja fel. A finanszírozási szabályok ilyen jellegű módosítása csökkenti az éves hitelszükségletet, egyszerűbbé teszi az Alap aktuális havi költségvetési helyzetének a reális meghatározását.

28. CÍM: NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK KIADÁSAI A nemzetközi elszámolások kiadásai 2005-ben 7 834,2 millió forintot tesznek ki. Valamennyi fizetési jogcím Magyarország nemzetközi pénzügyi szervezetekben vállalt tagságából ered. E kötelezettségvállalásokról az Országgyűlés törvényben, illetve határozatban döntött. A nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadások szinte teljes egészében az államháztartási mérlegekben a Magyar Állam vagyonaként, követeléseként jelennek meg, miután azok az állam részvényjegyzései. E jogcím tartalmaz még további kis összegű folyó kiadásokat is (ET CEB tagdíj 2,5 millió forint, IMF HIPC programban való részvétel 70,0 millió forint, egyéb kiadások 25,0 millió forint.). Az EBRD-ben 1998-ban elhatározott tőkeemelés folyamata nyolc évig tart, melyben a tagságból eredően Magyarország is részt vesz. Hazánk 2005. évi kötelezettsége 565,6 millió forintot tesz ki. Az IDA befizetések (a Világbank Nemzetközi Fejlesztési Társulása) az 1999. évi 12., valamint a 2002. évi 13. alapfeltöltésről hozott határozatok végrehajtásából fakadnak.

Az alapfeltöltést is több év alatt kell teljesíteni, 2005-ben 470,8 millió forint befizetési kötelezettséggel. A legszegényebb, súlyosan eladósodott országok (HIPC) részére kedvezményes hitellel nyújtandó programban Magyarország vállalta, hogy valutatartalékaiból 6 millió SDR összeget 18 éven keresztül kamatmentesen az IMF rendelkezésére bocsát, amelynek kamatveszteségét a költségvetés a Magyar Nemzeti Bank részére évenként utólag megtéríti. Az ebből adódó kiadás várhatóan 70 millió forint lesz. 2004-ben az ECOFIN döntése alapján, 12 ország részvételével megalakul az Európai Nemzetközi Gazdasági Kutatóközpont (NGKK). Magyarország alapító új tagállamként jelentős tagdíj-befizetési kedvezményt kapott, így az éves tagdíjat csak 2007-től kell teljes összegben befizetni. A 2005. évi tagdíj (150 ezer euró 50%-a) 19,1 millió forint lesz. Az EBRD, IDA, NGKK, valamint az IMF HIPC programmal kapcsolatos befizetési kötelezettségek összesen 1 125,5 millió forint kiadást jelentenek. Ez az összeg, az OECD statisztikai módszertana alapján elszámolható a nemzetközi multilaterális fejlesztési együttműködési (segélynyújtási) feladatok finanszírozásaként. A nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos befizetések legnagyobb tételét 2005-ben és az ezt követő években az teszi ki, hogy Európai Uniós tagságunkkal egyidejűleg az EU bankjának, az Európai Beruházási Banknak (EIB) is részvényesei leszünk. Az ezzel kapcsolatos alaptőke- és tartalék-befizetéseket a csatlakozási szerződés és a legutóbbi banki értesítések szerint hat év alatt kell teljesíteni. 2005-ben ezek a kiadások 1894,2 millió forint tőkebefizetést és 4787 millió forint tartalékalapi hozzájárulást (összesen 6681,2 millió forintot) jelentenek.

29. CÍM: UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK 29/1. ALCÍM: HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulási kötelezettséget a 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat és a 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet írja elő. 2005-ben ezen a jogcímen előirányzott összeg 210 000 millió forint, ebből: az áfa alapú hozzájárulás összege 33 300 millió forint, a GNI alapú hozzájárulás összege 158 700 millió forint, míg a brit korrekció finanszírozásából fakadó befizetési kötelezettség 18 000 millió forintot tesz ki.

31. CÍM: KÖZPONTOSÍTOTT BEVÉTELEK A kárrendezési célelőirányzat saját bevétellel nem rendelkezik, az állam által korábban kifizetett, de jogerős bírósági ítélet alapján a károkozó fél által utólag megtérített kártérítési összegekkel kapcsolatos befizetések a központi költségvetés központosított bevételét képezik. E jogcímen egymillió forint bevétellel számol a költségvetés.

32. CÍM: ADÓSSÁG-ÁTVÁLLALÁS ÉS TARTOZÁS-ELENGEDÉS A Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) 2002-ig a gyorsforgalmi és elkerülő utak építését részben – állami kezesség mellett – a Magyar Fejlesztési Bank Rt-től felvett hitelekből finanszírozta. 2003-tól az NA Rt-nek az utak építéséhez és a hitel terheinek fizetéséhez a forrást kizárólag a központi költségvetés biztosítja a társaságnak saját bevétele nincs. Így a 69 900 millió forint összegű állami kezesség mellett felvett hitel fedezetét a költségvetésnek kell biztosítania. A törlesztésre nyújtott állami támogatás helyett az adósság átvállalására azért van szükség, mert az NA Rt. az elkészülő utakat átadja az Államnak, és ezzel szemben számolja el a társaság a hitelátvállalást.

33. CÍM: ALAPOK TÁMOGATÁSA A 2003. évi LVIII. törvény alapján létrehozott- Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap részesül támogatásban 84,5 millió forint összegben. Az Alap az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönöz. Az Alapba a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezután jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.

Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter