XXII. JÁRVÁNYOS IDEGBETEGSÉGEK

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

223

XXII. JÁRVÁNYOS IDEGBETEGSÉGEK. Az örd'őngösok már ré g ó ta szerep el nek a történelem ben. A szt. írásból értesülünk, hogy Jézus ö rd ö g ö t űzött egy beteg b ő l és azt — saját kérelm ére — egy falka se rté sb e k erg e tte , mely erre hanyat hom lok ro h an t le a m ere dek p arton és belefdlt a G enezáret t a v á b a ; olvassuk azután, hogy a beteg rohamai közben n agyon k iálto zott és annyira hánykolódott, hog y még a lánczokat is eltépte, melyekkel a k o porsóhoz (valószínűleg sírbolthoz) volt kötve, a hol laknia kelle, m ert a k ö z ség nem tűrte meg kebelében. L átn i való, hogy a sz. írásbeli ö r döngösség id eg b eteg ség volt, mely heves rángatódzással, g ö rc sö k k e l és az öntudat azon változásával já rt, hogy a b eteg nem a saját személyében b e szélt önmagáról, hanem azon legiónyi ördögében, mely benne lakott, — oly jelenség, mely a k özépkori vidtáncznál és az 1878-ki ördöngösség -járv ány n ál ismétlődött. O rd ö n g ö sö k ezután is min dig lehettek a keresztén y ek k ö z ö t t ; mutatja ezt az ö rdögűzés (exorcismus) felvétele az egyház szertartásai közé. A keresztes h ad járato k a k ö zé p k o r vallási lelkesedésének voltak szülemé nyei. U gyanezen lelkesedés túlcsapásai az úgynevezett g yerm ekh a d já ra to k . 1212-ben F ra n cziao rszág ban Cloies faluban, Vendöme mellett, egy I s t v á n nevű pásztorfiúnak megjelent az úr, mire az tanítani k ezdett és oly lelkese dést keltett, hogy társai, de távoli vidé kekről is mintegy 3 0 ezer gyerm ek gyűlt köréje, k ik ő tsze n tü l tisztelték, ve zérül k iálto tták és megindult az egész liliputi had, hogy a szent földet viszszahódítsa. A k ereszténység feltámasz tásáért és az igaz k ere szté rt esedezve vonultak Marseille-ig, hol hajó k ra száll tak. K ét hajó azonban a tengeren el merült; a többi gy erm e k et lelkiismeret len vezetőik Bugiában és A lexandriában rabszolgákul ad ták el. — N ém etor szágban is tám adtak ily kis próféták. Egyik g y erm ek sereg M i k l ó s nevű

fiú vezetése alatt átkelt a havasokon, hol m ár vagy fele elpusztult ; még mintegy 7 0 0 0 -en é rte k G enuába, hol nem a k a rtá k ők et befogadni, úgy hogy leg n ag y o b b rész t elszéledtek s csak k e vesen érte k Róm ába. Itt a p á p a azon fogadalm at té te tte velők, hog y felnőtt k o ru k b an mennek majd a szent földre ; azután ezek is szétoszoltak. — E g y másik gyerm ekhad a sz. G o tth á rd o n kelt á t ; leg n ag y o b b részük n yom ortól és éhségtől pusztult el vagy kim erültség ből m arad t vissza ; akik Brinoliniig ju to ttak , ra b sz o lg ak e resk e d ő k kezeibe estek. H u szo n ö t évvel k ésőbb, 1237. jul. 15-ikén E rfu rt váro sáb an vagy 1000 gyerm ek gyűlt össze tito k b an s elhagyva a várost, tánczolva, u g rálva indultak útnak. Másnap szüleik u to l é rté k s visszavitték. Kinek ösztönzésére és mi czélból m entek : nem t u d n i ; va lószínű, hogy azon zajos ünnepiessé gek, melyekkel m agyarországi sz. E r zsébet szentté av a tta tá sá t ülték meg, h ajto tta túl a g y erm e k ek áj tato sság át. Szintoly homályos azon esemény, hogy 145 8 -b an a sváb Hall-ból tö b b mint 100 g y erm e k za rándokolt Norm andiába a sz. Mihály a p á ts á g á b a (most St.-Michel, állami b ö r t ö n ) ; szüleik, mert visszatartani nem bírták, vezetőkkel és teherhordó szam arak k al lá tták el őket. Azon eddig páratlan halandóság, melyet a 14. századbeli „fekete h alál“ okozott, rém ülettel tö ltö tte el a k ed é lyeket ; az Isten b ü n tetésén ek te k in tett járv án y vezeklésre ö sztönözte a b űnös em beriséget. E k k o r terjedt szét a korbácsolok (jla gellan so k) felekezete, kik állítólag először M agyarországon mu tatk o ztak , és csak h am ar k ö v e tő k re ta láltak egész Német-, Cseh-, L en g y elországban, Sziléziában és Flandriában. De tö rté n etíró k tanúsága szerint már a 11. században voltak ily k o rb ác so lo k a keleten és déli E u ró p á b a n , és 1260b an O laszországban devoti név alatt szintén felléptek ; mindezek szerint te hát valószínű, hogy egy időben tö b b


22 4

JÁ R V Á N Y O S IDEGBETEGSÉGEK.

helyen tö r t ki a k orb ác so ló düh s hogy a fekete halál csak n ag y o b b elterjedé sét m ozdította elő. R endezett m en etek ben já rta k ezek v árosról városra, fáklyások, zászlósok és én ek esek kísé retéb en , lehajtott fővel e ltak a rt arczczal, sötétszinű ruhában, kereszttel m ellükön, h átu k on és fejükön; kezü k ben h árom ágú n agy k o rb á c so t ta r t o t tak, végén csom ókkal és vasszegekkel. Mindenütt ünnepiesen, harangszóval fo g ad ták őket. Nyilvános ostorozások, de főleg eg y levélnek felolvasása, me lyet állítólag egy angyal h ozott a jeruzsálemi Pétertem p lo m b a, a sz ö v etk e zet tagjait fanatikus lelkesedésre r a g ad ta, m ert azon Ígéretet tartalm azta, hogy mindazoknak m e g b o csá tta tn a k bűneik, kik 3 4 napig részt vesznek ezen gyako rlatb an . E z é rt a körülállók közül sokan, még ap ró g y erm ek ek is csatlak o ztak hozzájok és ők b efo g ad tak m indenkit,a ki 3 4 n a p ra kötelezte ma gát. Az o sto ro zo k ö r d ö g ö k e t is űztek és ezáltal a p ap s ág tekintélyét veszé lyeztették, úgy hogy a p áp a és uralk o d ó k mindenütt eltiltották g y a k o rla ta ik at és üldözőbe v ették őket. Nyilván ked ély k ó rral van itt dol gunk, mely a n agy halálozás által túlcsig ázo tt félelemnek volt reakcziója s mely az em b erek utánzó ö sztönének köszöni g y o rs elterjedését. E g y éb k á ros hatásain kívül fontos még az is, h ogy e v á n d o r-csa p ato k nagy b an czep elték el a pestist. Az erfurti g y erm ek ek tánczoló ki vonulása képezte egy újabb ideges járványnak, a tá n czd ü h n ek első jelét. Még 1 2 7 8 -ban a Mozel hídján U trechtben vagy 2 0 0 em ber tánczolni k ezdett s nem a k a r t vele felhagyni, míg egy pap a r r a nem megy a s z e n ts é g g e l; a hid leszakadt s mindnyájan a vízbe fultak. Bizonyára tö b b ^ ily kisebb helyi já r ványról vesztek el a történeti hírek az idő folytán, melyek a k ap c so latot képeznék a tánczdühnek két nagy n é p k ó rb an — az Iv ántáncznak és a Vidatáncznak — kitöréséig. Ism eretes azon ném etországi szo

kás, h ogy a nép sz. Iván napján tüzet ra k és átu g rik rajta, hogy az egész éven á t ment maradjon betegségektől. E szokás még a kereszténység előtti időből ered. A p o g án y ném etek „Nodfir“-t (Nothfeuer) g yújtottak, mely p o gány szo k ást sz. Bonifácz m egtiltotta, mire sz. Iván napjával hozták azt öszszek ö tteté sb e s így m egm entették, fenta rto ttá k szo k ásu k at napjainkig. Ezen szokás szolgált eredetéül az „ Iv á n / á n c zn a k “, mely Alemanniából érk ezett férfiakon és nőkön észleltetett először A achen-ben 1374-ben, honnan csak h am ar K ölnbe és Németalföldre te r jed t el. A tánnczdühösek körb en állva esztelenül u gráltak, míg teljesen kime rülve össze nem rosk ad tak , s csak a k k o r té rte k magukhoz, ha felfúvódott altestü k et kendőkkel szorították körül. T á n c z k özben vízióik voltak, nyitva látták a mennyet s ab b an Istent az ő szentjeivel. A hegy eso rrú czipők vagy v ö rö s szín látása idézte elő g yakran a roham okat. E gyházi és világi h ató sá g o k k ü zd ö ttek a baj ellen, főleg miután sok csav arg ó csatlakozott a betegekhez, kik u tánozták u grálá saik at és a nyúj to tt látvány által nag y b an járu ltak a b ete g sé g k itöréséhez oly egyéneknél, k iknek a rra hajlamuk volt. Ezen k órhoz hasonló a „ vid tá n cz “ , mely 1 4 1 8 -b an S tra ssb u rg b a n tö rt ki. Néhány g ö rc sö k b e n hánykolódó em ber látása szám osat ra g a d o tt el, kik éjjel nappal cso p o rto k b a n já rtá k be a várost, dudásoktól kisérve s a kim erülésig tánczolva. Csak abban tértek el az Ivántánczosoktól, hogy Vidát ism erték el gyógyító szentjüknek, annak oltáraihoz zarándokoltak, g y ó g y ú lá st esedezve és pénzáldozatot hozva. E tánczjárványok csökkenő heves séggel sokáig voltak meg N ém etor szágban, majd itt majd ott jelen t kezve, s még a 16. sőt 17. században is fordultak elő a tánczdüh esetei. O laszországban a tánczdühöt a taran te l-p ó k (Lycosa T aran tu la) m arásá val hozták kapcsolatba. A ta r a n tiz m u s ról első híreink P e r o t t i M i k l ó s-tól


225

JÁ R V Á N Y O S IDEGBETEGSÉGEK.

( 1 4 3 0 — 1480) erednek, kinek leírása szerint a b e te g e k b ú sk o m o rak le ttek és sokan olyan fo g ék o n y a k k á váltak a zené iránt, hogy az első h a n g o k ra k u r jan tv a u g r o tta k fel s a félholtan kidő lésig tá n c z o lta k ; néhányan azonban folytonosan leborultak és sírtak. A zene elmúltával a tánczosok ájultan r o g y ta k ö s s z e ; néhány ta ktu s után azonban csö k ken tetlen erővel fo ly tatták a tánczot. E lő szeretetü k volt a fénylő tá r gyak, a vörös szín és a ten g er iránt, mely után a fennm aradt taran tu la-d alo k (tarantella) epednek. A tarantizm us c s a k ham ar túlcsap o tt A pulia határain, foly ton tö b b s tö b b áldozatra rá ra g a d t és főleg a nyári hó n ap o k b an annyira ural kodott, hogy ez évszakban ván d o rze nészek seregei já rtá k be O laszországot a tarantulások gy ó g y ítása czéljából, melyet éppen e miatt a nők kis farsan g ján ak (il carnevaletto delle donne) ne veztek el. — A 18. századtól a tarantiz mus mindinkább c s ö k k en t s a legújabb időben csak elvétve fordúl elő ; de a hagyom ány fen n ta rto tta úgy okát, mint gyó g y ítását a zene, nevezetesen pedig a tarantella dalok által, napjainkig. Az bizonyos, hogy a taran tiz mus semmi összefüggésben sem áll a tarantula marásával, hanem olyan k e délykor az, mint a többi mind, melyeket a k ö zé p k o r tö rtén etéb ő l hoztunk fel. Kim ondotta már ezt az orvosi tu d o mány reform atiójának első b ajnoka T h e o p h r a s t u s Bombastus P a r a c e l s u s a b H o h e n h e y m a vidtánczra, S e r a o F e r e n c z (1742) a tarantizmusra. Ism ereteink mai állása szerint mondhatjuk, hogy a képzelemnek szabad szárnyra eresztése a lelki m űködések azon cso p o rtját teszi uralkodókká, melyet a kedély neve alatt foglalunk ö s s z e ; ezek izgalma átterjed a gerinczvelőnek mozgató elemeire és a mozgásbeli rendellenes ségek (az ö rd ö n g ö sö k rángásai, a g y e r m ekek vándorlása, a tánczolás) alak jában jelentkezik. Hajlamosító o k a azon b eteg sé g ek n e k az idegrendszer k óros izgékonysága (hipochondria férfiaknál, Természettudományi Közlöny. XII. kötet. 1880.

hisztériás idegesség nőknél), az ilyen b e te g szemlélete pedig a hajlam ossá g o t is kész b e te g s é g g é fokozza. Hajlamos egyén ek elég n agy szám mal élnek k ö z tü n k i s ; hogy mind emellett nagy ritkán hallunk ilyen b e teg ség e k rő l ma, az a te rm észettu d o m á nyok jó ték o n y h atásán ak tekintendő. A reál ism eretek g y a ra p o d ása által az emberi szellem a valóság határain belül talál kielégítést m űködésének, melyet a vallási eszmék u ralk o d ásán ak k o ráb a n az érzéki tap asztalat alapján fejlődött szellemi eg y én iség előtt m eg foghatatlan misztériumok föllötti tépelődésben k eresett. A visszaesés a k ö zép k o r miszticzismusába a k ö zé p k o r ideg k ó rjait idézi fel napjainkban i s ; bizonyságai ennek k ülönböző k eresz tény és nem keresztén y szakadásfelek ezetek (quakerek, szkopczok, tánczoló dervisek stb.) bizonysága az ö rd ö n g ö sségi járvány, mely 1 878-ban F ria u ln a k V erzegm s helységében tö r t ki, és m e lyet a já rv án y elnyom ására k ik ü ld ö tt F r a n z o 1i n i ta n ár közleménye a lap ján a k ö v etk ez ő k b en vázolunk.* A h elységnek mintegy 140 0 lakosa a világtól elzárva él, régi idő óta mindig eg ym ásközt házasodik, tudatlan és b ab o n ás ; k o p o n y am érések szerint igen alanti fejalkata van. B eteg ség eik közül a sz eg é n y v érű ség és id egbajok a k iv á lók. 1877 no v em b er havában jezsuita missionarius lá to g atta meg V erzegnist s 8 napon á t szónokolt a n ép n ek a pokol kínjairól és ta rta to tt k ö n y ö r g é sek et azok elfordításáért. K ét hónap múlva egy 26 éves leány b e te g e d e tt meg, az ö rd ö g tő l megszállva hitte m a g át és erős g ö rc sö k b e n szenvedett. 3 h ó napon át a háznál ta rto ttá k ; de e k k o r b eteg sé g én e k híre elterjedt, s véghez v itték rajta az ünnepies exorczizmust a templom ban. A lánynak b aja azonban f o k o z ó d o tt; vallási cselekvények és tá rg y a k , a h arangszó még hevesebb roh am o k at idéztek elő. Juniu sb an újabb esetek je len tk eztek s a p ü sp ö k p aran * R e v u e scientifique. 1 8 8 0 . Nr. 4 1 .

15


226

FUCHS D ÁVID

csára ismételve Ion valamennyi b eteg e n e g y szerre a nyilvános ördö g ű zés v é g re hajtva, a mi a b e tég e d ése k sz ap o ro d á sá t eredményezte. E k k o r orvos Ion kiküldve, a ki 18 nő betegen k o n sta tálh atta az ö rd ö n g ö ss é g k ö v etk ező tü neteit : Az érzékenység, az érzékek, főleg a hallás fog ék o n y ság a tetem e sen növelve v a n ; e mellett átmenő b énulások lépnek föl. Roham alatt a b e te g e k g ö r c s ö k e t k ap n ak , kiáltanak, a b en n ü k lakó ö rd ö g n evében beszél nek, mondják, hogy már r é g ó ta laknak ezen testben, de azelőtt m ásban voltak, k áro m k o d n ak és átkozódnak, nagy haj lamuk van a jö v en d ö lésre és a szavakat oly ferdítve ejtik ki, hogy a nép latin v agy franczia nyelvnek v é l i ; a szünete k et álom ban töltik, vagy m unkájok után látnak, de folytonos izgalomban van nak ; nem ismerik el m ag u k at betegekül, Hánem mondják, h ogy meg vannak b ű völve, az ö rd ö g szállta meg őket. A szünetek igen rövidek, de egy egész éjen át is ta rta n a k s a roham ok ren desen ismétlődnek, mit a b e teg e k t ö b b

nyire m ár előre m egmondanak. Vallási d o lg o k azonnal megújítják a rohamot. Az orvos rendszábályokul ajánlotta, hogy a jö v ő re nézve a nép világosíttassék fel, fokoztassék közlekedése a vi lággal, tiltassanak meg a házasságok ro k o n o k k özött, a búcsújárások, exorczizmusok s több efféle, a meglevő b e te g e k pedig különíttessenek el teljes fölgyógyulásukig és orvosi kezelés alatt álljanak. Az utóbbi kezdetben meg is tö rté n t. H ogy a nép meggyőződjék, hogy ezek csakugyan b eteg ek , néhányat erő vel az udinei kórh ázb a szállítottak, a h o n m a ra d ta k at pedig carabinierik őriz ték házaikban ; de a szigor nem ta rto tt sokáig és a b e te g e k állapota ismét súlyosbodott. E nnyit mond F r a n z o l i n i ; végül igen gondos vizsgálatok alapján azon m eggyőződését fejezi ki,-hogy ez eset ben hisztériával van dolgunk, mely előbb a vallási fanatizálás, u tóbb a b e teg ek szemlélete által fokozódott az ö rd ö n g ö sség ig. R . A.

XXIII. A TISZTÁTALAN TEJRŐL * az egyetemi közegészségtani intézet ben, igyekeztem a tejet oly irányban vizsgálni, hogy mennyiben változik a tiszta- úgyszintén a ham isított tej a nyári m elegben azon folyamat által, mely minden szerves testben bizonyos alkalmas k örülm ények közt lé tr e jö n : az erjedés és rothadás által ? Tanulm ányoztam ennélfogva, hogy minő változásokat szenved a tiszta tej 2 0 — 25 fok (C.) hőm érsék m ellett? továbbá, hogy miképen m ódosíttatnak ezek az elváltozások, ha a tejet tiszta vízzel vagy romlott, szennyes kútvízzel keverjük. A tiszta tejet úgy gyűjtöttem, hogy k ém csö v ek et jól kimosva és pam uttal elzárva l/a órán át forró vízben kifőz tem és ezekbe a k ém csövekbe fejtem nó-ikánezután közvetetlenül az állat tőgyéből kevés tejet. E zt eldugaszolva 2 0 — 25

Szám os statisztikai ad a t bizonyítja, hogy a g y erm e k ek halálozásának egyik leg g y ak o rib b o k a a bélhuríit és bélgyuladás, s hogy ezen b e te g sé g e k az esztendőnek bizonyos részében, k ü lö n ö sen nyáron és őszkor ra g a d ják el a leg tö b b áldozatot. Ezen tapasztalásból az a g o n d o lat támad, hogy am a k ó r folyamot oly módon jön létre, hog y a g y erm ek ek tápszereibe fertőző an ya g o k ju tn ak bele. Miután pedig a g y e r mekeknél a tej a legáltalánosabb tá p szer az a kérd és merül f e l : nem jö n -e eb b en létre bizonyos időszakokban és k örülm ények k ö zt — nevezetesen teh át nyáron — olyan változás, a mely a b é lh u ru to t és b élg y u lad á st elő idézheti ? E kérd és felderítésével m egbizatva * E lőad atott tartott gzakülésen.

az

18 8 0 ,

máj.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

XXII. JÁRVÁNYOS IDEGBETEGSÉGEK

Recommend Documents