Vitaanyag
A pedagógusok életpálya-modellje törvénykoncepció
I. Bevezetés Az utóbbi évek nemzetközi kutatásai (OECD-TALIS 1 , McKinsey-jelentés 2 ) és tudományos munkái (pl.: Fenton Whelan: Lessons Learned 3 ) egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatási rendszerek sikeressége elsősorban a pedagógusokon múlik. A külföldi szakemberek véleményével összecseng a Sólyom László korábbi köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsának álláspontja, amelyet a „Szárny és teher” 4 című javaslatcsomag tartalmaz. „Az oktatás sikerének a kulcsa a megbecsült, motivált, kiváló pedagógus… A pályájáért és tárgyáért lelkesedő pedagógus csodákra képes” – olvasható a kiadványban. A magyar oktatási rendszer eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, a már gyakorló eredményes pedagógusok pedig pályán maradjanak. Ehhez szükséges az immár hosszú évek óta tervezett pedagógus életpálya-modell bevezetése. (Az utóbbi évek során bebizonyosodott, hogy a korábbi életpálya-modell koncepciókból kiragadott egyes elemek bevezetése értelmetlen, sőt káros. A pedagóguspálya presztízsének növeléséhez szükséges a modell teljes körű bevezetése.) Az életpálya-modell a pálya egészére ösztönzően hat; szavatolja a pedagógusi munka magas minőségét, a foglalkoztatási biztonságot, a megfelelő életszínvonalat, a szakmai fejlődést, lehetőséget teremt továbbá az alkalmatlanok kiszűrésére is. A korábbi felmérések szerint a pedagógusok döntő többsége támogatná az életpálya-modell bevezetését. 5 1
Az OECD TALIS (Teaching and Learning International Survey) kutatás. 2008. McKinsey and Company: „How the world’s best performing school systmes come out on top”. 2007. 3 Fenton Whelan: Lessons Learned, How Good Policies Produce Better Schools. 2009. 4 Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009. 5 A Tárki az Oktatási Minisztérium megbízásából 2001. novemberében és decemberében végzett reprezentatív felmérést a közoktatásban dolgozó pedagógusok körében. A megkérdezettek több mint kétharmada támogatta a minisztérium akkori életpálya-modell javaslatát. 2
1
Vitaanyag Javasoljuk, hogy a pedagógus életpálya-modellre az új közoktatási törvény elfogadása után külön törvény szülessék, mivel érinti a hatályos közalkalmazotti törvényt, és más jogszabályokat is. Gondolunk itt többek között a közalkalmazotti törvény előmeneteli és illetményrendszerétől lényegesen eltérő szabályokra, amelyeket ennek a törvénynek a pedagógusokat illetően meg kell majd fogalmaznia. A rendszer bevezetése egyben új pedagógus bértábla alkalmazását is megköveteli. II. Alapelvek Az új pedagógus előmeneteli rendszer minden nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik. A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további szakaszból áll (a továbbiakban „fokozatból”): Pedagógus I., Pedagógus II., Pedagógus III. (mesterpedagógusi), és Tudóstanár fokozatból. Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő „minősítő vizsgán”, míg a Pedagógus II. fokozathoz „minősítés” szükséges. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg Tudóstanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést. A minősítő eljárás életpálya-szakaszonként első alkalommal a pedagógus számára ingyenes. A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus előmeneteli rendszer új pedagógus bértáblát jelent, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusainak fizetési „kategóriába” sorolása a közalkalmazott pedagógusokkal azonos módon történik. Az új rendszerben jelentős alapilletmény növekedést az a pedagógus ér el, aki megszerezte a Pedagógus II. illetve a Pedagógus III. fokozatba kerüléshez szükséges minősítést. Az egyes fokozatok a munkaviszony időtartamának növekedésével további fizetési kategóriákra tagozódnak. 6
6
A gyakornoki fokozat 1, a Pedagógus I. fokozat 2-3, a Pedagógus II. fokozat 2-12, a mesterpedagógusi és a tudóstanári fokozat pedig maximálisan 10 fizetési kategóriára tagozódik.
2
Vitaanyag A minősítés dönti el, hogy a pedagógus milyen speciális szakmai feladatokat láthat el (osztályfőnök, munkaközösség-vezető, vizsgáztató tanár, vizsgaelnök, intézményvezető, mentor, szakértő, szaktanácsadó), és a kötelező óraszámok tekintetében is különbségek lehetnek az egyes fokozatok között. A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba történő továbblépés kötelező, a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) szint elérése azonban már nem. A minősítést követően a pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül, függetlenül attól, hogy hány év után szerezte meg a minősítést. 7 A minősítési eljárás során fokozottan figyelembe kell venni a pedagógusok alapvető kötelezettségeinek teljesítését. Az eljárás szabályait az 1. sz. melléklet részletezi. A pedagógusok alapvető kötelezettségeit a 2. sz. melléklet sorolja fel. 8 III. 1. A rendszer bevezetése Az új pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésére legkorábban a 2012/2013-as tanévben kerülhet sor. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2017/2018-as tanév végéig megtörténik. Az új rendszerbe való belépés feltétele a minősítő vizsga teljesítése (a minősítés megszerzése). Amíg a már pályán lévő pedagógus nem lép be az új rendszerbe, addig a Kjt. általános, és az adott időpontban hatályos szabályai vonatkoznak rá. A rendszer bevezetésekor már legalább 2 éve pályán lévők 9 első sikeres minősítésüket követően a Pedagógus I., a legalább 8 éve pályán lévők pedig a Pedagógus II. fokozatba kerülnek majd. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok első minősítésüket követően Pedagógus III. (mesterpedagógusi), illetve tudóstanári fokozatba kerülnek. A sikeres minősítést megszerző pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül. A minősítési rendszer a 2011/2012-es tanév második félévében kezdi meg – kísérleti jelleggel – a működését. 7
Függetlenül attól, hogy a pedagógus melyik kategóriában volt második minősítésekor (pl.: a „Pedagógus I. 2.”, a „Pedagógus I. 3”, vagy „Pedagógus I. 4”), ha megfelelt, mindenképpen a „Pedagógus II. fokozat első kategóriájába kerül. 8 A pedagógusok jogairól és kötelezettségeiről a közoktatási törvény is rendelkezik. 9 A pályán eltöltött idő a tényleges pedagógusi munkával töltött időt jelenti bármely jogviszonyban, a rá irányadó heti kötelező óraszám felénél több munkaidőben. A gyermekgondozással töltött évek a Pedagógus II., illetve a Mesterpedagógus fokozatba kerülés szempontjából fél évnek számítanak.
3
Vitaanyag Az új fokozatba mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén lép a pedagógus, tehát az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1-je. III. 2. Kivételek Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es tanév) végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Ha nem szereznek minősítést, akkor rájuk a mindenkori hatályos Kjt. szabályai érvényesülnek. A GYES-en, GYED-en töltött évek 50 százalékban ledolgozott évnek számítanak, amennyiben a pedagógus munkaviszonyban van a gyermeknevelés ideje alatt. A pedagóguspályára való visszatérést követően leghamarabb két év elteltével tehető le a minősítő vizsga, illetve szerezhető meg a minősítés. 10 Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a nem pedagógus munkakörben dolgozó, majd pedagógus pályára lépő vagy pályára visszatérő pedagógusokra is. A legalább hat éves nem pedagógusi munkatapasztalattal rendelkező, átképzéssel pedagógus képesítést szerzett pedagógusok mentesülnek a gyakornokság alól. Pedagógus pályára lépésüket követően két éven belül minősítési kötelezettségük van. 11
IV. Az életpálya kezdete: a tanárképzés Az új pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésével párhuzamosan szükség van a pedagógusképzés rendszerének átfogó felülvizsgálatára. A közoktatás igényeinek megfelelő változásokat a felsőoktatási törvényben és a pedagógusképzést szabályozó, kapcsolódó jogszabályban szabályozzuk. A legjobb, legrátermettebb diákok pedagóguspályára történő irányítása a középiskolai tanárok hivatásbeli kötelessége. A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata. A felvételi eljárás részleteit és a képzési rendszert a felsőoktatási törvény szabályozza.
10
A minősítő vizsga/minősítés megszerzését követő tanév első napjáig a Kjt. általános és mindenkori hatályos szabályai vonatkoznak rájuk. 11 A bértábla következő fokozatába a minősítés idejétől függetlenül csak akkor léphetnek, ha a fokozatba kerüléshez szükséges összes feltételt teljesítették.
4
Vitaanyag A főiskolai, illetve egyetemi képzés befejező (4. illetve 6.) tanévében sorra kerülő „pedagógusjelölti” év során a hallgatók „hallgatói munkadíjban” részesülnek, amely a mindenkori minimálbérnek legalább 90 %-a. Az óvodapedagógusok és tanítók négy éves képzése hagyományosan eléggé gyakorlatközpontú ahhoz, hogy ők a diploma kézhezvétele után a két év gyakornoki idővel megkezdhessék a pályát, tehát esetükben nem szükséges a külön pedagógusjelölti év. A tanárképzésben a képzési idő hat év. Az utolsó évet a tanárjelölt már nagyrészt a közoktatási intézményben, munkával tölti, az egyetemen pedig további módszertani képzést kap.
5
Vitaanyag V. A minősítő bizottság A minősítő bizottság három tagú. A bizottság tagjai: a megyei kormányhivatal oktatási osztálya
(a
továbbiakban:
kormányhivatal)
által
delegált
felkészített
szakértő,
a
pedagógusképző intézmény Tanárképző Intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az intézményből kijelölt Pedagógus III. (Mesterpedagógus)/Tudóstanár. A minősítésben részt vevő felsőoktatási intézményt a földrajzi távolságot mérlegelve a megyei kormányhivatal jelöli ki. A bizottságba a kormányhivatal az országos közoktatási szakértői névjegyzékből jelöli ki a szakértőket, akik e feladatra jogosító kötelező képzésen vesznek részt. A minősítési eljárásban a 2017/18-as tanévtől kezdve csak olyan képzett szakértő, igazgató vagy pedagógus vehet részt, akinek legalább 15 éves pedagógusi gyakorlata és pedagógus szakvizsgája van, valamint gyakorló pedagógus az adott közoktatási területen. A 2017/2018as tanévtől kezdve további feltétel, hogy a szakértő a Pedagógus II. vagy a Pedagógus III. (mesterpedagógusi)/tudóstanári fokozatba tartozzon. Csak magasabb fokozatba tartozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozathoz szükséges minősítési eljárásban. A minősítési eljárást az 1. sz. melléklet szabályozza. VI. Az életpálya fokozatai 1. A gyakornoki időszak A pedagógus életpálya első szakasza a mindenki számára kötelező gyakornoki időszak. A pályakezdő szakasz 2-4 évig tart, és minősítő vizsgával zárul. Aki megfelelt a vizsgán, továbblép az életpálya következő szakaszába; aki másodszorra sem felelt meg, nem léphet pedagógus pályára. Ha a gyakornoki időszak végén a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap, jogviszonya az adott intézményben a törvény erejénél fogva megszűnik. 12
12
A minősítő vizsgát nem teljesítő pedagógusok által betölthető munkakörök listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza. A gyakornokoknak határozatlan idejű szerződésük van, de ez a sikertelen minősítő vizsgát követően
6
Vitaanyag A gyakornokok kötelező heti óraszáma tanítók és tanárok esetében 19 óra, óvodapedagógusok esetében 27 óra. A gyakornoki évek alatt túlóra és osztályfőnökség nem vállalható. A gyakornokok munkáját az intézmény vezetője és szakmai segítő segíti. A gyakornokoknak óráik megtartása mellett kötelező heti 2 órát hospitálniuk, és részt kell venniük az iskola által előírt szakmai továbbképzéseken és az iskolai fejlesztésekben. A gyakornok alapbére a mindenkori minimálbér 160 illetve 200 százaléka 13 , amely illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket. A kormány és az önkormányzatok ösztöndíjat alapíthatnak az egyetemen/főiskolán és a gyakornoki időszak első két évében kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályakezdők számára. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele az első gyakornoki évben a legalább jó minősítésű diploma és az egyetem pedagógiai tanszékének ajánlása; a második gyakornoki évben pedig a közoktatási intézmény ajánlása. Az ösztöndíj a gyakornoki alapfizetés legalább 50 százalékának megfelelő összeg. VI. 2. Pedagógus I. A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet be a Pedagógus I. fokozatba, alapbére a gyakornoki alapfizetés 110 százaléka. A fokozatot elérő pedagógus lehet osztályfőnök és vizsgáztató tanár. Az első minősítésnek legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9. év során kell megtörténnie. A minősítési eljárásról lásd. az 1. sz. mellékletben. A Pedagógus I. kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben.
a törvény erejénél fogva megszűnik. Más nevelési-oktatási intézményben, saját költségen, újra megpróbálhatják letenni a minősítő vizsgát. 13 a 160 % óvodapedagógusokra és tanítókra, a 200 % szaktanárokra értendő.
7
Vitaanyag VI. 3. Pedagógus II. A Pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. A Pedagógus II. fokozatba lépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és a minősítés. A fokozatot elérő pedagógus lehet munkaközösség-vezető, vizsgaelnök, emelt szintű érettségiztető - ha rendelkezik szakvizsgával -, intézményvezető 14 , mentortanár. A Pedagógus II. fokozatot elérők láthatnak el sajátos többletfeladatokat (mentortanár, munkaközösségvezető, intézményvezető, szakértő). A Pedagógus II. kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben. A Pedagógus II. fokozatban minimálisan 6 évet kell eltöltenie a pedagógusnak, ezután léphet a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba, amennyiben szakvizsgát szerez és megszerzi a második minősítést. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) kategóriába való továbblépés már nem kötelező. A Pedagógus II. fokozathoz 2-12 fizetési kategória tartozik. VI. 4. Pedagógus III. (Mesterpedagógus) A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot legkevesebb 14 év szakmai gyakorlatot követően lehet elérni. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba kerülés további feltétele a pedagógus-szakvizsga és a második minősítés megszerzése. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A Pedagógus III. (Mesterpedagógus) is kötelezhető többletfeladat ellátására. Kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik.
14
Az intézményvezetői kinevezés feltételei: 10 éves pedagógusi gyakorlat, minősítés, közoktatási vezetői pedagógus-szakvizsga.
8
Vitaanyag VI. 5. A tudóstanári cím A tudományos fokozatot megszerző és rendszeresen publikáló Pedagógus II. vagy Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz tartozó pedagógusok tudóstanári fokozatba léphetnek. A tudóstanári fokozat elérésének további feltétele a legalább 14 éves szakmai gyakorlat és a második minősítés megszerzése. A Tudóstanár minimális alapbére a Pedagógus I. alapbérének 220 százaléka. A tudóstanári fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik.
VI. 6. Az életpálya befejező szakasza A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, fizetésük pedig csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken. (10 százalékos óraszám-csökkentés esetén például a pedagógus alapbére 5 százalékkal csökken.) Az óraszámcsökkentést választó pedagógus nem vállalhat túlórát. A kedvezményes befejező szakaszt csak azok a pedagógusok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 évet töltöttek a pedagógus pályán. A kedvezményes befejező szakasz választáson alapul, a munkáltató nem kötelezheti rá a dolgozót. VII. 1. Továbbképzés A folyamatos továbbképzés a pedagógusok életpályájának fontos része, ezért szükséges a kötelező továbbképzési rendszer fenntartása, a továbbképzések akkreditációjának szigorítása és a továbbképzések ellenőrzése. A továbbképzések szakmai ellenőrzésében a felsőoktatási intézmények oktatói, vagy az általuk felkért szakemberek, és a Pedagógus Kamara által delegált Mesterpedagógusok illetve Tudóstanárok vesznek részt. A pedagóguspálya elején elsősorban módszertani, később a közoktatási tananyaghoz kapcsolódó, szemléletformáló szakmai továbbképzések teljesítése ajánlott. Támogatandó a nyelvtanárok anyanyelvi közegben történő továbbképzése is. 9
Vitaanyag VII. 2. A pedagógusok továbbképzési kötelezettsége A Pedagógus I., Pedagógus II. és Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a korábbi minősítési eljárás alkalmával előírt továbbképzés elvégzése. A Pedagógus II., a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) és a tudóstanári kinevezést a munkáltató megvonhatja azoktól a pedagógusoktól, akik a fokozatba lépésüket követő 9. tanév végéig nem végzik el a megfelelő óraszámú akkreditált továbbképzést. A Pedagógus III. (Mesterpedagógus) és a Tudóstanár kiválthatja továbbképzési kötelezettségét továbbképzések tartásával, tankönyvírással, megfelelő számú szakmai tanulmány írásával, kiemelkedő művészeti tevékenységgel. A felsőoktatási intézményekkel együttműködő vezetőtanárokat és mentortanárokat a pedagógusképző intézmények bevonhatják az egyetemi pedagógusképzésbe. VII. 3. A pedagógus-szakvizsga A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés megújítja, elmélyíti és kiegészíti a felsőoktatásban megszerzett ismereteket és jártasságokat, illetve a pedagógus olyan ismereteket, jártasságokat sajátít el, amelyek megszerzésére a felsőoktatási tanulmányok során nincs lehetőség. A képzés közvetíti a szaktudomány legújabb elméleti és gyakorlati ismereteit; fejleszti a nevelés-oktatás és a pedagógus munkakörrel járó egyéb feladatok ellátásához szükséges jártasságot és képességeket, a pedagógiai pályára való alkalmasságot; hozzájárulhat a vezetői, szakértői, szaktanácsadói, mentori, vizsgaelnöki, vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói, gyógypedagógusi) tevékenység, valamint a mérési és értékelési, minőségbiztosítási és minősítési feladatok ellátásához szükséges ismeretek elsajátításához. A szakvizsgára történő felkészítésre az a pedagógus jelentkezhet, aki rendelkezik a pedagógus munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus munkakörben eltöltött gyakorlattal. A pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés kizárólag pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben, szakirányú továbbképzési keretek között folyhat. A képzés ideje 4 félév, legalább 360 óra. A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés követelményeit a felsőoktatási törvény és alacsonyabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
10
Vitaanyag VIII. Pótlékok, kiegészítő illetmények és órakedvezmények Legsürgetőbb az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék megemelése. Az igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-80 százalékának, az osztályfőnöki pótlék pedig 15-35 százalékának megfelelő összeg. Az igazgatói pótlék mértékét differenciálni kell az intézmény típusa és a diáklétszám alapján. Az osztályfőnökök pótlékát az osztálylétszám, az évfolyam, és a hátrányos helyzetű/SNI-s diákok arányának figyelembevételével kell megállapítani. A pótlékokról a munkáltató dönt az itt meghatározott keretek között. A munkaközösség-vezetői pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 5-10 százaléka. Az igazgató-helyettesi pótlék az igazgatói pótlék 50 százaléka. A fenntartó további pótlékokat állapíthat meg (pl. sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő pedagógusoknak, a legalább két szaktárgyat tanító tanároknak, hiányszakon tanító pedagógusoknak, vagy egyéb indokolt esetben, az alapilletmény 5-10 százalékának megfelelő összegben). A magyar oktatási intézmények színvonalában súlyos egyenlőtlenség tapasztalható, ezért indokolt a hátrányos helyzetű kistelepülési iskolákban dolgozó pedagógusoknak kiegészítő illetményt folyósítani legalább az alapilletmény 10 százalékának megfelelő összegben. 15 A kiegészítő illetményt a fenntartó pályázat útján vagy saját forrásból biztosítja. A korábban legalább két ciklust – 10 évet – intézményvezetőként dolgozó pedagógusok „címzetes igazgatói” pótlékban részesülnek, amennyiben igazgatóságukat követően továbbra is az intézményben maradnak. Pótlékuk a korábbi igazgatói pótlék 50 százaléka egy további vezetői ciklus időtartamára. A vezetőtanárokat, gyakorlatvezetőket és mentorokat arra az időre illeti meg illetmény-kiegészítés, amíg ezeket a többletfeladatokat ellátják. A kiegészítő illetmény folyósítása a pedagógusképző intézmény költségvetéséből történik. Az említett pótlékokon kívül jelenleg létező pótlékok megszűnnek. A többletmunkát a munkáltató (fenntartó) célfeladatokra szánt keretéből díjazza. Órakedvezményt kapnak az osztályfőnökök (az osztályfőnöki órakedvezmény főszabály szerint heti egy óra, amelyet a fenntartó kettőre emelhet), a munkaközösség-vezetők (heti egy óra), és a diákönkormányzatot segítő pedagógusok (heti egy óra). Az intézményvezetők kötelező óraszámát a közoktatási törvény szabályozza. Lásd az 5. melléklet b) táblázatát. 15
A kistérségi, hátrányos helyzetű településeken, régiókban állami támogatás keretében szolgálati lakást kapnak azok a pedagógusok, akik a település intézményeiben feladatellátásra, oktatás-nevelésre vállalkoznak.
11
Vitaanyag IX. A pedagógus igazolvány Az új típusú pedagógus igazolvány a pedagógusi kinevezéssel egyidejűleg jár. Az igazolvánnyal igénybe vehető lehetséges kedvezmények: kedvezmény szakirodalom vásárlása esetén, kedvezményes belépő állami/önkormányzati múzeumok kiállításaira, kedvezményes beiratkozási díj állami/önkormányzati könyvtárakba, kedvezmény a Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház előadásaira, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség az első lakás vásárlásához. A kedvezmények igénybe vehetők a nyugdíjazást követően is. Cégek és intézmények további kedvezményeket adhatnak. X. Alkotói szabadság Egy éves alkotói szabadságra a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok pályázhatnak. Az alkotói szabadság feltétele, hogy a pályázó egy éves szakmai munkatervét jóváhagyja a minősítő bizottság. Az intézmény vezetője a bizottság döntésének és a fenntartó véleményének ismeretében határoz az alkotói szabadság engedélyezéséről. Az adott intézményben egy tanévben alkotói szabadságot élvező pedagógusok létszáma nem haladhatja meg a nevelőtestület összlétszámának 5 százalékát. Az alkotói szabadságon töltött idő munkajogi szempontból a fizetés nélküli szabadsággal azonos elbírálás alá esik. Az alkotói szabadság idején a pedagógusok állami ösztöndíjat kaphatnak.
12
Vitaanyag Mellékletek jegyzéke 1. A minősítési eljárás 2. A pedagógusok alapvető kötelességei 3. Életpálya fokozatok és fizetési kategóriák 4. A pedagógus előmeneteli rendszer összefoglaló táblázata 5. a) A pedagógusok heti kötelező óraszáma b) A vezetők heti kötelező óraszáma
1. melléklet A minősítési eljárás A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a módszerek és minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre támaszkodik. Az eljárás során a minősítő bizottság figyelembe veszi többek között az intézmény vezetőjének véleményét; a szaktanácsadói jegyzőkönyvet; a jelölt munkaközösségvezetőjének értékelését; szaktanárok esetében a standardizált mérések eredményeit (kompetenciamérések, érettségi eredmények); a diákok és szülők anonim, kérdőíves felmérésen alapuló véleményét; a pedagógus által készített írásbeli anyagokat, beszámolókat (önreflexiók, óravázlatok, tanmenetek, „személyiségi lapok”; a pedagógus önértékelése, stb.). A minősítő bizottság vizsgálja a pedagógus munkájával kapcsolatos egyéb dokumentumokat is (az általa készített feladatlapokat, javítási-pontozási terveket, kijavított dolgozatokat, statisztikákat, stb.). A minősítő bizottság tagjai meghatározott szempontok alapján, egymástól függetlenül pontozzák a pedagógus teljesítményét, majd a pontszámokat összeadják. Az összpontszám alapján kétféle döntés születhet: „megfelelt”, „nem felelt meg”. A bizottság döntése ellen csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet fellebbezni az megyei kormányhivatalhoz.
13
Vitaanyag A minősítő eljárás részletes szabályait és a tárgyilagos döntést szolgáló értékelő lapokat a törvény kihirdetését követően miniszteri rendeletben kell közzétenni. 1. A gyakornok minősítő vizsgája A háromtagú bizottság a következő szempontok alapján – a tanórai tevékenységet súlyozottan figyelembe véve – értékeli a gyakornok teljesítményét: •
Szakmai felkészültség
•
A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése, szervezése, értékelése
•
Tanórai nevelő-oktató munka
•
Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
•
Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a munkatársakkal
•
Az adminisztratív teendők ellátása
•
Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben
•
A munkavégzés pontossága
•
Új módszerek iránti fogékonyság
•
Problémamegoldó képesség
•
A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása
A pedagógusi kinevezés feltétele az összpontszám legalább 60 százalékának teljesítése. A minősítő vizsga teljesítése esetén a gyakornok belép a Pedagógus I. fokozatba. Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre, a minősítő vizsgát két év múltán, saját költségén még egyszer megismételheti. A megismételt vizsga sikertelensége esetén a pedagógus munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az intézményben, ahol addig dolgozott. Ha más intézményben alkalmazzák, saját költségén két év elteltével ismét megpróbálhatja letenni a minősítő vizsgát. 16 A minősítő vizsgát nem teljesítők nem pedagógusi munkakörben továbbra is alkalmazhatóak az adott intézményben.
16
Ha ismét nem teljesíti a vizsgát, munkaviszonya megszűnik.
14
Vitaanyag 2. A minősítés A minősítés megszerzése a Pedagógus II. fokozatba kerülés feltétele, illetve a Pedagógus III. fokozatba lépés feltételrendszerének eleme. A minősítő bizottság a következő szempontok alapján – a tanórai tevékenységet súlyozottan figyelembe véve – értékeli a pedagógus teljesítményét: •
Szakmai felkészültség
•
A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése, szervezése, értékelése
•
Tanórai nevelő-oktató munka
•
Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
•
Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a munkatársakkal
•
Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben
•
Tehetséggondozás
•
Új módszerek iránti fogékonyság
•
Problémamegoldó képesség
•
Az adminisztratív teendők ellátása
•
A továbbképzések teljesítése
•
Speciális és többletfeladatok (pl.: osztályfőnöki munka) teljesítése és minősége
•
A munkavégzés pontossága
•
A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása
•
Többletpontok adhatók a munkaköri leírásban nem szereplő, de az intézmény szempontjából
hasznos
tevékenységért,
intézményi
programok
szervezéséért,
szakmailag jelentős tudományos tevékenységért. A minősítést a jelölt akkor kapja meg, ha az összpontszámnak legalább a 60 százalékát eléri. A minősítés részletes szempontjairól, módszereiről, a szempontok egyenként és összességében történő értékeléséről külön jogszabály rendelkezik. Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre, az eljárás két év múltán, a pedagógus saját költségére, egyszer megismételhető, ennek
15
Vitaanyag sikertelensége esetén azonban munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az intézményben, ahol addig dolgozott. Az a pedagógus, akinek munkaviszonya megszűnt, két év elteltével – saját költségén – újra megismételheti a minősítési eljárást, amennyiben más nevelési-oktatási intézmény alkalmazza. A
minősítést
nem
teljesítők
nem
pedagógusi
munkakörben
továbbra
is
alkalmazhatóak. 3. A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus minden olyan munkakört betölthet az intézményben, amely nem igényel pedagógus végzettséget/szakképesítést. A következő munkakörökre jogosultak például: •
iskolai adminisztrátor
•
pedagógiai asszisztens
•
laboráns
•
oktatás-technikus
•
iskolai gazdasági ügyintéző (átképzés után)
•
könyvtáros asszisztens (átképzés után)
•
szabadidő-szervező
•
rendszergazda
16
Vitaanyag 2. melléklet
A pedagógus alapvető kötelességei I. Az óvodapedagógus •
Feladatait a közoktatási törvény előírásai és a helyi nevelési program alapján végzi
•
A rábízott gyerekeket legjobb tudása szerint neveli és fejleszti
•
Munkáját tervszerűen végzi
•
Gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról
•
Segíti a gyermekek testi-lelki, szociális, értelmi képességeinek fejlődését
•
Az ismereteket sokoldalúan közvetíti
•
A tevékenységeken keresztül felkelti a gyermekek érdeklődését az ismeretszerzés iránt
•
Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását
•
Vezeti a személyiséglapokat
•
Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket a gyermekek fejlődéséről
•
A rábízott gyermekeket soha nem hagyja felügyelet nélkül
•
A gyermekekkel differenciáltan foglalkozik
•
Gondoskodik a lemaradók felzárkóztatásáról és a tehetséggondozásról
•
A gyermekeket egészséges, higiénikus életmódra neveli
•
Mindent megtesz azért, hogy az óvodások életkoruknak megfelelően fejlődjenek, és nevelésük eredményes legyen
•
Tiszteletben tartja a gyermeki személyiséget
•
Gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről
•
Ellátja a gyermek személyi gondozásával kapcsolatos feladatokat
•
Segíti a gyermeki személyiség kibontakozását az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével
17
Vitaanyag •
Biztosítja a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket a gyermek leghatékonyabb fejlesztő tevékenységéhez, a játékhoz
•
Segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását
•
Segíti a gyermeket az óvodából iskolába való átmenet folyamatában
•
Együttműködik a nevelőtestület többi tagjával
•
Gondoskodik a rábízott csoportszoba díszítéséről
•
Tiszteletben tartja a pedagógus etikai szabályokat
•
A gyermekeket a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére beveli
•
Ellátja az adminisztratív teendőket
•
Munkahelyére pontosan érkezik
•
A hivatali titkot megőrzi
•
Teljesíti a kötelező továbbképzéseket
•
Határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket II. 1. Tanító, általános- és középiskolai tanár, szakoktató
•
Feladatait a közoktatási törvény előírásai és az intézmény pedagógiai programja alapján végzi
•
Megtanítja a tantervben előírt törzsanyagot
•
Szakszerűen megszervezi a tanítás és tanulás folyamatát
•
A tanmeneteket folyamatosan aktualizálja és felülvizsgálja
•
Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti
•
Segíti a diákok személyiségének fejlődését
•
A tanulók munkáját irányítja, ellenőrzi, értékeli
•
Törekszik a diákok egyenletes terhelésére
•
Motiválja a diákokat szaktárgya elsajátítására
•
A tanórákat a tanulók életkori adottságaihoz, haladási tempójához alkalmazkodva, differenciáltan szervezi
•
Tevékenysége során figyelembe veszi a diákok társadalmi helyzetét, kulturális hátterét és sajátos nevelési igényét
•
Gondoskodik a szociális támogatásra szoruló diákok segítéséről
•
Segíti a lemaradók felzárkóztatását
•
Segíti a tehetségek kiteljesedését, nyilvántartja a tehetséges diákokat 18
Vitaanyag •
Odafigyel a diákok egyéni problémáira
•
A diákokat egészséges, higiénikus életmódra és környezettudatosságra neveli, óvja a gyermekek jogait, emberi méltóságát
•
Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére valamint hazaszeretetre neveli a diákokat
•
Segíti a diákokat abban, hogy elsajátítsák a közösségi együttműködés magatartási szabályait, az etikus viselkedési normákat
•
A rendelkezésre álló szemléltető és kísérleti eszközöket használja. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal adja át
•
Félévente legkevesebb 3 érdemjegyet ad a diákoknak
•
Objektíven értékel, év végén az egész éves teljesítményt értékeli
•
Együttműködik a szülőkkel, és rendszeresen tájékoztatja őket a gyermeküket érintő kérdésekről
•
Ellátja az adminisztratív teendőket
•
Két éven keresztül megőrzi a témazáró dolgozatokat és a javítási útmutatókat
•
Részt vesz az iskolai rendezvényeken, értekezleteken, fogadóórákon, szülői értekezleteken és az éves ütemterv szerinti rendezvényeken
•
Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket. Beosztás szerint biztosítja a tanulók felügyeletét
•
Óráit pontosan kezdi és fejezi be, munkahelyére pontosan érkezik
•
Gondozza saját mentálhigiénés állapotát
•
Heti munkaidejéből annyi időt tölt munkahelyén, amennyi munkájának teljes körű és színvonalas ellátásához szükséges
•
Minden tőle telhetőt megtesz a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséért, a diákok testi épségének megóvásáért
•
Szaktárgyához tartozó iskolán/tanórán kívüli programokat szervez (pl. múzeumlátogatás, háziverseny)
•
Folyamatosan fejleszti, továbbképzi magát
•
Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával, iskolai és iskolán kívüli tevékenységével követendő példát mutat
•
Elvégzi a kötelező továbbképzéseket
•
Határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket
•
Nem fogad el a diákoktól aránytalanul nagy értékű ajándékot 19
Vitaanyag •
Megőrzi a hivatali titkot II. 2. Csak a középiskolai tanárra vonatkozó kötelezettségek
•
A témazáró dolgozatokat egy héttel korábban bejelenti és két héten belül kijavítja
•
A diákokat megfelelően felkészíti az érettségire
•
Segíti a diákokat a pályaválasztásban II. 3. Csak a tanítóra vonatkozó kötelezettségek
•
Megkönnyíti az óvodából az iskolába történő átmenetet, játékos módszerekkel alakítja ki a kötelesség és feladat tudatot
•
Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi, gondot fordít az életkori sajátosságokhoz illeszkedő fejlesztő foglalkozásra, az idő optimális kihasználására
•
Amennyiben szükségesnek találja, az osztályzatokon kívül szöveges értékelést is készít a diákok munkájáról
•
Tanítványaival megszeretteti a tanulást, felkelti bennük az érdeklődést
•
Kiemelten nagy súlyt helyez a szóbeli és írásbeli kifejezési készség és a szövegértési készség fejlesztésére
•
Rendszeresen ellenőrzi, és motiváló hatással értékeli a gyerekek tanulmányi teljesítményeit. Megtartja az írásbeli és szóbeli gyakorlási és ellenőrzési formák egyensúlyát, az írásbeli feladatokat naponta ellenőrzi, javítja, javíttatja
•
A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladását. Szükség esetén időben szakértői vizsgálatot kezdeményez
•
Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, látogatja a családokat
•
A gyerekeket érintő kérdésekről rövid időn belül tájékoztatja a szülőket
II. 4. Csak az általános iskolai tanárra vonatkozó kötelezettségek
20
Vitaanyag •
A témazáró dolgozatokat egy héttel korábban bejelenti és két héten belül kijavítja
•
Gondoskodik arról, hogy a diákok elsajátítsák az alapvető készségeket és képességeket
•
Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, látogatja a családokat
•
A gyerekeket érintő kérdésekről rövid időn belül tájékoztatja a szülőket II. 5. Csak a kollégiumi nevelőre vonatkozó kötelezettségek
•
Tudatosan megszervezi a diákok délutáni/esti foglalkozásait
•
Szakmai segítséget nyújt a diákoknak a tanulásban
•
Gondoskodik arról, hogy a kollégiumban fejlesztő hatású tevékenységekre legyen lehetőség
•
A gyerekek munkájának ösztönzésére motiváló rendszert dolgoz ki
•
Gondoskodik a kollégiumi eszközök állagának megőrzéséről
•
Kiemelten biztosítja az életkornak megfelelő környezeti és az egészséges életmódra nevelést II. 6. Csak a szakoktatóra vonatkozó kötelezettségek
•
Munkáját az intézmény pedagógiai programja, az iskola nevelési és szakoktatói terve alapján végzi
•
Tanmenetet készít; a tanmenetet egyezteti a szakmai elméleti tanmenetekkel, és ez alapján halad
•
Megismerteti a tanulókkal a tanműhely rendjét és felszerelést, megtanítja a tanulóknak a munkával kapcsolatos anyagok, gépek, szerszámok kezelését, célszerű és biztonságos használatát
•
Az általános munkavédelmi oktatás keretében – tanév elején, illetve amikor szükséges – megismerteti a tanulókkal a tanműhely munkavédelmi szabályait, ismerteti az egyes szerszámok, gépek használatának speciális veszélyeit, a lehetséges veszélyhelyzeteket, ezáltal a balesetveszélyes helyzetek elkerülésének lehetőségeit és a teendőket baleset esetén.
•
Felelős a gondozására bízott eszközök, felszerelések tisztántartásáért, a gépek, berendezések szakszerű karbantartásának, meghibásodás esetén javításának megszervezéséért, lebonyolításáért
21
Vitaanyag •
Gondoskodik a foglalkozásokhoz szükséges anyagok, eszközök, szerszámok, szakszerű előkészítéséről
•
Segíti a tanulókat feladataik szakszerű elvégzésében, teljesítésében
•
Feladata a tanulók munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése
•
Személyes, hiteles példamutatásával igényes szakmai munkára nevel, tanítványaiban megalapozott szakmai önbecsülést alakít ki.
•
Folyamatosan fejleszti, továbbképzi magát, és az új szakmai ismereteket a tananyagba beépítve, azt kiegészítve adja tovább tanítványainak
•
Az iskola vezetésével egyeztetve – a lehetőségek függvényében – szakmai tanulmányutakat szervez (szakmabeli termelő üzemek, szakmai kiállítások látogatása), ahol lehetőség nyílik a legújabb eljárások, technológiák, gépek, berendezések megismerésére. Ezekre az utakra a diákokat előzetesen felkészíti, hogy a látottakat minél nagyobb hatékonysággal fogadhassák be
•
A szakma aktuális helyzetének, várható szakember-igényének ismeretében részt vesz és segít az iskola beiskolázási tervének elkészítésében, valamint a végzett tanulók szakmai pályájának utókövetésében
•
Segíti tanítványait, hogy megtalálják a nekik megfelelő külső gyakorlati helyeket, és rendszeresen ellenőrzi az ott folyó gyakorlatot
22
Vitaanyag 3. melléklet
Életpálya-fokozatok és fizetési kategóriák
Kategória/Év 1. 2. 3. 4. 5.
0-4 3-5 6-8 9-11 12-14
6.
15-17
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
18-20 21-23 24-26 27-29 30-32 33-35 36-38 39-41
15.
42-44
Gyakornok/ Pedagógus. I. 100 % 17 110 % 115 % 120 %
Pedagógus III. (Mesterpedagógus)
Tudóstanár (csak szaktanár lehet)
150 % 18 155 % 160 %
200 % 19
220 % 20
165 % 170 % 175 % 180 % 185 % 190 % 195 % 200 % 205 %
205 % 210 % 215 % 220 % 225 % 230 % 235 % 240 % 245 %
225 % 230 % 235 % 240 % 245 % 250 % 255 % 260 % 265 %
Pedagógus. II.
17
Gyakornok legkevesebb 2 évig, utána Pedagógus I. fokozatba léphet. A minősítést követően a Pedagógus I. a Pedagógus II. fokozat első fizetési kategóriájába kerül, függetlenül attól, hogy hány év után szerezte meg a minősítést. 19 A mesterpedagógusi kritériumok teljesítése esetén a fokozat első kategóriájába kerül a pedagógus, függetlenül attól, hogy hány éves pályafutás áll mögötte. 20 A tudóstanári kritériumok teljesítése esetén a fokozat első kategóriájába kerül a pedagógus, függetlenül attól, hogy hány éves pályafutás áll mögötte. 18
23
Vitaanyag
Pedagógus előmeneteli rendszer
250% 200% 150% 100%
-44 42
-41 39
-38 36
-35 33
-32 30
-29 27
-26 24
-23 21
-20 18
-17 15
-14 12
1 9-1
6-8
3-5
50% 0-4
Alapbér százaléka
300%
Évek száma Gyakornok/Pedagógus I.
Pedagógus II.
Mesterpedagógus
Tudóstanár
24
Vitaanyag
4. melléklet
A pedagógus előmeneteli rendszer összefoglalása Fokozat
Köte- A fokozatba lépés lező feltétele óra- (kötelező/lehetsége s) szám 21
A fokozatban Mi történik, ha Alapbér töltött sikertelen a (a gyakornoki min/max idő minősítés kezdő alapbér (tanév) százalékában)
Gyakornok
19
Diploma
2/4
Pedagógus I.
21
Minősítő vizsga
6/11
Pedagógus II.
21
Minősítés
6/-
Nem léphet pedagógus pályára A pedagógusi munkaviszonya az adott intézményben megszűnik mint pedagógus -
100 110
osztályfőnök vizsgáztató tanár
150
munkaközösségvezető vizsgaelnök, emelt szintű vizsgáztató intézményvezető, mentortanár, szakértő
8 éves szakmai gyakorlat
Pedagógus III. (Mesterpedagógus)
Tudóstanár 22
21
Pedagógusszakvizsga
Jogosultságok (Ha megvan a megfelelő bizonyítvány/ /pedagógusszakvizsga)
-
200/180
-
220/200
Második minősítés
19
14 éves szakmai gyakorlat Tudományos fokozat Második minősítés Publikációs tevékenység
21
A táblázat a tanítók, tanárok és szakoktatók óraszámát tartalmazza. Az óvodapedagógusok kötelező óraszáma 32 óra, a kollégiumi nevelők óraszáma 24 óra, a napközis tanítók/tanárok óraszáma 22 óra. 22 Tudóstanári fokozatba csak szaktanárok kerülhetnek.
25
Vitaanyag 14 éves szakmai gyakorlat
26
Vitaanyag 5. melléklet a) A pedagógusok kötelező heti óraszáma Gy 27 19 20 19 20
P 32 21 22 21 22
19 19
22 19
24 21
19 19
20
22
19
- óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában - fejlesztő pedagógus fogyatékos tanulók iskolájában - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középfokú iskolájában - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középfokú iskolájában - kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában - könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelésioktatási intézményében
19 18 19
21 20 21
18
20
19
21
19
20 18
22 20
19 19
- tanár alapfokú művészetoktatási intézményben
19
21
- pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben
24
26
24
- konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben
18
20
19
- pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógy-testnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben
19
21
19
- óvodapedagógus - tanító általános iskolában - fejlesztő pedagógus iskolában - tanár általános és középfokú iskolában - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középfokú iskolában - kollégiumi nevelő - szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató - könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben
T
Gy: Gyakornok; P: Pedagógus I-II., Pedagógus III. (Mesterpedagógus); T: Tudóstanár Gyakorlóintézményben a vezetőtanárnak minden olyan órája kettőnek számít, amelyen tanárjelölttel dolgozik. A tervezhetőség érdekében az előző tanév végén el kell készíteni a beosztást. Osztályfőnöknek, diákönkormányzatot segítő tanárnak heti egy óra órakedvezmény jár. (A fenntartó ennél több órakedvezményt is adhat az osztályfőnököknek.) Egy adott intézményben foglalkoztatott pedagógusok minimális létszámát a fenti adatok határozzák meg.
b) 27
Vitaanyag A vezetők kötelező heti óraszáma Ig* Igh* - óvodapedagógus 6 20 - tanító általános iskolában 8 - fejlesztő pedagógus iskolában - tanár általános és középfokú iskolában 2 4 - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár 2 4 általános iskolában, középfokú iskolában - kollégiumi nevelő 4 8 - szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, 6 fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató - könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben - óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában - fejlesztő pedagógus fogyatékos tanulók iskolájában - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középfokú iskolájában - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középfokú iskolájában - kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában - könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelésioktatási intézményében
4 6
15 12
2
4
2
4
4 -
8 -
- tanár alapfokú művészetoktatási intézményben
2
4
- pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben
-
-
- konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben
-
-
- pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógy-testnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben
-
-
Ig: igazgató; Igh: igazgatóhelyettes. * A táblázatban található adat az 500 vagy annál nagyobb gyermek- illetve tanulólétszám esetén érvényes óraszám. Ha a létszám 200-499, akkor +2 óra, ha 50-199, akkor +4 óra, ha ennél kisebb a létszám, akkor +6 óra. Közismereti képzést nem folytató művészeti iskolák esetén a valós létszám harmadával kell számolni
28
Vitaanyag
29
