VII. évfolyam.
Budapest, 1897. évi április hó 21-én.
82. (578 ) szám.
• ^ j r ! MAGy
KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 fit, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
Meghívó a Tenyészlóvásár Rendező Bizottság április hó 21-én szerdán d. ü. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Tárgyak: A bejelentett tenyészállatok felvétele. Dijak felosztása. Tormay Béla r. b. elnök.
Meghívó a növénytermelési szakosztály április hó 28-án, szerdán d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére. Tárgyak: 1. Országos sörárpavásárok rendezése. 2. Aratógépverseny és gépbemutatás Mezőhegyesen. Lejthényi György, szakosztályi elnök.
Meghívó a lótenyésztési szakosztály április hó 26-án, azaz hétfőn, d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére. * Tárgyr Bizottsági tervezet a lótenyésztés és lóértékesités emelése tárgyában. Gróf Andrássy Sándor, szakosztályi elnök.
XIY. tenyészállatvásár. A díjazással egybekötött XIV. tenyészállatvásár és gépkiállítás f. évi május hó 2., 3. és á-én fog a volt ezredéves kiállítás állatkiállitási csarnokaiban megtartatni. A bejelentési határidő e hó 20-án járt le, de a
l e g j e M l c minden szerdái és szombaton.
ftSBEl8IKTTÜD0HÁHYÍ\ t TÁ, SU'-AT 1
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) , Ü l l ő i - ú t 35. szám. "y Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
bizottság utólagos bejelentéseket még f . hó 28-ig elfogad. Díjazásokra 3000 frt áll rendelkezésünkre. Bejelentési ivek és a vásár tervezete az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. A XIV. tenyészállatvásár rendezőbizottsága.
Tavaszi luxuslóvásárok. A folyó évi luxuslóvásárok második cziklusa a Tattersallban május hó 3., 4. és 5-én fog megtartatni. Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Tattersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. A díjlovaglás és díjugratás pedig május 12-én fog megtartatni.
Dohánykisérleti állomás. 1882-ben az akkori pénzügyminiszter a m a g y a r d o h á n y minőségének emelése é r d e k é b e n agy ankétet tartott, amelyen ,a k o r m á n y képviselőin kivül a legn e v e z e t e s e b b dohánytermelök vettek részt. Ez az ankét a m a g y a r dohánytermelésn e k s z á m o s és mély sebét tárta fel és el kell i s m e r n ü n k , hogy az a n k é t n e k sok tekintetben e r e d m é n y e is volt, mert az itt elhangzott vélemények képezték az 1887-diki d o h á n y j ö v e d é k i törvénynek is az alapját és sok m á s tekintetben is az elözö állapotokhoz képest s z á m o s ü d v ö s intézkedésnek. Az akkori ankétnek tárgyalásán m á r is vörös fonálként h ú z ó dott keresztül a magyar d o h á n y minősége felett elhangzott általános panasz és m á r akkor is mindenki a legnagyobb n y o m a t é k k a l adott a n n a k kifejezést, hogy a magyar d o h á n y minőségének emelésére a legszélesebb körű intézkedéseket kell megtenni. Ugyanebből az okból az
ankét összes tagjai egyhangúlag fogadták el gróf Dessewffy Aurélnak egy országos dohánykisérleti állomás felállítására vonatkozó javaslatát. A pénzügyminisztérium a z ankét u t á n a z o n n a l hozzálátott a z a n k é t javaslatainak megvalósításához. Mindazon javaslat, a mely a d o h á n v j ö v e d é k pénzügyi érdekeinek megóvására és fejlesztésére vonatkozott, n a g y h a m a r megvalósult, pedig azok megvalósítása a gazdákra n é z v e csak u j terheket jelentett. A doh á n y minőségének emelésére azonban n e m történt semmi. Mert igaz ugyan, hogy ekkor létesítette a pénzügyminisztérium a beváltó hivatalok mellett az u . n . dohánymintatelepeket, a z o n b a n ezek n e m h o g y a javasolt dohánykisérleti állom á s t helyettesitették volna, de m é g kitűzött feladataiknak sem tudhattak megfelelni. E dohánytelepek a d o h á n y t e r m e léshez, de kivált a kísérletezésekhez n e m értő dohányjövedéki tisztviselők gondjaira bizva, a pénzügyminisztériumnak csak h a s z o n t a l a n költséget és fáradságot okoztak, a gazdáknak pedig útbaigazítást a legkisebb m é r t é k b e n sem n y ú j t h a t nak, miért is ez i n t é z m é n y n e m volt egyébre jó, m i n t a kísérletezések hitelének teljes aláásására. Ámde a gazdák s e m az 1882-iki ankétről n e m feledkeztek meg, s e m tétlenül n é z n i tovább m á r n e m akarták, hogy a jövedék tisztán pénzügyi szempontokra való hivatkozással vonakodott a d o h á n y termelési kísérleti állomás felállításától, megakadályozván ezzel önm a g a azt, hogy a d o h á n y minősége a t u d o m á n y mai h a l a d á s á n a k megfelelő m ó d o n fejlődjék, aminek e r e d m é n y e ugy a beváltásnál elért árakban, valamint a
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., A!kotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok. III
ADRIAIÉ PLAH & Co. NEW-YORK
1 1 kir. államvasutak
—• kizárólagos képviselőségbe
Fűkaszáló, Marokrakó arató, és Kévekötő arató gépeire. •
Kitűnő m a g y a c bizonyítványok. Késések
elkerülése
végett
mm
Szövetkezeti képviselősége tagok s z á m á r a . ~ m
m r
Gözcséplögarniturák és •
egyéb
————
kérjük
a megrendeléseket
Mai számunk 1 6 oldal.
már
gazdasági
több évi részletfizetésre. m&st
előjegyeztetni.
gépek —
^
568
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 21.
32. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. !
m a g y a r d o h á n y n a k Ausztrálban és a kül- véleményével teljesen ellentétes határo- a z u t á n ' munkálataiért felelős is legyen, földön szenvedett hitelvesztésében a leg- zatokat hozott oly indokolás alapján, a külön helyiségekkel és laboratóriummal, s z o m o r u b b a n nyilvánult. Az OMGE. tehát melyből magából látszik, hogy komolyan külön e czélra szolgáló gazdasággal és az 1890. évben i s m é t megokolt emlék- n e m is foglalkoznak a földmivelésügyi kisérleti térrel kell birnia, n e h o g y műköiratot terjesztett a pénzügyminiszter elé minisztériumban a dohánykisérleti állo- d é s é b e n a gazdasági szakoktatás egészen a dohánykisérleti állomás felállítása ér- m á s szervezésével. Eltekintve ugyanis a m á s igényei akadályozhassák. Jelenleg dekében. Ekkor a pénzügyminisztérium- költségek kérdésétől, bátrak v a g y u n k m ű k ö d ő u. n . kisérleti állomásaink elég b a n meg is volt a szándék, legalább kérdezni, m i k é p p e n gondolja a földmi- s z o m o r ú példát n y ú j t a n a k arra, hogy az Graenzenstein Béla .a d o h á n y j ö v e d é k velésügyi minisztérium a d o h á n y t e r m e - ilyen közös i n t é z m é n y e k n e k mily kevés akkori igazgatója az OMGE. dohányter- lési kisérleti állomás működését, h a az az értékük. Azon kísérleti állomásnak melési szakosztályának ülésén egész ha- egy m á s intézethez kapcsolva, fövezeté- a z u t á n önállósága és kellő felszerelése tározottan kilátásba helyezte a d o h á n y - sében oly intézkedő alá kerül, a kinek mellett meglesz a képessége arra, hogy termelési kisérleti állomás felállitását, sem s z a k m á j a , sem hivatása a d o h á n y - az egész ország dohánytermelési érdekeia z o n b a n mint ugyancsak ö az 1892-ben termelés vagy egyáltalában a kísérlete- n e k megfelelő k e z d e m é n y e z é s e k e t tehestartott szakosztályi ülésen kijelentette, a ter- z é s ? Miképp gondolja a földmivelésügyi sen, hogy elmerülve buvárlataiba, zavarvezet éppen az akkori földmivelésügyi mi- minisztérium egy oly dohánykisérleti talanul m ű k ö d h e s s é k és eredményeket niszter akadékoskodása folytán hajótörést állomás működését sikeresnek, a mely m u t a t h a s s o n fel az ország egyik legjelenszenvedett. állomásnak vezető elemei n e m c s a k hogy tékenyebb termelési ágának tökéletesbitése , A dohány termelési kisérleti állomás öt kilométer távolságban fognak lakni, terén. felállítása a z o n b a n sokkal nagyobb ér- h a n e m az állomás kísérleteinek vezetése De az ilyen központi kisérleti állodeke a m a g y a r dohánytermelöközönség- mellett egyszersmind tanári teendőkkel is m á s m a g á b a n véve n e m elegendő, m e r t m i k é p p a t u d o m á n y o s értékű kísérleteken kivül nek, semhogy a n n a k felállítása iránti tö- elhalmozottak m a r a d n a k ? , És rekvés bármily nagy nehézségekkel s z e m - gondolja a földmivelésügyi minisztérium, a gyakorlati értékű kísérletek u t j á n • b e n feladható lett volna. Ezért a magyar hogy a dohánykisérleti állomás egyáltalá- az alkalmas d o h á n y f a j t á k a t , a czélszerü gazdák m á r az 1894. évi III. orsz. gazda- b a n e r e d m é n y t fog felmutatni, h a a kü- művelési módokat, a megfelelő trágyák o n g r e s s z u s o n ismét b e h a t ó a n tárgyalták l ö n b ö z ő dohánytermelő vidékek igényei- zást, a d o h á n y kikészítését, erjeszez ügyet és részletes felterjesztést tettek n e k megfelelöleg a központi állomás tését és eltartását, a különböző termelő a k o r m á n y h o z . A III. orsz. g a z d a k o n - e r e d m é n y e i fióktelepek h í j á b a n ki n e m vidékeknek sokszor n a g y o n is elütő ér• gresszuson a gazdai érdekek oly nagy próbálhatók és n e m népszerüsithetök ? dekei szerint külön-külön ki kell próbálni erővel, jelentőséggel és tekintélylyel keCsak h á r o m kérdést vetettünk fel, de és a j ó n a k bizonyult dolgokat a gyakorrültek felszínre, hogy azokat ismét hall- ezeken fordul m e g a dohánykisérleti állo- lati gazdák körében elterjeszteni és álgatással mellőzni az illetékes köröknek m á s h a s z n a , eredménye, értelme. H a ezek talánosítani. Ez a különböző jelentéken e m lehetett, ezért és másrészt a z o n ok- megfelelő m ó d o n megoldatnak, a magyar nyebb dohánytermelő vidékek igényeinek ból, m e r t e közben a magyar d o h á n y dohánytermelők a legnagyobb r e m é n y e k - megfelelő fiók-kisérleti állomások nélkül minősége továbbra is ijesztő m ó d o n h a - kel üdvözölhetik az intézmény létesítését, el sem képzelhető. E czélra legjobbnak nyatlott: a földmivelésügyi minisztérium a ezek nélkül a földmivelésügyi minisztérium és legegyszerűbbnek látszik a dohánypénzügyminisztériummal együtt ismét tár- ismét egy oly intézményt létesít, a mely jövedék kezelése alatt álló jelenlegi mintagyalásokat kezdett a dohánytermelési ki- a látszatra, a miniszteri jelentések szá- ültetvényeknek felhasználása olyképpen, sérleti állomás felállítása érdekében, a m á r a anyagot ugyan fog nyújtani, de hogy azok szakértő, csakis a kísérletemelyek a folyó évben m á r annyira előre- tényleges e r e d m é n y e , n e m lesz semmi, zéssel foglalkozó egyének kezelésére bíhaladtak, hogy a földmivelésügyi minisz- sőt egyenesen káros, mert diszkreditálni z a t n á n a k , akiknek a kísérletek végrehajter elé részletes javaslatok terjeszthetők. fogja az egész dohánytermelési kísérlete- t á s á n kivül az is feladatuk volna, hogy E z e k b e n a javaslatokban a z o n b a n zés ügyét. A földmivelésügyi minisztérium- az illető vidékre e r e d m é n y e s e k n e k m u n i n c s köszönet. Egész őszinteséggel kell tól el lehetne várni, hogy ez ügyben tatkozó kísérletek eredményeit a termelő emelkedjék, gazdák körében elterjesszék, n é p s z e r ű kijelentenünk, hogy a f. h ó 13-án tar- is a helyzet magaslatára tott szaktanácskozmányt n e m tartjuk ille- az ügyet m a g a s a b b szempontról és Szé- sítsék, általánosítsák. E z e n az u t o n letékesnek arra, hogy e b b e n az ügyben lesebb látkörről tekintse, vagy h a erre h e t n e gyors és általános e r e d m é n y t eloly javaslatot tehessen, amely alkalmas m a g á b a n elegendő képességet n e m érez, érni. legyen a dohánykisérleti állomás meg- hallgasson a m a g a szakembereire, hallgassa T u d j u k , hogy a dohánytermelési kívalósítására. Nem lehet beleszólásunk m e g a tapasztalat eredményeit, de kicsi- sérletezésnek a fentiekben csak a lega b b a , hogy ankét tagjaiul a miniszter nyes intézkedésekkel a közszükséget ké- r ö v i d e b b e n vázolt m ó d j a a jelenleg kiket hiv meg, h a az ankét a miniszté- pező ügyeket n e üsse agyon. tervbe vett költségeknél, nagyobb anyagi r i u m egy belügyének házilag való elinA dohánykisérleti állomásnak az em- eszközöket i g é n y e l n e ; de azt is t u d j u k , tézéséről v a n sző. Amit végeznek, a iitett miniszteri t a n á c s k o z m á n y o n tervbe hogy a dohányjövedék 32 millió írtnál m a g u k felelősségére teszik. De az ellen vett helyének bírálatába n e m bocsátkoz- nagyobb tiszta jövedelmet eredményez tiltakoznunk kell, hogy egy ilyen házi h a t u n k . Megengedjük, hogy Debreczen az államkincstárnak, é p p e n azért méltát a n á c s k o z m á n y t ugy a k a r j o n bárki is fel- mint dohánytermelésre alkalmas vidék, a nyos, hogy e termelési ág emelésére a tüntetni, m i n t h a ez a közfelfogásnak meg- dohánykisérleti állomás felállítására meg- jövedék áldozatokat is h o z z o n . Ez a legfelelő határozatokat hozott volna, amidőn felelő hely. Kifogásunk a z o n b a n az ellen kevesebb, amit a termelők az államtól azok a faktorok, amelyek ebben az ügy- van, hogy a kisérleti állomás az intézet megkövetelhetnek. H a a földmivelésügyi b e n véleményüket nyilvánítani hivatot- kapcsolatában, az igazgató vezetése és minisztériumnak a dohánykisérleti állotak — elsősorban a gazdaközönség az ottani t á n á r o k közreműködésével léte- m á s czélszerü felállítására elegendő esza tanácskozmányból teljesen kihagyatnak, síttessék. Az igazgató és a tanárok a közei nincsenek, görcsös ragaszkodásával vagy ezeknek m á r ismert véleménye tel- tanintézeté. Azoknak egészen m á s a fel- ez ügy vezetéséhez, n e k é p e z z e n akaj e s e n ignoráltatik, mert ez az illető mi- adatuk és az egészen el is foglalja őket, dályt i s m é t arra, hogy a pénzügyminiszniszteri tisztviselőkre, akiknek a kísérle- hogy sem a kisérleti állomást megfelelö- t é r i u m megcsinálja. Az legalább a szaktezés ügye iránt érzékük is alig van, ké- leg csak felügyelhessék is, n e m h o g y az é r t ő k r e és gazdákra is h a l g a t n i fogna nyelmetlen. ottani munkálkodásokat még vezethessék és j ó l megcsinálná a kisérleti állomást, A m i n t a „Köztelek" utolsó számá- is. A dohánykisérleti állomásnak önálló- annálinkább, m e r t erre m á r évek óta b a n megírtuk, a dohánykisérleti állomás n a k kell lennie, hogy m u n k á l k o d á s á b a n h a j l a n d ó n a k m u t a t k o z o t t és a b b a n csak tárgyában megtartott miniszteri tanácsko- semmiféle tekintet, n e akadályozza. Kü- egy ismeretes k a n a p é - p r o c z e s s z u s akadázás az ügy érdekével, a gazdaközönség lön vezetés, külön személyzet, amely lyozta meg.
32. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS H ö 21.
tőzni oly módon, hogy ezen anyagokat a kísérleti állatok orrába vagy bőralatti kötőszövetébe vezették be. Ennek az eljárásnak az eredménye azonban nem volt biztos és sokszor az előidézett betegséghez szeptikus folyamat csatlakozott, amint azt Koch is tapasztalta saját kísérletei közben. Ennek kikerülése végett a fertőző anyagot eleinte csak az orr vagy száj nyálkahártyájára kente; az igy fertőzött 8állat közül azonban csak egy betegedett meg. Egy második kísérlet alkalmával 3 fertőzött állat közül ismét egy betegedett meg. Később beteg állatok vérét használta fel a fertőzésre, miután azt látta, högy ha a betegség kezdetén vért vett a marhavészes állatoktól, akkor a vér még nem tartalmazott szeptikus anyagokat, de már megvolt benne a fertőző anyag. Számos állatot fertőzött defibrinált marhavészes vérrel ugy, hogy a vért a bőr ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY alatti kötőszövetbe fecskendezte; 3 egész 5 Rovatvezető : Dr. Hutj ra Ferencz. napig tartó lappangási idő elteltével valamennyi megbetegedett és a legtöbb már el is hullott. Bonczoláskor ugyanazokat a jellemző jelenséA keleti marhavészről. geket találták, mint a melyek a természetes X A keleti marhavész időközönkint óriási fertőzés után szoktak marhavész esetén keletkárokat okozott Magyarországon is, mig nem kezni. Egy kísérleti állat hosszas és súlyos bea súlyos veszteségek hatása alatt megalkották tegség után kigyógyult és további kísérletekre 1874-ben a keleti marhavészről szóló XX. t.- szolgál anyagul. cz.-et, amely szigorú intézkedéseket léptetett Simpson Kalkuttában végzett vizsgálatai életbe. Kétségtelenül a törvény következetes közben egy baktériumot talált a marhavészes végrehajtásának tulaj donitható, hogy 1881. óta állatok epéjében) a melyet ezen betegség előa keleti marhavész Magyarország területén idézőjének tartott. Koch az epében szintén tatöbbé nem mutatkozott. lált egy baktériumot, a mely az előbbivel azoAz európai államok közül ma már csak nosnak látszik, az epével végzett fertőzési Oroszország déli részében és Törökországban kísérletek folyamán a,zonban arról győződött fordul elő. Oroszországban 1894-ben 43323 meg, hogy az epe nein tartalmazza a marhaszarvasmarha hullott el vagy öletett le a marha- vész okozóit és igy a Simpson-téle baktérium vész miatt. 1895-ben pedik 7559 szarvasmarha nem tekinthető ezen betegség előidézőjének. volt a veszteség. Törökországra vonatkozólag A beteg állatok vérének mikroszkópos részletes adatok nem állanak rendelkezésünkre, és bakteriológiai vizsgálata segélyével mindezcsak annyit tudunk, hogy 1894-ben Syriábóí ideig Kochnalc sem sikerült kimutatni valamely hurczolták be a járványt Konstantinápoly vi- speczifikus mikroorganizmust. Éppen oly kevéssé dékére. A marhavész ragályos természete már sikerült abból a baktériumkeverékből, a mely régen kétségen felül áll, mindannak daczára az orrváladékban és más nyálkahártyák válamai napig sem sikerült kimutatni beteg állatok dékaiban, továbbá a belekben található specziszervezetéből azt a fertőző anyagot, amely a fikus baktériumot kitenyészteni. betegséget előidézi. Eltekintve a régibb vizsEz irányban tovább folynak ugyan a gálatoktól, főképpen a baktériologiai módszerek kifejlődése után láttak hozzá nagy buzgalom- vizsgálatok, a legnagyobb súlyt azonban mégis mal a marhavész okának ldkutatásához. Egyes arra helyezte Koch, hogy olyan eljárást állabúvároknak látszólag sikerült is a kérdés meg- pítson meg, melynek segélyével a marhavész oldása, miután részint baktériumokat, részint fertőző anyaga annyira gyengíthető, hogy védőpedig véglényeket (protozoákat) mutattak ki a ojtásokra alkalmassá legyen. E czélból olyan beteg állatok nedveiből és szerveiből. Ezek a állatokat fertőzött, a melyek a betegség iránt felfedezések azonban kivétel nélkül rövid éle- kevéssé fogékonyak. Legalkalmasabbaknak e tűek voltak, mert felfedezők után mások által czélra a kecskék és juhjk látszottak, a melyek végzett ellenőrző kísérletek és vizsgálatok kide- fertőzés után nem betegedtek meg súlyosan; rítették, hogy a leirt baktériumok ártatlan 2 egész 3 napi lappangás után azonban minsoprophyták, amelyek betegségeket egyáltalán denik tetemes hőemelkedést mutatott és a láz nem okoznak, vagy legalább is olyat nem, amely menete teljesen megfelelt a marhavész esetén keletkező láz lefolyásának. Ezeknek az első a marhavészhez hasonlítana. sorban beojtott állátoknak vérével ujabb fertőÉ sokoldalú vizsgálatoknak eredmény- zési kísérleteket végzett, a melyéket aztán több telensége indította bizonyára Koch tanárt, a generáezión át folytatott. világhírű berlini bakteriologust arra, hogy a Dél-Afrikában is bebizonyult, hogy a kellő fokföldi kormány földmivelésügyi államtitkárá- időben alkalmazott határzár igen fontos intéznak meghívását elfogadva, egyik segédjével, kedés a marhavész ellen való védekezés terén. Kohlmann törzsorvossal Dél-Afrikába utazzék. Kimberley környékén a határ egyik oldalán Erről az utazásról, a mely elé nagy várako- már hetek óta pusztít e betegség több farmon, zással néztek a szakemberek, mai napig kevés mig ellenben a másik oldalon egészen mentes hír érkezett, mióta azonban Koch a fokföldi még a marhavésztől. kormányhoz beterjesztette jelentését vizsgálaÉrdekes az is, hogy egy Taugsban bontairól, tudomást nyertünk azon nem kicsinyelhető eredményről, hogy sikerült egy olyan oj- czolt és állítólag marhavészben elhullott tási eljárást megállapítania, a mely a betegség szarvasmarha vérének vizsgálatakor kiderült, iránt fogékony állatok ellenállását tetemesen hogy a kérdéses állat texasi lázban szenvedett, tehát egy olyan betegség következtében puszfokozza. tult el, a melyről ez ideig azt tartották, hogy Koch jelentése szerint az eddigi vizsgálók csak Amerikában fordul elő. főleg arra törekedtek, hogy megállapítsák a A marhavész tüneteire vonatkozólag Koch fertőzés módját, vagyis azt, hogy a betegséget azt jelenti, hogy a dél-afrikai járvány folytán okozó fertőző anyag mimódon terjed, át a megbetegedő állatokon a betegség némileg más beteg állatokról az egészségesekre. Erre való alakban mutatkozik, mint az eddig megfigyelt tekintetből a kísérleti állatokat a marhavészben esetekben, amennyiben a küteges és difteriás megbetegedett kérődzők orrnyálkájával, könny- elváltozások a száj- és a garat nyálkahártyáján váladékával és bélürülékeivel igyekeztek, fer- kevésbé kifejezettek, ellenben jókor keletkeznek szembeötlő kóros jelenségek a belekben, ugy, hogy 10 eset közül háromszor talált súlyos
Bizunk a földmivelésügyi miniszter személyében, hogy a f. .hó 13-iki ankét javaslatát figyelembe v e n n i n e m fogja és ó h a j t j u k , hogy a megfelelőbb informáczió beszerzése végett a m a g a szakembereiből, a pénzügyminiszter kiküldötteiből és a gazdák képviselőiből mih a m a r á b b egy u j s z a k t a n á c s k o z m á n y hivassák egybe, mely e b b e n a k é r d é s b e n végleges állást foglalva, végre-valahára tizenöt év m ú l v a a dohánytermelési kísérleti állomás megalkotását eredményezze.
569 vérömléses és rostonyás gyutadást a belekben,, amelynek következtében egészen 1 m. hosszú, kolbászszerü, közepükön hígan folyó béltartalmat magokba záró, izzadmánytömegek töltötték ki az egyes bélrészleteket. Ezek' az izzadmányok a bél faláról levált hámsejtekből, rostonyából és vérből állottak. Vájjon ez az eltérés a klimatikus viszonyokban, vagy más körülményben leli-e magyarázatát, ez egyelőre nem dönthető el. Egyebekben a betegség tünetei annyira megegyeznek a marhavész lefolyásával, hogy a betegség azonossága iránt kétség nem támadhat. Burden Sauderson-riak azon felfedezését, hogy a betegség kezdete már néhány nappal annak kitörése előtt, vagyis amikor még szembeötlő tünetek nincsenek, felismerhető a hőemel- , kedésből, Koch is megerősiti. És ez igen fontos körülmény, nemcsak a kísérletes vizsgálatok szempontjából, hanem gyakorlatilag is, mert ebből a betegség már olyan időben megállapítható, mikor még a beteg állat váladékai nem fórtőznek, tehát a beteg a marhavészt nem terjesztheti. A legfontosabb Koch vizsgálatainak eredményeiből kétségtelenül • az, hogy sikerült a betegség iránt kevésbé fogékony állatok inmunizálása utján olyan vérsavót előállitánia, amely a betegség iránt különösen hajlamos szarvasmarhák védőoltására alkalmas. Beoltás után 14 nap múlva az állatok immúnisak, vagyis ellenállók a marhavészes fertőzés ellenében. Koch azt hiszi, hogy az általa felfedezett eljárás igen hathatós védő eszköznek fog bizonyulni a marhavész ellenében. Dr. Iiátz István.
GAZDASAGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
A talajnedvesség befolyása a növények fejlődésére. Hogy a talaj nedvességének mekkora befolyása van a fák szöveti alkotására, azt régóta. tudják a praktikusok. A nedves helyen nőtt fák fateste mindig lazább alkotású, mint az olyanoké, a melyek száraz talajban nőttek, mit már szabad szemmel is észre lehet venni azon, hogy az előbbi esetben az évgyűrűk tágabbak, az utóbbi esetben szűkebbek. Dr. Perséke ama kérdés kiderítésére, hogy a talaj nedvesebb vagy szárazabb volta mennyiben okoz változásokat a növények szöveti alkotásában ? számos növényen górcsői vizsgálatot is végzett s tanulmányát s az ahhoz fűzött praktikus tanácsokat a következőkben adja elő:*) A kísérlet alá vett különböző növények, mint bab, csillagfürt, borsó, kukoricza stb. a szerint a mint különböző nedvességű talajban neveltettek, oly feltűnő változást mutattak nemcsak külsejükben, hanem belső, szöveti alkotásukban is, hogy már e változások éles szembeötlése is megérthetővé teszi, hogy miért nem sikerül oly sokszor az ültetés olyan esetekben, midőn a növények más talajba ültettetnek át, mint a minőben neveltettek? A száraz talajban nevelt növények gyökerei számos, hosszú gyökszőrrel vannak ellátva, melyek a gyökérfelületet hatalmasan megnövesztik, a minélfogva az ilyen növények a talajból jelentékenyen nagyobb mennyiségű vizet képesek felvenni, mint a nedves talajban növő növények, a melyek gyökerein a gyökszőrök gyakran egészen hiányzanak. A szerint a mint valamely növény száraz avagy nedves talajban neveltetett, az idősebb növényrészek sejtközötti meneteiben is feltűnő különbségek mutatkoznak. *) Lásd: Dr. Perseke-Zülpioh: Der Einfluss verschiedenen feuchten Bodens auf die Entwicklung der | Pflanzen. Fübliög's Landw. Zeitung. 1897. 3-ik füzet.
4 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 21. A sejt közötti menetek tudvalevőleg akként keletkeznek, hogy a növény belsejében az eleinte egymáshoz illeszkedett sejtek szétválnak miáltal a' sejtek között kisebb nagyobb hézagok,, üregek keletkeznek, amelyek egymással összeköttetésbe lépve, egész csatornákká vegyülnek. E csatornák azután a növények felületén elhelyezett lógszájadékok utján közvetítik a légcserét egyrészt a körlég, másrészt a növény belseje között, valamint ezek szolgálnak a növény gyökerei által felvett víz elpárologtatására. Perseke azt találta, hogy a nedves talajban nevelt növényeknél kifejlődésük lassú ós kisszerű. A nedves talajban nőtt növények emiitett erőteljes kifejlődésü sejtközötti menetei e növények életére elsőrendű fontossággal birnak,. mert ezek képesitik a növényt, hogy a nedves talajban folyton nagymennyiségben a gyökérzet rendelkezésére álló s általa felvett viz gyorsan el is párologhasson. Az elpárolgás ugyanis nemcsak a légkör hőmérsékletétől és nedvességétől, hanem egy~szersmind a növény párolgó felületének nagyságától és alkotásától is függ. Az igen nedves talajban vagy a vizben nevelt növényeknél a párolgás az erőteljesebben és nagyobbszámban kifejlődött sejtközötti menetek miatt, melyek a párolgó, felületet nagymértékben nagyítják, fokozódni fog; de fokozódni fog a miatt is, mert az ilyen növényekben a sejtnedv higabb, mint a szárazabb talajban nőtt növények sejtnedve. Ezek szerint a nedves talajban nőtt növények nagyobb vizfelvételének az erőteljesen kifejlődött sejtközötti menetek utján nagyobb párolgás is" felel meg s ez a kölcsönösség egyensúlyban tartja a vízfelvétel és a párolgás életműködéseit. Azt mondhatjuk teliét, hogy ,a szárazföldi növények akkor, midőn igen nedves talajban vagy vizben neveltetnek fel, azáltal, hogy sejtközötti meneteik nagyobbodnak és gyarapodnak: alkalmazkodnak az életviszonyokhoz, a. nedves talajhoz, illetve a vízhez. Az elmondottak után könnyű lesz megfejtenünk azt, hogy miért hanyatlanak vagy mennek tönkre az olyan növények, melyek száraz homok talajban neveltettek- fel s onnét nedves .agyagtalajba ültettetnek át? A száraz, illetve a mérsékelt nedvességű talajban nőtt növény gyökereinek sejtjeiben, a sejttartalom aránylag konczentrált s e miatt erőteljes beszivárgó erővel bir, miért is, ha az .átültetésnél hirtelen nagyobb nedvességhez jut, a vizet mohón felfogja szívni. De mivel a szárazabb talajban nevelt növények sejtközötti menetei nincsenek erőteljesen, kifejlődve, az ilyen növény a most nagymennyiségben felvett vizet nem tudja elég gyorsan elpárologtatni. A felesleges viz megreked, megváltoztatja a sej.ttartalom molekuláris struktúráját, a mi miatt,- a plazma életműködése szenvedvén, az átültetés után rövid időre, sokszor már .48 óra múlva a gyökerek végein változások mutatkoznak. Ugyanis a gyökérvégek áttetszőkké lesznek s elkezdenek petyhülni, a mi néha egészen a gyökerek tövéig terjed. A sejttartalom eme megbomlása különféle baktériumok letelepedésére vezet s erre rövid idő múlva beáll a gyökérrothadás. Hogy legelőször a legfiatalabb gyökérrész szokott elhalni, az egyrészt onnan magyarázható meg, hogy annak plazmája több fehérjeanyagot tartalmaz, mint az idősebb gyökérrészé, továbbá, hogy a fiatal hártyákat a viz könnyebben áthatolja. A minő helyzetben van a száraz talajból nedves talajba ültetett növény, körülbelül olyan helyzet áll néha elő a szabad, természetben, akkor midőn tartós szárazságra tartós esőzések következnek, melyek a lassanként kiszáradt talajt hirtelen tulnedvessé teszik. A csiranövények, mert a talajviszonyokhoz még nem alkalmazkodhattak eléggé felnevelésük helyén, az átültetést könnyebben viselik el.
32. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
már többször volt szó, időszerüségénénél fogva egész terjedelmében közölni szükségesnek tartunk. A takarmány, de kivált a ezukorrépa termelésének nagyobb mérvű fellendülésével két olyan bogár lépett fel, a melynek kártétele eddig legfeljebb helyi jelentőséggel birt. E két bogár a lisztes répabogár (Cleonus punctiventris Germ.) és a barázdás répabogár (Cleonus sulcirostris L.) A ezukorrépának nagyobb arányokban való termelésével nagy mérvben elszaporodtak ezek a bogarak, de kivált a lisztes répabogár, a mely mint ormányos bogár a répa-, termelők előtt nagy kártételei miatt csaknem mindenütt ismeretes. E bogarak kártétele kétféle: a kifejlődött bogarak tavaszszal a kikelő répapalántákat megrágják, mig a fejlődő álezák a répa föld alatti törzsét támadják meg. A répabogarak körülbelül a répavetés idején mutatkoznak: melegebb tavaszi időjárás esetén azonban korábban is, ugy, hogy nem ritka dolog, hogy e bogarak már a répa kikelése előtt vigan jámak-kelnek. A gyakoribb faj — a Cleonus puncti-; ventris — testéhez tapadt földtől szürkésnek látszik, valójában fekete s felületén fehér pikkelyzet van, a mely egyszerű kézi nagyító üvegen át nézve, szőrnek látszik, de nagyobb nagyítás mellett vizsgálva kitűnik, hogy olyan lemezkékből (pikkelyekből) áll, a melyek kéthárom, négy, sőt olykor öt foggal birnak. Feje igen keskeny (u. n. orrmány), felső felülete hosszában két barázda húzódik, melyet egymástól egy kis kiemelkedés elválaszt; csápja térdalaku: első ize majdnem, olyan hosszú, mint a többi együttesen, mely az első iz irányától többé-kevésbé mindig elhajló szög alakjában eltér, tehát a csápnak valósággal egy kis ostor-alakot ad. Mellkasa elül keskeny, hátrafelé kissé szélesedik. Lába szürkés, szárai végük felé meg vannak kissé vastagodva. Szárnyfedője (mind a kettő együttesen) a mellkasnál szélesebb, felülete szürkés, hosszúságának közepe táján van egy, valamivel feketébb haránt sáv; e sáv itt-ott meg van szakítva és nem mindenütt egyforma széles, legszélesebb a szárnyfedők külső szélei felé. E haránt sáv megett van egy kis pontszerű kiemelkedés, közepe rendszerint fehéres-szürke, kifelé eső része fekete. A test alsó fele szürkés. Nagysága változik; akadnak példányok, a melyek kinyújtott fejjel 7—19 mm. hosszúak, de nem ritkák a 12—13 mm.-esek sem; legtöbbje 16—17: mm. Az ország minden répatermelő részében; előfordul. A másik bogár — Cleonus sulcirostris — termetre hasonló az előbbihez, de nagyjában véve valamivel karcsúbb. Főbb bélyegei a következők: Feje felületén nem két, hanem három barázda van, szárnyfedőin pedig nem egy,' hanem két, vagy helyesebben három haránt sáv vari, a mennyiben kettő a szárnyfedők] hosszúságának első és második harmada vé-: gén, a harmadik, legkisebb sáv pedig rendszerint a szárnyfedő kiemelkedő hátsó pontján át húzódik. E sávok szine a bogárnál nem annyira feltűnő, mint az előző fajnál, a mennyiben az a szárnyfedő alapszínénél csak kevéssel; feketébb. Végül a szárnyfedőknek szürkés szint kölcsönző finom bevonat e fajnál nem pikkelyekből, hanem egyszerű sertékből áll. Ezeket is csak erős nagyitásnál lehet jól megkiilön- _ böztetni. Hosszúsága — szintén kinyújtott fej:: G A Z D A S Á G I Á L L A T T A N . jel — 16 mm., de van 9—10 mm.-es is. Ez inkább az ország délnyugati, Ausztriával hatá-^ Rovatvezető : JablonowsM József. ros részein fordul elő. E répabogarak kártétele abból áll, hogy Útmutatás a répabogarak (Cleonus a kikelt répát, ha az már körülbelül két- vagy punctiventris Germ. ós Cleonus három levélpárral bir, nem ritkán annyira; mohón ellepik, hogy azt egy-két nap lefolyása, sulcirostris L.) irtására. alatt nagy területeken egészen lerágják. S e A budapesti m. kir. áll. rovartani állomás rágás veszedelme annyival nagyobb, mert-mega gazdaközönség tájékoztatására és miheztar- ismétlődhetik ez ugyanabban az évben egytásul az alábbi utasítást egy külön füzetben másután kétszer-háromszor is s a gazda, hogy adta ki, melyet habár e tárgyról a „Köztelek"-hm répája legyen, kénytelen néha kétszer, sőt
De valamint gyakran elvesznek az olyan növények, a melyek száraz talajból nedves talajba ültettettek, éppúgy igen gyakran tönkremennek az. olyan növények is, a melyek nedves • talajból szárazba ültettettek át s csak akkor képesek éleiben maradni, ha eddigi „vizgyökereik1' helyett elég gyorsan más alkotású u. n. „földgyökerek" -et fejleszthettek. A magyar nedves talajban nőtt növények úgynevezett vizgyökereire egyrészt az jellemző, hogy a gyökérszőrök — mint az már a bevezetésben említetett is — vagy hiányzanak vagy pedig csak csekélyszámuak ós rövidek; másrészt az ilyen gyökerek elágazása is gyér. E tulajdonságaik folytán a vizgyökerek kevósbbé képesek ugy a talaj hajcsövessóge által megkötött valamint a talajban pára alakban lévő. vizet felvenni. Ehhez járul még az, hogy az ilyen gyökerek sejtjeinek higabb, kevósbbé szemcsés tartalma sokkal kevósbbé képes beszívni a vizet, mint a földgyökerek sejtjeinek konczentráltabb tartalma. Mivel tehát a nedves talajban felnevelt növény egyrészt csekély erővel szivja fel . a vizet, másrészt aránylag csekélvterjedelmü gyökérzettel bir, továbbá mert az ilyen növényeknél az erőteljesen kifejlődött sejtközötti menetek' miatt a párolgás nagymérvű: ha a nedves talajban felnevelt növényt száraz talajba ültetjük át, a vízfelvétel és a párolgás közötti egyensúly megzavartatik, mert a gyökerek, melyek a nedves talajhoz, a könnyű munkához alkotódtak nem képesek a szárazabb talajból annyi vizet felvenni, mint amennyit a növény párologtat. így nem csoda, hogy a vizben nevelt idősebb növényeket sohasem sikerül mérsékelten nedves talajba átültetni. Akkor pedig, ha a nedves talajban nevelt növények szárazabb talajba ültettetnek át, az átültetés a legtöbbször csak ugy sikerül, ha eleinte dúsan öntözzük az átültetett növényt, addig, mig az újra fejlődő, az uj viszonyokhoz alkotodó gyökerek a kellő vizfelvételt eszközölhetik. Perseke példákat hoz fel arra, hogy gyümölcsösökben, a melyekben a meglevő fák szépen tenyésztek, az újonnan vett s beültetett fák erőteljes trágyázás daczára sem tudtak üde fejlődésnek indulni, minek oka az volt, hogy egyes esetekben száraz talajú faiskolákban nevelt fák nedves talajú gyümölcsösbe ültettettek, máskor ellenkezőleg nedvesebb talajú faiskolában nevelt fák szárazabb gyümölcsösbe kerültek. Ebből az következik, hogy gyümölcscseme•..;:•••• •• . fekvő ismert faiskolából*beszerezni szükségleteinket, olyanból, a melynek 'talajviszonyai, főleg talajnedvessége megegyezik a beültetendő terület talajviszonyaival. Ez annál inkább tanácsolható, mert gyakran maga a klímaváltozás is károsan -hat az átültetett csemete továbbfejlődésére. A gyümölcscsemeték kereskedelme nagyon élénk; sokszor idegen országokból hozatják a csemetéket, melyek a kiültetés után sehogysem akarnak erőhöz jutni. Ilyenkor hamar kész a vevő ítélete: A kertész rosszul nevelte a fát. A vevő rendesen nem gondol arra a nagyon valószínű megfejtésre, hogy a csemete nem birt az uj talajhoz alkalmazkodni, azért ment tönkre.
32. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. háromszor is vetni. A veszedelem csak akkor szűnik meg, hogy ha a répa már nagyobb levelekkel bir, tehát ha annyira megnőtt, hogy jut a bogárnak is és marad még annyi belőle, hogy életben maradva nemcsak tovább fejlődhetik, hanem a szenvedett rágást ki is pótolhassa. Ha kétféle, korábbi és későbbi vetésű répa van egymás mellett, a bogár inkább a későbbit, a fejletlenebbet bántja. E bogártól leginkább azok a répatáblák szenvednek, a melyeknek szomszédságában az előző évi répaföldek vannak, mert e bogár az előző évi répaföldről eleinte csak átvándorol, de később, kivált párzás idején, a melegebb napok déli szakában nagy tömegekben át is repül az uj répaföldekre. Hideg, esős időkben félre húzódik s elbújik a testéhez majdnem hasonló szinü föld felületén, sőt visszahúzódik segély mélységbe a talajba is s akkor ugy látszik, mintha e bogár teljesen eltűnt volna. Melegebb napokban azonban ismét előbújik és déli időben serényen' futkos idestova, miközben még serényebben hozzá lát a répalevélfaláshoz. E bogár legtömegesebben körülbelül május hó közepén mutatkozik. Akkor folyik javában a párzás ; mire elébb a himek, utóbb a peték lerakása után a nőstények is elpusztulnak. De azért elvétve akadnak egyes répabogarak még későbben is, csakhogy azok a már ugyancsak. meglevelesedett répában feltűnő kárt nem tehetnek többé. A nőstény petéjét, mely valamivel nagyobb, mint a már megbarnult, de egészen éretlen mákszem, egyenként közel a répapalántákhoz a földbe tojja. Egy nőstény keveset petéi, körülbelül 10—15-öt. A kikelő álcza a répa alsó részére húzódik s azt kikezdve azon addig rágódik, amig teljesen ki nem fejlődik. Egy palántán azonban nemcsak egy álcza tartózkodik. Vannak esetek, hogy julius hó végén két egymás mellett lévő czukorrépán 34 db. álczát és bábot is találni. A hol e rovar ilyen alákban mutatkozik, ott a kártétel nyilvánvaló és nem csoda, ha az ilyen növény teljesen fejletlen, apró és sárga levelű marad. Annak a répának a súlya., melynek karógyökerén ezek az álczák, élősködnek, julius végén 3'5 grammtól 13 vagy több gramm között váltakozhatik, akkor, a mikor a középszerű fejlődésü répa gyökere 200-tól 250 gramm, a teljesen ép és kifogástalané pedig 430 és 690 gramm is lehet. E számok világos jelei efcen álcza jelentékeny kártételeinek. Augusztus közepe táján már csak elvétve akad egy álcza, akkor már javában folyik a bábozódás, sőt a korábbi bábok már barnulni is kezdenek és szeptember vége táján, vagy egyátalán répaszedéskor már teljesen kifejlődött (rendesen kiszineződött) bogarakat is lehet látni, a melyek a telet a földben húzzák ki, hogy tavaszszal a kártevéshez ismét hozzá fogjanak. E rendkívül kártékony bogár irtásának eddig csak az a módja van elterjedve, hogy a mint az tavaszszal a répaföldeken mutatkozni kezd, kézzel összeszedik. A szedéshez legjobb fiatal munkaerőt, gyermekeket alkalmazni, mert egyrészt olcsóbbak, másrészt pedig nem unják meg oly hamar a sok hajlongással járó munkát. Maga a szedés igen egyszerű, a szedő a gyűjtött bogarakat övéhöz kötött, nem nagyon széles szájú üvegbe dobja, a melyben tiszta, vagy kis benzines viz van. Ez a szedés azonban még az olcsó munkaerő alkalmazása mellett is holdankint 30—50 krtól üezdődőleg nem rikán 3—4 frtba kerül, a mi pl. .100 holdas répatáblánál 300—400 frtnak felel meg. A szedés megkönnyítésére emberi munkaerő helyett egyes helyeken használják a pulykát is. A pulykának a kihajtás előtt otthon, egy kis szemes eleséget és elegendő friss vizet kell adni. Az előbb meghengerezett répatáblára
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hö 21. kihajtott pulykákat a répasorok hiányában lassan kell terelni, hogy a bogarákat felszedhessék. E munkába a pulyka egy-két nap alatt teljesen beletörődik, s később a felvigyázat semmi fáradsággal nem jár. A pulykával való szedetés addig tart, amig csak a bogarak mutatkoznak s a veszély még nem mult el. A bogaraknak ez az irtása lassú és költséges. Helyette ujabb időben a mérges anyagokkal való permetezés kerül alkalmazásba olyan módon és kis mértékben, hogy attól a bogarak elpusztulnak anélkül, hogy ezzel akár emberi, akár állati élet veszélyeztetnék. Ilyen mérges anyagok a következők: Az első az arzénméreg. Ez kétféle alkalmazásban kerül a használatba, vagy ugy, mint az amerikaiak használják, vagy mint azt legújabban Gailott teszi. Mind a két esetben az arz'énsavas réz használandó, a melyet rovarirtási czélokra a droguistak és gyógyszerészek csak hatósági (szolgabírói, községi előljárósági) engedélyre adnak ki. Első esetben e mérges anyagból 100 liter vizre csak 50 gramm arzénsavas rezet használunk, a melyet — minthogy a tiszta vízben nem oldódik — elébb vagy egy fél kg. rosszabb minősü (rozs) liszttel szárazon összekeverünk, s aztán kis szitán át, a csomósodás kikerülése végett, vízbe bélemosunk. E hozzáadott lisztnek hivatása az is, hogy a kipermetezett mérreg jobban hozzátapadjon a megvédendő növényhez. Ilyen módon tehát ezen anyagból csak emulziót kapunk, amelyet használatkor mindig fel kell kavarni. Ezzel' az igy előállított anyaggal be kell permetezni, az ismert peronoszpóra permetező segélyével a megvédendő répát. Ha a répa kikelt és szép az idő, a permetezéshez azonnal hozzá keli fogni, s a répa fejlődéséhez képest meg kell azt a bogárjárás tartama alatt kétszer, néha háromszor is permetezni, kivált ha közbe jön az eső is, amely a mérget a répáról lemossa. Gailott eljárása bonyodalmasabb. és csak nagyobb gazdaságokban kerül alkalmazásba. E szer előállításához először három anyaoldatot készítünk. a) Arzénsavoldat. 10 (tíz) liter vizet felforralunk, ahhoz egy (1) gr. arzénsavas rezet és egy (1) gr. közönséges szódát (nátrium carbonat) adunk. Ezt körülbelül egy óráig kell forrásban tartani, míg az összes anyag felbomlik. Minthogy ez az oldat igen mérges, tanácsos lesz annak szinét egy kis anilin festék hozzáadásával feltűnő színűvé festetni, és a munkásokat felhívni, hogy erre a veszélyes oldatra különösen vigyázzanak. Ezt az anyagot használatig legtanácsosabb agyag- vagy kőedényben tartani. b) Eékgáliczos oldat. 60 (hatvan) liter meleg vizhez 10 (tíz) kg. rézgáliczot (kék követ, kék gáliczot) adunk; ezt az oldatot fakádban lehet eltartani. c) Meszes oldat. 20 (husz) kg. jól megsűrűsödött oltott mészhez, melyet előbb sürü szitán áteresztünk 40 (negyven) kg. melászt adunk s azt összekeverve felszaporitjuk az egészet egy hektoliternyire. Ezt a három anyagot már előzetesen elkészítjük, bár jobb, ha az utóbbi (c) alattit) csak közvetetlenül a használat előtt állítjuk elő és belőlük a permetezéshez szükséges oldatot következő módon készítjük: 90 (kilenczven) liter tiszta vizhez hozzáadunk, folytonos kavarás közben először, a kékgáliczos oldatból (tehát a fentiek közül 5-ből 6 (hat) litert, azután 1 (egy) litert az arzénsavas oldatból (az a-ból) és legutoljára 5 (öt) litert a meszes oldatból (a c-ből). így kapunk körülbelül egy hektoliter permetezéshez való kész oldatot, amelynek szine most kékes zöld. Ezzel épp ugy kell bepermetezni a megvédendő répát, mint az előbbi esetben. Hogy ezekből az anyagokból mennyit kell készíteni, zsinórmértékül szolgáljon az, hogy
571 egy magyar hold répa bepermetezéséhez körülbelül 80—100 liter folyadék kell, aszerint, hogy milyen a permetező és milyen ügyes az azt kezelő munkás. A másik ez idő szerint ajánlott méreg a chlorbarivm (báriumchlorid), melyét e bogarak ellen első izben Moravek János urad. intéző hozott javaslatba. Eljárása az, hogy amikor a répa kikelt, eleinte csak a tábla széleit és pedig 2°/o-os chlorbarium-oldattal bepermetezzük s ha a bogarak már a táblák közepén is mutatkoznak, akkor bepermétezendők ezek is. Az oldat készítése egyszerű, amennyiben a chlorbarium a vízben könnyen oldódik s a permetezés is ugy történik, mint más anyagokkal, de mindig csak száraz időben. Egy magyar holdra ebből az anyagból körülbelül 100—120 liter szükséges. Ha szükségessé válnék még egy másodszori permetezés, ezt akkor már 3°/o-os oldpttal lehet tenni. A chiorbariummal fentebb közölt arányban bepermetezett répa nem veszélyes sem a vadállományra, sem a háziállatokra. Egyetlen rossz oldala, hogy a zsenge . répapalánta levelének hegyét egy keveset megtámadja. Ez a bántalom azonban csekély, mert a növény azt csakhamar kiheveri. Minthogy ezek az utóbb ajánlott anyagok (arzénsav és chlorbarium) a répának való megóvására Magyarországban csak most kerülnek nagyobb gyakorlati alkalmazásba, igen kívánatos, hogy a gazdák az ezekkel az anyagokkal elért eredményről, valamint az alkalmazás módjáról a m. kir. áll. Rovartani Állomást (Budapest, V. ker. Nádor-utcza 28.) értesítsék.
LEVÉLSZEKRÉNY. Feleletek. Borok lefejtése. (Felelet a 204. sz. kérdésre). Régi, elavult és komoly érvekkel nem támogatható nézet az, hogy az ily bort nem szabad seprőjéről lefejteni. Ha a bornak mind azokra a tisztátalan anyagokra szüksége lenne, a melyek a seprőt alkotják, bizonyára, nem választaná magából ki. Eltekintve minden más anyagtól, mely a seprőben feltalálható, csak a számos leüllepedett erjedési gombákra kívánok reá mutatni, a melyek, a mint az idő felmelegszik, a megtisztult bort újra hasznossá teszik, a megszűnt erjedést ismét megindítják és végkövetkezményeiben a bort megrontják. Tessék csak az eddig elmulasztott fejlesztést mentől előbb eszközölni, a bort rendessen töltögetni, akkor azután. nem fog sem nyúlóssá, sem pedig virágossá válni vagy megeczetesedni. Különben pedig mindén 1 jobb borkezelési munkában bő feleletet találhat a felvetett kérdésre. A. D. A katonaság részére eladásra szánt csikók bejelentése. [Felelet a 205. sz. kérdésre.) A gazdaságukban felállított katonai czélokra eladni szándékolt 25 drb 3—4 éves csikó mikénti bejelentésére nézve a iövetkezőkről értesítjük : A hadsereg általában véve leginkább 5 éves csikókat vásárol. Vesz azonban tavaszszal 4 éveseket és őszszel 4Va éveseket is, de csak korlátoltabb számban. 3 éves csikók is vétetnek a pótló felnevelő telepek részére, de csak kiválóbb, jó származású példányok, amelyektől bízvást remélhetni, hogy a teljes kor eléréséig okvetlenül befognak válni. A bejelentés a csikók egyenkénti felsorolása, koruk, szinük, magasságuk és származá- suk kitüntetése mellett a cs. és kir. pótlóavatóbizottsághoz (Remonten Assent Kommission) Budapestre vagy Szegedre küldendő, mely alkalommal értesítést kérhetni aziránt, vájjon a bizottság kijön-e a csikókat megtekinteni, vagy pedig melyik, a tulajdonos lakhelyéhez legközelebb eső helyiségben és mikor kívánja azokat elővezettetni. K. M.
KÖZTELEK,
572 Malaczbevásárlási források. (Felélet a 206. számú kérdésre.) A sértésvész pusztításai folytán eladó malaczokhoz nagyobb számban hozzájutni n e m könnyű. Kérdezősködjék mégis yorkshireiek után Széchenyi Ferencz gróf u r a d a l m á b a n Tarnóczán (Somogymegye), a m. kir. földmivesiskolánál Szt-Imrén (posta Kadarkút), a saárvári uradalomban (Saárvár), a főherczeglaki uradalomban, (Főherezeglak, Baranyamegye), berkshiriek u t á n : gazdasági tanintézet Kassa; gazdasági akadémia M.-Óvár; Schönborn B, Ervin gróf uradalma, Munkács; mangalicza után főherczegi uradalom, Kis-Jenő; m é n e s uradalmi igazgatóság Mezőhegyes; Sulkowszky herczeg u r a d a l m á b a n Pankotán stb. stb., továbbá a békés-gyulai, nagyváradi, debreczeni, aradi vásárokon. Bővebben is utána nézhet ezeknek „A sertéstenyésztés alapvonalai" czimü populáris könyvecskében s esetíeg apró hirdetés u t j á n tudakozódhatik a szaklapokban. A
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Meghívó. — Meghívó. — Meghívó. — XIV. tenyészáüatvásár. — Tavaszi luxuslóvásárok. . 587 Dohánykisérleti állomás. — 567 Állategészségügy. A keleti marhavészről. Dr. Rátz István. 569 Gazdasági növénytan. A talajnedvesség befolyása a növények fejlődéGrazdasági állattan. Útmutatás a répabogarak (Cleonus punctiventris Germ. és Cleonus sulcirostris L.) irtására 570 Levélszekrény. _ Vegyesek. Hazai lótenyésztésünk és lóértékesitésünk emelése érdekében. — A ezukorprémium törlése. — Mezőgazdasági kiállítás Hamburgban. — Borkóstoló S.-A.-Ujhelven. — Szőlő- és borgazdasági tanfolyamok" néptanítók számára. — A „Magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete. Kereskedelem, tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) gladott élelmiezikkek árairól. — Allatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Béesi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár. -
571 572
572 573
1897. ÁPRILIS
HO
21.
Boda Sándor Kajtor, Wolf testvérek Várpalota, Edelstein Ármin Czinkota, pinzgauit Karsay Vilmos P a - í e l e k , inthalit Beír Henrik Gyöngyös, Boda Sándor Kajtor, etschthalit Maár Zoltán Alattyán, bonyhádit Nagyváradi káptalan, juhokat báró Drasche Bichard Tolna, sertéseket Graefl Jenő Poroszló és Nagyváradi káptalan. Gépeket jelentettek b e : Sebe--- és BecJc, Drössler Károly és Graepel Hugó budapesti gépgyárosok. A s z a r v a s m a r h a és juhokra szóló szállítási igazolványokat az összes, bejelentőknek: megküldötte m á r a rendező-bizottság s a sertésekre szóló igazolványok a miniszter engedélyével együtt a legközelebbi napokban fognak szétküldetni. Habár a bejelentési határidő 20-án m á r lejárt, ennek daczára a bizottság még e hó 28-áig elfogad bejelentéseket. A ezukorprémium törlése. Az osztrák és a magyar ezukorfinomitógyárak azt az alkalmat, hogy a tervbe vett amerikai v á m e m e lés a ezukor vámját is emelni fogja, fölhasználják arra, hogy a ezukorprémium újólagos emelését kérjék. A répaezukor-iparosok központi szövetkezete beadványt intézett az osztrák pénzügyminiszterhek. A fölírat kijelenti, hogy az amerikai Dingley-bill ellen n e m lehet ; az európai államok együttes akcziójára számítani. Ezért aztán a ezukorgyárosok abban a véle-ményben vannak, hogy üdvös volna, ha az állam a ezukorprémium korlátozását egyáltalán megszüntetné. Eziránt novelláris intézkedést kérnek, mely természetesen a magyar kormánynyal egyetértőleg volna keresztülviendő. Tudvalevőleg a mult évben emelték föl a prémium kontingenst 5 millióról 9 millióra. Most pedig azt kívánják, hogy a . prémiumok főösszegét egyáltalán ne korlátozzák. Különös kívánság, tudva azt, hogy a Dingley-bill a ezukorprémiumos országokra vámpótlékot vet ki. Ez azt jelenti, hogy a czukorkiviteli prémium az északamerikai viszonylatban teljesen hatástalanná válik. Ily körülmények között a mi ezukorfinomitó gyáraink mozgalmánál több jelentősége van annak a véleménynek, hogy a kiviteli prémiumokat nemzetközileg szüntessük meg. Ez a terv Monarkiánk Franczia- és Németország részéről a prémium értekezletet m á r a tél folyam á n foglalkoztatta. Most a Dingley-bill időszerűvé teszi, hogy ez az értekezlet tovább folytassa eredmény nélkül félbeszakadt tárgyalásait, és a mint a hírlapok irják, a hangulat immár eléggé megérett arra, hogy az értekezlettől sikeres megállapodásokat lehessen várni.
Mezőgazdasági kiállítás Hamburgban. Mint már hírt adtunk róla, a német mezőgazdasági társaság f. évi junius hó 17-től 21-ig tartó Hazai lótenyésztésünk és lóértékesité- időközben, H a m b u r g b a n általános mezőgazdasünk emelése érdekében a földmivelésügyi sági vándorkiállítást rendez. A kiállítás h á r o m miniszter m á j u s hó folyamán nagyszabású osztályra tagozódik, u. m. 1. állatok, 2. gépek ankétet tart. Az ankétre a gazdasági egyesüle- és eszközök, 3. segédanyagok kiállítása. E kiállíteden kivül a lótenyészbizottmányi elnökök,. s tások nagy méreteit eleve is illusztrálja az a az ismertebb tenyésztők lesznek hivatalosak. körülmény, hogy az állatkiállitáson 60,000 Hogy a gazdaközönség véleménye és kívánalmai márka, a segédanyagok kiállításán pedig 27,000 preczizirozott f o r m á b a n hozassanak a minisz- márka jutalomdijat fognak kiosztani. A német ter tudomására, az OMGE. elhatározta, hogy mezőgazdasági társaság erre a kiállításra vonataz ankétet megelőzőleg egy szakosztályi ülésen kozólag egy részletes prospektust adott ki, részletesen megvitatja a kérdést. Ebből a hatá- melyet az Országos Magyar. Gazdasági Egyesürozatból folyólag a lótenyésztési szakosztály let is (Budapest, IX. Üllői-ut, Köztelek.) érdekdíjmentesen rendelkezésére f. h ó ; 2 6 - á n d. u. 4 órakor a Köztelek nagy- lődő tagjainak termében ülést tart, a melyre a lapunk, mellék- bocsát. letén közölt előadói javaslat fog benyujtatni Borkostoló S.-A.-IIjhelyen. A zemplénez fogja alapját képezni a tanácskozrnánynak. vármegyei gazdasági egyesület a f. év m á j u s Nagyon kívánatos, hogy a szakosztályi ülésen, hó 15-én S. - A.-Uj helyen a Tokaj-Hegyalja boraz érdekeltek minél számosabban résztvegye- termelőinek boraiból borkóstolót rendez, amelynek különösen a lótenyészbizottmányi elnökök nek czélja az, hogy ugy a hazai, valamint a sorából, a kik külön ülésre szóló meghívóval külföldi bornagykereskedők a s a j á t észleléseik is felkérettek az ülésen való résztvételre, de alapján meggyőződést szerezzenek arról, hogy kívánatos a többi érdekeltség résztvétele is, a Tokaj-Hegyaljának a filloxera pusztítás u t á n hogy a szőnyegen forgó kérdés minél több ú j o n n a n telepitett szőlői az utolsó négy év Oldalról megvitattassék. alatt milyen minőségű bort termettek, egyúttal bizonyságot nyerjenek arról, hogy a TokajX I Y . tenyészállatvásárra a „Köztelek" Hegyalján a régi, hírneves borok teljes és 30. és 31-ik s z á m á b a n közölt bejelentéseken kivül e hó 20-ikáig még a következők jelen- meghamisitatlan valójukban még mindig vantettek be állatokat és p e d i g : magyar fajtát nak a bortermelők pinczéiben. Ezen borkóstolóra a krakkói, lembergi, boroszlói és pozeni Oraefl Jenő Poroszló, szimmenthali marhákat 574
3 2 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ipar-, illetve kereskedelmi kamarák u t j á n névszerint meghívta az egyesület a külföldi bornagykereskedőket. Hazai kereskedelmi kamaráink u t j á n pedig a mi borkereskedőinket hívta meg. Mindazokat pedig, akik netán meghívót erre az alkalomra a borkereskedők közül tévedésből n e m k a p t a k : a sajtó u t j á n hívja meg a gazdasági egyesület. A borkóstolót megelőző napon, m á j u s 14-én 5 tagu jury fogja a beérkezett bormintákat osztályozni. Szőlő- és borgazdasági tanfolyamok nép tanitók számára. A földmivelésügyi miniszter a szőlőmivelés szempontjából kiváló fontossággal biró községekben működő néptanítók részére 4 hétre terjedő szőlő- és borgazdasági tanfolyamokat rendeztet a következő helyeken : Pozsony B.-Gyarmat, Vácz, Eger, Tarczal, Beregszász, Erdiószeg, Ménes, Nagy-Enyed, Sopron, Tapoleza, Pécs, Szegzárd Veszprém. A tanfolyam czélja az, hogy az azon résztvevő néptanítók a szőloés borgazdaság terén különös tekintettel a elpusztult szőlők felújítására, elmeletileg ós gyakorlatilag kiképeztessenek oly czélból, hogy e szakmában a népiskolákban s a gazdasági ismétlő iskolákban a tanulóknak kellő oktatást nyújthassanak, s általában az illető községben a szőlő- és borgazdasági ismeretek terjesztése s a szőlőfelujitás előmozdítása érdekében hathatósan közreműködjenek. A tanfolyamokra elsősorb a n olyan néptanítók fognak felvétetni, a kik — tekintet nélkül arra, vájjon állami községi vagy felekezeti iskoláknál vannak-e alkalmazva — oly községben működnek, a hol a filloxera a szőlőket már elpusztította vagv nagy mértékb e n pusztítja, s a hol a lakosság első sorban a szőlőmivelésre, illetőleg az elpusztult szőlők felújítására van utalva. A tanfolyam négy hétre terjed, s két részletben tartatik meg, u. m. a) m á j u s hó 204Ó1 junius hó 2-ig, b) október hó 11—24-ig. A taníolyamon mind a két időszakban, tehát az 4 héten át ugyanazok a tanitók vesznek részt, a kik útiköltségeik s a lakás és élelmezési költségek fedezésére az egész 4 heti tanfolyam t a r t a m á r a egyenként 60 frt átalányt kapnak. Azoknak a néptanítóknak, a kik . ezeken a tanfolyamokon résztvenni óhajtanák, 50 kros bélyeggel ellátott kérvényeiket f. é. április hó 30-ig kell az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelőkhöz kéli benyújtani. A „Magyar gazdatisztek és erdőtisz<ek országos egyesülete" m á j u s hó 2-án reggel 8 órakor t a r t j a közgyűlését, melynek tárgysoroz a t a : Elnöki megnyitó. Évi jelentés. 1896. évi zárszámadás és vagyonkimutatás. 1897. évi költségelőirányzat. Az országos gazdaszövetségbe való belépés kimondása. Választások. Indítványok, melyek a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal Írásban adatak be. A közgyűlés elé terjesztendő számodások szerint az egyesület bevétele volt 1896. évben 11,097 frt 40 kr> kiadás 9353 frt 51 kr, melyből tőkésítésre fordíttatott 2447 frt 94 kr, egyesületi tagok segélyezésére 845 frt, a mezőgazdasággal és e r d é szettel foglalkozók nyugdíjintézetének költségeire 2373 frt 2 kr. Pénztári maradvány 1743 frt 89 kr, mely a jövő évre átvitetik. Az egyesület vagyoni állapota 26,860 frt 74 kr, mely takarékpénztárban őriztetik. A közgyűlés alkalmából ugy mint az előző években, idén is kirándulást rendeznek és pedig m á j u s hó 3-án a .fővároshoz közel fekvő, főméltóságu Metternich Sándor herczegné mintaszerűen kezelt biai uradalmába. Ezt megelőzőleg m á j u s hó 2 - á n d. u. 4 órakor a közp. vásárcsarnok megtekintését tervezik. A f o g y a s z t á s i adó alá eső szesznek a magyar korona országainak területén 1897. év márczius havi t e r m e l é s e : Hivatalos megállapítások eredménye szerint termeltetett 96,206 hl. alkohol. Szabadraktárra nyilvánított szeszfinomitókba és szesz szabadraktárakba fogyasztási adóval terhelten beszállittatott a birodalmi tanácsban képviselt királyságokból és országokból kisebbik adótétel mellett 966, nagyobbik adótétel mellett 1026, összesen. 1992 hl. alkohol. Szeszfőzdékből szabadraktárrá nyilvánított
3 2 . SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYAM.
szeszfinomitókból és szesz szabadraktárakból - tih-ftafnti a fogyasztási adó lefizetése mellett, kisebbik adótétei mellett 66,693 hl. alkohol: a birodalmi t a n á c s b a n képviselt királyságok és országok területén fekvő vállalatokba kisebbik adótétel mellett 2915, nagyobbik adótétel mellett 383, összesen 3298 hl. alkohol; a vámvonalon át való kivitelre nagyobbik adótétel mellett 2048 hl. alkohol; m á s n e m ű adómentes felhasználásra (szeszfőzdékből és szeszfinomitókból) kisebbik adótétel mellett 258, nagyobbik adótétel mellett 6340, összesen 6598 hektoliter alkohol. Lódijazás a Hortobágyon. A debreczeni gazdásági egyesület az idén két lódijazást rendez. Az egyik m á j u s 23-án lesz. Á kizárólag kisgazdák lovai díjazására 300 forint van előL irányozva, melyet a földmivelésügyi miniszter bocsátott az egyesület rendelkezésére. A másik lódijazás nagyobb dijak kiosztása mellett őszszel lesz, ügető-versenynyel, lukszus-lö és fogat bemutatással egybekötve. A petroleumvám felemelése ellen. Megírtuk már. hogy a magyar petróleumfinomítók küldöttségileg kérték a pénzügyi minisztert, hogy a petróleum vámjának Ausztria részéről tervezett felemelésébe ne m é n j e n bele, mert ezzel n e m csak a magyar petroleumfinomitó ipart s ú j t a n á érzékenyen, h a n e m a petróleum árát mesterségesen felemelné. Most hasonló hangokat hallunk osztrák részről is, mert ugy látszik^ maguk az Ausztriai, petroleumgyárosok sem b a r á t j a i a n n a k az eszmének, hogy a petróleumvám felemelése révén Galicziának petroleummonopoliumot a d j a n a k a kezébe. Kétségtelennek tartják, hogy a vámfelemelés esetén Galicziai fel fogja használni előnyős helyzetét s a petróleum árát ugy f e l - f o g j a emelni, amint neki tetszik. A tervezett védvámpolitika tehát Galiczia érdekében a közönség érdekének háttérbe tolását jelenteni. Közgazdasági Ismeretek Tára czim alatt nagyszabású mü kiadásával készül hazai tudományos irodalmunkat gazdagítani a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság. A Közgazdasági Ismeretek Tára fel fogja ölelni a közgazdaságtan, az államgazdaságtan és statisztika anyagán kivül a gazdaságtörténetet, valamint a gazdaság- és szoczialpolitikát. is, s ekként valóságos tárháza lesz az emiitett tudományágakba belevágó összes ismereteknek, számbevételével az elméletnek, a történeti fejlődésnek, az illető , intézmények alapjául szolgáló jogi és közigazgatási rendszernek, sőt a bibliographiának is. E mellett a m u n k a első sorban nemzeti jellegű lesz, mert a magyar anyagot egész teljességében fogja tartalmazni, bár megfelelő helyen mindenkor figyelemmel leend a külföldi viszonyokra és intézményekre. A Közgazdasági Ismeretek T á r á b a n ennélfogva az elméleten kivül a magyar közgazdaság egésze, múltja és jelene hasonló alapos feldolgozásban fog részesülni, mint Németország, Francziaország és Anglia közgazdasága az emiitett müvekben. A tervezett irodalmi vállalat szerkesztő: dr. Halász Sándor és dr. Mandelló Gyula közgazdasági irók, a kiket a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottsága és a Magyar Közgazdasági Társaság támogatnak vállalkozásukban, továbbá azon illustris szakférfiak egész serege, kik közreműködésüket már megígérték. A m u n k á b a n alig lesz tárgy, melyet ne elsőrendű szakíró tollából venne az olvasó. A Közgazdasági Ismeretek Tára 3 vaskos kötetben 150 ív terjedelemben fog megjelenni, az első kötet még ez évben kerül a könyvpiaczra, s tán m á r a jövő évvel a nagyszabású mü teljesen be lesz fejezve. Lovak kedvezményes vasúti szállitasa Nagy-Goriezárót, Gormons, Görz, Ronchei, Rubic Savogna és Sagradö isztriai állomásokra teljes kocsirakományokban szállítandó lóküldemények után a a. kir. déli vaspályatársaság az igénybe vett kocsi rakterületének négyzetméterjeként 7 korona ÍZ3 fillér egységtételen alapuló viteldijkedvezményt engedélyezte,
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS
Hö
21.
Az üj franczia bortörvény. A franczia képviselőház a napokban tárgyalta a szenátus által hozzá visszaküldött és némileg módosított uj f r a n c z i a bortörvényjavaslatot s á szenátus által tett módosításokkal együtt az emiitett törvényt , véglegesen elfogadta. Az u j törvény, ; mely folyó évi augusztus hó 15-én lép életbe, • a következő intézkedéseket tartalmazza • Az i p a r : szerülag előállított mazsolabörok vagy más mesterséges borok készítésére és forgalomba hozására nézve — a pezsgő, likőrbor és a törkölybor kivételével — nem a bor, hanem a szesz megadóztatására vonatkozó szabályok alkalmazandók az illető italok szesztartalmának megfelelőleg. A borgyártásra szánt mazsolaszőlő csak oly.adóbárcza kíséretében jöhet forgalomba, a mely az illető mazsolaszőlőből előállítható bormennyiség szesztartalmának (100 kg. mazsolaszőlő után 30 liter alkoholt számítva) megfelelő fogyasztási adó megfizetését, a házi szükséglet czéljaira készített mazsolaborhoz felhasznált mazsola után pedig 100 kg.-ként 6 frank forgalmi adó megfizetését biztosítja. A törkölybort csak a saját házi szükséglet czéljaira szabad készíteni, ellenben törkölybort eladás czéljából készíteni vagy forgalomba hozni tilos. Következésképpen a borkereskedőknek és borkimérőknek tiltva van üzleti helyiségeikben törkölybort tartani. Gazdasági előadás Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület az érsekújvári nagy lóvásár első n a p j á n m á j u s hó 2-án d. e. 11 órakor Érsekujvárott a városháza nagy termében gazdasági szakelőadást rendez. Előadást tart Monostori Károly állatorvosi akadémiai t a n á r a lótenyésztés helyes irányáról s a lóértékesités czélszerü módjairól. Ezen érdekes előadásra ez uton hivja meg a gazdaközönséget a nyitramegyei gazdasági egyesület. Meddig f e n y e g e t az Amerikai verseny? Dr. Conrad, ismert német egyetemi t a n á r és nemzetgazda személyes tapasztalatok alapján hosszabb értekezésben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy vájjon az amerikai búzatermelés jövőre is veszedelmét fogja-e képezni a német m e z ő g a z d a s á g n a k ? Conrad t a n á r a r r a a következtetésre jut, hogyha a gabonaárak állandóan alacsony Színvonalon maradnak, Amerika versenye alább fog hagyni. Tényleg a búzával bevetett terület 1889. óta egyre kisebbedik. A kivitel ugyan még mindig jelentékeny, de h a az árak n e m emelkednek, a mivelés alá veendő terület folyton kisebbedni fog, holott másrészről a fogyasztási szükséglet növekedése is apasztani fogja Amerika versenyét a nemzetközi buzapiaczon. Conrad megczáfolja egyúttal azt a balvéleményt, hogy Amerikában még sok a mivelés alá vehető terület. Ami terület még nincsen okkupálva, az n e m termő föld és ennek mivelése n e m rentábilis. Conrad t a n á r tehát Amerikai óriási versenyképességének n e m igér hosszú életet legalább a gabona produkczió terén, á m ha az ő versenyképességének hanyatlása az utolsó évek depresszív árviszonyait feltételezi, ugy bizonyos, hogy az ellenfél meggyengülése ránk nézve későn következik be, mert erre az időre mi m á r olyan gazdasági csődbe juthatunk, amelyből talán a 12 frtos buza árak sem gyógyihatnak ki. Felhívjuk
573
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és Wakl budapesti terménybizományi czég jelentésé.) .. Budapest. Ifié?., április 17. Az időjárás kezdetben' borús és hűvös volt, később az égboltozat a hőmérséklet tetemes emelkedése mellett kiderült és csnpán a hét vége feíé volt gyenge mérvű csapadék és hűvösebb idő.,A vetések fejlődése továbbra is kielégítő. A vizállás alig váltózott. A külföldi piaezok üzletmenetét illetőleg, Amerikában a mult heti lanyhaság után szilárdabb irányzat állaudosult; a fogyasztás jobb vételkedvet tariusitott, a kiviteli, kereslet is megélénkült és minthogy a vetések állása a washingtoni statisztikai hivatal szerint a mult évhez képest kedvezőtlenebb es politikai hírek is fedezési vételekre ösztönöztek — szilárd hangulat mellett á mult heti árveszteség ismét helyre volt hozható. A szárazföldi piaezokra az amerikai jelentések nem gyakoroltak hatást és Angliában árak sh. csökkentek, míg később változatlanok maradtak. Németországban az üzlet a legszűkebb körben mozog jelentéktelen árváltozások mellett, ami a franczia piaezokra is áll. A többi cZontinentális piaezokon a vevők szintén tartózkodóak és a hangulat csendes. Nálunk a helyzet a mult héthez képest nem javult Átmenetileg buza iránt jobb kereslet mutatknzott ugyan, ez azonban gyorsan szűnt meg és ugy kenyérmagvak, mint takarmányezikkek is — egyenlegként kisebb-nagyobb árveszteséget tüntetnek fel. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük: Buza szilárd hangulat mellett indultak. A malmok — valószinüleg jobb lisztkereslet folytán — élénkebb vételkedvet tanúsítottak, és minthogy készárutulajdonosok az emelkedő határidőpiacz behatása alatt követeléseiket 7J/2—10 kr felemelték azok meg is adattak. A visszaesés azonban gyorsan következett be. A kínálat sürgetős alakot öltött és miután az árfolyamok nagyobb eladások folytán újból csökkenőek lettek — a kereslet pedig megszűnt az elért árjavnlás teljesen veszendőbe ment. A hét vége felé újból kellemes irányzat mellett zárul az üzlet és az összforgalmat 100,000 mm. teszszük. A hetihozatalok 130,000 mm rúgnak. maradt. . tózkodó e „. .„. legszűkebb keretben maradt. Az árak kb. 5—10 krral csökkentek és ltudii|"-»t liH-f-Uú^ában 5.90—6.— frt, helyben 6.05 frt volt elérhető. Gyengébb minőségek el vannak hanyagolva. Árpa takarmány és hántolási czélokra szintén csak nyomott árak mellett volt értékesitüetö. Gyárosok alig vásároltak és hizlalók a forgalomban volt kisebb tételekért minőség szerint 4.20—4.50 frtot fizettek helyben, illetve Kőbányán átvéve. Zab 5—10 krral olcsóbb. A kinálat tartósan jó, a kereslet azonban mérsékelt és gyengébb minőségek alig értékesíthetők. Prima zab csak ritkábban érkezik és ez ártartó. Szín és tisztaság szerint 5.40—6.15 írt érhető el ab Budapest. Tengeri gyengén van forgalomban és Budapest távolságában átvéve 3*40 frtot helyben fizettek. Néhány tétel bár egészséges, de nem szállithatóképesi tengert 3-40 frt kelt el helyben átvéve. Olajmagvak: káposztarépeze — készáruban úgymint a többi olajmagvak változatlanok, forgalom azonban nem volt. Káposztarepcze 1897. aug.-szeptemberre szórványosan köttetett és 10.30—10.55 forint között jegyzett. Hüvelyesek: Babban teljes tétlenség uralkodik. Névlegesen uj bab: gyöngyösi és félegyházai trieurt aprószemü 7.40 frt, nagy 6.50 frton, déli vasút és dunamenti, áru 6.50 frton, barna dunamenti állomásokon 5-75 frton jegyez. Bükköny 5. 5.25 forint. Muhar 5.50 frt, Kendermag változatlan 6.50 frton , jegyez. Lenmag 8.50—8.75 forint, Köles tovább lanyha 4.50—5.— frton jegyez. Napi jelentés 1897. április 20. Készbuza ma jól volt kínálva, magas külföld és politikája a malmok jobb vételkedvet mutattak, ennélfogva az irány megszilárdult, elkelt kb. 55,000 rom. 20 krig magasabb árak mellett.
a t. ez. figyelmét
HELLER M, S TÁRSA, BUDAPEST, t V.far.,ErzséM-tér 13.
i. 80 kg.
8-15
„ . „ „ ,
frt 3 hóra
8 05 8-05V2 • „ 7.95 7-90 8-121/2 „ 7'957-921/2 I
8
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 21.
3 hóra » 8-05 Makói: „ 8-20 '80 „ „ 8'25 „ Dunavidéki: 600 , , 7-551/2. , Bácskai: 700 „ 75 700 „ 76 „ . 7-80 200 „ .78 „ " » 7.90 „ 2500 , 78 » Bánáti : 2900 „ „ 7-721/2 . B ecskereki: 3250 „ » 7-721/2 , Marosi: 1800 „ 80 » „ 8-20 79 „' „ 8-20 „ Erdélyi: 2000 , 76 „ „ 7-85 F.-Tiszai: 150 , 80 „ ,, 7-10 „ 100 „ 80 „ „ 7-071/2 „ 79 „ „ 7-07V? „ 1900 „ • 79 „ Baktáráru: 2500 „, 75 „ » 6-70 Szerbiai : 200Ö . 4600 „ 76 ' „ Készrozs szintén szilárdabbá lett, néhány téte 6-6-10 Pest paritással adatott el. Árpa csekély forgalmú maradt, az árak tartottakTengertben néhány vagon valamivel kedvezőbb árak mellett adattak el. " Zab szilárdabb. Határidők magasabb Newyork és háborús hirek folytán szilárdan indultak és vagyobb változások után szilárdan zárulnak. Következő kötések történtek.' Déli zárlat. Köttetett. 7-80—81 Tavaszi buza . . 7-79--7-75—7-80— Máj .-j un. buza . ,. 7-56--7-59—7-57—7-59 7'60—62 7-09—10 Őszi buza . . . 7-10--7-02—7'09— 3'53—54 Uj tengeri . . ,.. 3-46--3-43-3-52— 3-67—68 Jul.-aug. tengeri . 3'61--3-58—3-67— 6-24—25 . 6-20-- 6 - 2 4 — • 5-80—90 Öszi rozs . . . 5855'63—65 Tavaszi zab . . 5-30—40 10-60—70 Uj repezej . . . 10-70J 500 „ 6000 . „
Heremagvak
79
plombozása.*)
A budapesti m. kir. fiUanii vet5mag-ms«iü» áfíomás az 1896/97. . idényben f. évi április hó, 16-ig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő mennyiségi! vetőmagvakat plombozta: Luczerna Lóhere Összesen m é t e r m á z s a Mauthner Ödön,') Budapest 1990 2244 4234 Haldek Ignácz,2) Budapest... 945 1145 2090 Magy. mezőgazd. szöv. Bpest 427 741 1168 Frommer A. H. utóda Bpest 519 563 1087 Klein Vilmos Szatmár 77 846 923 Deutsch Gyula, Budapest ... 383 307 .690 Beimel és fia 3Budapest ... 176 281 457 Kramer Lipót ) Budapest. 179 145 324 Gr. Teleki Arvéd,4) Drassó 129 162 291 Boross és Szalai liudapest... 73 100 173 Lederer testvérek, Csóka ... 59 100 159 Funkelstein József. Arad ... 37 99 136 Szávoszt Emil Budapest ... 92 36 128 Nöthüng Vilmos Budapest... — 63 63 Kukk Tóbiás Budapest 59 — 59 Weinberger J., Budapest ... — 24 24 Kobn Vilmos, Budapest ... 5 10 15 Radváner I. L. Budapest ... 13 — 13 Bóthfeld Emil, Budapest ... 13 — 13 Hoffmann József, liudapest.. — 10 10 5171 6881 12052 Összesen... i) 2 q komócsin.
. *) Amerikai luc?ernát, mint az ország mezőgazdaságára káros árut a vetőmag-vizsgáló állomás nem plomboz: A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Budapest, 1897. április 17-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, II oszt. 44—50, III. oszt. 36—44, eleje I. oszt. 46—48, II. oszt. 38—44, III. oszt. 32—36, borjúhús hátulja I. oszt 54—56, Il.oszt. 45—50, eleje I. oszt. 40—50, II. oszt. 30—40, birkahús hátulja I. oszt. 36—40, ll. oszt. 32—36, eleje. I. oszt. 30—34, II. oszt. 26—28, bárány kifejtve 1 db 1-5—3-5, bőrben 1—4-50, sertéshús magyar szalonnával 1 q 53—64, szalonna nélkül 58—64, sertéshús szerb szalonnával , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar 60—68, idegen 52—60, sonka nyers 1 kg. 56—80, füstölt belf. csonttal 0'75—1, c — 4 nélkül 0-80—1-10, sonka füstölt külf. csont nélkül —1-20, szalonna sózott 1 q 53—56, füstölt 56—60, sertés-zsir bordóval 55—56, hordó nélkül 56—60, kolbász nvers 1 kg. 58—60, füstölt 60—64, malacz szopós élő 1 db —, tisztított.
Baromfi, á) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-25—1-60, csirke 0-50—1-40, kappan hizott 2-50—3'—, sovány 1-60 —2-00, récze hizott 2'—4-—, sovány 1-00—1-80, lud hizott 68'—, sovány 2': 4'—, pulyka hizott 5-— —6-—, sovány 2'50—4-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0'60—0-75, 1 kg. , csirke 1 db 0'40—1'—, 1 kg. '— , kappan hizott 1 db 0-70—1-40, 1 kg. 0-55—0-60 récze hizott 1 db 1 •20—3-50, 1 kg, , félkövér 1 db 0-80—1-20, lud hizott 1 db , 1 kg. 0'52— 0'60, félkövér 1 db , 1 kg. -, pulyka hizott 1 db 2-50—3-50, 1 kg. 50-80, félkövér 1 db 1-50—2-50, 1 kg. 40—50, ludmáj 1 db 70—1-70, 1 kg. 1-50—2'—, ludzsir 1 kg. 90—1-—, idei liba 1 db 2'5—3'0. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 1-20—1-40, csuka 0'70 —1'—, pontv (dunai) 0-70—1-20, süllő —• •—, kecsege —• -', márna 0'50—0'60, ezompó 0-50—0-60, angolna : — , apró kevert 0'30—0-40, lazacz •> , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-05—0-07, tejszin 0'24—0'36, tejföl 0'26—0'35, tehénvaj (tea) 1 kg. 1-20—1"40,1. rendű 0'80—110, II. r. 070—80—, olvasztott 70—1-00, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 0' 0-—, tehéntúró 0'18—0-.24, juhturó •, liptói 0-45—0'58,.juhsajt 0-48—60, emmenthali sajt 0-86—1-10, groji sajt 0'50—0-74.
Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7^12 stokeraui 16—18, borsó héjas magyar 10—12-—, koptatott magyar , külföldi 16—20, bab fehér apró 7—9, nagy 5—10, szines 8—10. Tojás. Friss I. oszt. (1140 db.) 1 láda frt 25—25-5, II. oszt. (1440 db.) 22—23-—, meszes orosz tojás 100 db. . Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0-60—4-0, 1 q 5—5'—, Petrezselem 100 kötés 1-80—5'0, 1 q 2' 7, zeller 100 drb 1—2-50,karalábé 0"60—3—, vöröshagyma 100 kötés 2—2-25, 1 q 1-60—3-5, foghagyma 100 kötés 4-0—6-0, 1 q 60—2-60, vörösrépa 100 drb , fehér répa -, fejeskáposzta —• , kelkáposzta 100 drb 0-80—3'Ó, vörös káposzta —, fejessaláta 1-50—2-—, kötött saláta —, burgonya, rózsa 1 q 1-20— 1.60, sárga 1-60—2'0, külföldi 7 '0—14'0, fekete retek 100 drb 0-60—2-0. uborka nagy salátának 1 drb 40—60, savanyítani való 100 drb , savanyitott 2—2.20, zöld paprika — , tök , ' zöldborsó hüvelyes 1 kg. 18—22, fejtett 1 lit. , tengeri 100 cső . Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 20—35, közönséges alma 10—16, fajkörte , közönséges körte —, szilva magvaváló , vörös *—, aszalt 12—26.cseresnye faj , közönséges , baraczk kajszin -, őszi ———, dinnye görög nagy 100 drb , görög kicsi — , sárga, faj , ' közönséges , szőlő 1 q , csemege , dió (faj, papirhéju) 24—32, közönséges 13—22, mogyoró 26—56, gesztenye magyar —&4U olasz , narancs messinai 100 drb 1-70—3-—, pugliai —, mandarin 0' 0'—, czitrom 0'80—1-80, füge, hordós 1 q 15—16, koszorús 17-5.0—20, datolya 40—54, Mazsolaszőlő. 46—59. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 38—60, H. rendű 25—35, csöves , (szárított) —: . köménymag , borsókamag . mák 1 q. frt , méz csurgatott 0"40— 0-75, sejtekben 1 q. 11-—, szappan szín . közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0'55—0-85, házi pálinka palaczkban —1-20, ásványvíz palaczkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897.. április 20. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 123 szekér réti széna, 27 szekér muhar, 22 zsupszalma, 8 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, — szekér egyéb takarmány (lóhere,. luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 400 zsák szecska. A forgalom gyenge. Arak q-ként a következők: réti széna 240—230,"muhar uj 230—260, zsupszalma 1100—1300, alomszalma 140—160, egyéb takarmány , lóhere ,' takarmányszalma . , tengeriszár , luczerna , sarjú , szalmaszecska 160—170, „széna , uj , zabosbükköny . Összes kocsiszám 184, suly 147200 kg. Állatvásárok. Kőbányai sertésvásár. 1897. április 16. {Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése & „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha. Heh átlagárak: Magyar , válogatott 320—380 kg. nehéz kr, 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 51—54.— kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eteségárak : Tengeri uj 4' •—' frt, árpa 5'— frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: április 9.-maradt 20316 drb. Felhajtás: Belföldről 1116 drb, Szerbiából 2560 darab, Romániából drb, egyéb államokból — d a r a b . Összesen 3676 db, F ő ö s s z e g 23992 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra'(I—X. kerület) 1133 drb, belföldre Budapest
32. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. környékére 385 drb, Bécsbe — drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 177 db, Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban elhullott 4, vasúti kocsikból kirakott hulla 8, borsókásnak találtatott 36, összesen 48 drb. Összes elhajtás 1743 darab. Maradt állomány 22249 drb. A részvény-szállásokban 7255 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 5914 drb. Felhajtás : Szerbiából 2560 drb, Bomániából — drb, összesen 8474 drb. Elhajtás: 2169 drb, maradt állomány 6305 drb és pedig 6305 drb szerb és — ,db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 380 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Bécsi vásár-, április 13.Felhajtás 6080 db sertés, köztük 3923 süldő. Az üzlet kellemes volt. Nehéz 53— 54-50, középnehéz 50—52, süldő 33—43 frt 100 kgkint eleven súlyban. Drezdai vásár: április 12, A vásáron volt 2650 db vidéki és — db magyar sertés, előbbiek 36—41, utóbbiak márkán keltek eleven suly. Berlini vásári április 10. Felhajtás 10500 sertés. Üzlet vontatott volt.. Mecklenburgi 47—48, vidéki sertés 46—47, belföldi 43—45, magyar sertés mrk. Budapesti szurómarhavásár. Április hó 20-án A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: -383 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 11 drb növendék élő borjú, drb élő bárány; 6 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, drb növendék borjú, drb ölött bárány, 5 drb élő kecske. A borjú- és bárányvásár vontatott lefolyású volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 27—29 frtig, kivéfrtig súlyra, növendék borjú frtig, . kivételesen „ dbonkint, frtig 20— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi >0 1-;tiroli — frtig, gali-
Bécsi sertésvásár. 1897, április 20-án. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köz telek" részére). Felhajtás: 4881 db lengyel, 2609 db bakonyi sertés. Az üzlet vontatott. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül: prima 53—54-50 kr, kivételesen 55— kr, közepes 46—52 kr, süldő 35—44 kr. Az Orsz. magy. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő : Buday Barnabás.
„ H U N G A R I A " műtrágya, imw és yegyi ipar részTéaytársaság SUPERFOSZFÁTOT, CHILISALÉTROMOT B U D A P E S T , V., Vi'n zi-köi-ut 21. sx. Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes müvét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük meg.
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS
3 2 . S Z Á M . 7 - I K ÉVFOLYAM.
Hö
575
21.
Lóárverés.
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. BUDAPESTEN,
VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 .
Mélt. g r ó f K á r o l y i L a j o s ur tótmegyeri uradalmában
f o l y ó é v i á p r i l i s hó 3 0 á n d é l e l ő t t 10 ó r a k o r tartandó nyilvános árverésen a következő lovak lesznek eladva: 1 darab 8 éves s. pej aldenburgi mén, 177 cm. 1 „ 5 „ sárga muraközi mén 166 cm. 6 „ 4 „ kancza) angol félvér, nyereg alá 10 „ 4 „ herélt j é s hámba betanítva. 1 „ 3 „ ) 2 „ 2 „ csikó.
A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a refonnokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A szövetkezet a folyó évben életbe léptette a több éves jégbiztosításokat is ; hat évre szóló jégbiztosításnál lO»/o, a tizenkét évesnél 20°;'o díjengedményben részesiti tagjait. — A díjengedmény már a kötvényben |„ Sn'míUitíik. a bi/lm;nuil gazda ennélfogva évenként^ ezzel kevesebb dijat fizet. — Több ^évre szóló biztoSitisnát^sem veszüel^a folyó* éwe megállapított dijszabáíy1 alakján j számíttatik M ,f d i j é"s ebbóí vonatik tea IO°/o, nyújtott előnyök élvezetében marad. H P " Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. " 3 H Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 30ig
HIRDETÉSEK
11 7
Pályázati hirdetmény. Népszerű kendertermelési utmutató megírására pályázatot nyitok. Az utmutató czélja, hogy abból a földmivelő néposztály a kendertermelésnél szükséges ismereteket elsajátíthassa. A kendertermelési utmutató legfeljebb 5 garmond szedési ivre terjedhet. Tartalmaznia kell a kender termelésének minden egyes részletét: talaj előkészítés, a vetés, magtermelés, az aratás, törés, tilolás és bálozás leírását. Az utmutató nyelvezete népies és magyaros legyen. Különösen suly fektendő az utmutató megírásánál a nálunk dívó eljárás hibáinak és az ebből származó hátrányoknak tüzetes ismertetésére és az okszerű termelés és kikészítés előnyös voltára. A pályadíj ivenként százhatvan (160) korona. Az idegen kézzel irt és jeligés levéllel ellátott pályamunkák a vezetésem alatt álló mimsterium iktató hivatalába a jelen hirdetmény keltétől számított 6 hónap alatt nyújtandók be. Budapest, 1897. évi április hó 1-én. 3719
Pályázat. A borsodmegyei g a z d a s á g i egyesület
ügyvezető titkári állásra
MIKLÓS ÖDÖN egyesületi elnökhöz, B U D A P E S T , TI., Délibálb-utcza
39.
mustra igás kancza. „ „ herélt.
14328/IV/3. számhoz.
felvétetnek a kiadóhvatalban BUDAPEST, fíllői-rat 25-diK szám.
ezennel p á l y á z a t o t birdet. Ezen á l l á s j a v a d a l m a z á s a : évi ( 4 0 0 f r t a z a z egye z e r n é g y s z á z forint fizetés é s 4 0 0 f r t n é g y s z á z forint l a k á s p é n z Miskolczon. Az á l l á s lehetőleg mielőbb elfoglalandó. A p á l y á z ó k t ó l megkívántatik, a magyar-óvári g a z d a s á g i akadémia v a g y a h a z a i g a z d a s á g i tanintézetek végbizonyítv á n y a é s néhány évi igazolható gyakorlat. A p á l y á z n i s z á n d é k o z ó k felhivatnak, hogy a kellő é s hiteles okmányokkal f e l s z e r e l t kérvényüket május hó 8-ig posta utján küldjék be 3698
'„ „
Előzetes bejelentés esetén a tótmegyeri állomáson fogatokról gondoskodva lesz. 3696 Urad. tiszttartóság.
Földmivelé sügyi magy. kir. miniszter. Magy. kir. államvasutak, Uzletrezetőség Debreczenben. 7731/111. 1897. szám. Pályázati hípdetmeny. suták tak Nyíregyháza r * ' ' '-A "I 97. julius hó 1-én a vasúti vend£el« i időtartamra ezen vendéglő bérletére bérlete lejár; ugyanazon időponti számitandó hároi ezennel zárt ajánlati tárgyalás hi" rtr. államvasutak Nyíregyháza állomásán levő venAz 50 kros bélyeggel és ilönben á kellő okmányokkal ÍAIK^OTOH ^nrifAvha déglői üzlet bérielére" felirattal i . 1-én déli 12 óráig a m. kir. ál zárt és lepecsételt ajánlatok 1897 , térti vevénynyel nyújtandók b pontig bánatpénz tejében pedig háromszáz f k n e U tói, a debreozeni üzletvezetőség gyűjtő pénzl 4ba posta űtílu felen páíyázati hJ valő hivatkozással. A vendéglő bérletére vonatkozó (elt osztályában (Tisza-palota épület II. em. Lanlkla(ttrítd eS S^lTés A í 25-ik d. u. 2—4 óráig) megtekinthetők, —' ~ — hogy azokat ismerik és magukra nézve egész terjedelmű: Az
g/fST
a
c z u k o r r é p a
felült rügy ázásához
DOBRY s z a b .
HK£f
egyetemes
Salétrom-sorrahintö gépe
I I. rendű Alagcsö í :,:
ANTON DÖÍRY
Zsolnay V i l m o s gyárában készült és fennmaradt 75 ezer d r t 2 " b e l á t m e t s z e t ű ]
melynek segélyévol^a drága ^Ohilisalétrommal takarékoskodni és azt teljesen egyöntetűen és Közelebbi tudósítással szolgálnak, leírást és árjegyzéket ingyenes bérmentv^Sídenek,
f S 7 „
UNTER CETNO és JUNGBUNZLAU Csehország.
a v v
kinek legjobban ajánlhatom. — Gépe igen ibár a répa igen lejtős táblán termesztetett, elhetsfus tt 6 pásztát trágyázot anélkül, hogy magát megerőltette volna. gfontosabb e gépnél minden eset i jut, a hova szükséges, közvetle:
üsletvezetőség.
» . 4'
, ,
gyártelepen
) átadva
.
3725 ff|
100 d r b k é n t 2.75 f r t •»
a l a p ™ Ö 100 megvételre
. ,
3.75,1 52 . |
ajánltatik.
Megrendelések k e v e s e b b mennyiségre is X S O l . . \ A Y ;vi V I L M O S g y á r á h o z P é c s r e , esetleg a csövek tulajdonosa M
jBrázay
Kálmánhoz!
B U D A P E S T , ( M u z e u m - k ö r u t 2 3 . ) intézendők, Teljes tisztelettel.
•
•
liol
e g y
alag-cső
g é p
is
eladó.
•
•
KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ. 21.
32. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
z Orsz. Magy. Gazd. Egyesület által 1000 frt pályadíjjal jutalmazott és még ez év folyamán kiadandó
gazdasági
könyvvitelían
alapján összeálllitott
ft-azdasági m
m m
k ö n y v v i t e l i
§
m •
nyomtatványok
u g y mint; jiyom. Előjegyzési könyv Napszámbér és szakmánybér kia mutatása Leszámolási könyv Szegődmény-táblázat, kül- és beliv Szemesgabona kimutatás,®- és Ö81Í7 Csépletlen gabona „ „„ . Napszámos jegyzék „,„ Tejeladási jegyzék, kül- és beliv. Pénztári napló, kül- és beliv Pénztári főkönyv, bevételi kimutatás, bel- és küliv Követelések jegyzéke, bel- és küliv Gép- és eszközleltár » „ » Épületleltár, kül- és beliv
i. nyom. Pénztári főkönyv kiadási kimutatás kül- és beliv Telekleltár, kül- és beliv Termény és anyag leltár,kül- és beliv Letéti napló Eleven leltár, kül- és beliv Szegődmény-levél Ló- és szarvasmarha-kimutatás Juh- és sertés-kimutatás Különféle tárgyak kimut Fogyasztási anyag Tüzelő anyag Szerszámfa ÁUati termények Póttakarmány
s. nyom. Mérleg Próbacséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék (csikó és borjú) Termés-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és malacz) Darálási jegyzék Fejési napló Gazdasági napló Trágyázási Cséplési jegyzék Tejelés-kimutatás kül- és beliv Takarmányozási előirányzat Vetési előirányzat Takarmányozási jegyzék
ezentúl azokból állandóan raktárt tartunk.
most vannak sajtó aSatt
Összeállította,
Suschka
E&ikárd
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes nyomtatványokból minfaívek az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. Árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgálunk. Megrendelések
„KÖZTELEK' IX.
kiadóhivatalához
ker., Üllői-út
25.
ssim
k ü l d e n d ő k .
"
m
31 SZAM. 7-íK ÉVFOLYAM. SO kr., ezen felül min Hirdetési ár 15 i6 betűkkel kr. Czim közlési iiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.
577
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILISftó2 í
KIS HIRDETÉSEK,
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, I további állást keresők és a Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.
C s a k oly l e v e l e k r e yálaszolniik, m e l y e k k e l v á l a s z r a s z ü k s é g e s levéllbélyegfet v a g y levelezőlapot Tisztelettel kérjük mindazokat> kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, azokhoz a megfelelő levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mert a kiadóhivatal azt saját költségén nem, továbbithatja.
Gazdasági
Uradalmi gazdasági tanintézetet végzett, ember, ki hasonminőségben
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Állásnélküli gazdatisztek, addig is, mig mint
ÁLLATOK, Eladó
Magyar-óvári -••ii/.l. iiKa.léiniát v.-is-y ÍWsől.l; nyerhet gróf Károlyi Sándor inmában. Pályázni ^óhajtók^bizoadatnak°vissza, Mkíjék b^TaS uradalmi ispánsághoz KáposzíflnCTeferelöttUszomél^esUte' ványők felmutatása \esz JiváEgy erdőőri
Salamon Forgách Margit grófné Őméltósága Thuzséri^ uradalmában
ÁLLÁST KERESŐK,
tár, liorhere, tarló-répa, spergula, bükköny székelytengeri, czÉorczii'öl
a legolcsóbb napi árban
HALDEK
daráló-gépei
Élősövény lleditschia (koronatövis, Krísz
a legjobbak. Kapható
Graepel Hugónál, „Werndl"-fegyverek
Szőlőoltványok száza 8 frt, York-Madeira Még 6 évre szóló 600 holdas bérlet családi körülmények miatt azon-
ingyen
és
bérmentve.
Szabadalmazott kölcsön |tiz é v i g is e l t a r t ó
fJTörleszt. A L földbirtokokra.
van efad'ás^a^felállitva!' Ára 250—350 frtig darabja. Megkere • sésekre szíves felvUágositással szolgál az uradahni tiszttartóság
vasmegye. •
Budapest, V., külső váczi-ut 46. Árjegyzék
3 1 .
8
VEGYESEK.
Az adai magyar kir. földmíves-iskol&t jó sikerrel végzett, a gazdagazda, több éven át egy KrassóSzörénymegyeí birtokon alkalmazva volt, mint kefcelö ispán, beszól, magyarul, tótul, szerbül és románul, szakképzettségének .,||";V(:1Í- ő r.JkÍHl w. álii:a azonnal is elfoglalhatja. Ismeretség hiányában ez uton kéri az érdeklődő gazdák szíves
Tokaji bor
K o h n
Eladó
küldenek.
kapható herczeg Windisch-Graetz jószágigazgatóságákendi ___ 12 frtLajos nál Sárospatakon. Valódiságáért k e z e s s é gMuliar, köles, hajdina,mus- rállaltatik. 3637
magkereskedésében
110 i H t k l i t i é ö ! "érié' kezhetni az uradalmi intéiő|é|:-
' 55 drb válogatott kiváló szép mely Zemplénmegyében van, i i JÍ'ogJalliatja Bovebli
45 frt Rajiliialiáiics Azuriii^l,. 120 M
egy1sowkl^Mtaden ^megrende!
portiókötelek
^IrmeMéki^eísö ^ í ^ ó ^ á n y telep" Nagy-Kágya, utolsó pösta Székelyhíd. Szőlőojtványok még
K i a d ó
birtokok, Korai székely tengeri
50 kilón felüli mennyiségben kapható
Zala megye: 2200 hold 440.000 forint 1450 „ 300.000 „ Legkorábltaii 1230 „ 500.000 ,, érő székfelykukoricza vetCmag eredetig Székelyföldön termáit 1200 „ 185,000 „ 1050 „ 2(50.000 „ 830 „ 90.000 „ t e Ak l János Klopodí'a (Temesm.).^^ náí Tab, 'vasutáUcmás Stófo k. 720 „ 100.000 „ 550 „ 95.000 „ 500 „ 80.000 „ F r i nyereg, Egy 450 » 100.000 „ jó családból való, tehetséges 420 „ 85.000 „ fiatal gazdász, ki ugy a könyvvitelben, mint a gazdaság min230 „ 25.000 „ den ágában jártas, keres oly 180 „ 22.000 „ állást, a hol hűségével párosult szorgalma árán magának jövőt 160 „ 42.000 „ állapíthat.'Czime a kiadóbam Birtok 130 „ 25.000 „ egy tagban US hold szép belső130 „ 22.000 „ 100 , 28.000 „ Fiatal rifadóhivatalban.'Tudakozó™ 3722 100 „ 16.000 „ gazdász, a ki a mezőgazdaságot hatni válaszbélyeggel. Nemetorszagban alaposan tanul30 „ 9.000 , mányozta és a magyar nyelvet Eladó Vas megye: 100,000 db. sima fehér franczia res mint gazdatiszt vagy ispán. 4400 hold 800.000 „ Czim «J. R.» alatt post. lest. 370 „ 50.000 „ 1500 „ 260.000 , 540 „ 90.000 „ Birtokbéribeadás. Főldmives200 „ 60,000 „ Veszprém megye: a k^elezettségénetT^eleget ^tett^ munkabíró, erőteljes fiatal em- egyenkint I897.s'zeptember l-töl 1500 hold 320.000 „ több évre haszonbélbe adandó. 300 ,, 100.000 „ 1200 Q-öles holdakban. 250 „ 60.000 „ nehány évi praxissal és kitűnő 262 hold erdő-legelőből, nagy 150 „ 23.000 „ bizonyitványnyal azonnali be- belsőség, elegendő gazdasági lépésre vagy későbbre ispáni, épületekkel. 2-ik áll 179 szántóMoson megye: számtartói állást keres. Czime föld, 80 rét, 862 hold erdő-le»Erélyes» alatt megtudható a gelőböl, kényelmes urilakkal, 420 hold 75.000 „ kiadóhivatalban. 3608 megfelelő gazdasági épületek220 „ 50.000 ,, kel, nagy belsőséggel. A széta-, tóföld mindkét birtokon ki-v^-' Somogy megye: lóan jó minőségű, mély múveKettős 340 hold 60.000 „ gazdasági könyvitelben úgyszin- talaj. Vasúti állomás egy kllotén a bel- és külgazdaság min- meter. értekezhetni-a tulajdoHorvátország: den ágában tökéletesen jártas, nosokkal : Fábián János alispán, Kassa; Pongrácz Je^nö 2500 hold 250.000 „ ki már e minőségben igen nagy Bővebb felvilágosítást ad jelenleg is egy legintenzívebkomoly vevőknek Eladó ben kezelt 5000 h ° l d a s é gazda- kis ^ideig használt jó karban megkeresések • Ügyes és becsü- eke. Felvilágosítással szolgál gazd. szak. irodája letes* jelige alatt e lap kiadóvevő Fegyvernek-pályaudvar^ Zala-Egerszegen. hivatalába intézendők. 3721
Goldschmid Sándor
kévekötelek
4Va m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily
Ezredéves kiállításon legmagasabb diijal: d í s z oklevéllel kitüntetve
M Teleti APVBÚ
6 m/m vastag, 200 c/m. Ihosszú, egy posta csomag 100 dib I frt 60 kr. 1000 I darab 15 forintért szállít utánvét, mellett; úgyszinJ{ingatlan- ás Jelz&logForgalmi-Intézet, 1 tén más gazdasági kötélneindapest, Vftezl-kttrnt müeket ajánl legjutányoLegnagyobb Ingatlan- ti i xátog-Jrorgalmt-Intiaet a ! [sabb , árakon '•iában, egyedaM, melyBellán Mátyás, ,. igok ts a UgtnlcinUlyttebb Jföldbirtokosoktól ajánlva 1
J
d rassói uradalmában u. p.Konca, Szétküldés ab Alvincz és Szászrégen. 3047
V
Ő csász. és kir. Fensége J ó z s e f f ő h e r c z e g és Ő királyi Fensége F ü l ö p
Dr. Lendl Adolf, tanár
3040
praeparatoriuma és
tanszerkészitőIntézete
B U D A P E S T , II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 e m l ő s ö k és m a d a r a k természetiül,művészi éstartós kitömésére. Jutányos árak. Az állatok friss állapotban
OZY. Gróf FornácI Sáiorné fajtehenészetében Pethő-Szinyén a következő apaállatok eladók
Telivér Simmentháliakból. Egy 285. törzskönyvi számu l , dijjal kitűntetett lVa éves tenyészképes, világos, sárga, tarka bika ... -3rOO frtért.
Telivér Allgauiakból. Egy 239. törzskönyvi sz. 2'/4 éves I. dijjal és díszoklevéllel kitüntetett bika 300 frtért. Egy 240. törzskönyvi sz. 2 éves, díszoklevéllel kitüntetett bika -i200 frtért. Egy 242. törzskönyi sz: 2 éves, díszoklevéllel kitüntetett bika ... ... 225 frtért. Egy 243. törzskönyvi sz. 2 éves, díszoklevéllel kitüntetett bika ... ... 225 frtért. Egy 267. törzskönyvi sz. 1 éves 4 hónapos I. dijjal és díszoklevéllel kitüntetett bika ... 175 frtért. ' Egy 268. törzskönyvi sz. 1 éves 3 hónapos, díszoklevéllel kitüntetett bika I S O frtért. Egy 272. törzskönyvi sz. 1 éves 3 hónapos, díszoklevéllel kitüntetett bika I S O frtért. Egy 277. törzskönyvi sz. 1 éves, díszoklevéllel kitüntetett bika 125 frtért. ügy a Sirnmentháli mint Allgaui fajok tisztavérben tenyésztetnek, legkitűnőbb fajjellegekkel birnak és mint ilyenek az országos törzskönyvbe bevezetve vannak. Ugyanebben a gazdaságban eladók, tavaszi vetésből B e r k s h i r e - P o l a n d - C l l i i i a malaczok elválasztott (8 hetes) korban páronkint 20 frtért. Kérdezősködések intézendők az 3691
Uradalmi főfelügyelőséghez P o t h ő - S a i n - j r é n K a s s a m e U s t t u. p. B o ő d . B i d I o, Mag y-S z a l á n c n
12 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 21.
Bérszántás gőzekével. A legújabb eredeti Fowler-féle tompomul lésre vállalkozik
Elsőrendű manila kévekötőfonalat bármily szerkezetű aratógéphez
közekékkel talajmive31.71
43
ICelenföld,
ajánljuk
törvényesen
M O K Ü R M i l G
védett
eladó n a g y o b b m e n n y i s é g b e n , m m j a 5 f o r i n t a pleternieai állomáshoz szállítva.
P O R C É I N sertésvész ellen 25 50 darab sertés számára szolgáló
lovak számára
„Kutjevoi urad. felügyelősége Ivanindvoron, u. p. Pleternica, Szlavónia." 3695 Eladó
Egy üveg 60 kr.
•b. S és 6 éves kiültetni Restitutions-fluid
ALBION fűkaszáló gépek, ALBION marotoké aratógépek, Vc. GREGOR & €o.
Sépgfyar&bM, melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevei gépversenyen a r a n y é r e m m e l dijaztattak, kaphatók
HUGÓ
gépgyárosnál,
B u d a p e s t , V., K ü l s ő V á c z i - u t 4 6 . s z á m . Árjegyzék ingyen és bérmentve.
lezőgazdasági
Sack aczélekéit és azokra ugy a szBIg, mint burgonya, kukoricza stb, művelése czéljából szerelhető készülékeket. Ez alkalommal , különösen felhívja a t. gazdaközönség becstis figyelmét az általa képviselt DEERING-féle a világ legnagyobb amerikai aratógépgyárának hírneves
fükaszálógépeire, marokrakó- és kévekötő aratógépeire,
valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTŐ és szénafo rgató gépeire, mely gépeket teljes jótállás mellett szállitja jutányos árcikon. Bizonyítványok fenti gépekről,, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások.
méhészeti és. gazdasági kiviteli telepe
Budapest VII. ker.. Garay-tér 11. sz.
Pályázati hirdetmény.
Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre
Deering-féle kaszállógé'p.
báró Glaubitz Alfonz,
Torontálvármegye bánlaki járás szolgabiróságától.
gépraktára
legmesszebb
Minden család 1—2 éves, krajnai, magyar, vagy magyar olasz keresztezésű fiatal anyákkal. Állandóan kaphatók, méhészeti termékek, kaptárok, eszközök és gépek, minden nagyságú, üveg és bádog méztartályok, használt állapotban. A fajtenyésade állományból, Normandia óriás nyulak, d l s z g a l a m b o k , fajbaromfi és a tenyésztéshez szükséges tojások. Bővebb felvilágosítást ad 3678
1892 B—897. szám.
Budapest, Yáczi-körul 52.
SACK RUDOLF
a mig a készlet tart. Az élőméh családok Dzirzon kaptárakban a következő árak mellett adatnak el: 1 drb 30 ker. kaptár 1 méhcsaláddal 10 frt.
3715
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
Sropper Samu
i Glaubitz Alfonz,
élő méhek
Spiegel Á
(Üdítő 626sz) lovak számára
GRAEPEL
társaság
Vetésre kitűnően alkalmas
BUDAPEST,
Kólíka-cseppek
részv.
Powler-telep.
I. ker., Váposmajop-u. 57. szám.
biztos óv- és gyógyszer 10
szállít a
SZEGEDEN.
Csemiczby és Társa A t. gazdaközönség, figyelmébe állatgyógyászati készítményeinket:
forintért
Szegedi kenderfonógyár
W O L F F ERNŐ gözszántási vállalkozó, Budapest,
32. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
Torontálvármegye bánlaki járás szolgabíró,ság'a
azüresedésbelévőbánlakiJS'ö/»á//aío/»FO«iá//ás/ > a ezennel pályázatot nyit.
A kör székelye Bánlak. A körhöz tartozó községek Bánlak, Offszenicza, Tolvádia, Kanak, Dolácz, Szóka, Partos, O-Lécz, Szécsénfalva és Újfalu. Felhivatnak mindazok, a kik ezen 400 frt évi fizetés és szabály rendeletileg megállapított, látogasi dijak élvezetével egybekötött körállatorvosi állást elnyerni óhaft'pik, hogy képesítésüket igazoló okmányokkal kellően felszerelt kérvényüket ezen s z o l g a b í r ó s á g h o z 1897. évi május hó 15-ig beadják.
Bánlakon 1897. évi április hő 10-én. 3707
„Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
Botka
Béla
