Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82
Pályázati azonosító: 2306/1627.
SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 2306/1627. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata alapján 2.000.000 forint támogatásban részesült a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma döntése alapján. A támogatásból a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma „Az Andrássyak és Zemplén” című kiállítás több helyszínen történő bemutatását (Sárospatak, Királyhelmec, Nagykapos, Monok) és a hozzá kapcsolódó kiadványt (múzeumpedagógiai füzet), szóróanyagot, múzeumpedagógiai programot valósította meg, a pályázatban leírtak szerint.
A kiállításokról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.rakoczimuzeum.hu közérdekű információk/szakmai beszámolók
A kiállítások helyszínenkénti nyitva tartása: Sárospatak: Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma: 2011. július 15-től 2011. október 31-ig Királyhelmec: Városi Művelődési Központ: 2011. november 15-től 2012. március 5-ig Nagykapos: Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola: 2012. március 6-tól 2012. május 15-ig Monok: Kossuth Emlékház: 2012. június 7-től 2012. szeptember 2-ig
Kapcsolódó kiadványok A kiállításhoz meghívó, kiállításvezető, leporelló és múzeumpedagógiai füzet készült. Kiállítási vezető (1000 db) : Az Andrássyak és Zemplén címmel A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 57. köteteként jelent meg. Szerk. és a vezetőt írta: Tamás Edit. Sárospatak, 2011. p. 1-55. (Nem NKA támogatásból készült) Múzeumi munkafüzet gyermekeknek (2000 db): Az Andrássyak és Zemplén címmel jelent meg. Szerkesztette: Tamás Edit. Sárospatak, 2011. p. 1-12. Meghívó (500 db) A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma által kiadott leporelló (2000 db): „Az Andrássyak és Zemplén” címmel jelent meg. (Sárospatak, 2010. p. 1-6.)
A kiállítások hasznosulásának értékelése: kiállítások, látogatószám, sajtóanyag Időszaki kiállítás Sárospatakon „Az Andrássyak és Zemplén” című időszaki kiállítás három és fél hónapig, 2011. július 15-től 2011. október 31-ig volt látogatható Sárospatakon, az MNM Rákóczi Múzeuma palotaszárnya emeleti időszaki termeiben. A kiállítást Lázár Éva a Szlovák Nemzeti Múzeum (SRM) Betléri Múzeuma igazgatója nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és PraedDr. Rastivlav Púdelka, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatója. A kiállítás kurátora: Dr. Tamás Edit. Látványtervek: Váradi László: A kivitelezés a MNM Rákóczi Múzeuma munkatársai által. A kiállítás a 2010-ben útjára indított, a történelmi Zemplén megyéhez kötődő főúri családokat bemutató sorozat második összeállítása volt. Az időszaki kiállítás témaválasztását befolyásolta, hogy az épület kastélyjellegéhez alkalmazkodó kiállítást rendezzünk, ezáltal sokoldalúbban bemutatva egy főúri rezidenciát. Lázár Éva, miként a két országos intézmény főigazgatója hangsúlyozta a sárospataki múzeum és a betléri múzeum között fennálló, több éves szakmai együttműködés fontosságát. Az Andrássy-család évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. Történetük a XIV. századtól meghatározó Zemplén megye történetében. Monok, Tőketerebes, Homonna, Parnó hitbizományi központként is jelezte birtokaik elhelyezkedését. A kiállítás a család monoki és a betléri ágának történetét követte nyomon, számos országosan ismert alakját mutatta be. A monoki ág legismertebb tagjai között említhetjük Andrássy Györgyöt és fiát, Dénest. A betléri előnevet viselők között a XIX. században élt három fiú testvért, Manót, Aladárt és Gyulát említhetjük. Utóbbi, Andrássy Gyula Magyarország miniszterelnöke, az Osztrák Magyar Monarchia külügyminisztereként egész Európában ismert volt. A kiállításon több intézmény műtárgyait csodálhatták meg az érdeklődők. A legtöbb, szám szerint 89 műtárgy, a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumából érkezett. Kölcsönzött tárgyat a Magyar Nemzeti Múzeum, a győri Xantus János Múzeum, a Közlekedési és Műszaki Múzeum és a Monoki Református Egyházközség. Könyvek, iratok a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményéből és a Zempléni Levéltárból Sátoraljaújhelyből érkeztek a kiállításra. Az Andrássyak életformájára utalva vadászati
trófeák is bemutatásra kerültek az egyik enteriőrben. Ezek a Kőkapui Kastélyszálló és Hotel illetve Tari Zsolt (Sárospatak) kölcsönzései. Figyelmet érdemeltek a MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteményébe tartozó tárgyak is. A téma választásánál, a kiállítás megvalósításánál fontos szempont volt, hogy a látogatóknak azokat a tárgyainkat bemutassuk, melyek ritkán, vagy egyáltalán nem kerültek még kiállításra. Ezek között Andrássy György, Andrássy Gyula és Andrássy Manó nagyméretű olaj portréja restaurálás után most először volt látható együttesen múzeumi tárlaton. Mindhárom tárgy az NKA támogatása révén került restaurálásra az elmúlt években. Legutóbb, a 2010-es támogatás révén Andrássy Manó képe készülhetett el, ezen a kiállításon ismerhette meg a szakma és a nagyközönség is (nagyon rossz állapota miatt soha nem látta a nagyközönség). Az Andrássy képek restaurálása Sztojka Szilárd munkáját dicséri. A kiállítási vezetőben publikálva széles körben megismerhetik e képeket. Az Andrássyak és Zemplén című időszaki kiállítás Sárospatakon az idegenforgalmi főszezonban végig látogatható volt. A látogatottsága messze kiemelkedik a hasonló típusú Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában rendezett időszaki kiállítások sorából. A tervezett 4000 látogatóhoz képest több mint 5750-en látták. A látogatók elsősorban a családok és egyéni látogatók köréből kerültek ki, s július-augusztusban nézték meg kiemelkedően sokan. (A MNM Rákóczi Múzeumát éves szinten július-augusztusban keresik fel a legtöbben.) A vidékünkön nyaralók jelentős számban keresték fel múzeumunkat. Nyári egyéb programjaink látogatói (várostrom, nosztalgia vonat vendégei) és a Zempléni Fesztivál látogatói is megtekintették a kiállítást. Zempléni fesztivál alatt nő a sajtóaktivitás, országos rádiók, és TV-k képviselői eljutottak múzeumunkba. Szeptemberben, októberben az őszi iskolás csoportok is megtekinthették a kiállítást, s a hozzá kapcsolódó foglalkozáson is részt vehettek. A sárospataki időszaki kiállításhoz kapcsolódó információk megjelentek a helyi sajtóban, folyamatosan frissülő honlapunkon és Sárospatak Város honlapján. Hírt adtunk a várossal és a területünkkel foglalkozó turisztikai adatszolgáltatók honlapján is. A kiállításról beszámolt a regionális TV hírműsoraiban és tematikus összefoglalásaiban is. A kiállítás beharangozása bekerült az Északi Várak Útján és a Zempléni Fesztivál kiadványába is. Szóróanyagaink (leporelló) az idegenforgalmi szezonban ott voltak a környék szálláshelyein. A sárospataki kiállítás zárását követve hamarosan megnyílt a kapcsolódó vándorkiállítás. Ez egy utaztatható változat, melyet Királyhelmecen, Nagykaposon (Szlovákia), Monokon mutattunk be. Vándorkiállítás Királyhelmecen „Az Andrássyak és Zemplén” című időszaki kiállítás vándorkiállítás változatának első állomása a Városi Művelődési Központ kiállítótermében volt Királyhelmecen (Szlovákiában) 2011. november 15-től 2012. március 5-ig. A kiállítást Dr. Tamás Edit, a kiállítás kurátora, a MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója nyitotta meg, a műsort a Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjai készítették. A megjelenteket köszöntötte Zvolensky Gabriella az intézmény vezetője. A kivitelezés a MNM Rákóczi Múzeuma munkatársai által. Az Andrássy-család jelentős birtokai a történelmi Zemplén megye, ma országhatáron kívül eső részein terültek el. A szlovákiai Zemplénben a magyar nyelvterületen belül, a FelsőBodrogközben fekvő Királyhelmec a legnépesebb magyar település. Rákóczi Baráti Köre és a Városi Művelődési Központban szervezőmunkájának eredményeként a város és környéke
egyéni illetve civil szervezetei által csoportosan látogatták kiállításunkat felnőttek. Legnagyobb számban a város iskolásai keresték fel. A kiállítást 650-en látták (ingyenesen tekinthették meg). Vándorkiállítás Nagykaposon „Az Andrássyak és Zemplén” című időszaki kiállítás vándorkiállítás változatának második állomása a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában volt Nagykaposon (Szlovákiában) 2012. március 6-tól 2012. május 15-ig. A kiállítást Dr. Tamás Edit, a kiállítás kurátora, a MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket az iskola igazgatója, Lakatos Denisza is, míg a diákok műsorral készültek erre az alkalomra. A kivitelezés a MNM Rákóczi Múzeuma munkatársai által. A kiállítást a többségében magyarok lakta Ung-vidék központjában a város és a környék lakossága mellett elsősorban a város iskolásai látogatták. A Nagykaposi Magyar Közösségi Ház szervezte a kiállítás látogatóit. A kiállítást 450-en látták (ingyenesen tekinthették meg). A kiállításról hírt adott az Új Szó. Vándorkiállítás Monokon „Az Andrássyak és Zemplén” című időszaki kiállítás vándorkiállítás változatának harmadik állomása a Monokon a Kossuth Lajos Emlékházban volt 2012. június 7-től 2012. szeptember 2-ig. A kivitelezés a MNM Rákóczi Múzeuma munkatársai által. Monok jól ismert Magyarország múzeumi „térképén”: A Kossuth Lajos Emlékház XIX. századi nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának Kossuth Lajosnak állít emléket állandó kiállításával. Ehhez a kiállításhoz tematikailag könnyen kapcsolható volt az Andrássy kiállítás. Monok az Andrássy-család egyik, a Monok-Krasznahorkaváraljai hitbizományi központja volt a XX. század elejéig. A ma Kossuth Lajos szülőházaként ismert épületet is a család építette a XVIII. század végén. Az elmúlt évben az Emlékház egyik szárnyának egyik helyiségét Andrássy teremnek nevezték el. Itt kapott helyet vándorkiállításunk. A nyári főszezonban a Zemplénbe látogatók közül többen ellátogatnak Kossuth Lajos szülőházába, a Kossuth Emlékházba. Kossuth életpályája, a reformkor és a szabadságharc eseményei, a kiegyezés megítélése az Andrássy kiállítást is megnézők körében árnyaltabb képet, részletesebb információkat kaphattak. A reformkorban, az ország iparosításában az Andrássy-család vezető szerepet játszott, 1848/49 eseményeiben kivették részüket. A Kossuth által közismerten bírált kiegyezést követően Andrássy Gyula lett az ország miniszterelnöke. Ezen országos történelmi jelentőségű kapcsolódások mellett különleges jelentőséget adott a kiállításnak Monokon az a kevéssé ismert információ: ez a település a család egyik birtokközpontja több évszázadon keresztül, a falu ma álló minden nevezetes épülete az Andrássyakhoz köthető. Kiállításunk abban is segített, hogy Monok történelmét, műemléképületeit jobban megismerjék az odalátogatók. Mindezek révén kiállításunk a településen élők körében éppúgy, mint a Kossuth Emlékházba látogatók körében érdeklődésre számíthatott. A kiállítóhelyre érkezők közül az állandó kiállítást követően tekinthették meg az Andrássyakat bemutató összeállítást is. A turisták mellett a település lakói és szervezetten az oktatási intézményei is felkeresték a kiállítást, melyet összesen 2138-an láttak (a megváltott belépőjegy tartalmazta ennek a kiállításnak a megtekintési lehetőségét is).
Módosítás A tervekben két vándorkiállítás szerepelt: Királyhelmec és Sátoraljaújhely. Beszámolónk mutatja, hogy Királyhelmecen a tervezettnél hosszabb ideig sikerült bemutatnunk a kiállítást. Az Ung vidék központjába, Nagykaposra is kérték, s vittük. Így terveinktől eltérően a téli időszakban végig be tudtuk mutatni az összeállítást, elsősorban az oktatás szolgálatába állítva, hozzájárulva ahhoz, hogy a határon túli magyarság által lakott területen is megismerhessék. Ugyanakkor a tervekben szereplő Kazinczy Múzeumba Sátoraljaújhelyre, a tervezett időpontban nem tudtuk elvinni a kiállítást, a teljes épület lezárásával járó építkezés miatt. A múzeum 2012-ben nem fogadott látogatókat. A Kazinczy Múzeum helyett az Andrássycsaládhoz kapcsolódó jelentős kiállítóhelyre Monokra, Kossuth Lajos szülőházába vittük el a kiállítást. A sátoraljaújhelyi bemutatása sem maradt el. A tervek szerint, az épület felújítását követően megnyíló Kazinczy Múzeumban Sátoraljaújhelyben 2012 novemberében nyílik meg az Andrássyak és Zemplén kiállításunk, mely látogatható lesz 2013-ban is. Tervezett látogatószám: 6000 fő, megvalósult látogatószám: 8988 fő
A múzeumpedagógiai program rövid értékelése A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2008-tól jól szervezett programként ajánlja múzeumpedagógiai óráit (címer- és családfa készítés, írás, iniciáléfestés és hadászati program). 2011-ben az állandó kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások mellett az Andrássy kiállításhoz is kapcsoltuk a foglalkozásokat. A címer- és családfakészítés keretében hallhatnak az érdeklődők az Andrássyak két ágáról, a monoki, és betléri ágról. Megismerkedhettek a kuruc kor dallamvilágával, a kapcsolódó énekekkel. Most már többen tudják „Krasznahorka büszke várá”-nak sorait, éppúgy mint Novák Sándor a „Nagymajtényi sikon letörött a zászló” versszakait (Sárospatakon született mű). Sárospatakon a foglalkozások helye: a Múzeumunk előadóterme volt, Királyhelmecen, Nagykaposon és Monokon a kiállításban zajlottak a foglalkozások. Sárospatakon foglalkozásokat szakmuzeológusok tartották. Királyhelmecen, Nagykaposon volt lehetőség sárospataki muzeológus vezette foglalkozásra, mely tapasztalatait felhasználva a helyi pedagógusok, a művelődési központ munkatársai valósították meg a bemutatott tematikát a kiállítás nyitva tartása alatt. Monokon a nagy tapasztalattal rendelkező közművelő kolléganő és a tárlatvezető vezették a foglalkozásokat. Sárospatakon általános iskolások, Királyhelmecen és Nagykaposon általános és középiskolások, Monokon óvodások és általános iskolások vettek részt a foglalkozásokon. Sárospatakon a kuruc kor zenéjével és a család történetével ismerkedtek a diákok családfa és címerek segítségével. Királyhelmecen és Nagykaposon úgyszintén. Monokon a kuruc kor dallamvilágának megismerése jelentős teret kapott (az ottani közművelő kolléganő ének-zenei végzettségére is alapozva). A foglalkozások Sárospatakon előre egyeztetett időben voltak, a többi helyszínen a pedagógusok aktivitása határozta meg a foglalkozások gyakoriságát. Monokon a legrugalmasabban tudtak alkalmazkodni a kérésekre. A foglalkozásokon résztvevők számát az osztálylétszámok határozták meg.
Sárospatakon 6 múzeumpedagógiai foglalkozáson 110 diák, 2 családi programon keretében 140 diák ismerkedhetett részletesebben 2011 szeptemberében, októberében a kiállítással. Királyhelmecen 25 múzeumpedagógiai foglalkozás (375 diák) kapcsolódott a kiállításhoz, Nagykaposon 21 múzeumpedagógiai foglalkozás, múzeumi óra (263 diák) kapcsolódott hozzá. Monokon 5 foglalkozást szerveztek melyen 130 óvodás illetve általános iskolás vett részt. A királyhelmeci és nagykaposi kiállítás ősszel-télen, illetve, tavasszal volt látogatható, a két kiállítás nyitva tartása egybe esett az iskolaévvel, kapcsolódó programjai az iskolai oktatást szolgálták. Az iskolai csoportok órakeretben látogatták a kiállítást. Királyhelmec a történelmi Zemplén megye egyik járási központja volt, a település városiasodása az Andrássycsalád „időszakára” a hosszú XIX. századra esett. Ma a közeli Tőketerebes vonzóerővel bír Királyhelmecre is környékére, központi szerepe által. A magyar történelemben játszott szerepe, az országos jelentőségű események, és a földrajzi közelség révén az Andrássy-család története beépíthető volt az oktatásba, mely meg is valósult. Hasonlók a tapasztalatok Nagykaposon is. Itt a kiállítás oktatásban játszott szerepét még inkább erősítette, hogy magában az iskolában került bemutatásra. Nap mint nap tárgya volt a diákok érdeklődésének a kiállítás. A két hónap alatt jó ismerőseikké váltak a család tagjainak arcvonásai, megtanulhatóvá életük dátumai, rögzültek az Andrássy-család birtokközpontjai, felkeltette érdeklődésüket egy-egy épület. Visszaköszöntek a történelemórán tanult szereplők a Rákóczi-szabadságharc, 1848/49 vagy a kiegyezés kapcsán. Itt a történelemoktatás része lett kiállítás. Nem klasszikus értelemben vett múzeumpedagógiai foglalkozások része volt a kiállítás, hanem a történelem órák tartalmi része. Nagykaposon Magyar Közösségi Ház szervezte szervezőmunkájának eredményeként az iskolán „kívülről” is sokan látogatták kiállításunkat. A Királyhelmecen és Nagykaposon rendezett vándorkiállítás bizonyította számunkra, hogy jó döntés volt a kiállítás ezen változatának elkészítése is, különleges helyszínen, határon túl is bemutatni. Ezáltal határon túli magyarokhoz, és még fontosabb a magyar oktatásban résztvevő diákokhoz vittük el a kiállítást. Így azok is láthattak történelmi témájú kiállítást, akiknek talán nem volt még részük ebben. Fontos, hogy a magyar történelem határon túli oktatását új módszerekkel, akár a kiállítás iskolába vitelével segítsük. Felkeltve az érdeklődést, elmélyítve az ismereteket, visszajelzést adva arról, hogy az országos magyar történelemben, milyen fontos szerepet játszottak az ő szűkebb „hazájuk” szülöttei. Királyhelmecen 650-en, Nagykaposon 450-en látták a kiállítást. Királyhelmecen 25, Nagykaposon 1 szervezett múzeumpedagógiai foglalkozás kapcsolódott a kiállításhoz. Nagykaposon ezen felül órakeretben szervezetten 20 osztály ismerkedett meg, dolgozta fel a kiállítást.
A kiállításokhoz kapcsolódó egyéb programok: A kiállítás népszerűsítése: 2011. április 1-én az országos sajtó részvételével zajlott sajtónapon Sárospatakon az MNM Rákóczi Múzeumában kezdtük a kiállítás népszerűsítését. Folytattuk ezt májusban Budapesten a Múzeumok Majálisán. Az augusztusban rendezett a Zempléni Fesztivál előzetes sajtótájékoztatóján megjelent programfüzetben is megjelent a kiállítás bemutatása. Nosztalgia vonat: 2011. július 23-án érkezett Sárospatakra a Nosztalgia vonat. Az utazók kiemelt célja volt az MNM Rákóczi Múzeuma kiállításainak megtekintése. Körükban már előzetesen népszerűsítettük a kiállítást, melyet sokan megtekintettek.
Könyvbemutató: 2012. február 20-án a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában Királyhelmecen tartotta Tamás Edit könyvbemutató előadását a Széchenyi István és Zemplén című kötetről. A tanulmánykötet jelentős terjedelmű írása foglalkozik az Andrássyakkal. A könyvbemutatón több mint százan vettek részt, s hallottak kiállításról. Köszönjük az NKA 2 millió forintos támogatását, mely nélkül nem valósulhatott volna meg az „Andrássyak és Zemplén” című kiállítás. Dr. Tamás Edit múzeumigazgató Sárospatak, 2012. október 15.
Kiállítás hasznosulása (jegybevétel, kiadványokból származó bevétel) Helyszín
Terv látogatószám (fő)
Tény látogatószám (fő)
Bevétel (Ft)
MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatak
4000
5750
675 150,-
Királyhelmec
1000
650
Nagykapos
-
450
Sátoraljaújhely
1000
-
Monok
-
2138
Összesen
6000
8988
675 150,-
Múzeumpedagógiai foglalkozások, családi programok bevétele
Helyszín
Terv látogatószám (fő)
Tény látogatószám (fő)
Bevétel (Ft)
MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatak
240
250
55.000-
Királyhelmec
240
375
Nagykapos
-
263
Sátoraljaújhely
120
-
Monok
-
130
Összesen
600
1018
Kiadványok értékesítésből származó bevétel Kiadvány
Értékesítés (db)
Bevétel (Ft)
Múzeumpedagógiai füzet
19 db
3 800, -
Összesen
19 db
3 800,-
Sárospatak, 2012. október 15. Szemkóné Rák Emese gazdasági vezető
55 000,-
