Itthon, Tolnában
Megyei Napló TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
2008. január–február
Megjelenik havonta Tolna megye 9 városában és további 43 településén, 90 000 példányban
2008-tól további 43 településen ott a Megyei Napló
Katona Szilvia fõszerkesztõ
Évértékelõ beszélgetés dr. Puskás Imrével A 2006. évi helyhatósági választásokon a Tolna Megyei Közgyûlésben is a Fidesz-KDNP pártszövetség szerezte meg a többséget. Dr. Puskás Imre közgyûlési elnököt hivatalba lépése óta eltelt több mint egy év munkájának értékelésére kértük. – 2006. október 16-tól azért dolgozunk munkatársaimmal, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat olyan állapotban legyen 2010-ben, hogy költségvetési helyzete és intézményrendszere az
életképességérõl tanúskodjon. A szocialista-liberális kormány sajnos leírt bennünket, leírta a vidéki Magyarországot. Mi ennek ellenére jövõképet alkotunk, fejlesztési elképzeléseink vannak, és pályázatokon veszünk részt. A kormány eredeti szándéka szerint megszûntek volna a megyei önkormányzatok, és létrejöttek volna a regionális önkormányzatok. Pedig az elõterjesztõk tudhatták volna, az 1000 éves megyerendszert egy szemvillanásnyi parlamenti vitát követõen nem lehet megszüntetni. A megyei önkormányzatok
PÁLYÁZATOK
Lapunk további tartalmából 2. oldal ♦ A JÖVÕ FELÉ TEKINT A FÕISKOLAI KAR
Interjú Fusz György fõigazgatóval
3. oldal ♦ VITA A SZEMÉTSZÁLLÍTÁS KÖRÜL TOLNÁN
4. oldal ♦ FARSANG, KARNEVÁL, TÉLBÚCSÚZTATÓ
Randevú dr. Balázs-Kovács Sándorral
5. oldal ♦ VÉDHETÕK-E E A TANYÁKON HAGYOTT ÉRTÉKEINK?
A megelõzés a leghatékonyabb módszer
6. oldal ♦ ÚJ ÉV, ÚJ LEHETÕSÉGEK
Már beadhatók az igények a munkaügyi központ idei tanfolyamaira
7. oldal ♦ RUDOLF ANNA MAGYARORSZÁG LEGFIATALABB NÕI NAGYMESTERE
www.tolnamegye.hu/megyei_naplo
Védeni a megyében élõket
Túl a városokon Városi rendszeres olvasóink bizonyára meglepõdnek azon, hogy a Megyei Napló idei elsõ számát csupán most vehetik kézbe. Nos, az új év változásokat hozott lapunk életében. Örömteli hír, hogy az eddigi 40 ezer helyett több mint a duplájára emelkedik a példányszám. A 90 ezres megjelenés lehetõvé teszi, hogy a 9 városon túl Tolna megye vidéki lakosságához is eljussanak szûkebb pátriánk hírei és fordítva. További 43 kistelepülés életébe is bepillantást enged ezután a lap. Igaz, a megszokott 2-3 heti kiadás ritkulni fog. Az eddigi évi 22 szám 12-re csökken, vagyis havi kiadványnyá lettünk. Idei elsõ számunkat tekintsék kivételesen még a januárinak, és innentõl kezdve mindig a hónap végén számíthatnak friss újságra kedves olvasóink. A lap tematikája is ennek megfelelõen alakul. A Tolna megyében történtekrõl havi távlatban számol be a Megyei Napló. Továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak a Tolna Megyei Önkormányzat hírei, továbbá a megye közélete, gazdasága, kulturális és sportélete áll a szerkesztés középpontjában, különös figyelmet szentelve a vidék hétköznapjainak is. Megszokott rovataink februártól bõvülnek egyházi gondolatokkal és a megye civil életét bemutató sorozattal. Várjuk észrevételeiket, véleményeiket, s továbbra is a Tolna megyei recept különlegességeket. Ezúton is köszöntjük a Megyei Napló olvasótáborában a községek, falvak lakosságát! Tartsanak velünk az új évben!
X. ÉVFOLYAM 1. szám
Kerestetik az év civil szervezete és újságírója Két pénzdíjas pályázatra is várja február végéig a jelentkezõket a Tolna megyei Önkormányzat. Keresik „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete” és az ahhoz kapcsolódó „Bazsonyi Arany Mecénás Díj” elnyerésére leginkább méltó pályázót, és – idén elõször – „Az Év Tolna Megyei Újságírója” díj elnyerésére leginkább alkalmas jelölteket az elektronikus és az írott média területérõl. A két díj között lényeges különbség, hogy míg az elõbbire maguk a jelöltek pályázhatnak, az utóbbi nyertese mások jelölése alapján kerül kiválasztásra. (részletek a 6. oldalon)
kivéreztetését és megcsonkítását nyíltan vállalva teszi a kormány. A költségvetési törvényben a normatívák a megyéket sújtó meghatározása arra ösztönöz bennünket, hogy intézményeinket adjuk át más fenntartónak, vagy csonkítsuk feladatainkat a szolgáltatások eddigi színvonalának feladásával. 2007-ben 1 milliárd Ft-tal csökkent az állami költségvetésbõl nekünk jutó finanszírozás az elõzõ évihez képest. – Ilyen nehéz helyzetben mit tehet a megyei önkormányzat vezetése? Van-e kiút? – Mi nem osztjuk a kormány önkormányzati vízióját, és nem kívánunk a megyei önkormányzat felszámolói lenni. A megye tökéletesen alkalmas a közigazgatási, intézmény fenntartási, szolgáltatási funkcióinak ellátására. A hazai közigazgatás jelenleg történõ regionalizálását átgondolatlan, esetlegességekkel, rögtönzésekkel teli folyamatnak vélem. Minden eszközzel megvédjük az egészségügyi, szociális, oktatási és gyermekvédelmi intézményeinkben ellátott, gondozott, tanított 5000 idõs és fiatal érdekét. Próbáljuk továbbá védeni a megye legnagyobb munkáltatójaként 3500 közalkalmazott, köztisztviselõ és munkavállaló érdekét, vagyis a munkahelyét, aminek szintén nem tudunk maradéktalanul eleget tenni, hiszen a költségvetési hiány csökkentése érdekében kénytelenek vagyunk intézményeket összevonni, feladatokat szûkített formában ellátni. Reménytelen küzdelmet folytatunk a kiadások és bevételek egyensúlyának megteremtéséért. Miközben a kormány – mindannyiunk kárára – építi a kicsi államot, sajnos mi is egyre kisebbek leszünk. Sokszor halljuk: van élet a megyék nélkül. Mint ahogy van a falvak nélkül is. És még sorolhatnám. A
kérdés az, hogy milyen világban akarunk élni. Olyanban, amelyben egyetlen mérce a gazdasági hatékonyság, a mindent átszövõ öldöklõ verseny, vagy olyanban, amely emberi kapcsolatokra, értékekre, egymás megbecsülésére épül. – A megyék megmaradását, illetve a megyei fejlesztéseket mennyiben segíthetik az uniós támogatások? – Az Európai Uniótól lehívható forrá-
den lehetõséget kihasználni arra, hogy néhány fejlesztési elképzelésünket megvalósíthassuk. Így, szeretnénk, ha a megye egyik jelképének számító Vármegyeháza épülete megújulna és új funkciókat kapna, elsõsorban az idegenforgalom területén. A megyei könyvtár új, méltó épületbe költöztetése is kiemelt céljaink közé tartozik. Réger Balázs
sok sajnos korántsem jelentenek akkora lehetõséget számunkra, mint ahogyan korábban gondoltuk. A pályázatokat ugyanis úgy írják ki, hogy azok többségén nem tudnak indulni a megyei önkormányzatok. Ennek ellenére megpróbálunk min-
Szinte példátlan 2008-ban is hitel nélkül mûködik az õcsényi önkormányzat A 350 milliós mûködési költség finanszírozására nem kell külsõ forrást igénybe vennie Õcsénynek, amivel, mondhatni kivételes helyzetben van a település. 2008-ban várhatóan több fejlesztési elképzelés valósulhat meg a faluban.
erõt. Ha nyernek, idén akadálymentesítenék a polgármesteri hivatalt, valamint az általános iskola épületét. Ezenkívül bõvítenék a sportpályát is két újabb focipályával, valamint egy sportcsarnokot is építenének, igaz, azt már csak 2009-ben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak köszönhetõen 2008 nyarán
Mûködési hitelt nem, csupán fejlesztési hitelt vesz fel 2008-ban Õcsény – mondta el a Megyei Naplónak Fülöp János, a település polgármesA fõutca felújítását tere. Ez utóbbira azért van a nyáron kezdik meg szükség, mert a tervezett korÕcsényben szerûsítéseket pályázati pénzbõl oldanák meg, ahhoz pedig önerõ kell. A település mérlegfõösszege 350 millió forint, ennek az összegnek a felét költik a bérek, járulékok kifizetésére. A tervek szerint maximum 30 millió forint fejlesztési hitelt vesz fel a település, ez biztosítaná a pályázatok megnyeréséhez szükséges ön-
kezdõdhet meg a fõutca felújítása. A település sokat vár az autópályától is. Mint a polgármester elmondta, márciusban valószínûleg ezen a szakaszon is megkezdõdnek az M6os építési munkái, ami ugyan átmeneti kellemetlenségekkel jár, ám az elkészült út a késõbbiekben bizonyára további lendületet ad Õcsény fejlõdésének. A Leader program keretében elnyert pályázatuknak köszönhetõen a községben rövidesen felszerelik azt az öt térfigyelõ kamerát, amelyek egyenesen a szekszárdi rendõrkapitányságra továbbítanak majd képet. Így a rend õrei közvetlenül vigyázhatják majd az õcsényiek nyugalmát. W.J.
2. oldal
A
HÍREK RÖVIDEN ♦ FADD: A központrehabilitáció folytatását
T O L N A
lom, felújítják a tûzoltószertárt, illetve rendelõt és idõsek napközi otthonát is magában foglaló egészségcentrumot hoznak létre a központ látványát évek óta elcsúfító, leégett épületegyüttesbõl. A település vezetõi játszóteret vagy arborétumot is szeretnének, amit a jelenleg a megye tulajdonában lévõ Bartal kastély parkjában alakítanának ki.
♦
NAGYMÁNYOK: Hiller István Oktatási
és Kulturális miniszterhez intézett nyílt levelet Karl Béla polgármester a nemzetiségi oktatás pótfinanszírozására benyújtott pályázatuk
elutasítása
ügyében. A pályázatot formai hibára hivatkozva utasították el hiánypótlásra való felszólítás nélkül, holott azt elõzetesen egyeztették az államkincstárral. Utóbbi a pályázatot támogatásra alkalmasnak ítélte. Az ügy következtében több tízmillió forinttól esett el az önkormányzat, amelyet ebben az évben más forrásból kell pótolniuk.
♦
NAGYDOROG: Az ivóvíz minõségének
javítására, valamint a nagyközség teljes szennyvízhálózatának korszerûsítésére és fejlesztésére nyújtott be pályázatot a közelmúltban Nagydorog önkormányzata. Az utóbbi, amelynek megvalósulásához 1,5 milliárd forintot remél a nagyközség, olyan átfogó fejlesztés, amely tartalmazza új szennyvíztisztító telep megépítését, 16 kilométeres gerincvezeték kiépítését és az azzal együtt járó útfelújítást is.
Interjú Fusz György fõigazgatóval Február 15. a fõiskolai és egyetemi képzésekre való jelentkezés határideje. A Megyei Napló a döntés elõtti tájékozódást szeretné segíteni Tolna megye egyetlen felsõoktatási intézményének bemutatásával. Milyen elképzelésekkel készül a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Kar a következõ tanévre? – érdeklõdtünk Fusz György kari fõigazgatótól. – Örömmel számolhatok be arról, hogy a PTE Illyés Gyula Fõiskolai Kar presztízse az utóbbi években jelentõsen nõtt, amit a hasonló adottságú karok közötti sorrendben való elõrelépésünk is igazol. A felsõoktatásban fontos mutató a minõsített oktatók száma, amelyben szintén elõkelõ helyet foglalunk el a ranglistán. A következõ tanévre új szakok indításával és látványos fejlesztési elképzelésekkel készülünk. A képzési kínálat egy teljesen új szakkal, a környezetkultúrával bõvült, amely az országban Szekszárdon kívül csak még egy helyen található. Erre a szakra várunk minden olyan jelentkezõt, aki az építészet, belsõépítészet, lakberendezés, kiállítás-rendezés, forma-, vagy kerttervezés, az esztétikus környezet megteremtése iránt érdeklõdik. Újdonság még, hogy a következõ tanévtõl a magyar szak ügyvitel szakirányát is kínáljuk a jelentkezõknek. Aki elvégzi, az praktikus ismereteket is nyújtó szakon szerez diplomát, többek között titkárságvezetõként is kamatoztathatja tudását. Ugyanakkor lehetõség van rá, hogy a végzett hallgató több irányban tanuljon tovább. A jövõben is vezetõ szerepet szánunk a nagy népszerûségnek örvendõ turizmus-vendéglátás szaknak, amelyhez kapcsolódóan a szállodai szakirány beindítását tervezzük. Karunkat felvették a Szállodaszövetség-
Ellenõrzöttebb támogatási rendszer Feladatarányos támogatási rendszer 2008-ban volt a témája annak a rendezvénynek, amelyet a Zombai Romákért Egyesület szervezett a VÖRÖS, azaz a Völgységi Roma Összefogás Informális Hálózat keretein belül. A kisebbségi önkormányzatok eddig automatikusan kaptak állami támogatást. 2008-ban azonban ezen a területen is változás történt, ezentúl a központi támogatási összeg 75%-át kapják csak meg az eddig megszokott módon a kisebbségek helyi testületei. Az új rendszert ismertetõ tájékoztatóra, amelyet január elején Szekszárdon rendeztek meg, sokan voltak kíváncsiak. Nemcsak roma, hanem például a német kisebbségi önkormányzatok képviselõi is jelen voltak, tekintve, hogy a témában az összes kisebbség érdekelt. – A megkapható támogatás 25%-a úgynevezett „feladatalapú támogatás” lesz, amire mostantól pályázniuk kell az a kisebbségeknek – tájékozta-
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T E
A jövõ felé tekint a fõiskolai kar
tartja legfontosabb feladatának 2008-ban a faddi önkormányzat. Tovább szépül a temp-
M E G Y E
tott Szancsik Mária, a Zombai Romákért Egyesület elnöke. Az új rendszer lényege, hogy a tavalyi jegyzõkönyveket értékelik a döntéshozók, és az értékelés alapján ítélik meg a pályázóknak az idei évre nyújtandó támogatásokat. – A változás minden kisebbséget tömörítõ hivatalos szervezetet érint – hangzott el a rendezvényen, amelyen jelen volt Zsákné Asztalos Emõke, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fõosztályának helyettes vezetõje is. A megváltozott támogatási rendszert a kisebbségek, úgy tûnik, jól fogadták. – Erre nem lettünk felkészítve – véleményezte a tájékoztató után az elhangzottakat Balogh László, a Szekszárdi Kistérségi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. – Ennek ellenére a támogatási rendszert jónak tartjuk, hiszen így kiderül, hogy ki dolgozott az elmúlt években, és ki az, aki nem csinált semmit. W.J.
be, amelynek köszönhetõen a hallgatók a legnagyobb szállodákba is eljuthatnak szakmai gyakorlatra. Ehhez hasonlóan népszerû szak – és ez a jelentkezési pontszámban is megmutatkozik – a kommunikáció és médiatudomány, amelyet biztosan az idén is sokan választanak. Nagy hallgatói létszámú szakunk a szociális munka, amelyet székesfehérvári kihelyezett képzéssel is folytatunk már több éve. – Mire számíthatnak azok, akik a kar erõsségeként ismert pedagógusképzésben szeretnének részt venni? – A pedagógusképzést is továbbfejlesztjük. Várhatóan egyetemi szinten itt, Szekszárdon oktathatjuk a kisgyermekkor pedagógiáját. Egyre nagyobb az érdeklõdés a német nemzetiségi pedagógusképzés iránt, és az idegenforgalmi képzésekre való figyelemmel a nyelvoktatás fejlesztése is napirenden van. A kar kiterjedt nemzetközi kapcsolattal rendelkezik, mert immár 16 ország egyetemével van együttmûködési megállapodása, amelyek révén a hallgatóknak lehetõségük van több hónapot eltölteni külföldi partnerintézményekben. Ebben az évben is 19 hallgatónk utazott külföldre, többek között Belgiumba és Németországba is. – A kar kínálata felsõfokú szakképzéssel is bõvült. Itt milyen területeken oktatják a hallgatókat? – Öt felsõfokú szakképzési szakot kínálunk az érdeklõdõknek. Ezek rövidebb, két éves képzések, amelyek szakmát, kézzel fogható, praktikus tudást adnak a hallgatók kezébe, de utána akár diplomát adó képzésben is folytathatják tanulmányaikat. – Beszélgetésünk elején látványos tervek megvalósítását is említette a fõigazgató úr.
– Igen. Bízom benne, hogy ebben az évben is fejlõdik, bõvül a kar infrastruktúrája. Hamarosan megkezdõdhet egy négy csillagosként mûködõ tanszálló és a kari nagyelõadó építése. Ez az épületrész különlegesnek ígérkezik, ugyanis a környezettudatos gondolkodás jegyében egy úgynevezett ökoházat tervezünk. Energiaellátását egyrészt geotermikus hõvel, másrészt napenergiával szeretnénk megoldani. Az épület koncepciója beleillik az ökoturizmus gondolatkörébe és találkozik a környezetkultúra szak filozófiájával is. A kari kollégium felújítási munkálatai is elõkészületben vannak. – Mit ajánlana azoknak az érdeklõdõknek, akik közelebbrõl is szeretnék megismerni az iskolát és képzési kínálatát? – A hagyományos nyílt napra február 6-án, 10 órától kerül sor. A környezetkultúra szakra felvételi elõkészítõ tanfolyamot szervezünk. A kar megújult honlapján (www.igyfk.pte.hu) játékos vetélkedõt hirdetünk. A kérdésekre az tud válaszolni, aki figyelmesen végigböngészi a honlapot. Keresgélés közben
számos fontos információhoz lehet jutni a felvételivel és a képzésekkel kapcsolatban. Értékes nyeremények – például laptop és SZIGET jegyek – kerülnek kisorsolásra a felvételi döntés után. A válaszadók közül annak van esélye nyerni, aki elsõ helyen jelölte meg a kart és fel is vették. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Kar várja a jelentkezõket, Tolna megye egyetlen felsõoktatási intézményének leendõ hallgatóit. R.B.
Meghirdetett szakok 2008. Alapszakok: • Kommunikáció és médiatudomány • Környezetkultúra • Magyar (ügyvitel szakirány) • Óvodapedagógus • Óvodapedagógus német nemzetiségi szakiránnyal • Szociális munka • Tanító • Tanító német nemzetiségi szakiránnyal • Turizmus-vendéglátás Felsõfokú szakképzések: • Csecsemõ- és gyermeknevelõ-gondozó • Idegenforgalmi szakmenedzser • Ifjúságsegítõ • Moderátor • Vendéglátó szakmenedzser
Rosszul állunk Járai Zsigmond szerint új gazdaságpolitikára van szükség Kevés a foglalkoztatottak száma, túl sokat von el az állam, nagy a bürokrácia és nõ a korrupció – ezekben jelölte meg a gazdasági visszaesés okait Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Bátaszéken tartott lakossági fórumon. Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnökének meghívására Tolnába érkezõ szakember szerint a kilábaláshoz elengedhetetlen az adócsökkentés, az adó-
rendszer egyszerûsítése, valamint egy bürokrácia csökkentési és munkahelyteremtõ program elindítása. A költségvetés egyensúlya a 2002. utáni túlköltekezés miatt jelentõsen romlott, az államadóság pedig nõtt. Ahhoz, hogy esélyünk legyen az eurót bevezetni, kiegyensúlyozott költségvetésre, alacsony inflációra és az államadósság csökkenésére van szükség. Ma hazánk – egyedüliként az EU-ban – nem teljesít egyetlen feltételt sem ezek közül.
Az elmaradt tb-t az Apeh hajtja be A kezelés díját nem, az elmaradt járulékot január óta viszont behajthatja az Apeh azokon, akik nem fizetnek tb járulékot. Ezt az egészségügyi intézményekben is ellenõrzik, a Balassa János Kórházban már több ízben jelzett „potyautast” a rendszer. Nekik minél elõbb rendezniük kell jogviszonyukat. 2007. április 1-jétõl a háziorvosok, a kórházak és a szakrendelõk is ellenõrzik a társadalombiztosítási jogviszony fennállását. Ha a rendszer rendezetlen jogviszonyt mutat, a betegnek minél elõbb igazolnia kell a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, hogy valós a jogviszonya, és fizet járulékot. Ezt munkaszerzõdéssel, vagy vállalkozói igazolvánnyal teheti meg. Az ellátást a jogviszony hiánya miatt az egészségügyi intézmények ugyanakkor nem tagadhatják meg. 2008. január 1-jétõl az OEP a tb járulékot nem fizetõk adatait viszont köteles átadni az Apeh-nek, amely vizsgálatot kezdeményezhet az érintettel szemben – tájékoztatott Török Mária igazgató. Ha az adóhatóság a saját adatai alapján azt állapítja meg, hogy a magánszemély jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra, értesíti errõl az egészségbiztosítási szer-
vet. Ha azonban az derül ki, hogy a magánszemélyt jogosulatlanul látták el, akkor az adóhatóság 5 évre visszamenõleg behajthatja az elmaradt járulékot, ami nem azonos a kezelés díjával. 2008. január 1-jétõl a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítõ tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint azon belföldi személy, aki nem biztosított és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem (például nagykorú eltartott, alkalmi munkavállaló), egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amelynek havi összege 4 350 forint (napi 145 forint). A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházában április 1-je óta a járó- és a fekvõbeteg szakellátásban is ellenõrzik a jogviszonyokat. A kezdeti idõszakban nem volt olyan szakrendelés, ahol ne lett volna napi 2-3 esetben potyautas. A helyzet mára már javult, ennek ellenére rendelõintézetenként naponta elõfordulnak rendezetlen jogviszonyú betegek. A szigorúbb ellenõrzésre azért volt szükség, mert mindeddig 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását 3 millió ember fizette meg a statisztikák szerint. H.Zs.
Ezen csak egy radikális fordulattal, egy új gazdasági programmal lehet változtatni – mondta a jegybank volt elnöke. -rb-
A számok tükrében Ma Magyarországon 52 féle adó van, 3,9 millió ember termeli meg 10 millió ember fogyasztását. Az államadósság GDP arányos mértéke 2001-ben 53,6%, 2007-ben 65,4 %. A gazdasági növekedés 2001-ben 4,1 %, 2007-ben 1,6%. A munkanélküliség 2001ben 5,7%, 2007-ben 7,3%. (forrás: Ecostat – PM- MTI)
Elõkelõ helyen a dombóvári kórház Rangos, összességében 9. helyezést ért el a dombóvári kórház (képünkön) azon az internetes szavazáson, amelyen arról döntöttek a világhálót használók, melyik legyen az Év kórháza Magyarországon. A szavazók több szempontot vettek figyelembe. Ilyen volt például az orvosok teljesítménye, az infrastruktúra, az ellátás, vagy a környezet és a tisztaság megítélése. A versenyben 226 kórház illetve rendelõintézet vett részt. Az összesített eredmények alapján a bonyhádi kórház a 66., a szekszárdi kórház a 139. helyen végzett.
MEGYEI NAPLÓ
A
T O L N A
M E G Y E
3. oldal
K Ö Z É L E T E
Egységes megyei szakképzés
HÍREK RÖVIDEN ♦
Pályázat az integrált szakképzési központ létrehozására A Tolna Megyei Közgyûlés decemberi ülésén többek között döntés született a Térségi Integrált Szakképzõ Központ létrehozásáról és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának kezdeményezésérõl is. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Tolna Megyei Önkormányzat közös fenntartásában Szekszárdon mûködõ Német Színházat (DBU) 2008. január 1-jétõl az országos német kisebbségi önkormányzat át kívánja venni a megyétõl – áll abban a kezdeményezésben, amit a Tolna Megyei Közgyûlés decemberi rendkívüli ülésén tárgyalt. Dr. Puskás Imre elnök szerint mindkét fél érdeke, hogy a német színház továbbra is megnyugtató körülmények között mûködhessen. Ezért mindent meg is tesz a megye. Az átadással kapcsolatosan alkotmányossági aggályok is felvetõdtek, mivel a kisebbségekrõl szóló törvény arra kötelezi a helyi ön-
kormányzatokat, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok megkeresésekor adják át fenntartói jogukat a kizárólag a kisebbségi kulturális feladatokat ellátó intézmények esetében. Az elnök úgy látja, ebben az esetben a helyi önkormányzatok nem szervezhetik szabadon önként vállalt feladataikat, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A színház mûködtetését továbbra is vállalja a megyei önkormányzat, és a német kisebbségi önkormányzattal tárgyaláso-
kat folytat az együttmûködés fenntartása érdekében. A képviselõk döntöttek a Területi Integrált Szakképzõ Központ (TISZK) létrehozásáról is, amelyet a Szent László Egységes Középiskola, a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a tamási Vályi Péter Szakképzõ Iskola, a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola és a Jókai Mór Szakképzõ Iskola alkot majd. Így, létrejön egy 5-
SZEKSZÁRD: Csengey Dénes író, a
Magyar Demokrata Fórum egyik alapító
6000 tanulót magába foglaló szakképzõ bázis, amely a mezõgazdasági képzés kivételével a megye szinte teljes munkaerõigényét ki tudja majd elégíteni. Az összevonást a képzési rendszer rugalmasabbá tétele mellett a szakképzésben történt törvényi szabályozások is indokolják, hiszen a 2008/2009-es tanévtõl csak azok a szakképzõ intézmények juthatnak fejlesztési hozzájáruláshoz, amelyek tagjai a TISZK-nek. A Területi Integrált Szakképzõ Központhoz a jövõben más iskolák is csatlakozhatnak. A közgyûlés jóváhagyta a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvánnyal kötendõ feladat-ellátási megállapodást is, így a közalapítvány látja el 2008-ban is a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos megyei teendõket. A Tolna Megyei Közgyûlés legközelebb februárban tart ülést. Ezen az önkormányzat 2008. évi költségvetése is napirendre kerül. -RB-
tagja szülõházánál avatott emléktáblát Szekszárdon, a Rákóczi u. 20. szám alatt az MDF Tolna Megyei Szervezete. Az avatáson Horváth István, Szekszárd polgármestere, Gacsályi József író és Dávid Ibolya, az MDF elnöke méltatta az 55 éve született, mindössze 38 évet élt politikus életmûvét és munkásságát. Kiemelték, Csengey Dénes meghatározó szerepet töltött be a rendszerváltozás éveiben és az azt követõ idõszakban. A jeles eseményen az író-politikus özvegye és két fia is jelen volt.
♦ TAMÁSI: Sikeresen pályázott
Tamási a
várost Párival összekötõ kerékpárút megépítésére. A közel 170 millió forintos beruházás 90%-os állami támogatással 2008 novemberére valósul meg. A 2,6 m széles
Vita a szemétszállítás körül Tolnán Nagy port vert fel a szemétszállítással kapcsolatos önkormányzati döntés Tolnán. A lakosok úgy vélik, összességében drágábban szállítják el tõlük a hulladékot, mint az elmúlt években. A polgármester mindezt cáfolja. A hulladékszállítás volt a legfontosabb napirendi pontja a legutóbbi rendkívüli testületi ülésnek Tolnán. Városszerte vihart kavart a döntés, miszerint 2008 januártól nem a helyi kommunális Strobl József szolgáltató, hanem a szekszárdi Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. végzi ezt a munkát. A pályázatba bekerült, késõbb felfedett pontatlanság miatt a várost a közbeszerzési döntõbizottság három millió forintra bírságolta, de nemcsak
ezért folyik a szóváltás. Strobl József MSZP frakcióvezetõ véleménye szerint a helyi szolgáltatónál megszûnt munkahelyek és a bizonytalanság felháborítja a városlakókat, de tartanak attól is, hogy a szemétszállítás drágább lesz és nem lesz zavartalan. Félõ – állítja a képviselõ –, hogy a lakosok a városkörnyéken helyezik el az el nem szállított szemetet. A polgárok vitatják a szerzõdés gazdaSümegi Zoltán ságosságát is. Sümegi Zoltán polgármester cáfol. Úgy tartja, nem lett drágább a hulladékszállítás díja, ugyanis az elmúlt esztendõben 1155 forintot fizettek havonta a háztartások, az idei évtõl ez 600 forintra csökkent. Szerinte téves az az informá-
ció is, hogy az önkormányzat jelentõs bevételektõl esik el, ha a helyi kommunális szolgáltató helyett más veszi át a hulladékgazdálkodást. – A megmaradt, de mérsékelt kommunális adóból 22 millió forintos éves bevétel realizálható, ha ehhez hozzászámítjuk a koncesszió évi 4,5 millió forintját, és a dolgozók leépítésébõl származó mintegy 15 millió forintos megtakarítást, akkor 10 év alatt majdnem 420 millió forintos bevételt könyvelhet el a város. Míg a kommunális kft. üzemeltetésével ez csak 49 és fél milliót tett volna ki – magyarázta a város vezetõje a témában nemrég megtartott sajtótájékoztatón. Ugyanitt Tölgyesi Balázs, az Alisca Terra Kft. ügyvezetõje a lakosságot érintõ kérdésekre válaszolva elmondta, az
Változások a nyugdíjrendszerben Csak a biztosítási jogviszony megszûnése esetén válhat valaki jogosulttá az elõre hozott öregségi nyugdíjra. Ez csak az egyik azok közül a változtatások közül, amelyek 2008. január elsejével léptek életbe, és amelyek a nyugdíjrendszer szinte valamennyi területét érintik. Kovács Jánosné (felsõ kép), a Déldunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szekszárdi hivatalának illetékese elmondta, hogy markáns változások történtek a nyugdíj-megállapítások területén. Az egyik ilyen az elõrehozott öregségi nyugdíj megállapítására vonat-
kozik, ugyanis a tervezett módosításokkal ellentétben az elõrehozott öregségi nyugdíjkorhatár férfiak esetében 60, nõk esetében 59 év lesz. Az ellátás igényléséhez minimálisan szükséges szolgálati idõ 38 év. A nyugdíjak és nyugdíjszerû ellátások 2008-tól egységesen öt százalékkal növekednek. Azok számára, akik 1991. január 1-je és 1996. december 31-e között vonultak nyugdíjba, az öt százalékos emelésen kívül további négy százalék „korrekciós emelést” határoz meg a jog-
szabály. A 29 évet meghaladó szolgálati idõvel rendelkezõk esetében minden további szolgálati év után fél százalék emelés jár, maximum tíz százalékig. Az öregségi nyugdíjminimum összege január elsejétõl 28 500 forint lesz. További változás még, hogy az idei évtõl kezdve a biztosítási jogviszony megszûnéséhez kötik az elõrehozott öregségi nyugdíjigénylést, kivéve vállalkozók esetében, akiknek vállalkozása kiegészítõ tevékenységgé minõsül át, így jogosultak maradnak az ellátásra. Megváltozott az özvegyi nyugdíjak feléledési ideje is, amely a korábbi tíz évrõl, tizenöt évre módosult. Az ellátás késõbbi igénybejelentés alapján is megállapítható. Akiket tehát a korábbi szabályozás értelmében elutasítottak, azok ismét igényelhetik azt. A másik jelentõs módosítás az egészségkárosodott személyek vonatkozásában történt. Ezentúl az igénybejelentõ lap és a szolgálati idõt igazoló okiratok mellett egy további nyilatkozatot is ki kell töltenie az igénylõnek, amely az egészségi állapotára vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Azt, hogy pontosan ki és milyen ellátást igényelhet, szakértõi bizottság fogja eldönteni komplex vizsgálat során. Posevitz Antal
egyéni szerzõdéseket hamarosan kiküldik, ezek alapján történik majd a negyedéves, utólagos számlázás, elsõ alkalommal április elején. Az ügyvezetõ ugyanakkor felkérte a lakosságot arra, hogy a gyorsabb ügymenet érdekében a szerzõdéseket minél elõbb jutassák el a városházára, a kommunális szolgáltatóhoz, vagy az Alisca Terra Kft. szekszárdi telephelyére. Kujáni Yvette
aszfaltos út javarészt a korábban megszûnt MÁV nyomvonalon halad majd, amelyet fõként a tamási munkahelyükre igyekvõ páriak és a két település közt kerékpározó turisták vehetnek igénybe.
♦
DOMBÓVÁR: Közös kulturális mûhelyt
hoztak létre Dombóvár mûvelõdési intézményei, hogy egységesebbé tegyék programjaikat. A résztvevõk megvitatták a város kulturális koncepcióját és stratégiáját azzal a céllal, hogy minél nagyobb eséllyel pályázhassanak az Európa Kulturális Fõvárosa programsorozathoz kapcsolódó rendezvényekre. Szóba került egy egységes közmûvelõdési naptár kiadása is, hiszen a mûhely létrehozói a legfontosabbnak azt tartják, hogy programjaik minél szélesebb körben legyenek ismertek és látogatottak.
♦
PAKS: A korábbi tûzoltó parancsnok, Sá-
tor Géza nyugdíjba vonulásával Bán Attila, korábbi parancsnokhelyettest nevezték ki a Paksi Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság élére. Az új vezetõ 1989. óta dolgozik a paksi tûzoltóságnál. A készenléti szolgálatnál kezdett, 1994-tõl tûzoltási és kárelhárítási osztályvezetõ volt, 1997-tõl parancsnokhelyettes.
Kevesebb közúti balesetet! Szigorították a büntetõpontrendszert Idén akár 300 ezer forintot is fizethet az, aki gyorsan hajt Magyarországon. Ha pedig a szonda a legminimálisabb alkoholszintet kimutatja, máris ugrik a jogosítvány. A szigorításokat a javulni nem akaró baleseti statisztikák indokolják. A kimutatások Tolna megyében sem túl biztatóak, 2007-ben 476 baleset és 666 személyi sérülés történt a közutakon. Az év elejével módosult a közlekedési büntetõpontrendszer. A jogosítványt 18 pont elérése után vonják be, a tûrési határidõ 3 év. A szigorítást leginkább a rendõrök szorgalmazták, mert az eredeti rendszer bevezetésével a közúti balesetek
száma nem csökkent a várt mértékben. Tolna megyében 2006-ban ugyan 26-tal több baleset volt az utakon, mint 2007ben, viszont 21-gyel többen sérültek meg tavaly, mint két évvel ezelõtt. A kihágásokért adható büntetõpontok mellett a kiróható pénzbírságok mértéke is változott. 30 és 300 ezer forint közötti öszszeggel büntethetõ például a túl gyors közúti közlekedõ, és a helyszíni bírság is emelkedett, az összeg 3000 forinttól 20 ezerig terjedhet. Aki szeretné a már megszerzett büntetõpontjait csökkenteni, az továbbra is élhet az önkéntesen választható utánképzési lehetõséggel, amivel pontjainak számát akár 0-ra is csökkentheti. W.J.
A legjellemzõbb szabálytalanságokért adható pontok BÛNCSELEKMÉNY
PONT
segítségnyújtás elmulasztása
9
közúti veszélyeztetés
9
közúti baleset okozása
6
jármûvezetés ittas vagy bódult állapotban
9
jármûvezetés tiltott átengedése
9 8
cserbenhagyás
SZABÁLYSÉRTÉS
PONT
jármûvezetés az eltiltás tartama alatt
5
ittas vezetés
5
sebességkorlátozás jelentôs túllépése az elsôbbség és az elôzés szabályainak megsértése
5 4 vagy 5 pont (a kihágástól függôen)
vasúti átjárón történô áthaladás szabályainak megsértése
5
a közúti közlekedés rendjének megzavarása
4
engedély nélküli vezetés
4
biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármû vezetése, üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén
5
A megengedett sebességhatár legalább negyedével történô túllépése
3
biztonsági öv, bukósisak, gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása
2
4. oldal
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
Megyénk rejtett kincsei
„A víz szalad, de a kõ marad”
Magyarkeszi A Tolna megye északnyugati sarkában lévõ Magyarkeszire a 65-ös fõútról Iregszemcsénél lekanyarodva juthatunk el. A Somogy–Tolna–Fejér megye határán fekvõ, 1300 lakosú községet már honfoglaló õseink, a Gut-Keled nemzetség is szálláshelyéül választotta. A török hódoltság után elpusztult települést I. Lipót császár az Eszterházy családnak adományozta, akik felvidékrõl telepítettek ide új lakókat, s a helység neve ekkor Keszirõl Tótkeszi-
A 100 éve született Wass Albertre emlékeztek Bonyhádon
re változott, s csak 1903-tól lett Magyarkeszi. A falu 1742-ben felszentelt barokk stílusú templomán kívül érdemes megtekinteni a XIX. században épült Gizellahengermalmot (képünkön), amelynek felújítása régóta esedékes. Építészeti érdekességnek számítanak még a házak portáira emelt házi kápolnák is. Magyarkeszi rendezvényei – a májusi népzenei Ki mit tud?, a júniusi lovas- és fogathajtó verseny, a nyári szünet eleji kézmûves tábor, a júliusi falunap, a szeptember végi búcsú, s az októberi szüreti felvonulás – sok résztvevõt és látogatót vonzanak. A szép környezet, a látnivalók, az események arra ösztönzik a település vezetését, hogy fejlesztési terveiben a falusi turizmus is helyet kapjon. Ö.J.
„A kályhától indultak” – Koszorúcska Zombán Csinosan öltözött serdülõ fiúk, lányok, élõ zenére, kissé talán még izzadó kézzel, de annál nagyobb lelkesedéssel számolják a szamba, a cha-cha-cha vagy éppen a keringõ lépéseit. Teszik mindezt a szülõk, nagyszülõk szúrós tekintetének kereszttüzében, ez a „koszorúcska”. Kisebb településeken régen nagy hagyománya volt a társastánc tanulás e formájának, ma már csak elvétve találkozni vele. Pedig nagyon szeretik a diákok. Egy olyan világ – a régi bálok hangulata – nyílik meg elõttük, amit nem ismertek eddig – mondja Toláczi József tánctanár, aki több mint 10 éve tanít Zombán a mindenkori hetedikeseknek 14 szalon, latin-amerikai és magyar táncrendet. Mint ahogy a régi tánciskolákra utaló mondás is tartja, négy hónapon át indultak mindig a kályhától a fiatalok, hogy az alapszinten elsajátított táncokat bemutassák. Kitûnõ közösség formálódott, emelett a fiúk, lányok belekóstóltak a báli etikettbe, megtanulták a kultu-
Kitüntetések a Magyar Kultúra Napján A „Tolna Megyei Mûvészetért” elismerõ kitüntetéseket adtak át a Magyar Kultúra Napján Szekszárdon, a Mûvészetek Házában. A január 22-i hagyományos ünnepségen most is olyanok kaptak elismerést, akik munkájuk, tehetségük révén hozzájárultak a megye kulturális életének felvirágoztatásához. A szakértõkbõl álló, független zsûri ezúttal is öt kategóriában – irodalom, népmûvészet, képzõmûvészet, elõadómûvészet, mûvészetpártoló – hirdette ki 2008. díjazottjainak névsorát. Idén Dr. Horváth Béla a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, Törõ György népi iparmûvész, Cyránski Mária szobrászmûvész, a Gárdonyi Zoltán Református Férfikórus és Endreffyné Takács Mária múzeumigazgató vehetett át plakettet. A Magyar Kultúra Napjáról megemlékeztek Tolna megye számos más helységében is, így különféle rendezvények, ünnepségek voltak többek között Pakson, Tamásiban, Bonyhádon és Dombóváron is.
rált társasági viselkedés alapjait is, ami a mai diszkók, bulik világában külön értékelendõ. Mint azt a zombai mûvelõdési ház zsúfolt nagyterme is jelezte, a záró foglalkozás évrõl évre igazi társasági esemény a szülõk, nagyszülõk körében, hiszen az ifjúság táncain keresztül saját fiatalságukat újra átélhetik. A Zomba–Kéty–Felsõnána iskolatársulás eredményeként idén összesen 60-an tanultak társastáncot Zombán. A „koszorúcskát” a másik két településrõl érkezõk szintén a szülõfalujukban tartották meg. -szk-
Az erdélyi magyar irodalom egyik legkiemelkedõbb alakjára, Wass Albertre emlékeztek január 8. és 12. között Bonyhádon. Az író születésének 100. évfordulója alkalmából koszorút helyeztek el a világ elsõ köztéren felállított Wass Albert szobránál az emlékét ápoló szervezetek és magánszemélyek, köztük a bonyhádi és a Tolna Megyei Önkormányzat is. Wass Albert 1908-ban született Erdélyben, Válaszúton. Életét alapvetõen meghatározta a szülõföldje és a Kárpát medencei magyarság iránt érzett erõs kötõdése. Mûveiben is központi szerepet kap Erdély és az ott élõ emberek. A második világháború után háborús bûnök miatt a román népbíróság halálra ítélte, de mint késõbb az Egyesült Államokban lefolytatott vizsgálatokból kiderült, alaptalanul. Élete nagy részét emigrációban töltötte NyugatEurópában és az USA-ban. Íróként is az egységes magyarság megteremtéséért és a nemzet lelki újraegyesítéséért dol-
ban. Az emlékére készített mellszobrot a Fõvárosi Önkormányzat elutasítása után Bonyhádon állították fel 2005-ben. Azóta minden évben Wass Albert Napot rendeznek a Völgység fõvárosában. Idén az érdeklõdõk megtekinthették a Koltay Gábor rendezésében és Rékasi Károly fõszereplésével készült, az író életét hitelesen feldolgozó, megrendítõ erejû „Adjátok vissza hegyeimet” címû dokumentum-játékfilmet. A Vörösmarty Színjátszókör pedig bemutatta a „Tizenhárom almafa” címû regény alapján rendezett színdarabot is. A már hagyományosnak számító Wass Albert Versés Prózamondó Verseny Kárpát-medencei döntõjén 35-en vettek részt az ország minden tájáról, sõt a határon túlról is voltak résztvevõk. Az eredmények: Felnõtt korcsoportban 1. Dr. Szabó Irén, Pásztó 2. Balogh Teréz, Veszprém 3. Mateisz Lénárd, Pécs. Ifjúsági korcsoporban 1. Jámbor Nándor, Orosháza 2. Szabó Dorottya, Ajka 3. Priskin Zsófia, Szekszárd. Énekelt vers kategóriában a szigetszentmiklósi kvartett nyert. A Vörösmarty Színjátszókör a „Tizenhárom almafa” címû regény gozott. Élete, írói munkássága Magyarországon csak a rendszerváltozást követõen került a köztudatba, aminek egyik fõ oka a kommunista rendszer és ideológia elleni határozott fellépése volt. Magyar állampolgárság iránti kérelmét 1997-ben elutasította az akkori Belügyminisztérium. Ez, és magánéleti problémái is hozzájárulhattak öngyilkosságához, amely nem sokkal 90. születésnapja után 1998-ban történt a floridai Astor-
Réger Balázs
színpadi változatát adta elõ
„Boldog, aki olvassa…” 2008. a Biblia éve A Magyar Bibliatársulat Alapítvány kezdeményezésére a nagy keresztény egyházak – a katolikus, a református és az evangélikus – 2008-at a Biblia évének szentelik. Nyitánya január 20-án volt az ökumenikus imahét kezdetén, Budapesten. A rendezvénysorozat mottójául a Szentírás utolsó könyvében János apostol egy mondattöredékét választották: „Boldog, aki olvassa…”. A szervezõk célja, hogy a vallásos és nem vallásos emberek figyelmét egyaránt ráirányítsák a Bibliára, annak irodalmi, mûvészeti és történelmi összefüggéseire. Remélik, hogy morálisan az egész társadalomra hatást gyakorol a szent könyv. Az események közt konferenciák, kulturális mûsorok, kiállítások, ökumenikus öszszejövetelek egyaránt szerepelnek. Az ökumenikus jelleget azzal is erõsítik,
hogy számos alkalommal más egyházak képviselõit, tudósait meghívják. A Biblia évérõl az MTV rendszeresen beszámol, és egy vetélkedõ indítását is tervezik. A programoknak csak egy része zajlik majd az egyházak szervezésében, számítanak az intézmények, civil szervezetek közremûködésére is. Az év során vélhetõleg Tolna megye több települése is bekapcsolódik a sorozatba. Az már biztos, hogy november 21én Biblia kiállítás nyílik a tamási Könnyü László Városi Könyvtárban. Csapóné
Gyarmati Irén könyvtárostól megtudtuk, hogy Tamásiban már 2000-ben is rendeztek hasonló tárlatot. Akkor mintegy ötven mai és az utóbbi két és fél évszázadban kiadott Bibliát, imádságos könyvet láthattak az érdeklõdõk. Köztük az elsõ magyar nyelvû, Károli Gáspár fordította Biblia hasonmást, valamint a Vizsolyi biblia és a Káldikódex reprintjét. A szervezõk ezúttal is számítanak újabb Biblia-ritkaságokra, az olvasók aktív közremûködésére és érdeklõdésére. Ö.J.
Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
Farsang, karnevál, télbúcsúztató Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Dr. Balázs-Kovács Sándor történész, népmûvelõ és néprajzkutató, akivel az idén meglepõen rövid, nemrég lezárult farsangi idõszak ünnepkörét, régi és megmaradt szokásait járjuk körbe. – Igazán nem panaszkodhatunk, végre „fehér” karácsonyunk és szilveszterünk volt, a farsangi szezon viszont számos bállal „színesítette” ismét a szürke heteket. Honnan ered ez a telet felvidító hagyomány, és mit jelent? – Hazánkba a farsang szokása Nyugat-Európából szivárgott be, a szó a német „fachang” szóból, osztrák közvetítéssel került hozzánk. A mediterrán vidékeken karneválnak hívják – legismertebb a Riói és a velencei –, aminek a jelentése, „carne = hús”, „val = pá hús”. A farsang maga a húsos idõszak, amely minden évben január 6-val, a kiskarácsonnyal kezdõdik, s vége a húsvét elõtti 40. nap. Idén húshagyó kedd február 5-re esett, már benne járunk a nagyböjt idõszakában, és nagyon korán, március 23-24-én lesz húsvét. – Nálunk mikor jelentek meg elõször a farsangi szokások? – Még Mátyás király felesége, Beatrix királyné hozta divatba az udvarban, olasz közvetítéssel. A polgársághoz német-osztrák közvetítéssel jutott el, s legkésõbb a parasztság körében jelent meg. – Mi a lényege ennek az ünnepkörnek? – A farsang lényege, hogy mindent
szabad, ami máskor tilos. A húsról szól az ünnep, amelyben benne van az ennivaló, de a szexualitás is, gondoljunk csak a lenge öltözékekben felvonulókra, akik erotikus táncmozgással járják végig a karnevál helyszínét. A farsangot a húsvét elõtti 40. napon kezdõdõ nagyböjt zárja le, ami a húsvétot megelõzõ nagyszombatig tart. Húshagyó keddet követõ szerdán szigorúan böjtölni kell (semmi hús), csütörtökön még el lehet
– Ehhez az ünnephez kötõdik a báli szezon, ez a hagyomány máig él. Régen divat volt a farsangi köszöntés, amikor házról házra járva mondókákkal köszöntötték egymást az emberek. Szintén mai napig ható divat „maskarába” öltözni, hiszen a farsang az alakoskodás idõszaka, s jelmezbe öltözve el lehet mondani, amit egyébként nem. Szokás volt a „vénlánycsúfolás” is, azt a leányt, aki nem talált magának párt a farsang idõszaka
fogyasztani a farsangról megmaradt finomságokat. – Milyen népszokások kapcsolódtak valamikor a farsanghoz, s mi maradt meg belõlük a mai farsangolóknak?
alatt, úgy csúfolták ki, hogy tuskót húzattak vele végig a falun, és mindenféle lim-lomot dobáltak be az udvarába. Ugyanígy volt „vénlegény-csúfolás” is, amikor a barátok különféle büntetést ta-
láltak ki agglegény társaiknak. Ezek a szokások mára megszûntek, sõt még divat is lett a vénlány és a vénlegény státus, azaz, ahogy ma hívják, a szingliség. – A régi szokásokból megmaradt farsangi bálok mennyiben alakultak át? – Már nem öltünk régi értelemben vett maskarát magunkra, bár a gyerekek még tartják a hagyományt, óvodában, iskolában. A felnõtteknél a jelmezt inkább csak az éppen soron lévõ divatot követõ estélyi ruhák jelentik. Természetesen a báltermek díszítése még feleleveníti a színes forgatagot, a hangulatot. A bálokkal, a készülõdéssel, magával a bállal, s az azt követõ emlékezéssel jókedvet, vidámságot visznek az emberek a szürke téli hétköznapokba. Ha meggondoljuk, hogy az advent, a karácsony, a szilveszter és a farsang mind-mind télre esik, akkor rájövünk, mennyire jó dolog ez a sok ünnep, s mennyire felejthetõek általuk a tél okozta nehézségek, a hosszú, hideg, fényszegény hónapok. – A nagyvilágból érkeznek hozzánk fantasztikus képek, igazi karneválokról. – Az igazi, nagy karneváloknak, mint a Riói és a velencei, manapság reneszánsza van. Az egész világból érkeznek ezekre a felvonulásokra, amelyekben az a legvonzóbb, hogy nemcsak a felvonulók, hanem a nézõközönség is közremûködõje, résztvevõje az ünnepi kavalkádnak. Itthon a mohácsi busójárás vonz sok-sok látogatót, hiszen talán ez az egyetlen hazai, hagyományosan nagyszabású télbúcsúztató ünnepünk.
MEGYEI NAPLÓ
5. oldal
M A G A Z I N
Hagyománytár
Jeles Tolna megyei személyiségek
Perczel Bertalan A hazánk és Tolna megye XVIII–XX. századi történetében meghatározó szerepet játszó család utolsó, még Tolna megyében élõ férfi tagja adta viszsza lelkét Teremtõjének 2007. december 17-én. Örök nyugalomra február 1-jén a bonyhádi Kálvária családi sírboltjában helyezik. Perczel Bertalan Perczel Béla (alispán, fõispán, felsõházi tag, képviselõ, Hûséggel a Hazához mozgalom egyik megalapítója) és Perczel Etelka házasságának elsõszülötteként 1915. január 4-én Bonyhádon született. Elemi iskolai tanulmányait Pestszentlõrincen kezdte, majd a negyedik osztályt kitûnõ eredménnyel Bonyhádon fejezte be. Ezt követõen Gödöllõn járt reálgimnáziumba, de a hetedik és a nyolcadik osztályt a bonyhádi evangélikus reálgimnáziumban végezte. Ott érettségizett 1933. június 10-én. 1936-ban a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett oklevelet, majd a mûegyetem gazdasági karán folytatta tanulmányait. 1937-ben karpaszományos önkéntesként az 1. számú jászkun huszárezredbe kellett bevonulnia, majd Sopronba vezényelték, huszár-önkéntes iskolába. Innen Budapestre, a Bem József tüzériskolába került. 1938 októberében hadapródõrmester lett, majd leszerelt. Polgári pályáját 1939 márciusában gazdasági gyakornokként kezdte Montenouvo herceg fürgedi gazdaságában. A
A Magyar Kultúra Lovagja A kortárs zenei kultúra ápolásáért a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta Pecze István Budapesten, a XII. Magyar Kultúra Napja Gálán. A Szekszárdon élõ trombitamûvészt, a Szekszárd Big Band alapítóját, a Liszt Ferenc Mûvészeti Iskola igazgatóját e szavakkal méltatták az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Szekszárd Big Band az õ vezetésével két alkalommal nyerte el a Népmûvelési Intézet nívódíját, és több országos elismerésben részesült. 2005-ben a Tolna megyei vállalkozók „Príma-díját” vehették át. Párizstól Moszkváig számos koncerttel népszerûsítették a magyar jazzmuzsika hírnevét, ezen
(1915–2007.)
második világháború kitörését követõen, 1939–1940-ben több alkalommal bevonultatták, zászlóssá léptették elõ. A leszerelések után mindig Fürged jelentette számára a béke szigetét. 1941-ben Székesfehérvárra került a Magyar Királyi Gazdasági Felügyelõséghez. Elõször kisegítõként, majd az év végétõl gazdasági gyakornokként alkalmazták. 1944-
Perczel Bertalan kántori munkája közben
ben ismét behívták, ezúttal a 4. huszárezredhez Kótajba. Egy málhásállatoszlopot vezetett Kecskemétre. Tapolcán a 67. gyalogezred kötelékébe került. Részese lett a Simontornya-Igar környéki harcoknak, ahol karlövést kapott. A veszprémi, majd a szombathelyi, ezt követõen a Triesdorf bei Ansbachba kitelepült kórházban ápolták, majd amerikai fogságba került. Harminchárom évesen, 1948-ban tért vissza Bonyhádra.
Hazatérésekor a politikai helyzet lehetetlenné tette számára a végzettségének megfelelõ elhelyezkedést. Édesanyja ápolása és a ház körüli kert mûvelése töltötték ki napjait. 1952-ben el kellett hagynia az õsi házat. A család régi ismerõse, Stampf Dánielné fogadta fedele alá, a hidasi téglagyárban kapott munkát. 1955 õszén a bonyhádi egyházközség kántornak hívta meg. Emellett õ mûvelte a plébánia kertjét. 1963–1981 között nemcsak a munkahelyét, de a lakóhelyét is a plébánia jelentette. Csak 1981-ben sikerült önálló lakáshoz jutnia Bonyhádon a Dózsa György utcában. Kántori szolgálatát nyugdíjasként napjainkig ellátta. Mayer Mihály püspök 2006-ban egyházközségi munkájáért elismerésben részesítette. Élete végéig szoros kapcsolatot ápolt a népes família tagjaival. Szervezte a családi összejöveteleket. Óriási szerepe volt abban, hogy a család iratanyaga nem semmisült meg, hanem a megyei levéltár õrizetébe került. Szülõvárosa 1993ban Perczel-díjjal tüntette ki. Mindvégig nagy segítõje volt e sorok írójának a 2000-ben megjelent Perczelek címû családtörténeti monográfia elkészítésében. Bár önálló családot nem alapított, kedves, barátságos egyénisége nemcsak gyászoló testvéreinek, Klárának, Ágnesnek és a népes rokonságnak, hanem minden õt ismerõnek hiányozni fog. Dr. Dobos Gyula
belül az Európában ritkaságszámba menõ jazzmisével. A mûvésztanár több koncert, lemez és CD kiadvány szervezõje. Somogy, Tolna és Baranya megye zene- és mûvészeti oktatási iskolái közhasznú szervezetének elnöke. A Magyar Zeneiskolák és Mûvészeti iskolák Szövetségének általános elnökhelyettese. Több országos, regionális és helyi mûvészetpártoló alapítvány tagja. Nemzetközi Rézfúvós Napok és zenei kurzusok szervezõje. A kitüntetés rangját jelzi, hogy többek között olyan jeles személyiségek is megkapták, mint Kozma Imre Atya vagy Makovecz Imre.
Védhetõk-e a tanyákon hagyott értékeink? A megelõzés a leghatékonyabb módszer Ilyenkor télen „hagyományosan” megszaporodnak a városokat övezõ, magukra hagyott tanyákon, üdülõkben elkövetett betörések. Egyénileg védekezni szinte lehetetlen, a betörõk leleményessége nagy, az eltulajdonított javak skálája pedig annyira széles, hogy tippet is nehéz adni, mit, hogyan védjünk meg. Az egyetlen hatékony védelem egy-egy körzet folyamatos megfigyelése lenne, amihez viszont a tulajdonosok szervezett összefogására volna szükség. Dombóváron már van erre jó példa.
nehezíti a munkánkat, hogy a tulajdonosok sokszor csak hetekkel, hónapokkal az elkövetés után veszik észre, mi történt, a nyomok rég eltûntek, így a felderítés is sokkal körülményesebb. – Mit visznek el leggyakrabban a hívatlan látogatók? – Sajnos, mindent. A legkelendõbbek a tartós fogyasztási cikkek, tévék, drágább szerszámok, például permetezõk, szivattyúk, de éppilyen népszerûek az ilyen-olyan fémtárgyak, amelyeket viszonylag jó áron lehet értékesíteni a feketepiacon, vagy akár az élelmiszer és az alkohol, a pálinka és
Máté Dezsõ, a Tolna Megyei Rendõrfõkapitányság bûnügyi osztályvezetõje ilyenkorra már pontos számadatokkal rendelkeA tanyabetörõk mindent visznek, ami érték, de van úgy, hogy csak passzióból rongálnak. A térfigyelõ zik az elõzõ évrõl: kamerák hatékony védelmet nyújthatnak – Tavaly összesen 3000 lopás ügyében járt el a megye öt kapitánysága, ezek közül 764 esetben volt betöréses lopás. Tanyabetöréses ügyben 151 alkalommal nyomoztunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy csupán ennyi hétvégi házat törtek volna fel, hiszen ha valahol sorozatbetörésre derül fény, akkor azokat összevont ügyként kezeli az illetékes kapitányság. a bor, ami szinte minden pincében meg– Gondolom, ebben a „mûfajban” télen található. Szomorú, de nem jelent hatévan a fõszezon. kony védelmet, ha valaki az értékesnek – Télen, és talán meglepõ, nyáron is. vélt tárgyait télire hazaviszi, mert a betöEz az a két évszak, amikor viszonylag rõk mindig találnak számukra használhakevés a tennivaló a kertekben, a tanyák tó értékeket, sõt, nemegyszer minden cél elhagyatottabbak, nem úgy, mint õsszel, nélkül rongálnak. vagy tavasszal. A téli idõszakban külön
– Hogyan lehet védekezni? – A hagyományos védekezés, az erõs zárak és rácsok a tanyavilágban nem jelentenek igazi gátat, a betörõknek van bõven idejük, ha más út nincs, a tetõn át jutnak be. A riasztók sem túl hatékonyak, a helyieket nem hallja senki, a távriasztás pedig idõbe telik, mire a tulajdonos a helyszínre ér, a tettesek többnyire már elszeleltek. Az igazi megoldást a megelõzés, a gazdák önszervezõdése jelentené, illetve sokat segíthet, ha a környék be- és kivezetõ útjainál térfigyelõ rendszereket állítanak fel. – Csakhogy az ilyesmi eléggé sokba kerül. – Az nem biztos. Az európai uniós LEADER-program például kifejezetten a közösségek önszervezõ képességének javítását támogatja. A regionális vidékfejlesztési irodák adnak róla tájékoztatást. Több település pályázott már sikerrel a program keretében, legutóbb például DombóvárSzõlõhegyen szereltek fel három kamerát. Ha megvan a készség az önszervezõdésre, ha a helyi civil szervezetek, például a polgárõrség kellõen agilis, akkor a helyi önkormányzattal együtt máshol is nagy eséllyel pályázhatnak. Mi pedig szívesen adunk szakmai segítséget, tanácsot bármilyen jó kezdeményezéshez. Bajnok Gábor
Ha elhal a gyökér, a törzs sem éli túl A gyökerektõl, szüleitõl szívta magába a népi kultúra szeretetét a Decsen élõ Bognár Cecil, akinek tanárember édesapja szívesen faragott, édesanyja pedig a kézimunkák minden technikáját mûvelte, s akinek szájából gyönyörûen hangzottak a népdalok. Tõlük emberséget tanult, a szülõhelyén, Sövényházán élõ sváboktól pedig a munka szeretetét. A család 1949ben költözött Lengyelre, ahol akkor már 4 éve éltek székelyek. Érettségi ajándékként szüleitõl egy kalotaszegi utazást kapott, amely során végleg elkötelezte magát a néprajz iránt. Azóta is, évente legalább egyszer, ellátogat Erdélybe, dalokat gyûjt hangszalagra. A legbüszkébb a szászcsávási kórus felvételére, amelyen a 2007-ben 170 éves kórus spontán többszólamú éneklését örökítette meg. Felsõfokú végzettséget a Pécsi Egyetem mûvelõdésszervezõi szakán szerzett, de vallja, hogy meghatározóbb az „észrevétlen tanulás”, az, ami csak úgy „beleivódik” az emberbe. Népmûvelõként Szekszárdon a „Ba-
bitsban” is körülvette a népi kultúra, a zene, a tánc. 1992-ben a decsi faluház igazgatói feladatait bízták rá, ahol a Sárköz õsi néprajzi kultúráját, életmódját tanulmányozta. Sajnálja, hogy az általa létrehozott, „Kenderfeldolgozás és eszközei” címû padlásmúzeum anyagából mára egyetlen szál kender sem maradt. Bár öt éve már a bonyhádi gimnázium néprajz tanára, a decsi férfikórussal a mai napig énekel. Oktatói munkájában büszke arra, hogy diákjai kiemelkedõ eredménnyel vesznek részt a néprajzi versenyeken, például a „Szülõföldem szép határa” címû országos döntõn, lakóhelyük helytörténeti és néprajzi értékeinek bemutatásával. Szép sikert ért el az általa vezetett Váraljai Hagyományõrzõ Együttes Kórus is, a Vass Lajos népdaléneklési verseny területi elõdöntõjén aranyérmet nyertek. A legnagyobb elismerésnek mégis azt tartja, ha a foglalkozásokon csillogó, érdeklõdõ szemeket lát. DuO
Még tart az influenzajárvány Az idei tél egyik „slágere”az influenza, annál is inkább, mert a korábbi években megúsztuk. Tolna megyében utoljára a 2003/2004-es influenza szezonban volt járvány. 2004/2005 és 2005/2006 telén a megbetegedések száma nem érte el a járványos küszöböt. Az általános tüneteket mindenki ismeri, hirtelen magas láz, köhögés, fejfájás, ízületi és izomfájdalom a leggyakoribbak. Bár maga a betegség általában nem tart sokáig – három napos láz után a teljes gyógyulás két héten belül várható –, a szövõdmények annál veszélyesebbek. Éppen ezért fontos, hogy ha már elkaptuk az influenzát, akkor azt kúráljuk ki alaposan, lehetõleg otthon, ágyban fekve. A vény nélkül kapható, a tüneteket csillapítására szolgáló szerek közérzetünket
javíthatják, de a gyógyulást nem siettetik. Fontos, ha átmeneti javulás után újra belázasodunk mindenképpen forduljunk orvoshoz. Az igazán hatékony ellenszer a megelõzõ védõoltás lehet, amely nagyjából két hét után biztosít 70-80%-os védettséget, legalább fél évre. Hábelné Dr. Varga Edit, az ÁNTSZ Dél-Dunántúli Regionális Intézetének tisztiorvosa lapzártánkkor elmondta: az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy az idei járvány több beteget döntött ágynak, mint az elmúlt két évben, így nagyobb számban várhatóak szövõdmények is. A járvány átlagos lefolyása 6-8 hét, vagyis számíthatunk rá, hogy februárban is felbukkanhat a környezetünkben influenzás megbetegedés. Ezért még most sem késõ beoltatni magunkat. B.G.
Sióagárdi becsinált Ambrus Pálné Ági Sióagárdon él, foglalkozása szakácsnõ. Ezt a kifejezetten sióagárdi levest minden háziasszony figyelmébe ajánlja. Pici plusz idõ ráfordításával különleges fogása lehet egy ünnepi ebédnek. HOZZÁVALÓK: 1-2 egész tyúk+aprólék, 40 dkg sárgarépa, 40 dkg fehérrépa, 1 fej vöröshagyma, 1 evõkanál törött paprika, 5 gerezd fokhagyma, só, õrölt bors, petrezselyemzöld, 4 evõkanál liszt ELKÉSZÍTÉS: Feltesszük húslevesnek a tyúkokat (aprólékot is lehet), bele a fele sárgarépát, fehérrépát, fokhagymát, vöröshagymát, majd sózzuk és húslevesnek készre fõzzük. A maradék sárgarépát és zöldséget lereszeljük, olajon megsütjük. Egy fej fokhagymát áttörünk és a zöldségekkel együtt pirítjuk. 4 kanál lisztbõl világos rántást készítünk és összekeverjük a megsült zöldségekkel. Ezután a tûzrõl levéve egy kanál törött paprikát és ízlés szerint törött borsot, valamint finomra vágott petrezselyem zöldet keverünk bele, szûrõkanál segítségével a levesbe keverjük, felforraljuk, végül tálaljuk. Jó étvágyat! Továbbra is várjuk a megyére jellemzõ érdekes recepteket, beküldõjük fényképével együtt. Lássuk, hogyan fõz a megye! Megyei Napló 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. • e-mail:
[email protected]
6. oldal
U N I Ó S ,
R É G I Ó S
Uniós útravaló
Az új EU-elnökség vigyázó szemei a Balkánon A Lisszaboni Szerzõdés ratifikációjának folyamata, a lisszaboni stratégia 3 éves ciklusának elindítása, az új klímavédelmi és zöldenergia-csomag megvitatása, a Nyugat-Balkán EU-hoz való közeledésének felgyorsítása és a kultúrák közötti párbeszéd elõsegítése képezik a január 1-jén kezdõdött soros szlovén EU-elnökség prioritásait. Ljubljana legnagyobb kihívásának azonban Koszovó státuszának rendezése ígérkezik. Eseményekben és kihívásokban gazdag félév vár a január 1-jén hivatalba lépett féléves szlovén soros EU-elnökségre. A szlovén elnökségi program öt prioritása mellett Dmitrij Rupel szlovén külügyminiszter elnökségi székfoglalójában kevés kétséget hagyott afelõl, hogy a legnagyobb erõpróba a Koszovó státuszáról szóló rendezés lesz, amely reményei szerint még a szlovén félév vége elõtt nyugvópontra juthat. Rupel szerint miközben egyesek azzal vádolják az Európai Uniót, hogy fel akarja osztani Szerbiát, a legnagyobb veszély valójában az, hogy az EU tagjai közé akarnak éket verni. Ljubljana ezért arra fog törekedni, hogy fokozatosan konszenzus alakuljon ki az Unión belül.
A külügyminiszter a szlovén elnökség alatt határozott elõrelépést vár a Nyugat-Balkán európai integráció felé való közeledésében. Ljubljana mindenekelõtt azon lesz, hogy a következõ fél évben Nyugat-Balkán államai közül az utolsók is aláírják a stabilizációs és társulási megállapodást (SAA) az EU-val, amely a tagsághoz vezetõ út elsõ jelentõsebb állomása. Jelenleg Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem írta még alá az egyezményt. A szlovén elnökség abban is bízik, hogy Belgrád még idén tagjelölti státuszt kaphat az Uniótól, feltéve, hogy teljesíti a feltételeket, köztük a hágai törvényszékkel való teljes körû együttmûködés kívánalmát. A már tagjelölti státuszt élvezõ Macedóniával a szlovén elnökség elkezdené a csatlakozási tárgyalásokat, Horvátországgal pedig a tárgyalási folyamat látványos felgyorsulására számít. Szlovénia elnökségi idõszakára esik továbbá a schengeni övezet bõvítésének befejezése március végén (amikor a reptereken is életbe lép az új rezsim), illetve az eurózóna bõvítésének folytatása (a következõ sorban álló Szlovákia).
Kérdései vannak Európával kapcsolatban? Forduljon hozzánk! Europe Direct Európai Információs Pont Hálózat Tolna Megyei Információs Egység. Tolna Megyei Önkormányzat épülete, Szekszárd, Szent István tér 11–13. I.
emelet 138. iroda. Tel.: 74/505-647, vagy 74/510-295; e-mail:
[email protected]
Dr. Braun Mártont (Fidesz), Szekszárd és környéke országgyûlési képviselõjét egyhangúan a strasbourgi székhelyû Európa Tanács Gazdasági és Fejlesztési Bizottságának elnökévé választották. A képviselõ – aki egyben az Európai Néppárt frakcióvezetésének is tagja – 1999. óta tag-
Tolna Megyei Önkormányzat PÁLYÁZATOT HIRDET
„Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete és a Bazsonyi Arany Mecénás díj” elnyerésére Pályázhatnak azok a Tolna megyei társadalmi szervezetek és alapítványok, amelyeket a bíróság nyilvántartásba vett. Nem nyújthatnak be pályázatot közhasznú társaságok és közalapítványok. A pályázat célja: Annak részletes megismerése, hogy a civil szervezetek milyen – a településen lakók érdekeit szolgáló – tevékenységet végeztek 2007-ben, illetve mûködésükkel hogyan gazdagították Tolna megye értékeit. A pályázatot adatlapon, a szükséges mellékletek csatolásával, zárt borítékban, postán lehet benyújtani a következõ címre: Tolna Megyei Önkormányzat Elnöki Kabinet 7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13. A postára adás határideje: 2008. február 29. A pályázaton elnyerhetõ: „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete” cím és 100.000 Ft összegû támogatás, valamint a civil szervezetek pályázatban megjelölt javaslata alapján a „ Bazsonyi Arany Mecénás” cím. A részletes felhívás és adatlap letölthetõ: www.tolnamegye.hu. Bõvebb információ: Tolna Megyei Önkormányzat Elnöki Kabinet. Tel.: 74/505-698.
Az Év Tolna Megyei Újságírója díj Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke 2007. március 14-én, a Magyar Sajtó Napja alkalmából hirdette meg „Az Év Tolna Megyei Újságírója díjat”. A közgyûlés elnöke ennek a díjnak az adományozásával kívánja elismerni a megyében dolgozó újságírók munkáját. A díjat a nyomtatott és az elektronikus sajtó kiemelkedõ teljesítményt nyújtó
–
G A Z D A S Á G
–
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T
A gimi bevállalta Megyei és országos tanulmányi versenyeket rendeznek Bonyhádon A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet tavaly õszi megszûnését követõen a megyében a budapesti székhelyû Okker Pedagógiai Szolgáltató Intézet vette át a pedagógiai szolgáltatásokat. Az intézet a Tolna megyében esedékes országos versenyek szervezésével a bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnáziumot bízta meg.
szervezõ elmondta, legnehezebb feladatuk a kapcsolatépítés volt. Az utóbbi idõben az általános iskolák közül több megszûnt, a középiskolák átalakultak, új vezetõket neveztek ki. Ezzel együtt új e-mail címeket, elérhetõségeket kellett összegyûjteniük. Mára sikerrel teljesítették ezt a feladatot, és a napokban már el is kezdõdnek a tudáspróbák. A versenyszervezés költségvetése három forrásból áll, az Okker Pedagógiai Szolgáltató Intézet biztosítja az anyagi támogatást, a Petõfi gimnázium adja az infrastruktúrát, és a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány pályázatán nyertek 1 millió 150 ezer Ft-ot. Utóbbinak köszönhetõen az idei évben nem kérnek nevezési díjat a megyei versenyekre. A www.iskversenyek.eoldal.hu internetes oldalon megtalálhatók a részletes tudnivalók a versenyekrõl, illetve letölthetõk a nevezési lapok és a versenyeredmények is. má-ré
Évente 25-30, általában az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott országos versenyt szerveznek majd Bonyhádon az általános és a középiskolások számára. Ezenkívül megyei versenyeket is tartanak a gimnáziumban, sõt, olyan versenyek információinak is helyet adnak a honlapjukon, amelyeket nem itt szerveznek, de Tolna megyében vannak – tudtuk meg Lenczné V. Judittól (képünkön a gimnázium egy tanulójával), a bonyhádi gimnázium kollégiumi nevelõjétõl. Mint azt a Tolna megyei verseny-
[http://www.bruxinfo.eu]
ja a bizottságnak, és két éven keresztül az alelnöki feladatokat is ellátta. A Bizottság feladatai közé tartozik az Európa Tanács költségvetésének véleményezése, éves jelentéstevés az OECD és az EBRD tevékenységérõl. Mindezek mellett egyéb gazdasági és fejlesztési témákkal is foglalkozik.
Kerestetik az év civil szervezete és újságírója (folytatás az 1. oldalról)
H Í R E K
egy-egy munkatársa veheti át a sajtónap alkalmából szervezett ünnepi rendezvényen. Az elismeréssel a megyei önkormányzat ösztönözni szeretné a magas színvonalú, minõségi újságírásra való törekvést, amely a Tolna megyében élõ emberek széles körû és hiteles tájékoztatását szolgálja. A jelöltekre magánszemélyek, civil szervezetek, intézmények, államigazgatási szervek, önkormányzatok, vállalkozások tehetnek javaslatot postai úton vagy elektronikus formában. A javaslatokból egy öt tagú bíráló bizottság választja ki a két kategória egy-egy díjazottját, akiket közgyûlés elnöke részesít tárgy- és pénzjutalomban. A díjazás menete: Az „Év Újságírója díj”ra vonatkozó felhívás közzététele után február hónapban lehet a jelöléseket megtenni. A jelöltekbõl legkésõbb március 10-ig – a megyei közgyûlés elnöke által felkért – zsûri választja ki a nyomtatott és az elektronikus sajtó kategóriájában díjazásra javasolt egyegy újságíró személyét. A testület a kiválasztásnál figyelembe veszi a beérkezett javaslatokban szereplõ indoklásokat, illetve az egyegy személyre érkezett jelölések mennyiségét. A díjazottak személyérõl a Tolna Megyei Közgyûlés februári ülésén dönt. A jelölés feltételei: Jelölni lehet a Tolna megyében mûködõ rádiók, televíziók, újságok munkatársait, illetve a nem Tolna megyében mûködõ országos, regionális médiumok megyei tudósítóit. A jelöléshez szükséges adatok: a jelölt neve, a jelöltet foglalkoztató médium neve, székhelye, rövid (maximum 10 mondatos) indoklás. A jelöléseket postán vagy elektronikusan a Tolna Megyei Önkormányzat Elnöki Kabinetjéhez lehet eljuttatni „Az Év Tolna Megyei Újságírója” cím feltüntetésével február 29-ig: Tolna Megyei Önkormányzat Elnöki Kabinet 7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13., e-mail:
[email protected] A díjak átadására a március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából szervezett sajtónapi fogadáson kerül sor.
A „digitális írástudatlanság”-ot enyítik ban, a legmagasabb számú és legkiMagyarország lakosságának mintegy emelkedõbb teljesítményû hallgatósá60%-a „digitálisan írástudatlan”, got eddig a szekszárdi kar tanulói adták. nem tudja használni az információs Õk 6 modulon, 60 órában sajátították el és kommunikációs technikai eszközöaz internet lehetõségeit azzal a céllal, ket. Ennek felszámolása érdekében hogy a térség 60 „e-pontján”, intézméindult el 2003-ban az „e-Magyarország” program. A szekszárdi fõiskolán már 120 „e-tanács- e-tanácsadás az alsónyéki könyvtárban adót” képeztek ki. – A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyulai Fõiskolai Kara az elsõk között volt az országban, ahol elindult az e-tanácsadó képzés – tudtuk meg Õsze Józseftõl, a fõiskola informatikai tanszékének adjunktusától. Az IGYFK másodszor vett részt a képzési programban, és ugyan immár 15 intézmény végez hasonló tevékenységet az ország-
100 milliárd az akciótervere Megtartotta a 2008-as év elsõ ülését a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, ahol határoztak a 2007–2008. évi Dél-dunántúli Akcióterv elfogadásáról. Ennek keretében mintegy 100 milliárd forint összegû támogatásról születik döntés a közeljövõben. A tanács döntött az „Integrált járóbeteg-központok fejlesztése” címû pályázat kiírásának módosításáról is. Az új kiírás különbséget tesz olyan települések között, amelyek kórházzal és járóbeteg-központtal is rendelkeznek, valamint amelyekben csak járóbeteg-központ található. Utóbbiak esetében a maximális támogatási összeget 600 millió Ft-ra növelték, azzal a feltétellel, hogy a pályázó szakmailag önálló járóbeteg-szakellátó fejlesztésére pályázik és új építésû, zöldmezõs beruházást valósít meg. A testület 3 milliárd Ft-ot biztosít azon dél-dunántúli városoknak (kivéve Pécset), amelyek beruházásai kapcsolhatók a „Pécs Európa Kulturális Fõvárosa 2010” programhoz. A pályázat elsõsorban a kulturális, mûvelõdési célú infrastrukturális fejlesztések támogatásához járul hozzá. A tanácstagok elfogadták a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség nonprofit Kft. (DDRIÜ Kft.) megalakítását. Feladata többek között a régióban mûködõ kis- és középvállalkozások számára innovatív pályázati lehetõségek kidolgozása és projektek generálása. Forrás: Paks Press
nyekben, könyvtárakban, iskolákban, fõként a vidéki, hátrányos helyzetû kistelepüléseken adják tovább ismereteiket az ott élõknek. A képzésen felsõfokú végzettséggel rendelkezõ pedagógusok, könyvtárosok, mûvelõdési házakban dolgozó oktatás- és mûvelõdésszervezõk vettek részt. A hallgatók olyan gyakorlati tudnivalókra tettek szert, amelyek birtokában képesek megismertetni a lakosságot az elektronikus ügyintézés lehetõségeivel, elõnyeivel. Ennek éppúgy része az állami, kormányzati portálokkal való kapcsolattartás, az adó- és társadalombiztosítási ügyintézés, mint a bankok ilyen jellegû szolgáltatásainak magabiztos alkalmazása. H.Zs.
Új év, új lehetõségek Már lehet jelentkezni a munkaügyi központ idei tanfolyamaira Szobafestõ, beton- és vasbetonkészítõ, szárazépítõ, gyorséttermi- és ételeladó tanfolyamokra már most lehet jelentkezni a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tolna megyei kirendeltségein. A munkaügyi központ az idei évben is kiemelten kezeli a szakmával nem rendelkezõk képzését, valamint az elavult, illetve nem keresett szakmával rendelkezõk át- és továbbképzését. Kiemelt figyelmet kap a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok segítése is. 2008-ban döntõen olyan tanfolyamok indítását tervezik, amelyekre valós igény van a munkaerõpiacon. A programban több mint 1000 fõvel számolnak a megyében, s a szakemberek fontosnak tartják, hogy a végzett hallgatók el is tudjanak helyezkedni. Dr. Szabó Zsoltné, a szekszárdi kirendeltség igazgatója szerint minden álláskeresõnek tudnak képzési lehetõséget
ajánlani, a tartós munkanélkülieknek éppúgy, mint a pályakezdõknek. Elõbbieknek elsõsorban építõipari képzést, a pályakezdõk számára hegesztõ, CNC forgácsoló, a nõknek eladó, pincér és szakács tanfolyamot kínálnak az év során. A kirendeltségek az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezõknek a 7-8 osztály megszerzéséhez tudnak képzési támogatást nyújtani a megye egész területén. Tamási környékén már jelenleg folyik a képzés, várhatóan Szekszárdon, Döbröközön és Pakson indul felzárkóztató program. A központ emelt szintû szakképesítést adó tanfolyamokat is indít (rehabilitációs segítõ, pénzügyi-számviteli ügyintézõ, társadalombiztosítási szakügyintézõ) az elhelyezkedni nem tudó diplomás munkanélkülieknek. A szakmával rendelkezõ ügyfeleknek az elhelyezkedési esélyeiket javító informatikai és nyelvi képzéseit ajánlják. Bor Boglárka
Álláskeresõk az szekszárdi kirendeltségen
MEGYEI NAPLÓ
S P O R T
–
K Ö Z É L E T
–
M E Z Õ G A Z D A S Á G
Rudolf Anna Magyarország legfiatalabb nõi nagymestere A francia Vandoeuvre és Bátaszék között nehéz lenne közös csatlakozási pontot találni. Ám egy – ha csak parányi is – mégis csak adódik. Rudolf Anna már négy éve ennek a francia városkának a sakkcsapatát erõsíti. A magyar bajnokság elsõ osztályába frissen feljutott decsi csapat nõi táblása, a Pécsi Tudományegyetem most elsõéves, anglisztika szakos hallgatója sikeres felvételijét követõen egy évet Londonban töltött, és csapatával hétvégeken Birminghamben játszott bajnoki mérkõzéseket. A bátaszéki származású ifjú hölgy a sakkozásban elért sikerei révén hamar világpolgárrá vált, korábban két alkalommal nyert amerikai versenymeg-
hívást, az angol és a francia csapatbajnokságot megelõzõen pedig ifjúsági játékosként szerepelt már a görög bajnokságban is. Legutóbbi és talán legemlékezetesebb versenyére, a Vandoeuvre Open elnevezésû nemzetközi tornára a rendezõk meghívottjaként utazott. A tekintélyes mezõnyben 107 versenyzõ ült asztalhoz. A szédületes skalpok sora a franciák olimpiai válogatottja, BAUER Christian elleni gyõzelmével a második fordulóban kezdõdött, és a harmadik fordulóban, a szintén francia MARZOLO Cyril legyõzésével folytatódott. Az 5. játszmában a verseny gyõztese, a német HAUB Thorsten-Michael ellen ugyan vereséget szenvedett, de utána újabb bravúrral az
(Villany)fényes sikerekben bízva Viharos õsz után kezdte meg felkészülését a tavaszi idényre a Paksi FC. Megyénk egyetlen élvonalbeli futballcsapata a 12. helyen várja a folytatást. A Spanyolországból hazatérõ csapatkapitány, Éger László elmondta: kezdetben meccshiánnyal küzdött, ez hatott ki játékára. Emiatt kapott is a paksi nézõktõl, akik vezéregyéniségnek megfelelõ produkciót vártak tõle. A gyenge rajt (öt vereség) végül Lengyel Ferenc vezetõedzõ állásába került. – Ezután mindenki bizonyítani akart, s erre az esélyt meg is kaptuk Gellei Imrétõl – emlékszik a csapatkapitány. – A mester megköveteli a kemény munkát, és egységes csapatot akar látni pályán és azon kívül is. A játékosokat az évadzárón meglátogatták a PFC fõszpon-
zorai, a Magyar Villamos Mûvek és az atomerõmû vezetõi. Dr. Kocsis István, az MVM vezérigazgatója beszédében elmondta: támogatóként és szurkolóként is nehezen élte meg, hogy – és ahogy – a gárda elbukta elsõ öt mérkõzését.
Szép gondolat VÍZSZINTES: 1. Jules Renard francia író gondolatát idézzük. 7. Mûszerekkel meghatározza helyét. 12. Keményen megfogó. 13. Indiában uralkodott. 14. Nõi énekhang. 15. Rezgõ hangot hallat. 17. Mely személyt? 18. A tantál vegyjele. 19. A befejezõdésig maradó. 20. Társ és terv jelzõje is lehet. 21. Téli sporteszköz. 22. Az arzén vegyjele. 23. Mesterséges mûszálféleség. 24. Vörös foltos orr jelzõje. 26. Angol sörféle. 28. Titokban kémkedik utána. 29. A mondat eleme. 30. Ezen a helyen. 33. Tea németül. 34. Adu. 36. Nõi becenév. 38. Felhõ részlet! 40. Az argon vegyjele. 41. Vásznat készít. 42. Szorult helyzetbõl megszabadít. 45. Kossuth-díjas festõ és grafikus volt (Sándor) 46. Ismerete van róla. 47. Mindjárt kezdetben. 48. Férfinév. 49. Emiatt. 51. Elégséges pénzösszeg. 53. Iráni város (RASHT).
FÜGGÕLEGES: Mûkedvelõ. 2. Dunántúli megye. 3. Kárára van. 4. A ladik két vége! 5. Filmszínház. 6. Étolaj-féle. 8. Újind költõ volt (Rabindranath). 8. Földet forgat. 9. Középkori vándorkomédiás, mulattató. 10. Tudást átadó, régies szóhasználattal. 11. Itáliai író, költõ volt (Brunetto). 16. Errefelé! 19. Szemet gyönyörködtetõ táj. 21. Írásba foglalt közös megállapodás. 25. Tova. 27. Öttusakellék. 29. Szintén ne. 30. Dokumentum, akta. 31. A túlium vegyjele. 32. Önálló iparos. 33. Jegy. 35. Sötét színû. 37. Ókori állam Elám fõvárosa volt. 39. Hirtelen fellépõ, akut. 43. Római számmal negyvenkilenc. 44. Finom itóka. 45. …Anna, Kosztolányi mû címe. 48. Az itt mutatott személyé. 50. A vér öröklõdõ faktora. 52. A közelebbi.
aktuális nõi junior világbajnoknõt, az orosz NEBOLSINA Verát fektette kétvállra. A verseny hajrájában két harcos döntetlennel – amit egy orosz nagymester és egy bolgár nemzetközi mester ellen ért el – biztosította be, hogy a címet jelentõ harmadik nõi nagymesteri norma mellé a férfi nemzetközi mesteri normát is abszolválja egyetlen versenyen. Az idõközben és hirtelen jött népszerûség viszont talán kicsit kizökkentette a játékból: az utolsó játszmában esélyes állást vesztett el. Hat pontjával a kilencedik helyen zárta a versenyt, férfi nagymesteri szintet jelentõ performance teljesítményt nyújtva. Élõpontszám növekményével és harmadik norma teljesítésével a soron következõ FIDE-kongresszus hivatott megítélni számára a címet, amellyel Magyarország legfiatalabb nõi nagymesterét ünnepelheti majd a Tolna megyei sakkozás. Molnár Béla
– Ritkán elõforduló érzés volt látni ezt a kezdést – fogalmazott a cégvezetõ. Azt kívánta a csapatnak, olyan tavaszt produkáljanak, hogy ne kelljen izgulni a bent maradásért. A kellõ hátteret továbbra is megteremtik ehhez. Gellei Imre megköszönte a támogatók segítségét. Hozzátette, többre vágynak, mint jelenlegi helyezésük, ezért kemény alapozásban lesz részük a focistáknak. Felhívta játékosai figyelmét is, nagyon becsüljék meg a paksi mezt, mert ilyen stabil hátterû együttes kevés van a magyar labdarúgásban. A hírek szerint márciusra elkészül a stadion világítása. A csapat kerete is jelentõsen átalakul. Benedeczki és Varga abbahagyta, Bardi és Fehér eligazol. Eddig egy játékos érkezett: a szekszárdi illetõségû Weitner Ádám, aki legutóbb Felcsúton focizott. A 25 éves támadó középpályás az NB II. Nyugati csoportjának játékos-rangsorában 9. lett. Vöröss Endre
Diákolimpia A megyei diákolimpiát a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola focicsapata nyerte meg. Hat megyei együttes közül bizonyultak a legjobbaknak, így sikerült bejutniuk a békéscsabai országos futballdöntõbe, amire február 9-10-én kerül sor. Botos Árpád, a csapat edzõje nagyon büszke tanítványaira, akikkel együtt reméli, hogy a kitartó és kemény munkának a döntõben is meglesz az eredménye.
Szekszárdon, frekventált helyen lévõ belvárosi ingatlan 180 000 Ft/m2 áron sürgõsen eladó. Érdeklõdni a 30/905-3762-es számon.
–
P R O G R A M O K
7. oldal
Konyakmeggy Eddig is súlyosan megosztott társadalmunkat minden eddiginél fájdalmasabb dilemma gyötri: fogyaszthatunk-e konyakmeggyet, mielõtt autóba ülünk, vagy nem. A tét kétségkívül óriási. Képzeljünk csak bele. Ott ülünk a szokásos, vasárnapi, családi ebéden, és miután mindent megettünk, amibe legkedvesebb anyósunk a tõle elvárható tapintatossággal a lelkét is belefõzte, elõkerül egy tál konyakmeggy. Dönteni kell. Kinek a zéró toleranciája az erõsebb? Ha veszünk belõle, azt kockáztatjuk, hogy egy idõre ugrik a jogsi, ráadásul egy rakás büntetõpontot is bezsebelünk, ha viszont nem veszünk belõle, azt kockáztatjuk, hogy ugrik a jó viszony köztünk és a drága mama között, aki már azt sem nézte igazán jó szemmel, hogy csak kétszer vettünk az õ messze földön híres orjalevesébõl, csak háromszor a töltött káposztájából, és szinte hozzá sem nyúltunk a rántott csirkecombjához, pedig az aztán tényleg a specialitása. A döntést tovább nehezíti, ha a konyakmeggy helyett a mama ez alkalommal megint „összedobta” a rummal gazdagon meglocsolt, felejthetetlen „méteresét”, amelyet valóban csak néhány szem, rumban alig tocsogó kókuszgolyóval illik hagyományosan lekísérni. Teljesen világos, a víz kiveri az embert az adott helyzetben, a probléma gyakorlatilag feloldhatatlan. Az egyetlen lehetõség, ha megpróbálunk bizonyos észérvekkel elõhozakodni, hogy talán megérti
a drága mama, a konyakmeggy, a méteres és a kókuszgolyó most is bizonyára éppen olyan finom, mint eddig volt, csakhogy bármilyen finomak, a szonda az szonda, a tolerancia pedig zéró, jaj, dehogy a miénk a drága mamával szemben, ezt most félre tetszett érteni, hanem a szondázó rendõröké velünk szemben, akikkel, lehet, mindjárt az elsõ utcasarkon fogunk találkozni, miután asztalt bontunk. Az is teljesen világos, hogy a mamát nemigen gyõzik meg az ilyen észérvek, érzi, pusztán valami kibúvót keresünk. Csendesen feláll, mintegy jelezve, hogy érti õ, mire megy ki a játék. Sértõdöttségét épp csak annyira mutatja, hogy észrevehetõ legyen, mosogatni indul. Feleségünk, néhány felénk irányzott szikrázó pillantással gyorsan bekap még egy konyakmeggyet, még egy szelet méterest és még egy kókuszgolyót, összecsapja a tenyerét, és miközben felkiált, hogy mama, ez sosem sikerült ennyire jól, már pattan is fel, hogy ránk szegezett szemrehányásai közepette utána menjen és megvigasztalja. Távozóban mentjük, ami menthetõ. Miután beülünk az autóba, igyekszünk legalább a feleségünket megvigasztalni. Értsd meg, ez a szabály, mondjuk, szelíden megsimogatjuk, és szép, szerelmes csókban forrunk össze. Mindenki megnyugszik, elindulunk. Hogy hogy nem, a sarkon tényleg rendõrök állnak. Szánkban meg még ott az iménti csók íze. -bajnok-
Ki mint vet, úgy arat Mezõgazdasági tennivalók a szántóföldön és a kiskertekben Növénytermesztési és kertészeti szempontból optimistábbak lehetünk idén, mint egy éve ilyenkor voltunk. Bár az idõjárás várhatóan idén is tartogat meglepetéseket számunkra, az õszi-téli hónapok elsõ felének idõjárása mégis kedvezõbbnek mondható a tavalyinál. A talajok vízkészlete jóval ideálisabb: volt hó, hideg idõ, amelyek normális velejárói az õszi-téli idõjárásnak. Mindezek jellemzõek az egész megyére, bár a csapadék mennyiségében vannak eltérések. Az eddig eltelt téli félév (októbertõl) minden hónapja hidegebb volt az átlagosnál, de nem szélsõségesen. Az õszi csapadékok mennyisége biztosította az õszi kalászosok kelését. A december-januári hidegek idején a hóborítás jól védte a vetéseket. A lazább talajokon, a nitrogén hatóanyagból alacsony szinten alaptrágyázott területeken, valamint azokon a táblákon, ahol az elõvetemény sok szármaradványt (kukorica, nap-
raforgó) tartalmazott, az idei évben elõbb kell fejtrágyázni nitrogénnel. Jól telítõdtek a talajok téli nedvességgel, amely feltétele és részben biztosítéka a 2008-as optimistább várakozásoknak. A szõlõk, gyümölcsök vesszõi, hajtásai jól beértek, a tél hátralévõ részében nem valószínû, hogy károsodnak. A talaj víztartalma és hõmérséklete talajmunkákat az elõttünk álló februárban még nem tesz lehetõvé, de ha mégis, akkor legfeljebb csak a hónap végén, a korai vetések (borsó, mák) elõtt. Februárban megkezdhetõ (kivétel a nagyon fagyveszélyes helyeken) a szõlõk, gyümölcsfák (õszibarack kivételével) metszése. Ezeket is csak azoknak javasolom, akiknek nagyobb területe ezt indokolttá teszi. Egyébként szeretném felhívni a vállalkozó gazdák, társaságok és a kisebb termelõk figyelmét arra, hogy 2008-tól nagyon sok szabály és feltétel változik a mezõgazdasági ágazatban is, amelyekrõl folyamatos tájékoztatók lesznek. Saját érdekükben érdemes részt venniük ezeken a megye különbözõ településein. Kõvári László
A Megyei Napló terjesztési területei 2008-ttól Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Simontornya, Szekszárd, Tamási, Tolna Báta, Bogyiszló, Bölcske, Dalmand, Decs, Döbrököz, Dunaszentgyörgy, Fadd, Felsõnyék, Gerjen, Gyönk, Györköny, Hõgyész, Iregszemcse, Kajdacs, Kakasd, Kaposszekcsõ, Kocsola, Köles, Kurd, Madocsa, Magyarkeszi, Nagydorog, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyszokoly, Németkér, Ozora, Õcsény, Pálfa, Pincehely, Pusztahencse, Regöly, Sárszentlõrinc, Sióagárd, Szakály, Szakcs, Szedres, Tengelic, Tevel, Tolnanémedi, Várdomb, Zomba
MTolna EGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Beküldendõ a vízszintes 1. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2008. február 15. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk szerencsés megfejtõi: Kalmár Márton (Paks), Steibné Ledneczki Mária (Decs), Kádas Ferenc (Szekszárd) A Séd Nyomda saját gyártású könyveit a nyerteseknek postán juttatjuk el.
M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye városaiban és további 43 településen. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l :
[email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu
ISSN 1585 – 5481
Újra táncház a Babitsban Az 1970-es évek elején induló táncház-mozgalomból Szekszárd sem maradt ki, egészen a ’80-as évek közepéig voltak rendszeres táncos estek a Babits Mihály Mûvelõdési Házban a Bartina Néptánc Egyesület támogatásával. A jó hangulatú, közösségépítõ foglalkozások a magyar nép hagyományainak megismerésén túl a hazaszeretetre, a nemzeti érzés kifejezésére voltak jó alkalmak. Szakmájuk kiválóságainak számító táncházmozgalmi elõadók segítségével újraéled a mozgalom Szekszárdon. A 2008-as évadban 8 alkalommal, havi rendszerességgel újra táncházat szervezünk! A sorozat elsõ programja: BUKOVINAI TÁNCHÁZ Idõpont: 2008. február 15., pénteken 20 óra. Helyszín: a mûvelõdési ház táncterme
A Csurgó zenekar és Sebestyén István bukovinai székely népmûvész közös koncertje, mesével, énekkel, muzsikával. Majd bukovinai székely táncok tanulása Radák János vezetésével. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk! Belépõjegy 400 Ft. Következõ alkalom: március 14. Sárközi táncház viseletbemutatóval
8. oldal
MEGYEI NAPLÓ
R E K L Á M
UROLÓGIAI MAGÁNRENDELÉS DR.
PAPP FERENC osztályvezetõ fõorvos
Hely: Ergonom Kft. orvosi rendelõje, Szekszárd, Tartsay u. 10. Rendelési idõ: csütörtök 17–19 óráig Bejelentkezés: 74/419-448/122 mellék 70/524-43-34 telefonszámokon
KÓSTOLTA MÁR A BÁTAI SÜLT KESZEGET?
HALLOTT MÁR A BÁTAI CIVILEKRÕL?
2008. július 5-én megteheti, hiszen a BÁTÁÉRT EGYESÜLET ötödik alkalommal rendezi meg a
A Bátáért Egyesület rendezi a KESZEG-FESZTIVÁLT és azon dolgozik, hogy mielõbb elkészüljön a
KESZEG-FESZTIVÁLT és lehetõséget kíván biztosítani Önnek is, hogy cége megjelenhessen az évrõl-évre nálunk kikapcsolódó több ezer látogató elõtt.
Információ: V. Kápolnás Mária 70/286-7199
[email protected]
FEKETE GÓLYA HÁZ. 2007-ben az 1%-os felajánlásokból 476 724 forintot fordíthattunk céljaink megvalósítására. Köszönjük!
Számíthatunk Önre 2008-ban is? Adószám: 18861738-1-17 Információ: www.bataert.tar.hu