Van-e intézményesült szülőtámogatás ma Magyarországon? Közösségteremtő párbeszéd konferencia SZIFON
2014. március 22. Lannert Judit 1
Miről lesz szó? Miért fontos és mit értenek szülőtámogatás alatt
Európában Szülőtámogatás címén mit tapasztalhatunk ma Magyarországon, egy az Eurofound számára végzett magyar háttértanulmány alapján A szülő és a gyermekét nevelő szakemberek közötti kommunikáció egy friss kutatás tükrében
Szülőség: ösztönös és/vagy tanult?
Szülői feladatok, szülőkkel szembeni elvárások változása Gyermekkor át- és felértékelődése Változó ismeretek, változó szükségletek Sokféle család, szülő, gyerek Család, intézmények, közösség, média Gyermekek részvétele, partneri kapcsolat
Szülőtámogatás értelmezése “A szülők támogatása egy sor olyan tevékenységet jelent, mint az információk nyújtása, támogatás, képzés, tréning, tanácsadás és más lehetőségek vagy szolgáltatások amelyek arra irányulnak, hogy befolyást gyakoroljanak annak érdekében, hogy a szülők értsék és képesek legyenek szülői szerepüknek megfelelni. Közös célkitűzés, hogy a gyerekek és fiatalok sikeresebbek legyenek (az esetek egy részében, ez igaz a család egészére), szolgáltatások nyújtásával, amelyek ismereteket, támogatást és akár átképzést nyújtanak a szülőknek.” (Mary Daly, 2011)
Szülőtámogatás Európában
A szülőtámogatás fogalmát többféleképpen értelmezik a nemzetközi gyakorlatban, Európában: eltérő meghatározások, megközelítések találhatók a kutatók, döntéshozók, jogalkalmazók, szolgáltatók szóhasználatában, meghatározásában. 2006-ban az Európa Tanács elfogadott ajánlása 19(2006), a tagországok számára, a pozitív szülőségi programok támogatásáról – nem sok eredménye van nálunk Egyik célkitűzése: Ennek keretében meg kellene szüntetni a gyerekek elhanyagolását és bántalmazását, a lelki és fizikai erőszakot, ideértve a megalázást, megalázó bánásmódot, lekicsinylő, degradáló magatartást, és a testi fenyítés minden formáját – testi fenyítés mentes Európát! – a jogszabály nálunk is él Gyvt. 6§.5. - elvileg
Eurofound kutatás eredményei, ajánlásai
•
a szolgáltatások ne legyenek stigmatizálóak kliensbarát megoldások, apák fokozott bevonása a készségfejlesztő módszerek domináljanak nem a hiányokra, gyengeségre fektetni a hangsúlyt, hanem a meglévő erősségekre építeni a progresszív univerzalizmus támogatása
•
Forrás: Parenting support in Europe, 2012
• • •
•
Szülőtámogatás a magyar egészségügyben egy 2008as kutatás alapján
A szülői válaszadók majdnem egyötöde elégedetlen volt a várandósság alatti jelzéssel. A megkérdezettek több mint 40%-a vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta azt. Az egészségügyi intézmények közül a perinatális/neonatális centrumok tájékoztatásával inkább meg vannak elégedve a szülők, míg a kórházakéval kevésbé.
A szülők az intézményes egészségügyi ellátásból kikerülve elsősorban magukra számíthatnak, onnantól kezdve ők maguk, a család, ismerősök gyakrabban fedezik fel a problémát, mint akár a háziorvos, akár a védőnő.
A védőnő és a házi gyermekorvos közötti kapcsolattartás több szempontból nehézkes. A védőnők leginkább a szabad orvosválasztás következményének tartják a megfelelő együttműködés lazulását. Ugyanakkor a védőnők szerint a házi gyermekorvosok látják el legjobban a szülők tájékoztatásának a feladatát.
Forrás: A korai intervenciós intézményrendszer működése, 2008, Tárki-Tudok
A magyar helyzet sajátosságai a Eurofound számára készített háttérjelentés alapján
A parenting policy-t tágabb kontextusba kellett helyezni, a családpolitika, szociálpolitika kontextusába. Nem értelmezhető a gyermekjóléti szolgáltatások és a családtámogató rendszerek figyelembe vétele nélkül Többszörös szemléletváltás: az egészségügyi/ hatósági szemléletből a preventív/méltányos/gyermekközpontún át a családközpontú és demográfiai súlypontú megközelítésig Az Eurofound parenting értelmezése nincs a fókuszban, ugyanis korábban a méltányosság elvére törekvő gyerekközpontúság és az ebből fakadó gyermekvédelem, most pedig a születések számának emelését célzó családpolitika, családi életre nevelés a fő policy-alakító elv.
10
A „szülő támogatás” jelenléte a kormányzati politikában
A parenting kormányzati politikába emelését alapvetően befolyásolja, hogy mit gondol fontosnak és mennyi eszköz/forrás van rá.
A szülő a periférián jelenik meg, elsősorban civil kezdeményezések esetében lesz célzott csoporttá is.
A méltányossági és demográfiai problémák párosulva az állandó forráshiánnyal általában odavezetnek, hogy a nagyívű elképzelések ellenére igazából csak tűzoltásra futja.
Paternalista vagy szemérmes.
11
Parenting support - meghatározása
„szülőnek lenni”, szülőtámogatás, szülő nevelés
Tartalma: szülőklubok (Szülők háza, FSZK szülősegítő klubja, stb.) tájékoztatás, informálás (portálok, brossúrák) edukáció (Szülők Akadémiája, védőnő, Biztos Kezdet, A Good Start programok) közösségi portálok (Babanet-Kölöknet, Babaszoba stb.) egyesület, érdekképviselet (NOE, Szülőnek lenni program) tanácsadás, tréning (családterápia, on-line tanácsadás) közvetlen segítségnyújtás („Otthon segítünk”) gyerekbarát, szülőbarát attitűd, szemlélet megjelenése az intézményrendszerben (bababarát kórház, szülők involválása az oktatási intézményekben, stb.)
Szülőtámogató programok közös jellemzője
Civil kezdeményezések, illetve a tanácsadás, informálás és közösséggé szerveződés elemei együttesen jelennek meg.
13
Jó gyakorlatok kiválasztásának nehézségei „Evidence-based” jó gyakorlatok többnyire nincsenek (mert néhány éve/hónapja futnak, sokszor megszakadnak, illetve a szisztematikus értékelés még ma sem elvárás sem a kormányzat sem a civilek részéről) Nincs konszenzus arról, hogy mit tekinthetünk evidenciának, egyáltalán mit kellene mérni, a szülői kompetenciát, vagy a gyerek fejlődését? Professzionális értékelések költségesek a civileknek, állami programok pedig nem szorgalmazzák.
14
Jó gyakorlatok kiválasztásának kritériumai A téma hazai szakértői ajánlják (Szülők Háza, Biztos
Kezdet, stb.) Sok szülőt elér (portálok, Babanet-Kölöknet) Pozitív visszajelzés a kliensektől (Szülők Háza, második kerületi önkormányzati program, stb.) Pozitív hatás bizonyítható ( pl. A Good Start nemzetközi értékelése)
15
Hazai jó gyakorlatok fő kategóriái 1. Adott lokális területen az alulról jövő igények civil támogatásra
2. 3.
4. 5.
találnak, illetve az adott települési intézményrendszer, önkormányzat felkarolja azokat; Már kipróbált, bevált, külföldi jó gyakorlatokat honosítanak meg, vagy több jó gyakorlat elemet ötvöznek; A meglévő intézményrendszerben általában egy kompetens és aktív vezető révén szolgáltatásokat nyújtanak a szülőknek On-line csatornákon keresztül a szülők széles(felhasználó/online) rétege szakértői, illetve peer támogatáshoz jut. Szülőtréningek piaci alapon.
16
1. Civil és állami/önkormányzati kooperáció
A Szülők Háza kezdeményezésben alulról építkezve az együttműködő közösségi erőre építve alkották meg intézményi programjukat, melynek célja a szülők megerősítése kompetenciáikban a közösségi léten és szakmai rendezvényeken keresztül. Egyaránt lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra, újabb nevelési ismeretek elsajátítására és közösségben való létezésre a szülők számára. Szülők Háza programnak több követője akadt, megteremti a hálózattá épülés lehetőségét, ezáltal fontos szinergiát teremtve a sporadikusan meglévő kezdeményezések között. Módszertanilag megalapozott programról van szó. Egyik legfontosabb eleme, a gyermekjóléti és családsegítő központokkal való szoros együttműködés, ami a fenntarthatóság egyik legfontosabb biztosítéka. A program mögött számos szakember áll, akik tapasztalataikkal, hozzáállásukkal, felkészültségükkel garanciát jelentenek a jó színvonalú működésre. Univerzális megközelítésű 17
2. Külföldről behozott, továbbfejlesztett gyakorlatok A Good Start – Egy Jó Kezdet (Roma Education Fund)
A 2010 júniusától 2012 júniusáig tartó program - a helyi adottságokhoz alkalmazkodó mintaprojektek révén - Szlovákiában, Romániában, Macedóniában és Magyarországon összesen 16 településen valósult meg. Célja a négy országban több mint 4 ezer kisgyermek és családjuk eredményes bevonása és támogatása volt. Magyarországon a 2010/11-es tanév kezdetén Nyíregyházán, valamint a mátészalkai kistérség összesen öt településén indultak el az egyes programrészek, a 0-6 éves roma és nem roma, hátrányos helyzetű gyermekekre és családjukra koncentrálva, a kicsik kora gyermekkori fejlesztését célozva meg. Meséd elnevezésű programelem: az édesanyák 36 héten át minden héten egyegy új mesekönyvet olvastak otthon a gyermekeiknek, miközben a program felkészítette őket az óvodáztatással kapcsolatos feladatokra és az egészséges életmódra nevelésre. 18
3. A meglévő intézményrendszerben általában egy kompetens és aktív vezető révén szolgáltatásokat nyújtanak a szülőknek Budapest II. kerületében a Gyermekjóléti Szolgálat civil kezdeményezésre pályázati forrást biztosított a családi táboroztatás és szülői klub projektre, illetve A pedagógiai szolgálat szembesülve a szülői igényekkel megszervezte a Szülők Akadémiája előadássorozatot, amit az önkormányzat felkarolt. 6. kerületi budapesti óvoda: problémamegoldó délutáni szülőklub a szülők igényeiből kiindulva, szülők bevonása a játékokba és a szakmai munkába
4. Konferenciák, közösségi oldalak és szülőtréningek
Értjük egymást? Kölöknet-OFOE konferencia
Néhány adalék a szülők és pedagógusok kommunikációjáról egy friss kutatás tükrében
On-line kutatás (Kölöknet-OFOE), 2013 május-szeptember, majdnem 1500 fő (1469) válaszolt). A minta 40 százaléka csak szülő, 60 százaléka pedagógus, fele osztályfőnök. A minta 92%-aszülő, 68%-nak jár most is közoktatási intézménybe a gyereke (7% még nem óvodás, 27%-nak egyetemista vagy dolgozik a gyereke) A pedagógusoknak átlagosan 1,83, a nem pedagógus szülőknek 2,29 gyereke van, az egész mintában átlagosan két gyereke van a válaszolóknak. A pedagógusok 35%-a középiskolai, 44%-a általános iskolai tanár, 9% óvodapedagógus, 7%-a gyógypedagógus, 6%-a egyéb.
A szülő még ma is elsősorban az anyát jelenti Megoszlás nem és foglalkozás szerint (kékkel a férfiak aránya jelezve, fekete vonallal a valós arány)
600
521 500
410
399 400
f érf i
300
nő
200
10%
12%
7%
100 58
43
38
0 of ő
sima tanár
csak szülő
22
A legtöbb kommunikációs formával a szülők több mint fele soha nem élt Kommunikáció gyakorisága formánként (minden szülő, akinek van iskolás gyereke) N=620
Postai út szülőként Vezetékes telef on szülőként Családlátogatás szülőként Zárt f acebook szülőként Kapcsolattartás f acebookon szülőként Elektronikus napló szülőként Soha
Szülők számára rendezvény szülőként
Néha Internetes levelezőlista szülőként
Legalább negyedévente
Email szülőként Gyerekkel, szülővel közös program szülőként Mobiltelef on szülőként Fogadóóra szülőként Ellenőrző szülőként Szülői értekezlet szülőként 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90% 100%
A kommunikációs formák csoportjai a pedagógusok esetében Kommunikációs forma említése alapján
Modern
Hagyományos
Személyes
Internetes levelezőlista
0,701
0,201
Email
0,685
0,151
Zárt facebook
0,675
0,156
Kapcsolattartás facebookon
0,632
0,333
Fogadóóra
Ellenőrző
-0,162
0,115
0,679
0,136
0,669
0,254
Mobiltelefon
0,325
0,451
0,226
Gyerekkel, szülővel közös program
0,132
0,324
0,693
Szülők számára rendezvény
0,221 -0,103
0,676 0,33
0,42
0,221
0,597
Postai út
0,709
Vezetékes telefon Elektronikus napló
0,303
0,725
Szülői értekezlet
Családlátogatás
Tartózkodó
0,204
0,319
0,596
-0,39
0,512
Minél nagyobb a gyerek, annál inkább lesz személytelen a pedagógus-szülő kapcsolat 1
0,8
0,6
0,4 Modern Hagyományos
0,2
Személyes Tartózkodó
0 óvodaped
-0,2
-0,4
-0,6
tanító
áltisktanár
középisk tanár
gyógyped
Minél nagyobb a gyerek, annál kevésbé aktív a szülő és annál kevésbé elégedett a pedagógusokkal való kapcsolatával Kommunikációs nyalábok az iskoláskorú gyerekek szülei körében
Minél kisebb a gyerek, annál aktívabb a szülő. A kor előre haladtával fokozatosan romlik a pedagógussal való kapcsolat, a szülők értékelése a pedagógussal való kapcsolatukról az óvoda esetén még 4,53, általános iskola esetén 4,14 és középfok esetén már csak 3,68 pont egy ötös skálán.
0,5
0,4
0,3
0,2
Aktív szülő
0,1
Modern Facebook 0 alsós -0,1
-0,2
-0,3
-0,4
felsős
gimis
szakközép
szakmunkás
Személytelen
A szülők és pedagógusok is személyesebb kapcsolatra vágynak Ön milyen formában venne részt még jobban az iskola életében? (N=750)
Milyen lehetőségeket lát a még jobb szülő-pedagógus kommunikációra? (N=750)
%
%
Nem tudja
1
Nem tudja
1
Nem akar, nem tud részt venni
5
Elégedett
3
Elégedett
5
Attitűdváltás
4
Közös programok szervezése
14
Iskolai terek átalakítása, adminisztráció, civil tevékenység
2
Szülőtréning, szülőklub, több kommunikáció
2
Beleszólás a döntésekbe, SZMK, értékelés, szorosabb kapcsolat Nem válaszolt
Van-e az iskolában… (igent válaszolók %-a) (N=1469)
4 66
Több személyes kommunikáció (személyes, program, családlátogatás)
12
Stukturális tényezők, fizetés, szelekció, közös célok
1
Online kommunikáció
3
Közös program szervezése
5
Nem válaszolt
70
Ált.isk
Középis
Tréning szülők számára
3
1
Szülőklub
3
1
Iskolaszintű szülőszervezet
22
11
Szülőszervezet szmkán kívül
20
7
Szülők bevonása pedagógiai iskolai döntésbe
10
5
Szülői alapítvány
12
5
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
28