Változást. Ebben a cikkben arról fogok beszámolni, hogy miért került az egykori Magyarország 1918 novemberétõl kezdve ebek harmincadjára?

Változást

1918-19

Károlyi Mihály és a proletárdiktatúra

Ebben a cikkben arról fogok beszámolni, hogy miért került az egykori Magyarország 1918 novemberétõl kezdve ebek harmincadjára?

Ez olyan kérdés, melyet megkerülni nem lehet.

Teljes valóságában errõl nekünk soha nem beszéltek. A huszas években azért nem, mert túl közel voltunk az eseményekhez: nem volt meg a szükséges rálátásunk, az un. "történelmi távlatunk".

1945 után pedig teljesen átírták történelmünknek ezt a legtragikusabb korszakát, és megtanították gyermekeinket, hogy azokat dicsõítsük, akik hazaárulók voltak.

Ma pedig a felgyorsított, rohanó világban kit érdekel, hogy mi történt 80-90 évvel ezelõtt?

Csakhogy a történelem a legnagyobb és leghitelesebb tanítómester.

Jelen életünket, mostani kuszált helyzetünket is csak akkor leszünk képesek a tényeknek megfelelõen átlátni és értékelni, ha ismerjük az okokat, mostani sorsunk gyökérzetét. . .

A legfõbb okot NEM a királyság megszûnésében, a köztársaság kikiáltásában, vagy a forradalom kirobbanásában kell keresnünk.

Hiszen pl. a francia forradalom katonái az 1790-es években kezdetleges fegyvereikkel, rongyosan harcba indultak hazájuk védelmében.

Ahogyan az oroszok is 1917-ben.

A véres forradalom kiirtja ugyan a cári családot, de Oroszország földje számukra szent!

http://www.valtozast.hu/web

Készítette a Joomla!

Generálva: 10 March, 2017, 23:30

Változást

"Nem akarok katonát látni!"

Tisza István 1918. okt. 31-én történt meggyilkolása minden bizonnyal jel volt ama sátáni energiák számára, melyek akcióba léptek hazánk teljes megsemmisítésére, ahogy ezt a német katonai hírszerzés tisztje, Consten õrnagy elõre jelezte.

De mi kellett ahhoz, hogy ez az abszurdnak tûnõ fantazmagória mégis megtörténjék? (Az események sorrendjét Nemeskürty István Mi történt velünk c. könyve alapján állítottam össze)

1. Mindenekelõtt szükség volt egy erélytelen, kapkodó, tehetetlen és vezetésre abszolút alkalmatlan uralkodóra, aki a még mûködõ és hadsereggel rendelkezõ monarchiát -vagyis Ausztriát és! Magyarországot (K. U. K) önkezûleg pusztította el.

Lényegében saját magát taszította le a trónról. Értékes "gépezetet" örökölt (1916), de addig csavargatta a srófokat és szedegette szét a kerekeket, amíg a gépezet magától szétesett. ( v. ö. Nowak Károly Frigyes haditudosító: A katasztrófa útja c. 1919-ben Szegeden megjelent könyve)

2. Maga körül a bizonytalanság légkörét gerjesztette. Bécsbõl családjával Gödöllõre költözött, ahol felkereste õt a fõleg szociáldemokratákból alakult Nemzeti Tanács, mely emlékeztette meggyengült hatalmára. Ez is közrejátszott abban, hogy képtelen volt eldönteni, hogy kit nevezzen ki miniszterelnökké. Már megbízta Szurmay tábornokot, aki a kinevezést el is fogadta, (okt. 27), - mégis az utcára vonult tömeg tüntetésétõl tartva, okt. 31-én Károlyi Mihályt, a "vörös grófot" nevezte ki . Ne feledjük, hogy ugyanezen a napon ölték meg Tisza Istvánt.

3. A király parancsára a fõparancsnokság Padovában okt. 29-31. között fegyverszüneti tárgyalásokat folytatott. A feltételeket Badoglio tábornok adta át a császárt képviselõ Viktor Webernek.

A háborút viselõ felek megállapodtak, hogy a fegyverszünet november 4-én 15 órakor lép érvénybe. Ez még nem jelentette a határok módosítását, hiszen a fegyverszünet nem azonos a béketárgyalásokkal.




Változást

De a ezután következõ aljas összeesküvés mindent megmagyaráz:

4. Károlyi Mihály és a Nemzeti Tanács látván, hogy kicsúszott a király kezébõl az államhatalmi gépezet irányítása, sebtében hadügyminiszterré nevezte ki Linder Bélát, a magyarellenes Ferenc Ferdinánd szolgálatában álló egykori kémet, hogy vele hajtassa végre a fegyverletételt.

Linder ezredes, bár nem volt hozzá alkotmányos joga, mégis valamennyi arcvonalhoz eljuttatta a parancsot, és a harctérrõl hazarendelte a magyar hadsereget.

FELOSZLATTA A HONVÉDELMET.

"Nem akarok katonát látni!"

Így pecsételõdött meg Magyarország sorsa.

Károlyi tíz nap után Lindert leváltotta, aki ezután a szerbek megszállta Pécs fölött parancsnokolt. Júdásként, pénzért eladta hazáját, és élete végéig valamennyi jugoszláv kormány bizalmát élvezte a szerb királyoktól Titóig. . . Belgrádban halt meg 1962-ben.

5. A frontról megindult az ezredek hazaözönlése.

A határon elhülyült pacifisták igyekeztek elvenni katonáinktól a fegyvereket. Nyájas asszonyok kedveskedõ mozdulattal levágták a rangjelzéseket, leráncigálták vállukról a puskát, a derékszíjról a pisztolyt.

De voltak megható jelenetek is! Édesapámtól tudom, hogy voltak alakulatok, mint az õ százada is, amelyek fegyelmezetten, esküjükhöz híven nem engedték kicsavarni kezükbõl a haza védelmét szolgáló fegyvereket, géppuskákat, kézigránátokat, aknavetõket. . . Az összkép azonban rettenetes volt: szabadjára engedett lovak, árokba dobott puskák!. . .




Változást

Mindenütt káosz, mert mesterségesen terjesztették az anarchiát.

Különösen azoknál a csapatoknál volt feltûnõ a hadsereg tudatos szétverése, melyeket az elõzõ hónapokban Nagy-Magyarország idegenajkú kisebbségeinek antantbarát, koncra lesõ magyarellenségeivel töltöttek fel: tótokkal, ruténekkel, horvátokkal, románokkal.

Rájuk az a feladat várt, hogy belülrõl bomlasszák a fegyelmet, és hogy az elõre megbeszélt jelre létrehozzák a saját nemzeti hadseregük alapsejtjeit.

A nemzetiségiek, különösen 1916 óta nagyon tudatosan készültek Magyarország megsemmisítésére.

(Errõl bõven találtam adatokat apám, vitéz Barlay János tábornok háborús naplójában)

Fontos megállapítás, melyet jó lenne végleg agyunkba és emlékezetünkbe vésni: minden aljas árulás ellenére 1918 novemberében a történeti Magyarország területe még védhetõ volt.

Idézet Szurmay Sándor vezérezredestõl:

" A magyar kormány oly fegyveres erõt tudott volna sorompóba állítani a szent hazai föld megvédésére, mellyel Nagymagyarország határait teljes biztonsággal meg tudta volna védeni" (A magyar katona a Kárpátokban. Bp. 1940

A Monarchia felbomlása és Magyarország megszállása.

Éppen a hazaárulókat kellett 60 éven át dicsõítenünk és nekik emeltek szobrokat. http://www.valtozast.hu/web



Változást

Egész generációkat fosztottak meg nemzeti identitásuk legfontosabb elemétõl, igazi hõseink tiszteletétõl.

1. Miközben folyt az ország katonai erejének tudatos megsemmisítése a "Nem akarok katonát látni" jelszó jegyében, azalatt néhány hét elegendõ volt, hogy a politikai hatalom is teljesen átalakuljon.

Sorrendben ezeket az eseményeket kell ismertetnem:

a) Károly király látván az immár feltartóztathatatlan anarchiát, fejét vesztve önként átadta a magyar hadsereg fõparancsnokságát Kövess Hermann tábornagynak. 1918. november 11-én lemondott a trónról és az akkori magyar határhoz közeli vadászkastélyába, a Duna bal partjánál található Eckartsauba költözött.

2. A magyar alkotmány szellemében az ország elsõ közjogi méltósága, a hercegprímás ilyen esetben lépni kényszerül.

Ezért Csernoch János bíboros, hercegprímás november 13-án egy küldöttség élén felkereste Eckartsauban a törvényes uralkodót, kérve, hogy elhatározását hivatalosan, az õ jelenlétében írásban is rögzítse.

Ebben a szövegben nemcsak az olvasható, hogy önként lemond trónjáról, hanem az is, hogy szabad kezet ad mindenféle politikai formátum létrejöttéhez. (Ebben bentfoglaltatik az anarchia lehetõsége is!)

Íme a szöveg egy mondata:

"Nem óhajtok a magyar nemzet jövõjének akadályává válni. Lemondok az államügyek irányításáról, és elfogadok bármilyen döntést, amit Magyarország leendõ államformáját tekintve kialakít"

Természetesen épp erre vártak az ország felfogató erõi, erre várt Károlyi, - és erre várt a Moszkvából megérkezett bolsevik Kún Béla.

Károlyi Mihály dicstelen hónapjai.




Változást

Miután Károly király két éven át ásta birodalmának sírját, a hatalmi-politikai vákuumot az anarchisták töltötték be.

Mára már össze tudjuk rakni az események mozaikdarabkáiból hazánk történelmének ezt a leggyászosabb és legszégyenletesebb tablóját:

1918

November 16. Az ország megszûnt királyság lenni, - neve Köztársaság November 29. Fernand Vyx francia alezredes képviseli a gyõzteseket Budapesten.

Magyarország ezeréves határait senki nem õrzi, -így érthetõ, hogy mindenki szabadon ki-bejárhat.

A sebtében alakult nemzetiségi csapatok kezdik megszállni a hadsereg és védelem nélkül maradt országrészeket.

Mackensen tábornokot, aki német hadseregével 1918 tavaszán offenzívát indított a hadat üzenõ román hadsereg ellen, és bevonult Bukarestbe, most Erdélybõl hazaindulva a budapesti pályaudvaron december 16-án Károlyi Mihály parancsára letartóztatják és a fóti kastélyában tartják fogva.

Rá egy hétre, karácsonykor a románok bevonulnak Kolozsvárra és várják a nyugati szövetségesek parancsát, hogy mikor foglalják el az Alföldet, sõt Budapestet.

A Felvidék karácsonyra cseheké lesz, az ország egykori fõvárosa, Pozsony már Bratislava, Rákóczi városa Kassa már Kosice (innen hurcolják el édesapámat az Ilava-i börtönbe összeesküvés vádjával).

Baja, Pécs, Szabadka, Újvidék a szerbek kezére kerül.

1919

Január 11-én Károlyi Mihály államelnökké magasztosul.

Elõzõleg novemberben a balkáni hadsereg fõparancsnola Belgrádban megalázta és szemére vetette, figyelmeztette hogy Magyarországot engedi vesztébe rohanni.




Változást

Március 19-én de Lobit francia tábornok a Vyx-jegyzékben közli Károlyi Mihállyal, hogy az ország mely területeit akarják megszállni, és kéri, hogy március 21-én este 6 órakor közölje válaszát a gyõztesek ultimátumára.

Egy intermezzo: az Operaházba 21-én este a Denevér második felvonása végén lármás tömeg tódul be, a tüntetõk harsogva bejelentik: létrejött a szovjet köztársaság!

Másnap, március 22-én, szombaton Károlyi Mihály kiáltványban fordul az országhoz: "lemondok és átadom a hatalmat Magyarország népi proletáriátusának"

Ez az egyik, amirõl máig sem világos, hogy maga döntött-e így, vagy a szabadon engedett Kún Béla és kommunista társai kényszerítették lemondásra?

A proletárdiktatúra anarchiája 1919. márc. 22 - aug. 1.

A kivérzett, meggyalázott nemzet összeroskadt.

Voltak szerte az országban egykori katonákból, hazafiakból álló csoportok és megmozdulások, de központi vezetés híján felszámolták õket.

A legnevezetesebb volt a Ludovikások felkelése Lemberkovics százados vezetésével, vagy a Dunai flottilla manõvere, mely tûz alá vette a Hungária szállót, a kommunista vezérek fõhadiszállását, vagy a magyar parasztság Nyugat-Magyarországi és Kalocsa-környéki akciói, de ezeket vérbe fojtotta a szovjetben elbolsevistásodott, ateista zsidó, hazaáruló kommunista vezérkar.

Közben a Nyugati Hatalmak rémülve látták, hogy a szovjet kommunizmus a magyar proletárdiktatúrát akarja hídfõjévé tenni nyugat felé.

Mivel az országban a véres terror egyre jobban terjedt, csak a http://www.valtozast.hu/web



Változást

környezõ megszállókban lehetett bízni, parancsot adtak a román hadseregnek, hogy induljon Budapest felé, nehogy a kommunizmus Közép-Európában gyökeret verjen.

Néhány mondat a dicsõ 133 nap kommunista dossziéjából:

A március 22-én megalakult un. tanácsköztársaság elnöke Garbai Sándor, a külügyi népbiztos Kohn Béla, a hadügyi Pogány (Schwartz) József, helyettese Samuely Tibor lett.

A tisztogatást a Ludovikások megsemmisítésével kezdték. Weisz Fülöp politikai biztos saját kezével lelõtte a felkelés két vezetõjét és csak Romanelli olasz alezredesnek köszönhetõ, hogy nem végezték ki az összes fiatal tisztjelöltet.

A nagyváradi újságíróból lett terroristavezér, Samuely, valósággal kéjgyilkosként járta testvérével az országot és ahol vonatával, autójával megállt, ott rögtönitélõ bíróságot játszva, akasztani kezdtek.

Gyõrben 1919 húsvét vasárnapján a következõket mondta:

"Mostantól szükség lesz, hogy vér omoljon. A vértõl nem kell félni. A vér erõsíti a proletáröklöt. Hatalmassá fog bennünket tenni a vér. A vér lesz az, ami az igazi kommünvilághoz elvezet minket."

Július 29-én a román hadsereg átkelt a Tiszán és Budapest felé vette útját. Amikor ennek híre eljutott Kun Bélához, a kommunisták vezérkara belátta, hogy megbuktatták õket.

Augusztus elsején 15 órakor a Városháza dísztermében az egybegyûlt munkás és katonatanács elé állt és bejelentette:

"A proletariátus cserben hagyta önmagát. Meg kell állapítanom: a proletárdiktatúra megbukott gazdaságilag, politikailag és katonailag. A proletáriátus bármilyen kormányzattal szemben mindig elégedetlen lesz. Mi félreállunk."

Kohn Béla Bécsbe menekült, -késõbb Stalin végeztette ki. http://www.valtozast.hu/web



Változást

Rettenetes sors várt Samuelyre is. "A vörös uralom áldozatai Magyaroszágon" c. könyv 590 meggyilkolt magyar névsorát közli. Mind ennek a beteg lelkû hóhérnak és csoportjának estek áldozatul.

Aki bõvebben akar tudni róla és utolsó napjairól, olvassa el szeretõjének, Szilágyi Jolán festõmûvésznõnek Emlékeim c. saját illusztrációival díszített könyvét. (1967)

Savanyúkútnál akart kiszökni az országból. Amikor észrevette, hogy felismerték, szíven lõtte magát. De az is hozzátartozik e hóhér történetéhez, hogy egyetlen egy falu sem engedte, hogy holtestét temetõjükbe hantolják el.

Elgondolkoztató, hogy bár zsidó volt, az izraelita hitközség is megtiltotta, hogy a zsidó temetõbe vigyék a holtestet.

Végül egy sûrû akácosban hantolták el. . .

1919. aug.4-tõl nov.14-ig román katonák szállták meg Budapestet.

A fõváros népe minden ellenállás nélkül nézte a fosztogatást.

A Nemzeti Múzeum kincseit egy amerikai tábornok mentette meg. Neve: Harry Hill Bandholtz, szobra ma is az amerikai követség elõtt áll.

Magyarra fordított Naplóját miheztartás végett minden választás elõtt olvasnunk kellene!

A nemzet becsületét károlyi és a bolsik a sárba tiporták.

A. Tardieu francia diplomata összeomlásunk tényét így fogalmazta meg: "Magyarország nem érdemelt kiméletet."

Trianon erre tett pecsétet! http://www.valtozast.hu/web



Változást

*




Változást. Ebben a cikkben arról fogok beszámolni, hogy miért került az egykori Magyarország 1918 novemberétõl kezdve ebek harmincadjára?

Recommend Documents