Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam
A vállalkozókat érintő adótípusok
állami: SZJA, ÁFA, Társasági adó, Kereskedelmi és játékadó
önkormányzati: helyi iparűzési adó, gépjárműadó
vámhatóság: vám, vámkezelési díj, import utáni ÁFA és fogyasztási adó, külföldön nyilvántartott gépjárművek adója
Illeték hivatal: vagyonszerzési illeték, eljárási illeték
Vállalkozók nyereség utáni adózása
Egyéni vállalkozó
Vállalkozói személyi jövedelemadót fizet
Jövedelem utáni adózás Átalányadózás (feltételekkel)
vagy EVA
(Magánszemély - Személyi jövedelemadó)
Társas vállalkozás
társasági adót fizet vagy EVA
Személyi jövedelemadó – magánszemély (nem vállalkozó) 2010-től a jövedelemadó alapjának kiszámítása szuperbruttósítással történik, vagyis az adóalapot meg kell növelni 27 százalékkal. Az adókulcs 2011-től egyégesen 16%
2012-től: 2 millió 424 ezer Ft-ot meg nem haladó összevont adóalapig nem kell alkalmazni a szuperbruttósítást! Az azt meghaladó részre vonatkozik a 27 %-os kiegészítés 2013-tól várhatóan ez megszűnik Adójóváírás megszűnt Minimálbér 93000 Ft, garantált bérminimum 108000 Ft,
Az egyéni vállalkozó SZJA adózása Az egyéni vállalkozó választhatja
a vállalkozói jövedelem szerinti adózást
a vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az szja-törvény szerint előírt adót fizet
az átalányadózást bizonyos feltételekkel
vállalkozói bevétele a 15 millió forintot (kiskereskedő esetén a 100 millió forintot) nem haladta meg nem áll munkaviszonyban Az átalányadózó vállalkozóknak 27 százalékkal növelt alapon kell az átalányadóját megállapítaniuk.
Az egyéni vállalkozó jövedelem szerinti adózása
Ha bevételei meghaladják a kiadásait, akkor a fent maradó részre „nyereségadót” kell fizetni. Az adó mértéke 500 millió Ft-ig 10%, afölött 19%. Az adózott jövedelem után még un. osztalékadót is kell fizetni. Az osztalék adó mértéke 16% Az osztalék után 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetés is van (450 000 Ft-ig) Vállalkozói kivét után adótábla szerinti adózás van, vagyis a 16%-os szja kulcs érvényes
A vállalkozói jövedelem szerinti adózás az egyéni vállalkozó által fizetendő adó
vállalkozói adóalap után 10 ill 1919%-os vállalkozói SZJA
vállalkozói osztalékalap után 16 16 25%-os adó
vállalkozói kivét utáni adótábla szerinti adó
Gazdasági társaságok nyereségadój a Társasági adó a.) versenysemleges
Független a vállalkozási tevékenység tulajdonformájától és szervezeti kereteitől.
b) Közvetlen
Az adót az adó fizetésére kötelezett másra jogszerűen nem háríthatja át
c) Alapja nem azonos a számviteli elszámolások alapján számított adózás előtti eredménnyel
Adóalapot növelő és csökkentő tételek
Társasági adó
Mértéke:
500 millió Ft alatt 10%, a fölötti nyereségrészre 19%.
A társasági adó alapja a vállalkozás bevételeinek és kiadásának különbsége + módosító tételek.
Vállalkozások adózása I.
Vállalkozói bevétel
II.
Bevételt csökkentő tételek
III.
Vállalkozói költségek
IV.
Elhatárolt veszteségből az adóévben figyelembe vett összeg
V.
Vállalkozói adóalap (I. sor − II. sor − III. sor − IV. sor)
VI.
Vállalkozói személyi jövedelemadó, társasági adó (V. sor 10 illetve 19%-a)
VII.
Kisvállalkozási adókedvezmény
VIII.
Vállalkozói személyi jövedelemadó a kedvezmények levonása után (VI. sor − VII. sor)
IX.
Adózás utáni vállalkozói jövedelem (V. sor + kisvállalkozói kedvezmény – VIII. sor)
X.
Osztalékalapot növelő tételek
XI.
Osztalékalapot csökkentő tételek
XII.
Vállalkozói osztalékalap (IX. sor + X. sor − XI. sor)
XIII
Vállalkozói osztalékalap adója
II. A vállalkozói bevételt csökkentő tételek A vállalkozói bevétel alapján kiszámolt adóalap csökkenthető: 1.
megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén
2.
személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér
gyakorlati képzés esetén
a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százaléka a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján a minimálbér 12 százaléka
II. A vállalkozói bevételt csökkentő tételek 3. szakképző iskolai tanuló tovább-foglalkoztatása esetén a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege 4. a korábban munkanélküli személy alkalmazottkén foglalkoztatása esetén a korábban munkanélküli személy alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege
II. A vállalkozói bevételt csökkentő tételek 5. A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény esetén
Érvényesítheti: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó.
A kedvezmény: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan felújítási költsége.
A kedvezmény maximuma: a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó része, illetve 30 millió forint.
II. A vállalkozói bevételt csökkentő tételek 6. Fejlesztési tartalék esetén
A fejlesztési tartalék a bankszámlán az adóévben lekötött összeg, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint. A fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadás(ok) összegének megfelelően lehet feloldani.
IV. Az elhatárolt veszteség Az egyéni vállalkozók és társas vállalkozások elhatárolhatják tárgyévi negatív eredményüket. Ez elszámolható :
Bármely későbbi adóév pozitív adóalapjával szemben, az adózók döntése szerinti megosztásban. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.
Osztalékadó Fogalma: jövedelemadó, amelyet az osztalékban részesülő fizet a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanytól osztalék címén kapott jövedelme alapján. Osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult a vállalkozás tulajdonosa. Az osztalék alapja pedig az adózott eredmény teljes összege lehet. Osztalékalap után 14%-os EHO költség (450 000 Ft-ig)
A fizetendő járulékok 2012. Munkaadó által fizetendő Szociális hozzájárulási adó Munkaadói nyugdíjjárulék
Egészségbiztosítási járulék 27%
Munkaerőpiaci járulék
Munkavállaló által fizetendő
Szakképzési hozzájárulás
Nyugdíj járulék
1,5%
10%
Egészségbiztosítás járulék Természetbeni
Pénzbeli
4%
3%
Munkaerőpiaci járulék
1,5%
Járulékfizetési kötelezettség vállalkozóknak
•
•
Nyugdíjjárulék (10%) legalább a minimálbér vagy a bérminimum után Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (8,5 %) a járulékalap másfélszeresére Szociális hozzájárulási adó (27%) a járulékalap 112,5 százaléka után
2012-ben így a minimálbéres vállalkozónak havi 49 407 forintot, a bérminimumosnak havi 57 375 forintot kell maga után befizetnie. (EZ A MINIMUM)
Ekho Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
csak meghatározott foglalkozást űzők, tevékenységet végzők választhatják. csak munkaviszonyban, vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján
EKHO szerint adózhat szakképzett edző, sportszervező, -irányító, hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember meghatározott feltételek megléte esetén.
Ekho törvény Ha a magánszemély az adóévben az
országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója az Ekho választására jogosító összeghatár 100 millió forint forint.. (Nem sportolók esetében 25 millió FT)
Általános adómérték: 15% Különös adómérték 11,1%
- ha nyugdíjas. - ha a magánszemély az adóévben a nyugdíjjárulékot a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény előirása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette
A kifizető az ekhoalap összege után 20 % ekhót fizet. 20
ÁFA
Az egyéni vállalkozó 5 millió Ft árbevételig dönthet arról, hogy
az ÁFA kör alá akar-e tartozni ÁFÁ-s számlát állít ki a munkáiról az alanyi adó mentességet választja a vállalkozó által kiállított számla nem tartalmaz ÁFÁ-t.
2012. január 1-jétől: 25 százalékról ► 27 százalékra nő az általános adómérték A bruttó árban megjelenő áfa tartalom: 20 százalékról ► 21.26 százalékra változik
Társasági adó törvény látványcsapatsport támogatás
A látvány látvány--csapatsport (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong) támogatása a vállalkozás érdekében felmerült költség
Az adózó a látvány látvány--csapatsport támogatásáról szóló igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe igénybe..
22
Személyi jövedelemadó sportot érintő változások Adómentes juttatássá (2010-től)
az olimpiai járadék Gerevich Aladár sportösztöndíj a volt sportolóknak adott szociális támogatás a sportolók eredményességi támogatása A sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet (összeghatártól függetlenül) Bármely más kifizető által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet legfeljebb évi 50 e forintig a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea 23
Vállalkozások további adózása 1. 2.
3.
4. 5. 6.
7.
Vagyonátruházás utáni adózás Kamatból, osztalékból szerzett jövedelmek utáni adózás Árfolyamnyereségből szerzett jövedelmek utáni adózás Természetbeni juttatások utáni adózás Cégautó-adó A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adózás Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
Természetbeni juttatások 2012-ben a 19.04%-os kedvezményes adóteher 30,94%-ra emelkedik. Ok: a juttatónak a személyi jövedelemadón felül 10% egészségügyi hozzájárulást (EHO) is fizetnie kell. Az személyi jövedelemadó alapja továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16% marad.
(0,16 + 0,1) * 1,19 = 30,94
Támogatott természetbeni juttatások
Helyi iparűzési adó
a helyi iparűzési adóval (HIPA) összefüggő hatásköröket az állami adóhatóság (APEH) gyakorolja Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység) Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve − az eladott áruk beszerzési értékével, − a közvetített szolgáltatások értékével, − az anyagköltséggel, továbbá − az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik Az adó mértékét a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet határozza meg, melynek felső határa az adóalap 2%-a.
Az EVA Az eva hatálya alá bejelentkezhet egyéni vállalkozó, társas vállalkozások, egyéni cég, ha: -
-
-
-
éves bruttó (áfával növelt) bevétele nem haladja meg a 30 millió forintot, nincs köztartozása, nem esett át átalakuláson, és új tag nem szerzett 50%-ot meghaladó részesedést belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik, az Áfa-törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra folyamatosan és ténylegesen működött (bevételt realizált), nem végez a jövedéki törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, a társas vállalkozás nem rendelkezik részesedéssel más (akár hazai, akár külföldi) jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban.
EVA (2012-től) 37 %-os mértékű (50% , ha az adózó túllépi a 30 milliós bevételi határt) Az EVA megfizetésével kiváltja a többi adónemet egyéni vállalkozó esetében
a vállalkozói személyi jövedelemadót; a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót vagy átalányadót ; az általános forgalmi adót különadót
jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében
a társasági adót; a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót; a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót; az általános forgalmi adót Különadót
Adózási határidők - SZJA A) Személyi jövedelemadó előlege
A munkáltatónak az elszámolt hónapot követő hó 12-éig A magánszemélynek, az egyéni vállalkozónak, átalányadózónak negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig
B) Személyi jövedelemadó
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek az adóévet követő év május 20-áig A vállalkozási tevékenységet folytató, vagy ÁFA fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemélynek az adóévet követő év február 15-éig A munkáltatónak az év végi elszámoláskor az általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó 12-éig kell megfizetnie.
Adózási határidők - ÁFA Az adózó az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét ha havonta tesz adóbevallást, a tárgyhót követő hó 20-áig; ha negyedévente tesz adóbevallást, a negyedévet követő hó 20-áig; ha évente tesz adóbevallást, az adóévet követő év február 15-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Adózási határidők – Társasági adó A) Társasági adó előlege
Az adóelőleget minden hónap 20-áig, ill. a negyedévet követő hó 20-áig
B) Társasági adó
az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelnie.
Adózási határidők - Járulékok A)
Természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, szociális hozzájárulási járulék, EHO a munkáltatónak és a kifizetőnek az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, A vállalkozónak a járulékot havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig
Adózási határidők - EVA
Az adóalany az adóév első három negyedévére előleget fizet a negyedévet követő hó 12. napjáig.
Az előleg és a tényleges kötelezettség közötti különbözetet a bevallás benyújtására előírt időpontig kell megfizetni
EV, KKT, BT - az adóévet követő év február 15. a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóévet követő év május 31.
