Új Szöveges dokumentum A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának története a kezdetektől 1999-ig

Új Szöveges dokumentum A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának története a kezdetektől 1999-ig I. Előzmények, az alapítás II. A képzés megindításának előkészítése III. Az intézeti struktúra kialakulása és fejlődése. Az oktatás folyamatának kiteljesedése IV. Az intézettől a karig. Az akkreditáció

I. Előzmények, az alapítás Észak-Magyarország tudományos életében a nehézipar több mint évszázados léte, 1945 utáni politikai indíttatású fejlesztése a műszaki tudományok dominanciájához vezetett. A térség felsőfokú társadalomtudományi szakemberképzésével az egri és a sárospataki főiskola foglalkozott (nem számítva ezúttal a minden egyetemen, így Miskolcon is jelenlévő marxizmus-leninizmus tanszékeket). A főiskolákon megvalósult oktatás az általános iskolai szakemberképzést szolgálta elsősorban, a társadalomtudományok terén a tudományos kutatómunka szerény mértékű volt csupán. A humán szakemberek hiánya komoly gondot jelentett a régió egésze számára. A bölcsészképzés igénye ezért a régióban igen intenzíven jelentkezett. A miskolci egyetem nehézipari jellegének megváltozásához igencsak hozzájárult 1980-ban a jogi, 1987-ben pedig a közgazdasági képzés beindítása. Ezek a törekvések 1983-ban a jogi, 1990-ben pedig a gazdaságtudományi kar alapításához vezettek. A bölcsészképzés közvetlen előzményei közé kell sorolnunk, az MKM 1991-ben kelt döntését, amellyel jóváhagyta az orosz nyelvtanárok posztgraduális formában történő átképzésének beindítását, majd 1991. szeptember 1-i hatállyal angol, német 6 féléves főiskolai szintű nyelvtanár szakokat is alapított az ország más egyetemei és főiskolái mellett Miskolcon is. A Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) létrejötte és az általa 1990-ben megindított bölcsészképzés kezdeti sikerei is azt jelezték, hogy a régióban erős társadalmi igény mutatkozik erre a képzésre. Az Egyesület igen sok kiváló, országos hírű tudóst nyert meg a miskolci oktatás ügyének, s a nagy létszámú hallgatóság visszaigazolta a szervezők optimizmusát. Ugyanakkor már az első időszakban megmutatkozott, hogy a szaktárca vezetése fenntartásokkal fogadja ezt a magánkezdeményezést, amely több ponton valóban törvénybe ütköző módon szervezte az oktatást (például a hatályos, az oktatásról szóló 1985/I. törvény nem tette lehetővé magánegyetem létesítését). Az intézménynek hamarosan anyagi gondjai támadtak, amelyek abból adódtak, hogy nem voltak képesek pontosan felmérni az ilyen intézmény működtetésének kiadásait. Az állandóan vissza-visszatérő anyagi problémák komoly hátráltató tényezőnek bizonyultak. Ezek orvoslására kézenfekvő lett volna a városi vezetés segítségét kérni. Hamarosan kiderült azonban, hogy Miskolc város vezetése nem kívánja támogatni a ,,magánegyetem"-et. Ilyen helyzetben határozott úgy a Miskolci Egyetem (ME) vezetése, hogy lépéseket 1. oldal

Új Szöveges dokumentum tesz a bölcsészképzés megindítására. Ennek első lépéseként a rektor létrehozott egy, a bölcsészképzés megindítását előkészítő szakmai bizottságot. Ennek elnöke Dr. Farkas Ottó rektorhelyettes lett, tagjai pedig a következők voltak: Dr. Garadnai János kandidátus tudományos főmunkatárs Gárdus János a Nyelvi Intézet igazgatója Dr. Hársing László tszv. egy. tanár Dr. Kilián István MTA Irodalomtudományi Intézete Dr. Kovács Sándor adjunktus Dr. Kunt Ernő tudományos főmunkatárs Herman Ottó Múzeum (HOM) Dr. Mihály Ottó igazgató, OPI Iskolafejlesztési Központ Dr. Pokol Béla tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Veres László igazgató HOM Dr. Zsidai József igazgató, Központi Könyvtár A bizottság ki is dolgozott egy javaslatot a karalapításra. A létrehozandó kar legnagyobb előnyeként azt hangsúlyozta ez a javaslat, hogy mivel Miskolcon nincsenek hagyományai a bölcsészettudományi képzésnek, így az egyetem vezetésének a szakok felállításakor kizárólag a jelen s az ezredforduló kihívásaira kell tekintettel lennie. A bizottság célszerűnek látta a kart 1992 szeptember 1-i alapítással létrehozni. Kifejezte abbéli óhaját, hogy az MBE-n tanulók átvételének lehetőségét biztosítani kell majd. Az egyetemen már működő más karokkal együtt határterületi képzést látott célszerűnek megvalósítani. Hangsúlyt fektetett arra, hogy Miskolcon más egyetemek profiljaitól eltérő iskolák megteremtésére kell hangsúlyt fektetni. Javasolta konzultációk szervezését más, bölcsészképzést folytató egyetemekkel (erre példa a KLTE Irodalom és Nyelvészeti Tanszékének oktatóival folytatott megbeszélés). Az újonnan létrejövő kar működését az alábbi szervezeti keretek között képzelte el a bizottság, számítva a már meglévő oktatási egységekre, amelyek a következők voltak: Filozófiai Tanszék Nyelvi Intézet (ebből Angol, Német, Szlavisztika, Alkalmazott Nyelvészeti tanszéknek kell alakulni) Politikaelméleti és Szociológiai Tanszék Természetesen új tanszékek szervezésével is számot vetett a tervezet. Ezek a következők: Pedagógiai és Neveléstudományi Tanszék Irodalomtudományi Tanszék Történettudományi Tanszék Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék (KVAT) Az oktatási struktúrát a kétszakosságra építették. Eme koncepcionális elemnek megváltoztatásáért egyébként nem az egyetemet (s legkevésbé a bizottságot) terheli a felelősség. Az MKM-ben éppen ezekben az években az az álláspont kerekedett felül, amelynek képviselői az egyszakosságban látták a jövő útját, s Miskolcon is csak ilyen képzési forma megindítását engedélyezték. 2. oldal

Új Szöveges dokumentum A tárgyi feltételek közül a legszükségesebbek meglétével számolt az előterjesztés. Az E/7 kollégiumban 17 szoba áll rendelkezésre a tanszékszervezéshez – írták. A Központi Könyvtár alkalmas arra, hogy a bölcsészképzéshez szükséges irodalmat beszerezze és a hallgatók rendelkezésére bocsássa. A kollégiumi férőhelyek megteremthetők, például a már meglévő épületek tetőterének beépítésével. Az előterjesztés ehhez azért hozzáteszi, hogy új épület vagy ingatlan megszerzése igen szükségesnek mutatkozik a bölcsészképzés megindításához. Az egyetemnek a bölcsészképzés területére átcsoportosítható oktatói létszáma 85 fő volt, (ebből a filozófia tanszéken 9, az angol tanszéken 25, a német tanszéken 17, a szláv tanszéken 6, az alkalmazott nyelvészeti tanszéken 10, a szociológiai és a politológiai tanszéken 14 fő munkábaállítását tervezték). A bizottság által tervezett összlétszám 153 fő (ebből 128 fő oktató, 25 fő nem oktató) volt. Az egyetemi tanács 1991. december 5-ei ülésén tárgyalta a fentebb ismertetett karalapítási tervezetet. Az egyes karok hozzászólói támogatásukról biztosították az előterjesztést, mert, ahogyan megfogalmazódott, az egyetem a korábban alapított karok együttműködése során olyan kedvező tapasztalatokat szerzett, amelyek a határterületi és integrált képzés meghonosításának szándékát erősítették. Nem lehetett mellékes az a szempont sem, hogy az egyetem fejlesztését támogató világbanki hitel feltételrendszerében erőteljes hangsúlyt kapott az universitas-jelleg erősítése. Az ME Egyetemi Tanácsa ugyanezen az ülésén a karalapítási javaslatot – módosításokkal – 81/1991. sz. határozatával elfogadta. Ezután az egyetem vezetése 1992. február 5-ei kelettel felterjesztést juttatott el az MKM-be a kar 1992. július 1-i hatályú megalapítása érdekében. A megalapítást megelőző időszakban azonban nem egy egyeztető megbeszélés is zajlott a karalapításban érdekelt felek között. Az egyik legfontosabbra ezek közül 1992. február 24-én került sor. Ezen az alábbiak voltak jelen: Kálmán Attila politikai államtitkár, MKM Hári Miklós osztályvezető MKM Gyulai Gábor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott Csoba Tamás polgármester Szádeczky Zoltán főjegyző Szabó György a megyei önkormányzat elnöke Csáki Imre főosztályvezető (B-A-Z megyei önkormányzat) Gyárfás Ágnes az MBE elnöke Pál Istvánné, az MBE oktatási referense Töttösy Csaba professzor, az MBE oktatója Kovács Ferenc rektor Farkas Ottó általános rektorhelyettes Pokol Béla az ME tanszékvezető egyetemi tanára Szakálné dr. Veres Ildikó az ME egyetemi adjunktusa Mang Béla az ME főtitkára. A rektor arra kérte az MBE jelenlévő vezetőit, tegyék lehetővé, hogy hallgatóik szociológia, történelem, magyar szakon speciális felvételivel második évfolyamon folytathassák tanulmányaikat. Az MKM-től azt kérte, zárja le a miskolci bölcsészképzés nyitott kérdéseit. 3. oldal

Új Szöveges dokumentum Töttössy Csaba kifejtette, hogy nem óhajtanak egyesülni az ME-vel, külön egyetemük kifejlesztésén munkálkodnak. Kálmán Attila az MBE érdemei elismerése mellett azt tanácsolta, hogy gondolják át egy főiskola alapításának lehetőségét. Az ME-n léteznek azok a feltételek, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak a Bölcsészettudományi Kar megalapításához. Elsősorban ezt támogatja a kormányzat. Csoba Tamás az MKM kérdésére kijelentette, hogy Miskolc nem tud hozzájárulni az MBE működési költségeihez. Szabó György elmondta, hogy bár 500 négyzetmétert biztosítanak az MBE működéséhez, más ügyekben a megyei önkormányzat jogvitákat folytat az MBE-vel. A másik döntő fontosságú megbeszélésre 1992 április 28-án az ME-n került sor. Ezen jelen volt Dr. Kovács Ferenc az ME rektora, Dr. Hári Miklós az MKM osztályvezetője, Dr. Imre László a KLTE BTK dékánja, Dr. Horányi Özséb a JPTE Tanárképző Karának dékánja, Dr. Papp Lajos az ELTE BTK főtitkára, Dr. Orbán Sándor az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola (EKTF) főigazgatója, Dr. Palcsó Pálné az EKTF főigazgató-helyettese, Dr. Farkas Ottó az ME rektorhelyettese, Dr. Mang Béla a ME főtitkára, Dr. Pokol Béla az ME tanszékvezető egyetemi tanára, Szakálné dr. Veres Ildikó az ME egyetemi adjunktusa. Dr. Kovács Ferenc kifejtett egy új érvet a karalapítás mellett, amely úgy szólt, hogy a kar a szomszédos országok magyar fiataljai számára is lehetőséget teremtene tanulmányaik anyanyelven történő folytatására. Javasolta, hogy mivel az MBE hallgatóinak egy részét az új karra átveszi az ME, így bizonyos szakokon nemcsak első, hanem a második évfolyamra átvettekkel második évfolyamot is lehetne indítani. Az indításnál az alábbi szakokkal számolt: 1. tanári-nyelvtanári szakok: angol, német. 2. társadalomtudományi szakok: politológia, szociológia, filozófia. 3. klasszikus bölcsész szakok: magyar, történelem A tervek között megemlítette a KVAT, és a földrajz-ökológia szakok indítását. Dr. Hári támogatta az új kar létesítésének tervét. Azt tanácsolta, hogy a tanárképzés területén vegyék fel a kapcsolatot az EKTF-fel. A földrajz-ökológia szakkal kapcsolatban problémákat látott, a többivel kapcsolatban azonban nem. Azt fontosnak tartotta bejelenteni, hogy az MKM- ben nincs pénz az új kar létesítésére. Azt javasolta, hogy az egyetem átcsoportosítással teremtse elő a pótlólagos beruházási összegeket. Várta a város segítségét is, mert – úgymond – a kar társadalmi igényeket fog kielégíteni. Dr. Imre leszögezte, hogy van ellenérdekeltség a két egyetem között, a beiskolázás során Debrecen számára hátrányos lehet Miskolc közelsége. Az újabb bölcsészkar működése esetén a központi pénzeszközöket több részre kell majd osztani. Mindezek ellenére a megbeszélésen nem ellenezte az új kar alapítását, ám hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy nem egészséges ennyi másodállású kollégát alkalmazni. Kezdetben ez természetes, a későbbi években ezen változtatni kell, vagyis jó könyvtárra van szükség. Gondnak tartotta, hogy az indítandó szakok 4. oldal

Új Szöveges dokumentum némelyikén, pl. a magyar szakon megítélése szerint telítettség van, az idegen nyelvek területén hatalmas a kereslet. Dr. Horányi szerint valóban sok a másodállású oktató, ám ez nemcsak Miskolc problémája. Az MBE nemcsak miskolci gond. 1200 hallgatójuk van, ezeknek csak egy részét képes az ME fogadni. Jogi szabályozásra volna szükség, amely lehetővé tenné valamennyi bölcsészkar számára az átvételt, hogy minden hallgatót átvehessenek valahová. Dr. Mikola támogatta az új kart, de voltak kétségei is. Javasolta, hogy a tanárképzésben vegye fel a kapcsolatot az EKTF-fel az új kar. Dr. Papp véleménye szerint szükség van az új karra, nem tartotta valószínűnek, hogy Debrecentől elpártolnak a hallgatók. A könyvtár megszervezéséig szerinte lehet támaszkodni a megyei könyvtárra és a HOM-ra is. Dr. Farkas Ottó a megbeszélésnek ezen a pontján szükségesnek látta jelezni, hogy a MBE-vel felvette az ME a kapcsolatot, ám sok a vitás kérdés. Dr. Orbán támogatta az együttműködést az EKTF-fel, azt kérve, hogy a tanárképzésben biztosítsanak prioritást a főiskolának. Dr. Hári, bár Horányi Özséb nyomatékosan kérte az MBE hallgatói helyzetének megoldását, leszögezte, hogy a jogi szabályozás nem ad lehetőséget az MBE hallgatóinak átvételére. Ilyen megbeszélések, viták után – illetve bizonyos esetekben azzal párhuzamosan – került sor az oktatás megindításának előkészítésére. II. A képzés megindításának előkészítése Az egyes szakok kiszemelt vezetői még a képzés megindulása előtt szakindítási javaslatokat dolgoztak ki. A tanárképzés területén Mihály Ottó kandidátus, az OKI Iskolafejlesztési Központ igazgatója készített ilyen tervezetet. Az ambiciózus elaborátum elkészítője alapképzést, továbbképzést, Phd- képzést is indítani szándékozott. 1300 órát szánt a tanári szakmára és az értelmiségképző tárgyakra. A szociológia területén Pokol Béla egyetemi tanár, az ME Gazdaságtudományi Kar Politikaelméleti és Szociológiai Tanszékének vezetője dolgozott ki javaslatot, amelyből kiviláglik, hogy ő döntően elméleti szociológiai képzést kívánt meghonosítani. A KVAT tervezete, amelyet Kunt Ernő dolgozott ki, talán a legkiérleltebb, legszínvonalasabb munka. Mivel minden bizonnyal nyomtatásban még nem látott napvilágot, megérdemli, hogy vázát itt leközöljük. Íme: 1. Kulturális és társadalmi antropológia 1.1. Kulturális és társadalmi antropológia 1.2. A magyar parasztság kulturális antropológiája és európai etnológia 1.3. Társadalmi jelenkutatás/Empirikus kultúrakutatás 1.4. Szociológiai antropológia 2. Vizuális antropológia NÉZNI ÉS LÁTNI A LÁTÁS KITERJESZTÉSE LÁTÓ GÉPEK – A LÁTÁS GÉPESÍTÉSE. A GÉPIES LÁTÁS LÁTVÁNY ÉS KÖRNYEZET 5. oldal

Új Szöveges dokumentum LÁTVÁNY ,,KÉPESSÉG" ÉS ,,KÉPTELENSÉG" A KREATÍV LÁTÁS TÖRTÉNETE A VIZUÁLIS KULTÚRA ÉS A VIZUÁLIS MŰVÉSZETEK MŰVÉSZET ÉS ANTROPOLÓGIA A VIZUÁLIS MŰVÉSZETEK A MŰVÉSZETEK FÖLDRAJZI RÉGIÓI A MŰVÉSZET TÁRSADALMI RÉGIÓI A MŰVÉSZET NAGY KORSZAKAI A LÁTVÁNY SZERKEZETE A KÉP, MINT JEL KÉP ÉS KÉPZET A KÉPHELYZET ÉS A KÉPAKTUS A KÉPI MEGJELENÍTÉS DIMENZIÓI A VIZUÁLIS NYELV A MŰÉLVEZETRŐL ESZTÉTIKAI ANTROPOLÓGIA ALKALMAZOTT VIZUÁLIS ANTROPOLÓGIA FOTÓ-ANTROPOLÓGIA A KÉPI ADATOK KEZELÉSE ÉS SZERKESZTÉSE A KÉPHORDOZÓ MÉDIÁK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA 2.3. A vizuális antropológia gyakorlata 3. Alkalmazott antropológia 3.1. Politikai antropológia 3.2. Közigazgatási és szociális antropológia 3.3. Közgyűjteményi antropológia / Muzeológia 3.4. Médiális antropológia 4. Pszichológiai antropológia 4.1. Pszichológiai alapismeretek 4.2. Az érzékelés és észlelés pszichológiája 4.3. A személyiségfejlődés és a szocializáció pszichológiája 4.4. Szociálpszichológia 4.5. Önismereti gyakorlatok 5. Filozófiai antropológia 5.1. Bevezetés a filozófiai antropológiába 5.2. A kommunikáció elmélete és antropológiája 5.3. Szemiotika 5.4. A szimbolikus antropológia 5.5. Általános rendszerelmélet 5.6. Holisztika 6. Kiegészítő tárgyak (idegen nyelv) 7. Nyári szakmai gyakorlatok A filozófia területén két javaslat is készült, az egyiket Kovács Ferenc rektor, a másikat Dr. Hársing László jegyezte. Mindkettő alapos, színvonalas munka. A történettudomány kidolgozója Veres László a HOM igazgatója nagy súlyt fektetett a művelődéstörténeti képzésre. Munkájának érdekessége, hogy kétszakossággal számol. 6. oldal

Új Szöveges dokumentum A nyelvtanárképzésről Gárdus János, a magyar nyelv-és irodalom oktatásáról Kilián István, a világirodalmi programról Lőkös István készített tervezetet. Ezek nem sokban térnek el a más egyetemeken folyó képzéstől. Az egyetem vezetése gondoskodott a szükségessé váló új oktatási egységek létrehozásáról is. Itt kívánom megjegyezni, hogy bár az előkészítő munka során mindig karalapításról esett szó, most, közvetlenül a képzés megindulása előtt – az MKM ezirányú javaslatát megfogadva – bölcs önmérséklettel az intézeti forma mellett született döntés. Az egyetem vezetői jól látták, hogy ami most létrejön, az nem nevezhető karnak, viszont az intézeti forma lehetőséget nyújt a továbbfejlődésre. 1992. június 18-án az ME néhány meglévő oktatási szervezeti egységének korszerűsítéséről, valamint oktatási szakterületének bővítéséről határozott. A határozat értelmében az alábbi változásokra került sor: A Gazdaságtudományi Kar szervezetéből – a bölcsészképzés beindulása folytán – kivált a Filozófiai Tanszék, és a Politikaelméleti és Szociológiai Tanszék. E két tanszék a továbbiakban a létrehozandó Bölcsészettudományi Intézet szervezetében működik a jövőben. A Nyelvi Intézet megszűnt. A jövőben az egyes nyelvek oktatása és a nyelvtanárok képzése a Bölcsészettudományi Intézet szervezeti keretében történik – mondja ki a határozat. A Bölcsészettudományi Intézet szervezetébe az alábbi szervezeti egységek tartoznak: - Magyar Irodalomtudományi Tanszék - Világirodalmi Tanszéki Csoport - Magyar Irodalmi Tanszéki Csoport - Magyar Nyelvtudományi Tanszék - Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszék - Történelmi Tanszéki Csoport - Művelődéstörténeti Tanszéki Csoport - Filozófiai Tanszék - Szociológiai és Politológiai Tanszék - Neveléstudományi Tanszék - Kulturális Antropológiai Tanszék - Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék - Angol Nyelvi Tanszék - Angol Irodalmi Tanszék - Német Nyelvi Tanszék - Német Irodalmi Tanszék - Szlavisztikai és Romanisztikai Tanszék - Idegennyelvi Oktatási Központ Ez a határozat 1992. július 1. napján lépett hatályba. A gyakorlat ettől kissé eltérő módon alakult. Végül is az Intézet első tanévének kezdetén az alábbi tanszékek kezdték meg az oktató munkát: Magyar Irodalomtudományi Tanszék. Tanszékvezető Kilián István. Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Vezetője Benedekné Gergely Piroska. 7. oldal

Új Szöveges dokumentum Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszék. Tanszékvezető Faragó Tamás Filozófiai Tanszék. Tanszékvezető Hársing László. Szociológiai és Politológiai Tanszék. Tanszékvezető Pokol Béla Neveléstudományi Tanszék. Tanszékvezető Mihály Ottó. Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék. Tanszékvezető Kunt Ernő. Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető Klaudy Kinga. Angol Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető Korponay Béla. Angol Irodalom Tanszék. Tanszékvezető Pálffy István. Német Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető Bradean-Ebinger Nelu. Német Irodalom Tanszék. Tanszékvezető Kovács József László. Szlavisztikai és Romanisztikai Tanszék. Tanszékvezető Gárdus János. Idegennyelvi Oktatási Központ. Vezetője Bátfai István. A tanévkezdésre összeállt az oktatói gárda is. Összesen 97 főállású, 64 másodállású oktató lépett munkába, közülük főállású egyetemi tanár 3 fő, másodállású 7 fő. A docensek közül nyolcan főállásban, 24-en másodállásban tevékenykedtek az Intézetben. A létszám nagy részét a 43 nyelvtanár adta, továbbá az adjunktusok és tanársegédek. Az oktatók több helyről rekrutálódtak. Egy részük az ME más karairól jött, sokan korábban az MBE oktatói voltak. Mellettük a régió és a főváros sok neves oktatóját sikerült megnyernie az ME vezetésének. Lássunk néhány, az Intézet karakterét adó nagy nevet, a már említett tanszékvezetőkön kívül: A filozófia területéről Fehér M. István, Nyíri János Kristóf, a politológus Schlett István, a szociológus Csepeli György, a néprajztudós Barna Gábor, az irodalomtörténész Szelestei Nagy László, Heltai János, a neveléstudomány területén tevékenykedő Báthory Zoltán, Vekerdy Tamás, Trencsényi László, a történészek közül Péter Katalin, Heckenast Gusztáv, Kubinyi András neve mutatja az Intézet létrehozóinak nem titkolt célját, azt, hogy Miskolc színvonala mielőbb összevethető legyen az ország bármely más egyetemével. Megtörtént az Intézet vezetőjének kijelölése is: az egyetem rektora Pokol Bélát bízta meg ezzel a feladattal, 1993. június 30-ig szóló megbízatással. Munkáját két helyettes, Faragó Tamás és Szakálné dr. Veres Ildikó segítette. Az Intézet kezdettől fogva helyhiánnyal küszködött. A tanszékek elhelyezésére kezdetben az E/7- es kollégium II. és III. emeletén található irodahelyiséggé átalakított szobák szolgáltak. Azonban látható volt, hogy ez a megoldás csak átmeneti lehet. A kollégiumi férőhelyek számát a kollégiumi épületek magastetős beépítésével kívánták növelni. Az 1992/93. tanévben két évfolyammal indult meg a bölcsészképzés. A pótátjelentkezők (akik a megpályázott intézményben a felvételi ponthatárt nem érték el) mellett a magyar és a történelem szakon – minisztériumi engedéllyel – az MBE hallgatóit is átvette az ME. Közülük az I. évfolyamra azok pályázhattak, akik az MBE-n két eredményes félévvel rendelkeztek, II. évfolyamra pedig mindazok, akik az MBE-n négy lezárt félévvel rendelkeztek. Az átvétel alapjául egy olyan átlag szolgált, amelynek egyik összetevőjét a középiskolából hozott pontszám adta, a másikat az MBE-n szerzett eredmény. Így a magyar, és a történelem szakon első és második évfolyam indulhatott. A filozófia és a szociológia szakon is megindult a képzés. Eme négy egyetemi szak mellett a nyelvoktatási szakokon folytatódott a három éves főiskolai szintű képzés. Az 1992/1993. tanévre az I. évfolyamra 434, a II. évfolyamra 8. oldal

Új Szöveges dokumentum 190 bölcsészhallgató iratkozott be. A bölcsészhallgatók közül az I. évfolyamra 202, a II. évfolyamra 187 főt vett át az egyetem az MBE hallgatóiból. Már az indulás után kiderült, hogy az erre a célra elkülönített összeg nem fedezi a képzés beindításának költségeit. Az egyetem vezetése 1993. július 19-én kelt levelében ezért arra kérte az MKM-et, hogy az országgyűlés által a pótköltségvetésben a három műszaki egyetem javára megszavazott 185 millió forintból az ME számára az 1993. évre 80 millió Ft-ot biztosítson. III. Az intézeti struktúra kialakulása és fejlődése. Az oktatás folyamatának kiteljesedése 1993. július 1-én, miután Pokol Béla megbízása lejárt, az oktatók dr. Kabdebó Lóránt egyetemi tanárt választották meg az Intézet igazgatójává. Helyettesei Lénárt Levente, Loránd Ferenc, Bessenyei József voltak. 1996-ban Lénárt helyett Petneki Áron, 1998-ban pedig Loránd Ferenc helyett Fügedi Márta lett (akkor már dékán)helyettes. Már az első tanévben megalakult az Intézet legfőbb vezető szerve, az Intézeti Tanács. Az Intézeti Tanácsot az Intézet igazgatója hívta össze, szemeszterenként legalább két alkalommal. Az Intézeti Tanács mind az Egyetem vezetése, mind az Intézet által előterjesztett ügyekben döntéseket hozott. Munkájában az Intézeti Tanács bizottságai segítették. A legfontosabb bizottságokat az Intézet igazgatója vagy valamelyik helyettese vezette. dr. Kabdebó Lóránt igazgató vezetése alatt állott a Doktori, a Tudományos és a Felvételi Bizottság, az általános igazgatóhelyettes (Petneki Áron) a Gazdasági és a Fegyelmi Bizottságot, az oktatási igazgatóhelyettes (Loránd Ferenc) az Oktatási és a Fellebbezési Bizottságot, a tanulmányi igazgatóhelyettes (Bessenyei József) a Tanulmányi és a Jegyzetbizottságot vezette. Amint az az igazgatóhelyettesek által vezetett bizottságok felsorolásából is látható, az Intézet vezetésének mechanizmusa kiforrottnak volt tekinthető; az Intézet igazgatója a stratégiai tervezés irányítása mellett az Intézet tudományos tevékenységét felügyelte, az általános igazgatóhelyettes a gazdasági és a fegyelmi ügyeket követte figyelemmel, a két további igazgatóhelyettes pedig az oktatási és a tanulmányi munka területén látott el koordináló-irányító feladatokat. Az Intézet karrá válása után az Intézeti Tanács Kari Tanáccsá alakult át. Az intézet adminisztratív irányítása két szervezeti egységre hárult. Az oktatás adminisztrációjának elvégzésére oktatási csoport létesült. Ennek vezetője kezdetben dr. Kolyankovszky Istvánné volt, helyét Majoros György, majd Kovács Viktor vette át. Az irányítás adminisztrációját az intézeti hivatal végezte. Ennek vezetője Bodó Istvánné, aki 1997-ben bekövetkezett haláláig mintaszerűen látta el munkakörét. Utóda Kovács Viktor lett. Az első tanév befejeztével az Intézetben hangsúlyosan megfogalmazódott a továbblépést jelentő új tanszéki struktúra kialakításának vágya. Az Intézet szervezeti és személyi építése során ekkor érkezett el ahhoz a fázishoz, amelyben az Intézeti Tanács elé kerülhetett néhány új tanszék megalapításának tervezete. Ezek létesítéséhez semmilyen személyi illetőleg anyagi feltételre nem volt szükség, ám az oktatás folyamatának alakulása elérte azt a szintet, amikor alapításuk a tantervi feladatok ellátása céljából szükségszerűvé vált. 9. oldal

Új Szöveges dokumentum A következőkben áttekintjük a tanszéki struktúra változásait, egészen 1999-ig, előrebocsátva, hogy 1994 után igazán nagy változásokra már nem került sor. Magyar nyelv és irodalom tanszékcsoport Felvilágosodás és Romantika Irodalma Tanszék A tanszék a Régi Magyar Irodalom Története Tanszékből vált ki, valamint az Újkori Magyar Irodalom Története Tanszék állományából átkerült oda Kovács Sándor Iván professzor. A Felvilágosodás és Romantika Irodalma Tanszék javasolt tanszékvezetője Bíró Ferenc egyetemi tanár (Az Intézeti Tanács elfogadta.) Bíró 1998. december 31-ig töltötte be a tisztet. Utóda Dr. Ferenczi László egyetemi tanár lett. Régi Magyar Irodalom Története Tanszék Vezetője Kilián István egyetemi docens majd tanár volt, 1993. július 1-től 1998. június 30-ig. Nyugdíjba vonulása után a tanszékvezető Dr. Heltai János egyetemi docens 1998. július 1-től. Az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszék két tanszékre vált szét. Nevük: Közép-európai Népek Irodalma Tanszék és Összehasonlító és Világirodalmi Tanszék. A Közép-európai Népek Irodalma Tanszék javasolt tanszékvezetője Lőkös István egyetemi docens. Az Intézeti Tanács a javaslatot elfogadta. Lőkös 1995. január 31-ig vezette a tanszéket. Utóda Petneki Áron egyetemi docens lett. Az Összehasonlító Irodalomtörténeti Tanszéket Dr. Odorics Ferenc egyetemi docens vezette 1996. június 30-ig. Őt Dr. Szigeti Csaba egyetemi adjunktus követte 1997. június 30-ig, utóda Dr. Ferenczi László egyetemi docens majd tanár 1997. július 1-től 1998. december 31-ig. Az újabb tanszékalapítások következtében az Új Magyar Irodalom Története Tanszék nevét a korszakra való történelmi utalás helyett a szakmai jellegű leírásban szokásos terminológiával cserélték ki, a továbbiakban a tanszék megnevezése: Modern Magyar Irodalom Története Tanszék. Tanszékvezetője 1993 július 1-től dr. Kabdebó Lóránt egyetemi tanár. Magyar Nyelvtudományi Tanszék Vezetője Dr. B. Gergely Piroska egyetemi docens 1992. július 1-1998. június 30-ig. Utóda Dr. Kemény Gábor egyetemi docens 1998. július 1-től. Történelem tanszékcsoport 1993-ban két tanszék működött: A Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszékből (vezetője Faragó Tamás) 1992-ben kivált az Ókortudományi és Történelem Segédtudományai Tanszék 10. oldal

Új Szöveges dokumentum (vezetője Bessenyei József). Ez a tanszék 1996-ban kettévált. Az új tanszékek neve: Ős- és Ókortudományi Tanszék és Történelem Segédtudományai Tanszék, vezetőjük Ringer Árpád egyetemi docens, illetve Bessenyei József egyetemi docens. 1992-ben alakult meg a Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék. A tanszék formailag a Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszékből vált ki. Vezetője Szabadfalvi József egyetemi tanár 1992. július 1-től 1995. június 30-án végbement nyugdíjaztatásáig. Utóda a tanszék élén Dr. Fügedi Márta egyetemi docens lett. Az új tanszék alapítása következtében a Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszék elnevezése megváltozott, az új megnevezés: Történettudományi Tanszék lett. Vezetését 1997. január 31-ig Faragó Tamás egyetemi docens, majd, miután ő eltávozott az egyetemről, Ö. Kovács József egyetemi docens látta el. Ebből a tanszékből vált ki az Egyetemes Történeti Tanszék is. Vezetői: Dr. Bődy Pál egyetemi docens 1995. július 1 – 1996. június 30-ig, majd Dr. Vargyai Gyula egyetemi tanár 1996. július 1-től 1997. június 30-ig. 1997 július 1-től Dr. Schimert Péter egyetemi docens tölti be a tanszékvezetői tisztet. 1994-ben az Intézeti tanács az alábbi javaslatokat fogadta el a Szociológia-Politológiai tanszékcsoportra vonatkozóan: Új tanszékek: Szociológiaelméleti, Jog- és Politikai Szociológiai Tanszék Javasolt tanszékvezető: Pokol Béla egyetemi tanár Szociológiatörténeti, Család- és Vallásszociológiai Tanszék Javasolt tanszékvezető: Somlai Péter egyetemi docens Kulturszociológiai és Tudásszociológiai Tanszék Javasolt tanszékvezető: Karácsony András egyetemi docens Szakszociológia Tanszék Javasolt mb. tanszékvezető: Petneki Áron, Pankucsi Márta egyetemi adjunktus Szociológiai és Politológiai Módszertani Tanszék Javasolt mb. tanszékvezető: Fokasz Nikosz egyetemi adjunktus Azonban ez a megszavazott javaslat nem valósult meg. A helyzet úgy alakult, hogy a Politológia-Szociológia tanszéket Dr. Pokol Béla egyetemi tanár 1992. január 1-től 1995. december 31-ig vezette. Akkor a tanszékből kivált a Politológiai Tanszék, vezetője 1996. január 1-től Dr. Kovács Sándor egyetemi docens. A Szociológiai Tanszék élén Pokol Béla állt 1998. június 30-ig, akkor eltávozván az egyetemről, utóda Dr. Kolozsi Béla egyetemi docens lett. Filozófia tanszékcsoport Az 1994. évi áprilisi Intézeti Tanács elé került egy javaslat, amely arra irányult, hogy a Filozófiatörténeti Tanszékből egy új tanszék, az Esztétika és Vallásfilozófia Tanszék váljon ki. Az Intézeti Tanács véleménye szerint azonban nem érettek meg a 11. oldal

Új Szöveges dokumentum személyi feltételek, arra, hogy ez megtörténjen, s ezért a tanszékalapítást elutasította. A Filozófia Tanszéket Dr. Hársing László egyetemi tanár 1993. június 30-ig vezette. Utóda Dr. Lendvai L. Ferenc lett. A Filozófiatörténeti Tanszék vezetését Dr. Fehér M. István egyetemi tanár látta el 1992-től 1997- ig. Akkor elnyervén a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, eme másodállásának megszüntetésére kényszerült. Dr. Forrai Gábor egyetemi docens 1997. október 15-én vette át a tanszék vezetését. Idegen Nyelvi Tanszékcsoport (1998. szeptember 1-től Modern Filológiai Intézet) Angol Nyelvészeti Tanszék Dr. Korponay Béla egyetemi tanár 1992. július 1-től 1996. június 30-ig. Dr. Radnai Zsófia egyetemi docens 1996. június 30-tól. Angol Irodalom Tanszék Dr. Pálffy István egyetemi tanár 1992. július 1 – 1996. június 30. Dr. Fülöp Zsuzsanna egyetemi docens 1996. július 1-től. Német Irodalom Tanszék Dr. Kovács József László egyetemi docens 1992. július 1 – 1996. július 31. Dr. Ódor László egyetemi docens 1996. augusztus 1 – 1997. június 30. Kontor István egyetemi adjunktus 1997. július 1 – 2002. augusztus 31. Német Nyelvészeti Tanszék Dr. Bradean-Ebinger Nelu egyetemi docens 1992. július 1 – 1998. június 30. Dr. Salánki Ágnes egyetemi adjunktus 1998. július 1-től. Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Dr. Klaudy Kinga egyetemi docens, majd tanár 1992. július 1-től (1998. szeptember 1-től az Intézetnek is vezetője) Neveléstudományi Tanszék Vezetője Dr. Mihály Ottó egyetemi docens 1992. július 1-től. Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék A tanszéket Kunt Ernő 1994. októberében bekövetkezett haláláig vezette. Utóda Borsányi László egyetemi docens lett. 1994-ben készült egy hosszútávú koncepció is a struktúra továbbfejlesztésére. Az alábbiakban ezt is közöljük, szakok szerinti bontásban. A tanszékek megalapítása ugyan nem minden esetben történt meg, a felsorolás jól jelzi a fejlődés akkor kívánatosnak tartott irányát. (Természetesen a későbbi években is felmerült új tanszékek megszervezésének igénye, mutatóban a Pszichológiai és a Latin Tanszéket említhetem.) Filozófia tanszékcsoport Filozófiatörténeti Tanszék (Magyar Filozófiatörténeti szakcsoport) Esztétika és Vallásfilozófia Tanszék Tudományfilozófia és Logika Tanszék Társadalomfilozófia és Etika Tanszék Metafizika Tanszék Kulturális antropológia tanszékcsoport Kulturális és Társadalmi Antropológiai Tanszék Vizuális Antropológiai Tanszék Magyar nyelv és irodalom tanszékcsoport Régi Magyar Irodalom Története Tanszék Felvilágosodás és Romantika Irodalma Tanszék (Textológiai szakcsoport) Modern Magyar Irodalom Története Tanszék Összehasonlító és Világirodalmi Tanszék, Középeurópai Népek Irodalma Tanszék Magyar Nyelvtudományi Tanszék (Stilisztika szakcsoport) Neveléstudományi tanszékcsoport Nevelés- és Iskolaelméleti Tanszék Didaktikai Tanszék Neveléstörténeti Tanszék Pedagógiai Pszichológiai Tanszék Tantárgypedagógiai Tanszék Gyakorlati képzési Csoport Politológia tanszékcsoport 12. oldal

Új Szöveges dokumentum Politikaelméleti Tanszék Politikatörténeti Tanszék Politikai Antropológia Tanszék Modern és Magyar Politikai Rendszer Tanszék Nemzetközi Politikai Tanszék Szociológia tanszékcsoport Szociológiaelméleti, Jog- és Politikai Szociológia Tanszék Szociológiatörténeti, Család és vallásszociológiai Tanszék Kulturszociológiai és Tudásszociológiai Tanszék Szakszociológiai Tanszék Szociológiai és Politológiai Módszertani Tanszék Történelem tanszékcsoport Történelem Segédtudományai Tanszék Ős- és Ókortörténeti Tanszék Magyar Történeti Tanszék Egyetemes Történeti Tanszék Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék Német Nyelv és Irodalom tanszékcsoport Német Irodalom Tanszék Német Nyelvtudományi Tanszék Angol Nyelv és Irodalom tanszékcsoport Angol Irodalom Tanszék Angol Nyelvtudományi Tanszék Szlavisztika és Romanisztika tanszékcsoport Alkalmazott Nyelvészeti tanszékcsoport Idegennyelvi Oktatási Központ A tárgyi feltételek tekintetében a leglényegesebb javulást az hozta, hogy az MKM 1993. január 12-én megvásárolta az Egyetem területén lévő Tüzeléstechnikai Fejlesztő Vállalat irodaépületét, s annak kezelői jogát az ME-re ruházta (Az MKM biztosította az épület üzemeltetési feltételeit, s a bebútorozás költségeit is). Így az Intézet birtokba vehette a 4464 négyzetméter alapterületű létesítményt, amely 11 nagyméretű előadótermével, 70 irodahelyiségével már megfelelt a bölcsészképzés céljainak. A fejlesztést segítették a FEFA projektek keretében elnyert támogatások, összesen 11 millió Ft értékben. A könyvtári ellátás javulását eredményezte a Szakszervezetek Borsod Megyei Könyvtárának megszerzése. A gazdátlanná vált, kb. 20000 kötetre rúgó gyűjtemény átvételét egy 1994. augusztusában kötött megállapodásban vállalta a BTI, s gondoskodott a könyvtár három főfoglalkozású dolgozójáról is. A könyvtár megszerzésével különösen a magyar és a történelem szak ellátottsága javult. Ezzel együtt az az igazság, hogy a könyvtár ügye intézményünk egyik legnagyobb gondja. Bár az ME központi könyvtára támogatja beszerzési igényeinket (noha az elmúlt évek megszorító intézkedései beszerzési keretének csökkentéséhez vezettek), és a különféle pályázatokon is sikerül kisebb-nagyobb pénzösszegekhez jutni, sőt néhány értékes hagyatékot is megszereztünk, még messze vagyunk attól, hogy a többi egyetem könyvtárával egyenrangú gyűjteménnyel büszkélkedhessünk. Az egyenletesen fejlődő oktatást egyetlen esemény vetette vissza, az 1995-ben végbement létszámleépítés, amely a bölcsészképzést is érintette, holott intézetünkben a teljes oktatási struktúra még nem is fejlődhetett ki. Az intézet vezetése a bérkeret csökkentését az IOK leválasztásával oldotta meg, érvelve egyrészt az oktatásban mutatkozó problémákra, másrészt azzal érvelve, hogy ez a szervezeti egység nemcsak a bölcsészhallgatókat oktatja idegen nyelvre. Az IOK valóban közvetlenül a rektornak alárendelt intézmény lett, 1996. január 1-től, sajnos azonban ezzel a leépítést nem sikerült teljes egészében megoldani, (néhány fájdalmas nyugdíjazásra is sort kellett keríteni) és az idegen nyelvi képzésnek az egész egyetemet érintő problémái sem oldódtak meg. Néhány – talán a kezdeti bizonytalansággal járó – ingadozást leszámítva a hallgatói 13. oldal

Új Szöveges dokumentum létszám mára már stabilizálódott. Az adatok megértéséhez tudnunk kell, hogy a felvehető hallgatók létszámát az MKM határozza meg. Másrészt azt is figyelembe kell vennünk, hogy csaknem minden szakra sokan jelentkeztek. A legdivatosabb kulturális antropológia szakon általában 5-6szoros, a magyar, a történelem és az idegen nyelvi szakokon pedig 3-4-szeres volt a túljelentkezés. Emellett levelező tagozat működik angol és német szakon, 1996-tól, kiegészítő tagozat magyar és történelem szakon (főiskolai oklevéllel rendelkezők számára) 1995-től. IV. Az intézettől a karig. Az akkreditáció Az Intézet vezetése 1993-ban nyújtotta be az Országos Akkreditációs Bizottságnak (OAB) a Bölcsészettudományi Kar létesítésére vonatkozó javaslatát. Az OAB 1995. június 5-ei ülésén foglalkozott a beadvánnyal, s 1995/5/XI/4. számú határozata alapján a kérelmet elutasította. Indoklásul az OAB arra hivatkozott, hogy az Intézetnek nincs akkreditált PhD programja, továbbá a pedagógia és a nyelvészet szak nem felel meg az egyetemi szak minimális követelményeinek. Mivel az OAB egy 1994-ben benyújtott kérelemmel foglalkozott, az egyetem vezetése felhívta az OAB figyelmét, hogy az Intézet 1995-ben akkreditációt szerzett az Irodalomtudomány tudományágban doktori képzésre és fokozatadásra, továbbá a Magyar Nyelvészeti Tanszék pályázata az OAB 1996 január 8-án kelt levele értelmében megfelelt az akkreditáció követelményeinek. A tervezett kar nem szándékozik pedagógia szakot indítani, a tanárképzés személyi feltételei pedig adottak. A kérelem 1993. évi benyújtásához képest más területeken is kedvező változások történtek. A főállású oktatók létszáma 1996-ra 78-ról 108-ra emelkedett, a másodállású oktatók számának egyidejű csökkenése mellett. A könyvtári állomány is örvendetesen gyarapodott. Ezután a Felsőoktatási Tudományos Tanács Képzési Operatív Bizottsága 1996. február 19-i ülésén foglalkozott az ME karalapítási kérelmével, s határozatában az intézményt felhívta, küldjön be naprakész anyagot, különös tekintettel a minősített, főállású oktatókra, valamint arra, hogy a karalapítás ne járjon költségbővüléssel. Ezt az átdolgozott, aktualizált beadványt a MAB 1996/9/V/4. számú határozatában elfogadta, azaz egyetértett a karalapítási kérelemmel, az alábbi megjegyzésekkel: az Angol nyelv és irodalom (egyetemi szintű) engedélyezését nem javasolta. Az Antropológia, Filozófia, Politológia szak esetében két évre javasolta az engedélyezést. A Magyar nyelv és irodalom, a Német nyelv és Irodalom (főiskolai szintű) az Angol nyelv és Irodalom (főiskolai szintű) a Fordítói szak, a Történelem szak a MAB véleménye szerint megfeleltek a képzés követelményeinek. Ezek után folytatta le a MAB ún. látogató bizottsága az akkreditációs eljárást, 1997. szeptember 21-23-án. Az Akkreditációs Bizottság elnöke Csúri Károly egyetemi tanár (JATE BTK Germán Filológiai Intézet), tagjai Gergely András egyetemi docens (ELTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszék) Horányi Özséb egyetemi tanár (JPTE BTK Kommunikációelméleti Tanszék), Kovács István Gábor egyetemi docens (ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet) Orosz Sándor egyetemi tanár (Veszprémi Egyetem) és Szörényi László egyetemi docens, igazgató (MTA Irodalomtudományi Intézete) voltak. A bizottság jelentésének elkészülte után a MAB elfogadta az Intézet Karrá történő akkreditálására vonatkozó kérelmét. A Bölcsészettudományi Kar megnevezést először a Kormány 146/1997. (IX.5.) rendelete tartalmazta. 14. oldal

Új Szöveges dokumentum A MAB értékelésében kijelölte a fejlődés követendő útját is, a klasszika-filológiai képzés bevezetésében és a pszichológiai képzés erősítésében. Emellett, jól tudjuk, létérdekünk az egyetemi szintű angol szak megszervezése. A tárgyi feltételek terén is sok a javítanivaló, s itt nemcsak a már említett könyvtári helyzetre gondolok, hanem a tantermek, szemináriumi helységek, kollégiumi férőhelyek, számítógépek hiányára is. A kar előtt áll most az eddigi dinamikus fejlődés stabilizálása. Nem kis feladat ez, de eddigi teljesítményünk alapján bízhatunk abban, hogy sikerülni fog.

15. oldal