Új Magyarország Fejlesztési Terv Pályázói kisokos
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT forródrót: 06 40 638 638
[email protected] • www.nfu.hu
kiskate-cimlap.indd 2-3
8/9/07 11:49:03 AM
Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Felelős kiadó: Lantos Gabriella kommunikációs főigazgató Készítette: a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) www.patosz.hu Szerzők: Maróczi Imre (elnök), Glósz Andrea, Illés Tünde, Kovács Árpád Endre, Opauszky Ágnes, Szakácsné Nagy Éva, Rendes Szabolcs, Szekeres Klára, Tarjány István, Tímár Lajos, Wessely Mária. Tördelés: Jakab Zoltán Lezárva: 2007. augusztus 1. ISBN 978-963-87079-1-8
kiskate-cimlap.indd 4-5
8/9/07 11:49:03 AM
Pályázói kisokos
Könnyű belátni, hogy miért érdemes uniós támogatásokra pályázni. Pontosan ugyanazért, amiért minden segítségnek örülni szoktunk, ha fontos célokat tűzünk ki magunk elé, de korlátosak a lehetőségeink. Tegyük fel például, hogy van egy vállalkozásunk, de ahhoz, hogy egyről a kettőre lépjünk vele, még hiányzik egynéhány dolog. Ezekre azonban momentán nincsen pénzünk. Ilyen esetekben ugye milyen jól jön egy viszsza nem térítendő támogatás ígérete a láthatáron. Pláne, ha semmi egyebet nem kell tennünk, hogy megkapjuk a hiányzó pénzt, mint megírni és beadni egy pályázatot a megfelelő helyre. Hogy miért kell pályázni, és miért nem automatikusan utalják ki a pénzt? Nos, valóban szimpatikus világ volna, meg kell hagyni, de könnyű megérteni, hogy még a támogatásokat nyújtóknak is korlátozottak a lehetőségeik. Azaz odaítélhető pénzből sincsen (sajnos) annyi, amennyit csak szeretnénk. A takaró hossza és a nyújtózkodás közti ősi igazság tehát még itt is érvényes. Ma az a szerencsés helyzet, hogy pontosan tudni lehet, mennyi jut a Magyarországon uniós pénzekre pályázókra. Összesen hozzávetőleg 8000 milliárd forint. Ezt a szinte felfoghatatlanul nagy összeget a következő hat évben (2013-ig) lehet majd lehívni és elkölteni. A pénzek jellemzően pályázatok útján szerezhetők meg, ráadásul a többségüket soha nem is kell majd visszafizetni. Minthogy a következő két-három évben különösen sok ilyen lehetőség lesz, nagyon is érdemes tehát odafigyelni a különféle uniós pályázati kiírásokra. Vállalkozásoknak, civil szervezeteknek és önkormányzatoknak egyaránt. Nekik szól e füzetecske. E Pályázati Kiskáté elsősorban abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a támogatások dzsungelében. Mindenekelőtt hétköznapi, könnyen érthető nyelven megpróbálja elmagyarázni az uniós pályázatokkal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket. Másrészt: konkrét tippeket is ad, hogy miként növelhetők esélyeink az uniós pénzek megszerzésére. Nézzük először magát a támogatási rendszert madártávlatból!
1
Honnan érkeznek a pénzek?
2
Először is fontos, hogy eloszlassunk néhány közkeletű tévhitet. Az uniós támogatások se nem egy távoli brüsszeli ültetvényen teremnek, se nem valamiféle uniós központi bank ontja magából gombnyomásra az eurót. Az Európai Unió költségvetése is, mint bármely más szervezet vagy akár család, csak abból tud gazdálkodni ugyanis, ami befizetésként befolyik hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós tagállamok (immáron 27 ország) mindegyike befizet a közösbe valamennyit, majd az így összegyűlt pénzt visszaosztják az EU-országoknak, mégpedig nem is akármilyen logika alapján. Azok kapják a legtöbbet, akik a legkevésbé fejlettek, és azoknak jut kevesebb, akik gazdaságilag erősebbek. Vagyis amikor például a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintról beszélünk, jó, ha tudatosítjuk, hogy ezt a pénzt az unió legsikeresebb országainak polgáraitól kapjuk, az ő adóforintjaikból. Merthogy nem kis részben éppen erről szól az EU: az elmaradottabb térségek felzárkóztatásáról — az élenjárók segítségével. A hírekben gyakran hallott/olvasott, és bizony első ránézésre elég rémisztőnek tűnő „kohéziós alap” kifejezés is pontosan erre utal. Magyarul nem jelent mást ugyanis, mint felzárkóztatási alapot. (A szintén sokszor felbukkanó „strukturális alap” fordulat jelentése pedig: fejlesztési alap — ahol is alapon a tagállami befizetések értendők.)
Mire költhetjük el a támogatásokat? Bármennyire szeretnénk is, a brüsszeli pénzeket nem fordíthatjuk akármire. Csak olyan fejlesztések és beruházások támogathatók, amelyekről Magyarország és az Európai Unió megállapodott, és amelyek nyilvánvalóan szolgálják a fentebb említett felzárkóztatási elvet. Pontosan ezért nem lehet szétosztani ezt a 8000 milliárdot egyenlő mértékben a 10 millió magyar állampolgár között, és ezért van szükség a pályázati rendszerre is. Hogy a lehető legjobb helyre kerüljenek a pénzek, és lehető legértelmesebb módon hasznosuljanak a támogatások. Azaz: hogy a brüsszeli segítség valóban az egész ország gazdaságának erősödését hozza el. Mire érdemes és kell költeni ahhoz, hogy egy versenyképesebb, modern, a nyugat-európai életminőséget produkálni képes Magyarország szülessen? – adódik a kérdés. A választ a szintén gyakran emlegetett Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) nevet viselő dokumentumban
olvashatjuk. Ez ugyanis az a „szerződés”, amely rögzíti a fejlesztéspolitika alapvető céljait, és nagyvonalakban az eszközeit is. Két fő célt tartalmaz az ÚMFT. A foglalkoztatás bővítését, azaz hogy mind többen dolgozzanak (legálisan) Magyarországon, és tartós gazdasági növekedést, ami elsősorban a hazai vállalkozások sikerességének függvénye (de persze az állami szféra hatékonysága is szorosan ide tartozik). A fenti két cél eléréséhez a következő években a társadalmi működés hat nagy területe kap tőkeinjekciót, azaz jelentős többletforrásokat – támogatások formájában.
1) A hazai vállalkozások segítése az egyik ilyen nagy terület. Legyen szó akár a cég eszközparkjának fejlesztéséről, dolgozói létszám növeléséhez nyújtott segítségről, vagy új termékek kifejlesztéséhez és piaci bevezetéséhez adott támogatásról (hogy csak néhányat említsünk). Ez a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, azaz röviden: a GOP. (Az „operatív” jelző arra utal, hogy az ÚMFT-vel szemben itt már egészen konkrét, a végrehajtást, azaz a pénzek tulajdonképpeni elköltését érintő célok és prioritások fogalmazódnak meg. 2) A közlekedés fejlesztése is igen hangsúlyos része az ország felzárkóztatási programjának. Számos támogatott beruházás tartozik ide. Az autópálya-építésektől kezdve, a tömegközlekedés korszerűsítésén keresztül, a kerékpár-utak kialakításán át, egészen a helyi repterek szerepének megerősítéséig. (A lista természetesen korántsem teljes itt sem.) Az efféle ágazati modernizációs teendőket, illetve azok hangsúlyait a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) foglalja össze. 3) Az erős vállalkozói szféra és a fejlett úthálózat mellett természetesen kiemelkedő fontosságú a humán tényező is egy ország sikerében. Azaz: egészséges, tanult, szociális biztonságban élő állampolgárok nélkül nem létezhet erős Magyarország. Költeni kell tehát az oktatásra, az egészségügyre és a szociális háló megerősítésére is
3
– ezeket a fejlesztéseket a Társadalmi Megújulás- és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TÁMOP és TIOP) tartalmazza. (Az első a tartalmi fejlesztésekre, a második a fizikai beruházásokra fókuszál – persze korántsem egymástól függetlenül.) 4) A globális felmelegedés korában, amikor a fenntartható fejlődés problémája minden korábbinál aktuálisabb, és a zöld gondolat is reneszánszát éli, Magyarország jövőképében is szerepet kell kapnia a környezettudatosságnak. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az ilyen teendőket rendszerezi. A támogatható tevékenységek köre itt is igen széles – a biomasszaüzemektől kezdve a park-rehabilitáción át egészen a társasházak nyílászáróinak lecseréléséig. (Mondani sem kell már talán, a példák csak szemléltető jellegűek.)
4
5) Amiként az Európai Unió számára fontos, hogy tagállamai között a fejlettségi szakadék folyamatosan szűküljön, úgy Magyarországnak is alapvető érdeke, hogy az elmaradottabb hazai régiók mihamarabb felzárkózzanak a mezőnyhöz. Ezért a területfejlesztés is egyike azon céloknak, amelyekre pályázni lehet. Összefoglalóan Regionális Operatív Programoknak (ROP) hívjuk a térségi fejlesztéspolitikai stratégiákat, amelyek Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Dél-alföldi, Észak-alföldi, Észak-magyarországi és Közép-magyarországi Operatív Programokból állnak.
5
A pénzek elosztásának alapelve országon belül is ugyanaz, mint az unióban: annak jut a legtöbb, akinek a leginkább szüksége van rá. Továbbá minden egyes térségben meg van határozva, hogy melyek azon helyi adottságok és húzóágazatok, amelyekre a sikeres továbbfejlődést lehet építeni. 6) S végül, mint már utaltunk is rá, az állam működésének ésszerűsítése nélkül szintén elképzelhetetlen az ország modernizációja. A közigazgatási személyzet továbbképzésének, az ügyfélbarát és elektronizált ügyintézés kialakításának, vagy éppen a központi nyilvántartási rendszerek korszerűsítésének költségeit részben szintén az unió állja majd. Ez volna az Államreform-, illetve Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (ÁROP és EKOP) tartalma dióhéjban.
A fentiek ismeretében immáron senkit nem riaszthatnak el azok a furcsa betűkombinációk egy-egy pályázat hivatalos elnevezésében, mint például a „GOP” vagy „ROP”. Hisz most már világos, hogy gazdasági (tehát jellemzően vállalkozóknak szóló), illetve regionális támogatási lehetőségekre utalnak e rövidítések.
Agrárpályázatok nincsenek?! Ó, dehogynem. Külön dokumentum rögzíti a gazdáknak szóló pályázati pénzek elosztási elveit: ez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). 2013-ig közel 3000 milliárd forintot használhat fel a magyar vidék- és agrárágazat, ami az összes Magyarországra érkező forrás egyharmada. Ebből 1200 milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni, 1500-1600 milliárd pedig közvetlen támogatás. A források közel felét felzárkóztatásra, azaz technológiafejlesztésre lehet majd elkölteni. A két leginkább támogatott tevékenység ezen ágazatban az állattenyésztés és a kertészeti kultúra fejlesztése. Lehet tehát figyelni az agrárpályázatokat is! Hogy mire kell figyelni – ahhoz következik néhány jótanács most.
Ismerje meg a teljes pályázati kiírást!
6
Az első és talán legfontosabb tanács a jövendőbeli pályázóknak, hogy az újságokban közzétett pályázati felhívások mellett mindig olvassák el figyelmesen az érdeklődésüket felkeltő pályázat teljes szövegét – tehát ne csak a rövid összefoglalót. Ez minden esetben elérhető a www.nfu. hu honlapon. Így ugyanis biztosak lehetnek abban, hogy valóban olyan tevékenységhez vehető éppen igénybe uniós segítség, amelyet ők végeznek (vagy szeretnének végezni). A teljes szövegből világossá válik továbbá, hogy pontosan mire, mennyi pénz, milyen feltételekkel nyerhető el, és az is, hogy milyen dokumentumokra van szükség a szabályos pályázathoz.
Meglévő terveinkhez keressünk pályázatot – és ne fordítva! Ez volna a második alapvető jótanács. Vagyis az ideális eset az, ha egy megvalósítani kívánt, régebb óta dédelgetett ötletünkhöz keresünk elérhető pályázati forrást. Mert ha a megjelenő támogatási lehetőség alapján fogunk bele a pályázásba, akkor szinte törvényszerű, hogy egy — cégünk, civil szervezetünk, önkormányzatunk számára — kevésbé fontos, és talán nem is fenntartható programot valósítunk meg. Hiszen így éppen az uniós támogatások lényege, alapfilozófiája vész el útközben. A végén pedig se haszon, se öröm. A keresésben segítségünkre lehetnek az operatív programok akciótervei, a meghirdetett pályázati kiírások, a központi internetes oldal, a www.nfu.hu, az ágazati és közreműködő szervezetek honlapjai, és nagyon hasznosak a pályázatgyűjtő honlapok is. Induljunk ki tehát abból, hogy az ideális pályázónak már van egy saját projektje, avagy konkrét ötlete, beruházási terve.
Milyen a jó projekt? Az álomból úgy lesz terv, ahogyan az ötletből projekt. Ha határidőket, részcélokat és költségkalkulációt rendelünk hozzá. Projektnek tehát azt nevezzük, amikor egy szervezet – legyen az cég, önkormányzat, vagy nonprofit szervezet — a kitűzött célját (a projektötletet) meghatározott idő alatt, rögzített ütemezésben, előre beállított költségfelhasználással valósítja meg. Ilyen projektötletekből általában több is van egyszerre az asztalon – tehát mérlegelni kell, hogy melyikbe érdemes elsőként belevágni. Mint már utaltunk rá, mindig azzal a projekttel érdemes támogatásért pályázni, amelyet valóban fontosnak és nem mellesleg megvalósíthatónak gondolunk a továbblépés szempontjából. Vannak egyszerűbb projektek és ehhez kapcsolódóan egyszerűbb pályázatok. Ezeknél könynyebben kitölthetők a pályázati adatlapok, ilyen például egy gép vásárlásának támogatására irányuló pályázat. De a projekt és a pályázó mindig egyedi, tehát még ilyen ese-tekben is meg kell határozni néhány alapvető körülményt a pályázatban. Mindenekelőtt a fejlesztés célját, a beruházástól várt új piaci lehetőségeket, a fejlesztésben rejlő kockázatokat – s természetesen „igazolni” kell, hogy pályázati feltételeknek megfelelünk. A bonyolultabb projektek, vagyis a komplex fejlesztések még ennél is lényegesen összetettebb előkészítői és pályázatírói munkát kívánnak meg. Ilyenkor a pályázati anyag összeállítását a pályázó maga is elvégezheti, ugyanakkor az összetettebb pályázatok esetén megfontolhatja egy külsős pályázatkészítő eseti igénybe vételét is. Pályázatíró bevonása előtt azonban mindig mérlegeljük az illető referenciáit és hátterét. Célszerű olyan pályázatírót választani, akit felvettek az etikai kódex-szel rendelkező, pályázatírókat tömörítő szakmai szervezet tagjai közé vagy szerepel a kereskedelmi kamara minősített pályázatkészítők listáján.
Minden részlet számít – hasznos tippek! Mint mondtuk, a pályázathoz kapcsolódó célok világos meghatározása elengedhetetlen, de korántsem elegendő a sikereshez. Vagyis önmagában még nem elég, ha egy projekt célja illeszkedik a pályázó stratégiai céljaihoz, és valós szervezeti problémára ígér megoldást. A célok meghatározását minden esetben követnie kell ugyanis további fontos részleteknek.
7
8 Rögzítenünk kell a projekt felépülésének logikáját, azaz lépéseinek időrendi sorrendjét, minden állomás mellett jelezve, hogy milyen költségekre van szükség a megvalósuláshoz. A várt végeredményről sem elég csupán általánosságban beszélni; az elvárt eredményeket könnyen mérhető mutatókkal érdemes meghatározni. Fontos: e vállalások nem teljesítése a későbbiekben a támogatási összeg kamatos visszafizetését vonhatja maga után! A vállalt kötelezettségeket tehát nagyon komolyan kell venni. A tervezés során számolni kell továbbá a külső környezeti feltételekkel is. Ilyenek például: a környezetvédelmi és egyéb előírások, a beruházás környezetében élők véleménye, a finanszírozó pénzintézet vagy a lízingcégek sajátos feltételei – hogy csak párat említsünk a lehetséges tényezők közül, amelyek befolyásolhatják a projekt, s így a pályázat sikerét. S ha már a kockázatoknál tartunk, ezeket már a tervezés szakaszában össze kell gyűjteni, és azok kezelésére kockázatkezelési tervet kell készíteni. Gyakori kockázatok lehetnek: az árbevételt és a piacot előrejelző trendek meghiúsulása, többletlétszám feltöltése, új technológia betanulása, szerződéskötési problémák, szállítói határidőcsúszás, árfolyamkockázat, a célcsoport érdektelensége, az alvállalkozók teljesítésének elmaradása, költségek alultervezése, stb.. A projekt megvalósítása során a kockázatok csökkentésének fontos eszköze a projektterv és a megvalósításkor észlelt eltérések azonnali feltárása és korrekciója. Gazdasági és pénzügyi elemzéseket (pl.: mérlegterv, eredményterv, pénzforgalmi terv, megtérülési mutató) akkor is hasznos elkészíteni, ha a pályázat beadásához nem szükségesek, hisz ezek bizonyítják a pályázónak a projekt finanszírozhatóságát, megtérülését. Tudni kell, hogy a pályázatok jellemzően utófinanszírozottak, előleget meghatározott mértékben és meghatározott
szervezetek (pl. önkormányzatok, civil szervezetek stb.) kérhetnek csupán. Az ÁFA összegét is tervezni szükséges, mert visszaigényelhetősége esetén is forrást köt le átmenetileg. A legegyszerűbb beruházásnál is célszerű bemutatni az innováció (újszerűség) jelenlétét, mint pl. a technológia, vagy az új termék egyedisége, az új berendezés műszaki és innovatív tulajdonságai, más cégek technológiai ösztönzése – hiszen mégiscsak „fejlesztési tervről” van szó, amikor uniós pályázatokról beszélünk. Egy jótanács: a pályázat benyújtása előtt érdemes az útmutatóban található értékelési szempontok alapján megbecsülni a pályázat elbírálásakor kapható pontszámot. Nyerésre csak akkor van esély, ha a projekt pontszáma eléri a minimális ponthatárt. Projektet létrehozhat egyetlen szervezet is, de egyes esetekben pályázati elvárás, hogy több szervezet együttműködésén alapuljon. A partnerség előnyei: jobb az információszerzés, a többféle szaktudás egyesül, könnyebben jönnek újabb ötletek, több a lehetőség új feladatok és források megszerzésére. A partnerség ugyanakkor természetesen hátrányokkal is járhat – ezekkel is érdemes előre kalkulálni. Egyvalami azonban magabiztosan leszögezhető: az eredményes projekt-végrehajtás fontos záloga a jó projektcsapat és jó projektmenedzser.
Amit jó tudni még Különösen gondosan érdemes tanulmányozni, hogy adott támogatásra pályázhatunk-e egyáltalán. A pályázati felhívás és útmutató alapján nézzük tehát meg a pályázás előtt alaposan, hogy szervezetünk jogi formája és mérete, tulajdonosi szerkezete, székhelye, illetve a projekt megvalósítási helye „stimmel-e”. Van, hogy a pályázók (pl. árbevétel szerinti) ágazati besorolása vagy a projekt mérete alapján hasonló, de más pályázati kiírás a megfelelő. Megint csak nem lehet eléggé hangsúlyozni az alapos tájékozódás fontosságát. Azzal is jó tisztában lenni, hogy általában nem nyújtható támogatás azon szervezet részére, amely csőd-,
9
felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll. Akkor sem érdemes pályáznia, ha érvényben van rá az EU támogatás visszafizetésére kötelező határozat, rendezetlen a munkaügyi kapcsolata, nem felel meg a hatályos környezetvédelmi előírásoknak, a fejlesztéshez és a működéshez szükséges jogerős hatósági engedélyei hiányosak, valótlan, hamis adatot szolgáltatott, vagy meg nem fizetett köztartozása van.
További praktikus tanácsok
10
A pályázat formai hibáinak kiküszöbölése is fontos a pályázat tartalmi kidolgozása mellett. A pályázatok adatlapjait letölthető elektronikus kitöltő program segítségével kell elkészíteni. A program segít, hogy kevesebb formai, illetve logikai hiba legyen a pályázatban, de minden követelményt nem tud ellenőrizni. Általában minden pályázatnak vannak kötelezően csatolandó mellékletei, melyek általában hiánypótolhatók, de persze célszerű a pályázatot már eleve a teljes körű dokumentációként benyújtani.
Minden egyes konkrét pályázati útmutató megjelöli, hogy a pályázatot hová és hogyan kell benyújtani. Ezekre mindig különös gonddal figyeljünk.
Honnan tudjuk, hogy végül nyertünk-e? A közreműködő szervezet írásban értesíti a pályázót a támogatás odaítéléséről, és gondoskodik a támogatási szerződés megkötésének előkészítéséről. Az NFÜ honlapján megtalálhatóak a nyertes pályázatok.
Hogyan kapom meg a pénzt? Mint említettük, az uniós támogatások kiutalása jellemzően utófinanszírozásként történik. Vagyis a kifizetett számlák, vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok benyújtása után. A támogatások kifizetésének konkrét ütemezését és a minimális értékét megint csak a pályázati útmutatók tartalmazzák.
Gyakori kérdés: módosítható-e a szerződés? A projekt megvalósítása során bizony nem egyszer előfordul, hogy az események nem a projektterv szerint haladnak előre. Amennyiben a tervek és a tények eltérnek egymástól, úgy a projekt megvalósítása alatt módosítani kell az eredeti terveket, szem előtt tartva, hogy a projekt kitűzött céljai ne sérüljenek. Fontos: a támogatási szerződés csak akkor módosítható, ha a projekt az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. De nem csak a projekt megvalósulásának folyamatos nyomon követése a nyertes pályázó feladata. A kedvezményezett bizonyos időközönként adatokat, jelentéseket köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról. Megint csak: ha ezt elmulasztja, megeshet, hogy az igénybe vett támogatást kamatostul kell visszafizetnie. Emellett minden nyertes pályázó számíthat rá, hogy meglátogatják. A pályázati útmutatóban meghatározott szervezetek ellenőrizhetik ugyanis a források felhasználását. Erre bármikor sor kerülhet a pályázat beérkezésétől a projekt lezárásáig. Az előzetes vizsgálatok (helyszíni szemle) a projekt megalapozottságát ellenőrzik, a megvalósítás utáni ellenőrzés magát a vállalások teljesítését, az elszámolást, az adminisztrációt. A helyszíni szemlét végzők a projekttel kapcsolatos bármilyen dokumentumot és a fejlesztés tárgyát is megvizsgálhatják. A kedvezményezett köteles ugyanis a pályázatot, a projekt ellenőrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumait 2020-ig megőrizni.
11
Nem megy varázsütésre, de megéri • Sok mindenre kell figyelni tehát, de ezzel együtt kimondható: pályázni jó. • Mert fejleszteni, fejlődni jó. Reméljük e kiadvány is tudott valamit segíteni ebben. • Mi mást is mondhatnánk végül: Sikeres pályázatokat kívánunk!
12
