ötven éve - dióhéjban

A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA X. évf. 5. sz.

1999. október

A tatai Városi Könyvtár ötven éve - dióhéjban Kovács Máté írja: „Az írásos közlésen és az olvasáson alapuló, illetve az ezzel összefügg társadalmi gyakorlat egészének jelenségei és folyamatai, termékei és intézményei, továbbá színvonala, valamint közösségi hatásának terjedelme és mélysége mindig az adott társadalmi rendszer szükségleteit és igényeit követték." Tata els említésre méltó könyvtára az 1743ban Tóvároson letelepedett kapucinus rend tulajdonában lehetett. 1765-ben jött létre a piarista gimnázium könyvtára, Tapolcsányi Gergely rendf nök szervezte meg 139 kötettel. Feltehet en az Esterházy család könyvtára volt ebben az id ben a legjelent sebb Tatán. Nagyságát sajnos nem ismerjük. A XIX. század közepén Ghyczy Ignác, az Esterházyak tatai, gesztesi és mez laki uradalmainak jószágigazgatója, majd a tatai kerület országgy lési képvisel je rendelkezett több mint 10.000 kötetes könyvtárral. A magyar képvisel ház könyvtárára hagyományozta, melynek „magvát képezte". A XIX. század utolsó harmadában több egylet, szervezet alakult, amely könyvtárral, s t társadalmi könyvtárossal rendelkezett. Tata és Tóvárosi Polgári Olvasókör is létesült 1872-ben. 1914-t l m ködött a Református Önm vel dési Kör. Ez a kés bbiekben igen meger södött és különösen a két világháború között sokat hallatott magáról. Az egyleti, olvasóköri könyvtárak mellett 1881-ben már létrejött az els községi népiskolai könyvtár Tóvároson, amely mintegy 225 kötetet tartott nyilván. Ugyanakkor az analfabéták nagy száma, a szegénység nem kedvezett az olvasási kultúra fejl désének. A II. világháborút követ els években a sokkal éget bb politikai, gazdasági tennivalók háttérbe szorították a könyvtárak életre keltésének szükségességét. A tatai könyvtárak zöme megsemmisült, szétszóródott a háborúban, illetve a béke els napjaiban.

1949-ben dönt fordulat következett be a könyvtárak életében. Megkezd dött az Országos Könyvtári Központ Népkönyvtári Osztálya által létrehozott körzeti könyvtárak szervezése. A hálózati rendszer kialakítása az ellátó alközpontok, a körzeti könyvtárak alapításával kezd dött. 1949. április 4-én avatták fel az els körzeti könyvtárat Veszprémben. Még ebben az évben további kilenc létesült: Békéscsabán, Gy rben, Kaposváron, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Szentesen, Szikszón és Tatán. Országosan tehát tíz könyvtár alakult meg az els körben, ezekb l Komárom megyében egy körzeti könyvtárat hoztak létre központi támogatással. Székhelye Tatán, a Kossuth tér 17. sz. alatt volt, egy korábban romos, de központi fekvés épületben. Megyénkben a körzeti könyvtár létrehozásának el készületei 1949 júniusában indultak el. Err l a Szabad Esztergom 1949. június 5-ei száma adott hírt. Ebb l a híradásból derül ki, hogy a vármegye havi 2000,- Ft-os támogatást és a könyvtár épületének helyreállítására 5000,- Ft felújítási hitelt szavazott meg. Létrehozásának el készületeit Vörös Dezs végezte. A tatai körzeti könyvtár induló állománya 1949. június 27-én a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ajándékaként 3000 kötet könyv volt. Munkája folyamatosan kiszélesült, áthelyez dött vidékre is, megindult a falusi könyvtárak szervezése. A tatai körzeti könyvtár a helyreállított épületben 1949. szeptember 18-án kezdte meg m ködését. Els vezet je Horváth Géza volt, aki kés bb a megalakult megyei könyvtárat is hoszszú évtizedekig igazgatta. Ekkor a könyvtáros munkája többnyire még csak a szervezési feladatokra korlátozódott. A megye, a járás könyvtárainak legfontosabb célkit zése kezdett l fogva az volt, hogy minél több dolgozóhoz juttassák el a könyvet, emeljék az

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L

olvasók számát. Ebbeli törekvésükben a propagandamunka legváltozatosabb eszközeit használták fel az évek során. Az ötvenes évek elején a könyvtári munkának mozgalmi jellege is volt. Szervezetek, intézmények, iskolák, tanfolyamok igényelték a könyveket a könyvtáraktól. Minden apró megmozdulásnál jelen volt a könyvtáros akár kiállítással, akár egy agitációs plakáttal. Több mozgalom elindítása f z dik a megyében a könyvtárakhoz, a könyvtárosokhoz. A szavalóversenyeket sokáig a könyvtárak szervezték, rendezték, bonyolították le. Alapvet változás következett be a könyvtárügy fejlesztésér l hozott 2042/13/1952. sz. Miniszter Tanácsi határozat kiadásával. Az ország közigazgatási rendszere alapján létrejöttek a megyei, járási és városi könyvtárak, illetve a könyvtári hálózatok. 1952. augusztus 17-én a tatai Körzeti Könyvtár és a tatabányai városi könyvtár egyesítéséb l jött létre a Megyei Könyvtár Tatabányán 12.644 kötet könyvvel, s a tatabányai Népházban nyert elhelyezést. 1952. december 27-én nyílt meg megyénkben az els járási könyvtár Komáromban, majd ezt követte 1953. április 4-én a dorogi járási könyvtár létrehozása. A tatai járásban nem nyílt járási könyvtár, mert ezt a funkciót a megyei könyvtár töltötte be egészen 1958-ig. 1952-ben Esztergomban is megalakult a városi könyvtár. Ezzel több évre kialakult az állami közm vel dési könyvtári hálózat gerince, köréjük csoportosítva a népkönyvtárak, a fiókkönyvtárak nagy számát. Az 1959-es esztend vel megkezd dött a könyvtárak fejl désének most már zökken mentesebb felfelé ívelése. 1960-1963-ban a megye könyvtáraiban a munka kereteit jelent önálló helyiségek 1965-re sorra kicsinek bizonyultak. Önmagában a megnövekedett könyvállomány elhelyezése is gondot okozott, nem beszélve a már jelentkez helyben olvasási igényekr l. A járási és városi könyvtárak fejlesztése is egyre sürget bbé vált. 1969. április 4-én új helyen nyílt meg a tatai járási könyvtár az olvasóközönség számára. A felépült és ünnepélyes keretek közt átadott Komárom Megyei M vel dési Központ épületében nyert megfelel elhelyezést közel 440 m2 alapterületen. A korszer en felszerelt, napfényes könyvtárat hamar megkedvelték az olvasók. A járási könyvtár új helyén egy gyermekrészleggel is b vült 90 m alapterületen, 11.000 kötettel.

2

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉR L

Az 1970-es évek elején kezd dött el a helyismereti gy jtemény kialakítása kb. 20.000,- Ft értékben. Igazán magas fokra a gy jtés és a feldolgozás csak a kés bbi években emelkedett. A gy jtés kapcsán sokszor emlegetik a különböz dokumentumok Pastinszky Miklós nevét, aki szakmai tudásával és a nála fellelhet könyvanyaggal segítette a könyvtárvezetés gy jt munkáját. Ezen állományrész összetételét nézve a két világháború közötti id szak anyaga a leggazdagabb, ekkor számos alapvet munka jelent meg a városról. A társadalmi változások gyorsuló ütemben növelték az információs szükségleteket. A jó m ködési feltételekkel rendelkez városi könyvtárak egyre inkább az önképzés, a szakmai tájékozódás, a kutatás színhelyeivé váltak. A korábbi ún. „kölcsönz könyvtárak" helyébe a választékos könyvállományú információgazdag könyvtárak léptek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Tata erre az id szakra jelent s iskolavárossá fejl dött. Az iskolai könyvtárak az iskolai szemléltet eszközök szerves részét képezték, de a tanulók ellátásának csak a tanórai részét vállalhatták magukra. A diákok nagy része azonban nem csak ezt igényelte. Az 1970-es évek közepén növekedett a közm vel dési intézmények száma, m ködési feltételeik pozitívan változtak. Els ként a Bertamalom átalakítása (a tóvárosi városrészben a Fényes fürd felé vezet úton) történt meg és így klubkönyvtári feladatok ellátására vált alkalmassá. Tata kertvárosi részének közm vel dési alapellátását oldotta meg az itt (Feny téren) létesült klubkönyvtár. A m vel dési otthon hálózata a város egyes pontjain létesült klubkönyvtárakkal együtt egységessé vált, ami mindenképpen e korszak pozitív eredménye. A korábbi években, évtizedekben els sorban mennyiségi változások történtek a könyvtárak életében. Ebben az id szakban kezd dött meg az audiovizuális gy jtemények kialakítása. Városi könyvtáraink és a nagyközségi könyvtárak zöme hanglemezrészleggel b vült, több helyen - például Tatán is - mikrofilmrészleget is létrehoztak, és beszerezték a használatához szükséges leolvasókészülékeket. A városi könyvtár szerepe - mint egy nagyválasztékú kölcsönz hely - módosult. A társadalom egyre növekv és differenciálódó m vel -

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L

dési és tájékozódási igényeket támasztott, ezért a könyvtár funkciója is b vült. Az 1980-as években egyre inkább olyan információs központtá vált, amely továbbra is fontos szerepet tölt be az önm vel désben. Rendszeresen alkalmazták a könyvtár tájékoztatási segédeszközeit el adásra, dolgozatíráshoz való felkészülésre els sorban a középiskolai tanulók, de hétvégeken a fels oktatásban résztvev k is. A könyvtári tevékenység egyre inkább részévé vált a város közm vel désének. Egyre szorosabb kapcsolatok, együttm ködések kialakítása vált szükségessé els sorban a többi közm vel dési intézménnyel: m vel dési házzal, múzeumokkal, de például az ismeretterjeszt el adások kapcsán a megyei levéltárral is. Egy másik nagy változás a könyvtár életében 1980 elején következett be, amikor a városkörnyéken m köd községi könyvtárak a városi könyvtárral közösen központi ellátórendszert hoztak létre. Az akkori könyvtári irányítás arra ösztönzött minden módszertani központot - így a tatait is -, hogy gazdasági társulást hozzanak létre az adott jogi lehet ségek között, és a dokumentumok beszerzése központilag történjen. A központi ellátórendszer megszervezése, m ködtetése a könyvtárosok számára is komoly szakmai fel-

3

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L

adatot jelentett. Sikerét mutatja, hogy ez a m ködtetési forma ma is életképes és az új jogi szabályozások értelmében az önkormányzatok önkéntes alapon történ társulásában ölt testet. Az 1980-as évek közepén elindult fejl dés az információs központtá válás felé napjainkra felgyorsult. Míg korábban (1989-t l) az ún. közhasznú információk gy jtése, szétsugárzása volt „divatban", addig az utóbbi egy-két évben a számítógépesítés elterjedése határozza meg a könyvtárak, így a tatai könyvtár fejl dését is. Egyrészt az állomány feldolgozása szempontjából (olvasói nyilvántartás, katalógusok stb.), másrészt a világba való kilépés az Internet segítségével. Kiszélesedett tehát az a szerep, amely eddig jellemezte a könyvtárakat. A könyvtárat használó rétegek igényei is változtak. Az olvasnivalótól a legfrissebb információ megszerzéséig a legszélesebb olvasóközönség jár a könyvtárba. Az olvasók igényeit igyekszik a tatai könyvtár a jöv ben is kielégíteni. Lehet sége adott, a könyvtárosok szakértelme pedig csak egy további pluszt adhat a fejl déshez. Gyüszi László könyvtárigazgató szeptember 18-i el adásának rövidített szövege

A dorogi Arany János Városi Könyvtár helytörténeti-helyismereti gy jteményei Könyvtárunk 1990-ben és 1998-ban két dorogi gy jt helytörténeti-helyismereti anyagával gyarapodott. Hopp Ferenc gy jteménye: A Hopp-gy jtemény nem kimondottan könyvtári anyag, de úgy gondoltuk, hogy a gy jt halála után (1988), esetleg elkerülhet a városból az értékes anyag, és ezt szerettük volna megakadályozni. Hopp Ferenc rendkívüli érdekl déssel megáldott ember volt. Erd mérnök végzettség , de ornitológusként is világszerte elismert kutató volt. Tanulmányozta Dorog és környéke madárvilágát. Kutatásairól több kiadványt is megjelentetett. Pl.: A dorogi járás madárvilága 1935-1960. (kézirat), A csigaforgató. Egy névtelen rezervátum, Dorog és környéke madárvilága. Rendkívüli érdekl dését bizonyítja, hogy személyesen levelezett a világ 250 országának tudósaival (köztük Albert Schweitzerrel). A világ

szinte minden zugának képeslapja van rendszerezve 13 db nagyméret albumban. Levelezés után létrejött kapcsolatainak eredménye az a hatalmas faszobor-gy jtemény, mely maori, afrikai, kínai, hawaii népek kultúrájának egy jellegzetes részét mutatja be. Jelent sek az ezekb l az országokból érkezett maszkok és fegyverek is. A gy jtemény színpompás darabjai az egzotikus, kitömött madarak. A gy jtemény elhelyezése az épületen belül ideiglenes, majd az átalakítás után kerül végleges helyére és nyitottá a nagyközönség számára. Pick-gy jtemény: Pick József Dorog szerte ismert gy jt szenvedélyér l. Sok éve gy jt régi tárgyakat, eszközöket, mindenféle dokumentumot. Kutatja Dorog múltját és jelenét. Több munkája jelent meg a Dorogi Füzetek sorozatban. Már 1990-ben megvásárolta a város gy jteményének egy részét, majd 1998-ban szinte a teljes tárgyi és írásos anyag a könyvtár tulajdonába került.

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L

4

A tárgyi eszközök nagy része sajnos rossz állapotban van. Az írásos anyag túlnyomó része levéltári anyagnak min síthet , és számozott dobozokban van tárolva az egyik helyismereti irodában. Ezek levelek, fényképek, feljegyzések, néhány oldalas dokumentumok a város és környéke történetéb l. Jelent s a gy jtemény fotoanyaga, melynek egy része nagyméret albumban van rendszerezve, a város fontos eseményeit követve. Sok helyi, és nem helyi vonatkozású térkép is van a gy jteményben. Kaptunk több száz könyvet, melyek közül sok a helyisméreti anyag.

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L

A gy jtemény kezelése egy munkatárs feladata, aki teljes munkaidejében végzi a helyismereti dokumentumok feldolgozását, feltárását és a tájékoztatást. Munkakörülményei jók, egy számítógép segíti munkáját. A Pick-gy jtemény könyvtárunkba kerülése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a helyi kutatók által megnövekedett igényeket ki tudjuk elégíteni. Cser di Attiláné a dorogi Városi Könyvtár igazgatója

Lábatlan Szeptember 25-én „Lábatlaniak Lábatlanról" elnevezéssel konferenciát rendeztünk a könyvtárban, mely kezdete egy olyan programsorozatnak, aminek keretében lehet séget kívánunk adni minden velünk él , vagy a nagyvilágban szétszóródott, de eredetét rz és becsül ember számára Lábatlan mélyebb megismeréséhez. Hiszen minden népnek, közösségnek fontos az eredete, múltja, hogy magáénak érezze jelenét és tenni tudjon a jöv ért. Lábatlanon sokan vannak, akik szeretik településünket, bizonyíték erre, hogy zsúfolásig megtelt a helyszín érdekl d kkel. Török István polgármester megnyitóját követ en Nádasiné Balatoni Anna amat r néprajzkutató (nyugdíjas könyvtáros) Lábatlan néprajzáról tartott el adást. Beszélt az Adatok Lábatlan történetéhez c. monográfiájáról és a most készül , ehhez kapcsolódó néprajzi kötetr l, mely bemutatja, hogy a századfordulón és a század els felében hogyan éltek az emberek községünkben. Szabó János plébános úr, a katolikus templom és az egyházközösség történetével ismertette meg a hallgatóságot 1732-t l kezd d en egészen napjainkig. El adásához Seres Ferenc volt lábatlani plébános tanulmányát, valamint a História Domust használta fel. Ezt követ en Gerecsei Zsolt lelkész a református templom múltjáról beszélt, - mely szavai szerint - „többféle értéket hordoz: mint épület építészeti, mint templom egyháztörténeti, m vészeti, és mint lábatlani templom helytörténeti, a hozzákapcsolódó gyülekezettel pedig néprajzi értékek hordozója". A református gyülekezeti

élet múltjával dr. Herczegh Pál professzor úr, hajdani lábatlani lelkész ismertette meg a hallgatóságot. Az anekdotákból, kis történetekb l ízelít t kaptunk arról, hogyan élte meg a református gyülekezet az elmúlt negyven évet. Sirányi Zoltán amat r slénykutató azokról az érdekességekr l számolt be, melyek Lábatlan környékén kerültek napvilágra, így az 1996-ban a tölgyháti k fejt b l el került 180 millió éves skrokodilról, vagy a Búzás-hegyen feltárt eddig ismeretlen páfrányfajták kövületeir l. Naszák István pedagógus, „A Gerecse és a Pilis kapcsolata" cím el adása nagy érdekl dést váltott ki. Olyan hipotéziseket hallhattunk magyarságunkról, az Árpádház apostoli királyainak életér l, feltételezett társadalmi berendezkedésér l, amely eddigi történelemszemléletünkkel, ismereteinkkel szöges ellentétben van, de egyáltalán nem elképzelhetetlen. A kés délutánba nyúló el adássorozat utolsó el adója, Török István polgármester a jelenr l és a jöv r l tartott el adást. Beszámolt arról, hogy mi mindent tervez az önkormányzat a település kisvárosi arculatának kialakítása érdekében. Véleménye szerint, hogy a jöv t együtt tudjuk alakítani, a sikeres közösség titka a bizalom és az együttm ködés. A közel négy órás konferencia az el adók és a hallgatóság kötetlen beszélgetésével zárult. Az el adások anyagát a jöv ben kiadványként szeretnénk majd megjelentetni. Szabó Ildikó könyvtárvezet

KÖNYVISMERTETÉS

KÖNYVISMERTETÉS

5

Dévényi Iván emlékkönyv Esztergomban 1999 szeptembere jelent s dátum a Babits Mihály Városi Könyvtár életében. Hosszú id óta el ször lépnek újra önálló kiadvánnyal a nyilvánosság elé. Dévényi Iván emlékkönyv - ez a karcsú, igényes kiállítású kis kötet címe. Dévényi Iván, a neves esztergomi m vészettörténész, publicista, de mindenekel tt nagyszer tanár, kit n barát, rendkívül m velt ember emlékére jelentette meg ezt a könyvet a könyvtár. Hogy vállalhatta fel egy városi könyvtár ezekben a sz kös esztend kben egy önálló könyv megjelentetését? - kérdezem Dr. Bárdos Istvánnét, a Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatón jét, a kötet felel s kiadóját. Igazság szerint a Komárom-Esztergom megyei évfordulónaptárat forgatva jutott eszembe, hogy Dévényi Iván 1999-ben lenne 70 éves. Bodri Ferenccel, Dévényi barátjával, pályatársával beszélgettünk, mivel tehetnénk emlékezetessé ezt az évfordulót. Ez 1998 év végén volt, úgyhogy a 99-es költségvetésbe már beterveztem a kiadványt, noha még nem volt pontos elképzelésem, mi legyen az. Tudvalév , amúgy sem könyny elfogadtatni egy költségvetést, hát még ilyen plusszal megterhelve; de amikor rákérdeztek, és szóba került Dévényi neve, senki nem kötött bele. Végül is tavasszal körvonalazódott, hogy Dévényi emlékkönyv készül majd - róla szóló írásokkal, és az írásainak bibliográfiájával. Elegend volt a költségvetés útján kapott pénz? A nyomdaköltségekre már pályáznom kellett az NKA-nál, amit nagy sajnálkozással elutasítottak. Én azonban, számítva erre, már korábban „nyakamba vettem a várost", hogy szponzorokat keressek. A Kultsár István Alapítvány, a Gransec, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság, az Oktatási Bizottság és a Dunakanyar Szövetkezet pilismaróti M anyagüzeme támogatták adományaikkal kiadványunk megjelenését. Máshonnan is kaptatok segítséget? Igen, Dévényi Iván egyik volt kollégan je rendelkezésünkre bocsátotta a tanár úr hajdani tanítványainak listáját. Az nevükre, címükre küldtünk értesít t a kötet megjelenésér l, amely egyben meghívóul szolgált annak ünnepélyes bemutatójára. A szeptemberi Könyvtári Hétre, szeptember 20-ára terveztük a Dévényi kötet

premierjét. Nyárra már el is készült a könyv 300 példányban. Sok segítséget kaptunk Dévényiné Anci nénit l is, valamint Dr. Bárdos Istvántól, aki a nyomdai munkálatokra felügyelt, s a könyv végs formája is t dicséri, mint ahogy a kit n tipográfia kollégan met, Nyáriné Steindl Nórát. Hogy sikerült a rendezvény? A szeptember 20-i bemutató valamennyiünk szívügyévé vált. Sok meghívót küldtünk ki a könyv megjelenésér l tudósító értesítésen kívül is. Ennek, és Dévényi Iván népszer ségének köszönhet en teljes telt házunk volt... A könyvtár zsúfolásig megtelt a hálás tanítványokkal, barátokkal, pályatársakkal. Az est házigazdája Szalay Károly író volt. Wehner Tibor mutatta be a kötetet, Nagyfalusi Tibor szavalt... Igazán színvonalas rendezvény volt, méltó a kötethez és Dévényi Iván emlékéhez. Szerény kereteink ellenére igyekeztünk mindenkit megvendégelni egy kis teával - amit Iván bácsi maga is szívesen fogyasztott mindig -, süteménnyel, kávéval. A kötet másnapra már el is fogyott - most már csak azokat rizzük, amiket még tavaly el jegyeztettek a volt tanítványok, ismer sök. Nagy fába vágtad a fejszét, de sikerrel - nem ment el a kedved a könyvkiadástól? Egyáltalán nem. A rendezvény befejeztével, mikor az utolsó vendéget is útjára bocsátottuk, mi magunk, a könyvtár dolgozói, még együtt maradtunk egy kicsit, hogy egy üveg pezsg vel ünnepeljük a sikert... szintén szólva a Dévényi-kötetet egyfajta forráskiadvány-sorozat kezd kötetének is tekinthetjük. Már tervünk is van a továbbiakra: Dévényi Iván és Bálint Endre levelezése. A kés bbiekben is esztergomi vonatkozású személyiségek, nagy egyéniségek köteteit szeretnénk kiadatni - dehát ez egyel re még csak álom. Ezek szerint tényleg nem bántad meg.... Nem bizony. Az a régi, keleti mondás - most hirtelen nem tudom az eredetét - jut eszembe, hogy ha született egy gyereked, ültettél egy fát, írtál egy könyvet, már nem éltél hiába. Nos, én mindhármat megtettem, és, ami a könyvet illeti, jó lenne folytatni is... Sok sikert! Kovátsné Várady Eszter Városi Könyvtár, Esztergom

HELYTÖRTÉNET

KÖNYVTÁRAVATÁS

6

Helytörténet és könyvtárak Már huszonnyolcadik alkalommal rendeztek könyvtári napokat megyénkben. Az idei szakmai beszélgetéseken a helytörténeti kutatások lehet ségét, eredményeit vették számba a szakemberek. Hétf n a József Attila Megyei Könyvtárban lezajlott záró rendezvényen Juhász János, a megyei önkormányzat osztályvezet je mondott bevezet t, majd Gyuris György, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója A helytörténeti kutatások dilemmái az ezredvégen címmel tartott továbbgondolásra érdemes kérdéseket érint el adást. Négy korreferátum kapcsolódott a témakörhöz. Zsok Gizella, a rév-komáromi könyvtár, dr. Ravasz Éva, a tatabányai levéltár, Fürészné Molnár Anikó, a tatabányai múzeum igazgatója és dr. Horváth Géza, a megyei könyvtár helytörténeti részlegének vezet je számolt be a helyi kutatási eredményekr l, többek között arról is, hogy a társintézmények milyen kiadványokkal, rendezvényekkel, konferenciákkal szolgálják a helytörténeti irodalom folyamatos gazdagodását. Dr. Monostori Imrét l, a megyei könyvtár igazgatójától azt kérdeztük, miért aktuális éppen most a helytörténeti kutatás?

- Els sorban azért - hangzott a válasz -, mert eleven kapocs a múlt és a jöv között. Nagyon fontosnak tartom, hogy a számítógépes információterjesztés id szakában is kézbe lehessen venni könyveket, kiadványokat, mert az emberek többsége még így tájékozódik. A tudós Vekerdi László, akinek életm -bibliográfiáját kiadtuk, megyénkhez, folyóiratunkhoz is köt dik, életm vében fontos helyet kap a vidék kultúrájának bemutatása, felfedezése. A kiadványokhoz a pénzt pályázatok útján szerezzük, másrészt saját nyomdánk is van, így nagyon sok költséget sikerül megtakarítanunk... A szakmai napon tanácskoztak a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom megyei szervezetének tagjai is. A program zárásaként - egyben a Keresztény Hét programjába is illeszked , kötetlen beszélgetésre alkalmat adó rendezvényen - Jókai Anna Kossuth-díjas írón vel is találkozhattak a résztvev k. g-g(24 Óra 10. 1999. 226. sz. okt. 28. 3. l.)

Tatabánya egy régi-új intézményt kapott Felavatták a Turul Könyvtárat Újvárosban

Tatabánya Újváros új könyvtárának megnyitója stílszer en kezd dött. Salczer Géza fuvolam vészt követ en Tóth Zsóka el adóm vész szavalta el Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban cím versét. A meghívott vendégeket - Urbán Gyulát, a Szakszervezeti és Munkahelyi M vel dés Intézmények Egyesület elnökét, Lenti Józsefnét, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének titkárát, Bársony László alpolgármestert és dr. Petrássy Miklós önkormányzati képvisel t, a Tatabánya Újváros Kulturális Egyesület elnökét - köszöntötte Kovácsné Hetényi Mária, a KPVDSZ M vel dési Ház igazgatón je. A könyvtár negyven évvel ezel tt - 1959. július l-jén - alakult, mint a szakszervezeti könyvtárak megyei hálózati központja 2859 kötettel - hangsúlyozta Urbán Gyula. Az évtizedek során az intézmény dolgozóinak munkája nyomán 70 ezerre növekedett a könyvtári gy jtemény, bár közvetlen kölcsönzéssel az elmúlt

éveket kivéve nem foglalkoztak. A tatabányai szakszervezeti székház eladása után helyet kellett találni az értékes könyvállománynak. A szerencsés találkozás tette lehet vé, hogy Tatabánya egy régi, ám mégis új könyvtárat kapott. így a jöv ben a m vel dési házban m ködik majd a Turul Könyvtár, amelynek megbízott igazgatója Dienes Jen lett. Az ünnepélyes eseményen Bársony László örömét fejezte ki, hogy ezúttal egy könyvtár megnyitására és nem bezárására került sor. Pozitív értéket teremtettek a lakosság összefogásával, a szakszervezeti vezet k segítségével. Dr. Petrássy Miklós azt emelte ki, hogy irigykedve figyelték Tatabánya három történelmi városrészének tradícióit. Aztán jött a gondolat, hogy az immár ötven éve a tömbházakban lakóknak is lehettek hagyományaik. E gondolat mentén szervez dött az I. Tatabánya - Újvárosi Napok rendezvénysorozata. Szebb indításra nem is volt szükség, mint a Turul Könyvtár megnyitása.

KÖNYVTÁRAVATÁS

TÁJÉKOZTATÓ

7

„Meggy z désünk, hogy a kultúra, a szellem világa az, ami meghatározza az ember életét" – zárta köszönt jét a képvisel . Az ország minden részéb l érkezett szakemberek el tt Kovácsné Hetényi Mária elmondta, hogy a m vel dési és a könyvtári funkciók jól kiegészí-

tik egymást. Egy olyan környezetet tudott felajánlani a KPVDSZ, amely egy szép, színvonalas könyvtárral gazdagította Tatabánya Újvárost. - tátrai (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 4. évf. 1999. 235. sz. okt. 8. 2. l.)

Tájékoztató a British Council munkájáról Nagy-Britannia nagyon fontosnak tartja országának nemzetközi megítélését. Az Egyesült Királyság kulturális kapcsolatait a British Council szervezi, amely Magyarországon is rendelkezik központtal. Célja - a teljesség igénye nélkül - az angol nyelv megismertetése, a m vészeti, tudományos kapcsolatok szervezése, támogatása. Nemcsak nyelvoktatással foglalkoznak, hanem szerepet vállalnak az angoltanárok továbbképzésében, segítik az angol nyelv érettségi vizsgák reformját, az egyetemek közti együttm ködést is. Fontos feladatuknak tartják az európai integrációt el segít programok szervezését. A British Council feladatainak ellátásában természetesen központi szerepet tölt be a könyvtár és információs központ, ahol angol nyelv szak- és szépirodalom, nyelvkönyvek és oktatási segédanyagok, videokazetták, napilapok és folyóiratok biztosítják a tájékozódás lehet ségét. Hogy az információk az érdekl d k minél szélesebb körében elérhet ek legyenek, az elmúlt években a megyei könyvtárak többségében tájékoztató sarkokat alakítottak ki. Cél, hogy a tájékoztatási anyagok minden megyébe eljussanak.

A tájékoztató sarkok szakreferensei számára rendszeresen szerveznek továbbképzést, ahol nemcsak a szervezet faladatairól tartanak tájékoztatót. A legutóbbi alkalommal szóltak pl. többek közt olyan aktuális kérdésekr l is, mint Skócia, Wales, Észak-Írország elszakadási törekvései (részletesen http://www.fco.gov.uk)... Azt hiszem, nem haszontalan röviden elismételni, mit is tudnak a tájékoztató sarkok. Széleskör információkat biztosítanak a brit gazdasági, társadalmi, politikai életr l, tudományos és m szaki fejlettségr l, történelemr l, irodalomról, oktatási, képzési lehet ségekr l. A turisták is hasznos információkat találhatnak a szálláshelyekt l a múzeumi nyitvatartásokig. - A kiadványok nagyon szépek, nem hiányoznak bel lük a statisztikák, fotók sem - egy hibájuk azért van: legalább passzív angol nyelvtudást feltételeznek... Túl azon, hogy képet kaptunk a British Council munkájáról, megismerkedtünk a tájékoztatási eszközökkel, sokat tanultunk PR - munkából is. Vajh mikor tudunk a hallottakból Magyarország vonatkozásában valamit megvalósítani? Higgyük el: nem csak pénz kérdése. Takács Anna József Attila Megyei Könyvtár

Rólunk írták „Két zsiráf egy könyvtárban Kissé mókásan így is fogalmazhatunk arról az egyébként igenis komoly és nemes szándékkal létrehozott találkozóról, melyen a 2 zsiráf cím diákújság „mutatkozott" be felel s szerkeszt je, Kovács Titusz jóvoltából az olvasás világnapján. Üröm az örömben, hogy éppen azok jelentek meg felt n en csekély számban a tatai Városi Könyvtár olvasótermében, akikr l, akikért, akiknek szól ez a lap. No, de mi mindent is illik tudnunk err l a tartalmas, kellemes id töltést ígér diákújságról? Az immár 53 számot megért „2 zsiráf minden hónapban megjelenik, és els sorban a 10-16 évesek lapjának „vallja magát".

Választott korosztályának, olvasóközönségének igényét kiválóan ismerve az élet nagybet s és iskolai „fajtájából" is b ven merít információt, érdekességet, témákat: novellák sora mint olvasgatnivaló, képz m vészet, bet s portrék, zenei újdonságok, történelmi elemzés és politikai helyzetértékelés diákszemmel, a magyar mellett angol, német, francia és orosz nyelv oldalak, fejtör k, divat, rejtvények, horoszkóp, képregény, és mindehhez sok-sok igényesen összeválogatott színes illusztráció járul. Jó szívvel ajánljuk a diáklapot minden olvasni szeret kis és nagy iskolásnak - nemcsak az olvasás világnapjára... N. Szabó Bernadette (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. 212. sz. szept. 11. 2. l.)

RÓLUNK ÍRTÁK

RÓLUNK ÍRTÁK

8

Az örmény kisebbség könyvei A dorogi örmény kisebbségi önkormányzat az elmúlt évben pályázat útján nyert pénzb l hozta létre a dorogi Arany János Városi Könyvtárban a város és a megye els és egyetlen armenisztikai szekcióját. Az ígéretekhez híven e témában folyamatosan b vítik a könyvállományt. Nemrégiben két értékes kötettel ajándékozták meg a könyvtárat. Az egyik könyv az Auktor kiadó gondozásában megjelent a „Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon" c. tanulmánykötet, amely a Magyarországon él nemzetiségek múltját és jelenét, kultúráját, szokásait és életmódját mutatja be. A tanulmányokat az egyes nemzetiségek szakavatott ismer i írták a kiadó megadott szempontjai alapján, így sokszín ségében is egységes kötetet ajánlanak, amelyben nemcsak a múlt és jelen története, de a nemzetiségi sajátosságok rajza is szerepet kap. A kötetet Niederhauser Emil és Szász Zoltán, a Történettudományi Intézet neves tudósai lektorálták. A cikkek végén a Ki kicsoda? az adott nemzetiség jeles személyiségeit mutatja be. Minden tanulmány bibliográfiával zárul: az érdekl d olvasónak lehet séget nyújt a téma mélyebb megismeréséhez. A magyarországi örménységr l szóló fejezetet a helyi örmény kisebbségi önkormányzat elnöke, dr Dzsotjánné Krajcsir Piroska írta. Régen várt könyvet publikált Jeszajan Károlyi Zsaszmen Örmény konyha címmel. A különleges ízek és az egészséges táplálkozás hívei örömmel lapozgathatják a kiadványt, amelyet nemcsak hasznos tanácsok, hanem szép fotók tesznek még értékesebbé. Cservenka Rita (24 Óra, 1989. 150. sz.jún. 31. 2. l.)

„Komárom, a szabadságharc utolsó fényl csillaga" Dr. Kanyar József, a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli tagja nyitotta meg azt a rendezvényt, melyet a Honismereti Szövetség, a megyei honismereti egyesület és a révkomáromi m vel dési és kultúrtörténeti intézet szervezett szombaton Révkomáromban, a Duna Menti Múzeum dísztermében. A Komárom, a szabadságharc utolsó fényl csillaga címet viselt konferencián els ként dr. Kanyar József az 1848/49-es forradalom és szabadság

harc jobb megismerése érdekében végzett helytörténeti kutatások szerepér l szólt. t dr. Szénássy Zoltán révkomáromi helytörténész el adása követte, aki Sem csellel, sem er vel cím el adásában a komáromi vár szerepér l emlékezett meg. Komáromon túl több jelent s helyszíne is volt a forradalom és szabadságharcnak. A Kisalföldön található '48-as emlékhelyekr l dr. Szénássy Árpád szólt.

Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. oki. 4. Tiszta forradalom - véres megtorlás Katona Tamás az aradi vértanúkról és a névtelen áldozatokról Kevésbé ismert részletekr l is tájékozódhattak a jelenlév k az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetéb l, de f képp a fegyverletétel utáni megtorlásról hétf n a József Attila Megyei Könyvtárban. Katona Tamás hadtörténész, az Antall-kormány külügyi államtitkára el adása döbbenetes er vel érzékeltette a bosszúhadjárat kegyetlenségét. A neves szaktekintély a forradalom és szabadságharc tisztaságának méltatásával kezdte el adását. Kiemelte: a történelmi eseményt nem mocskolták be visszaélések, amit például az is igazol, hogy az emigrációba tartó Kossuth nem megrakott zsebbel, Katona Tamás szavaival nem „tokicsolva" hagyta el az országot. Az el adó a továbbiakban - a szabadságharc végs szakaszának hadi eseményeire is kitérve - a fegyverletétel utáni megtorlásról szólt. Mint mondta, nehezen elviselhet id volt ez, mert bár az áldozatok többnyire a katonák soraiból jutottak a börtönökbe, a kivégz osztagok elé vagy az akasztófára, a kivégzések, bebörtönzések, vagyonelkobzások révén mérhetetlen szenvedés sújtotta a hozzátartozókat is. A kegyetlenség netovábbjaként a hallgatóság szembesülhetett Batthyány Lajos utolsó napjainak történetével. Katona Tamás el adásában különösen megdöbbent en hangzott, hogy a miniszterelnök a siralomházban a feleségét l kapott késsel öngyilkosságot kísérelt meg, ám másnap sikerült megmenteni az életét - azért, hogy ki lehessen végezni. Az el adás nem zárult le a megtorlás felidézésével. A jeles hadtörténész megfogalmazta még: a XIX. század „kisipari" kegyetlenségét a XX. század messze felülmúlta hazánkban is. RZ (24 Óra, 1999. 139. sz. okt. 13. 2. l.)

Szerkesztik: ifi. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár Tanczemé Jakus Em ke, Tata, K kúti Általános Iskola Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, F tér 2. Felel s kiadó: dr. Monostori Imre igazgató Felel s szerkeszt : Takács Anna ISSN 1218 9278 Tb.MK. S-44/1999