TV története Magyarországon 1426. Zsigmond király az erdők védelmére hívja fel a figyelmet I. Előtörténet: 1829-79- mozgósítás II. Kezdeti szakasz 1879-1919 – erdészet és ornitológusok:
– 1879. I. Erdőtörvény-véderdő fogalma – 1894. Mezőgazdasági tv. A mg. számára hasznos madarak védelme
III. Előkészítő szakasz 1919-61 1935. II. Erdőtv. Természetvédelmi rész 1939. Országos Természetvédelmi
TV története Magyarországon 2. – 1939. debreceni Nagyerdő védett – 1950. Bátorliget védett – 1945-ig 2000 ha védett terület – 1961. Első törvényerejű rendelet a természetvédelemről- 1962. Orsz. Természetvédelmi Hivatal létrejötte
IV. Kibontakozási szakasz 1962-75 - 15000 ha védett terület, HNP 1972-73. KNP 1975.
TV története Magyarországon 3. V. 1976-1990 - 1976. Törvény az emberi környezet védelméről - 1976-77. BNP, 1985.ANP,
VI. Rendszerváltozástól -1991-94 FHNP -1996 DDNP; LIII. TV a természet védelméről - 1997: BFNP, KMNP, DINP - 2002. ŐNP
TIR
TIR (TV-i Inform.Rendszer) Komplex természeti állapotfelmérési program Feladta: egységes adatgyűjtő és feldolgozó rendszer kialakítása, biodiverzitás monitorizálás
TIR célja Adatbázisok egységes térinformatikai szervezése Természetvédelmi stratégiai tervezés kiszolgálása Természeti értékek (földtani, víztani…) nyilvántartása Kárelhárítás, kutatás, oktatás, népszerűsítés támogatási rendszerének kialakítása
TIR főbb moduljai
Biotikai modul Erdészeti modul Vagyongazdálkodá si modul Kezelési modul Kataszterinyilvántartási modul
A TIR felhasználói környezete
Irányító a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Természetvédelmi szervezeteknek) Természetvédelmi Hivatala (TvH) Középirányító az Országos Környezetvédelmi. Természetvédelmi, Vízügyi Főigazgatóság Természetvédelmi Igazgatósága Területi szervek a nemzeti park igazgatóságok A felhasználói adatok kezelői a TIR rendszergazdák
A Tétényi-fennsík és a TIR
modulrendszere
A Tétényi-fennsík adataival feltöltött táblázat
Biotikai modul Biológiai, ökológiai jellemzők (növénytársulások, növények, állatok)
Pannóniai flóratartomány Dunántúli – középhegységi flóravidékének Pilisense flórajárásához tartozik, pusztafüves- és sziklafüves lejtősztyeppel Domináns gyeptípusok: Természetközeli gyepek; Erősen stresszelt, egyedi élőhelyi tulajdonságokkal rendelkező típusok; o Lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek o Sziklagyepek, o Kikopások, o Északias lejtőgyepek A terület nagy kiterjedésű, egykor fő gyeptípusai: Szegélygyepek Platógyepek: Féltermészetes, és zavart gyepek, Széthullott közösségek, ruderáliák Védett növényfajok: tavaszi hérics, budai imola, bunkós hagyma, tarka imola, magyar repcsény, homoki nőszirom, bozontos árvalányhaj, csinos árvalányhaj, pusztai meténg. Védett állatfajok: magyar futrinka, a magyar ősziaraszoló és a magyar tavaszifésűsbagoly
jelölő élőhely, jelölő faj
jelölő élőhely a szubpannon sztyeppek, jelölő faj a magyar futrinka,
éghajlat
Szubmediterrán
talajtan
Talajtan:1. A mészkő felszíneket vékony rendzina talaj borítja. 2. Az agyagos, homokos üledékekkel fedett peremeken barna erdőtalaj alakult ki 3. A lösztakarókon pedig mészlepedékes csernozjom talaj képződött
Biotikai modulhoz tartozó növények, növénytársulások, állatok nevei, éghajlat, alapkőzet, alapkőzet, vegetáció szarmata mészkő , talajtani pusztafüves lejtőssztyepp(pl.: vegetáció törzsadatok: meghatározások barna erdőtalaj, csernozjom)
Erdészeti modul
Erdőgazdálkodási tervek
Vadgazdálkodási tervek
A Budapest Körzeti Erdőterv szerint elsődleges rendeltetése honvédelmi érdekeket szolgáló véderdő,termelési cél pedig mennyiségi fatermelés Az arra kijelölt területeken a Kamaraerdei Diana Vadásztársaság vadgazdálkodási terv alapján gazdálkodik, ezen terület vadgazdálkodási rendeltetésű vadászterület
Erdészeti modulhoz tartozó törzsadatok:
terület rendeltetése (pl.: véderdő, gazdasági erdő), az illetékes erdészeti hatóság
Vagyongazdálkodási modul Nemzeti Park vagyontárgyai, vagyonkezelésében álló földek gazdálkodásra vonatkozó adatai (bérbe van-e adva, hány hektár, milyen gazdálkodási tevékenység folyik, agrár támogatásban részesült-e, stb...)
Vagyongazdálkodási modulhoz tartozó törzsadatok:
Duna - Ipoly Nemzeti Park: Tétényi-fennsík jelenleg gazdasági tevékenység nem folyik a területen
területhasználat, gazdálkodásra vonatkozó adatok (pl.: mezőgazdasági művelés, legeltetés) és a hozzá tartozó terület nagysága, támogatás (ha van) és annak fajtája
Kezelési modul
Jelenlegi területhasználat jellemzése: hidrológia, mezőgazdaság, ipar, stb…, természetvédelmi kezelés szervezete(i)
Szükséges kezelési beavatkozások adatai (kezelési térképlap és adattábla) Megvalósított kezelési beavatkozások dokumentációja
Kezelési modulhoz tartozó törzsadatok:
Egykori vízfolyás medre kiszáradt, csak időszakosan fordulhat elő benne vízfolyás, A Tétényi-fennsíkon jelenleg mezőgazdasági használat nem folyik, A védelemre tervezett területen belül jelenleg ipari és bányászati tevékenység nem folyik. A terület keleti oldalán a BM használatában álló katonai célú infrastruktúra helyezkedik el (gyakorló lőtér), sem idegenforgalmi infrastruktúra, sem jelzett turistautak nem találhatók. A terület kezelője a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, Természetvédelmi Őrszolgálat tekintetében a Budai Természetvédelmi Tájegység jár el A cserjésedés megakadályozására szükséges például állandó legeltetés. Jelenleg megvalósított kezelési beavatkozások ezen a területen nincsenek Vízfolyás, mezőgazdasági művelés vagy ipari tevékenység és ezzel kapcsolatos kezelési előírások (pl: legeltetés, kaszálás)
Kataszteri nyilvántartási modul
Földhivatali térkép és adatok
A terület érvényes helyrajzi számai: Törökbálint 0152/9, Budapest XXII. ker. 239932/1-2, 239924/3, 239923, 239922a-c, 239925, 239926., Budapest XXII. ker. 239923 hrszú ingatlan kivett vízfolyás művelési ágban található
Az erdészet illetve a földhivatal Kataszteri nyilvántartási modulhoz nyilvántartásából beemelt térképek és ahhoz kapcsolódó tartozó törzsadatok helyrajzi számok. A területe [ha], tengerszint feletti magasság [m] a térképekről leolvasható.
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer
A biodiverzitás monitorozása
A monitorozás rendszeres időközönként ismételt szabványos módszerekkel történő megfigyelést jelent. A biodiverzitás-monitorozás kiválasztott élőlények, életközösségek bizonyos sajátosságainak hosszú időn keresztül való nyomon követése. A monitorozás célja lehet valamilyen ismert vagy előrebecsült környezeti változás élővilágra gyakorolt várható hatásának vizsgálata is, mint pl. a talajvízszint süllyedése vagy a klímaváltozás. Tekintettel a fajok és élőhelyek rendkívül nagy számára, mindent mindenütt monitorozni lehetetlen és egyben értelmetlen is.
A biodiverzitás monitorozás célja
védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése,
Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése,
valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező közvetlen vagy közvetett hatásának vizsgálata.
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szervezeti felépítése
A Nemzeti Biodiverzitás monitorozó rendszer projektjei I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése II. PROJEKT. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei
– II/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága – II/b. ALPROJEKT. Vizes élőhelyek
III. PROJEKT. Magyarország élőhelyei
IV. PROJEKT. Invázív fajok
V. PROJEKT. Erdőrezervátumok
A Nemzeti Biodiverzitás monitorozó rendszer projektjei
VI. PROJEKT. Kis-Balaton II. ütem élővilága
VII. PROJEKT. Szigetköz
VIII. PROJEKT. Szikes élőhelyek
IX. PROJEKT. Száraz gyepek
X. PROJEKT. Hegyi rétek
A biodiverzitásmonitorozás gyakorlata
5x5 km2-es mintaterületek kijelölése
A biodiverzitás-monitorozás elméleti megalapozása I. Informatikai alapozás II. Magyarországi élőhelyek leírása és osztályozása III. Növénytársulások IV. Növényfajok V. Rákok, szitakötők, egyenesszárnyúak VI. Bogarak VII. Lepkék VIII. Kétéltűek és hüllők IX. Madarak X. Emlősök és a genetikai sokféleség XI. Élőhely-térképezés
Kik vesznek részt a programban? Nemzeti park szakemberei Kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák szakemberei, diákjai NGO-k (pl. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; Értékeinkért Alapítvány; Zöld-Zala Természetvédő Egyesület) Amatőrök (általános és középiskolák)
NATURA 2000
Az Európai Unió biogeográfiai régiói
Natura 2000 A védendő élőhelyek 21%-a 19 500 km2 területen Magyarország része Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat – madárvédelmi elv ter.: 13 559 2 km Madárvédelmi és természet-megőrzési – élőhely-védelmi elv ter.: 14 023 területek együtt 2 km
Különleges madárvédelmi területek
Különleges természet-megőrzési területek
A felvételezés módszere
1.
EU által elfogadott kvadrát-felvételezést alkalmaztuk Mintaterületeket választottunk
2.
Valamennyi növényfajt meghatároztuk
3.
Két 25 m²-es terület
Cönológia i fajcsoport
4.
Mikrokvadrát cönológiai felvételezése %-os
A területen megtalálható társulásalkotó növényfajok
%
Csarab
14,39
Vérontófű
10,55
Csabaíre vérfű
0,48
Göcsös görvélyfű
0,96
Fehérszőrű zanót
0,96
Ezüstös hölgymál
12,95
Egynyári seprence
0,24
Csarabos
borításbecsléssel
