2014-2020 tervezési időszak a terület- és településfejlesztési programok tükrében Bánhidai Csilla tervező-elemző
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Területi és Egyedi Ágazati Fejlesztési Főosztály
47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor 2014. június 30.
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal • 2012. január 11-től működik • Az NGM szakmai háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, terjesztési feladatokkal Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai: – Országos tervdokumentumok előkészítése – Tervezési és értékelési feladatok ellátása, szakmai módszertani koordináció – Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás – Nemzetközi és hazai gyakorlatok elemzése, gazdasági vezetői információs rendszer építése Jelenlegi fő feladata: Az NGM 2014-2020-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra történő felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja.
A kohéziós politika változó keret és feltételrendszere 2014-2020
A kohéziós politika változó keret és feltételrendszere
7500 Mrd Ft fejlesztési forrás 2014-2020 között!
Szűkülő tagállami mozgástér – erős stratégiai elvárások az EU részéről Hogyan fejleszteni: Tematikus koncentráció (EU2020 Stratégia - 11 tematikus célkitűzés) Hogyan fókuszálni: Erős kötöttség az ERFA források felhasználásában Minimum ESZA arányok Kevésbé preferált fejlesztési tématerületek: közlekedés, turizmus, sport, humán infrastrukturális fejlesztések Területi preferenciák – Regionális szint helyett lokális és városi Városi fejlesztések preferálása – források 5%-a Új eszközök: Integrált területi beruházások (ITB) és közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
Feltételek és szankciók Kondícionalitások szigorú rendszere
EU 2020 Foglalkoztatás: a 20–64 éves korosztály foglalkoztatottsági aránya elérje a 75%-ot
K+F/innováció: Az EU GDP-jének 3%-át a K+F+I ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani
Éghajlatváltozás/energia: ÜHG kibocsátás min. 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése Az energiahatékonyság 20%-os javítása
Oktatás/képzés: a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése a 30 és 34 év közötti EU polgárok min. 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen
Tematikus koncentrációs elvárások a fejletlenebb és fejlettebb régiók esetében
ERFA 50/80%
.
ESZA-minimum: ~52%
ESZA 60/80%
2007-2013 versus 2014-2020
Tapasztalatok a 2007-2013 időszak kapcsán
Az új 2014-2020 időszak rendszere
Gazdaszerep hiánya
Erős gazdaszerep
Valós stratégia hiánya
Valós stratégia
Forrás szétaprózódás
Forrás koncentráció
Közvetlenül gazdaságfejlesztésre szánt források alacsony részaránya
Közvetlenül gazdaságfejlesztésre szánt források magas részaránya
Versenyalapú fejlesztés kudarca
Integrált programalapú fejlesztés
Főbb változások 2014-től •
Felülről vezéreltebb tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal
•
Forrásallokációs determinációk
•
Határozottabb számonkérés
•
3 régiókategória (kevésbé fejlett, átmeneti, fejlett régió)
•
Új térségi integrációs eszközök bevezetése
•
Kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k
•
Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak
•
OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok
Széchenyi 2020 - Tervezett Operatív Programok 2012
2013
2014
Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK)
Partnerségi Megállapodás tervezése
Operatív Programok tervezése Megyék és városok tervezése
Partnerségi Megállapodás – 2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritások
A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről.
A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely 1. a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, 2. a foglalkoztatás növelésén, 3. az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, 4. a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, 5. a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán, mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik.
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Operatív Programok Indikatív forráskeretek a benyújtott Partnerségi Megállapodás alapján
Forráskeret aránya (%)
Forráskeret (Mrd Ft, hazai társfinanszírozással)
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
15,1
1 128,41
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
3,6
269,34
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
35,1
2 629,49
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
12,1
905,85
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)
14,9
1 116,90
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
15,2
1 134,16
Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP)
4,0
298,49
Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Összesen:
100 %
7 482,64
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
TOP STRATÉGIAI CÉLJAI Partnerségi Megállapodás: 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztésre (GINOP, TOP, VEKOP)
A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése Két fő stratégiai cél: 1. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása 2. Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
TOP hatásköre, jellegzetességei Célterület: •
EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye)
Kedvezményezettek/fejlesztések jellege: A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat: • az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő • város- és településfejlesztési akcióit támogatja.
Támogatások jellege: A TOP területi programcsomagok alapján nyújt támogatást a megyék, megyei jogú városok és a járások szintjén összehangolt fejlesztésekre.
1. prioritástengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Alap: ERFA Indikatív forráskeret: 38,73 % Célja: önkormányzatok által hatékonyan szervezhető helyi gazdaságfejlesztést és ahhoz kapcsolódóan a foglakoztatás növelése Támogatást nyújt: • Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, pl. iparterületek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére • Kapcsolódó alacsonyabb-rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére • Helyi gazdaságban működő kis- és középvállalkozások térség-specifikus, célzott fejlesztésére, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére • Helyi gazdaságszervezésre, helyi gazdasági együttműködésekre, a helyi termékek, termelési-fogyasztási kapcsolatok ösztönzésére • Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztésére a munkába való visszatérés segítésére Kedvezményezettek: • Önkormányzatok • Vállalkozásfejlesztési támogatások esetében térség-specifikus szempontok szerinti kkv-k
2. prioritástengely: Vállalkozásbarát és népességmegtartó város/településfejlesztés Alap: ERFA Indikatív forráskeret: 18,45 % Célja: a vállalkozások, befektetők és a lakosság számára vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Támogatást nyújt: • A városok helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére, pl. barnamezős területek rehabilitációja, városközpontok gazdasági funkciónak újjáélesztése, helyi piacok, üzlethelyiségek kialakítása, megújítása • Kapcsolódó környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések • Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése • Család- és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése
Kedvezményezettek: • Önkormányzatok, együttműködve vállalkozásokkal, lakossággal
3. prioritástengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Alap: ERFA Indikatív forráskeret: 19,62 % Célja: fenntartható települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése Támogatást nyújt: • Fenntarthatóságot és munkába járás könnyítését célzó, kisléptékű közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre és szolgáltatásokra, beleértve a kerékpáros és gyalogos közlekedést • Önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, épületek energiahatékonyságra és a megújuló energia részarányának növelésére Kedvezményezettek: • Önkormányzatok
4. prioritástengely: Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Alap: ERFA Indikatív forráskeret: 7,71 % Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése és szociális városrehabilitáció Támogatást nyújt: • Önkormányzati egészségügyi alapellátást biztosító intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására (kiemelt) • Önkormányzati szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására • Egyéb önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, családbarát funkciók és akadálymentesítés biztosítására • Szociális városrehabilitáció: érintett városrészekben az életkörülmények javítása, a leromlott fizikai környezet felszámolása Kedvezményezettek: • Önkormányzatok önkormányzati társulások, • Városrehabilitációs intézkedésnél civil szervezetek, egyházak
5. prioritástengely: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések Alap: ERFA és ESZA együttesen Indikatív forráskeret: 4,28 % Célja: kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, alulról szerveződve alakított helyi akciócsoportokon keresztül, helyi fejlesztési stratégiákon alapuló fejlesztések – 20-30 db városi CLLD Támogatást nyújt: Helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján, helyi akciócsoport (HACS) tervezésével és közreműködésével: • Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére • Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra • Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra, pl. helyi termékek bemutatását., értékesítését célzó terek és szolgáltatások, kézműves mesterségek bemutatása, oktatása Kedvezményezettek: • Városi helyi akciócsoportok • Önkormányzatok, közintézmények, vállalkozások, civil szervezetek, egyházak.
6. prioritástengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, foglalkoztatás ösztönzés, társadalmi együttműködés Alap: ESZA Indikatív forráskeret: 11,20 % Célja: az ERFA prioritásokhoz kapcsolódó ESZA támogatások, kiemelten a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése Támogatást nyújt: • A gazdaságfejlesztési (1-es) prioritáshoz kapcsolódva foglalkoztatási célokra, pl. megyei foglalkoztatási paktumok, munkavállalók mobilitását, visszatérését segítő intézkedések, képzésük, készségfejlesztésük, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási célú támogatása • Szociális városrehabilitációs intézkedés (4-es prioritás) intézkedéshez kapcsolódó közösségi, humán fejlesztésekre • Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira • ERFA prioritások kapcsolódó ESZA elemeire Kedvezményezettek: • Önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások, civil szervezetek, egyházak.
Területi tervezési folyamatok
Területi tervezési folyamat során elkészítendő dokumentumok Megyei tervezési folyamat
MJV tervezési folyamat
7 fő feladatkörből áll:
4 fő feladatkörből áll: 1. MJV megalapozó vizsgálat
1. megyei helyzetfeltáró dokumentum 2. megyei területfejlesztési koncepció 3. megyei területfejlesztési program a) stratégiai program b) operatív program
4. 2014-2020 időszak tervezését segítő megyei területfejlesztési részdokumentum a) TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum b) ágazati OP-khoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum
5. partnerség 6. területi koordináció ellátása 7. uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése
2. MJV településfejlesztési koncepció 3. MJV integrált településfejlesztési stratégia 4. 2014-2020 időszak tervezését segítő megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum a) TOP-hoz kapcsolódó megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum b) Ágazati OP-khoz kapcsolódó megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum
5. partnerség
Indikatív források területi szintenként – előre tervezhető ERFA + ESZA forrás • • • •
Megyei programonként indikatívan – összesen: 450 Mrd Ft Megyei jogú városonként – összesen: 364,6 Mrd Ft Járásonként közvetlenül – összesen: 298,1 Mrd Ft CLLD 43,4 Mrd Ft (1,0–1,5 Mrd Ft projektenként)
A térségileg decentralizált fejlesztések tárgyköre: térségi terület- és gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, helyi foglalkoztatás és közösségfejlesztés, integrált településfejlesztés és energiahatékonysági beruházások, közösségi és fenntartható közlekedés, önkormányzati közszolgáltatás-fejlesztés,
1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei keret megyékre bontva (Mrd Ft)
1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei + járási keret megyékre bontva (Mrd Ft)
58,09
Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
39,96 46,17 76,75 38,62 38,04 32,49
52,18 35,27 46,12 27,91 31,52 37,34 69,80 26,71 25,44 38,60 27,06 0
20
40
60
80
100
120
1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei jogú városi keret (Mrd Ft)
1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei + járási + MJV keret megyékre bontva (Mrd Ft)
79,86 69,53
Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
58,64 109,97 79,80 61,11 63,03
92,99 45,72 60,43 40,33 40,19 51,23 93,00 33,17 39,14 49,48 45,09 0
20
40
60
80
100
120
Fajlagos mutató (egy főre jutó megyei + járási + MJV keret - megyei szinten) (Ft/fő)
200 173 194 832 184 366 171 775 164 995 163 264 161 162 161 064 160 066 156 297 153 596 153 302 149 235 145 118 144 265 140 900 140 592 133 329
Nógrád Csongrád Baranya Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Zala Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Vas Heves Fejér Tolna Veszprém Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom
0
50 000
100 000
150 000
200 000
250 000
Városfejlesztési források eloszlása, 2007-2013 (Forrás: Városhálózati hatásértékelés, Pannonelemző-Revita, Hétfa Kutatóintézet)
A turisztikai fejlesztések helye és lehetséges finanszírozási forrásai az egyes operatív programokban
Fejlesztési források turisztikai célú beruházásokhoz Pénzügyi eszközök:
refinanszírozáson alapuló hitel-, faktoring- és pénzügyi lízing termékek
garancia- és viszontgarancia termékek
Kockázati Tőke Program (K+F+I, IKT, versenyképesség javítási fókusszal)
célzott tőkeprogram (alapvetően foglalkoztatási, versenyképesség-, energiahatékonyság javítási fókusszal, beleértve a településfejlesztési célt támogató projekteket is.)
Vissza nem térítendő támogatások
Az egyes OP-kban megjelölt fejlesztések lehatárolásának legfontosabb elvei:
GINOP: nemzetközi és országos léptékű, programszintű, hálózatos vagy kiemelt fejlesztések
TOP: megyei, térségi és helyi jelentőségű kisebb, egyedi fejlesztések és projektek
VEKOP: KMR területére megjelölt fejlesztések
VP: vidéki térségekre fókuszáló turizmusfejlesztések
A GINOP-on belül több prioritástengely is szolgálhatja majd a turizmusfejlesztést: 1. prioritás: Kis- és középvállalkozások 2. prioritás: K+I (Tudásgazdaság fejlesztése) 6. prioritás: Turizmus (Versenyképes turisztikai kínálat) A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése
7. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
TOP – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében turisztikai szolgáltatások fejlesztésére 2. prioritástengely: Vállalkozásbarát és népességmegtartó város/településfejlesztés helyi turisztikai vonzerők fejlesztése
VP – Vidékfejlesztési Operatív Program: 6. prioritás: Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésére irányuló beruházások (turisztikai szolgáltatások és vendéglátás fejlesztése)
7. prioritás: Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben helyi turisztikai vonzerők fejlesztése
GINOP – TOP tervezett turisztikai fejlesztési keretei GINOP 1. (TO3) nincs nevesített forrás, kkv-k versenyképességi célú beruházásai jelenhetnek meg GINOP 6. (TO6c) 149,8 Mrd Ft
TOP 1. (TO8b) nincs nevesített kkv forrásösszeg, de a turizmust nevesíti! megyei integrált gazdaságfejlesztési program részeként TOP 2. (TO6c) 78 Mrd Ft vonzerőfejlesztésre megyei uniós részdokumentum részeként
A GINOP – TOP koncepcionális lehatárolása GINOP Elvárás: gazdasági versenyképességi hatás és érdemi költésnövekedés Országos és nemzetközi jelentőségű kulturális és természeti örökségi helyszínek Tematikus utak – megyehatáron átnyúló, jóváhagyott stratégia alapján Célzott attrakciófejlesztés országos szakpolitika alapján A hálózatos tematikus utak gazdasági fenntarthatóságot célzó fejlesztése Kkv fejlesztés TO3c alatt, turisztikai vállalkozások nevesítése nélkül
TOP Megyei integrált gazdaság-fejlesztési program részeként, területi stratégiába illeszkedve Országos jelentőségű fejlesz-tett attrakciókhoz kapcsolódó, ráhordó fejlesztések térségi, helyi szinten Térségi és helyi jelentőségű turisztikai vonzerőfejlesztések Multiplikátor hatásként munkahelyteremtő, helyi gazdaságot ösztönző kkv beruházások TO8 alatt, megyei gazdaságfejlesztési program részeként Megye-specifikus kkv TO8 alatt, turizmus terület nevesítve
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal kiadványai
- NTH Tudásmegosztás – Turizmus+ Szakmai és K+F+I online kitekintő Célja : • Publikálható felülete legyen a turizmusban (is) hasznosítható innovációnak
- Falu-Város-Régió (FVR) - Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat • A magyar területfejlesztés eredményeit, és műhelymunkáinak részleteit bemutató folyóirat
Elérhetőségük: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlap/publikációk
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Bánhidai Csilla tervező-elemző NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4. Cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2. E-mail:
[email protected] Telefon: + 36 1 795 2386
www.nth.gov.hu
