© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. Vizuális
Állóképvetítı Mozgóképvetítı dia, irásvetítı
Digitális pedagógia A digitális pedagógia – napjainkban sokszor és több értelemben használt - szóösszetétel
audiovizuális
Videó, televízió, hangosfilm
Interaktív média
Számítógépes
Digitális taneszközök
alkalmazások, nyelvi labor, multimédiás
minden értelmezésében magában hordozza magát a közvetítı médiumot, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre bıvülı eszközrendszerét. E fejezet ennek az
4. generáció
eszközrendszernek a felhasználási lehetıségeirıl szól. Elsıként az oktatástechnológia
és
tanulói
oktatás, Internet
eszközrendszerébe illeszkedését tárgyalja, majd áttekinti a megértéshez szükséges pszichológiai és társadalomtudományi alapokat. Ismerteti
oktatói
a digitális pedagógia
eszközrendszerét, végül a prezentációk és a tantárgyi honlapok készítésének lehetıségeit
Vizsgálódásunk tárgya a továbbiakban a negyedik generációs oktatástechnológiai eszközök
mutatja be, mint önálló, gyakorlati módszertant.
használatának világa, ezen belül is a digitális jelfeldolgozás alapján mőködı rendszerek és a
A fejezet számos kutatási eredményre, a témában készült tanulmányra támaszkodik.
hozzájuk tartozó módszerek. Az elmúlt évtizedben a közoktatás gyakorlatában jelentıs
Ezeknek, a túlnyomó részben internetes hivatkozásoknak a részletes jelzése a szövegben
fejlıdésen ment át a számítógépes oktatás. Körülbelül 1960 óta próbálják ki és alkalmazzák
jelentısen nehezítette volna az olvasást. Emiatt a források megjelölése nagyrészt csak az
sikeresen a számítógépet az oktatásban és a tanulásban. (Computer Assisted Instruction, CAI,
irodalomjegyzékben található, a témában mélyebben elmélyülni szándékozók részére.
ill. Computer Assited Learning, CAL). Ennél a párbeszédes módszernél a tanuláshoz szükséges információkat a számítógépben tárolják, s ezt követıen az erre kifejlesztett
Az oktatástechnika fejlıdése
számítógép-programok teszik lehetıvé a tanuló egyén számára a párbeszédet, biztosítva
A palatáblától a tantárgyi honlapokig az oktatás történetében kialakult, illetve bevezetett
ezzel az interaktivitást. Ezek a programok általában egy-egy fı didaktikai feladatot
eszközök igen sokfélék technikai kivitelük és kezelésük szempontjából is. Az alkalmazásuk
szolgálnak, mint a következık.
lehetıségeinek, feltételeinek vizsgálatát könnyíti meg az eszközök csoportosítása, rendszerbefoglalása. Többféle lehetséges szempont közül, itt most egy olyan felosztást
A gyakorlást szolgáló programok
veszünk alapul, mely többé-kevésbé a történeti fejlıdésre alapoz és ez alapján generációkba
Valamely megszerzett készség használatában való ügyességet fokozzák. A helyes válaszokat
sorolja a médiákat.(Schramm 1977)
megerısítik. A tanulóknak a begyakorlást addig kell végezniük, míg a kívánt szintet el nem
Az információhordozókat, közvetítıket gyakran médiumoknak is nevezik.
érik. A számítógép figyelemmel kíséri a tanuló teljesítményét, majd pedig közli az elért eredményeket, adatokat és típushibákat. A begyakorló programok célja, hogy a korábban
generáció
közvetítı
Eszköz
közölt ismereteket megerısítse. Az ismeretszerzést segítı programok
1. generáció
2. generáció
valóságos tárgy
modell, makett
Célja: a tanulók segítése az új ismeretek szerzésében. A számítógép szerepe az oktatás és
szimbólum
applikáció
ellenırzés. A program az ismeret-feldolgozás szabályainak megfelelıen tényeket,
ábra falitáblán, vázlat
fogalmakat, összefüggéseket közöl, majd pedig a szerkesztett kérdésekkel teszteli a tanulók
Tankönyv
tudását.
Nyomtatott anyagok
munkafüzet
3. generáció
Auditív
feladatlap
Problémamegoldó programok
Magnetofon, lemezjátszót
A tanuláshoz többnyire az induktív megközelítést használják: problémákat mutat be, amelyet a tanuló a fokozatos megközelítés, próbálgatás módszerével old meg. A tanulónak feladata,
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. hogy a megoldásra egy algoritmust dolgozzon ki és azt tesztelje le. A program fejleszti a
•
Értékelı eszköz (assessment tool): interaktív feladatbank, tesztelı szoftver
tanulók problémamegoldó képességét és a kutatói attitőd kialakítását is megkezdi.
•
Oktatójáték (educational game)
Szimulációs programok modellezés
•
Az egyéni tanulás eszközei (computer-assisted learning ): pl.: drill-jellegő gyakorlás,
A tanuló a valóság egy mesterségesen elıállított másával áll szemben. Lehetıvé teszi a
szimulált helyzetben reflexek kialakítása (pl.: autó- és repülıgép-vezetés). Kiegészíti a
gyakorlást költségek, veszélyek kockázata nélkül. Alkalmazható akkor is, ha a folyamat túl
hagyományos oktatást.
gyors, bonyolult vagy nincs hozzá eszköz, stb. A számítógép segítségével visszaadható a
•
Integrált oktatási rendszerek (Integrated Learning Systems, ILS): számítógépes
kísérletezés izgalma, élménye. Nagymértékben segíti a gyors megértést, a biztosabb
hálózatokat és komplex oktatási környezeteket összefogó rendszer. Kiváltja a
rögzítést.
hagyományos oktatást. Benne: csoportmunka, páros munka eszközei.
Játékprogramok
•
Oktatásszervezési eszköz:
A játékprogram szimulációs elemet foglal magában, de nélkülözheti is azt. A játék lehet
o
A tanulásban haladás nyomon követése
oktató vagy nem oktató jellegő, attól függıen, hogy kapcsoljuk-e valamilyen oktatási
o
A
célkitőzéshez. Oktatási célokra használt játékprogramok motiváló erejük miatt hasznosak.
képzı
szervezet,
intézmény
pénzügyi,
személyzeti,
oktatási
nyilvántartásainak vezetése o
A tanulástámogatás szervezése és fönntartása, különösen is a távoktatásban (pl.
A fenti felosztás inkább a számítástechnika korábbi fejlettségi szakaszát idézi, a digitális
tutorálás, információs bázis mőködtetése, önellenırzés az oktató bázis
taneszközök leginkább gyakorlatközeli felosztása a funkcióból indul ki. Az értékelésben
felhasználásával)
elıször azt kell eldöntenünk, hogy az adott tantárgy oktatásához milyen mőfajú taneszköz
o
A szülık, oktatásirányítók tájékoztatása
jöhet számításba, a tartalom szakszerőségének ellenırzése csak ezután következhet. Számos olyan terület van, ahol a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszerei a hagyományosaknál nem hatékonyabbak, esetleg egyik digitális taneszköz sem igazán szükséges. Ezekhez nem célszerő fejleszteni digitális eszközt, legalább is addig, míg a technológia fejlıdése nem kínál a hagyományosnál jobb lehetıségeket. . Vannak olyan számítógépes eszközök is, amelyek annyira rugalmasak, hogy szinte bármelyik
Pszichológiai alapok Az oktatástechnikai eszköz megválasztás, az alkalmazás szempontjainak vizsgálatához, a technológiába illesztéséhez egy sor tanuláselméleti, pszichológiai ismeretet kell tudatosan figyelembe venni. Az eszközök alkalmazásának hatékonyságához az informatika, az információátvitel alapfogalmaival is tisztában kell lennie a pedagógusnak.
tantárgy oktatása elképzelhetı velük. Az értékelı feladata itt az, hogy megállapítsa, hogy az
A befogadás hatékonysága
alkalmazás kihasználja-e valóban a mőfaj nyújtotta minden lehetıséget, s alkalmazkodik-e az
Alapvetıen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a környezetbıl érkezı információkat
adott tárgy sajátos igényeihez. Az alábbi (korántsem teljes) listán áttekinthetık a leggyakoribb
döntı hányadban vizuális úton szerzi meg az ember.
digitális IKT taneszközök:
A befogadó a vizuális úton érkezı információnak mintegy 30%-át képes beépíteni tartósan
•
Alkotó eszköz (design tool): képek és szövegek alkotása, átalakítása
saját ismeretrendszerébe. Az auditív ismeretszerzés hatásfoka elmarad a vizuálisétól, s
•
Kommunikációs eszköz (communication application): levelezés, prezentáció, videó
mintegy 20%-ra tehetı.
konferencia.
A több csatornán szinkronban érkezı információ tartós beépülése akár 50%-os is lehet. A
•
Demonstrációs eszköz: illusztráció, szimuláció
rosszul szinkronizált közlés a hatékonyságot nagymértékben lerontja. A hatásfokok
•
Információs forrás (Information resource): multimediális, interaktív, nem lineáris,
különbözısége jól magyarázható az információközlési módok során alkalmazott kódolási és
néha Internet-kimenető publikáció
dekódolási mechanizmusokkal.
•
Tananyag (Tutorial vagy Courseware): meghatározott szerkezet, komplex, feladatok és tesztelı funkció
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. Az érzékszervi megismerés határaival is tisztában kell lennünk az adott eszköz
A fenti adatot fokba átszámítva azt jelenti, hogy a feloldó képesség az emberi szemnél 1-2
kiválasztásakor. Ilyen szempont többek között az emberi szemmel, a látással kapcsolatos
szögperc.
alapvetı ismeret.
Ezeket az értékeket veszik alapul a fényképezıgép objektíveknél, a képernyıknél egyaránt. Amely képpontok ennél nagyobb szögben látszanak, azt az emberi szem már kettınek, tehát
A rövid- és hosszú-távú emlékezés Prezentációk, internetes tananyagok esetén is figyelembe kell vennünk az emberi emlékezésre vonatkozó pszichológiai vizsgálatok eredményit. Gondolkozzunk el azon, hogyan jegyzünk meg egy címet, telefonszámot, weboldal elérhetıségét. Az információkat elıször olyan egységekre bontjuk, amelyeket már ismerünk, agyunkban egyedi információs elemként már léteznek. Ezek szavak, szókapcsolatok, számok esetén 2 vagy 3 jegyő számok is lehetnek. Ezek az információk az ún. rövid idejő memóriába (Short Term Memory STM) kerülnek. Az STM mérete korlátos, átlagosan 7 „rekeszt” tartalmaz, de ez egyénenként eltérı lehet. Ez azt jelenti, hogy 7 ismert információs elemet tárolhatunk benne. Amennyiben több mint 7 elemet észlelünk, az STM tartalma „keveredik”, ennek következtében tartalmát csak hiányosan tudjuk visszakapni. Egy példával illusztrálva: ha egy 5-6 egységbıl álló információt közlünk, ezt az emberek többsége gond nélkül meg tudja ismételni. Abban az esetben, ha az információs egységek száma 8-10 a közvetlen visszaidézés többnyire sikertelen, 2-3 elemre emlékszünk csak ilyenkor. Az STM tárolási ideje percekben mérhetı. Ha ezalatt rendszeresen elıhívjuk, megerısítjük, akkor az információk fokozatosan emlékezetünk más területére, a hosszú idejő memóriába kerülnek (Long Term Memory LTM). Ekkor jegyezzük meg az információt hosszú távra. A folyamat egyszerően megérthetı, ha arra gondolunk, miért mondogatunk magunkban egy fontos telefonszámot, amit most hallottunk, és meg kell jegyeznünk. Az LTM tárolási idıtartama a rögzítés intenzitásától, az információ használatának rendszerességétıl és a legutolsó elıhívás óta eltelt idıtıl függ. Példaként gondoljuk végig, kiknek a nevét, viselkedését arcát, mennyire könnyen tudjuk felidézni: közvetlen hozzátartozók, friss ismerısök, gyerekkori barátok, gyerekkori osztálytársak (akikkel nem nagyon volt kapcsolatunk)
adott távolságból életlennek érzékeli. E tényeknek az a fiziológiai alapja, hogy csak akkor érzékelünk különállónak pontokat, ha a képpontok két olyan különálló idegvégzıdésben fejtenek ki ingerületet, melyek között legalább egy nem ingerelt idegsejt van. Gyakorlati alkalmazása ezeknek az ismereteknek a digitális világban a honlapok, elektronikus tananyagok, prezentációk készítésénél közvetlenül megtörténhet. Gondoljunk csak arra, hogy egy prezentációt a monitor elıtt készítve látóterünk mekkora térszögét tölti ki a monitor, míg egy elıadáson a kivetített képet szemlélve ez a térszög jelentısen kisebb. Ahhoz, hogy a tanulók a kivetített ábrákat, szövegeket megerıltetés nélkül felismerjék már a szerkesztés során a fentieket szem elıtt tartva megfelelı mérető betőket, ábrákat kell alkalmaznunk A szem érzékelési tehetetlensége A szem egyik fontos tulajdonsága az a fajta tehetetlenség, amely alapját képezi a mozgókép érzékelésnek. A szemben a fény által kiváltott ingerület a fényhatás megszőnte után csak bizonyos idı (lecsengési idı) múlva szőnik meg. Ha két fényimpulzus elég gyorsan követi egymást, azaz az elsı által keltett ingerület még nem csökken egy bizonyos érték alá, és máris kiváltódott a második, akkor a fénykibocsátást folyamatosnak érezzük. Ha például legalább 15 olyan képet vetítenek elénk 1 s alatt, amelyek egy mozgás egymás utáni pillanatképei, akkor a szemünkkel már folyamatos mozgást észlelünk. A vibrálás-érzet csökkentése végett a hagyományos filmvetítés kezdeti koránban 20 – 22 képet vetítettek a vetítıvászonra 1 másodperc alatt. Késıbb a 24 kép/sec vált standarddá. Emiatt van, hogy például az elsı világháború elıtti filmeket a standarddá vált képsebességő (24 kép/sec) vetítıvel vetítve, „gyorsított felvételt” érzékelünk. A felvételkor a képsebesség nagyon széles határok közt változhat aszerint, hogy mi a célunk a standard sebességő visszajátszáskor. Ha például egy mag kicsírázásának folyamatát akarjuk
Vizuális érzékelés
bemutatni, akkor lecsökkenhet a felvételi képsebesség akár 1 kép/nap –ra is. Ha viszont egy
A felbontóképességet az emberi szemnél több módon adják meg:
nagyon gyors folyamatot (például gépkocsi ütközését, lövedék becsapódását) akarjuk
• •
az emberi szem laboratóriumi körülmények között 25 cm- rıl 0,07 mm-re, 1 m-rıl
szemléltetni,
pedig 0,3 mm-re levı pontokat képes megkülönböztetni egymástól;
teljesítıképessége szab határt.
az 1 milliméteren belül megkülönböztethetı vonalpárok száma 14 vonalpár/ mm;
akkor
a
felvételi
képsebességnek
már
csak
a
képrögzítı
eszköz
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005.
Társadalmi, kulturális vonatkozások Digitális írástudás
1.
A digitális írástudás (computer literacy) elsajátítása ill. elsajátíthatósága kizárólag
hozzáférés kérdése.
Sugata Mitra és Vivek Rana, egy vezetı indiai számítógépes oktatásfejlesztı cég munkatársai
2. A gyermekek (még az írástudatlanok is) gyakorlatilag a felnıttek segítsége nélkül is
1999 közepén különös kísérletbe kezdtek. Mivel székházukat egyetlen fal választotta el Új-
képesek megtanulni alapvetı funkciók használatát.
Delhi számos nyomornegyedének egyikétıl, a fal túloldalára egy számítógépes kioszkot
3. Amennyiben a hálózati elérés biztosított, egyetlen lépcsıben válhat „hálózati polgár”
állítottak, élı Internet-kapcsolattal, billentyőzet nélkül. Vajon mit fognak csinálni az angolul
(Netizen) a gyermekekbıl.
nem beszélı, elsöprı többségükben írástudatlan gyerekek? A szakemberek szándékosan nem
4.
adtak semmilyen információt a gép köré sereglı 6-12 éves kölyköknek, a kérdésekre
különösen a kilátástalanság körülményei között értelmes és hasznos tevékenységet biztosít.
legfeljebb annyit válaszoltak, hogy ez egy érdekes gép, próbálják ki – majd elmentek.
4b. Ugyanakkor kockázat az ún. „számítógép-függıség”, és a nem mindig pozitív
„Az ismeretlen géppel magukra hagyott gyerekek néhány óra alatt megtanulták az egér
nevelıhatású információk „fogyasztása”
használatát. A következı két-három napban egyenként végigpróbálták az összes menüpontot,
5. Még az elemi számítógépes készségek és jártasságok is nagyban megnövelik a fiatal (és
majd elkezdtek érdekes oldalakat látogatni (amelyeket következetesen “csatornának”
felnıtt) korosztály munkaerı-piaci esélyeit.
neveztek egymás között, mintha tévéznének). Egyetlen éjszaka alatt beállították és mőködésbe
6.
hozták a képernyın az órát. Kicserélték a bejelentkezı képernyıt. Teljesen egyedi és saját
elıítéletektıl és félelmektıl mentesen, szinte észrevétlenül sajátítják el, a mindezt
szótárat alkottak a használathoz. Megnézték a horoszkópjukat a naidunia.com-on, az észak-
külsıdlegesként, “tanulásként”, kényszerként megélı felnıtt társadalommal szemben a
indiai hindi újság honlapján. Megtanultak rajzolni, saját foldereket létrehozni. A tíz nap
gyermekek által megtestesített generációs lehetıség jelenti a legnagyobb esélyt a digitális
múlva visszatérı tudósok nem akartak hinni a szemüknek: a gyerekek az egér használatával
szakadék leküzdésére.
A számítógép öröm- és élményszerzés forrása lehet a gyermekek számára, amely
Mivel a géphasználat fortélyait a világot felfedezı gyermek természetes ösztönével,
szövegeket alkottak, olyan funkció (az ún. Character map) felhasználásával, amelyrıl még a szakember sem tudott. Diadalmasan sajátították el mindenfajta pedagógusi beavatkozás
Digitális szakadék
nélkül a géphasználat alapkészségeit, valahogy úgy, ahogyan horgászni tanulnak. A szülık, akik kezdetben szkeptikusak voltak (ha nem ad enni a gép, akkor mire jó?) a kísérlet
A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyidıs az információs társadalom
végén már ragaszkodtak hozzá, hogy a kioszk ott maradjon, mert felismerték és megérezték,
kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat elıször a kilencvenes évek
hogy gyerekeiknek ez jó. Hamarosan tanáruk is akadt, egy véletlenül a kioszkhoz keveredı
közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektıl folyt az
másodéves egyetemista fiú személyében, aki számítógépes ismereteit India “nyílt
info-rich - info-poor (információ gazdagok - információ szegények) párbeszéd ugyanerrıl a
egyetemén”, az IGNOU-ban szerezte, és akitıl – mint a dologhoz az egész nyomortelepen
kettısségrıl, amely az új technológiák jelentette egyenlıtlenségeket állította a középpontba.
egyedüliként “értı” nagy tekintélyő embertıl – mindent meg lehetett kérdezni. A kísérlet
A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédbıl a tudományos
kezdetétıl számított egy hónap múlva a gyerekek már mindent tudtak, amit egy alapfokú
orgánumok felé, hogy késıbb a gondolatmenetek kölcsönösen áthassák egymást.
számítógépes kurzus résztvevıi, sıt, annál sokkal többet.” (Z. Karvalics )
Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg.
Az ismertté vált kísérleti tapasztalatok alapján viszont óvatosan megfogalmazhatónak tőnik
A digitális szakadékot illetıen a legalapvetıbb kérdés az, hogy a már meglévı
egy-két alapelv, amelyek birtokában néhány szemléleti fogódzó is kínálkozik a majdani
egyenlıtlenségek mellett egyszerően csupán egy újfajta mennyiségi
vizsgálatokhoz.
(mennyiségi változásról) - vagy inkább az egyenlıtlenségek teljes átrétegzıdésével egy
egyenlıtlenségrıl
egészében újfajta minıségi egyenlıtlenségi rendszerrıl (minıségi változásról) van-e szó az
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. „információs”-nak tekinthetı, vagy annak közelébe jutott társadalmak javára. .Vagyis, hogy a
Akármely okból alakuljon ki a digitális szakadék –gondolhatnánk–, ez a lemaradás
digitális szakadék kíván-e újfajta fellépést, paradigmaváltást a kapcsolódó szereplık részérıl,
könnyedén behozható. A digitális világ berobbanása életünkbe mindössze néhány éve történt,
tehát az egyenlıtlenségek új rendszere miatt ide kapcsolható-e lassacskán minden korábbi
így használható informatikai írástudás összeszedése nem nagy feladat. Amennyiben
egyenlıtlenség, ahogy az információs társadalom új egyenlıtlenségrendszere megformálódik
egyenletes fejlıdésrıl lenne szó, ez a megközelítés megállná a helyét. A fejlıdés üteme, így
(minıségi szemlélet); vagy elégséges a digitális szakadék bizonyos szintő-mélységő
az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan nı. Azok számára akik
technikai kezelése, és nincs szükség az átfogóbb vizsgálatára, mert egyrészt úgysem
már rendelkeznek alapvetı informatikai írástudással, használják az így elérhetı forrásokat, ez
lehetséges a megszüntetése, másrészt tıle függetlenül és sokkal fontosabb társadalmi
az ütem érzékelhetı és követhetı. A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy
egyenlıtlenségek is léteznek (mennyiségi szemlélet).
szakaszát hanem folyamatos (napi és élethosszig tartó) tevékenységet jelent, még ha ez nem
A digitális szakadék kutatása többé már nem akkora divat, mióta politikus körökbıl jelezték,
is formalizáltan (pl. egy tanfolyamon) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attitőd
legfeljebb „Mercedes divide”-ról beszélhetünk: mindenki szeretne Mercedest, csak sokan
lassan átalakul, biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó
nem engedhetik meg maguknak, - ellenben autót bárki vehet, elérhetı áron. Vagyis, hogy a
csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthetı feladat áll: az ismeretek
digitális szakadék terén sem lesz egyenlıség sem egyazon társadalmon belül, még kevésbé
megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. E feladatok volumenének helyes
társadalmak közt,
és végeredményben az egyenlıtlenségek újratermelıdnek. Csakhogy,
felmérése sokszor nem történik meg, amikor a felzárkóztatásra gondolunk, így az ilyen
amíg a digitális szakadék elismert probléma volt, addig pénzt is szívesen áldoztak rá. Most
programok paradox módon mélyíthetik a digitális szakadékot, a benne részt vevık
hogy nem annyira aktuális, hiába vannak továbbra is fontos problémák ,a pénz és az „agyi
kudarcélménye tovább erısítheti az amúgy is kialakult elutasító hozzáállást.
tıke” (brain capital) más, legalább is pillanatnyilag gyorsabban megtérülı területekre
A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai
áramlik.
végzettségekrıl. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési
A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete
forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhetı. Talán
sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta
nehéz elképzelni, amikor kontinensek között cserélünk információt pillanatok alatt az
több okra vezethetı vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem
Interneten, hogy a Föld lakosainak mintegy kétharmada még életében egyszer sem telefonált.
képzelhetı el jelentıs fejlıdés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvetı
Azokon a területeken, ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb, a digitális szakadék
infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megelızi az
társadalmat megosztó szerepérıl beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken
informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A
eltérıek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a
másik fı –az elmaradást konzerváló tényezı– abból adódik, hogy egy-egy embercsoport
település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével.
attitődje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi
Ahhoz hogy képet alkothassunk tágabb és szőkebb környezetünk helyzetérıl az európai és
források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így
magyarországi kutatások néhány, fontosabb eredménye is segíthet. E kutatások jellemzı
vélekedık ezt nem tartják szükségesnek. Ez a megközelítés már kivezet a digitális szakadék
indikátornak tekintik az Internet-használatot. . Az Európai Unió által az 1990 –es évek
= Mercedes-szakadék szemléletbıl, mert itt lenne pénz a Mercedesre. Ez más problémákkal
második felében elvégeztetett felmérés szerint érzékelhetı szakadék van az Internet-
is kapcsolatban áll. E csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség
használat tekintetében az európai lakosság csoportjai között, amelyek elsısorban az életkor, a
korszerő (elektronikus) IKT eszközökre ill. ezek használatára mert „eddig is jól megvoltak
jövedelem és az iskolai végzettség alapján különülnek el.
nélküle”. Az eszközhasználat és az ebbıl származó ismeretek hiányából adódó információs
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala mind a 25 tagállamra kiterjedıen végezte a felmérést,
világ különbségét a csoport tagjai érzékelik, és különállásuk attitődjükben is rögzül általában
és arra jutott, hogy a legnagyobb különbség a fiatalok és az 50 év felettiek között van. A 16-
még inkább elutasítást szülve a korszerő IKT iránt.
24 éves középiskolás, illetve egyetemista vagy fıiskolás diákok közül ugyanis 85% internetezik rendszeresen, az 55 és 74 év közöttiek esetében azonban ez az arány mindössze
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. 13%. Az iskolai végzettség egyébként is fontos: a felsıfokú diplomával rendelkezık körében
folytathat a digitális középiskolában úgy, hogy csak havonta kell elutaznia az iskola
77%, az érettségizetteknél 52%, a középiskolát nem befejezık között viszont csak 25% a
településére, miközben akár naponta konzultálhat a tanárával.
világhálót rendszeresen használók aránya. A harmadik, jövedelmi tényezı szintén tetten érhetı a felmérés eredményében: a munkahellyel rendelkezıknek 60, a munkanélkülieknek azonban csak 40%-a szokott internetezni.
AZ INFORMATIKAI KOMPETENCIA MINT A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA EGYIK ALAPFOGALMA
Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti, az EU átlag 47%; az Egyesült Államokban hasonló
Az intelligencia vizsgálatok kezdetben a nyelvi és logikai képességekre koncentráltak.
módszerrel végzett felmérés 2003-ban 55%-ról számolt be. Az Eurostat adatai szerint
Howard Gardner "többrétő intelligencia" elmélete kitágította ezeket a kereteket és az alábbi
Európában az északi országok járnak az élen: Svédországban 82%, Dániában 76%,
intelligencia típusokat határozta meg:
Finnországban pedig 70% a rendszeres internetezık aránya a 14 év feletti korosztály
•
Nyelvi-kommunikatív intelligencia (anyanyelv, idegen nyelv)
körében.
•
Matematikai-logikai intelligencia
A legalacsonyabb, 20%-os arányt Görögországban mérték, de Magyarország sem végzett túl
•
Térbeli intelligencia (konstruálás, érzékelés)
elıkelı helyen a maga 28%-ával. A diákok körében regisztrált 87% viszonylag jónak
•
Zenei intelligencia (komponálás, elıadás)
mondható, hiszen ezzel megelızzük például Olaszországot (74%) és Írországot (57%) is. A
•
Kinetikus intelligencia (mozgás, sport, manipuláció tárgyakkal)
digitális szakadék viszont éppen emiatt igen széles: a felnıtt munkavállalóknak ugyanis
•
Interperszonális intelligencia (vezetı, mester, munkatárs)
csupán 33, a munkanélkülieknek 17, a nyugdíjasoknak pedig mindössze 3 százaléka
•
Intraperszonális intelligencia (sikeres önmegvalósító, képességeinek tudatában élı,
látogatja nálunk a világhálót. Ami a végzettséget illeti, a diplomásoknak 68, az érettségizetteknek 45, a 8 általánossal rendelkezıknek pedig 13 százaléka
internetezik
rendszeresen hazánkban.
fejlıdı érett személyiség) A nyelvi intelligencia javításában az internetes kommunikáció, mint erısen motiváló íráshelyzet sokat jelenthet. Elég, ha a chatszobák, Internetes közösségek, azonnali üzenetküldı szolgáltatások terjedésére és forgalmára gondolunk. A nyelv állandóan változó
Más felmérések szerint Magyarországon a 15-29 éves korosztályból interneteznek a
rendszere ezen kommunikációs lehetıségek terjedésével transzformálódik. A korábbi
legtöbben, ebben a korosztályban a rendszeres Internethasználók aránya 48 százalék. A
kommunikációs csatornáktól eltérı nyelvezet használata az interentetes kommunikációban
következı idıszakban a szélessávú kapcsolaton keresztül történı digitális mősorszórás
dominánsanak tekinthetı, de hatásai a mindennapi nyelvhasználat más területein is
megjelenésével, valamint a felhasználók számának „kritikus tömeg” felé növekedésével
megjelennek. A térbeli intelligencia szerepe az Internetes navigációban vitathatatlan. A
ugrásszerő Internet-penetrációt prognosztizálnak a kutatók.
virtuális térben történı játék tudományos vizsgálatok alapján, fejleszti a kétdimenziós
Az információs társadalom nyújtotta lehetıségek kétszeres elınyt jelentenek a hátrányos
térábrázolás fontos rajzi képességét is. Az interperszonális intelligencia terepe az elektronikus
helyzető csoportok számára: egyrészt az információkhoz való hozzáférés egyre jelentısebb
levelezéstıl a virtuális közösségeken át, távoktatásban való részvételig terjed.
szerepet játszik a mindennapi életben, a munkához jutásban, az élethosszig tartó tanulásban,
A számítógéppel segített tanítás és tanulás legfontosabb célja egy olyan új képességrendszer
a kulturális identitás megırzésében, másrészt az információs társadalom biztosította
kialakítása, amely a tudásalapú társadalomban való mindennapi életünket megkönnyíti, és a
lehetıségek éppen a hátrányos helyzetbıl fakadó esélycsökkenést képesek ellensúlyozni.
munka- és szabadidı kultúráját teljesebbé teszi. Az Európai Unió számos stratégiai
Például egy rossz közlekedéső kistelepülésen élı embernek megszőnik a távolság, amikor
dokumentumban fogalmazza meg, milyen képességek rendszere adja napjaink "digitális
ügyeit az eMagyarország- pontokon Interneten keresztül intézheti, egy látássérült teljes
írástudását" (digital literacy) vagy „új alapkészségeit” (new basic skills). Egy, az európai
értékő munkát vállalhat látássérültek, esetleg még vakok számára is technikailag megfelelıen
oktatás kívánatos tartalmait körvonalazó dokumentumban a hagyományos alapképességek
kialakított számítógépes konfiguráció és megfelelı szoftver segítségével, a települési helyzet (pl. a közlekedési viszonyok) miatt hátrányos helyzető felnıtt középiskolai tanulmányokat
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. mellett (sıt: elıtt, igen hangsúlyosan) megjelennek az informatikához kapcsolódó követelmények is. (European Council, 2000,) •
informatikai képességek (IT skills),
•
idegen nyelvek ismerete,
•
technikai (technológiai) kultúra (technological culture),
•
vállalkozási készségek (entrepeneurship skills),
•
társas (szociális) kompetencia (social skills).
Információs forrás
Közvetített
Szemléltetı eszköz
Közvetített
Programozás
Mobil
Megtalálás, értékelés Tanulmányozás A fenti összes funkció
Irányítás, értékelés Bemutatás, értékelés A fenti összes funkció
Forrás: Jones - Bonanno - Scouller
* Na végre egy utalás, ill. hivatkozás. Kár, hogy nem találom az irodalomjegyzékben. Az Európai Unió fentebb idézett dokumentumában követelményekbe foglalták a digitális
A legjelentısebb eltérés a hagyományos pedagógiai környezethez képest az, hogy az
írástudás ismereteit:
elektronikus eszközökkel segített tanulás, az e-learning világában idıben és térben kitágulnak
•
A különbözı médiumokhoz illeszkedı tanulási stratégiák felismerése és alkalmazása
az oktatás keretei. Ha kellı késztetéssel és megfelelı infrastruktúrával rendelkezik, a tanár
•
Az eredményes együttmőködéshez szükséges szabályok, normák ismerete és
nem csak az óra alatt, hanem a tanulási idın kívül is képes kapcsolatba lépni a diákjaival,
használata valós és virtuális tanulási és munkakörnyezetekben
fogadni az óra után ıt magát, vagy a házi feladat megoldása közben felmerülı kérdéseiket és
A hálózati környezetben megjelenı információk és tartalmak megbízhatóságának és
elektronikusan elkészített munkáit. Az órán elhangzott legfontosabb információkat,
minıségének megítélése
szemléltetı anyagokat saját oktatási weboldalán helyezheti el, lehetıvé téve a diáknak, hogy
•
Intelligens keresırendszerek és személyes digitális asszisztensek hatékony használata
az iskolai laborból vagy otthonról is elérhesse, átismételhesse és kinyomtatva, vagy csak
•
Az egész életre kiterjedı tanulás igénye és képessége.
gépére töltve birtokba vehesse a tanár által összeállított tananyagot. Ílymódon a reális
•
Az informatikai kompetencia e követelményeknek megfelelı képességrendszer.
(valóságos) kontakt óra kibıvül virtuális órával. A feleletek és a dolgozatok eredményei, helyes megoldással, esetleg magyarázattal, a tananyagra való hivatkozással szintén megjelenhetnek egy, csak a jogosultak számára hozzáférhetı helyen. A tanulás otthoni és
A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA MÓDSZEREI
iskolai formái közelednek egymáshoz, az oktatási folyamat átláthatóbbá, a szülı és a diák
Tanár (oktató, tutor, konzulens) - és (fiatal, felnıtt) tanulószerepek
elektronikus IKT
számára egyaránt követhetıbbé válik. Nem vitás, hogy a digitális pedagógia idıigényes, jelentıs munka-ráfordítással jár tanár és diák számára egyaránt. Elınye mégis, hogy számos
környezetekben
korszerő pedagógiai paradigma válik megvalósíthatóvá. IKT technika E-mail, levelezılista, vitacsoport Beszélgetı csoport
Interakció
Diákszerep
Tanárszerep
Az iskolában alkalmazható fontosabb számítógéppel segített oktatási módszereket az alábbiakban foglaljuk össze:
Aszinkronikus Részvétel
Moderálás
Szinkronikus
Moderálás
Részvétel
•
ábrakészítés és elemzés •
Audio-konferencia, Videokonferencia Hangközvetítés Képközvetítés
Szinkronikus
Közvetített
Részvétel
Hallgatás, nézés
Jelenlét, esetleg
értelmezés
Multimédiás taneszközök használata: valódi taneszközökkel ötvözött, számítógépes kísérletezés, mérés, folyamat-modellezés stb.: aktív ismeret-elsajátítás és alkalmazás.
moderálás Választás, utólag:
Elıadás, szemléltetés (prezentáció): információszőrés, kép és szöveg kombinációja,
(Pl. digitális lexikon, szótár, képtár) •
Tanuláselméleteken
alapuló
kognitív
digitális
taneszközök
használata:
ismeretkonstruálás személyre szabható, interaktív számítógépes tanulási környezetben (Pl. virtuális labor, oktatójáték, tudáskonstruáló és megosztó környezet)
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. •
•
Digitális projekt: kommunikációs és alkotói képességek autentikus használata, egyéni,
A jó oktatási szoftverek "önmagukban is jutalmazó" ismeretanyagot, feladatokat
páros vagy csoportmunka keretében, a fentebb felsorolt eszközök alkalmazásával
tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia.
Digitális értékelés és vizsga: egyénre szabott feladatsor, gyakorlási lehetıség,
A multimédiás taneszközökkel végzett oktatás elınyei :
azonnali, diagnosztikus értékelés, illetve teszt típusú ellenırzés.
•
Többféle (nyomtatott, filmes és digitális) megjelenítést integráltan kínál
•
Többcsatornás (multimodális) érzékelési lehetıség - hatékonyabb elsajátítás.
ELİADÁS, SZEMLÉLTETÉS (PREZENTÁCIÓ)
(Legjobb, ha álló és mozgókép, ábra, szöveg és hang egy tananyagrész
Az oktatásra készülve a tanár információkat keres, szőr és mutat be. A három mővelethez
feldolgozásánál együtt szerepel)
technikai, szaktárgyi és szöveg-feldolgozási ismeretek egyaránt kellenek. Ezek nagy része megtanulható, de a digitális információ-keresés és –feldolgozás
•
Interaktív: konstruktív tanulási környezetben a tanuló részvételével folyik a munka, megvalósul az életszerő, tanulás
manipulatív elemeit és
egyéb, a hitelességgel és naprakészséggel kapcsolatos buktatóit csak a tapasztalat segít
•
Könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelıen
elkerülni. Ehhez a vizuális kommunikáció formáit éppolyan jól kell ismerni, mint a szőrési
•
A feladatok, szimulációk, logikai modellek paraméterei módosíthatók, megoldási lehetıségek alakíthatók
technikákat. A számítógép nemcsak azért jó oktatóeszköz, mert a filmrészleteket, ábrákat és szövegeket egyszerre kínálja, sokkal fontosabbak azok az interaktív lehetıségek, amelyekkel a
KOGNITÍV DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA
megszerzett információ azonnal feldolgozható.
A kognitív taneszközök nevüknek megfelelıen a gondolkodás sokoldalú fejlesztését szolgálják. Olyan, az Interneten fizetség ellenében hozzáférhetı, összetett informatikai
MULTIMÉDIÁS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA
környezetek ezek, amelyek integrálják a tananyagot, ennek feldolgozási lehetıségeit a
A multimédiás taneszközöket funkciójuk alapján így csoportosíthatjuk:
tanuláshoz szükséges programokkal és értékeléssel. A kognitív taneszközök legtöbbje
•
A tanári felkészülés segédeszközei
virtuális oktatási, tanulási környezet.
•
Kommunikációs eszközök
Egy jól megszerkesztett virtuális oktatási, tanulási környezet képessé teszi felhasználót az
•
Információforrások
alábbiakra.
•
Oktatóeszközök, integrált taneszközrendszerek
•
Számítógéppel segített (ön)értékelés
•
Oktatásszervezési eszközök
A számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb,
•
A tananyag felosztása elemekre (tananyag-egységekre), amelyek tetszés szerint kombinálhatók;
•
A tanuló személy aktivitása, valamint a teljesítményének alakulása nyomon követhetı;
•
Támogatja az önálló tanulást, elvezet hiteles információforrásokhoz, tájékoztat a követelményekrıl;
amelyek képi és hangzó illusztráció-igényesek. Könnyen belátható elınyt jelent a valamennyi tanuló önálló vagy páros munkáját lehetıvé tevı s az eredményeket személy szerint
•
Konzultációs segédleteket és gyakorló feladatokat biztosít az önellenırzéshez;
nyilvántartó, elemzı számítógépes feladatsor, ha a tananyag sok önállóan végezhetı feladatot
•
Számos kommunikációs csatornát tartalmaz, beleértve az elektronikus levelezést (e-
tartalmaz. Az önálló tanulásra alkalmas program a legjobb, ha az azonnali visszajelzés fontos
mailt), a csoportos vitát és a tanárnak egy diákkal vagy csoporttal folytatott
feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a témakör nem igényli a tanár állandó, magyarázó
eszmecseréjét (mentorálás);
jelenlétét, - elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthetı formában rendelkezésre állnak. Számos ilyen taneszköz érhetı el a Sulinet weboldaláról a Tanár és Oktatás menüpontokon.
•
Hivatkozásokat ad más ismeretkörökre, rendszerekre, a tananyagon belül és kívül egyaránt.
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. Az ideális virtuális elektronikus oktatási, tanulási környezet (VOK) alkalmas a tanulási és
levelek téma, feladó vagy az érkezés ideje szerinti csoportosítására is alkalmas fórumon
tanítási módszerek egész sorának támogatására a hagyományos, osztálytermi elıadástól az
zajlik.
offline, önálló távtanuláson át az online, tanulói közösségben végzett frontális, egyéni, páros és csoportmunkáig.
ONLINE ÉRTÉKELÉS
A VOK-ok egy része a távoktatást támogatja (pl. Assard Hubler 2003). Ebben a csoportban
A tanárnak képesnek kell lennie arra is, hogy digitális értékelési módszerekkel biztosítsa a
három fı típust különböztetünk meg.
pontos és személyre szóló visszajelzést. Az Internet alapú kultúrában a gyors, szinte azonnali
•
•
•
"Tartalomtámogató rendszer" modell: a webalapú tananyagok nyújtják a tantárgy
válasz elvárás akkor is, ha oktatás zajlik. Hogy ennek eleget tegyen, a tanárnak meg kell
tartalmi összefoglalását, amit egy konzultációs támogatás lehetısége egészít ki. Itt az
ismernie az online feladatbázisokat, és meg kell tanulnia, hogyan lehet belılük gyorsan,
interakció meglehetısen alacsony szintő, és ez a modell igencsak hasonlít a
differenciáltan feladatlapokat, teszteket készíteni gyakorlásra és ellenırzésre. A befektetett
hagyományos tanításhoz, azzal a kis különbséggel, hogy a tananyag inkább a VOK
idı és energia ezen a területen térül meg leggyorsabban, hiszen a szoftverek nemcsak
rendszerén keresztül jut a tanulókhoz, mint a tanár munkáján keresztül. Talán
regisztrálják és javítják, de táblázatokban, grafikonokban összegzik és elemzik is az osztályok
napjainkban ez a legáltalánosabban használt modell.
és az egyes tanulók teljesítményeit. Az osztályok, évfolyamok és egyes tanulók a tanév során
Online feldolgozási modell: a tananyaghoz való hozzáféréssel együtt jár a tanulók
nyújtott teljesítményérıl szóló összehasonlító áttekintések jelentısen javíthatják a tanár
aktív tevékenysége, az online megvitatás lehetısége stb., és a hálózaton eltöltött
munkáját.
idınek az elızıekbıl eredı gyarapodása.
A program szimulátorok a feladatlap szerkesztı kiegészítéseként kaphatók az oktatásban
Integrált modell: ez egy forrásanyag-alapú modell, ahol a tanulás
kollaboratív
leggyakrabban használt szoftverekhez. A program szimulátor az eredeti szoftver menüinek és
tevékenységen, vitákon és szervezett közös munkán alapul. A tananyag, tartalma
dialógus ablakainak fényképeibıl összeállított program, amellyel az eredetihez hasonló
dinamikusan változó, egyéni szükségletek és csoportos tevékenységek befolyásolják, a
környezetben gyakorolhatók, ill. ellenırizhetık a különbözı programbeállítások. A szimulátor
forrásokat a tanulók és a konzultánsok (tanárok) közösen dolgozzák fel, miközben a
animációs funkciójával - magyarázó szöveggel kiegészítve - lejátszható a menükön való
tananyag folyamatosan bontakozik ki.
lépkedés és a dialógus ablakok különféle beállításai.
Valamennyi VOK-ra jellemzı, hogy a tanulótól nagyfokú önállóságot, a tanulás megszervezésének
képességét
és
belsı
motivációt
igényel.
A
tudásanyagot
(a
Legfontosabb jellemzık:
tudományterület, oktatásra kiválasztott ismereteit) és ennek részterületeit a tanár szerkesztett
•
Sokféle feladattípus készíthetı, rugalmas pontozás
formában nyújtja a tanulónak. A tanuló munkájának megfigyelését, a folyamat koordinációját
•
A feladatok véletlenszerő sorrendben jelennek meg a diák gépén
(a beadandó feladatok ütemezését, ezek értékelését) a VOK funkcióinak segítségével a tanár
•
A szerveren online követhetı a tanuló munkája
alakítja ki. A tanárnak tehát a távoktatási módszerek ismeretén túl a VOK alkalmazásának
•
Azonnali nyomtatható a feladatlapok kiértékelése
képességével is rendelkeznie kell.
•
Magyarázat is beilleszthetı a feladatlapokba
•
Gyakorló üzemmódban a tanuló látja a a megoldásokat
DIGITÁLIS PROJEKT
•
Beállítható kiértékelési szabályok (pl. ponthatárok)
A digitális projekt a projektmódszer számítógépes környezetben megvalósított változata.
•
A feladatlapok regisztrációs kulccsal védhetık
Lényege, hogy a diákok a feldolgozandó projekt-témához az interneten keresnek
Intranetes (az iskola számítógépeit összekötı belsı hálózatot használó) vagy internetes
információkat, a csoportmunka elektronikus levelezéssel, levelezı listán (valamennyi listatag
kapcsolat esetén két vagy több, különbözı helyen lévı diák léphet kapcsolatba és tanulhat
üzeneteit egyidejőleg megkapó címcsokorban) vagy az információk rendezett tárolására és a
együtt a MOVELEX feladatai segítségével.
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. egyre több oktatási intézmény eszköztárában fellelhetı. A prezentációk készítése erre
TANULÁSIRÁNYÍTÁS ÉS EGYÉB KOMMUNIKÁCIÓ
fejlesztett alkalmazásokkal történik. Itt terjedelmi okokból a program kezelésére nem térünk
A számítógépes laboratóriumban vagy az Interneten kialakított virtuális tanulási környezet
ki inkább a prezentációk tartalmi, formai követelményit foglaljuk össze.
legjelentısebb újdonsága, hogy a hagyományos oktatásnál intenzívebb kommunikációra késztet. Valamennyi diák folyamatosan dolgozik, a tanár bármelyikkel bármikor kapcsolatba
Tartalmi követelmények
léphet, és a diákok egymás közötti kommunikációja (legyen ez baráti csevegés vagy a
Az információk mennyisége és elrendezése kulcsfontosságú a hatékony prezentációk
tananyaghoz kapcsolódó munka) nem zavarja meg az oktatás menetét. A tanárok és diákok
készítésénél, mivel itt pl. egy táblán történı magyarázattól eltérıen az információk nagyobb
közléseinek elemzésekor átfogó tartalmi kategóriák állíthatók fel. A leggyakoribb közléstípus
egységekre is bonthatók. Gondot jelenthet, hogy az emlékezés pszichológiája pontban leírt
célja az együttmőködés (transacting), tehát egy probléma megvitatása, közös megoldása. A
STM –et túlterheljük, így nem teljesen biztos, hogy vissza tudják idézni a hallgatók a
párbeszédeknek ebben a kategóriában két fı típusa van: a véleménycsere (dialogue
kivetített információkat.
conversation), amely az álláspontok tisztázását, az elıismeretek összegzését és megosztását
felsorolásainkban nem lépjük túl a hét egységet. Olyan esetben, amikor több dolgot kell
szolgálja, valamint a tervezı párbeszéd, (design conversation), amely új ismeretek, struktúrák
felsorolnunk, bontsuk a listát logikai úton több részre úgy, hogy a kialakított csoportelemek
közös létrehozását, problémamegoldást jelent. A beszélgetések fontos hozadéka a
száma hét alatt legyen. Egy másik technika szintén az emlékezés pszichológiáján alapszik.
véleménymódosítás (transforming), amely a kommunikáció során szerzett belátásokat
Elıadásunk elején foglaljuk össze egy szerkezeti vázlat kivetítésével, hogy mirıl lesz szó. Az
dolgozza fel. A legmagasabb szintő együttmőködés, amely egy csoportot jellemezhet, az
elıadás során a képkockák címében utaljunk a vázlatra, majd az elıadás végén,
elemzık által transzcendensnek nevezett közlések csoportja, amelyek kilépnek az oktatás
összefoglalásként az esetleg kiegészített vázlattal ismételjük meg a kulcsinformációkat. E
közegébıl, és lényeges, közös célokra, értékekre, együttmőködési formákra hívják fel a
technika alkalmazásával a kulcsinformációk háromszor is elhangzanak az elıadás során, így
partnerek figyelmét. Nyilvánvaló, hogy nem mindenki és nem egyenlı mértékben képes
a hallgató ezeket már nagy valószínőséggel vissza tudja idézni, az egyéb információkat
helytállni egy ilyen kommunikációs kultúrában. Mielıtt a számítógépes oktatás bevezetése
amikre emlékszik, ezen alapokhoz tudja kapcsolni. További elıny, hogy az esetlegesen
mellett döntünk, számba kell vennünk, mennyire alkalmasak diákjaink a tanulásra ebben a
elkalandozó figyelem következtében megszakadt ismeretfeldolgozási folyamat folytatható a
környezetben.
szerkezeti vázlat következı pontjánál. Az oktató szempontjából a módszer alkalmazása a
Hogy a virtuális konzultáció éppolyan hatékony legyen, mint a valódi találkozások, a tanárnak
tananyag logikus összeállítását, a lényeges információk kiemelését igényli, ami
el kell sajátítania az elektronikus kommunikáció egyéni és csoportos formáit.
hatékonyság szempontjából további elınyöket jelent.
A fenti pontban leírtak azonban jól kihasználhatók akkor, ha
a
A képkockák ütemezésénél célszerő különbséget tenni, milyen hallgatóság számára adunk elı. Amennyiben a hallgatóság jártas a területen csak az ismeretek kiegészítése az
Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában Az alábbiakban két, gyakorlati ismereteket feltáró terület kerül ismertetésre. A témák kiválasztásában az játszott szerepet, hogy a leírt ismeretek nemcsak a szorosan vett pedagógiai feladatokban, hanem az élet más területein is jól hasznosíthatók legyenek, e módon is megvalósítva a tudástranszfer más fejezetekben említett és korunkban elengedhetetlen feladatát.
újdonságok bemutatása a cél, egy-egy diára 1-2 percet érdemes szánni. Ilyen bemutatók tipikusan a konferencia elıadások, üzleti prezentációk is. Abban az esetben ha a hallgatóság kevésbé jártas a területen, és az információkat részletesen le kell jegyzetelniük, egy-egy diára 4-6 percet érdemes szánni a tapasztalatok alapján. Hosszabb elıadások esetén fontos tényezı a figyelem fenntartása és elterelésének kiküszöbölése. Az alábbi felsorolás e szemponthoz nyújt segítséget.
Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal
A figyelem fenntartása
Az oktatói feladatok ellátásának napjainkban terjedı hatékony segédeszköze az elektronikus
•
Monotonitás elkerülése ábrákkal, képekkel
prezentáció. Bár jelentıs infrastruktúrát igényel
•
Egy kis humor (témához kapcsolódó történetek, tréfák)
(vetítıt, számítógépet), ez napjainkban
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. •
•
Hallgatói interakció (kérdések, véleménykérés)
A monitoron és a kivetítın eltérı látószögben (eltérı nagyságúnak) észleljük betőméreteket. Ezért a könnyen olvashatóság biztosítása végett úgy méretezzük
Elterelhetik a figyelmet •
Izgı-mozgó ábrák, felesleges animációk
a betőket, hogy a monitortól 2 méterre állva is könnyen el lehessen olvasni
•
Ugrálás a diák közt
minden szöveget, szövegrészletet.
•
Nem logikus felépítés
•
Könnyen olvasható betőtípust válasszunk
•
Szükségtelen, oda nem illı (inadekvát) hangeffektusok
•
Maximum 2-3 betőméretet használjunk, konzekvensen
•
A betőméretek logikai szinteket jelöljenek
Formai követelmények
•
Minden dián hasonló tagolással, igazítással használjuk a szövegrészleteket
A prezentációk sikerességét a formai megvalósítás kritériumainak való megfelelés is
•
Kerüljük az egyedi betőtípusokat, mert vetítési problémákat okozhatnak
jelentısen befolyásolja. A tökéletes tartalmú prezentáció sem hatékony, ha kivetítve
•
Magyar ékezetes betőtípusok használjunk a helyes megjelenítés ellenırizhetı az ”árvíztőrı tükörfúrógép ÁRVÍZTŐRİ TÜKÖRFÚRÓGÉP” szókapcsolattal
olvashatatlan. Ezért érdemes az alábbiak szem elıtt tartása •
Fıcím és diacímek megfelelı alkalmazása alapvetı fontosságú a prezentációk logikus
•
felépítésében.. A címek alkalmazásában a következıket vegyük figyelembe. •
Minden diának legyen a tartalmára utaló címe
•
Logikus legyen a címek rendszerének felépítése
•
Utaljanak a címek a vázlatra
Nagy kontrasztú színeket használjunk Világos alapon sötét feliratot a vetítéskor esetleg beszőrıdı fény zavaró hatásának csökkentése végett •
Színtévesztık miatt kerülendı a piros – zöld, narancs – zöld, kék – sárga, lila – sárga színpárosítás
Az utolsó szempontcsoport a bemutatók formai egységességének megvalósításához ad •
Több dián áthúzódó téma esetén a cím részletezése ill. diánkénti számozása javasolt
segítséget. Az elsı pillanatban inkább esztétikai célúnak látszó szempontok mögött
•
Pl: „szabadidı-szórakozás” és „szabadidı-sport”
megtalálható az áttekinthetıség, a könnyebb feldolgozás támogatásának funkcionális igénye
•
Vagy „szabadidı 1” és „szabadidı 2”
is.
A jól felépített címrendszer segíti a megértést, a földolgozást, megkönnyíti a visszakeresést.
•
Mindegyik dián azonos formai elemeket használjunk.
•
Kiemelésre
ill.
idézetre
egy
bemutatóban
ugyanolyan
formai
elemet
alkalmazzunk.
Ábrák alkalmazásával elıadásunk szemléletesebb, ezáltal hatékonyabb lehet Az „egy kép •
Az aláhúzást mellızzük.
A méretet úgy válasszuk meg, hogy kivetítéskor az ábrák részletei értelmezhetık,
•
A diák megjelenési animációja legyen azonos.
a feliratok jól olvashatók legyenek.
•
Az egyes objektumtípusok animációját csak indokolt esetben változtassuk.
•
Alkalmazzunk mutatónyilakat jelmagyarázatokat.
•
Több bemutató összeillesztésekor ügyeljünk a formai elemek egyeztetésére.
•
Az animációk alkalmazása a folyamatok szemléltetésére tovább segíti a
többet ér ezer szónál” itt is igaznak bizonyulhat. •
megértést.
Tantárgyi honlapok alkalmazása A fenti fejezetekben már többször szó esett az Internettel támogatott oktatás különbözı
A prezentációk olvashatóságát, befogadását az alábbi ergonómiai szempontok figyelembe
megvalósításairól. Ott nagyobb rendszerek fı és mellékfunkcióit tárgyaltuk, de sok esetben
vételével tehetjük optimálissá
ilyen rendszer megvalósítására nincs lehetıség, sıt néha szükség sem. Ilyen esetekben
•
Maximum 7-8 sort írjunk egy dián a teljes terület kitöltésével
jelenthet megoldást az adott témakör, tantárgy támogatására tantárgyi honlap készítése,
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. amely a tananyag elektronikus publikációja mellett egyedi lehetıségeket kínál a tanár – diák
A tantárgyi honlapok megvalósításánál két fı megoldás közül választhatunk. Egyrészt a
és a diák- diák interakció megvalósítására.
honlapot egyedileg készíthetjük, így egyszerőbb honlapokat, illetve egyedi igényeknek megfelelı funkciókat valósíthatunk meg. Másrészt választhatunk valamely tartalomkezelı
Tantárgyi honlapok lehetıségei
rendszert (Content/Course Management System CMS), amelybe a beépített lehetıségek
Tantárgyi honlapokat olyan célcsoport számára érdemes készíteni, amelyekben a többség
használatával feltölthetjük az információkat.
számára adottak
az Internet elérésének technikai feltételei adottak és informatikai
Esıként az egyedi honlapok készítésének feladatait tekintsük át. Ebben az esetben tipikusan
írástudásuk lehetıvé teszi ennek használatát. Ez napjainkban leginkább a felsıoktatás
html nyelvő oldalak létesítésérıl van szó. A szerkesztés technikai ismereteinek elsajátítási
hallgatóira mondható, el de az Internet penetráció hazai növekedésével a korhatár egyre
alapjait az Interneten számos oldalon megtalálhatjuk, ezért ezt itt nem részletezzük. A honlap
lejjebb tolódik a középiskolás korosztály felé.
tervezésénél határozzuk meg a feladatokat, hogy ui. mire szeretnénk használni a honlapot. A
A honlapok alkalmazásával a tanárnak lehetısége nyílik:
struktúra kialakításánál célszerő a különbözı típusú adatokat rendezetten (külön mappában)
•
Aktuális segédanyagok közzétételére
tárolni.
•
Tankönyv jegyzet helyettesítésére.
szélessávú Internetet használók száma növekszik, törekedjünk minél kisebb fájlméretekre. Ez
•
A tanulási folyamat ütemezésére pl.: a tananyagrészletek folyamatos közzétételével
elsısorban a képek és letölthetı tananyagok méretének optimalizálásával, valamint oldalaink
•
Hirdetmények, határidık gyors kényelmes közzétételére
html kódjának szőrésével oldható meg.
•
Kommunikációra, konzultációra a diákkal
A felhasználói felületet úgy alakítsuk ki, hogy a látogató mindig tudja, a honlap mely részén
•
Egyéni
vagy
csoportos
feladatok
kiadására,
konzultációjára,
teljesítésének
Ez a késıbbiekben megkönnyíti a fejlesztést és az átalakítási munkát. Bár a
jár, hogyan tudja a fıbb funkciókat elérni. Ennek megvalósítása legelterjedtebben
ellenırzésére
menürendszer alkalmazásával oldható meg. A felhasználói felület kialakításakor a korábbi
•
Elektronikus vizsgáztatás megvalósítására
fejezetekben már említett összefüggések használhatók. Ennek értelmében a menüelemek
•
Eredmények közzétételére
számát tartsuk 7 alatt, formai, ergonómiai szempontok tekintetében pedig kövessük a
A diákok szempontjából elınyt jelentenek az alábbi tényezık:
prezentációknál leírtakat (színek betőtípusok megválasztása, egységesség kialakítása). Mivel
•
Jegyzetek, segédanyagok egyszerő beszerzése
a honlap dinamikus médium, tartalma folyamatosan változik, célszerő minden oldalon
•
Idıben kötetlen kommunikáció
megjeleníteni az utolsó módosítás idejét.
•
A tanárral
A nyitólapon mindenképpen szerepeljenek az aktuális információk ill. a legfrissebb oldalakra
•
A többi diákkal
mutató linkek. A tartalom kialakításánál célszerő oldalt ill. oldalakat létrehozni a tananyag
•
Csoportmunkában való részvétel
letölthetı segédanyagainak. Ezeknek a formátumát úgy válasszuk meg, hogy mindenki
•
Tudásellenırzés lehetısége
számára megjeleníthetı legyen. Célszerő html vagy pdf formátumot használni. A tartalmi
•
Kényelmi szempontok
kialakításkor ajánlatos a témakörhöz kötıdı linkgyőjtemény kialakítása. Ebben segítségünkre
Az elınyök mellet nem célszerő tantárgyi honlap kialakítása abban az esetben ha:
lehetnek saját diákjaink is. A határidıket, kötelezettségeket szintén külön lapon szokásos
•
A célcsoport kis arányban éri el az Internetet
megjeleníteni, de ezek teljesítésének közeledtével a nyitóoldalon is célszerő feltüntetni. A
•
Elutasító az Internettel szemben
hallgatók egymás közti és a tanár közti interakciójának megvalósítására ideális megoldás a
•
Információs írástudása nem megfelelı
fórum vagy levelezılista alkalmazása. Amennyiben ezzel mégsem élnénk egy a tárgynak
•
Kis létszámú csoport (a honlap készítésre fordított munka nem térül meg)
fenntartott e-mailcímet mindenképpen szerepeltessünk. A honlapok fejlesztésének még számos további lehetısége adott amelynek az oktatói igény és fantázia illetve a diákok
Megvalósítás és feladatok
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. aktivitása szabhat határt. Így megvalósított honlapokat például a http://avf-itok.educonsult.hu/
változatok elkészítése is könnyebb, a legelterjedtebb rendszerek esetén magyarul is elérhetı.
oldalon találhatunk
Természetesen ingyen.
A másik megoldási lehetıség a tartalomkezelı rendszer. Ezek feladata több felhasználó által
Üzemeltetés, vizsgálatok, mérések
készített dokumentumok rendszerezett tárolása és általában egy internetes vagy intranetes
A tantárgyi honlapok webszerveren történı elhelyezés elıtt célszerő mérlegelni az alábbi két
felület felé való publikálása. Amennyiben CMS-t használunk a honlap elkészítéséhez,
lehetıséget. Mindkét lehetıség egyaránt jelent elınyöket és hátrányokat, mérlegelni a honlap
szélesebb eszköztárral dolgozhatunk. A hallgatók azonosítása, egyedi beléptetése, a fórumok
egyedi preferenciái alapján érdemes.
használata,
a
tesztek készítésének lehetısége
a
legtöbb
rendszerben
megoldott.
Üzemeltetésükhöz viszont egyedi szerverszolgáltatások (általában php és adatbázis kezelı)
Elınyök
szükségesek. Az általános célú rendszerek alkalmasak más jellegő honlapok készítésére is. Ilyenek: •
Plone
•
Xaraya
•
PHPNuke
•
PostNuke
•
webGUI
•
Typo3
•
Drupal
•
Textpattern
Hátrányok
A választék ennél szélesebb. További rendszereket a http://www.cmsinfo.org/ címen
Elhelyezés az oktatási intézmény szerverén • Általában ingyenes • A hallgatók könnyebben megjegyzik, megtalálják • Egyes esetekben intranet alapú speciális funkciók megvalósíthatók • Esetenként önálló szerver mőködtethetı, igény szerinti szolgáltatásokkal • Egyes esetekben a hardver infrastruktúra, vagy az internetkapcsolat nem megfelelı, nem megbízható. • A hozzáférési jogok korlátozottak lehetnek • Szerverszolgáltatások hiányozhatnak
Elhelyezés külsı szolgáltató szerverén • Jó szolgáltatási minıség (rendelkezésre állás, sebesség) • Nem kell a szerver üzemeltetésével foglalkozni
• •
Költségekkel jár(hat) A honlap címe a hallgatók számára nem egyértelmő
találunk, a rendszerek funkcióinak összehasonlítását pedig a http://www.cmsmatrix.org/ címen tekinthetjük meg.
A honlap közzététele után nem zárul le az üzemeltetés feladata. Rendszeres legalább
Az általános célú tartalomkezelık mellett vannak kifejezetten oktatási célú megoldások is.
hetenkénti aktualizálásával motiválhatók a hallgatók rendszeres látogatására. Fontos emellet,
Ilyen a széles körben elterjedt Moodle (http://moodle.org). Ez tipikusan kurzuskezelı
hogy a honlap készítıje
rendszer amelyet napjainkban mintegy 70 nyelven 130 országban használnak.
látogatottságáról.
Másik oktatási célra is jól használható CMS a szabadon szerkeszthetı és írható lexikont
A látogatottság mérésének fontosságát indokolja:
megvalósító Wikipedia. Az akár saját szerveren üzemeltetett rendszer integráns részét képezi
•
Visszajelzés a hatékonyságról
a világ többi Wikipedia rendszerének, így e sorok írásakor angolul 900.000 magyarul 23.000
•
Az egyes oldalak hasznosságának meghatározása
szócikket tartalmaz (http://hu.wikipedia.org/ )
•
Navigációs problémák feltárása
A felsorolt tartalomkezelı rendszerek nagy elınye, hogy oktatási és magánjellegő
•
Navigációs utak feltérképezése
felhasználásuk legtöbb esetben ingyenes. Így ár-érték arányban messze felülmúlják a
A mérés kiterjedhet:
funkcionalitásukban teljesebb rendszert adó e-learnig rendszereket.
•
Szummatív forgalommérésre
Másik elınyük, hogy forráskóduk nyitott és elérhetı, így az esetleges programhibák feltárása
•
Idıbeli eloszlás mérésére
könnyebb, könnyebben javítható. Ennek a fejlesztési koncepcciónak köszönhetıen a nyelvi
•
Hibadetektálásra
képet kapjon az elkészített
rendszer hatékonyságáról,
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. •
Összehasonlító mérésekre
•
Bejárási utak feltérképezésére
Webrögzítık
Ezen feladatok megoldására számos lehetıség adódik. A legegyszerőbb megoldás a honlap
• •
oldalain elhelyezett publikus vagy nem publikus számlálók alkalmazása.. Ezek az oldalba beépített kód segítségével számolják az adott oldal letöltéseit Ezek az értékek általában más
•
szervereken kerülnek rögzítésre, így a legszerényebb webszolgáltatások mellett is gond nélkül használhatók. Az egyszerőbb számlálók csak az oldalletöltések számát adják meg, mások részletesebb statisztikákat szolgáltatnak, például a látogatottság idıbeli eloszlásáról.
Analitikai szolgáltatások
• •
Más analitikai módszerrel dolgoznak az ún. log analizátorok. Ezek a saját szerveren futó alkalmazások a szerveren egy fájlban regisztrált oldallátogatásokat elemzik, majd szöveges és grafikus formában jelentést készítenek errıl. Bár részletes adatokkal szolgálnak, hátrányuk, hogy a webszerveren futó alkalmazások, amelynek konfigurálása ennek megfelelı felhasználói jogokat és ismereteket igényel.
•
A webrögzítık lehetıvé teszik, hogy egy felhasználó böngészési útvonalát detektáljuk. Így feltárhatók a tipikus útvonalak, a leginkább vagy legritkábban látogatott oldalak. Létezik mind a felhasználói mind a szerver oldalon futó változatuk is. Alkalmazásuk a felhasználói oldalon etikailag aggályos, mert a felhasználó teljes internetes aktivitását képesek rögzíteni, így személyiségi jogokat sérthet. A szerveroldali megoldás hasonlóan a log analizátorokhoz speciális felhasználói jogokat igényel Az analitikai lehetıségek negyedik csoportja az analitikai szolgáltatások használata. Ezekkel a számlálókhoz hasonló kódrészlet az oldalba illesztésével a szolgáltatás regisztrálja az oldalletöltéseket és ezekbıl részletes elemzéseket készít. Egyes megoldásaikkal szerveroldali programfuttatás igénye nélkül kifinomult statisztikákhoz juthatunk Az alábbi táblázatban az weboldal analitikai lehetıségek kerültek összefoglalásra. Analitika Számlálók
Log analizátorok
Jellemzık • Általában ingyenesek • Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást • Szummatív eredményeket szolgáltatnak • •
Szerveroldali programfuttatást igényelnek Feltárhatók: o Idıbeli eloszlás o Hibák az oldalakon o Oldalak forgalmának összehasonlítása
példa Site meter http://sitemeter.com/
Webalizer http://www.mrunix.net/ webalizer/
Kliens és szerveroldali változatuk létezik A kliensoldali szoftverek használata etikai és jogi szempontból aggályos lehet Feltárható az egyes felhasználók böngészési útvonala
Snarf
Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást Feltárhatók: o Idıbeli eloszlás o Hibák az oldalakon o Oldalak forgalmának összehasonlítása o Részben a böngészési útvonal Célfüggvények, szőrık definiálhatók
Google analytics https://www.google.com /analytics/
A példaként felsorolt szolgáltatások magán és oktatási célra ingyenesen használhatók.
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005. Digitális pedagógia.................................................................................................................1 Az oktatástechnika fejlıdése...............................................................................................1 Pszichológiai alapok ...........................................................................................................4 A befogadás hatékonysága ..............................................................................................4 A rövid- és hosszú-távú emlékezés.................................................................................5 Vizuális érzékelés ...........................................................................................................5 Társadalmi, kulturális vonatkozások ...................................................................................7 Digitális írástudás ...........................................................................................................7 Digitális szakadék...........................................................................................................8 AZ INFORMATIKAI KOMPETENCIA MINT A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA EGYIK ALAPFOGALMA ............................................................................................................12 A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA MÓDSZEREI....................................................................13 ELİADÁS, SZEMLÉLTETÉS (PREZENTÁCIÓ).......................................................15 MULTIMÉDIÁS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA ..................................................15 KOGNITÍV DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA ......................................16 DIGITÁLIS PROJEKT.................................................................................................17 ONLINE ÉRTÉKELÉS ................................................................................................18 TANULÁSIRÁNYÍTÁS ÉS EGYÉB KOMMUNIKÁCIÓ...........................................19 Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában..................................................................19 Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal ..............................................................19 Tantárgyi honlapok alkalmazása ...................................................................................22
Assard, Andrew M.; Hubler, Alfred W. (2003): CyberProf: an Intelligent Human-Computer Interface for Asynchronous Widearea Training and Teaching http://www.w3.org/Conferences/WWW4/Papers/247 Multimédia és pedagógia (szerzıi munkaközösség) http://edutech.elte.hu/multiped/ Általános Vállalkozási Fıiskola Információs Társadalom Oktató és Kutató csoport -Tantárgyi honlapok http://avf-itok.educonsult.hu/ Vig Zoltán: Tantárgyi honlapok (BME) http://okt.vigzo.educonsult.hu/ CMS típusok, leírások http://www.cmsinfo.org/ CMS összehasonlítások http://www.cmsmatrix.org/ PHP Nuke http://www.php-nuke.hu/
Felhasznált irodalom és kapcsolódó interentes oldalak Schramm, W: Big media, little media: Tools and technologies for instruction. London, 1977 Oktatástechnikai eszközök, rendszerek http://www.ketif.hu/kf_tfk/termtud/infohallgato/oktatastechnikai%20eszkozok.htm Mészáros Tamásné : A Multimédia alapjainak tanítása 6-18 éves életkorban http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-mesza Z. Karvalics László: Gyermekek a digitális szakadék szélén (Eszmélet folyóirat) http://eszmelet.tripod.com/49/zkarvalics49.html Csiky Ildikó (szerk):Megszőnik a digitális szakadék? http://www.onkorkep.hu/14_09/18-20.htm Pintér Róbert :Konferencia-beszámoló: Digitális szakadék http://www.mtapti.hu/mszt/ittk/pinter.htm LISBON EUROPEAN COUNCIL 23 AND 24 MARCH 2000 http://www.europarl.eu.int/summits/lis1_en.htm Janet Jones Helen Bonanno Karen Scouller: STAFF AND STUDENT ROLES IN CENTRAL AND FACULTY-BASED LEARNING SUPPORT: CHANGING PARTNERSHIPS http://learning.uow.edu.au/LAS2001/selected/jones_1.pdf
PostNuke http://www.postnuke.com/ WebGui http://www.webgui.hu/ Drupal http://drupal.hu/ Wikipedia http://hu.wikipedia.org/ Moodle http://moodle.org/ Sitemeter http://sitemeter.com/ Webalizer http://www.mrunix.net/webalizer/ Google Analytics https://www.google.com/analytics/
ellenırzı kérdések
© Benedek András: A szakképzés pedagógia alapkérdései ISBN 963 9694 065 Typotex Budapest, 2005.
1. Sorolja fel és jellemezze az oktatástechnikai eszközök generációit. 2. Ismertesse az emlékezés pszichológiai folyamatát. 3. Definiálja a fogalmakat: digitális írástudás, digitális szakadék, informatikai kompetencia. 4. Ismertesse a digitális pedagógia módszereit. 5. Hasonlítsa össze multimédiás és kognitív digitális taneszközök használatát. 6. Ismertesse a prezentációkészítés tartalmi követelményeit. 7. Sorolja fel a prezentációkészítés formai követelményinek fıbb csoportjait. 8. Hasonlítsa össze a tantárgyi honlapok készítésének két fıbb tanult megoldási lehetıségét. 9. Csoportosítsa és jellemezze a tartalomkezelı rendszereket (CMS). 10. Csoportosítsa és jellemezze a weblap analízis lehetıségeit.
