TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZ GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZ GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

Tartószerkezeti tervező: EXON 2000 Kft. 1136 Bp. Pannónia u. 18. I/1.

Szántó László statikus vezetőtervező épület-, és tartószerkezeti szakértő SZÉS 2, SZÉS 1-T, T-T 01-6451

Győr Város Új Sportkomplexuma

1 Engedélyezési terv – Tartószerkezeti műleírás

2014. november

Győr Város Új Sportkomplexuma Engedélyezési tervdokumentáció Tartószerkezeti műszaki leírás A tervezésnél alkalmazott szabványok      

MSZ-EN-1990-2005 MSZ-EN-1991-1-2005 MSZ-EN-1992-1-2010 MSZ-EN-1993-1-2008 MSZ-EN-1997-1-2006 MSZ-EN-1998-1-2005

Eurocode 0 – A tartószerkezetek tervezésének alapjai Eurocode 1 – A tartószerkezeteket érő hatások Eurocode 2 – Betonszerkezetek tervezése Eurocode 3 – Acélszerkezetek tervezése Eurocode 7 – Geotechnikai tervezés Eurocode 8 – Tartószerkezetek földrengésállóságának tervezése

1. Tervezett épületek A tervezett sportkomplexum, a kiírásban szereplő sportágaknak helyet adva, több önálló épületből, ill. az ezeket részlegesen összekötő előcsarnokból áll. A Központi épületben kapott helyet a Tornacsarnok és egy Multifunkciós csarnok, melyhez az előcsarnok kapcsolja hozzá a Teniszcsarnokot és a Judo-csarnokot. Az Atlétikai csarnok önálló épületként kerül felépítésre. A továbbiakban az épületrészek kialakítását önállóan kezeljük. 2. Alapozási technológia, talajmechanikai szakvélemény megállapításai A vizsgált terület geotechnikai adottságai a térségre jellemzően átlagosak. A változatos felépítésű talajkörnyezet a homokos kavicstól sovány agyagig terjedően minden talajtípus és azok változatos átmenetei alkotják. A fedőrétegek jellemzően vegyesen települt, laza, ill. puha finomszemcsés homok, iszapos homok és homokos iszap rétegek. A fedőrétegek alatti kavicsterasz közepesen tömör kavicsos homok és homokos kavics rétegekből áll. A talajvíz a Rábca tartósan mesterségesen fenntartott 111,00 mBf szintje esetén eléri a jelenlegi terepszintet, így a maximális talajvízszint is 111,00 mBf szinten vehető fel. Alapozásra a fedőrétegek alatti kavics homok javasolható 105,10-107,40 mBf szinten. Az alapozási sík elérése kavicscölöpökkel, dugócölöpökkel, kútalapokkal és fúrt cölöpalapozással lehetséges. Az optimális alapozási módot az építéskori talajvízállás határozza meg. A tervezés során a talajvízszinttől független fúrt cölöpalapozás alkalmazását irányoztuk elő. A speciális mélyépítési technológia felhasználását a víztelenítés elhagyhatósága és az optimális anyagfelhasználás indokolja. A mélyalapozási szerkezetek felett mon. vb. fejtömbök és talpgerendák készülnek, melyek biztosítják a földrengési igénybevételekre az alapozási szerkezetek vízszintes összekötését. A csarnokok és kiszolgáló épületek földszinti padlószerkezete ipari padlószerkezetként (acélhaj és lágyvasalás) és lágyvasalású mon. vb. padlószerkezetként készül.



2014. november

A tervezett létesítmény szeizmikus tervezéshez szükséges talajgyorsulás referenciaértéke a szeizmikus zónatérképről olvasható le. A horizontális gyorsulás értékek 50 évre vonatkoznak 10 %os meghaladási valószínűség mellett (PNCR), ami a visszatérési periódus értékét TNCR = 475 évben állapítja meg. A horizontális gyorsulás a vizsgált terület estében agR = 0,12 g-re vehető fel (3. zóna) az MSZ EN 1998-1:2008 szabvány (A tartószerkezetek tervezése földrengésre) alapján. Az EUROCODE 8 szerint a talajosztályok a szerint használatosak, hogy miként befolyásolják a helyi talajviszonyok a szeizmikus hatást. A beépítendő területet a talajfeltárásokból és laboratóriumi vizsgálatokból nyert talajjellemzők alapján a C típusú altalajosztályba soroljuk. 3. Tenisz-csarnok 3.1. A Tenisz-csarnok általános kialakítása A tenisz centrum az épületegyüttes északi részén található. A ~3.200 m2 alapterületű Teniszépülete két ütemben kerül megépítésre. Az első ütemben külső teniszpályák és egy ezekhez kapcsolódó, kétszintes fejépület kerül felépítésre. A második ütemben kerülhet sor a fejépület előtti négy teniszpályát lefedő csarnokszerkezet megépítésére. A fejépületben nem készül épített lelátó. A nézőközönséget fogadó rendezvények idejére a nem használatos pálya területén ideiglenes acél lelátó kialakítására van mód. A Tenisz-csarnokot az előcsarnok köti össze a Multi-, Torna- és a Judocsarnokkal. A fejépület földszint feletti födéme az előcsarnok galériafödémével egy szinten helyezkedik el, így a fejépület földszintje és emelete közvetlen kapcsolatban van az előcsarnok területével. Az ütemezett kiépítés miatt a végleges kiépítés előtt az előcsarnok lezárását maga a teniszcsarnok nem tudja biztosítani, ezért az előcsarnok lezárására a teniszcsarnok épületétől független vasbeton falak készülnek, amelyek szerkezetileg az előcsarnok fedéséhez, ezen keresztül részben a Judo, részben a Tornacsarnok épületéhez kerülnek hozzákapcsolásra. 3.2. Alkalmazott szerkezeti rendszer A tervezett kétszintes fejépület alapvetően egy. vb. szerkezeti rendszer alkalmazásával kerül felépítésre, mon. vb. merevítő falakkal. A 8,75x45,65 m befoglaló méretű épület egytaktusos kialakítású, melynek haránt irányú raszterosztása 6,00 m. A Fejépület pillérei kétszintes pillérként kerülnek kialakításra, melyek közül a csarnok felé eső, 35x60 cm keresztmetszetűek, utólagos magasítással, a későbbi csarnokfedés acél rácsostartós főtartóit is fogadják, míg a külső oldali pillérsor mindegyik pillére 30x30 cm keresztmetszetű. Az előregyártott pilléreken mindkét födém magasságában 3-3 rövidkonzol készül, amelyek közül az épület hossztengelyébe esők az előregyártott vasbeton perembordákat, míg az épület belseje felé eső konzolok közvetlenül a födémlemezt támasztják alá. A pillérek bekötését a vasbeton lemezekbe szerelvényekre hegesztett betonacélok, valamint a peremtartók felett átvezetett koszorúvasak biztosítják. A peremtartók füles gerendákból készülnek, amelyek teljes gerendaszélességű rövidkonzolokkal kerülnek alátámasztásra. A gerendák a 47 cm-es magassággal kerülnek legyártásra, így építési állapotban közbenső alátámasztást nem igényelnek. Végleges szerkezeti magasságukat a födémlemez kibetonozása után érik el, ekkor a lemezzel együtt figyelembe vett szerkezeti magasságuk 55 cm-re nő meg. A gerendákra előregyártott, felülbordás zsalupanelek támaszkodnak, amelyeknek 5 cm vastag lemezrésze helyszínen készített rábetonozással kiegészülve adja a tervezett 25 cm-es lemezvastagságot. A Ferrobeton által gyártott feszített vasalású zsalupanelek közül tartószerkezeti szempontból az F jelű elemek felelnek meg, ennek megfelelően a födémek megnevezése ZSf-18F-v=25cm. A zsalupaneleket építési állapotban minimum két sor dúcsorral kell alátámasztani. Az előcsarnokhoz kifutó födémszerkezetek a Judo-csarnok födémének továbbvezetésével készül, a Tenisz-csarnoktól eldilatált kialakítással. Győr Város Új Sportkomplexuma


2014. november

Az épület emeleti szintjét monolit vasbeton falakkal határolt lépcsőházon keresztül lehet megközelíteni. A kétkarú lépcsőszerkezet szintén monolit vasbeton szerkezetű, amelynek pihenőlemeze a vasbeton falakba kerül bekötésre, kéttámaszú kialakítású lépcsőkarjai pedig a pihenőlemezre illetve vagy a födémszerkezetre, vagy az alapozásra ülnek fel. A lemezszerkezetek minimális szerkezeti vastagsága 16 cm. A fejépület csarnokkal ellentétes oldalán változó kinyúlású előtető készül. Az előtető tartószerkezetét a zárófödém felső síkjára rögzített HEB-200-as acélgerendák adják. A gerendák konzolossága 0,65 m és 8,40 m között változik. Ezek közül, a tisztán konzolos kialakítású gerendák maximális kinyúlása 7,00 m. Az ennél nagyobb konzolokat egy keresztirányú kiváltó tartó erősíti, amely kéttámaszú kialakítású gerenda, egyik vége a Tenisz fejépületére, másik fele pedig a Judó épületére támaszkodik. A Judó épületén kialakított rövidkonzolra letámaszkodó gerendavég csak függőleges megtámasztással rendelkezik, vízszintes síkúval nem, így dilatálás szempontjából egyértelműen a Tenisz egységéhez tartozik az előtető. A gerendák befogását a zárófödém fölé történő benyúlás, és függőleges lerögzítés biztosítja. A legnagyobb konzolrészek 3,00 m-t nyúlnak be a fejépület felé, míg a kisebb konzolrészek befogása a kinyúlásuk mértékében arányosan csökken. A gerendák közvetlenül a vasbeton födém felső síkára ülnek fel, lerögzítésüket két pontban történik, a homlokzat vonalában és a gerendák belső végeinél. Az épület térbeli merevségéről a lépcsőházi vasbeton falak mellett az épület végében elhelyezett további vasbeton falak gondoskodnak. A 37,85 m fesztávolságú vegyes szerkezeti rendszerű (egy. vb. pillérváz és acél rácsostartó) csarnok függőleges teherviselő elemei a fejépület pályák felöli homlokzatán az első ütemben elkészült pillérek sarokmerev kapcsolatú magasításával (nyomatékbíró csavarozott toldás), míg az egyéb pillérek esetében az első ütemben elkészülő alapozási szerkezetekhez kibetonozott kelyhes, esetlegesen csavarozott kapcsolattal csatlakozó előregyártott vasbeton pillérek felállításával készülnek. A csarnokszerkezet pillérei igazodnak a fejépület hosszirányú raszterosztásához (6,965+6,90+10×6,00m), míg 37,85 m-es haránt irányú fesztáv a végfali falvázpillérek alkalmazásával 6,35+5x6,3 m-es raszterfelosztást kapott. A csarnok fejépülethez kapcsolódó pillérei alul befogott, de a födémszinteken oldalirányban megtámasztott szerkezeti vázzal készülnek. A fejépületen túlnyúló pillérszakaszok befogott, kilendülő statikai vázúak. A hosszhomlokzatok fejépülethez nem csatlakozó 35×60 cm-es keresztmetszetű fő teherhordó pillérei haránt irányban alul befogott, felül kilendülő, míg hosszirányban alul befogott felül kitámasztott statikai vázúak. A bütühomlokzati falvázpillérek mindkét irányban alul begott, felül megtámasztott statikai vázzal kerültek megtervezésre. A statikai vázak biztosítása érdekében az acélszerkezetben tetősíkbeli (szélrács) és homlokzati síkú (hosszkötés) merevítések is betervezésre kerültek, valamint a fejépület merevített épülettömege is részt vesz a csarnoképület merevítésében, ill. a pillérek oldalirányú megtámasztásában. Az előcsarnok felöli bütühomlokzatot alul befogott, felül merevítéssel megtámasztott falvázpillérek alkotják. A 40x40 cm keresztmetszetű pillérek a hosszoldali pillérekhez hasonlóan előre elkészített alaptestekhez kerülnek rögzítésre. A pillérek az előcsarnok első ütemben megépülő vb. falához szerkezetkettőzéses dilatációval kapcsolódnak, de az alapozási szerkezetek közösek. A pillérek tetején acélgerenda sor fut végig, ami fogadja a tetőszerkezet csatlakozó rúdjait, valamint alátámasztja a tetőfedés trapézlemez elemeit. A külső oldali bütühomlokzat szintén egy. vb. falvázpillérekből áll, de ezek a pillérek egy. vb. szendvicsszerkezetű falpanel burkolatot kapnak, mely alternatívájaként felmerülhet a dupla mon. vb. szerkezet alkalmazása is a két réteg közötti hőszigetelés elhelyezésével. Ez esetben a belső teherhordófal min. 20 cm vastagságú, melyhez a külső 12 cm vastag falburkolat a hőszigetelésen átvezetett bekötő tüskékkel kapcsolódik. Az egy. vb. pillérek itt is 40×40 cmes keresztmetszetűek. A csarnok fedését hagyományos kialakítású acél rácsostartók támasztják alá. A ~2,50 teljes magasságú tartók alsó és felső öveit széles talpú I szelvények alkotják, míg rácsrúdjai, rácsoszlopai zártszelvényekből állnak. A szerkezet tervezetten S235-ös acélanyagból készítendő. A rácsostartók felső övét minden második rácsoszlop tengelyébe kiosztott nyomórudakkal kell összetámasztani, amelyek minimális szelvénymérete 168,3x5,0. Az acélszerkezet tárcsaszerű merevségét húzottnyomott andráskereszt merevítések biztosítják. A szerkezet teljes kerülete mentén végigvezetett merevítés minimális mérete általános mezőkben 168,3x5, míg a sarkok merevítését erősebb, 193,7x5-ös csőszelvények adják. Az acélszerkezet alkalmazott szelvényei, il. a szerkezet kialakítása a mellékelt szerkezeti elrendezési rajzokon került megadásra. A csarnokfedés többtámaszúsított statikai vázú, LTP 150-1,25 mm trapézlemez alkalmazásával készül.



2014. november

Az épületegyüttes térbeli merevítését a fejépület és csarnoképület mon. vb. merevítő falai, a tárcsamerev födémszerkezetek, és a csarnokszerkezet tetősíkban kialakított acélszerkezetű merevítései mellett a csarnokrész vasbeton pillérei közé beépítendő, függőleges síkú acélszerkezetű merevítések biztosítják. Ezen acélszerkezetű merevítések 193,7x5-ös csőszelvényekből készítendők. 4. Judo-csarnok 4.1. A Judo-csarnok általános kialakítása A ~1.850 m2 alapterületű; Judo-csarnok teljes alapterületén többszintes kialakítású. A küzdőtér és a lelátó területén a földszint kétszintes kialakítású, mely az előcsarnok felé egy további osztófödémmel megosztásra kerül. Ez az osztófödém a lelátószint, mely a födémszinttől lelépcsőzve két épített lelátósort foglal magában. Az épített lelátósor előtt ideiglenes acél lelátok kiépítésre van lehetőség, mely a földszinti padlóvonalig fut le. A földszint, ill. lelátószint felett egységes födémszerkezet készül, mely az emeleti funkcióknak ad helyet. Az épület emeleti szintjeit az épület előcsarnok felé eső két sarkában kialakított lépcsőház segítségével lehet elérni. 4.2. Alkalmazott szerkezeti rendszer Alapozás Az felmenő épületrészek függőleges teherhordó szerkezetei alatt fúrt cölöpök készülnek, melyek tömbalapokkal és talpgerendákkal, illetve padlólemezzel kerülnek összefogásra. Az előre gyártott pillérek előre gyártott kehelynyakak segítségével, míg a monolit pillérek közvetlenül kapcsolódnak a monolit vb. fejtömbökhöz. A monolit vasbeton homlokzati falak alatt és egyéb homlokzati szerkezetek vonalában a cölöpözést összefogó talpgerenda fut végig. Az épület padlólemeze rugalmasan ágyazott lemezként kerül kialakításra. A nagyobb terhelésű padlólemezek alatt (gépészeti terek) talajjavítás válhat szükségessé. Felszerkezet: Az épület vízszintes tartószerkezeti kialakítása szerint két egységre bontható. A Ja – Jf raszterek között jellemzően előre gyártott födémszerkezet, a Jf – Jh raszterek között monolit vasbeton szerkezeti rendszer készül. Függőleges előre gyártott tartószerkezet csak a Ja raszteren kerül kialakításra. A többi függőleges szerkezeti elem mon. vb. szerkezetű. Függőleges tartószerkezet: Ja raszteren 5,65+6x6,00+5,65 raszterosztásban 50x50-es km-ű előre gyártott vasbeton pillérek készülnek. Az első emelet szintjének födémgerendái a pilléreken kialakított 50x25x36,5 km-i méretű rövidkonzolokra támaszkodnak. A második emeleti födémgerendák a pillérek tetejére kerülnek felültetésre. Jf raszteren 5,65+6x6,00+5,65 raszterosztásban 50x50-es km-ű monolit vasbeton pillérek készülnek. A pillérek között készülő monolit vasbeton gerendák a pilléreken átvezetve, azokra közvetlenül támaszkodnak. J01 és J11 raszteren 20, 25, illetve 30cm vastag monolit vasbeton homlokzati falak helyezkednek el. Jg raszteren teljes épület magasságban 40x40, a Je raszteren egy szintes 30x30 km-i méretű monolit vasbeton pillérek készülnek. Jh raszteren nyílásokkal áttört monolit vasbeton homlokzati fal fut végig. Monolit vasbeton lépcsőházak és liftakna az épület Jf – Jh és J01 – J02, illetve J10 – J11 raszterei között készülnek. A J11-es raszteren Jc – Jh raszterek között az épülethez konzolos rácsos tartós szerkezetű előtető csatlakozik. Ezen a homlokzaton a vasbeton fal vastagsága egységesen 30cm. Vízszintes tartószerkezet: Ja – Jf raszterek között az első és második emelet felett előre gyártott feszített Π paneles födémszerkezet készül. A Π panelek teljes magassága 112cm, fejlemezének szélessége 198cm. A panelek felett egységesen végigvezetett mon. vb. felbeton kerül kialakításra. A mon. vb. felbeton biztosítja a födémszerkezet tárcsamerevségét. A panelek gerendákra való feltámaszkodása kiharapott tartóvégen keresztül történik. Az első emelet feletti födémben a Jf raszter mentén lévő gépészeti áttörés igényeket a panelek gerincei között, az öv kivágásával tudjuk kialakítani. A második emelet feletti födém Ja-Jf raszterek közötti bevilágító sávjait egy teljes panel elhagyásával készítjük. A bevilágító sáv megmaradó födémszakaszát kivastagított felbetonnal hidaljuk át. Győr Város Új Sportkomplexuma


2014. november

A födémpaneleket a Ja raszteren 50x70-es km-i méretű előre gyártott gerendák támasztják alá. A födémpanelek elhelyezése után az előre gyártott gerendák felső részén monolit rábetonozás szükséges. Az előre gyártott és monolit gerenda együttdolgozása érdekében az előre gyártott gerendákból kiálló kengyelezés és a csatlakozó felület érdesítése szükséges. Az így kialakuló gerendák együttes magassága 120cm. A födémgerendák többtámaszúsítására a pilléreken átvezetett felső vasalással kerül sor.

A Jf raszteren a födémpaneleket monolit vasbeton gerendák támasztják alá. A gerenda betonozására itt is két ütemben kerül sor. A panelek feltámaszkodási pontjai között a monolit gerendákon gépészeti közlekedés számára áttörések készülnek. A födémgerendák teljes magassága 120 cm. Jf-Jh raszterek között kétirányban teherhordó monolit vasbeton födémlemezek készülnek. A földszint feletti és első emelet feletti födém 22cm-es födémvastagsággal, a 2. emelet feletti zárófödém 25cmes vastagsággal készül. A földszint feletti monolit vasbeton födém az előcsarnok csatlakozó födémével egy egységként készül. Szerkezeti dilatáció a Teniszcsarnok és a Multicsarnok határán kerül kialakításra. A dilatációt a Teniszcsarnok irányába szerkezet kettőzéssel, a Multicsarnok irányába rövidkonzolos csúszókapcsolattal oldjuk meg. A Teniszcsarnok felöli lezárást az első építési ütemben a csatakozási vonalon végigvezetett mon. vb. falszerkezet adja, amely a közbenső födémszerkezet mellett a lezásár acélszerkezetét is megtámasztja. A falszerkezetben a Teniszcsarnok bütüfalának Központi épület felé eső szakaszán dilatációt kellett kialakítani, amely megoldás lehetővé teszi az acélszerkezetes lefedésben is kialakított dilatációval az acélszerkezet részben Központi épülethez való csatlakoztatását. Épület merevítés: Az épület függőleges merevítését a lépcsőházi mon vb. falak, valamint a homlokzatok mentén, monolit. vb. merevítő falak biztosítják. A merevítésben részt vesznek továbbá a Teniszcsarnok felé eső mon. vb. falak, valamint a tárcsamerev födémszerkezetek is. 5. Előcsarnok 5.1. Az Előcsarnok általános kialakítása Az Előcsarnok köti össze a Judo, Tenisz, Multi és Tornacsarnokokat. Az épületrész a Judo-csarnok előtti előtetőből és főbejáratból, valamint az épületek közötti galériázott területből áll. A galériaszinti födémre a belső lépcsők és liftek segítségével lehet feljutni. A galériafödém az egyes épületrések lelátószinti födémeit köti össze. Az épületrész egységes megjelenésű acélszerkezetű fedéssel kerül lefedésre. Az előcsarnok alaprajzi kialakítása az egymáshoz képest elforgatott épületek között kialakuló változó szélességű teret fedi le, amelynek megfelelően az egyes szerkezetek fesztávolsága is változó. Az egymáshoz képest elforgatott alaprajzi elrendezésű épületek között, és azokon túlnyúlóan elterülő előcsarnok alaprajzi kialakítását tekintve változó módon kapcsolódik a határoló épületekhez, amely belső dilatációt is szükségessé tesz.



2014. november

5.2. Alkalmazott szerkezeti rendszer Az épületrész vegyesen acélszerkezetes és mon. vb. falas, pillérvázas szerkezeti rendszer alkalmazásával kerül kialakításra. A közbenső födémek részben alulbordákkal gyámolított mon. vb. lemezszerkezetként készülnek 25; 30cm vastagsággal, míg a zárófödém acél rácsostartós szerkezetű. Az előcsarnok az egyes szerkezeti szinteken és szerkezeti egységeknél fix és csúszókapcsolatos kapcsolattal kapcsolódik a csatlakozó épületrészekhez. A galériafödém két részből áll. A főbejárat melletti „L” alaprajzi elrendezésű átkötő födém a Központi épület vasbeton falához kapcsolódva, a Judo-csarnok födéméhez csúszókapcsolattal kapcsolódva készül. A Judo-csarnok hátsó sarkánál körbeforduló, a Tenisz-csarnok és a Multi- és Tornacsarnok felé átfutó összetett alaprajzú födémszakasz a Judo-csarnok födémének részeként készül, amely a Központi épület födémére rövidkonzolon keresztül csúszókapcsolattal támaszkodik le, míg a Tenisz-csarnok felé önálló (szerkezetkettőzéses dilatációval kialakított) függőleges szerkezeti elemekre támaszkodik le. A Teniszcsarnok felé kiforduló acélszerkezetű fedés és a teniszcsarnok külső homlokzatán végigfutó előtető Judó csarnokhoz való bekötése már szerkezetileg nem oldható meg, így itt a zárófödémben és a Teniszcsarnok felöli mon. vb. falban dilatáció kialakítására kerül sor. Az acélszerkezet itt a Központi épület szerkezetéhez kapcsolódik. Az acélszerkezetes zárófödém acél rácsostartós szerkezetekkel készül. A rácsostartók a Judocsarnok szerkezetéhez fix, a Központi épület szerkezetéhez csúszó kapcsolattal kapcsolódnak, míg a Tenisz-csarnok mellett saját függőleges szerkezetre támaszkodnak le. Az előtető Judo-csarnok elé kiforduló szakasza konzolos kialakítású, így itt a tartószerkezetet a Judó-csarnok szerkezetéből konzolosan túlnyújtott rácsostartók adják. Az épületrész merevségét a födémek tárcsamerev kialakítása és a zárófödém tetősíkbeli merevítése mellett a fix kapcsolati oldali épületek függőleges tartószerkezeti elemei, valamint a Teniszcsarnok mellett szerkezetkettőzéses dilatációval kialakított önálló függőleges szerkezeti elemek biztosítják. Az előcsarnokban lévő Judo és Multicsarnokot összekötő vasbeton födémre felvezető lépcsők kéttámaszú, tört tengelyű acélgerendás megtámasztást kapnak. Az acélgerendák szükséges szelvénymérete: 300x150x8 zárt szelvény. A gerenda töréspontjaiba a gerendákra merőleges összekötés szükséges. 6. Torna, és Multifunkciós csarnok 6.1. Az épületegység általános kialakítása Az épület két csarnokot foglal magába, melyet egy keskeny épületsáv választ el egymástól. A két csarnok együttes befoglaló mérete ~105×61 méter, téglalap alaprajzi kialakítással. A sportpályák között és a küzdőterek ellenkező oldalain egy-egy, összesen három keskeny földszint+3 emelet kialakítású épület készül. Ezek mindegyike ~61 méter hosszú a szélességük 8-12 méter között változik. A középső épület 1. emeletén mindkét oldalon, míg a multifunkciós csarnok szélső épületének 1. emeletének belső oldalán egy-egy kétsoros lelátó készül. A tervek szerint a mindkét csarnok belső lelátója bizonyos események esetén ideiglenes lelátóval egészül ki. Az épületek földszintjén a sporteseményekhez közvetlenül kapcsolódó helyiségek kaptak helyet (öltözők, szertárak, orvosi-és dopping szoba, stb.). Az 1. emeleten a lelátók és kiszolgáló helyiségei, edzői öltözők és egy konferenciaterem (a megfelelő szociális blokkal) került elhelyezésre. A 2. emeleten szintén edzői öltözők, valamint irodák és gépészeti helyiségek épülnek, míg a 3. emelet nagy részén nyitott gépészeti tér, jóval kisebb területen pedig épületüzemeltetési helyiségek kaptak helyet. 6.2. Alkalmazott szerkezeti rendszer Az épületegység három keskeny téglalap alaprajzú felmenő épületrészből és az ezeket összekötő acél rácsos tartós lefedésből áll. A felmenő épületrészek monolit vasbeton szerkezetű pillérvázas építmények. Az épület hosszoldalain egy. vb. falvázpillérek készülnek, amelyek a homlokzati falpaneleket tartják. Mindhárom felmenő épületrész két szélén (a hosszhomlokzat mellett) helyezkednek el az épület merevítését adó lépcsőházi és liftmagok vasbeton falai és aknái. Ezek a merevítő magok (egy esetben fal) megfelelően biztosítják az egyes épületegységek vízszintes erőkkel szembeni ellenállását.



2014. november

Alapozás A felmenő épületrészek függőleges teherhordó szerkezetei alatt fúrt cölöpök készülnek melyek mon. vb. cölöpfejekkel és talpgerendákkal kerülnek összefogásra. A sportpályák padlólemeze alatt megfelelő tömörségű ágyazatot kell készíteni, amely biztosítja a padlólemez minimális süllyedését. Az ágyazat tervezésénél és kivitelezésénél fokozott figyelmet kell fordítani az ideiglenes lelátók alatti területekre. A padlószerkezet készülhet acélhajas, vagy vegyes vasalású ipari padlószerkezetként, vagy hagyományos lágyvasalású padlószerkezetként. Felmenő szerkezetek Mindhárom épületegység monolit vasbeton pillérvázas épület, szintén monolit vasbeton merevítő magokkal. Az épületrészek fesztáv viszonyai (raszterosztásai) a következők:  A épület: 10×6,00×8,10 m  B épület: 10×6,00×(2,40+6,00+2,40) m  C épület: 10×6,00×(2,40+3,05+6,50) m Az A épületegység földszint+2 emelet kialakítású. A mon. vb. szerkezetű födémek az épületegység jelentős részén (a merevítőmagok között) egy irányban teherhordó, 8,10 méter fesztávolságú kéttámaszú lemezek. A lemez hosszanti oldalain peremgerendák kerültek kialakításra. Haránt irányú gerendák kialakítása építészetileg nem lehetséges, ezért a kéttámaszú statikai váz miatt jelentős, 35cm-es lemezvastagságok szükségesek a földszint és az 1. emelet feletti födémek esetében. A 2. emelet feletti födém esetén sűrűbordás födémkonstrukció készül peremgerendákkal, melynek oka a tetőszinti gépészeti teher és az 56 cm vastag tető rétegrend. A tetőszinti felülről nyitott gépészeti teret a homlokzati oldalról szerelt akusztikai fal határolja, amely a konzolosan kialakított pillérekre terhel. A külső homlokzati pillérek 30×40cm-es keresztmetszetűek, a belső homlokzati pillérek a rácsos tartók feltámaszkodásáig készülnek keresztmetszetük 40×80cm. A homlokzati pillérek felső síkja alatt az épületrész hosszirányában futó acél kitámasztó rudak készülnek. A két szélső mezőben függőleges síkú pótátlós merevítés készül. A B épületegység földszint+2 emelet (+nyitott gépészeti tetőszint) kialakítású. Az épület egyik végén merevítő fal, a másik végén vasbeton falas közlekedőmag található. A földszint feletti födém egy irányban teherhordó, kéttámaszú, kétoldalt konzolos födém, amely a konzolos részeken a lelátók miatt még tört tengelyű is. A 6,00 méterre lévő pillérek felett lelógó gerenda készül és a födém innentől ferde alsó és lépcsős felső síkkal készül. A födémszerkezet nettó vastagsága 25cm. Az 1. emelet feletti födém 25cm vastag síklemez födém, míg a 2. emelet feletti födém szintén 25cm vastag, de a gépészeti terhek miatt peremgerendák szükségesek. A peremgerendák ebben az esetben felálló bordák, melyek az 56cm vastagságú rétegrendet is megtámasztják. A pillérek 40×80cm keresztmetszetűek. A C épületegység földszint+3 emelet kialakítású. A mon. vb. szerkezetű födémek többtámaszú kétirányban teherhordó lemezek. A földszint feletti födém 25cm vastag monolit vasbeton lemez, amely belső oldalán a B egységgel közel azonos geometriájú lelátó készül. Az 1. emelet feletti födém a belső oldalon a két merevítőmag mellett még konzolos kialakítású, a köztes területeken a lelátók felett már nincs lemezkonzol. Az 1. emeleten kialakításra kerül egy nagyterű konferenciaterem, amely miatt a külső homlokzat egy 24 méteres szakaszon kiugrik az általános homlokzatsíkból. E miatt a külső oldalon kialakul egy 2,40 méter fesztávolságú konzollemez, valamint a 18 méter hoszszon elhagyásra kerül 3 pillér is. Az így kialakuló 18,00 méteres fesztávon a 25cm vastag lemezt a 2. emeleten készülő 30cm vastag nyílásokkal áttört faltartó köti fel. A 2. emelet feletti födém a gépészeti terhek miatt 32cm vastagságú. A tetőszinti felülről nyitott gépészeti teret a homlokzati oldalról szerelt akusztikai fal határolja, amely a konzolosan kialakított pillérekre terhel. A külső homlokzati pillérek 30×40cm-es keresztmetszetűek, a belső homlokzati pillérek a rácsos tartók feltámaszkodásáig készülnek keresztmetszetük 40×80cm. A külső homlokzati pillérek 30×40cm-es keresztmetszetűek (a faltartó letámaszkodásainál 30×75cm), a belső homlokzati pillérek 40×80cm-esek, míg a belső pillérek 30×50cm-es keresztmetszetűek. Az A-B (fesztáv 37 méter) és a B-C épületek között (fesztáv 44 m) acél rácsos tartós tetőszerkezet készül. A rácsos tartók a felső öv magasságában alátámasztott kéttámaszú kialakításúak, egyik oldalon (A és C épületegységeknél) fix a másik oldalon (B épületegység) elmozduló kapcsolattal. A rácsos tartók magassága bruttó 3 méter. A rácsos tartók felső síkján kitámasztó szelvények és merevítés készül. A tetőszerkezetben lévő felülvilágítók acél segédszerkezettel készülnek. Győr Város Új Sportkomplexuma


2014. november

Az épületek bütühomlokzatán előregyártott vasbeton falvázpillérek készülnek, melyek alul befogott, felül csuklós megtámasztott kialakításúak. Felső síkjukon hosszirányban szintén előregyártott vasbeton gerendázat készül- A keresztirányú megtámasztást a rácsos tartók felső övének magasságában készülő kitámasztások és merevítések biztosítják. A falvázpillérekre a külső homlokzaton szendvicspanel burkolat, míg az előcsarnok felé vízszintes előregyártott vasbeton falpanel burkolat készül. A rácsos tartók vízszintes elmozdulásából adódó mozgást a B épület mellett a homlokzati falpanelek esetén is biztosítani kell. Az előcsarnok acélszerkezete a hosszhomlokzaton kialakított rövidkonzolokra terhel. 7. Atlétika lelátó épülete 7.1. Az Atlétika lelátó épület általános kialakítása Az atlétika épülete a nyitott sportpálya hosszoldala mellé tervezett földszint + 2 szint kialakítású kiszolgáló épület a nyitott pályához tartozó lelátóval. Az épület funkció szerint a földszinten öltözőknek, kiszolgáló helységeknek, egy atlétikai bemelegítő résznek, illetve a gépészeti központnak ad helyet. Az épület közbenső, 1. emeleti szintjén a VIP közönség számára fenntartott területek illetve edzői szobák helyezkednek el. Az épület emeletén a nyitott lelátók, és a megközelíthetőségüket biztosító területek, illetve a nézőközönség igényeit kiszolgáló helyiségek helyezkednek el. A közönség számára nyitott területek külső lépcsőházakból közelíthetőek meg. 7.2. Az alkalmazott szerkezeti rendszer Alapozás A felmenő épületrészek függőleges teherhordó szerkezetei alatt a terheléseknek megfelelő darabszámú fúrt cölöpök készülnek, melyek mon. vb. cölöpfejekkel kerülnek összefogásra. A cölöpfejeket a homlokzatok mentén körbefuttatott talpgerendák, illetve a földszinti terek vasalt padlólemeze fogja össze. Az alapozási szerkezet a teljes épület alatt egy dilatációs egységként készül! Az épület padlólemeze rugalmasan ágyazott lemezként kerül kialakításra. A nagyobb terhelésű padlólemezek alatt (gépészeti tér, konditerem) talajjavítás válhat szükségessé. Felmenő szerkezetek Az épületegység jellemzően 6,00m x (7,30m+10,95m+4,45m) raszterosztással, ~165,40×23,00m befoglaló mérettel, hosszirányban három dilatációs egységre bontva készül. A szerkezeti dilatációk az A.10 illetve az A.18 raszterekben lettek kialakítva. A földszinti futópálya és a földszinti gépészeti helyiség két szint magas terek, csak a VIP vendégek számára elérhető emeleti részen készül felettük födémszerkezet. Az építészeti/gépészeti igényeknek megfelelően a lelátórész ferde födémszerkezete szigetelt szerkezetként készül. Az épület a 2. emeleti födémszerkezet felett egységes rácsostartós acélszerkezetű lefedést kap, mely körbe konzolos kialakítású. A külső lépcsőházak az épületegységektől eldilatálva, külön tartószerkezeti egységként merevítve, acélszerkezetű szelvényekből készülnek. Földszint feletti födémszakaszok A földszinti terek feletti födémszakaszok jellemzően monolit vasbeton, kétirányban teherhordó lemezszerkezetek, a nagyobb fesztávokon monolit lelógó gerendákkal erősítve. Az A.25-A.28 raszterek közötti hosszhomlokzatok a földszinten az épület tömegébe ugranak, ezért az ezek fölötti födémszakaszok mind a földszint feletti, mind az emelet feletti födémek tekintetében konzolos kialakítású, 25 illetve 28cm vastagságú síklemez szakaszok. Az A.25 raszter környezeti földszint feletti födémszakasz szintén 28cm vastagságú monolit lemezszakasz, melyet a gépészeti tér felé borda erősít, illetve az atlétikai futópálya felé az üveghomlokzati osztáshoz igazodóan kiosztott acélszerkezetű oszlopok támasztanak alá. Az emeleti VIP folyosó alatti födémszakaszok konzolos kialakítású 20cm vastag lemezszerkezetek. Ezek az A.B raszteri pillérsorra, illetve a földszinti futópálya melletti közlekedőrész oldalában kiosztott pillérekre támaszkodnak. Az A.15-A.17raszterközi VIP szoba földszint feletti födémszerkezete vegyes szerkezet. A 10,95m széles raszterköz áthidalására általános esetben FF320 jelű feszített körüreges panel és a min. 8cm vastagságú vasalt felbeton szolgál, mely az A.B raszteren monolit falra illetve az A.C raszteren pillérszéles 90cm magas monolit gerendára támaszkodik Az emeleti szobából a lelátószintre való belső közlekedést biztosító lépcsőszerkezet miatt, az emelet feletti födém ezen szakasza acélszerkezetű oszlopokkal kialakított megtámasztást kapott a lépcsőáttörés sarkaiban. Ezek az oszlopok a földszint feletti födémre terhelnek vissza. Ezért a visszaterhelések, illetve a födémszél vonalában a körüreges pallós födémszerkezet helyett 60cm vastag monolit vasbeton lemezsávok biztosítják a megfelelő teheráthidalást. Győr Város Új Sportkomplexuma


2014. november

Lelátó alatti födémszakaszok Az építészeti/gépészeti igényeknek megfelelően a lelátórész ferde födémszerkezete szigetelt szerkezetként készül: a szigetelés síkját a ferde alsó, illetve a lelátószerkezethez igazodó lépcsős felső síkú monolit gerendás lemezszerkezet biztosítja. Ennek a lemezszerkezetnek a felső síkjára készül el a szigetelés, majd a szigetelés fölé kerülnek az előregyártott „L” alakú, raszterköz hosszú lelátóelemek, melyek a ’szigetelést tartó’ szerkezetre raszterosztásban támaszkodnak vissza. A lelátóelemek vízszintes hatásokkal (funkcióból eredő járulékos vízszintes hatások illetve szeizmikus állapotbeli hatások) szembeni megfogását acélszerkezetű csapok biztosítják, melyek a monolit födémszerkezethez rögzítik azokat. Emelet feletti födémszakaszok Az emelet feletti födémszerkezet jellemzően előregyártott szerkezet: az A.B és A.C közötti 10,95m raszterszélessségű terek felett FF320 feszített körüreges födémpanel + min. 8cm felbeton szerkezeti kialakítással készül. A panelek az A.B és A.C rasztereken végigfutó pillérszélességű 90cm magas monolit gerendákra, illetve merevítő falszakaszokra támaszkodnak. Az A.25-A.27 közötti liftakna és gépészeti akna mellett rövidebb fesztávval, az aknafalakra ültetve kerülnek elhelyezésre ugyanezek a pallók. Az emeleti szobából a lelátószintre való belső közlekedést biztosító lépcsőszerkezet miatt az A.14-A.15 raszterközben az emelet feletti födém ezen szakasza acélszerkezetű oszlopokkal kialakított megtámasztást kapott a lépcsőáttörés sarkaiban, mellyel a már említett földszint feletti födémszerkezetre támaszkodik vissza. Ebben a raszterközben a plusz támaszoknak köszönhetően a paneles födémszakaszok szerkezeti vastagságával (40cm) megegyező vastagságú monolit vasbeton peremgerendákkal, és az arra támaszkodó 20cm vastag monolit vasbeton lemezszakaszokkal megoldhatóvá vált a födémszerkezet. Az A.25-A.28 raszterek közötti hosszhomlokzatok a földszinten az épület tömegébe ugranak, ezért az ezek fölötti födémszakaszok mind a földszint feletti, mind az emelet feletti födémek tekintetében konzolos kialakítású, 25cm vastagságú síklemez szakaszok. Az A.1-A.5 raszterközi öszvérszerkezetű kiváltás két külső raszterközi födémszerkezete monolit, gerendákkal erősített, 22cm vastagságú síklemez szerkezet. Acélszerkezetű fedés Az épület egységes acél tartószerkezetű fedést kap. A tetőszerkezet teljes egészében lefedi az atlétikai pálya felé eső lelátórészeket, illetve a dilatált külső lépcsőházakat. Függőleges támaszait az A.B illetve A.C raszteri alsóbb szinti pillérsorok rasztermetszékekben felvezetett pillérei adják, így a tetőszerkezet mind a pálya, mind az utcafront felé konzolos kialakítású. Szintén konzolos kialakítású a Torna- és Multifunkciós csarnok felé eső rövid homlokzat irányába. A két rövidoldali homlokzat felé a tetőszerkezet kontyolást is kapott. A tetőidom felső éle keresztirányban 10°-os dőlésszögű nyeregtetőt alkot, hosszirányban pedig minden második tartó 50cm-es elemelésével kialakított, összekapcsolt, ~5°-os dőlésszögű nyeregtető idomot formál. A tetőidom alsó síkja a 2. emeleti kiszolgáló létesítmények felett sík, ezektől a tetőszélek felé haladva a felső összekapcsolt nyeregtetőidom síkjaihoz igazodóan változó dőlésszögű! A tetőszerkezet általános tartószerkezetét a számozott rasztereken elhelyezkedő, kétirányban konzolos kialakítású rácsostartók adják. A tetőidom hosszirányú formáját minden második tartó 50cm-es elemelése biztosítja. Az általános rácsostartók felső öve HEA-200, alsó öve pedig HEA-240 melegen hengerelt szelvényekből áll. Az elkeskenyedő végek változó gerincmagasságú hegesztett I szelvényből tevődnek ki. Az A.28 raszteri konzolosságot az általános rácsostartókra merőlegesen kialakított, az A.25-A.28 raszterek között elhelyezkedő, keresztirányú rácsostartók oldják meg. Ezeken kívül a kontyolás miatt kialakult vápavonalban is rácsostartók lettek kialakítva, melyek biztosítják a tetősarok megfogását. Az A.1-A.5 raszterek között a tetőszerkezet az öszvérrendszerű rácsostartós kiváltótartóra támaszkodik. A kontyolás miatt kialakult vápavonalban – az A.28 homlokzati tetővég kialakításához hasonlóan - rácsostartók lettek kialakítva, melyek biztosítják a tetősarok megfogását A tetőszerkezet az épületegység dilatációit követve, hosszirányban három dilatációs egységre bontva készül. A szerkezeti dilatációk az A.10 illetve az A.18 raszterekben lettek kialakítva. A különböző dilatációs egységek magukban merevített szerkezetek: a hosszirányú merevített mezők az 1. dilatációs egységben az A.2-A.3, A.8-A.9 raszterközökben, a 2. dilatációs egységben az A.11-A.12, A.16-A.17 raszterközökben, a 3. dilatációs egységben pedig az A.19-A.20 illetve az A.24-A.25 raszterközökben lettek kialakítva.



2014. november

Függőleges tartószerkezetek, merevítő rendszer Az épület függőleges tartószerkezetét tekintve jellemzően monolit vasbeton pillérvázas szerkezeti rendszerű, a homlokzatok mentén, a futópálya melletti pillérsávban illetve a dilatációs vonalakon monolit vasbeton merevítőfalakkal kiegészítve. Szintén vasbeton szerkezetként készül a belső lépcsőház, liftakna és gépészeti akna. Az épület A.1-A.5 raszterközében az A.B és A.C rasztereken az építészeti igényeknek megfelelő 4 raszternyi (~24,00m) kiváltás készül. A kiváltószerkezet öszvérrendszerű rácsostartós szerkezet: az emelet feletti födém síkjában elhelyezkedő alsó övét 135cm magas monolit vasbeton gerenda adja, a felső övét és rácsrúdjait pedig acélszerkezetű szelvények biztosítják. A kiváltásra az emelet feletti födémszerkezeten kívül a tetőszinti acélszerkezet is visszatámaszkodik. A külön dilatációs egységek merevítését a tárcsamerev födémszerkezetek mellett a lépcsőházi és liftakna blokk monolit vasbeton falai, a homlokzati merevítő falak, illetve a belső monolit vasbeton merevítőfalak biztosítják. Az acélszerkezetű fedés merevítését a többszintes vb. pillérek mellett tetősíkbeli acél merevítések adják. 8. Acélszerkezetek Tornacsarnok tetőszerkezete Az acélszerkezetű tető vasbeton pillérekre ülő acél rácsos főtartókból áll. A lefedett terület 36,9m x 60,0 m, a raszter távolság főtartó irányban 6,90+4x6,00 m, főtartó irányra merőlegesen 10x6,00 m. A rácsostartó elméleti fesztáv 36,90 m, magassága 3,00 m, melegen hengerelt H szelvényű övek és zártszelvényű rácsrudak alkotják. Multifunkcionális csarnok tetőszerkezete Az acélszerkezetű tető vasbeton pillérekre ülő acél rácsos főtartókból áll. A lefedett terület 44,40 x 60,00 m, a raszter távolság főtartó irányban 6x6,00+8,00 m, főtartó irányra merőlegesen 10x6,00 m. A rácsostartó elméleti fesztáv 44,00 m, magassága 3,00 m, melegen hengerelt H szelvényű övek és zártszelvényű rácsrudak alkotják. Tenisz csarnok tetőszerkezete Az acélszerkezetű tető vasbeton pillérekre ülő acél rácsos főtartókból áll. A lefedett terület 37,90 x 72,90 m, a raszter távolság főtartó irányban 6,35+5x6,30 m, főtartó irányra merőlegesen 11x6,00+6,90 m. A rácsostartó elméleti fesztáv 37,90 m, magassága 2,50 m, melegen hengerelt H szelvényű övek és zártszelvényű rácsrudak alkotják. Előcsarnok tetőszerkezete A tornacsarnok, a multifunkcionális csarnok és a teniszcsarnok között kialakítandó előcsarnok tetőszerkezete a csarnokok közé elhelyezett 8,50-17,60 m között változó hosszúságú, 2 méter magasságú, melegen hengerelt szelvényekből készülő rácsostartókkal készül. Az előcsarnok közepén a nagy fesztáv miatt egy kiváltó rácsostartó is készül azonos magassággal. A rácsostartók párhuzamos vízszintes övekkel készülnek. A tetőszerkezet fix kapcsolattal kacsolódik a Judo csarnok peremeihez, és dilatációs vonal kerül kialakításra a többi határoló csarnok épületnél. A Teniszcsarnok csatlakozó peremén szerkezet kettőzés készül, az előcsarnok tetőszerkezete egy vasbetonfalra támaszkodik. Előcsarnok előtetők Az előcsarnok 3 bejáratánál előtetők készülnek. A főbejárati előtető csőszelvényű rácsos konzolokkal készül, maximum 12,50m konzolhosszal. A főbejárat előtt 3 acélpillér készül, amin egy keresztirányú rácsos kiváltó tartó kerül kialakításra. Az előtető a Judo csarnokhoz csatlakozik fixen és a Multifunkcionális csarnoknál készül dilatáció. A Tenisz és Judo csarnok közötti bejárati előtető konzolos gerendatartóval készül. Az előtető kinyúlása 0,65-8,20 m között folyamatosan változik. A konzolvégeket csőszelvényű merevítő rudak támasztják meg oldalirányban. A gerendatartók hátrafelé a teniszcsarnok fejépület födémének tetejére kerülnek visszakötésre.



2014. november

A Tenisz és Torna csarnok közötti bejárati előtető a Teniszcsarnok előtti, eldilatált vasbetonfalra és a Torna csarnok sarkában lévő vasbeton lépcsőházra támaszkodik. Az előtető tartószerkezete változó magasságú csőszelvényű rácsos fióktartók. A fióktartók a Torna és Tenisz csarnok között elhelyezett két kiváltó tartószerkezetre ülnek fel. A Torna csarnok Atlétikai centrum felöli oldalán az előtető csőszelvényű rácsos konzol tartókkal folytatódik, a végén konzol gerendatartóvá szűkül. Az előtető csőszelvényű merevítő rudakkal készül. Atlétika centrum tetőszerkezete Az acél tetőszerkezet váltakozó, magasabb és mélyebb állású főtartókkal készül. A főtartók vasbeton pillére tetejére támaszkodnak és konzolosan minkét irányban továbbnyúlnak. A pillér távolság 10,95 m, a konzol hosszak 4,78 hátrafelé és 7,63 a pálya irányába. A teljes tartó hossz 23,40 m. A tartó változó magasságú, legnagyobb magassága 2,30 m. A főtartó középen rácsostartós szerkezet a szélső 3 méterben változó magasságú hegesztett I tartó. A lelátó Torna csarnok felőli vége keresztirányban is konzolos, ezért itt főtartó irányra merőleges és keresztirányú rácsos kiváltótartók készülnek. A lelátó másik végén a vasbeton pillérek helyett vasbeton alsóövű, acél felsőövű és rácsrúdú öszvérkiváltók készülnek a magasugró terem körül. Merevítő rendszer A tetőszerkezetek tárcsamerevségét a trapézlemez + csőszelvényű/zártszelvényű merevítő rudak kombinált rendszere adja. A szerkezetek méretezése során a trapézlemez merevítő hatása elhanyagolásra került, melynek megfelelően minden szerkezeti egység kitámasztó szelvények és andráskereszt merevítések alkalmazásával készül. Másodlagos acélszerkezetek A tetőbevilágítók tartószerkezete főtartók közé kerülő zártszelvényű kiváltó acélszerkezet. Az atlétika centrum lelátó szerkezetén és az előcsarnok előtetőinél a szelemenezést kéttámaszú melegen hengerelt acél gerendák alkotják. Anyagminőségek 

acél: S235JR, S235J0, S235J2, S355J0, S355J2

Tartószerkezetek tűzvédelmi és korrózióvédelmi megoldásai: Az acélszerkezetek korrózió elleni felületkezelése festéssel történik. Az acélszerkezetek tűzvédelme a „Tűzvédelmi műszaki leírás” szerint. 9. Mellékelt tartószerkezeti elrendezési tervek                   

S-A-1 S-A-2 S-J-1 S-J-2 S-J-3 S-J-4 S-T-1 S-T-2 S-T-3 S-TM-1 S-TM-2 S-TM-3 S-TM-4 S-TM-5 SA-01 SA-02 SA-03 SA-04 SA-05

Atlétika lelátó épület – Fsz. és 1.em. f.f. Atlétika lelátó épület – Metszetek Judo csarnok – Fsz. f.f. Judo csarnok – 1.em. f.f. Judo csarnok – 2.em. f.f. Judo csarnok – Metszetek Teniszcsarnok – Fsz. f.f. Teniszcsarnok – Emelet f.f. Teniszcsarnok – Metszetek Torna-, és Multifunkciós csarnok – Fsz. f.f. Torna-, és Multifunkciós csarnok – 1.em. f.f. Torna-, és Multifunkciós csarnok – 2.em. f.f. Torna-, és Multifunkciós csarnok – Tetőszint Torna-, és Multifunkciós csarnok –Metszetek Teniszcsarnok – Acél tetőszerkezete Torna és Multifunkciós csarnok acél tető 1 – Alaprajz Torna és Multifunkciós csarnok acél tető 2 – Metszetek 3D Előcsarnok acél tetőszerkezete 1 Előcsarnok acél tetőszerkezete 2



2014. november

     

SA-06 SA-07 SA-08 SA-09 SA-10 SA-11

Főbejárati előtető acélszerkezete Tenisz és Judo csarnok közötti bejárati előtető Tenisz és Judo csarnok közötti bejárati előtető Atlétika lelátó épület – tetőszinti acélszerkezetek 1 Atlétika lelátó épület – tetőszinti acélszerkezetek 2 Atlétika lelátó épület – tetőszinti acélszerkezetek 3

10. Tartószerkezetek tűzvédelme Az engedélyezési terv részeként dokumentált tűzvédelmi tervfejezetben foglalt tűzállósági elvárások az EC szabványsorozatban foglalt méretezési eljárások alkalmazásával kerültek figyelembe véve. Az acélszerkezetek esetében a tűzállóság tűzvédelmi bevonat alkalmazásával került biztosításra.

Budapest, 2014. november 28.

_______________________ Szántó László statikus vezetőtervező épület-, és tartószerkezeti szakértő kamarai szám: 01-6451



2014. november

TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZ GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

Recommend Documents