Tartalom ÖNKORMÁNYZAT ... 2 CIVIL FÓRUM ... 10 HITÉLET ... 12 MÚLTBANÉZŐ ... 13 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS ... 14 TESTVÉRTELEPÜLÉSEK ... 15 ÉLETMÓD, MAGAZIN ... 16
2. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Kiadja: Szentábrahám község Polgármesteri Hivatala
Felelős kiadó: Barabás Zsigmond polgármester
Szerkesztőség címe: 537010, Szentábrahám 126. szám. Telefon: 0266- 220.010,
[email protected]
Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
id. Katona Péter, nyugdíjas
Ősz Nézem a hajlott hátú dombokat, A csipkebogyó bokrokat. Piros pettyekben kiterül, S a színek harmóniájában elvegyül. Az áttekintés tiszta, nesztelen, Visszabotorkál a nyárutói meleg. Színek pompája ül a fákon, Sárgán, vörösen díszelegve, Még egyszer megfürödnek az őszi melegben. Sarjúillat terjeng a nyújtózó rendből, A kikerics félve néz ki a lekaszált rétből. Kukoricacső rakásban, megtörik a napfény, Mint sárga aranyból ragyogva visszanéz. A vadcseresznyefa pirosba öltözött, A vadkörtefa sárgára vetkőzött. Az Úr palettáján sok szín kikavarva, Összeölelkeznek a lágy fuvallatban.
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat Barabás Zsigmond Szász József Albert
Civil fórum Gál Zoltán
Hitélet M. Szeredai Noémi Berei István Gál Zoltán
Múltbanéző Szász József Albert
Mezőgazdaság, Állattenyésztés Dr. Fazakas Lajos Lőrinczi Endre
Testvértelepülések Gál Zoltán
Életmód, Magazin Fekete Ildikó
Milyen szép is az ősz ezerszínű lombja, Amint éveink leveleit lassan lehullatja. Aztán egy csapásra deresre vált a rét, Az ajtón kopogtat, szemet vet rá a tél.
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 3.
Beküldte Bán Magdolna, nyugdíjas óvónő Tamásiné Páll Berta
Hulló falevelek Hulló falevelek suttogják egymásnak, Költöznek a darvak, jel a hervadásnak. Búsan nézik nyomát a tovatűnt nyárnak, Hulló falevelek, titeket sajnállak. Oly nehéz megválni a ringató ágtól, S végképp búcsút venni a szép napsugártól. Nélkületek a fa nem ad többet árnyat, Hulló falevelek, szívemből sajnállak. Zizegésetekkel búcsúztok egymástól, Zizegésetekkel búcsúztok a tájtól. Milyen sorsra indít az őszi szél szárnya? Hulló falevelek válaszokra várnak. Talán puha ágya lesz a mókus párnak, A vagy koporsó a katicabogárnak. Vagy tán szemfedő a tarka pillangónak? Hulló falevelek ilyenképpen szólnak. És én csak hallgatom fájó búcsúzásuk, Nemcsak ők, de mi is búcsúzunk egymástól. Leszakadsz keblemről gyermekem, te drága. Merre, hová sodor az őszi szél szárnya?
Tamásiné Páll Berta
Sír a szellő Halkan sír az őszi szellő kis falumnak tornyán, Búcsút vesz a lemenő Nap Egres bérce ormán. Utoljára csókolja tán – e szép őszi tájat, Búcsút venni utoljára, Istenem, hogy fájhat! Ne keseregj őszi szellő kis falumnak tornyán, Ragyogni fog a napsugár a gagyi hegyek ormán, Amikor a hóvirágnak levele és szára, Piros szalaggal átkötve virul a pohárban.
4. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Augusztus 22-én rendeztük meg a II. szentábrahámi falunapot Rövid beszámoló Szász József Albert Az idén került megszervezésre Szentábrahám falu II. Falunapja. A falunapi események több helyen zajlottak, mondhatni a falu központjában. Az események az iskola előtti térre felállított szabadtéri színpadon kezdődtek, majd a kántori lak udvarán és az iskola minifoci pályáján folytatódtak. Az ünnepnap a fúvósok toborzójával kezdődött, amit Berei István unitárius lelkész szabadtéri áhítata követett. Ezek után ünnepi beszédet mondott Barabás Zsigmond polgármester, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke és Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Az ünnepi beszédeket követően játszótér avató következett a helyi kultúrotthon udvarán, ez idő alatt Gozefini bűvész a kultúrotthonban nevettette a közönséget aprótól a felnőttig egyaránt. A bűvészbemutatót követően a kántori lak udvarán fellépett a bögözi Guzsalyas vegyeskórus, és egyúttal kezdetüket vették a különböző vetélkedők: főzőverseny és borbe-
mutató a kántori lak udvarán, minifoci torna az iskolaudvarban és a sakkverseny. A főzőversenyre több csapat is benevezett, név szerint: Simsik Zsolt (Bugac) és Pál Dezső (Szentábrahám); Kelemen Éva, Szentpáli Katalin és Brudán Edit (Firtosmartonos), ifj. Mátéffi Domokos és Mátéffi Dénes (Szentábra-
hám), László Lajos és Barni vagyis a GGG csapat (Gagy) és a Hubertusz Vadásztársulat (Székelykeresztúr). A borbemutatóra is szép számban jelentkeztek a helyi bortermelők közül, név szerint: Ercsei Szabó István, ifj. Fekete Miklós, Albert László, Fekete Dénes, László Domokos. Balázs Árpád újságíró a borbemutató előtt a következő gondolatokat osztotta meg a nagyközönséggel: „Szentábrahámon komoly hagyománya van a szőlőtermesztésnek és borászatnak. 1935-ben indult el a szőlőtermesztés id. Bálint Sándor, id. Lőrinczi Mihály, Rezi Elek, Nagy Árpád, id. Szőcs Áron, id. Kornis József, Szikszai Jenő, az Andrásfalvi Gagyi Család, Sorbán Dénes és Gagyi Elek szőlősgazdák kezdeményezésével. A kommunizmus idején a szőlőtermesztés egy időre leállt. 1975-ös hazatérése után Fekete Dénes (jelenleg nyugalmazott erdész) bátorította a szőlősgazdákat, hogy kezdjék újra a szőlőgazdálkodást. Az ő bátorítására mondhatjuk, hogy jelen pillanatban immár újból számos
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 5.
szőlőst művelnek, és újakat is létesítettek. Legyen hát egy kóstoló a jelenlegi szőlősgazdák boraiból. Mindenkit szeretettel és tisztelettel várunk. Legyünk tisztelettel a szőlősgazdák munkája iránt, mert rengeteg verejték és munka van egy pohárnyi magyar borban.” Ezúttal ismételten köszönetet mondok Szőcs Gyula bácsinak, aki a bort biztosította az ünnepi asztalokra. A minifoci bajnokságra 8 csapat is benevezett. Komoly szurkolótábor bíztatta a játékosokat. Míg zajlottak a mérkőzések, a Sebestyén Csaba RMGE elnök vezette zsűri megkezdte a főzőverseny és a bemutatott borfajták értékelését. A főzőversenyen többféle finomság is készült, mint például babgulyás, körömpörkölt pacallal, birkapörkölt, sertéspörkölt krumplival és őzpörkölt. A zsűri döntése alapján a fődíjat Simsik Zsolt és Pál Dezső csapata kapta, a két I. helyezett Kelemen Éva és csapata illetve a Hubertusz Vadásztársulat csapata lett. Különdíjat kapott a Gagyból érkezett GGG csapat, dicséretet kapott ifj. Mátéffi Domokos és csapata. A borbemutató I. helyezettje ifj. Fekete Miklós bora, II. helyezett Fekete Dénes bora és a III. helyezett László Domokos bora. Az iskola udvarán dr. Zsidó Ferenc
repülőmodellező bemutatója következett. A közönség többféle kisrepülőt és egy kishelikoptert is megcsodálhatott. Később a szabadtéri színpadon a Szentábrahámi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet bemutatta a „Bodriból férfi lesz” című bohózatot, majd utána előadták a csősztáncot is nagy sikert aratva. Az est egyik legjobban várt pillanata a díjkiosztás volt, amire a színpadon került sor. A sakkverseny I. helyezettje Albert László, II. helyezettje Bálint Endre és III. helyezettje Fekete Dénes. A minifocibajnokság I helyezettje a Szélmob csapat. Díjat kapott még a legidősebb játékos, a legjobb játékos, a gólkirály, a legjobb kapus, a legdurvább játékos, a hűséges szurkoló és a legifjabb játékos. A díjakat átadták Barabás Zsigmond polgármester és Szász József alpolgármester. A díjátadást Molnár Laci és Bettina koncertje követte nagy sikerrel, majd a kései órákra megérkezett az est fő produkciója az Open Stage társulat – Székelylend koncertje osztatlan sikerrel koronázva Szentábrahám II. falunapját. Köszönet a színpad és a sátrak felállításáért mindazoknak, akik az ünnep előtti napjukat rászánták. Ugyanakkor köszönetet mondunk mindenkinek, aki
segített fizikai és anyagi támogatással egyaránt ennek a rendezvénynek a létrejöttében. A következőkben felsorolom azon személyek, illetve vállalkozások neveit, akik anyagi támogatást nyújtottak a II. szentábrahámi falunap alkalmából: Lőrinczi István (Tampiller Kft.) – 100 RON Pál Dezső (Andycom) – 588 RON Simó Domokos (Csekefalvi gáter) – 500 RON Gagyi Erdőtársulat – 300 RON Lőrinczi Dénes – 50 RON Harmopan Rt. – 600 RON és a kenyér Jánosi Levente – 100 RON Cricerom Rt. – 200 RON Varró Zoltán – 100 RON
A támogatások összértéke 2538 RON volt. Ebből az összegből fizették a bűvészbemutató, Geppa koncertje, a Molnár Laci & Bettina koncert és hangosítás, az ajándékba adott korondi vázák és a színpad költségeit. Ez összeg mellett az Önkormányzat hozzájárulása összesen: 3300 RON, ami az Open Stage- Székelylend koncert, a főzőverseny alapanyagok, a sátrak bérlési és az ökowc-k bérlési költségeit fedezte.
6. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
I. Falunap Firtosmartonosban Rövid beszámoló Szász József Albert, ifj. Vass György Az idén első alkalommal került megrendezésre Firtosmartonos I. falunapja. Az ünnepségre 2009. szeptember 19-én került sor, melyen megszerveztük az immáron hagyományossá vált Firtos kupa minifocibajnokságot. Az idei évben Firtosmartonos volt a soros a bajnokság megszervezésében. Ifj. Vass György helyi tanácsos kezdeményezésére a rendezvényt kiterjesztettük falunapi rendezvénnyé. Utólagosan a firtosmartonosiak örömüket fejezték ki, hogy falunapi rendezvénnyé nőtte ki magát a kezdeményezés. Borős égbolttal indult a reggel de reményeinkhez hűen előbukkant a nap is, és kitartott a jó idő. A bajnokságra beneveztek a környékből érkezett csapatok, nevesítve Firotsmartonos, Énlaka, Etéd, Küsmőd, Siklód és Kőrispatak, valamint egy anyaországi vendégcsapat is: a Vadkert FC – Soltvadkert és Kiskunhalas válogatottja. Megkezdődtek a focimeccsek, majd a kis szünetben Szász József alpolgármester megnyitó beszéde hangzott el. Ezt követően pörögtek az események, amíg zajlottak a focimeccsek a főzőversenyre benevezett csapatok lázas készülődésben láttak neki a főzésnek. A gyerekekkel Szász Cserey Katalin unitárius lelkésznő foglalkozott. Az érdeklődők megtekinthették a Székelykeresztúri Tűzoltóság műszaki mentőautóját. Megalakult a zsűri a főzőversenyen készült ételek díjazására. Minden csapat nagyon finom ételeket készített, így nehéz dolga volt a zsűrinek, több szempontot is figyelembe vettek a pontozásban, többek közt a tálalást és az ajánló szövegeket is. A pontozás után eredményhirdetés következett. I. helyezett lett Petrovics Károly és csapata – Firtosmartonos, II. helyezett a Kelemen Éva, Szentpáli Katalin és Brudán Edit alkotta csapat, a III. helyezést a „Koma
és társai” csapat (Járai Szabó Károly, Daradics Lóránd, Gudor Ernő és Vass György) kapta, IV. helyezett a Gagy faluból érkezett GGG csapat (Barni, László Lajcsi és neje) lett, továbbá elismerésben részesült Siklód csapata, Dancsék énlaki csapata, Mátéfi Dénes Szentábrahámról és az énlaki Koronka Attila. A díjakat Szász József alpolgármester és Lukács Mária adták át. Különdíjat kapott a tálalásért Petrovics Károly csapata az ötletes csapat névért pedig a Gagyból érkezett GGG csapat. (Barni, László Lajcsi és neje ). Minden résztvevő csapat oklevelet és ajándékot kapott. Közben lejárt a focibajnokság döntője, így kihirdették az eredményeket. Az I. helyezést Énlaka, a II. helyezést Siklód, a III. helyezést Firtosmartonos csapata kapta. Az érmeket és kupákat ifj. Vass György helyi tanácsos és dr. Tálas László, a Firtos kupa ötletgazdája adták át. Minden résztvevő csapat oklevelet kapott. A díjazások után motoros bemutató következett, melyet a szemközti domboldalon, illetve a színpad mellett csodálhatott meg az érdeklődő. A falunap további programjában a kötélhúzó verseny kapott szerepet.
Gyorsan megalakultak a csapatok, és köréjük kialakult a szurkolók tábora. Talán még a mérkőzések alatt sem volt ekkora szurkolás, mint a kötélhúzó versenyen. A kötélhúzó verseny után a focipályán került sor dr. Zsidó Ferenc repülőmodellező bemutatójára, melyet gyerek és felnőtt egyaránt csodáló figyelemmel kísért. Beesteledett, és lassan elérkezett a programban is meghirdetett Molnár Laci & Bettina koncert, ami a fiatalok körében sikert aratott. Szentábrahám község Önkormányzata 3653 RON-nal támogatta ennek a falunapnak a létrejöttét. Az említett összeg tartalmazta a kupák-, a színpad- (autó bérlése), a főzőverseny alapanyagainak-, a plakátok-, oklevelek-, a sátrak bérlésének és a koncertnek a költségeit. Támogató volt ugyanakkor a Firtosmartonosi Erdőtársulat 500 Ron összeggel. Ebből az összegből fizették az érmeket, feliratoztatták a firtosmartonosi csapat mezeit és egyéb költségeket. A falunapot sikeresnek tekintve úgy gondoljuk, érdemes lesz hagyományossá tenni ezt a kezdeményezést, hogy a firtosmartonosiaknak is legyen még számos tartalmas falunapjuk az elkö-
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 7. vetkező években. Mellékelten közéteszszük Szász József alpolgármester a falunapkor elhangzott ünnepi beszédét.
Tisztelt firtosmartonosi Lakosok! Tisztelt Meghívottak, Játékosok és Vendégek! „Rossz idők ellen a türelem az orvosság.” – tartja az egyik arab közmondás Szentábrahám községi önkormányzata nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket itt a Firtos hegy aljában, Firtosmartonosban. Külön köszöntöm anyaországi testvérünket Petrovics urat, aki jelentős beruházásával hozzájárul Firtosmartonos arculatának javításához. Szász József vagyok, Szentábrahám község alpolgármestere. A rám jutott feladat alapján kitüntetve érzem magam, hogy a mai ünnepségen jelen minőségemben, ezen a helyen, szólhatok Önökhöz / hozzátok. Akik ismernek, tudják, hogy egyik lábam firtosmartonosi, ezért szívesen vagyok itt Firtosmartonosban. Szeretnénk megköszönni a bizalmat, mellyel választások alkalmával felruháztak minket, és kifejezni meggyőződésünket, hogy mindent megteszünk azért, hogy a megkezdett elképzeléseinket folytathassuk, és hogy támogatást szerezzünk az új tervezeteinkhez is, itt Firtosmartonosban is. Elképzeléseink között több kisebbnagyobb projekt szerepel. Ezek vagy
kész projekt szintjén várják a jóváhagyást és a megvalósítást, vagy vannak olyanok is, amelyek egyelőre ötletek szintjén vannak, és az elkövetkező időben fogjuk őket kész, beadható projekt formájába önteni. Legelső utcafeljavítási munkát a községben Firtosmartonosban végeztettük, a közeljövőben ezt az utat a temető kapuig fogjuk feljavíttatni. Kész és leadott projekt szintjén van az intergált pályázatunk, amely Firtosmartonost szociális vonalon érinti. A volt óvoda helyére egy szociális központot tervezünk korszerű orvosi rendelővel együtt. Ötlet szintjén szerepel a vezetékes víz bevezetése Firtosmartonosba Zsákod kútjából. Ez év őszén végzik a vízhozam mérését a kútnál, ezt követően készítjük elő a projektet. Az idei évben a Firtos kupa minifoci bajnokság megszervezése Firtosmartonos-
ra hárult. Ifj. Vass György helyi tanácsos már év elején tolmácsolta elképzelését, hogy ezt a rendezvényt bővítsük falunapi rendezvénnyé. Ezért a költségvetés elosztásakor már előre terveztünk erre a falunapi rendezvényre. Közösen alakítottuk ki a falunap programját. Örömmel vettem, hogy több csapat is benevezett a bajnokságra, és többen is jelentkeztek a főzőversenyre, melynek lényegi alapelemeit az Önkormányzat biztosítja legtöbb esetben. Úgy tartjuk, az Önök jelenléte nem csupán udvariasságból fakad, hanem munkánk, igyekezeteink elismerése. Fontos a mi találkozásunk, fontos a firtosmartonosi falunap üzenete, amelyen világosan síkraszáll a tolerancia, az együttműködés gyakorlata mellett, arról szól, hogy a környék lakossága, nemzetiségi és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül itt találkozhat, megbeszélheti dolgait, szórakozhat. Tolmácsolom Barabás Zsigmond polgármester üdvözletét és jókívánságait a résztvevőknek. A polgármester úr jelenleg a magyarországi Bugac településsel írja alá a testvértelepülési szerződést. Ezúton köszönöm mindazoknak, senkit ki nem felejtve, akik időt-energiát nem spórolva azon munkálkodtak, hogy ez a rendezvény megvalósuljon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és az I Firtosmartonosi Falunap alkalmából kívánok Önöknek, a környék lakosainak sok szép élményt és jó szórakozást.
8. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Ünnepélyes kopjafacsoport-avatás és hagyományos bál Gagyban Szász Jószef Albert „Csillagos ég merre van az én hazám? / Merre sirat engem az édesanyám? / Székelyföldnek Gagy-vidéke a hazám, / Itt él dalom s hegedűn szól muzsikám.” Gagy faluban 2009. szeptember 26-án kopjafacsoportot avattunk. A kopjafákat a gagyi népzenei hagyományápolók – zenészkútfők örök megbecsülésére és a Gagy-vidéki népzenei kultúra hagyományainak megtartására való emlékeztetés céljából avattuk. Fodor Béla – jelenleg Svédországban élő – népzenekutató kezdeményezésére a kopjafákat a Szentábrahámi Önkormányzat készíttette. Barabás Zsigmond polgármester és Fodor Béla népzenekutató ünnepi beszédben méltatták az egykori népzenészek munkásságát, majd Gál Zoltán unitárius lelkész ünnepi áhítata után felavatták a kojafacsoportot. Az ünnepi beszédek után Ozsváth Ilona tanárnő köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ennek a rendezvénynek a létrejöttéhez. A köszönő szavak után Barabás Ferenc, Gagyból elszármazott segesvári lakos felolvasta versét, melyet Csapai Géza prímás temetésén szeretett volna elmondani. Ezt a verset először most hallhatták a résztvevők:
Csapai Géza bácsi temetési búcsúja A tegnapi sok virágból mára is jutott, Amit az őszi fagy e sírra meghagyott. Pirosak, fehérek, dércsípte levelek, Kicsi Gézának tartsatok meleget. Legyen könnyű álma, örök békességbe, Ha már elhallgatott kopott hegedűje. Mint a tegnap este az égő gyertyaszálak, Egy szél fuvantásra szépen kialszanak. Ilyen volt élete, egy égő gyertyaszál, Mely az utolsó fuvallatra vár. De sokáig égett, küszködve viharral, Eltávozott tőlünk, de nem haraggal. És most szólnak a harangok a hegedűje helyett, Amely által járta szívet és a lelket. Örömünk, bánatunk van e sírba téve, Gyászolja őt az egész falu népe. Mert kérdem én tőletek, szép Erdélynek népe? Kinek nem szólott a Géza hegedűje? Egykori regruták, menyasszonyok, lányok, Ablakotok alatt, de sokszor megállott. És felcsendült a nóta, szépen halkan húzta, Foszladozó vonóját közben meggyantázta. Mert nem voltak udvarok, muskátlis ablakok, Ahol Géza bácsi szépen nem muzsikálgatott. Hány, meg hány menyasszony táncát elhúzta szépen, Vagy itt a temetőben szólalt meg éppen. Egy pohár bor mellett búsítá lelkünket, Oltotta szívünkbe a szép magyar éneket. Ő volt falunknak utolsó prímása, Dalaink, nótáink örök ápolója. Húzta a csárdást, kesergőt, bánatost, Ameddig lelkünk új erőre nem kapott.
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 9. De minek is említsem, hiszen jól tudjátok, Hogy kit is takarnak itt most a virágok. Eljött ide, ki tudja, mi a tisztelet, És e sír előtt meghajtani fejet. Meghajtani fejet, rögöt dobni rája, Hiszen lelkünkbe szól még a muzsikája. Egyformán húzta, nem nézte emberét, Milyen pénz díszíti vonójának hegyét. Járja a világot hegedűjének hangja, Amit fölvettek magnószalagokra. Egy-egy sárgult fénykép, rajta kicsi Géza, Kopott hegedűjét álla alatt fogva. Harang és hegedű szó küszködtek idáig, Amíg elérkeztünk e frissen hantolt sírig. Győzött a harangszó, itt hagyott a prímás, Fojtogassa lelkünket a keserű sírás. De ha néha-néha felcsendül a nóta, Jusson eszetekbe a Csapai Géza. Szép magyar dalaink, nótáink vágya, Ott pihentek mindig a hegedű tokjában. És most szóljatok harangok, sírjatok végre, Elhallgatott már a Géza hegedűje. Jöhet az őszi szél, gyertya oltogató, Jöhet a fehér hó, a sír letakaró.
Árván maradt lelkünk nótafája kihalt, De lehet, ha tavaszra újra szépen kihajt. Egy-egy zöld ágacska, piros, fehér virág, S talán gazdagabb lesz ez a kerek világ. Ha a világ nem is, de a temető dombjai, Kezdtek bánatunkra szépen szaporodni. Dandocik, Púsik, Miska bácsi és Géza, Muzsikusok teste fekszik szépen sorban. Barátok, ismerősök, ha poharat koccantok, Vagy ha néha napján nótára fakadtok, Jusson eszetekbe bárhol a világban, Bölcsőtől sírig kísér a Géza muzsikája. Csend és köd borul az őszi hideg tájra, Gagy falunk apraja és nagyja. Tisztelet, becsület neki megadassék, Hogy sírja mélyében szépen megpihenjék. És ha jön a gyásznap, a halottak napja, Sírhalmán égjen sok pislákoló gyertya. Hálánkat leróva, tiszteletet téve, Ezt cselekedjük az ő emlékére. Barabás Ferenc, Segesvár, 1995. nov. 2. A rendezvény háttérzenéjét Czári Ernő és zenekara biztosította, amit hagyományos bál követett. A rendezvény fő támogatója Szentábrahám község Önkormányzata és a magyarandrásfalvi Etnokultúra Alapítvány volt.
10. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. CIVIL FÓRUM.
Muskátli id. Katona Péter, nyugdíjas „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.” Augusztus 23-án került sor a Muskátlit felavató ünnepre Gagyban. A muskátli virág névre keresztelt útőrház, Gagykeresztje erdőrengetege felé vezető út mellett épült fel az 1960as évek körül, abból a célból, hogy menedékül szolgáljon a veszélyes útszakaszon közlekedők részére. Ez az útszakasz volt a legrövidebb Székelyudvarhely és Marosvásárhely között. Akkor még nem volt a Bözödi tó. Katona Zoltán Kanadában élő falunk szülöttje több alkalommal hazalátogatva meglátta a már csak alapjában gazzal benőtt Muskátli romjait, mivel szép emlékek fűzték hozzá, elhatározta, hogy újra felépíti eredeti állapotában. A romos épület maradványait a körülötte levő területtel megvásárolta, és elkezdte az újra felépítését. Jó szándékú emberek és a család segítségével felépült, nem magánérdeket, hanem közösségi érdeket szolgál. Az avatóünnepen a község polgármestere vágta el az avatószalagot. Ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki a község nevében, a falu nevében, mivel ő is falunk szülöttje. Kihangsúlyozta, a község területén sok ilyen és ehhez hasonló vállalkozó szellemű fiatalra volna szükség, akik a közösségért áldozni mernek. Ezen a téren már bizonyítottak Gagy faluban az ötletes fiatalok. Az ilyen fiatalokat támogatni kellene anyagilag, de ha nincs rá lehetőség legalább elismeréssel. A kb. 150 résztvevő megtisztelte jelenlétével az építőt, a falut. Volt olyan is, aki a meghívást elutasította, és nem vett részt az avatóünnepségen, pedig az építő elmondta: Isten segedelmével sikerült felépíteni. A félreértés elkerülése végett hangsúlyozta, ez az épület gyermekek táborozására épült, felekezetre való tekintet nélkül. Ez az épület nem egy vallási közösségé, ez egy KERESZTÉNY TÁBOR, bárki igénybe veheti. Legyen menedékház a rászorultaknak. Ajándék a községnek, ajándék Gagynak. Őrizze az Úr ártó kezektől. Isten kamerája vigyázza, mikor nincs lakója, itt áll, mint „Ábel a rengetegben” – hatalmas erdővel körül ölelve. Kapuja nincs, de sok székely kapun áll a figyelmeztető mondás: Jó szándékkal lépj be bátran, Rossz szándékkal itt megtorpanjon.
A közösség és az ifjúság otthona
Gál Zoltán, unitárius lelkész, Gagy Gagyban örömmel vágtuk el az avatószalagot augusztus 13án, a Közösségi- és Ifjúsági Központ avatóünnepségén. A Helyi Fejlesztési Ügynökség és a Gagyi Unitárius Egyházközség pályázat útján újította fel a Kultúrotthon pincehelyiségében található klubtermet, amely évekig aludta álmát a feledés világában. Valamikor itt főztek a lakodalmakra, itt nézték a közös futballmeccseket, mára azonban tönkrement, üres, kihasználatlan teremként tátongott várva, hogy újra rátaláljon valaki. A közösségi megbeszélések során, amelyeket a vidékfejlesztési program keretében tartottunk az elmúlt évben, gyakran felmerült, hogy jó volna egy terem, ahol az
CIVIL FÓRUM. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 11. ifjúság otthonra találjon, ahol hasznosan töltsék az időt. Ekkor merült fel a klubterem felújításának gondolata, amely közösségi– és ifjúsági programokat egyaránt szolgálna. Egyházközségünk így haszonbérleti szerződést kötött a helyi polgármesteri hivatallal, hogy felújítja, és díjmentesen használhatja az egykori klubtermet. A felújításhoz az anyagi erőforrást a Project Harvest Hope (USA) biztosította, a Partnerségben az önfenntartó unitárius közösségekért elnevezésű program keretében. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott az Erdélyi Unitárius Egyház, a Gondviselés Segélyszervezet, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, és a program lebonyolítójaként a CIVITAS Alapítvány. Amint előző lapszámunkban is említettük, ez a második megvalósítás volt, a lelkészi iroda és egyben Helyi Fejlesztési Ügynökség felújítása után. Mint minden pályázat esetében, az egyházközségnek önrészt is fel kellett vállalnia. Mivel tényleges pénzösszeggel nem tudtuk volna felvállalni a munka véghezvitelét, így azt munkálatok elvégzésében számoltuk, amelyre számos vállalkozó kedvű szakembert kaptunk. Mindegyikük tudta: amit tesz, a faluért teszi. És örömmel tapasztaltam, hogy közös erővel sok, eleinte elképzelhetetlennek tűnő dolgot meg lehet valósítani. A villanyhálózat korszerűsítése volt az elsődleges feladat, amelyet a falburkolat felszerelése, a falak lefestése, bútorok összeszerelése követett. A
munkát nehezítette, hogy minden fúrónyomba fatipnit kellett helyezni, és a csavarokat abba befogatni. A falburkolat felszerelését Simó Dezső és Bedő Sándor végezték, a villanyszerelési munkálatokat pedig Katona Péter és Katona Levente vállalták fel. A fiatalok egy része gerendát csiszolt, ablakot készített elő az újrafestésre. A polgármester maga festette ki a termet, ezzel is hozzájárulva a falu szépüléséhez és fejlődéséhez. Fazakas Kálmán kőműves munkálatokat végzett, 7. osztályba lépő unokája segítségével. Azonban a munkavégzők lajstroma még így sem teljes. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik magukénak érezték a klub feljavításának ügyét, és ezért kétkezi munkával siettek segítségünkre. A legfiata-
labb 7 éves, a legidősebb aktív résztvevő pedig 67 éves volt. Nevük kezdőbetűjének sorrendjében a következőknek mondunk hálás köszönetet: Barabás Zsigmond, Bedő Huba, Bedő Noémi, Bedő Sándor, Farkas János, Fazakas Adél, Fazakas Brigitta, Fazakas Csaba, Fazakas Erzsébet, Fazakas Kálmán, Fazakas Levente, Fazakas Marika, Fazakas Norbert, Gábor László, Gál Magdika, Katona Klára, Katona Levente, Katona Péter, Katona Péter ifj., László Lajos, Nagy Csilla, Simó Dezső, Simó Zoltán, Vargyas Attila. Lapzártáig érkezett a hír (szerk. megj.): szeptember 8-án egyházközségünkbe látogatott Will Saunders, a Project Harvest Hope elnöke, és Kelemen Éva, az Aratás Reménysége Homoródért Alapítvány képviselője, amely az amerikai alapítvány erdélyi fiókszervezete. Látogatásuk alkalmával megtekintették a lelkészi irodát és az ifjúsági központot, és megelégedésüket fejezték ki, hogy a pályázati pénz ésszerűen volt felhasználva, illetve sok sikert és előrehaladást kívántak a jövőre. A munka azonban még korántsem ért véget. Rajtunk múlik, hogy milyen jövőt álmodunk meg, és dolgozunk-e annak megvalósulása érdekében. Hiszem, hogy összetartással és közös munkával lehet álmokat megvalósítani. Hiszem, hogy falunk felébredhet a Csipkerózsika–álomból. Ebben bízva, kérem a gondviselő Istent, hogy adjon számunkra hitet, erőt és egészséget!
12. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. HITÉLET.
VII. kézműves és bibliai tábor Csekefalván
M. Szeredai Noémi, unitárius lelkésznő, Csekefalva Augusztus 3-9. között került megszervezésre Csekefalván hetedik alkalommal a kézműves és bibliai tábor egyházközségünk gyermekeinek. A helyek függvényében szívesen láttuk a más vallású gyermekeket is. A táborban az előző években oktatott foglalkozások mellett újabbak is voltak, s lelkes oktatók és segítők dolgoztak azon, hogy gyermekeinknek felejthetetlen élmény legyen. A nagy létszám miatt 3 párhuzamos csoportban zajlottak a tevékenységek, a gyerekek olyan örömmel és lelkesedéssel dolgoztak, hogy még szünet idején is munkálkodtak. A tábor létrejöttében anyagi támogatást nyújtottak a Communitas Alapitvany, a Budapesti Unitárius Egyház-
község és a Hopedale-i Unitárius gyülekezet az Amerikai Egyesült Államokból. Köszönet az adományozóknak és az önkénteseknek, akik munkája lehetővé
tette a gyermekek sikeres táborozását. A tábor zárónapján, vasárnap kiállítást rendeztünk gyermekeink munkáiból istentisztelet keretében.
MÚLTBANÉZŐ. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 13.
A székelyek rövid története Elekes Dániel László, Gyergyóújfalu Nem kell akadémikusnak lenni, hogy egyetértsünk abban, a XX-dik század volt a legeseménydúsabb és egyben a legvéresebb az emberiség történelmében. A két világháború, a hidegháború, az atomfegyver korszaka újabb, hatékonyabb és pusztítóbb fegyverek megjelenését eredményezték, ugyanakkor újabb, „modernebb” okok is jelentek meg az emberi csoportok számára arra, hogy utálják és meggyilkolják embertársukat. A XX-dik század tanúja volt az emberiség számára még nem látott mértékű fejlődésnek minden téren, azonban ezeknek a találmányoknak a túlnyomó többségét az ember rombolásra, öldöklésre, pusztításra fordította. A XX-dik században az események, a történelem alakulása, teljes mértékben kicsúszott a székelyek kezéből, ugyanis ezután ők csak szenvedő alanyai lesznek a nagyszabású változásoknak, amelyek bekövetkeznek anélkül, hogy bármit is beleszólhassanak, vagy hogy bármit is tehetnének érdekükben. A székelyek egyszerűen beletörődtek a sorsukba, és megpróbáltak túlélni mint katasztrófát, legyen az természetes vagy ember okozta, és többé nem dőltek be semmilyen ígéretnek mindegy, hogy milyen származású vagy elveket terjesztő politikustól származtak. Az Osztrák-Magyar Monarchiának, amelyhez tartozott Erdély és Székelyföld, döntő szerepe volt az első világháború kitörésében és lezajlásában. Mint minden európai uralkodó abban az időben, az osztrák császár is meg volt győződve, hogy a háború rövid és mindent eldöntő lesz, amit természetesen az ő csapatai fognak megnyerni. Ennek érdekében az Osztrák-Magyar Monarchia számos népeiből soroztak be katonákat, és elrendelték, hogy harcoljanak olyan területeken, amelyek nem csak távol voltak a saját hazájuktól, de az egyszerű emberek számára jelentéktelenek voltak. Hogy milyen hangulat uralkodott az
osztrák-magyar csapatok körében, elegendő végigolvasni Svejk „bátor harcos” kalandjait. 1914. július 28-án beköszöntött az akkor még Nagy Háború néven ismert világégés. Kezdetben Székelyföldet még nem érintette közvetlenül a háború, elég sok székely harcolt az osztrák-magyar hadseregben, ahogyan már részletesebben beszámolt e lapokban kollégánk is, ifj. Sólyom István. De az aránylag békés időszak megszűnt 1916. augusztus 15-én, amikor Románia belép a háborúba, és megtámadja Erdélyt. A román csapatok viszonylag hamar elfoglalják Székelyföld nagy részét, de a német csapatok bevonása egy olyan túlerőt teremt, amivel Románia egyszerűen képtelen szembeszállni. Ha a Székelyföld településein előrehaladó román csapatok háborúhoz képest „normális” nyomokat (olvasd pusztításokat) hagytak, a visszavonulás már a „felmorzsoló háború” mozzanatait idézte elő. Az igazságot betartva említenünk kell, hogy az osztrák-magyar csapatok sem kímélték a román településeket valahányszor áthaladtak azokon.
Utána megint egy viszonylag nyugodt időszak következett, egészen a háború végéig, 1918 novemberéig. Az OsztrákMagyar Monarchia válságos helyzetbe kerülése után Magyarország függetlenné válik november 2-án, de Erdélyben az események egy váratlan fordulatot vesznek, amelyben a székelyeknek abszolút semmilyen beleszólásuk nem lesz. Ugyanis az erdélyi románok úgy döntöttek, egyesülnek Romániával, miután ugyanezt a lépést megtették Besszarábiába és Bukovinába is. A székelyek helyzete nem mondható válságosnak a két világháború közötti időszakban, habár az osztrák uralomhoz képest sem javult semmit. Annak ellenére, hogy létezett a magyar nyelvű oktatás, és rendelkeztek saját politikai szervezetekkel, a székely autonómiának nyoma sem maradt (ugyanúgy, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idejében), és a központosítás egy teljesen kaotikus gazdasági politikához vezetett. A székely kitartás már csak a hagyományok és az életmód megtartásában nyilvánult meg.
14. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. MEZŐGAZDASÁG,
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
Elszaporodott mezei rágcsálók Dr. Popa Daniela, a növényvédelmi hivatal igazgatója felhívja a gazdálkodók figyelmét a rágcsálók okozta károkra. Közülük legismertebb és a mezei kultúrákban a legnagyobb kárt a közönséges mezei pocok (Microtus arvalis) okozza, mely valóságos kolóniákat hoz létre, nagyon szapora, és tetemes kárt okoz föld alatti járatai és a föld felszínén is megjelenő lyukak által. A szakember szerint a védekezést akkor kell elkezdeni, amikor a hektáronkénti kolóniák száma meghaladja a négy-öt családot. A hivatal által a megye területén végzett ellenőrzések azt mutatják, hogy a kolóniák száma jóval meghaladja ezt az értéket. A védekezésre az alábbi, rágcsáló elleni szereket ajánlják: Critox (egy füstölő, gázosító pasztilla aktív galériánként), Bromakol (25—30 gramm mérgezett csali galériánként), Delicia
Gastoxin (két tabletta családonként), Thionex 35 EC (három liter vegyszer feloldva 300 liter vízben hektáronként). Utóbbi két szer csak 2010. február 11-ig alkalmazható, és mérgezési
besorolásuk alapján csak a hivatal által felhatalmazott személyek használhatják. (www.3szek.ro)
Kormányhatározatok a támogatásról Eredményesnek mutatkozik az állattenyésztők képviselőinek többszöri tárgyalása a szakminisztérium vezetőségével, illetve a múlt heti fővárosi tüntetés. A pénzhiány miatt ugyanis egy ide-
ig úgy nézett ki, hogy a törvény által meghatározott nemzeti kiegészítő támogatást nem fizetik ki az állattenyésztőknek. Az utcai demonstrációk után a Hivatalos Közlönyben két kor-
mányhatározat, az 1252-es és az 1261es jelent meg. Eszerint a legkevesebb három, hat hónapnál idősebb szarvasmarhát tartó tenyésztők összesen 571 lejt kapnak egyedenként. Az összeget két részletben fizetik ki, első részletként 200 lejt. Habár a határozat nem tér ki rá, több mint bizonyos, hogy a második részlethez a gazdák csak jövő év elején jutnak hozzá. A második a juhtenyésztésben fizetendő támogatás nagyságát határozza meg, így a 2009. évre az anyajuhokra és az egyévesnél nagyobb nőegyedekre kiutalt prémium 44 lej darabonként. Itt nem határozták meg a részletek számát, egyelőre első lépésben, november másodika után 15 lejt utalnak a támogatást igénylők bankszámláira. A teljes támogatást a határozat értelmében a gazdák jövő év február végéig kapják meg. (www.3szek.ro)
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 15.
Bugac története Szász József Albert Bugac a Duna és Tisza között, annak középső részén, az ún. kiskunsági homokhátságon helyezkedik el. Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét. A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév. Egy 1451. december 16-án Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelölte. Bugac története egészen a közelmúltig szorosan összefügg Kecskemét városával, melynek hosszú-hosszú századokig bérleti, majd tulajdonosi birtoka volt. 1642-ig tudjuk visszakövetni a történetet, amikor is Eszterházy Pál, a jászok és kunok főkapitánya 6 kun pusztát adományozott Kecskemétnek. Ezzel nagy fejlődés indult meg Bugac területén, egyrészt a pásztorkodás, másrészt a földek megművelése, a gazdálkodás terén. 1910-ben Szabó Sándor és 87 gazdálkodó levélben kereste meg Kecskemét város nagy tudású, haladó szellemű polgármesterét Kada Eleket, hogy a város közgyűlése faluhelyet jelöljön ki, és biztosítson építési telkeket. Még ez évben kijelölték Monostorfalva település helyét. A kijelölés 136, egyenként 800 szögöles építési telekről szólt, megfelelő szélességű utcákkal és középületek helyének kijelölésével a Farkasordító erdő közelében. Kecskemét város fejlődésével Kisbugac és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György naptól Szent Mihályig terjedő legeltetési idő-
ben a bértartásnak is. A XIX. század végén már évente 8-10000 darab szarvasmarha, 5-6000 db ló és csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon. A Kecskeméti Lapok 1926. március 25-i számából tudjuk, hogy a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által kezdeményezett iskolaépítés Bugacra is eljutott. Még ez évben megtörtént a pusztai iskolák helyének kijelölése, Alsómonostoron, Kisbugacon, Monostorfalván, Felsőmonostoron. Az egész település életében jelentős esemény volt a Kecskemétet Kiskunmajsával összekötő gazdasági kisvasút 1928. évi átadása. Az 1932-es év hozott nagy változást a bugaci idegenforgalomban, 4 kecskeméti újságíró tervezetet készített a kecskeméti idegenforgalom lehetőségeiről. A tervezet egyik fontos célkitűzése volt a „bugaci puszta népéleti és jószágtenyésztési érdekességeinek bemutatása”. Vagyis a bugaci puszta és pásztorélet bemutatása a hazai és külföldi turistáknak. 1933. május 21. fordulópontot jelentett Bugac idegenforgalmának életében. Az országos idegenforgalmi szervek, és az országos sajtó részére e napon rendezte meg az idegenforgalmi iroda a bugaci bemu-
tatót. Ettől a naptól a bugaci idegenforgalom világsikert aratott. Látogatók, főleg külföldiek ezrei jönnek közeli és távoli országokból a bugaci pásztorélet megtekintésére. 1937-ig közel 20.000 látogatója volt a bugaci pusztának. 1950. január 1-je Bugac eddigi történetének talán legjelentősebb változását hozta. A több évszázados kecskeméti függőség után Bugac önálló tanácsú településsé vált. Ekkor Bugac lakóinak száma 5.550 fő, területe pedig 17.500 ha volt. Bugac életében korszakos és pozitív változást jelentett a Kispista út meghosszabbításával a bugaci bekötőút, kövesút elkészülte 1951-ben, s hasonló jelentőséggel bírt a villany 1956-os községi avatása, valamint a művelődési ház 1958. évi megnyitása is. 1963-ban megépült a községi óvoda, majd bővítették a központi iskolát, alkalmassá téve a külterületi iskolák tanulóinak fogadására. Ez időszakban épült ki a község belterületének ivóvíz hálózata, az ÁFÉSZ fejlesztette üzlethálózatát, járdák épültek a belterületen, jelentősen változott a község arculata. Folytatjuk
16. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÉLETMÓD,
MAGAZIN.
Nagyika tanácsai Bán Magdolna, nyugdíjas óvónő – Élesztőt úgy lehet frissen eltartani, hogy jól benyomkodjuk egy pohárba és szájával lefelé vízzel telt tányérba állítjuk. – Réztárgyakat budaiföld és ecet keverékével tisztítunk, utána krétavagy faszénporral át kell dörzsölni, hogy ne feketedjenek meg. – A burgonya és a karfiol fehérebb lesz, ha a főzővízbe egy kiskanál citromsavat adunk. – A rizs fehérebb lesz és nem ragad össze főzésnél, ha a vízbe egy fél kiskanál citromlevet adagolunk. – Friss rozsdafoltot fehérneműből és természetes szálú anyagokból úgy lehet eltávolítani, hogy citromlevet csepegtetünk rá, és nedves fehér vásznon át kivasaljuk. Szükség esetén a műveletet megismételjük. – A sárgaréz tárgyak csillogóbbak lesznek, ha frissen hámozott citromhéjjal, majd itatóspapírral vagy finom posztóval átdörzsöljük. – Fehérebb lesz a fogunk, ha pirított citrom- vagy narancshéjjal dörzsöljük be néhány napon át. – A migrént enyhíti a halántékra tett citromszelet. – A hangyacsípés sem viszket annyira, ha citromlével kezeljük. – Megkeményedett talpbőrt gézzel odafogott vastagabb citromszelettel lehet megpuhítani. – Bőrtárgyakat (szíjak, retikülök, cipők stb.) is tisztít a citromlé. – Eltűnik a szobából a cigarettaszag, ha forró kályhára citrom vagy narancs pirított héját szórjuk. – Rozsdás vastárgyakat citromlé és étsó keverékével lehet tisztítani. – Tintafoltokat a kézről citromlével dörzsölhetünk le. – Üveg- és kristálytárgyakat egyenlő arányban kevert kávézacc, ecet és víz keverékével mosunk. – Odaégett edényeket kávézaccal tisztítunk.
– Nem lesz halszagú az edény, ha kevés meleg vízzel kevert kávézaccal mossuk meg. – Sütés előtt tegyünk kevés sót az olajba vagy zsírba, így nem fröcsköl. – Citromot úgy lehet frissen eltartani, hogy egy nagyobb (10-15 l-es) széles szájú uborkásüvegbe tesszük, melléje meg egy kisebb (0,1-0,25 l-es) üveget helyezünk vízzel. – Kirándulásra a vajat kicsumázott zöldpaprikába tegyük. – Szúnyogok ellen az éjjeliszekrényre pár szál levendulavirágot helyezzünk. – Moly ellen véd a ruhák közé, a polcra tett kis darab kámfor vagy néhány szem feketebors. – Elkerülnek a legyek, ha kívülről az ablakrámákat bekenjük petróleummal vagy a szobában pár szál ricinust tartunk. – Eltűnik a penész szaga a szobából, ha egy nagyobb tányérra égetett meszet helyezünk és 2-3 napon át 3-4-szer cseréljük. – A vasaló nem rozsdásodik, ha szappannal kenjük be, majd használat előtt jól bedörzsöljük sóval. – Frissítő fürdő: egy kád vízhez két kanál (25%-os) ammóniát oldunk. – Hangya ellen hintsünk kevés sót a kamrában tárolt rizsre, paszulyra, lencsére stb. – Nem párásodnak az ablakok, ha egy deci szesz és 10 cm glicerin keverékével dörzsöljük át.
– Sárga- vagy vörösréz edényeket, dísztárgyakat, sütőformákat konyhasóval kevert ételecettel dörzsölünk fényesre. Ugyanerre a célra jó a sóba mártott citrom is. – Rozsdamentes acél evőeszközöket időnként iszapolt krétával dörzsöljünk át. – Sötét színű len- és jutaszőnyegeket teafű-levelekkel lehet tisztítani. – Tojásfehérjét könnyebb felverni, ha pár csepp citromlevet vagy egy késhegynyi sót adunk hozzá. – Csillogóbbak lesznek az ablakok, ha a vízbe pár csepp szalmiákszeszt teszünk. – Északi fekvésű falak mentén nem dohosodnak és nem penészednek meg a könyvek, ha a polcra időnként kevés terpentint csepegtetünk. – Szép fénye lesz az ágyneműnek, ha a keményítőbe pár csepp foltbenzint töltünk. – Élénkebb színe lesz a tojássárgájának egy késhegynyi sótól. – Nem repednek meg a főtt tojások, ha előzőleg a vízbe kevés sót teszünk. – A samponnal vagy szappannal mosott haj csillogóbb lesz, ha az öblítővízbe literenként 2 kanálnyi hígított ecetet töltünk. – Megzöldült sárgaréz edényeket fűrészporral kevert kanálnyi ecettel lehet tisztítani. – Zománc nélküli agyagedények föld ízét úgy vesszük ki, hogy néhányszor kiöblítjük ecetes vízzel. – Az ecetes víz leviszi a mészfoltokat az üvegről. – Ónkannák, -edények, -dísztárgyak újra fényesek lesznek a meleg sörrel vagy káposztalével való dörzsöléstől. – Aranyozott képkereteket szeszbe mártott, félbe vágott hagymával tisztítunk. – Molyok ellen naftalin, levendula és egyéb szeren kívül ánizsolajba mártott filcdarabot is használhatunk (az olajba mártott textildarabot göngyöljük papírba, és úgy helyezzük a szekrénybe).
