TARTALOM • • • •
Fókusz Nemzetközi Kutatás Hírek
1. 3. 4. 6.
FÓKUSZ ÚJ UTAK A SZAKKÉPZÉSBEN A sikeres foglalkoztatáspolitika egyik alappillére a hatékonyan mőködı szakképzés, a jelenlegi rendszer azonban megújításra szorul. Vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, helyre kell állítani az értékteremtı munka rangját. Szakképzési papírgyártás helyett valódi szaktudásra, alapos gyakorlati képzésre van szükség, hiszen a gazdaság jól képzett szakmunkásokat igényel. Hogyan érhetı mindez el, milyen a jó szakképzési rendszer? Melyek a szakképzés átalakításának új irányvonalai? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az augusztus 10-én közösen megtartott sajtótájékoztatón. Az MKIK elnöke bevezetıjében elmondta, hogy a szakoktatásban végzettek elhelyezkedési mutatói, illetve a szakoktatásban részt vevık száma jelzi hogy a jelenlegi rendszer nem életképes, rontja a magyar versenyképességet és nem szolgálja a hazai vállalati szektor érdekeit. Át kellene térni a német rendszerő, duális szakoktatási rnódszerre, amelynek egyik alapeleme, hogy a diák az elméleti oktatás mellett valódi munkahelyen valódi szakoktatásban részesül,
ami nem idegen a hazai oktatási rendszertıl. A kamara adatai szerint most a szakoktatásban végzettek átlag 35 százaléka képes saját szakmájában kilenc hónapon belül elhelyezkedni. Vannak persze kiugró területek, mint az egészségügy, ahol 67 százalékos az elhelyezkedési arány, de a könnyőiparban például csak 1-2 százalékos. A szakiskolai kapacitás kihasználtsága jelenleg 50 százalék körül alakul (a felnıttoktatás 70, míg a gimnázium 90 százalék körüli), vagyis van a szakmacentrikus oktatás lehetıség erısítésére.
-1-
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár ezekkel a szavakkal kezdte tájékoztatóját: „Forradalmi áttörésre készülünk a szakképzésben, s ehhez partnereket keresünk” A reform lényege a gyakorlatorientáltság, a képzési idı lerövidítése, illetve a reálszféra bevonása. Az államtitkár szerint jelenleg a vállalkozások mindössze 1,5 százaléka vesz részt a szakképzésben, ezért a kormány bıvíteni szeretné a kört, akár olyan áron is, hogy átalakítja a finanszírozást, és érdekeltté teszi a cégeket a részvételben. A cél az, hogy a reálszférának megérje részt venni a szakképzésben, ugyanakkor a finanszírozás átalakítása nem lehet a rejtett szubvenció eszköze. A kormány gondolkodik azon is, hogy visszaállítsa a hároméves szakmunkásképzést, például egy év munkahelyi gyakorlati idıvel megfejelve. A jó szakképzési rendszer a foglalkoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének egyaránt eszköze. A foglalkoztatottság növelésének legnagyobb gátja az alacsony iskolázottság. Az alacsony foglalkoztatottság nem más, mint a munkanélküliségre adott rossz válasz. Csak a munkanélküliek és az inaktívak táborában közel 900 ezer fı van, akinek semmilyen szakképzettsége nincsen, de enélkül a munkaerıpiacra történı beléptetésük szinte reménytelen.
Magyarországon 23 százalék. A duális képzésben az elméleti oktatás a szakiskolákban, a gyakorlati pedig üzemekben, vállalatoknál történik. Az iskolákban az általános mőveltséget és a szakelméleti ismereteket oktatják, a gyakorlaton azonban a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Miközben Magyarországon évi 150 napot töltenek a diákok a szakiskolában, Franciaországban Németországban mindössze hatvanat. Mindez fordítva igaz, ha az üzemben, vállalkozásnál évente eltöltött idıt vizsgáljuk. A reálszféra és az oktatás közelítésére azért már nálunk is van próbálkozás, jelenleg ugyanis közel 50 ezer tanulószerzıdés létezik, tíz évvel ezelıtt azonban még tízezer sem volt. A cégek a 16 évesnél idısebb, de a képzés befejezésekor 23 évnél fiatalabb tanulókkal kötnek ilyen megállapodást, és tulajdonképpen a gyakorlati hely biztosításáról van szó. A diákok a munkájukért összességében évente hétmilliárd forintot kapnak, valamint az így eltöltött évek a nyugdíjazáskor is számítanak. Az MKIK elnöke kiemelte, hogy a versenyképesebb szakképzés kialakításának fontos eleme a gazdasági kamarák szerepének erısítése és a gazdálkodó szervezetek céljait, érdekeit és tevékenységi rendszerét rugalmasan követı képzési és ösztönzési rendszer kialakítása.
Forrás: KSH, 15-74 év között
Parragh László szerint sem képzelhetı el sikeres szakképzési rendszer a gazdasági szereplık részvétele néllkül. Nemzetközi példákat hozott ennek igazolására. Ausztriában 40, Svájcban és Németországban 66 százalék a duális képzésben tanulók aránya, míg
Arra a kérdésre, hogy a jövıben komolyabb szerepet kapnak-e a kamarák a képzésben, és az MKIK a jelenlegi 27 mellett további OKJ szakmák esetében is kidolgozhatja a többi között a szakmai és vizsgakövetelményeket, Czomba Sándor azt válaszolta, nem az a lényeg, kinek a kezében van a szakképzés de -2-
változás kell, és akár 127 szakmát is kezükbe vehetnének a kamarák. A lényeg, hogy az ellenırzés és a stratégiai célok betartása az állam felügyelete alatt legyen.
show elemekkel. Kicsit elszorult a szívünk, hogy ez az egyedülálló lehetıség Magyarország Kínában történı bemutatására nem lett megfelelıen kihasználva.
Versenyképes gazdaság-versenyképes szakképzés cimmel Parragh László elıadása (ppt) megtalálható a www.mkik.hu weboldalon.
NEMZETKÖZI KAMARAI DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA SANGHAJBAN ÉS SZINGAPÚRBAN Dr. Parragh László, az MKIK elnöke vezetésével 2010. augusztus 20-28. között kamarai delegáció látogatott Sanghajba és Szingapúrba. A 25 fıs üzletember delegáció kiutazásának elsıdleges célja a Sanghaji Expón 2010. augusztus 22-én megrendezett Magyar Nemzeti Napon való részvétel, illetve a kínai és szingapúri üzleti környezet megismerése, üzleti és kamarai kapcsolatok létesítése volt. A Sanghaji Expón 200 ország és kb. 50 nemzetközi szervezet van jelen kiállítóként, a napi 300-500 ezer látogató jó részét kínaiak alkotják. A látogatók száma mostanra elérte az 50 milliót, az október 31-én záró esemény végére a tervezett 70 milliós cél biztosan teljesíthetı. A kiállító országok Kína jelentısége miatt különös hangsúlyt fektettek a hatásos, impozáns megjelenésre. A kamarai delegáció részt vett a Magyar Nemzeti Nap megnyitó ünnepélyén melyet Szıcs Géza kulturális államtitkár nyitott meg magyar részrıl. A magyar állami delegáció tagja volt Dr. Parragh László kamarai elnök is. Ezt követıen, az esti kulturális gálaestig a delegáció tagjai számára néhány nemzeti pavilon megtekintésére nyílt lehetıség, így a magyar pavilon mellett a német, a lengyel, az izraeli és a brit kiállítást sikerült meglátogatni. A felsoroltak közül talán a német pavilon aratta a legnagyobb sikert, sokszínőségével, a kiállítás témájának - „Jobb város, jobb élet” – talán a legalaposabb feldolgozásával, a német gazdaság eredményeinek bemutatásával és végül a kínai közönséget megcélzó látványos
A kínai üzleti programot a delegáció számára a Shanghai Federation of Industry and Commerce szervezte 2010. augusztus 24-én. A szervezettel már 2006-ban együttmőködési megállapodást írt alá az MKIK. A szervezet alelnöke, Liang Jin elmondta, hogy a Sanghajban megrendezett Expo miatt igen sok külföldi delegációt fogadnak. A magyar üzletemberek számára színvonalas tájékoztatót adtak a sanghaji üzleti környezetrıl, mely a legtöbb külföldi befektetıt vonzza Kínában, majd kétoldalú üzleti megbeszélésekre került sor. A magyar cégek 3-4 kínai potenciális kínai partnerrel találkozhattak, a visszajelzések alapján néhány ígéretes, hosszabb távú üzleti lehetıséget ígérı tárgyalásra is sor került. A rendezvény keretében Dr. Parragh László a kétoldalú együttmőködés lehetıségeirıl tárgyalt Dr. Ioana Krafttal, a Kínai EU Kamara ügyvezetı igazgatójával. Forintos Róbert, az MKIK Magyar-Kínai Tagozatának társelnöke röviden bemutatta a tagozat tevékenységét, majd a cégek számára kölcsönösen nyújtható szolgáltatásokról esett szó. Ezt követıen a Borsodchembe befektetı kínai Wanhua Industrial Group Co. cégóriás meghívására a delegáció egy üzleti ebéden vett részt Sanghaj második legmagasabb épületének, a Jin Mao Torony 86. emeletén. Xingtian Guo, a cég alelnöke örömmel üdvözölte a magyar üzletembereket, elmondta, -3-
hogy az elkövetkezı idıszakban 1,1 milliárd eurót fektetnek be Magyarországon. A személyes találkozó során több magyar cég is felajánlotta együttmőködését a Borsodchem befektetés kapcsán. Szingapúrban a Singapore International Chamber of Commerce volt a fogadó fél. Az üzleti fórum keretében a patinás szervezet fıtitkára, Philip Overmyer mutatta be az 5 milliós mini állam irigylésre méltó eredményeit. 27.800 USD/fı egy fıre jutó GDP-vel a térség leggazdagabb országa, teherforgalom alapján a világ legnagyobb kikötıje található területén. A brit gyarmatból 1965-ben függetlenné vált ország gazdaságpolitikáját sokan tanulmányozzák, a mostani válságkezelı intézkedések hatására az országban a tavalyi – 1,3 %-os csökkenés után az idén az elsı félévben 13,1 %-kal bıvült a gazdaság. Dr. Parragh László elıadásában a magyar üzleti környezetrıl adott áttekintést, elmondta, hogy a kétoldalú forgalom tavaly elérte a 1,2 milliárd USD-t, mely csaknem kétszerese az Indiával folytatott kereskedelmünknek. A programon köszöntıt mondott Somogyi Ferenc, Magyarország Szingapúrba akkreditált nagykövete. A delegáció a programok után új üzleti kapcsolatokkal, új piaci lehetıségekkel gazdagodva tért vissza Magyarországra.
AZ INDIAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁK SZÖVETSÉGE NİTAGOZATÁNAK LÁTOGATÁSA AZ MKIK-BAN Az MKIK Nemzetközi Igazgatója, Dr. Tényiné Stark Mária fogadta az indiai nemzeti kamarai szövetség, a FICCI nıi tagozatának delegációját. Az indiai kamarai tagvállalatok nıi vezetıibıl álló delegáció üzleti kapcsolatok építése, és a partnerszervezetekkel való kapcsolatfelvétel céljából utazott Budapestre. A delegáció az MKIK-n kívül több más szervezettel, és minisztériummal is találkozik majd, azonban a Kamaránál tett látogatás lesz a legfontosabb érdekképviseleti egyeztetés. Az MKIK 2010 márciusában, Dr. Parragh László elnök úr által vezetett, Indiába látogató delegációja is jelzi, hogy a világ második leggyorsabban fejlıdı országa nagy lehetıségeket kínál a hazai vállalkozások számára. Az egyes részterületeken, így a nıi vállalkozók körében a hazai eredmények, tapasztalatok átadásával, és az indiai szervezetek, programok támogatásával kitörési pontot alakíthat ki a kamarai rendszer a tagvállalatok számára. Az MKIK vezetése a delegációval szervezett találkozóval is jelzi, hogy tenni kíván az indiai kapcsolatok fejlıdéséért. Az együttmőködések kialakítása, és a szinergiák maximális kihasználása céljából a megbeszélésre meghívást kapott a Magyar Nıszövetség, és a Magyar Üzletasszonyok Egyesülete is – ezáltal a magyar nıszervezetek képviselıinek is lehetıséget kínálunk a kamarai együttmőködések kialakítására.
KUTATÁS MUNKAERİ-PIACI FORDULAT MAGYARORSZÁGON A GAZDASÁGI VÁLSÁG FÖLDRAJZA – 2010. JÚNIUS Az MKIK GVI Válságföldrajz címő kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tőzte ki célul. Ennek keretében a válság kezdetétıl részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások -4-
és a munkaerıpiacról való kilépés területi különbségeinek idıbeli változását. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2010 elsı félévében jelentıs változások mentek végbe a magyar munkaerıpiacon. Ezek leglényegesebb eleme, hogy szinte folyamatosan csökken a munkanélküliség: 2010 februárjában, a válság munkapiaci mélypontján még 653 ezer álláskeresıt regisztrált az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, de a következı négy hónap alatt mintegy 100 ezerrel csökkent a regiszterben szereplık száma. Mindez azt jelenti, hogy a nyilvántartott álláskeresık munkavállalási korú népességen belüli aránya is számottevıen javult ebben az idıszakban, 9,8%-ról 8,1%-ra esett vissza. Februárban még csak nagyon halvány jelek utaltak a fordulatra, így például a szezonálisan kiigazított értékek már nem növekedtek tovább. A legjelentısebb javulás április és május hónapokban következett be, amikor 4040 ezer fı került ki a Munkaügyi Kirendeltségek regisztereibıl. A válság elıtti idıszak tapasztalatai szerint ebben az idıszakban a javulás elsısorban néhány gazdasági ág (mezıgazdaság, építıipar, turizmus) szezonálisan változó munkaerıigényébıl fakad, aminek pozitív hatásait – a tavalyi évvel ellentétben – idén nem oltotta ki a többi szektort érintı elbocsátási hullám. Azonban a javulás teljes egészét nem magyarázza a szezonalitás, hiszen az ÁFSZ honlapjáról elérhetı szezonálisan kiigazított idısorban is trendforduló következett be, illetve májusban és júniusban az egy évvel korábbi értékekhez képest is csökkent az álláskeresık száma. (A legfrissebb adatok szerint a pozitív irányú elmozdulást júliusban nem követte javulás; ennek hátterében egyértelmően a pályakezdı fiatalok beáramlása áll.) Az országos átlag számottevı területi különbségeket fed el az álláskeresık számának (lásd az 1. ábrát) és arányának (lásd a 2. ábrát) változását tekintve. (Szezonálisan kiigazított területi adatok híján az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítunk, a térképeken nem csupán a legutolsó idıszakban, hanem az egy év alatt bekövetkezett változások láthatók, kistérségi szinten.) A fordulat jelentıségét mutatja, hogy a korábbiakhoz képest újabb kategóriák bevezetésére kerülhetett sor, hiszen
a válság kezdete, 2008 ısze óta alig találtunk olyan mikrokörzetet, amelyben ne romlott volna a helyzet – a javuló helyzető kistérségek száma 2010. márciusig 10 alatt volt. Azóta azonban az álláskeresık számának és arányának csökkenésével jellemezhetı kistérségek száma olyan nagy mértékben megugrott, hogy célszerőnek tőnt differenciálni ezeket a csökkenés mértéke alapján is. Összességében a változások térbeli vonatkozásainak elemzésével is alátámasztható, hogy nem pusztán szezonális indokokkal magyarázható a pozitív fordulat. negyedévében valóban a 2010 elsı perifériákon, valamint a mezıgazdasági karakterrel jellemezhetı alföldi, illetve a turisztikai profilú balatoni kistérségekben javult leginkább a munkaerı-piaci helyzet. Késıbb azonban, fıképp májusban és júniusban, az exportorientált feldolgozóipari vállalkozásokat koncentráló, valamint ezek vonzáskörzetébe tartozó munkaerı-piaci kistérségekben is határozott javulás észlelhetı. Vagyis immár a nyugati és észak-dunántúli országrészben is csökken a munkanélküliség. Kissé furcsának tőnik ugyanakkor, hogy a fıvárosi agglomerációban még egyáltalán nem észlelhetık a pozitív változás jelei. Ugyanis ebben a térségben az egy évvel korábbiakhoz képest még mindig növekszik az álláskeresık létszáma és aránya is. Ez különösen annak tekintetében érdekes, hogy az ország gazdaságilag legfejlettebb részérıl van szó, ahol a munkaerıpiac még a válság legmélyén is viszonylag stabil maradt, és az álláskeresık munkavállalási korú népességen belüli aránya nem érte el az országos átlag felét sem, alig emelkedett 4% fölé. Úgy tőnik tehát, hogy a fıvárosi agglomeráció munkapiaca a konjunkturális hullámzásokra a javulás idıszakában is késve reagál. Kiemelendı a pozitív munkaerı-piaci változások közül, hogy az álláskeresık arányában végbemenı területi kiegyenlítıdés tovább folytatódott, és a korábbiakkal ellentétben az utóbbi hónapokban ez az elmaradottabb kistérségekben tapasztalható javulásnak, és nem a kedvezıbb helyzető létszámmikrokörzetek álláskeresıi emelkedésének köszönhetı.
-5-
1. ábra: A nyilvántartott álláskeresık arányának változása az elızı év azonos idıszakához képest (százalékpont), 2010. június
HÍREK 2010. július 2-án dr. Parragh László, az MKIK elnöke a veszprémi Pannon Egyetem diplomaátadó ünnepségén köszöntötte a friss diplomásokat és ismertette velük, hogy milyen kihívások várnak rájuk a jövıben. 2010. július 6-án az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által rendezett „A magyar munkaerıpiac jövıje” c. szakmai konferencián tartott nyitó elıadást az MKIK elnöke.
2. ábra: A nyilvántartott álláskeresık számának indexe az elızı év azonos idıszakához képest (százalékpont), 2010. június
2010. július 8-án Budapesten került sor az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciájára. A konferencián neves külföldi és hazai szakemberek adtak elı, így az MKIK elnökének nyitóelıadása mellett szót kapott többek között az Európai Bizottság adóügyi fıigazgatója, az OECD környezetvédelmi fıtanácsosa, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szakértıje is. 2010. július 22-én – az MKIK elnökének vezetésével – plenáris ülést tartott a GSZT. 2010. augusztus 12-13 között a cseh kamara elnökének meghívására az MKIK elnöke Prágában tárgyalt a szlovák és a cseh kamara elnökével, a találkozón aktuális témákról egyeztettek. 2010. augusztus 30-31-én az MKIK elnöke részt vett a Külügyminisztérium által szervezett, a központi vezetıi állomány és a külképviseletvezetık részére rendezett éves értekezleten, amelyen áttekintették a tárca elmúlt évi tevékenységét és kijelölték az elkövetkezendı idıszak külpolitikai, diplomáciai feladatait. 2010. augusztus 16-án Az MKIK Elnöksége konzultatív jellegő, a területi kamarák titkárainak részvételével kibıvített rendkívüli ülést tartott az MKIK székházában. A meghívottak és az elnökség áttekintette és megvitatta a kamarai törvénymódosítás elıkészítésének témaköreit, valamint egyes kamarai feladatok aktuális helyzetét.
-6-
