Tartalom. 3 Elôszó A mezôgazdaság. 14 Erdôgazdálkodás Élelmiszeripar 20 Élelmiszerbiztonság, 22 Marketing

Tartalom 3 4

Elôszó

6

A magyar mezôgazdaság adottságai

Az agrárgazdaság szereplôi

10

A mezôgazdaság eredményei

14 15 16

Erdôgazdálkodás

19 20

Élelmiszeripar

22

Marketing az élelmiszergazdaságban

23

Magyarország az Európai Unió tagja

24

Részvételünk a világ agrárkereskedelmében

26

A Magyar Köztársaság mezôgazdasági attaséi

Vadgazdálkodás és halászat Vidékfejlesztés és agrárkörnyezetvédelem

Élelmiszerbiztonság, állat- és növényegészségügy

2007

Elôszó Új idôszámítás kezdôdött 2007-tôl az agrárgazdaságban és a vidékfejlesztésben. Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési idôszakának kezdetével fokozatosan egy minôségileg más helyzet kialakulásával lehet számolni. Várható a támogatási rendszer jelentôs átalakulása, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei közt az agrárvidékfejlesztés fellendülése. Folytatódhat, sôt felgyorsulhat az a konszolidációs folyamat, amely a mezôgazdaságban az elmúlt két évben megfigyelhetô volt. Az agrárgazdaság egyre inkább „sikerágazattá” fog válni, ami társadalmi és nemzetgazdasági érdek. Magyarország adottságai összességében kedvezôek a mezôgazdasági termeléshez. Ezt az agrárpotenciált a jelenleginél nagyobb mértékben és értelmesebben kell kihasználni, ennek érdekében kell fejleszteni az ágazatot. A fejlesztést a Közös Agrárpolitika keretei közt, de a nemzeti sajátosságok hangsúlyozásával képzeljük el. A mezôgazdaság fejlesztését az agrár-vidékfejlesztés elválaszthatatlan részeként hajtjuk végre. Közvetlen agrárpolitikai céljaink között szerepel a gazdák versenyképességének javítása, hogy biztosíthassuk a hazai fogyasztók biztonságos élelmiszerekkel való ellátását, és növeljük az exportot. A fenntarthatóság követelményeibôl adódóan javítani kívánjuk a környezet és a vidék állapotát. A vidéki életminôség növelése érdekében segítséget nyújtunk a helyi közösségek fejlesztéséhez, a foglalkoztatás javításához, ösztönözzük a diverzifikációt. E kiadvány szándéka szerint tükröt tart az agrárgazdaság irányítói és szereplôi elé, mutatja az esélyeket, lehetôségeket, de a gondokat is. Meggyôzôdésem, hogy a tények ismerete segít bennünket céljaink megvalósításában, ezért ajánlom az olvasók figyelmébe.

Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

3

Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság a gazdálkodási formák tekintetében a legszínesebb ágazatnak tekinthetô a nemzetgazdaság egészében. Üzemstruktúrája az Európai Unió tagállamainak többségétôl is eltér. A vállalkozások valamennyi formája megtalálható benne. Sajátosságaként említhetô a kétpólusú gazdaságszerkezet, amit a nagyobb méretû gazdaságok és a kisüzemek jelentenek. A középüzemek súlya a rendszerváltás után kezdett növekedni. Megfigyelhetô a szövetkezetek nagy száma, de ennél is fontosabb, hogy közel 707 ezer egyéni gazdaság (háztartás) vesz részt a termelésben. S bár számuk csökkent az elmúlt években, arra azonban bizonyság, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a magyar háztartások csaknem egyharmada-egynegyede érintett a mezôgazdaság ügyében. Társadalmi szerepét ez határozza meg igazán. A mezôgazdasági ágazat résztvevôi 2005-ben Mezôgazdasági termelôk (1 448 962)

Társas vállalkozások (14 062)

Korlátolt felelôsségû társaságok (6565)

Nem üzemszerû, házkörüli termelés, kedvtelésbôl ûzött mezôgazdaság (728 000) Mezôgazdasági szövetkezetek (1453)

Egyéb jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl.: erdôbirtokossági társulat) (1074)

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl.: betéti társaság, közkereseti társaság) (4533)

Részvénytársaságok (329)

4


Egyéni gazdaságok (706 900)

Mezôgazdasági magánvállalkozások (20 349)

Fôfoglalkozású családi gazdaságok és részmunkaidôs és mellékfoglalkozású kisegítô gazdaságok (686 551)

2007

Az egyéni gazdaságok sokaságát az EU statisztikai számbavételi módszere magyarázza. (Mindaddig be kell vonni termelôket a statisztikai megfigyelésbe, míg a megfigyelt kör le nem fedi a termelés 99%-át. Így például az évente egy sertést meghizlaló háztartás is egyéni gazdaságnak minôsül.) Ez magyarázza, hogy az egyéni gazdaságok a gazdálkodás célja szerint érdemben különbözôek: ■ csak saját fogyasztásra termelô gazdaságok (363 ezer gazdaság, 51,3%); ■ a saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítô gazdaságok (234 ezer gazdaság, 33,1%); ■ elsôsorban értékesítésre termelô gazdaságok (109 ezer gazdaság, 15,5%); ■ mezôgazdasági szolgáltatást végzôk (707 gazdaság, 0,1%). Magyarországon a növénytermesztés szerepe erôsödött az elmúlt évtizedben. A 2005. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás szerint a gazdasági szervezetek közel háromnegyede csak növényeket termeszt. Az egyéni gazdaságok 47%-a kizárólag növénytermesztéssel, alig több mint egyötöde állattartással, 32%-uk mindkettôvel foglalkozik. A gazdasági szervezetek 26%a tart állatot. Mindkét gazdálkodási formában a szarvasmarha és a sertés a meghatározó. A szövetkezéseket ösztönzô agrárpolitika hatására növekszik a termelôi szervezôdések szerepe, amelyeknek számos formája létezik. Ezek közül is ki kell emelni a Termelôi Értékesítô Szervezeteket (TÉSZ), amelyeken keresztül az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása keretében a támogatások kifizetése történik. 2005. év elejéig 100 TÉSZ alakult az országban. Mára ugyan csökkent a számuk (64), de ez elsôsorban összeolvadásoknak tudható be. 2006-ban a tagi árbevétel 28 milliárd forint körül alakult. A TÉSZ-ek által integrált termelôk száma 21 ezer. A korábban kisméretû szervezôdések az évek során versenyképes nagyságúra erôsödtek. A hazai zöldség-gyümölcs termelés értékesítésének mintegy 15%-a rajtuk keresztül történik. Az ország zöldség-gyümölcs termelô régióiban mindenütt létrejöttek TÉSZ-ek, így a földrajzi lefedettség közel teljesnek mondható. Egyes termékek beszerzését, értékesítését segítô, valamint szolgáltatást nyújtó szervezôdések a Beszerzési és Értékesítési Szervezetek (BÉSZ). A létrejött mintegy 700 BÉSZ elé az agrártárca évrôl évre magasabb követelményeket támasztott, így a 2006. évben – a gazdálkodói szervezeteket támogató program záró évében – már csak a legalább 30 termelôt összefogó

Az élelmiszeriparban regisztrált vállalkozások száma és létszám-kategóriák szerinti megoszlása Létszám-kategória 0-9 fô 10-49 fô 50-249 fô 250 fô felett

Vállalkozások száma 6670 1392 307 79

Megoszlás, % 79,0 16,5 3,6 0,9

Forrás: KSH

és 300 millió forintos árbevételt elérô szervezetek kérelmezhettek támogatást. Magyarországon 2006. január 1-jén 157 állami elismerésben részesült Termelôi Csoport mûködött. Az év folyamán összesen 51 szervezettel – nagyságrendileg 32%-kal – gyarapodott számuk, így 2006. december 31-én 208 európai uniós támogatásra is jogosult Termelôi Csoport tevékenykedett az agrárgazdaságban. Az állami kézben lévô – 1 millió 54 ezer hektár – erdôterület 19 állami erdôgazdasági Zrt., és 3 honvédségi erdôgazdasági Zrt. tulajdonában van. A magántulajdonú erdôt viszont mintegy 27 ezer erdôgazdálkodó gondozza, akik mögött 300 ezres nagyságú magántulajdonos áll elaprózott területekkel. Európai uniós összehasonlításban a magyar élelmiszeripar az EU-25 átlagánál koncentráltabb. 2006. december 31-én 8448 vállalkozást regisztráltak. Magyarországon a bolti kiskereskedelmi forgalom (gép-, jármû- és üzemanyag-forgalom nélkül) egyre nagyobb hányada koncentrálódik a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és hálózatokban. Az utóbbi években bár mérsékeltebb ütemben, de folytatódik térnyerésük: részesedésük már mintegy 60%. Hasonló a helyzet az élelmiszerek tekintetében is. A kiskereskedelmi üzletek hálózatán belül csökken az élelmiszerüzletek száma. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

5

A magyar mezôgazdaság adottságai A magyar mezôgazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazata. Az ország egyedi természeti adottságai, a domborzati viszonyok, a klimatikus tényezôk és a kiváló termôképességû talajok potenciálisan a legtöbb kultúrnövény termelésében kiemelkedô minôségû és mennyiségû eredmények elérését teszik lehetôvé, és az elmúlt egy évezred alatt megalapozott agrárkultúra létrejöttét biztosították. A kedvezô földrajzi viszonyok mellett további elônyöket jelent ■ a munkaerô szakképzettsége; A termôterület mûvelési ágankénti megoszlása, 2006 Szôlô 1,2% (94 ezer ha) Gyümölcsös 1,3% (103 ezer ha)

Nádas Konyhakert 0,8% 1,2% (61 ezer ha) (96 ezer ha)

Halastó 0,4% (34 ezer ha)

Gyep 13,2% (1 millió ha)

Szántó gabonafélék nélkül 20,3% (1,6 millió ha)

Erdô 23,1% (1777 ezer ha) Gabonafélék 38,3% (2,9 millió ha) Forrás: KSH

A mezôgazdaság aránya a nemzetgazdaságban Év

1995 1998 2000 2002 2004 2005 2006+

A mezôgazdaság részaránya a GDP- a fogyaszaz a berua foglaltermelésben tásbana) exportbana) házásban koztatottfolyó áron, % ságban, % 5,9 32,4 20,3 2,9 8,0 4,9 30,3 10,5 3,6 7,5 4,6 27,6 6,9 4,7 6,6 4,0 27,0 6,8 5,5 6,2 4,1 26,1 6,0 4,3 5,3 3,7 25,1 5,8 4,5 5,0 3,7 25,1 5,5 4,2 4,9

A külkereskedelmi forgalom, egyenlegea) Mrd Ft 227,6 314,8 302,2 308,9 223,1 181,1 214,5

Mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek. Elôzetes adatok Forrás: KSH a)

+)

6


a lakosság többségének a mezôgazdasági tevékenység iránti szeretete; ■ a magas színvonalú oktatási és kutatási háttér; ■ a hatósági feladatokat végrehajtó intézményrendszer. Ezen együttes tényezôknek köszönhetôen a magyar mezôgazdaság tradicionálisan exportorientált, kiváló minôségû terményei, termékei szinte a Föld minden országában megtalálhatók. A rendszerváltást követô több mint másfél évtizedben a hazai társadalmi változások, valamint a nemzetközi piacokon végbement átrendezôdések a magyar agrárgazdaság nemzetgazdaságon belüli arányainak megváltozását eredményezték. Míg a rendszerváltás évében (1989) a mezôgazdaság az akkori GDP 13,7%-át állította elô, a munkaerô 17,4%-át foglalkoztatta és az exportbevételek 22,8%-át termelte, addig az ezredfordulót követô évekre az agrárgazdaság súlya jelentôsen mérséklôdött, s a GDP-bôl való részesedése ma már 3,7–4,0% körül alakul. A mezôgazdaság szerepének megítélésekor hangsúlyosan kell kiemelni, hogy a 2006. évi 3,7%-os GDP részesedési arány csak a mezôgazdasági alapanyag-termelést tükrözi. Magyarországon is az a jellemzô, hogy az alapanyag-termelésrôl a hangsúly fokozatosan áthelyezôdött a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság (agrobiznisz) termelést megelôzô, illetve követô fázisaiba. Számítások szerint hazánkban az agrobiznisz aránya a GDP termelésben 12–13%. Magyarország összes területe 9,3 millió hektár. A termôterület nagysága – amely az erdôk, nádasok, halastavak területét is magában foglalja – 7 millió 689 ezer hektár volt 2006-ban. Az ország mezôgazdasági területe 5 millió 817 ezer hektár, amely arányát tekintve egyedülállóan magas Európában. A mezôgazdasági terület 78%-a szántóterület, 17%-a gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szôlôterület együttesen 5%-os aránnyal részesedett a mezôgazdasági területbôl. A magyarországi rendszerváltás a mezôgazdasági tulajdonviszonyok, a földhasználati módok és üzemformák radikális átalakulásával járt. A mezôgazdaságban a magántulajdon térhódítása a kárpótlás, a részarány-tulajdonú földkiadás, illetve a termelôszövetkezetek átalakítása és az állami gazdaságok privatizációjának eredményeként következett be. ■

2007

A mezôgazdasági földhasználatban az egyéni gazdálkodók szerepe továbbra is meghatározó, használt földterületük 2006-ban kissé növekedett az elôzô évhez képest. Ez azt jelenti, hogy az ország összes földterületének 45%-át egyéni gazdálkodók, közel 41%-át pedig gazdasági szervezetek mûvelték. A fennmaradó 14% nem mezôgazdasági hasznosítású, illetve terméketlen terület. A földhasználat racionalizálása érdekében mûködteti a kormányzat a Nemzeti Földalapot. A termôföldért életjáradékot programnak, az egyösszegû vásárlásoknak és értékesítéseknek, valamint a nyilvános haszonbérleti pályázatoknak köszönhetôen ez az intézmény is hozzájárult a birtokszerkezet javításához és a szociálisan hátrányos rétegek megélhetésének segítéséhez. Az uniós csatlakozás elôtti évekre és a csatlakozást követô idôszakra egyaránt a földpiac lassú élénkülése jellemzô. Kereslet fôként a nagyobb kiterjedésû, egybefüggô szántók és erdôk iránt van. Nehezen értékesíthetôk a beékelôdô, szórtan elhelyezkedô, kis méretû, illetve a rendezetlen tulajdonviszonyú területek. Az élénkülô földpiacot a földárak mérsékeltebb, a bérleti díjak jelentôsebb növekedése jellemzi. Hazánkban a bérleti díjak a jobb területeken a föld árának 3–6%-át teszik ki. Magyarországon 1 hektár szántóterület átlagosan 388 ezer forintba kerül, az egyes régiók közötti szórás igen nagy, legdrágább a földterület a Nyugat-Dunántúli régióban (756 ezer Ft/ha) és ennek a felét sem éri el az Észak-Magyarországi régióban (307 ezer Ft/ha). A mezôgazdasági tevékenységet végzô gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok munkaerô ráfordítása jelentôs eltéréseket mutat. Míg a gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak, alkalmazottak többnyire napi 8 órában végzik tevékenységüket, az egyéni gazdaságokban rendszertelenebb – hol több, hol kevesebb – Földár régiónkénti bontásban (2006) Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Szántó 434 387 370 540 329 353 326 388

Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

Gyep 327 279 257 215 107 107 192 184

Szôlô 446 834 735 1358 1453 395 416 815

Földhasználat gazdálkodási formák szerint (ezer hektár) Egyéb 1316,1

Gazdasági szervezetek 3779,5

Egyéni gazdálkodók 4207,8 Forrás: számítás KSH adatok alapján

A szántóföld ára kistérségenként (2006)

Szántó érték eFt/ha 200 eFt alatt 200–300 eFt 300–400 eFt 400 eFt felett Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

a munkavégzés. Közös jellemzôjük, hogy – tendenciáját tekintve – évrôl évre csökken a mezôgazdaság munkafelhasználása. Éves munkaerôegységben (évi 1800 munkaóra) számítva 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelô munkamennyiséggel hozták létre a 2006. év folyamán megtermelt mezôgazdasági termékeket. (ezer Ft/ha) Fôállásban azonban ennél jóval kevesebGyümölcs ben dolgoznak a mezôgazdaságban. A mun673 kaerôfelmérés adatai szerint 2006-ban, a 756 nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 1437 3,9 millió fô volt, ebbôl a mezôgazdaságban, 1119 az erdôgazdálkodásban és a halászatban 191 964 ezer fôt foglalkoztattak, azaz a nemzetgazda823 sági összes foglalkoztatottak 4,9%-át. 468 A mezôgazdaságban foglalkoztatottaknak 859 csupán 7,7%-a rendelkezik felsôfokú végzettséggel, 58,2%-a középiskolát, 34,1%-a pedig A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

7

általános iskolát végzett. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás azonban ma kedvezôbb, mint a kilencvenes évek elején volt. A 4 fônél többet foglalkoztató élelmiszeripari szervezeteknél 107 ezer fô állt alkalmazásban 2006-ban. Az élelmiszeriparban dolgozók létszáma a nemzetgazdasági alkalmazottak 3,8, a feldolgozó iparénak 15,4%-át tette ki. A mezôgazdasági tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló állóeszközök bruttó felhalmozása 174,9 milliárd forint volt 2006-ban, folyó áron számítva a 2005. évi érték 93,1%-a. A nemzetgazdaság összes beruházásából a mezôgazdaság 2006-ban 4,2%-kal részesedett. A mezôgazdasági traktorok számában – több év átlagában – kismértékû (6%-os) növekedés volt tapasztalható. Egyidejûleg a kisebb teljesítményû traktorokat nagyobb teljesítményû traktorokkal váltják fel mind az egyéni gazdaságokban, mind a gazdasági szervezeteknél. Az építési beruházások aránya meghaladta a bruttó állóeszköz felhalmozás 30%-át. Az építési fejlesztések jelentôs része a tárolókapacitás bôvítését célozta, ezen belül a hûtôházak, növényházak, zöldség- és gyümölcstáA mezôgazdasági beruházások összetétele 2006-ban Gép 43%

Egyéb 27%

Építési 30% Forrás: KSH

Fôbb mezôgazdasági gépek értékesítése* Megnevezés Traktorok összesen Gabonakombájnok Rakodógépek Pótkocsik Ekék Mûtrágyaszóró gépek és adapterek

(darab) Értékesítés mezôgazdasági felhasználóknak 2004 2005 2006 1506 2040 1827 184 323 212 266 668 559 365 487 382 416 565 500 524 660 647

*használt gép értékesítés nélkül Forrás: AKI adatbázis

8


rolók, valamint a magtárak, takarmánykeverôk és terményszárítók létesítése került elôtérbe. Az élelmiszeripar a nemzetgazdaság összes beruházásából 2006-ban 2,7%-kal részesedett. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 113,1 milliárd forint volt folyó áron, ami 11%-os bôvülést jelent 2005-höz viszonyítva. A beruházások 70%-a a technológia korszerûsítését szolgáló gépberuházás, míg a technológiát kiszolgáló épületek létesítése, felújítása, korszerûsítése a beruházásra rendelkezésre álló források mintegy 30%-át kötötte le. Az agrotechnika fontosabb területei közül a talajerô visszapótlásban igen jelentôs – az állattartás drasztikus csökkenésével összefüggô – hiányosság figyelhetô meg. Igaz ugyanakkor, hogy a kemikáliák és a szerves trágya mérsékelt felhasználása az EU átlagnál alacsonyabb környezetterhelést „eredményez” az eddig is kisebb terhelés mellett. Az agrotechnika jellemzôi többségükben a gazdasági szervezetek elônyét mutatják. Öntözéses termelésre a mezôgazdasági terület mintegy 1,3%-án kerül sor. Az államilag elismert agrárágazati szakképesítések száma mintegy 150. Ezek egyharmada csak iskolarendszerben oktatható, mert olyan, összetettebb ismeretanyagot igénylô képzési formák, mint például a technikus és felsôfokú szakképesítések. A szakképzési rendszerbe szervesen illeszkedô képzés eleget tesz az agrárgazdaság speciális igényeinek. Jelenleg közel 150 iskolában folyik agrároktatás. Ezek a szakképzô intézmények az agrárágazat valamennyi szakterületén és szintjén biztosítják a szakmai ismeretek megszerzését. A szaktárca mellett a fôvárosi, a megyei és a települési önkormányzatok, egyházak és alapítványok tartják fenn az iskolákat. Az iskolák nem csupán felnôtt- és továbbképzési tevékenységet folytatnak, hanem rendkívül kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokat is kiépítettek. Fontos feladatuk a szaktanácsadás, továbbá a tanüzemi mintagazdaság, a bemutató-gazdaság és a logisztikai központ mûködtetése. Az intézmények az adott régió fontos képzési, továbbképzési, szaktanácsadási és információs bázisai. Az agrárszakképzés fejlesztéséért és szolgáltatásáért az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet a felelôs. Az agrárágazati szakemberellátás kiemelkedôen fontos területe a felsôoktatás. 2006. évben az agrárfelsôoktatásban az államilag támogatott helyekre felvehetô hallgatók létszáma a megelôzô év beiskolázási lehetôségéhez képes 30%-kal csökkent. Az alapképzési szintre évente mindössze 1900 hallgató vehetô majd fel

2007

Agrotechnikai jellemzôk 2006 Megnevezés szervestrágyázott terület (ha) megoszlása (%) aránya a mezôgazdasági terület %-ában egy hektárra jutó szervestrágya-mennyiség (t/ha) öntözött terület (ha) megoszlása (%) aránya a mezôgazdasági terület %-ában egy hektárra felhasznált öntözôvíz mennyisége (m3/ha) mûtrágyázott terület (ha) megoszlása (%) aránya a mezôgazdasági terület %-ában egy hektár mezôgazdasági területre jutó mûtrágya hatóanyag (kg/ha)

Gazdasági szervezetek 148 592 40,3 6,8 31,9 59 167 75,7 2,7 934 1 581 544 55 72,3

Egyéni gazdaságok 219 838 59,7 8,4 14,7 19 026 24,3 0,7 948 1 294 542 45 49,9

Összesen

137,5

..

..

Forrás: KSH

113,2

134,8 294,8

429,6

296

409,2

111,7

106

177,3

175,2

155,9

44,2

140,6

34,6

22,8

429,6 252,3

133,1

409,3 234,1

155,9

140,6

Az agrártámogatások célok és források szerint 140,6

milliárd Ft

a jövôben, ami nem éri el a felsôoktatásba kerülô hallgatók 3,5%-át (a korábbi 4% feletti arányhoz képest). A termelôk számára az új ismeretek átadását a szaktanácsadás rendszerének kellene biztosítania. A szaktárca olyan államilag támogatott ismeretátadási rendszer kialakítását szorgalmazza, amely lehetôvé teszi, hogy a termelôk anyagi helyzetüktôl függô áron vagy térítés nélkül megszerezhessék a helyes döntések meghozatalához számukra szükséges ismereteket. Általánosságban elmondható, hogy az államilag támogatott szaktanácsadás célcsoportjai a regisztrált termelôk, illetve a nekik szolgáltatást nyújtó szervezetek. A szaktanácsadási rendszer azonban ma még nem elégíti ki minden elemében a vele szemben felmerült igényeket. A 2006. évben a minisztérium megkezdte az 1782/2003 EK rendeletnek megfelelô szaktanácsadási rendszer kialakításának elôkészületeit. Ennek keretében szakértôi munkacsoportokat szervezett, amelyek a jelenlegi rendszer átalakítását és az új struktúra kialakítását tûzték ki célul. Az elôkészítô munka eredményeképpen kialakult a leendô szaktanácsadási rendszer struktúrája, amelynek lényeges elemei a • Területi Szaktanácsadási Központok; • Regionális Szaktanácsadási Központok; • Szakmai Szaktanácsadási Központok; • a minisztérium és háttérintézményei. A kormányzat szerepvállalásának segítésére korszerûsödô intézményi rendszer áll rendelkezésre. A kifizetô ügynökség feladatait akkreditált költségvetési szerv, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. A Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) 2007. év január elsején alakult önálló intézmények és hatóságok összevonásával. Örökölte mindazokat a szakigazgatási feladatokat, amelyek elôdjeiben mûködtek [állategészségügy, élelmiszerbiztonság, növény-, talaj- és agrár-környezetvédelem, borminôség vizsgálat, Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) mûködtetése stb.]. Külön kiemelést érdemel a falugazdász hálózat teljesítménye. Az MgSzH keretei közt mûködô intézmény fontos szerepet tölt be többek között a csatlakozással megváltozott körülmények megismertetésében, a pályázatok készítésében, de az agrárirányítás informáltságának biztosításában is. A magyar kormány az uniós támogatásokon felül nemzeti forrásból is támogatja az ország mezôgazdaságát. Az összesen 429,6 milliárd forint kifizetett agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 35%-ot, az uniós támogatás pedig 65%-ot tett ki

Nemzeti forrásból finanszírozott támogatások

Jövedelemtámogatások

EU forrásból finanszírozott támogatások

Beruházási és vidékfejlesztési célú támogatások

Forrás: FVM

2006-ban. Az uniós támogatások fontosabb célterületei az alábbiak voltak: ■ az NVT alapján fizetett támogatás: 65,9 milliárd forint (ebbôl 15,1 milliárd forint nemzeti társfinanszírozási rész); ■ SAPARD-támogatás: 9,2 milliárd forint (ehhez nemzeti társfinanszírozási rész 2006-ban már nem kötôdött); ■ az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedéseire kifizetett támogatás: 51,8 milliárd forint (ebbôl nemzeti társfinanszírozási rész 12,7 milliárd forint); ■ az EU által finanszírozott egységes területalapú (SAPS) támogatás: 93,5 milliárd forint; ■ az EU által közvetlenül térített piaci támogatás: 59,7 milliárd forint. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

9

368 430 100 6,3 .. 78 193 100 1,3 .. 2 876 086 100 49,4

A mezôgazdaság eredményei A mezôgazdaság teljes kibocsátása 2006-ban meghaladta az 1600 milliárd forintot, ami folyó áron közel 6%-kal több az egy évvel korábbinál, volumene viszont 3%-kal elmaradt attól. A mennyiség csökkenése ellenére elmondható, hogy az utóbbi másfél évtized során a 2006. évinél nagyobb termelés mindössze három esztendôben (1991-ben, 2004-ben és 2005-ben) jellemezte a mezôgazdaságot. Az elmúlt három évben a változásokat alapvetôen a gabonafélék hozama határozta meg, ami a 2004. évi rekordtermés után csökkent ugyan, de még így is átlag feletti szinten maradt. A növényi termékek bruttó termelési értéke 2004-ben A mezôgazdaság bruttó kibocsátása, 2006 (elôzetes adatok folyó alapáron, megoszlás, %)

Egyéb állat és állati termék 3,0%

Szolgáltatás és egyéb 8,1%

Növénytermesztés

Kalászosok 11,1%

Baromfi és tojás 11,4%

Kukorica 15% Növény: 55,7%

Sertés 11,4%

Ipari növények 8,5%

Állat: 36,2% Szarvasmarha és nyers tej 10,4% Forrás: KSH

Egyéb növényi Gyümölcs, szôlô és bor termékek 7,1% 6,3%

Friss zöldség 7,7%

A gabonafélék termésmennyisége 16 716 8332

1000 tonna

11 807

Kukorica

16 160 14 438 9050 8282

Egyéb kalászos Búza

6170 2377 1620 4016

6007

2001–2003 átlaga

2004

2022

1780

5088

4376

2005

2006

Forrás: KSH

10

48,8%-kal növekedett, 2005-ben 13,2%-kal, 2006-ban viszont 1,7%-kal maradt alatta az elôzô évinek. Az állattenyésztés bruttó termelése 2004-ben 0,1%-kal esett vissza, 2005-ben stagnált, 2006-ban pedig ismét csökkent 2,9%-kal. A mezôgazdaság bruttó termelésébôl 2006-ban 36%-kal részesedett az állattenyésztés. Az ágazat jövedelemviszonyai fokozatosan javultak az uniós csatlakozás után, és ez a tendencia a 2006. évben tovább erôsödött. A mezôgazdasági vállalkozások adózás elôtti eredménye 71 milliárd forint volt, ami 2005-höz képest több mint 50%-os emelkedést jelent. Figyelemre méltó, hogy ez az érték az EU csatlakozás évében még csak 19,5 milliárd forint volt, tehát az eredmény két év alatt 3,5-szeresére ugrott.


Magyarországon a növénytermesztés struktúrájában az elmúlt években lényeges változás nem következett be. A vetésszerkezetben meghatározó a gabonafélék (búza, ôszi- és tavaszi árpa, triticale, zab, rozs, kukorica) aránya. Az elmúlt évtized során a természet romboló erôi nem igazán kímélték a magyar mezôgazdaságot, aszályok sorozata, árvizek és belvizek, jégverés és téli-tavaszi fagyok a legtöbb szántóföldi és kertészeti kultúránál jelentôs terméskiesést és milliárdos károkat okoztak. Kivált azonban ebbôl az évtizedbôl a 2004-2005 közötti idôszak, amikor a gabonatermelés szempontjából rendkívül kedvezô volt az idôjárás. Ekkor viszont a többlettermés értékesítési és tárolási problémáival kellett megküzdenie az ágazatnak. 2006-ban a 4 millió 423 ezer hektár hasznosítható szántóterület 94%-át vetették be. Az összes szántóterületbôl a vetetlen terület 86 ezer hektárral növekedett, és elérte a 267 ezer hektárt. A vetetlen terület növekedése összefügg a kedvezôtlenebb idôjárási viszonyokkal. A gabonafélék közül a búza és az árpa területi aránya csökkent 2004-hez képest, míg a kukoricával bevetett terület növekedett. Az ipari növények részesedése nôtt a vetésszerkezetben. A hüvelyesek vetésterületi aránya változatlan maradt. A takarmánynövények aránya alig változott, továbbra is a silókukorica és a lucerna a legmeghatározóbb. 2006-ban 2,8 millió hektáron 14,4 millió tonna ga-

2007

Kertészet Magyarország területén az éghajlati és a domborzati adottságok számtalan gyümölcs és zöldségfaj, valamint szôlôfajta, gyógy-, illóolaj- és dísznövény termesztését teszi lehetôvé. A megtermelt termékek íz és zamatanyagokban rendkívül gazdagok, így az igényes európai fogyasztók elvárásait is ki tudjuk elégíteni. Zöldségféléket 2006-ban a megelôzô évinél nagyobb területen termeltek, és az össztermés is meghaladta a 2005. évi szintet. A legnagyobb mennyiséget a csemegekukorica adta, amelynek termése 513 ezer tonna volt. Paradicsomból 2874 hektáron 205 ezer tonna termett, 17 ezer tonnával több az elôzô évinél. Kevesebb görögdinnye (165 ezer tonna) termett, viszont a zöldpaprika (175 ezer tonna), a vöröshagyma (95 ezer tonna) és a karfiol (22 ezer tonna) termésmennyisége nôtt.

Az olajosmagvak termésmennyisége 1499 1477 291 174

Repcemag

1391 283

974

1000 tonna

bona termett, 11%-kal kevesebb, mint az elôzô évben. Kalászos gabonából összesen 6,2 millió tonnát takarítottak be, ez 13%-kal (950 ezer tonnával) kevesebb az elôzô évinél, de 19%-kal meghaladja 2001–2005 átlagát. Ezen belül búzából 4,4 millió tonna termett, 710 ezer tonnával (14%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. Árpából 1,1 millió, triticaléból 448 ezer, zabból 156 ezer, rozsból pedig 95 ezer tonnát takarítottak be. Kukoricából 8,3 millió tonna termett, ami 8,5%-kal elmaradt az elôzô évi rekordterméstôl, de még így is a valaha mért második legnagyobb termés volt hazánkban. A cukorrépa betakarított területe 19%kal csökkent 2006-ban. A 2,5 millió tonnás termés mennyisége csaknem 1 millió tonnával (27%-kal) volt kevesebb, mint 2005-ben. Olajos magvakból a 2004–2006. években az elôzô három évhez viszonyítva 22%-kal nagyobb területrôl 49%-kal (évi átlagban mintegy 480 ezer tonnával) többet takarítottak be a termelôk. Napraforgóból 2006-ban az elôzô évinél 5%-kal nagyobb területen közel 1,2 millió tonna termett. A repce betakarított területe 17%-kal nôtt, 334 ezer tonnás termésmennyisége 18%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Magyarország 2006-ban az EU-tagországok burgonyatermésének mindössze 1%-át termelte. A 564 ezer tonna termésmennyiség, az elôzô évinél 14%-kal (2001–2005 átlagához viszonyítva 25%-kal) kevesebb.

1186

1108

2004

2005

334

Napraforgómag

1165

800

2001–2003 átlaga

2006

Forrás: KSH

A zöldségtermelés megoszlása 2006-ban Egyéb zöldség 17,0%

Fejes káposzta 4,4%

Sárgarépa 4,7%

Vöröshagyma 5,3% Uborka 4% Görögdinnye 9,3% Zöldborsó 5,1%

Csemegekukorica 28,9%

Forrás: KSH

Paradicsom 11,5%

Zöldpaprika 9,8% A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

11

A gyümölcsösök összes területe 2005-rôl 2006-ra 2 ezer hektárral csökkent, míg a betakarított gyümölcstermés (863 ezer tonna) több mint 130 ezer tonnával növekedett 2006-ban. Több termett ôszibarackból (68 ezer tonna), szilvából (65 ezer tonna) és kajsziból (40 ezer tonna), míg a betakarított alma termésmennyisége a 2005. évivel közel azonos volt (537 ezer tonna). A szôlô összes területe 2006ban 84 ezer hektár volt, melyrôl mintegy 550 ezer tonna termést takarítottak be. Ez a mennyiség meghaladja a 2005. évit. Az egyszer fejtett bortermelés 3,1 millió hektoliter volt. Az újratelepítésekben elôtérbe kerülnek a rezisztens, tájjellegû fajták, valamint a csemegeszôlôk. A leszüretelt szôlô minôsége és az abból elôállított bor évjárata rendkívül jó volt.

A gyümölcstermelés megoszlása 2006-ban Egyéb gyümölcs 10,8% Szilva és ringló 7,5% Kajszi 4,7%

Állattenyésztés Alma 62,2%

Meggy 7% Ôszibarack 7,8% Forrás: KSH

Szarvasmarha Forrás: KSH

Ebbôl: tehén

12

1088 1082 1030

296 277 290

345 334 322

723 708 702

1397 1405 1298

ezer db

4059 3853 3987

Az állatállomány alakulása

Sertés

Ebbôl: anyakoca

Juh

Ebbôl: anyajuh


A rendszerváltást követô években részben az átrendezôdés következményeként, részben a piaci viszonyok változásából és versenyképességi gondjainkból adódóan az állattenyésztési ágazatokban negatív tendencia alakult ki. Az állatállomány csökkenése 2006-ban is folytatódott. Mindössze a sertés és a libaállomány volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Csökkent a szarvasmarha és tehénlétszám, a juhállomány, valamint a baromfi létszám is mérséklôdött. A szarvasmarhák és a sertések egyre kisebb hányadát (37%-át) tartották egyéni gazdaságok, a tyúkállomány felét és a juhállomány közel kilenctizedét gondozták. A szarvasmarhák száma mérséklôdô ütemben tovább csökkent az utóbbi három évben, ezen belül 2006-ban már „mindössze” 6 ezerrel fogyatkozott. (Az egyéni gazdaságokban 13 ezer darabbal csökkent, a gazdasági szervezetekben 7 ezerrel növekedett az állomány.) A tehénlétszám is tovább csökkent, 322 ezer egyedre. A mérséklôdô szarvasmarha-állományban kisebb elmozdulás figyelhetô meg a húshasznú állomány javára. A sertések száma közel 4 millió volt a 2006. év végén, 134 ezerrel (3,5%-kal) több az egy évvel korábbi-

2007

nál. Ezen belül 290 ezer anyakocát, az elôzô évinél 13 ezerrel (4,7%-kal) többet tartottak a gazdaságok. A gazdasági szervezetek növelték, a kistermelôk csökkentették a kocaállományukat. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió között ingadozott, az utóbbi három évben 5,4 millió körül alakult, 2006. december 1-jén egymillióval volt kevesebb, mint 2003. december elején. A hazai állomány alacsony szintje miatt a vágóhidak a termeléshez szükséges alapanyag egy részét külpiaci vásárlásokkal szerezték be. Az élô sertések és a sertéshús importja az EU-csatlakozás után erôsödött fel: az import élô sertésnek az összes felvásárláson belüli részaránya mintegy 20% volt, a sertéshús-behozatal pedig 2003-hoz képest – mennyiségét tekintve – csaknem a háromszorosára nôtt a 2006. évre. A juhállomány közel 1,3 millió volt a 2006. év végén, 107 ezerrel (8%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a gazdasági szervezetek juh létszáma lényegében nem változott, az egyéni gazdaságoké 109 ezerrel (9%-kal) fogyott. Az anyajuhok száma 1 millió 30 ezer volt, egy év alatt 52 ezerrel (5%-kal) csökkent. A magyar juhágazat továbbra is erôsen exportvezérelt, bár csökkenô mértékben. 2001-ben az EU-15-ök élôjuh-importjának még a 23%-a származott hazánkból, 2006-ban azonban már csak 16% körüli volt ez az arány. A baromfiágazatban az egyes baromfifélék létszáma eltérô módon változott. A tyúkfélék állománya 30,3 millió volt, 1,6 millióval (5%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül 14,8 millió tojót tartottak a termelôk. A gazdasági szervezetek tyúkállománya több mint 900 ezerrel (6%-kal), az egyéni gazdálkodóké közel 700 ezerrel (4%-kal) fogyatkozott. A pulykaállomány 4,1 millió darab volt 2006. december 1-jén, 328 ezerrel (7%-kal) kisebb, mint egy évvel korábban. A libaállomány 2,7 millió darab, a kacsaállomány 2,6 millió darab volt, ami a liba esetében 1,3 milliós növekedést, a kacsánál pedig 810 ezres létszámcsökkenést jelent. A vágóállat- és állatitermék-termelés az uniós csatlakozás után mérséklôdött. Csupán a gyapjútermelés növekedett, amely elsôsorban az átlagos juhállomány 2004. és 2005. évi bôvülésére vezethetô vissza. A tehénlétszám csökkenését az egy tehénre jutó tejtermelés növekedése részben ellensúlyozta, a tojóállomány csökkenését azonban nem kísérte a tojáshozam emelkedése.

Vágóállat- és állatitermék-termelés Megnevezés Vágóállat összesen, ezer t Ebbôl: vágómarha vágójuh vágósertés vágóbaromfi Hal, ezer t Tehéntej, millió l Nyersgyapjú, t Tyúktojás, millió db Méz, t

2004 1433 98 19 683 606 19 1845 4703 3265 19 504

2005 1381 88 19 608 640 19 1878 5027 2964 19 714

2006 1384 94 18 620 625 19 1784 5065 2904 17 900

Forrás: KSH Az állattenyésztés fontosabb mutatói Megnevezés

2004

Egy tehénre Egy lakosra

5970 182,4

Egy tojóra Egy lakosra

212 323

Egy juhra Egy lakosra Forrás: KSH

4,0 0,5

2005 2006 Tejtermelés, liter 6260 6472 186,0 177,0 Tojástermelés, darab 208 201 294 288 Gyapjútermelés, kg 3,9 3,9 0,5 0,5


13

Erdôgazdálkodás Az erdô fontos megújítható erôforrásokat és szolgáltatásokat nyújt a társadalomnak. Tekintettel arra, hogy az erdôgazdálkodás, mint gazdasági szakágazat az ország jólétének és a munkaerô foglalkoztatottságának is egyik forrása, Magyarország erdészeti politikájában az erdôk ökológiai, természetvédelmi, közjóléti szerepének megôrzése, javítása mellett az erdôk gazdasági hasznosításának is megfelelô teret biztosít. A hazai erdôgazdálkodás legfôbb alapelve és célja az erdôvel – mint természeti erôforrással – való fenntartható gazdálkodás, amelynek ki kell elégítenie a társadalom erdôhöz kapcsolódó fogyasztási, környezetvédelmi, szociális, üdülési és kulturális igényeit. Az erdô természetes elterjedési területén belül, regenerálódó képességénél fogva – ellentétben sok más ökoszisztémával – pótolja és újratermeli az ember szükségleteinek kielégítése érdekében az erdôbôl kitermelt javakat. Mivel ezeknek a javaknak a jelentôs része mással nem minden esetben helyettesíthetô, elemi szükségletet kielégítô környezetkímélô termék vagy szolgáltatás, ezért törekedni kell az erdôvel való ésszerû gazdálkodásra. E folyamatnak egyik sarkalatos feladata az erdôtelepítés. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (1999 ezer ha) az erdôgazdálkodásba vont terület, amelynek 93,5%-át (1870 ezer ha) borítja faállomány. Az ország erdôterületének 10,6%-án (212 ezer ha) azonban nem folyik erdôgazdálkodási tevékenység. Magyarországon a szántó után az erdô a második legnagyobb területû mûvelési ág. Az elmúlt évtizedet a magántulajdonú erdôk területének folyamatos növekedése jellemezte (új erdôtelepítésekkel), míg az állami és a közösségi tulajdonú erdôk területe stabilizálódott. Az összes erdôterület 88%-án lombos erdô találhaA fakitermelés alakulása tó, a fenyôerdôk területe (ezer m3) csupán 12%. Jellemzô a fajok Szektor 2004 2005 2006 sokfélesége és az elegyesség. Állami 4754 4749 4701 Az ôshonosnak tekinthetô fôMagán 2309 2395 2282 fafajú erdôállományok aránya Közösségi 31 24 22 meghaladja az 57%-ot. Az Összesen 7095 7168 7005 akác 23%, a nemes nyarak 7% Forrás: MgSzH erdôterületet foglalnak el.

14


Az erdôterület növekedésével az összes favagyon is gyarapodott, melynek mennyisége 2006. január 1-jén 342 millió köbmétert tett ki. Az élôfa-készlet anyagi értéke több mint ezer milliárd forint. A fakitermelés 2006-ban is az ágazat fontos bevételi forrása volt. Az évi folyónövedékbôl, amely 13,2 millió köbméter, az erdôtervek szerinti maximális kitermelési lehetôség 10,2 millió köbméter. Az erdôgazdálkodók mintegy 116 ezer hektár erdôterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amelyrôl 7 millió bruttó köbméter fatömeget termeltek ki. Ez az erdôtervi éves kitermelési lehetôségek 69%-a, ami a tartamos gazdálkodás feltételeinek megfelel. Magyarország agroökológiai potenciáljának kihasználásán alapuló agrárgazdasági politika, a mezôgazdasági szerkezetátalakítás elôsegítése, valamint az ország környezeti állapota egyaránt igényli, hogy a jövôben mezôgazdasági területek bizonyos hányada – elsôsorban a kedvezôtlen adottságú mezôgazdasági területek erdôsítésre alkalmas része – erdôtelepítéssel hasznosuljon. Az erdôtelepítési program a 2007-2013 közötti idôszakban 70 ezer hektár, hosszabb távon 6–700 ezer hektár erdôtelepítéssel számol.

2007

Vadgazdálkodás és halászat A magyar vadgazdálkodás a kedvezô földrajzi és tájegységi adottságok, természeti erôforrások megôrzése mellett az ökológiailag átgondolt, kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveit követi. A magyar vadászat, vadgazdálkodás világhírneve elsôsorban a kiemelkedô értékû nagyvadállomány minôségén és a jól szervezett vadászati szolgáltatáson alapszik. A legjobb magyar trófeák évrôl évre a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) minôsítése alapján a világranglista elsô 10 helyének valamelyikére kerülnek. Az ágazatra jellemzô, hogy eredményessége szempontjából meghatározó a külföldiek bérvadásztatása. Évente 25-30 ezer külföldi vadász fordul meg Magyarországon, 80%-ban az Európai Unióból. Ágazati cél, hogy a magyar vadgazdálkodás a vidék ökológiai-ökonómiai rendszerébe szervesen illeszkedjék be, biztosítsa a kedvezô természeti adottságaink hasznosítását, és járuljon hozzá a vidék gazdasági vonzerejének javításához. Ki kell használni azt az elônyt, hogy az Európai Unió a vadgazdálkodásból, a turizmusból keletkezô többlet termelési/bevételi lehetôségeket sem kvótákkal, sem egyéb elvonásokkal nem korlátozza. Az elmúlt években a szakmai irányelveknek megfelelôen folytatódott a nagyvadállomány apasztása. Ôzbôl rekordmennyiségû egyed került terítékre és az állományapasztási törekvésekkel összhangban a többi nagyvad-faj esetében is magas szintû volt az állományhasznosítás. Ennek eredményeképpen enyhén csökkent a reálértéken számított mezôgazdasági vadkár, a teríték viszont nagyobb lett. Az elmúlt évekhez hasonlóan az étkezési célú halászati termelés volumene 2006-ban is kis mértékben bôvült. A lakossági halfogyasztás az elôzô években növekedett, bár az európai országok átlagához viszonyítva igen alacsony. A tógazdasági haltermelés 2006-ban 20,8 ezer tonna volt, ebbôl az étkezési haltermelés mintegy 13 ezer tonna, aránya növekvô. A természetes vizeken 7,5 ezer tonna halat halásztak (horgásztak). Halászati és horgászati tevékenység mintegy 134 ezer hektár vízfelületen folyik, az üzemelô halastavak területe 23,9 ezer hektár, melyek nagy része az Alföldön található. A természetes vízi halgazdálkodás kétirányú, kereskedelmi és rekreációs. A horgászok zsákmánya a természetes vizeken évek óta több mint a kereskedelmi halászaté.

A vadgazdálkodás ágazati mutatói Megnevezés

2003/2004. vadászati év

2004/2005. 2005/2006. vadászati év vadászati év Becsült vadállomány (ezer db) 78,5 74,1 69,2 20,5 21,6 21,8 320,8 316,0 310,4 7,9 8,3 9,2 77,8 78,1 77,7 535,1 520,9 535,2 691,0 736,8 796,9 Vadállomány-hasznosítás, teríték (ezer db) 43,2 41,2 36,7 8,4 9,1 8,9 76,8 85,9 89,9 2,9 3,0 2,8 81,5 86,8 79,5 102,4 132,7 105,1 391,3 453,1 474,0

Gímszarvas Dámszarvas Ôz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl Fácán Gímszarvas Dámszarvas Ôz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl Fácán Forrás: SZIE

A halászat legfontosabb termelési adatai Megnevezés

2004

Területe (hektár) Teljes lehalászás (tonna) Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) Forrás: AKI, HAKI

2005 2006 Tógazdaság és intenzív üzemek 22 850 23 079 23 878 20 513 21 094 20 761 Természetes vizek és víztározók 136 456 136 180 133 948 7242 7609 7540

A természetes vizek hasznosításában az utóbbi évek tendenciájának megfelelôen növekszik a horgászati, rekreációs jellegû halgazdálkodás szerepe. A cél az, hogy az egészségesebb táplálkozási szerkezet alakítása mellett a halászati ágazat a lakosság pihenéséhez, szabadidôs tevékenységéhez is megfelelô hátteret biztosítson. Az étkezési haltermelés mintegy 20%-át dolgozzák fel, 32 üzem foglalkozik halfeldolgozással hazánkban. Az üzemek az EU elôírásainak megfelelnek. A halfeldolgozók darabolással, vágással, füstöléssel és pácolthal-gyártással foglalkoznak. Magyarország halimportja mind volumenében, mind értékében jelentôsen meghaladja a kivitelt, és ez elsôsorban gyorsfagyasztott tengeri hal, halkonzerv és egyéb feldolgozott haltermékek behozatalát jelenti a feldolgozatlan élôhal exportunkkal szemben. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

15

Vidékfejlesztés és agrár-környezetvédelem Magyarországon gazdag természeti, táji adottság, egészséges lakókörnyezet, valamint figyelemre méltó kulturális és épített örökség jellemzi a vidéki térségeket. Növekvô jelentôségûek a helyi közösségek és kezdeményezéseik. A gazdasági szerkezetváltást leginkább a falusi turizmus növekvô jelentôsége mutatja. Ugyanakkor az ország térségei és települései közti fejlettségbeli különbségek az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedtek. A mezôgazdaság foglalkoztatási lehetôsége csökken, a

vidéki térségeket a munkanélküliségi ráta magasabb aránya jellemzi. Mérsékelt a vállalkozási sûrûség és általános a tôke- és szaktudás hiány. A szolgáltató szektor aránya és az aktivitási ráta is alacsony. Az uniós csatlakozás után az EU társfinanszírozásával a SAPARD-programban, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programban (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) rendelkezésre álló források a magyar agrárgazdaság és a vidéki gazdaság szerkezetátalakítását, modernizálását szolgálták, de a szükséges változások megvalósításához szerények voltak.

SAPARD A SAPARD elôcsatlakozási program a csatlakozási folyamattal befejezôdött, 2006 végével formálisan is lezárult az EU források lehívásának lehetôsége. A program összes kötelezettségvállalása 63 milliárd forint volt, ennek 93%-át 2006 végéig a kifizetô ügynökség kifizette. A még hátralévô – kizárólag nemzeti forrású – kifizetések olyan vízkezelési beruházásokhoz kapcsolódnak, amelyeknél a használatba vételi engedély kiadásának (így a kifizethetôség) feltétele az egy éven keresztüli, az elôírt paramétereknek megfelelô mûködtetés. A kifizetések 90%-a – a program pénzügyi elôirányzatának megfelelôen – három intézkedésre jutott, ezek: Mezôgazdasági vállalkozások fejlesztése (39%); Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának fejleszA SAPARD program kötelezettségvállalásai és kifizetései Intézkedés Mezôgazdasági vállalkozások fejlesztése Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának fejlesztése Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megôrzése A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése Vidéki infrastruktúra fejlesztése Technikai segítségnyújtás Intézkedések összesen Forrás: FVM

16


Kötelezettségvállalás 24 431

2003 424

18 348

(millió Ft) Kifizetési arány, % 94

Kifizetés 2004 2005 6454 13 363

2006 2807

Összesen 23 048

358

4559

8109

3670

16 696

91

5751

0

0

2600

2822

5422

94

472

0

0

319

99

418

89

14 183 74 63 259

694 1 1477

3341 53 14 407

5806 0 30 197

3558 20 12 976

13 399 74 59 057

94 100 93

2007

tése (28%) és a Vidéki infrastruktúra fejlesztése (23%). Ha a végrehajtást a projektek száma felôl nézzük, látható, hogy a szerzôdések szerinti 2644 projektbôl 2576 (97%) befejezôdött.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP pénzügyi forrása (EU és nemzeti támogatás együtt) 107,8 milliárd Ft, amelynek 75%-a az EMOGA Orientációs Részlegébôl származik. Az intézkedésekre 10 776 pályázat érkezett, közel 200 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A pályázatok 35%-a (4044 pályázat) részesült támogatásban, a megítélt támogatási összeg 106 milliárd forint. A megítélt támogatások prioritásonként és intézkedésenként is összhangban állnak a program kötelezettségvállalási lehetôségeivel. A kifizetô ügynökség a hatályba lépett szerzôdések 84%-ára engedélyezett kifizetést, a szerzôdött összeg 66%-a átutalásra került. A kifizetések 88%-a három intézkedésre jutott, ezek: A mezôgazdasági beruházások támogatása (66%); A mezôgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése (12%); Mezôgazdasághoz kötôdô infrastruktúra fejlesztése (10%).

Az AVOP pénzügyi forrásai prioritások szerint (2004-2006) (millió Ft) Megnevezés uniós A versenyképes alapanyagtermelés megalapozása a mezôgazdaságban Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása A vidéki térségek fejlesztése Technikai segítségnyújtás Összesen

Közkiadás nemzeti összes

46 132,8

15 346,4

61 479,2

57,0

11 321,4

3773,8

15 095,2

14,0

21 421,6 2015,0 80 890,8

7140,5 671,7 26 932,4

28 562,1 2686,7 107 823,2

26,5 2,5 100,0

Forrás: FVM

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Az NVT-ben az EMOGA Garancia Részlege által támogatott vidékfejlesztési intézkedések szerepelnek. A tervben hét intézkedés van (továbbá a technikai segítségnyújtás), melyekre a 2004-2006 közötti tervidôszakra 163 milliárd forint támogatási forrás jutott. Az intézkedések jellemzôen több évre szóló (leggyakrabban 5 év) vállalásokat, illetve kötelezettségeket tartalmaznak, ebbôl következik, hogy a rendelkezésre álló források zömérôl már 2005-ben döntöttek. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés pénzügyi forrásai (milliárd Ft) Megnevezés EU forrás Nemzeti forrás Összes forrás Forrás: FVM

2006 55,0 13,8 68,8

2004-2006 90,3 22,5 112,8

megoszlás %

Az intézkedésekre tervezett források megoszlása szerint kiemelt támogatást élvez az agrár-környezetvédelem (erre jut a források 70,5%-a) és a mezôgazdasági területek erdôsítése (12,4%). A terv keretében 2006 végéig 100,4 milliárd forint támogatás átutalását engedélyezte a kifizetô ügynökség, ebbôl 41,8 milliárd forint 2005. évi, 58,6 milliárd forint 2006. évi volt. Ezzel a tervezett források 61,5%-a kifizetésre került. Az eddigi átutalások 75,8%-a az agrár-környezetvédelem, 9,4%-a erdôsítés támogatására jutott.

Agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében nyújtott támogatások a környezettudatos mezôgazdasági termelés, a tájfenntartás és állatjólléti célú fejleszA magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

17

Az ellenôrzött terület összetétele 2006-ban Megnevezés Szántó Rét, legelô Ültetvények Egyéb termôterület: halastó, erdô, nádas, nem használt terület Összesen:

Átállás alatt (ha) 11 489 18 047 847

Átállt (ha) 39 453 45 436 1716

Összesen (ha) 50 942 63 483 2563

216

5562

5778

30 599

92 167

122 766

Forrás: FVM

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igen nagy érdeklôdést váltott ki a termelôk körében. Ebben szerepet játszott az intenzív kommunikációs kampány, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében szerzett tapasztalat és a kedvezô támogatási összegek.

Ökológiai gazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási programok között továbbra is jelentôs szerepet kap az ökológiai gazdálkodás valamennyi formája. Magyarországon – a világ más országaitól eltérôen – 2004 óta csökken az ökogazdálkodással mûvelt terület aránya, azonban az ilyen módon gazdálkodó szervezeti egységek száma jelenleg is növekszik. 1995-ben még csak 100-nál valamivel több üzemben és 8000 hektáron termeltünk biotermékeket, 2004-ben 133 ezer hektáron, 2006-ban pedig 123 ezer hektáron folyt ellenôrzött ökológiai gazdálkodás, 1974 ellenôrzött mezôgazdasági vállalkozással. Az összes vállalkozásból 167 vállalkozás mezôgazdasági termelési és feldolgozási tevékenységet, 3 vállalkozás feldolgozói és importôri tevékenységet együtt folytat.

Vízgazdálkodás

tések többletteljesítményét ismerik el, vagy az ebbôl adódóan jelentkezô bevételkieséseket ellentételezik. Az intézkedés szakmai tartalma 2006-ban nem változott, pénzügyi kerete viszont több mint 37 milliárd forinttal, a korábbi elôirányzat több mint 50%-ával nôtt. A 2006-os forrás az intézkedés tekintetében 68,8 milliárd forint volt.

18


A mezôgazdasági vízgazdálkodás programjában megfogalmazott kiemelt célok a mezôgazdasági termelés és a települések biztonságát szolgálják, magukban foglalva egyrészt a szükség szerinti belvízmentesítést, másrészt az aszály idôszakában történô vízpótlást. A belvízvédekezést a nagy mennyiségû csapadékon kívül az árvíz jelenléte is szükségessé teheti, mivel a gravitációs kivezetési lehetôség megszûnése miatt a szivattyútelepeket üzemeltetni kell. Magyarország síkvidéki területét közel száz belvízrendszer fedi le, melyek térbeli lehatárolása a közigazgatási határoktól eltérô, és amelyek nagy térségekben egységes kezelést (fejlesztést, fenntartást, üzemeltetést, szabályozást) igényelnek. A 2006. évi védelmi feladatok próbára tették a vízgazdálkodási társulatok védelmi képességét. A belvízi elöntés már január elsô napjaiban elérte a 100 ezer hektárt, így az év elsô két dekádjában számos társulatnak védekeznie kellett. A védekezés során átemelt több mint 300 millió m3 belvíz és a ráfordított több, mint 2 milliárd forint védekezési költség azt mutatják, hogy a rendkívüli helyzethez közelítô elöntési állapotok voltak.

2007

Élelmiszeripar Az élelmiszeripar – stratégiai fontosságának köszönheAz élelmiszeripari szakágazatok felsô harmadának bruttó termelési tôen – a magyar nemzetgazdaság hagyományosan jelenértéke és részaránya (2006) tôs ágazata. A négy fônél többet foglalkoztató vállalkoSzakágazat Bruttó termelési érték, Részarány, zások adatai alapján az ágazat folyó áron számított brutMrd Ft % tó termelési értéke 1944 milliárd forint volt 2006-ban. Húsfeldolgozás, tartósítás 205,9 10,6 Ez az elôzô évinél 86 milliárd forinttal több. A 14 ágazaTejtermék gyártása 204,1 10,5 tot átfogó feldolgozóiparon belül ugyanakkor 2006-ban Baromfihús feldolgozása, tartósítása 184,9 9,5 9,7%-ra csökkent az élelmiszeripar részaránya. Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 144,7 7,4 Az iparágban meghatározó jelentôségû szakágazatok Üdítôital gyártása 126,5 6,5 köre 2006-ban sem változott, ugyanaz a 12 állítja elô az Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 116,4 6,0 ágazat teljes termelési értékének háromnegyedét, mint Kenyér, friss tésztaféle gyártása 96,4 5,0 2005-ben. Az elôzô évi drasztikus visszaesést követôen Sörgyártás 93,8 4,8 másfélszeresére nôtt a termelés a hús-, baromfihúsÉdesség gyártása 81,7 4,2 Haszonállat-eledel gyártása 81,5 4,2 készítmény gyártása szakágazatban. Az egyéb gyümölcsCukorgyártás 75,5 3,9 zöldségfeldolgozás szakágazatban több éve tartó csökMalomipari termék gyártása 56,7 2,9 kenô tendencia fordult meg. Ugyanakkor ezzel ellentéÖsszesen 1468,1 75,5 tesen alakult a termelés a húsfeldolgozás-, tartósítás, a Élelmiszeripar összesen 1944,0 100,0 haszonállat-eledel gyártása és az édességgyártás szakForrás: KSH ágazatokban. Továbbra is megmaradt azonban a növekedés a sör-, valamint az üdítôitalgyártásban és a csökkenés a tejterméAz egyes jelentôsebb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értékének kek, valamint a malomipari termékek változása (2006) elôállításában. Az élelmiszeripari vállalkozások Növekvô termelésû Elôzô év = 100% Csökkenô termelésû Elôzô év = 100% szakágazatok szakágazatok zöme (mintegy 80%-a) 10 fônél kevesebbet foglalkoztató mikro-vállalkozás. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 155,6 Tejtermék gyártása 95,3 Egyéb gyümölcs-zöldségfeldolgozás 120,4 Édességgyártás 94,1 A 10-49 fôt foglalkoztató kisvállalkoSörgyártás 105,8 Haszonállat-eledel gyártása 87,7 zásokkal együtt az élelmiszeripar válÜdítôital gyártása 104,9 Malomipari termék gyártása 85,3 lalkozásainak 95%-a kis létszámmal teBaromfihús feldolgozása, tartósítása 102,8 Húsfeldolgozás-, tartósítás 84,1 vékenykedik. A vállalkozások közel feCukorgyártás 100,3 le jogi személyiségû, döntôen kft. Kenyér, friss tésztafélék gyártása 100,2 Az egyéni vállalkozások több mint Forrás: KSH egyharmadnyi arányt képviselnek. A kis- és közepes méretû vállalkozások termelése – csekély mértékben ugyan, de – tendenciájában bôvülô, a 250 fônél többet foglalkoztató nagyvállalatoké viszont csökkenô, az exportból való részesedésük pedig változatlan. Ez a folyamat eltér az ipar egészére jellemzô irányzattól, ott ugyanis az erôs koncentráció révén a nagyvállalkozások adják a termelés háromnegyedét, exportarányuk pedig több mint négyötöd. A vállalkozások tulajdoni szerkezetében a külföldi tulajdon aránya több mint 60%-ot tesz ki. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

19

Élelmiszerbiztonság, állat- és növényegészségügy Magyarország nagy hangsúlyt helyez az élelmiszerbiztonság szavatolására. Ezt a törekvését érvényesíti a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is. A szigorú ellenôrzések is hozzájárultak a biztonságos hazai élelmiszerkínálat fenntartásához. A 2006. év során több mint 14 ezer engedélyköteles élelmiszer-elôállító, több mint 6 ezer nem engedélyköteles élelmiszer-elôállító és több mint 48 ezer élelmiszer-forgalmazó egység ellenôrzésére került sor: • a húsvétot megelôzô ellenôrzések során a kiemelt termékek köre a következô volt: pisztácia; hús, húskészítmények (kiemelten a húsvéti sonkák); mechanikusan szeparált hús; üreges csokoládéfigurák és a tojásforgalmazás. 9384 létesítmény ellenôrzése során 326 tonna húst, húskészítményt (ebbôl 20 tonna külföldi) és 272 ezer (ebbôl 130 ezer külföldi) tojást koboztak el és ártalmatlanítottak a szolgálat munkatársai. Az ellenôrzések során felderítettek egy illegális élelmiszer-elôállító helyet, egy illegális húsnagykereskedést és egy illegális hús-, húskészítmény raktárat; • a nyári ellenôrzések alkalmával kiemelt figyelem kísérte a nyers-, fûszerezett-, darált húsok, sörök, a trappista sajt, a jégkrémek elôállítását és forgalmazását, a termékek élelmiszer-biztonsági megfelelôségét, minôségét. Az élelmiszer-elôállító és kereskedelmi egységek ellenôrzése során 9179 egységben 116 759 élelmiszer

20


vizsgálata történt meg, amelybôl 2400 tételt kifogásoltak. 657 esetben 91 460 kg mennyiségben kellett élelmiszert a forgalomból kivonni; • a téli ellenôrzéseknél a hatósági állatorvosok és minôségellenôrzési felügyelôk összesen 6469 egységben végeztek élelmiszerbiztonsági, minôség-felügyeleti és az élô halak esetében állatjóléti ellenôrzéseket. A szakemberek több mint 71 ezer tételt ellenôriztek. Ezek közül 1660 esett kifogás alá, lefoglaltak 195 tonna élelmiszert. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat az éves feladattervének megfelelôen – a kiemelt akcióktól függetlenül – 2006-ban megkülönböztetett feladatként végezte a növényvédô szerek hatóanyag-maradékára és a termésnövelô anyagokból származó toxikus vegyianyagtartalomra vonatkozó élelmiszerbiztonsági vizsgálatokat. Ennek során 3656 darab hatósági minta analízisét végezte el a hálózat. 1836 darab hazai és 1420 darab importból származó friss zöldség-, gyümölcs minta, 186 darab növényi alapú feldolgozott élelmiszer és 80 darab bébi-

2007

étel, -ital vizsgálata történt meg. A vizsgált hazai minták 58,1%-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék-tartalom miatt a minták 1,6%-a, nem engedélyezett növényvédô szer használata miatt pedig 4,1%a minôsült kifogásoltnak. Az import mintából 40 darab mintában mértek megengedett határérték felett szermaradékot, illetve 8 darab mintában Magyarországon nem engedélyezett növényvédô szer hatóanyagot. Így a minták 3,4%-a volt kifogásolt, míg 28,9%-ban egyáltalán nem volt kimutatható szermaradék. A növények és a növényi termékek export folyamatában a berakóhelyeken 46 591 tételt, a határállomásokon 261 tételt vizsgáltak meg a növényvédelmi felügyelôk. Kilenc küldemény nem felelt meg az importáló ország növény-egészségügyi elôírásainak. Az import forgalom esetében 11 növény-egészségügyi határkirendeltségen 17 891 növény-egészségügyi szempontból vizsgálatköteles küldeményt ellenôriztek, illetve belföldi területen 106 importtételt vizsgáltak meg. Visszautasításra 35 esetben került sor. Hatósági növény-egészségügyi termôhelyi szemlét 33 ezer hektáron végeztek, amelynek több mint 90%-a vetômag-elôállító terület volt. Zárlati károsítók elôfordulása miatt 158 esetben rendeltek el növény-egészségügyi zárlatot (fôként a kukoricabogár, a burgonyafonalféreg, a keleti cseresznyelégy, szilvahimlô fertôzés miatt). Kötelezô növényvédelmi védekezés elrendelése 85, növény vagy növényi termék megsemmisítése pedig 38 alkalommal történt. A jogszabályi változtatásoknak köszönhetôen pozitív irányba mozdult a parlagfû elleni védekezés helyzete. A mûholdfelvételeken alapuló parlagfû veszélyeztetettségi térkép elkészítése, frissítése, valamint az eljáró hatóságok közötti elektronikus adatcserét biztosító „parlagfû-szerver” üzemeltetése egyedülálló módszer Európában. A szigorú rendelkezések eredményeként az Alföld homokos talajú kiskunsági térségében például – ahol a legkedvezôbbek a feltételek a parlagfû számára – 51%-ra csökkent az összesített 2006. évi pollenszám a 2005. évi adatokhoz viszonyítva. A magyar állat-egészségügyi szolgálat feladata továbbra is az, hogy felügyeletet gyakoroljon az élelmiszervertikum területén, különösen az állati eredetû termékek elôállításának minden fázisában, az állattartó teleptôl a végsô fogyasztóig. Ez a feladat nagy szakmai felkészültséget, az ismeretek folyamatos bôvítését és az uniós szervekkel való állandó szakmai együttmûködést igényel és követel meg.

A növényvédôszer-értékesítés szercsoportonkénti alakulása (tonna) Megnevezés Gombaölô szer Rovarölô szer Gyomirtó szer Egyéb szer Összesen

2004 5638 3280 8679 2284 19 881

2005 5223 3047 8275 2807 19 352

Forrás: AKI

A szarvasmarha tuberkulózistól Magyarország állatállománya 1981 óta mentes. A veszettség megelôzése kiemelt fontosságú. A rókák veszettség elleni orális vakcinázása 1996-ban kezdôdött, a program a mai napig folyamatos, évente két alkalommal kerül rá sor. Lényeges elôrelépés történt a sertésállományok Aujeszky-féle betegségtôl történô országos mentesítése ügyében is. Hazánkban az utóbbi évek legjelentôsebb zoonózisa az emberre is veszélyes madárinfluenza megjelenése volt. A madárinfluenza, a világ fejlettebb régióihoz hasonlóan, Magyarországon csak állatbetegség. Az emberre terjedésének legkisebb gyanúja sem merült fel a hazai járványok során. 2006-ban a hatósági ellenôrzés az állatvédelem által jogszabályokkal lefedett valamennyi részterületre kiterjedt. Az Állami Állategészségügyi Szolgálat hatósági állatorvosai a 2006. évben mintegy 185 ezer esetben végeztek állatjóléti célú helyszíni ellenôrzést. Ezek eredményeként megállapítható, hogy az elmúlt években az állatok jelentôs részének életkörülményeiben kedvezô változás állt be. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

21

2006 5620 3963 9725 3496 22 804

Marketing az élelmiszergazdaságban A közösségi agrármarketing olyan, az agrárgazdaság sajátosságait figyelembe vevô tevékenység, amelyet több szereplô együttmûködve, illetve egy szervezet végez az ágazat érdekében. A magyar közösségi marketing szervezet, az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. feladata a Magyarországon termelt élelmiszerek népszerûsítése mind a hazai lakosság, mind a külföldi fogyasztók körében. A közösségi marketing segíti a termelôket a piacrajutásban, mindenekelôtt azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem rendelkeznek az ehhez szükséges anyagi forrással, néha szakismeretekkel sem. Az AMC segít áruik bemutatásában, reklámozásában, a kereskedelmi partnerek megtalálásában, a piaci követelmények megismerésében, az új tendenciák, jelenségek idôbeni felismerésében. Az AMC tevékenységében felhasználja a közösségi marketing gazdag eszköztárát (kiállítások, vásárok itthon és külföldön, eladásösztönzési akciók, üzletembertalálkozók, kiadványok, reklámanyagok, PR-tevékenység a médiában, oktatás stb.). A közösségi marketingtevékenység fejlesztését az Európai A külföldi programok megoszlása Unióhoz való csatlakozás fokoa célpiacok szerint zottan szükségessé tette, mert spanyol szerb a közösségi marketing az Eurólengyel 1% 2% 6% német pai Unióban mindenki által elfo27% gadott, nem limitált támogatási francia forma. 20% 2006-ban az FVM AMC Kht. 14 külföldi élelmiszer-kiállításon és 3 külföldi boros rendezvényen vett részt. Az AMC elangol 18% orosz fogadott stratégiája szerint a 26% Forrás: AMC német és orosz piac kiemelt fontosságú, bor esetében pedig az angol piac érdemel megküA hazai és külföldi programok megoszlása lönböztetett figyelmet. Frana 2006. évben ciaországban Európa legjelentôkülföldi sebb élelmiszer-kiállításán, a program SIAL-on vettünk részt, Len39% gyelországban pedig az IFE Poland kiállításon. A 18 hazai rendezvény közül kiemelkedô hazai program jelentôségû volt a nyolcadik al61% kalommal megrendezésre kerüForrás: AMC lô Foodapest kiállítás.

22


Az elôzô években a hazai és külföldi programok aránya kb. 50–50% volt, 2006-ban a hazai programok túlsúlya mutatkozik a Foodapest miatt. Az AMC gondozásában elkészült a „Ki kicsoda a magyar élelmiszeriparban 2006-2007” címû négynyelvû adatbázis CD, mely a 260 legjelentôsebb cég adatait tartalmazza. Az Agrármarketing Centrum kiemelt feladata a Magyarországon termelt élelmiszerek jó hírének erôsítése a hazai fogyasztók körében. Ennek egyik fontos eszköze a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy. A védjegy célja: ■ a védjegyet viselô élelmiszerek megkülönböztetése a piaci termékkínálatban; ■ a tanúsítottan kiváló minôségû élelmiszerek kiemelése, megkülönböztetése; ■ az élelmiszer-elôállítók védelme; ■ a fogyasztók tájékoztatásán keresztül a fogyasztói döntések befolyásolása; ■ az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése és ■ az élelmiszergyártók ösztönzése a minôségfejlesztésre. A védjegy pályázása önkéntes, ugyanakkor bizonyos minôségi elôírások az EU elvárásoknál is szigorúbbak. Az AMC marketing eszközökkel népszerûsíti a védjegyet: kiállításokon, vásárokon mutatja be az ilyen termékeket, kereskedelmi akciókat szervez, szóróanyagokat készít, s a médiában reklámozza az emblémát. A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselô termékek és gyártóik bemutatása adatbázis-katalógusban történik.

2007

Magyarország az Európai Unió tagja Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. Hazánk számára kulcsfontosságú a vidék és a mezôgazdaság szerepe. Abban, hogy a magyar lakosság hogyan ítéli meg az uniós tagságot, nagy szerepe van az agrárgazdaság sikeres integrálódásának a Közös Agrárpolitikához, az egységes belsô piachoz és a vidékfejlesztési forrásokhoz. Amit a csatlakozásunk elôtt még sokan kétségbe vontak, az mára nyilvánvalóvá vált: a magyar agrárgazdaságnak – kisebb nagyobb zökkenôkkel, de – sikerült beilleszkednie a Közös Agrárpolitika keretei közé, átvettük és alkalmazzuk az uniós elôírásokat. Ugyanakkor – mint az EU tagjai – részt veszünk az agrárpolitika továbbfejlesztésének vitájában, az új szabályok kidolgozásában is. A nemzetközi kapcsolataink alakulását is döntôen Magyarország teljes jogú EU tagsága határozta meg. A tárca felsô vezetôi utazásainak középpontjában az EU agrárminiszteri tanácsüléseken, illetve az informális agrárminiszteri tanácsüléseken való részvétel állt. Az EU bizottsági és tanácsi ülésein a szakértôi szintû munkát összességében nagy aktivitás jellemezte. Számos esetben kezdeményeztünk intézkedéseket, ugyanakkor az eddigiek során többször érzékeltük, hogy nem is olyan könnyû 25 tagországgal és az Európai Bizottsággal együttmûködni, a speciális magyar érdekeket érvényesíteni. 2006-ban aktív agrárdiplomáciai évet zártunk. Az uniós tanácsüléseket leszámítva 7 miniszteri kiutazásra került sor, és 10 országból járt szakminiszter hazánkban. Több mint 20 alkalommal történt Magyarországon vagy külföldön államtitkári, illetve szakállamtitkári látogatás. A legtöbb találkozó értelemszerûen a többi EU tagállam szaktárcáinak vezetôivel zajlott le, de kapcsolataink nem csak az Európai Unió tagállamaira korlátozódtak. Vezetôi találkozó összesen 21 ország viszonylatában történt. Kapcsolataink a nemzetközi szervezetekkel (OECD, WTO, FAO, WFP) erôteljesen bôvültek. Ki kell emelni az ENSZ szakosított élelmezési és mezôgazdasági szervezetét, a FAO-t. A több évtizedes kiváló magyar-FAO kapcsolat eredményeképpen a múlt év nyarán megkezdôdtek a tárgyalások a FAO Európai Regionális Hivatal, továbbá az Európa, Afrika és Közel-Kelet területét lefedô úgynevezett Közös Szolgáltató Központ Budapestre helyezésérôl. A magyar agrárdiplomácia nagy sikerének számít, hogy idôközben létrejött a megállapodás arról, hogy a két szervezet Magyarországra költözik.

Különösen nagy fejlôdést mutatott a magyar-orosz ágazati együttmûködés. Oroszországgal 16 alkalommal folytattunk vezetôi szinten tárgyalásokat, 3 alkalommal miniszteri szinten. Mindezek nagyban közrejátszottak abban, hogy ágazati kivitelünk jelentôs növekedésnek indult, az export bôvülése azóta is tart. 2006. szeptemberében a két szakminiszter aláírta a magyar-orosz mezôgazdasági és élelmiszeripari megállapodást, ami az ágazati kapcsolatainkat foglalja egységes keretbe. A Visegrádi Négyek közötti kapcsolatok tovább mélyültek, szorosabbá vált az egyeztetés az EU közös agrárpolitikát érintô legfontosabb témakörökben. Márciusban Magyarország, novemberben pedig Szlovákia volt a helyszíne a V4 agrárminiszteri találkozónak. A magyar-román és magyar-horvát együttes kormányülés keretében szakminiszteri találkozókra is sor került. Több országgal fenntartott gazdasági vegyes bizottságokon belül vagy önállóan létrehozott mezôgazdasági munkabizottságok, munkacsoportok továbbra is jó fórumot teremtettek az ágazati együttmûködés elmélyítésére. Elsô ízben ülésezett a magyar-kínai mezôgazdasági munkacsoport, de ilyen keretek között került sor találkozóra a belga (flamand), a francia, a finn, a lett, a thai, a török társtárcák és több német tartomány szakminisztérium, valamint fontosabb ágazati szakmai szervezetek vezetô képviselôivel is. Az agrárdiplomáciai tevékenység egyik fontos eszköze a mezôgazdasági attasé hálózat, amelynek kiemelt feladata a magyar agrárgazdaság érdekeinek adott országban, illetve országcsoportban történô képviselete. A növekvô agrárdiplomáciai feladatok a külgazdasági képviseletünk differenciált fejlesztését indokolták. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

23

Részvételünk a világ agrárkereskedelmében Az agrár-külkereskedelem fontosságát több szempontból indokolt felvillantani. Ezek közül a legfontosabb, hogy Magyarország nyitott gazdaságú ország, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsere-forgalomban. A másik fontos szempont, hogy a külkereskedelmi forgalmon belül az agrárágazat mekkora arányban részesedik. A mezôgazdaság és élelmiszeripar aránya a teljes külkereskedelmen belül tendenciájában csökkenô, 2006-ban az export 6,3, az import 4,4%-át adta. A magyar agrár-külkereskedelem alakulását különbözô szempontok szerint értékelve eltérô megítélésre jutunk. Amennyiben a magyar agrárágazat korábbi teljesítményéhez viszonyítjuk kivitelünk alakulását, akkor nem lehetünk elégedettek, mert mérsékelt volt a növekedés, és azt is ingadozás jellemezte. Ezzel szemben az import dinamikusan és töretlenül növekedett. Amennyiben az agrártermelés potenciális adottságaiból indulunk ki, akkor sem lehetünk elégedettek, hiszen adottságainkat és lehetôségeinket messze nem használtuk ki. Ha nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, akkor ellentmondásos képet kapunk. Nyugat-európai összehasonlításban ugyanis a magyar agrárágazat exportintenzitása alacsonynak mondható. 2006-ban Hollandiában 28 324, Belgiumban 17 520, Dániában 5227 euró volt az egy hektár mezôgazdasági területre jutó agrárexport, miközben Magyarországon csak 632. Ezzel szemben 2006-ban a volt szocialista államok országaival összehasonlítva pozitív eredményt kapunk: az agrárexport területi intenzitását (Lengyelország 541, Bulgária 200, Románia 60 euró/ha) tekintve.

2006-ban a mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 3675 millió euró, behozataluk értéke 2680 millió euró volt. A kivitel volumene 7%-kal, a behozatalé pedig 11%-kal emelkedett, azonban az árak, illetve a cserearány kedvezô alakulása következtében a forintérték azonos mértékben változott. Euróban mérve az export és az import egyaránt 11%-kal nôtt. A mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmának kereskedelmi többlete 2002-ben csökkenni kezdett és a folyamat a csatlakozást követô elsô két évben különösen felerôsödött. 2003-ról 2004-re 19,2%-kal, majd 2004-rôl 2005-re további 16,6%-kal esett vissza az euróban kimutatott aktívum. A folyamat 2006-ban megállt, az egyenleg 8,6%-kal 995 millió euróra nôtt. A kiviteli oldal áruszerkezetét a gabonafélék, a húsféleségek, a zöldség- és gyümölcskészítmények, az állati takarmányok és az olajos magA kivitel és a behozatal alakulása áruosztályok szerint vak jelentôs súlya jellemzi. Ez az öt árucso(millió euró) port adta a kivitel értékének több mint felét 2006-ban is. Áruosztály Export Import Egyenleg 2004 2005 2006 2004 2005 2006 2004 2005 2006 A 2006. év exportját alapvetôen meghatározta a gabonafélék kivitelének felfutása. Élô állatok, állati termékek 908 923 927 390 554 595 518 369 332 Növényi termékek 943 986 1145 490 530 562 453 456 583 Az elôzô évivel való összevetésben mutatÁllati és növényi zsír, kozó agrárkiviteli többlet közel fele volt en106 116 120 95 111 104 11 5 16 olaj és viasz nek köszönhetô. Búzából 2,3 millió tonna, Élelmiszer-készítmények, kukoricából 2,4 millió tonna volt az expor1142 1298 1483 1024 1212 1420 117 86 63 italok, dohány tált mennyiség. Míg a búza 40%-a Európán Összesen 3098 3324 3675 2000 2408 2680 1098 916 995 kívül talált vevôre, addig a kukorica túlnyoForrás: KSH mó része uniós tagállamokba került.

24


2007

Az importoldal kiegyensúlyozotMezôgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele és behozatala 2006-ban tabb az exportnál. Az agrár és élelKivitel Behozatal miszeripari termékeket felölelô Németország 24 árucsoportból mindössze kettô, 15% Egyéb európai Egyéb európai Németország a húsféleségek és a friss gyümölcsök országok országok 23% behozatalában volt jelentôsebb 52% 46% Olaszország 10% visszaesés. Jelentôs volt a vágósertések beAusztria hozatala. Míg a csatlakozásig élôser8% tés-import lényegében nem létezett, Lengyelország 14% Oroszország addig 2006-ban már 730 ezer vágó6% sertés került behozatalra. A vágóhiHollandia Ázsia összesen Afrika összesen 1% 12% dakon levágott sertések megközelíAfrika összesen 1% 7% Ázsia összesen 2% Amerika összesen tôleg 15%-a importból származott. Amerika összesen 2% 1% Forrás: KSH Az európai országokba irányuló agrár és élelmiszeripari kivitel értéke 2006-ban 3324 millió euró volt, 8%Mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteli és behozatali forgalma 2006-ban kal magasabb, mint 2005-ben. Euró(ezer euró) pa részesedése a teljes agrárexportKivitel Behozatal ból 91%-ot ért el. Ázsia részesedése Állati takarmány Gabonafélék 6,8% volt, a földrészre 247 millió 274 238 Egyéb Egyéb 633 143 Egyéb ehetô 1 642 238 1 229 375 euró értékben kerültek termékek. készítmények 2006-ban az amerikai kontinensen 242 734 Hús, vágási talált vevôre a magyar agrárexport Tejtermékek, melléktermék 1%-a. Afrika részesedése is alig hatojás, méz és belsôség 212 685 ladta meg az 1%-ot. Az Ausztráliába 524 960 Hús, vágási és Óceániába irányuló export értéke melléktermék mindössze 3 millió euró volt. és belsôség Zöldség-, 207 674 Az Európai Unióba irányuló kivigyümölcsItal, szesz, ecet készítmény tel 2006. évi értéke 2483 millió 174 665 Olajos mag, 368 197 Állati Cukrászati Gyümölcs, dió, eurót tett ki. Az unióba került a teltakarmány takarmány termékek citrusfélék 211 420 jes magyar kivitel 68%-a. Legna295 292 168 787 170 051 Forrás: KSH gyobb exportpiacunk Németország volt, a teljes magyar agrárexport A behozatal országszerkezetét a statisztika mód14,8%-a került a német piacra. Legfontosabb exportszertana is befolyásolja, mert a csatlakozást követôen a cikkeink a baromfihús, húskészítmények, a napraforgóközösségi elôírásoknak megfelelôen a számbavétel nem mag, repcemag, kukorica és a zöldségfélék, de lényegéa származási, hanem a feladó ország alapján történik. ben a magyar agrártermékek teljes skálája jelen van a Ez azt jelenti, hogy az unión kívüli import jelentôs rénémet piacon. sze a vámkezelést végzô, illetve közvetítô tagország Az Olaszországba szállított áruk értéke 21%-kal szállításaként kerül elszámolásra. A behozatal elemzénôtt, így Olaszország a második legfontosabb exportsekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni, mivel elsôpiacunk volt. 2006-ban 760 ezer tonna kukoricát és sorban ez az oka az európai országok túlsúlyának. 300 ezer tonna búzát szállítottunk ide, ezenkívül jelen2006-ban az európai országokból 2534 millió euró tôs volt a tej, az élô bárány, a sertéshús, valamint a értékû agrár és élelmiszeripari termék érkezett Manapraforgó kivitelünk. gyarországra. Folytatódott Európa súlyának növekedéAusztria volt a harmadik legfontosabb piacunk, az se, a kontinens részesedése a teljes agrárimportból ide irányuló kivitelünk 2005-höz képest 13%-kal emel2006-ban 95,4% volt, 0,8 százalékponttal magasabb a kedett. Az export fôbb tételei: repcemag, húsfélék (ba2005. évinél. romfi- és sertéshús), cukor, kukorica, búza. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

25

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MEZÔGAZDASÁGI ATTASÉI Ország

Attasé neve

Címe

Telefon

Fax

Németország (Berlin)

Dull Péter

Magyar Köztársaság Nagykövetsége 10117 Berlin, Unter den Linden 76.

00-49-30-203-100 (közvetlen: 203-10-210)

00-49-30-229-1314 (közvetlen: 224-87-207)

Amerikai Egyesült Államok (Washington)

Dr. Tóth Attila

Magyar Köztársaság Nagykövetsége 20008 Washington D.C. 3910 Shomakers Street N. W.

00-1-202-362-67-30 (közvetlen: 00-1-202-363-3228)

00-1-202-686-64-12

(akkreditálva Kanadába is) Oroszország (Moszkva)

Dr. Kemény Ádám

Magyar Köztársaság 00-7495-796-93-70 00-7495-796-93-80, 81 Nagykövetsége Moszkva 119285, Ul. Moszfilmovszkaja 62. (akkreditálva az Oroszországi Föderáción kívül: Üzbég, Azerbajdzsán, Grúz, Örmény, Türkmén Köztársaságokba is) Olaszország (Róma)

Dr. Kálmán Zoltán (állandó FAO képviselô)

Magyar Köztársaság Állandó FAO Képviselete 00142 Róma, Via Luigi Lilio 59C/10

00-3906-519-0116

00-3906-972-56-859

Franciaország (Párizs)

Pallaga Viktória

Délégation Commerciale de Hongrie 75116 Paris, 140, Avenue Victor Hugo

00-33-1-53-70-67-12

00-33-1-44-05-07-37

Belgium (Brüsszel)

Dr. Czeti András

Magyar Köztársaság EU Missziója 2040 Brussels, Rue de Treves 9298

00-322-234-1285

00-322-280-1724

Spanyolország (Madrid)

Szentmáry Tamás

Magyar Köztársaság Nagykövetsége C/Fortuny 6. 28 010 Madrid

00-34-91-7000-312 (Központ: 00-34-91-413-7011)

00-34-91-413-4138

Kína (Peking)

Pintér Veronika

Magyar Köztársaság Nagykövetsége No. 10 Dong Zhi Men Wai street, San Li Tun, Beijing, 100600, PRC

00-86-10-6532-1431, 00-86-10-6532-5053 2,3/212

26


Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon: 301-4000, Fax: 301-0406 www.fvm.hu

Készült a minisztérium szakmai fôosztályainak tájékoztató anyagai, a KSH és az AKI statisztikai adatainak és kiadványainak felhasználásával Elôkészítés: Magyar Mezôgazdaság Kiadói, Sajtó, Reklám, Propaganda Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Telefon: 470-0411, Fax: 470-0410 e-mail: [email protected] Nyomda: GrafikaPress Nyomdaipari Zrt.

Tartalom. 3 Elôszó A mezôgazdaság. 14 Erdôgazdálkodás Élelmiszeripar 20 Élelmiszerbiztonság, 22 Marketing

Recommend Documents