WERBÖCZI
ISTVÁN
IRTA
FRAKNÓJ
1. CZÍMLAP
CSERNA
VILMOS
KÁROLYTÓL.
\ TARTALO~. Bevezetés.
(J-4.
lap.) ELSŐ
KÖNYV.
A PÁLYA ~EZDETE.
1. A Kerepecai nemzetség. Werbőczi ősei. Kerepecai Barla és János. Werbőcz falu. Kerepeczi Osvát. Kerepecai vagy Werbőczi János. Werbőczi István nemzetségfája. (5-IO. lap} II. Werbőczi István születési éve. Iskolai kiképeztetése. Nyelvismerete. Egyetemi pályája. A pozsonyi és pécsi föiskola. Jogi tanulmányai. Jártassága a római és kánoni jog forrásaiban. Werbőczi nevelésének szelleme. (IO-I3. lap.) Ill. A pályaválasztás. Nagybátyja befolyása. Az udvarnál kap hivatalt. Hivatali működésének legrégibb nyomai. Iktatói jegye a királyi könyvekbe bevezetett okleveleken. A levéltárőri állás e korban. Werbőczi mint levéltárőr. A királyi törvényszék jegyzöje (curise regise notarius) lesz. Állásának fontossága. Résztvesz az 1486-iki országgyűlési végzemény szerkesztésében. Mátyás király törvényhozói tervei. A «Constitutio regni Hung.» bevezetése. (I3-20. lap] IV. Werbőczi helyzete. Előljárói. Szobi Mihály pártfogója lesz. (2022. lap.} V. Az állami élet fejlődésének új iránya Magyarországon. Mátyás, mint ennek úttörője. II. Ulászló és az oligarchia. A köznemesség törekvései. Az 1492-ik évi országgyűlés. A köznemesség túlsúlyra kap. Az oligarchia ellenszegü-
lése. Az 1496-iki országgyűlés. A kö nemesség támadása a kir. kincs tárna ellen. Az 1497. évi országgyűlés. Támadás Bakócz egri püspök ellen. Kanczellári hivatalától elmozdittatik. Visszahelyezése. A köznemesség elkeseredett hangulata. Az 1498-ik évi országgyűlés. A köznemesség úja bb. vívmányai. A főpapság politikai hatalmának korlátozására irányuló törekvések. Az egyházi javadalmak osztogatására vonatkozó intézkedések. Werbőczi befolyása e törvények hozására. Politikai vezéreszméi. Szobi Mihály. Werbőczi politikai műkődésének nyomai az 1soo-ik évi országgyűlés határozatai ban. A köznemesség királyhoz intézett feliratát fogalmazza. Szerepe az ISOI-iki országgyűlésen. (22JI. lap} VI. Werbőczi királyi jószágadományban részesü!. Elömenetefe a hivatalos pályán. Itélőmester lesz. Szerepköre. Viszonya az országbiróhoz. Következetes politikai működése. (3I- 34. lap} VII. A nemzeti királyság eszményének varázsa. A Zápolyaí-család tervei. Az IsoS-ik évi országgyűlés. A kőznernesség magatartása Ulászlóval szemben. Miksa császár fegyveres beavatkozása. A nemzet ingerültsége. A rákosi országgyűlés. Végzései. Birálata. Werbőczi megjutalmazása. (J4-46. lap}
371
TARTALOM.
VIlI. Az 1507-ik évi országgyűlés. A királyi tanács szervezete. Országgyűlési végzés az oligarchák túlkapásai ellen. II. Lajos megkoronázása az 1508-iki országgyűlésen. A Zápolyai-család ter-
MÁSODIK
WERBÖCZI
KÖNYV.
HÁRMASKÖNYVE.
1. A középkori maganJog A perrendtartást szabályozó törvény hiánya. Törvénykezési eljárás penis ügyekben. A törvénygyűjtemény hiánya. Ebből származó zűrzavarok. Werbőczi nyilatkozata kora peres eljárásáról. Az 1439-iki országgyűlés végzése az ország régi törvényeiről. Az 1486-iki végzemény. Az 14g8-ik évi országgyűlés elrendeli a jogszokások összeírását. Az r yoo-iki országgyűlés erre vonatkozó újabb kisérlete. A királyi törvényszék. A király Werbőczire bízza a törvénykönyv szerkesztését. E megbízatás sikere. A «Tr ipartitum OPUs» szerkesztése. Werbőczi és munkatársai. A munka ~ehézségei. Sikeres megoldása. (5362. lap.} II. A Hármaskönyv tartalma. (6384. lap.} Ill. Werbőczi feladata a Hármas. könyv szerkesztésénél. Az uralkodó szokásjogot foglalja írásba. A Hármaskönyv tartalmának rokonsága a római joggal. A frank-germán és norman-olasz' államés magánjog hatása a magyarra. Werbőczi nem compilator. Hogyan szerkeszti a törvénykönyvet. Önálló itélete. Kőzjogi felfogása. Fejtegetései a magyar nemesség eredetéről s egyenlőségéről. A nemesség kiváltságai. Werbőczi fejtegetései megegyeznek a törvényekkel. Egyetlen
HARMADIK
WERBÖCZI
veinek meghiusulása. Párt ok küzdelme az 15II-iki országgyűlésen. Az 1513-iki országgyűlés. Werbőczí politikai szereplése. Megjutalmazása. (46-SI. lap.}
eltérés. A köznemesség közjogi állása a koronával szemben. Werbőczi kővetkeztetései. A király törvényalkotási joga. A király kegyúri joga Werbőczi meghatározása szerint. Werbőczi mintái a Hármaskönyv szerkesztésénél. A ft Summa legum ••ez. osztrák jogi cankőnyv. A római jogi irodalom hatása Werbőczire. Menynyiben követi Werbőezi mintáit? Művének ezélja. (8j-93. lap } IV_ Az 1514-ik évi pórlázadás leveretése. Werbőczi ezt politikai téren értékesíti. Az 15'4. évi országgyűlés végzései. A jobbágyosztályra vonatkozó végzések. Indítékai. A Hármaskönyv ajánlása. A megbírálásra kiküldött bizottság. Werbőczi újabb változtatást tesz rajta. A királyi megerősítés. A szétküldés és kihirdetés elmaradásának okai. Perényi Imre nádor. Werbőczi megválik itélőmesteri állásától. Bakóez pere Brandenburgi Györgygyel. Werbőczi Bakóez javára dönt. A per végrehajtásának akadályai. Werbőczi hazafisága. II. Lajos és Mária herezegnő házasságkötése. A Zápolyaipárt tervei. (93-·J06. lap.} V. Werböczi vagyoni gyarapodása. A kor vagyongyűjtési láza. A királyné, Perényi Imre nádor és Bakócz kapzsisága. V/erböezi birtok szerzemény ei. Politikai integritása. (106-1/7. lap.) KÖNYV.
ISTVÁN, MI IT KIRÁLYI SZEMÉLYNÖK DIPLOMATIAI KÜLDETÉSEI.
ÉS
1SI6-1525· I. A politikai helyzet II. Lajos trÓnraléptekor. A nemzeti párt törekvése. Az 1516-ik évi országgyűlés. Werbőczi sze-
repe. Királyi személynök lesz. A királyi személynők működési köre. Werbőczi elődei. Kinyornatja a Hárrnaskőnyvet.
47*
TAI:ITALOM. Előszava. Elterjedése. Az I5IS-ik évi országgyűlés. Végzései. A tolnai gyűlés. Werbőczi szerepe e gyűlésen. Védelmi intézkedések. Támadó hadjárat terve. Adókivetés. A pápához és a császárhoz küldőtt követség. A Werbőczi részére megszavazott adó. A bácsi gyűlés. Végzemények. A királyi tanács. Werbőczi levele. Veszprémmegye közőnségéhez. Miksa császár halála. A császárválasztás ügye. Perényi Imre nádor halála (If 91-14. lap.} II. Werbőczi velenczei útja. Velencze a XVl. században. Loredano doge. Werbőczi római útja. X. Leo. Készülődések a császárválasztás ra Magyarországon. Werbőczi visszatérése. (144-159. lap} Ill. Az I520-ik évi országgyűlés. Werbőczi és a mária-nostrai pálosok vámszedője. Szelim szultán halála. Werbőczi németországi követsége. Luther fellépése. Catharinus polemikus műve Luther ellen. Werbőczi újra kiadja. Werbőczi ajánlólevele benne. A wormsi birodalmi gyűlés. A magyar kővetek fogadtatása. Balbi szónoklata. A követeknek adott válasz. Luther a birodalmi gyűlésen. A magyar követek meghívják ebédre. Luther és a magyar követek hi tvi tája. (160-17.]. lap.} IV A magyar követek visszatérése Budára. A török hadjárat fenyegető hírei. Szabács és ándorfehérvár bukása. Az
NEGYEDIK
WERBÖCZI 1. A hatvani országgyűlés. Werbőczi beszéde. A köznemesség ingerültsége Szal kai prímás és Báthori nádor ellen. Báthori elmozdíttatása a nádo ri székből, Werbőczi megválasztása. Az országgyűlés végzései. (201'-209. lap.} II. Werbőcz i mint nádor. Czíme. Magatartása a köznemességgel szemben. Szalay véleménye Werbőczi nádorságáról. VII. Kelemen szerencsekivá.nó levele Werbőcz ihez. A politikai helyzet nehézségei. Báthori küzdelme a nádori székért. Összeütközése Werbőczivel a királyi tanácsban. A királyi tanács tevékenysége.
152I-iki országgyűlés. Végzései. A megszavazott adó. A nürnbergi birodalmi gyűlés segélye. Az 1522-iki budai országgyűlés. Werbőczi nürnbergi követsége. Ferdinánd főberezeg kölcsöne. (17,]180. lap} V. Werbőczi visszatérése. A politikai helyzet Magyarországon. Az I523-iki országgyűlés. A köznemesség vádjai Báthori István nádor ellen. II. Lajos király magatartása. Báthori letétele. Fellépés a lutheranusok és idegenek ellen. Werbőczi biráskodása a Hédervári-perben. Keserű Mihály békelevele. Werbőczi mint békebiró. (180-185. lap.] VI. VII. Kelemen pápa politikai magatartása. Rokonszenve Werbőczi iránt. Burgio pápai követ Magyarországon. A papa levele a nemzeti párt vezetőihez. Az I524-iki rákosi országgyűlés. Szörény várának bukása. A köznemesség ingerültsége a király ellen. Werbőczi mint a köznemesség szónoka, Az országgyűlés eredménytelensége. Az 1525 május 7-iki országgyűlés. A köznemesség kívánatai. Burgio szerepe. Lajos király magatartása. Campeggio pápai legatus. A gyűlés végzései. A • Lutherani cornburanturs. Werbőczi befolyása e végzés hozatalába. Kilátás a politikai megegyezésre. (186200. iap.}
KÖNYV.
NÁDOR. Werbőczi levele a pápához. Az Ujlakiper. Báthori tiltakozása a Werbőczi biráskodása ellen. Werbőczi itélete. (210224. lap.} Ill. Werbőczi itéletének kővetkezrnényei. A Zápolyaiak haragja. Werbőczi kiméletien fellépése a lutheranusok ellen. A beszterczebányai zavargások. Werbőczi itéletlevele. (224--227 lap.) IV. A Báthori-párt machinatiói. Az I526-iki rákosi országgyűlés. Megfosztja Werbőczit a nádori méltóságtól. Vádak ellene. Menekülése. A személynök előterjesztése Werbőczi és Szobi ellen.
373
TARTALOM.
mérkőzésre. A mohácsi katasztrófa.
Báthori a nádori székbe visszahelyeztetik. Werbőczi életmódja Dobronyán. Levele Derencsényihez. Készülődés újabb ÖTÖDIK
WERBÖCZI
ISTVÁN,
(227-
238. 1)
KÖNYV.
JÁNOS
KIRALY
KANCZELLÁRJA.
I526-I528. 1. A nemzeti párt a mohácsi vész 'után. Werbőczi Zápolyai Jánoshoz csatlakozik. Politikai eszményei. Egyengeti Zápolyai útját a trónra. A tokaji érte'kez let. Werbőczi beszéde. Buzgólkodása Zápolyai mellett. (239.-248. lap.) It. Ferdinánd főherczeg párt ja. Kisérletek Werbőczi megnyerésére. A fe,hérvári országgyűlés. Zápolyai királylyá választása. Az országgyűlés végzései. Werbőczi főkanczellár lesz. Megjutalma.zása. (248-253. lap.) lll. Zápolyai János egyénisége. Határozatlansága. A Ferdinánd-pár t szervezkedése. Harrach levele Werbőczihez. Werbőczi válasza. Ferdinánd követe Werbőczihez. Werbőczi levele. Az 1527. -évi országgyűlés. Tüntető bizalomnyilvánítás Zápolyai iránt. Az országgyűlés végzései. Szobi Mihály halála. Werbőczi elveszíti nejét. (253-265. lap.} IV. Ferdinánd készű lődései Zápolyai ellen. Az olmüczi értekezlet. Sikertelensége.· Ferdinánd foglalásai. Werbőczi leHATODIK
WERBÖCZI
vele Tomiczki Péterhez. Ennek válasza. János király levele az ország rendeihez. A Ferdinánd-pártiak budai országgyűlése. Werbőczi levele Kassa város polgárságához. Frangepán levele Werbőczihez. (265-275. lap.) V. János király a töröktől kér segélyt. A török segély veszélyei. Lasz ki Jeromos kőzvetítő szerepe. János király a török szultán mohácsi táborában. Az 1530. évi februári budai országgyűlés. Alkudozások János és Ferdinánd között. A pózeni értekezlet. Sikertelensége. (276286. lap.] VI. Az 1531 november havi országgyűlés meghívója. Gritti levele az ország rendeihez. A török hadjárat. A pozsonyi értekezlet. Werbőczi konstantinápolyi követsége. Ut jának sikere. (286-293. lap.} VII. Werbőczi második házassága. Lakadalmi meghívója. Gritti megöletése. Werbőcz i vagyoni gyarapodása. Bécsi követsége. Alkudozások. A tárgyalások megszakítása. (293-300. lap.} KÖNYV.
UTOLSÓ
ÉVEI.
I5J6-I54I. 1. Wese János lundi érsek. Békeközvetítése János király és Ferdinánd között. Martinuzzi György. A váradi békekötés. Bírálata. (JOI- JIJ. lap.) II. János király házassága. Werbőczi követsége Krakóba. Izabella királyné. Werbőczi levele Ferdinándhoz. Martinuzzi politikája a váradi hékekötéssel szemben. Maylát István lázadása. Martinuzzi konstantinápolyi kővetségének terve. János Zsigmond születése. János király halála. A váradi békekötés. (JI4-' 32I. lap.)
Ill. Werbőczi második konstantinápolyi követsége. Sikere. Laszki műveleteinek meghiusulása. Buda ostroma. Werbőczi mint Budavár főparancsnoka. János Zsigmondat a szultán pártfogásába fogadja. (J2I- J27. lap] IV. Werbőczi Budán. Levele Miskolcz város polgáraihoz. Összeütközése a budai basával. Megmérgeztetése. Temetése. (p8-33J' Iap] V. Werbőczi politikai szerepe. Törvényhozói működése. Buzgó vallásossága. Irodalompártolása. Bekény Benedek, Ca-
TARTALOM.
374
merinói (Camers) János pártfogol ása. A Hármaskönyv története. A .Quadripartitum •. A Hármaskönyv tekintélye és
Pázmány Péter. II. József császár. Kifogások a Hármaskönyv ellen. Werböczi jellemzése. (J.J3- 350. lap.}
FÜGGELÉK. wer1czi
birtokszerzeménye.
(JY-3ó3.
lap.)
KÉPEK. ÖNÁLLÓ
MELLÉKLETEK: Lap
Az 1505-iki rákosi végzés kezdősorai_ 16 A sConstituticnes incliti regni Vngarisc» előszava _.._ 20 A Hármaskönyv elsö 1517-iki kiadá. sának elöszava ' 125 Werbőczi Ajánlólevele Catharinus 160 .Apologia» ez. művében Werbőczi Dobronyán 1526 szeptember 23-án kelt levele 232 A
SZÖVEGBE
Czímlap. Cserna Károlytól ___ Kezdőkép. II. Ulászló korabeli czímerlevél díszftése, _ Zárókép. Cserna Károlytól___ Werbőczi István czímere' Werbőczi iktatói jegye., Werbőczi iktatói jegye egy 1483-ban kelt oklevél hátlapján _._ Horváth Ádám mester iktatói jegye egy 1482-ben kelt oklevél hátlapján Werbőczi jegyzete az Orsz. Levéltár egy oklevelén __ ___ . Szobi Mihály pecsétje __ II. Ulászló emlékérme Mátyás medaillon-arczképe A Bakóez-érem hátlapja.c , Werbőczi emlékírata (1500) _ Werbőczi jegyzete a Magy. Nemzeti Múzeum egy oklevelén Szentgyörgyi Péter országbíró pecsétje --Corvin János nagy pecsétj e --I. Miksa császár --Zápolyai János erdélyi vajda pecsétje György brandenburgi őrgróf, L,
Lap
Bekény Benedek [anus Pannoniuskiadásának czímlapja _._ ___ 296 Bekény Benedek Janus Parinoniuskiadásának ajánlása 304 Camers Plinius-indexének ajánlása 334 Camers Plinius-indexe második kiadásának ajánlása __ ___ 336 Camers Solinus - commentárjának ajánlása___ ___ 344 Térkép
NYOMOTT
3 4 8 14 15 16 18 21 23 24 25 28 32 33 35 37
47 49
Werböczi
birtokairól
355
KÉPEK:
Zápolyai János névaláírása 50 A «Tr ipartitum » 1517-iki bécsi kiadásának czímlapja 56 A «Trípartitum» 1545-iki bécsi kiadásának czímlapja 59 A «Tripartitum » 156r-iki bécsi kiadásának czímlapja 60 A Weres Balázs «Tripartitum» fordításának czímlapja __ 61 A «Tripartitum» 1572-iki Zsárnbokiféle bécsi kiadásának czfmlapja., , 65 A «Tripartitum» 1572-iki kolozsvári kiadásának czímlapja 67 A .Tripartitum II horvát fordításának czímlapja .69 A «Tripartitum s r58r·iki debreczeni latin-magyar kiadásának czímlapja U A «Tripartitum» rőr r-iki Zsárnbokiféle bécsi kiadásának czímlapja 73 A «Tr ipartitum» r628-iki bécsi kiadásának czímlapja -__ --- --- 75 A «Tripartitum» r639-iki debreczeni kiadásának cz imla.pja --77 A «Tripartitum1643-iki bárt fai latinmagyar kiadásának czímlapja 79
TARTALOM.
Lap
Lap
A sTr ipart itum » 1660-iki lőcsei latinmagyar kiadásának czímlapja A «Tr ipartitum s 1698-iki kolozsvári latin-magyar kiadásának czímlapja A «Tripartitum » német fordításának czímlapja Özv. Zápolyai Istvánné ernlékezt-
80 83 85
mere 94' II. Ulászló 95 Erdődi Bakócz Tamás arczképe ___ 97 Corvin János gyűrűpecsétje.; 102 Bakócz Tamás bibornoki pecsétje __ 103 Anna királyné pecsétje 109 Perényi Imre pecsétje no Vecs vára Il5 Sigrenius könyvnyomtatóijelvénye 126 A Lengyelországba küldött magyar követek utasítása 130 Buda 131 Magyar nemes a XVL században . 135 Miksa császár családja kőrébon 139 V. Károly császár 141 Perényi Imre síremléke 143 Leonardo Loredano doge 145 A velenczei dogepalota __ 146 X. Leo _ 151 II. Lajos magyar király névaláírása 153 Szakmári György névaláirása 155 I. Ferencz franczia király névaláírása 156 Szent Péter temploma és a Vatikán 159 Luther Márton___ 163 Catharinus «Apologiás-jának czfrnlapja _ 165 Lang Máté salzburgi érsek .__ 168 Worms 171 A nürnbergi magyar követeknek adott u tasítás. _ 177 Nürnberg 179 Werbőczi aláírása Keserű Mihály békelevelén 183 VII. Kelemen pápa 187 Campeggio és Burgio névaláfrásai , __ 188 Magyar vitéz a XVI. században 191 II. Lajos magyar király 195 Thurzó Elek névaláírása 200 L;
i,
Szal kai László névaláírás a Werbőczi nádori aláírása Brodarics István névaláírása Báthori István pecsétje Magyar főurak a XVl. században Mária magyar királyné .;
204 206 2Il 215 221 225
375
Dobronya' vára romjai 231 Báthori István névaláírása 233 1. Ferdinánd magyar király 243 Mária királyné névaláírása 244 János király pecsétje., , ___ 255 Trencsén vára , 259 A Zápolyaí-párt országgyűlési meghívójának záradéka 260 János király kettős arany pecsétje. Előlap 262 János király kettős arany pecsétje. Hátlap Tamási vár Torna vára _ 1. Ferdinánd névaláírása Tomiczki Péter __ Bánffy János névaláírása Frangepán érsek névalaírása 1. Ferencz franczia király
263 264 267 269 271 272 274 277
Konstantinápoly _ 279 János király névaláírása 282 Boroszló 283 Laszki Jeromos névaláírása__ 287 Zsigmond lengyel király 291 Bécs a XVL században . , 295 Ill. Pál 297 Werbőczi Imre levele Váraljai Szaniszlóhoz _ ___ 305 Perényi Péter névaláírása 306 Magyar harczos a XVl. században 309 V. Károly névaláírása 3I! Krakó 315 Martinuzzi névaláírása 318 Izabella kírályné névaláírása 319 Petrovics Péter pecsétjec, ; 320 György barát pecsétje___ .322 János Zsigmond érme 325 Izabella királyné 327 Verancsies Antal arczképe 329 Camers Plinius-indexének czímlapja 334 Camers Solinus-commentárjának cz ímlapja . 339 Camers Plinius-indexe 2. kiadásának cz.ímlapja , 341 János Zsigmond czímere (a «Tripartitum II 1565-iki debreczeni kiadásából) __ 343 Werbőczi kézírattöredéke 345 Werbőczi arczképe (Ehrenreich metszete) 347 Werbőczi mellszobra 349
TARTALOM.
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL. ÖNÁLLÓ
MELLÉKLETEK:
Az I505 október I4-én kelt rákosi végzés eredeti okírata a bécsi állami levéltárban őriztetik. Olvasása a 364. lapon. A «Constitutio incliti regni Vngariae. előszavát a budapesti m. kir. egyetemi. könyvtár példányáról készÍttettük. A Hármaskönyv első, I5I7-iki kiadása, CATHARINUS «Apologia» cz ímű műve a M. N. Múzeumban. BEKÉNY BENEDEK Janus Pannonius-kiadása a bécsi udvari könyvtárban, CAMERS kiadványai, illetőleg rnűvei a Magyar Nemzeti Múzeurn kőnyvtárában öríztetnek. Ugyanitt van Werbőczi Dobronydn: I526 seeptember 23-án kelt levelének eredetije. Ez utóbbi olvasását 1. a 367. lapon. A Werbőczi birtokait mutatá térképet dr. MÁRKI SÁNDOR kolozsvári egyetemi tanár útmutatása szerint SZABÓ MÁRTON tervezte s CSERNA KÁROLY rajzolta.
A SZÖVEGBE NYOMOTT
KÉPEK:
A czímlapot, a 4-, 51., II?, 238., 300. és 350. lapokon közölt záróképeket, valamint a 7., 55., 12I., 203., 24!. és 303· lapokon levő fejléceeket a «Tripartitum» első kiadásának decorativ motivumai alapján CoERNA KÁROLY rajzolta. Ugyancsak ő rajzolta aGersei Petheő család czÍmeres leveléről a 3. lapon közölt kezdőképet. Az egyes fejezetek kezdőbetűit a «Tripartitum» első (I5I?-iki) bécsi kiadásából. vettük át. Werbőczi czimerének , mely állítólag Dürer Albert rajza, eredeti fametszete a. bécsi Albertina metszetgyűjteményében van. II. Ulászló emlékérmet a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának eredeti példányáról Cserna Károly rajzolta. Körirata: x WLADISLAVS x D(ei) x G(ratia) x R(ex) x VNGARIE x ET x BOHEMI(e) x. Mátyás medaillon-képe a wolfenbütteli herczegi könyvtár CORTESIUS «Laudes. bellica» cz ímű művét tartalmazó Corvin-codexének miniatureje. Fénykép után rajzolta Handmann Adolf. Körírata: MATHIAS x REX x HU GARlJE x BOHEMlJE. Bakócz Tamás emlékérniének egyetlen ismert példánya a M. Nemzeti Múzeum régiségtárában van. Körírata: SVM x DEA x VIRVTI x IVRE x LOCAT A x COMES. I. Miksa császár arczképe Dürer Albert szénrajza a bécsi Albertinában. A Mili. m. nemzet tört. IV. kötetének (423. lap) reproductiója után adjuk. Felírata: ma!3 íft Steifer \lRarímilian ben f]ab id) Illlbred)t mürer öm Illmg!3burgf]od)obn amfí ber jjSfa!töin eine(r) [(einen. I5tubbe tontertet ba man öalt 1518 am \lRonbag nad) ;:Sof]anni!3ítamffer. György brandenburgi őrgróf arcz kéPe egykorú festmény a porosz királyi ház: birtokában. Fénykép után. Felírata: ETATIS SVE ANNO 39. A «Tripartitum» különbözö kiadásainak czimlaphasonmásait, valamint Singreniusnak a 126. lapon közölt könyv'nyomtatói vignetfáJát a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár példányai ról vétettük. Özv. Zápolyai Istvánné emlékczimeret a br. Máriássy János ny. altábornagy bir-o .tokában levő eredetiről Handmann Adolf rajzolta. Körírata : Illrma x íllnftri!3 x b(omi)ne !)ebníg x bncííie x !efd)eníe(n)i!3)x qoo(n)ba(m) x fpectabHi!3x et magnifici x bomi(ni) x I5te[ani x be .8apoIia x comit(ii3) x p(er)pe!ni x et x palatíni x reíicte. II. Ulászló arczképe a Dietrichstein br. lakodalmát ábrázoló olajfestménynek a gráczi történelmi múzeumban őrzött egykorú másolatáról készült. . Bakócz Tamás arcz képét a Magyar Nemzeti Múzeum nummismatikai gyűjtéményében levő éremről Cserna Károly rajzolta.
TARTALOM.
377
Vecs várát fénykép után Cserna Károly rajzolta. Buda látképe MÜNSTER SEBESTYÉN«Cosmographia universalis. (Basel 1550) ez. művében jelent meg. A magyar nemes a XVI. században BERTELIUS P. «Diversarum nationum habitus» (Passau 1589.) ez. művében közölt rézmetszetröl készült. A Miksa császárt családja körében ábrázoló kép Strigel Bernát festménye a bécsi csász. műtört. gyűjteményben [xxv. terem 1538. sz. a.). Weinwurm A. reproductiója Löwy bécsi fényképésznek a «Tört. Életrajzok» számára készített eredeti fényképe után. ~ V. Károly császár arczképének eredetije miniature a bécsi udvari könyvtárban. A Mili. történet reproductiója után. Perényi Imre síremléke a terebesi templomban az .Archaeologiai Értesítő. reproductiója után készült. Loredano doge arczképe Giovanni Bellini festménye a londoni nemzeti képtárban. A velenczei doge-palota képét HEISS A. «Les medailleurs de la renaissance. ez. rnűvéből vettük. X. Leo arczképe Rafael festménye a Palazzo Pitti képtárában. Fénykép után. Seent Péter temploma és a Vatikán, Cserna Károly rajza, fénykép után. Luther arcz kéPe Cranach Lukács fametszete. Lang Máté salzburgi érsek arczképének eredetije Dürer Albertről a bécsi Albertinában őriztetik. Worms képe régi metszet után készült. Nurnberg látképe xv. századi tusrajz a nürnbergi német nemzeti múzeumban. VII. Kelemen arcz kéPe ŐFelsége hitbizományi könyvtárában levő eredeti metszetről készült. A magyar vitéz a XVI. században a nürnbergi «Trachteubuch » (I577) fametszete. II. Lajos arczképe Túry Gyula másolata az ambrasi gyűjteményben levő eredetiről. Fölírata: LVD(ovicus). Bathori István czímere az Országos Levéltár diplomatikai osztályában lévő Dl. 19,I04. jelzetű oklevél pecsétje után készült. A magyar jőurak a XVI. században Burgkmayrnek tulajdonított képcsoport. A Mili. történet reproductiója. Mária magyar királyné arcz képének eredetije olajfestmény a königsbergi képgyűjteményben. Bővebben ismerteti dr. ÉBER LÁSZLó az «Archaeologiai Értesítő. 1899 juniusi számában (195. skk. lapon). Felírata: x M x D x XXIJ x CAL(endis) x GVLlJS x ETATIS x REGINE x MARIE x XVJ x MENSIS x SEPTEMBRIS x ITMAGO x FVIT x. A dobronyai uár romjainak kéPe Francisci G. körmöczbányai fényképész fotográfiája után készűlt. 1. Ferdinand arcz képét az Országos Képtár olajfestményéről Mühlbeck Károly rajzolta. Trencsén várát Cserna Károly rajzolta. Tamási várát az sErt zherzogfiche Handriffe des Zirckels und Linials. Augsb. 1689, ez. műbeu közölt metszetről Cserna Károly másolta. Torna vára ugyancsak Cserna rajza. Tomiczki Péter kéPe Tepplar Antal metszete a Pnak Xavér rajza után. Aláírása: .Piotr Tomicki, Bisk. Krak. Kancl. W. K. 1. Ference jranczia király aranyozott bronz medaillon-arcz képe, XVI. századi, franczia iskolához tartozó művész munkája. Konstantinápoly és Boroszló távlati képe eredeti metszetek után készült. Zsigmond lengyel király arczképÚ a krakói egyetemi könyvtárban levő eredeti metszetről reproducáltattuk. Magyar Törl. Életr. 1~99.
TARTALOM. Bécs távlati kéPe (ISS1.) egykorú metszet után készült. Ill. Pál PáPa arczképe Bordone festménye a Palazzo Pitti képgyűjteményében. A XVI. századbeli magyar harcz ost ábrázoló kép az Ernst Lajos tulajdonában levő eredeti metszetről készült. Krakó távlati kéPe eredeti hollandi metszet után. János Zsigmond érme egyoldalú bronzérem a Magyar Nemzeti Múzeurn nummismatikai gyűjteményében. Körírata: IOHANNES x SIGISMVNDVS x D(ei) x G(ratia) x REX x VNG(arie) x. Izabella királyné arczképe Kranach Lukács egykorú festménye a herezeg Czartoryski-múz eurnban, Krakóban. Fénykép után. Veraucsies Antal arcz kéPe Lorck Meny hert festménye. Aláírása: ANT.(onio) VERANCIO ANN:(os) ::\fATO Lll. QVINQ(ue) ECCLES.(imsi) EP(iscoP)O SACR(i) ROM.(ani) REG.(is) DE PACE APVD TVR(cos) ORAT:(ori) MELCHIOR LORCh. PICT.(or) BEKEVOL.(entiae) ERGO F.(ecit) CO::\fSTANTINOP.(oli) MDLVI. Camers kiad uányainak czímlapjait a M. Nemzeti Múzeurn példányairól vettük. János Zsigmol/d czímere a «Tripartiturn " IS6S-iki debreczeni kiadásából. A Magyar Nemzeti Múz eurn példányáról. Werböczi arceképe Ehrenreich rézmetszete a gróf Vigyázó-család birtokában lévő olajfestmény után. Ernst Lajos tulajdona. Aláírása: "Weide pil/xit; Ehrenrcicli scul psit, Eredeti 1<éPe T. Vigyázó Ur' gyiij"telllényében találtatik». Werbőczinek nem maradt ránk hiteles arczképe. A legr. gibb ismeretes (5 bizonyára idealis) arczképe csak a múlt századból való. A «Werbőczius illustratus» ez. műben Pozsonyban és Kassári Landerer M ihálynál I779-ben jelent meg egy arcz képe (másodszor Pozsonyban és' Pesten I802-ben) s az azóta megjelent arczképek ennek másolatai. A Vigyázó-család birtokában levő olajfestmény is, mely Harmath Pál grófi titkár úr értesítése szerint jelenleg a rátóti (Pest m.) kasn lyban őriztetik, szintén ennek másolata. A többé-kevésbbé gyarló utánzatok kőzül megemlítjük a Schmid János kőnyomatát (<
NÉVALÁIRÁSOK,
OKLEVÉLHASONMÁSOK
ÉS
PECSÉTEK:
Werbőczi iktatói jegye két I483-ban kelt oklevél hátlapján az Országos Levéltár diplomatikai osztályában 33432. és 3343S. sz. a. van Olvasását lásd a IS. és 16. lapon. Horváth Adám iktatói jegye ugyanott a 26.43S. számu oklevélen. Olvasása: R(egistra)ta fo lio ecceej-o p(e,.) M(a)g(ist)1'U1n Adam cons t eruatorem }. Werbőczi Je!!)'zete az Országos Levéltár I99IO. számú oklevelén. Olvasása a 17, lap 3-ik jegyzetében. Szobi Mih.aly pecsétjét egy Is06 junius zz-én Székesfehérvárott kelt eredeti okvélről fényképeztettük, mely szintén az Országos Levéltárban van, Dl. 21,S81. sz. a. lVerbőczi emlékirata a budapesti m. kir. tud. egyetemi könyvtár oklevélgyűjteményében maradt fenn: «Literae et epistolae originales saec. XVI. 263.' jelzet alatt. Olvasását 1. a 305-66. lapon.
TARTALOM.
379
Szalkai László névaláírása a pápához '524 nov. 23-án írt levelén a vatikáni .levéltárban. Olvasása: Ladislaus archi(episcopus) Strigo(niensis) manu. p(ro)p(ri)a. Werbőczi Jegyzete egy '502 márczius 13-án kelt oklevelen áll, a Magyar Nemzeti Múzeumban elhelyezett Békássy-Ievéltárban. Olvasása: L(e)cta p(erm)utata p(ro)clamata et ext tra jdata p(er) ma(gistru)m Joha(nne)1'1! Alagy. Comm me mag(ist)ro Gereczy et cora(m) me mag(ist)ro Stephano Werbewczy. Szentgyörgyi Péter országbíró pecsétjét az Országos Levéltár 22,955. sz. 'SI7 aug. 17-én Budán kelt okleveléről Cserna Károly rajzolta. Körírata : S(igillum) COMITIS PETRI DE S.(ancto) GEORGI O ET DE BOZIN S.(acrae) ClES.(areae) REG(iaeque) MAIESTATIS CONSILIARII. Coruin. Jáno, nagy pecsétjét a bécsi állami levéltárban lévő eredetiről Fahrnbauer 1. G. rajzolta. Kőrírata: x IONANES (Igy) x CORVINVS x NATVS x S(erenissilll.i) x D(omini) x MAT(hie) x RE(gis) x HVNGAR(ie) x BOHEM(ie). Zápolyai István pecsétje Dőrre Tivadar rajza az Országos Levéltárban lévő eredetiről. Körírata : 0(tepljani) be öapofia (co(m)itis. Zápolyai János névaláírását az Országos Levéltár egy '5'9 márczius 8-án kelt eredeti okleveléről vettük. Olvasása: Joltannes comes et waywoda manu p(ro)p(ri)a. Corvin János gyíiriiPecsétjét az Országos Levéltárban (Dipl. 35,748. sz. oklevelen) levő pecsétről Dőrre Tivadar rajzolta. Bakócz T'anids blbornoki pecsétjét a Magyar Nemzeti Múzeum· régiségtárának eredeti példájáról Dőrre Tivadar rajzólta. Kőrírata : (Sif[illum) THO(mae) BAKOZ x CAR(dinalis) STRIGON(iensis) x ET x PATR[IARCHlE x CON]STANT(inopolitani) x LEGATI x HVl GARIE x. A pecsét közepén levő képek felíratai: S(anctus) x IO(anlles) x E(van)G(elista), S(anctus) x ALBERT(us) x S(anctus) x STEFA(nus) x. Anna királyné pecsétjét a bécsi udvari levéltár eredeti példányáról rajzolta Fahrnbauer 1. G. Kőr írata : ~ ANNA ~ DEI ~ GRACIA ~ REGINA ~ HVNGARIE ~ BOEMIE l:i ET C(etera). A paizs jobb felén W (ladislaus), balfelén A(nna) betűk olvashatók. Perényi Imre pecsétjét az Orsz. Ltárban levő eredetiről Dörre Tivadar rajzolta. A Lengyelországba küldött lItaKyar követeknek adott utasítás eredetije a m. kir. tud. egyetemi kőnyvtárban őriztetik. Olvasását 1. a 366. lapon. II. Lajos mahar király névaláírását a vatikáni levéltárban levő eredeti leveléről vettük. Olvasása: Ludovicus rex Hungarie et Bohemie [et )c. manu p(ro)p(ri)a. Szakmári György névaláírása az Országos Levéltár eredeti okleveléről való. Olvasása: Georgius Ep(iseop)us eee(les)ie Quinq(ue)eec(les)ien(sis) manu p(ro)p(ri)a s (ub)s (aiPsi) t. • 1. Ference franczia király névaláírása '527 február 5-én kelt levelén a herczeg Batthyány-család kőrmendi Itárában őrzőtt eredeti leveléről való. Olvasása: Francoys, A Nürnbergbe küldött magyar ·követeknek adott utasítás eredetije a budapesti m. kir. tud. egy. kőnyvtár oklevélgyűjteményében van. Olvasását lásd a 366-67. lapon. Werbó'czi aláírása Keserű Mihály békelevelén a Magyar Nemzeti Múzeurn levéltárában egy '523 nov. r r-én kelt eredeti olelevélen van. A magyar nyelvű ok levélről eddigelé tőbb hasonmás jelent meg, legutoljára ZOLNAI GYULA: «Nyelvernlékeink a könyvnyomtatás koráig» (Budapest, 1894.) ez. művében a 277. Iapon. Az aláírás olvasása: Lecta p(er) me WCI'bewcziu(m) locu(m)tenen(tem.). Campeggio es Burgio aláírásai VII. Kelemen pápa titkárához intézett, I525 február i r-én kelt jelentésükön a vatikáni levéltárban. Olvasása: V(est)re frtaternitatis ) L(anrentius) Car(dinalis) Campegi(us); alatta: Dal certissimo servitore di u(ostra} s(iglloria) rt euerendissi jme 10 barone del Burgio 1l1t(n)tio. Thursá Elek névaláírása jegyeséhez Székely Magdolnához '525 szept. 9-én írt leveléről az Országos Levéltárban: Olvasása: Thurzo Elek.
x·
TARTALOM. Werbőczi nádori aláírása IS26 junius 27-én Kis-Szeben városához intézett leveléről a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: St(ep)hal1us de Werbewcz regni Hungarie servus etc(etera). Brodarics István névaláírása a pápához IS26 julius 27-én írt levelén a vatikáni levéltárban. Olvasása: S(tepanus) Broderic(us) canf cellarius ), Báthori István pecsétjét az Országos Levéltár D1. 19,104. jelzetű okleveléről másoltattuk. Körírata: [igilfum comiti'l x [tepbuni x be fJutf)orx iubicíé x curie x regie. Báthori István névaltiírása IS28 márczius ro-én kelt levelén az Országos Levéltárban. Olvasása: Steffauus de Bathor manu p(ro)p(r )ia. Mária magyar királyné névaláírása IS29 szept. 20-án kelt levéléről a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: Maria regilla etc( etera). János király pecsétjét a Magyar Nemzeti Múzeum eredetijéről Mühlbeck Károly rajzolta. Körírata: SIGILLVM SERENISSIMI : PRINCIPIS: DOMINI : JOAN" NIS: DEI: GRA(tia): REGIS: HVNGARIE: DALMACIE: CROACIE: A Zápolyai-párt országgyíUési meghívójának IS26 október 9-én kelt eredeti okírata a herezeg Batthyány-család körmendi levéltárában. Olvasását 1. a 368. lapon. János király kettős aranypecsétjének egyetlen eddig ismeretes példánya Budapest fő- és székváros levéltárában. Rajzolta Mühlbeck Károly. Az előlap körírata: SIGILLUM+SERENISSIMI+PRINCIPIS+DOMINI+ ]OANNIS. A hátlapon: +DEI+GRA(tia)+REGIS+HVNGARIE+DALMACIE+CROAClE. 1. Ferdinand névaláírása 1529 november 7-én kelt oklevelén a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: Ferdinand t us}. Bánffy János névaláírása IS29 szept. II-én kelt levelén az Országos Levéltárban. Olvasása: Joha/lIlCs Banffy etc(etera). Frangepán érsek névaláírása Regensburgban IS4I május I7-én kelt hitvallásán a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: Idem Franf ciscus] Agrien(sis) qui supra manu p(ro)p(ri)a s(ub)s(cripsi)t. , János király névaláírása IS38 július 23-án kelt oklevelén a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: Joal!1lCs rex manu p(ro)p(ri)a. Laszki Jeromos névaláírása IS4I október 27-én kelt levelén a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: Hierfonymus ) de Lasko Pal(atinu)s Siradien(sis) etc(etera) manu sua. Werbőczi Imre IS43 május 2-án kelt levele az Országos Levéltárban. Olvasását lásd a 368. lapon. Perényi Péter névaláírása IS40 szept. 8-án kelt oklevélen az Országos Levéltárban. Olvasása: Petrus de Perisi manu p(ro)p(ri)a. V. Károly néualdlrdsa IS23 aug. r y-én kelt ok leve lén a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: Carol(us). Martinuzzi György névaláírása IS33 május I4-én kelt oklevélen a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Olvasása: f(rate)r Georgius her(emi)ta. Izabella királyné névaláírása 1542 aug. 4-én kelt oklevelén a Magyar Nemzeti Múzeumban. Olvasása: Ysabella regina. Petrovics Péter pecsétjét a Magyar Nemzeti Múzeum eredetijéről Mühlbeck Károly rajzolta. A czímerpaizs felett levő betük: P.(etrus) P.(etrovics). György barát pecsétje Morelli Gusztáv fametszete az Országos Levéltár eredetijéről, A czímerpaizs felett levő betük: F.(rater) G.(eorgius), János Zsigmond egyoldalú bronzérme a .Magyar Nemzeti Múzeu m nummismatikai gyűjteményének eredeti példányáról. Körírata: IOHANNES x SIGISMVNDVS x D(ei) x G(ratia) x REX x VNG(arie). Werbőczi kézirattöredéke, tartaImából következtetve valamely országgyűlési beszédének fogalmazása lehetett. Olvasását lásd a 369. lapon.
IRTA v
p
ERDELyn PAL
1. czIMLAP.
(Rajzolta
Goró Lajos.)
TARTALOM. I.
MISZTÓTFALUSI Bevezetés.
KIS MIKLÓS.
1650-'-1702.
(J-(5. lap} ELSŐ
KÖNYV.
D,EÁKÉVEK. 1. Alsó-Misztótfalu, Kis Miklós szűlőfölde. Kis születése. Tanulása szülőfőldén. Nagybányán. A nagybányai iskola. Tanárai. Horti István, nagybányai lelkész. Pártfogója lesz Kisnek. (7-12. lap.) II. A nagy-enyedi collegium. Hírneve. Kis oda megy tanulni. Ölyvesi Balázs, Kis tanítója. A collegium tanárai. Cser~átoni Pál psedagogiai elvei. Descartes ·hatása. A Coccejanisrnus külföldön és nálunk. Dési Márton. "A Coccejanus-pőr. A radnóti zsinat. Nadányi János. Tanársága Atanulók'tüntetnek ellene. Eltűnik Nagy-Enyedről. (I2-20. lap./, .'. , MÁSODIK -','"
Ill. A nagy-enyedi tanulóifjúság gazdálkodása. A gazdaságot kezelő tisztviselők. Kis Miklós, mint czipókiosztó (przebitor). Anekdota a cséplő orosz munkásokról. 'Kis mint contrascriba. Megválasz tatása. Tiszte. Przeceptor lesz. Népszerűsége. Az ifjúság tűntetése Ladiver ellen. fU-25. lap.} IV. Az iskolai .rektorság intézménye. Kis, mint fogarasi rektor. Horti István fogarasi lelkész, Kis mint ',11 seholamester. » Zeneértő. Jó kántor .. Közkedveltsége. Ölyvesi Balázs. A fogarasi rektorság jövedelme. (26-28. lap.} K'ŐNYV.
AMSTERDAM,BAN.
1. A magyar bibliafordítás nejnzeti 'é's irodalmi jelentősége. Pártfogói a fejedelmek és főurak.' Teleki Mihály. Érdeklődése a magyar biblia iránt. Levele Horti Istvánhoz. A biblia amsterdami janson-féle kiadása. Újabb kiadás terve. Nehézségei. Tofeus Mihály püspök ke. zébe veszi ez ügyel. A Gilányi Gergely végrendelete. A végrehajtás nehézségei. Tofeus beszéde Apafi Anna ellen. Sikere. (29-42: lap)
JI. M, Kis Miklós jövőre vonatkozó tervei. Pápai Páriz tanácsa. Felvállalja a. tervezett bibliakiadás nyomdai javítását, A könyvnyorntatás külföldőn. Hollandia. Kis útra kél. Amsterdam. Leyden. t1t~ recht. Amsterdam. A Blseu-nyomda. Berendezése. Kis főlkeresi. Tanulónak szegődik. A betűöntés. Haladása. Levele Párizhoz.Páriz válasza: (42-p.lap.) Ill. A biblia kiadásának szüksége. Az új kiadás terve.' Kis a könyvnyorntatás meg-
41*
TARTALOM. tanulására szenteli életét. Hazulról kapott értesülései. A szamos-újvári gyűlés határozatai a bibliakiadásról. A Tofeusnak adott megbízás. A Kisre vonatkozó tervek. Kis merész elhatározása. A kiadásra szánt összeg sorsa. Előkészülerek. A hazai politikai viszonyok. Pataki levele Kishez. Kis elhatározza. hogy maga költségén nyomtat ja ki a bibliát. Amsterdami életmódja. A biblia-correctio nehézségei. Kis eljárása. Correctorsegédei. A javításban követett elvei. Példák javításaira. (53-6-/. lap.} IV. Az egyház eljárása a bibliai sz veg megrontóival szemben. Bibliajavítók. Estienne Henrik és a Sorbonne. A hollandi biblia revisiója. Hírek Kis javításairól. Az otthoni ingerültség. Kolozsvári István tanár küldetése. Tájékozatlansága. Kis levele Teleki Mihályhoz. Megmagyarázza javításait. Levelének hatása. Kolozsvári Berlinben. Haza Írt levelei. Hollandiai útja. Kis pártfogói. Dési kőzbenjárása Telekinél. Nézetei a bibliajavításról. Kolozsvári Amsterdamban. Le ő-
HARMADIK
.-\. KOLOZSV ÁlU 1. Erdélyi állapotok a tizenhetedik század végén. Apafi halála. A nép elszegényedése. Az erkölcsök sülyedése. Kis megérkezése Magyarországba. Kassán, Debreczenben. Könyveit vásárra bocsátja. Árszabása. Teleki pártfogása. Jövőre vonatkozó tervei. (J03-uO. lap} II. A könyvnyomtatás Kolozsváron. Az erdélyi református egyház nyorndájának története. Kis letelepszik Kolozsváron. Átveszi az erdélyi ref. egyház és a kolozsvári egyház nyomdáját. Feltételei. Kis Miklós közkedveltsége. Pártfogói. Nösülése. Neje családi viszqpyai. A kolozsvári piacz. Kis gazdálkodása. Nyomdaberendezés. Kis ambitiója. Külföldiek véleménye a magyar nyomtatásról. Kis nyomtatványainak szépsége. Kiválóbb kiadványai. (lIo-nJ. Inp.} Ill. l
akarja beszélni Kist a nyomtatás foly tatásáról. Az amsterdami consistorium elé idézteti. Pervesztes lesz. Kis befejezi a biblia nyomtatását. Levelei Telekihez és Patakihoz. Uj-Testamentum és Zsoltárkiadása. (65-8J. lap] V. Kis amsterdami élete. Jövedelme. Pártfogolja Töltési Istvánt. Betűmintái. Hírneve. Keresettsége. Érintkezése Artsil. georgiai királylyal. Georgiai betűket metsz.Artsillevele Amsterdam polgármesteréhez. Kis művészi ügyessége. Ill. Medici Cosimo. Kisnél rendel nyomdafelszerelést. Firenzébe hívja. Kis művészetének jövedelmezősége. (83-92. lap} VI. Bethlen Miklós levele Kishez Telekinek megtetszik Zsoltárkiadása. Pénzt gyűjt Kis számára a fogarasi 01'szággyülésen. Kis vonakodik a segélyt elfogadni. Hazakészülődése. Bevásárlásai. Utrakelése. Lengyelországi szerencsétlensége. Az "Aranyos bibliákats lefoglaljái<. A lengyel királyhoz megy panaszra. Apafi közbenjárása. Megszabadulása. (92-JOl. l op]
KÖNYV
.
"VASMÚVES". Or thographiájának alkalmazása. Újításainak ellenségei. Kis mint könyvcensor. Páriz «Ars Heraldicáa-ja. Halotti oratio Bethlen Elek felett. A" MonodiaApafiana.» Javítások a Catechismusban. Szatmári Pap János. A correctorok botlásai. Az «öreg» Catechismus. Verbőczi «Tripartiturn s-a. Moinár Gergely latin nyelv tana. Kis átdolgozása. ABCkiadása. Páriz biztatása. A « Morurn prsecepta» javítása. Az «Asszonyokról» szóló kiadványa. Kalendárium. Halotti oratiója Bethlen Elek felett. "Siralmas panasav-a Kolozsvár égéséröl. A kertársak kritikája. Ellenségek és jóakarók.
(J21-J10.)
IV. Kisnek a közrnűveltség elömozdítására czélzó tervei. Zsoltárkiadásának előszava. Kiadja Szőnyi «Magyar Oskclá.»ját. Nézetei a nemzeti nyelvű iskolázásról. Irodalmi viszonyok külföldön és nálunk. Kis panasza. Papírmalom felállítására- vonatkozó tervei. A hazai papír-
TAl{T,ALOM.
malmok. Kis betűöntömühelye. Mesteremberek. A könyvek kelendősége. Kis jövedelme és kiadásai. (I40-I52. lap.) V. Az egyházi könyvnyomtató kiváltságai. Kis vesződségei. Kolozsvári papok és tanárok lenéző bánásmódja vele szemben. A keresdi út. Kis ellenségei. Az «Apologia Bibliorum» irásának kőrülményei. Kis mint orthographus. Az .Apo-·
logia» eszmemenete. Ellenei boszúja. Zaklatások és vádak. Ügye a püspök elé kerül. Elkeseredése. «Maga személyének rnentsége.» Hangjának szenvedélyessége. Hatása. Bánffy György megsértődése. Kis ekklézsiakövetése. «Retractatio.» Folyamodása. Betegsége. Halála és temetése. ('52-I86. lap.}
FÜGGELÉK. 1. Kis Miklós a nemzeti nyelvű iskoIázásról. II. M. Kis Miklós levelei.!. Te-' leki Mihályhoz és Tofeus Mihály erdélyi-
püspökhöz. 2. Pataki István kolozsvári tanárhoz. 3. Teleki Mihályhoz. Ill. M. Kis Miklós végrendelete. (I87-208. lap.)
II.
PÁP Al PÁRlZ FEREN ez. 1649-- 17 I 6. Bevezetés.
(21I -213. lap} ELSÖ
KÖNYV.
A TANULÓ. 1. A Páriz-család. Páriz Imre dési lelkész. Nősülése. Családja. P. Ferencz születése. Gyermekkora. Tanulás otthon. A Páriz-család Gyula-Fehérvárra költözik. II. Rákóczy György veszedelme. Gyula-Fehérvár pusztulása. A Páriz-csaJád Beszterczén, Visszaköltözés GyulaFehérvárra. (US-219. lap.) II. P. Ferencz tanulása Gyula-Fehérváron. Kolozsvárott. Tanárai. A beszterczei magyar iskola. Páriz Imre halála. Maros-Vásárhelyi tanulás. Páriz tanítója Fogarasi Mátyás. (2I9-222. lap.}
MÁSODIK
Ill. A gyula-fehérvári főiskola áthelyezése Nagy-Enyedre. Páriz idejő tanulni. Kézdi-Vásárhelyi Péter. Enyedi Sámuel. Csernátoni Pál. Nadányi. Csengeri K István. Páriz tanuló-évei. Nevelősége. Nagy deák lesz. A deákok testületi szervezete. Tisztviselők. Pneceptorok. Alumnusok. Páriz alumniát kap. Atyja halála. Páriz mint család fen tartó. Contrascriba lesz. Búcsú a nagy-enyedi collegium tól. (223-227. lap.)
KÖNYV.
AZ ORVOSNÖVENDÉK. 1. A külföldi iskolázás. Párizútrakelése. Kolozsvári időzése. Utazás Magyarországon. Ratibor. Boroszló. Páris nyelvismerete. Útitársa. Berlinben. Megérkezése Lipcsébe. (229-235. lap.} II. A depositio szertartása. Páriz fölvétetik a lipcsei egyetemre. Kalandozása. Drezdában. Drezda látványosságai. Útra-
kelése. Heidelbergi tanulása. Kitűntetése. (235-242. lap.) Ill. Baselben. A baseli egyetem orvosi kara. Tanárai. Páriz, mint tanuló. Bauhin és Glaser. Boneztani előadások. Burchard. Patin gyűjteményei. (242246. lap.) IV. Páriz, mint doktorjelölt. Doktori
TARTALOM.
értekezése .: A vitagyűlés lefolyása. Doktorrá avatás. Doktori lakoma. (242252. lap} V. Páriz vallásossága. Naplójába tett bejegyzései. Glaser halála. Páriz emlékbeszédet tart felette. A baseli egyetem
orvosi karának assessora lesz. Haza útazás. Baden. Zürich. Regensburg. Schaffhausen. Bécs. Buda és Pest. Debreczenben. Megérkezés Kolozsvárra. (25.1256. lap.}
HARMADIK
A TUDÓS
KÖNYV.
PROFESSZOR.
1. Az orvosi rend a XVII. században. Chirurgusok és vándorborbélyok. Kuruzslók. Városi .physicusok. Egyetemi szakképzettség. Páriz, rnint.orvos. Városi orvosnak hívják. Földváron telepszik le. Megnösül. Praxisa. Udvari orvos lesz. Nagy-Enyeden tanárnak választják meg. Tanártársainak magatartása. Beiktatása. Tantárgyai. Gyógyszertárt rendez be Nagy-Enyeden. Apafiné és a fejedelem gyógykezelése. A fejedelem halála. (257265. lap } II. Páriz latin költeményei. A "Carmen seculare. II A főúri temetések gyászpompája. Halotti emlékversezet. Az "Életnek könyve. II Gr. Teleki Sándor lakodalma. «Isák és Rebeka házassága. II (265275. lap.) Ill. Páriz vallásos tárgyú művei "Pax
aulze.» 'Pax sepulcri.» A «Rudus redivivivurn.» "Ars Heraldica .• A magyar orvosi irodalom a XVII. században. A ,Pax corporis. II (276-289. lap.} IV. Nagy-Enyed veszedelme (1704). Tanárok és tanulők menekülése. Páriz Károlyi Sándornal. Szatmár-Németiben. Gr. Károlyiné pártfogása. II. Rákóczy Ferencz. A debreczeni dicapénz. A "Pax crucis.» SzótárirodaJmunk a XVII. században, Páriz Dictionariuma. Forrásai. Előszava. (290- .J0I. lap.) V. Páriz visszatérése Nagy-Enyedre. A rudus redivivum. Iskolai pénzalap teremtése. Az edera-frankfurti alapítványo Angol segély. Páriz mint tanár. A tanulók féktelensége. Tanítványainak hálátlansága. Panaszlevél Páriz ellen. Páriz halála. Érdemei (.JOI-.JI2. lap.)
FÜGGELÉK. Pápai Páriz Ferencz
verse a könyvnyomtatásról
és M. Kis Miklósról,
(.JI./-322.
1.)
KÉPEK. ÖNÁLLÓ
KÉPEK: Lap
Deák és senior a XVII. században. Cserna K. rajza Utrecht Artsil georgiai király levele Amsterdam város polgármesteréhez. Apafi Mihály arczképe.
Pápai Páriz Ferencz arczképe. Cserna Kórház belseje a XVII. században __
.i
K. rajz a eredeti
metszet
1686 decz. 17·
18 66 89 IrI
~tán
209 248
TARTALOM.
A Czímlap, Cserna Könyvnyomtatói Könyvnyomtatók,
SZÖVEGBE
K. rajza _ jelvények. (Fej kép)
NYOMOTT
3 6
Fogaras __ 9 Nagybánya___ II Ölyvesi Balázs névaláírása lJ Kereszturi Pál névaláírása _ IS Coccejus János _ 17 N adányi János névaláírása _ 20 Csernátoni Pál névaláírása 24 Fogaras _ 25 Misztótfalusi Kis Miklós névaláírása 27 A Blaeu - könyvnyomtatóczég emble· mája __ 28 Amsterdam A Janson-féle amsterdami biblia (1645) czímlapja .__ Teleki Mihály _. Horti István névaláírása --Blaen Vilmos a B.-nyomda újjászervezője, Amsterdam Apafi névaláirása _ Misztótfalusi Kis bibliájának cz ímlapja___ _ Kaposi Sámuel névaláírása _ Tofeus Mihály névaláírása _ Apafi Mihály _ Teleki Mihály névaláírása __ Dési Marton névaláírása _ Kolosvári István névaláírása _ M. Kis« Új-Testamentum.-kiadásának czímlapja _ M. Kís «Dávid Sóltári» kiadásának czímlapja; Ill. Medici Cosimo
Czímlap. Cserna Károly rajza Kezdőkép .. Cserna K. rajza Orvosi és írói jelvények. ; Cserna K. rajza , Nagy-Enyed .__ A dési ref. templorm.,.. Besztercze a XVII. században Drezda Lipcse a XVII. században Nyilvános boneztani előadás a XVII. században_
31
34 37 43 47 52
56 63 67 69
71 73 77 78 82
209 2I!
213
217 221 222
227 231 245
KÉPEK:
XI. Incze pápa __ 93 A varsói királyi palota.; 9S Ill. (Sobieski) János lengyel király 99 Ill. (Sobieski) János lengyel királv névaláirása IDO A Blseu- kőn yvn yom tatóczég vignettáj a IDI Kolozsvár a XVII. században__ 105 Kassa látképe. ID9 Bethlen Miklós névaláírása 114 Haller «Hármas Históriás-jának díszcz ímlapja, II9 Kép Baranyi «Viaticum spirituale. czímű művéből 120 Baranyi "Viaticum spirituale» ez. művének díszczímlapja _ A «Compilatse Constitutiones» czímlapja. Verbőczi «Tr ipartitums-a Huszti «Paraditscm kertetske» ez. művének czímlapj a. A «Comico-tragcedia» czímlapja__ A "Siralmas panasz» czímlapja A «Siralmas panasz» kezdő sorai Ember Pál sGáriz irn és Ébál> czímű művének czímlapja Kaposi «Mernoriale Hebraicum» ez. művének czímlapja Keres'd Veszprémi István névaláírása__ Az «Apologia Bibliorum» czímlapja Csepregi Turkovics Mihály névaláírása __. Bánffy Győrgy névaláírásac, , Az «Erdélyi Féniksi czímlapja Misztótfalusi Kis Miklós sírja a kolozsvári temetőben.
Páriz orvos- doktori értekezésének czímlapja _ A «Vota solennia» cz ímlapja, Doktorrá avatás a XVII. században BaseL_ A nagy-enyedi collegium Földvár .___ Gyógyszertár a XVII. században Bornemisza Anna névaláírása __ Páriz «Carmen seculare» ez. művének czímlapja _
123
125
129 131
133 135
137 T39 149 158
161 164 16g 177 184 187
247 249 251 256
259 26i 263 294 265
TARTALOM. Lap
A «Tristium levamina» ez. mű ez írnlapja _ Az «Igazság koronája» cz. mű ez írnlapja _ Az "Izsák és Rebeka. cz. versezet _czímlapJa A "Pax animae» ez. mű czímlapja A «Pax aulze» ez. mű cz imlapja A - Pax sepulcri » ez. mű czímlapja Páriz névaláírás a A «Rudus redivivum» cz. rnű ez írnlapja ,
266, 267 271 276 278 279 280 281
MEGJEGYZÉSEK ÖNÁLLÓ A debrecz eni deák és senior a XVII. században ez. kép Cserna Károly festőművész eredeti rajza. Az elsőhöz alapul azon rajz szolgált, melyet Szücs István tett kőzzé .Debreczen város története. ez. műve 3. kötetében. E deák viselet kötelező használatát Bethlen Gábor megbízásából 1. Rákóczy György rendelte el r624-ben. Leírása kővetkező : Bokáig érö kapcsos dolmán y, zöld tóga (innen tógátus deákok) sárga zsinórral; hosszú nyestes süveg vagy <sinkó., felül zöld foszlánynyal. A senior egyenruhájának rajza a debreczeni reí. collegium anyakönyvtárában őrzött múlt századi olajfestmény után készült, melynek cinkographiai hasonmása az iskola millennaris értesítőjében is (144. lap) megjelent. Utrecht látképe az «Arcadie Hollandaise» (Amsterdam) cz imű rnűben kőzőlt rézmetszet reproductiója. Artsil georgiai királynak Witsen Miklós amsterdami polgármesterhez írt eredeti levelét WITSEN «Nord en Oost Tartaryes (Amsterdam 16gZ) cz ímű művéből kőzőljűk a müncheni udvari és állami kőnyvtár példányából. V gyanitt a 3Z7. lapon hasonmásunknak a következő hollandi fordítása olvasható: «Door God ts genade, ArtschiIlus Bagarationus, uit den huize van David, de twee en veertighste
Lap
Az « Ars Heraldica- ez. mű czímlapja A (,Pax corporis» ez. mű első kiadásának (1692) czímlapja A "Pax corporis. bővitett kiadásának (1695) czímlapja A "Pax crucis. czímlapja Páriz «Latin-magyar szótára» első kiadásának (1782) czímlapja., Páriz "Latin-magyar szótára» szebeni kiadásának (1782) díszczímlapja Párizné névaláírása _ Záróvignetta. Cserna K. rajza
283 288 290 295 297 299 309 312
A KÉPEKRŐL. KÉPEK: Koning van Iberia en Gacketti, enz. Nzer voorgsende dankzegging <en onzen Heere Jesus Kristus, niet minder in dit ons tegenwoordigh ongeluk, als eertyts gelukkiger, in onzen koninglyken throon gestelt. Wy zenden dezen brief <en VE., voorzichtige en deughtzame Herr Nicolaes Wi ts en, om kennis en vr unt sch ap te maken in een zuivere liefde met V heldere en eerlyke man, onder de wyzen van de Hollantsche republiek, tot Burgermeester en mede-bestierder van de machtige stadt Amsterdam verkooren, enz. Wy hebben het onzes pflichts geacht, met deze onze brief VE. te bedanken, voor genomene moeite in, enz., en bidden ernstelyk, dat alzo wilt vecrtgsen. enz. De Almachtige Godt overstolpe VE. met volle geneegen. en zyne genade, Mosco, den 17 December, in 't jar des Werelts, 7195 • Brosset, ki a levelet a hasonmás alapján szintén lefordította, a levél baloldali szélén kőzölt pecsét nyomat ot is leírja. A pecsét négy részre oszlott mezejében a jobb- és baloldalon ez áll: "Megesküdt az Úr Dávidnak igazsággal és azt meg nem másítja: a te ágyékod gyümölcsét ültetem a te székedbe, ha megőrzerrdik a te fiaid az én törvényemet». (Zsolt. 132. II. IZ.). A mező felső részében korona, kőpeny, két pallos tartó angyal, ke-
TARTALOM.
reszt, félhold, kulcs, dárda és georgiai betükkel e felírat: «keresztrefeszftés» látható. Az alsó mező jobb oldalán levő szöveg olvashatatlan, a baloldalon ez áll : «Isten akaratából> (BROSSET, Hist. de
la Géorgie 6. tom. (2. part. livr. 2.) 35I. 1.) . Apafi Mihályarczképe az. Ernst Lajos gyüjteményében lévő eredeti metszetről készült.
Pápai Páriz Ference arczképét Cserna Károly festőművész rajzolta a Pápai Páriz «Dictionarium Latino-Hungaricum» cz. műve nagy-szebeni q82-iki kiadása előtt közölt metszet után. Emetszet körírata
szerint Párizt 52 éves korában ábrázolja. A 17·ik századi kórház belsejét ábrázoló kép Bosse (1602- 1676) metszete után készült.
A
SZÖVEGBE
NYOMOTT
A Cetmlapot, Könyvnyomtatói jelvényeket, Könyvnyomtatókat, Fogarast (fej kép) Amsterdamot (fej kép) ábrázoló képeket Cserna Károly rajzolta. Nagybánya képe Jaschke Ferencz «Nationalkleider, .Trachten und Ansichten von Ungarn (Wien 1821)' ez. művében közölt vízfestményről készült, a M Nemzeti Múzeum könyvtárában lévő példányból. Coccejus János arcz képe Blotelingh rézmetszete Palamedes Antal festménye után. Megjelent a «J. Cócceii Lexicon et commentarius sermonis Hebraici et Chaldaici Vet. Test. Amstelodami 1669.' czímű mű előtt. Aláírása: •JOHANNES COC. CEJVS S THEOLOGI.t'E PROFESSQR III Academia Lugdunensi. Natus Bremze A. 1603· 30. July. 9· Aug. Optimus interpres sanorum et mysta sacrorum Nec levlor quodcnnque patet sapientia, quicquid Aut Oriens sonat aut Hellas Priscive Latini, Coccejus sic ora decens oculosque ferebat.
J.
F. Gronouius.
Fogaras képe Dörre Tivadar eredeti felvétele. A Blaeu amsierdami könyvnyomtatóczég emblemdja Baudet «Leven en werken van Willem Jansz. Blaeu. (Utrecht 1871) ez művében közölt facsimile re productiója. Szintén innen vettük Blaett Vilmos (1571-1638) arczképét, me ly Falck J. metszete után készült. A Janson János által Amsterdamban 1645-ben nyomtatott Káreli-féle biblia Magyar Tört. Életr. 18g8.
KÉPEK:
czímlapja a budapesti m. kir. egyetemi könyvtár példányáról készült, ugyaninnen való Misztótfalusi Kis bibliájának (Amsterdam 1685) czímlapja. Teleki Mihály arcz képe a gróf Teleki Sándor birtokában lévő egykorú olajfestményről készült. Amsterdam látképe az «Arcadie Hollandaise, ou collection choisie de sixcent vues pittoresques» ez. mű 2. füzetében 26. sz. a. közölt rézrnetszetről készült. Apofi Mihályarczképe Sandrart Jakab egykorú metszete után készült. Eredetije Ernst Lajos úr gyűjteményében. Az • Új-Testasnentuni», Baranyi Pár • Viaticum spirituale. ez. műve, Verbőczi "Tl'iPa1,titUlIt.-ának czímlapjai a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának példányairól vétettek. A Baranyi "Viaticum spirituale» ez. művéböl közölt kép felírata az eredetiben: «Omnia conceutrat» s aláirása: «Vt
tubus Getbereo radiantia
sydera
campo
Claud it, Diva meis nomina claude fibris, Vos quoque coelest es, peregrinum claudite fibris Me Patrias Ci ves ad Patriam este Duces.»
Haller János "Hármas Históriájdn-nak díszczímlapja szintén a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár példányáról készült. Minl Ráth György főrendiházi tagtól értesülünk, e czímlap metszője Hofmann volt. Ha eszerint e czímlapot nem maga Misztótfalusi Kis metszette, mint eddig többen hitték, de az terve szerint és megrendelésére kellett annak készülni .. ő
33°
TARTALOM.
mivel e képen a «Hármas Históriás-nak mind a három része (Nagy Sándor, a Gesták és a Trójai Háboru) fel van tüntetve, már pedig e három különféle mű a magyar fordításban csak véletlenül került együvé s egyetlen külföldi kiadást sem ismerünk, hol ezek együtt jelentek meg s kővetkezésképen amelyeknél e czímlap használható lett volna. A «Dávid Soltari» amsterdami kiadásának czímlapja a pozsonyi ev. lyceum könyvtárának egy colligatumából vétetett, mely e müvön kivül Balassa és Rimai énekeinek rőoz-iki debreczeni kiadását s egy czímlap nélküli művet tartalmaz «Buzgó imádságok» lapfelírással. Egyik mellékcz ímlap tanúsága szerint e csonka mű Szathmár-I émethi Mihály «Mennyei tárház kulcsa» ez. műve. (Kol. 1685.) V. Ö. a 19!. lappal. 1II. Medici Cosimo arcz képe Garcia rajza Yriarte Károly «F'lorence» ez. díszművének reproductiója után. IX. Incze páp a arczképe a «Theatrum illustrium . principum» egykorú metszete után készült cinkographiai hasonmás. 111. (Sobieski) János lengyel király arczképe egykorú festmény az Eszterházy herczegek fraknói várkastélyában. A Bloen-könyvnyonitatáczég vignettáját Baudet «Levén en werk van W. 1 Blaeu» ez. műve 35. lapjáról vettük. Kolozsvár XVII. századi kéPe egykorú eredeti metszet reproductiója. Kassa látképe Cserna Károly eredeti rajza. A « Compilatae Constitntiones», Huszti «Paraditsoni kertetske », Ember Pál «Gáriz iut és EbállJ, az «Erdélyi Féuik s» czímlapjai a budapesti egyetemi könyvtár példányairól készültek. Ember Pál műve Kis nyomdájának egyik utolsó terméke és szembetűnően mutatja azt a hanyatlást, mely a tulajdonos hosszas betegsége miatt csakhamar bekövetkezett. A ••Comico-T'ragoedia» uni cum az «Erdélyi Muzeum» kőnyvtárában ; ugyanezen kőnyvtár példányáról reproducáltattuk a Kapusi •.Memoriale Hebraicrnn» czímű művének czímlapját. A • Siralmas panasz)) czímlapja és kezdő sorai a kolozsvári unitarius főiskola példányáról készült.
Keresd Dörre Tivadar eredeti rajza. Az «Apologia Bibliorum» czimlapja. a M. T. Akadémia példányáról készült. Misetátfalusi Kis Mililós sírjáról eredeti fényképfelvételt Gyalui Farkas kolozsvári egyetemi könyvtárőr sz íves közvetítésével a Dunszky testvérektől kaptunk. A sirfelírat olvasá~át 1. Pápai Ferencz verse végén. Eltérés a Páriz kőz lése s a sírkő szővege kőzött csupán e két sorban van: Hollandia betűmersaésre s őnrésre Sok nemzetek nyelvén hírrel késaitette.
A halálára
Írt gyászlapon, az emlékversott találjuk a Csepregi Turkovics Mihály, Vizaknai Bereczk (Briceius) György, Köröspataki Ferencz. számos tanuló és öt kőnyvnyomtató (Fekete Jakab, Németi Mihály, Telegdi Pap Sámuel (,damentatur prsesidium celeberrimum ac compatrem suurn s), Heltzdőrffer Mihály, Miskólczi Cs. Ferencz (e magistro suo»). Mutatványul álljon itt egy e 'még kiadatlan versekből. a melyet a marosvásárhelyi Teleki levéltárban őrzött második ismeretes példány töredékéről köz lünk : Defuucti querimoniae ac lamentationes : í
rók
kőzőtt
«Fii-Jem eerurnnarum longique levamina morbi Iam video. Lux nulla Illem secura quiet is Hactenus affulsit , dum primi spicula feni Obierit una dies, gem inas secutura sagittas Cu spid at et verse fugientes dirigit arcu, Affigirque rneis edocto pollice venis! Vixi inter spi nas j pau-leeque remotus ab or-is Exrera punicei miratus regna roseti, Erubui, quanto gentis violaria nostrte Sint obdueta situ, quanto squallore laborent U nus ego et solus prserupta mole nitor-i Consului, efforrnando typos nmtresque typorum, Quas prius H ungaricus nondum conspeserat orbis Viderunt.Angli, Batavi Gullique figuras, Miratique meas, toturu sparsere per orbem, QUéE via virtuti 110SU"0 sit aperta labore. Vidit et Etruriae notissima gloria terrte Dux, Tyberique marique potens, ac captus arnore, Nos voeat ad proprios pulchrá mercede Penates. Sed quia pl ura solo debebat cura paterna, Transylvaniacas domiuis revocantibus urbes, In star api s, dulci repletus melle, reviso. Quanta tul i, hic feci, sudavi solus et alsi, Non ignara mali patria attestabere tan ti ! Qui tamen hinc fructus veni unt ? qU<E prrernia [surgunt? Crux gravior pejorque novis tentatio satis
TARTALOM. Pullabat, adventant noctes, inirnica saluri Debilitat fractee vires injuria mentis! Pcenituit rediisse tuas Ő 'Patria ad oras Non semel et duros dolui vidisse Penates J Iam salve seternumque vale! post funera nostri Sis memor: et si quid merui; sunt ecce relictre Quas, rogo, suscipias inopes et prot ege flentes»
Aláírása:
«Hsec ab ore szepius excepta
A Csinilapot. Kezdöképet, az Orvosi és írói jelvényeket, a Záróvignettát, valamint Nagy-Enyed és., a Nagy-enyedi collegium mostani képét Cserna Károly rajzolta. Szintén tőle való Lipcse távlati képe (előtérben az .egyetemmel) Bruin "Theatrum prsecipuarum urbium» VI. (Köln, 1618.) ez. műve után. A deési rej. templom Weinwurm cinkographiája eredeti fényképről. A XVII. századi Besetercze kéPe Trőster «Teutsche Daciás-jában (Nürnberg, 1666.) jelent meg. Drcz da és Basel képe, mindkettő Merian Máté rézmetszete ; az előbbit a «Topographia sup. Saxonize», az utóbbit «Top. Helvetize» (Frankf. 1650. és 1642.) ez. rnűből vettük. A nyilvános boneztani előadást ábrá-
A
viventis charissimi sui compatris, arenti vena deproperabat Georgius Briccius Vizaknai, med. .doct. et excel!. gubernatoris corporalis physicus. II A nyomtatvány alatt: «Claudiopoli, Excusum Anno I702.' A záróvigneUát Haller «Hármas Historiá s-jából vettük, EmichGllsztáv úr példányáról.
zoló kép Stock András. a Doktorrá avatás Puschner metszetéről készült. Földvár képét Hunfalvi «Magyarország és Erdély eredeti képekben> ez. munkájából vettük. A gyógyszertár belsejét feltüntető metszetet Jost Amman «Eygentliel:ie Beschreibung Aller Stánde (FrankL 1568.). ez. műből vettük. A .«Disputatio» , «Vota solennia», «Carmen seculare II ezímlapjai az Erdélyi Múzeum Egylet, a «Tristium leuamina», a .Rudus rediuitnnn» czimlapja a m. tud Akadémia, a "Pax aulae»; "Pa~ sepulcri» s a «Dictionarium» szebeni kiadásának díszczímlapja a M. N. Múzeum, az «Igazság koroudja» czímlapja nm. báró Radvánszky Béla úr. a többi nyomtatványok czímlapjai a budapesti egyetemi könyvtár példányairól reproducáltattak.
NÉVALÁIRÁSOK
Ölyvesi Balázs névaláírásának hason11lását a nagy-enyedi tanulóifjúságnak Nadányi ellen Teleki Mihályhoz intézett panasz leveléről vettük, melyet huszonöten Írtak alá. E panaszlevélen nincs datum, de fenmaradt egy tisztázata, Jánki Márton eollegiumi senior aláírásával s ebből megállapítható, hogy ez is 1673 ápril 3·án kelt. Eredetije a maros-vásárhelyi Teleki-levéltárban. Miss. 2152. bh szám alatt. Kereszturi Pál aláírása 1637 máj. 3-án kelt leveléről való. Eredetije az Országos levéltárban. (Rákóczy-levéltár.) Naddnyi János Pápai Párizhoz írt levelének kelte: Debreczen 1693 nov. 9. (Teleki-levéltár 2303. sz. a.) Csernátoni Pál aláirását a Telekilevéltár egy évnélküli okleveléről vettük,
33!
KELTE:
mely egész Csernátoni kezeírása s e czímet viseli: « Mernoriale. A Pénznek, mely volt a felvert Deakoknál, feljedzése •. (2304. sz. a.) Misetátfalusi Kis Miklós autogramrnját Amsterdam '1685. szept. ro-én kelt s Teleki Mihályhoz intézett leveléről vettük. (L. 80. lapon.) Megemlítjük, hogy kezdetben Kis Miklós-mint «Mentségé»-ben maga is említi, ,Alsó-Misztótjalusi' elönevet használt, így van beírva neve a nagy-enyedi iskola anyakönyvébe is: «Nicolaus A. Misetotfalusi receptus Anno I670 die 4. Novembris ;. de a Nadányi ellen beadott folyamodásban már (r673) "Nicolaus M. Totfalusi SS. Theol. stud,» aláírást találunk Ez alakban használja ezután művei és nyomtatványai cz.ímlapján. Egy kivételről van tudomásunk
42*
332
TARTALOM.
t. i. a Hnsz ti
«Paraditsom kerteeskéjeczímlapján (1. 13I. lapon) Tótfalusi áll, de e rövidítést, úgy látszik, nyomdatechnikai okok kivánták. Horti István elismervénye Nagy-Enyéden 1695. jan. 25-én kelt. Eredetije -Te'leki-levéltár 207I. szám alatt. Apafi Mihály névaláírása 1662. szept. 7-én kelt leveléről. Gyula-fehérvári Levéltár. Kaposi Sámuel névaJáírása Koncz József "A maros-vásárhelyi ev. ref. collegium története. (Maros-V. 1896.) ez. művében közölt autogrammhasonmásról készült. Tofeus Miháiy levele Vajda Lászlóhoz: Bogát 1678 júl. 24. Teleki-levéltár 2065. sz. a. Teleki Mihály levelének eredetije az Országos Levéltárban. Kelte: 1678. ápr.ir g. Dési Márton és Kolozsvári István nevaláírásait a Teleki-levéltárban örzött elismervényeikről reproducáltattuk. Az előbbi kelte: Nagy-Enyed 1681 márcz. 25. ; ez utóbbié: Fel-Enyed 1711. jan. 8. 2306 ah=ez. és 2323 a/I-3. sz. a.) Sobieski János lengyel király névalá-
Igazítások. A IO. lapon levő jegyzetek 2. sorában ki őt túlélte helyett: a kit túlélt, 13. 1. 2. jegyz: tanulótárs h. olv. ta-
írásának hasonmása az Országos Levéltárban őrzött eredeti leveléről vétetett. !674 febr. 27-én kelt. Bethlen Miklós névaláírása 1668 szept. 9-én Radnóton kelt levéléről. Eredetije az Országos Levéltárban. Veszprémi István ·és Bánffy György névaláírásait az Erdélyi Muzeumban őrzött Kemény-féle «Erdély története eredeti oklevelekben XXXVI. köt.» cz írmi gyűjtemény eredeti okleveléiről vettük. Csepregi Turkouics Mihály névaláírása Misztótfalusi Kis Miklósnak az Országos Levéltárban őrzött eredeti végrendeletéről vétetett. Bornemisz a Anna névaláírása 1670 márcz. 8-iki leveléről. Eredetije az Orsz. Levéltárban. Páriz Pápai Ference és Pápai Ferenc zné névaláírásait a maros-vásárhelyi Telekilevéltár eredeti leveleiről reproducáltattuk. Keletük: 1710. ápr. 14. és 172I.· sz. a. Ez eredeti okmányokhoz nagyméJt. gróf Teleki Géza úr sz íves készséggel megadott engedélye után Koncz József levéltárnok közvetítésével jutottunk.
nulótársai: 152. lapon:
a 65. lap kezdetére: IV, a IV. helyett V. teendő.