Tanulmányi önreflexió és fejlesztési terv

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia Tanszék Tanulásmódszertan 2. Tanár: dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens

Tanulmányi önreflexió és fejlesztési terv

Molnár Attila Károly MOATACP.ELTE Tanulótárs: Bocskai Mihályné BOMTAAP.ELTE 2012.05.07.

Események 2012.02.16. Tanulócsoportban való munka

2012.02.23. Szakirodalom felkutatása az OPKM csoportos látogatása alkalmával 2012.03.24. Kiselőadásra való felkészülés művelődés és jogi témában 2012.04.13. Könyvtárlátogatás olvasás és kölcsönzés céljából 2012.04.15. Szakirodalom lényeges tartalmának keresése 2012.04.15. Helyszínváltás: tanulás a szabadban, a friss levegőn.

Elmélet és gyakorlat kapcsolata Keresem a résztvevőkkel a közös hangot, hogy az egyének tanulási stíluskülönbségeiből adódó súrlódások minél kisebbek legyenek. A könyvtár-informatikai kurzuson tanultak elengedhetetlenek az eredményes kereséshez. A tanult és a szakirodalmi tartalom egybefoglalása.

A kurzuson tanultak alkalmazása, egyelőre alapfokon. A lényeg keresésekor a szűrés, kiragadás mozzanatait gépiesen alkalmazom. Kimegyek a házból, kellemes környezetet keresek.

2012.04.21. Külső segítők beszervezése

Mielőtt nekikezdek a konkrét műveleteknek, előkészítek mindent, és egyeztetek minden résztvevővel.

2012.04.24. A tanulásra fordított idő túlméretezése

Az időbeosztást célszerű tartani, mert könnyen ellenem fordul a folyamat.

2012.04.25. Kérdezőkártyák készítése

A kártyák előlapja a kérdéseket, hátlapja a válaszokat tartalmazza.

Tanulságok, tapasztalatok

Élmények, érzések

Kölcsönös odafigyeléssel igen jól együtt tudunk működni.

Az összejövetel felhangol, a közös munka után hasznosnak érzem a ráfordított időt.

Sok hiba, „mellékeresés” után egyre több alkalommal már egyből célhoz érek. Nem mindig férek el az asztalon. Megfelelő helyről természetesen a munka elején, vagy még azt megelőzően kell gondoskodnom. A könyvtári személyzet segítségére van szükségem.

Még sok újdonságot tartogat számomra egy könyvtár internetes keresője. Kellemetlen, ha esetlennek érzem magamat, csupán azért, mert a szótárak, könyvek, lexikonok nem férnek el a környezetemben. Úgy érzem, a konkrét keresések előtt le kell futtatnom több gyakorló keresést. Úgy érzem, mivel leginkább auditív vagyok, egyéb kompetenciáimat is fejlesztenem kell. A művelet végén feltöltöttséget érzek, azonkívül később, a tanult dolgok a tér egyegy pontjához kapcsoltan jutnak eszembe. Minden résztvevő lelkesen, szívesen állt rendelkezésemre, és a kész művet is örömmel fogadták.

Nem mindig vezet eredményhez: nem marad meg egyfajta összkép a tartalomról. Először lekötik figyelmemet az új környezet érdekességei, majd belemerülök a teendőkbe (olvasás, hallgatás). Interjúhoz keresve segítséget, helyes művelet volt a résztvevők tájékoztatása célomról, valamint a velük szemben meglévő elvárásaimról. Előfordul, hogy túl sok időt töltök a tanulással.

Jól működik, szórakoztató.

2

Ha a folyamatos tevékenység eléri a 8-12 órát, testileg-lelkileg kellemetlenül érzem magam. Gondolom, tartanom kellene magamat a tervhez, és maga a terv sem irányulhat a túlzásba vitelre. Kétszer tanulok: egyszer, amikor a kártyákat elkészítem, és egyszer, amikor használom őket. Elkészítettem e módszer digitális változatát, melyet csoportunk számára közzétettem a honlapomon. Közkedvelt lett.

Visszatekintve a szeptemberben kezdődött tanulási időszakra, az az érzésem, másról sem szólnak a napjaim, mint, hogyan sajátítsam el az autodidakta tanulás készségét. Ez a folyamat rengeteg figyelmet igényel a tanulás módszertani lehetőségeinek kikutatása felé. Ugyan vannak jól bevált praktikáim, mégis, rendszeresen szembesülök azzal, hogy valamit nem jól csinálok. Az első félév jó leckékkel szolgált ahhoz, hogy eldönthessem, hogyan ne csináljak bizonyos dolgokat. A tesztek szerint leginkább auditív természet vagyok. Ennek megfelelően, valahányszor lehetőségem van rá, rögzítem az órákon elhangzottakat, rendszeresen hallgatva tanulok, és minden félévben elkészítem a kötelező szakirodalom egy kiválasztott darabjának hangoskönyv változatát is. Ezek nagy segítséget jelentenek, emellett megkönnyítik és élvezetessé teszik a tanulást, hiszen „az auditív stílus a verbális ingerekre figyel első sorban, önálló tanuláskor gyakran a hangos feldolgozásra épít.” (Balogh, 1993, 12. o.) Tanulótársam reflexiója: „Tipikus auditív típus vagy, ez a mi szerencsénk, főleg azoké, akik nem járnak előadásra. Veled ellentétben én csak a jegyzetkészítéshez használom a hangokat, de így is nagyon hasznos.” Időbeosztás A mögöttem levő több mint fél év alatt megtanultam többek között, hogy az időmet helyettem senki nem oszthatja be. Ezért többféle időtervet is kidolgoztam, aminek eredményeképpen végül

eljutottam

a

számomra

megfelelőhöz.

Az

egymást

eredményeképpen egy jól használható időbeosztó táblázat született.

Táblázat időtervezésre (részlet)

3

követő

próbálkozások

A tábla hatékonysága számomra abban rejlik, hogy két dimenzióban jeleníti meg a start- és célpontokat. Az Excel programot használtam az időtervezésre, így a puszta megjelenítésen kívül, további lehetőségeim nyíltak például a vizsgákig hátralevő idő napról-napra történő kijelzésére, vagy a napi tanulásra szánt idő koordinálására. E tábla segítségével mindig pontosan tudom, hol tartok a folyamatban. Szintén fontos dolog tanulási folyamataim részletes naplózása. Ahogy haladok előre tanulmányaimban, egyre több eseményre van alkalmam visszatekinteni. Ezek a rögzített események sok mindent elárulnak tanulási szokásaimról. Többek között megtudom belőle, hogy milyen sűrűn, milyen időintervallumokat töltök effektív tanulással. Ha pedig ezt a naplót előretekintésre, vagyis tervezésre is használom, megvalósíthatom a jól szervezettséget, például könyvtárlátogatáskor a visszavitel és az új kölcsönzés egy időpontra hangolását. Tanulótársam reflexiója: „Egyetértek az időbeosztásod kezelésével, mert a tanulmányok időtáblában való összerendelése a haladással folyamatos kontrollt eredményez az idő felett.” 2012.03.03 ANDB-767L Neveléslélektan

Fruzsi 1. órai jegyzete

2012.03.04 ANDB-767L Neveléslélektan

Tanszoba: jegyzetkészítés


Jegyzetkészítés

2012.03.06 ANDB-108L Társadalomlélektan

Forgács szkennelés


Tanszoba: jegyzetkészítés

ANDB-767L Neveléslélektan

Kósa szkennelés

2012.03.08 ANDB-109L Filozófia

Témaválasztás

2012.03.09 ANDB-704L Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2.

Óra

ANDB-770L Az andragógia alapjai 2.

Óra

ANDB-768L Jogi alapok

Óra


Óra

ANDB-771L Európa-tanulmányok 2.

Óra

ANDB-120L Könyvtár-informatika és informatikai alapismeretek 2. 2012.03.11 ANDB-704L Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2.

Óra Órai hang feldolgozása

2012.03.12 ANDB-770L Az andragógia alapjai 2.

Órai hang feldolgozása

2012.03.13 ANDB-772L Bevezetés a felnőttoktatás és a művelődés jogi szabályozásába

OSZK egyeztetés

ANDB-768L Jogi alapok


2012.03.14 ANDB-771L Európa-tanulmányok 2.


ANDB-770L Az andragógia alapjai 2.

BMK-látogatás

2012.03.15 ANDB-120L Könyvtár-informatika és informatikai alapismeretek 2.


2012.03.16 ANDB-770L Az andragógia alapjai 2.

Szakirodalom honlapra

2012.03.17 2012.03.18 ANDB-770L Az andragógia alapjai 2.

Szakirodalom honlapra Könyv hangosításának előkészítése Könyv hangosítása: 1. fejezet Sz. Molnár Anna: Kommunikatív andragógia Gordon-Burch: Emberi kapcsolatok

2012.03.19 ANDB-108L Társadalomlélektan 2012.03.20 ANDB-108L Társadalomlélektan 2012.03.21 ANDB-122L Tanulásmódszertan 2. ANDB-122L Tanulásmódszertan 2. 2012.03.22 ANDB-772L Bevezetés a felnőttoktatás és a művelődés jogi szabályozásába

Táblázatos naplózás (részlet)

4

Filmes dolgozat elkészítése

Az időtervezésnek talán az lehet a művészete, amikor már jól meg tudom becsülni, mennyi időt igényel egy adott könyv elolvasása, vagy bármi más tanulási elem – ennek megtanulása konkrét célom a következő félévben. Még nemigen látom a tökéletes elméletet, egyelőre úgy érzem, inkább a gyakorlat mutatja meg számomra, hogyan kell előre az időmet beosztani. Ezt a célt szem előtt tartva, nem hagyok ki napot, hogy megnézzem: − éppen mit tanulok, − mivel foglalkoztam az előzőekben, − mi a következő teendő, és − hogyan kapcsolódnak a jelen cselekvései az elkövetkezőkkel. Kötelező szakirodalom További fontos mérföldkő a szakirodalom folyamatos keresése, beszerzése. Itt találtam a legtöbb javítanivalót. Ahhoz, hogy egy adott szakirodalmi egység valahonnan beszerezhető legyen, vagy kaphatónak, vagy kölcsönözhetőnek kell lennie. Előbbi – ismerve az olvasandók mennyiségét –, bátran mondhatom, meghaladja a hallgatók anyagi lehetőségeit, utóbbi pedig a példányszámoktól függően lehet megoldás, vagy okozhat gondot. Közösségi szervezés eredményeként, sikerült egy részben jól működő csoportmunkát kialakítani, mely az internetes megosztás lehetőségével élve, immár biztosítja csoportunk számára a szakirodalmi ellátottságot. Itt felfedeztem, hogy további, andragógiai lépések szükségesek, a következőkkel kapcsolatban. A csoport tanulását elősegítendő, létrehoztam egy honlapot, ami, ha szabad így fogalmazni, túl jól sikerült. Sokak számára gyorssá és kényelmessé vált a tanulmányokkal kapcsolatos információk beszerzése. Ám sajnos az is igaz, hogy a hallgatócsoport 10%-a vesz részt aktívan a digitális dokumentumok létrehozásában és elérhetővé tételében, 90% pedig kizárólag élvezi e kimondottan kemény munka gyümölcsét. Ennek az egyenlőtlenségnek a feloldására rendkívül nagy szükség van, s ha sikerülne megoldást találni a harmonikus együttműködésre, ez megoldást hozna arra, hogy csoportunk tagjainak egymást segítő tevékenysége teljes legyen. Sajnos, e közösségi honlap fejlesztése nagymértékben emészti energiáimat, mondhatom, hogy egyelőre nem térült meg a belefektetett munka. E megállapítás arra sarkall, hogy a következő félévben energiámat első sorban egyéni tanulásom irányába mozgósítsam. Tanulótársam reflexiója: „Egyetértek a csoport inaktív részének problémaként kezelésével, szorgalmazom, hogy a csoporttagok egyenlően vegyék ki a részüket a munkában.”

5

Szervezett csoportmunka A csoportmunkát illetően, a tanév elejétől fogva jó tapasztalat, hogy sikerült azóta is működő kiscsoportot szervezni. A kezdeti nehézségek (melyek leginkább a „mit csináljunk és hogyan?” kereszttüzében álltak) nem sokáig tartottak; hamar rájöttünk, hogyan lehet lendületet adni néhány ember közös érdeklődését kielégítő munkájának. Még megjelent a „hol csináljuk?” kérdés is, melyre nehéz volt egyértelmű választ adni. Végül az kezdett beválni (most is ezt gyakoroljuk), hogy szabadon, a hangulati igényeknek megfelelően választjuk meg a közös munka helyét. Jótékony hatást gyakorol a tanulásra a munka helyének váltogatása, mert a váltakozó munkahelyi környezet jellemzői később hívóingerekké válnak, s ez fokozza az emlékezet teljesítményét (Metzig, Schuster, 2003). A találkozások rendszeresek, tervezettek és naplózottak.

Téma

2012-05-12 09:00-14:00

...

2012-05-05 09:00-14:00

...

2012-04-21 09:00-14:00

Bandi, Attila Neveléslélektan: Moodle (1)

2012-04-18 10:00-14:00


2012-04-14 09:00-14:00


2012-04-01 09:00-14:00

Csilla, Zsina, Attila Neveléslélektan 1. órai jegyzet bővítése

2012-03-25 09:00-14:00

Bandi, Zsina, Attila Neveléslélektan 1. órai jegyzet bővítése

2012-03-07 10:00-13:00


2012-03-04 08:00-12:00


2012-02-25 09:00-14:00

Bandi, Zsina, Attila Művelődésjog: témaválasztási táblázat elkészítése. Szakirodalom gyűjtése.

2012-02-16 10:00-13:00

Bandi, Attila Tanulásmódszertan: témafelvetés prezentáció elkészítése

Naplózott és tervezett tanulócsoportos időpontok 2012-ben

A kiscsoport munkájának naplóját a közös honlapon közzéteszem, motivációs céllal. Tudomásom szerint, alakultak más csoportok is, melyek viszont motiválnak bennünket.

6

A tapasztalati tanulás nézőpontjai Lényeges különbséget látok két eset között: 1. A felnőtt tanuló munka mellett tanul, és maga a tanulásról való felfogása, tanulási tevékenysége is valójában a munka melletti, másodlagos tevékenység. 2. A felnőtt tanuló elsődlegesnek tartja tanulását, és igyekszik minden egyéb tevékenységét némiképp alárendelni fő tevékenységének. Magamat az utóbbiak csoportjába sorolom, máshogy el sem tudom képzelni a folyamatot. Amikor a tanulás egyes elemeit vizsgálom, különbséget tudok tenni azok módszertani fajtái között. Számomra igen szembetűnő hatása van a tapasztalati tanulásnak. Annak a tanulásnak, amelyben a tudás a tapasztalat átalakulása folyamán jön létre (Kolb, 1984)1. Mivel ebben nap mint nap részt veszek, és mivel a tanulást a listám legelejére veszem, a nap 24 órájában, csaknem minden cselekedetemben a kapcsolódást keresem fő tevékenységemmel, így rendszeresen részem van tapasztalati tanulásban – s a jövőben is erre építek. Orientáció a fejlődés felé Azt szeretném megérteni saját tanulásomból, hogyan tudom saját személyemre szabni a tanulást segítő mozzanatokat, melyekre később is támaszkodhatok. Igyekszem egyfajta nyíltságot mutatni azok a dolgok felé, melyekben bizonyára ott rejlik a segítő funkció, az a segítő funkció, amely nem is mindig látszik. Szeretném tudni, képes vagyok-e megtalálni bennük a segítséget. Sokszor találkozom idegen nyelvű irodalommal. Kezdetben ódzkodtam tőlük, ma már bizakodóbb vagyok. Igaz, több időt igényel a tartalom megértése, hiszen a fordítás viszonylag sok energiát emészt fel. Azonban az is igaz, hogy az érdeklődés foka megkönnyíti a kutató ember munkáját. „Mivel érdekli a téma, némi fáradozás árán már érteni is fog valamit. Sokan tanulnak meg így egy idegen nyelvet, amelyen aztán beszélni nem tudnak, de olvasni igen. Ez is jobb a semminél.” (Eco, 2000, 39. o.) Fejlődés Konkrétan megfogalmazva, viselkedésemet, tevékenységemet és műveleteimet egyre összehangoltabbnak érzem. Tudatában annak, hogy egy hosszú képzés első szakaszában

1

Saját fordítás

7

vagyok, nem lehetek biztos abban, hogy jelenlegi meglátásaim, jól működő praktikáim mindig kiszolgálnak-e majd, mindenesetre nagy bizalmat keltenek bennem. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata csak lassan bontakozik ki a fogalmakon, modelleken, módszereken keresztül. Leginkább az a jellemző, hogy az élet adta gyakorlati helyzetek emlékeztetnek elméleti megfogalmazásokra, és valóban, sokszor megtalálom az összefüggést. Ugyanakkor érzem, hogy messze van még az a tudásnak nevezhető állapot, mely minden helyzetben a megfelelő elméleti-gyakorlati párosításra mutat. Hiteles források A tanév elején még túl kevés igény keletkezett bennem a releváns tartalom fogalmának és fontosságának megértésére. Az előadások, gyakorlatok során azonban, egyre világosabbá vált e dolog, mint követelmény. Szerencsére, nem igényelt sok erőfeszítést, hogy megértsem: kizárólag releváns tartalmat érdemes keresni és alkotni. Amint egy olvasmányban számomra idegen kifejezéshez érek, azonnal tudom, merre keressem a definíciót. Nem hallgatok a laikus élő szóra, nem támaszkodom tudománytalan eredetű forrásokra, így az interneten is sokkal szelektívebben böngészek. Ma már a definíciók értelmezése és az ok-okozati összefüggések keresése együttesen vesznek részt az egyes új információk megjelenésekor. Tisztában vagyok vele, években mérhető gyakorlás kell ahhoz, hogy a korrekt irányt azonnal megtaláljam. A következő tanévet már gyakorlatiasabban kell kezdenem. Következtetés Egyértelműen látom, hogy minden tanulási folyamattal egy utat járok be, egy olyan utat, melyen nem lehet végigszaladni, sőt, olykor el kell időznöm egy-egy kilométerkőnél. Biztos vagyok benne, hogy minden út végigjárható, abban az esetben, ha nem térek le róla. Találok útközben

feladatokat,

problémákat,

megoldhatatlannak

tűnő

eseményeket,

melyek

megmutatják, hol kell javítanom képességeimen. Mindig csupán annyi tudást alkalmazhatok, amennyivel az idő adott pillanatában rendelkezem, de ez a tudás folyton nő. Számomra ez a tanulás.

8

Bibliográfia Dr. Balogh László (1993): Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai, KLTE Kiadói Bizottsága, Debrecen Werner Metzig, Martin Schuster (2003): Tanuljunk meg tanulni! A tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei, Medicina, Budapest D. A. Kolb (1984): Experiential Learning: Experience As The Source Of Learning And Development, Prentice Hall, New Jersey Umberto Eco (2000): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Győr

9

Tanulmányi önreflexió és fejlesztési terv

Recommend Documents