Tamási I. sz. fúrás földtani és vízföldtani eredményei írta: Bohn Péter
A D unántúl centrális részén a B alatontól D -re Tolnaném edi—Tam ási—Igái—K aposvár vonalá ban húzódó ÉK—DNy csapásirányú pannonnal fed ett m iocén szinklinális rétegtani szerkezeti m egkutatása és a m edencealjzatból feltárható term álvíz perspektivikus m egism erése céljából 1966. évben 1500 m m élységelőirányzatú k u ta tófúrást telep ített a Központi Földtani Hivatal. Kivitelező és OVH V ízkutató és F úró V állalat volt.
A fúrás helye * =
seinkkel ellentétesen alakult. A kb. 30 méterm élységig tartó pleisztocén összlet felül áthal m ozódott és szálbanálló löszből, alul pedig kavi csos aprógörgeteges kifejlődésű rétegekből áll. 30 m -től 71 m -ig terjedő szakaszon harántolta a fúrás a levantei korú iszapos finomhomokos rétegsort, m elynek alsó h a tá rá t a karotázs szel vény alapján állapítottuk meg. A felső pannóniai rétegösszlet a fúrás szelvényében 71—970 m között települ. A felső pannóniai összlet a
M * 1 s 25 000 1 0 8,33 m.B.f
A kutatófúrás nagyobb területegységre vonat kozóan is földtanilag ism eretlen helyen m élyült. A feltárt rétegsor sztratigráfiái, tektonikai és faciológiai viszonyai új adatokat jelen tettek a ha zai földtani kutatásban. A bevezetőben em lített és kevés ad atra tá maszkodó nagyszerkezeti kép, am ely szerint a terü let felépítésében főleg egy miocén és pan nóniai m edenceüledékekkel kitöltött triász a lj zatú süllyedék játszik uralkodó szerepet, a m élyfúrás tanulsága szerint jelentősen m egvál tozott. Az alább közölt vázlatos rétegsor szerint mind a kőzetek minősége, m ind a kora, m ind pedig vastagsága eddigi ism ereteinkkel és feltételezé-
m egvizsgált furadék m inták és 50— 100 m -ként vett m agm inták alapján végig csökkentsósvízi finom törm elékes fáciesű rétegekből áll. Domi nálnak a finom középszem ű hom okrétegek. Az alsó pannóniai rétegsor 970— 1341 m kö zött jö tt be. Viszonylag jelentős vastagságú első sorban a környéken (Tolnanémedi, Iregszemcse) m élyített szénhidrogénkutató fúrások viszony latában jelentős, m ivel azok nem tá rtá k fel az alsópannont és így ezeknek a rétegeknek a hiá nyát feltételezték a m edencében. A Tam ási fúrás alapján kirajzolódik az alsópannon kifejlődés k iékelődési vonala. 1175— 1341 m között a rétegek alsó pannon kora kérdéses, részletes palinológiai
39
T a » á si I .
s í
. s l a p f u r á s v á z la t o s r é t e g s o r a :
108,33 n.B .f Pleisztocén, Levantei
lösz, áthalmozott lösz, iszapos homok
Pelsőagyag, homokos agyag, honok
pannoniai
Alaópannonial
agyag, agyagmárga
konglomerátum,
aglomerátum,
Ulocén riolittufa,
riolit, homokkő PelsŐkréta
mészmárga
Alsőtriász
mészkő, dolomit vörös és zöld pali* aárga, palás aleurollt.
vizsgálatok alapján lesz m ajd biztosan besorol ható. 1341 m -től 2067,5 m -ig miocén! rétegeket tá rt fel a fúrás. Az 1500 m m élységelőirányzatú fu rato t ezért kellett továbbm élyítenünk. A nem v á rt m edence kim élyülés ism eretlen aljzatát a terü leten az 1500 m -től való továbbfúrással te r veztük elérni és ez sikerült is. A m iocén rétegsort uralkodó m ennyiségben savanyú vulkanikus kőzetek alkotják. A vulkáni összlet felett azonban 1341—1480 m között agyagm árga rétegekkel tark íto tt konglom erátum rétegcsoport települ. A vulkáni összlet kőzettani fejlődését az aláb biakban néhány típusos m inta leírása alapján ism ertetjü k (M agyar Állam i Földtani Intézet elemzései, ill. Ravaszné dr. B aranyai Lívia m eg határozásai). 1505— 1507 m között v e tt m agm inta: Riolit: Szövete m ikroholokristályos porfiros. A porfiros kristályok m ére: m ax. 3 mm. A porfiros k ris tályokat elsősorban kvarc és plagioklász keve sebb színes elegyrész: b io tit és gyakoriságban ennél is kevesebb szanidin képviseli. A kvarc gyakran diahexaédereket alkot, gyakori a rezorbciós szegély. A plagioklászok k iv étel nél kül zónásak — , de az ikerlem ezesség is gyakori: főleg albitikrek, de periklin és karlsbadi ik er
40
kom binációk is m egfigyelhetők. A zónás felépí tésű plagioklászok esetében gyakori jelenség a recurrencia. A plagioklászok összetétele oligoklász ás savanyú andezin, többnyire zónás váltakozásban. A szanidin gyakran alkot karls badi ikreket. A biotit ép, a táblás, vagy nyultabb h abitusú kristályok halv án y b arn a-b arn a erős pleokrohosságot tükröznek. Az alapanyagot izom etrikushoz közelálló allotriom orf m ikrokristályok szövedéke építi fel, a törésm utató alapján alkáliföldpát és kvarc al kotja. Az izom etrikus kristályok átlagosan 50 /'átm érőjűek. A kőzet kém iai összetétele: sío2
TiOi AI.O3 F e,0 3 FeO MnO CaO MnO K ,0 Na.O —H >0 + H ,0
co2
P 2O5
74,52 0,07 12,70 0,13 2,11 0,12
1,52 0,50 4,44 3,45 0,09 0,47 0,18 0,01
100,31
A röntgen diffraktom éteres felvétel a m in tában sok kvarcot és földpátot (plagioklász), kö zepes-kevés szanidint, közepes-kevés biotitot m u tato tt ki. A rétegvulkáni sorozat túlnyom ó részét k ü lönböző m értékben összesült riolittufa változatok alkotják. Típusként az 1930,2— 1931,7 m között v ett m inta leírását közöljük: R heoignim brit (összesült riolittufa). A porfiros elegyrészek töredékes jellege jól felism er hető. Az alapanyagot 50 ^-nál többnyire kisebb allotriom orf kristályok szövedéke alkotja — de az alapanyag szövete m ikroszkóp a la tt foltos jel legű — am ely az eredetileg jelenlevő vulkáni üveg és horzsakő későbbi újraolvadásából követ kezik. A porfiros elegyrészek a fenti m intáéval megegyezőek, de a kristálytöredékek m é re te . a 2 m m -t nem haladja meg. Az alapanyag teljes m értékben kristályos, ez a tény alkáliéban gaz dag földpát nagyobb m ennyiségére utal. Üveg és zeolit m ikroszkóp a la tt az alapanyagban nem észlelhető. Járulékos cirkon 200 f* és ap atit 100 ,« töredékek észlelhetők. Ezen a típuson kívül még „sávos rheoig nim brit” valam int szénült növényi törm elékek és 1 cm-es fehér összeolvadt horzsakődarabokat tartalm azó ignim brit is előfordul a rétegsorban, am ely az összesülés m értékét tekintve, valam int epigén m uszkovit tartalm a következtében a m é csek hegységi kifejlődésekkel azonosítható. 2005—2067,5 m között a harm adkori rétegek bázisát agyagos, m árgás-hom okkő rétegösszlet alkotja. A 2023—2027 m között v e tt m agm inta alapján a zöldesszürke finom szem ű, töm ött, agyagos-homokkő; jól rétegzett. M ikroszkóp alatt agyagos homokkő és agyagos a le u rit sávok váltakozása figyelhető meg. A terresztrikus tö r melék 20— 300 « között váltakozó m éretű, anya ga túlnyom órészben kvarc, gyakori a m uszkovit, biotit, míg a földpát m ennyisége kisebb: főleg albitikerlem ezes savanyú plagioklász, káliföldpát (gyakran m ikrolit) képviseli (paleozóos p repaleozóos kőzetekből). Kevés riolittufa kőzettör melék (homokszemcsenagyságú) és szórványo san a riolittufából való eredetre utaló zónás pla gioklász is m egfigyelhető. A kötőanyagot agyagiásványok kevés karbonáttal együtt alkotják. Gyakori a szénült növényi törm elék (max. 1 mm-es) m ellyel kapcsolatosan m ásodlagos pirít is észlelhető. A mezozoós m edencealjzat elérése 2067,5 mi ben tö rté n t m eg a fúrásban. Itt az eredetileg sokkal kisebb m élységben feltételezett felső triász helyett kréta korú, sötétszürke, kovás-bitum enes m észm árgát harán to ltak 2135 m-ig. Az összletnek m ikrofaunisztikai vizsgálata folya m atban van és ennek eredm ényétől függően m egtörténhet finom abb kor besorolása is. 2135 m -től 2206 m -ig kovás, kristályos, sötétszürke mészkő és dolomit összlet következett. K ora fel tételezhetően alsó triász kam pili em eletbe so rolható.
Ezek alapján teh át a m edencealjzat felépíté sében sem a középső, sem pedig a felső triász korú képződm ények nem vesznék részt a fúrás szelvényében. A kam pili mészkő és dolomit összlet repedékes töredezett és kvarcerekel á tjá rt volta m iatt, m in t egyetlen triász k orú karsztvíztárolásra szám baj ölhető rétegösszletet réteg vizsgálat alá k e lle tt vetni. A fúrás 2206 m -től 2272 m-ig, azaz talpig a verfeni em eletbe sorolható zöldesszürke-vörös, aleuritos csillám agyagpala rétegeket harántolta. A földtani felépítés ilyen alakulása a geofizi kai képpel történő összevetése során elsősorban m egem lítendő, hogy a szeizmikus ku tatás által 1500 m k örül jelzett nagysebességű (5800 m/'sec) kőzetfelszín teljesen hiányzik. Ilyen jellegű kőzetet a fúrás csupán 2000 m alatt é rt el, nevezetesen a 2135 m -ben jelen t kező kam pili kovás m észkő és dolomitösszletet. A geoelektrom os m érések k im u tatták a fúrás szelvényében a nagy v ető t és durván 2500 m -re adták az alaphegységet. További fontos és jellem ző adat a földtani vi szonyok szem pontjából a rendkívüli vastagságú és vízföldtani szem pontból m eddőnek feltételez hető vulkáni sorozat jelenléte. A term álkút m űszaki adatai. (III. sz. ábra) A Tam ási 1. szám ú k u tató fú rá st F— 5 típusú, illetőleg az RM. 142. szám ú fúróberendezés m é ly ítette 2272 m-ig. A kiképzés tervezetét a m el lékletként csatolt ábra tartalm azza. A véglegesen beép ített csövek: 1. 14 3/4 col. 0 - j ű iránycső. Acél. külső 0 374 mm belső 0 354 mm beépítve: felső éle 0,0 m alsó éle 33,0 m palástcem entezéssel: 0,0 m -től 33 m-ig. 2. 9 5/8 col. 0 - jű béléscső. Acél. külső 0 244,5 m m belső 0 223 mm beépítve: felső éle 0,0 m alsó éle 395,0 m palástcem entezéssel: 0:0 m -től 395,0 m-ig. 3. 6 5/8 col. 0 - j ű béléscső. Acél. külső 0 168,5 mm belső 0 150,0 m m beépítve: felső éle 0,0 m alsó éle 1994,0 m palástcem entezéssel: —375,0 m -től 1994,0 m-ig. Szűrőcsőként a 6 5/8 colos cső perforálással tö rté n t m egnyitásai szerepelnek a következő m élységszakaszokon: I. csoport: n y ito tt szakasz. II. csoport: 1929— 1922 m, 7 fm 12 löv./fm 1915— 1908 m, 7 fm 12 löv./fm 1785— 1773 m, 12 fm 12 löv./fm 1767— 1755 m, 12 fm 12 löv./fm 1753— 1750 m, 3 fm 12 löv./fm Összesen: 41 fm
41
III. csoport: 1507— 1477 m, 30 fm 12 löv./fm IV. csoport: 634— 608 m, 18 fm 12 lövés/fm 600—582 m, 26 fm 12 lövés/fm V. csoport: 968— 961 7 fm 18 lövés/fm 888— 877 m 18 lövés/fm 870— 853 m 18 lövés/fm 817— 785 m 18 lövés/fm T ekintettel a m élyfúrás környékének föld tani és hidrogeológiai ism eretlenségére, ill. a 2272 m mélységig h arán to lt rétegsor m inden korábbi feltételezést cáfoló alakulására, a szok ványosnál sokkal részletesebb, kom plexebb és
A II .csoport perforálási m élységeit a m ű szaki adatokat tartalm azó fejezetben részletez tük. Ennek a vizsgálatnak a folyam án kanalazással — 500 m -ig létesített depresszió m ellett 36
minden számbajöhető rétegösszletre kiterjedő hidrogeológiai vizsgálat sorozatot kellett a ter máikéiban végrehajtani. Az első vizsgálatsorozatot az 1994,0 m -től 2272 m -ig tartó nyitott szakaszban hajtottuk végre. A terepszintről induló kanalazással 68 óra alatt —920 m -ig létesített depresszióval összesen 258,2 m3 sós vizet adott a kút; 42 °C hőmérséklettel. A kanalazással vett vízminta nem került elemzésre.
óra alatt összesen 79 m3 m ennyiségű 51 °C hő mérsékletű sós vizet kaptunk. Természetesen az I. csoport rétegei, tehát a nyitott szakasz is belejátszott ezekbe az eredményekbe. III. csoportként egyetlen 30 m-es porózus összletet vizsgáltunk meg a miocén sztratóvulkáni összleten belül (1477— 1507 m) és ezzel együtt, tehát az I—II—III. csoport eredőjeként 28 óra alatt végzett kanalazással — 180 m nívó
42
M egállapítható tehát, hogy az I. csoport ré tegvizsgálat nem hozott szám bajöhető ered m ényt. A 1994,0 m a la tt elhelyezkedő rétegek, a m iocén bázisát, a k ré ta m észm árgát az alsó triász m észkövet és dolom itot is beleértve igen rossz vízadók, vagy vízrekesztő összletek. A ré tegek hőm érséklete m ár 1700 m m élységben 110 °C fe le tt van.
m ellett 126 m :: sós vizet leh e tett kiterm elni a 1. Szabad kifolyás esetén csak a legfelső ré kútból 51 °C hőm érséklettel. teg term el, ill. legfelső perforáció m űködik L átható tehát, hogy az alsóbb szakaszok te r (592—600 m-ig). melő k ú t kiképzése szem pontjából egyértel B) H idrodinam ikai vizsgálatok. m űen m eddőnek n yilváníthatók és ez a negatív 1969. augusztus hó 21. adat a fú rás környezetében is figyelem be A term álk ú t kom presszorozása és huzamos veendő. ideig szabad kifolyással történő term eltetése IV. csoportként a felső pannóniai rétegek u tán a vízhozam lecsökkentése folytán szük vizsgálatát végeztük el. Az 592— 600 m és 608 ségessé vált ism ételt kútvizsgálatok m egejtése. — 634 m között p erfo rált 6 5/8 collos term előcső A k ú tteljesítm én y m érése 1969. VII. 30—31m ögötti rétegek m ár vízfeltárás szem pontjából én tö rté n t meg. Talpm élység ellenőrzés folya jelentős eredm ényeket hoztak. E zért a IV. cso m án 1884,5 m le tt m egállapítva. p ort vizsgálatára vonatkozó észlelési adatok a T alphőm érséklet 1700 m -ben 116,5 °C. következőkben m int a „végleges term álk ú tkiképzés első fázisát” szerepeltetjük. Felszíni Kifolyó Term, Vízhozam Ehhez a kútkiképzési fázishoz k é t ízben m eg Szelvény vízhőidő óra 1/perc m3/nap nyomás e jte tt hidrodinam ikai vizsgálat is tartozik, am e att. mérs. lyek eredm ényeit a következőkben foglalhatjuk össze: 44 °C 260 I. 4 180 0,05 A) H idrodinam ikai vizsgálat. Tam ási, 1969. m ájus hó 13. Az 1994 m -ben elhelyezett pakker segítségé vel v é g reh ajto tt áram lásm éréseket 100 1/perc szabad kifolyásnál végezték el először és az alábbi eredm ényeket kapták:
Mélység m
Fordulat 'sec
1/percv “
i*/nap
572 582 585 590 595 600
17 17 17 6 1,9 műszerérzé kenység alatt
100 100 100 35 11,5
144 144 144 50,5 17
—
Fordulat sec
577 582 585 590 595 600 605 610 615 620 625 630 1480 1500
60 60 60 58 56 56 56 56 44 36 17 műszerérzé kenység alatt if
4 4 —
i per c '^ m ^ /n a p 700 700 700 675 650 650 650 650 510 420 198
1001 1001 1001 970 935 935 935 935 735 605 286
—
—
—
—
—
—
A hidrodinam ikai áram lásm érések eredm é nyeként m egállapítható:
132 67
190 96 —
—
0,17 0,37 0,53
43,5 °C 43,5 °C —
Nyomás adatokat felszíntől szám ítottunk. Az előzőekben leírt m élyebben feltételezett vízadók teh á t kútkiképzés szem pontjából nega tív eredm ényt hoztak. A harán to lt rétegsor ism eretében a karotázsszelvény alapján ezután m agasabb felső pannó niai szintek k erü ltek kivizsgálásra. Első fázisban: Az 592— 600 és 608— 634 m éteres vízadókra történő kútkiképzés fázisának főbb végső ada tai te h á t a következők: A) kom presszorozással
' —
A vízhőm érséklet kifolyásnál 47 °C volt. A 700 1/perc kom presszorozással elért vízho zam m ellett v égrehajtott áram lás-m érések a következő eredm ényeket hozták:
Mélység m
II. III. kút
levegőcső mélység 150
fm
100 81,5 50 24,9 18,4 12,0
fm fm fm fm fm fm
Átl. Üzemi Megjegyzés hőfok szint (°C) 1385 1/perc 45° —25 m homokos, iszapos alatt homokol 11501/perc 45 kissé homokos alatt 9701/perc 45 alig homokos alatt 8401/perc 45 ' 740 1/perc 45 —14 m tiszta 6901/perc 45 ’ — 9 m tiszta 5601/perc 44 ' — 5,60 m tiszta Átlag vízhozam
B) szabad kifolyással _
300— 330 1/perc
43
+ 0,5 m kristály tiszta
Később 1969. szeptem ber hóban szabad ki folyású vízhozam visszaesett 240 1/perc-re 42 °C hőm érséklettel a + 0,5 m -es üzemi szinten. A + 9,0 m -es nyugalm i vízszintben tö rté n t vál tozás nem k e rü lt m érésre. A kútkiképzés ezen fázisában m egnyitott k ét felső pannóniai korú vízadó rétegösszlet te h á t szűrőzés nélkül letisztítható volt a víz és kialak u lt a rétegváz. A víz utánpótlására vonatkozóan a kom preszszorozás u tán i vízszintem elkedés m értékéből
43
kap tu n k képet. m u tatju k be:
Ezt a következő táblázatban
1969. m ájus 16— 17-én Idő 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra
Üzemi szint —14,0 + 0,5 “1“ 0,5 + 0,5 + 0,5 + 0,5 + 0,5 + 0,5 + 0,5 + 0,5
m m m m m m m m m m
Hőfok
Hozam
_ 80 100 140 160 200 230 260 300 330
1/perc 1/perc 1/perc 1/perc 1/perc 1/perc 1/perc 1/perc 1/perc
40 °C 40 °c 40 °c 42 °c 42 °c 43 °c 43 °c 43 °c 43 °c
Tehát az utánpótlódás, egy m élyebbre kom presszorozott üzem i szintnél huzam osabb időt v e tt igénybe, m ivel viszonylag lassú a beáram lás. A kútkiképzés első fázisának további tapasz tala ta it a következőkben összegezhetjük: a hő fok em elkedés a vízhozam lineáris függvénye, de 38 és 45 °C között változik csak, term észe tesen figyelm en kívül hagyva a kezdeti (ter m eltetés m egindításakor) hőm érsékletem elke dést, am i független a hozamtól. A term álvíz tisztasága k é t tényezőtől füg gött a kom presszorozás folyam án. Egyrészt idő kellett hozzá, amíg a rétegváz kialakult, m ás részt m eghatározódott az a vízhozam, am ely m ellett huzam osan állandóan tiszta vizet adott a kút. Ez az optim ális kom presszorozott term elte tési viszony végül is 18,4 fm 5/4 0 - j ű levegő csővel — 9,0 m -es üzem i szinten leadott 690 1/perc 45 °C hőm érsékletű vizét je le n te tt az I. fázis végén. így k e rü lt sor az ún. m ásodik kútkiképzési szakasz végrehajtására, azaz az V. réteg csoport kivizsgálására. A közölt szabadkifolyási és kom presszorozási hozam adatok alapján m egál lapítható, hogy noha újabb vízadó rétegeket n y ito ttu n k meg, nem le tt egyértelm űen m aga sabb m inden m utató (kivéve a hőm érsékletet), m ivel az újabb rétegek negatív nyugalm i szin tűek és zavarják a pozitívakat. B onyolítja a k ú t term elését a feltörő kism ennyiségű gáz is, m i vel rétegom lásokat, ill. a kialakuló rétegvázak időnkénti tönkrem enetelét okozza és m agasabb kom presszorozott hozam ok m ellett behom okolódást idéz elő. A talpm érések szerint az üle pedő hom ok nem jelen t a k ú t feltöltődése szem pontjából egyenlőre problém át. A term álk ú t végleges adatainak m eghatáro zásához szükséges a beáram ló gáz buborékpont já t ,a különböző rétegek egyenkénti nyugalm i szintjét m egállapítani és nyom ásos vizsgálatot kell végezni nyeletéssel együtt végzett áram lásm érések form ájában.
44
A kezdetben 1000 1/perc alatti term eltetések nél belátható időn belül kialakult a réteg váz; 600 1 perc hozam nál például 60 percen belül le tisztul a víz. Végleges és tartós kom presszoro zással term elhető és javasolt vízm ennyiség 600 líperc — 34 m -es depresszió m ellett 51 °C hőm érséklettel. Levegőcsőállás: 68 m. A szabad kifolyás 200 1/perc fele tti állandósulása várható! A m ásodik kútkiképzési fázis u tán (V. cso p ort vizsgálata) elvégzett hidrodinam ikai vizs gálatok eredm ényeit az alábbiakban értékel hetjük. Az 1969. XI. 24— 28. között elvégzett vizs gálatok a k ú t m űszaki talpm élységét 1 823,70 m -ben állapították meg. A talphőm érséklet 114 °C. M egjegyzendő, hogy a korábbi m agasabb hőm érséklettel szem ben bizonyos hűlés m u tath ató ki az 1700— 1823,7 m m élységek vonatkozásában és az el len tétben áll a felszíni vízhőm érséklet időköz ben tö rté n t em elkedésével. A term álk ú t nyugalm i szintje + 9 ,3 m -ben alak u lt ki. A + 0 ,3 m -es szinten szabad kifolyással (a korábban hosszabb ideig fo lytatott kom presszo rozás leállítása után) 60 1/perc hozam nál vég zett m érések alapján ú jfe n t azt az eredm ényt kaptuk, hogy csak a felső rétegek dolgoznak. Az alsóbb rétegek is vízadók, és nagyobb dep ressziónál egyre inkább a m élyebb szintek is bekapcsolódnak a term elésbe. Ennél a hidrodinam ikai vizsgálatnál sajnos kom presszorozás m ellett nem tu d tak áram lásm éréseket végezni. A különböző rétegek áram lási viszonyait, tek in te tte l arra, hogy a kis ho zam m ellett a m űszer érzékenységi h a tá ra a la tt voltak az értékek, nem leh etett regisztrálni. U gyancsak sikertelen volt em iatt a gázkapa citás m érésére te tt k ísérlet is. A k ú tb a beáram ló gáz jelentős indikációnak tek in th ető a terü let eddigi negatív eredm ényei m ia tt is. A gáz összetételére vonatkozó tájékoztató adatokból m egállapítható, hogy uralkodólag m etán (78% körül )alkotja. 3— 4% körüli m a gasabb szénszám ú hidrogén tartalm a viszont az esetleges to v áb bkutatást teszi rem ényteljeseb bé. Széndioxid tartalm a m eghaladja a 10% -ot, m íg további összetevői a vízgőz, kénhidrogén, stb. csak jelentéktelen szerepet játszanak. Az utolsó hidrodinam ikai vizsgálatok ered m ényeiről egyébként az alábbiakban szám o lunk be. Talpm élység-ellenőrzés: 1823,70 m, talphő m érséklet :114 °C 1823 m -ben. K úttelj esítm ény-vizsgálat: A k ú tte lj esítm ény-vizsgálat szabad kifolyás és kom presszorozás m ellett tö rté n t, 2 állandó su lt vízhozam nál m érve a hozzájuk tartozó k ú t fe j- és rétegnyom ást, m élységi és kifolyóvíz hő m érsék letét:
N yom ásgradiens-m érés: A nyom ásgradiens-m érés 1370 rn ’/nap állan dósult vízhozam — 34,0 (m) üzem i (szint) m el le tt történt.
I. II. zárt kút
2 2 —
950 60 —
1370 —34,0 86 + 0,30 — + 9,30
— 53 —
114 — —
M egjegyzés: V ízszintadatok a betonalaptól m érve. Á ram lásm érés: Az áram lásm érés 60 1/perc állandósult vízho zam m ellett történt.
Nyomás att
Mélység m
100 150 200 250 300 350 400 500 600 700 800 900 1000
9.10 14,30 19,22 24,30 29,23 34,42 39,24 49,25 59,27 69,28 19,29 89,30 99,40
JNyomasgraaiens att/10 m
A végleg kiképzett k ú t hidrodinam ikai m éré seinek kiértékelése. 1. A talpm élységellenőrzés azt m utatta, hogy a k ú tb an 171 m feltöltődés van, vagyis az alsó k é t perforáció feltöltődött. 2. A kapacitásgörbe alapján a k ú t vízhozam egyenlete: Q = 21,9 p ahol: Q= állandósult vízhozam 1/perc c = 21,9 fajlagos vízhozam 1/perc''m p = depresszió m O
v íz h o z a m
(/*#«/;
/p * r z )
Vízhozam 1/perc V113?
Mélység (m)
Fordulat sec
580 580 590 595 600 608 610 615 625 630 635 650 700 750 780 785 790 800 820 853 870 877 888 961 967 980
10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 8 5
60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 50 30
86 86 86 86 86 86 86 86 86 86 86 60 86 86 86 86 72 43
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0
0
TAVAS/ íerm á lkú tjó n a U
hozam -,,
e lo s z lá s i görbéje.
Alsópannon 3. A hozameloszlási görbéből látható, hogy 60 l/'perc vízhozam nál csak 785,0 m — 817,0 m közötti perforáció üzemel.
45
4. A Korrózióvédelm i és Vízkémiai Osztályszakvélem énye szerint a víz alkálihidrogénkarbonátos kloridos lágy forróvíz ,m elynél a kom presszorozott és a kifolyó vízm inta között jelen tős eltérés nincs.
mg
mg egyén ért ék
Thanféle egyenérték %
Kálium és nátriur (nátriumban A Tamási 1. sz. term álkútban feltá rt term álvíz Na+ kifejezve) 1013,20 44,05 95,36 Ammonium NH+ kém iai összetétele 9,40 0,52 1,12 Ca++ Kalcium 11,00 0,55 1,19 Mg++ 12,10 1,00 2,16 1. Felszíni vízm inta elemzési adatai 60 1/perc Magnézium Fe+ + 0,08n (2,30) 0,17 szabad kifolyás m ellett, 53 °C hőm érséklet, Vas — — Mn++ Mangán 0 + 0 ,3 0 att, terepszint felett 40 cm -rel: A kationok összgee: 1048,00 46,20 100,00 — — NOy— Nitrát 0 — — Thann o 2— Nitrit 0 mg. féle Klorid Cl— 1161,30 32,20 69,74 egyen- egyenérmg. — — — Br— Bromid érték — — — ték % J— Jodid — — — F— Fluorid — — so4 Szulfát 0 Kálium és nátriu Hidrogénkarbonát HCÖ3 — 829,60 13,60 29,40 44,86 95,38 1031,80 (nátriumban kifNa+ c o .— Karbonát 12,00 0,40 0,96 0,53 1,13 n h 4+ 9,40 Ammonium — OH Hidroxid 1,66 0,78 Ca++ 15,70 Kalcium — — — S— Szulfid 1,59 0,75 Mg++ 9,10 Magnézium Az anionok 0,24 Fe++ 0,11 (3,10) Vas összege: 2002,90 46,20 100,00 Mn++ — — Mangán 0 Kationok, 100,00 47,03 1069,10 A kationok összeg 3050,90 mg/1 anionok összege: — — n o 3— Nitrát 0 Metabórsav HBOj mg/1 — — Nitrit no2 0 Metakovasav H,Siö3 mg 1 16,60 32,80 69,17 1165,60 Cl— Klorid — mg 1 Szabad szénsav c ö , 0,21 0,42 0,01 Br Bromid — O, Oldott oxigén mg/1 0,21 00.1 J— 0,69 Jodid Összesen: 0,10 0,01 0,21 F— Fluorid — — Szulfát so4— 0 26,80 768,60 12,60 Hidrogénkarbonát HCÖ3— — B epárlási m aradék: mg/1 48,00 1,60 3,40 co3Karbonát Vezetőképesség: 20 0 4208,3 M ikro—S — — OH Hidroxid 0 Vezetőképességből — — Szulfid S— szám ított ossz. szilár Az anionok 100,00 1983,40 47,03 összege: anyag tartalm a : 3156,2 mg/1 Kationok, anionok Faj súly: — g/cm23 3052,50 mg/1 összege: — Szín: mg/1 P latina 2,00 HBO_> mg/1 Metabórsav 31,20 — Meta-kovasav mg,l Zavarosság: h .sío 3 mg/1 M asztix — mg/1 Szabad szénsav CÖ2 Oxigén fogyasztás: 22,4 Ö 2 mg/1 (lúgos) mg/1 Oldott oxigén o2 — H idrogénion- • összesen:
B epárlási m aradék: 2676,0 mg/1 Vezetőképesség: 20 °C 4208,3 M ikro—S Vezetőképességből szám ított ossz. szilárd anyag tartalm a :3156,2 mg/1 1,00228 g/cma Fajsúly: mg/1 P latin a Szín: — mg/1 M asztix Z avarosság: Ö 2 mg/1 (lúgos) Oxigén fogyasztás: 28,8 Hidrogénion (7,50) koncentráció (pH) m l In H C l/liter m -szám (lugosság): 14,20 0,80 m l In H C l/liter p-szám: 4,30 n k fok összes kem énység: n k fok Változó kem énység: 4,30 M aradvány 0 nk fok kem énység:
koncentráció (pH) m -szám (lugosság): p-szám : Összes kem énység: Változó kem énység: M aradvány kem énysé
(7,50) 14,00 m l 0,20 m l 4,30 nk 4,30 nk 0 nk
In HCl/liter In HCL/liter fok fok fok
V égeredm ényben m egállapítható, hogy a fel tá rt m élységi víz alkálihidrogénkarbonátos klo ridos, lágy, term álvíz. A kom presszorozott és kifolyó vízből v e tt m inták összetétele között lényeges különbség nincs.
A Tam ási I. sz. alapfúrás számos új adatot szolgáltatott a te rü le t földtani m egism eréséhez és hidrológiai viszonyainak tisztázásához. Ezek röviden a következők: 1. A fúrás a korábban (feltehetően a kiékelődési zónán kívül) Tolnaném edi, Nagyszakoly terü leté n m élyített fúrásokkal el 2. Felszíni vízm inta elem zési adatai 1370 lentétben jelentős vastagságú alsó-pannó1/perc kom presszorozott, 53 °C vízhozam m el n iai rétegösszletet harántolt. lett.
46
2. Az alsó-pannóniai réteg ek kim u tatásáv al, az azokból f e ltá rt gázindikáció rév én a te rü le t szén h id ro g én k u tatási p e rsp e k tí v á ja pozitív irá n y b a n m egváltozott. 3. V ulkanológiai szem pontból a n ag y v astag ságú sav an y ú réte g v u lk á n i sorozat fe ltá rása, annak középső m iocén kora és kö zeli k itö ré si c e n tru m a rév én szin tén új is m ere te t jelent. 4. R éteg tan i és m élyföldtani-szerkezeti szem pontból jelentős a d a t a k ré ta k o rú (bizonytalan g lo b otruncana m etszetek alap ján valószínűleg felső k réta) sö tét szürke m észm árga összlet h a rá n to lá sa a h arm ad k o ri képződm ények feküjében. 5. K orábbi feltételezésekkel és m élyföldtani térképezésekkel szem ben a T am ásiban m é ly ü lt alap fú rás b ebizonyította, hogy a te rü le te n a középső és felső triá sz összlete k hiányoznak a m edencealjzat rétegso rából. 6. A f e ltá rt alsó triá sz kifejlődése a te rü le t m edencealjzatának a B alaton felvidéken (pl. B alato n u d v ari I. sz. fú rá s által) fe l tá r t seisi és cam pili réteg ek k el való azo n o síth ató ság át eredm ényezték k ő zettani alapon. 7. A fú rá sb a n fe ltá rt réteg so r a la p ján a te rü le te n a pannóniai-m iocén képződm é n y ekkel k itö ltö tt süllyedék szerkezete és k ite rje d é se jelentős m érték b e n tisztázó dott. 8. A te rü le te n a m edencealjzatból nem t á r h ató fel term álvíz. 9. A felső-pannóniai rétegösszletben több különböző vízem eletnek m egfelelő vízadó réteg van. Ezekben a nyom ás és evvel
összefüggésben a n yugalm i vízszint is m ás és m ás é rté k e t m u tat. 10. T e rm á lk ú t m ű k ö d teth ető több különböző vízadó együttes bekapcsolásával oly m ó don, hogy kom presszoros hozam növelés e setén egyre m élyebb szintről ill. egyre alacsonyabb nyugalm i n ív ó jú rétegek k ap csolódnak be a term elésbe. 11. Ilyen szerkezetű te rm á lk u ta k n á l az opti m ális hozam , üzem i szint, vízhőm érséklet is m egadható a különböző vízadókra tö r tén ő áram lásm érés sorozattal, a k ú tb a n a b ú b o rék p o n t m egállapításával, ill. a kom presszoros teljesítm ény, levegőcső m élység és átm érő m egfelelő m éretezé sével. 12. V iszonylag rossz szem szerkezetű, több vízadó esetén k iala k íth a tó k a tartó s, jelen tő s m érték ű vízhozam , jó utánpótlódási és előnyös k ú t áram lási viszonyok is. A T am ási I. sz. alapfúrás és te rm á lk ú t ada ta it azzal a szándékkal te ttü k közzé, hogy a to vábbi gy ak o rlati és tudom ányos célú földtani k u tatá so k során szakem bereink m innél széle sebb k ö rb en felhasználhassák. GEOLOGISCHE UND HYDROGEOLOGISCHE ERGEBNISSE DÉR BOHRUNG TAMÁSI I. Peter Bohn Die 2272 Meter tiefe Bohrung lieferte eine A-nzahl von neuen stratigraphischen und hydrologischen Angaben auf einem bisher wenig bekannten Gebiet. Auf Grund seiner unmittelbarer Teilnahme in dér Ausführung und Bearbeitung, gibt dér Verfasser eine ausführliche Darlegung dér Ergebnisse. Die daraus zusammenstellbaren Kenntnisse über Struktur, Palaogeographie und Hydrogeologie werden mit den früheren Konzeptionen verglichen.
47
