"SEM" Lakásszövetkezet Szomb.athely
Szervezeti és Muködési Szabályzat
"BEM" LAKÁSSZOVETKEZET 9700 Szombathely, Váci M. u. 16. sz.
Általános rész A szövetkezet neve, székhelye: "SEM" Lakásszövetkezet Székhelye: Szombathely, Váci M. u. 16. sz. Megalakulása: 1962. év Pénzforgalmi száma: 72100237-10120051-68. Adószáma: 10091034-2-18. Statisztikai száma:1009 10347032
121 18.
TS törzsszám: 16032-2. Nyilvántartási száma: 1062018 Cégjegyzékszám:
18-02-000329.
1. A lakásszövetkezet célia feladata: A lakásszövetkezet célja: A lakásszövetkezet
tulajdonában
lévö lakóépületek üzemeltetése,
karbantartása,
felújítása, korszerusítése. A lakásszövetkezet muködtetésénél az önkéntes
közremuködés,
alapelvek figyelembevétele
az önsegély a szolidarítás, a tagi demokrácia,
a tagok szolgáltatási
igénye,
mint meghatározó
és megvalósítása.
Feladatai: A lakásszövetkezet korszerusítésévei,
alapvetoen
a tulajdonában
álló lakóépület
fenntartásával,
új lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépületek építésével tagjai és
nem tagjai lakhatásával összefüggo épület fenntartási használatba adási, továbbá alaptevékenységéhez
illeszkedo vállalkozási feladatokat lát el.
2. A lakásszövetkezet alaptevékenyséQe körébe tartozó feladatai: - A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületben a tagok által közösen használt eszközök, épületrészek és a lakóépülethez tartozó földrészlet használatba adása, - a lakásszövetkezet tulajdonába és kezelésébe tartozó lakóépület fenntartása,
2
- továbbközvetített szolgáltatások, - a lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépület építése, - a lakásszövetkezet tagjai és nem tagjai számára nyújtandó kultúrális, sport és közcélú tevékenységek ellátása.
2.1. A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenvséae körébe tartozó feladatai: - nem a szövetkezet tulajdonába tartozó ingatlankezelés, társasházkezelés, ingatlan bérbeadás, - kábeltelevízió musorelosztás, - biztosítási tevékenység.
A lakásszövetkezet a
szövetkezetben
közremuködésével
közhasznú tevékenységet ellátó, kommunális szervezet, mely rejlo
elonyök
felhasználásával,
és anyagi hozzájárulással gondoskodnak
kielégítését szolgáló épületek rendeltetésszeru fenntartásáról.
A lakásszövetkezethez
lakásállományának felújítása
a
használatáról,
tagok
a lakásszükségletük üzemeltetésérol
és
tartozó szövetkezeti tagok és nem tagok
minél magasabb színvonaion történo lépületek!
és üzemeltetése,
személyes
kommunális
kiszolgálása,
fenntartása,
környezetének
a tagság
igénye szerinti alakítása, a közüzemi szolgáltatások szervezése és összefogása, valamint azok épületekre és egyénekre való lebontása és elszámolása.
3. A szövetkezet tevékenvséai köre: 70.32 Ingatlankezelés 70.20 Ingatlan bérbeadása üzemeltetése 74.87 Máshova nem sorolt gazdasági szolgáltatás 64.20 Távközlés 70.11 Ingatlanberuházás-eladás 70.12 Ingatlanforgalmazás 70.31 Ingatlanügynöki tevékenység 92.20. Rádió-televízió musorszolgáltatás 45.11 Épületbontás, földmunka 45.21 Épület, híd alagút, közmu vezeték építése 45.22 Tetoszerkezet-építés tetofedés vízszigetelés 45.25 Egyéb speciális szaképítés 45.31 Villanyszerelés 45.32 Szigetelés 45.33 Víz-gáz-futésszerelés
3
45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés 45.41 Vakolás 45.42 Épületasztalos-szerkezet 45.43 Padló-, falburkolás
szerelése
45.44 Festés üvegezés 45.45 Egyéb befejezo építés 67.20 Biztosítás 74.40 Hirdetés 4. A képviseleti jogosultság
4.1. A képviseleti iOQQvakorlása A szövetkezetet önállóan az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén igazgatóság eseti megbízással bíró tagja képviseli. Az elnök képviseleti jogkörét esetenként, vagy a tevékenységek egy bizonyos meghatározott részét tartósan (visszavonásig) átruházhatja az igazgatóság valamelyik tagjára. A szövetkezeten belül már eldöntött kérdésekkel kapcsolatban a képviseleti jog kört csak a döntéssel megegyezoen lehet ellátni. A felhatalmazást meghaladó kérdésekben jogkövetkezménnyel járó nyilatkozatot tenni nem szabad. A szövetkezetet bármelyik tisztségviseloje vagy alkalmazottja felhatalmazás nélkül is köteles a szövetkezet képviseletében fellépni, ha ezzel a szövetkezetet károkozástói óvja meg. 5. Az aláírási iOQkör
5.1. A céQszerü aláírás A szövetkezet képviseletében önálló cégjegyzésre az igazgatóság elnöke jogosult. Az írásbeli képviseletet a szövetkezet bélyegzo lenyomatolt cégszövege és alatta az elnök aláírása képezi. Az aláírás alatt az elnök névét gépelt szöveggel is fel kell tüntetni.
5.2. A bélveQzok használata Cégszeru aláíráshoz a cégszöveget tartalmazó bélyegzot kell használni. A bélyegzok megrendelése, beszerzése, nyilvántartása és selejtezése az ügyintézo feladat. Az elveszett bélyegzo érvénytelenítését az ügyintézo a hivatalos közlönyök (valamint országos napilapok) részére- az igazgatóság elnöke által aláírt - közleményben hozza az érintettek tudomására.
4
5.3. Aláírás bankszámlánál A szövetkezet számláit vezeto pénzintézet/ek/nél a szövetkezet bankszámlái felett az aláírásra jogosult, a pénzintézetnél bejelentett tisztségviselok és alkalmazottak aláírásával lehet rendelkezni. A bankszámlák feletti aláírási jogosultság elofeltétel, hogy az illeto hitelesített aláírási címpéldányt adjon. A szövetkezetnél banki aláírási jogosultsággal az igazgatóság elnöke rendelkezik. (Elektra V.5.0253. elektronikus aláírásnál: 10 pont.) Akadályoztatása esetén gazdasági vezeto és igazgatósági tag. (Elektra V.5.0253. elektronikus aláírásnál: 5-5 pont). 5.4. Utalványozási
jOQkör
Pénztári utalványozásra jogosultak: - igazgatóság elnöke - igazgatósági tag és számviteli vezeto 100.000,-Ft-ig. Nevüket és aláírásukat a házipénztár kezelojének le kell adni és ott megorizni, hogy az aláírások helyességét és jogosultságát ellenorizni lehessen. 5.5. Külso tárgyalásokon
felvett jegyzokönyvek,
emlékeztetok
aláírása.
Ha a tárgyaláson az igazgatóság elnöke jelen van, a tárgyalásról készült iratot egy személyben az elnök írja alá. Ha a tárgyaláson az elnök nincs jelen, a felek által készített megállapodást, jegyzokönyvet -ha az a társaság nevében tett kötelezettségvállalást, jogszerzést vagy jogokról való lemondást tartalmaz- a szövetkezet képviseleti jogkörrel felruházott 2 tisztségviseloje írhat alá. Amennyiben a jegyzokönyvben, emlékeztetoben olyan megállapodások határozatok kerülnek rögzítésre, amelyek elfogadására a szövetkezet képviselojének nincs felhatalmazása, illetoleg a tárgyaláson nem vesz részt 2 fo képviseleti jogkörrel felruházott tisztségviselo, illetve alkalmazott, akkor e tényt a jegyzokönyvben rögzíteni kell és a jegyzokönyv csak a szövetkezet részérol történt cégszeru aláírás után lesz joghatályos. A tárgyalásokon szóban vállalt kötelezettségeket írásban vissza kell igazolni. 5.6. Utasítási jOg A kiadott szóbeli vagy írásbeli utasításnak meg kell felelnie a törvényesség követelményeinek, összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az Alapszabállyal, a Szervezeti és muködési szabályzattal, a belso utasításokkal, valamint az egyéb célokkal és tervekkel. Az igazgatóság elnöke a szövetkezet rendelkezik utasítási jogkörrel.
6. A szövetkezet
szervezeti
felépítése.
valamennyi
alkalmazottja
tekintetében
5
6.1. A szövetkezet szervei 1. Közgyulés (részközgyulés) 2. Küldöttgyulés 3. Tagértekezlet (összevont)
6.2. A lakásszövetkezet
tisztségviseloi
4.1. Igazgatóság 4.2. Felügyelo Bizottság Eqyéb ideiqlenes ielleqü bizottsáq: a.) Jelölo Bizottság b.) Szavazatszedo Bizottság 6.3. A szövetkezet szervezeti felépítése. A szövetkezet szervezete: - küldöttgyulés - részközgyulés - tagértekezlet - igazgatóság (5 fo) - felügyelo bizottság (3 fo)
A szövetkezet ügyintézo szervezete: - gazdasági vezeto - könyvelo -
általános ügyintézo (2 fo) muszaki ügyintézo pénztáros adminisztrátor - adatrögzíto
- karbantartók (2 fo) - házfelügyelok (5 fo) - házgondnokok ( 1 fo)
7. A szervezeti egységek feladatai 7.1. A lakásszövetkezet legfobb szerve a közgyulés. 7.1.1. A közgyulés hatáskörébe tartozik: -A lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszunésének elhatározása. -A kiválással kapcsolatos vagyon megosztása. -A küldöttgyulésre vonatkozó alapszabályi rendelkezés elfogadása.
6
Minden más a közgyulés hatáskörébe küldöttgyulés hatáskörébe utalja. 7.1.2. A közgyulés
tartozó ügy eldöntését
az alapszabály
a
összehívása:
A közgyulést az igazgatóság hívja össze. Kötelezo a közgyulés összehívása, ha ezt a tagok 10 %-a vagy a felügyelo bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetoleg legkésobb 30 napon belül a közgyulést nem hívja össze, a felügyelo bizottság ezt követo 15 napon belül, ennek elmulasztása esetén az összehívást kéro tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyulés összehívására. A közgyulést- annak idopontját legalább 15 nappal megelozoen- a napirend megjelölésével írásban kell összehívni hirdetmény útján. A hirdetményt a lakásszövetkezet saját kábelhálózatán a "SEM INFO" csatornáján keresztül teszi közzé, a közgyulés napjáig napi 6 órában. 7.1.3. Határozathozatal
:
A közgyulés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. Ha a közgyulés határozatképtelen, az ezt követo 15 napon belüli idopontban azonos napirenddel újabb közgyulést Imegismételt közgyulésI kell tartani. A megismételt közgyulés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. 7.1.4. Nem lehet megismételt
közgyulést
tartani:
a.) a lakásszövetkezet egyesülése szétválása és megszunése kapcsán meghozandó döntések esetében. b.) a vagyon megosztás vonatkozásában. A közgyulés határozatait a jelen lévo tagok több mint a felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. A közgyulésen lakásonkéntl használati egységenkéntl csak egyegy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakást használati egység I több tag tulajdonában I használatában láll, akkor az adott tagok maguk közül kötelesek kijelölni a közgyulési képviseletre jogosult tagot. Házastársak és közvetlen hozzátartozók esetén vélelmezzük a többi tag meghatalmazását. A lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezet más tagjától a közgyulési képviseletre meghatalmazást adhat írásban, két tanú sajátkezu aláírásával, lakcímének feltüntetésével és a meghatalmazott elfogadó nyilatkozatával ellátva. Egy tag közgyulésenként csak egy meghatalmazással rendelkezhet. 7.1.5. írásbeli szavazás: A lakásszövetkezetnél a tagok - közgyulés összehívása nélkül- írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon meghozható. Nem lehet írásban szavazni Az Lsztv. 15. § (1) bek a-g pontjaiban meghatározott kérdésekben. Az írásbeli szavazás elokészítése, lefolytatásának megszervezése és az eredmény közlése az igazgatóság feladata. Az igazgatóság az írásbeli szavazásra feltett
7
ügyben rövid, de a lényeget magába foglaló írásbeli tájákoztatást köteles a tagoknak megküldeni, amely a döntéshez szükséges és elégséges legfontosabb adatokat, tényeket tartalmazza. Az írásos szavazás tárgyát a felügyelo bizottságnak véleményeznie kell, ezt a véleményt a tagoknak meg kell küldeni. Az igazgatósági tájékoztatót és a felügyelo bizottsági véleményt a szavazás megkezdése elott 8 nappal kell a tagoknak kiküldeni. A szavazólapon a tárgykör és a sazvazásra feltett kérdés egyértelmu megnevezése mellett- igen, nem tartózkodom- kifejezések szerepelnek. A szavazólapon az igazgatóságnak ismertetnie kell a szavazás módját, leadásának helyét, a szavazatleadásra rendelkezésre álló idotartamot. Az írásbeli szavazás leadására 15 napot kell biztosítani. Az igazgatóság a szavazatok összeszámlálására szavazatszámláló bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai 1-1 igazgatósági és felügyelo bizottsági tag valamint 1 nem tisztségviselo szövetkezeti tag. A szavazatok öszeszámlálásáról jegyzokönyvet kell készíteni. A szavazás erdményérol a szavazásra megjelölt határidot követo 15 napon belül írásban kell értesíteni a tagokat. Az értesítésben utalni kell a határozat elleni jogorvoslati lehetoségrol. A lakásszövetkezeti értesítés alatt a küldeménynek a tagok postai levélszekrénybe történo lakásszövetkezeti szervezésu, közvetlen továbbítását kell érteni. 8. A közgyulés részközgyulés formájában is megtartható. A részközgyulések szavazatait össze kell számítani. A részközgyulésre a közgyulésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni értelemszeruen. A részközgyulés körzetei azonosak a tagértekezlet körzeteivel. A részközgyulés összehívása és megtartása ugyan az, mint a közgyulési eljárási szabályok.
8.1. RészközQyulés Az alapszabálya közgyulés megtartásának módját részközgyulések formájában is meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyulési körzeteket. A részközgyuléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. Az alapszabálya részközgyuléseket a részközgyulési körzet meghatározott belso ügyeiben önállódöntési jogkörrel ruházhatja fel, ha az így hozott határozat más részközgyulési körzetet nem érint. A részközgyulés hatáskörére és eljárására egyebekben -ideértve az elozo bekezdésben emlitett eseteket is- a közgyulésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8.1.2. A részközQyulés jegyzokönyve A részközgyulésrol jegyzokönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: - a részközgyulés helyét és idopontját, - a megjelent tagok számát, valamint az indokoltan távollévok számát, - a részközgyulés levezeto nevét, valamint a külso meghívottak és megjelentek nevét,
8
- a jegyzokönyv vezetésével megbízott tag nevét, - a határozatképesség (vagy határozatképtelenség) - a napirendi kérdéseket,
megállapítását,
- a vita során felszólalók nevét és a felszólalás lényegét, - a hozott határozatokat, - a jegyzokönyv hitelesítoinek nevét.
9. Küldöttavulés A szövetkezetnél küldöttgyulés muködik, megbízása idotartalma: 5 év. A küldötteket a szövetkezeti tagok közül a részközgyulések választják meg , nyílt szavazással, egyszeru többséggel. A küldöttek megválasztására a szövetkezet egészére vonatkozóan a leheto legrövidebb idotartamon belül kerül sor határozatképes részközgyuléseken.
9.2. A küldöttavulés hatásköre: 9.2.1. A küldöttqyulés hatáskörébe tartozik: a) Az alapszabály jóváhagyása és módosítása. b) Érdekképviseleti szövetségbe a belépés, vagy onnan a kilépés. c) Döntés minden olyan kérdésben, amelyet a jogszabály nem a közgyulés kizárólagos hatáskörébe utal. d) A tisztségviselok megválasztása, felmentése, visszahívása és felelosségre vonása. e) Az éves költségeloirányzat, és eredmény kimutatás Imérlegl megállapítása f) Irányelvek meghatározása, a gazdálkodás eredményének a felhasználásáról, a fenntartás költségeinek viselésérol. g) Határoz a gazdálkodási alapok képzésének a mértékérol. h) Az elnökkel összefüggésben amennyiben az fofoglalkozású ügyvezeto elnök, a munkáltatói jogok gyakorlása. 9.2.2. Az iqazqatósáq és a felüqyelo bizottsáq elnöke, taqjai tisztséqüknél szavazati ioqqal vesznek részt a küldöttqyulésen.
foqva
9.2.3. A Küldöttqyulés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek fele ielen van. 9. 2.4. A Küldöttqyulés összehívása. meqtartása: a) A küldöttgyulést az igazgatóság hívja össze. A küldöttgyulést személyre szóló meghívóval kell összehívni. A küldöttgyulés hirdetmény útján is összehívható. A hirdetményt a lakásszövetkezet saját kábelhálózatán a "SEM" INFO csatornáján keresztül teszi közzé. b) A küldöttgyulés határozatait általában egyszeru szótöbbséggel nyílt szavazással hozza.
9
c) A küldöttgyulés titkos szavazással válassza meg a szövetkezet elnökét, az igazgatóság tagjait, valamint a felügyelo bizottság elnökét és tagjait. 9.2.5. írásbeli szavazás. a) A tagok küldöttgyulés megtartása nélkül írásban is szavazhatnak, ha döntés ilyen módon is meghozható, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály titkos szavazást ír elo. b) Határozattá az a javaslat válik, amelynél a beérkezett "igen" szavazatok száma teljes tag - ill. küldöttlétszámhoz viszonyítva - elérte a kívánt szótöbbséget.
9.3. A küldött~yulés eliárási szabályai A küldöttgyulést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyulésen -tanácskozási joggal- a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A küldöttgyulést az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a küldöttgyulést, ha ezt a tagok legalább 10 %-a, vagy a felügyelo bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. A küldöttgyulést -annak idopontját legalább 15 nappal megelozoen - a napirend közlésével kell összehívni. Az összehívás történhet írásban postai úton, vagy kézbesítéssel, illetve hirdetmény útján (SEM info). A tagok legalább 10 %-ának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a napirendre, ugyanennyi tag indítványozhatja, hogya küldöttgyulés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselojének döntését, illetve, hogya küldöttgyulés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben. A küldöttgyulés hozza.
határozatait
általában
egyszeru szótöbbséggel,
nyílt szavazással
A küldöttgyulés titkos szavazással választja meg a szövetkezet igazgatóság tagjait, valamint a felügyelo bizottság elnökét és tagjait.
elnökét,
az
9.4. A küldött~yulés határozatképessé~e. a szavazás módia. A küldöttgyulés a küldöttek felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén fél órával késobb azonos napirenddel kerül megtartásra. Az elso küldöttgyulés meghívójában fel kell tüntetni, hogy annak határozatképtelensége esetén mikor lesz az újabb küldöttgyulés Az újabb küldöttgyulés -az eredeti napirend tekintetében- a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatképes küldöttgyulésen levezeto elnököt, jegyzokönyv vezetot és a jegyzokönyvet hitelesíto két szövetkezeti tagot kell megválasztani a küldöttgyulés kezdetén. Ezek személyére az igazgatóság elnöke tesz szóbeli javaslatot. A küldöttgyulés nyílt szavazással, egyszeru többséggel választja meg személyeként külön-külön e megbízottakat.
10
A küldöttgyulés a határozatokat a jelenlévö küldöttek több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Kivétel képez: azokban az esetekben, amikor az alapszabály a titkos szavazást írja elö, biztosítani kell a titkosság feltételeit. Ennek megfelelöen ilyen esetekben a küldöttgyulésen elöre biztosítani kell: - a szavazáshoz szükséges külön szobát, vagy küldöttgyu/ési teremben egy elkülönített részt, fülkét. - a szavazólapok összegyujtéséhez szükséges urnát. A titkos szavazás kiértékelését, kell elvégezni.
ha erre
a szavazatok összeszámlálását
nincs
lehetöség
a
a küldöttgyulésen
Nem lehet írásban szavazni a küldöttQyulés hatáskörébe rendelt döntések közül a 2004. évi CXV. Törvény 15. &. az a.) és Q.) pontokban meQhatározott kérdésekben.
10. Taaértekezlet 1. A tagsági viszony keletkezése: 1.1. A szövetkezetnek tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki az alábbi feltételek együttes meglétét biztosítja: a) lakástulajdonnal/garázs, muhely, üzleti vagy résztulajdonnal rendelkezik, b) belépési nyilatkozatban önként kéri tagként való felvételét, és az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezöen elismeri, és befizeti az egyszeri regisztrációs díjat.(A regisztrációs díj összegéröl az igazgatóság évente dönt.) c) írásbeli kötelezettség ben vállalja, hogy a Lakásszövetkezettel szemben fizetési-és egyéb kötelezettségeit elöírás szerint teljesíti. /Ideértve a tervezett és ténylegesen felmerült költségek hányadát, valamint azt, hogy fizetési kötelezettségeinek elmulasztása esetén a tartozásának a megfelelö illetményrésznek a Lakásszövetkezet javára történö engedményezésévei az illetményböl/munkabérböl/ való levonás hoz hozzájárul.! 1.2. A tagok felvételéröl igazgatóság határoz. 1.3. A tagsági viszonya hatállyal jön létre.
a küldöttgyulés
elötti tájékoztatási
felvételi kérelem benyújtásának
kötelezettség gel az
idöpontjára visszamenö
1.4. A lakásszövetkezet a lakásszövetkezeti tagokról és nem tagokról, haszonélvezökröl nyilvántartást köteles vezetni, amely igazolja a tagsági viszony kezdetét, fennállás ára és megsz nésére vonatkozó, és jelen alapszabályban meghatározott további személyes adatokat. 1.5. Ha a lakás, garázs muhely több személy tulajdona,! házastársak, örökösök! mindegyik tulajdonostárs kérheti a szövetkezetünkbe tagként való felvételét, de lakásonként, használati egységen ként csak 1-1 szavazatot lehet figyelembe venni .. 2. A tagok jogai: 2.1. Részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében közremuködésének vagyoni hozzájárulásának megfelelöen lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéböl.
és személyes részesedjen a
11
2.2. Igénybe vegye a lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat. 2.3. Tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyulésen. 2.4. A lakásszövetkezetben
tisztséget viseljen.
2.5. A lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviseloktol tájékoztatást kérjen és az alapszabályba, valamint a közgyulési jegyzokönyvbe, illetoleg jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekrol- a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen. 2.6. A tagok tagsági viszonyuk fennállása alatt a szövetkezet vállalkozásából eredo nyereségébol és lekötött pénzeszközeinek kamataiból a küldöttgyulés határozatának megfeleloen tartalékalap növelésén keresztül részesülnek. A tartalékalap a tagok részére nem fizetheto ki, felhasználásáról a küldöttgyulés dönt. 3. A tagok kötelezettségei: 3.1. Megtartsák az alapszabály rendelkezéseit, a küldöttgyulés, valamint a szövetkezet szerveinek határozatait. 3.2. Személyes tevékenységükkel muködését.
segítsék elo a szövetkezet eredményes
3.3. Fokozott gondosságot tanúsítsanak a szövetkezeti vagyon védelmében. 3.4. Rendeltetésszeruen, más lakástulajdonosok érdekeinek megsértése nélkül használják a személyi tulajdonban álló lakást, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, és gondoskodjanak azok karbantartásáról. 3.5. A tulajdonában álló lakásban a tervezett építkezésrol felújításról, korszerusítésrol értesítse az igazgatóság ot, lehetové tegye és turje, hogya lakásba a lakásszövetkezet tisztségviseloje vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenorzés és a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas idoben bejuthasson, a tag illetoleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. /Ideértve a közüzemi méroeszközök leolvasását is. I 3.6. Az igazgatóság által meghatározott módon befizessék a küldöttgyulésen megállapított véglegesen átadott pénzeszköz, használati díj és közvetített szolgáltatási díj összegét, legkésobb a tárgyhó 15 napjáig. 3.7. A véglegesen átadott pénzeszköz, használati díj és közvetített szolgáltatási díj idoközbeni megemelkedése esetén, a határozatban eloírt mértékben, teljesítsék a küldöttgyulés és az igazgatóság által eloírt pótbefizetést. 3.8. a lakás tulajdonosa Itagsági viszonytól függetlenül! köteles a birtokbavételtol számított 15 napon belül igazgatóságnak bejelenteni: a) lakása tekintetében a tulajdonváltozást, b) lakcímét, az ingatlan- nyilvántartásban bárki által megtekintheto személyes adatát, illetve a nem természetes személy nyilvános adatát,
12
c) a lakását bérlo, használó személy elozoekben meghatározott adatát, d) a lakásban lakó személyek számát, e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvezo személy nevét és adatait. Az elozoekben meghatározott bejelentési kötelezettség a használati joggal rendelkezo tag számára megfeleloen irányadó. Amennyiben a közüzemi szolgáltatás, illetoleg a melegvíz szolgáltatás a díja a bérlot terheli, vagy azt a bennlakó személyek száma szerint kell a tagok között megosztani, tag köteles a bérlöt a rá vonatkozó adat bejelentéséröl tájékoztatni. Ha a bérlo az igazgatóság írásbeli felszólítása ellenére- fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn 1 havi hátralékos fizetés esetén a tagot írásban fel kell szólítani. További nem fizetés esetén újabb 1 hónapon belül ismételten fel kell szólítani. Eredménytelen felszólítás esetén a szövetkezet jogosult peren kívüli vagy peres eljárásban érvényesíteni a követelést. A tartozás részletekben való megfizetésében való megállapodás megkötésére a szövetkezet elnöke bármikor jogosult. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei: A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost- a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetoleg ezekkel kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetve terhelik. A közgyulésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek eloírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. 4. A tagsági viszony megszüntetése 4.1. A szövetkezeti tagság megszunik: a) a tag kilépésévei, b) a tagsági viszonynak a szövetkezet igazgatósága részérol történo megszüntetésévei (6 havi közös költség tartozása esetén) c) a lakás elidegenítésévei, d) a tag halálával, e) a szövetkezet jogutód nélküli megszunésévei, f) kizárással Az igazgatóság kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon a szövetkezet érdekét súlyosan sérto vagy veszélyezteto magatartást tanúsít. Ilyennek minosül a szövetkezet és tisztségviselok jó hírnevének megsértése, a szövetkezet vállalkozási tevékenységének akadályoztatása. A kizárást tárgyaló igazgatósági ülésre a tagot meg kell hívni. A kizáró határozat ellen bírósági út igénybevételének van helye. g) Ha a kilépett tag a lakást, ill. a tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget Igarázs, muhelyI nem idegeníti el, a lakóház fenntartásával kapcsolatos fizetési kötelezettsége, továbbá az ennek biztosítékaként adott engedményezo nyilatkozata továbbra is érvényben marad.
13
Ha a tagsági viszony kilépéssei vagy kizárással megszunik - a túlfizetés kivételével - a volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetésének visszatérítését a szövetkezetböl, nem követel heti. h) A nem szövetkezeti tagok a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások használati díjának a közvetített szolgáltatási díjakkal csökkentett értékének 20%-al felemelt összegét tartoznak a szövetkezetnek téríteni. i) A tagsági viszony megszunése esetén a volt taggal (örökösévei) el kell számolni. Ha a tagsági viszony kilépéssei, vagy kizárással megszunik, - a túlfizetés kivételévela volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését a szövetkezettöl nem követel heti. Ha a szövetkezeti tag, vagy a nem tag tulajdonos lakását elidegeníti, úgy szándékát a lakásszövetkezettel való elszámolás céljából, az igazgatóságnak a szerzödés megkötése elött köteles bejelenteni. A lakás elidegenítésévei a tagsági viszony is megszunik. Az igazgatóság a bejelentésröl és a szövetkezettel szembeni tartozásokról, ezek összegéröl, illetöleg annak kiegyenlítéséröl köteles igazolást adni, amelyet az elidegenítésröl szóló szerzödéshez csatolni kell. A szövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos jogviszonya- ennél fogva esetleges tartozásai - a fenti bejelentés napjáig fennállnak. A lakását elidegenítö tulajdonos a szerzödésben meghatározott idöpontig, attól kezdödöen pedig a vevö köteles a lakásszövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségének teljesítésére, függetlenül attól, hogya ki - és beköltözés milyen idöpontban történik meg. Amennyiben az érintett tag, vagy nem tag tulajdonos lakását a lakásszövetkezeti tulajdonú épületrészek miatti felújítási, korszerusítési, vagy pályázati támogatású hitel terheli, az elidegenítési tilalom alóli felmentés ügyében az igazgatóság köteles kellö körültekintéssel és gondossággal eljárni. Az igazgatóság eljárásának befejezéséig az érintett lakásra az elidegenítési tilalom áll fenn.
Tagértekezlet: Az alapszabálya tagok lakóépületenként közösségeit tagértekezletnek ismeri el. /Iakóházanként /
/Iépcsöházanként! szervezödö A tagértekezletek körzetei:
6.1. Váci M. u. 32-34. sz. Váci M. u. 7-9. sz. Váci M. u. 63-65. sz. Benedek E. u. 7-11. sz. Dr. Szabolcs Z. u. 2-5. sz.
összesen:
389lakás
összesen:
374 lakás
6.2. Váci Váci Váci Váci Váci
M. M. M. M. M.
u. u. u. u. u.
2-4. sz. 6-8. sz. 10-18/A. sz. 36-44. sz. 46-56.sz.
14
6.3. Váci M. u. 13-23. sz. Váci M. u. 25-39. sz. Váci M. u. 41-55. sz. Váci M. u. 68-74. sz.
összesen:
423lakás
összesen:
381 lakás
6.4. Szurcsapó u. 2-4-6. sz. Bem J. u. 2,15,27 sz. Stromfeld A. u. 21-25. sz. Stromfeld A u. 27-33 sz. Összes lakásszám:
1567 lakás
Szövetkezetünkben a tagértekezlet épületenként 5 évi idotartamra nyílt szavazással, egyszeru szótöbbséggel 2 fo küldöttet választ.
10.1. A taQértekezlet iOQosult: -a lakóépületben /Iépcsoházban/ felmerült kérdéseket megvitatni, arról az igazgatóság felé véleményt, javaslatot beterjeszteni. A tagértekezlet a megjelent tagok és nem tagok számára tekintet nélkül határozatképes, állásfoglalásait, javaslatait egyszeru szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. -a tagértekez/eti körzetben lévo lakóépületben (lépcsoházban) a tagok és nem tagok használatában lévo, de lakásszövetkezeti tulajdonban álló helyiségek hasznosítása tekintetében véleményt nyilváníthat. - a közös helyiségek takarítása és a téli hó eltakarításának rendjét meghatározni. - a házirend betartása érdekében a szükséges intézkedéseket
megtenni.
Tagértekezletet kell összehívni egy-egy muszakilag elkülönítheto épület (lépcsoház stb.) tagjai több mint 10 %-ának -téma megjelölésével- írásan kért igénye alapján. A tagértekezlet összehívásának szabályai megegyeznek a közgyulés öszehívásának szabályaival. 11. A lakásszövetkezet
tisztségviseloi
11.1. Az iQazQatósáQ Az igazgatóság a szövetkezet operatív vezeto testülete, melynek öt tagja van. Az igazgatóság tagjainak szövetkezeti tagoknak kell lenniük, közülük 2 fo állhat munkaviszonyban a szövetkezettel. A választott tagok tartós akadályoztatása esetére az igazgatóság folyamatos muködésének biztosítása érdekében két fo póttag ot választhat a küldöttgyulés. Az igazgatóság tagjainak megválasztása történik, 5 éves idotartamra.
titkos
szavazással
a küldöttgyulésen
15
11.2. Az iQazQatósáQ hatásköre
és feladatai
Az igazgatóság a küldöttgyulés határozatainak megfeleloen irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakít ja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja a Szervezeti és Muködési Szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. Az igazgatóság dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a küldöttgyulés nek tartozik felelosséggel. Az igazgatóság évente egyszer számol be a küldöttgyulésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérol, valamint az igazgatóság tevékenységérol. A küldöttgyulés elé terjeszti a szövetkezet zárszámadását és a következo évi kö Itségelo irányzatot. Az igazgatóság tagjai sorából 2 tagot választ, akik a munkáltatói jogok gyakorlása során jogosultak az igazgatósági elnök munkaszerzodésének aláírására. Az iQazQatósáQ tevékenvséQének
ellátása során:
a.) gondoskodik a szövetkezet és a tagok érdekeinek védelmérol, az épületek és egyéb létesítmények birtokbevételénél a szövetkezet képviseletérol, a szavatossági, kártérítési és egyéb igények érvényesítésérol, b.) gondoskodik az épületek karbantartásáról, üzemeltetésérol,
állagának
rendszeres
felülvizsgálatáról,
c.) gondoskodik a felújítási munkák elokészítésérol és megvalósításáról, d.) kidolgozza a szövetkezet által saját eszközei kiegészítésére felveendo kölcsön esetén a kölcsön összegszeruségét meglapozó muszakilag alátámasztott adatokat, a kölcsön fedezetének, a visszafizetés rendjének, valamint felújítási kölcsön esetén a tulajdonosok fizetési kötelezettségeinek feltételeit, e.) gondoskodik arról, hogya szövetkezet a kölcsön visszafizetési kötelezettségének eleget tegyen, f.) eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesíto tagokkal szemben, g.) a szövetkezeti tulajdon iránti felelosséggel kezelésérol, megóvásáról, gyarapításáról,
gondoskodik
a szövetkezeti vagyon
h.) a következo évi felújítási alap eloirányzat ismeretében gondoskodik a különbözet tartós lekötésérol, L) gondoskodik a tagok által nem használt közös helyiségek hasznosításáról, bérbe adásáról, j.) gondoskodik a szövetkezet vagyonának, bevételeinek jogszabályi eloírásoknak megfelelo nyilvántartásáról,
és létesítmények és
kiadásainak
a
k.) az üzemeltetési költségeket érinto áremelés mértékének arányában elrendelheti a használati díj megemelését, illetve a pótbefizetést. A szövetkezet egészére kiterjedoen az igazgatóság feladatkörébe tartozik: - a szövetkezet Szervezeti és Muködési Szabályzatának elkészítése, - a munkaszervezet irányítása és ellenorzése,
16
a küldöttgyulés lebonyol ításáról.
összehívása,
gondoskodás
azok
elokészítésérol
és
11.3. Az igazgatóság muködésének szabályai
Az igazgatóság üléseit éves ütemterv szerint, 2 igazgatósági ülést az igazgatóság elnöke, távolléte megbízott igazgatóság it tag hívhat össze.
havonta tartja. Rendkívüli esetén a helyettesítésévei
Az ütemterv szerint megtartásra kerülo igazgatósági ülések idopontját megelozoen 8 nappal az igazgatóság tagjai részére a megtárgyalásra kerülo napirendi pontok feltüntetésével írásos meghívót kell küldeni. Rendkívüli igazgatósági ülés összehívása esetén az igazgatósági tagokat legalább 3 nappal az ülés idopont ja elott -az összehívás okainak közlésével- írásban kell értesíteni. Az igazgatóság üléseire -a tárgyalt témakörök természetének megfeleloen- az igazgatóság a szövetkezet bármely tagját vagy alkalmazottját a tárgyalt kérdések megoldása érdekében meghívhatja. Az igazgatóság ülésein a felügyelo bizottság elnöke ill. helyettese tanácskozási joggal vesz részt. 11.4. Az igazgatósági ülések jegyzokönyve Az igazgatóság üléseirol minden jegyzokönyvnek tartalmaznia kell:
esetben
jegyzokönyvet
kell
vezetni.
A
- az igazgatósági ülés dátumát és helyét, - a megtárgyalt témákat, - az elhangzott vélemények, hozzászólások lényegét, - a meghozott határozatokat, - az esetleges ellenvéleményeket, amelyek a meghozott határozattal vagy határozatokkal szemben elhangzottak, az ellenvéleményt nyilvánító igazgatósági tag(ok) személyének megjelölésével. A jegyzokönyvet az igazgatóság egy, az ülésen jelen volt tagja aláírásával hitelesíti. 11.5. Az igazgatóság elnöke A szövetkezet törvényes képviseloje az elnök, aki egyúttal az igazgatóság elnöke. Az elnök a szövetkezet muködését és gazdálkodását -a jogszabályok és az alapszabály keretei között- a küldöttgyulés, valamint az igazgatóság határozatainak megfeleloen, személyes felelosséggel irányítja. Tevékenységérol az igazgatóság nak köteles rendszeresen beszámolni. Felette a munkáltatói jogokat a küldöttgyulés gyakorolja.
17
11.6. Az iaazaatósáa elnökének fobb feladatai: a.) szervezi és irányítja a szövetkezet tevékenységét, b.) biztosítja az igazgatóságnak, mint választott testületnek szabályszeru és a törvényes elöírásoknak megfelelö muködését, gondoskodik arról, hogy igazgatósági ülések az elkészített ütemterve szerint kerüljenek megtartásra,
az
c.) a felügyelö bizottsági vizsgálatok észrevételeit megtárgyalás végett az igazgatóság elé terjeszti és intézkedik az észlelt hiányosságok megszüntetésére: a megtett intézkedésekröl írásban tájékoztatja a felügyelö bizottság elnökét, d.) Az alapszabály elöírásainak megfelelöen gondoskodik a küldöttgyulések összehívásáról: gondoskodik ezek szabályszeru lefolytatásáról, a határozatok meghozatalánál biztosítja a jogszabályi és alapszabályi elöírások betartását. e.) szervezi és irányítja a fenntartással, az üzemeltetéssei összefüggö gazdálkodást, biztosítja a számviteli, a bizonylati és a pénzügyi rend maradéktalan betartását és betartatását, f.) képviseli a szövetkezetet harmadik féllel szemben a hatóságok elött.
12. Felüavelo bizottsáa A küldöttgyulés által választott 3 tagú testület: - 1 fö elnök - 2 fö tag A Felügyelö Bizottság tagja csak szövetkezeti tag lehet. A szövetkezet felügyelö bizottsági tevékenységének ellátására a választott személyek a szövetkezet tisztségviselöi, nem válhatnak a szövetkezet alkalmazottjává, valamint nem lehetnek az igazgatóság tagjai, nem lehetnek az igazgatósági tagok házastársa, fel- vagy lemenö ágon azok elsö izigleni rokonai. Feladata a szövetkezet egész tevékenységének, szervei muködésének és gazdálkodásának- a jogszabályokban elöírt módon való- ellenörzése. Munkájáról a küldöttgyulésnek tartozik felelösséggel és beszámolási kötelezettséggel. A felügyelö bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedö folyamatos ellenörzést végez. Ennek során: a.) a szövetkezet szerveinek muködésével és gazdálkodásával ügyet megvizsgálhat, b.) az igazgatóságot felhívhatja, hogyajogszabályoknak, más önkormányzati szabályzatnak megfelelöen járjon el,
kapcsolatos bármely
az alapszabálynak
vagy
c.) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelösségre vonását, továbbá a küldöttgyulés összehívását, d.) összehívhatja a küldöttgyulést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének, e.) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a küldöttgyulés részére a szövetkezet gazdálkodásáról. E nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható.
18
f.) véleményt nyilváníthat jelentésekrol is,
a küldöttgyulés
g.) javaslatot tesz a küldöttgyulésnek
elé terjesztett
más beszámolókról
és
a tisztségviselok díjazásának megállapítására,
h.) tevékenységérol a küldöttgyulésnek
legalább évente egyszer beszámol,
i.) a szövetkezeten belüli jogsértések, jogvitákban egyeztetést végez,
érdeksérelmek
ügyében
és a tagsági
j.) békélteto bizottságként muködik. A felügyelo bizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviseloitol, alkalmazottaitói és a szövetkezeti tagoktói felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelezo. A felügyelo bizottság elnöke vagy helyettese az igazgatóság ülésein szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
és a
13. Jelölo bizottság Tisztségviselok választása, a jelölo bizottság muködése. A tisztségviselok megválasztásának elokészítésére a jelölo bizottságot a várható szavazást lebonyolító küldöttgyulés elott legalább 90 nappal elobb kell megválasztani, illetoleg megbízni. A jelölo bizottság létrehozására az igazgatóság jogosult. A jelölo bizottságot szükség esetén - elsosorban a 90 napos felkészülési határido miatt- az igazgatóság is megbízhat ja, megbízását, muködését és tevékenységét azonban a tisztségviselo választást ellátó küldöttgyulés határozatával meg kell erosíteni. A jelölo bizottság létszáma 3 fo. A jelölo bizottság elnökét a bizottság maga választja a tagjai sorából. A jelölo bizottság elso ülésén kialakít ja ügyrendjét. A jelölo bizottság feladata a lakásszövetkezeti tagok véleményének összegyujtése a tisztségviselo személyére vonatkozóan, illetoleg olyan tisztségviselok kiválasztása, akik alkalmasak és megfelelnek a tisztségviseloi feladatok ellátására vonatkozó alapszabályi és belso szabályzatban meghatározott szakmai elveknek. A jelölo bizottság munkájáról a küldöttgyulésnek összegzo jelentést tesz személy és tisztség szerint a tisztségviselo je/ölt(ek)re. A jelölo bizottság jelöltjein kívül a küldöttgyulésen megjelent tagok állíthatnak.
és javaslatot
további jelöltet is
A jelölo bizottság és a tagok közvetlen jelöltjei közül azt a jelöltet lehet választani, akit a küldöttgyulés a jelenlévo tagok több mint 50 %-ának egyetértésével a szavazólapra felvesz. Titkos szavazás módia A titkos szavazás elokészítésére, lebonyolítására a küldöttgyulésen megjelent küldöttek körébol, a levezeto elnök javaslatára Gavasolt 3 fo) szavazatszedo (számláló) bizottság ot kell választani. A szavazatszedo bizottság ot nyílt szavazással a küldöttgyulés a jelenlevo küldöttek több mint 50 %-ának egyetértésével választja meg. A szavazatszedo bizottság elnökét annak tagjai maguk közül választják.
19
A tisztségviselo jeloltek szavazólapra történo felvétele után a szavazólapokat el kell készíteni, azokat ki kell osztani a küldöttek között, ügyelve arra, hogy minden szavazásra jogosult küldött igazoltan egy szavazólapot kapjon. A szavazatszedo bizottság ezt a küldöttek regisztrációs szavazólapjaikon történo ellenjegyzésévei biztosítja. A titkos szavazáshoz szavazófülkét és a szavazás elott üres állapotában megvizsgált, majd hitelesítve lezárt szavazó urnát kell biztosítani. A szavazatok urnába való gyujtése, összeszámlálása a szavazatszedo bizottság feladata az eredmény kihirdetése a szavazatszedo bizottság elnökének, vagy erre kijelölt tagjának a feladata. A titkos szavazás eljárási szabályait a szavazatszedo bizottság elnöke ismerteti. Ha a küldött a szavazáskor a szavazólapon szereplo tisztségviselo jelölteket elfogadja, akkor a szavazólapot változtatás nélkül az urnába helyezi. Amennyiben a szavazólapon lévo egy, vagy több jelölttel a szavazó küldött nem ért egyet, a neve(ket) t áthúzza, és helyette más neve(ket)t tüntet fel. Többes jelölés esetén annyi nevet kell a szavazólapon változatlanul hagyni, amennyi az adott tisztségviseloi testület alapszabályban megállapított létszáma, azaz e létszám feletti számban kell a szavazólapon a jelölteket törölni. Érvénytelen a szavazat, ha néváthúzás történik, de más név beírására nem kerül sor, ha a szavazólap bármely adata olvashatatlanná vált, az adott tisztségviseloi testület alapszabályban megállapított létszámánál több jelölt személy maradt a szavazólapon, vagy bármely más okból a szavazólap használhatatlanná vált. Érvényesnek tekintendo az a szavazólap, amelybol egyértelmuen megállapítható az adott tisztségre jelölt személy(ek) neve, az adott tisztségviseloi testület alapszabályban megállapított létszámának megfelelo számú jelölt neve található. Érvényes az a szavazólap is, amelyben az adott tisztségviseloi testületi létszámnál kisebb számú, de egyébként a fenti érvényességi feltételeknek megfelelo szavazatok találhatók. A titkos feladata.
szavazás
lebonyolítás
tárgyi
feltételeinek
biztosítása
az Igazgatóság
Érvényes és eredményes a szavazás, ha a szavazólapokon leadott és összesített, az adott tisztségre jelölt személy a határozatképes küldöttgyulésen megjelent küldöttek több mint 50 %-ának szavazatát megkapta. A tisztségviseloi választás számszeru eredményét jegyzokönyvbe kell foglalni. A jegyzokönyvben fel kell tüntetni az egyes tisztségekre adott érvénes, érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás során mely személyek és milyen számban kaptak szavazatot. A szavazásról készült jegyzokönyvben rögzíteni kell a szavazásban részt vett küldöttek számát, a kiosztott, illetve leadott szavazólapok számát, továbbá az érvényes és érvénytelen szavazatok számát is. A jegyzokönyvet a szavazatszámláló bizottság készíti el és a szavazás napján annak elnök, tagjai írják alá. A tisztségviseloi titkos szavazás eljárási rendjét kell alkalmazni tartott választásoknál, valamint az idoközi választás esetén is.
a küldöttgyulésen
Az idoközi választáson érvényesen és eredményesen megválasztott tisztségviselo megbízatási idotartama a rendes választás megbízatási idotartamáig tart. Ezt a rendelkezést kell értelemszeruen a küldöttek megbízási idotartamára is alkalmazni. Mandátum vizsgáló és szavazatszedö bizottság: A bizottságot a küldöttgyulés választja nyílt szavazással. Amennyiben titkos szavazás szerepel, feladata a tikos szavazás megszervezése, a szavazatok
20
összeszámlálása és az eredmény megállapítása. A bizottság elnökbol és legalább két tagból áll. A bizottság gondoskodik a szavazás technikai elokészítésérol és zavartalan lebonyolításáról.
14. Elszámolási idoszak kérdése. - tárgy évi, fordulónap XII. 31. - elszámolás tárgyévet követo v. 31. - kilépo vagy lakását értékesíto taggal is a tárgy évet lezáró küldöttgyulés után számolunk el, melynek során rendezni kell a túlfizetéseit (víz, ill. többlet fizetés eloírásnál) vagy hátralékait. Az igazgatóság a fenntartási költség befizetésével legalább 6 hónapnak megfelelo hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését köteles elrendelni a hátralék megfizetésének biztosítékául. A végrehajtási jog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelo hátralékonként megismételheto. Az igazgatóság határozatát a hátralékos tag, vagy nem tulajdonos részére a jogorvoslati lehetoség feltüntetésével köteles kézbesíteni. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékost kiegyenlítették, az igazgatóság a kiegyenlítést követo 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, amennyiben a hátralékos abejegyzéssel és törléssei kapcsolatos költségeket megfizette. A végrehajtási jog bejegyzésévei és törlésévei kapcsolatos költségek a hátralékos tagot, illetve nem tag tulajdonost terhelik. A tag és nem tag tulajdonosokkal szemben késedelmes fizetés esetén a mindenkori érvényes pénzkövetelési kamatot kell felszámítani.
A használati ill. közvetített szolgáltatások felosztása: A használati díj felosztása lakás m2 arányában történik. Eltéro felosztás: - Víz- és csatornadíj. Minden lakásnak vízórával kell rendelkeznie. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem rendelkezik vízórával, úgy mindaddig 1 fo 6 m3/hó víz számolása szükséges. A hideg vizes órákat a lakásszövetkezet jegyzokönyv készül.
saját plombávallátja
el, melyrol plompálási
Amennyiben a plompa vagy vízóra sérült ill. meghibásodott, úgy a legrövidebb idon belül (max. 30 nap) köteles a tulajdonos új vízórát szereltetni, melyet bejelentés után a lakásszövetkezet új plombávallát el. A beköto vízórák és a költségmegosztó kell felosztani.
órák közti vízdíj különbözetet m2 arányában
Az igazgatóság által megbízott munkatársnak joga van munkanapokon 8:00-18:00 h között a lakásokban lévo költségmegosztó órákat ellenoriztetni. Az ellenorzésrol nem köteles a tulajdonost elore tájékoztatni. A bérloket is ezen eljárás terheli.
15. Vállalakozási tevékenvséQekkel kapcsolatos feladatok.
21
Szövetkezetünk jelenleg három féle vállalkozási tevékenységet végez: Kábel TV szolgáltatás, társasház kezelés, ingatlan bérbeadás. a.) Kábel TV szolgáltatást a hírközlési hatóságok Általános Szerzodési Feltételek alapján végezzük.
által jóváhagyott
mindenkori
b.) Társasház kezelést a hatályos törvények, mindenek elott a ,,2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról" alapján végezzük írásos megállapodások alapján. c.) Ingatlanok, helyiségek, falfelületek bérbeadásáról az Igazgatóság jogosult dönteni. A bérleti díj megállapításánál a kereslet-kínálat elvét kell alapul venni, a szövetkezet érdekét figyelembe véve. A bevétel felhasználása a használati díj csökkentésére fordítható az igazgatóság döntése alapján. 16. Házkezelési takarítási munka. Az igazgatóság a házkezelési feladatokat a helyi adottságainak alkalmazott házfelügyelok munkájával oldja meg. Ennek érdekében:
megfeleloen
az
- meghatározza az alkalmazotti munkakörben vagy vállalkozási szerzodéssei foglalkoztatni szükséges házfelügyeloi ill. takarítói létszámot, és gondoskodik ezen dolgozók alkalmazásáról. - az iroda takarítására az Igazgatóság elnöke jogosult szerzodést kötni a szövetkezet munkaviszonyban álló munkavállalójával. 17. Munka és balesetvédelem A szövetkezet egész muködési területétre vonatkozik a hatályos törvények szerint. Személyi hatálya kiterjed a szövet kez ette I munkaviszonyban álló munkavállalókra. a.) Munkavédelem: -karbantartóknak a foglalkoztatásnak igazgatóság elnöki döntése alapján. - házfelügyelok részére védokesztyu.
megfelelo eloírás szerint,
a/1. Munkaegészségügy: a szövetkezet biztosítja a rendeletben eloírt rendszeres foglalkoztatás ellátást, felülvizsgálatot. b.) Balesetvédelem: A munkavállalók kötelesek munkaköri leírásuk szerinti munkavégzésre. Az esetlegesen bekövetkezo üzemi balesetet a szövetkezet elnöke szüksége esetén szakérto bevonásával vizsgálja ki jegyzokönyvet készít és a szükséges intézkedéseket megteszi. Villamos berendezések felülvizsgálata (3/1980/1.30.) NIM rendelet - "A" tuzvédelmi épületnél 3 évente - "B"-"C" tuzvédelmi épületnél 6 évente - "D"-"E" tuzvédelmi épületnél
9 évente
A szövetkezeti tulajdonba lévo épület részek esetén a vizsgálatok elvégeztetése az igazgatóság feladata.
22
A személyi tulajdonban lévo ingatlanok vonatkozásában 18. Tuzvédelem
a tulajdonosok feladata.
Tüzvédelmi feladatok ellátását az e szabályzat mellékletét képezo Tüzvédelmi Szabályzat alapján kell végezni. Az aktuális tüzvédelmi helyzetet az igazgatóság évente egyszer napirendre kell, hogy tuzze. 19. Eayebek. Az igazgatóság szövetkezetünk gazdaságos tevékenysége érdekében az alkalmazottak vonatkozásában évente kétszer ( évet záró elszámoláskor, év végén) prémium feltételeket dolgozhat ki. Ezen prémium a társasházi vállalkozás bevételek terhére történhet. Az igazgatóság Elnöke prémium feltételeire illetve annak teljesülésére a Felügyelo Bizottság tehet javaslatot. A többi munkavállalóval kapcsolatban ezen feladatok az Igazgatóság elnökét illetik. Az étkezési hozzájárulás mértékét az igazgatóság évente állapítja meg. Végkielégítés esetén a munka törvénykönyve az irányadó! 20. A Szervezeti és Muködési Szabályzat mellékletei: - Leltározási szabályzat, - Számvitel-politikai alapelvek - Értékelési szabályzat - Pénzügyi és pénzkezelési ügyviteli szabályzat. - Iratkezelési és irattározási szabályzat. - Irattári terv - Tüzvédelmi Szabályzat - Tüzvédelmi Feladatok - Munkavédelmi utasítás - Ingatlan elidegenítés esetén alkalmazandó eljárási szabályzat. - Fontosabb eljárási szabályok - Szövetkezeti elnök munkaköri leírása - Gazdasági vezeto munkaköri leírása -
Ügyintézok munkaköri leírása Házfelügyelok munkaköri leírása Házgondnok munkaköri leírása Karbantartók munkaköri leírása.
21. A szabályzat hatálybalépése Alapveto jogszabályok: 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekrol 2000. évi C törvény a számvitelrol 224/2000. (XI1.19.) kormányrendelet az egyéb készítésérol és könyvvezetési kötelezettségérol 2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjérol
szervezetek
éves
beszámoló
23
106/1988. (XI1.26.) MT. Rendelet a lakáscélú támogatásokról (Végrehajtási rendelet: 77/1998. (XI1.27.) évi ÉVM-évi LXXIV. Törvény az általános forgalmi adóról 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1990. évi C. törvény a helyi adóról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elosegítésérol 1990. évi XC. Törvény az illetékekrol 1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1997. évi LXXX. Törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérol, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI.5.) kormányrendelettel 1996. évi XXXI. Törvény a tuzvédelemrol 1992. évi XXII. Törvény a munka törvénykönyvéro\ A szövetkezet tisztségviseloi és alkalmazottai kötelesek a hatályos törvények, szövetkezetünk alapszabálya, ezen szervezeti és muködési szabályzata illetve a mellékelt szabályzatok alapján végezni munkájukat. Ezen szervezeti és muködési szabályzatot szövetkezetünk igazgatósága 2006.április 18-án megtárgyalta és a 6/2006.(04.18.)sz. határozatával jóváhagyólag elfogadta.
Kelt: Szombathely, 2006. április 18.
"BEM" LAKÁSSZÖVETKEZET 9700 Szombathely, Váci M. u. 16. sz.
()'JJJ~1vLn .......... Dr. 'I'~'~'~~~~~~~~; Beliznay '~i~'?~""""""'" ~á'"f' ' (
Tevékenységi jegyzék
Szövetkezetünk fotevékenysége: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, hasznosítása TEÁOR 70.20
Ingatlankezelés TEÁOR 70.32, továbbiakban választható tevékenységek
még:
ÉpfTÖIPAR Építési terület elokészítése Épületbontás, földmunka Szerkezet kész épület(rész),egyéb építmény építése Épület, híd, alagút, közmu, vezeték építése Tetoszerkezet-építés, tetofedés, vízszigetelés Egyéb specíális szaképítés Épületgépészeti szerelés Villanyszerelés Szigetelés Víz-, gáz-, futésszerelés Egyéb épületgépészeti szerelés Befejezo építés Vakolás Épületasztalos-szerkezet szerelése Padló-, falburkolás Festés, üvegezés Egyéb befejezo építés Távközlés Hirdetés Máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás Rádió-televízió musorszolgáltatás