SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

BUDAPEST XVIII. ker. PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZAT CSIBÉSZ GYERMEKJÓLÉTI ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT

1181 Budapest, Kondor B. stny. 11.  294-56-80 E-mail: [email protected] Iktsz: G/4887/2010.

Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Madarassy Judit - intézményvezető

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

2

Általános rendelkezések

3

Az intézmény feladata

7

Az intézmény szervezeti felépítése

9

Az intézmény vezetése és a vezetők főbb feladatai

10

Az intézményben foglalkoztatottak feladatainak jellege és fő irányai

13

Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek

18

Az intézmény működési rendjének főbb szabályai

21

Záró rendelkezések

33

2

Általános rendelkezések 1/ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) olyan alapdokumentum, mely rögzíti a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ (továbbiakban: intézmény) adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak legfontosabb feladatait és jogkörét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, összefoglalóan az intézmény működési szabályait, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény Szakmai Programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szolgálja. 2/ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, Képviselő-testületi (továbbiakban: Kt.) döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ és függelékét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű  az intézmény vezetőire (intézményvezető, szakmai vezető)  az intézmény minden alkalmazottjára  az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra – eseti, önkéntes, vállalkozási, megbízási  az intézményben működő testületekre, szervekre és közösségekre  az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre vonatkozóan egyaránt Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok, rendezvények ideje alatt. 3/Az intézmény adatai Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a rendelkezésre álló dokumentumok, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazása alapján a 1377/1999. (XII.16.) számú határozatával létrehozta az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálatot. A Képviselő-testület a 497/2006. (III.30.) számú határozata alapján az intézmény nevét 2006. április 1. napjától Csibész Gyermekjóléti Központra, mely 2008. november 1. napjától (1058/2008. /XII.17./ sz. Kt. határozat) Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központra módosult, a B-92-10890-12/08. sz. Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala általi módszertani feladatok ellátásáról szóló kijelölő határozatban foglaltaknak megfelelően. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyes szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet által intézményünk közfeladata a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ, a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona működtetése, szakmai feladatainak irányítása, koordinálása, valamint gyermekjóléti alapellátás biztosítása, módszertani feladatok ellátása. Módszertani feladatellátásunk keretében az intézmény feladata a gyermekjóléti-gyermekvédelmi tevékenységek értelmezése és megoldási módszereinek megállapítása, kialakítása, tanulmányozása, kipróbálása, rendszerbe foglalása és elterjesztése, felkérésre ellenőrzési tevékenység folytatása.

3

Az intézmény neve, székhelye, elérhetősége Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ – röviden CSGYJK 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 11. Tel/fax: 1/294-56-80, 1/297-01-79, 20/402-00-42 E-mail: [email protected] Az intézmény szervezeti egységeinek adatai 1) Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat – röviden PGYJSZ – területi iroda 1188 Budapest, Táncsics Mihály utca 53. Tel/fax: 1/296-08-12, 1/296-08-13, 20/402-00-30 E-mail: [email protected] 2) Gyermekek Átmeneti Otthona – röviden GYÁO - telephely 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 19. Tel/fax: 1/296-00-81, 1/296-00-82, 20/402-00-06 E-mail: [email protected] 3) Családok Átmeneti Otthona – röviden CSÁO - telephely 1182 Budapest, Üllői út 707. Tel/fax: 1/296-40-11, 20/402-00-05 E-mail: [email protected] Az intézmény fenntartó szerve Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 1184 Budapest, Üllői út 400. Az intézmény alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 1184 Budapest, Üllői út 400. Az intézmény költségvetési szerv típus szerinti besorolása  tevékenység jellege alapján – közszolgáltató költségvetési szerv; közintézmény  a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint – önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény alaptevékenysége Szakágazat száma, megnevezése

889900 Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

Szakfeladat száma, megnevezése 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 879018 Gyermekek átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása 879019 Családok átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása 749031 Módszertani szakirányítás (5 évre szól) 855937 – Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás

4

Férőhelyek száma Gyermekek Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona

12 férőhely – melyből 2 férőhelyre szülő is befogadható 12 férőhely

Az intézmény működési területe – ellátandók köre Működési területünk a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területe. Módszertani szakigazgatás területe Budapest IV., XIII., XIV., XVI., XVII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerülete 4/ Az intézmény jogállása, vezetése, képviselete Az intézmény önálló jogi személy, melynek vezetőjét – aki kinevezett magasabb vezető – pályázat útján Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzat Képviselő – testülete a határozatlan időre nevezett ki. A Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ, a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyermekek Átmenti Otthona és a Családok Átmenti Otthona szakmai vezetőjét a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ munkáltatói jogokkal felruházott vezetője nevezi ki (továbbiakban: intézményvezető). Az intézmény szervezeti egységei feladatukat - az intézmény keretein belül - szakmailag önállóan látják el. Az intézmény képviseletére a központ vezetője, valamint az általa meghatalmazott személy jogosult. Az intézményvezető által meghatalmazott személy az intézmény képviseletét az erre szóló írásbeli meghatalmazásban foglaltak alapján jogosult és köteles ellátni. Az intézmény nevében az intézményvezető egyszemélyben ír alá, mely megfelel a cégszerű aláírásnak. Munkaköri leírásokban, valamint belső szabályzatokban meghatározott esetekben az intézményvezető helyett más személy is aláírhat. Ilyen esetekben az aláírás mellé egy „h” jelzést kell tenni. Az aláírási jog átruházás keretében valósul meg, melyet 3 napot meghaladóan kötelező készíteni. A jogkör átruházásnak tartalmaznia kell:  a helyettesítő személy nevét  intézményen belüli munkakörét  az átruházás időtartamát  a helyettesítő személy feladat, jog- és hatáskörét  kötelezettségvállalásának rendjét 5/ Az intézmény gazdálkodása, kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés és közbeszerzés rendje Az intézmény előirányzat-gazdálkodás költségvetési szerv.

szempontjából

teljes

jogkörrel

rendelkező

Az intézmény gazdálkodási feladatait a Budapest, XVIII. kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat (továbbiakban: GESZ) látja el – külön megállapodásban foglaltak alapján -, gazdálkodási tevékenységében korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. Az intézmény nem folytat vállalkozási tevékenységet. Nem minősül vállalkozásnak alaptevékenységén belül az a tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött álló és személyi, anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljára végez.

5

Az intézmény naptári évekre összeállított költségvetés alapján működik. A költségvetés alapját képezik:  Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete által jóváhagyott költségvetés  jogszabályban meghatározott állami normatíva, támogatás  módszertani feladatellátáshoz kapcsolódó állami pályázati támogatás  előző évi pénzmaradvány  egyéb működési bevételek – ellátottak, alkalmazottak befizetései  átvett pénzeszközök pl. pályázati úton elnyert anyagi támogatások  eseti adományok A költségvetés felhasználásánál az államháztartási törvényben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben és a fenntartó önkormányzat iránymutatásaiban foglaltak a követendők. Belső szabályzatok tartalmazzák a feladatellátásnak az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító további intézkedéseket. Az intézményvezető joga és kötelessége a különböző kötelezettségvállalás, azaz intézmény számára kötelezettséget jelentő szerződések, megállapodások, fizetési kötelezettséget eredményező dokumentum aláírása. Az intézményvezető az akadályoztatása, illetve az összeférhetetlenség eseteire helyettest jelöl ki a kötelezettségvállalási feladatok ellátására. A kötelezettségvállalás külön belső szabályzatban került részletesen meghatározásra. Főszabályként csak jogkörátruházás keretében valósulhat meg, melyet írásba kell foglalni. Ellenjegyző és utalványozó a GESZ igazgatója által kijelölt személy. Az intézmény bankszámlaszáma: Az intézmény ÁFA alanyisága: Az intézmény adószáma: Az intézmény TB törzsszáma: Statisztikai számjele:

UniCredit Bank Hungary Zrt. 10900028-00000005-32150006 általános szabályok szerinti ÁFA alany 16924808-2-43 222556 16924808 8899 322 01

Közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok, valamint a megkötött intézményi megállapodások és szerződések alapján kell eljárni. A közbeszerzések esetén az ajánlatkérő minden esetben Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete által megjelölt szervezet, míg a szerződéskötő az intézmény. Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, továbbá az önállóan gazdálkodó szerv rendelkezéseinek figyelembevételével – valamennyi intézmény szakmai vezetőjének feladata. 7/ Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését az alapító okirat, az SZMSZ, szakmai program, működési engedélyek, egyéb belső – a függelékben található – szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok és munkaköri leírások biztosítják.

6

Az intézmény feladata Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a megosztásáról az intézményvezető gondoskodik, mely megosztás nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító-fenntartó döntéseivel. Az intézmény szakmai jellegű és gazdálkodással, működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el,  az alapító okirat  a gyermekjóléti alapellátásokat és a gyermekvédelmet szabályozó jogszabályok  az államháztartással-költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok  önkormányzati rendeletek  belső szabályzatok  éves munkaterv  munkaköri leírások  működési engedélyek  szakmai program alapján  módszertani munkához kapcsolódó támogatási szerződésben foglaltak alapján Szakmai alaptevékenysége az intézménynek  a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését  a fenti általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása. Így a) utcai és lakótelepi szociális munka b) kapcsolattartási ügyelet c) egészségügyi- és kórházi szociális munka d) készenléti szolgálat  a gyermekek átmenti gondozása keretében a gyermek testi-értelmi-érzelmi-erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról való gondoskodás Módszertani alaptevékenysége az intézménynek  szolgáltatás struktúrájának kialakítása, a személyi és tárgyi feltételek javítása  szolgáltatók és szolgáltatások által biztosított ellátások differenciáltabbá tétele, új ellátások bevezetése, az igénybevevők körének bővítése  többszektorúság megőrzése és fejlesztése  módszertani intézményhálózathoz való csatlakozás  szakmai munkaközösségek, módszertani munkacsoportok felállítása  együttműködés és a kommunikáció javítása a szolgáltatók, a szolgáltatások és a gyámügyi igazgatás között  szakmai dokumentáció és a nyilvántartás fejlesztése  ellenőrző munkába való részvétel  képzések szervezése

7

Gazdálkodással-működtetéssel kapcsolatos alaptevékenysége az intézménynek  anyaggazdálkodás  pénz- és érték kezelés  vagyonvédelem  iratkezelés  leltározás és selejtezés Az intézmény feladatait meghatározó, egyben előíró szabályok, szabályzatok leképeződései az intézmény sajátosságainak, melyek alapvetően az állami jogrend érvényesítésének hordozói, ebből kifolyólag meghatározóan végrehajtó, utasító jellegűek. A szabályzatok kapcsolódó jellegéből következően megkövetelik a folyamatos „karbantartást”, azaz a jogszabályváltozásokhoz való igazítást, mely az intézményvezető feladata. A szabályzatok készítése során alapkövetelmény, hogy ellentmondásmentesen állapítson meg szabályokat oly módon, hogy azok jogilag is megállják helyüket.

8

Az intézmény szervezeti felépítése A szervezeti egységek meghatározásánál érvényesülnie kell azon alapelvnek, mely szerint az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az intézmény struktúrája az alábbiak szerint biztosítja az önálló szakmai egységek meglétét Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ -

intézményvezető módszertani koordinátor intézményi és módszertani munkatárs jogász pszichológus fejlesztőpedagógus gazdasági ügyintéző kézbesítő

gyermekjóléti szolgáltatás

gyermekek átmeneti gondozása

közös szakmai vezetés Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ - családgondozó - családgondozó asszisztens - utcai és lakótelepi szoc. munkás - kórházi – eü-i szociális munkás

Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat

- családgondozó asszisztens - családgondozó

Gyermekek Átmeneti Otthona

Családok Átmeneti Otthona

- szakmai vezető - nevelő - családgondozó - gyermekvéd. assz. - gyermekfelügyelő - egyéb ügyintéző

- szakmai vezető - családgondozó - gondozó

- egyéb ügyintéző

9

Az intézmény vezetése és a vezetők főbb feladatai 1/ Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozó jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változás esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani szükséges. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualitásáért felelős: Intézményi, engedélyezett státuson lévő személyek esetében  a szakmai vezetők, a jogász, a pszichológus, a gyógypedagógus, a gazdasági ügyintéző, módszertani koordinátor, intézményi és módszertani munkatárs és a kézbesítő esetében az intézmény vezetője  a fent nem említett munkakörökben a szakmai vezetők gondoskodnak a munkaköri leírások elkészítéséről - a közvetlen irányítása alatt álló tagintézmények vonatkozásában -, azonban az aláírási és egyben jóváhagyási jogot az intézmény vezetője gyakorolja Nem intézményi dolgozók esetében  közhasznú, illetve közmunka, továbbá önkéntes jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozók esetében azon szakmai vezető gondoskodnak a munkaköri leírás elkészítéséről, akinél nevezett személyek munkát végeznek, azzal a kitétellel, hogy az aláírási és egyben jóváhagyási jogot az intézmény vezetője gyakorolja 2/A vezetők feladatainak jellege és fő irányai Az intézmény vezető állású dolgozói:  intézményvezető – kinevezett magasabb vezető  szakmai vezető – kinevezett vezető (CSGYJK, GYÁO, CSÁO) Intézményvezető Jogállása: kinevezett magasabb vezető beosztású – egyszemélyi felelős vezető, akinek hatásköre kiterjed a CSGYJK-hoz tartozó valamennyi szervezeti egységre és azok dolgozóira. Kinevezés és megbízás rendje: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete kizárólagos hatáskörébe tartozik a kinevezése és vezetői megbízása, annak módosítása, visszavonása és az alkalmazotti jogviszonyának megszűntetése. A kinevezés magába foglalja a teljes körű munkáltatói jogok gyakorlását. Felette a munkáltatói és fegyelmi jogkört a Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzat Polgármestere gyakorolja. Helyettesítés rendje: akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ szakmai vezetője helyettesíti, jogkör átruházásban foglaltak alapján, melyet a 3 munkanapot meghaladó távollét esetében kötelező elkészíteni. A szakmai vezető távolléte, akadályoztatása esetén más, az intézményvezető által írásban meghatalmazott személy látja el a helyettesítését. Vagyonnyilatkozat tétel: vagyonnyilatkozat tételére kötelezett

10

Főbb jogköre, feladata  a szakmai és a módszertani feladatellátással kapcsolatos munka irányítása, tervezése és ellenőrzése  az intézmény jogszerű működésének és gazdálkodásának biztosítása  alkalmazotti jogviszonyhoz szükséges dokumentumok elkészítése  az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  az intézmény képviselete  kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása  önálló létszám- és bérgazdálkodás a jóváhagyott költségvetésen belül  módszertani feladatellátásra kapott vissza nem térítendő állami támogatás felhasználása, kezelése, elszámolása  munkáltatói jogok gyakorlása az intézménynél jogviszonyban állók tekintetében  SZMSZ, valamint a belső szabályzatok elkészítése, aktualizálása  munkaköri leírások elkészítése, aktualizálása, aláírása és jóváhagyása  társintézményekkel, helyi- területi- és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartás  a jóváhagyott költségvetési rendeleten belül, a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi keretszámok elosztása, felhasználásuk ellenőrzése  a gondozott ellátotti létszám, a működési mutatók, szakmai és gazdasági munka színvonalának figyelemmel kísérése  az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységének támogatása és elősegítése  vezetői értekezletek szervezése, levezetése  működési területén az esetleges panaszokkal kapcsolatos intézkedések megtétele  adatszolgáltatás, szakmai anyagok és jelentések elkészítése Az intézményvezető felelős  a szakszerű és törvényes működésért – szakmai és gazdasági  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért  az intézmények ellátottságáért  az intézményi vagyonért  az etikai helyzetért  kötelező továbbképzések megtartásért  a foglalkoztatott személyek egészséges és biztonságos megteremtésért  a dolgozók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért  a különböző szolgáltatások rendjéért

munkafeltételeinek

Az intézményvezető a munkáját a munkaköri leírása alapján, valamint a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete által kijelölt szakiroda és a szociális, gyermekvédelmi ágazatért felelős alpolgármester közvetlen irányítása mellett végzi, figyelemmel a vonatkozó jogszabályok iránymutatására. Szakmai vezető Jogállása: kinevezett vezető beosztású Kinevezés és megbízás rendje: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ vezetője kizárólagos hatáskörébe tartozik a kinevezés és vezetői megbízás, annak módosítása, visszavonása, valamint az alkalmazotti jogviszony megszüntetése.

11

Helyettesítés rendje: akadályoztatása esetén a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység dolgozója helyettesíti – az intézmény vezetőjének hozzájárulását követően -, jogkör átruházásban foglaltak alapján, melyet a 3 munkanapot meghaladó távollét esetében kötelező elkészíteni. A jogkör átruházást az intézmény vezetőjének aláírásával ellenjegyeznie kell. A helyettesítő személy, csak felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező személy lehet. Főbb jogköre, feladata  a vezetésével megbízott szervezeti egység felügyelete, irányítása az érvényes jogszabályok és belső szabályzatok alapján  az általa vezetett szervezeti egység képviselete  a vezetésével megbízott tagintézmény, dolgozó szakmai munkájának az ellenőrzése, beszámolás az intézmény vezetőjének  adatszolgáltatások biztosítása  szakmai anyagok, jelentések elkészítése  munkaköri leírások elkészítése, aktualizálása  a dolgozók munkarendjének meghatározása  az előírt szakmai munka dokumentációjának vezetése  javaslattal él a szakmai munka hatékonyabbá tételére  a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók szakmai munkájának koordinálása  helyi körülmények figyelembevételével a szakmai munka irányainak és követelményeinek meghatározása  fogadja a szakmai gyakorlatra érkezőket, lehetőséget biztosít a szakmai megfigyelésekre  részt vesz a dolgozók képzésének és továbbképzésének szervezésében és a feladatok ellátásában, valamint meghatározza a belső továbbképzések témáját, rendszerét és módszereit  közvetlen munkatársaival kapcsolatosan javaslatot tesz az intézményvezetőjének:  új munkatárs felvételére  jutalmazásra  szükség szerinti felelősségre vonásra A szakmai vezető felelős  a feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekért, döntésekért  a feladat- és hatáskörébe tarozó folyamatba épített ellenőrzési tevékenység ellátásáért  a szakember utánpótlásért  a szakmai feladatok irányításának megszervezéséért  a szakmai munkavégzés feltételeinek szakszerűségéért  a takarékos és célszerű anyag-, és eszközfelhasználásért  az intézményi vagyonért  az intézmény környezetének rendjéért, tisztaságáért  a dolgozók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért A szakmai vezető felelőssége kiterjed továbbá a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az általa irányított szervezeti egység egész működésére és szakmai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint a megoldandó problémák jelzésére. A szakmai vezetők munkájukat a munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.

12

Az intézményben foglalkoztatottak feladatainak jellege és fő irányai 1/A gyermekekkel közvetlenül foglalkozó szakmai munkatársak Kinevezés és megbízás rendje: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ vezetője kizárólagos hatáskörébe tartozik a kinevezés, annak módosítása, visszavonása, valamint az alkalmazotti jogviszony megszüntetése. Munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak alapján, valamint a szakmai vezető közvetlen irányítása mellett végzik. Ez alól kivételt képez a jogász, pszichológus és fejlesztőpedagógus, akik az intézményvezető irányítása mellett végzik munkájukat. Helyettesítés rendje: akadályoztatásuk, távollétük esetén a szakmai vezető gondoskodik helyettesítő személyről. A helyettesítés megszervezése, valamint a folyamatos szakmai munka biztosítása végett, távollétüket, akadályoztatásukat minden esetben jelezni kell minimum 48 órát megelőzően a szakmai vezetőnél. A jelzés megtétele történhet szóban is. Távollétét, akadályoztatását a jogász, pszichológus és fejlesztőpedagógus az intézmény vezetőjének jelzi a fent meghatározott időtartamon belül. A helyettesítő személy csak azonos munkakört betöltő személy lehet. Felelősség rendje: felelősségük kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, valamint személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek és a szakmai vezetőnek, kivéve a jogász, pszichológus és fejlesztőpedagógus, akik csak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Ezen túlmenően felelősek az általuk gondozott gyermekek érdekében végzett szakmai tevékenységükért, dokumentumok naprakész vezetéséért. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az általuk végzett szakmai munka egészére, valamint a megoldandó problémák jelzésére. Főbb feladatok: A feladatok részletesen, mindenre kiterjedően a munkaköri leírásokban vannak rögzítve. Közös feladatok: mindenki munkaköréhez hozzátartozó feladatokra vonatkoznak, melyek lehetnek szakmaiak, illetve adminisztratív jellegűek.  kezdeményezik és elősegítik a kapcsolatfelvételt, továbbá együttműködnek az észlelőjelző rendszer tagjaival  kezdeményezik és részt vesznek a munkájukhoz kapcsolódó szakmai összejöveteleken, továbbképzéseken, tanfolyamokon  vezetik és elkészítik a munkájukhoz kapcsolódó dokumentációkat, nyilvántartásokat  adatkérés esetén adatokat szolgáltatnak  folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket – saját munkakörük vonatkozásában  gondoskodnak a folyamatos információáramlásról a gondozott gyermek/család problémájának megoldása érdekében Családgondozó  szakmai ügyeletet lát el, melynek idejében fogadja, meghallgatja, tájékoztatja a klienseket  rendszeresen, folyamatosan együttműködik a szolgáltatást igénybe vevő gyermekekkel és családjaikkal  intézkedéseket kezdeményez a gyermek érdekében, együttműködik a hatóságokkal  segíti a gyermeket és családját a problémáik megoldásában

13

Családgondozó-, gyermekvédelmi asszisztens  részt vesz a családgondozás folyamatában részfeladatok ellátásával  felveszi és kezeli az adományokat, felajánlásokat  közvetlenül segíti a családgondozók munkáját, együttműködik a hatóságokkal  ellátja az adminisztrációval, nyilvántartások kezelésével kapcsolatos feladatokat Nevelő  közvetlenül foglalkozik a gyerekekkel, egyéni felzárkóztatást, fejlesztést végez az oktatási intézmények közreműködésével  folyamatos kapcsolatot tart a gyermek családgondozójával  kezdeményezi és részt vesz a szabadidős programok megrendezésében Jogász  a kliensek jogi problémáiban tanácsot ad  beadványokat, kereseteket ír  végzéseket, határozatokat értelmez  rendszeresen konzultál a kliens családgondozójával  részt vesz az intézmény vezetésével, működésével kapcsolatos jogi kérdések megoldásában Pszichológus  feltárja és korrigálja a kliensek problémáit, okait a pszichológiai módszereivel  kérésre pszichológiai véleményt készít  problémától függően csoportos terápiákat tart  pszichológiai tanácsot nyújt  együttműködik és rendszeresen konzultál a kliens családgondozójával Fejlesztőpedagógus  megszervezi és vezeti a fejlesztő pedagógiai foglalkozásokat  kérésre beavatkozási javaslatokat és véleményeket készít  kapcsolatban áll az intézmény pszichológusával, a gyermek családgondozójával, szülőkkel és pedagógusokkal Utcai és lakótelepi szociális munkás  szabadidős programot szervez a kerületben élő gyermekek, fiatalok számára  speciális segítséget nyújt a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekeknek, fiataloknak  felkutatja és segíti a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ezért felügyelet és ellátás nélkül maradt gyermeket, fiatalt  jelzéssel él a gyermek érdekében a szükséges szerveknél, intézményeknél Kórházi-egészségügyi szociális munkás  segíti a kórházi védőnővel és családgondozóval együttműködve a szülészetinőgyógyászati-, valamint gyermekosztályon a szociális válsághelyzetben lévő (várandós) anyát és gyermekét  a gyermekosztályok, gyermekorvosi rendelők, védőnők által jelzett elhanyagolás, bántalmazás esetén felveszi a kapcsolatot a szükséges szervekkel, családgondozóval  családgondozást végez a rászignált megkeresések vonatkozásában  koordinálja az egészségügyi szolgáltatókkal való munkát, szakmai fórumokat, összejöveteleket szervez

14

Gyermekfelügyelő  gondoskodik a Gyermekek Átmeneti Otthonában gondozott gyermekek ellátásáról, gondozásáról, testi-lelki jólétének biztosításáról  támogatja és elősegíti a gyermek kapcsolattartását családjával  segíti és részt vesz a napi foglalkozások lebonyolításban  kezdeményezi és részt vesz a szabadidős programok megrendezésében Gondozó  a Családok Átmeneti Otthonában gondozott családok ellátása, gondozása, testi, lelki jólétének biztosítása, az ehhez való segítségnyújtás családias jelleggel  támogatja és elősegíti a család lakhatási problémájának megoldását  segíti és részt vesz a napi foglalkozások lebonyolításban  kezdeményezi és részt vesz a szabadidős programok megrendezésében  kapcsolatot tart, és rendszeresen konzultál a családot gondozó családgondozóval 2/A gyermekekkel közvetlenül nem foglalkozó munkatársak Kinevezés és megbízás rendje: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ vezetője kizárólagos hatáskörébe tartozik a kinevezés, annak módosítása, visszavonása, valamint az alkalmazotti jogviszony megszüntetése. Munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Ez alól kivételt képez a GYÁO-ban foglalkoztatott egyéb ügyintéző, aki a szervezeti egység szakmai vezetőjének irányítása mellett végzi feladatát. Helyettesítés rendje: akadályoztatásuk, távollétük esetén az intézményvezető gondoskodik helyettesítő személyről, kivéve a GYÁO-ban foglalkoztatott egyéb ügyintéző esetében, akinek a helyettesítésről a szakmai vezető gondoskodik. A helyettesítés megszervezése, valamint a folyamatos szakmai munka biztosítása végett, távollétüket, akadályoztatásukat minden esetben jelezni kell minimum 48 órát megelőzően az intézmény vezetőjénél, szakmai vezetőjénél. A jelzés megtétele történhet szóban is. A helyettesítő személy csak azonos munkakört betöltő személy lehet. Felelősség rendje: felelősségük kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, valamint személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Ezen túlmenően felelősek az általuk végzett szakmai tevékenységekért, dokumentumok naprakész vezetéséért. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az általuk végzett szakmai munka egészére, valamint a megoldandó problémák jelzésére. Főbb feladatok: A feladatok részletesen, mindenre kiterjedően a munkaköri leírásokban vannak rögzítve. Gazdasági ügyintéző  felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem betartásáért  előkészíti az intézmény költségvetésének elkészítését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról  kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja az intézmény anyagellátását  nyilvántartja az előirányzatokat és kötelezettségvállalásokat  nyilvántartja a nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagokat  felelős a tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetésért, karbantartásáért

15

 kialakítja és szervezi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és vagyonvédelmi rendjét  ellátja a pénztár kezelésével kapcsolatos feladatokat  kezeli az intézmény ellátmányát, vásárlási előlegeit – külön kezeli a módszertani szakirányítással kapcsolatos kiadásokat  vezeti a pénzkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat és elszámolásokat  ellátja a leltározással és selejtezéssel kapcsolatos feladatokat  közvetlen kapcsolatot tart a GESZ és a MÁK Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságával  rendszerezi a postai küldeményeket  ellátja az iktatással kapcsolatos feladatokat  gondoskodik a bélyegzők szakszerű használatáról és tárolásáról  elvégzi az új munkaerő felvételével, valamint a kilépő dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket  elkészíti a szükséges munkaügyi statisztikákat, jelentéseket  vezeti a szabadság nyilvántartást, dolgozók regisztrációs számát  elvégzi a dolgozók orvosi munka alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos feladatokat  figyelemmel kíséri a jelenléti ívek vezetését  naprakészen vezeti a munkából való távolléteket Módszertani koordinátor  nyilvántartja és kapcsolatot tart a módszertani együttműködésbe tartozó – az intézmény illetékességi területébe tartozó gyermekjóléti szolgáltatást nyújtókkal – IV., XIII., XIV., XVI., XVII., XIX., XX., XXI., XXIII  információt gyűjt a módszertani illetékességi területébe tartozó gyermekvédelmi alap ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról, a területén alkalmazott módszerek, gondozási tevékenységek ellátásáról, és ennek ismeretében javaslatokat fogalmaz meg hiányzó ellátások megszervezésére, a gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztésére  részt vesz a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai ellenőrzésében, illetve szakértőként közreműködik abban  közreműködik az új ellátási formák és gondozási módszerek bevezetésének kidolgozásában és megvalósításában a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások szervezésének és működtetésének hatékonyabbá tétele érdekében  segíti a módszertani illetékességi területén lévő gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók szakmai munkáját, tanácsot ad szakmai kérdésekben, gondozási módszerekben  módszertani feladatai ellátásáról évente munkatervet és módszertani szakmai beszámolót készít, egyben adatokat szolgáltat  együttműködik és kapcsolatot tart a módszertani feladatok ellátásában érintett gyermekvédelmi szereplőkkel Intézményi és módszertani munkatárs  kapcsolatot tart az intézmény szervezeti egységeivel és a társintézményekkel  összesíti a havi programjelentéseket és továbbítja azokat  figyeli és tájékoztatja a dolgozókat az aktuális pályázati lehetőségekről  szervezi a készenléti szolgálattal és kapcsolatügyelettel kapcsolatos feladatokat  nyilvántartja és szervezi a képzésekkel, konferenciákkal kapcsolatos feladatokat  gondoskodik a szabadidős programok lebonyolításához szükséges eszközbeszerzésekről

16

 részt vesz a módszertani feladatellátáshoz kapcsolódó feladatok lebonyolításában  kezdeményezi és szervezi a módszertani konferenciákat, munkacsoportokat, egyéb összejöveteleket  felkérésre részt vesz intézményi szakmai ellenőrzésekben, az erről készült jegyzőkönyv elkészítésében Egyéb ügyintéző  beszedi és nyilvántartja a térítési díjak befizetését  gondoskodik az étkezési és gondozási napok nyilvántartásának naprakészen tartásáról  kezeli és felügyeli a vegyi-, és élelmiszerraktárt  fogadja a tagintézménybe érkező hívásokat  kezeli az intézmény vagyonával kapcsolatos nyilvántartásokat  ellátja az iktatással kapcsolatos feladatokat

17

Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetője a hatékony és magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. 1) Munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal munkaértekezletet hív össze és tart, melyre meghívást kap az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozója. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. Az intézményvezető az összefoglalói értekezleten:  beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról  értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését  értékeli az intézményben dolgozók élet-, és munkakörülményeinek alakulását  ismerteti a következő időszak feladatait Az intézmény szintén évente tűz- és munkavédelmi oktatás céljából munkaértekezletet tart, mely értekezlet a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos kérdések fóruma. A két értekezlet megtartása történhet összevontan is. Az értekezletről írásos összefoglaló anyagot (továbbiakban: emlékeztető) kell készíteni, jelenléti ív kíséretével, mellyen fel kell tüntetni a távolmaradás okát. 2) Vezetői értekezlet Az intézmény belső életének igényei szerint az intézmény vezetője, mint egyszemélyi felelős rendszeresen – előre egyeztetett időpontban - vezetői értekezletet hív össze. A vezetői értekezletre meghívást kap:  szakmai vezető  gazdasági ügyintéző – szükség szerint  érdekképviselet – szükség szerint  módszertani koordinátor – szükség szerint  fenntartó képviselője – szükség szerint  külső meghívott szakember – szükség szerint  egyéb más személy – szükség szerint A vezetői értekezlet célja:  tájékozódás a szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról  az intézmény, valamint a szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése  az intézményt érintő szervezeti és működési kérdések, tervek szabályok áttekintése  a hatékonyabb feladatellátás érdekében a szervezeti egységek munkájának összehangolása  az intézmény dolgozóit érintő élet-, és munkakörülményeket befolyásoló kérdések, fejlesztések, felújítások rangsorolása A vezetői értekezleten felmerülő kérdésekben a meghívottaknak véleményezési joguk van, hozzászólásaikat emlékeztetőbe kell rögzíteni.

18

3) Szakmai egység szintű értekezlet A szakmai vezetők szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal értekezletet hívnak össze és tartanak. Az értekezletre meg kell hívni a tagintézmény valamennyi dolgozóját, szükség szerint más tagintézmények dolgozóit, illetve az intézmény vezetőjét, egyéb más külső szakembereket. A szakmai egység szintű értekezlet célja:  a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése  a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása  a munkafegyelem értékelése  a kötelezően vezetendő adminisztráció értékelése  fejlesztő célú javaslatok kidolgozása  esetmegbeszélések  a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása  a szervezeti egység munkáját, munkaközösségét érintő javaslatok, aktualitások megtárgyalása A tagintézményi értekezleten felmerülő kérdésekben a meghívottaknak véleményezési joguk van, hozzászólásaikat emlékeztetőbe kell rögzíteni. 4) Közalkalmazotti Tanács Az intézmény vezetése együttműködik, támogatja és segíti a Közalkalmazotti Tanács munkáját, melynek célja a dolgozók érdekképviselete, érdekvédelme. Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa bármilyen, az intézmény működésével, szakmai munkájával kapcsolatos értekezlet, megbeszélés, fórum összehívását kezdeményezheti. Együttdöntési jog illeti meg a Tanácsot a jóléti és szociális célú pénzeszközök felhasználását illetően. Véleményezési joga van az alábbi terveket, tervezeteket illetően:  belső szabályzatok  működési szabályzat  közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések  közalkalmazottak képzésével összefüggő  tanulmányi szerződések  szabadságolás és munkarend kialakítása  gazdálkodásból származó bevétel felhasználása  közalkalmazottak korengedményes nyugdíjazása  megváltozott munkaképességükre vonatkozó elképzelések vonatkozásában Véleményt kell kérni különösen:  a bérfejlesztések végrehajtása elveiről  a jutalmazás elveiről  az intézményi struktúra módosításával kapcsolatos tervekről Az intézmény vezetője szükség szerint tájékoztatja a Tanács elnökét a foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

19

5) Érdek-képviseleti fórum Az Érdek-képviseleti fórum üléseit szükség szerint tartja. Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti le, de bármely tag szóbeli- vagy írásbeli javaslatára kötelező összehívni az ülést. Az ülésen az elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, melynek elkészítéséről az elnök gondoskodik. Az emlékeztető egy másolatát meg kell küldeni a fenntartó és az intézmény vezetőjének tudomásul vételre. A Fórum feladata:  megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat  intézkedéseket kezdeményezhet  véleményt nyilváníthat az ellátottakat érintő ügyekben  javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről, valamint az abból származó bevételek felhasználásáról  egyetértési jogot gyakorol a Házirend jóváhagyásánál 6) Lakógyűlés, gyerek-team Összehívásuk és vezetésük a szakmai vezetők, valamint az általuk meghatalmazott személy feladata. Összehívásuk és megtartásuk az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően történik, melyről emlékeztetőt kell készíteni. A fórumok témái:  az ellátottak élet-, és elhelyezési körülményei  szabadidős és egyéb rendezvények  házirend, napirend módosítása  az Otthon belső életét érintő intézkedések, aktualitások Az intézmény működését segítő testületek, közösségek valamennyi üléséről emlékeztetőt kell készíteni, melynek legfontosabb tartalmi elemei:  az ülés helye és időpontja  a megjelentek neve, vagy mellékelt jelenléti ív  a tárgyalt napirendi pontok  a tanácskozás, összejövetel lényege  a hozott döntések 7. Egyéb fórumok Igényektől és az intézmény jóváhagyott költségvetésétől függően további lehetséges fórumok:  szupervízió  esetmegbeszélő műhely  együttes szakmai team

20

Az intézmény működési rendjének főbb szabályai A Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ életében meghatározó jelentőségű és elsődleges fontosságú feladatainak biztonsága és biztosítása, vagyis hogy a nyitva tartás idejében megfelelő számú és képzettségű személyzet álljon a kliensek rendelkezésére. A fenti követelménynek rendkívüli helyzetben is meg kell felelni, ezért a tagintézmények ennek figyelembe vételével alakították ki a munkarendjüket és a munkavégzés főbb szabályait. 1) A közalkalmazotti és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte A közalkalmazotti jogviszony munkaszerződéssel, vagy határozatlan/határozott időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A jogviszony létrejöttekor az alkalmazott tájékoztatást kap arról, hogy milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel kerül foglalkoztatásra. Az intézmény megállapodhat saját dolgozójával is munkakörén kívül eső feladatra, átmeneti határozott időre. Munkába állás csak érvényes egészségügyi munkaalkalmasság vizsgálattal és erkölcsi bizonyítvánnyal történhet. Szakmai feladatot ellátók, valamint az önkéntes jogviszonyban foglalkoztatottak esetében szükséges azon nyilatkozat beszerzése is, melyben nyilatkozik arra vonatkozóan a dolgozó, hogy vele szemben nem áll fenn foglalkoztatást kizáró ok (Gyvt. előírása szerint). Pályáztatási rendszer A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) értelmében közalkalmazotti jogviszonyt csak pályáztatás útján lehet betölteni az intézménynél, mely alól a kivételeket a Kjt., valamint a végrehajtási rendelet határozza meg. Általános szabályként alkalmazandó,  hogy a pályázatokat, valamint a pályázat nélkül betöltendő munkaköröket és a kinevezés feltételeit meghatározott helyen és formában közzé kell tenni  a pályázókat a pályázati határidő lejártát követően az intézmény vezetője által létrehozott legalább háromtagú bizottság hallgatja meg, és dönt a kinevezendő közalkalmazott személyéről  sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni Gyakornoki rendszer A szakmai követelményekre tekintettel intézményünkben a Kjt. által meghatározott gyakornoki rendszer működik, melynek részletes tartalmát, a gyakornok és a segítő kötelezettségeit, a számonkérés feltételeit valamint az értékelés, köztük a minősítés szabályait külön Gyakornoki szabályzat tartalmazza, melyet az intézmény vezetője készít el. Önkéntes foglalkoztatás Az intézményben lehetőség van közérdekű önkéntes tevékenységre is, melynek következtében önkéntes jogviszony jön létre. A jogviszony nem jár közvetlen anyagi juttatással, melytől az intézmény vezetőjének engedélyével, figyelemmel az intézmény költségvetési helyzetére el lehet térni. A jogviszony létrejöttének feltételei:  önkéntes szerződés megkötése  munkaköri leírás megléte

21

 orvosi igazolás fertőzőbetegség nem létéről  tűz- és munkavédelmi oktatásban részesülés  a Gyvt. által előírt kizáró okok nem létéről való nyilatkozat megtétele Az önkéntesek által végzett munka jellegéről és annak időtartamáról nyilvántartást kell vezetni. 2) Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása, munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése, egyéb juttatások (cafetéria) A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó jogi rendelkezések értelmében megtéríteni. Amennyiben a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás áll be, azt köteles az intézményvezető részére 15 napon belül jelenteni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, visszafizetési kötelezettsége van a számára jogtalanul kifizetett támogatás értékében. A dolgozóknak a munkakörükkel összefüggő – helyi közlekedést igénylő – feladatellátásért utazási költségei megtérítésére az intézmény helyi közlekedési bérletet biztosíthat, a fenntartó által engedélyezett feltételek és költségvetés figyelembe vételével. A jogosultság az intézménnyel való jogviszony megszűnésével, valamint fenntartói döntés következtében megszűnik. Munkaruha juttatás, ruházati költségtérítés külön szabályzatban foglaltak szerint költségvetés, fenntartói döntés függvényében adható. Étkezési hozzájárulás a költségvetés, fenntartói döntés függvényében, valamint a vonatkozó adójogszabályok alapján adható. Mobiltelefon költségének térítése – maximum 5 000 Ft értékig - az intézményvezető engedélye alapján történhet, amennyiben a mobiltelefon készülék az intézmény tulajdonát képezi. Az intézményvezető esetében az engedélyt a vele szemben a munkáltató jogokat gyakorló személy adja meg. Cafetéria egyéb elemei figyelemmel az intézményi költségvetésre, fenntartói utasításra adható, de csak és kizárólag külön rendelkezés alapján. 3) Kártérítési kötelezettség – anyagi, erkölcsi felelősség A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott hathavi illetménye erejéig felel, a Kjt-ben meghatározott esetekben. Az intézmény vezetője a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan tárgyakban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján átvett. A gazdasági ügyintézőt, egyéb ügyintézőt és a szakmai vezetőket az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében teljes felelősség terhel, melyet a felelősségvállalási nyilatkozat aláírásával igazolnak. Amennyiben az intézménynél a kárt többen, együttesen okozták egyetemleges kötelezésnek van helye. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési –felszerelési tárgyakért, azok rendeltetésszerű használatáért, megóvásáért.

22

A dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felelősséget vállal az intézmény, ha a kár a dolgozó munkahelyén, vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be, illetve vihet ki az intézményből. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket elsajátítsa, baleset vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. 4) A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben, vagy a kinevezési okmányban, valamint a munkaköri leírásban foglaltak alapján történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az intézmény-, valamint a szakmai vezető utasításainak és a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Nem közölhet - az intézmény valamennyi munkatársa - illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése az intézményre, munkáltatóra, fenntartóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, úgy nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az intézmény vezetőjétől engedélyt nem kap. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézménynél hivatali titoknak minősül:  a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok  ellátottak, gondozottak személyiségi jogaihoz fűződő adatok  a dolgozók, ellátottak és gondozottak egészségi állapotára vonatkozó adatok 5) A munkaidő beosztás-kliensfogadás rendje A törvényes munkaidő minden munkakörben heti 40 óra. Adott munkakörre vonatkozó munkarendet a személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza. A családgondozók számára biztosítani kell a heti munkaidőkeretnek legalább a felét kötetlen munkaidőbeosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez. A kötetlen munkaidő-beosztásnak igazodnia kell a szervezeti egység fogadott és gondozott klienseinek számához, nyitvatartási rendjéhez. Az 5 napos munkarend és heti 40 óra munkaidő figyelembevételével a nyitva tartás rendje a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központnál, Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat a következő: hétfő 800 - 1700 óráig – melyből 900-1300 óráig zárva tart kedd 800 - 1700 óráig szerda 800 - 1700 óráig csütörtök 800 - 1700 óráig péntek zárva (800 - 1500 óráig krízis ügyelet)

23

A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szervezeti egységek a fenti nyitva tartáson túl, készenléti szolgálaton keresztül biztosítják a 24 órás elérhetőséget krízishelyzetekben a kliensek számára, egy mindenki által hívható nyilvános mobiltelefonszámon keresztül. A készenléti szolgálat biztosítása heti váltásban történik, melyért külön díjazásban részesül a munkavállaló. A Gyermekek Átmeneti Otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, így a munkaidő beosztás az egyes munkakörökben ehhez igazodóan a következő:  családgondozó 1200 – 2000 óráig hétfőtől-péntekig – szükség esetén a munkaidő beosztás módosítható, mely nem érinti a kinevezési okmányban, munkaköri leírásban foglaltakat  nevelő, gyermekfelügyelő és gyermekvédelmi asszisztens - műszakbeosztás szerint hétfőtől vasárnapig A Családok Átmeneti Otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, így a munkaidő beosztás az egyes munkakörökben ehhez igazodóan a következő:  családgondozó - műszakbeosztás szerint hétfőtől vasárnapig  gondozó műszakbeosztás szerint hétfőtől vasárnapig Az intézményvezető és a szakmai vezetők, valamint az utcai- és lakótelepi szociális munkások rugalmas munkarendben dolgoznak, de a napi nyolc órás munkaidő számukra is kötelező jellegű. Az 5 napos munkarend és heti 40 óra munkaidő figyelembevételével a munkaidő beosztás az alábbi munkakörökben az általánostól eltérő:  gazdasági ügyintéző 730 – 1600 óráig hétfőtől csütörtökig, 800 - 1400 óráig pénteken  egyéb ügyintéző 700 – 1500 óráig hétfőtől péntekig  kézbesítő 800 - 1200 óráig hétfőtől péntekig Részmunkaidőben foglalkoztatott a jogász és a fejlesztőpedagógus (heti 30 óra). Az általánostól eltérő munkarendben dolgozik a megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló is. Az itt rögzített munkarend a hivatalos az intézménynél, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) is tartalmazza. Az egyes munkakörökben az intézményvezető, a szakmai vezetők javaslata, véleményezése alapján eltérő munkarendet - érintve a munkavégzés helyszínét - rendelhet el:  munkaszervezési okból  a dolgozó tanulása érdekében  a dolgozó családi problémájának megoldása érdekében Az intézmény dolgozói a munkában eltöltött időt jelenléti íven kötelesek vezetni. Kivételt képez ez alól az intézményvezető és a szakmai vezető, de az ő esetükben is szükséges a távollét megfelelő formában történő rögzítése. A nyitvatartási időszak rendje egyben a kliensfogadások ideje is, amikor az intézmény szolgáltatásait igénybevevők felkereshetik a szervezeti egységeket. A nyitvatartási időtől eltérően van lehetőség - az intézmény székhelyén lévő gazdasági irodában – a különböző befizetésekre, melynek működési rendje külön szabályzatba kerül meghatározásra.

24

6) Szabadságolás, helyettesítés, munkakör átadás rendje Az éves rendes szabadság kivételéhez előzetesen a szakmai vezetőkkel, majd az intézményvezetővel egyeztetett szabadságolási tervet kell készíteni a dolgozóknak. A szabadság igények érvényesítése a közvetlen felettes hozzájárulásával történhet. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére csak az intézményvezető jogosult. A kapcsolattartási ügyelet biztosításáért - amennyiben az olyan szombatra, vagy vasárnapra esik, mely nem minősül munkanapnak -, külön szabadnap kerül kiadásra a munkavállalónak. A szabadnapot a dolgozó csak az ügyelet biztosítását követő 1 hónapon belül érvényesítheti, ettől eltérni csak az intézményvezető hozzájárulásával lehet, indokolt esetben. A munkaidőn túl végzett tevékenységről külön nyilvántartást kell vezetni, melynek érvényesítést a szakmai vezető aláírásával igazol. Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges, vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozó távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve az adott szervezeti egység szakmai vezetőjének a feladata. A helyettesítés megszervezése, valamint a folyamatos szakmai munka biztosítása végett, távollétét, akadályoztatást minden esetben jelezni kell minimum 24 órát megelőzően az intézmény vezetőjénél, vagy a szakmai vezetőnél. A jelzés történhet írásba foglalással is. A helyettesítő személy, csak azonos munkakört betöltő személy lehet. Helyettesítés esetén követendő eljárás:  az átruházott hatáskör és helyettesítési megbízás másnak át nem adható  a helyettes a helyettesítés időtartama alatt vezetői és ügyintézői teendőit a legjobb tudásának megfelelően, a helyettesített személytől kapott útmutatás, valamint az adott ügyre vonatkozó elképzelései szerint köteles végezni, saját önálló elképzeléseinek érvényre juttatása mellett  a helyettes nem intézkedhet olyan ügyben, amelynek elhalasztása a helyettesített akadályoztatásának lejártáig lehetséges  a helyettesítés tartamára a helyettes jogot kap arra, hogy a helyettesített által reá ruházott jogait gyakorolja  a helyettes e minőségben tett intézkedéseiért saját személyében fegyelmi-, anyagi- és büntetőjogi felelősséggel tartozik  a helyettesítés alkalmával a munkakör átadás-átvételt írásba kell foglalni – 30 munkanapot napot meghaladóan  a helyettes köteles részletesen beszámolni a helyettesítettnek a megtett intézkedésekről, eseményekről és a folyamatban lévő ügyekről Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez, szakmai munkájukhoz nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. Ilyen esetekben a helyettesítés rendje alapján kell eljárni, figyelembe véve a tanulmányi szerződésben – amennyiben megkötésre került -, illetve külön megállapodásokban foglaltakat. Tanulmányok folytatásával kapcsolatos tanulmányi szabadságokat külön, „TSZ” megjelöléssel kell nyilvántartani – jelenléti íven és szabadság nyilvántartó kartonon egyaránt. A munkakörök átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén – legkésőbb 15 napon belül - jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:  az átadás-átvétel időpontját

25

 a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat  a folyamatban lévő konkrét ügyeket  az átadásra kerülő eszközöket  az átadó és átvevő észrevételeit, aláírásait A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti közvetlen vezető gondoskodik. 7) Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a felsőfokú-, valamint középfokú tanulmányok folytatásában azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A tanulmányok folytatásának általános szabályai:  mindenki köteles írásban kérelmezni továbbtanulását, akár felsőfokú oklevél megszerzéséről, akár középfokú képzés megszerzéséről van szó  felsőoktatási, illetve középfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre  köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs, valamint a vizsgaidőpontokat  köteles a tanulmányok végzésével kapcsolatos távollétét, az oktatási intézmény által kiadott igazolással, vagy más egyéb módon igazolni, ennek hiányában nem kerül elszámolásra a távol töltött idő, csak szabadság vagy fizetés nélküli szabadság terhére – Tanulmányi szerződéssel rendelkező dolgozók esetében. Ennek hiányában csak rendes szabadság, valamint fizetés nélküli szabadság terhére történhet a távollét. Csak a tanulmányokat folytató dolgozók esetében van lehetőség a munkaidőn túl végzett tevékenységért járó szabadidő kivételét erre felhasználni, előzetes egyeztetés alapján. Az intézményvezető tanulmányi szerződést, valamint tanulmányi megállapodást köt azon dolgozókkal, akiknek a tanulmányai a munkakörük betöltéséhez elengedhetetlen. A szerződésben, megállapodásban foglaltak mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra nézve kötelező jellegűek. Akik tanulmányi szerződéssel, illetve megállapodással nem rendelkezek a munkáltató nem támogatja sem felsőfokú-, sem középfokú tanulmányaikat. Esetükben a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról rendelkező rendelet továbbképzésre kötelezettként nevesíti a gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző személyeket. A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője éves továbbképzési tervet köteles készíteni, egyben köteles a tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő kedvezményt biztosítani, erre az időre távolléti díjat fizetni, a továbbképzés részvételi díját viselni, megnevezni a helyettesítő személyt. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértéke a rendelkezésre álló összeg, és a jelentkezők száma alapján a költségvetés függvényében kerül meghatározásra. 8) Éves munkaterv A szakmai egységek vezetői, a módszertani koordinátor, valamint az intézményvezető az intézmény feladatainak végrehajtására munkatervet készítenek.

26

A munkatervnek tartalmaznia kell:  a feladatok konkrét meghatározását  a feladatok végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését  a feladat végrehajtásának idejét  az ellenőrzések, beszámoltatások rendjét  végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget A munkatervet a szakmai egységek dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézmény vezetőjének. A módszertani feladatok ellátásával kapcsolatos munkatervet, külön jogszabályban meghatározott szervnek kell megküldeni jóváhagyás céljából. Az intézmény vezetője az egységes szerkezetbe foglalt munkatervet megküldi a fenntartónak jóváhagyás céljából. Az intézmény vezetője, szakmai vezetők, a módszertani koordinátor a munkatervek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és értékelik. 9) Belső ellenőrzés Az ellenőrzések célja egyrészt a hibák feltárása, másrészt a szakmai munka hatékonyságának fokozása. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. Ezen túlmenően minden szakmai vezető felelős a saját területéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek betartásáért. Az ellenőrzés területe, tartalma, ütemezése és módszere a munkatervben kerül meghatározásra, melytől indokolt esetben el lehet térni. Az munkatervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézmény vezetője dönt. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó:  szakmai tevékenységgel összefüggő és  a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzésnek különböző típusai alkalmazhatók. Tárgyát tekintve lehet átfogó – az adott konkrét tevékenység egészére irányuló -, célellenőrzés – adott részfeladatra irányuló -, témavizsgálat – több érintettnél ugyanazon témára irányuló – és utóellenőrzés – egy korábban lefolytatott ellenőrzés felülvizsgálatára irányuló. Az ellenőrzés módjai lehetnek pl. közös- családlátogatás, esetmegbeszélés, esetkonferencia, ügyelet ellenőrzése, írásos dokumentum vizsgálata, gondozotti és hozzátartozói vélemények megismerése, beszámoltatás szóban és írásban. Ellenőrzést végezhető személyek köre: - intézményvezető – általános, mindenre kiterjedően az intézmény egészének vonatkozásában - szakmai vezető – csak az általa irányított szervezeti egység vonatkozásában - intézményi és módszertani munkatárs, valamint a módszertani koordinátor – a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények vonatkozásában - egyéb belső az intézmény alkalmazásában álló személyek – csak és kizárólag az intézményvezető kijelölésével, melynek tartalmaznia kell az ellenőrzés területét és időtartamát Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető, szakmai vezetők folyamatosan áttekintik, melyek alapján a szükséges intézkedést megteszik, illetve kezdeményezik. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről és a megtett intézkedésekről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint a szakmai egység szintű értekezleten a dolgozókat az intézmény vezetője tájékoztatja.

27

Az ellenőrzés elvei  az ellenőrzés legyen rendszeres és állandó, az ellenőrzést végző személyek tapasztalataikat beszéljék meg egymással és arról az intézmény vezetőjét tájékoztassák  az ellenőrzés legyen segítő szándékú, humánus, igaz, nyílt és őszinte  a hibák feltárása a szakmai munka fejlődését szolgálja  az ellenőrzés az intézmény belső rendjét, nyugalmát, a folyamatos munkavégzését – az elkerülhetetlen mértéken felül – ne zavarja  az ellenőrzésnél vizsgálni kell a munkakörre, feladatkörre meghatározott követelmények teljesítését, eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszerek, hatékony alkalmazását stb.  az ellenőrzött dolgozó segítse az ellenőrzést végző személy munkáját  azokon a területeken, ahol jelentős hiányosságok kerültek feltárásra, ott több személy részvételével az ellenőrzést meg kell ismételni  az ellenőrzés tényét dokumentálni kell  a tapasztalatokat közösen beszélje meg az ellenőrzött és ellenőrző, eltérő vélemények esetén, mindkét fél rögzítse írásba véleményét és jutassa el az intézmény vezetőjének 10) A kapcsolattartás rendje Az intézmény tevékenységével köteles elősegíteni az eredményes működést és gazdálkodást, a jogszabályokban foglaltak teljesítését, illetve a Kt. határozataiban megfogalmazott feladatok végrehajtását. A tagintézmények valamennyi szakmai rendezvényükről, szakmai fórumaikról tájékoztatást küldenek a fenntartó, valamint az intézmény vezetője és az intézményi és módszertani munkatárs felé, egyrészt engedélyeztetés, másrészt tudomásul vétel céljából. A jogszabályokban kötelezően előírt szakmai rendezvényekről emlékeztetőt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a jogszabályban nevesített szerveknek, személyeknek. Belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a szervezeti egységek egymással szoros, mellérendeltségi kapcsolatban vannak. Együttműködésük alapelve, hogy a szervezeti egységek feladataik ellátása során egymást tájékoztatva, véleménynyilvánítással segítve és intézkedéseiket összehangolva kötelesek eljárni. Külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel köteles együttműködni, megállapodást kötni. Emellett együttműködhet olyan gazdálkodó szervezetekkel, amelyek mind anyagilag, mind erkölcsileg segíthetik a szakmai munka ellátását. 11) Ügyiratkezelés, kiadmányozás rendje, bélyegzők használata és kezelése Az intézményben a kiadmányozás rendjét átruházott hatáskörben az intézményvezető szabályozza. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra az intézményvezető jogosult. Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. Valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. Az ügyiratkezelés és a kiadmányozás rendje az Iratkezelési Szabályzatban, míg a bélyegzők használata és kezelése a Bélyegzőhasználati Szabályzatban kerültek meghatározásra. A

28

fentiek irányításáért és ellenőrzéséért, valamint aktualizálásáért az intézmény vezetője a felelős. 12) Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek és tárgyi eszközeinek használati rendje Az intézményt felkeresők, vele kapcsolatba kerülőknek tiszteletben kell tartaniuk a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központnál érvényben lévő használati rendet, mely a Házi-, valamit egyéb más használati rendben van leszabályozva. A szabályozást valamennyi szervezeti egységnek el kell készítenie - figyelemmel a tevékenységi körére -, melyet az intézmény vezetőjével, valamint a jogszabályokban előírt szervezetekkel jóvá kell hagyatni, majd jól látható helyen ki kell függeszteni. Főszabályként érvényesül valamennyi szervezeti egységnél, hogy kliens egyedül nem maradhat irodai, illetve egyéb helyiségben. A várakozás és vendégfogadás, pedig az erre kijelölt helyiségekben történhet csak. Az intézmény berendezéseit, felszerelésit, eszközeit csak az intézmény dolgozói használhatják. Kivételesen indokolt esetben – a szakmai vezető engedélyével – használhatják a kliensek is, felügyelet mellett. Ez nem vonatkozik a nyilvános, internet felhasználást is szolgáló számítógép használatára. Az intézményből bármilyen tárgyi eszközt csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet kivinni, melyet az iktatást követően el kell helyezni a leltári dokumentációs csomagban. Nem intézményi tulajdont képező eszközöket, anyagot szintén csak intézményvezetői engedéllyel lehet behozni. Ez esetben az intézményt semmilyen kártérítési és egyéb felelősség nem terheli. Az intézmény-tagintézmények bejárati helyiségét címtáblával (az intézmény részére engedélyezett névvel) kell ellátni, homlokzatán nemzeti és EU-s zászlót kell elhelyezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit, tárgyi eszközeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek és azok berendezési tárgyainak, valamint eszközeinek használói felelősek:  fegyelmi- és kártérítési felelősséggel az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,  fegyelmi felelősséggel a tűz- és baleset- megelőzési, illetve a munka- és egészségbiztonsági szabályok betartásáért,  az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az intézmény SZMSZ-ében, valamint egyéb szabályzatban és utasításban, a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 13) Az intézményben folytatható reklámtevékenység rendje Az intézményben reklámhordozó anyag, bármilyen hirdetés csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. A reklámhordozó anyag nem ösztönözhet erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására és nem lehet félelmet keltő. Tilos közzétenni:  minden olyan reklámot, amely sérti a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló, vagy kegyeleti jogokat  a gyermek, fiatalkorúak szellemi és erkölcsi fejlődését károsító reklámot, így különösen az, amely a gyermek és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, vagy szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be  burkolt, vagy tudatosan nem észlelt reklámot  olyan árut reklámozó anyagot, amelynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik  politikai tartalmú reklámanyagokat

29

14) A sajtó és a tömegtájékoztató szervek részére adott nyilatkozatok és publikációk rendje Az elektronikus és írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén a következő előírások betartása kötelező:  az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az intézményvezető, vagy az általa esetenként meghatalmazott személy jogosult  a közölt adatok, információk szakszerűségért, pontosságáért, a tények objektív ismertetésért a nyilatkozó személy felel, így az udvarias, konkrét és szabatos válaszok az elvárhatók  a nyilatkozat megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire  nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek erkölcsi, anyagi kárt okozna, illetve a kliens gondozási folyamatának kimenetelét károsan befolyásolná, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő személy hatáskörébe tartozik  a nyilatkozattevő köteles a vele készült felvételt, kész írott anyagot a közlés előtt áttanulmányozni, és amennyiben nem tartja elfogadhatónak a közlését megtagadni  külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat, felvilágosítás minden esetben csak a felettes szerv engedélyével adható Az intézmény nevében, illetve az intézményre való hivatkozással intézményi források, adatok és egyéb szakmai tevékenységek eredményei, eseményei közzétételére (publikálására) a közalkalmazott csak az intézmény vezetőjének írásbeli engedélye alapján jogosult. Valamennyi publikáció egy példányát a közalkalmazott köteles az intézmény rendelkezésére bocsátani. Az intézmény közalkalmazottja munkaidő alatt konferenciaelőadást, médiaszereplést csak az intézményvezető engedélye alapján vállalhat.

ismertetőt,

15) Rendkívüli események Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a „segítő” munka szokásos menetét akadályozza, illetve a szolgáltatást igénybe vevők és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a közrendet sértő, veszélyeztető esemény, vagy arra utaló esemény, magatartás  több személyt sújtó, vagy különösen nagy anyagi kárt okozó elemi csapás  az intézmény vagyonában bekövetkezett, jelentős értéket meghaladó kár  tűzeset vagy robbantás, amelynek kárértéke (helyreállítási értéke) jelentős értékű, valamint sérülést, illetve halálesetet okoz  a környezetet jelentősen szennyező, emberi egészségre is káros föld-, víz- és légszennyezés  radioaktív, sugárzó, pszichotrop, mérgező anyag, kábítószer illetéktelen személy birtokába jutása, elvesztése, illetve az itt felsoroltakkal kapcsolatos balesetek  az intézmény területén, illetve tevékenységi körében történt fegyverhasználat  minden olyan műszaki zavar, amely az alaptevékenységet veszélyezteti

30

 minden olyan egyéb jellegű esemény, amely az intézmény rendeltetésszerű működésének szándékos megzavarására irányul Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának, szolgáltatást igénybe vevőnek az intézmény épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve a szakmai vezető(k)vel, akik egyben az intézkedésre jogosultak körét is adják. Amennyiben a szakmai vezetőt értesítik az eseményről, úgy ő azonnali hatállyal köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét, akinek a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az emberi élet és javak mentése érdekében haladéktalanul intézkednie kell. Egyidejűleg gondoskodnia kell arról, hogy az eseményről az intézkedésre hivatott szervek mielőbb értesüljenek. Köteles továbbá, a rendkívüli eseményről, valamint körülményeinek kivizsgálásáról beszámolni a fenntartó, illetve felettes szerv felé is. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult:  az intézmény vezetője  tagintézmény szakmai vezetője  munka- és tűzvédelmi megbízott A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény vezetőjét  az intézmény fenntartóját  tűz esetén a tűzoltóságot  robbantással történő fenyegetés, lopás, fegyverhasználat stb. esetén a rendőrséget  személyi sérülés esetén a mentőket  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja Rendkívüli eseménynek minősül az is, amikor a munkavállaló elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eljutni a munkavégzésének helyére (pl. BKV, MÁV sztrájk, közlekedési akadály). Ilyen esetben dönthet a munkavállaló a fizetett szabadnap kivétele, vagy igazolt távolét mellett díjazás nélkül. A kieső munkaidő ledolgozására nincs lehetőség. A választott lehetőségről a szakmai vezetőt, intézményvezetőt írásban tájékoztatni kell. 16) Az intézmény honlapja Az intézmény honlapjára kerülő szövegért, minden információért, adatért az intézmény vezetője felel. A honlap készítésénél, aktualizálásakor mindenkor be kell tartani a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat, a személyes adatok védelmének előírásait. Az intézmény honlapján csak az intézmény anyaga, rendezvényei, információi szerepelhetnek. Amennyiben más intézmény, vagy szervezet anyaga kerül ki a honlapra, a hivatkozást minden esetben meg kell jelölni. Az intézmény honlapja adjon minél több információt az intézmény működésével kapcsolatosan, mely érinti a gondozottak személyét és az érdeklődőket. Az intézmény honlapjának folyamatos frissítéssel, a legfrissebb információkat kell tartalmaznia.

31

17) Gyakorlati hely biztosítása – hallgatók fogadásának rendje Az intézményben gyakorlatot töltő hallgató csak az intézményvezető engedélye alapján tartózkodhat. A hallgató intézményi befogadó lapját az intézmény vezetője, vagy az általa meghatalmazott személy írhatja alá. A befogadó lap egy példányát meg kell küldeni a terepgyakorlatosokról nyilvántartást vezető dolgozó részére, aki ezt regisztrálja. A hallgatónak meg kell ismernie és be kell tartania az intézmény Házirendjét, belső szabályzatait, tűz- és munkavédelmi előírásait. A hallgató által készített írásos záró beszámoló anyag a kijelölt tereptanár engedélye nélkül nem kerülhet leadásra az oktatási intézmény felé. A hallgató munkáját segítő tereptanár kijelölés az intézményvezető hatásköre. 18) Utasítási jogkör Az egész intézményre kiterjedő utasítást az intézmény vezetője jogosult írásban/szóban kiadni. A szakmai vezető(k) csak saját hatáskörben és a vele függelmi kapcsolatban álló dolgozó részére adhat névre szóló utasítást. Az intézményvezető, vagy szakmai vezető(k) jelölik ki a munkafeladat felelősét, több munkatárs közreműködése esetén, pedig felelős irányítóját. Kijelölésnek tekintendő a munkaköri leírás, vagy a beérkezett ügyiratnak az illetékes vezető részéről névre történő kiszignálása is. 19) Dohányzás intézményen belüli szabályozása Valamennyi szervezeti egység esetében az épületben, beleértve a külső udvart is tilos a dohányzás. Dohányzásra kijelölt hely, csak az intézményen, épületen, udvaron kívül található. A kijelölést és a tiltást tartalmazó kiírást jó látható helyen ki kel függeszteni. A dohányzás szabályaira vonatkozó előírást megszegő dolgozó esetében a kiszabott pénzbüntetés a dolgozó személyt terheli, a munkáltató általi felelőségre vonás terhe mellett. 20) Adatkezelés, adatszolgáltatás rendje Az intézményben az adatkezelés és adatszolgáltatás során biztosítani kell, hogy a jogszabályok alapján vezetett nyilvántartásokat, adatokat törvényesen kezeljék, valamint az adatvédelem alkotmányos elvei, az adatbiztonság követelményei érvényesülhessenek, s meg kell akadályozni a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. Ennek érdekében a szolgáltatást igénybevevőt tájékoztatni kell az intézmény adatgyűjtéséről, az adattovábbítások rendjéről. Ezen tájékoztatás megtörténtéről mindenkinek írásban kell nyilatkoznia. Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Az intézmény valamennyi munkatársa köteles tevékenységi körében gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá az intézmény vezetője megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelemi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

32

Záró rendelkezések Az SZMSZ naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Jelen SZMSZ elfogadásakor a korábban érvényben volt szabályozás hatályát veszti. Budapest, 2010. november 23.

Madarassy Judit intézményvezető

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény alapítója és fenntartója nevében jóváhagyom: Budapest, 200. ……………… hó …….. nap

.…………………………. a fenntartó képviseletében

33