Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája 7500 Nagyatád, Baross G. u. 6. – Tel: 82/553-410; Fax: 82/553-411 E-mail:
[email protected]; Honlap: www.naszi.sulinet.hu
A Kaposvári Szakképzési Centrum Nagyatádi Szakképző Iskolája
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2015. Szeptember
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................. 5 A Szervezeti és működési szabályzat célja .................................................................. 5 A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja ............................................. 5 A szabályzat elfogadása, hatálya .................................................................................. 5 Az intézmény jellemzői és jogállása ............................................................................ 6 Az intézmény alapadatai .............................................................................................. 6 Az alapító és a fenntartó neve, székhelye..................................................................... 7 Köznevelési és egyéb alapfeladatok ............................................................................. 7 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE............................... 9 2.1 Intézményünk helye, szerepe a szervezeti felépítésben ............................................... 9 2.2. A tagintézmény vezetői szintjei ................................................................................... 9 2.3 A vezetők kapcsolattartási rendje............................................................................... 10 2.4 A vezetők helyettesítési rendje ................................................................................... 10 2.5 A vezetők közötti feladatmegosztás ........................................................................... 12 3. A NEVELŐTESTÜLET, ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ......................... 13 3.1 A nevelőtestület .......................................................................................................... 13 3.2 A nevelőtestület működési rendje .............................................................................. 13 3.3 A nevelőtestület értekezletei ...................................................................................... 14 3.4 A nevelőtestület döntései és határozatai .................................................................... 14 3.5 A szakmai munkaközösségek .................................................................................... 15 3.6 A nevelőtestület feladatainak átruházása ................................................................... 16 4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK, ÉS KAPCSOLAT-TARTÁSUK ........ 17 4.1 Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ........................................... 17 4.2 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ..................................................... 18 4.3 A diákönkormányzat és működése ............................................................................ 18 4.4 Iskolai diákbizottság ................................................................................................... 20 4.5 A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje ............................................................ 22 4.6 Az iskolai sportkörök és az iskolavezetés kapcsolattartása ....................................... 24 4.7 A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás ................... 25 4.8 Az intézmény egyéb külső kapcsolatainak rendszere ................................................ 25 4.9 Az iskola egyéb külső kapcsolatai ............................................................................. 26 5. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ................................................................................................. 29 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................... 30 6.1 A tanév helyi rendje ................................................................................................... 30 6.2 Az intézmény nyitva tartása ....................................................................................... 30 6.3 A tanítási napok rendje ............................................................................................... 31 6.4 Az intézmény munkarendje ........................................................................................ 31 6.6 A tanulók munkarendje .............................................................................................. 33 6.7 Az emelt szintű foglalkozások rendje ........................................................................ 33 6.8 Felnőttoktatás formái.................................................................................................. 33 7. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ RENDSZABÁLYOK ...................................................... 36 7.1 Óvó-védő rendszabályok .............................................................................................. 36 7.2 Baleset megelőzés ........................................................................................................ 36 7.3 Rendkívüli események ................................................................................................. 37 7.4 Feladatok baleset esetén ............................................................................................... 38 7.5 Tanulóbalesetek megelőzése ........................................................................................ 38 7.6 Teendők rendkívüli esemény esetén ............................................................................ 40 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................................... 42 1.
1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7
2
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A pedagógiai munka belső ellenőrzése ....................................................................... 42 Intézmény ellenőrzési és értékelési rendje .................................................................. 44 Vezetői ellenőrzés tagintézményi szinten ................................................................... 45 Ellenőrzési célok, területek, értékelés ......................................................................... 46 Vezetői ellenőrzés ....................................................................................................... 48 9. A TANULÓK ÜGYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ....................................... 49 9.1 A tanulók által készített dologért járó díjazás ............................................................. 49 9.2 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárások ....................... 50 9.3 A fegyelmezés formái ................................................................................................. 50 9.4 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje .......... 53 10. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLAKOZÁSOK...................................................................... 55 10.1 A tanórán kívüli foglalkozások formái: ..................................................................... 55 10.2 A tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: ................................................................. 55 10.3 A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai: ................................ 56 10.4 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, látogatások, séták. .......................... 56 10.5 Egyéb rendezvények................................................................................................... 56 10.6 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások szervezése ................................................. 56 10.7 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások................................................................... 57 10.8 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok ............................................................... 57 10.9 Kulturális intézmények látogatása ............................................................................. 57 10.10 Egyéb (nem iskolai) rendezvények ............................................................................ 57 10.11 Tanfolyamok .............................................................................................................. 58 11. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE ... 59 11.1 A hagyományápolás célja, megjelenési formái és tartalmi vonatkozásai .................. 59 11.2 A hagyományápolás külsőségei, feladatai ................................................................. 60 12. A LÉTESÍTMÉNYEK, ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ....................... 61 12.1 Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok ........................................................ 61 12.2 A belépés és benntartózkodás rendje ......................................................................... 61 12.3 A helyiségek és berendezésük használati rendje ........................................................ 63 12.5 Karbantartás és kártérítés ........................................................................................... 64 13. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 65 13.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................. 65 13.2 Az intézményben folytatható reklámtevékenységről ................................................. 66 13.3 A tankönyvtámogatás és tankönyvellátás intézményi rendje ..................................... 66 13.4 Az intézményben élelmiszerárusító üzlet/áruautomata működtetése ......................... 68 14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ....................................... 69 14.1 Az iskolai könyvtár működésének célja ..................................................................... 69 14.2 Az iskolai könyvtár feladatai ...................................................................................... 69 14.3 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, összefüggésben a betöltött feladatával ................... 70 14.4 Könyvtári állományalakítás ....................................................................................... 71 14.5 Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés .............................................................. 72 14.6 Könyvtárhasználati szabályzat ................................................................................... 73 14.7 Tankönyvtári szabályzat ............................................................................................. 74 14.8 A tankönyvek nyilvántartása ...................................................................................... 75 14.9 Kártérítés .................................................................................................................... 76 15. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ......................................... 76 MELLÉKLETEK (1) - MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK ........................................... 77 Pedagógus .................................................................................................................. 77 Iskolatitkár.................................................................................................................. 79 Pénzügyi – gazdasági ügyintéző ............................................................................... 81 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5
3
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Rendszergazda............................................................................................................ 84 Karbantartó ................................................................................................................. 87 Takarító ...................................................................................................................... 89 MELLÉKLETEK (2) – EGYÉB MEGBÍZATÁSOK .................................................... 91 Osztályfőnök .............................................................................................................. 92 Munkaközösség-vezető .............................................................................................. 94 Ifjúságvédelmi felelős ................................................................................................ 95
4
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
1.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2 A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája SZMSZ-e az alábbi törvények és rendeletek alapján készült: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 19/2008. (XII.4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 315/2013. (VIII.28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1.3 A szabályzat elfogadása, hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséért –összhangban a Kaposvári Szakképzési Centrum SZMSZ-ében rögzítettekkel-, a tagintézmény vezetője felelős, a szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, és a Diákönkormányzat illetve a Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol az őket érintő kérdésekben. Az SzMSz és mellékleteinek betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra.
5
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1.4 Az intézmény jellemzői és jogállása 1.4.1. Az intézmény alapdokumentumai Az államháztartásról szóló 2011. évi CXVC. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXV. törvény 21. § (2) bekezdés alapján a Nemzetgazdasági Miniszter 2015. julius 01.-i hatállyal kiadta a Kaposvári Szakképzési Centrumot Alapító okiratát. A költségvetési szerv megnevezése: Kaposvári Szakképzési Centrum Központja: 7400. Kaposvár, Kontrássy u.2/A A Kaposvári Szakképzési Centrum tagintézménye a Kaposvári Szakképzési Centrum Nagyatádi Szakképző Iskolája. A tagintézmény tartalmi működését a Pedagógiai Program határozza meg. A tagintézmény egy tanévre szóló Munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 1.5 Az intézmény alapadatai Megnevezése: Hivatalos név: Kaposvári Szakképzési Centrum Nagyatádi Szakképző Iskolája Rövid név: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény - Szakközépiskola, Szakiskola (középiskola) OM azonosító: 203027 Felvehető maximális létszám (iskola): 540 fő
Feladatellátási helyek: Székhelye: 7500 Nagyatád, Baross G. u. 6. Telephelye: 7500 Nagyatád, Petőfi u. 2. Postacím: 7500. Nagyatád, Baross G. utca 6. E-mail:
[email protected] Telefon: 36 /82/553-410 Honlap: www.nagyatadi.hu
6
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1.6 Az alapító és a fenntartó neve, székhelye Alapító szerv neve: Nemzetgazdasági Minisztérium Alapítói jogkör gyakorlója: Nemzetgazdasági Miniszter Alapító székhelye: 1051. Budapest, József nádor tér 2-4. Fenntartó neve: Nemzetgazdasági Minisztérium Fenntartó székhelye: 1051. Budapest, József nádor tér 2-4. 1.7 Köznevelési és egyéb alapfeladatok 1.7.1 Szakközépiskolai nevelés és oktatás Szakközépiskola ágazati szakmai érettségire felkészítő szakasza Szakközépiskola szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza ágazaton belüli szakképesítés esetén Szakközépiskola szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza ágazaton kívüli szakképesítések estén Szakközépiskola szakképesítés- ráépülés megszerzésére felkészítő szakasza Felnőttoktatás – nappali, esti, levelező Szakiskolások érettségire felkészítő szakközépiskolája Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Ágazat Vendéglátóipar Kereskedelem Közlekedés, szállítmányozás és logisztika
Szakképesítés Vendéglátás szervező Kereskedő Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző
OKJ azonosító 54 811 01 54 341 01 54 841 11
1.7.2 Szakiskolai nevelés és oktatás
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Felnőttoktatás –nappali, esti, levelező Ágazat Gépészet Gépészet Gépészet Vendéglátóipar Vendéglátóipar Építőipar
Szakképesítés Ipari gépész Hegesztő Épület és szerkezetlakatos Pincér Szakács Festő, mázoló, tapétázó
7
OKJ azonosító 34 521 04 34 521 06 34 582 03 34 811 03 34 811 04 34 582 04
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Építőipar Építőipar Kereskedelem
Kőműves Burkoló Eladó
34 582 14 34 582 13 34 341 01
1.7.3 Szakképzési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II) Ágazat Vendéglátóipar
Rész-szakképesítés Konyhai kisegítő
8
OKJ azonosító 21 811 01
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 2.1 Intézményünk helye, szerepe a szervezeti felépítésben A Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája, mint tagintézmény kapcsolódik a kaposvári székhelyintézményhez és tagintézményeihez. A székhely A székhely az a feladat-ellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőnek (főigazgató) a munkahelye van. Jelen esetben: 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A A tagintézmény
A tagintézmény az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el. A székhelyhez 11 tagintézmény kapcsolódik, élükön tagintézmény vezetőkkel. Integrált intézményünk szervezeti és szakmai tekintetben önállóságot élvez a Centrumon belül, amit jogszabályokon alapuló alapdokumentumok garantálnak. A tagintézményünk vezetője egyetértési joggal bír a tagintézményt érintő beiskolázásnál, továbbá a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak felvételénél, illetve felmentésénél. Javaslattételi joggal bír a tagintézményt érintő költségvetés tervezésénél, a pályázatok beadásánál, a helyi tanterv és az alapdokumentumok összeállításánál. Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételének egyik lényeges feltétele a hagyományrendszer ápolása, az iskolai közösséghez tartozás érzésének folyamatos mélyítése. Iskolánknak az önálló arculat megtartása, saját hagyományaink ápolása mellett azonban törekednie kell arra, hogy erősítse a Kaposvári Szakképzési Centrum egységes és pozitív képének megőrzését. A tagintézmény vezetői szintjei
2.2.
Tagintézmény vezető, Tagintézményvezető-helyettesek, Gyakorlati oktatásvezető
2.2.1 A tagintézmény vezetők A szakmailag és szervezetileg önálló tagintézmények élén tagintézmény vezetők állnak. A tagintézmény vezetők a tagintézményt egyszemélyi felelős vezetőként irányítják, melynek végrehajtásáról a főigazgatónak tartoznak személyes felelősséggel. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján, a főigazgató közvetlen irányítása mellett végzik. A tagintézmény vezetők
9
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban megfogalmazott, a tagintézmény vezetésére vonatkozó feladat- és hatáskörökre. A szakmailag önálló tagintézmény alapfeladatára létesített munkakör pályázati kiírását a tagintézmény vezető készíti el, a fenntartó hirdeti meg és bírálja el. A pályázat elbírálása során a tagintézmény vezetőt egyetértési jog illeti meg. 2.2.2 A tagintézmény vezetők megbízása A fenntartó dönt arról, hogy a tagintézmények vezetésére hirdet-e pályázatot. Amennyiben pályázat kiírására kerül sor, a pályázatok tagintézmény vezetésre vonatkozó szakmai programját, illetve a pályázók személyét az érintett intézményegység nevelőtestülete, alkalmazotti közössége – illetve a jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek – véleményezik. A vélemények megismerése után a tagintézmény vezetői megbízásról az Igazgatótanács is véleményt nyilvánít. A megbízásokról az oktatásért felelős miniszter dönt, határozott időre (5 év) szólóan. 2.2.3 Tagintézményvezető-helyettesek A tagintézményekben tagintézményvezető-helyettesek vezető által készített munkaköri tagintézményvezető-helyettesek, pótlékra jogosultak.
a tagintézmény vezetőt feladatainak ellátásában segítik. A vezető-helyettesek munkájukat a tagintézmény leírás alapján, annak közvetlen irányítása mellett végzik. A gyakorlati oktatásvezető, vezetőnek minősülnek, vezetői
2.3 A vezetők kapcsolattartási rendje A főigazgató, a főigazgató-helyettesek és a tagintézmény vezetők kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetői értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet a főigazgató indokolt esetben bármikor összehívhat, illetve az összehívást a tagintézmény vezetők kezdeményezhetik. Napi munkakapcsolat ezen kívül a szokásos infokommunikációs csatornákon keresztül történik. 2.4 A vezetők helyettesítési rendje Ha a tagintézmény-vezető vagy helyettesek, gyakorlati-oktatásvezető betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a vezetők helyettesítéséről e szabályzat szerint kell gondoskodni. 2.4.1 A tagintézmény-vezető helyettesítése: A tagintézmény-vezető 30 napot meg nem haladó távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes szakmai irányítási és gazdálkodási feladat - és hatáskörrel, 30 napot meghaladó
10
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT távollét vagy akadályozatás esetén teljes feladat-és hatáskörrel az első számú tagintézményvezető-helyettes helyettesíti. A tagintézményvezető-helyettes a helyettesítés során megtett intézkedéseiről különösen a kötelezettségvállalásokról - a helyettesítést követően haladéktalanul tájékoztatja a vezetőt. A tagintézmény-vezető és a tagintézményvezető-helyettes együttes távolléte, illetve akadályoztatása estén a második számú tagintézményvezető-helyettes helyettesíti. Feladat - és hatásköre a munkáltató eltérő intézkedése hiányában az iskola biztonságos működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.4.2 A tagintézményvezető-helyettes helyettesítése:
az első számú tagintézményvezető-helyettes távolléte vagy akadályozatása esetén a második számú tagintézményvezető-helyettes helyettesíti a helyettesekre vonatkozó feladat-és hatáskörrel. a tagintézményvezető-helyettesek együttes távolléte, illetve akadályoztatása esetén, továbbá, ha az a) pont szerinti intézkedésre nincs lehetőség, a tagintézményvezetőhelyettes teljes feladat-és hatáskörrel a gyakorlati-oktatásvezető helyettesíti.
2.4.3. A tagintézmény-vezető és a tagintézményvezető-helyettesek együttes akadályoztatása esetén: a halaszthatatlan vezetői feladatokat a gyakorlati-oktatásvezető látja el. Feladat - és hatásköre az iskola biztonságos működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.4.4. A gyakorlati-oktatásvezető helyettesítése: A gyakorlati-oktatásvezető távolléte vagy akadályozatása esetén a második számú tagintézményvezető-helyettes helyettesíti a halaszthatatlan vezetői feladatok ellátása ügyében. A helyettesítési feladatot ellátó közalkalmazottak az általuk megtett intézkedésekről haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a helyettesített vezetőt. 2.4.5 Az iskolavezetésen belüli helyettesítésekre vonatkozó további előírások:
a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
11
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2.5 A vezetők közötti feladatmegosztás A vezető beosztású dolgozók közti részletesebb feladatmegosztás a munkaköri leírások alapján történik. A vezetőség rendszeresen, hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a megbeszéléseket a tagintézmény vezető készíti elő és vezeti le.
2.5.1. Az intézmény hivatalos képviselete Az integrált intézmény hivatalos képviseletére a főigazgató jogosult. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményegységek hivatalos képviseletét a főigazgató által átruházott hatáskörben a tagintézmény vezetők látják el. 2.5.2. Kiadmányozás szabályai A főigazgató kiadmányozza: az intézmény alapdokumentumait (Szervezeti és működési szabályzat, Házirend, Pedagógiai program, Éves munkaterv), az intézmény egészét érintő további szabályzatokat, főigazgatói utasításokat, az integrált intézményről készített jelentéseket, munkáltatói jogköréből származó kiadmányokat, vállalkozási szerződések, megbízási szerződések. A főigazgató-helyettesek, illetve a tagintézmény vezetők kiadmányozzák: tanulói ügyekkel kapcsolatos kiadmányokat, az adott intézményegységre vonatkozó jelentéseket, csak az adott intézményegységet érintő belső szabályzatokat, a főigazgató akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben foglaltak szerint az általa aláírható kiadmányokat. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: a tagintézmény vezetők, tagintézményvezető-helyettesek, - minden ügyben, az adminisztratív dolgozók - a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök - az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba; valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor, az érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzője - az érdemjegyeknek a vizsga törzslapjaira és a bizonyítványokba történő beírásakor.
12
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
3. A NEVELŐTESTÜLET, ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 3.1 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntései az iskola minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek. 3.2 A nevelőtestület működési rendje 3.2.1 A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
A pedagógiai program és módosításának elfogadása. A szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása. A házirend és módosításának elfogadása. Az éves munkaterv elkészítése. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. Fenti döntési jogát a nevelőtestület tagintézményenként gyakorolja, mely a székhelyintézménybe eljuttatott jegyzőkönyvek alapján kerül összesítésre. 3.2.2 A tagintézmény nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik: A tagintézményre vonatkozó helyi tanterv elfogadása. A házirend tagintézményre vonatkozó mellékletének elfogadása. A tagintézmény éves munkatervének elkészítése. A tagintézmény vezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a tagintézményben. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. A tagintézményi diákönkormányzat működési szabályzatának elfogadása.
13
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A tagintézmény nevelőtestületének véleményét ki kell kérni: a tantárgyfelosztásról, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról, a vezetőhelyettesek megbízása, valamint a megbízás visszavonása előtt. 3.3 A nevelőtestület értekezletei A tagintézmények nevelőtestülete feladatainak ellátása érdekében több alkalommal értekezletet tart a tanév során. A nevelőtestületi értekezleteket a tanév helyi rendje intézményenként rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet minden vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. – képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet(ek), félévi záró értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha az intézmény főigazgatója, Igazgatótanácsa, a tagintézmény-vezetők, a Közalkalmazotti Tanács vagy a nevelőtestület tagjainak egyharmada szükségesnek látja. Nevelőtestületi értekezlet összehívását az Intézményi tanács, a szülői szervezet és a diákönkormányzat is kezdeményezheti. 3.4 A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület határozatképes, amennyiben tagjai 50%+1fő jelen van a döntéshozatalnál. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Az intézmény Pedagógiai Programjának változtatása esetén 2/3-os többség szükséges. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató/tagintézmény vezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezleten az emlékeztető jegyzőkönyvet a feladatra kijelölt dolgozó vezeti. A jegyzőkönyvet a főigazgató/tagintézmény-vezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A rendes értekezletekről készült jegyzőkönyvek tájékoztatás céljából megküldésre kerülnek a székhely számára.
14
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3.5 A szakmai munkaközösségek 3.5.1. A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére tagintézményenként szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit a tagintézmény-vezető bíz meg a feladatok ellátásával 3.5.2. A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösségek feladatait a tanév helyi munkaterve, illetve rendje irányozza elő. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz az intézmény beiskolázási stratégiájának, speciális képzési feladatainak megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, irányítja a vizsgák feladatainak és tételsorainak összeállítását, kiírja és lebonyolítja a tantárgyakhoz kötődő helyi pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat, kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint). A munkaközösség-vezető jogait és feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. 3.5.3 Szakmai munkaközösségek Tagintézményünkben négy munkaközösség működik. Osztályfőnöki Humán - reál Kereskedelmi-vendéglátóipari Ipari Minden pedagógus legalább egy munkaközösségnek tagja.
3.5.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje Az együttműködés területei: a munkaközösségek éves terveinek összehangolása, a helyi tantervek összehangolása, a tanulás - tanítás támogatása,
15
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
tantárgyfelosztás-javaslat kidolgozása, a nevelési eljárások, módszerek és követelmények összehangolása, hatékony tanítási módszerek adaptációja, megismertetése, jó szakmai gyakorlatok gyűjtése és megismertetése, közös szakmai tapasztalatcserék, szakmai napok és programok szervezése, belső ellenőrzési tervek összehangolása, az intézményi hagyományok ápolása.
A munkaközösségek között a munkaközösség-vezetők tartják a kapcsolatot. Legalább félévente áttekintik az együttműködés tapasztalatait, és meghatározzák a következő időszak közösen elvégzendő feladatait. Minden pedagógus legalább egy munkaközösségnek tagja. A munkaközösségek közötti együttműködést és kapcsolattartási rendet az intézmény saját hatáskörében határozza meg. 3.6 A nevelőtestület feladatainak átruházása 3.6.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói – a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői – beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 3.6.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból, mely az ellátandó feladattól függően kiegészülhet más szervezetek tagjaival, képviselőivel. Fegyelmi Bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: a fegyelmi bizottság elnöke - a tagintézmény vezetője vagy helyettese gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az érintett tanuló osztályfőnöke, legfeljebb további két fő az osztályban tanító pedagógusok közül. A diákönkormányzat képviselői vélemény-nyilvánítási joggal rendelkeznek a fegyelmi tárgyaláson.
16
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3.6.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, a szaktanárok nevelő-oktató munkájának értékelése.
4.
AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK, ÉS KAPCSOLAT-TARTÁSUK
4.1 Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 4.1.1 Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktatónevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő közalkalmazott. 4.1.2 Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A részvételi jogokat az intézmény közalkalmazotti közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács gyakorolja. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Fenti jogait az alkalmazotti közösség tagintézményenként gyakorolja, mely a székhelyintézménybe eljuttatott jegyzőkönyvek alapján; vagy a Közalkalmazotti Tanács összehívása során kerül összesítésre.
17
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – a főigazgató/tagintézmény vezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, ülések, intézményi gyűlések stb. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A főigazgató utasítására a tagintézmény vezetők akkor hívják össze a tagintézményi alkalmazotti értekezleteket, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösségek értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet egy példányban a tagintézmények megküldenek a főigazgatónak. A tanév során tervezett értekezletek, megbeszélések, fórumok rendjét a tanév helyi rendje határozza meg.
4.2 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve a főigazgató, illetve a tagintézmény vezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, informatika órák, szakmai gyakorlatok stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, a tanrend szervezése, illetve pályázati kötelezettségek indokolják. 4.3 A diákönkormányzat és működése 4.3.1 A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat tagintézményenként működik.
18
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A tagintézményi DÖK akkor járhat el a tagintézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje tagintézményenként van meghatározva. 4.3.2 A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, az adatkezelési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, a tagintézmény megszüntetésére, átszervezésére, feladatának megváltoztatására, nevének megállapítására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban, az tagintézmény-vezetői megbízás és a megbízás visszavonására vonatkozó döntéssel kapcsolatban a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, annak vezetői, munkatársai megbízására.
4.3.3.A diákönkormányzat működési feltételei A tagintézményünkben tanévenként megadott időben és helyen biztosítják a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit a DÖK SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.A tagintézményi költségvetés a lehetőségekhez képest biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket.
4.3.4 A diákközgyűlés Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató, döntéshozó fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal- intézményünkben december hónapban - kell
19
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a tagintézmény vezetése és a diákönkormányzati-vezetők értékelik az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkáját, a tanulói jogok helyzetét, érvényesülését. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a tagintézményvezetőnek a helyszínen vagy 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői, a tanulók nagyobb közössége (legalább 25%-a) vagy az iskola tagintézmény-vezetője kezdeményezi. 4.3.5 Tanulóközösségek és képviselőik Az iskola egy osztályba beírt tanulói osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség minden tanév szeptember első hetében választással (kezdő évfolyamok első félévre az osztályfőnök megbízásával) 3 főből álló osztálybizottságot (OB) hoz létre. Az osztálybizottság megbízatása egy évre szól. AZ OB az osztályközösség életének szervezését, érdekvédelmét hivatott szolgálni, üléseinek rendszerét a szükségesség elve szabályozza. Az OB tagjai az elnöki, a titkári és gazdasági felelős funkciót töltik be.Az elnök a titkár az osztályközösséget képviseli az iskolai diákbizottságban.
4.3.6 A diákönkormányzat és a tagintézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját tagintézményünkben egy fő pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a DÖK vezetése képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógus vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az iskola tagintézmény-vezetőjével. A DÖK vezető tanár képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői munkaközösségi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában.
4.3.7 A diákönkormányzat képviselőinek egyéb kapcsolattartása Meghívás alapján 2 fő diákot delegál a tagintézmény diákönkormányzata az országos és a megyei közgyűlésre. A diákönkormányzat képviselői részt vesznek a fegyelmi eljárásokon. 4.4 Iskolai diákbizottság A tanulóközösségek képviselőinek testülete, a diákönkormányzat operatív döntéshozó szerve az iskolai diákbizottság (IDB), melynek munkáját a diákönkormányzatot segítő pedagógus segíti (DSP).
20
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.4.1 Az IDB tagjai a tanulóközösségek képviselői, az-az: minden osztály OB–nak elnöke és titkára (2fő) minden teljes támogatással működő diákkör képviselője (1fő), ha az önálló képviselet mellett dönt. az IDB–nek teljes jogú tagja a diákönkormányzatot segítő pedagógus (DSP) azzal a kiegészítéssel, hogy: - teljes körű joggal járhat el a DÖK képviseletében - a DÖK ügyeiben való eljáráshoz előzetesen kikéri az IDB véleményét, javaslatát - eljárásairól, az eljárást követő első ülésen köteles tájékoztatni az IDB-t. - szavazategyenlőség esetén a szavazata dönt Az IDB tagjai szeptember első hetében kerülnek megválasztásra (kivéve a diákkörök képviselőjét, ha a diákkör a házirendben meghatározott októberi határidőig kerül csak megválasztásra.) 4.4.2
Az IDB feladata különösen, hogy: a tisztségviselők mandátumának lejárta előtt két héttel megválassza új tisztségviselőit. felkérje a diákönkormányzat munkáját segítő nagykorú személyt elkészítse a nevelőtestület véleményezése után elfogadja éves munkatervét a költségvetés keretei között rendelkezzen a DÖK által felhasználható pénzeszközök felett megszervezze és lebonyolítsa a diáknapi rendezvényeket tájékoztassa az IDB – tagok választóit az üléseken elhangzottakról, az IDB határozatairól, döntéseiről véleményeket, javaslatokat gyűjtsön választóitól a szükséges döntések meghozatalához. A DÖK-höz fordulók felvetéseire, javaslataira, kérdéseire 15 napon belül érdemi választ adjon kapcsolatot tartson a tagintézményen belüli testületekkel (tantestület, tagintézményvezető) egyetértési jog gyakorlása során törekedjen a vitás kérdések iskolán belüli egyeztetésére a DÖK jogainak megsértése esetén eljárást indítson működtesse a diákstúdiót működtesse a diákügyeletet, propagálja a szabadidős programokat tevékenyen segítse az iskola hagyományainak ápolását
4.4.3 Az IDB ülései Az IDB üléseit heti rendszerességgel, az éves munkatervben meghatározott rend szerint tartja. Az ülések általában nyilvánosak, de bármely szavazati joggal rendelkező képviselő javaslatára a testület dönthet a nyilvánosság korlátozásáról. Az ülések helyszíne az iskola aulája. A véleményezési és egyetértési jog gyakorlását érintő napirendi pontokhoz a bizottság meghívja a nevelőtestület delegált tagját az érdembeli vita biztosításához.
21
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
4.4.4 Az IDB dönt: saját működési rendjéről, munkatervéről tisztségviselői megválasztásáról költségvetés keretei között szükséges pénzügyi megoldásról a házirend elfogadásáról illetve módosításáról a Pedagógiai Program és az iskola SZMSZ jogszabály által előírt pontjainak elfogadásáról, illetve módosításáról a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről a tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról egy tanítási nélküli munkanap (DÖK nap) programjáról jogai átruházásáról Az IDB operatív döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazás mellett dönthet a testület bármely szavazati joggal rendelkező képviselő javaslatára. A döntéshozatal feltétele az IDB tagjainak több mint 50% - os jelenléte. Az IDB döntései nyilvánosak. Az IDB üléseiről emlékeztető, naplót, döntést igénylő kérdések tárgyalásáról jegyzőkönyv készül. Az említett dokumentumok rendszeres vezetésére, elkészítésére az IDB egy önként vállalkozó és a bizottság által jóváhagyott tagja megbízást kap (jegyző). 4.4.5 Az iskolai diákbizottság vezetősége Az IDB tagjai – 50% feletti jelenlétnél – nyílt szavazással, szeptember harmadik hetében 3 fős vezetőséget választanak maguk közül. A vezetőségi megbízás a következő tanév szeptemberének végéig illetve a visszavonásig szól. A visszavonást az IDB tagjai kezdeményezhetik a DSP-nek leadott, indoklással ellátott javaslattal. Új vezetőségválasztást kell tartani, ha: a tisztségviselő végzős tanuló – május 05-ig a tisztségviselő lemond tisztségéről- bejelentést követő 15 napon belül a tisztségviselő megbízását a diákbizottság visszavonta – visszavonást követő 15 napon belül Az iskolai diákbizottság vezetőségének feladatait, jogait a DÖK SZMSZ tartalmazza.
4.5 A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 4.5.1. A szülői szervezetek A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre, amelyek tagintézményenként működnek.
22
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.5.2 A szülői szervezet jogai A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, az adatkezelési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, a tanulók által választható tantárgyakról, az intézmény megszüntetésére, átszervezésére, feladatának megváltoztatására, nevének megállapítására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban, az intézményvezetői megbízás és a megbízás visszavonására vonatkozó döntéssel kapcsolatban. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Ha az intézményben több szülői szervezet működik, az járhat el valamennyi szülő képviseletében, amelyet a felvett tanulók szüleinek több mint 50%-a választott meg. 4.5.3 A szülői szervezettel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülők által választott munkaközösségi tag juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet a tagintézmény vezető tanévenként legalább egyszer összehívja, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Igény szerint a szülői szervezet számára tájékoztatást tarthat az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az ifjúságvédelmi felelős, illetve a diákönkormányzatot segítő pedagógus is. Az iskola vezetésének és tantestületének érdeke, hogy a megalapozott szülői véleményeket, javaslatokat jelentőségüknek megfelelően kezelje, azokat figyelembe véve gondolja át tevékenységét. Az iskola vezetése magára nézve kötelezőnek tartja a szülők által megfogalmazott vélemények, javaslatok megvitatását a szülők adott közösségének a bevonásával, amennyiben azok szaktanári, osztályfőnöki vagy munkaközösségi szinten megnyugtatóan nem rendeződnek. Ha a szóban forgó ügy hordereje szükségessé teszi, mind a tantestület, mind a szülői munkaközösség tagjait a döntéshozatalba be kell vonni. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart a tagintézmény vezetővel, és tanévenként legalább egyszer beszámol az iskolavezetésnek a szülői közösség tevékenységéről, illetve a tanulókat érintő problémákról. 4.5.4 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A
23
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.
4.5.5 A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább két, a tagintézmény vezető által megszabott időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az őszi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor tájékoztatást kapnak az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokról is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a főigazgató, a tagintézmény vezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 4.5.6 A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A pedagógusok az órarendben (tanévenként) meghatározott időpontban fogadóórát tartanak. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő az órarendi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 4.5.7 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje A tagintézmény a tanulókról rendszeresen írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvekben. Írásban értesítik a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről, félévenként magatartásáról és szorgalmáról is. Szükség esetén tájékoztatják a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. 4.6 Az iskolai sportkörök és az iskolavezetés kapcsolattartása Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola vezetője a tanév munkatervének elkészítése előtt jóváhagy. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör jóváhagyott munkatervét feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.
24
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.7 A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás A gyakorlati képzést folytatókkal való kapcsolattartás alapja a velük kötött „Együttműködési megállapodás”. Az ebben bekövetkezett esetleges változásokat a gyakorlati oktatás vezető kíséri figyelemmel. Az gyakorlati képzést folytatókkal a vezetés tagjai (tagintézmény vezető, szakmai tagintézményvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető,) feladatkörüknek megfelelően, az együttműködés jellegétől függően napi, heti, havi rendszerességgel, tartják a kapcsolatot. A gyakorlati képzést folytatókat írásban, levelezés útján, az iskola honlapjának folyamatos frissítésével, továbbá e-mail- ben , SMS-ben, valamint telefonon és személyes megkeresések részvételével kialakított kerekasztal beszélgetések során informálja az őket érintő kérdésekben és kéri ki a véleményüket. Az iskola minden tanévben szükség szerint látogatja a külső gyakorló helyeket. Bevonja az oktatási munkába az ottani tanulófelelősöket. Az iskola segíti a gyakorlati képzést folytatókat azzal, hogy az tanmenetét, tantervét biztosító tematikát eljuttatja képző helyekre, ezáltal segítve, fejlesztve a munkájukat. Az iskola vezetéséhez a gyakorlati képzést folytatóktól érkező észrevételeket, panaszokat az érintettek bevonásával az iskola tagintézmény-vezetője, gyakorlati oktatásvezetője segítségével vizsgálja ki, és tisztázza a vitás kérdéseket. Az egyeztetésről, illetve a megállapodásról emlékeztető vagy szükség esetén jegyzőkönyv készül.
4.8
Az intézmény egyéb külső kapcsolatainak rendszere
4.8.1 A külső kapcsolatok célja, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, a továbbtanulás és a pályaválasztás, valamint a szakképzés korszerűsítése érdekében és egyéb ügyekben, rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján.
A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés interneten, levélben vagy telefonon.
25
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.8.2 Rendszeres külső kapcsolatok Az intézmény a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn számos szervezettel. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, a többi közoktatási intézménnyel, a gyakorlati oktatási helyekkel, a kamarákkal, a felsőoktatási intézményekkel, települési önkormányzatokkal, az ágazati minisztériumokkal, illetve háttérintézményeikkel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, nevelési tanácsadó szolgálattal, a családsegítő központtal, a történelmi egyházak szervezeteivel, az intézményt támogató alapítványokkal, patronáló gazdasági szervezetekkel, sportegyesületekkel, egyéb szervezetekkel (rendőrség, katasztrófavédelem, bíróság, stb.) 4.9 Az iskola egyéb külső kapcsolatai 4.9.1 Kapcsolat az Iskola-egészségügyi Ellátással Mivel tagintézményünknek nincs saját iskolaorvosa, ezért, a tanulók egészségügyi állapotának megóvásáért az iskola, rendszeres kapcsolatot tart fenn a Nagyatád Városi Önkormányzata Iskola-egészségügyi Ellátásával. Ennek segítségével biztosítja a tanulók egészségvédelmét, rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatának és gyógyító-megelőző ellátásának rendjét. A kapcsolattartás felelőse az általános tagintézményvezető-helyettes. Az Iskola-egészségügyi Ellátás biztosítja: az iskolaorvos a rendelési idő alatt biztosítja az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges orvosi ellátását, ha szükséges, a tanulót a háziorvoshoz vagy szakorvoshoz irányítja. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyermeket egészségügyi problémáikkal. a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az intézmény egészségnevelő tevékenységében való szakértői részvételét 4.9.2 Együttműködés Az Iskola-egészségügyi Ellátás az orvosi rendelési időt, valamint a védőnő tanácsadási idejét a tanévkezdés időpontjáig, az éves Komplex Iskola-egészségügyi Programban megküldi az iskola tagintézmény-vezetőjének. A szűrések rendjét a védőnő és az általános igazgatóhelyettes egyezteti. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. Az iskola egészségnevelési és mentálhigiénés előadásainak osztályfőnöki órák
26
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT keretében való megszervezését, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető vagy a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős végzi. 4.9.3 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatokkal A tagintézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetésének érdekében: gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel intézményekkel (családsegítő, gyámhivatal, kormányhivatal) hatóságokkal (IM Pártfogói Felügyelet, stb.) A tagintézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálatoktól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel már nem tudja megszűntetni.A tagintézmény a gyermekjóléti szolgálatokkal, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősén keresztül közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái: a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha a tagintézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja gyermekjóléti szolgálattól érkező jelzés az odafigyelést kívánó esetekre esetmegbeszélés – a tagintézmény részvételével a szolgálat felkérésére, vagy az intézmény kérésére előadásokon, rendezvényeken való részvétel 4.9.4 Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálatokkal A Pedagógiai Szakszolgálatok és az iskola kapcsolata több szempontból is fontos. Kiemelt feladat, a sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók figyelemmel kísérése, tanulmányi eredményük javítása. Az említett különleges bánásmódban részesülő tanulók komoly hátránnyal, problémákkal küzdenek az iskolában társaikkal szemben. A Pedagógiai Szakszolgálatokkal való együttműködés tehát a szülő az iskola szempontjából előnyös, de a legfontosabb, hogy a gyermeket átsegítse a nehézségeken. Tagintézményünk kapcsolatot tart: a területileg illetékes szakszolgálattal - Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagyatádi Tagintézménye
a megyei jogú szakszolgálattal – Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság, Kaposvár
országos illetékességű - Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye, Budapest
27
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3.1 Kapcsolattartás formái Szakértői vélemények kapcsán: a Szakértői véleményeket az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse gyűjti, rendszerezi, kíséri figyelemmel. a Szakértői vélemények felülvizsgálata történhet tanév közben, tanév végén, függően annak érvényességi idejétől a Szakértői vélemények lejárati ideje előtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felhívja az osztályfőnök figyelmét, az új felülvizsgálati kérelem benyújtásának határidejére. Az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülővel, jelzi a tagintézmény-vezetőnek a tagintézmény-vezető javaslatot tesz, hogy a tanuló - problémájából származó hátrányait leküzdhesse – felülvizsgálatban részesüljön. a szaktanár, a szülő, az osztályfőnök, a tagintézmény-vezető beleegyezésével a felülvizsgálat elindítható. (1. számú melléklet a 15/2013.(II.26) EMMI rendelethez) a Szakértői vélemény alapján felmentésben részesíthető tanulónak és szülőnek kérelmet kell benyújtani az iskola tagintézmény-vezetőjének, hogy a javasolt mentességeket, kedvezményeket az egyéni bánásmód enyhítése érdekében megkaphassa. Erről a tagintézmény-vezető határozatot hoz, majd értesíti az osztályfőnököt. Ezt követően a tanulónak kötelező járnia a fejlesztő foglalkozásokra. Fejlesztő foglalkozások:
A fejlesztő foglalkozások heti rendszerességgel (1-2 óra) maximum 3 fős csoportokban zajlik a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálattól érkező gyógypedagógussal. Előre meghatározott időszakokban a megyei jogú szakszolgálatoktól utazó gyógypedagógus érkezik a gyengénlátó, vagy gyengénhalló tanulóinkhoz, óralátogatások céljából.
Pszichológiai vizsgálatok esetén: Ha a tanulónál olyan mértékű viselkedésbeli, magatartásbeli változások észlelhetők, melyeket pedagógiai módszerekkel már nem lehet kezelni, a Pedagógiai Szakszolgálattól lehet segítséget kérni. 18 életév alatti tanulóknál vehető igénybe a vizsgálat az említett intézménynél. Ehhez az iskolának rendelkezésére áll, egy Kérelem című dokumentum, melyet a szülő és az osztályfőnök közösen töltenek ki. A vizsgálati időpontra a tanulónak a szülővel-szülőkkel együtt kell megjelenni. Erről az időpontról értesítést kap a tanuló és családja, illetve az oktató-nevelő intézmény is.
28
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK Az intézményben betöltött egyes munkakörök mintáit a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza.
29
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1 A tanév helyi rendje 6.1.1 A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az emberi erőforrások minisztere évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 6.1.2. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje (éves munkaterv) tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, érettségi) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, a helyi tantervben szereplő tanulmányi kirándulások idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény tagintézményeiben ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A tanév helyi rendjét a tagintézményben kell meghatározni, és azt megküldeni a székhelyintézmény számára. Az összesített intézményi munkatervet a székhelyintézmény juttatja el a fenntartónak. 6.2 Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartási időt rendkívüli esetben a főigazgató/tagintézmény vezetője engedélyezheti. Az intézmény hivatali munkaideje tanítási napokon:
hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig,
pénteken 7.30 órától 13.30 óráig tart.
Tanítási szünetek alatt az intézmény ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a tagintézmény vezető határozza meg, és tájékoztatás céljából megküldi a főigazgatónak.
30
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6.3 A tanítási napok rendje 6.3.1. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák (foglalkozások) engedély nélkül nem látogathatók. A nevelőtestület tagjai előre egyeztetett időpontban, engedéllyel jogosultak a tanítási órák látogatására. Minden egyéb esetben a látogatásra a főigazgató/tagintézmény vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a főigazgató/tagintézményvezetők tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 6.3.2. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama legalább 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. 6.3.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a tagintézmény vezető a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A folyosóügyeletes a hozzá tartozó területen az ügyeleti időben teljes felelősséggel tartozik a tanulókért és a tanulók által végzett tevékenységért, ügyel a tanulók testi épségének és az intézmény technikai eszközeinek védelmére. 6.4 Az intézmény munkarendje 6.4.1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatali munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményben, illetve az alapfeladat ellátását végző telephelyeken tartózkodni. A tagintézmény vezető akadályoztatása esetén a hatályos helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. (lásd „Belépés, benntartózkodás rendje” 67. oldal) 6.4.2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – a főigazgató, illetve átruházott hatáskörben a tagintézmény vezető állapítja meg.
31
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A tagintézmény-vezetők tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka tűz- és balesetvédelmi szabályokat. A képzés megtartásáért a főigazgató/tagintézmény vezető felelős. 6.4.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési Törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 80%-át, azaz heti 32 órát (kötött munkaidő) a tagintézmény vezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles teljesíteni. A munkaidő fennmaradó része szabadon felhasználható. A teljes munkaidő 55-65%-ában, vagyis heti 22-26 órában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a, azaz 20 óra. A kötött munkaidőben ellátandó feladatok meghatározásánál, elosztásánál a tagintézmény vezető biztosítja az egyenletes, arányos leterheltséget. A pedagógusok napi munkarendjét, az intézményre vonatkozó felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető vagy helyettesei állapítják meg. A pedagógus köteles munkafeladatainak kezdése előtt legalább 10 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását – jogszabályokban rögzített/biztosított esetekben előzetesen jelentenie/kérnie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmenetek a tanárok számára hozzáférhetőek. A rendkívüli távolmaradást lehetőség szerint az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt fél órával jelezni kell a tagintézmény illetékes vezetőjének. A pedagógus – indokolt esetben és legalább 1 nappal előbb - a tagintézmény-vezetőtől kérhet engedélyt a tanóra (foglalkozás) elhagyására, illetve más időpontban való pótlására. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést a főigazgató/tagintézmény vezető adja – a vezető-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 6.4.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a főigazgató/tagintézmény vezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak
32
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT zökkenőmentes ellátását. Napi munkaidejük 8 óra. A munkaidőbe napi 20 perc pihenőidőt kell beiktatni. 6.6 A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A házirendre vonatkozó egységes szabályokat a nevelőtestület az érintett közösségek véleményének kikérésével fogadja el. A Házirend vonatkozó kivonatának egy példányát a tanuló beiratkozása alkalmával a tanulónak és a szülőnek át kell adni. A dokumentum teljes terjedelmében az intézmény, illetve a tagintézményekben hozzáférhető. 6.7 Az emelt szintű foglalkozások rendje Intézményünkben szakközépiskolai, és érettségire felkészítő felnőtt nappali rendszerű oktatás is folyik. Ezen évfolyamok esetén óraszám növelésével biztosítjuk az általuk kötelezően választható tantárgyakból az emelt szintű érettségire való felkészítést. Ezek a tantárgyak: Földrajz Informatika 6.8 Felnőttoktatás formái A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik. A tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított az iskola által előírt napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.
33
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vele összhangban készült OKJ megszabja az egyes szakképesítések esetén választható munkarendet, meghatározza az itt folyó elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó különleges szabályokat. Az Szt. 3334.§ alapján: A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. A szakképzési centrum saját, heti negyven órás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját a napi munkaidőn és a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra kizárólag a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira vonatkozóan megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot. Az OKJ szabályozza, hogy mely szakképesítés esetén milyen munkarend választható A csatolt, hatályos OKJ „J” oszlopa mutatja meg, hogy az adott szakképesítés milyen munkarend szerint oktatható. Áttekintve látható, hogy levelező, és sajátos munkarend csak néhány szakképesítés esetén választható. Az OKJ magyarázat munkalapja szerint: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések.
34
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás Jelölések: Nappali (N) Esti (E) Levelező (L) Egyéb sajátos munkarend (S) Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés – TK) Távoktatás (T) A beiratkozásnál a következő dolgokra kell figyelni: A nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (4) bekezdése értelmében a felnőttoktatást folytató nevelési oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. A második szakképesítés ingyenes megszerzéséhez szükséges kritériumok ellenőrzése: Aki még nem szerzett a magyarországi iskolai rendszerben szakképesítést, vagy csak egy szakképesítést szerzett, erről nyilatkoztatni kell a beiratkozási lapon. Nem számítanak iskolai rendszerű szakképesítésnek a következők: olyan szakközépiskolai érettségi végzettség, mely munkakör betöltésére nem képesít; gimnáziumi érettségi, mert az nem szakképesítés; nem számít szakképesítésnek a főiskolai vagy egyetemi diploma sem (ezt szakképzettségnek hívják); szakiskolában a 10. évfolyam teljesítése, szakközépiskolában a 12. évfolyam (érettségi) megszerzése. Szakképesítésnek számít, de nem iskolai rendszerű szakképesítésnek az olyan államilag elismert szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli képzésben, felnőttképzésben, tanfolyamon szereztek meg.
35
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 7. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ RENDSZABÁLYOK Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges védő- óvó előírásokat, mint ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye áll fenn, a szükséges intézkedéseket megtegye.
7.1 Óvó-védő rendszabályok
az egészség és testi épség védelmére vonatkozó előírások, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásformák.
A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.
7.2 Baleset megelőzés 7.2.1 Az iskola dolgozóinak feladata Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzriadó és bombariadó terv rendelkezéseit. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják, eszközeiket, szerszámaikat biztonságos körülmények közt használják, és ne hagyják felügyelet nélkül.
7.2.2 Szaktanárok, ügyeletes nevelők feladata Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben köteles a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Köteles jelenteni, ha az iskola létesítményében, vagy annak környékén olyan rendellenességet észlel, amely balesetveszélyes a tanulókra, vagy más személyekre nézve.
36
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 7.2.3 Az osztályfőnök feladata Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a balesetvédelmi előírásokat rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés útvonalát, a menekülés rendjét Tanulmányi kirándulások, túrák előtt Rendkívüli események után Tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a figyelmet A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. 7.3 Rendkívüli események A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell a tagintézmény vezetőt. A tagintézmény vezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket. Majd megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedéseket a tűz- és bombariadó-terv előírásai szerint kell végezni
37
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
7.4 Feladatok baleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket:
A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskolavezetésnek E feladatok ellátásában a baleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Elsősegélynyújtásként a dolgozó csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tenni, akkor feltétlenül orvost kell hívnia. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola tagintézmény vezetője által megbízott munkavédelmi megbízottnak ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és végre kell hajtani a szükséges intézkedéseket. A munkavédelmi megbízott feladatait az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a magasabb jogszabályok határozzák meg. Az intézmény vezetője intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg 7.5 Tanulóbalesetek megelőzése Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyerekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett - vagy ennek veszélye fennáll - a szükséges intézkedéseket megtegye. 7.5.1. Dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi és balesetmegelőzési szabályokat, a tűzvédelmi utasítás és a Tűzriadó Terv rendelkezéseit (mely a bombariadó esetére is érvényes), A NAT és az iskola helyi tanterve alapján oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat, A dolgozók a foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat betartatni, A nevelőknek a foglalkozásokon, az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó
38
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán a tanulókkal ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, az iskola balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét. tájékoztatni kell a tanulókat a kirándulások, túrák, programok előtt. Iskolai szünetek kezdete előtt az idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. a nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy az iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, az egyes események bekövetkezésekor követendő magatartásra. a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a naplóban adminisztrálni kell. az intézményvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A szemlék időpontját, eredményét, a szükséges intézkedéseket írásban rögzíteni kell. rendkívüli esemény ( tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését a Tűzriadó Terv előírásai szerint kell elvégezni. a tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök és gépek: a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök. a szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat a szakoktató felügyelete mellett lehetséges. a tanulók a gépeket csak tanár/szakoktató felügyelete mellett használhatják! 7.5.2. Dolgozók feladatai a tanulóbalesetek esetén Az iskolai tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok az tagintézmény vezető hatáskörébe tartoznak. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a balesetet, a sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, a feladatok ellátásában a baleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie, a balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget,
39
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló esetek elkerülése érdekében, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, az osztályfőnöknek tájékoztatást kell adnia a tagintézményvezető-helyettesnek a gyógyulás lefolyásáról, A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: a balesetet elektronikusan és az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, a 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és elektronikus úton valamint az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell őrizni az intézményben, a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, a súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni, az iskola igény esetén biztosítja a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat képviselőjének részvételét a baleset kivizsgálásában.
7.6 Teendők rendkívüli esemény esetén Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, mely a nevelő- oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézményegység bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: a tagintézmény vezető illetve helyettesei, a gyakorlati oktatásvezető, az SZMSZ- ben meghatározott helyettesítési rendnek megfelelő megbízott vezető. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket,
40
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola tagintézmény vezetője vagy intézkedésre jogosult más felelős vezetője szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után a tagintézmény vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a Tűzriadó Tervben meghatározott módon értesíteni, riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodóknak a Tűzriadó Terv alapján kell elhagyniuk. A Tűzriadó Terv kiürítési szabályai vonatkoznak minden más rendkívüli eseményre is. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen való gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát, vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül – más helységekben - tartózkodó gyerekre is gondolnia kell, a kiürítéskor az órát tartó nevelőnek magával kell vinnie a naplót, a kiürítés során a cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia, és egyeztetni a napló adataival, Az tagintézmény vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg -felelős dolgozók kijelölésével-, gondoskodnia kell: a Tűzriadó tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szervek értesítéséről. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről
41
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
A rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó Terv” c. utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozása megegyezik a Tűzriadó Tervvel. A Tűzriadó Terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamin évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény tagintézmény vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó Tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola tagintézmény vezetője a felelős, és a Tűzriadó Tervben megfogalmazottak az intézményegység minden dolgozójára kötelezőek. A Tűzriadó Tervet el kell helyezni a hivatalos helységekben, a folyosón, valamint a portánál.
8. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 8.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése a tagintézmény vezetőjének a kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézményi önértékelés pedagógusokra vonatkozó része teremti meg. A munkaköri leírásokat minden tanév elején át kell tekinteni és szükség esetén a változásoknak megfelelően módosítani kell. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat az alkalmazott személyi anyagában kell őrizni. A tagintézmény-vezető, és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá a főigazgató/tagintézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezetőhelyettesek, gyakorlati-oktatásvezető, munkaközösség-vezetők a munkaköri leírásuknak megfelelően), tanítási órák látogatása (szaktanácsadói, szakértői kompetenciával rendelkező személy), a naplók vezetésének folyamatos ellenőrzése, a törzslapok megfelelő vezetése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
42
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények Az ellenőrzés: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (szülői szervezet, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettese, helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők: szóbeli beszámoltatás,
43
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, foglalkozás látogatása, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. 8.2 Intézmény ellenőrzési és értékelési rendje A belső ellenőrzés területei és szempontrendszere Gazdálkodás, tanügyigazgatás Az intézmény működését meghatározó szabályok, szabályzatok Tanügyi dokumentáció Tanulókkal kapcsolatos ügyek intézése Gazdálkodás ellenőrzése A gazdálkodás hatékonysága Működés feltételei Személyi feltételek Fizikai környezet Felszerelés, eszközök A speciális igények kielégítésének feltételei Oktatás-képzés Tanórai, tanórán kívüli tevékenységek Tantervek A kompetencia-alapú oktatás helyzete Tanulmányi versenyek Vizsgák Nevelés Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés A tanulási és magatartási zavarokkal küzdők felzárkóztatása Környezeti nevelési program, egészségnevelés Szociális és egyéb szolgáltatás Szociális hátrányok enyhítése Gyermek- és ifjúságvédelem Kulturális és sportszolgáltatások Szervezet és vezetés Tervezés Szervezeti működés és fejlesztés A működés értékelése Szervezeti kultúra feltárása és fejlesztése
44
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Az intézményegységeknek elfogadott belső ellenőrzési szabályzata van a fenti szempontrendszer alapján, amely évente kerül felülvizsgálatra. Ez alapján az éves vizsgálatokat, ellenőrzéseket a tanévi éves munkaterv részeként az intézményvezetés a tanév elején fogadja el, és teszi nyilvánossá. 8.3 Vezetői ellenőrzés tagintézményi szinten A vezetői ellenőrzések célja a fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményműködtetés, illetve az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere is. A vezetői ellenőrzés eljárásrendjének feladata az ellenőrzési szintek meghatározása, ellenőrzési területek pontosítása, a vezetői ellenőrzés tematikus kidolgozása, rögzítése a meglévő elemek felhasználásával. A vezetői ellenőrzés eljárásrendje az alábbiakat tartalmazza: Vezetői ellenőrzés tervezése Az ellenőrzési területek kiválasztása Középtávú ellenőrzési terv készítése Éves ellenőrzési terv készítése Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása A vezetői ellenőrzés megvalósítása, lebonyolítása Az ellenőrzés végrehajtása A tapasztalatok megbeszélése Javaslat a feltárt hiányosságok pótlására Az vezető tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól Az érintettek tájékoztatása Az ellenőrzés eredményeinek beépítése az önértékelési rendszerbe Mindegyik lépéshez az eljárásrend hozzárendel egy vagy több felelőst, eszközt-módszert, produktumot, gyakoriságot. A vezetői ellenőrzés területei Tanulók tanulmányi munkája (tagintézményi szinten) Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek Érettségi és szakmai vizsgák Tanulmányi versenyek Tanulók magatartása, szorgalma (tagintézményi szinten) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája (tagintézményi szinten) Önértékelés (évente, munkaközösségenként) Vezetői ellenőrzés, értékelés (tervezett, eseti) Külső, szakmai vizsgálat Intézményi szintű Fenntartói és egyéb vizsgálatok (szakmai, gazdasági, pénzügyi stb.)
45
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
A gazdasági ellenőrzés kétévente kötelező, amelyet a fenntartó végez el, de időközi ellenőrzések is vannak, szintén a fenntartó által. Vizsgák A kompetencia-alapú oktatás helyzete Irányított önértékelés (az eljárásrendben foglaltak szerint)
Az ellenőrzési-értékelési rendszer céljai Rövid távú célok: a jelenlegi teljesítmény javítása az iskola erősségeinek kihasználásával, a gyengeségekre és veszélyekre utaló visszajelzések és azok megvitatásával megvalósítható célok kitűzése (priorizálással); az ennek során felmerülő problémákra intézkedési tervek készítése, és azok megvalósítása. Az egyéni teljesítmények nagyobb hatásfokkal való kihasználása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőség összhangba hozása. Hosszú távú céljai: az iskola oktatási-nevelési és egyéb céljainak eredményes megvalósítása; illetve nagyban elősegítse a mérési-értékelési rendszer a minőségi munka jobb elismerését. További célok: a hatékonyabb felelősségdelegálás a feladatok és a hatáskör pontosabb tisztázásával, az elvárások egyértelműbb megfogalmazása; az intézményen belüli információk megbízhatóságának növelése, amely biztosabb képet nyújt a tényleges teljesítményekről; az intézményen belüli jobb információáramlás elősegítése. 8.4 Ellenőrzési célok, területek, értékelés A tanév ellenőrzési rendje az iskola munkatervébe kerül rögzítésre. Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy:
biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. a célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat.
46
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
a témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt, összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosító következtetések levonása az intézkedések érdekében. utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. folyamatellenőrzés: a folyamatellenőrzés során a vezető tájékozódik egy adott projekt, illetve szakmai folyamat aktuális állapotáról.
A pedagógiai ellenőrzés területei
a tanév ellenőrzési tervét a munkaterv tartalmazza. a pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: a Pedagógiai Program feladatainak végrehajtása a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése a munkatervi feladatok határidős megvalósítása a nevelés- oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek magatartásának és szorgal mának felmérése, értékelése a törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése a helyettesítések pontos megállapítása az osztályozó, különbözeti, szakmai és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása a szakmai felszerelések, a szertárak, szaktantermek, tanműhelyek berendezéseinek szabályszerű használata a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása az állam által meghatározott ellenőrzések elvégzése
Értékelő megbeszélés az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat, és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni: a hibák és a mulasztások jellegére, a rendszerbeli okokra, az előidéző körülményekre, a felelős személyekre. a megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen kell egyeztetni.
47
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött területfelelős vezetője, és az intézményvezető által kijelölt személyek.
Az ellenőrzést követő intézkedések
az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető köteles elvégezni. Intézkedik: a hibák, hiányosságok javításáról, a káros következmények ellensúlyozásáról, a megelőzés feltételeinek biztosításáról, az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről. kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. 8.5 Vezetői ellenőrzés 8.5.1 Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai:
biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi és személyi feltételeket, határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket.
Vezetői ellenőrzés
a vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. az intézményvezető és a vezető helyettesek, és a középvezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. a vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei:
48
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása, a vezetői utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, a határidős feladatok teljesítése, az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága.
8.5.2 A tagintézményvezető-helyettes és a gyakorlati oktatásvezető ellenőrző munkája
ellenőrzési területük kiterjed teljes hatáskörükre, különösen: a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, a pedagógusok és más alkalmazottak munkafegyelmére, a pedagógiai program megvalósítására, a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, a foglalkozások, tanórák eredményességére, a pedagógus viselkedésére, a tanulókkal való törődésre, a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, a tanulmányi munka, a füzetek vezetésének értékelésére, a határidők pontos betartására, a tanórák kívüli tevékenységekben való részvételre, a gyermek és ifjúságvédelmi munkára, az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, tanügyi dokumentáció vezetésére, a tanulói adminisztráció ellátására, a nyilvántartások, statisztikák vezetésére, az értékelések készítésére.
9. A TANULÓK ÜGYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 9.1 A tanulók által készített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.
49
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő is és a tanuló is) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.2 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárások A fegyelmezés alapelvei A megfelelő, aktív munkafegyelem a tanítás-tanulás folyamata során nélkülözhetetlen, annak biztosítása minden pedagógus kötelessége. A szabályokat először ismertetni kell ahhoz, hogy megértésüket, elfogadásukat, s az annak megfelelő magatartást elvárhassuk pedagógiai szempontból, s kikényszeríthessük jogi szempontból. Ha a tanuló tanórai, óraközi, tanórán kívüli vagy szabadidős viselkedése zavarja a munka rendjét, sérti társai tanuláshoz, nevelői munkavégzéséhez jogát, megszegi az előírásokat vagy az iskola megszokott életében másokra, önmagára nézve hátrányosan zavart kelt fegyelmezésre, büntetésre szorul. A fegyelmezés leghatékonyabb eszköze az egyénre mért, differenciált foglalkoztatás, valamint a személyes kapcsolat, a jó tanár-diák viszony kiépítése a tanulókkal. A fegyelmezés eszköze soha nem lehet fenyítés, megalázás, továbbá nem lehet fegyelmezésre használni a szaktantárgyi érdemjegyet! A büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elvének megtartására kell törekedni, a büntetést mindig a vétség súlyához, az előzményekhez és a tanuló személyiségéhez kell mérni. 9.3 A fegyelmezés formái
9.3.1 Fegyelmező intézkedések szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztető – ellenőrzőben dokumentálva szaktanári, osztályfőnöki intő – naplóban is dokumentálva igazgatói intő naplóban dokumentálva Az írásbeli fegyelmező intézkedéseket bármely pedagógus kezdeményezheti, adásáról az érintett szaktanár, osztályfőnök, tagintézmény vezető dönt. A fegyelmező intézkedésekről a tanuló szüleit az ellenőrző-könyv útján értesíteni kell, a tudomásul vételt, pedig ellenőrizni kell.
50
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 9.3.2 Fegyelmi eljárás A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírt fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárásra a tanuló osztályfőnöke tesz javaslatot, az eljárás megindításáról a nevelőtestület dönt. A tanuló jogsértése szükségszerűen fegyelmi eljárást von maga után, ha az: az iskolában elkövetett törvénysértés (Pl. okirat-hamisítás, lopás, szándékos károkozás, a pedagógus sérelmére elkövetett megalázó cselekedet, az iskolaközösség bármely tagja ellen elkövetett testi erőszak) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására intézetünkben a Fegyelmi Bizottság jogosult. 9.3.3 A tanulók fegyelmi eljárásának részletes szabályai A fegyelmi eljárás szabályai: A nemzeti köznevelésről szóló törvény 58. § (3)-(14) bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53.-58. §-a szerint. Fegyelmi tárgyalásra az osztályfőnök terjeszti fel a tanulót. A fegyelmi eljáráson a tanuló, illetve képviselője kérheti a nyilvánosságot, korlátozhatja, illetve kizárhatja azt. A fegyelmi eljárást a kötelezettségszegéstől három hónapon túl nem lehet indítani. A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából (tanköteles tanuló esetén csak ismétlődő vagy rendkívüli fegyelmi vétség esetén alkalmazható). 9.3.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (terem, infrastruktúra). Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. (Lehetőség szerint az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK patronáló tanár feladata.) Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus". Eljárásrend: Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor az eljárás megindítója értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető
51
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik viasza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, a tagintézmény vezető a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, a tagintézmény vezető erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a szülői munkaközösséget (szülői szervezetet) az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül, jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet - szülői szervezet és a DÖK - dönt. Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását, mert nem teljesül a megállapodásuk, akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szüntetni.
52
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 9.4 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje 9.4.1. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskola hivatalos e-mail címére érkezett elektronikus küldeményeket az iskolatitkár érkezteti, nyomtatja ki és juttatja el az irat jellege alapján szignálásra. Az irat ezt követően a papír alapú iratra vonatkozó szabályok és eljárási rend szerint kerül kezelésre. Az iskola által készített elektronikus irat továbbírásra történő előkészítése megegyezik a papír alapú irat előkészítése szabályaival. Minden elektronikus úton érkezett vagy továbbított iratnak – ami iktatás alá került- kell lennie papír alapon kiadmányozott irattári példányának, melynek előkészítése az ügyintéző feladata. A fentieknek megfelelő elektronikus irat továbbítása csak a hivatalos e-mail címről történhet. A küldés előtt az ügykezelőnek meg kell győződnie a kiadmányozás megtörténtéről. 9.4.2. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az iratot – az iktatókönyv kötelező tartalmi elemeire vonatkozó adatok rögzítésével – az e célra rendszeresített elektronikus iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Törekedni kell arra, hogy az elektronikus iktatókönyv alkalmazásának működtetési feltételei biztosítottak legyenek, mivel az elektronikus iktatás a papíralapú iktatásnál több és gyorsabb visszakeresési lehetőséget biztosít. Az iskola csak papír alapú iratokat kezel, és iratkezelési szoftvert használ. Az iratkezelési szoftverben
tárolt
valamennyi
információ,
elektronikus
dokumentumformátumban
automatikusan előállítható. Az iktatott elektronikus iratnak az irat megnyitása nélkül is azonosíthatónak kell lennie. A felhasználók körére vonatkozó szabályozás, valamint az elektronikus megvalósítás során gondoskodni kell az elektronikus nyilvántartások illetéktelen beavatkozás elleni védelméről. Az elektronikusan érkezett küldeményt iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell. Minden beérkezett küldeményt a beérkezés időpontjában érkeztetni kell. Az elektronikus úton érkező küldeményeket a titkárság érkezteti. Az iktatás iktató program alkalmazásával történik, ahol az iktatókönyvbe elektronikus úton kerülnek rögzítésre az adatok. Nem kell érkeztetni és iktatni a következő küldeményeket: könyveket, tananyagokat; reklámanyagokat, tájékoztatókat;
53
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT meghívókat, üdvözlő lapokat; nem szigorú számadású bizonylatokat; bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat; nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat; munkaügyi nyilvántartásokat; anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat; közlönyöket, sajtótermékeket; visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben előállított, nyomtatott dokumentumok hitelesítésére a főigazgató és a főigazgató-helyettesek, az adott tagintézményt érintő esetekben a tagintézmény-vezető és helyettesei jogosultak. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárba kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó bejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanuló lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és a tagintézmény vezetője aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumok a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag a tagintézmény vezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a tagintézmény vezető) férhetnek hozzá.
54
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 10. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLAKOZÁSOK Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozások formáit az iskolai éves munkaterv tartalmazza. 10.1 A tanórán kívüli foglalkozások formái: a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban együtt: diákkör]; az iskolai sportkör; a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. 10.2 A tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: A diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, a vezetőket az iskola tagintézmény vezetője bízza meg, a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, a foglalkozásokról naplót kell vezetni, A szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: a tanulók javaslatára jönnek létre, egyezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. Az iskolai sportkör: a többi foglalkozásoktól elkülönül, külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok: e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény: az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről.
55
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 10.3 A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai: A tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozás kivételével – önkéntes. A foglalkozások meghirdetésénél a szülői, tanulói igényeket figyelembe kell venni. A beindított foglalkozásokat, vezetőjüket, heti óraszámát, működésének idejét a tagintézményvezető- helyettes regisztrálja és a működést folyamatosan ellenőrzi. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a tagintézmény vezető bízza meg A működő foglalkozásokról történő mulasztásokra a tanórai igazolások rendje vonatkozik. 10.4
Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, látogatások, séták.
Az iskola a diákok részére kirándulásokat szervez, melyek célja a szakmához kapcsolódó érdekességek, különlegességek megtekintése vagy hazánk tájainak, kulturális örökségeinek megismerése és az osztályközösségek életének fejlesztése. A kirándulások tanítás nélküli munkanapokon, hétvégéken, szünetekben szerveződhetnek, szakmai kirándulás lebonyolításához a tagintézmény vezető engedélyezhet egy tanítási napot az adott közösség kérelmére. A kirándulásokat az osztályfőnöki vagy szaktárgyi tanmenetben kell tervezni. A kirándulás előtt az osztályfőnök, vagy a szervező szaktanár az iskolatitkárnak leadja a kirándulás tervezett útvonalát, időpontját, a kirándulók, és kísérők névsorát és a kísérők elérhetőségét. Külföldi kiránduláshoz az iskola főigazgatójának engedélye szükséges, melyhez írásbeli kérelmet kell benyújtani. Múzeum, színház, mozi, kiállítás, tárlat és sportrendezvény látogatása a tanítási időn kívül bármikor szervezhető. Tanítási időben történő látogatásra a tagintézmény vezető engedélye szükséges. 10.5 Egyéb rendezvények Az iskola tanulói egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Ha a rendezvény tartama érinti a tanítási időt, vagy a nyitvatartási idő végét, akkor írásbeli kérelmet kell benyújtani az iskola főigazgatójának/ tagintézmény vezetőjének, egyéb esetben a helyszín és felügyelet egyeztetése érdekében csak megbeszélést kell lefolytatni. 10.6 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások szervezése A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői közösség, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik a főigazgatónál/tagintézmény-vezetőnél.
56
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézményegységek szeptember 15-ig hirdetik meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra a foglalkozást vezető pedagógusnál kell jelentkezni. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát rögzíteni kell az iskola heti tanórán kívüli órarendjében. A foglalkozásokra az iskolák házirendje szerint kerül sor. A szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök, korrepetálások indítása főigazgatói engedélyhez kötött. 10.7 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 10.7.1 Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele teljesítményük függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt és vehetik igénybe szaktanáruk segítségét. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők a felelősek lebonyolításukért. A szervezést az tagintézményvezető-helyettesek irányítják. 10.7.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az osztálykirándulás a szülők vagy a tanulók igénye alapján, a tanulók által választható, tanulmányi céllal tett kirándulás, amelyet évi 1 nap igénybevételével az osztályfőnök szervez. Az osztálykirándulásokon túl az emelt szintű és fakultációs foglalkozások keretein belül is szervezhető a tanulócsoport számára tanulmányi célú kirándulás. 10.8 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi, nyelvi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - a főigazgató/tagintézmény-vezető engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az főigazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 10.9 Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az iskolák tanulóközösségei, osztályközösségei, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra a főigazgató/tagintézmény-vezető engedélye szükséges. 10.10 Egyéb (nem iskolai) rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani a főigazgatóhoz/tagintézmény-vezetőhöz/intézményegység-vezetőhöz, ha
57
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 10.11 Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók, tanárok érdeklődésének és a szaktanári vállalásoknak a függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. Nagykorú tanuló esetén nem kell szülői engedély. A tanfolyamokon való részvételért – anyagi támogatás hiányában – térítési díj szedhető.
58
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 11. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 11.1 A hagyományápolás célja, megjelenési formái és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás célja intézmény hagyományainak kialakítása, ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, ezért az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 11.1.1 Megemlékezések A nevelőtestület döntése alapján a következő nemzeti ünnepekről az osztályközösségek szintjén történik megemlékezés, mely kiegészül a városi koszorúzási ünnepségen való részvétellel: október 23. március 15. A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: Az aradi vértanúk emléknapja - nemzeti gyásznap: október 6. Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: február 25. Holokauszt áldozatainak emléknapja: április 16. Nemzeti összetartozás napja: június 4. Felelősök: osztályfőnökök 11.1.2 Ünnepségek karácsonyi ünnepség: december 3. hete szalagavató: február 4. hete ballagás: április vége vagy május eleje (a végzősök utolsó tanítási napjához igazodva) Felelős: munkatervben megnevezett felelős tanár. Kötelező viselet: az iskolai házirendben szabályozott ünnepi öltözet. 11.1.3 Hagyományok szecskaavató: novemberben az őszi szünet utáni első péntek pályaválasztási nyílt napok: novemberben az őszi szünet utáni 2. hét SZAKI NAPOK: április 3. hete A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az intézmény adott tanévre vonatkozó munkaterve határozza meg.
59
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 11.1.4
Egyéb rendezvények évnyitó: első tanítási napon évzáró: utolsó tanítási napon tanulmányi és szakmai kirándulások tanulmányi versenyek
11.2 A hagyományápolás külsőségei, feladatai 11.2.1 A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon is. Az ünnepi egyenruhát, jelvényt, egyéb viseletet intézményegységenként a házirend határozza meg. 11.2.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon.
60
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 12. A LÉTESÍTMÉNYEK, ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 12.1 Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok 12.1.1 Az épület rendje Iskolánk főbejárata mellett a Kaposvári Szakképzési Centrum Nagyatádi Szakképzője emblémájával díszített címtáblát kell elhelyezni, illetve a főépületen a nemzeti és Európai Uniós zászlót, valamint a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell kitenni. A tagintézményben és a telephelyek teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:
a házirendet betartani, a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat és a dohányzási tilalmat betartani.
12.1.2. Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is a szaktantermeket, szertárakat, tanműhelyek és kabinetek egyes területeit, illetve a tornatermi öltözőket. A bezárt helyiségek kulcsait a házirendben meghatározott helyre kell leadni. Az egyes helyiségek nyitása-zárása, áramtalanítása a házirend szerint történik. A dolgozóknak átadott kulcsokról készített másolatokról átvételi elismervénnyel alátámasztott nyilvántartást kell vezetni. Ezt a kimutatást évente a leltározás időszakában ellenőrizni kell és az átvételi elismervényeket meg kell újítani. 12. 2 A belépés és benntartózkodás rendje 12.2.1 Vezetők, alkalmazottak, külső személyek benntartózkodási rendje Az intézményben a vezetési és egyéb feladatok ellátása érdekében a tagintézmény vezető, illetve annak helyettesei vesznek részt az intézmény irányításában. Ezen feladatok ellátása érdekében munkaidőben –és azon túl, meghatározott esetekben-, folyamatos, személyes jelenlétükkel biztosítják a zökkenőmentes munkavégzést, a belső és külső kapcsolattartást, a vezetésből adódó teendők ellátását. A tagintézmény vezető gondoskodik akadályoztatása, elfoglaltsága esetén helyettesítése módjáról, mikéntjéről, és biztosítja, hogy az intézményben mindig elérhető legyen vezető személy ügyintézés, képviselet stb. céljából.
61
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézményben az alkalmazottak benntartózkodását -érkezését és távozását-, törvényi szabályozás alapján, jelenléti ív vezetésével tarjuk nyilván. E nyilvántartás vezetése, a munkaidő pontos betartása a dolgozó kötelessége, melyet a tagintézmény vezetője illetve helyettesei ellenőriznek. A havi munkaidő teljesítését a tagintézmény vezetője aláírásával igazolja. Az iskola épületeiben külsős személy csak engedéllyel tartózkodhat. A benntartózkodó viselkedése, létesítmény-használata felett a felügyeletet a jelenlétet engedélyező, illetve a meghívó, illetve a külsős személy általa felkeresett intézményi alkalmazott gyakorolja. 12.3.2 Épületek, területek, berendezések használati lehetőségei, szabályai tanórán, és tanórán kívül Szorgalmi időben az iskola épületeit 700-tól 1900-ig lehet rendeltetésszerűen használni. Ettől eltérő használatot a tagintézmény vezető engedélyezhet. A tornaterem épületét 750-kor nyitják, addig az iskola épületében lehet várakozni. A tanműhelyek nyitására legkésőbb az elrendelt kezdési idő előtt 15 perccel kell, hogy sor kerüljön, és a tanműhelyek a képzés befejezéséig használhatók. A nappali rendszerű tanítás 8:00-tól 15:15-ig (1.- 8. óra) folyik, ezen túl tanórán kívüli foglalkozások, illetve esti levelező rendszerű felnőttoktatások zajlanak. Tanítás előtt és óraközi szünetekben a várakozás helyszíne a tanterem vagy a folyosó lehet, de időjárástól függően használható az iskola udvara is. A felszerelt szaktantermek az óraközi szünetben zárva vannak, csak a szaktanár engedélyével lehet bevonulni, és a felügyeletével lehet bent tartózkodni. A szaktantermek használati szabályait a szaktanár ismerteti és ellenőrzi, azokat minden tanuló köteles betartani. Iskolánk szaktantermei: a.) számítástechnika termek b.) könyvtár c.) tornaterem d.) nyelvi labor e.) szakmai kabinetek f.) tanműhelyek A szabad létesítmény-használat velejárója a környezet és eszközeinek rendben tartása, a balesetmentes, biztonságos munakvégzés. A tanulócsoport a tanterem, szaktanterem elhagyása során köteles maga után rendet rakni – szemetet összeszedni, berendezési tárgyakat rendbe tenni, eszközöket helyére tenni -, ennek felelőse a szaktanár. Az iskola épületének, tornatermének szabadidős használatát - az intézet nyitva tartása során- a tagintézmény vezetőnek előre be kell jelenteni, a felügyelő nevelő nevének közlésével. A bejelentés idejének megválasztása során figyelembe kell venni, hogy az épületrészt esetlegesen bérben használó kiértesítésére egy héttel korábban sort kell keríteni. Az épület, tornaterem nyitva tartáson kívüli használatához a felügyeletet vállaló és ellátó felnőtt személy írásbeli kérelmére van szükség. A kérelmet a használatba vételt megelőzően, 3 nappal korábban kell benyújtani, s azt a tagintézmény vezető engedélyezi.
62
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 12.3 A helyiségek és berendezésük használati rendje 12.3.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt a főigazgatótól/tagintézmény vezetőtől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 12.3.2. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. 12.3.3. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a számítástechnika termekben, nyelvi laborban, gyakorlati szaktanteremben külön helyiséghasználati rendet kell kialakítani. A szaktantermek használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, tagintézmény vezető jóváhagyásával. A helyiség felelősének hozzájárulása kell a szaktantermek (informatika terem, nyelvi labor, stb.) használatához. A szaktantermek rendeltetésszerűen csak szakember jelenlétében használhatók. 12.3.4. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a berendezések másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.
12.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, valamint a fenntartó mindenkor hatályos tulajdon- és vagyongazdálkodásáról szóló rendelete által meghatározott szabályoknak megfelelően – a főigazgató/tagintézmény vezető dönt.
63
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A bérleti szerződésekben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. Az intézmény anyagi és szellemi infrastruktúrájának magáncélra történő igénybevétele esetén kötelező térítési díjat előírni, ennek rendjét belső szabályzat rögzíti. 12.5 Karbantartás és kártérítés A tagintézmény vezető által meghatározott személy (pedagógus, rendszergazda, karbantartó, takarító stb.) felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségekben elhelyezett eszközök karbantartásáért, balesetmentes használhatóságáért. Az intézmény területén az épület felszerelésében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A kártérítésre vonatkozóan a Nkt. 59. §-át és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 61. §-át kell alkalmazni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A tagintézmény vezető által megbízott személy feladata a kár felmérése, és a kártérítés rendezése a nagykorú tanulóval, a szülővel, gondviselővel. Súlyos károkozás esetén a tagintézmény vezető tájékoztatást köteles adni a főigazgatónak.
64
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
13. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 13.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 13.1.1. Az egészségügyi prevenció rendje Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola főigazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: iskolaorvosi szűrővizsgálatok pályaalkalmassági vizsgálatok tüdőszűrő-gondozói vizsgálatok fogorvosi szakellátás A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be - a kapcsolattartással megbízott személy számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az ifjúságvédelmi felelős vagy a tagintézményvezető-helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 13.1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A testi nevelést az intézmény a tantervi követelményeknek megfelelően, testnevelés órák, illetve a mindennapos testnevelés foglalkozásainak keretében biztosítja tanulói számára. Ezen túl az intézményben tanórán kívüli foglakozás keretében különböző diáksportköri tevékenység folyik, mely szakirányú nevelő felügyeletével, irányításával valósul meg. Az egyes sportkörök rendezvényeken, sportversenyeken vesznek részt. A gyógy- és könnyített testnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kapja a tanuló; a külön foglalkozáson való megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. 13.1.3 Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, a védőnő és az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Az iskola részletes egészségnevelési programját a Pedagógiai Program tartalmazza.
65
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 13.2 Az intézményben folytatható reklámtevékenységről A reklámhordozók intézményünkben történő elhelyezésénél a következő alapelvek betartását tartjuk kötelező érvényűnek a reklámhordozó kihelyezését mérlegelő döntés meghozatalakor: Tilos az intézmény területén közzétenni a gyermek- és fiatalkorúak szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsító reklámot. Így különösen azt, amely a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be. Tilos továbbá minden olyan reklám közzététele, mely a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat sért. A reklám nem ösztönözhet erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására, s nem lehet félelemérzetet keltő sem. Tilos az intézmény területén mindennemű dohányáru vagy alkoholtartalmú ital reklámozása. Tilos bármilyen párt vagy vallási csoportosulás tevékenységével kapcsolatos reklám kihelyezése az intézményben. Nem reklámozható olyan áru, melynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik. Tiltott a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám is. A tilalmak megszegéséért nemcsak a reklámozó és a reklámszolgáltató felelős, hanem a reklám közzétevője is. Tehát az is felelősségre vonható, aki a közoktatási intézményben hozzájárult a tiltott reklám elhelyezéséhez. A főigazgató/tagintézmény-vezető, illetve az adott osztály osztályfőnöke felel azért, hogy milyen reklámhordozót engedélyez kihelyezni a tagintézmény/telephely különböző helyiségeiben. 13.3 A tankönyvtámogatás és tankönyvellátás intézményi rendje A tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás a 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről jogszabályok alapján történik. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a
66
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. 13.3.1 Tankönyvfelelősök A tankönyvfelelősöket a főigazgató/tagintézmény vezető jelölik ki az adott tanévre. 13.3.2. Tankönyvtámogatás A tankönyvfelelősök gondoskodnak a tankönyvtámogatáshoz szükséges igénylőlapok sokszorosításáról és a tanulókhoz való eljuttatásáról. (Normatív kedvezmény iránti igénylőlap a következő tanévre) A További kedvezmény iránti igénylőlapot (az adott tanévben a normatív támogatások kielégítése után esetlegesen megmaradt pénzeszközök felosztására) a tanulók kapják meg osztályfőnökük és az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. Normatív tankönyvtámogatás igénylése esetén az igénylőlapok hátoldalán írásbeli tájékoztatást kapnak a szülők az általuk kért támogatás igénybevételének feltételeiről és lehetőségeiről, az igazolás módjáról. Fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy a közölt adatok valódiságáért illetve az igényjogosultság megszűnésének bejelentéséért a szülő büntetőjogi felelősséget visel, valamint arra, hogy az igénylőlapon közölt határidő elmulasztása jogvesztő. Az igénylőlapok leadásának és vele együtt a normatív kedvezményre való jogosultság igazolásának határidejét ismertetni kell a szülővel. A normatív kedvezmények iránti igényeket a tankönyvfelelősök összesítik, ennek eredményéről tájékoztatást kap a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg a normatív igénylőlapot az írásbeli tájékoztatással együtt, s az érintetteknek a kitöltött lapokat a beiratkozáskor kell leadniuk. A további támogatások iránti igényeket az ifjúságvédelmi felelős összesíti. A rendelkezésére álló szociális adatok és az osztályfőnökök véleménye alapján javaslatot tesz a rendelkezésre álló pénzeszközök szociális alapon történő felosztására. A javaslatot a tantestület hagyja jóvá. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók az iskolai nyilvántartásba vett tankönyveket használatra kapják meg a könyvtáron keresztül a Tankönyvtári szabályzatban leírtak szerint (Könyvtár működési szabályzatának 4. számú melléklete). Az iskola az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára az alábbi elvek alapján biztosítja a tankönyveket: o lehetőség szerint ingyenesen kapják meg a tanulók a kötelező érettségi tárgyak tankönyveit, a szakmai könyveket illetve a munkafüzeteket o kölcsönzési lehetőséget kapnak a tanulók a nem kötelező érettségi tantárgyak tankönyveire illetve az atlaszokra.
67
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 13.3.3 Tankönyvrendelés és értékesítés A szakmai munkaközösségek összeírják, hogy az egyes osztályokban mely tankönyveket kívánják használni a következő tanévben. (A tankönyvek kiválasztásának szempontjait a Pedagógiai Program rögzíti.) A munkaközösségek jelzik, milyen tanári példányokra van szükség, illetve javaslatot tehetnek a tartós tankönyvekre vonatkozóan is. A tankönyvfelelősök a fentiek alapján minden osztály számára összeállítják a következő tanév tankönyvlistáját, melyen feltüntetik a könyveknek a tankönyvjegyzékben szereplő árát is. Minden tanuló osztályfőnökén keresztül megkapja saját listáját, melyen a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a következő tanévre gyermeke számára mely könyveket kívánja megrendeltetni. Ennek eldöntésére a szülők számára legalább egy hetet kell biztosítani. A tankönyvfelelősök a visszaérkezett személyes tanulói és a nyelvi csoportok által összeállított listák alapján összesítik, hogy az egyes kiadványokból hány tanulói, könyvtári tartós illetve tanári példányra van szükség. A tartós és tanári példányok tekintetében egyeztetnek az iskola könyvtárosával és elkészítik az iskola teljes rendelési listáját legkésőbb április utolsó munkanapjáig. A tankönyvfelelősök elkészítik az iskola megrendelő lapjait és a megfelelő formában eljuttatják a tankönyvforgalmazóhoz. Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg osztályuk tankönyvlistáját, melyet a beiratkozáskor igényük megjelölésével, szülői aláírással ellátva leadnak. Ezek összesítése után a tankönyvfelelősök a tankönyvforgalmazó felé elvégzik a rendelés korrekcióját. A tanulók személyes megrendelőjét a tankönyvfelelősök megőrzik, ezen tartják nyilván, hogy az egyes tanulók mely könyveket vásárolták meg az iskolai terjesztési áron, év közben rávezetik, ha a tanuló második példányt is kapott az év során valamely könyvből. Augusztus végén van lehetőség pótrendelésre, a tankönyvfelelősök összesítik az igényeket, és legkésőbb szeptember 5-éig eljuttatják a Könyvtárellátónak.
13.4 Az intézményben élelmiszerárusító üzlet/áruautomata működtetése A büfék/automaták működésének alapvető célja, hogy a tanulók megfelelő szolgáltatású és a korszerű gyermekélelmezés követelményeinek megfelelő, illetve ár színvonalú büfét/automatát vehessenek igénybe a tanítási idő alatt. Fontosnak tartjuk az egészséges táplálkozásra való törekvést és a büféknél az udvarias kiszolgálást. A Kaposvári Szakképzési Centrum vezetője felhatalmazza a tagintézmény- vezetőjét az élelmiszerárusító üzlet (büfé) vagy áruautomata működtetésével kapcsolatos megállapodások, szolgáltatói szerződések megkötésére.
68
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az iskolai könyvtár adatai: A könyvtár neve címe: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskola, iskolai könyvtára, 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 6. A könyvtár jellege: Korlátozottan nyilvános könyvtár (csak az iskola tanulói és dolgozói részére) A könyvtár elhelyezése: Az iskola első emeleti 15-ös tanterme, illetve földszinti tankönyvtár A könyvtár használata: Az iskola tanulói és dolgozói számára ingyenes Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, iskolai neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. A könyvtári feladatokat tagintézményünkben 1 fő pedagógus látja el. 14.1 Az iskolai könyvtár működésének célja
segítse elő az oktató nevelő munkát a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését. segítse elő az iskolai könyvtár használóinak általános műveltségének kiszélesítését korszerűsítés mellett, folyamatosan közvetítse az modern ismereteket
14.2 Az iskolai könyvtár feladatai
könyvtári órákon és tanítási napokon nyitva tartási időben a pedagógusok és tanulók rendelkezésére áll. elősegíti az iskola szervezeti működési szabályzatában és pedagógiai programjában leírt célok tagintézményen belüli megvalósítását rendelkeznie kell különböző információhordozókkal, amelyek elősegítik az oktatónevelő munkát gyűjteményét folyamatosan fejleszti, az igényeket figyelembe véve azokat feltárja, gondozza, rendelkezésre bocsátja szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében sajátos egyben alapfeladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása
69
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 14.3 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, összefüggésben a betöltött feladatával 14.3.1 A gyűjtési köre Iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben 2-3-4 évfolyamos felnőttek szakközepe, technikusi, szakiskolai és szakközépiskolai oktatás folyik. Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi és feltárja, gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek az oktató-nevelő munkához. A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott a köre. Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kell igazodnia a gyűjtőkörnek, melyek elsődlegesen az oktató munka elősegítését szolgálják, ez a fő gyűjtőkör. A mellék gyűjtőkörbe tartoznak a másodlagos iskolai funkciókhoz tartozó dokumentumok. 14.3.2 Fő és mellék gyűjtőkör Fő gyűjtő körbe tartozik, hozzávetőlegesen a teljességre törekedve: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei népköltészet gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma életrajzok, történelmi regények általános lexikonok enciklopédiák az adott környezetre vonatkozó helyismereti helytörténeti kiadványok (Nagyatád, Somogy megye) a tagintézmény történetével, éltével kapcsolatos anyagok helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások családjogi, gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei. zenei irodalom Mellék gyűjtőkör Ide sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei.
70
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 14.3.3 Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár minden olyan dokumentumot, információhordozót gyűjt, melyek szükségesek feladatának ellátásához könyvek és könyvjellegű kiadványok audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok: oktatófilmek számítástechnikai, informatikai ismerethordozók oktató programcsomagok
14.4
Könyvtári állományalakítás
A tagintézmény könyvtári állománya az általa gyűjtött dokumentumok összessége. A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempontok alapján, pénzügyi figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.
keretek
14.4.1 Az állománygyarapítás forrásai: beszerzés: könyvkereskedőktől, kiadóktól, számla vagy szerződés alapján történő gyarapítás csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények, vagy egyéb intézmények könyvtáraitól kap az iskola új dokumentumot, előzetes megállapodás szerint. ajándék: az iskolai könyvtár más intézményektől, könyvtáraktól, jogi és magánszemélyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat egyéb: olyan dokumentumok, amelyek az iskola belső anyagaiból keletkeznek Gyarapítás mértéke: A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámának meghatározása a felhasználók számának, valamint a beszerzési keretnek a figyelembevételével történik. 14.4.2. Állományba vétel munkafolyamata A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása: Átvételkor össze kell hasonlítani a számla tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a megérkezett dokumentumokban hiba észlelhető (akár külső), vagy hiányos, vagy többlet keletkezett, akkor azt jelezni kell, addig bevételezni azokat nem lehet. Amennyiben a számla és a beérkezett dokumentumok között nincs eltérés sehol, akkor azokat leltárba kell venni. Bélyegzés: Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel kell lepecsételni az alábbiak szerint: könyveknél, kiadványoknál a címlap hátoldalát, 17. oldalt, az utolsó szöveges oldalt. az audiovizuális dokumentumoknál a csatolt címkét Nyilvántartásba vétel
71
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A címleltárkönyv kötelező adattartalma: sorszám a leltározás dátuma beszerzés módja beszerzés értéke az adott dokumentum alapadatai (cím, szerző, kiadó neve, kiadás éve, ISBN szám, ISSN sorozatszám- sorozat esetén, raktári szám) 14.4.3 Állományapasztás Az iskolai könyvtár állományának apasztása és törlése a következő esetekben indokolt: dokumentum tartalmi és szakmai szempontból elavult a dokumentum felesleges példánynak minősül a dokumentum használat során megrongálódott a dokumentum megsemmisült, elveszett Az állomány törlése lehet: rendszeres jelleggel elemi kár, lopás, hiány esetén Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlésre kerülő dokumentumokról, típusának megfelelően, annak okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni. A törlési jegyzékbe fel kell tüntetni: a leltári számot a mű címét, szerzőjét a dokumentum nyilvántartási értékét a dokumentum szakjelzetét a törlés indokát A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően a nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyv vonatkozó rovataiból. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola tagintézmény-vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve – ha szükséges – pénzügyi rendszerezés céljából. 14.5 Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés 14.5.1 A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni, a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát szintén szabadpolcon kell elhelyezni,
72
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését, a rendszó betűrendjében kell biztosítani, az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, a zenei anyagokat a könyvtárostól kell kérni 14.5.2 A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros munkaköri kötelessége. 14.5.3 A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért a tagintézmény-vezető, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, a leltározást legalább két személynek kell végezni, az állományellenőrzést a nyilvántartások, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többletmennyiséget. 14.6 Könyvtárhasználati szabályzat 14.6.1 A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Csak az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele ingyenes. A beiratkozás a tanulói jogviszony, illetve a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtári beiratkozáshoz szükséges adatok: - név, osztály – munkakör.
73
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
14.6.2 A könyvtár használati módjai helyben használat kölcsönzés csoportos használat Helyben használat: A helyben használt dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár nyitvatartási idejére kérhetik. Kölcsönzés: A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel lehet. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző, szakmai vizsgát tevő tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A könyvtár nyitva tartási ideje tagintézményenként és tanévenként változik. Az aktuális nyitva tartási rendet a könyvtár ajtaján, a tanulók által hozzáférhető faliújságon és a tanári szobában kell kifüggeszteni. Csoportos kölcsönzés: Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 14. 7 Tankönyvtári szabályzat 14.7.1 Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. 14.7.2 Az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettsége Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba.
74
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
14.7.3 A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a ____-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. ____ június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. aláírás
osztály
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
14.8 A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 30-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról
75
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 14.9 Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább tanulmányai végéig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés a tagintézmény-vezető írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása a tagintézmény-vezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
15. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az intézményi alapdokumentumok – Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Pedagógiai program – megtekinthetőek az intézmény hivatalos honlapján (www.naszi.sulinet.hu), illetve az intézményben, kifüggesztett helyen (iskolai könyvtár). Fenti dokumentumokkal kapcsolatban tájékoztatást kérni személyesen a tagintézmény vezetőjétől, és helyetteseitől lehet hivatali munkaidőben, előzetes bejelentkezés alapján.
Nagyatád, 2016.09.01.
Vojkovics István tagintézmény vezető
76
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK (1) - MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK Pedagógus Munkavállaló
neve:…………………………………………………………………………
Munkakör:
Középiskolai tanár, szakmai tanár, tanár, szakoktató, osztályfőnök, munkaközösség-vezető
Munkavégzés helye: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája 7500 Nagyatád, Baross G.u.6. Munkahelyi vezetője: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája tagintézmény-vezetője Munkaidő:
heti 40 óra
Munkaidő beosztás: kötött munkaidő a teljes munkaidő 80 %-a (32 óra), ebből nevelésseloktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 55-65 %-a (22-26 óra). Helyettesítés:
azonos végzettségű, ennek hiányában egyéb szakos pedagógus
Hatáskör, jogkör:
A pedagógus munkakörrel együtt járó feladatok, funkciók teljes körű ellátása. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.
Felelősségi kör: A feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítése; munkáját felelősséggel és önállóan végzi a tanulók nevelése érdekében. Az iskolai oktatási, kulturális, adminisztrációs és egyéb feladatainak megszabott határidőre történő elvégzése. A Munka Törvénykönyvében, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és az SZMSZ-ben, az iskola pedagógiai programjában, az iskolai munkatervben, a nevelőtestület határozataiban, továbbá a tagintézmény-vezető, illetőleg a felettes szerveknek a tagintézmény-vezető útján adott útmutatásaiban megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítése. Feladatai: A tanítási órákat a csengetési rendnek megfelelően pontosan kezdi és fejezi be. Az általa tanított osztályokban jó színvonalon felkészít az adott tárgyakból érettségi vizsgára, szakmai vizsgára, egyéb tanulmányi vizsgákra, tantárgyi versenyekre. Szaktanárként a szakterületének megfelelő munkaközösség(ek) aktív tagja, munkáját az elfogadott munkaterv szerint magas színvonalon végzi.
A tanulók teljesítményét folyamatosan nyomon követi, az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon, az ott rögzített elvek és kritériumok figyelembe vételével értékeli. Megállapítja a tanulók félévi és év végi osztályzatát.
77
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Folyamatosan vezeti az osztálynaplót, csoportnaplót és a tanórán kívüli foglalkozások adminisztrációjához használt haladási naplókat.
Adminisztrációs munkáját pontosan, határidőre készíti el. A tanulók szüleivel tartja a kapcsolatot; az órarendben meghatározott időpontban fogadóórát tart. A tanulók osztályfőnökével kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a tanulókkal kapcsolatos ügyekről.
Részt vesz a nevelőtestület ülésein, a testület tagjaként aktívan törekszik az iskola szakmai céljainak megvalósításában.
Tevékenyen közreműködik az iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában.
A tanév elején vállalt tanórán kívüli feladatokat legjobb tudása szerint ellátja. Tanárként saját íróasztala/ polca van a tanáriban, amelynek rendben tartása alapvető feladata. Munkáját segíti az iskola teljes infrastruktúrája: fénymásoló, könyvtár, számítógép, projektor, nyomtató. (Az eszközökre vonatkozó használati szabályok szerint.) A szülőkkel való kapcsolattartáshoz, szakmai ügyek intézéséhez igénybe veheti az iskola telefonját, faxkészülékét, a telefonálásra vonatkozó nyilvántartási szabályok betartásával. Felelős a kijelölt terem rendjéért, az ott található eszközök épségéért. A nevére írt leltári eszközökért anyagi felelősséget vállal. Heti beosztásban ellátja a folyosó-ügyeleti teendőket az év elején meghatározott rend szerint. Az ügyelet 7.30-kor kezdődik és a 7. óra végéig tart. Az ügyeletes tanár az ügyeleti időben teljes felelősséggel tartozik a tanulókért és a tanulók által végzett tevékenységért. Gondoskodik a folyosókon (beleértve a folyosói mosdókat is) a tanulói rend fenntartásáról és a házirend betartásáról. Szükség esetén értesíti a tanulók osztályfőnökét, illetve a tagintézmény-vezetőt/helyettest.
Ellátja a számára meghatározott helyettesítési feladatokat. A napi munka megkezdése előtt megnézi a napi helyettesítési rendet.
A tanév elején meghatározott rend szerint teljesíti a kötött munkaidőt, az attól való eltérést jelzi közvetlen felettesének. A kötött munkaidő nevelés-oktatással le nem kötött részében ellátja a jogszabályban meghatározott feladatokat. Köteles ismerni és betartani a munkájával összefüggő jogszabályokat, fenntartói, intézményi szintű és az tagintézményre vonatkozó szabályozásokat.
Nagyatád, 2016……………….hó…………nap
............................................... Munkáltató
............................................... Közalkalmazott
78
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Iskolatitkár Munkavállaló neve:……………………………………………………………….. A munkakörnek utasítást adó felettes munkakörök: tagintézmény-vezető tagintézményvezető-helyettes A munkavégzés helye: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája 7500 Nagyatád, Baross G.u.6.
Munkaidő: heti 40 óra Beosztás: hétfő – csütörtök 730 – 1550 péntek 730 – 1410 Helyettesítés rendje: - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: pénzügyi - gazdasági ügyintéző
A munkakör tartalma I. Általános szakmai feladatok 1. Legfőbb feladata - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat - részben önálló munkával, - részben vezetői, vezető-helyettesi irányítással oldja meg. - Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési feladatokat. - Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, protokoll ismereteket felhasználva végzi. - Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során - ha annak jellege indokolja -, együttműködik a szülőkkel. II. Részletes szakmai feladatok 1. Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési feladatok - Elvégzi az oktatáshoz, az adminisztrációhoz és levelezéshez kapcsolódó gépírási feladatokat. - Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait. - Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket. - Feladatellátása során alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. 2. Ügyviteli tevékenységek - Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat. Figyelemmel kíséri a határidős feladatok teljesítését.
79
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - Ellátja az iktatási feladatokat a DocPort iktatóprogram segítségével. - Gondoskodik a napi posta átvételéről, annak rendszerezéséről, postabontásról. - Ellátja a postázási feladatokat a Kaposvári Szakképzési Centrum által kiadott postai tájékozató szerint, igazolja a postaköltségeket, elkészíti az adott időszak számlájának mellékleteit. - Tárolja, illetve kezeli az intézményi dokumentációkat. - Részt vesz a szakmai és érettségi vizsgák szervezésében, lebonyolításában, évente gondoskodik a szükséges dokumentumok rendszerezéséről, megőrzésre helyezéséről. - Szigorú számadású nyilvántartást vezet a bizonyítványokról. - Szükség esetén bizonyítvány - másodlatot állít ki a jogszabályi előírások alapján - Feladata az osztályfőnökök részére a szükséges dokumentumok kiadása pl.: napló, törzslap, bizonyítványok - Feladata a tanulói jogviszony igazolások, ideiglenes pedagógus igazolványok kiállítása. - Naprakészen vezeti a Beírási naplókat. 3. Titkári feladatok: - Ellátja az adminisztrációs, szervezési munkákat. - Feladatellátása során alkalmazza: a kommunikációs alapismereteket, az irodatechnikai alapismereteket, a protokoll szabályait. - Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. 4. Feladata az igazgatási és jogi ismeretek alkalmazása: - Tevékenysége során alkalmazza az államigazgatási ismereteket. - Naprakészen ismeri az oktatással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. - Az iskolával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. - Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit. 5. Egyéb feladatok: - Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, a vagyontárgyakban bekövetkezett rongálódásokat közvetlen felettesének azonnal jelezze, gondoskodjon munkaterülete zárásáról. - Kötelessége a tudomására jutott hivatali titkok megőrzése. - Ellátja a sokszorosítással kapcsolatos feladatokat. A fentiekben nem említett, szakértelmet igénylő rendkívüli feladatok ellátásáról a tagintézmény vezető utasítással rendelkezhet. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2016. év ………. hó ……. nap
............................................... munkáltató
............................................... munkavállaló
80
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Pénzügyi – gazdasági ügyintéző
Munkavállaló neve:…………………………………………………………… A munkakörnek utasítást adó felettes munkakörök: tagintézmény-vezető tagintézményvezető-helyettes A munkavégzés helye: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája 7500 Nagyatád, Baross G.u.6.
Munkaidő: heti 40 óra Beosztás: hétfő – csütörtök 730 – 1600 péntek 730 – 1330 Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkakört helyettesítheti: iskolatitkár
A munkakör tartalma I. Általános szakmai feladatok 1. Legfőbb feladata - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat - részben önálló munkával, - részben vezetői, vezető-helyettesi irányítással oldja meg. - Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető szervezési, protokoll és gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi. - Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. 2. Az egyes jogok biztosítása - Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításában. - Feladatellátása körében közreműködik a szülők jogainak biztosításában. II. Részletes szakmai feladatok 1. Pénzügyi-gazdasági feladatai: - Havonta lefűzi a bérjegyzékeket ill. egy példányt kiad a dolgozóknak - Nyilvántartást vezet a dolgozók szabadságáról. - A dolgozók távollétéről jelentést készít a MÁK felé, elküldi az orvosi igazolásokat (táppénzes papír, kórházi jelentés….) - A távolléteket rövid határidőn belül rögzíti a KIRA programban. - Nyilvántartja a fizetési előlegeket.
81
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - Nyilvántartja és kiadja az osztályfőnököknek a tanulók ellenőrző könyveit. - Belföldi kiküldetési utasításokat kitölti, mellékleteket csatolja, a kiszámított összegeket számfejti. - Tárgyhót követő hó 10. napjáig elkészíti a munkavállalók munkába járása miatti saját gépkocsi használatának, és a távolsági járatokra szóló bérlet díjának elszámolásához szükséges kimutatásokat, a kiszámított összegeket számfejti. - Nyilvántartja a „kimenő” számlákat és a bevételeket. - Nyilvántartást vezet a beérkező számlákról, azok szakmai teljesítésigazolását megszervezi, majd gondoskodik a Szakképzési Centrumba való eljuttatásáról. - A terembérleti szerződések alapján minden hónap elején elkészíti a kimutatásokat, átvételi elismervény ellenében beszedi a bérlőktől bérleti díjat és a hét utolsó munkanapján sárga csekken befizeti a Kaposvári Szakképzési Centrum számlájára. - Készpénzes kifizetések esetén gondoskodik készpénz felvételéről, majd határidőben történő elszámolásról. - Figyelemmel kíséri a munkaköri alkalmassági vizsgálatok szükségességét, megírja a beutalókat, összegyűjti az alkalmassági igazolásokat. - Elkészíti a nem pedagógus dolgozók jelenléti íveit, kiadja minden hónap első munkanapján a dolgozóknak és egyúttal összegyűjti az előző havi jelenléti íveket, majd gondoskodik azok tagintézményvezető-helyettes általi aláírásáról. - Nyilvántartást vezet az energiafelhasználásról. - Egyeztet, adatot szolgáltat a beszámoló készítésekor. - A tárgyi eszközökről beszerzése esetén kiállítja az állománybavételi bizonylatot, azt eljuttatja a KSZC-ba. - A leltározási szabályzat szerint, részt vesz az év végi leltározási folyamat végrehajtásában, elkészíti a leltározás dokumentációját. - A KSZC szabályzata, utasítása szerint elkészíti a kötelezettségvállalásokat, csatolja az árajánlatokat, a megrendelést, ill. egyéb dokumentumot, ha szükséges. - A kötelezettségvállalásokról nyilvántartást vezet. - Munkaügyi feladatok ellátása: új dolgozó felvételénél kinevezési iratok elkészítése, nem rendszeres kifizetések számfejtése, nyilvántartása, KIRA program használata, - Hetente a Kaposvári SZC-ba szállítja a szükséges gazdasági iratokat. - A tagintézmény éves költségvetésének és beszámolójának elkészítése, előkészítése. - Kaposvári Szakképzési Centrummal folyamatos együttműködés. - Magyar Államkincstárral történő kapcsolattartás. - Egyéb, a területhez kapcsolódó adatszolgáltatások elvégzése. 2. Egyéb feladatok: - Feladata a pedagógusok és tanulók részére fénymásolási tevékenység. - Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, a vagyontárgyakban bekövetkezett rongálódásokat közvetlen felettesének azonnal jelezze, gondoskodjon munkaterülete zárásáról. - Kötelessége a tudomására jutott hivatali titkok megőrzése.
82
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. Feladata az igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása - Ismerje és alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzatokat, szabályokat. - Az iskolával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. A fentiekben nem említett, szakértelmet igénylő rendkívüli feladatok ellátásáról az tagintézmény-vezető utasítással rendelkezhet. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2016. ……………….. hó ……. nap
............................................... munkáltató
............................................... közalkalmazott
83
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Rendszergazda
Munkavállaló neve:………………………………………………………. A munkakörnek utasítást adó felettes munkakörök: tagintézmény-vezető tagintézményvzető-helyettes A munkavégzés helye: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája 7500 Nagyatád, Baross G.u.6. Munkaidő: hétfő – péntek
630 - 1430
A munkakör célja: az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az adatok biztonságos elektronikai tárolásának garantálása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a számítástechnika tanárokkal együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi.
A munkakör tartalma Általános feladatok 1. Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. a szükséges mértékben a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. 2. Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika tanárokkal folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. 3. Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. a géptermek kezdeti kialakításának tervezésében. 4. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. 5. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. 6. Leltárt készít a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. 7. Feladata az iskola elektronikus levelezőrendszerének folyamatos működéséről való gondoskodás. az internetes megjelenés technikai és formai kialakítása, az iskola hivatalos weboldalának karbantartása és fejlesztése.
84
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 8. Feladata a havi munkaidő nyilvántartás elkészítése és megosztása a közös hozzáférésű …………….. Tárgyhót követő hó 10-ig napjáig gondoskodik a pedagógusok jelenléti ívének aláíratásáról, lefűzéséről. 9. Feladata nyilvántartások, kimutatások elkészítése, részvétel ezek összeállításában.
Hardver 1. Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. 2. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát. az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet rendszer üzemeltetőivel. 3. Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. 4. Jelenti a tagintézmény-vezetőnek a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. 5. Rendszeres időközönként köteles beszámolni a tagintézmény-vezetőnek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról. 6. Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban. Szoftver 1. Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. 2. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. 3. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata. 4. Az iskolavezetéssel előre egyeztetett módon biztonsági adatmentést végez. 5. Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. Hálózat 1. Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. 2. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja. 3. Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket. 4. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről.
85
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5. A szabályzatban foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. 6. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. 7. A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja a tagintézmény-vezetőnek, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, a tagintézmény vezető engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel. Kötelessége a tudomására jutott hivatali titok megőrzése, a munkafegyelem betartása. Az intézményre háruló rendkívüli feladatellátás során elvégzi a tagintézmény-vezető által kijelölt, feladatkörrel kapcsolatos, szakértelmet igénylő munkát. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.
2016. ………….. hó ….. nap
............................................... munkáltató
............................................ közalkalmazott
86
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Karbantartó Munkavállaló neve:…………………………………………………………. A munkakörnek utasítást adó felettes munkakörök: tagintézmény-vezető, tagintézményvezető-helyettes A munkavégzés helye: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája 7500 Nagyatád, Baross G.u.6.
Munkaterület: iskolaépület tornaterem tanműhely tároló helyiségek Munkaidő: heti 40 óra Beosztása: hétfő - péntek 630- 1430
A munkakör tartalma I. Általános feladatok - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a karbantartó - részben önálló munkával látja el, - részben vezetői, vezető-helyettesi iránymutatás alapján végzi. - Gondoskodik naponta az iskolaépület nyitásáról 6 óra 30 perckor - Ellátja a karbantartási feladatokat. - Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen, a takarékosság, és a balesetmegelőzés szempontjait figyelembe véve végzi. - Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény oktatási-nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a tanulókkal. II. Részletes szakmai feladatok Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat az itt meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva lássa el. 1. Napi karbantartási feladatok - Naponta - a tanítási idő kezdete előtt – ellenőrzi a portán elhelyezett „Karbantartási füzet” bejegyzéseit - Feladata a munkaterületéhez tartozó helyiségek, udvar illetve eszközök állapotának karbantartási, hibaelhárítási szempont szerinti ellenőrzése. pl. fűtési szezonban a tantermekben, folyosókon a kazán, radiátorok működésének ellenőrzése. - Baleset-megelőzési szempontból ellenőrzi a konnektorok, kapcsolók állapotát. - Karbantartási feladat észrevételekor áttekinti az ellátandó feladat volumenét, eszköz, anyag, valamint szakismeret igényét. Mérlegeli az előző szempontok szerint a karbantartási feladatot, majd gondoskodik a feladat ellátásáról. Abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a hibát elhárítani, a karbantartást elvégezni nem tudja, értesítenie kell az tagintézmény-vezetőt vagy helyettesét.
87
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - Feladata a folyosók, termek ellenőrzése a gyermek/tanulóbalesetek elkerülése érdekében, s a felfedezett veszélyeztető hely, állapot megszüntetése karbantartási, javítási feladatok elvégzésével. - Feladata az oktatási-nevelési feladatok, illetve egyes szabadidős tevékenységek ellátáshoz használt eszközök rendszeres karbantartása. 2. Időszakonként jelentkező karbantartási feladatok - Az ablakok, ajtók zárainak állapotától függően ellátja a karbantartási feladatokat, de legalább havonta ellenőrizi azok nyithatóságát, zárhatóságát. Szükség szerint elvégzi a zárak olajozási, kenési feladatait. 3. Egyes helyiségekhez, területekhez kapcsolódó karbantartási feladatok - A mellékhelyiségek (tanulói és nevelői WC-k) karbantartási feladatait a víz és szennyvízvezetékek, valamint a csapok állapotának ellenőrzésével látja el. - Az udvar, illetve az intézmény egyéb területének rendezettségéről, ápoltságáról gondoskodik, így: - a parkosított területet gondozza (szükség szerint füvet nyír, gereblyéz, metsz, gallyaz, pótolja az elpusztult növényeket, locsolja a zöld területet), - télen biztosítja a járófelületetek tisztántartását: ellapátolja a havat, gondoskodik a járdák, lépcsők csúszásmentesítéséről. 4. Alkalmanként jelentkező karbantartási feladatok - Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan elvégzi a rendezvényhez kapcsolódó teremrendezési és visszarendezési, továbbá az egyéb eszközökkel kapcsolatos szerelési feladatokat ( pl. emelet lezárása stb.) - Az épület állagmegóvási, illetve egyes beruházási feladatai megvalósításában részt vesz, segíti a külső szolgáltatók, vállalkozások ilyen tevékenységét. - Az épület berendezései, felszerelései vonatkozásában az alkalmanként jelentkező hibaelhárítási feladatokban részt vesz, segíti a külső szolgáltatók, vállalkozások ilyen tevékenységét. III. Egyéb feladatok - Szükség szerint vezeti az iskola tulajdonában lévő tehergépkocsit. - Közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. - Köteles előre jelezni – minden hónap 15-ig- a karbantartási feladataihoz szükséges eszköz, szerszám, üzem- és kenőanyag szükségletet. - Felelős a számára kiadott eszközökért, szerszámokért, anyagokért. Köteles a rábízott eszközöket, anyagokat biztonságos helyen tárolni. - Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2016. ………………. hó …….. nap
............................................... munkáltató
............................................... közalkalmazott
88
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Takarító Munkavállaló neve: …………………………………………………………………. Munkavégzés helye: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája 7500 Nagyatád, Baross Gábor utca 6. Munkaterület: Tornaterem Iskola főépülete 1. 2. 3. emelet A munkakörnek utasítást adó felettes munkakörök: tagintézmény-vezető, tagintézményvezető-helyettes A munkavégzés helye: Munkaidő: heti 40 óra Beosztása: hétfő - csütörtök 1400- 2200 péntek 1000 - 1800 Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más takarító külön ütemezés szerint - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - más takarító külön ütemezés szerint
A munkakör tartalma I. Általános feladatok - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító - részben önálló munkával látja el, - részben tagintézményvezető vagy tagintézményvezető- helyettes iránymutatás alapján végzi. - Ellátja a takarítási feladatokat. - Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. - Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény oktatási-nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, tanulókkal. II. Részletes szakmai feladatok Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező - következőkben felsorolt - feladatokat az itt meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva ellássa: Feladata: - a helyiségek felseprése, felmosása. (A felmosás tisztítószeres vízzel történik.) - a munkaterületén található bútorok, berendezések tisztántartása. A tisztítás a bútor, berendezés, valamint a szennyeződés jellegének megfelelően jelent száraz vagy nedves (csak vizes vagy vegyszeres) takarítást.
89
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - az oktatási-nevelési feladatok, illetve egyes szabadidős tevékenységek ellátáshoz használt eszközök tisztántartása. - a munkaterületén található szemetes-edények, illetve szeméttárolók kiürítése, valamint ezeknek az eszközöknek a tisztítása. - a munkaterületén található növények ápolása, gondozása, locsolása, szükség szerint átültetése. - a lábtörlők, egyéb szőnyegek portalanítása. - az ablakok, ajtók, fűtőtestek szennyezettségtől függően, de legalább havonta egy alkalommal történő tisztítása. - a WC higiéniájának, fertőtlenítésének folyamatos biztosítása, a WC papír pótlása, - a mosdók tisztaságának figyelemmel kíséri, naponta legalább egy alkalommal vegyszeresen tisztítja. - Szükség esetén az iskola előtti járda seprése, hó eltakarítása, sózása. 5. Alkalmanként jelentkező feladatok: - Az intézmény rendezvényeihez ( pl.: szalagavató, ballagás stb.) kapcsolódóan elvégezi a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítását. Ezen feladatokat, a tagintézmény-vezető külön utasítása nélkül ellátja. - A rendezvényeket követően segédkezik a rendezvény helyszínei rendjének eredeti visszaállításában. - Az intézmény nyitása, zárása hétvégi rendezvény ( pl.: osztálytalálkozó stb. ) esetén. III. Egyéb feladatok - Köteles minden hónap első munkanapján jelezni a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségletét. - Felelős a számára kiadott eszközökért, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a tanulókra veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek. - Köteles a portán található „ Hibabejelentő füzetbe” beírni, ha a munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel. - Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, valamint gondoskodjon a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2016. ………………. hó ……. nap
............................................... Munkáltató
............................................... Közalkalmazott
90
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK (2) – EGYÉB MEGBÍZATÁSOK
91
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Osztályfőnök Osztályfőnöke a számára kijelölt osztálynak, tagja az osztályfőnöki munkaközösségnek. Feladatai:
Minden év szeptemberében megnyitja és vezeti az osztálynaplót, az anyakönyvet, kiosztja a tanulók ellenőrzőit és folyamatosan figyelemmel kíséri azok vezetését. A tanév elején figyelemmel kíséri, hogy az osztály tanulói megkapták-e a tanuláshoz szükséges tankönyveket és segédeszközöket. A tanulók bizonyítványait a törvényi előírásoknak megfelelően vezeti, és tárolja. Folyamatosan végzi az adminisztrációs feladatokat: hiányzások igazolásának nyomon követése, a napló haladási és osztályozási részének folyamatos ellenőrzése. Elkészíti a statisztikákat, közreműködik a mérések, vizsgák lebonyolításában. Gondoskodik az osztályszintű megemlékezések, ünnepségek megszervezéséről. Figyelemmel kíséri a tanulók személyiségfejlődését, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű illetve a tehetséges tanulókra. A hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Segíti a pályaválasztást és a tanulók továbbtanulását. Év elején ismerteti a házirendet a tanulókkal és a szülőkkel; tűz- és balesetvédelmi oktatást tart, ezt dokumentálja. Szülői értekezletet tart, megszervezi a szülői szervezet vezetőinek megválasztását, folyamatosan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel; szükség esetén családot látogat. Segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kérésükre látogatja az órákat. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Ezekről a szülőket az ellenőrző könyvben tájékoztatja (havi rendszerességgel ellenőrzi a beírt jegyeket). Javaslatot tesz - az osztályban tanító kollégák véleményét kikérve- a tanulók szorgalmának és magatartásának minősítésére, melyről a nevelőtestület dönt. Az érdekeltekkel egyeztetve javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. A tanév végi osztályozó értekezleten az arra érdemes tanulók esetében javaslatot tesz nevelőtestületi dicséretre, utolsó évfolyamon jutalomkönyvek adására. Szükség esetén nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztályt tanító pedagógusoknak jelen kell lenniük. Az iskola pedagógiai programjával összhangban megvalósítja az osztály közösséggé fejlődését, és biztosítja annak közösségként való további működését is. Különös figyelmet fordít az osztályközösség környezettudatos, mentális nevelésére. Neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve.
92
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, osztályával együtt segíti az iskola éves munkatervében lévő iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezését és lebonyolítását. A szülők és a tanulók igénye alapján osztálykirándulást szervezhet (tanévenként 1 tanítási napon).
93
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Munkaközösség-vezető Feladatai:
Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, szaktárgyának oktatásáért. Összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkatervét. Folyamatosan figyeli és szervezi a terv megvalósulását. A munkaközösség tagjainak tanmeneteit - véleményezéssel ellátva- jóváhagyásra előterjeszti a tagintézmény-vezetőnek. Figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, felügyeli a tanterv szerinti előrehaladást és a követelményeknek való megfelelést, szükség esetén az iskolavezetésnél intézkedést kezdeményez. Segíti a kezdő, illetve az új kollégák munkáját, beilleszkedését. Fejleszti a munkatársi közösséget. A munkaközösségen belül kölcsönös óralátogatásokat szervez, órákat, szakköri foglalkozásokat, korrepetálásokat látogat. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket hív össze. Összehangolja és irányítja a gyakorlati és érettségi vizsgatételek készítési munkáit. Részt vesz a tanulmányi versenyek ügyeinek intézésében (határidők figyelemmel kísérése, jelentkezések összegyűjtése, előkészítés, lebonyolítás). Koordinálja munkaközösségén belül a tanórán kívüli tevékenységet, kiemelt figyelmet fordít a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Az iskolai tankönyvrendeléshez elkészíti a munkaközösségi tankönyvrendelést. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre. Javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. Javaslatot tesz a szertárfejlesztésre, könyvbeszerzésre, folyóirat rendelésre. Beszámoló készítésével segíti a tagintézmény-vezetőt a tanév végi és egyéb értékelések elkészítésében. Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívüli szakmai megbeszéléseken. Állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.
94
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ifjúságvédelmi felelős
Segíti és összehangolja az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az osztályokat felkeresve vagy az osztályfőnökök segítségével tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Az osztályfőnök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, BTM-es és SNI tanulókat. Rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, különös tekintettel a pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél útján). Megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken. Félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Az osztályfőnökök jelzése alapján a 10. igazolatlan óra után a tanköteles korú tanulók esetében értesíti az illetékes kormányhivatalt. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – az osztályfőnökkel együtt családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálattól kér információt. Az információkérés írásban, az igazgató bevonásával történik. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.
95