Szervezeti és Működési Szabályzat

2013 Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Esztergom, Főapát u. 1 KLIK 111027

Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.................................................................................................................... 2 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................3 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................................................7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................... 10 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................................................ 15 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................... 16 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ........................................................... 18 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................... 18 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................................................... 20 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................................................... 21 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ..................................................................................................... 22 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ................................................................................................................... 22 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................................................... 22 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ..................................................................................................23 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................... 31 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................. 43 2.5 Mindennapos testnevelés .......................................................................................................................... 45 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .......................................... 46 2.7 Projektoktatás .......................................................................................................................................... 46 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................. 47 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................47 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........................................ 48 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei………………………………………………49 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...................................... 49 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................................................... 50 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...................................... 52

1

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunk, jövőt meghatározó tervező munkánk teljes tantestületi összefogásunk eredménye, ezért a célok és az eszközök meghatározásánál kialakult emberi és szakmai konszenzus biztosíték az azonos elvek szerint végzett összehangolt, színvonalas oktató - nevelőmunkára.

1. A nevelő – oktató munka céljai A legfontosabb célunk:  A nemzeti műveltség, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése.  Biztosítani azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtokában alkalmassá tehetjük tanulóinkat a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához.  Mindazon kompetenciák birtoklásának elősegítése, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.  A kulcskompetenciák elsajátíttatása, melyeket az egyes tantárgyak tananyagtervei, feladata és célrendszere tartalmazza: ezek o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos és technikai kompetencia o digitális kompetencia o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség o hatékony, önálló tanulás  

Az általános és széles körű szakmai alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára. Az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki - testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, - társas kapcsolataiban igényes, - mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi.

Közvetítjük  a tudományos igényességű közismereti és szakmai ismereteket,  az erkölcsi, etikai értékeket,  a helyes magatartási, viselkedési normákat, 

szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi értékeinek, megismerését, megőrzését, tiszteletben tartását.

Fejlesztjük tanulóink

 gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen;  kommunikációs, manipulatív tevékenységét;  érdeklődését mások és a világ dolgai iránt;  emocionális érzékenységét, empátiakészségét;  akaraterejét;  egészséges életmódra törekvését;  környezetvédelem lehetőségeinek ismeretét, gyakorlását. Célunk:  a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése, szilárd értékrend kialakítása;

2



a társadalmi integráció (maximális) zavartalanságának biztosítása, hogy harmonikusan be tudjanak illeszkedni környezetünkbe.

Célunk, hogy:  konvertálható tudással, ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek;  nyelvi kommunikációs készségük biztosítsa állampolgári joguk és  kötelességük gyakorlását, teljesítését, szakmai boldogulásukat;  rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetben szóban és írásban kommunikálni tudjanak  megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel, szilárd értékrenddel rendelkezzenek;  munkaerkölcsük, kötelességtudatuk fejlett legyen;  pontosak, rendszeretők, udvariasak legyenek;  önálló véleményüket kulturáltan közvetítsék;  felelősen törődjenek az emberekkel, a környezettel.

A megvalósuló közismereti és szakmai oktatás szerves egységet alkot és az egyéni képességek fejlesztésével biztosítja a fiatalok céljainak elérését. Az általános és szakmai oktatás megteremti a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az iskolától eltérő környezetben is képes ezek felhasználásával cselekedni. Az iskola a munkaerőpiac igényeinek megfelelő felkészültségű és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes, középfokú végzettségű szakembereket képez, akik  alkalmasak hatékony munkavégzésre és felkészültek az európai integrációs feladatok megoldására, valamint a globalizációból adódó kihívások kezelésére;  megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek,  képesek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven;  képesek az információval való produktív és kreatív bánásmódra középfokú tanulmányaik befejeztével;  felkészültek a továbbtanulásra;  további életükben, továbbképzéseik során alkalmasak a permanens tanulásra megértve és elfogadva ennek fontosságát és szükségességét.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés célja: A minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakul ki. A programban megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Az iskola nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ha az iskolai élet képes az egyén tevékenységrepertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el. A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését jelenti, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben serdülői szükségletei megvalósulnak. Mindez csak önállóságának tiszteletben tartásával párosulva történhet. Az iskola személyiségfejlesztő tevékenységének legfontosabb célja a tanulók eredményes életvezetéséhez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy mindehhez a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése szükséges. Feladataink: Erkölcsi nevelés 3

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés 4

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fontos a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatás: célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), melyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés

5

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2. A nevelő – oktató munka feladatai Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka feladata, hogy a felsorolt célok elérését elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Pedagógusaink mindenki részére igyekeznek biztosítani a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Lehetőséget teremtenek mind tanórán, mind tanórán kívül arra, hogy tanulóink képességeiket, tehetségüket kibontakoztathassák, szükség esetén hátrányukat leküzdhessék, akár az iskolába lépéskor meglévő hátrányukat, akár az évek során bármilyen oknál fogva keletkező hátrányokat.

Ezért:  tanórákon fokozottan figyelnek a differenciálás lehetőségeinek maximális kihasználására.  a tehetséges tanulókat szakkörbe irányítják, versenyekre készítik, önképzési lehetőségekre felhívják figyelmüket, egyéni feladatokat adnak számukra.  az elmaradtaknak egyénileg illetve csoportosan korrepetálási lehetőséget biztosítanak.

 az osztályfőnökök fokozottan figyelemmel kísérik a bármely okból veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű tanulókat, lehetőségükhöz mérten segítik az okok feltárását, megszüntetését.  kérelemre biztosíthatjuk az ingyenes vagy kedvezményes étkezést.  az anyagi hátrányokat azzal is igyekszünk csökkenteni, hogy lehetőségeinkhez mérten segélyezzük a rászorultakat, tankönyvhozzájárulást biztosítunk a számukra.  biztosítjuk tanulóink rendszeres orvosi vizsgálatát, a fogorvosi prevenciót.  csatlakozunk minden olyan programhoz, amely az egészséges életmód megismeréséhez, biztosításához nyújt segítséget az iskolának, a tanulóknak. 6

 osztályfőnöki munkánkban kiemelten kezeljük az egészséges életmóddal kapcsolatos témák megbeszélését (drog, dohányzás, szeszesital), az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását.  figyelemmel kísérjük a bármely területen – akár rendszeres akár rendkívüli – támogatásra szoruló fiatalokat. Az osztályfőnök jelez az ifjúságvédelmi felelősnek, aki szükség esetén a lakóhely szerinti önkormányzathoz fordul segítségért.  az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanárral a tanulók sokoldalú megismerése, és fejlesztése érdekében.

 szülői értekezleten, fogadóórákon lehetőséget biztosítunk a szülőkkel való találkozásra. 3. A nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, melyeket a pedagógus választ. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola egészségnevelésének ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőséget felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egységét jelenti. Az egészségnevelő munka célja : - jártasságok, készségek kialakítása - a magatartás befolyásolás - felkészítés a környezet egészséget veszélyeztető hatásainak kivédésére és - a testi-lelki, szociális harmóniát megteremtő életvitel kialakítására. Az iskolában létre kell hozni egy olyan csoportot, amely a belső innováció valamint a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Tagjai : - intézményvezető - szülői szervezet képviselője - iskola drogügyi koordinátora - iskolaorvos - védőnő - osztályfőnöki munkaközösség-vezető - testnevelő - diákönkormányzatot segítő pedagógus - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős A tanulók egészségi állapotáért nem csak a felsoroltak, hanem az iskola teljes nevelőközössége, munkatársai is felelősséggel tartoznak. Az iskola alapvető feladata: - a betegségek, balesetek elkerülése, - a testi-lelki egészség megőrzésére és - az egészséges állapot megbecsülésére nevelés. Ennek eredményeként alakulhat ki a helyes egészségfelfogás, amely az egészséges életmód alapja. A fiatalok életvitelüket minták követésével alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a felnőtt közösség és a szülők életmódja. Ezeket a hatásokat tudatosítani kell: 7

-

osztályfőnöki órán, testnevelés órán, valamennyi szakmai órán, amikor érintőlegesen a téma felmerül, pl.: balesetvédelmi előírások.

A foglalkozások témakörei: - egészséges táplálkozás (a táplálkozás higiéniája, ritmusa, esztétikuma, táplálkozás-élettan, korszerű táplálkozástechnikák, megfelelő étkezési szokások kialakítása, életkori szükségletei) - testi higiénia: (testápolás, fogápolás, öltözködéskultúra, divat, személyi higiénia, serdülőkori higiénés problémák) - testedzés, mozgás, helyes testtartás, erőnlét, terhelés, állóképesség - balesetmegelőzés (veszélyhelyzetek elkerülése és felismerése a háztartásban, iskolában, közlekedésben, elsősegélynyújtás, beteggondozás, a gyógyításba vetett bizalomra nevelés) - környezetvédelem fontossága, a természeti értékek megóvása és védelme, iskola, lakókörnyezet, településhigiéné, környezeti ártalmak, zaj, légszennyezés, szelektív hulladékgyűjtés, - a függőséghez vezető szokások megelőzése, a vészhelyzetek felismerése, az élvezeti szerek tudatos elutasítására nevelés ) - szenvedélybetegségek (teratogén ártalmak és következményeik, személyiségromboló hatásai, a társadalomellenes magatartásformák ) - betegség és gyógyulássegítő magatartás kialakítása - szexuális felvilágosítás, nemi szerepvállalás, AIDS- prevenció, - családtervezés, gyermeknevelés, harmonikus életvitelre törekvés, - mentálhigiénia: a lelki egészségvédelem megóvása, krízisprevenció, elkülönültség, magány elkerülése, a személyiség belső ösztönzőinek és erőforrásainak kiaknázása, problémamegoldás, konfliktuskezelés, - a szocializációs folyamatok és a közösségi alkalmazkodás elősegítése, a devianciák elkerülése, a tanulási és viselkedési teljesítmény fokozása, - az egészséges lelki-testi habitus és személyiség kialakítása, - téves ideológiák elkerülése, az egyetemes humanista értékrend kialakítása. Az iskola, mint élettér befolyásolja a tanulók egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelés nem csupán ismeretátadás, hanem egészségügyi felvilágosítás. Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel, szervezetekkel is. Legfontosabb a családokkal való együttműködés, amely elsősorban az osztályfőnök kezdeményezésének tudatos vállalására épül. A megelőzés szempontjából lényeges: - az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása (védőnő, iskolaorvos, szakrendelők, szűrővizsgálatok, stb. ) - a jelzőrendszer működtetése: - együttműködés a családdal, szakszolgálatokkal, (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekvédelem, hatóságokkal) 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai  Az iskolai egészségnevelésünk célja, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében programunk: - A tanulók és a tantestület egészségének védelme, az egészség fejlesztése, az eredményes tanulás elősegítése, - Együttműködés kialakítása az iskolai oktatás szereplőivel, hogy az iskola egészséges környezet legyen, - Együttműködés a helyi közösségek szakembereivel, annak egészségfejlesztési programjaival, - Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztésnek, tanácsadó programoknak, - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatokat folytatunk, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, - A diákoknak a tanulói családoknak segítség egészségük megőrzésére. 8



Stratégiánk tehát, hogy a környezeti tényezők, az életmód, az egészségügyi ellátó rendszer tényezőire kívánunk hatást gyakorolni az iskolai egészségneveléssel. Egészségnevelésünkkel az a célunk, hogy a diákokat képessé tegyük arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.



Stratégiai célkitűzéseink: - Önismeret, személyiségfejlesztés - Az egészséges életmód kialakítása (az egészség megőrzése, helyes táplálkozás, testedzés, életvitel, szabadidő). - Szenvedélybetegségek megelőzése, visszaszorítása, leszoktató programok - Alternatívák az életvitelre



Egészségnevelési módszereink: - Hagyományos felvilágosító előadások (iskolaorvos, védőnő) - A rizikócsoportok kiszűrése, prevenció (túlsúlyos, szenvedélybeteg, alultáplált) - Szükségletek felmérése, helyzetértékelés (szülői szervezet, intézményvezető, egészségnevelő, iskolai védőnő, orvos, diákok, egészséggel összefüggő tantárgyakat tanító tanárok)



Az egészségnevelés személyi feltételei, kompetencia felelősei: - Iskolaigazgató vagy helyettese - Iskolaorvos, védőnő - Osztályfőnöki munkaközösség vezetője - Testnevelő - Szabadidő szervező - Diákönkormányzatot segítő pedagógus - Ifjúságvédelmi felelős - Külső, az egészségnevelésben jártas szakemberek bevonása



Segítő kapcsolatok igénybevétele: - Család - Szülői szervezet - Iskolaorvosi hálózat (vizsgálat, szűrés, egészségnevelés) - Gyermekjóléti szolgálatok, Nevelési tanácsadó, Családsegítők, - Rendőrkapitányság, Kábítószerellenőrző Központ (KEK)



Egészségnevelésünk kiemelten fontos területei az iskola pedagógiai rendszerében: - Önmagunk ismerete, értékek ismerete - Egészségi állapotunk ismerete - Egészséges, aktív testmozgás, testedzés - Helyes étkezés, táplálkozás - A testi higiénia - A szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - Családtervezés - Szenvedélybetegségek - Személyes biztonság - Iskolán belüli bántalmazás megelőzése



Az egészségnevelés tevékenységi területei: - Tanórai foglalkozások - Osztályfőnöki óra - Testnevelés óra 9

-

Biológia óra Magyar óra Földrajz óra



Tanórán kívüli foglalkozások - Elsősegélynyújtó tanfolyam - Sportfoglalkozások (du.) - Sportnap - Esetleges erdei iskola, táborok 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásába bevont szereplők:  Iskolaorvos, háziorvos, védőnő  Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen  kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző  kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az  Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az orvosi  feladatokat a házi gyermekorvos, a védőnői feladatokat a körzet szerint illetékes védőnő látja el.  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és  intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött  szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése  Közreműködés: közegészségügyi járványügyi, környezet, egészségügyi, táplálkozás  egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.  Feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel. A tanulók és a pedagógusok  ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (különösen a főfoglalkozásban  alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka  folyamatába illessze be az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést.  Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:  - Az életmód és betegségek összefüggései  - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése,  megoldási javaslatok.  -A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi magatartás, életmód  és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.  - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben.  - Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül  hívhatók, az iskolai egészségfejlesztésben.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulóközösségek kialakítása érdekében a tanárok együttműködnek a szülők közösségével. A tanárok feladata – elsősorban az osztályfőnöké -, hogy ráébressze a tanulókat a közösségi élet szépségeire, a közös munkavégzés örömére, szükségességére. Céljaink:   

Az iskola közösségében minden egyénnek lehetőséget adunk arra, hogy tehetségének megfelelően a legtöbbet hozza ki magából. Olyan tanulói közösségeket kell kialakítani, ahol a nevelő hatásokat a közösség erősíti és nem csökkenti. Nevelési rendszerünk a kisebb közösségek öntevékenységére, együttműködésére, aktivitására épít, ami elősegíti az emberi együttélés, a kapcsolatteremtés szabályainak elsajátítását, a másokhoz való alkalmazkodás, a toleranciaképesség, a nyitottság kialakítását. 10

 

 

Tanulóink legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra. A közösségi szellem kialakítására nemcsak az osztályfőnöki órákon és az általános iskolai napközis csoportokban van lehetőség, hanem a különböző rendezvényeinknek, programjainknak is közösségformáló ereje van, melyeket elsősorban a diákönkormányzat szervez. Ilyen például a hagyományosan megrendezett diáknap, az egészségnevelési nap, a Föld napja. A közös kirándulások, a környezetvédelmi vetélkedőn való részvétel, a papírgyűjtés, a szelektív hulladékgyűjtés mind a tanulók környezetük iránti megbecsülését fejleszti. A mozi- opera- és színházlátogatások, az iskolánkban kiállított képzőművészeti alkotásokkal történő együttélés, az énekkari, a néptánc és az irodalom-színpadi szereplések mind segítik nemzeti kultúránk értékeinek megismerését, megbecsülését.

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolai nevelés oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: - a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése;értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) - ismerje régiónk sajátosságait, értékeit - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában - személyes példamutatás - diákvezetők nevelése, munkájuk segítése - a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása - jutalmazás és büntetés alkalmazása - a másság elfogadása - váljon érzékennyé környezete állapota iránt - ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját.A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy - egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: - a tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, 11

- járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,- alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére - személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felsős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, - közösségfejlesztés során kapjon átfogó képet a munka világáról, - az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

12

- ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, - életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni - tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, - az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,25 - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, - tanuljon meg tanulni, - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, - tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. A megvalósítás formái: 13

- Kirándulások, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. - Kiállításokon, színházi, zenei, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. - A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. - A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködőkészség fejlődését. - Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. Munkaközösségi programok. - Levelezős, egyéb versenyek.

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diák önkormányzati munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat a saját maga által elkészített Szervezeti és Működési Szabályzata alapján működik. A következő tevékenységi formákban segíti a tanulók közösségfejlődését: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - Autonóm, véleménynyilvánításra és a vélemények elfogadására képes személyiséggé válás folyamatában. - A tanulók a különböző szokások, kultúrák, életmódok és vallások iránt legyenek nyitottak, ismerjék és becsüljék a másságot. - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - Törekedjenek arra, hogy aktívan részt vegyenek a közösségi tevékenységekben, ápolják meglévő kapcsolatainkat, és legyenek képesek kulturált módon új kapcsolatok kiépítésére. - Váljon belső késztetéssé az értékek megőrzése iskolai és tágabb környezetben is, tegyenek lépéseket a gyarapítás irányába is. 14

- a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeire, más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. - Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. - A kommunikációs kultúra fejlesztésének előterében az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak. - A DÖK a maga eszközeivel és lehetőségeivel segítse az iskolát abban, hogy az új információs környezetben eligazodni, és azt kritikus módon használni képes fiatalokat neveljen. - Fejlessze a tanulók betegek, sérültek és fogyatékos társaik iránti elfogadó, segítő magatartását. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Szabadidős tevékenységek keretében megvalósítható közösségfejlesztés, munkaközösségi programok (részletesen az éves munkatervben).

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

15

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre             

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. Ezek indításáról – az igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése - differenciált óraszervezés - csoportbontás - a modul tantárgyak órakeretbe történő beemelése - versenyek, vetélkedők, bemutatók - szabadidős foglalkozások - képesség-kibontakoztató foglalkozások megszervezése - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata - versenyeztetés - egyéni tehetségek felismerése, megfelelő irányba történő fejlesztése

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal kapcsolatos osztályfőnöki valamint gyermek és ifjúságvédelmi feladatok: - a kudarc okának, gyökereinek feltárása, 16

- a kudarc okozta feszültség megszüntetése, - a személyiség egyensúlyának helyreállítása - a teljesítmény és viselkedészavar valódi okainak számbavétele, - a kudarc jellegének, a típusának és a megfelelő segítségnyújtás módjának megállapítása Munkánk nehézségét fokozza az a tény, hogy a legtöbb gyermeknél a fellépő zavarok halmozottan fordulnak elő. Ezért az eredményes munka érdekében célszerű minél több okot felfedni, azokat több szakember összehangolt munkájával orvosolni. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kiszűrése elsősorban a pedagógusok feladata, akik a szakemberekkel együttműködve vesznek részt a fejlesztő, felzárkóztató munkában. Ha a gyermekeknél speciális tanulási zavar nem áll fenn, akkor a pedagógus korrepetálással segít a felzárkóztatásban. A korrepetálás lehetősége minden gyermek számára biztosított. Ha a tanuló érdeke azt kívánja, külső segítséget is igénybe veszünk, mint például a gyermekvédelmi felelős, a pszichológus ill. a pedagógiai szakszolgálat munkatársai. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A viselkedési és beilleszkedési zavarok esetében a társadalmi és érzelmi érettség elmaradottsága illetve családi körülmények eredményezik a képességek alatti teljesítést és a deviáns magatartást. Az okok legmeghatározóbban a családban, majd az óvodában, az iskolában és az egész társadalomban keresendők. Az osztályfőnök és a szaktanárok feladata: - a magatartási problémákkal küzdő gyerekeink figyelemmel kísérése - egyénre szabott feladatok kijelölése, - egyéni és kiscsoportos felzárkóztatás, - a tanulóink bevonása a sportba (olyan sportág választása, ahol a figyelem összpontosítást fokozatosan fejlesztik) - a gyermekeink jó képességeinek további megerősítése, fejlesztése - érzelmi kötődés, kapcsolat megteremtése (tanárokkal, társakkal) - a tanulóink bevonása a délutáni foglalkozásokba - a rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (fogadó óra, szükség esetén családlátogatás)

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell a törvényben elismert jogaikat biztosítani. Az iskolában a gyerek fejlődjön egészségesen és harmonikusan. Biztosított legyen számára a szükséges testi, lelki, értelmi és erkölcsi fejlődés, a társadalmi „jólét”. A hátrányos és veszélyeztetett gyermek kapjon az iskolában és az iskola közvetítésével a gyermekvédelmi intézményrendszer segítőitől támogatást az esélyegyenlőség biztosításához, a lemaradás veszélyeinek csökkentéséhez és a kulturális különbségekből adódó egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez. Felnőtt korára önmaga és a nemzet számára legyen képes hasznos és becsületes életet élni. Tanulóink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. A családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány, amely az iskolában csapódik le. Iskolánkban és kollégiumunkban nagy gonddal kutatjuk a hátrányos helyzetű növendékeket, igyekszünk hátrányaik csökkentésére, helyzetük javítására. Intézményünkben nem a gyermekvédelemre specializált szakember, hanem tanár szakos kollegánk egyike vállalja föl ezt a tevékenységi kört. Iskolánkban egyre gyakrabban találkozunk hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel. Ide soroljuk azokat, akik a nehezen nevelhetőség, a deviancia egyes, általában enyhébb jegyeit is magukon viselik. Iskolánkban a szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit találjuk meg. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek a kollégiumban és az iskolában. Két alapvető feladatot kell ellátnia az iskolának: egyrészt, megelőzni tanulóink testi, vagy lelki károsodását, másrészt, a már bekövetkezett károsodásokat orvosolnia, megszüntetnie kell. Tehát munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció. Bár ez a két szakasz nehezen választható el egymástól, mégis a megelőzést tekintjük az elsődleges, legfontosabb feladatnak, hiszen időben beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. Hogy ezt megtehessük, ismerni kell a 17

szülőket, a családok helyzetét, szélsőséges esetben helyzettanulmányozást kell végezni, hogy a hatékony beavatkozás érdekében megismerjük a gyermek otthoni körülményeit. A gyermekvédelemmel nagy szerepet kapnak az osztályfőnökök, mint az osztályok legfőbb ismerői. A gyermekvédelmi munka nem olyan látványos, mint amilyen látványos lehet a sport, vagy a kulturális munka, de hasznosságát, fontosságát tekintve azonos, sőt gyakran meg is haladja azokét, hiszen itt gyermekek, csoportok, családok támogatásáról, sőt megmentéséről lehet szó.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Egyik alapvető dolog, hogy felmérjük, feltérképezzük, felkutatjuk, azt, hogy ki tartozik a hátrányos helyzetűek közé, ki milyen hátrányokat cipel magával. Itt nemcsak a szociális hátrányosságot kell figyelembe venni, hanem minden egyebet, amit jeleztünk. Aztán ki kell alakítanunk a segítés taktikáját és stratégiáját. Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen tanulónknak se kelljen anyagiak, vagy szociális helyzete miatt szűkölködnie. A szülőkkel, az önkormányzattal, a tanulóval, az iskolavezetéssel összefogva, a pályázati lehetőségeket figyelve, kell megoldani a helyzetet, a tanuló lakóhelyi önkormányzata, segélyhez juttathatjuk a növendéket egyéb alapítványok és pályázatok útján is. A műveltségi lemaradás, s a tanulmányi motiváció hiányának a felszámolása mind a tehetséges, kreatív, mind a gyengébb tanulók esetében tantestületünk feladata. Igen gyakori, hogy a szociális gondokra éppen a műveltségbeli hiányosságok, az ambícióvesztés hívja fel a figyelmet. A hátrányos helyzetű tanulók egy része veszélyeztetett is valamilyen téren, valamilyen szinten. A hátrányos helyzet nem jelent automatikusan veszélyeztetettséget, de gyakran jár együtt, illetve könnyebben lesz veszélyeztetett egy-egy hátrányos helyzetű tanuló. A gyermekvédelmi intézményekkel, a rendőrséggel, az egészségvédőkkel, az orvossal, a védőnővel, a nevelési tanácsadóval való folyamatos kapcsolat mellett oda kell figyelni nemcsak a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekre, hanem intézményünk minden tanulójára.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 

  

   

A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához szükséges értesülésekhez és tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Ebben dokumentumok is segítik, melyek az osztályfőnököknél, az ifjúságvédelmi felelősnél, a diákönkormányzatot irányító pedagógusnál, illetve a könyvtárban vannak. A tájékoztatási jog mellett biztosítani kell számukra, hogy szervezett formában véleményt mondjanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról és az őket érintő kérdésekről. Egy évben kétszer az osztály diákbizottság vezetői találkoznak az iskola igazgatójával, ahol felvethetik problémáikat, választ kapnak kérdéseikre, melyeket előzetesen írásban is leadhatnak, vagy személyesen fogalmazzák meg. Minden tanulónak joga van, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e kérdésekről javaslatot tegyen. Kérdéseikre, javaslataikra a megkereséstől számított 30 napon belül, Kérdéseivel fordulhat a diákönkormányzatot irányító pedagógushoz fogadó idejében. Az igazgatóhoz szóbeli bejelentkezés után a 3.–4. szünetben, vagy előre egyeztetett időpontban. Az igazgatóhelyetteshez szünetekben. Amennyiben kérését írásban fogalmazza meg azt az irodai fogadó időben az iskolatitkárnak leadhatja. A tanulók rendszeres vélemény nyilvánítására évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A tanulók tájékoztatásának egyik eszköze az iskolarádió, amelynek diákprogramját a diákönkormányzat határozza meg, munkájukat segíti az iskolarádióért felelős tanár. A tanulók tájékoztatásának másik eszköze a körözvények. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár minden nap a 3. és a 4. óra utáni szünetben és a 6. órát követő szünetben segítséget nyújt.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: Osztályfőnöki óra A diákokat az osztályfőnök és az osztálytitkár rendszeresen tájékoztatják az őket érintő eseményekről, eredményekről, tervekről. Diákönkormányzati ülés A diákönkormányzat szükség szerint, de a tanév minden hetében egy alkalommal ülést tart, ahol az osztálytitkárok a DÖK vezetővel megbeszélik az aktuális feladatokat, döntenek, véleményt alkotnak. 18

Diákközgyűlés A diákönkormányzat működésének - és a tanulói jogok érvényesülésének- áttekintése érdekében évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni. A diákközgyűlésen joga van minden diáknak megjelenni, kérdéseket feltenni, elmondani javaslatait elsősorban a diákönkormányzat működésével, valamint a tanulói jogok érvényesülésével kapcsolatban. A diákközgyűlés időpontját, az ülést megelőző legalább 15 nappal ki kell hirdetni. A diákönkormányzat köteles tevékenységéről, gazdálkodásáról beszámolni a diákközgyűlés számára. A diákközgyűlésen a tanulók a velük és az intézménnyel kapcsolatos ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Fogadó óra Valamennyi kollega előre meghatározott időpontban, heti egy órában álla a szülők rendelkezésére, hogy naprakészen tudják megbeszélni az esetleges problémákat. Szülői értekezlet Az iskola, éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassák a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel a honlapon keresztül, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Nyílt nap A nyílt napot az iskolába készülő 8. osztályosok számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek. A szülői szervezet A szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását az igazgató által megbízott igazgató helyettes végzi. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő kérdésben, a köznevelési törvény szerint. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására. 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

 Osztályközösségek és tanulócsoportok Az iskolai életet érintő információk áramlásának biztosítása az osztályfőnök, ill. a szaktanárok segítségével.  Diákönkormányzat A tanulók érdekeit képviseli, véleményt alkot a diákokat érintő kérdésekben.  Diákközgyűlés 19

Nyilvános tájékoztató fórum, amely tanévenként legalább egy alkalommal hívható össze. Az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

 Szülői értekezlet évfolyamszinten A 9. évfolyamos diákok szüleinek az igazgató a tanév elején bemutatja az iskolát. A 12. évfolyamos diákok szüleinek az igazgató tájékoztatót tart a kétszintű érettségire való tudnivalókkal kapcsolatban. Az iskolánk iránt érdeklődő 8. osztályos tanulók szüleinek az igazgató tájékoztatót tart az itt folyó oktatásról, nevelésről, bemutatja az intézményt.  Szülői értekezlet osztályszinten Tanévenként két alkalommal az osztályfőnök tájékoztat a tanév feladatairól, a tanulmányi munka értékeléséről, az osztályt, ill. a tanulókat érintő kérdésekről.  A szülői munkaközösség választmánya Az osztályok szülői munkaközösségeivel együtt figyelemmel kíséri az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, véleményt nyilvánít. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek választott képviselői.  Fogadóórák Tanévenként két alkalommal a pedagógusok egyéni tájékoztatót adnak a tanulókról.  Írásbeli tájékoztatás az ellenőrző könyvben:  a tanulmányi előmenetelről;  a szülőt is érintő programokról, feladatokról;  a tanulóval kapcsolatos egyéb információkról. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Az iskolában szervezett vizsgák rendszerének leírása, pontosítása.

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 20

Az értékelés rendje A tantárgyak értékelési rendszere részletesen tartalmazza (tantárgyak kerettantervének melléklete). Írásbeli munkát külön kell értékelni, osztályzatot adni. A szóbeli felelettel együtt alakul a végső osztályzat. A vizsgatárgyak részei és követelményei Az iskola kerettanterve tartalmazza.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Indokolt esetekben az iskola nem zárkózik el az iskolán belüli átvételi kérelem teljesítésétől. Elfogadható indok lehet:  megváltoztak a tanuló élet- és tanulási körülményei, lehetőségei,  a tanulmányok során módosultak a célok,  tanárok javaslatára, szülői egyetértéssel maga a tanuló akarja más tanulmányi szinten folytatni felkészülését a cél elérése érdekében. Átvétel másik iskolából a) Az átvétel eljárásrendje: Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk. Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát. Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét. Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg. Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. b) Az iskolaváltás elutasítása:  Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja – kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri –, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét. Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni – különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz. Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. A döntésnél figyelembe kell venni: 21

 SZAKASZHATÁROKON a felvételi követelményeket,  LEZÁRT TANÉV UTÁN a felsőbb évfolyamra lépés feltételeit,  TANÉV KÖZBEN az előzetes tanulmányi eredményeket. Más iskolából történő átjelentkezés esetén az igazgató az átvétel feltételeként szabhatja meg az évfolyamismétlést, vagy bizonyos tárgyakból a különbözeti vizsgát. (Ennek esetleges költségei a szülőt terhelik.) A beiratkozás az iskola által kijelölt időpontban, a szükséges dokumentumok bemutatásával történik. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 1.

Tanulók felvétele a kilencedik évfolyamra A felvétel rendjét alapvetően a jogszabályok és az útmutatók szabályozzák. Ezek alapján készítjük el minden évben a „Felvételi eljárás rendjét”. Ezt a dokumentumot hivatalosan a KIR oldalán, az iskola honlapján is közzéteszünk. Az eljárás időpontjait a tanév helyi rendje is tartalmazza. A dokumentumban szabályozzuk, hogy az írásbeli felvételi vizsgától eltekinteni nem tudunk, de a sajátos nevelési igényű tanulók illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetén a Szakértői bizottság vagy a Nevelési tanácsadó szakvéleményével ellátott kérvényt figyelembe véve hozunk határozatot. (írásbeli idejének meghosszabbítása vagy a helyesírásra adható pontszám módosítása vagy segédeszköz használata).

2.

Felvétel a szakképző évfolyamra A tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. Szakképzés (1/13., 2/14. évfolyamok) a Pedagógiai Programban illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges. Feltétel:

 

érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint)

 

orvosi alkalmassági vizsga

vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga jogszabályban meghatározott életkor

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4. évf. 6 2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

22

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3

8. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf. 23

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6 2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Informatika

0

0

0+1

0+1

Szabadon tervezett órakeret

0

0

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3

8. évf. 4

3

3

3

3

4+1

3 +2

3+1

3+1

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

0+2

1+1

1+1

1+1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

3

3

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Informatika

A Szent Imre Gimnázium és Szakközépiskola részben jelenleg is hatályos korábbi helyi tanterve ezen dokumentum mellékletét képezi.

24

Az iskola 2013-2014-es tanévtől hatályos új kerettantervei: ÓRATERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐS EMELT SZINTŰ INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT

SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Érvényes: a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy

0.évf.

9.évf

Magyar nyelv és irodalom 1.nyelv

Idegen nyelv csb

10.évf.

12.évf.

11.évf.

5(2+3)(1)

180

4(3+1)

144

5(3+2)(1)

180

4(3+1)

128

18

648

5

180

5

180

4 (1)

144

4 (1)

128

2 (2)

72

3

108

3

108

4 (1)

144

4 (1)

128

2

72

2

72

3

108

4

128

1

36 1

32

2.nyelv

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan

1

36

1

36

2

72

Fizika

2

72

2

72

1

36

Kémia

1

36

2

72

Földrajz

2

72

1

36

1

36

2 (2)

72

1(1)

36

1(1)

32 160 32

Művészetek: Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Képességfejlesztés (magyar)

2

72

Emeltszintű informatika csb

2

72

2 (1)

72

Testnevelés és sport

5

180

5

180

5

180

5

180

5

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

36

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatikai szakmacsoportra

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológ iai alapok

6

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Információtechnológiai alapok

1

Információtechnológiai

3 (1)

25

7

8

11

gyakorlat 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

csb

Munkaszervezési ismeretek

1

Munkaszervezés gyakorlat csb

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat csb

0,5

1

2

1

1

2

3 (1)

2

1

1

2

3 (1)

2

3 (1)

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat csb Heti óraszám

25+5 56/70

Heti időkeret /óra/

1080

30+5 57/57

1260

31+5 57/60

1296

30+5 58/55

1260

30+5 58/59

(1): szabad sáv terhére adott óra

TananyagELEM megnevezése

1. Osztályfőnöki 2. Gyártáselőkészítés tervezése Tervezési feladatok 3. Próbagyártás tervezése 4. A gyártási folyamat tervezése Veszélyes hulladék kezelése 5. Veszélyes hulladék kezelése 6. Ellenőrzési, tervezési feladatok II. A gyártásközi ellenőrzés tervezése 7. Az üzemeltetés tervezése 8. Minőségbiztosítási alapismeretek 9. Gyártásprogramozási ismeretek Műszaki dokumentálási feladatok II. 10. Szervezési, logisztikai ismeretek 11. Gyártástervezési ismeretek 12. Vegyipari ismeretek 13. Műszaki hőtani ismeretek Termikus hatásokon alapuló Vegyipari gépek 14. alapműveletek Mechanikai és hidraulikai 15. műveletek 16. Anyagátadással járó műveletek Folyamatirányítás II. 17. A folyamatirányítás eszközei 18. Szakmai idegen nyelv Angol/Német Elmélet összesen: 19. Próbagyártást végez Gyártási feladatok 20. Termelő gyártást végez Vegyipari gépek üzemeltetése 21. Vegyipari gépek üzemeltetése Vegyipari gépek karbantartási Vegyipari gépek karbantartási 22. gyakorlata gyakorlata Folyamatirányítási gyakorlatok 23. Folyamatirányítási gyakorlatok 24. Számítógépes tervezés Gyakorlat összesen: 26

TananyagELEM azonosítója

139/1.1/x0203-06 139/1.2/x0203-06 139/1.3/x0203-06 139/2.1/x0203-06 139/2.1/x0204-06 139/2.2/x0204-06 139/2.1/x0300-06 139/2.2/x0300-06 139/2.3/x0300-06 139/2.4/x0300-06 139/2.1/x0302-06 139/2.2/x0302-06 139/2.3/x0302-06 139/2.4/x0302-06 139/2.5/x0302-06 139/7.1/x0302-06

139/3.1/x0203-06 139/3.2/x0203-06 139/1.1/x0302-06 139/3.1/x0302-06 139/5.1/x0302-06

óra szám/hét

TananyagEGYSÉG megnevezése

csoportbontás/hét

54 521 05 0010 54 02 Vegyipari gépésztechnikus 14. évfolyam

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1,5 1,5 0,5 1 0,5 1 1 2

0

2

0

1

0 0 2 2 2 2 5

1 1 2 20,5 2 2 5

3 1 1 14

3 1 1 14

1120

Elmélet és gyakorlat összesen:

16

35

ÓRATERV AZ ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT

SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Érvényes: a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom 1.nyelv Idegen nyelv csb 2.nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek: - Ének-zene - Dráma és tánc - Vizuális kultúra - Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika csb Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki informatika gyakorlat csb Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok csb Műszaki rajz csb Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat

9.évf. 5(2+3)1 180 4 (1) 144

10.évf 5(3+2)1 180 4 (1) 144

11.évf. 4(3+1) 144 5 (2) 180

12.évf. 4(3+1) 128 5 (2) 160

4 (1)

144

3

108

4 (1)

144

4 (1)

128

2

72

2

72

3

108

3

96

0 2 1 2

72 72 72 36

1 2 1

36 72 36

1

32

72 36 72

2 2 2 1

1

36

2 (1) 5 1

72 180 36

2 (2) 5 1

72 180 36

1(1) 5 1

36 180 36

1 (1) 5 1

32 160 32

6

216

7

252

8

288

11

352

1(0,5)

2 2 (0,5)

1

3 1 2 (1) 1 27

2

csb Elektronika Elektronika gyakorlat csb Irányítástechnika 10003-12 Irányítástechnikai Irányítástechnika alapok gyakorlat csb Heti óraszám Heti időkeret /óra/ (1): szabad sáv terhére adott óra

2

4

4 (1)

3 (1) 2 2

30+5 57/53

1260

31+5 57/56

1296

30+5 58/55

1260

30+5 58/53

1120

Összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyam: 70 óra 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra vagy 13. évfolyam: 160 óra

ÓRATERV AZ 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Érvényes: a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. Szakmai követelménymodul

1/13.évf.

Tantárgy E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok

18

2 (0,5)

72 3 (1)

Munkaszervezési ismeretek

1

4

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

108

72

4,5 (0,5)

288 162

9 (1)

324 32

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

64

Hálózati operációs rendszerek

6 (0,5)

192

Foglalkoztatás.

11498-12 Foglalkoztatás I.

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Ö

1 (0,5)

11499-12 Foglalkoztatás II.

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

GY

144 8

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

E

36 2

Munkaszervezés gyakorlat

Hálózati ismeretek I.

Ö

0,5

Információtechnológiai gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

GY

5/13 és 2/14.évf.

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság

7 (1)

192 224 64

3 (1)

96

2

1 (1) 28

224

6

IT hálózat biztonság gyakorlat Osztályfőnöki

7

36

1 (1)

32

13 Heti óraszám

22

18

35

Éves óraszám

468

(1): szabad sáv terhére adott óra Összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. (10) évfolyam: 70 óra 10.(11) évfolyam: 105 óra 11. (12) évfolyam: 140 óra vagy 13. évfolyam: 160 óra

17 35

792

1260

576

544

1120

Elmélet: 1044 óra - 41,1 % Gyakorlat: 1496 óra - 58,9 %

ÓRATERV AZ 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Érvényes: a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. Szakmai követelménymodul

1/13.évf.

Tantárgy E

Gy

5/13 és 2/14.évf. Ö

E

GY

Ö

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1 (0,5)

32

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

64

5 (0,5)

160

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

1 (0,5)

Műszaki informatika gyakorlat

2 3 (0,5)

Műszaki ismeretek

10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése 10014-12 Mechatronikai rendszerek

10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában

72 108

5(1)

Műszaki gyakorlatok

144

Műszaki rajz

1

36

Elektrotechnika

3

144

Elektrotechnika gyakorlat

2 5

Elektronika

2

Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat

72 180

7 (1)

Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok

36

252 72

3

108

7 (1) 3

96 3

3

29

224

96 96

7 (1)

224

3

96

Osztályfőnöki

1

1

16 Heti óraszám

19

32

15

20

35

Éves óraszám

576

(1): szabad sáv terhére adott óra Összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyam: 70 óra 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra vagy 13. évfolyam: 160 óra

35 684

1184

480

640

1120

Elmélet: 1056 óra - 41,57 % Gyakorlat: 1484 óra - 58,43 %

ÓRATERV AZ 54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Érvényes: a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. Szakmai követelménymodul

1/13.évf.

Tantárgy E

GY

5/13 és 2/14.évf. Ö

E

Gy

Ö

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1 (0,5)

32

Foglalkoztatás I.

3 (1)

96

3

96

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

0,5

Vegyipari biztonság Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

18

3

108

3

108

Analitikai gyakorlat

4

144

Laboratóriumi gyakorlat

4

144

Vegyipari ismeretek

4,5

162

Szakmai kémia

6

216

Fizikai kémia

4

144

3 (1)

108

Műszaki ismeretek 10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok

Vegyipari műveletek gyakorlat Nyomástartó edények üzemeltetése

11477-12 Gyógyszerkészítmények gyártása

Gyógyszertechnológia

2

64

Technológiai alapismeretek

2

64

2,5 (0,5)

80

3,5

112

11478-12 Vegyi anyagok gyártása 11479-12

2 (2)

Alapműveletek Alkalmazott kémia

30

72

4,5

144

1(1)

32

Vegyipari eljárások és mérések

Vegyipari műveletek

4

128

Vegyipari technológia

3

96

Műszeres analitika elmélet

2

64

Műszeres analitika gyakorlat

2,5

Osztályfőnöki

1

36

19 Heti óraszám

16

684

32

27

35

Éves óraszám (1): szabad sáv terhére adott óra Elmélet: 1548 óra - 60,94 %¸

1

80

8 35

576

1260

864

256

1120

Összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 13. évf. 160 óra Gyakorlat: 992 óra - 39,06 %

ÓRATERV az 54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

31

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

0,5

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12. ögy

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

32

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

heti óraszám e

10815-12

Információtechnológiai alapok

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10821-12

ögy

heti óraszám e

gy

11. ögy

heti óraszám e

gy

12. ögy

1/13

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

1

Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12

gy

10.

gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e

1,5 2

2 1

1

2

0,5

1

1

2

2 1

1

2 1

2

Gazdasági ismeretek

4

2 2

2

2

8 4

2

8 6

33

gy

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Gazdasági ismeretek gyakorlat

5

Vállalati információs rendszerek

4

Projektmenedzsment

2

Szakmai idegen nyelv

1,5

10822-12

Projektmenedzsment gyakorlat

2

Informatika alkalmazása

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

2

Informatikai alkalmazási gyakorlat

4

Számviteli információs rendszerek gyakorlat

2

összes óra összes óra

2

3 5

70

2

4 6

105

3

4 7

140

4

6 10

11

20 31

160

16

15 31

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

34

Szakmai követelmény -modul

Tantárgyak, témakörök

9.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezet i hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

Ágazati Ágazati szakközépiskola szakközép Szakképesítés i képzés -iskolai -specifikus óraszáma a képzés szakképzés közismeret összes óraszáma nélkül óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 12. 1/13. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

10.

11.

g ög g ög g ög g e e e y y y y y y y

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy

1 8

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4 16

16

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélkülisé g

4

4

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

38

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelm énymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, témakörök 9 e

10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek Információtechnológiai biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás

ö g ög g e y y y

11 e

g y

12 ö g y

e

g y

3 6 1 8 1 2 6 7 2 2 4 3 6 1 2

7 0 3 5 3 5

1/13. e

gy

ö g y

Szakkép esítésspecifik us szakkép zés óraszám a 5/13. és 2/14. e

A szak képz és össze s órasz áma

gy

36

54

36/54

18

27

18/27

12

18

12/18

6

9

6/9

142

72

59

24

71

36

12

12

5 0 2 5 2 5

142/1 22 59/49 71/61 12/12

3 2

32

36

32/36

4

4

4

4/4

4

4

4

4/4

4

4

4

4/4

Munkavégzés projektekben

8

8

8

8/8

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

6

6

8

6/8

2

2

2

2/2

2

2

4

2/4

2

2

2

2/2

Munkaszervezési ismeretek

10826-12 Szakmai életpálya -építés, munkasz ervezés, munkahe lyi kommun ikáció

g y

10

Ágazati szakköz épiskola i képzés összes óraszám a 9-12. évfolya m

Ágazati szakközép iskolai képzés óraszáma a közismere t nélkül

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezési gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

6 4

64

72

64/72

8

8

8

8/8

1 2

12

12

12/12

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

8

Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés

1 8

Programozás alapismeretek

8

Adattípusok

4

Programozás elemei

6

3 6

8/8

16

20

16/20

12

16

12/16

2

2

2

2/2

4

4

4

4/4

2

2

2

2/2

158

14 4

158/1 44

8

6

8/6

2 0

24

20

24/20

2

8

6

8/6

3 2

26

40

40

40/40

Adatstruktúrák

30

30

30

30/30

Programtervezés

16

8

24

24

24/24

2 4

24

18

24/18

72

1 4

Programozási tételek

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

8

1 6 1 2

Munkavégzés projektekben

Adatbázisok Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek

3 6 2 4

72

Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A”

36 1 2

36

5 0

7 2

3 6 1 4

3 6

Állománykezelés

8

Web-programozás alapjai

2 8

7 0

6 4

2 6 1 0 3 4

2 8 3 6

Adatbázis fejlesztés Hálózati ismeretek I. Otthoni és kisvállalati hálózatok

3 6 3 6

Hálózati ismeretek I. gyakorlat Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

6 4

36 18

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

8

6 4

18 72 72

5 5 5 5

7 2 3 6 3 6

7 0 3 5 3 5

6 4

364

28 8

24

20

72

60

124

80

18

18

6

18/24

90

74

1 6

90/90

36

36

364/3 48 24/20

1 8 2 0

72/78 124/1 00

36/36

136

14 4

136/1 44

54

72

54/72

82

72

82/72

333 198

6 4

6 0

135

28 8 14 4 14 4

5 0 2 5 2 5

333/3 38 198/1 69 135/1 69

Gazdasági ismeretek

192

192

Közgazdaságtan

32

32

Vállalati tervezés

32

32

Általános statisztikai ismeretek, üzleti statisztika

32

32

Számvitel

32

32

Pénzügyi ismeretek

32

32

Jogi ismeretek, gazdasági jog

32

32

37

Gazdasági ismeretek gyakorlat

160

160

Vállalati gazdaságtan gyakorlat

32

32

Statisztikai gyakorlat

64

64

Számvitel gyakorlat

64

64

Vállalati információs rendszerek

128

128

Információs rendszerek, tervezés, szervezés, alkalmazás, üzemeltetés

128

128

Projektmenedzsment

64

64

Projektmenedzsment

64

64

Szakmai idegen nyelv

48

120

Szakmai idegen nyelv

48

48

Projektmenedzsment gyakorlat

64

64

A projektirányítási program működése, funkciói

32

32

Esettanulmányok megoldása

32

32

64

64

32

32

32

32

128

128

32

32

32

32

32

32

32

32

64

64

32

32

32

32

Vállalati információs rendszerek gyakorlat Egy esettanulmány keretében a tanult ismertek gyakorlása, célszoftverek alkalmazásával Komplex vállalati információs rendszerek (pl. SAP) bemutatása 10822-12 Informatikai alkalmazási Informati gyakorlat Statisztikai információs rendszerek ka alkalmaz Esettanulmány adatbázis ása lekérdezésre Problémamegoldás táblázatkezelővel (táblázatkezelő professzionális használata) a statisztikai feladatokban Szakmai kommunikáció mesterszinten Számviteli információs rendszerek gyakorlat A számviteli információs rendszer használatba vétele Feladatvégzés könyvelő programmal Összesen: Összesen:

7 2

1 0 8

180

7 0

7 2

14 4 216

1 1 10 0 4 5 8 4 252

1 4 0

1 2 8

1 9 2

1283

320

39 6

72 0

1116

1 6 0

512

480 2347/ 2340 992

Elméleti óraszámok/aránya

33

49

40

Gyakorlati óraszámok/aránya

67

51

60

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban első oszlopában aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 38

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

ÓRATERV a 2063-06 Nyomástartóedény-gépész feladatok követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek és tananyagelemek (felnőtt képzéshez) Tananyagegységek Tananyagelemek Óraszám Mechanikai 0,4 alapismeretek 1 Szilárdságtan 0,3 Műszaki alapismeretek Gépelemek 0,3 Műszaki rajz 1 1 Elektrotechnikai alap2X1 1gy ismeretek és mérések Gazdasági 0,25 alapismeretek Gazdasági és Vállalkozási 1 0,5 vállalkozási ismeretek ismeretek Szervezési és vezetési 0,25 ismeretek Nyomástartó edények biztonsági szabályai Nyomástartó 2X1 1gy berendezések I. Nyomástartó edények, készülékek Munkajog 0,2 Munkaszervezés- és Minőségbiztosítás 0,3 1 tervezés Munkahely és 0,5 környezet védelme Szerszámok, gépelemek, vegyipari 0,5 Nyomástartó gépek 1 berendezések II. Anyagmozgatás, 0,5 tárolás, szállítás 39

Üzemi gyakorlat

eszközei, szabályai Vegyipari gépek, berendezések szerelése Csőhálózatok szerelése Karbantartási feladatok Nyomáspróbák Szerelési műveletek Dokumentálás számítógéppel

1 0,5

2gy

0,5 1 1,5

3gy

0,5

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő - oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankkönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (idegen nyelvű matematika jegyzet, tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a tanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetén a családok kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül is használhatóak.  a taneszközök kiválasztásában lehetőség szerint az állandóságra törekszünk  az iskola arra törekszik, hogy minél több segédkönyv, segédeszköz álljon a tanulók részére a könyvtárban, hogy a differenciált foglalkoztatáshoz, a felzárkóztatáshoz, a tehetséggondozáshoz tanáraink a könyvtárat minél jobban használni tudják.  növeljük a könyvtár állományában már meglévő tartós tankönyvek és nyomtatott segédeszközök számát, hogy a rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kölcsönözni tudják.  az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók igényét az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel oldjuk meg. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

40

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Feladataink: Átvezetni a kisgyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a játékosság elvének megtartásával. - játékosság és mozgásigény kielégítése - környezeti megismerés képességének fejlesztése - társas kapcsolatok elmélyítése - tanítási tartalmakban elemi ismeretek közvetítése - alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése - feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése - tanulási szokások kialakítása - személyre szóló fejlesztés 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. 3-4. osztály A gyermeki kíváncsiságra építve, motivált tanulási tevékenységekkel történő fejlesztés. - Felelősségtudat - Munkafegyelem - Kitartás - Az érzelemvilág gazdagítása - Ismeretszerzési minták - Feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése - Tanulási szokások kialakítása - Személyre szóló fejlesztés 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanítás-tanulás folyamatában hangsúlyos az érzékelésen, tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek elsajátítása. - Képi gondolkodás fejlesztése - A megszerzett készségek tovább fejlesztése 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.   

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, 41

 

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.4.5 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása a gimnáziumban és a középiskolában: Pedagógiai feladatok megvalósítása: • tanulási módszerek kialakítása, • iskolai fegyelem és figyelem, • kötelességérzet kialakítása • motiváció megteremtése • tanulásszervezés, • teljesítmények növelése, • kulcskompetenciák megalapozása, • együttműködési készség fejlesztése, • a tanulói tudás megalapozása, • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, 49 • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

2.5 Mindennapos testnevelés A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 42

Ennek alapján az iskola a törvényben megjelölt évfolyamokon megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az egyes osztályok óratervei tartalmazzák a szabadon tervezhető órakeret felosztását és a választható időkeret tantárgyankénti órakeretét, felhasználását. A tanuló és a szülő már az iskolába jelentkezés előtt megismeri az adott osztály óratervét, követelményét. Ennek ismeretében választja iskolánkat. A felvétel után, a beiratkozáskor ismeretében és tudatában a tanuló számára az elkövetkező évekre az óraterv szerinti tanulás kötelező. 2.7 Projektoktatás

 a tanulmányi kirándulások, a komplex napok és az iskolai rendezvények lebonyolításában. Valljuk, hogy a kompetencia-alapú fejlesztésben a tevékenykedtetés nélkülözhetetlen, ezért oktatómunkánkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy:  az ismeretátadás és képességfejlesztés;  a reális, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiség;  a tanulóközpontú és az órai munkában differenciált módszertan;  a tanulásszervezés változatossága;  a tanulói tevékenység aktivizálása;  a gondolkodási és probléma megoldási képességfejlesztés érvényesüljön. A tanórákon alkalmazott eljárások, módszerek:  a tanulók motiválása, bizalmának elnyerése, az érdeklődés felkeltése az új ismeretek befogadására;  csoportmunka és pármunka a különböző szempontok, ill. az együttműködés érvényesítésére;  projektmódszer alkalmazása a tantárgyak közötti kapcsolatban, a komplex napok szervezésekor;  differenciálás: az egyéni haladást is szem előtt tartó feladatok adása, ill. tevékenység végeztetése;  az elvégzett feladatok folyamatos értékelése: biztatás, megerősítés, dicséret, a kudarcok oldása, segítőkészség, tolerancia és következetesség kell hogy jellemezze. A tanórán kívüli nevelés szerepe, formái:  versenyek, vetélkedők, diáknap szervezése;  szép hagyománya alakult ki annak, hogy a március 15-i ünnepség keretén belül a szakmai, és a tanulmányi versenyeken eredményesen szereplők jutalomban részesülnek;  a tanulók bemutatkozásának sajátos színtere az immár hagyományos karácsonyváró ünnepség;  kiállítások szervezése; 43

 az ünnepek, megemlékezések méltó megtartása, valamint a városi, megyei rendezvényeken való részvétel;  felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, sportkörök működtetése az igények, ill. a lehetőségek alapján;  a diákönkormányzat működtetése, tevékenységének segítése;  hangverseny-, színház-, kiállítás- és mozi látogatások szervezése;  tanulmányi kirándulások szervezése. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több gyerek kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló sokszor eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzet felderítése és a megoldási helyzetek számbavétele. Az iskola egyik fontos feladata a felvett tanulóinak esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó esetleges negatív hatások enyhítése. Ezeknek a negatív jelenségeknek a felderítésében, kompenzálásban az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős vezetésével az iskolának komoly szerepe és feladata van. Eszközeink a hátrányok kompenzálására:  az osztályfőnökök feltáró munkája, empátiás készsége segít a feltárás gyorsaságában;  a szülői értekezletek után négyszemközti beszélgetések kezdeményezése a szülőkkel;  a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése;  a szociokultúrális hátrányok enyhítése o tanácsadással, o közösségek életének támogatásával, o a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, o felzárkóztató programok szervezésével, o tehetséggondozó programok szervezésével, o felvilágosító programok szervezésével, o drogmegelőzési programok szervezésével.  felvilágosítás nyújtása a külső szociális juttatások lehetőségéről;  az iskola szociális támogatásainak eljuttatása o kedvezményes étkezési lehetőség biztosítása, o segélyek, o tankönyvtámogatás, o pályázati lehetőségek ismertetése, o alapítványi hozzájárulások felkutatása, o táborozási hozzájárulások, o ösztöndíj lehetőségek felkutatása, o tanulmányi ösztöndíjra felterjesztés.  tanórán kívüli tevékenység az önismeret fejlesztésére;  tanórán kívüli lehetőségek a magabiztosság, a sikerélmény, az önbizalom fejlesztésére (sport, művészeti, technikai szakkörök);  kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, a lakóhely szerinti polgármesteri hivatallal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 44

2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése

      

A tananyag beosztásához illeszkedő, tanmenetben megjelölt időpontban íratott témazáró nagydolgozat, melyet a hiányzó tanulóval pótlólag megíratunk. Egy-egy kisebb egység tudásának ellenőrzésére dolgozat, melyet a hiányzó tanulók felelettel/pótdolgozattal pótolhatnak. Félévi, év végi záródolgozat. Nyelvi órákon a szókincs, a nyelvhelyesség és az íráskészség fejlődését ellenőrző röpdolgozat. Bármely tantárgy esetén kisebb egység számonkérésére röpdolgozat Önálló írásbeli/szóbeli felelet tanórákon az előző óra anyagából. Projekt feladat - házi dolgozat - esszé - önálló kiselőadásra felkészülés

Gondot fordítunk arra, hogy a számonkérések csak olyan formát tartalmazzanak, amelyekkel a tanítási órákon vagy az otthoni felkészülés során már találkoztak a tanulók. Az írásbeli teljesítményeket értékeljük: Pontszám / százalék / érdemjegy adásával. Az átváltás határait tanulóink előre ismerik Szóbeli elemzés, értékelés a javítás során egyénileg is történik. Nagyobb egység záró dolgozatánál a középszintű érettségi pontozási rendszerét alkalmazzuk. A nagydolgozat jegye súlyozottan számít a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. Pótló illetve javító dolgozat írására is adunk lehetőséget.

Szóbeli értékelés: 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

 szóbeli felelet évenként legalább egyszer (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, összefüggések, kísérletek, stb.)  önálló kiselőadás, gyűjtőmunka, részvétel különböző versenyeken (tanulmányi, sport)  írásbeli munkák (évközi dolgozatok, tematikus mérések, tudásszint-mérések stb.)  óraközi munka alapján A tanulók értékelése rendszeres és folyamatos. A követelményekről és az elért eredményekről a szülőket és a tanulókat folyamatosan tájékoztatjuk. A minősítés ötfokozatú érdemjegyekkel történik: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5) Az érdemjegyeket a szaktanár állapítja meg. A szóbeli feleletek értékelésekor figyelembe veendő a tématartás, a téma bemutatásában érvényesülő tájékozottság, tárgyi tudás, a megfelelő szó- és fogalomhasználat, a problémaérzékenység, a témának megfelelő világos felépítés, a logikus érvelés, a lényegkiemelés, rendszerezés. A humán szakmacsoportos csoport 9-10. évfolyamán a kommunikáció és önismeret tantárgyakat nem osztályozzuk, hanem a „megfelelt” ill. „nem felelt meg” záradékkal minősítjük. 45

A mellékletben található helyi tanterv tananyaga és követelményei tantárgyanként tartalmazzák az adott tantárgy értékelési formáit, módszereit. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 11,5 óránál. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók motorikus képességeinek fejlesztése és fejleszthetősége. Az emberi mozgás teljesítményének biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formákban mérhető, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit szakterület vizsgálja. A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítmény szakaszokban motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A motorikus képesség fejlődését, fejlesztését befolyásoló tényezők a biológiai fejlődés és a sokoldalú általános speciális fizikai képzés. Motorikus képességek színvonala függ az adottságoktól és a gyakorlástól. A motorikus képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben gyakorlás során fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorban a képzésben, sportbeli felkészülésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlesztési lehetőségek kerülnek előtérbe. Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt a „pillanatnyi” fizikai állapotnak megfelelő képessége is felfejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”. A fizikai képességek fejlesztése és folyamatos ellenőrzése, mérése minden közoktatásban tevékenykedő testnevelőnek törvény által előírt kötelessége. A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános és középiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. 1. Mérési módszer Iskolánk a „MINI HUNGAROFIT” módszert alkalmazza a tanulók képességeinek felméréséhez, melynek során 5 próbát mérünk:  Aerob állóképesség Cooper-teszt, 12 perc futás 46

 Az alsó végtag dinamikus erejének mérése helyből távolugrás  Vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése mellsőfekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás  Csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése hanyattfekvésből felülés  Hátizmok erő-állóképességének mérése hason fekvésből törzsemelés A felsorolt vizsgálatok elvégzésének nincs különösebb hely és szer igénye. A felmérést vezető feladatai:  A felmérések során minden esetben, minden próbánál fel kell hívni a tanuló figyelmét a pontos végrehajtásra.  Mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés a felmérést.  Az értékelés az OM kiadványának útmutatásai szerint történjen.  Törekedni kell minden tanuló „közepes” szintre való elérésére. 2.

A teherbíró képességek mérésének gyakorlati haszna  Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának megbecsülését, és az adatok értelmezését, elemzését.  Lehetőséget ad az egyénre szabott, optimális edzés - intenzitás szakszerű megválasztásához.  Felfedi a kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat.  Megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag foglalkozások hatására bekövetkező változást.  A rendszeres ellenőrzés visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez.  Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de különböző földrajzi területen élő, különböző sportágakat űző egyének teljesítményéhez.  A fittség vizsgálat során a tanár egészség - és test-kulturális alapismereteket ad át.

A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de lényegesen nagyobb a pedagógiai haszna és eredményesebb, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre jellemző információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végezzük. 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

A program célja: a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése. Az egészségnevelés célja:

 olyan környezet megteremtése, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen;  a tanulók tudatos egészségfejlesztési attitűdjének, életvitelének kialakítása annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy 47

folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat;  az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére való igény felkeltése;  a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egészséget védő, a környezet védelmére is figyelő optimális megoldások megtalálása. Az egészséget tehát alapvetően mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jóllétig terjed, tehát a nevelőmunkának is egyik kiemelt területe. Az iskola stratégiai elképzelése az egészségfejlesztésről, az egészségnevelésről, valamint a prevencióról. Az egészségi állapotot az alábbi 4 alapvető tényező határozza meg:  a genetikai tényezők;  a környezeti tényezők;  az életmód;  az egészségügyi ellátó rendszer működése. A felsoroltak közül 3 tényezőre tudunk hatást gyakorolni, ami befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, mivel az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósításához. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiénét. Célunk, hogy  erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások;  csökkenjenek az ártó tényezők;  képesek legyenek figyelemmel kísérni viselkedésüket, életvezetésük helyes alakítását;  az egészségkárosító magatartásformákat kerüljék el;  a betegségeket a korai szűrésekben való részvétellel előzzék meg;  tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében;  erősödjenek tanulóink társas-kommunikációs készségei és fejlődjenek konfliktuskezelési magatartásformái;  az iskola befejezésekor a diákok megértsék és saját életükre alkalmazni tudják a tanultakat. Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok:

   

információgyűjtés az egészségi állapotról, a társadalom és az egészség viszonyáról; az információk feldolgozása, értékelése; a feldolgozott információk alapján döntések hozása; a döntések alapján egyéni és közösségi cselekvések módszereinek kidolgozása; 48

 a diákok aktivitásának növelése a valós globális és helyi problémák megoldásának gyakorlati megközelítésében. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek:

     

felmérések készítése az iskola és az egészség viszonyáról; részvétel a helyi egészségvédelmi programokon – drog, AIDS; sport, kirándulás szervezése; a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok népszerűsítése; az egészséges életmódra nevelés osztályfőnöki órán történő megjelenítése; az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése:  az iskolaorvos évente egyszer minden tanulót megvizsgál különös tekintettel a szem- és hallásvizsgálatra, a gerinc deformitásokra és a krónikus betegségek szűrésére;  célszerű az iskola színeit képviselő sportolók félévenkénti terheléses vizsgálata;  kapcsolattartás az iskolai védőnővel, akit heti 1 alkalommal fogadóóra keretében kereshetnek fel a tanulók egészségügyi és mentális problémáikkal.

Tanórai tevékenységek – kapcsolattartás tantárgyakkal:

 Kémia – ismerjék meg a veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.  Földrajz – a környezettudatos magatartás kialakítása.  Osztályfőnöki – a DADA és az egészségnevelés témáinak feldolgozása.  Biológia:  a korszerű táplálkozás alapelveinek tisztázása, alkalmazása, érvényesítése;  az aktív testmozgás fontosságának hangsúlyozása;  a káros élvezeti szerek, az alkohol-, a drogfogyasztás és a dohányzás hatásainak és következményeinek ismertetése, a fogyasztásuk visszaszorítása;  az egészséges szexuális életre való felkészítés;  a családtervezés szükségessége;  a fogamzásgátlás;  a terhesség felismerése, a válaszreakciók kialakítása;  a nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezésre való felkészítés;  a lelki egészségvédelem megerősítése;  az egészséget támogató környezet biztosítása.  Testnevelés:  a rendszeres testmozgás fontosságának, stresszoldó szerepének tudatosítása;  a tanórákon a rekreációs sporttevékenységek megtanítása azzal a céllal, hogy a tanulók szabadidős programjának része legyen;  az iskolai sportköri foglalkozások rendszeressé tétele;  a tömegsport-foglalkozások biztosítása az igényeknek megfelelően; A tanulók fizikai teljesítményének mérése (részletesen a helyi tantervben).

49

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom. Szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy minden tanítási órán és az órákon kívül ugyanazt a tanulót neveljük és tanítjuk, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok környezettudatos magatartását alakítsuk, valamint környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és marad.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartását és szorgalmát a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti. Az értékeléshez kikéri az osztályban tanító tanárok véleményét is. Vitás esetben az osztályban tanító tanárok többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás jegyek minősítése Az elbírálás szempontjai:  tanórai magatartás  tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott magatartás (szünet, kirándulás, ünnepségek, szakkör,)  magatartás a szakmai gyakorlaton  tanuló közösségi munkája (osztály, iskolai szint)  tanuló viszonya az iskola közalkalmazottaihoz  késések, igazolatlan mulasztások száma  tanuló általános munkafegyelme  A magatartás osztályzatát befolyásoló tényezők lehetnek:  a tanuló hiányzásai, igazolatlan óráinak száma  a hiányzás igazolására vonatkozó rendelkezések betartása  a tanuló jutalmazásának elveire és formáira vonatkozó rendelkezések  fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele Példás (5) - a házirendet betartja - fegyelmezett - megbízható - pontos - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti - a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő - igazolatlanul nem mulaszt - csak igazolt késése van - akinek nincs fegyelmi büntetése vagy intője 50

-

aki nem bukik

Jó (4)

-

a házirendet betartja általában fegyelmezett, megbízható, pontos részt vesz a közösségi életben a rábízott feladatokat elvégzi, de ő maga felkérés nélkül nem vállal feladatokat a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre igazolatlan óráinak száma nem éri el a négyet akinek osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs

Változó (3) - többször vét a házirend ellen - többször késik - zavarja az órákon folyó munkát - aki tudatosan nem árt a közösségnek, de csak ritkán lehet rá számítani - akinek osztályfőnöki intőnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs - akinek 4 – 8 igazolatlan mulasztása van - aki két tantárgyból bukik Rossz (2) - a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja be - többször kapott szaktanári, osztályfőnöki intőt - akinek fegyelmi tárgyaláson kapott büntetése van - aki tudatosan árt a közösségnek - aki tiszteletlen, gyakran trágár kifejezéseket használ - igazolatlan mulasztása 8 vagy annál több - hanyag munkája miatt három vagy több tárgyból bukik

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának minősítése

Az elbírálás szempontjai:  képességek szerinti tanulás  többlet feladatvállalás, érdeklődés  teljesítmény változása  aktivitás a tanítási órákon, gyakorlatokon  tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való aktív részvétel, felkészülés  házi feladatok, egyéb megbízatások teljesítése  felszerelések, munkaeszközök megléte, rendje Példás (5) - munkavégzése pontos, megbízható - tanórákon aktív - felszerelését mindig elhozza - tudása fejlesztését, bővítését igényli - munkájában önálló - munkatempója jó - nem bukik Jó (4)

-

tanulmányi kötelezettségét teljesíti 51

-

vállalt feladatait elvégzi tanórákon rendszeresen dolgozik felszerelése rendezett, általában hiánytalan nem bukik

Változó (3) - iskolai munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti - házi feladatait többször nem készíti el - aki egy – két tantárgyból bukásra áll, bukik Hanyag (2) - képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében - kötelességét gyakran elmulasztja - felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos - nem megbízható - két vagy több tárgyból bukik 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés területén, fontos a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása érdekében. A nevelőtestület pedagógusai a tanuló pozitív és negatív cselekedeteit értékelik a cselekedet komolyságának arányában. A jutalmazás célja az elismerés, ösztönzés. A büntetés célja a cselekedet megismétlődésének megakadályozása. Azt a tanulót, aki a tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, például versenyeken való részvétellel, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként osztályfőnöki és igazgatói írásos dicséretek adhatók. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógiai tanács vagy az igazgató dönt az osztályfőnökök javaslata alapján. Az a tanuló, akinek kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztese, kulturális tevékenységben eredményes, Az év tanulója, Az iskoláért kiemelkedő társadalmi munkát végzett, nem hiányzott a tanévben,stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök terjeszti elő a tanulót a szaktanító javaslata alapján. A versenyző tanulók munkájának irányítása a szaktanító feladata. A teljesítmény értékelhető szóbeli dicsérettel vagy érdemjeggyel. „Az év tanulója” címet az igazgató adományozza a pedagógiai tanáccsal együtt meghozott döntése alapján. Fegyelmi rendelkezések Az iskolai rendtartásban és házirendben foglaltak súlyos megsértése fegyelmi intézkedést von maga után, melynek lefolytatásában a mindig hatályos közoktatási törvény fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozásai az irányadóak. A fegyelemsértés mértékének megállapításához ugyan úgy a hatályos közoktatási törvény fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozásait kell alkalmazni. Tanulóval szembeni fegyelmi eljárás indítása esetén a nevelőtestület átruházhatja fegyelmi jogkörét egy minimálisan 3 tagú fegyelmi bizottságra, melyben jelen kell lennie az iskolavezetésnek (ig., igh.), valamint olyan pedagógusoknak, akik a tanulót a tárgyévben tanítják. Az osztályozó értekezleteken az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönti el a magaviseleti és a szorgalmi jegyek értékét.

52

53

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2013. év október hó 3. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Esztergom, 2013. október 3. ............................................... az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot az iskola szülői munkaközössége 2013. év október hó 3. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Esztergom, 2013. október 3. .................................................. a szülői munkaközösség elnöke

3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. év október 3. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Esztergom, 2013. október 3. ...................................... Igazgató

54

TARTALOM 1.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI ......................... 58 1.1 1.2

AZ SZMSZ HATÁLYA ............................................................................................................................. 58 A DOKUMENTUMOK KÖTELEZŐ NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................... 58

1.

ALAPÍTÓ OKIRAT .................................................................................................................................... 59

2.

AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA ...................................................................................... 62

3.

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ................................................................... 63 2.1. Szervezeti egységek ................................................................................................................................. 63 2.2. Az intézmény vezetője: Az iskolát az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. Az igazgató a fenntartó által írásba foglalt munkaköri leírás szerint végzi munkáját. ........................................................................ 63 2.4. Az igazgatót helyettesíti: .................................................................................................................... 64 2.5. A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje: ................................................................... 64 2.6. Az igazgató közvetlen munkatársai .................................................................................................... 64 2.7. Az intézmény működésének jogi keretei: ............................................................................................ 64

3.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ....................... 65 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

4.

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE .................................................................................. 66 4.1.

5.

A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ..................................................................................... 65 AZ ALAPÍTÓ OKIRAT / KELTE, SZÁMA: 363/2010. (VII. 26.) ÖNKORM. HAT./ ........................................... 65 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ....................................................................................................................... 65 AZ ÉVES MUNKATERV ............................................................................................................................. 66 A TOVÁBBI INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ................................................. 66 AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK: ....................................................................................... 66

4.1 ALAPTEVÉKENYSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEI: ............................................. 66

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK JOGOSÍTVÁNYAI ....................................................................... 67 5.1 IGAZGATÓ, AZ INTÉZMÉNY EGYSZEMÉLYI FELELŐSE .................................................................................... 67 FELADATAI, HATÁSKÖRE: ................................................................................................................................... 67 5.2 VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG .......................................................................................... 68 5.3 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK ÉS AZ INTÉZMÉNY ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI ....... 68

6.

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ................................................. 69 6.1. A NEVELŐTESTÜLET ............................................................................................................................... 69 6.1.1. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI .................................................................................................... 69 6.1.2. A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI, HATÁROZATAI................................................................................... 69 6.2. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ................................................................................ 70 6.3. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ............................................................................................................... 70 A. MÓDSZERTANI MŰHELY .............................................................................................................................. 71 6.4. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TEENDŐK, MEGBÍZATÁSOK, TISZTSÉGEK ............................ 71 6.4.1 Választás és igazgatói megbízás alapján: ...................................................................................... 71 6.4.2 Igazgatói megbízás alapján: .......................................................................................................... 71 6.4.3 Jelentkezés és igazgatói jóváhagyás alapján ................................................................................. 71 6.2 A FENNTARTÓ, AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG, AZ ISKOLASZÉK ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE................................................................................................ 72 A) AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG .............................................................................................................................. 72 B) AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ................................................................................................................... 72 C) A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ....................................................................................................................... 72 D) A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ......................................................................................................................... 72 E) AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG ............................................................................................................................... 74 F) AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG VEZETŐJE: AZ OSZTÁLYFŐNÖK .............................................................................. 74 a) Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: ................................................................................................. 74 G) A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE ................................................................ 75 H) A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI ................................................................................................ 75 1. Általános tájékoztatás ............................................................................................................................ 75 2. A szülői értekezletek ............................................................................................................................... 75 55

3. 4. a) b)

A szülői fogadóórák................................................................................................................................ 75 Rendszeres írásbeli tájékoztatás az ellenőrző könyvben ........................................................................ 75 A kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell: .................................................................................................. 75 Írásbeli nyilatkozat ................................................................................................................................. 75

 A KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS REND AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL, A FENNTARTÓ ÉS AZ INTÉZMÉNY KÖZÖTT ÉS KÖZVETLEN PARTNEREINKKEL .............................................................. 76 O O O O O

O O O

KAPCSOLATTARTÁS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TELEPHELLYEL ..................................................................... 76 PEDAGÓGUSOKKAL ..................................................................................................................................... 76 NEM PEDAGÓGUS DOLGOZÓKKAL ............................................................................................................... 76 DIÁKOKKAL ................................................................................................................................................ 76 SZÜLŐKKEL ................................................................................................................................................ 76 -Fogadónapok: ............................................................................................................................................... 76 -Szülői értekezlet ............................................................................................................................................ 76 -Tanári fogadóóra .......................................................................................................................................... 76 SZMK-VAL................................................................................................................................................. 77 FENNTARTÓVAL.......................................................................................................................................... 77 KOLLÉGIUMMAL ......................................................................................................................................... 78

4) AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, MÓDJA, RENDSZERE ....................................................................................................................................................... 78 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE.......................................................................................................... 78

5)

KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ................................................................................................... 78 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ......... 78 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE................................................................................................................... 79 AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE ......................................................................................... 80 A TANÉV HELYI RENDJE .............................................................................................................................. 80 A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ....................................... 80 AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE ............................................................................................ 81 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ........................................................................ 81 AZ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY A SZERZŐI JOGRÓL ISKOLAI VONATKOZÁSAI............................................ 82

A) B) C) D) E) F) G) H) I)

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE .................... 82

6)

11.1 A tanórán kívüli foglalkozások célja, rendje ...................................................................................... 82 11.1.1 Szakkörök ....................................................................................................................................... 82 11.1.2 Diákkörök ....................................................................................................................................... 82 11.1.3 Énekkar .......................................................................................................................................... 82 11.1.4 Iskolai diáksport egyesület ............................................................................................................. 83 11.1.5 Felzárkóztatás ................................................................................................................................ 83 11.1.6 Versenyek ....................................................................................................................................... 83 11.1.7 Tanfolyamok ................................................................................................................................... 83 11.1.8 Rendezvények, szervezett eseti foglalkozások ................................................................................. 83 11.1.9 Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje ................................. 83 12 A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, A SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE .............................................................................................. 84 13 13.1 13.2 13.3 13.4

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE .............................. 84 ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK.............................................................................................................. 84 A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................... 85 ALÁÍRÁSI ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR .............................................................................................. 87 AZ ISKOLAI DOHÁNYZÓHELY KIJELÖLÉSÉRŐL......................................................................................... 88

14

A TANKÖNYVTÁMOGATÁS, VALAMINT AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .. 88

14.1

A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI ........................................................................................... 88

15

AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE .............. 88

15.1 15.2 16

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK: ....................................................................................................................... 88 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................ 89 FELVÉTEL AZ ISKOLÁBA .................................................................................................................. 90 56

16.1 A TANULÓK FELVÉTELE .......................................................................................................................... 90 16.2 A FELVÉTEL TANULMÁNYI FELTÉTELEI, A FELVÉTELI VIZSGA ................................................................. 90 16.3 A GYERMEK TANULÓI JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ....................................................................................... 90 16.4 A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK .......................................................... 91 16.4.1 A helyi vizsgák: .............................................................................................................................. 91 16.5 A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ................................................................................................... 91 17

A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI FELKÉSZÜLÉSRE VALÓ JELENTKEZÉS LEHETŐSÉGEI ..... 91

18 AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁVAL ÉS AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB MUNKATEVÉKENYSÉGEK-KEL KAPCSOLATOS BELSŐ ELLENŐRZÉSEK RENDJE................... 91 18.1 18.2 18.3 18.4 18.5 19 19.1 19.2 19.3

ELLENŐRZÉSI TERV ................................................................................................................................. 91 ELLENŐRZÉST VÉGEZHETNEK: ................................................................................................................ 92 AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FORMÁI ............................................................. 92 AZ OKTATÓ-NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK CÉLJAI: .............................................................. 92 AZ ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAINAK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................ 92 AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ............................................................................ 92 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI ............................................................................... 92 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS LEHETŐSÉGEI ISKOLÁNKBAN............................................................................. 93 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉG ......................................................................................................... 94

20

A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG .......................................................................................................... 95

21

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................................... 96

57

1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A működési szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Ktv.) , illetve a Nemzeti Köznevelésről szóló2011. évi CXC. törvény elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A működési szabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára. Az iskola munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, illetve az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, a gimnázium nevelési és oktatási terve, valamint a közalkalmazotti szabályzat és a működési szabályzat alapján végzi. Az Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola nevelőtestülete a KTv 40. §nak (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: 1) A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2) A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelességük, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3) A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén:  az alkalmazottakkal szemben az igazgató - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést,  a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. 4) A felülvizsgálat rendje: Az SZMSZ-t kétévente kell felülvizsgálni, módosítani akkor, ha a törvény előírja. Az SZMSZ a visszavonásig érvényes. 1.1 Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola működését, belső és külső kapcsolatait szabályozza. Az intézmény működése szempontjából az SZMSZ jogszabálynak minősül, hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára, a vonatkozó részekben a szülői közösségre és az intézménybe belépő, benntartózkodó vendégekre, az intézmény létesítményeinek használóira is. Az SZMSZ csak utalásszinten tartalmazza a magasabb szinten előírt jogszabályokat, ezek és a helyi sajátosságoknak megfelelő SZMSZ együttesen határozzák meg az intézmény működését. 1.2 A dokumentumok kötelező nyilvánossága  Az intézmény a szülőket az október elején tartandó szülői értekezleten tájékoztatja a fenn nevezett dokumentumokról, esetleges változásukról.  Az iskola vezetője szóban, ügyeleti ideje alatt, minden érdeklődő számára tájékoztatást ad a törvényes működés alapdokumentumairól, illetve bármilyen az intézményt érintő kérdésről.  A dokumentumok egy-egy hiteles példánya a következő hivatalos helyen hozzáférhető, tanulmányozható a nyitvatartási idő illetve a benntartózkodás ideje alatt: - iskolai könyvtár - iskola honlapja 58

1. Alapító okirat XII.6.10. Az intézmény székhelye szerinti megye neve: KomáromEsztergom megye Tankerület megnevezése: KLIK Tatabányai Tankerülete OM azonosító: 031940 Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények miiködéséröl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

1.1. Hivatalos neve: 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye:

2500 Esztergom, Főapát utca 1.

2.1.1. telephelye:

2500 Esztergom, Petőfi Sándor utca 20.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5. Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

4. Típusa:

összetett iskola

5. OM azonosító:

031940

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 2500 Esztergom, Főapát utca 1. 6.1.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. évfolyamok: hat 6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlödés zavarral küzdök) 6.1.1.4. nyelvi előkészítő 6.1.2. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.2.2. évfolyamok: négy, öt 6.1.2.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdök) 6.1.2.4. nyelvi előkészítő 6.1.2.5. érettségire felkészítő négy évfolyam 6.1.2.6. kizárólag szakképző évfolyamok

59

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A

B

C

D

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés azonosítószáma

Szakmacsoport

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

1 .

elektronikai technikus

54-523-01-0000-0000

6. Elektrotechnika-elektronika

2

2 .

élelmiszeripari gépszerelő-karbantartó

54-521-05-0100-3301

5. Gépészet

-

3 .

gazdasági informatikus

54-481-04-0010-5401

7. Informatika

2

4 .

infokommunikációs alkalmazásfejlesztő

54-481-02-0010-5401

7. Informatika

2

5 .

informatikai alkalmazásfejlesztő

54-481-02-0000-0000

7. Informatika

2

6 .

informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

54-481-03-0010-5401

informatikai rendszergazda

54-481-03-0000-0000

7.

7 .

Informatika

2

7. Informatika

2

8.

informatikus

54-481-04-0000-0000

7. Informatika

2

9.

IT kereskedő

54-481-03-0010-5404

7. Informatika

2

10.

mechatronikai műszerész

52-523-03-0000-0000

11.

nyomástároló edény gépész

52-524-01-0100-3101

8. Vegyipar

-

6. Elektrotechnika-elektronika

2

12.

számítógép-szerelő,- karbantartó

33-523-01-1000-0000

7. Informatika

2

13.

vegyipari gépésztechnikus

54-521-05-0010-5402

5. Gépészet

2

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A

B

C

D

E

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés azonosítószáma

Szakközépiskolai ágazat

Szakmacsoport

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

1.

elektronikai technikus

54-523-02

XI. Villamosipar és elektronika

6. Elektrotechnika-elektronika

2

2.

informatikai rendszergazda

54-481-04

XIII. Informatika

7. Informatika

2

3.

számítógép-szerelő,karbantartó

34-523-02

XIII. Informatika

7. Informatika

3

4.

vegyipari technikus

54-524-02

XV. Vegyész

8. Vegyipar

2

6.1.3. iskola maximális létszáma: 1080 f 6.1.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 2500 Esztergom, Petőfi Sándor utca 20. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.2.1.3. felnőttoktatás - esti, levelező 6.2.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlödés zavarral küzdök) 6.2.2. iskola maximális létszáma: 478 f 6.2.3. intézményegységenkénti maximális létszám: Nappali oktatás: 426 f Esti és levelező oktatás: 52 f 6.2.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 2500 Esztergom, Főapát utca 1.

60

7.1.1. Helyrajzi száma:

17322; 17324

7.1.2. Hasznos alapterülete:

nettó 4992 nm

7.1.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.1.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

7.2. 2500 Esztergom, Petőfi Sándor utca 20.

8.

7.2.1. Helyrajzi száma:

19449

7.2.2. Hasznos alapterülete:

nettó 3674 nm

7.2.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.2.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

61

2. Az intézmény jellemzői, jogállása Intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Tatabányai Tankerülete közvetlen arányítása alatt. 4.2 Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja Az intézmény neve: Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Az intézmény rövid neve: Szent Imre Iskola Az intézmény típusa: Többcélú közoktatású intézmény, ezen belül összevont iskola Az intézmény székhelye: 2500 Esztergom, Főapát u. 1. Az intézmény telephelye: 2500 Esztergom, Petőfi Sándor utca 20. OM azonosító: 031940 Szervezeti egységkód: 111027 Az intézmény szervezeti tagozódása: o általános iskola (1-8. évfolyam) o 6 osztályos gimnázium (7-12. (13.) évfolyam) o 1+4 osztályos szakközépiskolai képzés (9.-ben nyelviinformatikai előkészítő évfolyammal) o Érettségi utáni szakképzés (nappali, 13-14. évfolyam) o felnőtt oktatás

62

3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 2.1. Szervezeti egységek Lehetséges szervezeti szintek (1) 1. Magasabb vezetői szint Magasabb vezetői szint

2. Vezetői szint

A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) intézményvezető intézményvezető-helyettes intézményvezető-helyettes intézményvezető-helyettes tagozatvezető gazdasági ügyintéző munkaközösség-vezetők

A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) igazgató igazgatóhelyettes szakképzési igazgatóhelyettes általános iskolai ig.h. tagozatvezető gazdasági ügyintéző munkaközösség-vezetők

3. Középvezetői szint 2.2. Az intézmény vezetője: Az iskolát az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. Az igazgató a fenntartó által írásba foglalt munkaköri leírás szerint végzi munkáját. 2.3. Az intézmény vezetősége Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető

intézményvezetőhelyettes

Általános iskolai intézményvezetőhelyettes

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök igazgatóhelyettesek tagozatvezető gazdasági ügyintéző

A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) 2 1 2+1/2

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre)

iskolatitkár

1

teljes munkaidős teljes munkaidős teljes és részmunkaidős teljes munkaidős

humán, természettudományi, nyelvi, osztályfőnöki munkaközösségvezetők szakmai, informatikai, testnevelés munkaközösségvezetők oktatástechnikus rendszergazda tagozatvezető alsós munkaközösség felsős munkaközösség osztályfőnöki mk.

1 1 1 1 1 1 1

teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős

1 1 1 1 1 1

teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős

63

2.4.Az igazgatót helyettesíti: Akadályoztatása esetén teljes hatáskörben a közismereti, általános iskolai vagy a szakképzési igazgatóhelyettes. Az igazgató akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettesnek aláírási joga van. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Amennyiben az igazgatóhelyettesek is akadályoztatva vannak a munkavégzésben, akkor egy megbízott pedagógus helyettesíti a vezetőket. 2.5.A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje: 1. Vezetői ügyeletet kell tartani munkanapokon 7.45-tól 15.00-ig, illetve mindaddig, amíg az intézményben saját program folyik (versenyek, vetélkedők, mérkőzések, előadások, szakkörök, közösségi programok stb.). Az adott évre szóló ügyeleti rendet az éves munkaterv tartalmazza. 2. Szorgalmi időszakon kívül az iskolában előzetes ügyeleti rend beosztása szerint ügyeletet kell tartani. Az ügyelet szerdai napokon 9 órától 12 óráig tart. 2.6. Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek, az iskolatitkárok és a gazdasági ügyintézők. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, melyet munkaköre tartalmaz. A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk szerint, valamint az igazgató közvetlen irányításával végzik. Munkaköri leírásuk a Szervezeti és Működési Szabályzat 1.sz. mellékletében találhatók. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

2.7.Az intézmény működésének jogi keretei:           

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekvédelemről 1996. évi XXXI. Törvény a Tűzvédelemről 1992. évi XXXVIII. Törvény az Államháztartásról 1999 évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4.§.(7) 2001. évi XXX.VII. Törvény A tankönyvpiac rendjéről működéséről. 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról 23/2004.(VIII.27) OM. rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2005.(II.8). Kormányrendelet a diákigazolványról Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, (MT). Az 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 64

          

A 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról (R.) Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.) A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről A 16/1998 (IV.8.) MKM rendelet a 11/1994 (VI.8.) MKM.r. módosításáról 217/1998. (XII. 3.) kormányrendelet: Az államháztartás működési rendjéről 37/2001. (X.12) OM rendelet: A katasztrófák elleni védekezésről és a polgári védelem ágazati feladatairól (3.§.(2) 2/1983.(II.14.) Eü. Min. rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról (3.§. (1). 4/2002.(II.26) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól. (6.§.) Az 5/1998. (II.8.) MKM rendelet: A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 193/2003. (XI.26) rendelet: A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről Az Önkormányzat által kiadott jogszabályok.

3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 3.1.

A törvényes működés alapdokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:  alapító okirat  Pedagógiai program  IMIP  éves munkaterv (amely többek között tartalmazza a tantárgyfelosztást, órarendet, terembeosztást, ügyeleti rendet)  jelen szervezeti és működési szabályzat  belső szabályzatok  házirend  közalkalmazotti szabályzat  gyakornoki szabályzat 3.2.

Az alapító okirat / kelte, száma: 363/2010. (VII. 26.) önkorm. hat./

A Ktv 37.§-a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

3.3.

A Pedagógiai program

1) A közoktatási intézmény pedagógiai (foglalkozási) programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A Ktv. 39.§-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 44-51.§ ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkoztatási programjáról. 2) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, a Ktv. 9.§-ában meghatározottak megvalósításának módozatait 65

 az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és fakultatív tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit  az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit  az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját  a tehetség/képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket 3) A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.4.

Az éves munkaterv

1) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. 2) Az intézmény éves munkatervét, az igazgató készíti el, a nevelőtestület véleményezi, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 3.5.

A további intézményi működést meghatározó dokumentumok

A közalkalmazotti szabályzat kétoldalú·megállapodás, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. 3.6.

Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei valamint az igazgató által megbízott, az iskolában dolgozó közalkalmazott. 4. Az intézmény gazdálkodási jogköre A feladatok ellátásának forrása az állami normatíva és az önkormányzati kiegészítő támogatás. Az iskola tárgyi adómentes. 4.1.

4.1 Alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységei:

Az iskola olyan költségtérítéses tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet, amelyek nem tartoznak a közoktatási törvény 114. §-nak hatálya alá. Az iskola a használatában lévő helyiségeket tanév közben – a tanulók által nem igényelt időben és szorgalmi időn kívül – nevelési-oktatási, kulturális és sport célra hasznosíthatja. A helyiségek bérbeadását a mindenkor hatályos helyi önkormányzati vagyonrendelet alapján végezheti. Saját vagy idegen szolgáltatóval kötött szerződés alapján iskolai büfét működtethet. Az iskola belföldi és külföldi cseretáborozásokat szervezhet. Az intézmény tevékenységi körét, évfolyamainak számát engedélyezett létszámát az alapító okirat tartalmazza. 66

4.3 Az intézmény működési területe: KLIKK Tatabányai Tankerület 4.4 Az intézmény alapítója: Esztergom Város Tanácsa. 4.5 Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 4.6 Az intézmény jogállása: jogi személy, szakmai tekintetben önálló. 4.7 Az intézmény gazdálkodási formája: Részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A költségvetés tervezése és végrehajtása az igazgató feladata. Munkáját a gazdasági ügyintéző segítségével végzi.

4.8 A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: A feladat ellátásához rendelkezésre állnak a 17322 és a 17324 hrsz.-ú ingatlan (Főapát u. 1.)a rajta lévő iskolaépületekkel („A”, „B” és „M” épület és udvar). Telephelyként a 19449 hrsz.-ú ingatlan (Petőfi Sándor utca 20.) a rajta lévő iskolaépülettel. 4.9 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény Alapító Okirata a hatályos jogi keretek figyelembe vételével szabályozza. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a FEUVE tartalmazza. A FEUVE az SZMSZ mellékletében szerepel. Részei: az intézmény ellenőrzési nyomvonala, a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamat, kockázatelemzés.

5. Az intézmény vezetőjének jogosítványai 5.1 Igazgató, az intézmény egyszemélyi felelőse Feladatai, hatásköre: szakmai gazdálkodási tanügy-igazgatási személyzeti és munkaügyi szervezeti A szakmai igazgatás körében az igazgató felelős az iskolai dokumentumok elkészítéséért. 67

A gazdálkodási felelősség az intézmény gazdasági működésével összefüggő kérdésekre terjed ki, valamint a pénzügyi dokumentumok (pl. költségvetés) elkészítésére. A tanügy-igazgatási feladatok a tanügyi dokumentumok (pl. törzskönyv) szakszerű vezetésére és a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekre (pl. felvétel) vonatkoznak. A személyzeti és munkaügyi igazgatás az intézmény alkalmazottaival kapcsolatban fennálló munkáltatói jogkört jelenti. A szervezeti igazgatás pedig az iskola mindennapi életét meghatározó dokumentumok (pl. SZMSZ, Házirend) elkészítésére vonatkozik. 5.2 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII.törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén. Tehát az a közalkalmazott, aki javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik. Intézményünkben kötelező vagyonnyilatkozatot tennie az alábbi beosztású közalkalmazottaknak: - igazgató - igazgatóhelyettes - gazdasági ügyintéző A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget teljesíteni kell azt megelőzően, hogy az érintett megkapja a kinevezését, amelyhez ez a kötelezettség kapcsolódik, illetőleg mielőtt az érintettel olyan munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesítenének, amelyben nyilatkozatot kell tenni, vagy olyan feladat ellátásával bízzák meg, amelyekhez vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség párosul. Ez az úgynevezett előzetes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Abban az esetben, ha az érintettnek megszűnik az a beosztása, amely tekintetében vagyonnyilatkozat-tételre volt köteles, a megszűnést követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. (Utólagos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel együtt járó beosztás, munkakör fennállása alatt időközönként ismét vagyonnyilatkozatot kell tenni. (Időszakosan esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Ezt kétévente kell teljesíteni, az esedékesség évében június 30-ig. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot –az előírt határidőig – az őrzésért felelős köteles őt írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse. Annak, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízását vagy jogviszonyát meg kell szüntetni, és ilyen munkakört vagy tevékenységet három évig nem láthat el, közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet. Az iratkezelői jogokat az intézményvezető gyakorolja. A vagyonnyilatkozatokat az intézményvezető zárt és más által hozzá nem férhető helyen őrzi. 5.3 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

68

6. Az iskola közösségei, ezek kapcsolatai egymással 6.1.

A nevelőtestület

1. A nevelőtestület - a Ktv. 56.§-a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. 2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 3. A nevelőtestület véleményét kell kérni az alábbi esetekben:  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során  a tantárgyfelosztás elfogadása előtt  az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében  az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában  az iskola felvételi követelményeinek meghatározásában  a külön jogszabályban meghatározott ügyekben

6.1.1. A nevelőtestület értekezletei a/ A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:    

tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet eseti értekezletek (nevelőtestület véleménykérése, stb.)

b/Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak. egyharmada, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. c/ A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezletek formájában végzi. A nevelőtestület mikroértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikroértekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti, felelősök az osztályfőnökök. Mikroértekezlet szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 6.1.2. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 69

6.2.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

a/ A Ktv. 58.§-a szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. b/ Az intézmény szakmai, a nevelőtestület által átruházott munkaközösségeinek jogkörei: A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. 6.3.

Szakmai munkaközösségek

1/ Az iskolában munkaközösségek alakulhatnak. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. A munkaközösség-vezetőt a közösség választja, és az igazgató bízza meg. 2/ A munkaközösség feladata a jogszabályban foglaltakon túlmenően: a) A munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik, melyben a feladatok arányos elosztásáról rendelkezik. b) Feltárja a szaktárgy adta nevelési-oktatási lehetőségeket, a megvalósításra programot dolgoz ki. c) Irányítja a szaktanterem fejlesztését, berendezését, ellátását - az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével. Felelős a szaktantermek állapotáért, a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, szertári felszerelésekért. d) Javaslatot tesz a szertárak fejlesztésére, szakmai segítséget nyújt a beszerzésekben. e) Aktívan tevékenykedik az önállóan tervezett és házilag kivitelezhető demonstrációs eszközök tervezésében és készítésében. f) Törekszik az iskolán belüli, tantervi előírásoknak megfelelő egységes értékelésre. 3./ A szakmai munkaközösség döntési jogkörrel rendelkezik az alábbi szakterületeken:  az iskolai tanulmányi versenyek programjaiban  a továbbképzési programokban  a nevelőtestület által átruházott kérdésekben 5/ A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni:  a pedagógiai program elfogadásához  a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához  a felvételi követelmények meghatározásához  a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: 1. Alsó tagozatosok munkaközössége 2. Felső tagozatosok munkaközössége 3. Osztályfőnöki munkaközösség (általános iskolai) 4. Osztályfőnöki munkaközösség (középiskolai) 5. Nyelvi munkaközösség 70

6. Természettudományi munkaközösség 7. Készségtárgyak munkaközösség 8. Szakmai munkaközösség 9. Humán munkaközösség 10. Testnevelés munkaközösség

a. Módszertani műhely A különböző műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a szakterületük módszertanának fejlesztésére módszertani műhelyt hozhatnak létre. A módszertani műhely keretén belül megbeszélik a szakmai továbbképzésen szerzett tapasztalataikat, a tanult módszertani újdonságokat, azok alkalmazási lehetőségeit valamint az alkalmazott módszerek sikerességét esetleg kudarcait. 6.4.

6.4.1

Oktató-nevelő munkával összefüggő teendők, megbízatások, tisztségek Választás és igazgatói megbízás alapján: 

6.4.2

Igazgatói megbízás alapján:       

6.4.3

munkaközösség-vezető

osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős munka- és tűzvédelmi megbízott (külsős) diákmozgalmat segítő tanár, szakszerű, összevont helyettesítés megtartása társadalmi munka, osztálykirándulások, iskolai programok esetén a tanulók kísérése, felügyelete érettségi feladatok ellátása

Jelentkezés és igazgatói jóváhagyás alapján      

szakkörvezetés, célfeladat ellátása, öntevékeny diákkör irányítása, sportszakosztály vezetése, részvétel oktatási-nevelési kísérletben, részvétel pályázat kidolgozásában.

A pedagógus nem kötelezhető különböző „akciókban” (árusítás, terjesztés, stb.) való részvételre. Ilyen feladatokra csak önként lehet vállalkozni. 71

6.2 A fenntartó, az intézményi közösségek, a szülői munkaközösség, az iskolaszék és a vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a) Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.

b) Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll.

c) A szülői munkaközösség A 2011. évi CXC. törvény rendelkezik a szülők közösségéről valamint az iskolaszékről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: - A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány: osztályonként 2 fő). Véleményezési joga van : - a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben - a házirend megállapításában - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményüket, állásfoglalásukat, javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Egyetértési joga van: a jogszabályban meghatározott esetekben. (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. §, valamint 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről) d) A diákönkormányzat A Ktv. 62-64.§-ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. „A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.” a)

Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott vezetőség (DÖK) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az DÖK képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja 72

és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. b)

Az iskolai diákfórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja.

c)

A diákönkormányzat havi megbeszélésein részt vesz a diákmozgalmat segítő tanár, tájékoztatja a diákvezetőket a következő időszak főbb feladatairól, értékeli az előző időszak akcióit.

d)

A diákmozgalmat segítő tanár rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetését az önkormányzat ülésein felmerülő kérésekről, véleményekről, javaslatokról. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A diákönkormányzat - figyelemmel a Ktv. 62. §, 63. §, 64. §, valamint a Sztv. 44. § (4.) bekezdésére - maga alakítja ki szervezetét, működési ügyrendjét, tevékenységi területeit.

e)

f)

1. A diákönkormányzat működését az iskola - anyagi, technikai lehetőségeinek keretei között - a működési kiadások fedezésével és helyiség biztosításával segíti. 2. A diákönkormányzat által működtetett iskolarádió és a diákönkormányzat által kiadott iskolaújság szerkesztését a sajtó- és véleményszabadság tiszteletben tartásával - szakmai szempontból - a nevelőtestület hozzáértő, felkért tagjai segítik. A diákönkormányzat egyetértése a következők megállapításakor szükséges:  a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje  a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek  a tanulók szervezett véleménynyilvánítása, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái  a tanulók jutalmazásának elvei és formái  a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei  az ünnepélyek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok  a mindennapi testedzés formái és rendje.  a Házirend tartalmi kialakítására  a tanulók kitüntetési, jutalmazási elveire,  közhasznú munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére,  az iskola sporttevékenységére,  a pályázatok, versenyek szervezésére,  az ifjúságvédelmi felelős tanár személyére,  az iskolai hagyományok ápolására.  a kirándulások, táborozások rendjére. Egyetértési joga van továbbá: a jogszabályban meghatározott esetekben.

73

e) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák, foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége  megválaszthatja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát,  küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztály közössége önmaga diákképviseletéről dönt. f) Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve, az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. a) Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi  alaposan ismernie kell tanítványait  együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását  koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat  aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs)  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti  mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről  ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt)  saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását  gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról  tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében  az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét  nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

74

g) A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. h) A szülők tájékoztatásának formái 1. Általános tájékoztatás A Ktv. 13. és 14.§-nak megfelelően az iskola a tanév során - szóbeli tájékoztatást tart a pedagógiai programról, Szervezeti és Működési Szabályzatról és a Házirendről az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). 2. A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az októberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az osztályközösségek októberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. 3. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa heti 1 alkalommal tart szülői fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 4. Rendszeres írásbeli tájékoztatás az ellenőrző könyvben Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében, ellenőrző könyvében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámban tanított tantárgyakból havonta 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. a) A kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell: o az iskolai felvételről o a tanulói jogviszony megszűnéséről o a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntésekről o a működés rendjéről o minden olyan intézkedésről, amelyre a jogszabály az értesítést előírja b) Írásbeli nyilatkozat Mely esetekben kell beszerezni a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát? o minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul o a tanulói jogviszony keletkezéséhez vagy megszűnéséhez o a tanulói jogviszony szüneteltetéséhez o az egyes tantárgyak alóli felmentéshez

75



A kommunikációs és információs rend az intézményen belül, a fenntartó és az intézmény között és közvetlen partnereinkkel o Kapcsolattartás az általános iskolai telephellyel

Az intézmény igazgatója napi szinten az általános iskolai igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot. Az iskola éves munkatervét egyezteti az általános iskolával. A tanévnyitó ünnepséget minden évben közösen szervezik meg a telephelyen. o Pedagógusokkal Az iskola vezetősége minden tanítási hónap első hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen értékelik az elmúlt hónap munkáját, és megbeszélik a következő hónap feladatait. Felelős: igazgató A fenti értekezletről az értekezletet követő tanítási nap 2. szünetében rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Felelős: igazgató. Évente legalább négy alkalommal nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Felelős: igazgató. Indokolt esemény miatt az igazgató rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató.

o Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató a gazdasági ügyintéző bevonásával minden páratlan hónap első keddjén 9-től munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató. o Diákokkal A hétfői nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökökKiemelten fontos eseményekről tanítási napokon a 3. szünetben iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelős: diákönkormányzatot segítő pedagógus. Az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: a szülői értekezlet, a fogadónap időpontját, a dicséreteket, büntetéseket. Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezető. o Szülőkkel -Fogadónapok: Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, 17 és 19 óra között várjuk a szülőket az iskolába. A szaktanárok a tanári szobában, illetve külön teremben fogadják az érdeklődőket. Az igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és a megfelelő terem ajtajára kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató engedélyezheti előzetes kérelem alapján. -Szülői értekezlet Minden évben 2 alkalommal szülői értekezletet kell tartani október és február hónapban. -Tanári fogadóóra 76

Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Az igazgatóhelyettes ezeket az időpontokat összegyűjti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján az osztályfőnökök beíratják a tanulókkal az ellenőrzőbe az ott tanítók fogadóórájának időpontjait. o SZMK-val A kibővített iskolavezetés az SZMK-val és Iskolaszékkel működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató.

o Fenntartóval Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, és elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezése, tevékenységi körének módosítása, megszüntetése, - az intézmény nevének megállapítására, - intézményvezetői megbízás előkészítése, - az intézmény költségvetésének, finanszírozási ütemtervének összeállítása, - az adott tanítási évben indítható osztályok, csoportok számának meghatározása, - az intézményi szintű órakeret-és pedagóguslétszám megállapítása, - a munkáltatói döntések, - az intézmény ellenőrzése: - gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelése, - az intézmény által hozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott, a fenntartó által elbírálására kerülő kérelmek, - a pedagógiai program, a szervezeti-és működési szabályzat és a házirend jóváhagyásra benyújtása, amennyiben abból a fenntartóra (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a működtetőre) többletkötelezettség hárul, - mindazon intézményi ügyek, amelyekhez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint a fenntartó aláírása, ellenjegyzése szükséges. A kapcsolattartás formái: - szóbeli kapcsolattartás telefonon vagy személyesen, - írásbeli kapcsolattartás elektronikus vagy papír alapú formában, - értekezleteken, tárgyalásokon való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - fenntartói körlevelek, - az intézmény által elkészített dokumentumok fenntartói aláírásra, ellenjegyzésre történő benyújtása, 77

- együttműködés a fenntartói ellenőrzések során, - speciális információ szolgáltatás az intézmény szakmai, munkaerőgazdálkodási (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a pénzügyi-gazdálkodási) tevékenységéhez kapcsolódóan, - a fenntartó döntéséhez szükséges adatok, információk, dokumentumok rendelkezésre bocsátása, - a végrehajtási rendeletek (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a tanév rendjéről szóló rendelet, a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) szerinti munkaterv, jelentések, jegyzőkönyvek, tantárgyfelosztás megküldése, - éves beszámoló az intézmény tevékenységéről a fenntartó által meghatározottak szerint.

o Kollégiummal Az igazgatóhelyettes évente 2 alkalommal keresi fel a kollégiumot, amennyiben van kollégista tanulója az iskolának, december és május hónapban. Felelős :igazgató.

4) Az intézmény külső kapcsolatai, a kapcsolattartás formája, módja, rendszere Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató, vagy az általa megbízott személy képviseli. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény:  a fenntartóval, Esztergom Város Önkormányzatával  az Oktatási Hivatallal  a gyermekjóléti szolgálattal - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár  az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval  a szülői szervezettel  a többi városi középiskolával  az intézmény támogatóival 5) Az iskola működési rendje a) Közalkalmazottak munkarendje a) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív Szerződése tartalmazza, összhangban a Munka törvénykönyvével valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. b) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a/ Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az fenntartó állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

78

c) Pedagógusok munkarendje a.) A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a Kollektív Szerződés tartalmazza. b.) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összehangolt feladatok ellátásához szükséges időből áll. c.) A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. d.) A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. e.) A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. f.) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. g.) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. h.) A pedagógusok számára – kötelező óraszámon felüli – nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. i.) A megbízhatóság alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az érvényes terhelhetőségi szabályok. Az iskolában elvégzendő tevékenységek: a) tantárgyfelosztás szerinti tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások. b) adminisztráció (naplóvezetés, jegyek beírása, tanmenetés tantervírás, statisztikakészítés) c) tanórák előkészítése (fénymásolás, feladatlapok szerkesztése) d) szertári munka (fizika, kémia, rajz, testnevelés, alsó tagozat) e) értekezlet f) ügyelet g) kommunikáció (tanulói/szülői tanácsadás, szolgáltatói tevékenység, egyéni fogadóóra) h) kulturális- és sporttevékenység (dekoráció, próbák) i) minőségbiztosítás j) egyéb (dolgozatjavítás, DÖK, GYIV…) Az iskolán kívül végezhető tevékenységek k) 1. felkészülés a tanórákra l) 2. dolgozatjavítás m) 3. kommunikáció (családlátogatás,szülői/tanulói tanácsadás) n) 4. kulturális- és sporttevékenység (kirándulás, versenyre kísérés) o) 5. gyermekfelügyelet (orvoshoz kísérés, színház-mozilátogatás) 79

d) Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgató feladata.). A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével. e) A tanév helyi rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon - a Ktv. 52.§-a alapján – központilag meghatározott tanítási napból áll. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (alap-, érettségi, szakmai) követik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt:  a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)  az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról  a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról  a vizsgák rendjéről  a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól  az éves munkaterv jóváhagyásáról  a házirend módosításáról. c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte az alkalomhoz illő öltözékben - kötelező. d) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi, érettségi, helyi, képesítő). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. e) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirendjét) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban, és elérhetővé kell tenni az iskola honlapján. f) A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 80

c) Reggel 8 óra előtt foglalkozás általában nem vagy csak kivételes, előzetes igazgatói engedéllyel tartható. d) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. e) Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc (a nagyszünet 15 perc), a 7. óra előtti 5 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok, hetesek felügyelik. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén. f) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösségvezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. g) Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartása:  Szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 20.00 óráig.  Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. b) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók - vagyonbiztonsági okok miatt - az intézményt csak az intézmény dolgozójának vagy tanulójának kíséretében látogathatják. c) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az ügyeletes tanár tudtával hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). h) Rendkívüli események esetén szükséges teendők Tűzesemény vagy közvetlen tűzveszély kialakulásakor a tűzriadó tervben foglaltak szerint kell eljárni. A tűzmegelőzési szabályzatot és a tűzriadó tervet minden tanév kezdetekor a tanulókkal ismertetni, a tűzriadó tervben foglaltakat évente egy alkalommal gyakoroltatni kell. Olyan természeti csapások (pl. földrengés) esetén, amelyek az épületben tartózkodó tanulókra veszélyt jelentenek, az épületet a tűzriadó tervben foglaltak szerint kell kiüríteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény dolgozója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített személy azonnal köteles elrendelni a bombariadót, amely a tűzjelző sziréna jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tűzriadótervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület az iskola előtti szakasz az udvar épülettől távolabb eső részén. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. Haladéktalanul értesíteni kell a riadót elrendelő személynek a rendőrséget. A kiérkezésükig tilos az épületben tartózkodni! A 81

bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. i) Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról iskolai vonatkozásai Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció, a színmű, a fotóművészeti alkotás. 6) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 11.1A tanórán kívüli foglalkozások célja, rendje a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (a Ktv. 53.§-a alapján). b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: c) tanulószobai foglalkozások (megfelelő számú jelentkező esetén) d) szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), énekkar, diáksportkör, felzárkóztatás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, tanulmányi kirándulások és táborozások, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok e) A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. f) A tanórán kívüli foglalkozási tevékenységek teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató alakítja ki. 11.1.1 Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működésért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. 11.1.2 Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 11.1.3 Énekkar Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek 82

és rendezvények zenei programját. Az iskola énekkara önkéntesség alapján szerveződik, vezetője az igazgató által megbízott énektanár. 11.1.4 Iskolai diáksport egyesület Az iskolai diáksport egyesület a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSE mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik. Az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget foglalkozásokon, versenyeken valamint a DSE által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. Az DSE vezetősége a bevétellel anyagi felelőssége tudatában rendelkezik.

11.1.5 Felzárkóztatás A felzárkóztatás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez igazodó fejlesztés. A felzárkóztatást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. 11.1.6 Versenyek A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre (OKTV, Irinyi János kémia, Arany Dániel matematika, Kitaibel Pál biológia, Nemes Tihamér számítástechnikai stb.) a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek felelősek. 11.1.7 Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár feladatvállalásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. A tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. Külső intézmény segítségével is indíthatók, más iskola tanulóival közösen is szervezhetők. (munkába-állást segítő tanfolyamok, gépkocsivezetés, nyelvvizsga előkészítő stb.) 11.1.8 Rendezvények, szervezett eseti foglalkozások Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. Tanulmányi kirándulás, mozi, színházlátogatás, iskolai osztály klubdélután, szervezett közhasznú munka, szervezett külföldi utazások stb. csak pedagógus felügyeletével szervezhető. A tanulmányi kirándulás és közhasznú munka esetén 20 tanulóként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. Tanulmányi kiránduláson, az iskolai szervezésű táborozásokon a Házirend szabályainak értelemszerű alkalmazását, az iskola nevelési elveiben megfogalmazott magatartási normákat biztosítani kell. 11.1.9 Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

83

Az iskolában a törvényes szabályozásnak megfelelően a történelmi egyházak fejthetik ki tevékenységüket. A hittanórák órarendi elhelyezését az igazgató egyezteti a hitoktatókkal.

12 A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működésének támogatásával biztosítja. Az iskola hagyományainak megfelelően a sportkör keretein belül kosárlabda, röplabda, szertorna, futball, és atlétika szakosztály működik. Az iskolában működő diák sportegyesülettel való kapcsolattartást együttműködési megállapodás rögzíti, melyet minden tanév elején felül kell vizsgálni, és az igényekhez képest megfelelően módosítani szükséges.

13 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény tanulóinak egészségügyi felügyeletét ifjúsági orvos és védőnő látja el. Tevékenységüket - az iskolával történő egyeztetés után - saját munkaterv szerint végzik. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. A fogászati ellátást évente egy alkalommal megbízott fogorvos látja el. Az ifjúsági orvos és az iskola közösen gondoskodik arról, hogy a tanulók, az osztályfőnöki, a biológia-, az egészségtan- és a testnevelési órákon életkoruknak megfelelő egészségügyi felvilágosításban részesüljenek, illetve hozzájussanak az egészséges életmóddal, a káros szenvedélyek megelőzésével kapcsolatos ismeretekhez. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása az ifjúsággondozó feladata, melyet az igazgató által megbízott pedagógus lát el. Tartja a kapcsolatot az Önkormányzat szakigazgatási szervével a tanulók és a családok szociális problémáinak megoldásának segítésére. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 13.1

Iskolai védő, óvó előírások

Minden tanév elején az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, azokat az általános rendszabályokat, amelyek elősegítik a tanulói balesetek megelőzését, kialakítják a tanulók helyes magatartását balesetek, valamint rendkívüli esemény bekövetkezésekor. A tantárgyakhoz kapcsolható sajátos balesetvédelmi szabályokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat - különös tekintettel a testnevelés, a kémia, a fizika, a biológia, számítástechnika tárgyak tekintetében - a szaktanárok ismertetik. Az ismertetés tényét és tartalmát az ellenőrző könyvben és az osztálynaplóban dokumentálni kell! Oktatástechnikai, számítástechnikai, laboratóriumi kísérleti eszközöket és anyagokat, veszélyesnek minősíthető sportszereket tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatnak! Az óraközi szünetekben az ügyeletes tanárok biztosítják a szabályok betartását, de az iskola minden dolgozója köteles azonnal intézkedni, ha a tanulók épségét veszélyeztető cselekményt, vagy balesetveszélyt jelentő meghibásodást észlel. Tanulóbaleset esetén a pedagógus, vagy a balesetet észlelő dolgozó köteles intézkedni. A tanulót biztonságba helyezi, majd a baleset súlyosságától függően értesíti a mentőket és az igazgatót. A szükséges orvosi segítség megérkezéséig, a rendelkezésére álló eszközökkel (mentődoboz a gazdasági irodában) igyekszik a baleset káros következményeit csökkenteni (a sérült 84

megfelelő elhelyezése, a vérzés csillapítása stb.) Amennyiben a sérültet kórházba kell szállítani, vagy az állapota ezt indokolja, az igazgató értesíti a tanuló szüleit az eseményről. A sérült ellátása után az igazgató a 11/1994. MKM rendelet 2.sz. mellékletében foglaltak szerint intézkedik. 13.2

A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély áll fönn. Dokumentálása az osztálynaplóban szintén kötelező. Külön tájékoztatót kell tartania diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamilyen tevékenységet (pl. osztálykirándulás). A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az iskolatitkár végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, szakmacsoportos gyakorlat, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő- óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: o hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; o hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; o hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; o hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: 85

o villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); o hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: o haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek o ellenőrzésére az intézményvezető felelős, o gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: o a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, o a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 86

4. Lehetővé teszik az iskolaszék és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 13.3 Aláírási és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén a helyetteseknek van. Saját területén aláírási joga van az iskolatitkárnak. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 2500 Esztergom, Főapát u. 1. Telefon: (33) 500-955, Titkárság tel/fax: (33) 500-935 2. Kerek bélyegző: Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Esztergom 1-6. Pecsétet az igazgató, a helyettes, a gyakorlatioktatás-vezető, az iskolatitkár, gazdasági ügyintéző és esetenként megbízott személyek használhatnak: ○ bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnök, ○ vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. 87

Használaton kívül a pecsét(ek)et el kell zárni.

13.4 Az iskolai dohányzóhely kijelöléséről A nemdohányzók védelme miatt az egész iskola területén tilos a dohányzás a főépületben és a telephelyen egyaránt. Az iskola területén, továbbá a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A tevékenység ellenőrzéséért az igazgató és helyettesei felelősek. 14 A tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a 2001. évi XXXVII. törvény előírásai alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A tankönyvellátás rendjét a könyvesbolttal kötött tankönyv-forgalmazási megállapodás tartalmazza. 14.1 A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott iskolatitkár az igazgató irányítása mellett gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok január 20-áig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket az iskolatitkárral, aki ezek megfelelő összesítésével három munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést. Az iskola tájékoztatja írásban a szülőket a megelőző tanév végén a beszerzendő tankönyvekről, taneszközökről. 15 Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 15.1 Általános szabályok: 1. Az iskolaépületet címtáblával és lobogóval az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Ünnepeken az épület lobogózása a karbantartó feladata. 88

2.    

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energia-felhasználással való takarékoskodásért a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

3. A tanulók az intézmény létesítményeit, szaktantermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. 4. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 5. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket zárni kell. 6. A vezetőség az illetékesek bevonásával gondoskodik, hogy az iskola épülete és környezete a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek megfeleljen. 7. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. 8. A szaktantermek rendjéért a szaktanárok a felelősek. Az osztálytermek felelősei az osztályfőnökök. A tantermek folyosók az iskola szellemének megfelelő ízléssel dekorálhatók. 9. Az előadótermekben, szaktantermekben, laboratóriumban, számítógépteremben csak szakirányú foglalkozások tarthatók. A tanulók csak a tanárok felügyelete mellett tartózkodhatnak bent, és a felszereléseket, műszereket, gépeket csak a szaktanár irányításával használhatják. 10. A tantermekben délután elsősorban a tanórán kívül szervezett tevékenységek lebonyolítása biztosítható. A termek egyeztetését az iskolavezetés végzi. 11. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról; felelős megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért. 12. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények, stb.) a diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés engedélyezi felnőtt felügyelet mellett. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. 13. Az iskola egyes helyiségeinek használatát átengedheti közérdekű célra külön intézkedés, illetőleg megállapodás szerint. Törekedni kell az iskola számára anyagilag előnyös szerződés kötésére. 14. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha témája tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Engedélyt a reklámtevékenységre az iskola vezetése adhat. 15.2 Az iskolai könyvtár működési rendje A könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. Működését "Könyvtári szabályzat" alapján szervezi. A könyvtár szolgáltatásait az iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A tanulók könyvtári tagsága tanulói jogviszonyuk ideje alatt áll fenn. Az iskola dolgozói könyvtári tagságot beiratkozással létesíthetnek. A könyvtári tagság a tanulói jogviszony, illetve a munkaviszony megszűnésével - az utolsó munkában töltött napon automatikusan megszűnik. A könyvtári tagok nyilvántartását a könyvtáros tanár vezeti. A könyvtári tagságot - indokolt esetben - a könyvtáros javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató felfüggesztheti. A könyvek kölcsönzési ideje egy hónap, amely többször meghosszabbítható. A csak helyben olvasható könyvek körét az igazgató jóváhagyásával a könyvtáros határozza meg. A rászoruló tanulók a tankönyveket az egész tanévre - szükség esetén több tanévre - kikölcsönözhetik. A végzős 89

tanulók esetében a kölcsönzött könyvek kölcsönzési ideje a szóbeli érettségi napján lejár. Ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy három hónapnál hosszabb ideig szünetel, a kölcsönzési idő az utolsó iskolában töltött tanítási napon lejár. Az iskola dolgozói munkaviszonyuk fennállása alatt - a csak helyben olvasható könyvtári dokumentumok kivételével - korlátlan ideig kölcsönözhetnek a könyvtár állományából. A könyvtári állomány jobb kihasználása érdekében egyes könyvek kölcsönzési idejét a könyvtáros javaslatára az igazgató korlátozhatja. A kölcsönzést a könyvtáros nyilvántartja, és annak megtörténtét a könyvtári tag aláírásával igazolja. A kikölcsönzött dokumentumokat a kölcsönzési idő lejártával a tagok kötelesek az eredeti állapotban visszaszolgáltatni. Amennyiben a könyvtári tag a könyvet sérülten, szennyezett állapotban hozza vissza, a könyvtáros dönt abban a kérdésben, hogy elfogadja-e. Ha a kikölcsönzött könyv elveszett, vagy elfogadhatatlan állapota miatt a továbbiakban nem használható, a könyvtári tag köteles gondoskodni annak pótlásáról. Amennyiben ez nem lehetséges, köteles a kárt megtéríteni. A kártérítés mértékét, a jogszabályok figyelembe vételével, az igazgató határozza meg. 16 Felvétel az iskolába 16.1 A tanulók felvétele A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, ami jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A Ktv. 65-68.§-ai részletesen szabályozzák az iskolai jogviszony létrejöttét. 16.2 A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga Felvételi vizsga nélkül, a 7. osztályban az év végén és a 8. osztályban, a félévkor szerzett eredmények közül a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, idegen nyelv és az informatika tantárgyak osztályzatai alapján dől el a felvétel. Az átlagszámítás során az egyes tantárgyakat azonos súllyal vesszük figyelembe. Azonos tanulmányi átlagot elért tanulóknál a valamilyen területen kiemelkedő eredményt elért tanulót rangsoroljuk előbbre. Azok a tanulók, akiknek legalább 3,5-es hetedik év végi átlaga vagy a fentebb felsorolt tantárgyakból szintén legalább 3,5-es átlaga van be lehet az intézményünkbe kerülni automatikusan, de ha az ilyen tanulónak igazgatói intője vagy annál súlyosabb beírása van hetedikben vagy a nyolcadikban a felvételi eljárást megelőző időszakban, akkor igazgatói egyedi elbírálás alapján dönt. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. 16.3 A gyermek tanulói jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt és oktatott gyermek jogait a Ktv. 10 -12.§-ai, valamint 69-73.§ai szabályozzák. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza. 90

16.4 A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (közép- és emelt szintű érettségi vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az Országos Alapvizsga- és az Országos Érettségi Vizsgakövetelmények valamint a vizsgaszabályzatok határozzák meg. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. 16.4.1 A helyi vizsgák: - felvételi, osztályozó, javító, tantárgyi szintfelmérő A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 16.5 A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekhez a gyermekeket, tanulókat fűző jogviszony megszűnéséről a Ktv. 74 75.§-ai rendelkeznek. 17 A kétszintű érettségi felkészülésre való jelentkezés lehetőségei A Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, tanulója a 10 (11.). évfolyam végén (a kormányrendeletben megadott határidőig) önálló döntése alapján, szabadon választhat az iskola helyi tantervében felajánlott tárgyak közül, hogy közép- illetve emelt szinten kívánja-e folytatni tanulmányait. Az órarendi egybeesések miatt az emelt szintű felkészítésre jelentkezés maximum 2-3 tárgyra terjedhet ki. Mivel az iskola egyik alapvető célkitűzése, hogy tanulóit főiskolai illetve egyetemi továbbtanulásra készítse fel, lehetőségeink szerint minél szélesebb körben igyekszünk biztosítani az emelt szintű felkészítést is. A lehetőségeket minden évben egyeztetjük a diákokkal, és az ő egyetértésükkel alakítjuk ki ezen tárgyak körét. 18 Az oktató-nevelő munkával és az ezzel összefüggő egyéb munkatevékenységekkel kapcsolatos belső ellenőrzések rendje 18.1 Ellenőrzési terv Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

91

18.2 Ellenőrzést végezhetnek: a/Az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területén. Minden évben rendszeresen ellenőrzik a tantervi fegyelem, az osztályozás, értékelés követelményeinek betartását valamint a tanügy-igazgatási dokumentumok vezetését. Kapcsolódnak a pedagógiai és szaktanácsadói ellenőrzésekhez, az ellenőrzések tapasztalatairól beszámolnak a nevelőtestületnek. b/ A munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen a munkaköri leírásnak megfelelően. Ellenőrzéséről munkaterv szerint beszámol a nevelőtestület előtt, iskolavezetőség előtt, a munkaközösségnek. c/ Az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen ellenőrzi a késések, hiányzások osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését továbbá az osztályfőnöki órákat. 18.3 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái - tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, - adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, - összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési területre vonatkozóan, - beszámoltatás szóban vagy írásban. 18.4 Az oktató-nevelőmunka belső ellenőrzésének céljai: - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása. 18.5 Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése Az értékelés lehet : - szóbeli konzultáció, - írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az ellenőrzések részben az iskola éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásnak megfelelően alakulhatnak.

19 Az intézményi hagyományok ápolása 19.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok 92

ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 19.2 A hagyományápolás lehetőségei iskolánkban 1) Iskolánk múltjának ismerete  Káptalani, kolostori iskolák. Esztergomi iskolák helye az 1ooo éves oktatási rendszerben.  A gimnáziumi rész alapítása (Széchenyi György, 1687), humanisztikus gimnáziumok. A reáliskola alapítása a 19. században.  Az államosítás, gimnázium, szakközépiskola, technikusképzés, négy- és hatosztályos gimnázium. (Fali tablók, diasorozat, stb.) 2) Iskolánk múltjának tárgyi emlékei  Fizika tantárgytörténeti gyűjtemény,  Iskolaépület múltja  Régi könyvek, régi iskolabútorok,  Régi tanszerek, a diákélet kellékeinek bemutatása. 3) Tanulók bevonása az iskolai krónika szerkesztésébe, 4) Nemzeti emlékhelyek ápolása  helytörténeti emlékhelyek felkeresése, megismerése. 5) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az ünnepély, megemlékezés neve Tanévnyitó ünnepség Aradi vértanúk napja(Nemzeti gyásznap) Megemlékezés az 1956-os szabadságharcról Kommunista diktatúra áldozataira való emlékezés Megemlékezés az 1848-as szabadságharcról Holokauszt áldozatainak emléknapja Tanévzáró ünnepség

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Szeptember 1. Október 6. Október 23. Február 25. Március 15. Április 16. Június vége

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve Mazsolabál Szalagavató Karácsonyi ünnepség Adventi hangverseny

A rendezvénnyel A rendezvény (hozzávetőleges) érintettek köre időpontja Diákság, December nevelőtestület Diákság, December nevelőtestület Diákság, December nevelőtestület Diákság, December 93

nevelőtestület Karácsonyi összejövetel a nyugdíjas Intézmény kollégák részvételével alkalmazottjai, nyugdíjas kollégák, Farsang Diákság, nevelőtestület Imre-napok Diákság, Szerenád Diákság, nevelőtestület Fáklyás ballagás Diákság, intézmény alkalmazottjai, az intézmény partnerei, a ballagók által meghívottak, minden érdeklődő Ballagási ünnepély Diákság, intézmény alkalmazottjai, az intézmény partnerei, a ballagók által meghívottak Tanévzáró összejövetel a nyugdíjas kollégák Intézmény részvételével alkalmazottjai, nyugdíjas kollégák, Egészségnap Iskolavezetés, nevelőtestület Szent Imre Galéria rendezvényei Diákság, intézmény alkalmazottjai, az intézmény partnerei, meghívott vendégek Partner intézményekkel való kapcsolattartás Diákság, nevelőtestület Szent Imre nevét viselő középiskolák,

December Február Április Május Május

Május

Június Június tanév során alkalommal

több

Alkalom szerű

7/ Az iskola 5 tanévenként évkönyvet jelentet meg és iskolarádiót működtet. 19.3 A hagyományápolás külsőség a/ Az intézmény logója

94

Az intézmény honlaja: Szent Imre iskola b/ Az iskola tanulóinak ünnepi viselete lányok: fehér blúz, sötét szoknya fiúk: fehér ing, sötét nadrág, zakó Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányok: fehér póló, fekete tornadressz vagy nadrág. fiúk: fehér póló, fekete nadrág. 20 A szülői munkaközösség 1/ A szülői munkaközösség - figyelemmel a Ktv. 59. §-ára - dönt saját működéséről, továbbá képviselői útján részt vesz az iskolák feladatainak ellátásában. 2/ Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a szülői munkaközösség működéséhez.

95

21 Záró rendelkezések 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket - önálló szabályzatok tartalmazzák. 3. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások- jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 4. Az SZMSZ valamennyi mellékletével nyilvános dokumentum. Hozzáférhető a tanári szobában, az iskolatitkárságon és a könyvtárban. A munkájához szükséges mellékleteket mindenki megkapja.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 2013. október 3-ai értekezletén elfogadta. A jogszabályban meghatározott kérdésekben a szülői választmány (Szülői Munkaközösség) és a diákönkormányzat véleményezte.

Esztergom, 201 3. október 3.

............................................... igazgató

96