Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8200 Veszprém, Eötvös K. u. 1.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Érvényes: 2014. január 6-tól
Kapják: Veszprémi Táncsics M. Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Veszprém, Eötvös u. 1. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Veszprémi Tankerület, Veszprém, Szabadság tér 15. Irattár
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: A Szervezeti és Működési Szabályzat az a helyi dokumentum (továbbiakban SZMSZ) amelynek célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait és a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseit. A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósulását segítő iskolai szervezet, valamint működési rend kialakítását szolgálják a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend előírásai. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetőjének kell elkészítenie és azt a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a 20/2012. (VIII.31.) EMM rendelet 4.§ (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület elfogadásával és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. I.2. Az SZMSZ jogszabályok
tartalmát
meghatározó
magasabb
szintű
és
helyi
Egy adott iskola szervezeti és működési szabályzata jogszerűen csak a hatályos magasabb szintű és helyi jogszabályok figyelembevételével készíthető el. Az SZMSZ összeállításánál a következő (többször módosított) magasabb szintű jogszabályok előírásait kell szem előtt tartani: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, valamint azok módosításai, 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyv támogatás, valamint az iskolai tankönyv ellátás rendjéről és módosításai.
-2-
I.3.
Az iskola szabályok:
tartalmi
munkáját
és
működését
meghatározó
helyi
Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: Alapító okirat Pedagógiai program (helyi tanterv) iskolai szervezeti és működési szabályzat
házirend
tanműhelyi kollégiumi szervezeti és működési szabályzat
kollégiumi házirend
belső szabályzatok (éves munkaterv, vezetői utasítások) I.3.1. Alapító okirat Az alapító okirat a fenntartó nyilatkozata (határozata) az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza az intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. I.3.2. Pedagógiai Program A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósulása és az azt segítő iskolai szervezet a működési rend kialakítását szolgálják. Az alapító okiratban szereplő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti és fogadja el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő és oktató munkát szabályozza. I.3.3. Éves munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: a feladatok konkrét meghatározását, a feladat végrehajtásáért felelősök megnevezését,
-3-
a feladat végrehajtásának határidejét, a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. I.3.4. Egyéb dokumentumok A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az intézményvezető további utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. A munkaköri leírások példányai a dolgozók személyi anyagában találhatók. Az iskolák és kollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmát a 20/2012 (VIII.31.) rendelet 4. §-ának (1) és (2) bekezdése határozza meg. Az e paragrafusban található tárgykörök azonban nem jelentik azt, hogy ennél több kérdéssel nem foglalkozhat vagy nem kell foglalkoznia a szervezeti és működési szabályzatnak. Egyrészt más jogszabályok is tartalmaznak ilyen vonatkozású előírásokat, másrészt a rendelet 4. § (1) bekezdésének u) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos minden olyan kérdés rendezhető a szervezeti és működési szabályzatban, amelyet más intézményi belső szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. Minden intézmény, szervezet legfontosabb szabályzata a Szervezeti és Működési Szabályzat. Ezzel egyetlen más belső szabályzat sem állhat ellentétben. A szabályzat jelentőségét növeli, hogy a benne foglaltak megtartása nemcsak az iskola dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre (tanulókra és szüleikre) is vonatkoznak, sőt befolyásolják az intézmény és a fenntartó kapcsolatát is. „A szervezeti és működési szabályzat normatív, kötelező szabályozó ereje nem vitatható. Előírásai a közoktatási intézménnyel kapcsolatban levők esetében ugyanolyan erővel bírnak, mint a jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartásáért a közoktatási intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak.” (dr. Szüdi János: Iskolaszolga – 1995.január) I.3.4.1.Az intézmény legfontosabb adatai: Az intézmény neve: Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye, címe: Az intézmény telephelye(i): Az alapító megnevezése: Az alapító okirat kelte, száma:
8200 Veszprém, Eötvös u. 1. 8200 Veszprém, Házgyári u.1. Veszprém Város Képviselőtestülete 80/1994.(II.25.) Kh. -4-
Az alapítás éve: Az intézmény szakágazati besorolása: Az intézmény KSH azonosító száma: Az intézmény törzsszáma: Az intézmény TB törzsszáma:
1883. Oktatás 15799658 – 8412 –312-01 799656 0116388218
OM azonosító száma: 037197 Az intézmény működési területe: többcélú közoktatási intézmény Az intézmény fenntartója: Az intézmény felügyeleti szerve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Veszprémi Tankerület
I.3.4.2. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az intézményvezető, akit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevez ki. I.3.4.3. SZMSZ elfogadása A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat. I.3.4.4. Fenntartó jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba és ezzel az ezt megelőzően kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. I.3.4.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. I.4.
A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya
Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.
-5-
II.
FEJEZET
AZ INTÉZMÉNY FELADATAI II.1.
Az intézmény feladatai és hatásköre
Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. II.1.1. Az intézmény alaptevékenységei: Száma
A szakfeladat megnevezése Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás(9-12/13.évfolyam)
85312-1
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai 85321 1 elméleti oktatás a szakképzési évfolyamon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai 85322-1 gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás 85323-1 szakképzési évfolyamon II.1.2. Az intézmény alaptevékenységen belüli további tevékenységei: A tevékenység megnevezése
Száma
Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára
55901-1
Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás
85323-1
Iskolai intézményi étkeztetés
56291-3
Tanulók kollégiumi étkeztetése
56291-4
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás
85593-1
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás
85593-2
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
93120-4
Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása
93120-5
-6-
Munkahelyi étkeztetés
56291-7
Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szerveknél
85000-1
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
85609-9
II.I.3. Szakfeladatok feladatmutatói: 559011
Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók Feladatmutató: Ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: Ellátottak száma
562913
Iskolai intézményi étkeztetés Feladatmutató: Ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: Ellátottak száma
562914
Tanulók kollégiumi étkeztetése Feladatmutató: Ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: Ellátottak száma
853121
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás 9-12/13.évfolyam Feladatmutató: tanulók száma
853211
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: tanulók száma
853221
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás szakképzési évfolyamokon
853231
Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: tanulók száma
931204
Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Feladatmutató: résztvevők száma
Az II.1.1., II.1.2. pontokban megjelölt feladatok forrásai: a biztosított költségvetés, pályázati pénzek és iskolai alapítvány. A Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete szabályozza a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító
-7-
-
feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.
III.
FEJEZET
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE III.1.
Az intézmény szervezeti felépítése
Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. III.2.
Az iskolaközösség szervezeti felépítése:
Felnőtt dolgozók: - nevelőtestület:
intézményvezető intézményvezető-helyettes intézményegység-vezetők (szakközépiskola, szakiskola, kollégium) munkaközösség vezetők osztályfőnökök szaktanárok szakoktatók könyvtáros
- pedagógus munkát segítők: műszaki vezető ápolónő - nem pedagógus állományú dolgozók: gazdasági ügyintézők ügyviteli alkalmazottak szakmunkások gépkocsivezető kisegítők Tanulók: - diákönkormányzatok: iskolai, kollégiumi Szülői munkaközösség: - iskolai választmány - osztály választmány III.3.
Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai
Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. -8-
A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak intézményünkben az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg:
megfelelően
a) Iskola (közismeret és műszaki oktatás) feladata: - A tanulók elméleti tudásának követelményeire való felkészítése. - Magatartási normák kialakítása. - Egészséges életmódra nevelése. b) Tanműhely ( gyakorlati oktatás feladata) feladata: - Korszerű szakmai gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése - Könnyen mobilizálható tudásra való felkészítés - Személyiségformálás úgy, hogy megismertessék a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlattal c) Kollégium ( lakhatás ) feladata: - A rászoruló tanuló tanulmányi munkájának segítése érdekében tanulószoba biztosítása. - Hátrányos helyzetű tanulók fokozott támogatása. III.4. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások a dolgozók személyi anyagában találhatók. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: magasabb vezetők esetében az intézményvezető, a beosztott dolgozók esetében a közvetlen felettes magasabb vezető. III.5.
Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai
III.5.1. A vezetőség tagjai Az iskola vezetőségét az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezetők Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.
-9-
Az intézményvezető az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Hatáskörébe tartozik a vezetése alá tartozó iskola, tanműhely és a kollégium nevelő- oktató- képző, továbbá a munkáltatóknál folyó gyakorlati oktatásnak pedagógiai segítése. Képviseli az iskolát az állami szervek, hatóságok, intézmények, és magánszemélyek előtt. Irányító és ellenőrző munkáját a jogszabályok rendelkezései, a felügyeleti és fenntartó szerv közvetlen irányítása szerint az iskola vezetőségével megosztva, illetőleg az iskolában működő szakszervezettel, Közalkalmazotti Tanáccsal, az ifjúsági szervezettel együttműködve, illetőleg azok segítségével, továbbá az iskolai közösségek bevonásával és azokra támaszkodva látja el. Felelős az iskolai oktató-nevelő munka színvonaláért, a személyzeti munkáért, az iskola működéséért, a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök ésszerű felhasználásáért, megőrzéséért, továbbá az iskolai diák-,, valamint a tanulói szervezetek működési feltételeinek elősegítéséért, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet működési feltételének biztosításáért. III.5.1.1.
Intézményvezető feladatai: vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a szükséges szakvélemények beszerzése után kiadja a berendezések üzembe helyezési engedélyét. képviseli az intézményt külső szervek előtt, átruházott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak felett, kivéve a kinevezés és a megszüntetés eseteit, jogosult határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló intézkedés megtételére, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, elkészíti, elkészítteti az intézmény SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját.
- 10 -
III.5.2.
Az intézményvezető munkáját az alábbi beosztású vezetők segítik:
III.5.2.1.
Intézményvezető-helyettes:
Az intézményvezető közvetlen segítője, közvetlenül felügyeli: a humán-közismereti tantárgyakat, és a közszolgálat szakmacsoportban tanítók munkáját, az érettségi, a beszámoltató, osztályozó és különbözeti vizsgákat, irányítja az iskola pályaválasztási és beiskolázási munkáját, elkészíti a tanárok órabeosztását, ellenőrzi és jóváhagyja a tantárgyak tanmenetét, az érettségi, a beszámoltató, osztályozó és különbözeti vizsgákat a tanulóviszonnyal kapcsolatos kérdéseket (felvétel, beírás, tanulóviszony megszüntetése, szakma, és iskolaváltoztatás, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsgára bocsátás stb.) az iskola tanulói adminisztrációs, nyilvántartási, statisztikai adatszolgáltatási, munkáját, a szakköri tevékenységet, a könyvtáros munkáját, az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség munkáját, a hit- és vallásoktatás felelőse. A vezetői megbízás adásának és visszavonásának jogát a tankerületi igazgató gyakorolja. Munkáját a munkaköri leírásban foglaltak szerint kell végeznie. Az intézményvezető távollétében, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. III.5.2.2.
A szakközépiskolai intézményegység vezetője:
Az intézményvezető közvetlen segítője, közvetlenül irányítja és felügyeli a a matematika-fizika, számítástechnika és testnevelés munkaközösségek munkáját, a károkozók felelősségre vonását, a kár megtérítését, szervezi a közismereti tanulmányi versenyeket elkészíti a tanárok órabeosztását, ellenőrzi és jóváhagyja a tantárgyak tanmenetét, elkészíti tanévenként az órarendet, figyeli a pályázati lehetőségeket, javaslatot tesz a pályázatok megvalósítására, az intézményvezető megbízására felméréseket, elemzéseket készít. kiírja a távollévő kollégák helyettesítését. Munkáját a munkaköri leírásában foglaltak szerint kell végeznie. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes távollétében, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.
- 11 -
III.5.2.3.
A szakiskolai intézményegység vezetője:
Az intézményvezető közvetlen segítője, közvetlenül felügyeli: az építészet, az elektrotechnika-elektronika, gépészet, faipar, egyéb szolgáltatások szakmacsoport, szakmai elméleti tantárgyat tanító pedagógusok munkáját, ellenőrzi a szakiskolai évfolyamok adminisztrációs munkáját szervezi és irányítja a tantárgyi és szakmai képesítő vizsgák lebonyolítását, a nyilvántartások elkészítését, a vizsgadíjak elszámolását, szakmai munkaközösségek munkáját, összefogja a gyakorlati képzést folytatók munkáját, a képesítő vizsgáztatást, szakmai vizsgáztatást, részt vesz a munkavédelmi bejáráson és szemlén, a gépek, berendezések üzembe helyezési eljárásánál, a szakmai tanulmányi versenyeket, tanulói ösztöndíjakat, a szakmai felzárkózató oktatás szervezését. Munkáját a munkaköri leírásában foglaltak szerint kell végeznie. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes akadályoztatása, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.
III.5.2.4.
A kollégiumi intézményegység vezetője:
Az intézményvezető közvetlen segítője, közvetlenül felügyeli: az iskolához tartozó fiúkollégium nevelő munkáját, az iskola tanulói fegyelmi bizottságának munkáját, a kollégiumi nevelőtanárok munkáját, a kollégium ifjúságvédelmét, az állami gondozottak ellátását, a Veszprémi Építész Szakkollégium tanári összekötője Munkáját a munkaköri leírásában foglaltak szerint kell végeznie. III.5.2.5. A tanműhelyi intézményegység vezetője Az intézményvezető közvetlen segítője, közvetlenül irányítja a teljes gyakorlati oktatást: az iskolai tanműhely szakmai, pedagógiai és termelő munkáját a vállalati tanműhelyekben a csoportos oktatási és egyéni munkahelyeken szervezett gyakorlati oktatás szakmai és pedagógiai munkáját, - 12 -
a szakoktatók szakmai irányítását,valamint pedagógiai felügyeletét az át- és továbbképzések gyakorlati oktatásának szervezését, irányítja a műszaki vezető, a szakmunkások, a raktáros, az adminisztrátor, a takarítók munkáját, a faipari, elektronikai, építőipari szakközépiskola gyakorlati képzését, a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésének ellenőrzése, a gépkocsivezető vezénylési feladatát. Munkáját a munkaköri leírásban foglaltak szerint kell végeznie.
III.5.3.
Az iskola egyéb dolgozói
Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézményvezető alkalmazza. Munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik, amely a dolgozók személyi anyagában található. III.5.4.
Az iskola szervezeti egységének vázlata az 1.sz. mellékletben található.
III.6.
A vezetők megbízása
A vezetők megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja, határozott időre, amelyet visszavonhat. A közalkalmazott írásbeli kérelmére a vezetői, magasabb vezetői megbízás visszavonását indokolni szükséges. A döntés ellen csak jogszabály-sértés esetén van jogorvoslati lehetőség. Vezető csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. A vezető beosztású dolgozók munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányításával végzik. A vezetőség rendszeresen, hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról, amely az intézményvezető vezetésével történik.
III.7.
Az iskola kibővített vezetősége
III.7.1.
Az iskola kibővített vezetőségének tagjai: - az intézményvezető, - a magasabb vezetők, - a közismereti és a szakmai munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, - a Közalkalmazotti Tanács elnöke, - a reprezentatív szakszervezet titkára.
III.7.2. Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.
- 13 -
III.7.3. Az iskola kibővített vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskola vezetőség megbeszéléseit mindig az intézményvezető készíti elő és vezeti le. III.7.4. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. III.8.
Alkalmazotti munkaértekezlet:
Az intézmény vezetője szükség szerint dolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézmény vezetője az összdolgozói /alkalmazotti értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak.
III.9.
Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel
Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, stb. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. III.9.1.
Az iskolaközösség
Az iskola közösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskola közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. III.9.2.
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége
Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Kollektív Szerződése rögzíti.
- 14 -
III.9.3.
Nevelők közösségei
III.9.3.1.
A nevelőtestület
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a műszaki vezető, a rendszergazda. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban meghatározott döntési jogkörökkel rendelkezik. III.9.3.2. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása egymással és az iskola vezetéssel az alábbi formákban valósulhat meg: - nevelőtestületi értekezleten - nevelési értekezleten - hó eleji tájékoztató értekezleten Közvetetten: - a nevelőtestület választott képviselői útján - a szakszervezetek - a Közalkalmazotti Tanács, valamint az adott terület vezetőin keresztül. Közvetlenül:
III.9.3.3.
Fórumai:
- vezetőségi ülések - kibővített vezetői értekezlet - nevelőtestületi értekezlet - alkalmazotti munkaértekezlet - egyéb értekezlet - munkaközösségi értekezlet - különböző megbeszélések
III.9.3.4. Az iskola vezetése az aktuális feladatokról e-mailen, belső honlapon, hirdetőtáblán, telefonon, valamint hó eleji tájékoztató értekezleteken értesíti a pedagógusokat. III.9.3.5.
A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik az alábbi kérdésekben: - a pedagógiai program elfogadása, - az éves munkaterv előkészítés elfogadása, - az oktató-nevelő munkát értékelő beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület érdekében eljáró pedagógus kiválasztása, - a Házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanuló fegyelmi ügyeiben való döntés, - az osztályozóvizsga engedélyezése, - az alaptevékenységen kívüli vállalkozások indítása és a bevétel felhasználási jogkörének megállapítása, - SZMSZ elfogadása, - intézmény helyiségeinek más célra történő hasznosításáról, - az iskolaszerkezet átalakításának előkészítésében,
III.9.3.6. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozta létre a következő feladat és hatáskörrel: Tanulói Fegyelmi Bizottság (fegyelmi ügyekben döntéshozatal) - 15 -
Kollégiumi Fegyelmi Bizottság (fegyelmi ügyekben döntéshozatal) Az állandó bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egyszer megerősíti. III.9.3.7.
A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja meg: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, évi két alkalommal nevelési értekezlet, hó eleji tájékoztató értekezlet.
III.9.3.8. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 %- a kéri, illetve ha az intézmény vezetője vagy kibővített vezetősége ezt indokoltnak tartja. III.9.3.9. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. III.9.3.10. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. III.9.3.11. készíteni.
A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell Nevelők szakmai munkaközösségei:
III.9.4. III.9.4.1.
Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - magyar- történelem - matematika-fizika - testnevelés - osztályfőnöki - építőipari - faipari - szolgáltatóipari - villamos ipari - nyelvi - számítástechnikai
III.9.4.2. működhet.
Az iskolában max. 10 munkaközösség, egyenként min. 5 pedagógus taggal
III.9.4.3.
A szakmai munkaközösségek feladatai szakterületükön belül:
szakmai módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) - 16 -
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése és lebonyolítása szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, összeállítják a vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, megválasztják a munkaközösség vezetőjét, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. III.9.4.4. A szakmai munkaközösségek javaslatot tehetnek az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A szakmai munkaközösségek véleményét ki kell kérni: magasabb vezetők megbízásához, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában, a pedagógusok továbbképzésében való részvétel tervezésében, továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében, a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásainak megállapításában, a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában, a munkaközösség tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indításában, értékelésében, osztályok indításának, megszüntetésének kérdésében, a munkaközösségi tagokat érintő munkajogi kérdésekben. III.9.4.5. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. III.9.4.6.
A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezető irányítja.
III.9.4.7. A munkaközösség vezetőjét - választás után - a munkaközösség tagjainak javaslatára az intézményvezető bízza meg. III.9.5.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok:
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait, vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. III.9.6.
Szülők közösségei:
III.9.6.1. Az iskolában a szülőknek a köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munka-közösség (SZMK) működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. - 17 -
III.9.6.2. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZM tag, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. III.9.6.3. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZM választmánya, vagyis vezetősége, amely soraiból megválasztja az SZMK elnökét. III.9.6.4.
Az SZM iskolai szervezője az iskola mindenkor megbízott tanára.
III.9.6.5. kapcsolatot.
Az iskolai SZM elnöke közvetlenül az iskola intézményvezetőjével tart
III.9.6.6. Az iskolai SZM választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. III.9.6.7. Az iskolai SZM választmányát az intézményvezetőnek tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. III.9.6.8. Az iskolai SZM - t az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket a jogszabályokban megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. III.9.6.9. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, előmeneteléről, maga-viseletéről rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon. Ennek formái: - szóbeli és írásbeli közlés, eszközei: - ellenőrző könyv, - dolgozat, rajz hazaküldése, - értesítés levélben, e-maiben, - fogadóóra, fogadónap, szülői értekezlet, - szükség esetén családlátogatás. III.9.7.
Tanulók közösségei
III.9.7.1.
Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - 18 -
- osztályképviselő (diák önkormányzati küldött) - gazdasági felelős III.9.7.2. Iskolai szinten a kapcsolattartást a diákközösségek képviseletében az ifjúsági szervezetek vezetőségei látják el. Kisebb közösségek kapcsolattartása és vélemény nyilvánítása (osztály, diákkör, szakkör stb.) az illető közösség vezetője révén történik. III.9.7.3. A tanulók, diákönkormányzat látja el. III.9.7.4. találhatók.
a
tanulóközösségek
érdekeinek
képviseletét
az
iskolai
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványai, a Házirend mellékletében
III.9.7.5. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az intézményvezetőt bízza meg. III.9.7.6. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. III.9.7.7.
A diákképviselők az alábbi tanácskozások rendszeres résztvevői: a tanulók fegyelmi tárgyalásai, a tanulókat közvetlenül érintő ügyek megbeszélésein, minden olyan tanácskozás, ahol iskolai szinten értékelik a tanulók munkáját, vagy olyan kérdések kerülnek megvitatásra, amelyek érintik a diákokat.
A tanulók és a diákképviselők kéréseikkel, javaslataikkal bármikor felkereshetik az iskola tanárait, szakoktatóit és a vezetőséget. III.9.7.8. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős, melynek időpontja az éves munkatervben található. III.9.7.9. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola és a kollégium működését. III.9.8.
Dolgozói érdekképviseleti szervezetek:
Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézményben Közalkalmazotti Tanács és Pedagógus Szakszervezet működik, mely képviselettel ellátja a dolgozók érdekeit. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését.
- 19 -
Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülések helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket.
III.9.9.
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
III.9.9.1.
A vezetőség és a nevelőtestület
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőség ülései a kibővített vezetőség ülései a különböző értekezletek megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézményvezető az aktuális feladatokról az iskola honlapján, e-mail-ben, a tanárikban elhelyezett hirdetőtáblán, iskolarádión, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülése után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó dolgozókat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó dolgozók kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezető vagy az iskolavezetőség felé. A dolgozók, a nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. III.9.9.2.
A nevelők és a tanulók
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: az iskola diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal), az iskola honlapján, a hirdetőtáblán, az iskolarádión keresztül, - 20 -
valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulókat és a tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. III.9.9.3.
A nevelők és szülők
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető a szülői munkaközösség választmányi ülésén, vagy az iskolai szülői értekezleten, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén, vagy fogadónapján tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek fogadóórák írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben írásbeli tájékoztatók hivatalos levélben A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. A tanulók, szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát és Házirendjét az iskola honlapján olvashatják. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézménynél található meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola intézményvezetőjénél az iskola tanári szobáiban az iskola könyvtárában az iskola honlapján III.9.10.
Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai
Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. A magasabb vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külső szervekkel. III.9.10.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - 21 -
A fenntartóval (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Veszprémi Tankerület) Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézettel Nevelési Tanácsadóval Pannon TISZK-kel Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető felelős. III.9.10.2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart külső munkáltatókkal, intézményekkel, szervezetekkel és gazdálkodókkal. III.9.10.3.
Az iskolával kapcsolatban álló alapítvány
A Táncsics Mihály Középiskolai Alapítvány III.9.10.4.
Ifjúsági szervezettel:
Veszprém Városi Középiskolák Diákönkormányzati Szövetsége III.9.10.5. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és a magasabb vezetők a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. III.9.10.6. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a VMJV Egészségügyi Alapellátás Intézményének Ifjúság orvosi Szolgálatával és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. III.9.10.7. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök, rendszeres kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal. III.9.10.8. A helyi és országos társintézményekkel folyamatosan kell a kapcsolatot tartani, szükség szerint segíteni kell egymás munkáját. Fejleszteni kell a kapcsolatot külföldi társintézményekkel is, melynek fenntartása, ápolása és bővítése állandó feladata az intézménynek. III.9.10.9. Az iskola helyiségeit, épületét az intézményvezető döntése alapján térítésmentesen használhatják a törvényesen bejegyzett ifjúsági szervezetek helyi csoportjai. III.9.10.10. Az iskolában párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet, valamint párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
- 22 -
IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI IV.1.
Az iskola működésének rendje
IV.1.1. Az iskola épületei, portája, szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 600 órától este 2000 óráig tartanak nyitva. Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Terembérlők a bérleti szerződés alapján jöhetnek be az iskola területére. Kulcsot az arra jogosult személy a portán veheti át. IV.1.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 715 óra 30 és délután 15 óra között az iskola intézményvezetőjének vagy az egyik magasabb vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia ameddig tanuló az iskolában tartózkodik. Délutános tanítás esetén az utolsó óra befejezéséig. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes portás majd az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben a magasabb vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. IV.1.3.
Az elméleti oktatás rendje
IV.1.3.1. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 730 és 1540 között kell megszervezni. A tanítási óra időtartama 45 perc. Tanítási óra nem maradhat el és csak rendkívüli indokolt esetben rövidíthető meg. Rendkívüli indokolt esetben (hangverseny, ünnepély, pedagógiai érdek stb.) a tanítási órákat összevontan, tömörítve is lehet tartani, de az óráknak havi, esetleg több havi átlagban ez esetben is meg kell egyezniük az óratervi órák számával. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy az órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az intézményvezető kivételt tehet. Az egyes tanítási órákat 10-15 perces szünetek közbeiktatásával kell megtartani. Indokolt esetben (délutáni tanítás) a szünet 5 perc is lehet. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére és a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. Az iskolában az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában az éves ügyeleti beosztás szerint működik a tanári ügyelet, amely meghatározott épületrészekre terjed ki, s a tanári szobák hirdetőjén van elhelyezve. IV.1.3.2. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy helyettese), illetve a részére órát - 23 -
tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola területét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az intézményvezető, a helyettese és az osztályfőnök adhat engedélyt. IV.1.3.3. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1540 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni, ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. IV.1.3.4. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése a C épület irodáiban történik. IV.1.3.5. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. IV.1.3.6. Az iskola épületeit, helyiségeit a rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ - ben és tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. IV.1.3.7. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól az iskola intézményvezetője sem adhat felmentést. IV.1.3.8. Az iskola és tanműhely épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, aki erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).
Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles külön füzetben nyilvántartani. (A belépő neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje)
IV.1.3.9. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
elvinni
csak
az
IV.1.3.10. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. IV.1.4.
A fénymásolás rendje
IV.1.4.1. A tanulók a tanulmányaikkal összefüggő jegyzeteiket a portán elhelyezett fénymásolón másoltathatják. A fénymásolás költségét az Önköltség számítási Szabályzat mellékletében kell meghatározni. - 24 -
IV.1.4.2. A fénymásolással megbízott személy a fénymásolásért befizetett összegről bizonylatot köteles kiállítani, valamint nyilvántartást vezetni (idő, irat tárgya, példányszám, másoltató megnevezése). IV.1.4.3. A tanárok részéről, a tanmenetben megtervezett, tanulmányokkal összefüggő fénymásolatok intézményvezetői engedéllyel ingyenesek. IV.1.5.
A gyakorlati oktatás rendje
IV.1.5.1. A gyakorlati oktatás iskolai és vállalati tanműhelyben, csoportos oktatásra alkalmas munkahelyen, vagy egyedi munkahelyen szervezhető. IV.1.5.2. A napi gyakorlati oktatást folyamatosan kell tartani. Ha a gyakorlati oktatás időtartama a 7 órát eléri, 30 perc étkezési időt kell biztosítani. IV.1.5.3. Ha a tanulónak munkabért fizetnek, munkarendje igazodik a gyakorlati oktatást szervező vállalat munkarendjéhez, a gyakorlati oktatás időtartama azonban a napi 8 órát nem haladhatja meg. IV.1.5.4. A gyakorlati oktatás idejét (napi és heti óraszámát) és a tanév végén tanterv szerint folyamatosan szervezett gyakorlati oktatás időtartamát és tananyagát az óraterv, illetőleg a nevelés és oktatás terve határozza meg. A nevelőtestület dönthet az óratervben meghatározott nyári gyakorlat csökkentéséről a jogszabályban előírt mértékig. Kivételt képez a "szerződéses" tanuló. IV.1.5.5. Az egészségre ártalmas munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati idejét (napi, illetve heti óraszámát) a felnőtt dolgozóra előírt időkedvezmény arányában (%-ban) csökkenteni kell. A csökkentés (órára kerekített) mértékét a munkáltató határozza meg. IV.1.5.6. A gyakorlati oktatás 600 óra előtt nem kezdődhet és 2100 óránál, végzős évfolyam esetén 2200 óránál tovább még délutáni oktatás esetén sem tarthat. IV.1.5.7.
A napi gyakorlati oktatási idő tartalmazza: 30 perc étkezési szünetet, ahol a nevelés és oktatás terve úgy rendelkezik, a szakelméleti és munkavédelmi oktatást, a bevezető és a befejező értékelő foglalkozást, a gyakorlati oktatási idő döntő hányadát képező tanulói gyakorlatot, a munkahely átadás előtti takarítási idejét.
IV.1.5.8. munkáltató.
Kiegészítő gyakorlati oktatás szervezésében állapodhat meg két vagy több
IV.1.5.9.
Tanműhelyben való foglalkoztatás felvételi szempontjai: tanulmányi eredmény magatartás szakmai alkalmasság
- 25 -
IV.2.
Tanórán kívüli foglalkozások
IV.2.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - tanulószoba, - egyéb tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök diáksportkör felzárkóztató foglalkozások egyéni fejlesztő foglalkozások tehetségfejlesztő foglalkozások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások szakkollégiumi foglalkozások IV.2.2.
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján szaktanárok jelölik ki, s részvételük a foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői és nevelői igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat megbízásuk alapján végzik. IV.2.3.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje, időbeosztása
IV.2.3.1. A tanulók részére a tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai, idegen nyelvi, szakmai, művészi érdeklődésének, mozgásigényének kielégítésére, alkotó képességük, munkaszeretetük növelése céljából az iskolákban szakkörök, érdeklődési körök és művészeti csoportok szervezhetők. IV.2.3.2. Az érdeklődési kör alapján szerveződő szakmai és művészeti körök tagságára a tanuló nem kötelezhető, a foglalkozáson való részvétele önkéntes. IV.2.3.3. Az iskolai rendezvényeken tanári felügyeletről gondoskodni kell, ezeken szeszesitalt árusítani, felszolgálni és fogyasztani nem szabad. Ugyancsak tilos dohányozni és más egészségre káros élvezeti cikket forgalmazni és fogyasztani. A rendezvények esetleges bevételét a bizonylati elveknek megfelelően kell kezelni. A bevétel megmaradó részének felhasználásáról az ifjúsági szervezetek, az illetékes vezető egyetértésével döntenek. IV.2.3.4. A tanulók ismereteinek bővítése, az egyéni képességeik fejlesztése, a differenciált tehetséggondozás céljából, megfelelő tanulói igény esetén, az iskolában rendkívüli (fakultatív) tantárgyak taníthatók.
- 26 -
IV.2.3.5. Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek meghirdetése és a kitűzött nevelési-oktatási céloknak megfelelő szervezése, lebonyolítása a nevelőtestület és a ifjúsági szervezetek együttes feladata. Az iskolán belül háziversenyek szervezhetők: egy vagy több tantárgyból, az egyes tantárgyak tanulásához kapcsolódó témakörökből (pl. fogalmazási, szép kiejtési, szavaló, rajzverseny stb.) egy vagy több szakmából (annak elméleti és gyakorlati részéből) egy-egy művészeti ágból. A háziversenyek rendjét a területi és országos versenyek rendjéhez kell igazítani. IV.2.3.6.
IV.2.3.7. Az országos és területi versenyek szabályait, tárgyköreit, a megjelölt pályázati témákat, követelményeket, a határidőket, a kitűzött jutalmakat a versenyfelhívás kézhezvétele után az intézményvezető ismerteti a tanulókkal és a nevelőtestülettel. IV.2.3.8. Az intézményvezető gondoskodik róla, hogy a győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolai közösség megismerje. IV.2.3.9. A tanulók mozgás- és sportolási igényeinek kielégítésére diáksportkört (DSK) kell működtetni, tömegsport rendezvényeket kell szervezni. IV.2.3.10.
Az iskolai diáksportkör működési feltételeit az iskola segíti.
IV.2.3.11. A diáksportkör a külön jogszabályban meghatározottak és a tagjai által elfogadott alapszabály szerint működik. IV.2.3.12. sportolhat.
A tanuló engedéllyel iskolán kívüli sportkörökben, sportegyesületben is
IV.2.3.13. A sportrendezvények a tanítási időn kívül szervezhetők, azok tervezését, felügyeletét, rendjét SZMSZ IV. 2.4.7. pontjában foglaltak szerint kell ellátni. IV.2.4. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályuk számára tanulmányi kirándulást szerveznek. Különös tekintettel arra, hogy a 2011. évi CXC. törvény 9. § szerint a tanulók a 12. évfolyam végéig egy alakalommal jussanak el határon túli magyar lakta területre. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki tanmenetükben kell rögzíteniük. A tanulmányi kirándulás költségeit az osztály szülői közössége szavazza meg. Anyagi okok miatt a tanulót a részvételre nem lehet kötelezni. A tanulmányi kiránduláson részt nem vevő tanuló a kirándulás napján (napjain) kell teljesítse iskolalátogatási kötelezettségét. IV.2.5. Az iskola nevelői, szülői, az intézményvezető előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. IV.2.6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a
- 27 -
résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. IV.2.7. Az iskola az azt igénylő tanulók számára, térítés ellenében étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. IV.2.8. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában az iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az Könyvtári SZMSZ tartalmazza. IV.2.9. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatásokat szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. IV.2.10. Az iskola a tanulók részére délután 1400-tól 1600 óráig számítástechnikai szolgáltatást nyújt INTERNET elérése céljából. IV.3.
A pedagógiai (nevelő – oktató) munka ellenőrzésének rendje
IV.3.1.
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka ellenőrzésének feladatai:
Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelő és oktató munka ellenőrzésére jogosult dolgozók: magasabb vezetők, munkaközösség-vezetők, munkavédelmi felelős Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. IV.3.2.
IV.3.3.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során: A pedagógusok munkafegyelme. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. A tanár diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: → Előzetes felkészülés, tervezés. → A tanítási óra felépítése és szervezése. → A tanítási órán alkalmazott módszerek. - 28 -
→ A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán → Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések, vizsgaeredmények). → A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége vagy az intézményvezető határozza meg. → Munkavédelmi előírások betartása. A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.
IV.3.4. Az ellenőrzést végzők tanévenként ellenőrzési tervet kötelesek készíteni. Az ellenőrzés fő területeit tanévenként az iskolai munkatervben rögzíteni kell. A magasabb vezetők tanévenként legalább 15 tanórát, illetve gyakorlati foglalkozást látogatnak munkaterületükhöz tartozóan. Az intézményvezető megbízottja évente látogatja a tanulószerződéses munkahelyeket. A munkaközösség vezetők havonta 1 órát látogatnak. Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni, a tapasztalatokat értékelni kell és útmutatást kell adni a munka további végzésére, azt alá kell íratni. Az ellenőrzés tapasztalatairól a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatni kell. Az ellenőrzés fő területei tanévenként az iskolai munkatervben rögzíteni kell.
IV.3.5.
Az iskolai könyvtár működési rendjét a 3.sz mellékletben található Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
IV.3.6.
A mindennapi testedzés formái
IV.3.6.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. IV.3.6.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. IV.3.6.3. Az iskolai sportkörök foglalkozásait a tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. IV.3.6.4. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban: a sportpályar, a tornaterem és edzőterem, téli időszakban a tornaterem és edzőterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgy-felosztásban kell meghatározni. IV.3.7.
A tanulók mulasztásának igazolása
A tanulók mulasztásának igazolása a „Házirend” alapján történik. - 29 -
IV.3.8.
A tanulók jutalmazása
A tanulók jutalmazása a „Házirend” alapján történik. IV.3.9. Fegyelmező intézkedések formája és alkalmazásának elve, a fegyelmi eljárás részletes szabályai Az iskolai mindennapi tevékenységrendszer zavartalan működésének fenntartása érdekében szükség van a kötelességszegések kivizsgálásaira és azok szankcionálására. A büntetés kiszabásánál törekedni kell annak pedagógiai, nevelő jellegére. Súlyos fegyelmi vétség esetén az iskola fegyelmi bizottsága hoz döntést, amely 3 tagból áll, őket a nevelőtestület választja ki tagjai közül. A fegyelmi bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Lehetőség van a sérelem orvoslása érdekében előzetes egyeztető eljárás lefolytatására. Az egyeztető eljáráson a sértett és a kötelességszegő tanuló, valamint törvényes képviselőik, továbbá a diákönkormányzat, a szülői közösség és a nevelőtestület egy-egy képviselője vesz részt. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett/kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegő tanuló, kiskorú esetén a szülő egyetért. Ebben az esetben a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell az egyeztető tárgyalás lehetőségéről. A lehetőség elfogadására az értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül van mód, és írásban kell kérni. Ha az egyeztetési eljárás folyamán a felek megállapodnak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett/kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, azt meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés a kollégiumba való megérkezéstől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mindkét fél elfogad. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a fegyelmi vétség az iskolában és a kollégiumban is számon kérhető, az eljárást ott kell lefolytatni, ahol hamarabb elindult. A kötelességszegésről a szülőt hivatalos levélben értesíteni kell, megjelölve a fegyelmi tárgyalás helyét és időpontját. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, a rendelkező rész rövid indoklásával. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. A határozatot a nevelőtestület nevében az a személy írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti. Fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - 30 -
- eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A házirendben nem szabályozott fegyelmi kérdésekben a jogszabály (Nkt. 2011.évi CXC törvény 58. § (1-14) alapján kell eljárni. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó és a felügyeletet ellátó személyt megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét tájékoztatni kell. Egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozást nem ismeri el, az iskola intézményvezetője a tanuló, illetve szülő ellen pert indíthat. A tanuló által az iskolának jogellenesen okozott kárért a PTK szabályai szerint kell eljárni. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb munkabér egyhavi összegének, gondatlan károkozás esetén 50%-át, szándékos károkozás esetén öt havi összegét. IV.3.10.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
IV.3.10.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a VMJV Egészségügyi Alapellátás Intézménye Ifjúság orvosi Szolgálat vezetőjével. IV.3.10.2.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje:
A beiskolázás feltételeként a tanulók előzetes szakmai alkalmassági orvosi vizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatot szakközépiskolai tanulók esetében az iskolaorvos, míg a szakmát tanulók esetében az illetékes üzemorvos, annak hiányában az üzem egészségügyi szakrendelés végzi. Az iskola valamennyi tanulója évente szűrővizsgálaton vesz részt. A vizsgálatot az iskolaorvos végzi, szükség esetén a tanulókat szakrendelésre utalja be. A vizsgálatok koordinálását az ápolónő végzi. A kötelező tüdőszűrő és fogászati vizsgálatokat évente megszervezzük. A tanulók körében évente egy alkalommal – az osztályvizsgálat keretében – higiéniaitisztasági szűrővizsgálatot is végeznek az iskolaorvos vezetésével. IV.3.10.3.
A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít.
IV.3.10.4.
A felnőtt dolgozók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
IV.3.10.4.1. A munkaviszony létesítés előfeltételeként a dolgozóknak előzetes foglalkozás egészségügyi alkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt venni az iskola üzemorvosánál. IV.3.10.4.2. Az iskola valamennyi dolgozója időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesz részt az ápolónő koordinálásával a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 6.§-a előírásai szerint. Ezen rendelet 17.sz melléklete szerinti munkavállalók pedig évente tüdőszűrő vizsgálaton jelennek meg. A napi 4 óra időtartamnál hosszabb képernyő előtt végzett munkavégzés esetén a szemészeti felülvizsgálat a szűrővizsgálat részét képezi. IV.3.10.4.3. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat szükséges a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 7.§-ában felsorolt esetekben - 31 -
IV.3.11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén intézményi védő óvó előírások. IV.3.11.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. IV.3.11.2. Az kapcsolatosan:
iskola
dolgozóinak
feladatai
a
tanulóbaleset
megelőzésével
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályozat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskolára és környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, dohányzás tilalmát a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban a tanév folyamán, Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire is fel kell hívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek - 32 -
visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen az munkaköri leírásuk, vagy a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ mellékletében található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: a rendkívüli esemény jelzésének módjait, a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), az iskola helyszínrajzát az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.) Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. IV.3.11.3.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén, haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában nevelőnek is részt kell vennie.
a
tanulóbaleset
színhelyén
jelenlévő
többi
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
- 33 -
Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgáltatnia a munkavédelmi felelős közreműködésével. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: a 20/2012. EMMI rendelet határozza meg. Előírja többek között, hogy a 3 napon túl gyógyuló tanuló- és gyermekbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. Jegyzőkönyvezés a tanügyi baleseti nyilvántartó használatával történik A nevelési-oktatási intézmény a tanügyi baleseti nyilvántartó internetes felületén készíti el a jegyzőkönyveit, amelyeket a fenntartó és az Emberi Erőforrás Minisztérium is olvashat, tehát a jegyzőkönyvek a rendeletben előírt intézmény fenntartójához való továbbítása azonnal megvalósul. Érvényesek ugyanakkor a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben előírt eljárási szabályok. A jegyzőkönyvet ki kell nyomtatni rá kell írni a személyes adatokat, hivatalosan alá kell írni, egy példányát legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig el kell juttatni a tanulónak (szülőnek) és egy példányát az intézményben vezetett tanulóés gyermekbaleseti nyilvántartáshoz kell csatolni. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába be kell vonni a munkavédelmi feladatokkal megbízott személyt. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. IV.3.11.4. Az iskola nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. IV.3.12.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
IV.3.12.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
A természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, hóakadály vihar, stb.) A tűz A robbantással való fenyegetés.
IV.3.12.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre - 34 -
utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosultak a magasabb vezetők, a gondnok, a tanműhelyben pedig a műszaki vezető. IV.3.12.3. a) b) c) d) e)
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja.
IV.3.12.4. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket iskolarádión keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. IV.3.12.5. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. IV.3.12.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kel, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! IV.3.12.7. Az intézményvezetőnek illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, A vízszerzési helyek szabaddá tételéről, Az elsősegélynyújtás megszervezéséről, A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
- 35 -
IV.3.12.8. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, Az épület kiürítéséről. IV.3.12.9. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. IV.3.12.10. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. IV.3.12.11. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza.
A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény porta helyiségeiben kell elhelyezni.
IV.3.13.
A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
IV.3.13.1. A tanulók részére biztosított támogatások odaítéléséről, az osztályfőnök véleményének kikérése után a Táncsics Mihály Középiskolai Alapítvány kuratóriuma dönt. IV.3.13.2.
A támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, aki állami gondozott. - 36 -
IV.3.14.
Térítési díj befizetése.
IV.3.14.1. Az iskolában a térítési díj ellenében folyó oktatási tevékenységet a vonatkozó jogszabályok alapján évenként kell meghatározni. IV.3.14.2. A köznevelési törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola intézményvezetője dönt. IV.3.15.
A tankönyvellátás rendje
IV.3.15.1. felelős.
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményvezetője a
IV.3.15.2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. IV.3.15.3. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. IV.3.16. Iskolánk külső szervező megbízása alapján, térítés ellenében tanfolyamok lebonyolításában. IV.3.17. feladatok
részt vesz a
Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos
IV.3.17.1. Az iskola sajátos arculatának kialakításában, rendszeres ápolásában fontos és semmivel nem pótolható szerepe van a hagyományok ápolásának, ezért: Iskolai ünnepélyt tartunk: - tanévnyitáskor- és záráskor - nemzeti ünnepen - ballagáskor - szalagavató alkalmával Megemlékezést tartunk: - tanévenként esedékes jelentős évfordulókról. IV.3.17.2. Az iskola névadójáról Táncsics Mihályról tanévenként Táncsics Napok keretében megemlékezik az intézmény: - 1954-óta rajz- és termékkiállítást rendezünk a tanulók munkáiból, - kulturális műsort készítünk és ezzel kapcsolódunk az évenkénti Alma Mater városi rendezvénysorozathoz, - a diáknapok alkalmából az osztályok csapatai sport, kulturális, műveltségi vetélkedőn mérik össze tudásukat. IV.3.17.3. A meghirdetett tanulmányi, kulturális és sportversenyen folyamatosan részt vesznek tanulóink, melyeket az iskola éves munkatervében meg kell tervezni. - 37 -
IV.3.17.4.
A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók Táncsics-díjban részesíthetők.
IV.3.17.5. A jelentős tanulmányi, kulturális és sport eredményeket elérő tanulókat az iskola honlapján méltatja az intézmény. IV.3.17.6. A szakmai munkaközösségek szakmai napokat tartanak , ahol az új technológiákat, anyagokat a gyártó vagy forgalmazó cég képviselői mutatják be. IV.3.17.7. Rendszeresen tanulmányi, kulturális, sportversenyeken vesznek részt diákjaink. A részvételeket munkatervben rögzítjük: SZKT, OKTV, OSZTV, SZÉTV. IV.3.17.8. Az iskola zászlaját a végzősök feltűzött szalagjaival DÖK szobájában őrzi, és ünnepélyek alkalmával viszik az esemény színhelyére. IV.3.18.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére
A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: a televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a fenntartó által esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézmény fenntartójának engedélyével adható. IV.3.19.
A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése
A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, illetve annak meghatározott százalékát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása során a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. IV.3.20.
A telefonhasználat szabályai - 38 -
Az intézményben lévő vonalas telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Minden dolgozó belépéskor kap egy kódszámot, amely alapján ellenőrizhetővé válik a magáncélú telefonhasználat. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, a részletes számla lekérésével. Intézményi mobiltelefon használatára jogosultak körét az intézményvezető határozza meg. IV.3.21.
Saját gépkocsi használata
A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes jogszabályi előírások rendelkezéseinek megfelelően kell kialakítani. Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni. A saját gépkocsi használat részletes szabályait külön szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente felül kell vizsgálni. A szabályzatban meg kell határozni a következőket: saját gépkocsi használatra jogosultak köre, a saját gépkocsi használatáért fizetendő díj, Számítás módját, szabályait az Kiküldetési Szabályzat tartalmazza IV.3.22. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékét lásd a „Kollektív Szerződés” 15.1 pontjában. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. lásd a „Kollektív Szerződés” 15.1.5. pontjában. A pénztárost és a pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értékek tekintetében. Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munka-bérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve az irányadó. IV.3.23. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető írásbeli engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. - 39 -
tárgyak
IV.3.24.
Az intézmény ügyfélfogadása
Az intézmény vezetőinek és pedagógusainak fogadó óráit a tanulók ellenőrzőjébe be kell írnia az osztályfőnököknek. A tanügyi adminisztráció helye: C épület I. szint Ügyfélfogadása munkaidőben : hétfőn
7.30-tól 16.00-ig
kedd – csütörtök
7.30-tól 15.30-ig
péntek
7.30-tól 15.00-ig.
A pénztár nyitva tartása : naponta 08,00 – 14,00 óráig Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése, a fogadás rendjének szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. IV.3.25.
Az intézmény ügyiratkezelése
Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési és Selejtezési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni az azzal megbízott adminisztrátornak és titkárnőknek. IV.3.26.. A kiadmányozás rendje Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. IV.3.27.
Az intézmény nevében aláírási joga az intézményvezetőnek van.
IV.3.28. Az intézményvezető intézményvezető-helyettes írja alá.
akadályoztatása
esetén
az
ügyiratokat
az
IV.3.29. Az iskolalátogatási igazolásokat az iskolai tanuló nyilvántartó adminisztrátor és az osztályfőnökök írhatják alá. IV.3.30. Az itt nem szabályozott kérdésekben az érvényes vonatkozó jogszabályok az irányadók. IV.3.31.
Bélyegzők használata, kezelése
Az intézményben bélyegző használatára a következők jogosultak: Iskolai fejbélyegző, körbélyegző: a magasabb vezetők, igazgatósági, tanügyi adminisztráció, pénztáros, tanműhelyi adminisztrátor. - 40 -
Iskolai szakmai, valamint érettségi vizsgabizottsági körbélyegző: intézményvezető Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról, átadásáról, átvételéről, selejtezéséről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az iskolatitkár gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése, selejtezése esetén az előírások szerint jár el. IV.3.32.
A gazdálkodást alátámasztó belső szabályzatok: Számlarend, számlatükör, Számviteli politika, Eszközök és források értékelési szabályzata, Bizonylati rend és bizonylati album, Belső ellenőrzési kézikönyv, Gazdasági ügyrend, Pénzkezelési szabályzat, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, Önköltség számítási szabályzat, Raktározási szabályzat, Gazdálkodási szabályzat, Gépjármű üzemeltetési szabályzat, Kiküldetési szabályzat, Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat Beszerzések lebonyolításának szabályzata Közbeszerzési szabályzat
IV.3.33. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje : Az intézmény saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. IV.3.34.
Az intézményben végezhető reklámtevékenység
Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely a személyiségi jogokat sérti , a jó erkölcsöt veszélyezteti.
- 41 -
Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.
IV.3.35.
Intézményi óvó, védő előírások
Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. IV.3.36.
Bombariadó esetén követendő eljárás
Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. Az intézményvezető-helyettes közreműködik az intézmény elhagyásának lebonyolításában. Az intézményvezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról. A 6. számú melléklet tartalmazza a bombariadó tervet, amelyet minden dolgozónak ismernie kell. A melléklet még tartalmaz egy „Adatlapot” a robbantással való fenyegetés adatainak nyilvántartására , amelyet az iskola gondnoka vezet és tart nyílván. IV.3.37. Iskolai sztrájk esetén az 1989.évi VII. törvényben foglalt korlátozásokat kell alkalmazni, de sztrájk esetén is biztosítani kell az iskola működését alapvetően érintő teendőket. IV.3.38. -
Bombariadó és sztrájk miatt elmaradt tanítási napokat pótolni kell szombatonként délutánonként, tanév meghosszabbításával.
IV.4. IV.4.1.
Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Tantermek -
A tantermek az elméleti és tanfolyami oktatást szolgálják.
-
A tantermek szabad kapacitása esetén a jogszabályban előírt térítési díj ellenében más képzési célra is átengedhető. Az engedélyt az intézményvezető adhatja.
-
A tantermeket 1 műszakos képzés esetén naponta egy alkalommal, 2 műszakos képzés esetén két alkalommal ki kell takarítani.
-
A tantermek megvilágítását a szabványban előírtak szerint biztosítani kell.
-
A tantermeket munkavédelmi és tűzrendészeti szempontból évente két alkalommal ellenőrizni kell.
- 42 -
-
A rendszeres karbantartás és felújítás, a tantermek berendezéseinek és helyiség épülettartozékainak használhatóságának biztosítása a gondnok feladata.
-
A tantermek kifestését lehetőség szerint évente egy alkalommal el kell végezni.
-
A tanterem állagáért az ott órát tartó tanár felel. A tanteremfelelős figyelemmel kíséri a tanterem állapotát, szükség szerint a gondnokot, ill. felettesét tájékoztatja. Szertárak
IV.4.2. -
Az oktatott tárgyhoz szükséges szemléltetőeszközöket a tanári falban, vagy a szertárakban kell elhelyezni.
-
A szemléltetőeszköz állomány beszerzéséről, rendszeres karbantartásáról a gazdasági hivatal gondoskodik.
-
A szertárakban elhelyezett eszközökről olyan nyilvántartást kell készíteni, melyből az anyagért felelős személy és a könyvelés/eszköznyilvántartás a felelősségről egyértelműen meg tud győződni.
-
A szertárak készletét a Leltározási Szabályzatban előírtaknak megfelelően kell leltározni.
-
A szertári anyagért felelős személy változása esetén az átadás-átvételt írásban rögzíteni kell.
-
A használatért a szaktanár felel, de meg kell szerveznie a segítő szolgálatot is.
-
A szertár anyagának hozzáférhetőségét és használatát minden szaktanár számára biztosítani kell.
-
A szertárakat - vagyonvédelmi szempontból - megfelelő zárral kell ellátni és az érintett szaktanárnak átvételi elismervény alapján kell átadni. Tornaterem, sportpályák
IV.4.3. -
-
A rendelkezésünkre álló tornatermet és sportpályákat a tanmenetben előírt feladatok ellátására, szakosztályi foglalkozásokra, valamint a tanulóifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére kell használni. Tanítási időn kívül a létesítmények igénybevételét tanévenként, a szakköri foglalkozások és a kollégium igénye alapján egyeztetni kell. A tornaterem takarítását naponta két alkalommal el kell végezni. A berendezések és felszerelések beszerzése, rendszeres karbantartása a gondnok feladata. A sport szertárban elhelyezett sportszereket a szaktanárok részére hozzáférhetővé kell tenni. Egyes sportfelszereléseket (melegítő, mez stb.) a tanulók részére csak átvételi elismervény alapján szabad kiadni. Egy-egy rendezvény befejezése után a kiadott sportszereket vissza kell vételezni. - 43 -
-
A tanév befejezésekor minden kint lévő sportszer begyűjtését el kell végezni. A sportlétesítmények szabad kapacitás esetén más egyesületnek írásban és a jogszabályban megállapított térítés ellenében bérbe adhatók. A bérbeadást a KIK Veszprémi Tankerülete engedélyezheti. Karbantartó műhelyek
IV.4.4. -
-
A rendelkezésünkre álló műhelyek veszélyes üzemnek számítanak, munkavédelemről és tűzvédelemről gondoskodni kell. A műhelyt használni csak felelős személy engedélyével lehet. A belépő új dolgozókkal a biztonsági előírásokat ismertetni kell. A mindennapi tevékenységtől eltérő munkavégzés esetén a megfelelő munkavédelmi oktatást el kell végezni. Tűzveszélyes helyiségben hegeszteni, vagy nyílt lángot használni az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy írásbeli engedélye alapján szabad. Baleset- és tűzvédelmi, ill. a felhívó/tilalmazó táblák, valamint a velük kapcsolatos szabályok feltűnő helyen való elhelyezése a gondnok feladata. Szerszámot vagy anyagot az iskola területéről csak írásos engedély alapján szabad kivinni. A munkahelyek tisztasásáról az ott dolgozóknak kell gondoskodni. Tanműhely
IV.4.5. -
-
A tanműhely alapképzési, valamint teljes gyakorlati képzést ellátó iskolai feladatok színtere. A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni. A köznevelésről szóló törvényben előírtak figyelembevételével kell kialakítani a tanműhely működésének személyi feltételeit. A tanműhely felszerelését a szakképesítésenként kiadott felszerelési jegyzék tartalmazza. A felszerelési jegyzék a tantervekben előírt gyakorlati képzési feladatok teljesítéséhez szükséges - közösen és egyedileg használt - eszközök, berendezések, gépek, műszerek minimumot határozza meg, amelyekkel a gyakorlati képzés követelményei teljesíthetők. A tanműhelyi gyakorlati képzésben használt eszközöket üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani, valamint karbantartásáról, felújításáról meghatározott rendben szükséges gondoskodni. Az iskolai tanműhelyben a tanulócsoportok létszámát a közoktatási törvényben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani. A tanműhely gazdálkodása szerves része az iskola gazdálkodásának. A tanműhely részletes Szervezeti és Működési Szabályzatát a melléklet tartalmazza. Kollégium
IV.4.6. -
A kollégiumban a naponta beutazni nem tudó és állami gondozott tanulók elhelyezését kell biztosítani. Ideiglenes szálláshelyként átengedni csak a tanulók távolléte esetén a tanulói igények biztosítása mellett szabad. - 44 -
-
Étterem, konyha, büfé
IV.4.7. -
Elsődleges feladata a tanulók, valamint az iskolai dolgozók ellátása. A konyha külső étkezőt csak az iskola intézményvezetőjének előzetes engedélye alapján vállalhat. Az éttermet rendezvény céljára átengedni csak a tanulók távollétében szabad. A kollégiumban biztosítani kell a nyári csereüdültetés lehetőségét. Az intézmény egész területén a dohányzás tilos!
IV.5. -
V.
Szorgalmi időben, hétvégeken a férőhelyet csak a kollégiumvezető előzetes egyetértésével lehet kiadni. A kollégium férőhelyeit szorgalmi időben, valamint szorgalmi időn túl, minél nagyobb mértékben hasznosítani kell. A férőhelyek átengedését írásban kell rögzíteni a megfelelő térítési díjak feltüntetésével. A Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a melléklet tartalmazza.
A tilalmat megszegők ellen fegyelmező eszközökkel el kell járni. Állami részről az ÁNTSZ végez ellenőrzéseket, mely hatóság előírás megszegése esetén pénzbírságot is alkalmazhat. Záró rendelkezések
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
V.1.
Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: a fenntartó a nevelőtestület, az intézmény vezetője, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége
V. 2. Az intézmény eredményes és követelményrendszerét a szabályzatok tartalmazzák.
hatékony
működését
Az alábbi szabályzatok az SZMSZ mellékletei: - a Tanműhely Szervezeti és Működési Szabályzata - a Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata - Az iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési szabályzata - Az intézmény által használt záradékok - Belső kontrollrendszer V.2.1.
Az SZMSZ mellékleteit nem képező önálló szabályzatok : Iskolai Házirend - 45 -
szolgáló
Kollégiumi Házirend Tanműhelyi Házirend Számlarend és számlatükör Számviteli politika Pénzkezelési szabályzat Bizonylati Rend és Bizonylati Album Önköltség számítási szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Leltárkészítési és leltározási szabályzat Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata Gazdálkodási szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat és Tűzriadó terv Iratkezelési és selejtezési szabályzat Gazdasági ügyrend Vizsgaszabályzat Kollektív Szerződés V.2.2.
Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.
Veszprém, 2014.01.06. Körmendi István intézményvezető
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2014. január 6-án tartott ülésén fogadta el.
Körmendi István intézményvezető
- 46 -
1.sz.melléklet
Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ( 8200 Veszprém, Eötvös u. 1. )
KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Veszprém, 2014. január 6.
I.
Általános rendelkezések A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabályokkal összhangban az alábbi szabályzatot adom ki.
II.
Az intézmény könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata a könyvtár alapokmánya, mely meghatározza a könyvtár felügyeletét, fenntartását, feladatait, szervezetét, ügyrendjét a könyvtár használatát. A könyvtár neve: Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Könyvtára (továbbiakban könyvtár) Székhelye: 8200 Veszprém, Eötvös u. 1. Típusa: középiskolai könyvtár A könyvtár fenntartása, felügyelete, irányítása A könyvtár fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Veszprémi Tankerülete. A fenntartó biztosítja a könyvtár működésének feltételeit, a könyvtári dolgozók szakmai továbbképzését. A könyvtár irányítása és közvetlen felügyelete az intézmény vezetőjének feladat- és hatáskörébe tartozik, amelyet helyettesére átruházhat.
III.
A könyvtár működési feltételei A könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja: -
-
-
IV.
A könyvtár üzemszerű működtetését és a dokumentumbázis gyarapítását szolgáló, az évenkénti fejlesztéshez szükséges összeg. A könyvtári tájékoztatást nyújtó, az állomány gyarapításával, feltárásával, használatba vételével kapcsolatos teendőket elvégző, szakmailag képzett, megfelelő személyzet. A rendeltetésszerű működéshez szükséges megfelelő elhelyezés, korszerű felszerelések, gépek és egyéb szakmai eszközök a törvényi előírásoknak megfelelően. A könyvtári dolgozók szakmai képzésben, továbbképzésben, szervezett oktatásban, valamint tapasztalatcserében való részvételének biztosítása.
A könyvtáros feladatai A könyvtáros feladata az intézmény könyvtárában folyó szakmai munka végzése, a könyvtár működtetése, a vezetőkkel, dolgozókkal, tanulókkal való kapcsolattartás, a könyvtár belső és külső képviselete. A könyvtáros részletes munkaköri leírása a könyvtári SZMSZ 3. sz. mellékletében található.
V.
A könyvtár feladatai
48
A könyvtár alapfeladatai: -
A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása. A könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása. A könyvtári dokumentumok, tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése.
További feladatai: - Szóban és írásban szakirodalmi tájékoztató munka végzése. - Tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. - Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. - Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. - Közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. - Gyűjti, megőrzi és számítógépes rendszerében nyilvántartja az iskolatörténeti anyagokat, biztosítja a gyűjtemény használatát. - Nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése. - Számítógépes informatikai szolgáltatások nyújtása. VI.
A könyvtár ügyrendje 1. Gyarapítás A könyvtár állománya vásárlás, ajándékozás útján gyarapodik. Az állománygyarapítás történhet: - tervszerű gyarapítás, - az intézmény bármely szervezeti egységének hivatalos igénye, - az olvasók javaslata alapján. Csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat lehet beszerezni, amit a Gyűjtőköri Szabályzat (az SZMSZ 1. sz. melléklete) rögzít. Az olvasók javaslatairól könyvtáros dönt, majd a felülvizsgált gyarapítási listát továbbítja a vezetőség felé. 2. Állományba vétel 2.1.Könyvek, nem hagyományos dokumentumok Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A leltári nyilvántartás a könyvtár vagyoni alapokmánya, melynek okmány jellegét biztosítani kell. Az állományba vett dokumentumokat tulajdonbélyegzővel és leltári számmal kell ellátni. A számlával érkező dokumentumoknál a számlára rá kell vezetni a dokumentumok leltári számát és a leltárba vétel keltét, majd a számla első
49
példányát továbbítani kell a Gazdasági Hivatalba. A számla másolatát a könyvtár megőrzi. 2.2.Folyóiratok A könyvtár folyóirat-állományát úgy kell összeállítani, hogy mindenkor alkalmazkodjék az intézmény képzési profiljához, valamint segítséget nyújtson a különféle szervezeti egységeknek feladataik elvégzéséhez. A folyóirat-állomány kialakítását a gyakorlat, a szervezeti egységek, a könyvtáros javaslata alapján a fenntartó dönti el, évenként felülvizsgálva, különös tekintettel a takarékosságra. A megrendelt periodikákról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből bármikor megállapítható, hogy mely folyóiratok találhatóak meg a könyvtárban. A kurrens anyagot érkeztetni kell, tulajdonbélyegzővel ellátva. Az intézmény profiljába tartozó periodikákat a Könyvtár tartósan megőrzi. A tartós megőrzésre nem szánt periodikákat a Könyvtár a tárgyévet követően 1 évig tárolja. 3. Az állomány feltárása Az állományba került dokumentumokról bibliográfiai leírást kell készíteni. Az adatok feltárását úgy kell megoldani, hogy a dokumentumok adatai alapján a mű mindenkor megtalálható legyen. 2007. március 31-én a cédulakatalógus lezárásra került. Az állomány feltárása a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszerrel történik. A katalógus szerkesztési szabályzatát az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. 4. Állomány-apasztás [A 3/1975. KM-PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról alapján]
-
A könyvtár állományából ki kell vonni azokat a dokumentumokat, amelyek: többes példánya már indokolatlan, fizikai állapota miatt könyvtári használatra alkalmatlan, az intézmény oktatási profiljának változása következtében szükségtelenné válik (tudománytörténeti érték miatt 1-1 példány megőrzése indokolt) tartalmilag elavult, elveszett és értékét megtérítették.
Bármely okból való állomány-apasztásnál jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a törölt dokumentumok főbb bibliográfiai adatait, darabszámát, és a címleltárkönyvi értékét. A törölt dokumentumokat a leltári nyilvántartásból és a katalógushálózatból ki kell vezetni. Az állomány-apasztáshoz a fenntartó írásbeli engedélye szükséges, melyet a törlési jegyzőkönyv tartalmaz. Az állomány-apasztás nyilvántartása a könyvtár vagyoni alapokmánya, mely a törléseket típusonként tartalmazza darabszám és érték szerint. A gyarapodási és apasztási nyilvántartás mindenkori különbsége adja meg a könyvtári állomány darabszámát és értékét. 5. Raktározás
50
A könyvtár állományát vagyoni szempontból biztonságosan kell raktározni, szem előtt tartva a megőrzési feladatot és biztosítva a használat érdekeit. Az olvasóteremben és a zárt raktárban mindig rendet kell tartani és erre az olvasókat is ösztönözni kell. Az állomány állagának megőrzését, valamint biztonságát lopás, tűz, víz és rovarkártevők ellen biztosítani kell. 6. Állományellenőrzés, statisztika, tájékoztatás Az időszaki állomány-ellenőrzés periodicitását a könyvtár gyűjteményének a nagysága határozza meg (3/1975. KM-PM rendelet 4.§. 10 000-25 000 könyvtári egység esetén 3 évenként, 25 000-75 000 könyvtári egység esetén 5 évenként, 75 000- 250 000 könyvtári egység esetén 8 évenként). A könyvtár köteles az érvényes jogszabály szerint állományát ellenőrizni. Az állományellenőrzés tényét és eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a fenntartót tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. A fenntartó e tényt aláírásával tanúsítja. A könyvtár látogatottságáról, a kölcsönzőkről, a kölcsönzött dokumentumok számáról, a megtartott könyvtárhasználati órákról, foglalkozásokról, egyéb rendezvényekről naponta statisztikai kimutatást kell készíteni. A kimutatást havonta és évente összesíti a könyvtáros. A könyvtár biztosítja, hogy az új beszerzésekről az olvasók tájékozódjanak. A tájékoztatás eszközei: szóbeli tájékoztatás, levél, szórólap. 7. A könyvtár bevételeinek kezelése Az elveszett vagy megrongálódott könyvek miatti kártérítés összegéről, a kártérítésre kötelezett nevét, osztályát megjelölve, a hiányzó könyvek megnevezésével, darabszámával, bevételi számával együtt a könyvtáros „Kimutatás és elszámoló lap” című űrlapot tölt ki. Ez alapján a tanuló vagy a dolgozó a pénztárban befizeti a pénzt, amelyről a pénztáros nyugtát állít ki, és az eredeti példányát átadja a befizetőnek. Az eredeti példány másolatát a könyvtár megőrzi , mely alapján a térített dokumentum selejtezésre kerül a könyvtár állományából. 8. A könyvtár nyitásának és zárásának rendje A könyvtár és a könyv- és tankönyvraktár kulcsainak 1-1 példánya a C épület lemezszekrényében zárt, lepecsételt borítékban található. Ezek használata csak jegyzőkönyvben rögzített indokkal lehetséges. Záráskor a könyvtáros köteles valamennyi nyílászárót becsukni és az elektromos fogyasztókat kikapcsolni.
VII.
Záró rendelkezések Az intézmény könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata csak a mellékletekkel együtt érvényes.
51
1/a. sz. melléklet A VESZPRÉMI TÁNCSICS MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1.
A könyvtár megőrző feladata
Tartós megőrzésre szánt dokumentumtípusok: Könyvek és könyvjellegű kiadványok Időszaki kiadványok (a megőrzés évhatárainak kijelölése szerint) Nem hagyományos dokumentumok, a hang- és képanyagok, valamint mágneses és egyéb adathordozókon megjelent információk. A könyvtár a beszerzett dokumentumokról egyedi és csoportos állomány-nyilvántartást köteles vezetni. Időleges megőrzésre szánt dokumentumok: A fő-gyűjtőkörbe nem tartozó folyóiratok, politikai, közművelődési és szakmai lapok A gyorsan évülő kiadványok. Brosúrák, szórólapok, aprónyomtatványok. Az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumtípusokat a könyvtár legalább 1 évig őrzi meg. 1.1.
Példányszámok
A könyvtár a dokumentumok példányszámát a téma fontosságának és időszerűségének figyelembevételével állapítja meg. Egy-egy oktatott tárgyhoz kapcsolódó szakirodalom esetén az oktatók véleménye, a diákok létszáma határozza meg. Könyvek:
A fő gyűjtőkörbe tartozó, kötelező irodalomból törekedni kell minimum 10 példány beszerzésére. A fő gyűjtőkörhöz kapcsolódó ajánlott irodalomból 2-3 példány beszerzése ajánlott. A fő gyűjtőkörbe tartozó magyar nyelvű könyvekből, tankönyvekből, lexikonokból, szótárakból 1-2 példány beszerzése ajánlott. A további könyvekből 1-1 példány ajánlott.
A könyvek beszerzését az intézmény könyvtára a gyűjtőkörének megfelelően, a meghatározott költségvetési keretből önállóan végzi. Időszaki kiadványok: A fő gyűjtőkörbe tartozó magyar nyelvű szaklapokból, szakfolyóiratokból, közlönyökből, és az egyéb időszaki kiadványokból a gyűjtőkörnek megfelelően 1 példány szerezhető be. A tartós megőrzésre szánt nem hagyományos dokumentumokból a gyűjtőkörnek megfelelően 1-2 példány beszerzése ajánlott.
52
1.2.
Az állomány feltárása
A Könyvtár az állományt az érvényes szabványoknak megfelelően feltárja, raktározza és megőrzi. Az érvényes jogszabályok előírásai szerint állományellenőrzést végez. A képzés szükségletei szerint gyűjtőkörét módosítja, új állományrészek alakít ki. Az állományról vezeti a kötelező pénzügyi és statisztikai nyilvántartásokat. A különböző forrásokból (pl. intézményi beszerzés, pályázatok, ajándékozás ) származó dokumentumok állományba vételére a könyvtár jogosult és kötelezett. A szervezeti egységek a hozzájuk érkezett dokumentumokat nyilvántartásba vétel céljából kötelesek a könyvtárnak átadni. Az intézmény a saját kiadványaiból a könyvtárnak köteles 1-1 példányt megőrzésre átadni. 1.3.
Az állomány vagyoni védelme
Tartós, illetve időleges megőrzésre szánt dokumentumok leltári nyilvántartása hitelesített egyedi leltárkönyvben történik. Könyvek, tankönyvek, könyvjellegű dokumentumok Időszaki kiadványok és egyéb írásos dokumentumok Kép-, adat- és hangrögzítésre alkalmas hordozók. 1.4.
A könyvtár katalógusai
A Könyvtár A SZIRÉN könyvtári rendszerrel építi katalógusát. 1.5.
Pénzügyi fedezet
A könyvtári állomány gyarapításához szükséges pénzügyi fedezetet a dokumentumok áremelkedésének figyelembevételével az intézmény – mint fenntartó – a költségvetésében biztosítja. A gyarapítási irányelvek meghatározásáért az állomány szabályszerű gyarapításáért a könyvtáros felelős. A devizavonzatú vagy nagy értékű beszerzések előtt a Gazdasági Hivatallal egyeztetés szükséges.
2.
A könyvtár gyűjtőkörei
A könyvtár gyűjtőkörét legalább 5 évenként, de a tananyag változásával összhangban soron kívül is felül kell vizsgálni. A gyűjtőköri módosításokat a könyvtáros javaslata alapján az intézmény vezetője (helyettese) hagyja jóvá. A gyűjtés terjedelmét, tematikáját az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített feladatok határozzák meg, ebből következően a gyűjtőkör az alábbi szakterületekre terjed ki: 2.1. Fő-gyűjtőkör: A Könyvtár fő-gyűjtőkörébe tartoznak a közismereti és szakmai tantárgyak, valamint a gyakorlati oktatáshoz – a tanárok és a tanulók számára – szükséges dokumentumok, a széles körű információ szerzést, információ szolgáltatást biztosító tájékoztató apparátus, a tartós 53
tankönyvek, helytörténeti és iskolatörténeti kiadványok, értesítők, a pedagógusok ön- és továbbképzéséhez kapcsolódó szakirodalmi művek, a szakmai és pedagógiai periodikumok. 2.2. Mellék-gyűjtőkör: A mellék-gyűjtőkört a tanításhoz, tanuláshoz közvetlenül nem kapcsolódó, inkább az igényes művelődés és szórakozás eszközéül szolgáló színvonalas szépirodalmi, a középszintű ismeretterjesztő és tudományos szakirodalmi művek alkotják. Archív jelleggel gyűjti és megőriz minden olyan dokumentumot, amely az intézménnyel és az intézmény jogelődeinek történetére vonatkozó dokumentumokat. 2.3. A gyűjtőkör dokumentumtípusonkénti tagolása A Könyvtár gyűjtőköre a kereskedelmi forgalomban lévő, valamint a természetes és jogi személyek /testületek/ által kiadott alábbi dokumentumtípusokra terjed ki: Könyvek, könyvjellegű kiadványok Periodikák Egyéb publikált és nem publikált dokumentumok Nem hagyományos dokumentumok / videofilm/ 3. Kézikönyvtár Az iskolai könyvtár kézikönyvtárának gyűjtőkörébe tartoznak az általános és valamennyi tudományági kis- és középméretű, lehetőség szerint a nagyméretű lexikonok, az egyes tudományok legfontosabb összefoglaló kézikönyvei, alapvető monográfiák, bizonyos tudományágak – fizika, kémia, matematika, biográfia, történelem – adattárai, a magyar nyelv és az iskolában tanított idegen nyelvek közép – és nagyméretű szótárai, válogatva bibliográfiák és repertóriumok. A kislexikonokat, a középméretűnek számító kézikönyveket két-három, a nagylexikonokat egy példányban szerezzük be. 3.1
Szépirodalom
A teljesség igényével gyűjti a könyvtár (másfél, két tanulócsoport számára szükséges példányban) a helyi tantervben meghatározott magyar és világirodalmi kötelező olvasmányokat. Kevesebb példányban, teljességre törekvően szerezzük be az ajánlott olvasmányokat, az iskolatípusban tanított magyar és világirodalmi szerzők nem kötelező műveit. A klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom kiemelkedő alkotóinak műveit, az átfogó lírai, epikai, drámai antológiákat erős válogatással gyűjtjük. A tematikus antológiák közül főképpen a jelentősebb ünnepélyekre, évfordulókra, iskolai rendezvényekre készült összeállításokat vásároljuk meg. 3.2.
Szakirodalmi művek
Teljességre törekvően gyűjtjük a közismereti tárgyakhoz, a tanított szakmákhoz kapcsolódó kis-, közép- és nagyméretű lexikonokat, fogalomtárakat, összefoglaló jellegű műveket egy-két példányban. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó középszintű ismeretközlő irodalmat válogatva, egy-tíz példányban szerezzük be. A munkáltató eszközként használatos középszintű szakirodalmi művek válogatva, fél illetve az egész tanulócsoport számára szükséges példányszámban kerülnek be az állományunkba. Az iskolatípusunkban tanított közismereti tantárgyak 9-10. évfolyamok tankönyveit teljességgel (jelenleg 5-5 példányban), a 54
pályaválasztási, felvételi tájékoztatókat, iskolatörténettel foglalkozó kiadványokat teljességgel, helytörténeti műveket válogatva szerzeményezünk. 1.3. Részletes – tantárgyak, műveltségterületek szerinti – gyűjtési szabály
3.3.1. Anyanyelv és irodalom általános és szaklexikonok, enciklopédiák irodalomtörténeti összefoglalók közmondások gyűjteménye nyelvtani kézikönyv szótárak: etimológiai, értelmező, helyesírási, szinonima nyelvtani összefoglalók nyelvművelő segédkönyvek nyelvtani gyakorlókönyvek helyesírási szabályzat verselemzési gyűjtemények antológiák színház- és filmtörténet írás-, könyv- és könyvtártörténet szépirodalmi alapművek (magyar és világirodalmi) kötelező és ajánlott olvasmányok módszertani segédletek irodalmi és nyelvészeti folyóiratok auditív dokumentumok szakközépiskolai, szakiskolai tankönyvek és szöveggyűjtemények 3.3.2. Idegen nyelvek szótárak nyelvkönyvek tesztek, gyakorló könyvek módszertani segédletek auditív dokumentumok 3.3.3. Matematika lexikon, enciklopédia összefoglalók képlet- és feladatgyűjtemények gyakorlókönyvek matematikatörténet feladatgyűjtemények megoldásai módszertani segédletek tankönyvek és feladatgyűjtemények
55
3.3.4. Ember és társadalom lexikonok, enciklopédiák adattárak kronológiák atlaszok forrás- és szemelvénygyűjtemények módszertani segédletek fogalomtárak monográfiák felvilágosító, tanácsadó, mentálhigiénés szakkönyvek ismeretterjesztő művek folyóiratok tankönyvek 3.3.5. Ember és természet lexikonok, enciklopédiák összefoglalók atlaszok feladatgyűjtemények állat- és növényhatározók fizikai, kémiai képlet- és feladatgyűjtemények fizika- és kémiatörténet módszertani segédletek természettudományi ismeretterjesztő könyvek folyóiratok tankönyvek 3.3.6. Földünk és környezetünk természettudományi lexikonok, enciklopédiák összefoglalók atlaszok folyóiratok módszertani segédletek tankönyvek 3.3.7. Művészetek, vizuális nevelés zenei, film, színházi, művészeti lexikonok, enciklopédiák összefoglalók építészettörténet, művészettörténet opera- és hangversenykalauzok albumok módszertani segédletek auditív dokumentumok folyóiratok tankönyvek 3.3.8. Informatika könyv- és könyvtártörténeti dokumentumok 56
lexikonok oktatókönyvek feladatgyűjtemények gyakorlókönyvek szakfolyóiratok tankönyvek 3.3.9. Testnevelés és sport sportlexikon összefoglalók szabálykönyvek módszertani segédletek 3.3.10. Szakmai tantárgyak lexikonok történeti összefoglalók szabványok, szabványgyűjtemények szakmai értelmező szótárak kétnyelvű szakmai szótárak technológiai leírások termékismertetők rajz- és szabásminta gyűjtemények munkavédelmi kiadványok folyóiratok 3.3.11. Pedagógiai irodalom pedagógiai, pszichológiai lexikonok, enciklopédiák fogalomgyűjtemények, szótárak pedagógiai, pszichológiai, szociológiai összefoglalók a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma a műveltségterületek módszertani segédkönyvei a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai pályaválasztási útmutatók pedagógiai folyóiratok az iskola történetéről, névadójáró szóló dokumentumok iskolai értesítők érettségihez szükséges szöveggyűjtemények, függvénytáblázatok 3.3.12. Könyvtári szakirodalom a tájékoztató munkához szükséges kézi- és segédkönyvek könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek a könyvtár-használattan módszertani segédletei, videokazetták szak- és tantárgyi bibliográfiák a könyvtári feldolgozó munka segédletei folyóiratok 57
A szabályzat a Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzatának része, annak elidegeníthetetlen 3/a. sz. melléklete.
Veszprém, 2014. január 06.
Körmendi István intézményvezető
58
1/b. sz. melléklet A VESZPRÉMI TÁNCSICS MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA 1. A könyvtára az intézmény szervezetén belül önálló egységként működik: A szolgáltatás jellegét tekintve nem szakkönyvtár. Alapvető feladata az intézményi oktatás, továbbképzés és kutatás információ szükségleteinek biztosítása (gyűjtés, feltárás, megőrzés, szolgáltatás). A fenti feladatok megoldása érdekében gyűjti az iskola szakmai profiljának, tevékenységi körének megfelelő szakterületek irodalmát. 2. A könyvtár használatának rendje A könyvtári szolgáltatások teljes köre hozzáférhető valamennyi beiratkozott könyvtári tag számára. 2.1. Beiratkozás A könyvtárba beiratkozhat minden oktató, dolgozó, és az intézmény tanulója, tanfolyamok, egyéb képzések résztvevői, aki személyi vagy diákigazolvánnyal rendelkezik (18 életév alatti olvasók esetében, az olvasó oktatási intézményének, vagy a szülőknek kell a jótállást biztosítani). A beiratkozás csak személyesen történhet. Az olvasó a személyes adataiban bekövetkezett változásokat köteles bejelenteni a könyvtárnak. A könyvtár az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni azok védelméről. A beiratkozás alkalmával az olvasó megismerkedik a Könyvtárhasználati Szabályzattal, és aláírásával tanúsítja a szabályzatban foglaltak tudomásul vételét, egyben kötelezettséget vállal az általa igénybe vett könyvtári értékek megóvására, rendeltetésüknek megfelelő használatára. A könyvtárhasználat díja az intézmény tanulói, oktatói és dolgozói részére ingyenes. 2.2. A könyvtár nyitvatartási rendje A könyvtár nyitvatartási rendjét a szükségletnek megfelelően az intézmény vezetője ( helyettese) a könyvtárossal együtt állapítja meg. Törekedni kell arra, hogy a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tartson nyitva, az általános rendje igazodjon az oktatás rendjéhez. Nyitva tartás: Hétfő-kedd-szerda 8 - 15-ig, Csütörtök: 8 - 13-ig, Péntek: 8 - 14-ig, 2.3. A kölcsönzés Kölcsönözni csak személyesen lehet. 59
A könyvtári dokumentumok a következő csoportokba vannak sorolva: - Kölcsönözhető, - Helyben használható, olvasótermi dokumentumok. Az olvasóterem szolgáltatásai a könyvtári törvény értelmében a könyvtár teljes információhordozó állományára, korlátozás nélkül igénybe vehető. Az olvasótermi és kézikönyvtári dokumentumok csak helyben használhatók, nem kölcsönözhetők. 2.4. Vagyonvédelmi előírások 2.4.1. Kártérítés A könyvtári dokumentumok elvesztése, szándékos vagy gondatlan megrongálása miatt az olvasó kártérítésre kötelezhető. A kártérítési kötelezettség mértékét a használhatatlanná vált dokumentum értéke határozza meg. Beszerezhető dokumentum esetén azonos művet, az azonos kiadású művel kell pótolni. A már antikváriumban sem beszerezhető fontos dokumentumok esetén a dokumentum teljes műszaki reprodukálási és kötési költsége térítendő. 2.4.2. A könyvtár állományának védelme A tanulók elszámoltatása: A tanulmányaikat év közben megszakító tanulókról a tanuló-nyilvántartó értesíti a könyvtárat. A tanulói jogviszony megszűnésekor a leszámoló lapon a könyvtáros rögzíti a tanuló könyvtartozását. Az oktatók és dolgozók elszámoltatása: Az intézményből távozó oktatók és dolgozók csak akkor kaphatják meg utolsó illetményüket, ha a könyvtáros írásban igazolta hogy nincs könyvtartozásuk. 2.5. Tájékoztatás A könyvtár teljes körű megismeréséhez, a hagyományos és a számítógépes információkereséshez a könyvtáros nyújt segítséget. A mindenkori tájékoztató könyvtáros eligazít a katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek, referáló folyóiratok használatában, segít a szükséges irodalom kiválasztásában, a számítógépes adatbázisok működtetésében. 3. Elektronikus adatbázisok és a számítógépes hálózatok használata A számítógépes hálózatok (külső, belső) a könyvtár gépein elérhetők. Az elektronikus eszközöket a tájékoztató-szolgálat útmutatásai alapján és a gépek mellett elhelyezett használati utasítás tanulmányozása után lehet igénybe venni. Ha a technikai eszközök működtetése során rendellenességet észlel, azonnal jelezze a könyvtárosnak. A kezelésből adódó meghibásodásért az olvasó vállal felelősséget, és a kártérítés megfizetése mellett a könyvtár más szolgáltatásaiból is kizárható.
60
A szabályzat a Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzatának része, annak elidegeníthetetlen 3. sz. melléklete.
Veszprém, 2014. január 06.
Körmendi István intézményvezető
61
1/c. sz. melléklet A VESZPRÉMI TÁNCSICS MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TANKÖNYVELLÁTÁSI SZABÁLYZATA Az iskolai tankönyvellátást az alábbi jogszabályok határozzák meg: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 1.Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása, a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. által beszerzett és az iskolához leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadását, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlását, a visszáru kezelésének iskolán belüli feladatainak ellátását, és az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzését jelenti. Az iskolai tankönyvellátás az iskola feladata és felelőssége. A tankönyvellátás során biztosítani kell, hogy az iskolában használt tankönyvek egész tanítási évben az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás feladatait az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős (az iskolai könyvtáros) látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente az intézményvezető állapítja meg. 2. Tájékoztatási kötelezettség Az iskola a www.tmvp.hu honlapon (dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás rendjéről (a támogatások feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. 3. Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása Az Oktatási Hivatal készíti el a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet közzétesz az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A tankönyvek hivatalos jegyzékében a tankönyvvé nyilvánított digitális anyagok és a nevelési-oktatási program részét alkotó, tankönyvvé nyilvánított információhordozók, feladathordozók is megtalálhatóak. A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek feladata. A munkaközösség vezetője felelős azért, hogy egy tanévben egy tantárgyból csak egyféle tankönyv cseréje valósulhat meg indokolt esetben, intézményvezetői engedéllyel, a hivatalos tankönyvjegyzékhez igazodva. Több tankönyv cseréje csak abban az esetben indokolható, ha a korábban használt tankönyv lekerült a hivatalos tankönyvjegyzékről. Az iskolai tankönyvrendelést az intézményvezető készíti el a szakmai munkaközösségek véleményének beszerzése után. A tankönyvrendelés alapján kerül meghatározásra, a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeg. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézményvezető kikéri az iskola szülői szervezetének és a diákönkormányzatnak a véleményét. Az iskola a tankönyvrendelést megküldi a köznevelés információs rendszerének, amelynek kezelője a Könyvtárellátó számára átadja azt. Az iskola a Könyvtárellátóval áll tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban, melyet minden év március utolsó munkanapjáig kell megkötni.
62
Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával abban az esetben élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett. További feltétel, ha mindez nem szándékosságból történt, és az iskola ezt igazolja. Ha a tanuló iskolát vált, akkor az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. 4. Ingyenes tankönyvellátás szabályai 4. 1.Ingyenes tankönyvellátás A tankönyvtörvény alapelvei a következők: - a tankönyvhöz való hozzáférés nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől, - iskolának fontos szerepe van, hogy minden tanulója tankönyvhöz jusson, - államnak támogatnia kell a tanulói tankönyvvásárlást, - iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszerének biztosítania kell, hogy a tankönyv minden tanulónak a rendelkezésére álljon. A tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdése biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége van: iskolai könyvtárból való tankönyvkölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás. Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás az iskolai könyvtárból való tankönyvkölcsönzéssel valósul meg. Az intézményvezető minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján. A felmérés során a szülőket tájékoztatni kell arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, illetve ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására, ezeket mely feltételek fennállása esetén lehet igénybe venni. Iskolánkban a Táncsics Mihály Középiskolai Alapítványtól van lehetőség további támogatás igénylésére. Az iskolába újonnan belépő osztályok, tanulók esetén a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tanulói igényeket a „Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz” nevű formanyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani. A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és egyben kikéri véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének a meghatározásához. Az intézményvezető ez utóbbi alapján minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőket és a nagykorú cselekvőképes tanulókat. Az iskola január 20-ig kezdeményezi a tankönyv-és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 4.2. Tanulói tankönyvtámogatás igénylése, igazolások ”Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz” (1. sz melléklet) nevű formanyomtatvány kitöltésével lehet az ingyenes tankönyv iránti kérelmet előterjeszteni. Igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kötelező, de ellenőrzés során az iskola fenntartója bekérheti az igazolásokat, ezért a másolatok csatolása célszerű. Az igénylő, az általa közölt adatokért büntetőjogi felelősséget visel. 63
Igénylés feltétele
Jogosultság igazolása
a, tartósan beteg
szakorvosi igazolás vagy magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás b, a szakértői bizottság szakértői véleménye szakértői és rehabilitációs bizottság alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi szakvéleménye vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd c, három vagy több kiskorú, vagy eltartott családi pótlék folyósításáról szóló igazolás gyermeket nevelő családban él d, nagykorú és saját jogán iskoláztatási családi pótlék folyósításáról szóló igazolás támogatásra jogosult e, rendszeres gyermekvédelmi erről szóló határozat kedvezményben részesül Családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként elfogadható: - bérjegyzék - pénzintézeti számlakivonat - postai igazolószelvény A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola a bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal korábban, írásban értesít minden tanulót, kiskorú esetén a szülőt. Ha az értesítés ellenére a tanuló, vagy kiskorú esetén a szülő nem él az igénybejelentés jogával, az jogvesztő. Egy tanuló egy tanévben csak egy iskolától igényelhet ingyen tankönyvi ellátást. Ha az igényjogosultság a határidő után jelentkezik (pl. iskolaváltás), az iskola a tankönyvek iskolai könyvtárból való kölcsönzésével teljesíti az igényt, a rendelkezésre álló készlet erejéig. 4.3. További támogatások A normatív kedvezményeken túl iskolánkban a Táncsics Mihály Középiskolai Alapítványhoz benyújtott kérelmek alapján további támogatásokat kaphatnak a rászoruló tanulók. Ebben az esetben közvetlen anyagi támogatást kapnak a tanulók az alapítványtól. Az elbírálásnál előnyben részesül az, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. 4.4. Tankönyv kölcsönzése Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. Iskolánkban a munkafüzet és a munkatankönyv a tanulók tulajdonába kerül, mert azt rendszeres és rendeltetésszerű használat esetén nincs értelme a tankönyvkölcsönzésbe bevonni. A tankönyvek esetén az ingyenes tankönyvellátás az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel valósul meg. Az iskolai könyvtár tankönyvtárának állományába kerülnek az ingyenes tankönyvek. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv addig az időpontig marad a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tesz, az írásbeli/szóbeli vizsga megkezdéséig. 64
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kártérítés összege a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát figyelembe véve kerül meghatározásra: A visszafizetés mértéke: 1 év után a beszerzési ár 75%-a, 2 év után 50%-a, 3 év után 25 %-a, 4 év után 0%-a. A kártérítés összegét csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni tőle, ha a tanuló szociális és anyagi helyzete indokolja. Az intézményvezető dönt a kártérítési összegek csökkentése és mérséklése tárgyában. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek kölcsönzésére vonatkozó szabályozás az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatában részletesen megtalálható. 4.5. A könyvtári állomány bővítése Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutott összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus hordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába a könyvtár állományába kerül. 5. Az iskolai könyvtáros tankönyvellátással kapcsolatos feladatai Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető felelős. Az iskolai könyvtáros munkakörébe tartoznak a tankönyvellátással kapcsolatos feladatok. Az iskolai könyvtáros (tankönyvfelelős) feladatai: - Az iskola minden év január 10-ig köteles a kedvezményekkel kapcsolatos tanulói igényeket felmérni. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítani a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást. A munkaközösségek javaslatai, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezése alapján a tankönyvrendelés elkészítése minden év március utolsó munkanapjáig. - Lista kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével. - Tankönyvrendelés módosítása június 15-ig. - A normatív támogatási jogosultsági változások nyomon követése és összesítése. - Tankönyvellátóval kapcsolat tartása, tankönyvek átvétele, visszáruzása. Ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzése. - Tankönyvek kiosztása lehetőleg az első tanítási napot megelőző héten. - Ha szükséges, pótrendelés elkészítése szeptember 5-ig. - Munkáját külön felszólítás nélkül, valamennyi partnerrel együttműködve végzi, különös tekintettel a 2. sz. mellékletben szerepelő határidők pontos betartására. - Az egyes munkafázisok teljesítéséről, továbbá problémák felmerülése esetén haladék nélkül tájékoztatja az intézmény vezetőjét, vagy helyettesét.
65
6. Tankönyvtár kezelése Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazza a tankönyvtár kezelésével kapcsolatos feladatokat. - A könyvek átvétele, nyilvántartásba vétele. - Leltárkönyv vezetése, számlarendezés, összesítés. - A normatív támogatottak részére a tankönyvellátás biztosítása. - Ingyenes és tartós tankönyvek tanév során történő kölcsönzése. - Állományvédelem, a tanév közben iskolából eltávozó tanulóktól a könyvtári könyvek visszaszedése. - Elveszett, térített tankönyvek törlési jegyzékének elkészítése, leltárkönyvből való kivezetése. - A tanév végén a tartós és ingyenes tankönyvek visszaszedése, összesítő lista készítése. - Jogszabály alapján meghatározott időnként leltár készítése. 7. Az osztályfőnökök feladatai - A tanév eleji felmérés megadott szempontjai alapján, javaslat készítése az alapítványi támogatás odaítéléséről. - Vezetésével tartós tankönyvek felvétele osztályonként (szeptember 2 .felében). - A normatív támogatások igénylőlapjainak és az igazolások begyűjtése, leellenőrzése és összesítése (január 10-ig). - A tanév végén a normatív támogatásra jogosultak körének felülvizsgálata, tekintettel a tanulók ki- és beiratkozására és szociális helyzetének változására (május 30-ig). - A visszaadandó kölcsönzött tankönyvek leadatása a tanulókkal (június 15-ig vagy a szóbeli vizsga első napjáig). - A tanulók írásbeli értesítése a tankönyvek átvételének helyéről és idejéről (június 15ig). - Tanév elején a tanulók tankönyvkészletének ellenőrzése. - Munkájában különösen ügyel a határidők pontos betartására és betartatására, továbbá az elvárt minőségű együttműködésre.
66
1.sz. melléklet Intézmény neve: Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium címe: 8200 Veszprém, Eötvös u. 1. OM azonosítója: 037197 Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló neve: ……………………………………………. osztálya:……………..tanult idegen nyelv: ………………….szakma:………….…………… lakcíme: …………………………………………………. diákigazolvány száma: ……………….. OM azonosító száma: A szülő (gondviselő) neve: …..……………………………………………… lakcíme: ………………………………………………….. azonosító iratának típusa, száma: ………………………………………………….. Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §. (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: (A megfelelő pontot kérjük bejelölni!) a.) tartósan beteg (szakorvos igazolja) b.) mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autista, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd (szakértői bizottság igazolja) c.) három vagy több kiskorú, ill. eltartott gyermeket nevelő családban él (a megállapított családi pótlék igazolja, bérjegyzék, számlakivonat, postai igazoló szelvény) d.) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult e.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja) A családi pótlék összege: ………………..Ft Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. Dátum:……………………………
……………………………………….. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem Kelt:………………………………..
………………………………. osztályfőnök aláírása
Kelt:..……………………………….
……………………………….. intézményvezető aláírása
67
2. sz. melléklet Az iskolai tankönyvellátás ütemterve Feladatok Könyvtárellátó közreműködő partnereivel kiszállítja az iskolába a tankönyveket. Tankönyvosztás Pótrendelés leadása. Tartós tankönyvek felvétele osztályszinten. A normatív támogatásra nem jogosult tanulók tankönyv támogatási kérelmének elbírálása. A szülők tájékoztatása a normatív tankönyvtámogatásról és egyéb kedvezményekről. Tankönyv támogatási igénylőlapok és igazolások fénymásolatainak begyűjtése. A nevelőtestület, szülői munkaközösség (SZM), diákönkormányzat (DÖK) tájékoztatása és véleményük beszerzése az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az iskolai tankönyvi alaprendelés (osztályonkénti/csoportonkénti tankönyvcsomagok) összeállítása, és publikálása az iskola honlapján. Az egyéni tanulói tankönyvigények felmérése. Az iskolai tankönyvrendelés rögzítése a Könyvtárellátó rendszerében. A felvételt nyert tanulók, és szüleik tájékoztatása a normatív tankönyvtámogatásról. A tanév végén visszagyűjthető tankönyvek listájának összeállítása. A tankönyvrendelés módosításának határideje.
Határidő Augusztus
Felelős Könyvtáros
Augusztus utolsó hete Szeptember 5. Szeptember 2. fele
Könyvtáros Könyvtáros Könyvtáros, Osztályfőnökök
Szeptember 30.
Intézményvezető, Táncsics Mihály Középiskolai Alapítvány
December 20.
Osztályfőnökök
Január 10-ig
Intézményvezető, Osztályfőnökök
Január 25-ig
Intézményvezető
Február végéig
Munkaközösség vezetők, Könyvtáros, Intézményvezető
Március közepéig Március utolsó munkanapja
Osztályfőnökök, Könyvtáros Könyvtáros
Április végéig
Iskolatitkár
Április végéig
Munkaközösség vezetők, Könyvtáros
Június 15.
Munkaközösség vezetők, Intézményvezető
68
A visszaszedhető tartós, ingyenes és adomány tankönyvek leadása könyvtárban osztályonként. A beiratkozott tanulók tankönyv támogatási igényeinek felmérése. A végzős tanulók legkésőbb a szóbeli vizsgájuk napján rendezik a könyvtári tartozásaikat. (ingyenes, tartós tankönyv stb.)
Június 15.
Osztályfőnökök, Könyvtáros
Június végéig
Könyvtáros, Iskolatitkár
Június végéig
Osztályfőnökök, Könyvtáros
69
2.sz.melléklet DIÁKSPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOK RENDJE Az iskolában a következő szakosztályok működnek: Fiú kézilabda Leány kézilabda Fiú kosárlabda Leány kosárlabda Leány röplabda Atlétika A fentiek foglalkozások ideje: hétfőtől - péntekig: 14.30-tól 16.00-ig az iskola területén látogatható. Konditerem: naponta 14.30-tól 16.00-ig látogatható. Természetjáró szakosztály (hétvégeken kerékpáros- és gyalogtúrák kiírás szerint)
70
3.sz. melléklet Intézkedési terv robbantásról való fenyegetés esetére bombariadó terv Ki kell jelölni egy személyt, aki jól ismeri az épületet és a veszélyes helyeket. Pl.: kazánház, elektromos szekrény, raktár stb. Nem mindig szükséges a bombafenyegetés természetének közlése. Az épületet ki lehet úgy is üríteni, hogy elmondják: Az épületben gáz, víz, gőzszivárgás van, melyet meg kell javítani. Amikor az információt hangszórón közlik kívánatos, hogy ezt rejtett formában tegyék meg, hogy csak az illetékes személyek /tanárok/ értsék meg. Minden személynek a fő-, vészkijáraton keresztül kell eltávoznia nyugodt és fegyelmezett módon. Séta a legcélszerűbb, a futás pánikot kelthet és sérüléseket okozhat. A kiürítés előtt utasítani kell a személyzetet és a tanulókat, hogy vigyék magukkal a személyes holmijukat /táska, kabát stb. / Mielőtt a kiürítést megkezdik a személyzetet utasítani kell, hogy nyissanak ki minden ablakot és ajtót. A tanulóknak és tanároknak egy előre meghatározott helyen kell gyülekezni a kiürítés után. A megbízott személyek ezt követően olvassanak névsort és győződjenek meg, hogy minden személy és tanár jelen van-e. Bárki hiányzik, azonnal jelenteni kell a bombakutató parancsnoknak. Amikor a tanulók elhagyják a helyiséget, a szakemberek próbáljanak meg kikapcsolni minden elektromos fogyasztót, számítógépet és oktatási eszközöket. Akinek utolsóként kell az épületet elhagyni, próbáljon meg még annyi ajtót és ablakot kinyitni amennyit csak lehet. Ha a robbantással való fenyegetés valamelyik telefonközponton keresztül érkezik, a kezelőknek ismerniük kell a melléklet adatlapjának tartalmát, hogy az esemény után kitölthessék segítve a felderítés munkáját.
71
ADATLAP ROBBANTÁSSAL ÉS ERŐSZAKKAL VALÓ FENYEGETÉS ADATAINAK NYILVÁNTARTÁSA A bejelentő által tett fenyegetés ideje: 20……… hó ……….. nap……. A fenyegetés pontos szövege: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………… A fenyegető részére feltett kérdések? 1.) Mikor robban a bomba? 2.) Hol található a bomba? 3.) A bomba leírása? 4.) Mi váltja ki a robbanást? 5.) Ön helyezte el a bombát? 6.) Miért? 7.) Honnan hív Ön? 8.) Mi az Ön neve? 9.) MI az Ön címe? A fenyegetést tevő személyazonossága: Becsült kora:
Neme: férfi nő
Ø Ø
10 év alatt 10-20 év között 20-40 év között 40 év fölött
Ø Ø Ø Ø
Egyéb:…………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………..…………………………………… …………………………………………...……………………………………………………… ………………………...………………………………………………………………………… …….……………………………………………………………………………….. A fenyegetést tevő hangjának jellemzői: Hangerő Hangos Közepes Halk Egyéb Ø ………..
Hangmagasság Ø Ø Ø Egyéb Ø
Hangszín
Hangtisztaság
Magas Ø Kellemes Ø Tiszta Ø Közepes Ø Érdes Ø Torzított Mély Ø Lágy Ø Egyéb Ø Ø Normál Ø ……….. Ø ……….. Ø Egyéb Ø ……….. Ø
72
Ø
A hang különleges jellemzői:………………………………………………………………. A fenyegetést tevő beszédének jellemzői: Beszélt nyelv
Nyelvtudás
Magyar Ø Külföldi Ø ……………... Keverés ……………... Egyéb………. ……………...
Kiváló Ø Jó Elég jó Ø Gyenge Rossz (tört) Ø Egyéb………. ……………...
Érzelmi töltés:
Akcentus Akcentus nélküli Ø Ø Akcentus (éspedig) Ø …………………….. Ø Tájszólás (éspedig) Ø …………………….. Egyéb (éspedig)…… …………………….. Szöveg érthetősége:
Dühös Ø Ésszerű, jól érthető Ø Nyugodt Ø Zavaros Érzelgős Ø Változó Utálatos Ø Egyéb…………………………… Hisztérikus Ø Trágár Ø Mámoros Ø Vidám (nevetős) Ø Ideges Ø Zavart Ø Síros Ø Egyéb:………………………………
Ø Ø
Egyéb (éspedig):……………………………………………………………… ………………………………………………………………………………... Háttérzaj Nincs: Erős: Gyenge: Egyéb:
Ø Ø Ø Ø
Beszédhangok Férfi Női hang Gyermek hang Vegyes hangok Egyéb……………..
Hang száma: Ø Ø Ø Ø
Járműzaj: Utcai forgalom Vonat
Zenehang:
Egy hang Ø Éspedig:……… Több hang Ø ……………….. Lárma Ø ……………….. Egyéb………… Ø Gépzaj:
Ø Ø
Állathangok
Irodagép Üzemi gép 73
Ø Ø
Éspedig:…………… ……………………..
Légi jármű Gépjármű Villamos Vízi jármű Egyéb:……………..
Ø Ø Ø Ø
Konyhai gép Ø Egyéb………..
…………………….. ……………………..
Egyéb (éspedig)……………………………………………………………. ……………………………………………………………………………… A fenyegetést vevő adatai: Neve:……………………………………………………………………….. Munkáltató megnevezése: ………………………………………………… Szolgálati helye: ………………………………………………………….. Szolgálati telefonszáma: …………………………………………….. Telefonszám, melyre a bejelentés érkezett:………………………………….. Ügyeletes tevékenysége: Információ vétele:………………….óra ……………..perc Visszaellenőrzés:
igen
nem
Tett intézkedések: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………
74
4.sz.melléklet Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tanműhelye 8200 Veszprém, Házgyári u. 1.sz.
TANMŰHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. A TANMŰHELY FELADATAI 1. A tanműhely műszaki, termelési, pedagógiai tevékenységével összefüggő feladatai A működési szabályzat kiterjed az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati oktatás, képzés termelési feladatainak eszközeinek biztosításával, előkészítésével, a termelés műszaki irányításával, biztonságos üzemeltetésével, valamint ezzel összefüggő gazdasági, pénzügyi előírások betartásával kapcsolatos feladatokra. A tanműhely műszaki szervezete és tevékenységének tartalma A tanműhelyben folyó műszaki tevékenység szervezéséből, előkészítéséből, a tárgyi feltételek biztosításából, fejlesztéséből az oktatási, termelési folyamat irányításából és ellenőrzéséből áll. A tanműhely munkáját intézményegység-vezető irányítja. Ennek keretében biztosítani kell az oktatási-termelési tevékenység és tanmenetben foglaltak összhangját. A műszaki tevékenységet az intézményegység-vezető irányításával a szakmunkások végzik. Elsődleges feladatuk a műhelyek eszközeinek, gépeinek, berendezési tárgyainak javítása, azok folyamatos üzemképességének biztosítása, emellett részt vesznek a tanműhely fejlesztésével kapcsolatos munkavégzésben. Aktívan segítik a műhelyében folyó oktatási-termelési tevékenységet. Ennek során együttműködnek a szakoktatókkal, a szakmai munkaközösségekkel. A csoport tagjai szüksége esetén az oktató vagy a intézményegység-vezető instrukciói szerint helyettesítési feladatot is ellátnak. Az összefüggően egy oktatási napot elérő, illetve az azt meghaladó helyettesítésekre a helyettesítést végző dolgozó alapbérének 20%-a helyettesítési pótlékként kerül kifizetésre, amennyiben a teljes csoporttal foglalkozik. A tanműhely napi tevékenysége reggel 6 órakor kezdődik és 22 óráig tarthat. Ettől eltérni csak a tanfolyami oktatásokat, továbbképzések esetében lehet. Ezen belül az egyes tevékenységek időpontjai: -
adminisztrátor, szakmunkások, raktárosok gépkocsivezetők szakoktatók takarítók I.-II. éves tanulók 75
6 órától - 14 óráig 6.30-tól -14.30-ig 7 órától - 14 óráig 7 órától - 15 óráig 7 órától - 14 óráig
A tanműhelyi intézményegység-vezető napi munkáját lehetőség szerint úgy kell szervezni, hogy 6 órától 14,30 óráig terjedő időszakban a tanműhelyben tartózkodjon. A raktári anyag és eszközkiadás rendje:
06.30 - 10.30 óráig 13.00 -14.00 óráig
A tanműhely nyitását az ügyeletes vezető, távolléte esetén az azzal megbízott dolgozó végzi. A tanműhely zárásáért és az áramtalanítás elvégzéséért a 15 óráig dolgozó takarítónő felel, amennyiben ezt meghaladó időn túl oktatás vagy tanfolyami képzés miatt a tanműhelyben tevékenységet folytatnak a zárásért és az áramtalanításért a képzést végző szakoktató a felelős. Idegenek csak a tanműhely irodahelyiségében tartózkodhatnak, ettől eltérni csak abban az esetben lehet ha a megrendelő által történő anyagátadás vagy átvétel ezt szükségessé teszi. Ilyen esetekben meg kell követelni a munkát végző oktató vagy szakmunkás jelenlétét. A tanműhely külső kapcsolatait az iskola vezetésén keresztül tartja. Társintézetek vezetőivel, oktatóival az iskolát vagy a tanműhelyt érintő szakmai konzultációkat, tapasztalatszerzéseket, látogatásokat az intézményvezető előzetes tájékoztatása mellett szervezhet. II.
AZ OKTATÁS-TERMELÉSI, TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE
Az iskola tanműhelyében folyó oktató-nevelő munka zavartalanságának érdekében az alapképzések idejére az érintett oktatók tanmenetet készítenek. Ennek tartalmaznia kell - a képzés célját - az elvégzendő feladatot - az elkészítendő munkadarabok leírását, ismertetését - a feladat anyagigényét - a munkavégzés szerszámigényét Ezen tervek figyelembevételével az intézményegység-vezető összeállítja a műhely éves anyag, - és szerszámigényét. Félévenként az intézményegység-vezető beszámolót készít a műhely munkájáról. Az elkészített anyagot a tanműhely állománya előtt tanműhelyi értekezleten ismertetni kell. A beszámolóban értékelni kell a következő időszak feladatait. Az alapképzés terveit a tanév kezdetére, szeptember 1-re kell elkészíteni.
76
III. MUNKAVÁLLALÁS, SZERZŐDÉSKÖTÉS, RENDELÉS NYILVÁN- TARTÁS, SZÁLLÍTÁS, SZÁMLÁZÁS 1. Munkavállalás A mindenkori jogszabályoknak megfelelően, az oktatási-termelési tevékenység végzése során, a pedagógiai programhoz és a tanmenthez illeszkedően a fennmaradó szabad termelési kapacitások lekötésére van lehetőség külső megrendelésre munkát vállalni: Az alapképzés időszakában a gyártandó termékek bonyolultsági foka feleljen meg a tantervi követelményeknek, Az oktatási, termelési folyamatba csak olyan munkák állíthatók be, melyekhez szükséges feltételek (anyag, gép, szerszám stb.) biztosítottak. 2. Szerződéskötés, árképzés szabályai A megrendelővel – szabályosan kialakított és aláírt megrendelés alapján - műhelyben elkészítésre kerülő gyártmányra, bérmunkára, szolgáltatásra, valamint, minden elvégzésre kerülő munkára szerződést kell kötni a következők figyelembevételével: - A munka, a gyártandó termék megnevezése és db. száma, - minőségi követelmények, - a teljesítés határideje, - a fizetés és a szállítás módja, - egységár, - a fizetési módja, - egyéb megállapodás (az anyag biztosítása, a munkát végzők szállítására) A szerződések kötelezettségvállalása esetén az intézményvezető az ellenjegyző. A munkavállalásnál azonos munkakörülmények és árbevételi lehetőség esetében előnyben kell részesíteni: - a saját iskolai megrendeléseket - az oktatási intézményeket - az önkormányzatok által megrendelt munkákat és azon cégek, vállalkozások megrendeléseit, melyek iskolánkat valamilyen formában pl. szakképzési alap átadásával anyagilag támogatják IV. ÁRKÉPZÉS Az árképzésnél az önköltség megtérülésére, a rezsiköltségek felszámítására, és kismértékű nyereségre kell törekedni. Az alkalmazott rezsióradíjakat a tanműhely javaslata alapján az iskola vezetése hagyja jóvá. Ezek a piaci árak változásának megfelelően a gazdasági év elején módosításra kerülnek. A megállapított óradíjat alapdíjként alkalmazandók. V. KÖLTSÉGEK FELSZÁMÍTÁSA Ha a termékre, gyártmányra vagy az adott munkavégzésre előzetesen időszükséglet nem állapítható meg, vagy normaóra nem áll rendelkezésre, úgy a ténylegesen ráfordított idő kell a díjköltség meghatározásánál figyelembe venni az alábbiak szerint: Oktatók és szakmunkások által végzett munkánál az érvényben lévő rezsióradíjjal felszorzott ténylegesen ráfordított idő. 77
Közvetlen anyag és fogyóeszköz felhasználásánál a számítás alapja a termék műszaki anyagnormája. A műveletgyakorlás költsége nem számítható fel. Itt kell továbbá kimutatni: - a felhasznált nyers- és alapanyagot, - a vásárolt félkész terméket, alkatrészt, - a saját készítésű terméket, valamint bérmunkadíjat Közvetlen egyéb költség Itt kell elszámolni a termelő tevékenységgel összefüggő, de az előző pontok alá nem tartozó gépköltséget, vagy pedig a közigazgatás területén kívül vállalt munkák szállítási költségét. A szabad ár alkalmazási lehetősége miatt tételes-bért, járulékokat, közvetlen költségeket, nyereséget, általános költséget – tartalmazó árvetést nem kell készíteni.
VI.
RENDELÉS NYILVÁNTARTÁS
A tanműhelyben elkészítésre kerülő termékekről, a végzett munkákról nyilvántartást kell vezetni. Külön rendelés nyilvántartást kell vezetni az iskola és a tanműhely saját munkáiról illetve a külső cégek, intézmények megrendeléseiről. A rendelés nyilvántartásnak tartalmaznia kell - a megrendelés sorszámát, - a megrendelő nevét, - a munka megnevezését, - a munka számát, - a vállalási összeget, - a munkakezdés időpontját, - a vállalt teljesítési határidőt. A termék nyilvántartásba vételét munkaszám alapján kell végezni. A tanműhelyben a nyilvántartásba vétel és munkaszám nélkül termelés nem kezdhető. A rendelés nyilvántartásban szerepelni kell: - önálló tanműhelyi munkáknak, bérmunkáknak - rezsi munkáknak, témaköri gyakorló munkáknak is. A rendelés nyilvántartást naprakészen kell vezetni és évenként tételes ellenőrzés után le kell zárni, a intézményegység-vezetőnek alá kell írni. Azokat a megrendeléseket, amelyek nem teljesültek, vagy áthúzódnak, újból át kell vezetni az eredeti munkaszámmal. A rendelés nyilvántartás vezetését az intézményegység-vezető végzi.
VII.
SZÁLLÍTÁS, SZÁMLÁZÁS
A megrendelés a szállítási szerződésben foglaltak szerint részleges vagy teljes szállítással teljesíthető. A számlázásnál mindenkor meg kell felelni az ÁFA-törvény előírásainak. A számlázási határidő betartásáért az intézményegység-vezető a felelős.
78
VIII. AZ OKTATÁS TERMELÉSI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE 1. Technológiai dokumentáció A gyakorlati oktatásban a technológiai dokumentáció szerves része az el-sajátítandó ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek. A műszaki rajzok, műveleti utasítások részét képezik a képzés tananyagának és nélkülözhetetlen eszközei a gyakorlati oktatási feladatok célszerű és pontos (szabványos) végrehajtásának. Minden egyes tanműhelyi termékhez az alábbi technológiai dokumentációkról kell gondoskodni: a. b. c.
alkatrészenként alkatrészrajzról (műveletrajz) alkatrészenként műveleti utasításról összetett termékek esetében összeállítási rajzról
Külső megrendelő esetében a műszaki dokumentációt a megrendelőnek kell biztosítania. Ennek hiányában a dokumentációt az intézményegység-vezető és a munkavégzést irányító oktató készíti el. Az erre fordított időt a mindenkori rezsióradíjjal költségként kell megrendelő felé érvényesíteni. Belső munkák esetén a műszaki dokumentációt a munkát irányító intézményegység-vezető és a szakoktató készíti el. Egyedi munkáknál a normaidő megállapítása egy átlagos szakmunkás képességeit alapul véve műszaki becsléssel történik. Az építési munkahelyen végzett munkák esetében becsléssel, illetve kisüzemi termelők Normagyűjteménye alapján kerül kialakításra a normaidő. Azon munkáknál, ahol a munkanorma pontosan nem állapítható meg (pl. felújítás) egy keretidőt kell megállapítani és a tényleges javítási szükséglet figyelembevételével korrigálni. 2. Gyártásirányítás és ellenőrzés A munkaprogramok végrehajtásának irányításával biztosítani kell az oktatási-termelési feladatok folyamatos és eredményes végrehajtását. -
-
-
Az intézményegység-vezető, oktató vagy szakmunkás gondoskodik az egyes munkákhoz szükséges dokumentációkról, anyagokról. A gyártás indítása előtt megbeszélik a gyártással kapcsolatosan felmerülő problémákat. A tanműhelyben illetve az építési helyeken folyó munkát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a menetközben felmerült problémák megszüntetésével biztosítani kell az oktatási, termelési feladatok zökkenőmentes megvalósítását. Az intézményegység-vezető, illetve szakoktató felelős a technológiai fegyelem betartásáért. A munkaprogramok végrehajtását, az elvégzett munka minőségét ellenőrizni kell. A minőség-ellenőrzés során meg kell állapítani, hogy az elvégzett munka megfelel-e a műszaki dokumentációban, illetve szabványokban előírt követelményeknek.
79
IX.
GAZDÁLKODÁSI FELADATOK
1. Anyagok tervezése és beszerzése Az oktatás-termelési feladatok végrehajtásához az intézményegység-vezetőnek, valamint az oktatóknak meg kell tervezni a szükséges anyagokat, szerszámokat és annak időbeni beszerzéséről gondoskodni kell. Az anyagbeszerző azokról az anyagokról, amelyek beszerzése az előírt határidőre nem oldható meg időben tájékoztatást ad az intézményegység-vezető felé, hogy a szükséges programmódosítást eszközölni lehessen. Az anyagok és eszközök vagyoni nyilvántartásához az alábbi szigorú számadású nyomtatványokat kell alkalmazni: - Anyag és fogyóeszköz kivételezési jegy: B.sz.ny. 12-114/N - Anyag és fogyóeszköz bevételezési jegy: B.sz.ny. 12-111/N - Szállítólevél: B.sz.ny. 13-400/N Az anyagbeszerző folyamatos kapcsolatot tart a raktárral. A raktáros figyeli a készletek alakulását és gondoskodik a törzskészlet biztosításáról. A beérkezett anyagok átvételét, bevételezését, nyilvántartását, visszavételezését az alábbiak szerint kell elvégezni:
kivételezését és
A beérkezett anyagokat csak pontos mennyiségi mérés, számlálás és minőségellenőrzés alapján szabad átvenni. A rendben átvett anyagokról anyag bevételezési jegyet kell kiállítani, melynek példányait a szükséges helyekre el kell juttatni. (1 pl. anyagkönyvelés, pénzügy,.1 pl. raktár) A bevételi jegy és a számla adatainak egyeztetése a raktáros feladata. A bevételezési jegy alapján kell kiállítani a készlet nyilvántartási lapot. A bérmunkához átvett anyagokról „bérmunka anyag” megjelölés feltűntetésével kell az anyag bevételezési jegyet kiállítani és a saját anyagtól elkülönítve tárolni. A raktáros csak a szabályosan kiállított anyag kivételezési jegyen adhat ki anyagot. A fel nem használt anyagok visszavételezéséről gondoskodni kell. A darabolt anyag kiadása esetén a tényleges súlyhoz hozzá kell számítani a darabolási veszteséget, illetve a véghulladékot is. (megterhelve vele a gyártmány munkaszámát) Eszközöket (szerszám, műszer) csak pontos mennyiségi és minőségi ellenőrzés után szabad átvenni. Az értékes szerszámok, műszerek szakszerű tárolására, kezelésére, megóvására különös gondot kell fordítani. Hulladék (darabolási hulladék stb.) elszámolási kötelezettség alá tartozik. A hulladékot anyag fajtánként elkülönítve kell tárolnia hulladékgyűjtő vállalathoz való elszállításig. A hulladékot csak szállítólevéllel szabad elszállítani. A raktárból eszközöket külső munkára csak szállítólevéllel szabad kiadni. Szerszám munkahelyi használatra csak írásbeli átvétellel adható ki. Az állandó munkahelyi használatra kiadott szerszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a kiadónak, valamint az átvevőnek dátummal ellátva alá kell írni. A meghibásodott, (törött, kopott, balesetveszélyes) szerszámokat ki kell cserélni. Ennek engedélyezése az intézményegység-vezető feladatköre. A meghibásodott, selejt szerszámokat (nem javítható) a selejtládában kell tárolni és a selejtezéseket követően a hulladékgyűjtő vállalatnak átadni. A készterméket –minőségi átvétel után- a raktárosnak kell bevételezni, illetve nyilvántartásba venni és a szakszerű tárolásról gondoskodni. A szállításra kerülő 80
termékekről szállítólevelet kell kiállítani. A kivételezés bizonylata a szállítólevél raktári példánya. A szállítólevél 1 példányát a számla kiállítójának kell átadni. 2. Energiagazdálkodás Az intézmény költségvetési forrásokkal történő gazdálkodása megkívánja az energiával és az energiahordozókkal való takarékos gazdálkodást. Ide tartozik a villamos, szilárd, folyékony és gáznemű energiával való gazdálkodás. Legfontosabb feladatok: Az éves energia igényt a maximális takarékosság figyelembevétele mellett kell megtervezni. Az éves energia tervet az intézményvezető hagyja jóvá melyről a fenntartót is tájékoztatni kell. Az energia szolgáltató vállalattal megkötendő szerződések tervezetét az illetékes gyakorlati helyettes irányításával el kell készíteni. X.
KARBANTARTÁS, KÖZÉP ÉS KISJAVÍTÁSOK
Folyamatos – napi, heti, havi- karbantartásokkal és ütemezett kis-, és középjavításokkal gondoskodni kell a gépek, berendezések üzemképes állapotáról. A karbantartással összefüggésben elvégzendő feladatok: A napi , heti, havi karbantartásokat a kezelési utasítások szerint kell végezni. Ezen munkát a szakterületen foglalkoztatott szakmunkás végzi, illetve az Ő irányításával kell végezni. Naponta el kell végezni a biztonsági és védőberendezések ellenőrzését, szükség szerinti javítását. A kis- és középjavítások tervét, a várható költségráfordításokkal az éves anyagbeszerzési és fejlesztési tervvel egyidejűleg kell elkészíteni április 30-ig. Nagyjavításokra külső cégeket kell felkérni, a munkára előzetes árajánlatot kell bekérni. Az egyes javítások megtörténtét az MSZ-ben (Munkavédelmi Szabályzat) foglaltak szerint kell dokumentálni. Műszaki fejlesztés Az elhasználódott, elavult, kiselejtezett eszközök pótlásáról gondoskodni kell. Ennek érdekében fejlesztési tervet készítünk. Fejlesztési terv alapján kerül sor a gépek, berendezések vásárlására is a szakképzési hozzájárulás felhasználásával. A fejlesztési támogatást a Pannon TISZK gyűjti, a felmerült igényeket az iskola vezetése továbbítja a Pannon TISZK felé, s ezen szervezet jóváhagyásával valósul meg a beruházás.
81
X1. A TANMŰHELY DOLGOZÓINAK TEVÉKENYSÉGE 1. Az adminisztrációs tevékenység Az előző fejezetben jelzett dokumentumokat, nyilvántartásokat a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint naprakészen kell vezetni. A dolgozók a munkahelyi tartózkodásról jelenléti ívet kötelesek vezetni. A munkavégzést, a jelenléti ívek lezárásakor a munkahelyi vezető igazolja. Betegség esetén a dolgozó a táppénzes állományba vételt haladéktalanul köteles jelenteni. A jelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi felelősséggel jár. A táppénzes okmányokat a leadás napján az iskola illetékes ügyintézőjének kell továbbítani. A műszaki dolgozók éves szabadságolásáról tárgy év február 28-ig ütemtervet kell készíteni. A szabadságot a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A többi szabadságot úgy kell kiadni, hogy tartalma legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság megkezdése előtt tizenöt nappal közölni kell. A tanulók étkeztetésével kapcsolatos adminisztrációs munkákat az iskola gazdasági vezetése által kiadott előírások szerint kell végezni. 2. A napi munkával összefüggő tevékenységek szabályozása A tanműhelyben vagy azon kívül munkát megkezdeni, folyamatosan végezni csak az előírt okmányok elkészítése, átadása után szabad. A szakoktatók munkaideje heti 40 óra. Ez a kötelező órából, a túlórából és a foglalkozásokra történő felkészülési időből áll. A felkészülési idő egy részében az oktató köteles a tanműhelyben megjelenni, és az elkövetkező időszak munkavégzéséhez szükséges feltételek megteremtésében részt venni (felmérések készítése, kalkulációk készítése, helyettesítések szükség szerinti végzése). Külső munkavégzésre személyszállítást, anyag- és eszközszállítást a gépkocsivezető végzi. A tanműhely rendszeresített gépkocsival személyszállítás, anyag- és eszközbeszerzés az intézményvezető által kiadott utasítás szerint végezhető. Ezen gépkocsi irányítását az intézményegység-vezető látja el, a gépkocsi vezetésére az intézményvezető adhat megbízást. Az üzemeltetésre felvett ellátmánnyal a rendszeresen vezetett menetlevelek alapján legkésőbb hónap végén kötelesek elszámolni. 3. Munkavédelmi tevékenység A tanműhelyben a munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi megbízotti teendőket a munkavédelmi megbízott munkaköri leírásában foglaltak szerint látja el. A berendezések, épületek, épületrészek üzembe helyezését előkészíti, az ezzel kapcsolatos eljárásokat a Munkavédelmi Szabályzat szerint lefolytatja. A bekövetkezett tanulói, dolgozói baleseteket, sérüléseket kötelesek azonnal az intézményegység-vezetőnek jelenteni. 82
A baleseti veszélyforrásokat feliratokkal, figyelemkeltő táblákkal, jelekkel kell megjelölni. Ezen helyeken a biztonságos munkavégzés feltételeit munkavégzés előtt minden esetben ellenőrizni kell. A tanulók rendszeres munkavédelmi oktatását minden hó első hétfőjén, de legkésőbb a havi első foglalkozás hetében meg kell tartani, és előírás szerint dokumentálni. Hiányzás esetén a hiányzóknak pótlólag megtartani. 4. Ellenőrzési tevékenység Az oktatók tevékenységének ellenőrzését a intézményegység-vezető az intézményi SZMSZ szerint végzi. A intézményegység-vezető félévenként egyszer köteles ellenőrizni az egyes csoportoknál folyó oktató munkát. Ezen ellenőrzéseket az egész napi tevékenységre kiterjedően kell végezni, és a tapasztalatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A műszaki dolgozók munkáját közvetlenül a intézményegység-vezető ellenőrzi. Folyamatosan kötelesek ellenőrizni: - a dolgozó napi tevékenységét - anyagok, eszközök használatát - kalkulációk helyességét, alkalmazhatóságát - munkaidő kihasználását Negyedévente kötelesek ellenőrizni a munkaszámos tasakokat, azok belső tartalmát, hiányosság esetén a megszüntetésre intézkednek. Az intézményegység-vezető tanévenként kétszer köteles a munkaszámos tasakok ellenőrzését elvégezni, és év végén le kell zárnia a megrendelőkönyvet, valamint a tasakokat. Az ellenőrzést végzők saját irányítási területükön kötelesek intézkedni a feltárt hiányosságok, mulasztások megszüntetésére. Sorozatos hiányosság, mulasztás esetében a mulasztóval szemben fegyelmi felelősségre vonást kell kezdeményezni. 5. Általános tevékenységre vonatkozó előírások A napi feladatok végrehajtása a személyre szólóan elkészített munkaköri leírások alapján történik. A tanulókkal kapcsolatos szabályozást a tanműhelyi SZMSZ mellékleteként a Tanműhelyi Házirend tartalmazza. A tanműhelyi munkavégzés során kötelező jelleggel kell figyelembe venni a mindenkori érvényes iskolai SZMSZ előírásait. A jelen szabályzatban nem szabályozott területeken is az SZMSZ előírásai a mérvadók. Veszprém, 2014.01.06. Készítette: Saskői János tanműhelyi intézményegység-vezető A Tanműhely Működési Szabályzatában foglaltakkal egyetértek: Veszprém, 2014.01.06. Körmendi István intézményvezető 83
5.sz. melléklet
A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola Szakiskola
KOLLÉGIUMÁNAK
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
84
Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a kollégium nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló törvény felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el. A SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Kollégium működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége a Kollégium minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, a tanulónak, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a kollégiummal, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben a tankerületi igazgató ill. az intézményvezető saját jogkörükben eljárva intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, a kollégiumban tartózkodó szülőt, idegen tanulót, valamint egyéb vendéget tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja az épület elhagyására. 1. Az intézmény adatai Neve: Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 8200 Veszprém, Eötvös K. u. 1. ( Tel.:88/420-066/ 133 mellék) 2. A kollégium fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A kollégium működtetője: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 3. Az Alapító Okirat – Lásd intézményi Az intézmény típusa: fiúkollégium 4. A kollégium jogállása A kollégium besorolása: nem önálló. 5. Az intézmény tevékenysége Megteremti a továbbtanulás feltételeit azoknak a diákoknak, akik a választott középiskola és lakhelyük távolsága, vagy szociális helyzetük miatt nem tudnának középiskolai tanulmányokat folytatni. Tagjainak otthont nyújt, segíti tanulmányaik végzésében, értékeket teremt és közvetít, lehetőséget ad önképzésükhöz, testedzésükhöz, a szabadidő tartalmas eltöltésére. Kiegészítő tevékenységként szabad kapacitás terhére szálláshelyet hasznosít.
85
6. Működés rendje A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve azoknak, akinek a tanuláshoz a feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A működést szabályozó dokumentumok – Házirend – Napirend – Pedagógiai terv. A működés napi feladatainak végrehajtásáról a nevelői ügyelet gondoskodik. A folyamatos feladatok ellátását az ellenőrző, értékelő rendszer kíséri figyelemmel. A szabályozó dokumentumok módosítása
Házirend módosításáról a közgyűlés határoz, Napirend módosítása a Diákönkormányzat és a tantestület egyeztetésével történik.
A kollégium a tanulókat a szorgalmi idő első napját megelőző napon 9 órától fogadja. A tanulók a kollégiumot a szorgalmi idő utolsó napján 17 óráig kötelesek elhagyni. A nyári gyakorlaton résztvevő kollégisták a gyakorlat végéig maradhatnak. A kollégium munkaszüneti napokon is, szükség, igény szerint működik. Egyébként működési ideje vasárnap 16 órától péntek 15 óráig. Rendkívüli esetben, vagy szervezett program esetén, hét végén is fogadja a tanulókat, illetve felügyeletükről gondoskodik. A nevelőtanárok és az intézményegység-vezető a kötelezően előírt óraszámoknak megfelelően folyamatos ellátást biztosítanak. A 24 órás portaszolgálat mellet a nem pedagógus személyzet a gondnok által kijelölt munkarend szerint látja el feladatát. Az ápolónő 8 – 16 óráig biztosítja az egészségügyi ellátást, felügyeletet. 7. Szervezeti felépítés
intézményvezető intézményegység-vezető nevelőtanárok közössége ápolónő tanulók közösségei
A kollégium élén a fenntartó által kinevezett intézményvezető áll, aki egy személyben felelős a kollégium tevékenységéért. A kollégium vezetési és irányítási feladatait a kollégiumi intézményegység-vezetővel együtt látja el. Az intézményegység-vezető az intézményvezető közvetlen munkatársa, tagja az intézmény vezetésének, munkáját a fenntartó szervek és az intézményvezető útmutatásai, valamint a nevelőtestület határozatai alapján a nevelőtanárokkal együtt végzi. A tanulói közösségek tevékenységének irányítását a választott diákönkormányzat végzi. A kollégium vezetésének legfőbb fóruma a nevelőtestületi gyűlés. Rendkívüli értekezletet a vezető a pedagógusok harmadának kérésére köteles összehívni. 8. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (FEUVE) Az ellenőrzés elsősorban a kitűzött célok teljesítésére, másodsorban a megvalósulás módjára összpontosul. Az ellenőrzés folyamatos, a tapasztalatok összegezése és értékelése munkaértekezleteken történik. Pedagógiai munka ellenőrzését az SZMSZ mellékletét képező FEUVE tartalmazza. Ellenőrzésre jogosult az intézményvezető és az intézményegység-vezető. AZ ellenőrzés legfontosabb feladata a kollégiumban folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, 86
illetőleg bővíteni. Az ellenőrzés rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkája értékelhető legyen. 9. Az nevelési-oktatási intézménnyel benntartózkodásának rendje
jogviszonyban
nem
állók
belépése
és
A kollégiumban idegen személy nem tartózkodhat. A látogatóba érkező személyek a portai jelentkezéssel, nevelőtanári engedély után, a földszinti aulában találkozhatnak a kollégistákkal. A szülők, hozzátartozók a lakószinten is látogathatják a kollégistákat. 10. Vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményegység-vezető irányítja, ellenőrzi, értékeli a kollégiumban folyó pedagógiai munkát, tapasztalatairól tájékoztatja a felettesét. A nevelőtanári közösség és a DÖK javaslatainak figyelembevételével elkészíti az iskolai munkaterv a kollégiumra vonatkozó részét. Felel az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. Elkészíti a nevelőtanárok munkarendjét. Önállóan intézkedik a tanulók jutalmazása, büntetése (kizárása) ügyében. Az intézményegység-vezető meghallgatása szükséges a kollégiumi felvétel, más kollégiumba való áthelyezés, tanulók szociális juttatása, a nevelőtanárok jutalmazása, kitüntetésre történő felterjesztése, illetve fegyelmi felelősségre vonása tekintetében. Irányítja, ellenőrzi a kollégium ügyviteli munkáját. Felel a kollégium rendjéért és működéséért, az étkeztetés és lakhatási feltételek biztosításáért. Az igazgató felhatalmazása alapján képviseli a kollégiumot az állami szervek, valamint magánszemélyek előtt. Részt vesz a kollégiumban dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak kinevezésével, felmentésével kapcsolatos döntéseknél. A nevelőtanárok pedagógiai feladatait a pedagógiai program, és az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményegység-vezető akadályoztatása, távolléte estén az intézményvezető megbízza az őt helyettesítő személyt a vezetői feladatok ellátásával. A kollégiumban attól az időponttól kezdve, amikor tanulók tartózkodnak, felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Felelős vezetőnek minősül a mindenkori intézményegység-vezető főügyeletes tanár
08 – 14
(1400-20.00, ill.20.00-22.00 )
éjszakai ügyeletet ellátó tanár ( 22.00- 06.00- 8.00 ) 11. A vezetők és a kollégiumi szülői szervezet közti kapcsolattartás rendje A kollégista tanulók szüleinek képviseletét a megválasztott szülő látja el, mint a kollégiumi szülői szervezet vezetője. A véleményezési jogát szülői értekezleteken, fogadónapokon, tanévnyitó, tanévzáró rendezvényeken, fegyelmi ügyek esetén gyakorolja. 12. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A kollégium mellérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatokat kezdeményez és nyitott ilyen kezdeményezések iránt a város valamennyi intézménye felé. Kollégiumunk a városi intézményekkel jó kapcsolatot tart fenn, s szükség esetén kölcsönösen segítjük egymást programjaink megvalósításában. A partner iskolákkal, különösen jó pedagógiai kapcsolatot építettünk ki, hisz tanulóink eredményét nap, mint nap figyelemmel kísérjük, segítjük őket a tanulásban, korrepetálást biztosítunk a gyengébbeknek és megszervezzük a jobbak felkészítését. Már szeptemberben egyeztetjük egész éves programunkat, megkönnyítve tanáraink és a diákok munkáját.
87
Nevelési-oktatási intézményünk a törvényi előírásoknak megfelelően, igény szerint kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatókkal. 13. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása A kollégium feladata, hogy a tanulókkal megismertesse Magyarország állami és vallási ünnepeit, a hozzá kapcsolódó eseményekkel együtt. A nemzeti ünnepek mellett a helyi sajátosságoknak megfelelően részt veszünk a helyi megemlékezéseken is. A nemzeti ünnepek előtt a kollégium épületét a Magyarország és az Európai Unió lobogójával fel kell díszíteni. A kollégium hagyományait az éves program melléklete tartalmazza. 14. A szakmai munkaközösségek együttműködése A köznevelési törvény szerint a szakmai munkaközösségek száma maximált, ezét a kollégiumnak nincs önálló munkaközössége. Mivel az iskolával szoros szervezeti egységet alkotunk, rendszeres kapcsolatot tartunk tanulóink tanáraival, osztályfőnökeivel, szakoktatóival. Részt veszünk minden olyan szakmai fórumon, amely az intézmény pedagógiai munkáját segíti, az előmenetelt, mulasztásokat rendszeresen ellenőrizzük. Iskolai tantestületi értekezleteken (félévkor, év végén) beszámolunk a kollégiumban végzett munkáról. 15. Az egészségügyi ellátás rendje Kollégiumi házi ápolás Intézményünkben egészségügyi szakember (ápolónő) fogja össze a diákok egészségvédelmét. Ápolja a beteg gyermekeket, orvoshoz küldi őket, gondoskodik ellátásukról. (lázmérés, orvosság beszerzése, használata, szülők értesítése, stb.) A diákokkal való közvetlen kapcsolat lehetőségeit kihasználva egészségmegőrző programot valósít meg. Esetenként külső segítséget vesz igénybe (iskolaorvos, fogorvos). A fertőző betegeket elkülönítve helyezzük el. A háziorvosi ellátást igénylő betegeket hazaküldjük és/vagy a szülőket értesítve gondoskodunk hazaszállításukról. Orvosi rendelés: A tanulók orvosi rendelését Dr. Lőcsei Ágnes gyermekorvos látja el hétfőn 7.30-12.00-ig térítésmentesen az intézményünkkel kötött szerződése alapján. Kollégiumi rendelés hiányában diákjaink az ügyeletes ifjúsági rendelésen jelentkezhetnek. Sürgősségi esetben 17.00 – 7.00 óráig az ügyelet hívható. Orvosi rendelés idejét a hirdető táblára kiírjuk. Általános szűrés az iskola keretei között történik. Balesetvédelmi oktatást minden tanév kezdésekor tartunk. 16. Intézményi védő, óvó előírások Az intézményben a védő, óvó előírásokat a Tűzvédelmi Szabályzatban és Munkavédelmi Szabályzatban leírtak szerint kell betartani. A szabályzatokban leírtakat a dolgozókkal munkába álláskor ismertetni kell. Az oktatást évenként kell ismételni. A tanulók oktatását minden évben a tanév kezdetekor kell elvégezni, melyért az intézményegység-vezető a felelős. Az elméleti oktatásokon elhangzottakat próbariadók szervezésével gyakoroljuk. Az oktatások megtörténtét a munkavédelmi oktatási naplóban dokumentálni kell, ezt az érintett tanulók aláírásukkal hitelesítik. 17.Teendők rendkívüli esemény esetén Bombariadó, tűzvész, elemi csapás esetén szükséges teendők Az ügyeletes tanár vezetésével gondoskodni kell az épület kiürítéséről, az épületben a kiürítés után senki nem tartózkodhat. Az épületből kivonulásnál figyelembe kell venni a Tűzriadó tervben leírtakat, illetve az abban leírt útvonalat. A tanulókat és a dolgozókat az épülettől megfelelő távolságra kell irányítani. Értesíteni kell a rendőrséget, tűzoltóságot, 88
katasztrófavédelmi szervet, felügyeleti szervet, valamint a kollégiumvezetőt, az intézményvezetőt. El kell zárni a gázcsapot és szükség esetén áramtalanítani kell az épületben. 18. Tájékoztatás lehetősége a pedagógiai programról Dokumentumok nyilvánossága A kollégium dokumentumait nyomtatott formában (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend) a második emeleti vezetői szobában helyezzük el, ahol mindenki számára hozzáférhető, naponta 8-16 óráig. Olvasható még a könyvtárban, az intézmény honlapján is. 19. A szülői szervezet véleményezési joga A Kollégium Pedagógiai Programját, (benne a napirendet, házirendet) az SZMSZ-t a szülői szervezet véleményezheti. Véleményét kifejtheti fegyelmi ügyekkel kapcsolatban, az éves munkaprogrammal kapcsolatban és minden eseti ügyben is, amely a kollégiumi diákközösség mindennapi életét érinti. 20. Fegyelmező intézkedések formája és alkalmazásának elve, a fegyelmi eljárás részletes szabályai A kollégiumban mindennapi tevékenységrendszer zavartalan működésének fenntartása érdekében szükség van a kötelességszegések kivizsgálásaira és azok szankcionálására. A büntetés kiszabásánál törekedni kell annak pedagógiai, nevelő jellegére. Súlyos fegyelmi vétség esetén a kollégium fegyelmi bizottsága hoz döntést, amely 5 tagból áll, köztük kell, hogy legyen a diák nevelőtanára, a diákönkormányzat képviselője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a kollégium vezetője és a fegyelmi eljárást vezető pedagógus. Ha a fegyelmi vétség az iskolában és a kollégiumban is számon kérhető, az eljárást ott kell lefolytatni, ahol hamarabb elindult. A kötelességszegésről a szülőt hivatalos levélben értesíteni kell, megjelölve a fegyelmi tárgyalás helyét és időpontját. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. Lehetőség van a sérelem orvoslása érdekében előzetes egyeztető eljárás lefolytatására. Az egyeztető eljáráson a sértett és a kötelességszegő tanuló, valamint törvényes képviselőik, továbbá a diákönkormányzat, a szülői közösség és a nevelőtestület egy-egy képviselője vesz részt. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett/kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegő tanuló, kiskorú esetén a szülő egyetért. Ebben az esetben a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell az egyeztető tárgyalás lehetőségéről. A lehetőség elfogadására az értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül van mód, és írásban kell kérni. Ha az egyeztetési eljárás folyamán a felek megállapodnak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett/kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, azt meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés a kollégiumba való megérkezéstől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mindkét fél elfogad. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás 89
- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba - kizárás a kollégiumból. A fegyelmi büntetés végrehajtása a jogszabályban meghatározott időtartamra felfüggeszthető A házirendben nem szabályozott fegyelmi kérdésekben a jogszabály (Nkt. 2011.évi CXC törvény 58. § (1-14) alapján kell eljárni. Ha a kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó és a felügyeletet ellátó személyt megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tagja okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét tájékoztatni kell. Egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozást nem ismeri el, a kollégium vezetője a tanuló, illetve szülő ellen pert indíthat. A tanuló által a kollégiumnak jogellenesen okozott kárért a PTK szabályai szerint kell helytállni. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb munkabér egyhavi összegének gondatlan károkozás esetén 50%-át, szándékos károkozás esetén ötszörösét. 21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Ezeket a dokumentumokat az intézmény iratkezelési szabályzata és az ügyrend szabályozza. 22. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időkerete A tanulással összefüggő kötelező foglalkozásokon kívül, (csoportonként heti 5 óra) a szabadidő hasznos eltöltését az alábbi foglalkozások szolgálják:
Intelligencia teszt feladatok megoldása
művelődéstörténet érdeklődési kör
logikai feladatok, feladványok érdeklődési kör
számítógépes érdeklődési kör
természetbarát érdeklődési kör
kézilabda
feszültség levezető box
labdarúgás
kosárlabda
asztalitenisz
asztali foci (csocsó)
video filmek
Az egyéni törődést biztosító foglalkozások (csoportonként heti 4 óra): Személyiség felmérés, lelki problémák kezelése, konfliktuskezelés, családi háttér elemzése, okokozati összefüggések feltárása. 22. A Diákönkormányzat elnöke és a kollégiumi intézményegység-vezető közötti kapcsolattartás formája, rendje A Kollégiumi Diákönkormányzat vezetője és a kollégium vezetője megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Az kollégium vezetője ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben vannak a tanulói jogviszonnyal, illetve kollégiumi tagsági viszonnyal. A Kollégiumi Diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az intézményvezetőhöz való 90
bejutás lehetőségét. A kollégium vezetője 15 munkanappal korábban köteles megküldeni írásban a diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Az átadást követő 7 munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják és egyeztetik álláspontjukat. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint vagy rendkívüli esetben. A diákönkormányzat működéséhez a kollégium helyiségeit használhatja. Tanácskozáshoz a tetőtéri klubterem áll rendelkezésre. Az intézmény informatikai eszközeit, film-és hangfelvevő eszközeit engedéllyel használhatja. Költségvetési támogatást, az intézmény pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve, évente egyszer, a kollégiumi napok alkalmával, jutalmazás céljára vehet igénybe. 23. Egészségvédelem, balesetvédelem A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor, illetve szükség szerint (kollégiumi foglalkozás, kirándulás) ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell, melyért a vezető a felelős. A kollégium házirendjében részletesen meg kell határozni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az intézményvezető feladata a tanuló balesetek megelőzésével kapcsolatosan, hogy kiadja a Munkavédelmi Szabályzatot, és gondoskodik a munkavédelmi tevékenységhez szükséges feltételek biztosításáról. A munkavédelmi felelős feladata a tanuló balesetek megelőzésében, hogy gondoskodik a szükséges időszakos biztonsági felülvizsgálatok elvégzéséről, a szükséges egyéni védőeszközök beszerzéséről, kiadásáról, cseréjéről. A pedagógusok feladata a tanuló balesetek megelőzésében, hogy figyelemmel kísérjék, hogy a tanulók betartják-e a biztonsági előírásokat, az elektromos és egyéb balesetveszélyes készülékek üzemeltetése során. Pedagógus engedélye, felügyelete mellett használható eszközök, gépek: -
elektromos tűzhely, kenyérpirító, mikrohullámú sütő (fsz. konyha) mosógép, centrifuga (fsz. mosoda) számítógép
Tanuló balesetek jelentési kötelezettsége A baleseteket nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket ki kell vizsgálni. A kivizsgálást az intézet munkavédelmi felelőse végzi. A balesetről internetes tanügyi baleseti nyilvántartó jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv 1 példányát elkészülésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig át kell adni a tanulónak, kiskorú esetén a szülőnek. további 1 példányt a baleset esetleges egyéb dokumentumaival együtt, a nevelési oktatási intézmény baleseti nyilvántartásának 1 példányát meg kell küldeni a fenntartónak. Súlyos balesetet az intézménynek azonnal be kell jelenteni telefonon, faxon, vagy személyesen a fenntartónak. 24. Létesítmények és helyiségek használati rendje
91
A kollégium helyiségeit a nyitva tartás ideje alatt lehet használni. A kollégium helyiségeit csak rendelétetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához a kollégium vezetőjének előzetes engedélye szükséges. A kollégium épületében, valamint az étkezdében minden esetben biztosítani kell a felügyeletet. A felügyeletet az ügyeletes tanár és az ügyeletes tanulók biztosítják. Sportolási lehetőség az iskola tornatermében van. A klubtermet, boxzsákot előzetes engedéllyel, kötelező balesetvédelmi oktatás után veheti igénybe A felügyeletet a beosztott nevelőtanár látja el. Az iskola és kollégium könyvtárát a tanulók minden nap igénybe vehetik a délutáni foglalkozások ideje alatt. Az iskolai számítógép terem délutánonként 15-18 óráig számítástechnika tanári felügyelet mellett, 19-21 óráig kollégiumi nevelőtanár felügyeleti ellenőrzése mellett vehető igénybe. A pihenőudvar berendezési tárgyait, eszközeit az ügyeletes nevelőtanár engedélyével lehet használni. Mindennapos testedzés, sportkör formái, rendje A kollégiumban egy aszfaltozott kézilabda pálya, kettő tornaterem, egy kondicionáló terem biztosítja a feltételeket a mindennapi testedzéshez. Ezen kívül heti két alkalommal a tornaterem is rendelkezésre áll. Az edzések rendjét a házi- és napirend melléklete szabályozza. Félévente egy alkalommal minden tanuló részt vesz kollégiumunk játékos vetélkedőjén. 25. Kollégiumi elhelyezés iránti kérelem elbírálása Minden tanuló jogosult kollégiumi ellátásra, ha iskolai tanulmányainak eredményes folytatásához erre szüksége van, vagy a család szociális helyzete ezt indokolja. A kollégiumi felvétel rendje, szempontjai: • a kollégiumi felvétel egy tanévre szól, • a felvételről a kollégium vezetője dönt, a tantestület és a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után, • felvételnél a tanuló családi körülményei, bejárási lehetőségei, közösségi magatartása, tanulmányi előmenetele, a kollégium rendjének elfogadása a főbb szempontok, • elutasított felvétel esetén fellebbezés a fenntartónál nyújtható be. A felvételi kérelem elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy a tanuló kollégiumi elhelyezés hiányában igénybe tudja-e venni az iskolai nevelést és oktatást. A rászorultság kérdésének megállapításánál vizsgálni kell az iskolába történő napi bejárás lehetőségét, valamint azt, hogy a szülői ház milyen lehetőséget biztosít a tanuló részére a felkészüléshez. 26. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolása A kollégiumból való távolmaradást az iskolai osztályfőnök, a szülő illetve orvos igazolhat. Az igazolás történhet szóban, telefonon, írásban. Jelzés nélküli távolmaradás esetén, 24 órán belül a szülőt értesítjük. 27. Gyermek és ifjúságvédelem 92
Intézményünk együttműködik a veszprémi gyermekjóléti szolgálatot ellátó intézménnyel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelőtanár feladatai: Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. A kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.(nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély) Pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Időszerű feladatunk a szenvedélybetegségek megelőzése és a szenvedélybetegségből gyógyult tanulók környezetbe való beilleszkedése. Kollégiumunkban ezt elősegíti a nevelők és tanulók közötti jó (bensőséges) kapcsolat, illetve a szülőkkel, osztályfőnökkel való gyakori kommunikáció és információ csere. A megelőzésnél fontosnak tartjuk a tanulók tájékoztatását a szenvedélybetegségek következményeiről, veszélyeiről. A kollégiumban, valamint a tanulók részére bárhol szervezett rendezvényen tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 28. Tanulók szervezett vélemény nyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanulók rendszeres tájékoztatását a hirdetőtábla és a hangosbemondó szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan közleményt, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése a nevelőtanárok feladata. A hirdetőtáblát használhatja a Diákönkormányzat. A véleménynyilvánítás legfőbb fóruma a kollégiumi közgyűlés, amit évente 2 alkalommal tartunk. Bármely tanuló naponta elmondhatja véleményét, kérdéseit és panaszát csoportvezetőjének, a főügyeletes tanárnak, a kollégiumvezetőnek. A kollégium képviselői részt vesznek az iskolai Diákközgyűlésen. 29. Tanulók jutalmazásának elve és formája A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményeket, a közösség érdekében kifejtett tevékenységeket, magatartását, szorgalmát, a kollégium hírnevét öregbítő eredményeket kell figyelembe venni. Vezetői írásbeli dicsérettel és oklevéllel kell elismerni annak a tanulónak a munkáját, aki a tanulmányi versenyen helyezést ért el. Vezetői dicséretben, könyvjutalomban kell részesíteni azt a tanulót, aki a megyei és országos tanulmányi versenyen, vetélkedőn, sportversenyen, kulturális - művészeti versenyen helyezést ért el. Vezetői dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki kiemelkedő jó közösségi munkát végzett, illetve a kollégium által szervezett programokon kiemelkedő eredményt ért el. A jutalmazásra a Kollégiumi napok alkalmával kerül sor. 93
30. Étkezési térítési díjfizetés A kollégiumban a tanulók elhelyezése ingyenes. A tanulóknak a kollégiumban biztosított étkezésért térítési díjat kell fizetni. A fizetés havonta előre történik, a tanuló által igényelt étkezés alapján. Térítési díj fizetésekor a csoportvezetők a kiszámított étkezési díjat közlik a tanulókkal, akik az összeget a pénztárba befizetik minden hónap 1 előtt. A számlát az étkezési jeggyel együtt a pénztárban vehetik át. A térítési díj összege az étkezési norma 50 %- a, ha a tanuló családjában 3, vagy ennél több 18 éven aluli, 25 évnél fiatalabb, valamely oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, vagy tartósan beteg családtag van, erről a gondviselő nyilatkozik, vagy a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Erről az igazolásokat legkésőbb a tanév szeptember 15. napjáig be kell nyújtani. Amennyiben a tanuló betegség, vagy egyéb távollét miatt étkezését lemondja, a tanuló hideg élelmet vehet fel a konyhán.
31. Általános szabályok Az intézmény képviseletére az intézményvezető, illetve egyes esetekben az általa megbízott vezető jogosult. Utalványozási jogot az intézményvezető gyakorolja. A kollégiumi pénzkezelés szabályait az iskola Pénzkezelési szabályzata tartalmazza. Bélyegző használatára az intézményvezető által megbízott személy jogosult. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, zárt helyen kell tartani. A kollégiumban használt címbélyegző: Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium , Veszprém, Eötvös Károly út 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Kollégium nevelőtestülete a 2014. január 6-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. NYILATKOZATOK A Kollégiumi Diákönkormányzat és a szülői közösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetve az előkészítéshez az előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Veszprém, 2014.01.06. Németh Ferenc
Körmendi István
kollégiumvezető
intézményvezető
diákönkormányzat elnöke
a szülői közösség képviselője
94
6.sz. melléklet Az iskola által alkalmazott záradékok 1.
Felvéve átvéve, a(z)........számú határozattal áthelyezve a(z) (iskola címe)..........iskolába.
Bn.,N.,TI.,B.
1/A.
Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.
Bn.,N.,Tl.,B.
2.
A ......számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) ........ évfolyamon folytatja.
Bn., Tl.
3.
Felvette a(z) (iskola címe) .......... iskola.
Bn., Tl., N.
4.
Bn., Tl., N.
4/A.
Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. ………tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.
4/B.
Mentesítve …….. tantárgyból az értékelés és minősítés alól.
N.,TI., B.
4/C.
………. tantárgy …. évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:…………..
N.,TI., B.
N.,TI, B.
5.
Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 200.../... tanévben felmentve ......................... miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni.
N., Tl., B.
6.
Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.
N., Tl.
7.
Mentesítve a(z) a tantárgy(ak) neve ............. tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.
N., Tl., B.
8.
Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ............ évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni.
N., Tl.
9.
A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.
N., Tl., B.
10.
A(z) .........................tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ..........-tól .............ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.
N.
11.
Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.
N., Tl.
95
12.
A nevelőtestület határozata: a (betűvel)...... évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .............évfolyamon folytathatja.
N., Tl., B.
13.
A tanuló az ......... évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb idig, .......... hónap alatt teljesítette.
N., Tl.
14.
A(z) ............... tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ............ tantárgyból .......... osztályzatot kapott ........... évfolyamba léphet.
N., Tl., B. TI.,B.
A ........ évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti.
N., Tl., B.
15/A. Az ....... évfolyamot a Ktv. 72. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte.
N., Tl., B.
15.
16.
A javítóvizsgán .......... tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.
Tl., B.
17.
A(z) .............. tantárgyból ....-án osztályozó vizsgát tett.
N., Tl.
18.
Osztályozó vizsgát tett.
Tl., B.
19.
A(z) ............. tantárgy alól ............okból felmentve.
Tl., B.
20.
A(z) ............. tanóra alól .............. okból felmentve.
Tl., B.
21.
Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............-ig halasztást kapott.
Tl., B.
22.
Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ............iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.
Tl., B.
23.
A(z) .......... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.
Tl., B., N.
24.
Tanulmányait ............. okból megszakította, a tanulói jogviszonya ......................-ig szünetel.
Bn.,Tl.
25.
A tanulói jogviszonya a./ kimaradással, b./ ............. óra igazolatlan mulasztás miatt, c./ egészségügyi alkalmasság miatt, d./ térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e./ ............ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.
Bn.,Tl.,B.,N.
26.
..................... fegyelmező intézkedésben részesült.
N.
96
27.
..................... fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .................-ig felfüggesztve.
N.
28.
Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a./ A tanuló ........ óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b./ A tanuló ismételt ............ óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra.
Bn. Tl.,N.
29.
Tankötelezettség megszűnt.
Bn.
30.
A ........ szót (szavakat) osztályzato(ka)t ........-ra helyesbítettem.
Tl., B.
31.
A bizonyítvány ....... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.
B.
32.
Ezt a póttörzslapot a(z) ............ következtében elveszett (megsem-Pót.Tl. misült) eredeti helyett ............ adatai (adatok) alapján állítottam ki.
Ezt a bizonyítvány másodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ........ adatai (adatok) alapján állítottam ki. 33/A. A bizonyítványt …….. kérelmére a ………. számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. 33.
Pót.Tl.
TI.,B.
34.
Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név............, anyja neve............. a(z) ............... iskola ...............szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ....... évfolyamát a(z) ............. tanévben eredményesen elvégezte.
35.
Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez .......... vizsga eredményének bejegyzéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékokat alakíthat ki.
36.
Érettségi vizsgát tehet.
Tl., B.
37.
Gyakorlati képzésről mulasztását .......-tól ....-ig pótolhatja.
Tl.,Bn. N.
38.
Beírtam a ......... iskola első osztályába.
Bn.,B.
39.
Ezt a haladási naplót ...... tanítási nappal (órával) lezártam.
N.
40.
Ezt az osztályozó naplót .......azaz.......(betűvel) osztályozott tanulással lezártam.
N.
97
Pót.B.
41. 42. 43.
Igazolom, hogy a tanuló a ……../……tanévben …….. óra közösségi szolgálatot teljesített. N Igazolom, hogy a tanuló a ……../……tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített. B, Tl A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot.) Tl
Alkalmazott rövidítések:
Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány
Bn N Tl B
A kollégium által használt záradékok: 1. Felvéve a ………………………kollégiumba (externátusi elhelyezésre) a(z) ……………… tanévre.
Kt.
2. A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése)……………miatt megszűnt.
Kt.,Kn.,Csn.
3. ………………….. fegyelmező intézkedésben részesült.
Csn.
4. ………………….. fegyelmi büntetésben részesült.
Kt., Csn.
Alkalmazott rövidítések:
Csoport napló Kollégiumi napló Kollégiumi törzskönyv
98
Csn. Kn. Kt.
7. sz. melléklet Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
BELSŐ KONTROLLRENDSZER
Érvényes: 2013. január 1.-től
Jóváhagyta: Körmendi István intézményvezető
Veszprém, 2013. 03. 27.
99
BELSŐ KONTROLLRENDSZER A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Veszprém, Eötvös u. 1.) belső kontrollrendszerét az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló többször módosított 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg.
A BELSŐ KONTROLLRENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE
A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetője az intézmény működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni az intézmény belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során az intézmény vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat is. A belső kontrollrendszer az intézmény által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy az intézmény megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. A belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet az intézmény vezetése és dolgozói valósítanak meg, valamint folyamatosan alkalmazkodik az intézményt érintő változásokhoz.
100
A vezetésnek és a dolgozók minden szintjének részt kell vennie ebben a folyamatban, hogy a kockázatokat meghatározzák, és ésszerű biztosítékot biztosítsanak az intézmény kitűzött céljainak eléréséhez. A belső kontroll műveletek sora, amelyek beleszövődnek az intézmény minden tevékenységébe, folyamatosan végbemennek azokban, szerves részét képezik annak a módnak, ahogyan a vezetés az intézményt működteti. A belső kontrollrendszer összefonódik az intézmény tevékenységeivel, és akkor a leghatékonyabb, ha teljesen beépül a szervezet struktúrájába. Az intézmény dolgozói állománya a vezetésből és a többi dolgozókból tevődik össze. Bár a vezetés elsődleges feladata a felügyelet, a vezetés határozza meg a célokat és általános felelősséget visel a belső kontrollrendszerért. A belső kontroll biztosítja azokat a mechanizmusokat, amelyek az intézmény céljait veszélyeztető kockázatok megismeréséhez szükségesek, a vezetésnek kell meghatároznia a belső kontrolltevékenységeket, valamint figyelemmel kísérni és értékelni azokat. A belső kontroll kialakítása a vezetők részéről jelentős kezdeményező magatartást és intenzív kommunikációs tevékenységet követel meg a dolgozókkal. A belső kontroll közvetlenül az intézmény céljaihoz kapcsolódó, vezetés által használt eszköz, ugyanakkor a többi dolgozók is fontos szerepet játszanak bármiben, ami az intézményben történik. A belső kontroll öt, egymással összefüggő eleme: a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelés, a kontrolltevékenységek, az információ és kommunikáció, a monitoring. Az Áht. 49. §-a (5) bekezdésének t) pontja alapján meghatározott kötelezettségnek megfelelően a költségvetési szerv vezetője az irányítása alá tartozó költségvetési szervről a 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 21. számú melléklet szerint értékelni köteles a belső kontrollok működését. Az értékelést az intézmény az éves elemi költségvetési beszámolóval együttesen megküldi a VMJV Polgármesteri Hivatalának.
101
I. FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 1. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszere A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az intézmény vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. Az intézmény vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni az intézményen belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. Ezek az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok. A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy az intézmény valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény működésével kapcsolatosan; a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével. 1.1. A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.
102
A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés az intézményen belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység, a Gazdasági Hivatal által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az intézmény vezetője felelős. 1.2. Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok a FEUVE rendszerében Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését az Áht. 121. §.-ában meghatározottak szerint biztosítani kell. Ennek mintáját a szabályzat 9/2. sz. melléklete tartalmazza. A Gazdasági Hivatalnak biztosítania kell, hogy az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan, a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
1.3. A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak, valamint megvalósításukkal, működésükkel kapcsolatos feladatok, eljárás rendek Az intézmény vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 1.3.1. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az intézmény vagy szervezeti egysége működése, tevékenysége megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak.
103
Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa a hatályos központi megismerhetőségét,
jogszabályok,
és
más
kötelező
szabályozások
a belső szabályzatokhoz való hozzáférést. A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről. A központi jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést. A belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról. A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: előzetes vezetői ellenőrzéssel, egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, utólagos vezetői ellenőrzéssel, független belső ellenőrzéssel. A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottság ismereteinek megismerése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a nagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását.
104
1. 3.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az intézmény vagy annak szervezeti egysége működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen, a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről, a belső szabályozásnál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott útmutatások, célkitűzések is. az intézmény helyi sajátosságait is figyelembe véve a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, a szabályzatok elkészítése során ennek megfelelően készítsék el a vonatkozó szabályzatokat. A szabályozottság érdekében az intézményvezetőnek meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a kötelező központi előírások miatt. A belső szabályozás előtt, vagy azok felülvizsgálatakor előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdáival. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetét, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint az irányító szervi, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is. 1.3.3. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszámelőirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. 105
A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. A gazdaságosság biztosítása érdekében az intézmény vezetőjének az alábbi feladatokat kell elvégezni, az eljárás rendet kialakítani: Gazdaságossági számításokat kell végezni a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, mivel nem tekinthető gazdaságosnak a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe, hogy mikor, hol lehet a legkedvezőbb áron megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, mivel a létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a helyi körülmények figyelembe vételével a létszám szükségletet a legkevesebb költséggel oldják meg. a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. 1.3.4. Hatékonyság A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, végzett szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, valamint ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez. A hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végezni az intézményvezetőnek a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában: Vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében:
106
A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, annak lehetséges igénybevételére, valamint a létszám felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre. Az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. a vagyongazdálkodás során: A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat arra terjed ki, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e. A feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon nem eredményezi az intézmény hatékony működését. 1.3.5. Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség az intézmény tevékenysége, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az intézmény működése, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki.
feladatellátása,
Az intézmény adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.
107
II. KONTROLLKÖRNYEZET 1. Kontrollkörnyezet Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján az intézmény vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humán erőforrás kezelés. Az intézmény vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely az intézmény működési folyamatainak táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. A kontrollkörnyezet a teljes kontrollrendszer alapja. Biztosítja a fegyelmet és a szervezeti felépítést, valamint azt a légkört, amely befolyásolja a belső kontroll általános minőségét. Átfogóan hat arra, hogyan határozzák meg a stratégiát és célokat, a kontrolltevékenységek strukturáltságát. A kontrollkörnyezet alapozza meg a belső kontroll összes többi elemét a fegyelem és a struktúra biztosítása által. A kontrollkörnyezet összetevői: a vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje, beleértve a támogató hozzáállást a teljes szervezet folyamatos belsőkontrolljához; az elkötelezettséget a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt, a vezetés hozzáállása, vagyis a vezetési filozófia és stílus, a szervezeti felépítés, az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat (humánpolitika).
108
1.1. A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, az általuk vallott etikai értékek meghatározzák, hogy ők mit részesítenek előnyben, milyen az értékítéletük, amelyek végül is viselkedési normákban jelennek meg. A vezetésnek és dolgozóknak támogató hozzáállást kell tanúsítania a teljes szervezet folyamatos belsőkontrollja iránt. A szervezet minden dolgozójának – beleértve a vezetést és az alkalmazottakat – fenn kell tartania és demonstrálnia kell a személyes és szakmai becsületességet és az etikai értékeket és mindig meg kell felelnie a vonatkozó magatartási szabályoknak. (Például fel kell tárniuk a személyes pénzügyi érdekeltségeiket, máshol betöltött állásaikat, jelenteniük kell az összeférhetetlenséget.) Ezen túl tevékenységeiknek etikusnak, szabályszerűnek, gazdaságosnak, hatékonynak és eredményesnek kell lenniük. 1.2. Elkötelezettség a szakmai hozzáértés iránt Az elkötelezettség a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt magában foglalja azt a tudásés készségszintet, amely hozzájárul a szabályszerű, etikus, gazdaságos, hatékony és eredményes teljesítéshez, továbbá a személyes felelősség megfelelő megértését a belső kontroll tekintetében. A vezetőknek és a dolgozóknak fenn kell tartania a megfelelő kompetenciaszintet, amely biztosítja, hogy megértsék a jó belső kontroll kialakításának, fejlesztésének és fenntartásának fontosságát, és feladataikat úgy hajtsák végre, hogy teljesítsék az általános kontroll célokat, valamint a szervezet feladatát. A szervezet bármely dolgozója a saját felelősségi körében részese a belső kontrollnak, ezért a vezetés és a dolgozók kötelesek fenntartani és bizonyítani a kockázatok értékeléséhez szükséges hozzáértési szintjüket és elősegíteni a hatékony és eredményes teljesítés biztosítását, és saját feladataik hatékony teljesítéséhez megfelelően megérteni a belső kontroll szerepét. (Egy továbbképzés például megnövelheti a közalkalmazott tudatosságát a belső kontroll céljaival, és ezen belül az etikus tevékenységgel kapcsolatban, segíthet a kontroll célok megértésében és az etikai kétségek kezelésének gyakorlatában.) 1.3. A vezetés hozzáállása A vezetés szemléletét, hozzáállását, vagyis a vezetési filozófiát és stílust tükrözi: a folyamatos belső kontrollhoz való támogató hozzáállás, függetlenség, kompetencia és példás vezetés; a vezetés által meghatározott magatartás-szabályok, valamint tanácsadás és teljesítményértékelések, amelyek támogatják a belső kontroll célkitűzéseket és ezeken belül az etikus tevékenységet.
109
A vezetés példamutatása, és az etikus magatartás folyamatos hangsúlyozása alapvetően fontos a belső kontrollcélok megvalósításához és ezen belül az etikus tevékenység, mint cél teljesítéséhez. Feladatai teljesítése során a vezetésnek saját tevékenységén keresztül kell példát mutatnia és magatartásának sokkal inkább azt kell tükröznie, hogy mi a helyes, mint azt, hogy mi a hasznos, vagy a még elfogadható. Vagyis a vezetői politikáknak, eljárásoknak és gyakorlatnak kezdeményezőnek kell lennie a szabályszerű, etikus, gazdaságos, hatékony és eredményes munkavégzés megvalósításában. 1.4. Szervezeti felépítés Az egység szervezeti felépítése biztosítja: a felhatalmazás és felelősség felosztását; hatáskör és elszámolási kötelezettség meghatározását; megfelelő beszámolást. A szervezeti felépítés lényegében tükrözi az intézményben a felelősségek (feladat- és hatáskörök) legfontosabb területeit. A hatáskör és az elszámolási kötelezettség megjelölése a felhatalmazás és a felelősség felosztásának a módját képezi a teljes szervezet tekintetében. Hatáskör és elszámolási kötelezettség nem létezhet a beszámolás különböző formái nélkül. Ezért meg kell határozni a beszámolás, számadás megfelelő útjait. A szervezeti felépítés magában foglalhatja a belső ellenőrt, amelynek függetlennek kell lennie a vezetéstől, és jelentéstételi kötelezettségét közvetlenül az intézmény vezetője felé kell teljesítenie. Intézményünkben mindenki visel valamilyen felelősséget a belső kontroll iránt: - A vezetők közvetlenül felelősek a szervezetben folyó minden tevékenységért, beleértve a tervezést, megvalósítást, a belső kontrollrendszer megfelelő működésének, karbantartásának és dokumentálásának felügyeletét. A vezetők felelőssége a szervezetben betöltött beosztásuktól és a szervezet jellemzőitől függően változó. - A belső ellenőr vizsgálja és értékelése és ajánlásai segítségével támogatja a belső kontrollrendszer folyamatos eredményességét, ez által jelentős szerepet játszik a belső kontroll eredményességében. A belső ellenőr ugyanakkor nem visel elsődleges vezetői felelősséget a belsőkontroll kialakításáért, megvalósításáért, karbantartásáért és dokumentálásáért. -A szervezet dolgozói szintén hozzájárulnak a belső kontrollhoz. A belső kontroll minden dolgozó feladatkörének részben konkrétan meghatározott és részben magától értetődő része. A dolgozói állomány minden tagja szerepet játszik az eredményes kontrollban, és felelősnek kell lennie a műveletekben jelentkező problémák, a kialakított belső szabályzatoknak való nem megfelelés, vagy az elvek megszegésének a jelentéséért.
110
A belső kontroll megvalósításában az intézmény minden dolgozója fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a vezetés viseli az átfogó felelősséget a belső kontrollrendszer kialakításáért, megvalósításáért, megfelelő működésének és karbantartásának felügyeletéért és dokumentálásáért. 1.5. Humán-erőforrás politika és gyakorlat A humán erőforrás politika és gyakorlat magában foglalja a dolgozók felvételét, eligazítását, oktatását (formális képzési kereteken belül és a gyakorlatban), továbbképzését, az értékelést és tanácsadást, előléptetést és javadalmazást, valamint a fegyelmező intézkedéseket. A belső kontroll egyik fontos aspektusa a dolgozói állomány. A hatékony kontroll biztosításához hozzáértő, megbízható dolgozókra van szükség. Ezért a dolgozók felvételének, képzésének, értékelésének, javadalmazásának és előléptetésének módszerei alapvetően fontos részét képezik a belső kontrollkörnyezetnek. A dolgozók állományba vételével kapcsolatos döntéseknek ezért arra a bizonyosságra kell alapoznia, hogy az alkalmazott személyek becsületesek, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal feladatuk végrehajtásához, és biztosított a szükséges tanfolyami és gyakorlati, valamint etikai oktatásuk. A humán-erőforrás gazdálkodásnak szintén lényeges szerepe van egy megfelelő etikai környezet kialakításában a szakmai hozzáértés és az átláthatóság megkövetelésével a napi gyakorlatban. Ez láthatóvá válik a teljesítményértékelési és előléptetési folyamatokban, amelyeknek az érdemeken kell alapulnia. A kiválasztási folyamat nyíltságának biztosítása az üres álláshelyek nyilvánosságra hozatalával szintén elősegíti az etikus humánerőforrás gazdálkodás megvalósítását. 1.6. Az ellenőrzési nyomvonal Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal az intézmény tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, mely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 1.6.1. Az intézmény vezetőjének felelőssége és kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során Az intézményvezető köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni az intézményen belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles elkészíteni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely az intézmény tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak táblázatba foglalt leírása.
111
1.6.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége az intézmény működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: az intézmény működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét, kialakításával az intézményre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor, valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, megmutatja az intézmény folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő. 1.6.3. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik. 1.6.4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától.
jobb
Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze. 1.6.5. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető az intézmény összes folyamatában rejlő működési kockázat. A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja az intézmény folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet.
112
1.6.6. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése Az intézmény működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell az intézményt működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, az intézmény tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során a működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése az intézményvezető felelőssége és kötelezettsége. 1.6.7. Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása Az intézmény gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembe vételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása. Az intézmény működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják az intézmény rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége, a FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit mutatja meg. Az ellenőrzési pontok lehetnek vezetői ellenőrzési pontok szervezeti ellenőrzési pontok jóváhagyási ellenőrzési pontok működési ellenőrzési pontok 113
hozzáférési ellenőrzési pontok megszakítási ellenőrzési pontok Az intézmény ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában az intézményre vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor az intézmény ellenőrzési nyomvonalának táblázatba történő foglalására. 1.6.8. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk: sorszám tevékenység, feladat jogszabályi alap előkészítés (előkészítő, koordináló, végrehajtó) keletkező dokumentum felelős/kötelezettségvállaló határidő ellenőrzés/érvényesítés utalványozás/ellenjegyzés pénzügyi teljesítés könyvvezetésben való megjelenés A táblázatok elkészítése során hivatkozni kell az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. A táblarendszer az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatosan a teljes folyamatot írja le, vagyis a tervezéstől a végrehajtáson át a beszámolás fázisáig, megjelölve a folyamatot és a felelőst, ellenőrzési pontot, a dokumentumokat (adatbázist), amelyet az adott folyamat használ és az ezekért való felelősségeket. A gazdasági eseménycsoportok, mint alapfolyamatok esetében az egyes szakaszokhoz hozzárendelhető az adott tevékenység felelőse (ellenőrzési pont), a beérkező dokumentum típusa, valamint a tevékenység következtében előálló és már a következő feladat inputját képező dokumentum jellege. Az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, táblarendszerét a szabályzat 9/1. számú melléklete tartalmazza.
114
III. KOCKÁZATKEZELÉS 1. Kockázatkezelés Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján az intézmény vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az intézményen kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja. A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik. 1. 1. A kockázat fogalma Kockázat az intézmény gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik az intézmény működését. A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata. Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat. 1.2. A kockázatkezelés, a kockázat kezelő A kockázatkezelésért felelős intézmény vezetőjének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. 115
A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az intézményvezető intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. A kockázatkezelést a vezetők kötelesek végezni a saját területükön. 1.3. A kockázatkezelési hatókör Az intézmény ellenőrzési nyomvonalában (9/1. sz. mellékletben) meghatározott vezetők, illetve a vezetők által meghatározott személyek felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. A közreműködő feladatellátók kötelesek elkészíteni a területük célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját (9/3. és 9/4. számú melléklet). Az elemzés során felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázatnagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni. 1.4. Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata Az intézmény működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. Az intézmény a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. Az intézmény vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse az intézmény eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt kockázatkezeléssel érheti el az intézmény. A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek: véletlenszerű események, hiányos ismeret vagy információ, 116
ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza: a kockázatok felmérése, a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása, a kockázatok értékelése, az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára), a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról, a válaszintézkedés “beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata. (A kockázatkezelési folyamat bevezetésének hasznos lépései lehetnek: Az intézményvezető feljegyzést küld a vezetőség és az intézmény minden tagjának, a folyamatot megindítja. A kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése. Csapatmunka a kockázatkezelés különböző szintjein.) 1.4.1. A kockázatok felmérése A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek. Az intézményvezető évről évre köteles meghatározni és aktualizálni az intézmény előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket. Ezeket a célokat, célkitűzéseket az éves tervben kell rögzíteni. Az éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani. 1.4.2. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az intézmény célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A kulcsfontosságú kockázatok azonosítása nemcsak abból a szempontból fontos, hogy ennek alapján lehet meghatározni azokat a területeket, ahol a kockázatértékelési forrásokat biztosítani kell, hanem azért is szükséges, hogy ennek alapján legyen meghatározva az egyes vezetők felelőssége az adott kockázatokért. A kockázat azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását az intézmény vezetője végzi. A két leggyakrabban alkalmazott módszer a kockázatvizsgálat vagy a kockázati önértékelés. A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre (akár szervezeten belüli, akár szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérje az intézmény összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. A „munkacsoport” alapvető munkamódszere: az érintett területek 117
munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csoport kialakítja a szervezet kockázati térképét. szervezetre gyakorolt hatás magas
alacsony
mérsékelt kockázat
jelentős kockázat
alacsony kockázat
mérsékelt kockázat
alacsony magas bekövetkezés valószínűsége
A kockázati térkép elemzése: A jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők. A bal felső és a jobb alsó negyed kockázatai mérsékeltnek minősíthetők. A kockázati önértékelés során a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez többféle módon történhet: kérdőívek segítségével, interjúk, vagy tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során. A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen az intézmény célkitűzéseinek alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű célokkal, lefelé egészen a napi működés céljainak szintjéig (pl. bérelszámolás, tárgyi eszköz beszerzés, stb.). A kockázatokat ezen ismeret alapján lehet felismerni, azonosítani. A kockázat felmérésikezelési rendszer kiépítésének első célszerű lépése az adott szervezet stratégiai célkitűzéseit megismerni, és azokat vizsgálni. A könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes ezek számát minimálisra szorítani (legfeljebb 10). Ez az egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok elemzését, azonosítását. A kockázatok forrása lehet az intézményre nézve külső eredetű kockázat, vagy az intézmény saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat. KÜLSŐ KOCKÁZATOK Infrastrukturális
Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.
Jogi és szabályozási
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak.
118
Elemi csapások
Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK
Költségvetési
A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása. Az intézményre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és az intézmény jogosult kártérítést követelni.
Csalás vagy lopás Biztosítási Felelősségvállalási
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK Működési
Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.
Információs Kockázat-átviteli
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK Személyzeti Egészség és biztonsági
A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.
Az intézmény a kockázatazonosítás során a kockázatvizsgálat módszerét alkalmazza. A kockázatvizsgálat során a szabályzat (9/3. sz. és 9/4. sz.) mellékletét kell alkalmazni. 1.4.3. A kockázatok értékelése A kockázatértékelés a szervezet céljai elérésével kapcsolatos kockázatok azonosításának és elemzésének, valamint a megfelelő válaszok meghatározásának folyamata. A folyamat magában foglalja A kockázatok azonosítását: o amelyek az intézmény céljaival kapcsolatosak; o amelyek átfogóak; o amelyek magukban foglalják a külső és belső tényezőkből eredő kockázatokat mind az intézmény, mind pedig egyes tevékenységek szintjén; 119
A kockázatok kiértékelését: o a kockázat jelentőségének megbecslését; o a kockázatos esemény megtörténése valószínűségének értékelését; Az intézmény kockázatokra való hajlamosságának (kockázatérzékenységének, kockázattűrésének) értékelését; A válaszok kialakítását a kockázatokra. A kockázatokra való válaszadás négy alapvető típusát kell mérlegelni: kockázat átadása (biztosítás révén); kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt); kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése); kockázatos tevékenység befejezése (közszférában nehezen megvalósítható). 1.4.4. Az elfogadható kockázati szint meghatározása A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az intézmény által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért az intézményvezető felelős. A kockázati szint azt jelenti, ami felett az intézmény mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. 1.4.5. A kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás Az intézmény kialakítja sajátosságainak megfelelően az intézményi kockázat-nyilvántartást. A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét, azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy az intézmény célkitűzései teljesüljenek, illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz az intézmény az adott konkrét területen. A kockázatkezelési eseteket az adott területen működő vezető (lsd.: III.1.2. A kockázatkezelés, a kockázat kezelő pontban felsorolt személyek) elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére. Az intézményi kockázat-nyilvántartást a szakiskolai intézményegység-vezető vezeti.
120
1.4.6. Beépítés és felülvizsgálat Az intézmény céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes szervezeti egységek, illetve személyek céljai szorosan kapcsolódnak az intézmény legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy az intézmény kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem. 1.5. A kockázatkezelés időtartama A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. 1.6. Az elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működése során végzendő kockázatelemzési feladatok figyelemmel az Áht- ban definiált fogalmakra 1.6.1. Szabályozottság Kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozása szükséges az intézmény működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel a kockázati tényező jelentős, szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. 1.6.2. Szabályosság A kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve tevékenységek folyamatgazdáinak figyelmét a szabályzatok, illetve azok egyes elemeinek betartására. 1.6.3. Gazdaságosság A kockázatelemzés során fel kell tárni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. a vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására, a gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől az intézmény beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. 121
A kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. 1.6.4. Eredményesség A kockázatelemzés során eszközeit felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. Az eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.
IV. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK 1. Kontrolltevékenységek Az intézmény vezetője köteles az intézményen belül kontrolltevékenységeket kialakítani, amelyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak az intézmény céljainak eléréséhez. Az intézmény vezetője köteles a szervezet belső szabályzataiban az alábbiakat szabályozni: engedélyezési és jóváhagyási eljárások, az információkhoz való hozzáférés, fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz) beszámolási eljárások. A kontrolltevékenységek azok az elvek és eljárások, amelyeket a kockázatok meghatározása és a szervezet céljainak elérése érdekében alakítanak ki. Ahhoz, hogy a kontrolltevékenységek hatékonyak legyenek, megfelelőnek, az adott időszakra vonatkozó tervnek megfelelően funkciójukat tekintve következetesnek, valamint költség-hatékonynak, átfogónak, ésszerűnek, továbbá közvetlenül a kontroll célokra vonatkozónak kell lenniük. A kontrolltevékenységek jelen vannak az egész szervezetben, annak minden szintjén. Magukban foglalják a különböző megelőző és feltáró kontrollok egész sorát, mint: az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat; a feladat- és felelősségi körök elhatárolását; a forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrollját; az igazolást; az egyeztetéseket; a működési teljesítmény vizsgálatát; a műveletek, folyamatok, tevékenységek vizsgálatát;
122
a felügyeletet (feladatkijelölést, engedélyezést, felülvizsgálatot és jóváhagyást (útmutatást és képzést). Az intézménynek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a megelőző és feltáró kontrolltevékenységek között. A célok elérése érdekében a kontrolltevékenységekhez szükségszerűen helyrehozó műveleteknek kell kapcsolódnia. 1.1. Engedélyezési és jóváhagyási eljárások A tranzakciók és események engedélyezését és végrehajtását a személyek csak felhatalmazottságuk keretein belül teljesíthetik. Az engedélyezés a fő eszköz annak biztosítására, hogy csak a vezetés szándékának megfelelő, indokolt tranzakciókat és eseményeket kezdeményezzenek. Az engedélyezési feltételeknek való megfelelés azt jelenti, hogy az alkalmazottak az utasításoknak és a vezetés, vagy a jogszabályok által szabott korlátozásoknak megfelelően cselekszenek. 1.2. A feladatkörök elhatárolása (engedélyezés, feldolgozás, nyilvántartásba vétel, felülvizsgálat) A hiba, vagy hibás műveletek kockázatának, valamint annak a kockázatnak a csökkentése, hogy az ilyen problémákat nem észlelik, nem valósítható meg az események minden fontos szakaszának egyetlen személy, vagy csoport általi kontrollja által. A feladatkörök, és a felelősségek több személyre történő felosztása biztosítja a hatékony és kiegyensúlyozott kontrollt. Az ezzel kapcsolatos fő feladatkörök keretébe tartozik a tranzakciók kezdeményezésének és nyilvántartásba vételének engedélyezése, a feldolgozás, a felülvizsgálat, vagy a tranzakciók ellenőrzése. (A személyek közötti összejátszás csökkentheti, vagy teljesen megszüntetheti az ilyen kontrolltevékenységek hatékonyságát. Egy kis szervezetben lehet, hogy túl kevés az alkalmazott ahhoz, hogy a feladatkörök elhatárolása teljességgel megvalósítható legyen. Ilyen esetekben a vezetésnek különösen figyelnie kell a kockázatokra, és gondoskodnia kell a hiányzó kontrollok helyettesítéséről (kompenzálásáról). Az alkalmazottak időszakonkénti rotációscseréje hozzájárulhat annak biztosításához, hogy ne egy személy foglalkozzon túlságosan hosszú ideig a tranzakciók, események lebonyolításának minden lényeges szakaszával. Az éves rendes szabadságok igénybevételének támogatása, vagy kötelezővé tétele csökkentheti a kockázatot azzal, hogy időlegesen másnak kell ellátnia az adott feladatot.)
1.3. A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrolljai A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférést korlátozni kell az arra felhatalmazott személyekre, akik egyben elszámolási kötelezettséggel tartoznak a források megőrzéséért és/vagy felhasználásáért. 123
A megőrzéssel kapcsolatos elszámolás bizonyítékaként szolgálnak az átvételi elismervények, nyugták, leltározási listák, vagy más nyilvántartások a megőrzésbe adásról, illetve a megőrzési kötelezettség átadásáról. A forrásokhoz való hozzáférés korlátozása csökkenti a felhatalmazás nélküli használat, vagy a költségvetési veszteségek lehetőségét, és elősegíti a vezetés utasításainak végrehajtását. A korlátozás foka a forrás sebezhetőségétől és az eltulajdonítás, vagy rendeltetés ellenes használat kockázatától függ és ezeket időnként ki kell értékelni. A vagyontárgy sebezhetőségének értékelése során az értékét, hordozhatóságát, kicserélhetőségét kell mérlegelni. 1.4. Igazolások A gazdasági eseményeket, folyamatokat – szakmai teljesítés szinten - igazolni kell. A Gazdálkodási szabályzatban kerül meghatározásra a szakmai teljesítés igazolásának szabályai. 1.5. Egyeztetések A nyilvántartásokat rendszeresen egyeztetni kell a megfelelő dokumentumokkal. (Például: a pénzforgalmi számlával kapcsolatos könyvelési nyilvántartásokat egyeztetni kell a számlakivonatokkal. Az analitikus nyilvántartások adatait a főkönyvi könyvelés adataival.) Az intézmény Számlarendje részletesen tartalmazza a gazdálkodás során szükséges egyeztetési feladatokat. 1.6. A működési teljesítmény vizsgálata A működési teljesítményt rendszeresen, meghatározott normákkal (standardokkal) összevetve rendszeresen értékelni kell a hatékonyság és eredményesség szempontjából. Ha a teljesítményvizsgálat megállapítja, hogy az aktuális teljesítés nem felel meg a meghatározott céloknak, vagy normáknak (standardoknak), a célok elérésére létrehozott folyamatokat és tevékenységeket meg kell vizsgálni a szükséges javítások meghatározása céljából. 1.7. A műveletek, folyamatok és tevékenységek felülvizsgálata A műveleteket, folyamatokat és tevékenységeket időnként felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a hatályban lévő szabályozásoknak, irányítási elveknek, eljárásrendeknek és más követelményeknek. A szervezet tevékenységeinek az ilyen típusú felülvizsgálatát világosan meg kell különböztetni a belső kontroll monitoringjától, amelyet a VI. fejezet tárgyal. 1.8. Felügyelet (feladatkör meghatározás, felülvizsgálat és jóváhagyás, útmutatás és képzés)
124
A hozzáértő felügyelet segítséget nyújt a kontroll célok eléréséhez. Egy dolgozó feladatkörének meghatározása, munkájának felülvizsgálata és jóváhagyása felöleli a következőket: A dolgozói állomány minden egyes tagja feladatkörének, felelősségének és elszámolási(számadási) kötelezettségének világos meghatározása és tudomására hozatala; Minden dolgozó munkavégzésének időszakonkénti felülvizsgálata a szükséges mértékben; Az elvégzett munka jóváhagyása (igazolása) a kritikus pontokon annak biztosítása érdekében, hogy az a szándékolt irányban folyik. A munka kiosztása (feladat- és felelősségi körök delegálása) a felügyeletet ellátó személy által nem csökkentheti a felügyelő személy elszámolási kötelezettségét ezekért a feladat- és felelősségi körökért. A felügyeletet ellátó személyeknek emellett biztosítania kell az alkalmazottak számára a szükséges útmutatást és a továbbképzést, hogy csökkentse a hibák, veszteségek, rossz műveletek lehetőségét, és biztosítsa, hogy a dolgozók megismerjék, megértsék és végrehajtsák a vezetés utasításait. V. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNKIKÁCIÓ 1. Információs és kommunikációs rendszer Az intézmény vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a meglévő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Az információ és megvalósításához.
kommunikáció
nélkülözhetetlen
az
összes
kontroll
célok
1.1. Információ A megbízható információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali nyilvántartásba vétele és megfelelő osztályozása. A vonatkozó információt azonosítani kell, meg kell szerezni és közölni kell abban a formában és időben, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára a belső kontrollal és más feladatokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését (időbeni információ a megfelelő embereknek). Ezért a belső kontrollrendszert magát is, és az összes tranzakciókat és eseményeket is teljes mértékben dokumentálni kell. Az információs rendszerek olyan jelentéseket készítenek, amelyek mind pénzügyi, mind nem pénzügyi információkat tartalmaznak. Ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját. 125
Nemcsak a szervezeten belül generált adatokkal foglalkoznak, hanem a szervezeten kívüli eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is, amelyek a döntéshozatalhoz és jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek. A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információnak megfelelőnek, időben rendelkezésre állónak, aktuálisnak, pontosnak és elérhetőnek kell lennie. Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll célok megvalósításához. Az intézmény teljesítményével kapcsolatos információ és kommunikáció ad lehetőséget a műveletek szabályszerűségének, etikusságának, gazdaságosságosságának, hatékonyságának és eredményességének értékelésére. Számos esetben bizonyos információt kell biztosítani, illetve közölni a törvényeknek, szabályozásoknak való megfelelés érdekében. Az információra a szervezet minden szintjén szükség van az eredményes kontroll és az intézmény céljainak elérése érdekében. Ezért meg kell határozni, meg kell szerezni a vonatkozó és megbízható információt, és olyan formában és abban az időben kell az alkalmazottak tudomására hozni, hogy az lehetővé tegye a belső kontrollal kapcsolatos és más kötelezettségeik teljesítését. A megbízható és vonatkozó információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali, helyes nyilvántartásba vétele (rögzítése). A tranzakciókat és eseményeket azonnal, azok megtörténtét követően rögzíteni kell, ha az információ releváns és értéket hordózó marad a vezetés számára a műveletekkel kapcsolatos kontrolltevékenység és döntéshozatal szempontjából. Ezt alkalmazni kell a tranzakciók és események teljes folyamatára, beleértve azok kezdeményezését, engedélyezését, a feldolgozási folyamat minden lépését, és a végső osztályozást az összesítő nyilvántartásokban. Az azonnali könyvelést az összes dokumentáció napra készen tartása érdekében is el kell végezni a relevancia biztosítása érdekében. Az intézmény Bizonylati rendje is szabályozza a könyvelésben történő rögzítés rendjét. A tranzakciók és események megfelelő, helyes osztályozása ahhoz is szükséges, hogy a vezetés megbízható információhoz jusson. Ez az információ megszervezését, kategorizálását, megfelelő formájúvá alakítását jelenti, amelyből a jelentések, ütemtervek és pénzügyi beszámolók készülnek. Az információs rendszerek olyan jelentéseket készítenek, amelyek mind pénzügyi, mind nem pénzügyi, többek között megfeleléssel kapcsolatos információkat tartalmaznak, ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját. Nemcsak az intézményen belül generált adatokkal foglalkoznak, hanem az intézményen kívüli eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is, amelyek a döntéshozatalhoz és jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek.
126
A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információ legyen: megfelelő (azt az információt kapja, amire szükség van); időben rendelkezésre álló (akkor biztosított, amikor szükség van rá); aktuális (ez a legutolsó megszerezhető információ); pontos (korrekt, hibátlan); és elérhető (az érintett személyek könnyen hozzájuthatnak). Az információ és a jelentéstétel, a belső kontrolltevékenységek és felelősségek, a hatékonyabb és eredményesebb monitoring megfelelő minősége biztosításának elősegítése érdekében magát a belső kontrollrendszert, valamint az összes tranzakciót és eseményt teljesen és világosan dokumentálni kell (vagyis folyamatábrák és folyamat leírások). Ennek a dokumentációnak naprakészen rendelkezésre kell állnia az ellenőrzés számára. 1.2. Kommunikáció A hatékony kommunikáció lefelé, horizontálisan és felfelé vertikálisan irányuló információ áramoltatást jelent az intézményben, annak minden részében és teljes struktúrájában. Az intézmény minden alkalmazottjához el kell jutnia a vezetés világos üzeneteinek arról, hogy a kontroll iránti felelősségeket komolyan kell venni. Minden alkalmazottnak tisztában kell lennie saját szerepével a belső kontrollrendszerben, valamint azzal, hogy saját tevékenysége hogyan viszonyul mások munkájához. Hatékony kommunikációra van szükség a külső partnerekkel is. A kommunikáció kiindulópontja az információ, amelynek ki kell elégítenie az egyes csoportok, vagy személyek azon várakozását, hogy az információ tegye lehetővé feladatkörük eredményes végrehajtását. Hatékony kommunikációt kell biztosítani minden irányban, lefelé, (horizontálisan) és felfelé (vertikálisan) a szervezet minden egységében és a teljes struktúrában. Az egyik legkritikusabb kommunikációs csatorna a vezetés és az alkalmazottak közötti kommunikáció. A vezetésnek naprakész információval kell rendelkeznie a teljesítményekről, fejlődésről, kockázatokról és a belső kontroll működéséről, valamint más vonatkozó eseményekről és kérdésekről. A vezetésnek is közölnie kell az alkalmazottakkal, hogy milyen információra van szüksége, és biztosítania kell a visszacsatolást és az utasításokat. A vezetésnek specifikusan és célzottan biztosítania kell a magatartással kapcsolatos elvárásokra vonatkozó kommunikációt is. Ez magában foglalja a szervezet belső kontroll szemléletével és a felelősségek megosztásával kapcsolatos világos megfogalmazását. A kommunikációnak rá kell irányítania a figyelmet a hatékony belső kontroll fontosságára és elválaszthatatlanságára minden tevékenységtől; az intézmény alkalmazottainak tudomására kell hozni az intézmény kockázatérzékenységét és kockázattűrő képességét, fel kell hívni az alkalmazottak figyelmét szerepükre és felelősségükre a belső kontroll elemeinek működtetése és –támogatása vonatkozásában. Túl a belső kommunikáción a vezetésnek biztosítania kell a megfelelő eszközöket a külső partnerekkel való kommunikációhoz mind az információk adása, mind az információk 127
megszerzése tekintetében, mivel a külső kommunikáció olyan inputot biztosíthat, amely különösen nagy hatást gyakorolhat arra, hogy az intézmény milyen mértékben éri el céljait. A belső és külső kommunikáció révén megszerzett információ (input) alapján a vezetésnek végre kell hajtania a szükséges műveleteket, és időben gondoskodnia kell azok hatásának nyomon követéséről.
VI. MONITORING 1. A monitoring rendszer Az intézmény köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. A belső kontrollrendszer teljesítmény-minőségének időnkénti kiértékeléséhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell (együtt:monitoring) a rendszert. A monitoring rutintevékenységek, (folyamatos monitoring) vagy külön értékelések, vagy e kettő kombinációja révén valósul meg. A belső kontroll monitoring arra irányul, hogy biztosítsa a kontrolloknak a létrehozásuk szándékának megfelelő működését és a működés megfelelő módosítását a körülmények változása esetén. A monitoring értékeli azt is, hogy vajon az intézmény feladatának teljesítése során a belső kontroll definiálása keretében meghatározott általános célok hogyan teljesülnek. Ezt a folyamatos monitoring, a külön értékelések, és e két megközelítés kombinációja valósítja meg annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontroll folyamatos legyen az intézmény egészét és minden szintjét tekintve, és hogy a belső kontroll elérje az elvárt eredményeket. 1.1. Folyamatos monitoring A belső kontroll folyamatos monitoringja lényegében beépül az intézmény normális, ismétlődő működési tevékenységeibe. Magában foglalja a vezetés rendszeres felügyelet ellátó tevékenységét, valamint más műveleteket, amelyeket az alkalmazottak hajtanak végre feladatkörük ellátása keretében. A folyamatos monitoring tevékenységek kiterjednek az összes kontroll elemekre és magukban foglalják a szabályellenes, etikátlan, gazdaságtalan, nem hatékony és eredménytelen belső kontrollrendszer ellen irányuló műveleteket. A belső kontroll folyamatos monitoringja az intézmény normális, ismétlődő műveletei során történik meg. Végrehajtása folyamatosan, a történésekkel egy időben valósul meg, dinamikusan reagál a változó feltételekre, ezért hatékonyabb, mint a külön elvégzett értékelések, és a helyrehozó intézkedések feltételezetten kisebb költségekkel járnak. Mivel a külön értékelésekre a tényeket követően kerül sor, a problémák feltárása, azonosítása sokszor gyorsabban megtörténik a folyamatos monitoring által.
128
1.2. Külön értékelések A külön értékelések gyakorisága és hatóköre elsősorban a kockázatértékeléstől és a folyamatos monitoring tevékenységek hatásosságától függ. A külön értékelések a belső kontrollrendszer eredményességének kiértékelésére irányulnak és céljuk biztosítani, hogy a belső kontroll az előre meghatározott módszerekkel és eljárásokkal elérje a kívánt eredményeket. A belső kontroll hiányosságait jelenteni kell a vezetés megfelelő szintjének. A monitoring által biztosítani kell, hogy az ellenőrzési megállapítások és ajánlások megfelelően és azonnal végrehajtásra kerüljenek. A külön értékelések elvégzésének eldöntéséhez a szervezetnek mérlegelnie kell mind a külső, mind a belső eseményekből eredő változások jellegét és nagyságát, és a változásokkal összefüggő kockázatokat; a kockázatokra válaszokat kialakító alkalmazottak hozzáértését és tapasztaltságát és a vonatkozó kontrollokat, valamint a folyamatos monitoring eredményeit. A kontrollok külön értékeléseit hasznos lehet közvetlenül a kontrollok eredményességére koncentrálni egy meghatározott időszakban. A külön értékelések megvalósíthatóak önértékelés formájában, vagy a kontrollok kialakításának felülvizsgálata és közvetlen tesztelése révén. A külön értékeléseket elvégezheti más külső szolgáltató, illetve a belső ellenőr is. Általában a folyamatos monitoring és a külön értékelések egy bizonyos kombinációja elősegíti, hogy a belső kontroll hosszabb időn át megőrizze eredményességét. Minden eltérést, amelyet a folyamatos monitoring és a külön értékelések feltárnak, jelenteni kell annak a személynek, aki döntési pozícióban van a szükséges intézkedések megtétele tekintetében. Az „eltérés” fogalma magában foglalja az érzékelt potenciális, vagy tényleges hiányosságokat, vagy a belső kontroll megerősíthetőségét annak a valószínűségnek a megnövelése érdekében, hogy az intézmény elérje az általános célokat. A belső kontroll hiányosságairól szóló információ megfelelő személy számára történő biztosítása egy kritikus pontot képez. A területek vezetőinek (lsd. 18.o.) listát, jegyzéket kell kialakítani arra, hogy az egyes szinteken milyen információra van szükség a hatékony döntéshozatalhoz. Az ilyen listáknak tükrözniük kell, hogy az adott szintű vezetőnek miről kell információkat kapnia, ami az irányítási felelőssége alá tartozó alkalmazottak műveleteire, vagy magatartására hatást gyakorol, valamint amely információk szükségesek a specifikus célok eléréséhez. (A tevékenységek végzése során keletkező információ jelentése általában a normális csatornákon keresztül történik, ami lényegében azt jelenti, hogy egy adott funkció teljesítéséért egy meghatározott személy, valamint legalább az e személy felett közvetlenül álló vezető felelős. Mindamellett alternatív kommunikációs csatornáknak is léteznie kell az érzékeny (bizalmas, fontos, stb.) információk jelentésére, mint például a szabálytalan, helytelen cselekedetek.) A belső kontroll monitoringjának ki kell terjednie azokra az elvekre, és eljárásrendekre, amelyek az ellenőrzések és más vizsgálatok megállapításai és ajánlásai haladéktalan megoldásának biztosítását szolgálják. A vezetők kötelesek 129
haladéktalanul kiértékelni az ellenőrzésekből és más vizsgálatokból származó megállapításokat, beleértve az intézmény tevékenységeit értékelő ellenőrök, vagy mások által jelentett hiányosságokat és ajánlásokat; meghatározni a megfelelő intézkedéseket az ellenőrzésből, vagy más vizsgálatokból eredő megállapítások és ajánlásokra adandó válasz (probléma megoldás) tekintetében; és meghatározott időkereteken belül teljes tájékoztatást adni mindazokról a műveletekről, intézkedésekről, amelyek kijavítják, megoldják a tudomására hozott ügyeket. A megoldás folyamata akkor kezdődik, amikor az ellenőrzés, vagy más vizsgálat eredményeit jelentik a vezetésnek, és csak akkor fejeződik be, amikor a foganatosított intézkedések: kijavították az azonosított hiányosságokat; fejlődést eredményeztek, vagy azt mutatják, hogy a megállapítások és ajánlások nem indokolnak vezetői intézkedéseket.
130
VII. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161. §-ának megfelelően az intézmény vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. A szabálytalanságok fajtáira néhány példát a szabályzat 9/5. sz. melléklete tartalmaz. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) Egyes eljárások értelmezése a szabálytalanságok során: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
131
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009.évi CXX. tv. kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés) keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézményvezető feladata ill. átruházhatja - a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően – az illetékes vezetőre. 3. A szabálytalanságok észlelése a belső kontroll rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés során történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén az irányító szervet kell értesítenie. Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézményvezetőt. 132
Az intézmény vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
133
6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézményvezető feladata: a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A szabályzatot jogszabályváltozás, belső szervezeti változás vagy feladatváltozás során módosítani kell.
2013. 03. 27.
Körmendi István intézményvezető
134
MELLÉKLETEK
7/1. 7/2. 7/3. 7/4. 7/5.
Ellenőrzési nyomvonal A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok Feladatkörök szerinti elkülönítése Folyamatok kockázata és ellenőrzése Kockázatkezelés Szabálytalanságok fajtái
135
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
A költségvetés tervezésének ellenőrzési nyomvonala Intézményi bevételek és kiadások tervezése 1
2
3
Önállóan gazdálkodó intézmény költségvetési javaslatának elkészítése Végleges költségvetés elkészítése
292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend 292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend 292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ Ügyrend
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
7/1. sz. melléklet
Előkészítő: számviteli dolgozók
Költségvetési javaslat elkészítése
Felelős: gazdasági ügyintéző
Tárgyév nov. 30. a következő évre
nincs
nincs
nincs
nincs
Előkészítő: részben önálló int. vezetői Koordináló: Gazdasági ügyintéző
Költségvetési javaslat elkészítése
Felelős: gazdasági ügyintéző
Tárgyév nov. 30. a következő évre
nincs
nincs
nincs
nincs
Végrehajtó: számviteli dolgozók Koordináló: gazdasági ügyintéző
Elemi költségvetés elkészítése
Felelős: gazdasági ügyintéző
Tárgyév február 28.
nincs
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
Az eredeti előirányzatokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Befektetett eszközök ellenőrzési nyomvonala
1
ÁllománySzámlarend növekedés (vásárlás, Számviteli átadás, felújítás, stb.) politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend
Előkészítő: kontírozó könyvelő Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: analitikus könyvelő
Bevételezési bizonylat, Üzembehelyezési jzk. Nyilvántartó karton
Felelős: gazdasági ügyintéző Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrendben Ügyrendben leírtak szerint leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
negyedévenkén t összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé
Előkészítő: analitikus
Összesítő
Felelős:
Écs:
Ügyrendben
nincs
negyedévenkén
136
Ügyrendben
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Állomány csökkenés (értékcsökkenés, értékvesztés, selejt, hiány, stb.) 2
3
Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Befektetett eszközök Számviteli értékesítése politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
könyvelő Koordináló: ügyintéző Végrehajtó: analitikus könyvelő
feladások, különféle jegyzőkönyvek
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: ügyintéző Végrehajtó: számviteli dolgozó
Állománycsökkenési bizonylat és számla kiállítása
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
gazdasági ügyintéző Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
negyedévet leírtak szerint leírtak szerint követő 10. nap Egyéb: évet követő január 31
Felelős: gazdasági ügyintéző
Folyamatos
Ügyrendben Ügyrendben leírtak szerint leírtak szerint
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
t, illetve szükség szerint összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Könyvvezetésb en a bevétel megjelenik.
Szükség szerint, de legalább negyedévenkén t összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé Szükség szerint, de legalább negyedévenkén t, összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé
Készletek, követelések, értékpapírok ellenőrzési nyomvonala
1
2
2
Állománynövekedés (vásárlás, átadás, felújítás, stb.)
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Állomány csökkenés Számviteli (selejt, hiány, stb.) politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: kontírozó könyvelő Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: analitikus könyvelő
Bevételezési bizonylat, Nyilvántartó karton
Felelős: gazdasági ügyintéző Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: analitikus könyvelő
Összesítő feladások, különféle jegyzőkönyvek
Felelős: gazdasági ügyintéző Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Évet követő Ügyrendben január 31. leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
137
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
3
Készletek, értékesítése
4
Követelések adósok, vevők nyilvántartásba vétele
5
Adósok, vevők állomány-változása
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm.
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: számviteli dolgozó
Készletcsökkenési bizonylat és számla kiállítása
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: számviteli dolgozó
számla vagy nyugta kiállítása
Felelős: számviteli Folyamadolgozó tos
Összesítő feladás, jegyzék elkészítése
Felelős: Számviteli dolgozók
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: számviteli dolgozó
Felelős, kötelezettség vállaló
Felelős: gazdasági ügyintéző
Határidő
Folyamatos
Negyedévet követő 10. és évet követő 20. nap
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Az analitikus nyilvántartásbó l ki kell vezetni. A főkönyvi könyvelésben a bevételt könyvelni kell. Forrás Integrált Könyvelési rendszer automatikusan nyilvántartásba veszi.
Ellenőrzés: gazdasági ügyintéző
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
A főkönyvi könyvelésben az állományváltozást könyvelni kell
Pénzügyi elszámolások ellenőrzési nyomvonala
1
2
Pénztári be és kifizetések elszámolása
Pénzkezelési szabályzat Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: pénztáros Koordináló: gazdasági ügyintéző Végrehajtó: pénztáros
Bevételi és kiadási pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: pénztáros Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrend szerint
Ügyrend szerint
Pénztár
Naponta, vagy időszakonként a főkönyvben a pénztárzárás alapján könyvelni kell
Pénzforgalmi számlaszámlára
Számlarend, Ügyrend
Előkészítő: kontírozó könyvelő
Utalványrendelet
Felelős: főkönyvi Folyamakönyvelő tos
Ügyrend szerint
Ügyrend szerint
Pénzforgalmi
Naponta a számlakivonata
138
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
befolyt bevételek és teljesített kiadások
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
249/2000. Koordináló: Gazdasági (XII.24.) Korm. ügyintéző Végrehajtó: r. főkönyvi könyvelő
Dokumentum elkészítése
kiállítása
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
számla
lapján a bevételeket és kiadásokat könyvelni kell
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
A Forrás Intergrált Könyvelési rendszer a kötelezettségnö vekedést hozza A főkönyvi könyvelésbe az állomány változást könyvelni kell
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Az analitikus nyilvántartásba n és főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben
Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Kötelezettségek, szállítók ellenőrzési nyomvonala
1
Szállítók nyilvántartásba vétele
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
2
Szállítók állomány-változása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek (növekedés, csökkenés)
Számlarend SZMSZ Kollektív szerződés 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
3
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: számviteli dolgozó
Utalványrendelet kiállítása
Felelős: számviteli dolgozók FolyamaKötelezettségtos vállaló: ügyrend szerint
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: számviteli dolgozó
Összesítő feladás, jegyzék elkészítése
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: számviteli dolgozó
Határozat, jegyzőkönyv elkészítése
Felelős: gazdasági Folyamaügyintéző, tos Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Ügyrendben leírtak szerint
NegyedEllenőrzés: évet követő gazdasági 10. és évet ügyintéző követő 20. nap
Költségvetési kiadások ellenőrzési nyomvonala
Személyi juttatások 1
Személyi jellegű kiadások elszámolása
Számlarend Előkészítő: Számviteli 249/2000. dolgozók (XII.24.) Korm. Koordináló: Gazdasági
Utalványrendelet kiállítása,
Felelős: számviteli Folyamadolgozók tos Kötelezettségválla
139
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
r.
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Dokumentum elkészítése
bértabló elkészítése,
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
ló ügyrend szerint
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
vagy pénztár
könyvelni kell.
Dologi kiadások 1
Anyag, készlet beszerzés költségkénti elszámolása
2
Szolgáltatási kiadások elszámolása
3
Különféle dologi kiadások elszámolása
5
Egyéb folyó kiadások elszámolása
6
Ellátottak pénzbeli juttatásainak
Számlarend Számviteli politika Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: számviteli Folyamadolgozók tos Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása Utalványrendelet,
Felelős: számviteli Folyamadolgozók tos Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Felelős: számviteli Folyamadolgozók tos Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Felelős: számviteli Folyamadolgozók tos Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Felelős: számviteli Folyamadolgozók tos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi
A kiadásokat a főkönyvi
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Számlarend Előkészítő: Számviteli 249/2000. dolgozók (XII.24.) Korm. Koordináló: Gazdasági r. ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Számlarend Előkészítő: Számviteli Pénzkezelési dolgozók
140
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
elszámolása
szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Dokumentum elkészítése
Kiadási pénztárbizonylat kiállítása
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
számla vagy pénztár
könyvelésben könyvelni kell.
Költségvetési bevételek ellenőrzési nyomvonala Intézményi működési bevételek
1
Alaptevékenység, sajátos tevékenység, vállalkozási tevékenység bevétele
2
A bevételhez kapcsolódó általános forgalmi adó elszámolása
1
2
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek
Számlarend, Önköltségszámítási szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r. ÁFA tv.
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók A bevételhez Számlarend Előkészítő: Számviteli kapcsolódó általános 249/2000. dolgozók forgalmi adó (XII.24.) Korm. Koordináló: Gazdasági elszámolása r. ügyintéző ÁFA tv. Végrehajtó: Számviteli
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket az analitikában és a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Felelős: Folyamaszámviteli tos dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket az analitikában és a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket az analitikában és a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
141
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
dolgozók Támogatások, pénzforgalom nélküli bevételek
1
Irányító szervtől kapott költségvetési támogatás elszámolása
2
Egyéb kapott támogatás elszámolása (pályázat)
3
Pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Számlarend Előkészítő: számviteli 249/2000. dolgozók (XII.24.) Korm. Koordináló: Gazdasági r. ügyintéző Szerződés Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Előirányzat felhasználási terv
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla
A kapott támogatást a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Pályázat i szerződés elkészítése
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla
A kapott támogatást a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Számlarend, 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Analitikus nyilvántartás, összesítő feladás
Felelős: Gazdasági ügyintéző Kötelezettségvállaló nincs
Féléves: Félévet követő 10-ig Éves: tárgyévet követő 20-ig
Ellenőrzés: gazdasági ügyintéző
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
A pénzforgalom nélküli bevételeket analitikusan könyvelni kell.
nincs
Az eltérést könyvelni kell
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Az intézmény zárlati feladatai ellátásának ellenőrzési nyomvonala Havi zárlati feladatok 1
Pénzforgalmi számlák záróegyenlegeinek egyeztetése a főkönyvi könyveléssel
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat készítése
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
142
Hónapot követő 10ig
nincs
nincs
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
2
3
4
5
A pénztárjelentés adatainak egyeztetése a pénztárban található készpénzzel Az 1-5 számlaosztályban könyvelt kiadások egyeztetése a 6-7-es számlaosztályban elszámolt kiadásokkal A pénzforgalmi számlákon könyvelt kiadások egyeztetése az átvez. számlákon elszámolt bevételekkel és kiadásokkal Havi pénzforgalom egyeztetése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Pénztár-jelentés Felelős: elkészítése számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Hónapot követő 10ig
nincs
Főkönyvi Felelős: kivonat alapján számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Hónapot követő 10ig
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Előirányzat felhasználási terv
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli vezető Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
nincs
nincs
Az eltérést könyvelni kell
nincs
nincs
nincs
Az egyeztetésnek nincs
Hónapot követő 10ig
nincs
nincs
nincs
Az egyeztetésne k nincs
Felelős: Hónapot Gazdasági követő 10ügyintéző ig Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
nincs
nincs
nincs
Az egyeztetésne k nincs
nincs
Az egyeztetésnek nincs, az eltérést könyvelni kell
Negyedéves zárlati feladatok (a havi zárlati feladatokon túlmenően) 1
Negyedéves ÁFA bevallás adatainak egyeztetése a tényleges befizetéssel
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
ÁFA analitika, ÁFA bevallás elkészítése
143
ÁFA analitika, ÁFA bevallás elkészítése
Negyednincs évet követő 20-ig
nincs
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
A Forrás Integrált Könyvelési rendszer feladása az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
3
Függő, átfutó Számlarend kiadások egyeztetése 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé
4
Felhalmozási kötelezettségvállalás
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
5
Pénzeszközátadás kötelezettségvállalása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
2
Beruházási és felújítási számlák egyeztetése az analitikus nyilvántartással
Jogszabályok (belső, speciális)
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
Negyednincs évet követő 10-ig
nincs
nincs
Az eltérést könyvelni kell
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyednincs évet követő 10-ig
nincs
nincs
Az eltérést könvelni kell
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkvi könyv. felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyednincs évet követő 10-ig
nincs
nincs
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyednincs évet követő 10-ig
nincs
nincs
A kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályb an a Forrás Integrált Könyvelési rendszer rögzíti. A kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályb an a Forrás Integrált Könyvelési rendszer rögzít.
144
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
6
7
8
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
A kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályb an a Forrás Integrált Könyvelési rendszer rögzíti. Az állományváltozást könyvelni kell.
Működési célú kötelezettségvállalás
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyednincs évet követő 10-ig
nincs
nincs
Állomány változások elszámolása (követelések, kötelezettségek, bef. pü. eszközök, készletek, befejezetlen beruházások)
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyednincs évet követő 10-ig
nincs
nincs
Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása
Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó:
Feladás az analitikus könyvelésből
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyednincs évet követő 10-ig
nincs
nincs
Az állományváltozást könyvelni kell
nincs
A felosztást könyvelni kell
Féléves zárlati feladatok ( a negyedéves zárlati feladatokon túlmenően) ellenőrzési nyomvonala
1
A közvetett kiadások Számlarend szakfeladatra történő Számviteli felosztása politika, Önköltségszámítási szabályzat 249/2000. (XII.24.)
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás a könyvelésből mutató-számok alapján
145
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Félévet követő 31ig
nincs
nincs
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
nincs
nincs
Eltérés esetén a módosítást könyvelni kell.
Korm.r.
2
Előirányzatmódosítások egyeztetése
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Minden módosítás után
nincs
Speciális éves zárlati feladatok (az általános zárlati feladatokon túlmenően) ellenőrzési nyomvonala
1
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása
2
Különféle árfolyamkülönbözetek elszámolása
Számlarend Számviteli politika, Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Számv. pol Értékelési szab. 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Feladás az analitikus könyvelésből jegyzőkönyvek alapján
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyedév nincs et követő 10-ig és tárgy-évet követő 31-ig
nincs
nincs
Könyvelni kell.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus könyvelésből
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Tárgyévet követő 31-ig
nincs
nincs
Könyvelni kell
nincs
nincs
nincs
nincs
Az „Intézményi beszámolás” ellenőrzési nyomvonala Féléves és éves beszámoló jelentés 1
A könyvvezetés utóellenőrzése
Számlarend, 249/2000.
Előkészítő: Számviteli dolgozók
Könyvelési naplók és
146
Felelős: Számviteli Negyedév Ellenőrzés: dolgozók et követő Számviteli
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
(főkönyv és analitikák)
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
(XII.24.) Korm. Koordináló: Gazdasági r. ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Számlarend, Előkészítő: Számviteli 249/2000. dolgozók (XII.24.) Korm. Koordináló: Gazdasági r. ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
könyvelési alapbizonylatok
Leltárfelvé-teli ívek, főkönyvi kivonat és analitikus nyilvántartás,va lamint a könyvelési alapbizonylat
2
Főkönyvi kivonat egyeztetése
3
Leltározás, egyeztetés
Számlarend, 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Leltár-készítési szabályzat
Leltár jóváhagyása
Leltár-készítési Előkészítő: Számviteli szabályzat dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Leltározó bizottság Számlarend, Előkészítő: Számviteli 249/2000. dolgozók (XII.24.) Korm. Koordináló: Gazdasági r. ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
4
Dokumentum elkészítése
5
Könyvviteli mérleg összeállítása, jóváhagyása
6
Pénzforgalmi Számlarend, jelentés összeállítása 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Leltározó bizottság, számviteli dolgozók
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző
Könyvelési naplók és főkönyvi kivonat
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Kötelezettségvállaló: nincs
10-ig és tárgy-évet követő 31-ig Felelős: Számviteli Negyedév dolgozók et követő Kötelezettség10-ig és vállaló: nincs Tárgyévet követő 31-ig Felelős: Számviteli Tárgydolgozók évet Kötelezettségkövető vállaló: nincs 31-ig
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
dolgozók Érvényesítés nincs
Leltár és bizonylatai
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: nincs
Tárgy-évet Ellenőrzés: követő 31- gazdasági ig ügyintéző
nincs
nincs
nincs
Főkönyvi kivonat leltár, mérleg
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: Ügyrend szerint
Negyedé vet követő 10-ig
Ellenőrzés: gazdasági ügyintéző Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
Főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: Ügyrend
Félévet/ Tárgyévet követő
Ellenőrzés: Gazdasági ügyintéző Érvényesítés
nincs
nincs
nincs
147
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Végrehajtó: Számviteli dolgozók
1
2
3
4
A munkáltatót terhelő betegszab. összefüggő kifizetések összege és a pénzbeni juttatásban részesített dolgozók száma Tanulóbiztosítás és vagyonbiztosítás címén kiadásként elszámolt összeg
Felelős, kötelezettség vállaló
szerint
Határidő
31-ig
A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai Főkönyvi Felelős: számviteli Tárgykivonat, dolgozók évet analitikus Kötelezettségkövető nyilvántartás, vállaló ügyrend 31-ig Pénzforgalmi szerint jelentés melléklete Számlarend, Előkészítő: Számviteli Főkönyvi Felelős: számviteli TárgyKollektív dolgozók kivonat, dolgozók évet szerződés Koordináló: Gazdasági analitikus Kötelezettségkövető 249/2000. ügyintéző nyilvántartás, vállaló ügyrend 31-ig (XII.24.) Korm. Végrehajtó: Számviteli Pénzforgalmi szerint r. dolgozók jelentés melléklete Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
A személyi Számlarend juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra vonatkozó költségszámításokhoz szükséges kiegészítő adatok A dologi kiadásokból Számlarend 5%-os, 25%-os kulcsú ÁFA adóalap összege
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
148
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
A devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor – az egyéb dologi kiadások között – elszámolt árfolyamvesztesége illetve – az egyéb bevételek között – elszámolt árfolyam nyeresége A tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
7
A tárgyévben elengedett követe lések értéke
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete
8
Előirányzatmaradvány összeállítása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, előirányzat maradvány kimutatás táblázat
5
6
149
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
A kiegészítő mellékletek összeállítása
1
Az intézmény létszáma és személyi juttatásai
2
A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése
3
4
5
Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása A normatív, a cél- és címzett támogatás elszámolása
A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése
SZMSZ Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Negyedév et követő 10-ig és tárgy-évet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Negyedév et követő 10-ig és tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
150
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
A követelések és kötelezettségek állományának alakulása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet
A befektetett eszk., követelések, készletek értékvesztésének alakulása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet
A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az EU támogatási programok köt. vállalásának és fin. alakulása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Az előző költségvetési Számlarend, évben az ellenőrzés Számviteli által feltárt politika hiányosságok 249/2000. módosításainak (XII.24.) Korm. szöveges indoklása r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók
6
7
12
13
14
Az intézmény költségvetési beszámolójának szöveges indoklása
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
Negyedé vet követő 10-ig és tárgyévet követő 31-ig Felelős: Számviteli Negyedé dolgozók vet Kötelezettségkövető vállaló ügyrend 10-ig és szerint tárgyévet követő 31-ig Felelős: Számviteli Félévet/ dolgozók TárgyKötelezettségévet vállaló ügyrend követő szerint 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
151
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Ellenőrzés, Érvényesítés
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
15
Az összeállított beszámoló jelentés egyeztetése az érintettekkel
16
Az intézményi beszámoló jelentés jóváhagyása
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r. 292/2009.(XII. 19.) Korm. r. SZMSZ
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági ügyintéző Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: pénzügyi bizottság Koordináló: VMJV Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda
Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Zárszámadási rendelet elkészítése
Felelős: VMJV Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda
Tárgyévet követő április 30-ig
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
Ellenőrzés: nincs Gazdasági ügyintéző Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
Közbeszerzési eljárás ellenőrzési nyomvonala Közbeszerzési igények tervezése
2003.évi CXXIX. tv. Közbeszerzési szabályzat
Előkészítő: pénzügyi- gazdasági ügyintéző Koordináló: Gazdasági ügyintéző
Közbeszerzési Felelős: terv elkészítése Gazdasági ügyintéző
TárgyEllenőrzés: évet Gazdasági követő ügyintéző április 15ig
nincs
nincs
nincs
1
Ajánlati felhívás közzététele
2003.évi CXXIX. tv. Közbeszerzési szabályzat
Előkészítő: pénzügyi- gazdasági ügyintéző Koordináló: Gazdasági ügyintéző
Előzetes összesített tájékoztató elkészítése, meghirdetése
Felelős: Gazdasági ügyintéző
TárgyEllenőrzés: évet Gazdasági követő ügyintéző április 30ig
nincs
nincs
nincs
2
Ajánlatok bontása, elbírálása,
2003.évi CXXIX. tv. Közbeszerzési szabályzat
Előkészítő: pénzügyi- gazdasági ügyintéző Koordináló: Gazdasági ügyintéző
Bizottság létrehozása, Jegyzőkönyv készítés
Felelős: Gazdasági ügyintéző
folyamato Ellenőrzés: s Gazdasági ügyintéző
nincs
nincs
Nincs
3
152
Sor- A téma vagy feladat szám megnevezése
4
Szerződéskötés
5
Statisztikai jelentés készítése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
2003.évi CXXIX. tv. Közbeszerzési szabályzat
Előkészítő: Gazdasági ügyintéző Koordináló: intézményvezető
Szerződés elkészítése
Ügyrendben meghatározottak szerint
2003.évi CXXIX. tv. Közbeszerzési
Koordináló: intézményvezető
Jelentés elkésztése
nincs
153
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Kbtv. illetve Ptk. szerint
Ügyrendben meghatározottak szerint
Ügyrendben meghatározottak szerint
Tárgyévet követő május 31.
Ellenőrzés: nincs Jegyző intézményveze tő
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetés ben való megjelenés
nincs
nincs
nincs
nincs
7/2. sz. melléklet A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése
Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése
1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Intézményi költségvetés - azt intézményre vonatkozó költségvetési koncepció - az intézmény éves költségvetési terve -az intézmény költségvetésének módosításai - az intézményt érintő normatív állami támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak 1.2. Féléves beszámoló 1.3. Éves beszámoló 1.4. Kötelezettségvállalás dokumentumai 1.3.Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések - értékesítések - selejtezés 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenőrzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - előirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 3. Egyéb gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok könyvelése - eredeti előirányzatok - módosított előirányzatok 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése
154
Feladatkörök megnevezése
7/3. sz. melléklet
FOLYAMATOK KOCKÁZATA ÉS ELLENŐRZÉSE
A folyamat leírása
Tárgyi eszközök nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása Készletek nyilvántartása
Kötelezettségvál lalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás
*
Magas
Hatás*
Valószínűség*
Folyamat kockázatossága*
M
A
K
M
A
K
M
A
K
(3),
Ellenőrzési pontok vagy folyamatok leírása
Bekerülési érték meghatározása Tárgyi eszközök állományba vétele Analitikus nyilvántartás vezetése Értékcsökkenési leírás elszámolása Analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége Bekerülési érték meghatározása Készletek bevételezésének bizonylatolása Készletek kiadásának bizonylatolása Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége Készletek értékelése a mérlegben Az ellenőrzött feladat- és hatáskörök szabályozása A helyi és a központi szabályozás érvényesülése „Utalványrendelet” jogszabályi előírásoknak való megfelelősége Kötelezettségvállalások nyilvántartási rendjének kialakítása, a nyilvántartás vezetése
közepes
(2),
155
vagy
alacsony
(1)
KOCKÁZATELEMZÉS ÖSSZESÍTÉSE 2013. év
Folyamat megnevezése
Összesített kockázatfelmérés
Folyamat jelentősége
kockázatossága
Tárgyi eszközök nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása
M
K
K
Készletek nyilvántartása
M
K
K
Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás
M
K
K
Jelölések: Magas (3) Közepes (2) Alacsony (1)
156
7/4. sz. melléklet
KOCKÁZATKEZELÉS KÜLSŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Infrastrukturális kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A számítógép meghibásodik
Adatfeldolgozás késedelmes. Az adatállomány törlődik, megsérül.
M
A
Folyamat szabályozottsága
Kockázat áthárítás
K
megelőzés
igen
X Karbantartási szerződés
X
nem
Szállításból eredő kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
A számlalevél nem érkezik meg időben Pénzszállítás
A kifizetés késedelmes, késedelmi kamat Az ellátmányt ellophatják Az eszköz sérülhet, rongálódhat
Hatás
Valószínűség
Kockázat
Kockázat viselés
Tárgyi eszközök szállítása
áthárítás
megelőzés
Folyamat szabályozottsága igen nem
A
M
K
X
X
M
A
K
X
X
K
A
A
X
157
X
Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat
Kockázat viselés
Alkalmazási jogviszonyt megszüntető és egyéb bérszámfejtéshez kapcsolódó iratok nem érkeznek meg határidőben az intézményhez Szállítás, rakodás során a tisztítószerek csomagolása sérül A tisztítószer kiömlik Rakodás Közúti közlekedés
Nem történik meg időben a bér kifizetése
K
A
A
A dolgozót sérülés érheti
K
A
A
egészségkárosodás
K
K
K
A
A
A
A
A
A
A dolgozó izomzata, dereka sérülhet baleset
áthárítás
megelőzés X Alapdokumentumok nélkül nincs kifizetés
X Munkaruha beszerzése
X Védőeszköz biztosítás
Folyamat szabályozottsága igen nem X
X
X
X X Foglalkozásegészségügyi vizsgálat
158
X
Elemi csapások, meghibásodások Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
Tűz, csőtörés egyéb külső meghibásodás
A tevékenységet átmenetileg nem tudja ellátni az intézmény
M
A
Folyamat szabályozottsága
Kockázat áthárítás
K
megelőzés
igen
X Biztosítás kötése
X
nem
Jogi és szabályozási kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A dolgozó nem szerez tudomást időben a jogszabályi változásokról
A munka során hiba következik be.
M
A
Folyamat szabályozottsága
Kockázat áthárítás
K
megelőzés
igen
X Közlönyök, szakmai lapok beszerzése
X
nem
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZAT Információs kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
Az információ Adminisztrációüg áramlás lassú, yintézés hibás vagy az több lépcsőben jut el a végrehajtóhoz.
K
A
A
159
Folyamat szabályozottsága
Kockázat áthárítás
megelőzés
igen
X A vezető kötelessége a dolgozók tájékoztatása
X
nem
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZAT Személyi kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat
Kockázat viselés
A dolgozó iskolai végzettsége az ellátandó feladatnak nem felel meg
Lehetséges ok
A teljesítés hibás, vagy a dolgozó nem tud teljesíteni
Lehetséges okozat
A
Hatás
A
Valószínűség
A
Kockázat
A munka során hibázik
A személyi állományban váratlan változás következik be, a feladatellátás miatt magasabb bérrel tudunk alkalmazni helyettesítőt, mint a költségvetésben tervezve van. A beérkező irat elkallódik
Az intézmény túllépi a bérkeretet
A
A
A
M
A
K
M
A
K
160
megelőzés X Munkakör betöltéséhez szükséges végzettség meghatározott
Kockázat viselés
A dolgozó figyelmetlen
áthárítás
X
áthárítás
megelőzés X Tételes számszaki ellenőrzés
Folyamat szabályozottsága igen nem X
Folyamat szabályozottsága igen nem X
X
X Bejövő posta iktatása
X
X
PÉNZÜGYI KOCKÁZAT Csalás, lopás kockázata Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
Az iroda ajtaját nem zárják be A pénz befizetése hamis bankjeggyel történik
Az irodában lévő értéktárgyat, esetleg műszaki cikket eltulajdonítják Anyagi és erkölcsi kár
K
K
K
M
A
K
Kockázat áthárítás
X
Folyamat szabályozottsága megelőzés X Az irodahelyiségek zárhatóak
X
igen
nem X
X
Felelősségvállalási kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A dolgozó nem számol el határidőben az ellátmánnyal vagy az előleggel Lehetséges ok
Az intézmény nem tudja határidőre elvégezni a könyvelést
Lehetséges okozat
K
Hatás
A
Valószínűség
A
Kockázat
A
A
A
K
A
A
161
Folyamat szabályozottsága megelőzés X A határidő pontos figyelése
Kockázat viselés
Bevételek befizetése a Késve érkezik be a pénzforgalmi számlára bevétel a számlára nem a szabályzatnak megfelelően történik Az ellenjegyzés nem Késik a kifizetés történik meg a gazdasági ügyintéző részéről
Kockázat áthárítás
áthárítás
megelőzés X A munkaköri leírásban foglaltak betartása X A munkaköri leírásban foglaltak betartása
igen
nem
X
Folyamat szabályozottsága igen nem
X
X
Biztosítási kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat
Kockázat viselés
Nem történik tájékoztatás időben a káreseményről
Késik a kér helyreállítása
A
A
A
X
162
áthárítás
megelőzés X A határidő pontos betartása
Folyamat szabályozottsága igen nem X
7/5. sz. melléklet Szabálytalanságok fajtái Szabálytalanság fajtája Szabályozottsággal kapcsolatos
Lebonyolítással kapcsolatos
Pénzügyi
Számviteli
Irányítási-vezetési
Példa a szabálytalanság fajtára az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; az előírt határidők be nem tartása; pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása; pénztárban jelentkező pénztárhiány, jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása); a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása; a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása; a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető; az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;
163
Szabálytalanság fajtája Informatikai
Dokumentációs, nyilvántartásbeli
Közbeszerzéssel kapcsolatos
Példa a szabálytalanságfajtára az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése; hibás előkészítés; a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása; egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállítóspecifikus feltételek kiírása); megfelelő dokumentálás elhanyagolása
164
Szabálytalanság fajtája Ellenőrzéssel összefüggő
Monitoringgal összefüggő
Összeférhetetlenséggel kapcsolatos
Titoktartással kapcsolatos
Tájékoztatással kapcsolatos
Példa a szabálytalanságfajtára a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása elfogultság vonatkozó szabályok megsértése a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység intézkedések nyomon követésének (monitoring) elmaradása kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; elfogultság az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok; szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;
165
AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4.§ (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása, 6.§ (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Nkt. 97.§ 2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. EMMI rendelet 133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. A közösségi szolgálat helyszínei A közösségi szolgálat kétféle helyszínen, a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban (helyben) vagy iskolán kívüli szervezetnél valósítható meg. Helyben ellátható tevékenységek: Azokat a tevékenységeket fogadjuk el közösségi tevékenységként, melyek nem szerepelnek a Pedagógia Programban. TEVÉKENYSÉG
diákönkormányzati munka iskolai rendezvények alkalmával a helyszín berendezése, kipakolása
IGAZOLHATÓ IDŐTARTAM
1 óra
IGAZOLÓ SZEMÉLY
diákönkormányzatot segítő tanár
1 óra
a berendezést/kipakolást koordináló tanár, igazgatóhelyettes
iskolai színpadi műsor
előadás ideje (kb.1ó) és maximum (Október 23., Karácsony, 5 órás felkészítő foglalkozás Március 15.)
166
műsor készítéséért felelős osztályfőnök, igazgatóhelyettes
az iskola műszaki állapota és környezetének javítása érdekében végzett munka Külső szervezet tevékenységek:
ténylegesen elvégzett munka időtartama
bevonásával
feladattal megbízott pedagógus, osztályfőnök, igazgatóhelyettes
végezhető
Iskolán kívüli szervezet bevonásakor az iskola és az adott iskolán kívüli szervezet együttműködési megállapodást köt. Közösségi szolgálat teljesítése csak abban az esetben igazolható, ha olyan szervezetnél végezte a tanuló, mellyel kötött az iskola együttműködési megállapodást. Amennyiben a tanuló olyan szervezetnél kíván közösségi szolgálatot végezni, amellyel az iskolának nincs megállapodása, azt a tevékenység megkezdése előtt jeleznie kell az iskolavezetésnél. EMMI rendelet 133.§ (9) e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági területen végzett közösségi szolgálat esetén szükség szerint mentort kell biztosítania. A mentor biztosításának kötelezettségét, személyét a megállapodásban rögzíteni kell. Külső szervezetnél végzett közösségi tevékenységet a külső szervezet képviselője vagy a megbízott pedagógus igazolhat. Az igazoló személyét a megállapodásban rögzíteni kell. Közösségi dokumentálása
szolgálat
A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési lap tartalmazza a jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét, idejét és a szülő egyetértő nyilatkozatát (nagykorú tanuló esetén ez nem szükséges) A közösségi szolgálatot végző tanuló köteles naplót vezetni, melyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytatott. A tanulói naplók, osztályonként összefűzve a tanári szinten kerülnek elhelyezésre. A naplóban az elvégzett tevékenységet az előző pontban felsorolt személyek aláírásukkal igazolják. Külső szervezetnél végzett tevékenység esetén a szervezet képviselője által kiállított és aláírt igazolás is elfogadható, amit a naplóhoz csatolni kell, és a naplóba az osztályfőnök átvezet. A fenti igazolások alapján az osztályfőnök az osztálynaplóban dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését. (záradék: Igazolom, hogy a tanuló a ……../……tanévben …….. óra közösségi szolgálatot teljesített.) Az osztályfőnök minden évben a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálja, hogy az adott tanévig a tanuló hány óra közösségi szolgálatot teljesített (záradék: Igazolom, hogy a tanuló a ……../……tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített.) A közösségi szolgálat teljesítésekor a az osztályfőnök a törzslapon ezt igazolja
167
(záradék: A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot.) A tanulói jogviszony megszűnésekor, valamint a rendes érettségi vizsga megkezdésekor az iskola igazgatója két példányban igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.
168
TARTALOMJEGYZÉK I. I.1. I.2. I.3. I.3.1. I.3.2. I.3.3. I.3.4. I.3.4.1. I.3.4.2. I.3.4.3. I.3.4.4. I.3.4.5. I.4. II. II.1. II.1.1. II.1.2. II.1.3. III. III.1. III.2. III.3. III.4. III.5. III.5.1. III.5.1.1. III.5.2. III.5.2.1. III.5.2.2. III.5.2.3. III.5.2.4. III.5.2.5. III.5.3. III.5.4. III.6. III.7. III.7.1. III.7.2. III.7.3. III.7.4. III.8. III.9. III.9.1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK………..…………...............................2 old. A szervezeti és Működési Szabályzat célja…………………………………2 old. Az SzMSz tartalmát meghatározó magasabb szintű és helyi jogszabályok ..................................................................................................2 old. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok .......................................................................................................3 old. Alapító okirat ................................................................................................3 old. Pedagógiai Program ......................................................................................3 old. Éves munkaterv .............................................................................................3 old. Egyéb dokumentumok ..................................................................................4 old. Az intézmény legfontosabb adatai ................................................................5 old. Az intézmény jogállása ..................................................................................5old. SzMSz elfogadása .........................................................................................5 old. Fenntartó jóváhagyása ..................................................................................5 old. SzMSz betartása ............................................................................................5 old. SzMSz hatálya ..............................................................................................5 old. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI ..................................................................6 old. Az intézmény feladatai és hatásköre .............................................................6 old. Az intézmény alaptevékenységei..................................................................6 old. Intézmény alaptevékenységen belüli további tevékenységei .......................7 old. A szakfeladatok feladatmutatói……………………………………………7 old. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................8 old. Az intézmény szervezeti felépítése ...............................................................8 old. Iskolaközösség szervezeti felépítése .............................................................8 old. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai ..........................9 old. Munkaköri leírások .......................................................................................9 old. Intézmény vezetése és a vezetők feladatai ....................................................9 old. Vezetőség tagjai ............................................................................................9 old. Intézményvezető feladatai ...........................................................................10 old. Az intézményvezető munkáját segítő vezetők ............................................11 old. Intézményvezető-helyettes ..........................................................................11 old. A szakközépiskolai intézményegység vezetője ...........................................11 old. A szakiskolai intézményegység vezetője ....................................................12 old. A kollégiumi intézményegység vezetője .....................................................12 old. A tanműhelyi intézményegység vezetője ....................................................12 old. Az iskola egyéb dolgozói .............................................................................13 old. Szervezeti egység vázlata .............................................................................13 old. A vezetők megbízása ....................................................................................13 old. Az iskola kibővített vezetősége ....................................................................13 old. Kibővített vezetőség tagjai ..........................................................................13 old. Kibővített vezetőség feladata ......................................................................13 old. Kibővített vezetőségi ülések ideje ...............................................................14 old. Iskola vezetőségének belső ellenőrzési feladatai ........................................14 old. Alkalmazotti munkaértekezlet.....................................................................14 old. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel ....................................................................................................14 old. Az iskola közösség ......................................................................................14 old. 169
III.9.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ............................14 old. III.9.3. Nevelők közösségei .....................................................................................15 old. III.9.3.1. A nevelőtestület ...........................................................................................15 old. III.9.3.2. Nevelőtestület közösségeinek kapcsolattartási formái ................................15 old. III.9.3.3. Fórumok ......................................................................................................15 old. III.9.3.4. Pedagógusok értesítése, informálása ...........................................................15 old. III.9.3.5. Nevelőtestület döntési jogköre ....................................................................15 old. III.9.3.6. Iskola állandó bizottságai ............................................................................15 old. III.9.3.7. Nevelőtestületi értekezletek ........................................................................16 old. III.9.3.8. Rendkívüli vezetőtestületi értekezlet ..........................................................16 old. III.9.3.9. Nevelőtestület határozatképessége ..............................................................16 old. III.9.3.10. Nevelőtestület döntéshozatala .....................................................................16 old. III.9.3.11. Nevelőtestületi jegyzőkönyv ........................................................................16 old. III.9.4. Nevelők szakmai munkaközösségei .............................................................16 old. III.9.4.1. Iskola munkaközösségei ..............................................................................16 old. III.9.4.2. Szakmai munkaközösség létrehozása...........................................................16 old. III.9.4.3. Szakmai munkaközösségek feladatai ...........................................................16 old. III.9.4.4. Szakmai munkaközösségek véleményének kikérése ...................................17 old. III.9.4.5. Szakmai munkaközösség munkaterve ..........................................................17 old. III.9.4.6. Munkaközösség irányítása ...........................................................................17 old. III.9.4.7. Munkaközösség-vezető megbízása ..............................................................17 old. III.9.5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ..............................................17 old. III.9.6. Szülők közösségei ........................................................................................17 old. III.9.6.1. SzM működése .............................................................................................17 old. III.9.6.2. SzM tevékenysége ........................................................................................17 old. III.9.6.3. SzM döntéshozó szerve ................................................................................18 old. III.9.6.4. SzM iskolai összekötője ................................................................................18 old. III.9.6.5. SzM elnök kapcsolattartása az iskolával .......................................................18 old. III.9.6.6. SzM határozatképessége ...............................................................................18 old. III.9.6.7. Igazgatói tájékoztató az SzM számára ..........................................................18 old. III.9.6.8. SzM jogai ......................................................................................................18 old. III.9.6.9. Szülő értesítésének formái ............................................................................18 old. III.9.7. Tanulók közösségei .......................................................................................18 old. III.9.7.1. Diákköri tisztségviselők ................................................................................19 old. III.9.7.2. Diákközösségek kapcsolattartása véleménynyilvánítása ..............................19 old. III.9.7.3. Diákköri érdekképviselet...............................................................................19 old. III.9.7.4. Diákkör jogosítványai ...................................................................................19 old. III.9.7.5. Diákönkormányzatot segítő nevelő kinevezése ............................................19 old. III.9.7.6. Diákönkormányzat jogosítványai……………………………..…………..19 old. III.9.7.7. Diákképviselők rendszeres tanácskozásai ....................................................19 old. III.9.7.8. Évi diákközgyűlés ........................................................................................19 old. III.9.7.9. Diákönkormányzat helyiség és berendezés használata .................................19 old. III.9.8. Dolgozói érdekképviseleti szervezetek .........................................................19 old. III.9.9. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása .....................................................20 old. III.9.9.1. A vezetőség és a nevelőtestület ................................................................. . 20 old. III.9.9.2. A nevelők és a tanulók .............................................................................. . 20 old. III.9.9.3. A nevelők és a szülők ................................................................................ . 21 old. III.9.10. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai ...................... . 21 old. III.9.10.1 Iskola munkakapcsolatai .......................................................................... . 21 old. III.9.10.2. Munkakapcsolat intézményekkel, szervezetekkel és
170
gazdálkodókkal........................................................................................ .22 old. III.9.10.3. Munkakapcsolat alapítványokkal ............................................................ .22 old. III.9.10.4. Munkakapcsolat ifjúsági szervezettel...................................................... .22 old. III.9.10.5. Munkakapcsolat felelősei ........................................................................ .22 old. III.9.10.6. A tanulók egészségügyi kapcsolata ......................................................... .22 old. III.9.10.7. Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi kapcsolata .................................... .22 old. III.9.10.8. Kapcsolat a helyi és társintézményekkel ................................................. .22 old. III.9.10.9. Iskola és törvényesen bejegyzett ifjúsági csoportok ............................... .22 old. III.9.10.10. Párt és párthoz kötődő szervezetek tevékenységének iskolai tiltása ........................................................................................... .22 old. IV.1. Az iskola működésének rendje ............................................................... .23 old. IV.1.1. Iskola nyitva tartása ................................................................................ .23 old. IV.1.2. Vezetőség iskolai felügyelete.................................................................. .23 old. IV.1.3. Az elméleti oktatás rendje ....................................................................... .23 old. IV.1.3.1. Tanítási órák megszervezése ................................................................... .23 old. IV.1.3.2. A tanuló iskola területe elhagyásának engedélyezése ............................. .23 old. IV.1.3.3. Tanórán kívüli foglalkozások.................................................................. .24 old. IV.1.3.4. Hivatalos ügyek intézésének rendje ........................................................ .24 old. IV.1.3.5. Hivatalos ügyek intézésének rendje tanítási szünetekben....................... .24 old. IV.1.3.6. Iskola épületeinek, helyiségeinek rendeltetésszerű használata ................................................................................................ 24 old. IV.1.3.7. Pedagógus felügyelet ............................................................................... 24 old. IV.1.3.8. Iskolai tartózkodás rendje ......................................................................... 24 old. IV.1.3.9 . Iskolai berendezések iskolán kívüli használata ......................................... 24 old. IV.1.3.10. Iskola használata külön megállapodással ................................................. 24 old. IV.1.4. A fénymásolás rendje ............................................................................... 24 old. IV.1.4.1. Tanulók fénymásolási lehetősége ............................................................ 24 old. IV.1.4.2. Fénymásolat árának befizetési rendje ...................................................... 25 old. IV.1.4.3. Ingyenes fénymásolás .............................................................................. 25 old. IV.1.5. A gyakorlati oktatás rendje ...................................................................... 25 old. IV.1.5.1. Gyakorlati oktatás szervezése .................................................................. 25 old. IV.1.5.2. Szünet a gyakorlati oktatáson .................................................................. 25 old. IV.1.5.3. Vállalati gyakorlati oktatás szervezése .................................................... 25 old. IV.1.5.4. Gyakorlati oktatás ideje ........................................................................... 25 old. IV.1.5.5. Egészségre ártalmas munkahely .............................................................. 25 old. IV.1.5.6. Gyakorlati oktatás idejének terjedelme .................................................... 25 old. IV.1.5.7. Gyakorlati oktatás tartama ....................................................................... 25 old. IV.1.5.8. Kiegészítő gyakorlati oktatás szervezése ................................................. 25 old. IV.1.5.9. Tanműhelyi elvárások felvételi szempontjai............................................ 25 old. IV.2. Tanórán kívüli foglalkozások.................................................................... 26 old. IV.2.1. Iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások ................................ 26 old. IV.2.2. Tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szab… ................... 26 old. IV.2.3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje, időbeosztása................................................................................................... 26 old. IV.2.3.1. Érdeklődési körökre való javaslattétel ...................................................... 26 old. IV.2.3.2. Érdeklődési körök önkéntessége ............................................................... 26 old. IV.2.3.3. Tanári felügyelet a rendezvényeken ......................................................... 26 old. IV.2.3.4. Rendkívüli tantárgyak ............................................................................... 26 old. IV.2.3.5. Versenyek rendezésének feladata ............................................................. 27 old. IV.2.3.6. Iskolai háziversenyek ............................................................................... 27 old.
171
Versenyekkel kapcsolatos intézkedések ............................................... 27 old. Verseny győztesek elismerése .............................................................. 27 old. Diáksportkör működtetése ................................................................... 27 old. Diáksportkör működési feltételei ......................................................... 27 old. Diáksportköri alapszabály ..................................................................... 27 old. Iskolán kívüli sportolás engedélyeztetése ............................................ 27 old. Sportrendezvények szervezése ............................................................. 27 old. Tantárgyi kirándulás szervezése .......................................................... 27 old. Túrák, kirándulások, táborok engedélyeztetése ................................... 27 old. Versenyekre való felkészítés, versenyszervezés .................................. 27 old. Iskolai étkeztetés biztosítása ................................................................ 28 old. Iskolai könyvtár működése .................................................................. 28 old. Hit és vallásoktatás rendje.................................................................... 28 old. Iskola Internet szolgáltatása ................................................................. 28 old. A pedagógiai és gazdasági munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................................................... 28 old. IV.3.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai ........................... 28 old. IV.3.2. A nevelő oktató munka ellenőrzésére jogosult dolgozók .................... 28 old. IV.3.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok .......................................................... 28 old. IV.3.4. Ellenőrzési tervek ................................................................................. 29 old. IV.3.5. Az iskolai könyvtár működési rendje................................................... 29 old. IV.3.6. A mindennapi testedzés formái ............................................................ 29 old. IV.3.6.1. Tanórai testnevelés ............................................................................... 29 old. IV.3.6.2. Délutáni sportfoglalkozások ................................................................ 29 old. IV.3.6.3. Diáksportkör rendje.............................................................................. 29 old. IV.3.6.4. Diáksportkör foglalkozásai .................................................................. 29 old. IV.3.7. A tanulók mulasztásának igazolása...................................................... 29 old. IV.3.8. A tanulók jutalmazása .......................................................................... 30 old. IV.3.9. Tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések .................................. 30 old. IV.3.10. A tanulók rendszeres eü. felügyelete és ellátása .................................. 31 old. IV.3.10.1. Az iskola és az eü. felügyelet megállapodása ...................................... 31 old. IV.3.10.2. Rendszeres eü. felügyelet és ellátás rendje .......................................... 31 old. IV.3.10.3. A szűrővizsgálatok idejére felügyelet biztosítása ................................ 31 old. IV.3.10.4. A felnőtt dolgozó rendszeres eü. ellátása ............................................. 31 old. IV.3.10.4.1. Alkalmassági vizsgálat rendje ............................................................... 31 old. IV.3.10.4.2. Szűrővizsgálat rendje ............................................................................ 31 old. IV.3.10.4.3. Alkalmassági felülvizsgálat rendje ....................................................... 31 old. IV.3.11. Intézmény feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében ........................ 32 old. IV.3.11.1. Az iskola dolgozóinak alapvető feladatai a megelőzésben ................... 32 old. IV.3.11.2. A tanulók baleset megelőzésével kapcsolatos szabályok ..................... 32 old. IV.3.11.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .................... 33 old. IV.3.11.4. MVSz. a tanulóbalesetek megelőzésére ................................................ 34 old. IV.3.12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................... 34 old. IV.3.12.1. Rendkívüli esemény minősítése ............................................................ 34 old. IV.3.12.2. Intézkedés a rendkívüli esemény esetén ............................................... 34 old. IV.3.12.3. Értesítés a rendkívüli eseményről ......................................................... 35 old. IV.3.12.4. Rendkívüli esemény észlelése ............................................................... 35 old. IV.3.12.5. Veszélyeztetettek kivezetése terv alapján ............................................. 35 old. IV.3.12.6. A veszélyeztetett épület teljes kiürítése ............................................... 35 old. IV.3.12.7. Rendkívüli esemény felelős vezetője és feladatai ................................. 35 old. IV.2.3.7. IV.2.3.8. IV.2.3.9. IV.2.3.10. IV.2.3.11. IV.2.3.12. IV.2.3.13. IV.2.4. IV.2.5. IV.2.6. IV.2.7. IV.2.8. IV.2.9. IV.2.10. IV.3.
172
A katasztrófaelhárító szerv tájékoztatása .............................................. 36 old. A katasztrófaelhárító szerv igénye szerinti intézkedés ......................... 36 old. Rendkívüli esemény miatt kiesett órák pótlása ..................................... 36 old. Tűzriadó tervben foglalt igazgatói utasítás ........................................... 36 old. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ...................................................................................................... 36 old. IV.3.13.1. Szociális bizottság tagjai, döntése ........................................................ 36 old. IV.3.13.2. Támogatás odaítélésének előnyei .......................................................... 36 old. IV.3.14. Térítési díj és tandíj fizetése.................................................................. 37 old. IV.3.14.1. Térítési díj meghatározása .................................................................... 37 old. IV.3.14.2. Térítési díj meghatározásainak rendje................................................... 37 old. IV.3.15. A tankönyvellátás rendje ....................................................................... 37 old. IV.3.15.1. Tankönyv ellátás felelőse ...................................................................... 37 old. IV.3.15.2. Tankönyv rendelés és terjesztés megbízása .......................................... 37 old. IV.3.15.3. Tankönyvrendelés ................................................................................. 37 old. IV.3.16. A felnőttoktatás formái ......................................................................... 37 old. IV.3.17. Iskolai hagyományok és azok feladatai ................................................ 37 old. IV.3.17.1. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések ................................................... 37 old. IV.3.17.2. „Táncsics” napi megemlékezések .......................................................... 37 old. IV.3.17.3. Munkatervek alapján megtervezett versenyeken való részvétel ................................................................................................ 37 old. IV.3.17.4. „Táncsics” díj ......................................................................................... 38 old. IV.3.17.5. Események regisztrálására „Emlékkönyv” vezetése.............................. 38 old. IV.3.17.6. Szakmai napok ....................................................................................... 38 old. IV.3.17.7. Tanulmányi és sport rendezvények ........................................................ 38 old. IV.3.17.8. Iskolazászló szerepe, helye .................................................................... 38 old. IV.3.18. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére ....................................... 38 old. IV.3.19. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése ................................................................................................... 38 old. IV.3.20. Telefonhasználat szabályai ..................................................................... 38 old. IV.3.21. Saját gépkocsi használata ........................................................................ 39 old. IV.3.22. Kártérítési kötelezettség .......................................................................... 39 old. IV.3.23. Anyagi felelősség .................................................................................... 39 old. IV.3.24. Az intézményi ügyfélfogadás................................................................... 40 old. IV.3.25. Az intézmény ügyiratkezelése ................................................................. 40 old. IV.3.26. A kiadmányozás rendje ............................................................................ 40 old. IV.3.27. Az intézmény nevében aláírási jog .......................................................... 40 old. IV.3.28. Intézményvezető akadályoztatás esetén aláírás joga ............................... 40 old. IV.3.29. Iskolalátogatási igazolások aláírása ......................................................... 40 old. IV.3.30. Érvényes jogszabályok illetékessége ....................................................... 40 old. IV.3.31. Bélyegzők használata, kezelése .............................................................. 40 old. IV.3.32. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok ................................ 41 old. IV.3.33. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje................................................................................... 41 old. IV.3.34. Az intézményben végezhető reklámtevékenység .................................... 41 old. IV.3.35. Intézményi óvó, védő előírások ............................................................... 42 old. IV.3.36. Bombariadó esetén követendő eljárás ...................................................... 42 old. IV.3.37. Iskolai sztrájk ........................................................................................... 42 old. IV.3.38. Elmaradt tanítási napok pótlása ............................................................... 42 old. IV.3.12.8. IV.3.12.9. IV.3.12.10. IV.3.12.11. IV.3.13.
173
Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ............................................................................................................ .42 old. IV.4.1. Tantermek ..................................................................................................... .42 old. IV.4.2. Szertárak....................................................................................................... .43 old. IV.4.3. Tornaterem, sportpályák ............................................................................... .43 old. IV.4.4. Karbantartó műhelyek ................................................................................... .44 old. IV.4.5. Tanműhely .................................................................................................... .44 old. IV.4.6. Kollégium...................................................................................................... .44 old. IV.4.7. Étterem, konyha, büfé ................................................................................... .45 old. IV.5. Dohányzás az intézményben ......................................................................... .45 old. V. Záró rendelkezések ....................................................................................... .45 old. V.1. SzMSz módosításának lehetősége ................................................................. .45 old. V.2. Iskolai szabályzatok, igazgatói utasítások ..................................................... .45 old. V.2.1. SzMSz mellékleteit képező önálló szabályzatok........................................... .45 old. V.2.2. SzMSz hatálybalépésének napja ................................................................... .46 old. 1.sz. melléklet Könyvtári SZMSZ............................................................................. .47 old. 1.a. melléklet Könyvtári Gyűjtőköri Szabályzat…………………………………...52 old. 1.b. melléklet Könyvtár Használati Szabályzat…………………………………….59 old. 1.c melléklet Tankönyvellátási szabályzat…………………………………………. 62 old. 2.sz. melléklet Diáksportköri foglalkozások ............................................................ .70 old. 3.sz. melléklet Bombariadó terv ............................................................................... .71 old. 4.sz. melléklet Tanműhelyi SZMSZ ........................................................................ .75 old. 5.sz. melléklet Kollégiumi SZMSZ......................................................................... .84 old. 6.sz. melléklet Az iskola által alkalmazott záradékok ............................................ ...95 old. 7.sz. melléklet Belső Kontroll ............................................................................... ...99 old. Függelék IV.4.
174