SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2014 Készítette és a szükséges véleményezések, valamint nevelőtestületi döntés után jóváhagyta: Kissné Hegedűs Éva igazgató

Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium Hungary, 2310 Szigetszentmiklós, Csokonai u. 6-12. Tel: +36 24-468-200, Tel/Fax: +36 24-468-496 E mail: [email protected] , WEB: http://www.szbkg.hu/

Tartalomjegyzék 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Általános rendelkezések ________________________________________________ 4 1.1.

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja__________________ 4

1.2.

Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodási módja _______________________ 5

Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése _________________________________ 6 2.1.

A szervezeti egységek___________________________________________________ 6

2.2.

Szervezeti ábra ________________________________________________________ 7

2.3.

Az intézmény vezetője __________________________________________________ 8

2.4.

Az intézmény vezetősége ________________________________________________ 9

2.5.

A vezetők helyettesítési rendje __________________________________________ 10

2.6.

A helyettesítő pedagógus jogköre ________________________________________ 11

A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ___________________________ 11 3.1.

A nevelőtestület és működési rendje _____________________________________ 11

3.2.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei _______________________________ 12

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje___________________________ 14 4.1.

Vezetői ellenőrzés_____________________________________________________ 14

4.2.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének elvei _________ 16

Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk ______________________ 16 5.1.

Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ____________________ 16

5.2.

A diákönkormányzat és működése_______________________________________ 17

5.3.

A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje ______________________________ 17

5.4.

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere _____________________________ 18

5.5.

Az iskolai sportkör működése __________________________________________ 20

Az intézmény működési rendje __________________________________________ 20 6.1.

A tanév helyi rendje___________________________________________________ 20

6.2.

A tanítási napok rendje ________________________________________________ 20

6.3.

Az intézmény munkarendje ____________________________________________ 21

6.4.

Vizsgarend __________________________________________________________ 22

A tanórán kívüli foglalkozások _________________________________________ 23 7.1.

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások _________________________________ 23

7.2.

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások _________________________________ 24

7.3.

Hagyományos rendezvényeink: _________________________________________ 25

7.4.

Az épület egészére vonatkozó szabályok __________________________________ 26

7.5.

A helyiségek és berendezésük használati rendje ____________________________ 27

2


Intézményi védő-óvó rendelkezések ______________________________________ 29

8.

8.1.

Munkavédelmi-balesetvédelmi oktatás ___________________________________ 29

8.2.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ____________________ 29

8.3.

Intézkedési terv katasztrófa, tűzeset esetén, bombariadó terv ________________ 29

8.4.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ____________ 31

8.5.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 31

9.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ___________ 32 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai _____________ 35

9.1.

10.

Vegyes rendelkezések _______________________________________________ 36

11.

Záró rendelkezések _________________________________________________ 37

11.1.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása _______________ 37

11.2.

A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása ______________ 38

11.3.

Az intézmény SZMSZ-en kívüli szabályzatai ______________________________ 38

12.

Záradék __________________________________________________________ 39

13.

Mellékletek _______________________________________________________ 41

13.1.

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata _____________________ 41

Gyűjtőköri szabályzat _____________________________________________________________ Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat __________________________________________ Katalógusszerkesztési szabályzat _____________________________________________________ Tankönyvtári szabályzat ___________________________________________________________ Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára _________________________________________ Az iskolai könyvtár házirendje ______________________________________________________

13.2.

44 48 50 52 54 54

Munkaköri leírás minták ______________________________________________ 57

14.

Megismerési nyilatkozat _____________________________________________ 70

15.

Függelék _________________________________________________________ 73

3


1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat /a továbbiakban: SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására, hatálya kiterjed az intézményben dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban és megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra, valamennyi tanulóra, és az intézményben tartózkodó egyéb személyekre. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 229/2012. (VIII. 28.) korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 202/2012. (VII. 27.) korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 121/2013. (XII. 23.) korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 288/2010. (XII. 21.) korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 110/2012. (VI. 4.) korm. rendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

4


355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet az aláírási címpéldány és cégkivonat csatolására vonatkozó egyszerűsítéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról 62/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 2/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A hatályos EMMI rendelet az aktuális tanév rendjéről 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az országos szakértői, az országos vizsgáztatási, az országos szakmai szakértői és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

1.2. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodási módja Az iskola a munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, illetve az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, a közalkalmazotti szabályzat és a szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. Az intézmény neve: Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium Az iskola székhelye, címe: 2310 Szigetszentmiklós, Csokonai u. 6-12. Az intézmény telephelye(i): nincs. Az intézmény típusa: gimnázium, OM azonosítója: 032569 Az intézmény működési területe: Pest megye. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor utca 32. Működtetője: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Az alapítás éve (eredeti): 1990. Az intézmény alapítója (eredeti): Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény tevékenységei:  nappali rendszerű gimnáziumi nevelés-oktatás  4 évfolyammal működő gimnázium  5 évfolyammal működő gimnázium  8 évfolyammal működő gimnázium

5


 többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása:  érzékszervi: gyengén látó és nagyothalló,  egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása. Az intézménybe felvehető maximális létszám: 700 fő Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: az intézmény vezetőjét az Emberi Erőforrások minisztere nyilvános pályázat alapján, határozott időre bízza meg. Az intézményvezető megnevezése: igazgató. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény vezetője, valamint az intézmény Szervezeti és működési szabályzatában meghatározott közalkalmazott. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Szigetszentmiklós Város Önkormányzat tulajdonában levő – Szigetszentmiklós, Csokonai u. 6-12., 3476/2 hrsz. Alapítói vagyon: 262.775.000 Ft.

1.3. A vagyon feletti rendelkezés joga: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti jogok gyakorlásáról szóló mindenkor érvényes rendelete szerint. Ellátható vállalkozási tevékenység és mértéke: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

2. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése 2.1. A szervezeti egységek Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:  4 évfolyamos gimnázium  nyelvi előkészítő évfolyammal induló, 5 évfolyamos gimnázium  8 évfolyamos gimnázium

6


2.2. Szervezeti ábra (* a működtető alkalmazottai)

2.3. Igazgató

Igazgatóhelyettesek

Iskolapszichológus

Munkaközösség-vezetők

Pedagógusok

Oktató és nevelő munkát közvetlenül segítők: iskolatitkárok, könyvtáros, rendszergazda, laboránsok

Gondnok*

Takarítók* Karbantartók* Portások*

Gazdasági ügyintézők*

7


2.3. Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézményvezető megnevezése: igazgató Az igazgatót az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázat alapján határozott időre bízza meg. A vezető feladata - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIK utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; - az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; - a közbenső intézkedéseket; - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés-igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata

8


tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. A munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló 5/2013 (V.31.) KLIK utasítás 3.§ alapján átruházott hatáskörben az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak felett a következő esetek kivételével:  közalkalmazott kinevezése az engedélyezett státusz keretein belül (tankerületi igazgató által átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogkör),  a jogviszonynak a Kjt. 25.§ (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a)-d) és f) pontja, valamint felmentés jogcíme esetén a Kjt. 30.§ (4) bekezdés szerinti megszüntetése (tankerületi igazgató által átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogkörök),  az előző két pontban nem szabályozott kinevezések és jogviszony-megszüntetések (a KLIK elnöke által gyakorolt munkáltatói jogkörök).  Az intézményvezető jogosult továbbá az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló intézkedés megtételére. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, c) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Szükség esetén a vezető akadályoztatásakor ezt a helyettesítési rendben meghatározott személy is elláthatja. Az intézményvezető a rábízott fegyelmi és munkáltatói jogok kivételével feladatait másik munkavállalóra írásban átruházhatja, meghatározva abban feladat elvégzéséről szóló beszámoló formáját, s ha lehetséges az elvárt eredményt. A feladat átruházás történhet a munkaköri leírások (minták a mellékletben), éves feladat ellátási terv, vagy igazgatói utasítás formájában.

2.4. Az intézmény vezetősége Az iskola vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai az igazgató, és az igazgatóhelyettesek Az iskola kibővített vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai a vezetőség, a munkaközösség-vezetők, valamint a közalkalmazotti tanács vezetője.

9


A vezető-helyettes jogköre és felelőssége Az igazgató munkáját helyettesei segítségével végzi. Jogköreit a munkáltatói, fegyelmi jogkör és a tanuló jogviszony gyakorlása kivételével átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, vagy az iskola más közalkalmazottjára is ideiglenes vagy állandó jelleggel. Az átruházott jogkörökben eljáró közalkalmazott döntéseiről tájékoztatja az igazgatót. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával nyilvános pályázat után az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetőség tagjai, az intézményben való tartózkodás rendje Az iskola vezetősége:  igazgató  igazgatóhelyettesek A gimnázium nyitvatartási idején belül tanítási napokon 7:30 és 16:00 óra között, a vezetőség tagjai közül egynek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők kapcsolattartási rendje Az iskola igazgatója közvetlenül irányítja az intézmény oktató-nevelő munkáját. Ezt a tevékenységet vezetői értekezlet keretében koordinálja. Az egységekkel való kapcsolattartás a vezetőkön keresztül valósul meg. Alkalmanként személyesen győződik meg a szervezeti egységekben folyó munkáról. Az iskola vezetősége és kibővített vezetősége az igazgató által meghatározott rendszerességgel megbeszéléseket tart, melyről feljegyzés készül. Az iskolavezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A nevelőtestület részére ezekről az iskolavezetés szükség szerint tart tájékoztatást. A vezetőség és a munkaközösség-vezetők kölcsönösen tájékoztatják egymást a megoldásra váró feladatokról.

2.5. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel, utólagos beszámolási kötelezettséggel az 1. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti. Az ő távollétében az igazgatót a 2. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettesek besorolását a fenti kategóriákba az igazgató utasításban határozza meg, amelyet függelékként csatol az SZMSZ-hez, e módosításhoz nem kell a véleményezési eljárást lefolytatni. Valamelyik igazgatóhelyettes akadályoztatása, vagy tartós távolléte esetén a másik látja el feladatát. Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte miatt nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, akkor az alábbi helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel a gimnázium biztonságos működéséért:  osztályfőnöki munkaközösség-vezetők  munkaközösség-vezetők A munkaközösség-vezetők helyettesítési sorrendjét az igazgató utasításban határozza meg, amelyet függelékként csatol az SZMSZ-hez, e módosításhoz nem kell a véleményezési eljárást lefolytatni.

10


2.6. A helyettesítő pedagógus jogköre A helyettesítő pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnal döntést igénylő ügyekre terjed ki.

3. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 3.1. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó feladatokat alkalmanként, külön döntés alapján átruházhatja. A nevelőtestület által hozott határozatok a közzétételig titkosak! Minden pedagógus köteles az alapvető etikai normának megfelelően viselkedni, a hivatali titkot megtartani, megjelenésével példát mutatni. A pedagógus szolgálati titokként kezeli az iskola dolgozóinak személyes ügyeit, a tanulók, tanárok magatartását, munkáját érintő ügyeket és a vitaanyagokat. Tiszteletben tartja a tanulók emberi méltóságát, kapcsolataiban és megjelenésével a kulturált viselkedés szabályait követi, és erre neveli tanítványait is. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó,  félévi és év végi osztályozó,  félévi értékelő  tanévzáró értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról, a jegyzőkönyv vezetésével a tantestület egy tagját vagy az iskolatitkárt az igazgató bízza meg. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

11


3.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A gimnáziumban szakmai munkaközösségek alakulnak. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. A munkaközösség-vezetőt a szaktanári közösség véleményének kikérésével az igazgató bízza meg maximum öt évre. A munkaközösség-vezetők feladata a jogszabályban foglaltakon túlmenően a munkaköri leírásokban szerepel. A szakmai munkaközösségek jogkörei Döntési jogkör: Évente meghatározza és elfogadja a munkatervét, összhangban az iskola éves munkatervével. Határoz a munkaközösség éves belső továbbképzési rendjéről. Határoz a tanórán kívüli szaktárgyi foglalkozások (szakkörök, versenyre való felkészítések, korrepetálások stb.) programjáról. Határoz az intézményi szaktárgyi versenyek, vetélkedők programjáról, megszervezéséről és lebonyolításuk módjáról. Határoz a munkaközösségen belüli feladatok vállalásáról, a megbízatásokról, a pályakezdők és új kollégák segítéséről. Dönt a tantárgyhoz kapcsolódó programokról. Véleményezési jogkör: Javaslatot tesz a szaktárgy helyzetének és eredményességének értékelésére. Javaslatot tesz a differenciált képzési formák indítására (kezdő és haladó csoportok, érettségi közép és emelt szintű képzések, fakultáció) és a tanulók csoportba sorolására. Javaslatot tesz kiegészítő szaktárgyi programokra, taneszközökre, különféle tanulmányi segédletekre és módszerekre. Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra. Az igazgató a munkaerő gazdálkodás szempontjainak érvényesítése mellett készíti el a tantárgyfelosztást. Javaslatot tesz a pedagógus-álláshelyek pályázati kiírásával, betöltésével kapcsolatban. Az osztályfőnöki munkaközösség véleményezési jogköre kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyekben a diákönkormányzatnak döntési jogköre van. A munkaközösségek a munkatervük teljesítéséről alkalmanként beszámolnak a nevelőtestületnek. Az intézmény szakmai munkaközösségei és a hozzájuk tartozó tantárgyak az alábbiak: 1. osztályfőnöki I. o 5-8. évfolyamosok 2. osztályfőnöki II. o 9-13. évfolyamosok 3. humán I. o magyar nyelv és irodalom o dráma és tánc o ének o vizuális kultúra o pszichológia

12


4. humán II. o történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek o hon- és népismeret o latin nyelv o latin örökségünk o erkölcstan 5. reál I. o biológia-egészségtan o kémia o földrajz o természetismeret 6. reál II. o fizika o technika o testnevelés és sport 7. idegen nyelv I. o angol nyelv o orosz nyelv 8. idegen nyelv II. o német nyelv o francia nyelv o olasz nyelv 9. matematika-informatika o matematika o informatika 10. tehetséggondozó-értékteremtő A szakmai munkaközösség dönt: - a tantestület által átruházott kérdésekben - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról A szakmai munkaközösségek tevékenysége, együttműködése: - javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, érvényt szereznek a helyi tantervi előírásoknak, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - végzik a tantárgycsoportjaikkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát - összeállítják az intézmény számára a felvételi és az érettségi vizsgák szóbeli tételsorait, ezeket értékelik - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget - a mindenkori új oktatási koncepciónak megfelelően megvizsgálják a helyi tanterveket, és szükség szerint módosítják azokat.

13


4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát és ütemezését a tanévenként elkészítendő belső ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Az ellenőrzés kiterjed a tanítási órákon túl a tanórán kívüli iskolai foglalkozásokra is.

4.1. Vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzés célja Cél: az intézmény jogszerű működésének, belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése. A vezetési tevékenységnek valamennyi tudományos meghatározásában kiemelkedő szerepet játszik az ellenőrzés. A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja, hogy  segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését,  motiváló erőt jelentsen a beosztottak számára,  segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket,  mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre stb.  adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez, ill. az eseti döntések, problémamegoldások során,  adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatoknak az értékeléséhez. A vezetői ellenőrzés területei  a stratégiai folyamatok ellenőrzése  a Pedagógiai Program  a helyi tantervek  az ötéves továbbképzési program  a beiskolázási terv  a humán erőforrás biztosítása  a tárgyi feltételek alakulása  beruházások  kötelező taneszköz-beszerzés  felújítások és karbantartások  leltár és selejtezés  a költségvetés alakulása.  a belső szabályozók működése  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend  Közalkalmazotti szabályzat  a hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása  az iskolai adminisztráció működése  adatkezelés  tanügyi dokumentumok kezelése  irattározás  foglalkozás-egészségügyi ellátás  a mindennapi működés ellenőrzése

14


  

éves tervek, tanmenetek ellenőrzése, a munkaidő, tanóra pontos betartása, a mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás alkalomszerű adminisztrálása, megrendelők, úti rendelvények, elszámolások),  a helyettesítések,  az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka,  új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése  a házirend betartásának ellenőrzése  késések,  dohányzás tilalma,  szülői igazolások,  felmentések stb.  a tanári ügyeletek (iskolai rendezvényen, versenyen, érettségin, kiránduláson stb.) ellenőrzése,  az iskolai rendezvények ellenőrzése,  beszámolók, jelentések határidőre, ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés szintjei  Igazgatói szint  Igazgatóhelyettesi szint  Munkaközösség-vezetői szint  Gondnok szintje A vezetői ellenőrzés formái  dokumentumok elemzése,  kérdőívek, felmérések,  interjúk, beszélgetések,  óralátogatások,  helyszíni szemle,  a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.),  személyes feljegyzések készítése,  az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámoló,  mérések. Fontos, hogy mindez írásban dokumentált legyen. Ellenőrzést végeznek: Az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrzik a pályakezdőknél a tantervi fegyelem, az osztályozás, az értékelés követelményeinek megtartását. A munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen a munkaköri leírásnak megfelelően. Ellenőrzéséről a munkaterv szerint beszámol a munkaközösség, a nevelőtestület vagy az iskolavezetés előtt. Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  az írásos dokumentumok vizsgálata, 15


  

feljegyzés, jegyzőkönyv készítése, a tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban.

4.2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének elvei Az iskola vezetősége kereset-kiegészítéssel ismeri el a nevelés céljait szolgáló tanórai és tanórán kívüli foglalkozás során nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülő kollégákról az iskola vezetősége dönt a munkaközösség-vezetők véleményének kikérése után az alábbi szempontok figyelembevételével:  Az iskola hírnevét öregbítő, minőségi többletmunka  Versenyekre felkészítés, kíséret biztosítása, versenyfeladatok javítása /súlyozottan az országos és az Oktatási Közlönyben meghirdetett tanulmányi versenyek/  A BKTN programjainak szervezése  Ünnepélyek szervezése  Orientációs foglalkozások, emelt képzések tartása  Erdei iskolák szervezése, órák vállalása  Versenyekre való kíséret  Kulturális programok szervezése, ezekre kíséret vállalása /múzeumlátogatás, színházi kíséret/  Érettségire felkészítés /írásbeli érettségi javítása, szóbeli vizsgáztatás, jegyzőség/  Bizottsági munkákban szerepvállalás  Országos, városi programokhoz kapcsolódó szervezési feladatok  Táborszervezés, lebonyolítás  Tanulmányi kirándulások, tanulmányutak szervezése és lebonyolítása  Osztályfőnöki, társosztályfőnöki munka  Tanári programok szervezése  Cserekapcsolatok szervezése  Nyelvvizsgára felkészítés  Pályázatok figyelése, írása /A szempontok nem jelentenek rangsorbeli besorolást./

5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 5.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az alkalmazotti közösséget az igazgató évente alkalmazotti értekezleten tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, eredményekről, gondokról. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását.

16


5.2. A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat jogai A tanulói közösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint. A diákönkormányzat működési feltételei A tanulók, érdekeiknek képviseletére, közös tevékenységeiknek megszervezésére Diákönkormányzatot hoznak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ez a felépítési és működési rend határozza meg a Diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás Az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek részvételével igény szerint megvitatja a Diákönkormányzattal a tanulókat érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal. A Diákönkormányzat diákvezetőjének lehetősége van bármikor az iskola igazgatójához fordulni. Az iskola igazgatója legalább 15 munkanappal korábban köteles megküldeni írásban azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan a DÖK-nek egyetértési joga van, vagy a véleményét kötelezően ki kell kérni: SZMSZ diákokat érintő részeiben, tanulói szociális juttatások elosztásának elveiben, ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában, Házirendben. A Diákönkormányzattal a DÖK segítő pedagóguson keresztül az igazgató tartja a kapcsolatot. A DÖK segítő tanárt pótlék illeti meg. A DÖK munkáját segítő pedagógus részt vesz az iskolavezetés gyűlésein a tanulókkal kapcsolatos témákban. A DÖK diákképviselőjének esetenkénti meghívása az iskolavezetés és a nevelőtestület gyűléseire. A DÖK képviselői - az iskolavezetés hozzájárulásával tevékenységük ellátásához használhatják az iskola helyiségeit.

5.3. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje A szülői közösséggel való kapcsolattartás Szülők Tanácsa: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A Szülők Tanácsa dönt saját működéséről. Elnöke részt vehet az iskolai rendezvényeken, nevelőtestületi értekezleteken, meghívás alapján. A Szülők Tanácsának osztályonként három választott tagja van. Az iskola vezetősége évente két alkalommal részt vesz a Szülők Tanácsa ülésén, tájékoztatja a szülők képviselőit az elvégzett, illetve az intézmény előtt álló feladatokról. A Szülők Tanácsa által benyújtott észrevételekre és javaslatokra az iskola vezetősége 30 napon belül írásos formában érdemi választ ad. Az iskola vezetősége felelős azért, hogy a szülőket érintő iskolai dokumentumok az iskola honlapján legyenek elérhetők és az elfogadástól számított 1 héten belül a változás legyen kihirdetve.

17


A szülői közösség jogai A hatályos jogszabályok szerint a szülői közösségnek egyetértési, véleményezési és döntési jogköre van. A szülői szervezet részére csak a jogszabályban előírt jogok biztosítottak. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. A szülő a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kap tájékoztatást gyermeke osztályfőnökétől. A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a Szülők Tanácsa szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívunk össze.  szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa igény szerint, előzetesen egyeztetett időpontban fogadóórát tart. A tanév során kétszer közös fogadóórát szervezünk, amelyen minden pedagógus részvétele kötelező. Egyéb formák:  a szülők tájékoztatása levél útján;  szülő megbeszélésre való behívása;  rendkívüli esetben - telefonon történt egyeztetés után - a segítséget kérő szülőt az igazgató fogadja;  elektronikus napló  tájékoztató füzet (ellenőrző). A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjében is feltüntetni, ha a szülő úgy nyilatkozik, hogy nincs lehetősége az elektronikus naplót használni, egyéb esetekben elegendő az elektronikus napló használata. A szaktanár a bukásra álló, gyengén teljesítő tanuló szüleit az osztályozó konferencia előtt legalább 1 hónappal írásban értesíteni köteles. Az ellenőrzőben a pedagógusnak minden bejegyzést kézjeggyel kell ellátni.

5.4. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti, vagy állandó megbízás alapján. A külső kapcsolatok rendjét a jogszabályok, a kialakult szokásjog, illetve kölcsönös megállapodások határozzák meg. Az iskola külső partnerei 1. A fenntartó (KLIK Szigetszentmiklósi Tankerület),

18


2. A működtető Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, 3. Iskolaszék, 4. Szülők Tanácsa, 5. Intézményi Tanács 6. A School Invest Alapítvány, és a Kulcs a Jövőhöz Alapítvány kuratóriuma, 7. Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Szigetszentmiklós, 8. Pedagógiai Szakszolgálat 9. A megyében illetékes pedagógiai szakmai szolgáltató, 10. Partneriskolák:  Privat-Gymnasium Pindl e.V. Regensburg  Fachoberschule Cham  Bundesgymnasium, Gmunden  Johann Walter Gymnasium, Torgau  Lyceé Henri Darras, Liévin  Alvdalens Utbildningscentrum, Alvdale, Svédország  Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Románia  Kölcsey Ferenc Gimnázium, Szatmárnémeti, Románia 11. Környékbeli általános- és középiskolák iskolák Az általános iskolák tanulóit és szüleit az igazgató - a gimnáziumi nyílt napok keretében - fogadja, hogy részükre tájékoztatást adjon a továbbtanulási lehetőségekről. Az iskolai bemutatás során a középiskola terveiről, pedagógiai és nevelési koncepciójáról is tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek. A környékbeli középiskolákkal a diákönkormányzat kapcsolatot tart fenn. 12. Gyermekjóléti szolgálat 13. Egészségügyi szolgáltató A megyei fenntartású Szakorvosi Rendelőintézet (Szigetszentmiklós) segítségével oldottuk meg az iskolaorvos működését. Az iskolaorvos heti rendszerességgel áll a diákok rendelkezésére. Feladatai közé tartozik:  a tanulók általános egészségügyi vizsgálata és szűrése,  kötelező és speciális vizsgálatok és szűrések,  az iskolában fellépő akut esetek ellátása – lázas állapot, sérülés stb.  kötelező védőoltások és egyéb oltások szervezése,  a testnevelési kategóriákba történő beosztása,  egészségügyileg veszélyeztetettek gondozása,  higiénés és járványügyi feladatok ellátása,  kapcsolattartás szakintézményekkel, Az iskolaorvos munkáját védőnő segíti 14. Munkavédelmi felelős Évente két alkalommal baleseti és munkavédelmi szemlén az iskola munkavédelmi felelőse végigvizsgálja az iskolát, és tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzíti. Tűz- és balesetvédelmi oktatást szervezünk évente egyszer. Az iskolatitkár jegyzőkönyvben rögzíti a baleset körülményeit és okait, részt vesz a baleset körülményeinek kivizsgálásában.

19


5.5. Az iskolai sportkör működése A szabadon választható foglalkozások keretén belül a tanulóknak iskolai sportkört is lehet választani: labdarúgás, röplabda, kosárlabda, flagfoci, floorball, atlétika, túrázás. Az iskolai sportkör feladatait az intézményben működő BKG DSE is elláthatja. Az együttműködés szabályait külön megállapodás tartalmazza.

6. Az intézmény működési rendje 6.1. A tanév helyi rendje A tanév rendjének meghatározása. A tanév rendje és annak közzététele Évente az iskolai munkaterv rögzíti:  a tanév rendjét (jogszabály rendelkezése alapján a nevelőtestület határozata szerint),  a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását,  pedagógiai célú tanítási napokat,  az iskolai ünnepélyek időpontját, módját,  a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját,  a nyílt napok időpontját  az általános felvételi eljárási rendjét  a közép és emelt szintű érettségik időpontját,  szülői értekezletek időpontját,  fogadóórák időpontját,  a diákközgyűlés időpontját,  a hagyományápolás alkalmait, A tanév rendjének tanulókat érintő dátumai az első osztályfőnöki órán az ellenőrző könyvbe is bekerül. Az intézmény nyitva tartása (a tanulók, gyermekek fogadásának szabályai) Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18:30-ig tart. A gimnázium nyitvatartási idején belül, hétfőtől péntekig 730 és 1600 óra között az igazgatónak, vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A jelzett idő előtt vagy után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel a foglalkozás rendjéért, a foglalkoztatott tanulókért. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A gimnázium a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanulók intézményhasználatára vonatkozó egyéb szabályokat a Házirend tartalmazza.

6.2. A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje A megtartott órákat az elektronikus naplóban vezeti a szaktanár.

20


A tanítási órák általában 45 percesek, kezdetük és végük a házirendben levő csengetési rend szerint van. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. Az óraközi szünetek rendje A tanulók felügyeletét óraközi szünetben pedagógus látja el. A tanári folyosóügyelet beosztását minden tanév elején a felelős igazgatóhelyettes készíti el, a végleges folyosófelügyeleti rendet a tanáriban kifüggesztjük. Egyéb ügyeletek: 

Ügyeletes vezető: az igazgató és az igazgatóhelyettesek egy tanévre szóló beosztás alapján ügyeletes igazgatói teendőket látnak el. Feladatuk a napi működés során felmerült problémák megoldása (pl. helyettesítések kiírása stb.), az iskola ügyeleti rendszerének működése, ellenőrzése.



Első órai helyettesítő: 7:50-től az iskolában tartózkodik. A becsengetés után, amennyiben szükséges, a hiányzó tanár helyettesítését végzi.



Folyosóügyeletes: a tanórák közti szünetekben ellenőrzi a folyosók, az udvar rendjét.



Ebédlőügyeletes: feladata az étterem rendjének biztosítása, az ebédeltetés megszervezése. Ügyeleti munkája az ebédszünetben van.



Uszodába kísérő: az uszodába testnevelés foglalkozásra induló és onnan visszajövő diákokat kíséri.

6.3. Az intézmény munkarendje A pedagógusok munkarendje A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményen belül az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását pedig maga jogosult meghatározni. A pedagógus egész tanévi munkáját tanmenetében (tananyag ütemezése) tervezi meg. A kétheti óraszámnál nagyobb elmaradást megbeszéli a munkaközösség vezetővel, és a továbbhaladásról az illetékes igazgatóhelyettessel közösen döntenek. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait. A pedagógus a tanítás, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni.

21


Pedagógusok helyettesítésének rendje A hiányzó pedagógusok helyettesítését, óráinak szakszerű ellátását az eredményes, zavartalan pedagógiai munka érdekében biztosítani kell. Betöltetlen álláshely esetén  A tantárgyfelosztásban kell tervezni, órarendi óraként. Csak szakos pedagógus bízható meg a helyettesítéssel. A megbízás egy tanévre szól, vagy a hiányzó pedagógus biztosításáig. Eseti hiányzás esetén  A távollétet (pl. betegség stb.) előre, az akadályoztatás ismertté válásakor kell bejelenteni 7.45-ig személyesen, vagy telefonon a titkárságon,  a helyettesítés rendje az elektronikus naplóban található. Előre ismert hiányzás esetén (az igazgató engedélyének birtokában):  a pedagógus egyeztet a szakszerű helyettesítést végző kollégával, melyet az ügyeletes igazgatóhelyettes hagy jóvá,  a helyettesítés rendje az elektronikus naplóban található. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a KJT. rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. Ezt a munkaköri leírásban rögzíti. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók fogadásának rendje (szülők, látogatók stb.) Ha tanulót keresnek – akár szülő, akár egyéb látogató – annak a személynek a portánál kell várakoznia, amíg az ügyeletes diák hívja a tanulót. Ha tanárhoz jön látogató, a diák elkíséri hozzá, és a portás bejegyzi a látogató adatait.

6.4. Vizsgarend A gimnáziumban érettségi, osztályozó, javító, pótló, különbözeti és házivizsga (tanulmányok alatti vizsga) tehető. Az érettségi vizsgára vonatkozó szabályokat külön jogszabály határozza meg. Osztályozó vizsga: Letételére jogosult, illetve kötelezhető az a tanuló, akit az igazgató mentesített valamely tantárgy óráinak látogatása alól, és osztályozóvizsgát írt elő számára; aki hiányzásai miatt nem osztályozható, és a tantestület azt engedélyezte számára; akinek kérése alapján engedélyezték, hogy a tantárgy tantervi követelményeinek az előírtnál kevesebb idő alatt tegyen eleget. Részei vizsgatárgyanként: írásbeli/gyakorlati vizsga: 60 perc, szóbeli vizsga: 30 perc felkészülési idő, 15 perc felelet.

22


A szóbeli vizsgabizottság minimum három főből áll, ebből két fő szaktanár. Követelménye: Az osztályozó vizsgán a Pedagógiai program részeként megtalálható tanterv adott évre meghatározott tudásanyaga kérhető számon. A tanuló tudását a Pedagógia Programban meghatározott módon kell értékelni. Időpontja: az időpontot a tanév rendje tartalmazza. A vizsgára a tanulók a honlapról letöltendő nyomtatvány kitöltésével jelentkezhetnek, a tanév rendjében meghatározott időpontokban. Az igazgató döntése alapján máskor is szervezhető osztályozó vizsga. Egy nap a tanulónak legfeljebb három szóbeli vagy írásbeli vizsgája lehet, a vizsgák között 15-30 perc szünetet kell tartani. Javító vizsga Tantárgyi bukások esetén a tanulónak a továbbhaladás feltételeként javító vizsgát kell tennie. Amennyiben ezzel nem él, vagy több, mint három tantárgyból kapott elégtelen év végi osztályzatot, a tanulót évfolyamismétlésre kell utalni. A javító vizsga esetében az osztályozó vizsgára vonatkozó rendelkezések érvényesek. Pótló vizsga Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg az osztályozó, házi- vagy javító vizsgán, az igazgató által meghatározott időpontban pótló vizsgát tehet, amelynek szabályai megegyeznek az osztályozó, házi-, vagy javító vizsga szabályaival. Különbözeti vizsga Más hasonló iskolatípusból jelentkező tanuló felvétele vagy emelt képzés tantárgyának megváltoztatása esetén az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő. Ennek ismeretanyagát az érintett tantárgyak munkaközösség-vezetője határozza meg. A vizsga lebonyolítására előre egyeztetett időpontban az osztályozó vizsga feltételeinek megfelelően kerül sor. A tanulmányok alatti vizsgák (házivizsgák) követelményeit, szabályait, rendszerét a Pedagógiai program határozza meg.

7. A tanórán kívüli foglalkozások 7.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az intézményben a tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetője csak az iskolával jogviszonyban lévő személy lehet. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Tanórán kívüli iskolai rendezvényt szervezhet  bármely tanár,  bármely tanulói közösség - felnőtt közreműködésével,  bármely munkaközösség,  az iskola könyvtárosa,  a diákmozgalmat segítő tanár.

23


Rendezvény szervezéséhez az igazgató engedélye szükséges. A tanórán kívüli iskolai foglalkozások vezetőit a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával az igazgató jelöli ki, illetve ad rá engedélyt, kivéve az öntevékeny diákkörök vezetőit. Szakkörök A tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a szaktanár javaslata alapján indítjuk a szakköri foglalkozásokat. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. Tanulószoba Igény szerint minden 5.-8. évfolyamos jelentkezőnek tanulószobai ellátást biztosítunk naponta 12-16 óra között. Hit- és vallásoktatás Részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Tanulmányi és sportversenyek A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a nevezésért a szaktanárok, a szaktárgyi munkaközösségek vezetői felelősek. Énekkar Tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. Sportkör Az iskolai sportköri foglalkozások: röplabda, atlétika, kosárlabda, labdarúgás, flagfoci, floorball, stb. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás.

7.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Kirándulások, rendezvények, versenyek, önköltséges tanfolyamok Tanulmányi kirándulás, mozi, színházlátogatás, iskolanap, osztály-klubdélután, szervezett közhasznú munka, szervezett külföldi utazások, az egészségnevelési nap stb. pedagógus felügyeletével bonyolíthatók le. A tanulmányi kirándulás esetén legalább 2 fő pedagógus

24


kísérőt kell biztosítani. Anyagi és erkölcsi felelősséget vállaló szülő is lehet kísérő a tanulmányi kiránduláson. Tanulmányi kirándulás Egy-egy osztály minden tanévben 2 tanítási napot használhat fel tanulmányi kirándulásra, valamint a gimnáziumi tanulmányi időszak alatt tanulmányi napra mehet. Továbbá külföldön nyelvgyakorlaton vagy sportprogramban vehet részt kettőnél több tanítási nap igénybevételével, igazgatói engedéllyel (lásd Pedagógiai Program). A kirándulás várható költségeiről, tervéről a szülőket tájékoztatni kell, a szervezés csak a szülők írásos beleegyezésével történhet. Félnapos tanulmányi kirándulás a harmadik tanítási óra után kezdődhet. Iskolán kívüli sportrendezvények A sportrendezvényekre történő felkészítés és kíséret a testnevelő tanárok munkaköri feladata. Szükség esetén - ha a létszám és a rendezvény jellege indokolja - az intézmény vezetője más kísérőt is felkérhet. Táborok Nyári táborokat arra jelentkező tanárok szerveznek, a programismertetés és a jelentkezés a tanév során történik a szervezőknél.

7.3. Hagyományos rendezvényeink: • ünnepélyes tanévnyitó és tanévzáró; • giliceavató: az ötödik évfolyamosok ügyességi, játékos feladatokat kapnak, ahol bizonyíthatják rátermettségüket; • gólyaavató: 9. a, b és c osztályok részére szervezett, giliceavatóhoz hasonló rendezvény; • a Ki mit tud?-on a diákok több kategóriában bizonyíthatják tehetségüket; • művészeti est: a Ki mit tud? legtehetségesebb résztvevői ezen a rendezvényen lépnek fel társaik, tanáraik és szüleik előtt; • szalagavató bál: végzős diákjaink rendezvénye, ahol tánctudásukat is bemutatják; • az iskolai karácsony szervezése; • farsangi bál; • Batthyány Kázmér Tudományos Napok (BKTN): iskolánk rendezvénysorozata, ahová előadókat hívunk többféle területről, • erdei iskolát szervezünk 5. és 9. évfolyamon (a,b,c), ahol a diákok rendhagyó órákon vesznek részt, ezzel is építve közösségüket; • évzáró koncerttel fejezzük be az évet, ahol kórusunk lép fel; • ballagás, ahol egy színvonalas műsor keretében indítjuk útjára végzős diákjainkat, akik ballagó-tarisznyát, a nyolc vagy négy évig kitűnő tanulók pedig rézkarcot, a kimagasló tanulmányi vagy közösségi munkát végző tanulóink jutalomkönyvet kapnak; • tudományos, kulturális programok, illetve az osztályközösség összekovácsolására évente két tanulmányi nap áll rendelkezésre; • tanulmányi kirándulás a határon túli területekre (ezt elősegítendő, amikor lehetséges részt veszünk a Határtalanul s egyéb pályázatokon); • a DÖK által szervezett diáknap; • a DÖK által szervezett „izomlázak”, sportvetélkedők • A DÖK által szervezett egyéb rendezvények • Batthyány Akadémia

25


7.4. Az épület egészére vonatkozó szabályok Biztonsági szabályok Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni (szertárak, tornatermek). Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján a tanulók számára munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást tartanak. A szaktanárok külön ismertetőt tartanak a szaktantermekre, szertárakra vonatkozó sajátos veszélyforrásokról. A munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos részletes teendőket a megfelelő szabályzat tok tartalmazzák. Az iskola dolgozói részére az intézmény megbízott munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse tart oktatást. A számítógépeket a tanulók tanári felügyelet mellett használhatják. A felügyeletet az informatikatanárok, a rendszergazda és a könyvtáros látják el. Az iskolában és iskolai rendezvényeken az egészségre káros szereket árusítani és fogyasztani tilos. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állapotának megóvását szem előtt tartva kell használni. A vezetőség a gondnokság bevonásával gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara, sportpályája a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjének és tisztaságának megszervezése az iskola gondnokának a feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok vagy szakemberek kezelik. A felelős gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról; felelős megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények stb.) az iskolavezetés engedélyezi felnőtt felügyelet mellett. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. A gondnok napra kész nyilvántartást vezet a helyiségek használatáról, és tájékoztatja a vezetőséget. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek használatáról szóló megállapodás szerinti időben és feltételekkel tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat tában foglaltakat. Az iskola egyes helyiségeinek használatát átengedheti közérdekű célra külön intézkedés, illetőleg megállapodás szerint. A sportlétesítmények külsős használatát a testnevelés munkaközösség-vezető koordinálja úgy, hogy az alaptevékenységet ne zavarja. Az iskola helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja, az igazgató jóváhagyásával, az Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda (EGOMIR)-ral

26


kötött érvényes bérleti szerződés birtokában lehetséges a megadott feltételek mellett a bérbeadás. Az épületben tartózkodás rendje Az iskola területén nyitvatartási időben, engedély nélkül a gimnázium tanulói, tanárai és egyéb dolgozói tartózkodhatnak. Más személyek (szülők, volt diákok, vendégek stb.) az épületben csak felügyelettel, vagy engedéllyel tartózkodhatnak. Az érkező vendég köteles a portán bemutatni egy a személyazonosságát igazoló okiratot, a portás pedig köteles egy erre a célra rendszeresített füzetbe rögzíteni a belépő adatait, valamint a be- és kilépés idejét. A vendéget az ügyeletes diák kíséri a keresett felnőtthöz. Amennyiben a keresett személy órán van, a vendég a porta mellett várakozhat. A tanulók az iskola épületében a szülőket és egyéb hozzátartozókat, továbbá a gimnázium kötelékébe jogilag nem tartozó személyeket kizárólag a portánál fogadhatják. Az intézményben tartózkodók kötelessége a személyi és közösségi tulajdon megbecsülése és védelme, a rongálások megakadályozása. Az iskola termeiben, berendezésében vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért az okozó anyagilag, szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. Az iskola épületét tanítási időben (9-13. évfolyamon 12:40-ig, 5-8. évfolyamon a tanuló utolsó órájának vége előtt) a tanuló csak a szülő tudtával, osztályfőnöke, társosztályfőnöke, az igazgatóhelyettes(ek), vagy az igazgató ellenőrzőbe bejegyzett írásos engedélyével hagyhatja el. Mentesül a tanuló a kötelezettség alól, ha olyan esetben hagyja el engedély nélkül az iskola területét, amikor az az adott helyzetben elvárható volt tőle (például: baleset elhárítása, veszélyhelyzet, tűz stb.). Az elhagyásról 1 órán belül telefonon tájékoztatnia kell az iskola titkárságát, ahol az elhagyás tényét dokumentálják. A szülő alkalmi eltávozás engedélyezését az ellenőrzőbe, beírt üzenet formájában kérheti. A szülő által engedélyezett vagy az iskola önkényes elhagyása alatti időtartamban bekövetkezett eseményekért az iskola nem felelős. A tanuló a portán való kilépéskor köteles felmutatni a fényképpel ellátott ellenőrzőjében lévő kilépési engedélyt, illetve az órarendjét. Önkényes eltávozás esetén a tanuló igazgatói intőben részesül.

7.5. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata, kiemelten a dohányzás szabályaira Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. A használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Az iskola sportlétesítményeit (tanítási időn kívül) az intézmény közalkalmazottai egészségük megóvása érdekében térítésmentesen használhatják. Egyéb iskolai helyiségek tanrenden kívüli használatát az igazgató engedélyezi. A mindenkori jogszabály figyelembevételével határozható meg a dohányzásra kijelölt hely, és a felnőtt dolgozók csak ezen a helyen dohányozhatnak. A tanulók helyiséghasználata A sportlétesítmények használati rendjét lehetőleg a tanév első hónapjában úgy kell kialakítani, hogy elsősorban a tanulói ifjúság rendelkezésére álljon. A részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. A létesítmények használatbavételének fontossági sorrendje a következő: 1. kötelezően meghatározott testnevelési órák 27


2. szabadidő- és tömegsportok 3. BKG DSE szakosztályainak edzései 4. versenyek, bajnokságok rendezése 5. iskolai dolgozók 6. egyéb, pl. bérlők A létesítmények igénybevételének munkarendjét az igazgató készíti el. Tantermek Rendeltetésüknek megfelelően kell használni; eltérő használatához az igazgató előzetes engedélye szükséges. A tanítás után a tantermeket felügyelet nélkül a tanulók nem használhatják. Folyosó A folyosókon kialakított közösségi tereket 7-16 óráig használhatják a tanulók. Udvar Jó idő esetén elsősorban a testnevelési órák munkaterülete. Óraközi szünetekben, testnevelési órák, valamint tanulószoba alatt is csak pedagógus felügyelettel használhatják a tanulók. Tornaszertár A testnevelő tanár engedélye nélkül belépni tilos. A tornaszertár rendjéért, használatáért a testnevelő tanárok felelősek. A szereket tanórán kívül diákoknak kiadni tilos. Szertárak, szaktantermek A szertárakat, szaktantermeket az igazgató által megbízott tanárok vagy szakemberek kezelik. A felelős gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról; felelős megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért, a termek rendjéért. A szertárakat zárva kell tartani, csak szaktanári felügyelettel lehet ott tartózkodni. A berendezések használata Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A szaktantermekben lévő számítógépeket a tanulók tanári felügyelet mellett használhatják. A felügyeletet a tanárok és a rendszergazda látják el. Karbantartás és kártérítés Évente karbantartási terv készül az üzemeltető és a tulajdonos önkormányzat megállapodása alapján. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős, az okozott kárt köteles megtéríteni. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek használatáról szóló megállapodás szerinti időben és feltételekkel tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

28


8. Intézményi védő-óvó rendelkezések 8.1. Munkavédelmi-balesetvédelmi oktatás Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján a tanulók számára munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást tartanak. A szaktanárok külön ismertetőt tartanak a szaktantermekre, szertárakra vonatkozó sajátos veszélyforrásokról. A munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos részletes teendőket a megfelelő szabályzat tok tartalmazzák. Az iskola dolgozói részére az intézmény megbízott munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse tart oktatást. Az iskolában és iskolai rendezvényeken az egészségre káros szereket árusítani és fogyasztani tilos. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állapotának megóvását szem előtt tartva kell használni. A vezetőség a gondnokság bevonásával gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara, sportpályája a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek megfeleljen. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

8.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetek esetében az azt észlelő tanár, diák, dolgozó segít további baleseti helyzet elkerülésében, majd értesíti az ügyeletes igazgatót, aki meghozza a szükséges intézkedéseket (szülő értesítése, orvoshoz küldés, mentő, rendőrség kihívása). A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a szaktanár, ha nem tanórán történt az felügyelőtanár, egyéb esetben az ügyletes igazgató veszi fel, s az iskolatitkár továbbítja a törvényben meghatározott helyekre.

8.3. Intézkedési terv katasztrófa, tűzeset esetén, bombariadó terv Az intézmény vezetője:  meghatározza a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelemi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét. (Melléklet: Tűzvédelmi szabályzat)  gondoskodik (a helyettesek, a gondnokok és a tanárok segítségével) a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az intézmény Tűzvédelmi szabályzatának, annak részeként tűzriadó tervének kiadásáról, az intézmény épülete kiürítésének gyakoroltatásáról, valamint arról, hogy az épületben jól látható helyen kikerüljön a menekülési útvonal. Az élet és az anyagi, a kulturális javak védelme érdekében veszély esetén riasztani kell a hatóságokat, majd az intézmény vezetőjét. Az intézmény pedagógusait, dolgozóit közalkalmazotti értekezleten, a tanulókat az első osztályfőnöki órákon - a NAT és a kerettantervben írottakat figyelembe véve- kell felkészíteni

29


a természeti csapások, a tűz, az ipari balesetek elleni védekezéshez, a tömeges balesetek következményeinek felszámolásához szükséges ismeretek átadásával. Bombariadó Bombariadó esetén a bejelentést telefonon fogadó munkatárs azonnal jelentést tesz az igazgatónak. Az igazgató felveszi telefonon a kapcsolatot a városi rendőrkapitányság illetékeseivel, majd a tőlük kapott utasítás végrehajtását az iskola valamennyi dolgozója és tanulója megkezdi (épület elhagyása, helyszín biztosítása). Az épületet elhagyó tanulókkal az osztályfőnök vagy az órát tartó tanár közli a további teendőket. A tanítási órák védelmében az elhagyott órákat pótolni kell. Az órák a bombariadó befejezése után folytatódnak, valamennyi órát meg kell tartani. Különleges esetben az igazgató szombati napra is elrendelheti a tanítási órák pótlását. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:  Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet kap, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.  A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.  Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.  A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos.  Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről.  Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.  A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Teendők tűzriadó esetén

30




 



Ha az intézmény munkavállalója az tűzesetre utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a tűzriadót. A tűzriadó elrendelése iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A tűzriadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos.

8.4. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról határozza meg, végrehajtásáért az igazgató a felelős. A tankönyvrendelés elkészítése A munkaközösség vezetők az éves munkatervben meghatározott időpontig összegyűjtik a szaktanároktól az általuk használandó tankönyvek adatait. Az alkalmazott tankönyvek megválasztása a szaktanár joga, de ebben a munkaközösség-vezető véleményét ki kell kérnie. A munkaközösség-vezetők által elkészített listák alapján, a fenntartó egyetértésével a tankönyvfelelős elkészíti a személyre szabott tankönyvrendelési listákat, s azokat kiadja a tanulóknak. A tanulók a kitöltött és a szülő által aláírt igénylőlapot a meghatározott időpontig kötelesek visszahozni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

8.5. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. A MaYoR elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább napi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos

31


intézkedéseket, a szülők értesítését. Az adatokról napi mentést kell készíteni a szervertől független önálló adathordozóra. Félévkor az elektronikus naplóból ki kell nyomtatni a bizonyítványt, s beragasztani a tanulók ellenőrzőjébe. Tanév végén ki kell nyomtatni haladási és értékelő naplókat, amelyeket szaktanárok aláírásukkal hitelesítenek, s az irattárba kerülnek eltárolásra. Iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben ki kell nyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot.

9. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg: 21. A fegyelmi és kártérítési felelősség 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2)32 A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. (3)33 Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelésioktatási intézmény feladata.

32


(2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb

33


megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

34


60. § (1)34 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

35


 az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10.Vegyes rendelkezések 1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket

36


kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

2. Finanszírozás A Szervezeti és Működési Szabályzatban található fenntartói többletfinanszírozást igénylő tevékenységek és programok megvalósítása a mindenkori éves költségvetésben foglaltak szerint történik. 3. Reklámtevékenység szabályozása az intézményben Az iskola egész területén gazdasági reklámtevékenység végzése tilos. A reklámtevékenység engedélyezett, ha a reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalom, oktatási, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Bármilyen reklámhordozót csak az igazgató előzetes engedélyével lehet az iskola területén elhelyezni, amennyiben azt az intézményvezetés kézjeggyel ellátta. 4. Javaslattételi rendszer Az iskola működésével kapcsolatban javaslattételi joga van az iskolával jogviszonyban lévő személyeknek, beleértve a szülőket, s azok szervezeteit. Javaslataikat az igazgató által elvárt formában tehetik meg (személyes, írásos, elektronikus. A javaslatokról az igazgató, vagy az által döntéssel megbízott személy – az érintettek véleményének kikéréséveljogosult dönteni, amelynek eredményéről 15-30 napon belül köteles tájékoztatni a javaslattevőt. 5. Véleményezés Az alapdokumentumok véleményezési határideje az átadástól (elektronikus forma) számított 30 nap, amely jogvesztő hatályú. Az egyéb témákban a (igazgatói engedély esetén) véleményezést kérő határozza meg a véleményezés határidejét, figyelembe véve annak súlyát, s a véleményezés kialakításához szükséges időt. 6. Döntések A javaslattétel, véleményezés, és az ezen alapuló döntések nyilvántartásának, és nyilvánosságának rendszerét az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérése után alakítja ki, módosítja, és tájékoztatja az érintetteket a változásokról.

11. Záró rendelkezések 11.1.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása

Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, lép hatályba. Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az iskola Diákönkormányzata és a Szülők Tanácsa.

37


11.2.

A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása

A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára javaslatot tehet a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal rendelkező valamennyi szervezet. Jogszabályváltozás esetén automatikusan felülvizsgálatra kerül sor. A szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a hatályos törvények alapján az érintettek véleményének kikérésével az igazgató jogosult dönteni. Döntési jogkörét átadhatja a nevelőtestületnek is. A dokumentumok nyilvánossága, a hozzáférés módja: A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program nyilvános, megtalálható az intézmény honlapján. A pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatást írásban az iskola igazgatójától lehet kérni, melyre 15 napon belül az igazgató köteles válaszolni.

11.3.        

Az intézmény SZMSZ-en kívüli szabályzatai Gyakornoki szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Közösségi szolgálat szabályzata Munkavédelmi szabályzat Kockázatkezelési szabályzat Ügyviteli / Iratkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Az iskola helységeinek kulcshasználati szabályzata

38


12. Záradék A NKT. 25.§ alapján 1.

A Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. szeptember 16. napján tartott értekezletén a mellékelt jegyzőkönyv szerint megismerte, véleményezte, módosította és elfogadta.

2. A jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat, a szülők tanácsa és az intézményi tanács. 3. 4.

A hatályba lépés időpontja: 2014. október 20. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e.

Kelt: Szigetszentmiklós, 2014. október 20. A nevelőtestület nevében:

………………………………………….. Kissné Hegedűs Éva az intézmény vezetője

Véleményezési jogunkkal a mellékelt jegyzőkönyv alapján éltünk / nem kívántunk élni: Kelt: Szigetszentmiklós, 2014. ...................... ....... ……………………………………… Tinnyei Dániel a diákönkormányzat elnöke Véleményezési jogunkkal a mellékelt jegyzőkönyv alapján éltünk / nem kívántunk élni: Kelt: Szigetszentmiklós, 2014. ...................... ....... ………………………………………………… Kasza István a szülők tanácsa elnöke

39


Véleményezési jogunkkal a mellékelt jegyzőkönyv alapján éltünk / nem kívántunk élni: Kelt: Szigetszentmiklós, 2014. ...................... ....... ………………………………………………… Sallai Gábor az intézményi tanács elnöke A szervezeti és működési szabályzatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó nevében jóváhagyom: Kelt: Szigetszentmiklós, 2014. ............................ ....

………………………………………………….. dr. Pálos Annamária tankerületi igazgató

40

P. H.


13. Mellékletek 13.1.

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: 41


a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik a rászorultak iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 2. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése 42


 tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet(kivétel a tankönyvek) vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

43


1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:  A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére - amint az a nemrég elkészült felmérésből kiderül - még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs és a hatosztályos gimnáziumi tanulók újonnan jelentkező igényeire. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.  Egyre több szakkönyv beszerzését tesz szükségessé a reál tagozatos diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése (például: a biológia tantárgyból, de más tárgyakból is).  A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).  Iskolánkban az utóbbi években célkitűzéssé vált, hogy minden érettségizett tanulónk rendelkezzen a középfokú, állami nyelvvizsgával az első idegen nyelvből, és lehetőleg minél több tanuló tegyen ilyen vizsgát második idegen nyelvből is. (A 2011 szeptemberében nyilvánosságra került, új oktatási stratégia tartalmazza azt a tervezetet, hogy a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz a nyelvvizsga. ) A

44


felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.).  Az emelt szintű informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, az öt évfolyamos nyelvi tagozatos képzés történik. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek

45


   

a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások

Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:  lírai, prózai és drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények 46


 általános lexikonok  enciklopédiák  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  Szigetszentmiklósra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

47


2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,  személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés  A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.  Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

48


 A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb öt dokumentum kölcsönözhető két hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási idejét a könyvtári házirend tartalmazza. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás,  szakirodalmi témafigyelés,  irodalomkutatás,  ajánló bibliográfiák készítése  internet-használat  fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

49


3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

50


1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIKLA könyvtári program segítségével

51



Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény  23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszá

Aláírás

osztály

52


m A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

53



Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint 6. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Az iskolai könyvtár házirendje 1. A házirend és működés A házirendnek tartalmaznia kell az olvasók körét, az olvasóktól elvárható magatartást, a könyvtár nyitvatartási idejét, szolgáltatásainak leírását, a kölcsönzés menetét, az esetleges szankciókat, óvintézkedéseket. A Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium iskolai könyvtára az iskola erre a célra kialakított helyiségében működik. 2. Az olvasók köre A könyvtárat használhatják az iskola:  tanulói,  az iskola aktív és nyugdíjas pedagógusai,  az iskola adminisztratív és technikai dolgozói. Tanulók számára a beiratkozás az iskolába történt beiratkozással egyidejűleg válik érvényessé. A könyvtár használata az iskola tanulói és dolgozói esetében megkötöttség nélküli. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár a szülők számára igény szerint biztosítja az iskola működésére, oktató tevékenységére vonatkozó dokumentumok (iskolai SZMSZ, iskolai házirend, az iskola Pedagógiai programja) megtekintését, tanulmányozását. A könyvtáros az állományvédelem érdekében (pl. a vissza nem hozott kikölcsönzött dokumentumok bekéréséhez, a kölcsönzési nyilvántartás rendezéséhez) használhatja a beiratkozott diákok, szüleik és az iskola dolgozóinak személyes adatait, amelyeket az iskolatitkártól kérhet el. 3. A könyvtár tagjaitól elvárt magatartás A könyvtárban látogató csak akkor tartózkodhat bent, ha a könyvtáros is jelen van. Mindenkor és mindenkire kötelező a tűz- és balesetvédelmi rendszabályok betartása. A környezet, a polcok, könyvek, asztalok, egyéb berendezések, a könyvtár óvása, védelme, állagának megőrzése minden tagnak kötelessége. A könyvtárba ételt és italt behozni szigorúan tilos. A könyvtár használata megkívánja a fegyelmezett, kulturált viselkedést. Hangoskodással, szertelen mozgással az ott tanulókat, dolgozókat zavarni tilos. A könyvtár használatba vevőitől kérjük a kölcsönzési határidőkre való odafigyelést. 4. A könyvtár szolgáltatásai KÖLCSÖNZÉS Könyvet kikölcsönözni és visszavenni csak a könyvtáros jogosult, ezt a jogát nem ruházhatja át másra.

54


A könyvtárból bármely dokumentumot csak a szolgálatban lévő könyvtáros tudtával lehet kivinni. A kölcsönzés ingyenes, diákok számára egyszerre legfeljebb 5 könyv 2 hónap időtartamra adható ki. (Ebbe a tartós tankönyvek nem számítanak bele, s azok év végéig a tanulóknál maradhatnak.) Esetenként ettől a szabálytól (kötelező olvasmány, verseny, kiselőadás stb.) el lehet tekinteni. Pedagógusok számára a könyvek kölcsönzési határideje egy tanév, a maximálisan kölcsönözhető könyvtári dokumentumok száma 10, melyet indokolt esetben határozott ideig túl lehet lépni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az olvasó kötelessége a kölcsönzött könyv tisztaságát, épségét megóvni. A határidő lejártakor vagy a tanév végén, a kölcsönzött könyveket vissza kell szolgáltatni. Tanév végén minden könyvet vissza kell hozni. A következő tanévben is szükséges tartós tankönyvek kölcsönzési idejét meg kell hosszabbíttatni. Az a tanuló, akinek előző évben tartozása marad, a következő tanévben könyvet addig nem kölcsönözhet, amíg a tartozását nem rendezi, de a tartozás fejében bizonyítványt, ingyen tankönyvet visszatartani nem lehet. A végzős tanulók a ballagás napjáig kötelesek a könyvtári tartozásukat rendezni. Tanulói jogviszonyt, illetve munkaviszonyt csak a könyvtári tartozások rendezése után lehet megszüntetni, ennek elmulasztása esetén a kiléptető személyt terheli a felelősség. HELYBEN OLVASÁS Az iskolai könyvtár dokumentumait nyitvatartási időben a könyvtáros engedélyével és tudtával lehet az asztaloknál olvasni. Ugyanez vonatkozik a lexikonokra, kézikönyvekre, szótárakra és folyóiratokra, amelyek nem kölcsönözhetőek. Nem kölcsönözhetők, de helyben olvashatók az iskola működésére vonatkozó dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. TÁJÉKOZTATÁS SZOLGÁLTATÁS A könyvtáros bemutatja a könyvtárat az új tagoknak. A könyvtáros segít az olvasóknak az információk közötti eligazodásban. A könyvtáros az információk keresésében, feldolgozási folyamatában is részt vehet, amennyiben ideje engedi. A technikai eszközök használatát is a könyvtáros mutatja be a tanulóknak. MÁSOLATSZOLGÁLTATÁS A könyvtárban a tanulók számára fénymásoló működik. A fénymásolás laponkénti ára a készülék mellett jelezve van. 5. Kártérítés A kölcsönzött könyvekért az olvasó anyagi kártérítési felelősséggel tartozik. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy annak árát megtéríteni. 6. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje A mindenkori nyitvatartási rendet a könyvtárban és az iskolában jól látható helyen kell kitenni. Az esetleges változást jelezni kell.

55


Az iskolai könyvtár jelenleg érvényes nyitvatartási rendje: Hétfő - csütörtök Péntek

7:45 – 12:00 7:45 – 12:00

12:30-16:00 12:30-15:00

A változtatás jogát fenntartjuk, ha az hosszabb nyitvatartási időt jelent!

56


13.2.

Munkaköri leírás minták

A munkaköri leírásokat a mintáknak megfelelően, szükség esetén kiegészítve, több funkció esetén egybeszerkesztve kell kiadni. Az 1. számú igazgatóhelyettes  A munkaközösség-vezetők véleményezése alapján jóváhagyja a tanmeneteket.  Javaslatot tesz a hozzá beosztott tanárok jutalmazására, bérfejlesztésére, kitüntetésére.  Fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet.  A munkaközösség-vezetők javaslata alapján előterjesztést készít eszközfejlesztésre.  A munkaközösség-vezetők javaslata alapján, az igazgató jóváhagyásával, a fenntartó által kért formá(k)ban elkészíti és feltölti a tantárgyfelosztást.  Gondoskodik a tanügyi dokumentumok tanév végi nyomtatásáról, aláírásáról, begyűjtéséről, megőrzéséről.  Felelős az elektronikus napló működéséért.  Felelős a KIR működtetéséért.  Irányítja és ellenőrzi a tanórán kívüli tevékenységeket.  Felügyeli az órarendet: óracserék, teremcserék.  Megszervezi és ellenőrzi a tanárok helyettesítését.  Megszervezi az osztályozó értekezleteket.  Feldolgozza az iskola statisztikai adatait, felelős az adatszolgáltatásért.  Ellenőrzi az osztályfőnökök és a szaktanárok adminisztrációs tevékenységét.  Ellenőrzi a tanárok szabadságainak nyilvántartását.  Felelős a munkaidő elszámolásáért.  Előkészíti és lebonyolítja az írásbeli és szóbeli felvételi eljárást a 8 évfolyamos tagozaton.  Közreműködik az általános iskolákkal való kapcsolattartásban. Megszervezi és lebonyolítja a nyílt napokat a 8 évfolyamos tagozaton.  Felelős az információk átadásáért mind a tanulók, mind a tanárok felé.  Beosztás szerint felügyel a rendezvényeken.  Vezetői ügyeleti feladatokat lát el.  Az intézmény helyettesítési rendjében az 1. igazgatóhelyettes.  Ellátja azokat az egyéb, munkájával kapcsolatos feladatokat, amelyekkel az iskola igazgatója megbízza. A 2. számú igazgatóhelyettes  Hozzá beosztott munkaközösségek: osztályfőnöki I-II., humán I-II., nyelv I-II.  A munkaközösség-vezetők véleményezése alapján ellenőrzi a tantárgyfelosztásokat, tankönyvrendeléseket, tanterveket, tanmeneteket.  Javaslatot tesz a hozzá beosztott tanárok jutalmazására, bérfejlesztésére, kitüntetésére.  Fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet.  A munkaközösség-vezetők javaslata alapján előterjesztést készít eszközfejlesztésre.  Felelős az iskola tanügy-igazgatási irattáráért.  Elkészíti a különböző másodlatokat, ellenőrzi ezek szakszerű iktatását és kiadását.

57


                    

Megszervezi és lebonyolítja a javító-, osztályozó-, házi-, különbözeti, érettségi és az átvételhez szükséges szintfelmérő vizsgákat. Előkészíti és lebonyolítja a felvételi tájékoztatót, az írásbeli és szóbeli felvételi eljárást az 1+4 évfolyamos tagozaton. Megszervezi és lebonyolítja az országos tanulmányi versenyekre való jelentkezést és e versenyek iskolai fordulóit. Megszervezi és nyilvántartja a szabadon választható tantárgyakra és foglalkozásokra való jelentkezéseket. Irányítja és felügyeli a tanórán kívüli tevékenységeket, beosztás szerint felügyel a rendezvényeken. Előkészíti és megszervezi az iskolagyűléseket, beírja az igazgatói és nevelőtestületi dicséreteket. Felügyeli, frissíti a faliújságokat és a dicsőségfalat. Elkészíti a tanulói szekrények beosztását. Elkészíti és ellenőrzi a tanári és diákügyeletet. Ellenőrzi az iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítését, lebonyolítását. Közreműködik az általános iskolákkal való kapcsolattartásban. Megszervezi és lebonyolítja a nyílt napokat az 1+4 évfolyamos tagozaton. Megszervezi az iskolagyűléseket. Ellenőrzi a tanulószoba működését. Felügyeli diákok tankönyvellátását. Ellenőrzi a gyermekvédelmi munkát és a közösségi szolgálat működését. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, menzával, büfével. Megszervezi és ellenőrzi a tanulók orvosi vizsgálatait. Felelős az információk átadásáért mind a tanulók, mind a tanárok felé. Beosztás szerint vezetői ügyeleti feladatokat lát el. Az intézmény helyettesítési rendjében a 2. igazgatóhelyettes. Ellátja azokat az egyéb, munkájával kapcsolatos feladatokat, amelyekkel az iskola igazgatója megbízza.

Pedagógus Munkaidő: heti 40 óra, közvetlen felettessel megbeszélt beosztása szerint, ebből kötött 32 óra, ebből a tantárgyfelosztásban szereplő, neveléssel, oktatással lekötött 22-26 óra  Tantárgyai oktatása: o részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában o a tanmenetet a helyi tanterv alapján elkészíti, leadja a kért határidőig o tanítási órákat a tanmenet szerint megtartja, maximálisan kihasználja o a követelményeket és az értékelés szempontjait az első tanítási órán közli a tanulókkal o a dolgozatokat összeállítja, megíratja és kijavítja, lehetőleg 10 munkanapon belül o szóbeli számonkérést végez o a tanulók tanulmányi munkáját nyomon követi, szükség esetén korrepetálást tart o szükség esetén felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökkel o változatos módszertani technikákat - csoportmunka, differenciálás, kooperatív technikák, IKT - alkalmaz a tanítás során o javaslatot tesz oktatási segédanyagok beszerzésére, tankönyvek használatára

58




              

o megfelelő számú érdemjegyet ad - a tantárgy heti óraszáma + 1 jegy félévente -, egyenletes időbeli eloszlásban o a füzetek vezetését és a szükséges felszerelést ellenőrzi o a vizsgarendszerben előírt beosztás alapján, az adott évben vizsgára felkészíti a tanulókat, a vizsgát előkészíti, lebonyolítja, dokumentálja, és értékeli o a tanulókat tantárgyi versenyekre készíti fel, figyelmet fordít a tehetséggondozásra. A munkájával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása: o a haladási naplót folyamatosan vezeti: az óra témáját és a későket, hiányzókat beírja az adott határidőig o az érdemjegyeket az adott határidőig a naplóba beírja, az ellenőrzőbe beíratja a tanulókkal és aláírásával hitelesíti o a témazáró dolgozatokat, vizsgadolgozatokat egy évig megőrzi o a vezetőség által kért dokumentumokat, feladatokat határidőre elkészíti, leadja o helyettesítést lát el, és azt a naplóban dokumentálja. Részt vesz a munkaterv kidolgozásában. Órák közötti szünetekben ügyeletet lát el, az ügyeleti rend szerint. Az aktuális feladatellátási terv szerint részt vesz az iskolai életet érintő eseményeken és azok szervezésében. Részt vesz az intézményi minőségbiztosítás működtetésében. Év végén munkájáról véleményt kér a tanulóktól. Évente két alkalommal, a munkatervben meghatározott időben fogadóórát tart. Tanítási órákat látogat. A túlórák elszámolásában részt vesz. A törvényben előírt továbbképzéseket teljesíti, és a megszerzett tanúsítványt bemutatja az igazgatónak, másolatát a gazdasági irodában leadja. Szükség esetén társosztályfőnöki feladatokat lát el: segíti az osztályfőnök munkáját az adminisztrációban és a rendezvények, kirándulások szervezésében és lebonyolításában. Munkájával, megjelenésével, magatartásával példát mutat a tanulóknak. Saját területén közvetíti az iskola nevelésfilozófiai elveit, pedagógiai programját. Teljesíti hivatali titoktartási kötelezettségét. A munkáját szabályozó iskolai dokumentumokat ismeri, alkalmazza és a tanulókkal is betartatja. Ismeri és betartja a munkájával kapcsolatos jogszabályokat. Egyéb feladatai:  Statisztika összeállításához szükséges pontos adatszolgáltatás az adminisztrációban résztvevő munkatársak részére.  Pontos személyi és szobai leltárkészítés.  A munkavégzéshez használt tárgyak és felszerelések beszerzésében való részvétel, illetve állapotuk figyelemmel kísérése, állaguk megóvása.  A dolgozó elláthat a felsoroltakon kívül egyéb feladatokat is konkrét megállapodás alapján. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást.

59


Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rá bízott feladatok elvégzéséért  A rá bízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható:  Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt,  Munkaköri és egyéb feladatainak elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért.  A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért. Munkaközösség-vezető  Tervezi, vezeti és szervezi a munkaközösségbe tartozó tantárgyakat tanítók munkáját.  Elkészítteti a tanmeneteket, azokat a tantervvel való egyeztetés után jóváhagyásra benyújtja, a hiányosságokat pótoltatja.  Figyelemmel kíséri a tanárok tanmenet szerinti haladását.  Feladata a munkaközösség tagjainak érdekképviselete, szakmai munkájuk segítése, koordinálása, ellenőrzése és véleményezése.  Segíti a tanárok alkotó tevékenységének kibontakozását. Segítséget nyújt változatos módszertani eszközök megtalálásához és alkalmazásához.  A munkaközösség határozata alapján az éves intézményi munkatervhez javaslatot terjeszt elő.  Elkészíti a munkaközösségi munkatervet.  Szükség esetén munkaközösségi értekezletet tart.  Képviseli az iskolát a központi szakmai rendezvényeken.  Segíti a munkaközösségbe érkező tanárok mielőbbi beilleszkedését.  Javaslatot tesz a tanításhoz szükséges eszközök, segédanyagok beszerzéséhez a költségvetés elkészítése előtt.  Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, valamint - igény szerint - az igazgató részére írásban a munkaközösség tevékenységéről.  Részt vesz a kibővített vezetőségi értekezleteken. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást. Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rá bízott feladatok elvégzéséért  A rá bízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható: 60


  

Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt, Munkaköri és egyéb feladatainak elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért. A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért.

Osztályfőnök  Az osztályfőnök felelős az osztály adminisztrációjáért.  Az osztályfőnök alapvető feladata az oktatási törvény alapján az iskola pedagógiai koncepciójával összhangban az általa vezetett osztály nevelőmunkájának szervezése, irányítása és vezetése.  Nevelési koncepcióját, a célok megvalósításához vezető fontosabb feladatokat, módszereket megismerteti az osztályban tanító tanári testülettel.  Megismerteti osztályával az intézmény házirendjét, hagyományait, és felelős ezek betartásáért.  Fokozatosan építi a közösséget.  Az osztályfőnöki tanterv alapján elkészíti az osztályfőnöki órák tematikáját, amelyben a tanításon kívüli foglalkozási formák is szerepelnek.  Nevelőmunkája egyrészt közösségi nevelés, másrészt személyiség-fejlesztés.  Megismeri az osztály tanulóinak családi hátterét, nevelési körülményeiket, a tanulók személyiségét.  Amennyiben szükséges, felveszi a kapcsolatot a gondviselővel, gyermekvédelmi felelőssel.  Figyel a tanulók szociális helyzetére, szükség esetén azonnal segélyezést kezdeményez.  Figyelemmel kíséri az egyes tanulók tanulmányi munkáját, személyiségének változásait. Szükség esetén a legcélravezetőbb pedagógiai módszerrel beavatkozik.  Rendszeresen együttműködik a szülőkkel, az osztályban tanító pedagógusokkal.  Rendszeresen értesíti a szülőket a tanulók magatartási problémáiról, hiányzásairól. Folyamatosan értesíti tanulmányi munkájáról, és ellenőrzi a bejegyzések aláírását.  Felkérésre beszámol osztálya helyzetéről az iskolavezetőségnek, az osztályfőnöki munkaközösségnek és a nevelőtestületnek.  Mind a félévi, mind a tanév végi értékelés előtt gondosan elemzi a tanulók elbírálásához szükséges információkat.  Naprakészen elvégzi az osztályfőnöki teendőket.  A munkatervben előírt éves feladatokat az osztályával együttműködve megszervezi és ellátja.  Szorgalmi időben és tanítási szünetben tanulmányi kirándulást szervezhet, jóváhagyott kirándulási terv alapján.  Saját hatáskörben jutalmazásokat és fegyelmező intézkedéseket hozhat, illetve javaslatot tesz, kezdeményez a magasabb szintű jutalmazásra, büntetésre.  A szaktanárok szakmai javaslatait elfogadja, és az osztály éves programjába beépíti azokat.  Az éves program alapján két alkalommal (ill. szükség szerint) szülői értekezletet tart.  Képviseli az osztály érdekeit a különböző iskolai fórumokon.  Minden osztályfőnöki munkával kapcsolatos kérdésben maradéktalanul betartja a Házirend szabályait és a tantestület határozatait. 61


Egyéb feladatai:  Statisztika összeállításához szükséges pontos adatszolgáltatás az adminisztrációban résztvevő munkatársak részére.  Pontos személyi és szobai leltárkészítés.  A munkavégzéshez használt tárgyak és felszerelések beszerzésében való részvétel, illetve állapotuk figyelemmel kísérése, állaguk megóvása.  A dolgozó elláthat a felsoroltakon kívül egyéb feladatokat is konkrét megállapodás alapján. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást. Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rábízott feladatok elvégzéséért  A rábízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható:  Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt,  Munkaköri és egyéb feladatainak elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért.  A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért.

Iskolapszichológus Feladata, alapvető célja, hogy szaktudásával az iskola oktató-nevelő munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Pszichológiai ellátás biztosítása gyermekek, szülők, pedagógusok számára, és szükség esetén egyéb szakemberek bevonása. Szakmai tevékenységek:  Prevenciós szűrésekben való részvétel  Tanulási nehézségek azonosítása a fejlesztő pedagógussal együttműködve  Beilleszkedési és magatartási zavarok feltárása, elemzése  Konzultációs lehetőség biztosítása gyermekek, szülők és pedagógusok számára.  Esetmegbeszélési lehetőség biztosítása a fejlesztő pedagógusok, s a gyermekeket tanítók számára.  Személyiség és készségfejlesztő tréningek tartása gyermekcsoportokban.  A nevelés-oktatás hatásainak vizsgálata közösségek viszonyrendszerében és az egyének szintjén pszichometriai eszközökkel. (pl. osztályklíma vizsgálat)  Intézményekkel és más szakemberekkel való kapcsolattartás az esetek függvényében.  Pályaválasztási tanácsadás  Közreműködés tehetséges gyermekek azonosításában, - személyes fejlődésük elősegítésében

62




Prevenció és szemléletformálás céljából előadások tartása nevelési, vagy szülői értekezleteken, ill. tematikus csoport formájában.  Részvétel mentálhigiénés feladatok ellátásában  Adminisztrációs feladatai:  Szakmai munkáját dokumentálja / forgalmi napló, munkanapló, nyilvántartási tasak  Félévenként eset-összefoglalót készít.  Jelenléti ív vezetése Egyéb feladatai:  Statisztika összeállításához szükséges pontos adatszolgáltatás az adminisztrációban résztvevő munkatársak részére.  Pontos személyi és szobai leltárkészítés.  A munkavégzéshez használt tárgyak és felszerelések beszerzésében való részvétel, illetve állapotuk figyelemmel kísérése, állaguk megóvása.  A dolgozó elláthat a felsoroltakon kívül egyéb feladatokat is konkrét megállapodás alapján. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást. Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rábízott feladatok elvégzéséért  A rábízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható:  Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt,  Munkaköri, egyéb feladatainak, elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért.  A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért. A munkaköri leírást átvettem, a benne foglaltakat tudomásul vettem: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  A veszélyeztetett tanulókat, a hátrányos helyzetű tanulókat és a sajátos nevelési igényű tanulókat nyilvántartásba veszi, a veszélyeztetettség típusát és súlyosságát mérlegeli, ez alapján a további teendőkre javaslatot tesz, pl. fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások, stb.  Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a gondviselővel, iskolapszichológussal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, jegyzővel, hatóságokkal.  A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra.  Tanácsadást tart tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.

63


 A fegyelmi eljárásokat lebonyolítja.  A szociális ellátásokat számba veszi és figyelemmel kíséri:  ingyenes/kedvezményes étkeztetés  tankönyvvásárlási támogatás  tanulószoba  hittan  Számon tartja és figyelemmel kíséri azokat a tanulókat, akik felügyelet nélkül nem hagyhatják el az iskolát  Általános prevenciós tevékenységet végez, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.  A mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza.  A diákönkormányzattal kapcsolatot tart. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást. Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rá bízott feladatok elvégzéséért  A rá bízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható:  Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt,  Munkaköri és egyéb feladatainak elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért.  A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért.

Iskolatitkár

1.

2. 3. 4. 5.

Munkáját az iskolavezetéssel egyetértésben végzi. Kiemelt feladata az intézmény adminisztrációs tevékenységének irányítása. Figyelemmel kíséri és koordinálja a levelezéseket, a titkársági iktatást, irattári elhelyezést. Az iskolatitkár felelős az iskola ügykezeléséért. Ezen belül: - az ügyiratkezelést a mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi, önállóan és teljes felelősséggel - külön gyűjtőszámon iktatja az iratkezelési szabályzatban feltüntetetteken kívül, amire utasítást kap. A beérkezett leveleket az igazgató utasítása alapján a címzetteknek továbbítja. Biztosítja az ügyvitelhez és az iskolában folyó munkához szükséges dokumentumok, nyomtatványok pótlását, nyilvántartását, és az ügyintézők rendelkezésére bocsátja azokat. Tanári névsorokat, címlistát naprakészen vezeti. Önállóan adhat ki iskolalátogatási igazolást.

64


6. Ügyintézői feladatokat lát el:  kapcsolattartás az iskolaorvossal - ellenőrzi az orvosi vizsgálatokhoz szükséges névsorokat - szűrővizsgálatokhoz szükséges nyomtatványokat kiosztja, beszedi, a hiányzó adatokat pótolja (pl. fogászat)  felelős a felvett és távozott tanulók nyilvántartásáért, a dokumentumok továbbításáért  vezeti a tanulói nyilvántartást  osztálynévsorokat, terembeosztást vezeti, átadja az ügyintézőknek  rendben tartja a beírási naplókat, törzslapokat  megbízás alapján összegyűjti az osztályokban beszedett pénzt  tanulóbiztosítást köt, kapcsolatot tart a biztosítóval  vezeti és továbbítja a baleseti jegyzőkönyvet. 7. Iskolai rendezvények lebonyolításában segítséget nyújt a rendezőknek. 8. Középiskolai felvételivel kapcsolatos teendői Meghirdeti az előkészítő tanfolyamot, fogadja a jelentkezőket, az erről készült dokumentumokat átadja a vezető pedagógusnak. Nyílt nap meghirdetése, bejelentkezések fogadása. Felvételiről hirdetés, jelentkezési lapok (írásbeli felvételihez) gyűjtése, középiskolai jelentkezési lapok gyűjtése, értékelési lapok aláíratása, pecsételése, kiosztása, eredményekről tanulók és iskolák értesítése. 9. Házi vizsgák adminisztrációját végzi. 10. Az igazgató, illetve igazgatóhelyettesek irányításával egyéb adminisztrációs és gépelési feladatokat is ellát. 11. Az érettségi vizsgákhoz bizonyítványok, dokumentumok biztosítása, azok nyilvántartása. 12. Bonyolítja tanulmányi versenyek helyi fordulóinak adminisztratív nyilvántartását. Egyéb feladatai:  Statisztika összeállításához szükséges pontos adatszolgáltatás az adminisztrációban résztvevő munkatársak részére.  Pontos személyi és szobai leltárkészítés.  A munkavégzéshez használt tárgyak és felszerelések beszerzésében való részvétel, illetve állapotuk figyelemmel kísérése, állaguk megóvása.  A dolgozó elláthat a felsoroltakon kívül egyéb feladatokat is konkrét megállapodás alapján. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást. Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rábízott feladatok elvégzéséért  A rábízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható:  Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt,  Munkaköri és egyéb feladatainak elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért.

65




A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért.

Könyvtáros  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását  azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,  minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,  kezeli a tanári kézikönyvtárat,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

Rendszergazda Rendszergazda feladatok: 1. Szerverek felügyelete  Működési hibák elhárítása  Új felhasználók regisztrálása  A szerver háttértároló erőforrásainak ellenőrzése és karbantartása  A szerver háttértároló erőforrásainak takarítása legalább évente egyszer  Internet szolgáltatás ellenőrzése, karbantartása

66


2.

3.

4. 5. 6. 7. 8.

 E-mail szolgáltatás ellenőrzése, karbantartása  Mentések, biztonsági másolatok készítése  Vírusvédelem biztosítása  Frissítések telepítése  Egyéb szerver-karbantartási feladatok  Szünetmentes tápegységek üzemeltetése A hálózati eszközök felügyelete:  hálózati eszközök telepítése, karbantartása  kábelhibák megjavítása  hálózati eszközök hibajelenségeinek felvétele, javítási és csere igény jelzése Munkaállomások felügyelete:  Hardverhibák észlelése, ha lehetséges javítása, illetve cseréje  Szoftverhibák kijavítása, szoftverek telepítése  Nyomtatók felügyelete, patroncsere, szervizbe küldés.  A felhasználók által okozott hardver és szoftverhibák kijavítása  Szoftverek karbantartása, frissítése  Évente legalább egyszer minden állomás újratelepítése. A fejlesztéshez, javításhoz szükséges hardver- és szoftvereszközök beszerzésének megtervezése, egyeztetés utáni megrendelése. A géptermekben, ill. a szerverszobában leltár felelőse. A szerverszobában (319. terem), a technikusi helyiségben (208. terem) és a raktárban (331. terem) áttekinthetően és rendben tartja az eszközöket. A hibabejelentések alapján a javításokat a lehető legrövidebb időn belül elvégzi. Kérésre segítséget nyújt az iskolai informatikai rendszer felhasználóinak: dolgozóknak, diákoknak.

Oktatás technikus feladatok: 1. Az iskolai rendezvényeken fotók, videók készítése, s ezeknek áttöltése számítógépre. 2. Az iskolai rendezvények digitális dokumentumtárának létrehozása és karbantartása. 3. Iskolai rendezvényeken a hangosítás megszervezése. 4. A médiaszekrény használatának előkészítése előzetes kérés alapján. 5. A nyelvi labor használatával kapcsolatos feladatok ellátása. 6. A gazdasági irodán aktualizálások, mentések elvégzése. Általános követelmények:  Elvégzi azokat a munkájával összefüggő egyéb feladatokat, amelyekkel az iskola igazgatója, vagy az igazgatóhelyettes megbízza.  Munkájával, megjelenésével, magatartásával példát mutat a tanulóknak, saját területén közvetíti az iskola nevelésfilozófiai elveit, pedagógiai programját.  Teljesíti hivatali titoktartási kötelezettségét.  A munkáját szabályozó iskolai dokumentumokat ismeri, alkalmazza.  Ismeri és betartja a munkájával kapcsolatos jogszabályokat. Egyéb feladatai:  Statisztika összeállításához szükséges pontos adatszolgáltatás az adminisztrációban résztvevő munkatársak részére.

67


 

Pontos személyi és szobai leltárkészítés. A munkavégzéshez használt tárgyak és felszerelések beszerzésében való részvétel, illetve állapotuk figyelemmel kísérése, állaguk megóvása.  A dolgozó elláthat a felsoroltakon kívül egyéb feladatokat is konkrét megállapodás alapján. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást. Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rábízott feladatok elvégzéséért  A rábízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható:  Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt,  Munkaköri és egyéb feladatainak elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért.  A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért. A munkaköri leírást átvettem, a benne foglaltakat tudomásul vettem: Laboráns Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Laboránsként feladata a rábízott laboratórium közvetlen felügyelete, a laboratóriumi leltár állományának és anyagkészletének felelős őrzése és időszakonkénti ellenőrzése, a laboratóriumi berendezések műszaki állagának fenntartása és óvása. A tanárok tanárai munkájával járó adminisztráció, előkészületek segítése Különleges felelősségek  A rábízott szaktantermek (kémia, biológia) és előkészítők közvetlen felügyelete.  A laboratórium leltárállományának és anyagkészletének felelős megőrzése, időszakonkénti ellenőrzése, nyilvántartásaik vezetése.  A tanulói kísérletek feltételeinek biztosítása, az ehhez szükséges intézkedések időbeni megtétele, beleértve a balesetvédelmi karbantartást és a tanulók balesetvédelmi oktatását is.  Gondoskodik a laboratórium működéséhez szükséges eszközök és anyagok beszerzéséről, időbeni pótlásáról, a környezeti feltételek biztosításáról.  A laboratóriumban betartja és betartatja a munkavédelmi és tűzrendészeti előírásokat.  A kémia és biológia tantárgy tanórai és fakultációs óráinak előkészítésében való részvétel, esetleg önálló előkészítés, a tanórán való részvétel, segítség nyújtása, majd a tanóra után a rend visszaállítása.

68


 Tisztán és rendben tartja a laboratórium szekrényeit, asztalait.  Szükség esetén segíti a szaktanárok és a diákok munkáját a tanórán és a szünetekben is. Egyéb feladatai:  Statisztika összeállításához szükséges pontos adatszolgáltatás az adminisztrációban résztvevő munkatársak részére.  Pontos személyi és szobai leltárkészítés.  A munkavégzéshez használt tárgyak és felszerelések beszerzésében való részvétel, illetve állapotuk figyelemmel kísérése, állaguk megóvása.  A dolgozó elláthat a felsoroltakon kívül egyéb feladatokat is konkrét megállapodás alapján. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja:  Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, egyéb szabályzatok, és igazgatói utasítások előírásait, elvárásait,  A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat,  Titoktartást. Felelősségi kör:  Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért  A rábízott feladatok elvégzéséért  A rábízott eszközökért  A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható:  Az SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, az iskola egyéb szabályzataiban, és igazgatói utasításokban foglaltak be nem tartása miatt,  Munkaköri, egyéb feladatainak, elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért.  A felelősségi körébe tartozó tevékenységek nem megfelelő elvégzéséért.

69


14. Megismerési nyilatkozat A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

1.

Bülgözdi László

pedagógus

2.

Cselényi Tünde

pedagógus

3.

Csernev József

pedagógus

4.

Csiszár Csilla

pedagógus

5.

Czirjákné Mándity Ivett

pedagógus

6.

Czita Zoltán

pedagógus

7.

Czitáné Schulman Krisztina

pedagógus

8.

Dékányné Varga Krisztina

pedagógus

9.

Ertl Péter

pedagógus

10. Dr. Fehérné Horák Judit

pedagógus

11. Fritzné Terbe Krisztina

pedagógus

12. Furkóné Banka Ildikó

pedagógus

13. Gelencsérné Szarka Mária

pedagógus

14. Gengeliczkyné Kovács Éva

pedagógus

15. Gladkov Hajnalka

pedagógus

16. Hajdu Ágnes

pedagógus

17. Hajdú Zsoltné

pedagógus

18. Haraszti Zsuzsanna

pedagógus

19. Helfrich Nikolett

pedagógus

20. Herbayné Dudás Éva

pedagógus

21. Hübér Magdolna

pedagógus

22. Dr. Iglóiné Baksa Györgyi

pedagógus

23. Imre Zoltán

igazgatóhelyettes

24. Jakab Ildikó

pedagógus

70

Dátum

Aláírás


25. Juhász Róbert

pedagógus

26. Kecskemétiné Alexa Eszter

pedagógus

27. Kiss Jolán

pedagógus

28. Kissné Hegedűs Éva

igazgató

29. Kozma-Renge Krisztina

pedagógus

30. Miklósi Ilona

pedagógus

31. Nagy Eleonóra

pedagógus

32. Nagy Judit

pedagógus

33. Németh Nusser Katalin

pedagógus

34. Nyuli Kinga

pedagógus

35. Orgovánné Deminger Kornélia

pedagógus

36. Oszkó Szilvia

pedagógus

37. Őry Katinka

pedagógus

38. Papczun Mária

pedagógus

39. Patai Ágnes

pedagógus

40. Sándor Enikő

pedagógus

41. Sántáné Gémesi Irén

pedagógus

42. Scheuer Zsuzsanna

pedagógus

43. Schmidt Anett

pedagógus

44. Schwarczenberger Magdolna

pedagógus

45. Soltész Ildikó

pedagógus

46. Somlyai-Száger Erika

pedagógus

47. Székely László

pedagógus

48. Szép Zsolt

pedagógus

49. Szerticsné Pinczés Mária

pedagógus

50. Tempfli Ágota

pedagógus

51. dr. Terbe Istvánné

pedagógus

52. Tóth Lászlóné

igazgatóhelyettes

53. Tóthné Szilágyi Mária

pedagógus

54. Ujhelyiné Kovács Éva

pedagógus

71


55. Virág Barnabás

pedagógus

56. Bernáth Ildikó

iskolapszichológus

57. Balázs Tünde

óraadó tanár

58. Barta Annamária

óraadó tanár

59. Orosz Anett

óraadó tanár

60. Visnyovszki Anett

óraadó tanár

61. Kiss Tiborné

iskolatitkár

62. Altmann Gabriella

iskolatitkár

63. Vékonyné Szoboszlai Éva

könyvtáros

64. Sütő Péter

rendszergazda

65. Kozma Nikoletta

laboráns

66. Janicsek Johanna

laboráns

67. Kiss Tibor

gondnok

68. Battyányi István

karbantartó

69. Németh Tibor

karbantartó

70. Kutasi Barbara 71. Pető Henrietta

gazdasági ügyintéző gazdasági ügyintéző

72. Szóka Antal

portás

73. Verpeléti István

portás

74.

takarító

75.

takarító

76.

takarító

77.

takarító

78.

takarító

79.

takarító

80.

takarító

81.

takarító

72


15. Függelék Igazgatói utasítás az igazgatóhelyettesek besorolásáról 1. sz. igazgatóhelyettes: Tóth Lászlóné 2. sz. igazgatóhelyettes: Imre Zoltán Igazgatói utasítás a munkaközösség-vezetők helyettesítési sorrendjéről 1. Dr. Fehérné Horák Judit 2. Hajdú Zsoltné 3. Szerticsné Pinczés Mária 4. Gelencsérné Szarka Mária 5. Tóthné Szilágyi Mária 6. Herbayné Dudás Éva 7. Dr. Terbe Istvánné 8. Haraszti Zsuzsanna 9. Scheuer Zsuzsanna 10. Csernev József

Szigetszentmiklós, 2014. szeptember 15.

Kissné Hegedűs Éva s.k. igazgató

73

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents