SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1148 Budapest, Pákozdi tér 12. Tel.: 363-0080 Fax: 220-7994 Internet: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készült: 2010. február 17.

TARTALOM

I. BEVEZETŐ................................................................................................. 1 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................... 3 III. A SZERV KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL FAKADÓ SZABÁLYOZÁS ......................................... 6 IV. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE ..................................................... 9 1. A GAZDÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELADATOKRA VONATKOZÓ ELLENŐRZÉS ................................................... 9 2. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE .............................................................................. 22

V. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE ... 23 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE.............................................. 24 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI, A VEZETŐK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS ....................................................... 25 3 A VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ........................................................................................ 27 4. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE .................................................................................................................. 28

VI. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ......................................................................... 29 1. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ..................................................... 29 2. A NEVELŐTESTÜLET ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ..................................................................... 30 3. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS SZEMPONTJAI ............................................ 35 4. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE .................................................................. 36

VII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE . 41 1. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK CÉLJA, FORMÁJA ÉS MÓDJA.............................................................................. 41 2. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS MÓDJAI: ............................................................................................. 41 3. RENDSZERES KÜLSŐ KAPCSOLATAINK .................................................................................................... 41

VIII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ....................................... 42 1. A TANÉV HELYI RENDJE .......................................................................................................................... 42 2. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA........................................................................................................... 42 3.A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE ..................................................................................................................... 42 1

4. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE .............................................................................................................. 43 5. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE ....................................................................................... 45 6. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ....................................................................... 48 7. A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE ........................................................................ 49 8. A KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE ........................................................................................................ 50 9. A SZAKTERMEK HASZNÁLATI RENDJE..................................................................................................... 50 10. A BERENDEZÉSEK HASZNÁLATA ........................................................................................................... 50 11. KARBANTARTÁS ÉS KÁRTÉRÍTÉS .......................................................................................................... 51

IX. VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .................................................................. 51 1. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET RENDJE ................................................................................ 51 2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN........................................................................................................................................ 51

3. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN.................................................... 52 4. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS ............................................................................................... 53 5. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ .................................................................................................... 53 6. KATASZTRÓFA-, TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE ..... 53

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ................................................................ 57 1. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ............................................................................................ 57 2. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS, A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE...................................... 58 3. A REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA ............................................................................................. 61 4. A NEMDOHÁNYZÓK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK..................................................................... 61

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................. 62

2

I. Bevezető A Szervezeti és Működési Szabályzat célja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű és zavartalan és demokratikus működésének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Hunyadi János Általános Iskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ az intézménypedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést; a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; A szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy az érintett hagyja el az iskola épületét. Irányadó jogforrások: az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról és módosításai az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, a 138/1992/X. 8./Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, 1

a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, az 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) korm. rendelet (Ámr.). 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó egyéb helyi alapdokumentumok: Alapító okirat – az intézmény jogszerű működését biztosítja. Az alapító okiratban a fenntartó meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. Pedagógiai program – az intézmény tartalmi működését határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelethez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) - összefoglalja a fenntartó által meghatározott feladatokat, valamint iskolánk minőségpolitikáját és minőségirányítási rendszerét. Házirend - összefoglalja tanulóink jogait és kötelességeit, az iskolai munkarendet, az iskola helyiségeinek, berendezési tárgyainak, eszközeinek használati rendjét. Éves munkaterv - A stratégiai dokumentumokban meghatározott közép- és hosszú távú célok és feladatok éves ütemezését és az adott évre szóló ellenőrzési tervet tartalmazza. Belső szabályzatok, megállapodások - A jogszabályi előírásoknak megfelelően az intézménynek rendelkeznie kell a szükséges szabályzatokkal. - A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója további utasításokat adhat, belső szabályzatokat készíthet. - Az egységes és hatékony munkavégzés érdekében nevelőtestületi megállapodások köthetők. A megállapodások valamely munkafolyamat finomszabályozását szolgálják. Cél a

2

vezetői utasítások csökkentése, a munkatársak bevonása a munkafolyamatok kialakításába. Az iskola pedagógiai programja, minőségirányítási programja működési szabályzata és házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára munkaidőben megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola nevelői szobájában. A dokumentumokról az iskola igazgatója vagy helyettese ad az érdeklődőknek szóbeli tájékoztatást.

II. Az intézmény általános jellemzői Budapest-Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9 § (4 bekezdése alapján, figyelemmel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. § (1) és (2) bekezdésére, , és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5) bekezdésére, az 1955-ben létesített közintézmény alapító okiratát /a határozat száma: 1205/2009. (IX. 15.)/ a következők szerint határozta meg: 1. A költségvetési szerv neve: Hunyadi János Általános Iskola A költségvetési szerv OM azonosítója: 0 3 5 0 5 6 A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 514028322 2. A költségvetési szerv székhelye: 114 8 Budapest, Pákozdi tér 12. 3. A költségvetési szerv típusa: közszolgáltató közintézmény, általános iskola 4. A költségvetési szerv évfolyamainak száma: 1-8 évfolyam 5. A költségvetési szervbe felvehető maximális tanulólétszám: 448 fő 6. Indítható osztályok száma évfolyamonként: 2 7. Intézményegységgel, tagintézménnyel nem rendelkezik. 8. A költségvetési szerv működési köre: Budapest főváros XIV. kerület Zugló közigazgatási területe 9. A költségvetési szerv (közszolgáltató intézmény) közfeladata, alaptevékenysége: általános iskolai oktatás

3

Szakágazat: 852010 Alapfokú oktatás Szakfeladat: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Szakfeladat: 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Szakfeladat: 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Szakfeladat: 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Szakfeladat: 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés Szakfeladat: 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Szakfeladat: 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés Szakfeladat: 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Kiegészítő tevékenységek: Szakfeladat: Szakfeladat: Szakfeladat: Szakfeladat: Szakfeladat:

562913 562917 562920 931204 931205

Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás Iskolai diáksport-tevékenység támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksporttevékenység támogatása A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja alapján) 10. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végezhet. 11. A költségvetési szerv alapító szerve: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. A költségvetési szerv irányító szerve: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete 4

Székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. A költségvetési szerv fenntartója: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. 12. A költségvetési szerv jogállása: jogi személy, 13. A költségvetési szerv önállóan működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Zuglói Gazdasági Ellátó Szolgálat, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. 14. A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt kell alkalmazni. 15. A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon: az ingatlan (114 8 Budapest, Pákozdi tér 12. hrsz.: 31905/13, terület: 15193m2 (polgármesteri hivatal ingatlanával és a Zuglói Pedagógiai Szolgálattal együtt) és a mindenkori mérlegben kimutatott vagyontárgyak. 16. A költségvetési szerv épülete az önkormányzati törzsvagyon része, korlátozottan forgalomképes, így az intézmény nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékul felhasználni ezeket. 17.

A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az Önkormányzat képviselő-testületének a mindenkori – a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló – rendelete szerint jogosult gyakorolni.

18. A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. 19. Fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell előirányozni. 20. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: a költségvetési szerv vezetőjét az irányító szerv bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. 21. A költségvetési szerv megszűnése a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel – a törlés napján – következik be. 5

22. A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét, illetve a nyilvántartásból való törlését az alapító szerv kérelmezi a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán. Az intézmény számlaszáma: 11784009-15514004-32080001 OTP Az ellátott alaptevékenység forrása: Az iskola alapfeladatait, helyi feladatait és az intézmény működésével kapcsolatos feladatait Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete Közgyűlésének költségvetési rendeletében biztosított előirányzatokból látja el. Feladatmutatók: tanulólétszám a mindenkor hatályos törvényi szabályozás szerint Az intézmény a GESZ-en keresztül ÁFA körbe tartozik

III. A szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet alapján kerül sor. Az intézmény - mint önállóan működő költségvetési szerv és a Zuglói Gazdasági Ellátó Szolgálat (továbbiakban Zuglói GESZ) - mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás rendjét az Együttműködési Megállapodás a Zuglói Gazdasági Ellátó Szolgálat és az Önállóan Működő Közintézmények Között (továbbiakban: Együttműködési Megállapodás), valamint a Zuglói GESZ FEUVE-je szabályozza. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat és feltételeket az Együttműködési Megállapodás II. fejezete tartalmazza. A költségvetési tervezés során az irányító szerv által elfogadott koncepciót kell figyelembe venni. Az önállóan működő költségvetési szerv igazgatója az intézmény költségvetési koncepciója (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően köteles elkészíteni. Az elemi költségvetés összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból, másrészről az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt (bérek, tárgyi beszerzések, stb.) A tervezés során a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az 6

azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért az igazgató a felelős. Ugyancsak az igazgató tartozik felelősséggel a normatív állami hozzájárulásokhoz szükséges – a feladatmutatók és mutatószámok alapján történő – adatszolgáltatás valódiságáért, az adatok ellenőrzéséért, a tervezési feladatok ellátásáért. Az elemi költségvetés elkészítését alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között meg kell őrizni. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a fenntartó költségvetési rendelete, valamint az Együttműködési Megállapodás II. 3-7 pontjai tartalmazzák. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. A költségvetés tervezése, végrehajtása és a költségvetésről szóló beszámoló elkészítése során az intézmény szorosan együttműködik a GESZ munkatársával. A kötelezettségvállalási nyilvántartások vezetését a gazdasági ügyintéző végzi, mellyel elősegíti az eredményes gazdálkodást. A nyilvántartás adatai segítséget adnak a szabad pénzeszközök fellelhetőségéhez, felhasználásához. A kötelezettségvállalási eljárási módokat és a nyilvántartási dokumentumokat a kötelezettségvállalási szabályzat tartalmazza. A közoktatási intézmény képviselője az igazgató Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok kivételével egymaga ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős ügyekben - nevének és beosztásának feltüntetése mellett - helyette az általános helyettesítését ellátó igazgatóhelyettes ír alá. Pénzfelvételi ügyekben az igazgató és a gazdasági ügyintéző jár el. Pénz felvételével megfelelő módon a gazdasági ügyintéző és alkalmazott is megbízható. Saját területükön aláírási joga van az igazgatóhelyettesnek, a gazdasági ügyintézőnek és az iskolatitkárnak (diákigazolvány stb.). Az intézmény kiadványozási joga az igazgatót illeti meg. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

7

Az intézmény fej- és körbélyegzőjének szövege a következő: „Hunyadi János Általános Iskola 1148 Bp. Pákozdi tér 12. Tel: 363-0080” Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, hatáskörében az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintéző, az iskolatitkár, adott feladatokhoz (pl.: tanügy igazgatási dokumentumok hitelesítése) megbízás alapján: osztályfőnökök, szaktanárok. A pecsét napközben a titkári irodában található, a nap végén pedig az iskola lemezszekrényébe kell elzárni. A pecsét elővétele, elzárása az iskolatitkár feladata. A pecsétet az irodából elvinni csak az ott dolgozókkal vagy az iskolavezetéssel történt egyeztetés után lehetséges. Pecsétet csak átvételi elismervény alapján lehet kiadni, elvinni az épületből. Erre engedélyt az iskola igazgatója, távolléte esetén helyettese adhat.

8

IV. A belső ellenőrzés rendje 1. A gazdálkodási és egyéb feladatokra vonatkozó ellenőrzés Az intézmény, mint önállóan működő költségvetési szerv, függetlenített belső ellenőrrel nem rendelkezik. Az intézmény és a Zuglói Gazdasági Ellátó Szolgálat (továbbiakban Zuglói GESZ), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás rendjét együttműködési megállapodás és a Zuglói GESZ FEUVE-je szabályozza. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, a kockázatkezelést (ellenőrzési kontrollrendszer) és az intézmény ellenőrzési nyomvonalát a FEUVE tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi.

1.1 A belső ellenőrzés általános kérdései A belső ellenőrzés az ellenőrzési rendszer egyik fontos eleme, annak szerves része. A belső ellenőrzés a közoktatás területén is egy olyan eszköz, amely akár folyamatba építve, akár független tevékenységként – az intézmény vezetésének, pedagógusainak, egyéb közalkalmazottainak, vagyis az intézmény összes dolgozójának információt és segítséget nyújt: a döntések megalapozásában, a belső tartalékok feltárásában, a szabályszerű működés biztosításában, a belső rend és fegyelem megtartásában, az intézményi vagyon védelmében. 1.1.1 Belső ellenőrzéssel kapcsolatos főbb jogi és egyéb szabályozások Az államháztartásról szóló 1992. évi többször módosított XXXVIII. törvény A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) számú kormány rendelet alapján Pénzügyminisztérium 2004. élvi ajánlása a belső ellenőri kézikönyv összeállításához. 1.1.2. Belső ellenőrzéssel kapcsolatos főbb fogalmak, definíciók szabályszerűségi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy az intézmény vagy szervezeti egységeinek működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai, pénzügyi ellenőrzés: az intézményi program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése,

9

rendszerellenőrzés: rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre, teljesítmény-ellenőrzés: az intézmény által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a költségráfordítás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata, megbízhatósági ellenőrzés : az intézmény által működtetett folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, az éves elemi költségvetésből való gazdálkodás szabályszerűségének minősítése. informatikai rendszerek ellenőrzése: az intézménynél működő informatikai rendszerek ( étkezési térítési díj, stb.) megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata, az ellenőrzési jelentés lezárása: a belső ellenőr által elkészített, az ellenőrzött szervezettel egyeztetett, az elfogadott észrevételek átvezetésével véglegezésre került és aláírt ellenőrzési jelentésnek az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének való átadása. Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja merül fel, az intézmény vezetőjének a feladata a szükséges intézkedések megtétele, ez azonban a belső ellenőrzés lezárását nem befolyásolja, gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett. hatékonyság: egy adott tevékenység során az elvégzett szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az elért eredményhez felhasznált források közti kapcsolat. Költséghatékonyság elemzésekor a belső ellenőr az eredményeket a költségek függvényében értékeli, míg munkahatékonyság vizsgálatakor a befektetett munkával, illetve az alkalmazott létszámmal összefüggésben. eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat, nemzetközi belső ellenőrzési standardok: a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete által kiadott és a pénzügyminiszter által közzétett iránymutatások, amelyek segítik meghatározni a belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges tevékenységeket és

10

eljárásokat, valamint viszonyítási alapot adnak a belső ellenőrzési tevékenység eredményeinek értékeléséhez, kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekben rejlő kockázatokat, belső ellenőr: az intézménynél főállásban foglalkoztatott, vagy megbízási jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy, belső ellenőrzési vezető: az intézmény belső ellenőrzési egységének vezetője vagy – amennyiben az intézmény nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel – a vezető által kijelölt, a belső ellenőrzési tevékenység külső erőforrások bevonásával történő megszervezéséért felelős személy. Amennyiben az intézménynél egy fő látja el a belső ellenőrzést, ez a személy belső ellenőrzési vezetőnek minősül, vizsgálatvezető: a belső ellenőrzési vezető által kijelölt, az ellenőrzési program összeállításáért és az adott ellenőrzés irányításáért felelős személy. Amennyiben az intézménynél egy fő látja el a belső ellenőrzést, ez a személy egyben vizsgálatvezetőnek is minősül, ellenőrzési nyomvonal: az intézmény végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási. és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. 1.1.3. A szabályzat célja, tartalma, hatálya: A szabályzat kiadásának célja, hogy meghatározza a Hunyadi János Általános Iskola tevékenységének belső ellenőrzési rendjét. A szabályzat tartalmazza: a vezetői ellenőrzés és a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés, valamint a függetlenített belső ellenőrzés területeit, feladatait, valamint az ellenőrzés végrehajtásának módszereit és időszakait. A szabályzat hatálya kiterjed a Hunyadi János Általános iskola valamennyi dolgozójára és tevékenységére. 1.1.4. A belső ellenőrzés fogalma, célja, feladata és működésének általános követelményei: A belső ellenőrzés fogalma: - tárgyilagos, bizonyosságot adó, nem hatósági jelleggel működő tanácsadó tevékenység, - rendszerszemléletű módon vizsgál, elemez, értékel, - az intézményi működés kockázatait, mint ellenőrzési (kontroll) rendszert elemzi, értékeli, 11

-

az eredményesség növelésével segíti az intézmény irányítási folyamatait, olyan ténymegállapító, értékelő tevékenység, amely a követelményekhez, előírásokhoz, normákhoz viszonyítja a meglévő állapotokat, folyamatokat.

A belső ellenőrzés célja: - a vezetői döntések megalapozása, - a belső tartalékok feltárásával az eredményesség növelése, - a szabályszerű működés és gazdálkodás biztosítása, - a belső rend és fegyelem megtartása, - a kockázatkezelési és irányítások eljárások hatékonyságának fejlesztése, - az intézményi vagyon védelme, - az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és működtetése, - az anyagi és humán erőforrások célszerű és hatékony felhasználása A belső ellenőrzés feladata: - az intézményi célkitűzések elérését veszélyeztető kockázatok felismerése, kezelése, - az intézmény átfogó célkitűzései, tervei megvalósulásának elősegítése, - a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülése, - az intézmény időben és megfelelő módon reagáljon az őt érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira, - az intézmény munkafolyamatiban biztosított pénzügyi irányítási és ellenőrzés rendszer minőségének folyamatos korszerűsítése, - az intézmény alkalmazottainak tevékenysége megfeleljen a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek. A belső ellenőrzés működésének általános követelménye: Hogy segítse elő: - az intézmény szakmai- gazdasági feladatainak megfelelő színvonalú ellátását, - a pénzeszközök célszerű és takarékos felhasználását, - a belső rend és fegyelem megszilárdítását, - a vagyon megfelelő működtetését és védelmét. A belső ellenőrzés vizsgálati hatásköre kiterjed a központilag kiadott szabályzatok, irányelvek, eljárások pontos betartásának ellenőrzésére, továbbá az intézmény tevékenységének a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi vizsgálatára.

12

Szerepét akkor tölti be, ha dinamikusan alkalmazzák, vagyis az elért eredményeket, illetve a feltárt hiányosságokat elemezve a további célok elérése érdekében felhasználják. 1.1.5 A belső ellenőrzés megszervezése és működtetése: Az ellenőrzés folyamatos gyakorlása minden szakmai vezető irányító tevékenységének szerves része. Az intézmény vezetője a belső ellenőrzés operatív irányítója. Köteles és jogosult a beosztott dolgozók irányítására, ellenőrzésére. Ellenőrzési jogosultsága és kötelezettsége kiterjed az intézmény összes dolgozójára az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Az intézmény vezetője felelős:  a feladat ellátáshoz a költségvetési szerv kezelésébe, használatába adott vagyon védelméért, rendeltetésszerű használatáért,  az alapító okiratban előírt tevékenységek követelményeknek megfelelő ellátásáért,  az intézmény erőforrásokkal való gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,  az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért, biztonságáért és megbízhatóságáért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért,  az intézményi számviteli rend betartásáért,  az előzetes és utólagos vezetői- és a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért. A hatásköröket, a felelősséget és a konkrét ellenőrzési feladatokat a Szervezeti- és Működési Szabályzat, a különböző ügyviteli szabályzatok (pl. a Leltározási, Selejtezési és a Pénzkezelési szabályzat, az Együttműködési Megállapodás) és a Munkaköri leírások határozzák meg. A Hunyadi János Általános iskolában az kötelességeit az alábbiakban határoztuk meg:

ellenőrzöttek

jogait

és

Az ellenőrzöttek jogai: 

  

a vizsgálat jogszerűségéről meggyőződni (személyazonosság bizonyítását, megbízólevél bemutatását kérni) Ennek hiányában az együttműködés megtagadható. a vizsgálat megállapításait az ellenőrzés eredményéről készült jelentés (jegyzőkönyv) alapján megismerni, azokra tényszerű bizonyítékokkal észrevételt tenni, az észrevételekre választ kapni.

13

Az ellenőrzöttek kötelességei:   

   



 

kötelesek megteremteni az ellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételeket, az ellenőrzött szerv vezetője által elkészített ellenőrzési nyomvonalat elkészíteni és a belső ellenőr részére átadni, az ellenőr részére rendelkezésre kell bocsátani a végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatinak leírását tartalmazó kimutatást, nyomvonalat, megadni az ellenőrzést végző számára a szükséges tájékoztatásokat, lehetővé kell tenni a különféle dokumentumokba való betekintést, illetve az átadást átvételi elismervény ellenében, az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni kell, elő kell segíteni az ellenőrzést végzőkkel való együttműködés révén a hibák, mulasztások feltárását, illetve azok keletkezése valódi okainak megismerését, haladéktalanul meg kell tenni – az ellenőrzés megállapításai alapján – a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket (intézkedési terv készítése határidő megjelölésével), felelősség megállapítása esetén a megadott határidőn belül írásbeli magyarázatot kell adni az írásban ismertetett megállapításokra, a felelőssé tett dolgozó nyilatkozni köteles arról, hogy a megállapítás valódiságát, a felvetett felelősséget elismeri-e vagy sem (tagadás esetén indokolni köteles állításait, amelyeket okmányokkal alá kell támasztania). A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a felfedett hiányosságokat milyen okok idézték elő, és miképpen kívánja a megállapított hiányosságokat megszüntetni.

1.2 Az intézmény belső ellenőrzése A./ Vezetői ellenőrzés: A vezetői ellenőrzés a vezetők által személyesen gyakorolt irányítási tevékenység része. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy az általa hozott döntések (utasítások) mennyiben térnek el az előirányzattól és milyen a végrehajtás színvonala. A vezetői ellenőrzés egyik alapvető eszköze a belső és külső információk elemzése, értékelése. Ez magába foglalja mind a szakmai, mind pedig a gazdasági és egyéb adatok elemzését, értékelését.

14

Az ellenőrzés kapcsán történik a vezető számára az un. visszacsatolás, melynek során meggyőződhet döntései helyességéről és a végrehajtás módjáról. A belső ellenőrzés keretében működtetett vezetői ellenőrzés eszközei: - Aláírási, kötelezettségvállalási, utalványozási ellenjegyzési, láttamozási jog, (szakmai igazolás) gyakorlása A vezető az eléje kerülő iratokat formailag, tartalmilag ellenőrzi, szignálja, illetve aláírja. Az aláírási jog nemcsak ellenőrzési funkciót tölt be, hanem kötelezettség-vállalási, utalványozási, ellenjegyzési, láttamozási jogokat is magában foglal. Az aláírásra jogosultak körét és formáját, az intézmény más egyéb szabályzatai szabályozzák (Iratkezelési Szabályzat, Utalványozási- és kötelezettségvállalási szabályzat, Igazgatói utasítás, stb.) - A jogszabályok, az irányító szerv döntéseinek végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi- gazdasági és más információk rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése, - A beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, - Közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a szakmai és a gazdasági munka helyszíni ellenőrzése, - Indokolt esetben rendkívüli szúrópróbaszerű ellenőrzés beiktatása.

A vezetői ellenőrzés területei: a.)

Igazgató ellenőrzési kötelezettsége kiterjed:  Az intézmény szakszerű és törvényes működésére, takarékos gazdálkodásra,  A pedagógusok és más alkalmazottak foglalkoztatására, életés munkakörülményeire,  A nevelői és oktatói, pedagógiai munka színvonalára,  A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra,  A tanuló és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére,  A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésére,  Az intézmény vagyontárgyainak használatára,  A gazdasági, ügyviteli feladatok ellátásának biztosítására,  A tervezési, beszámolási feladatok teljesítésére

15

b.)

Igazgatóhelyettes ellenőrzési kötelezettsége kiterjed:  Az igazgató távollétében, illetve annak átruházása alapján minden olyan területre, amely az igazgató ellenőrzési kötelezettségi körébe tartozik,  A közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek oktatóinevelői munkáinak lebonyolítására,  Szakmai- pedagógiai tevékenységgel összefüggő feladatokra,  Oktatási dokumentumokban, határozatokban, jogi szabályozásban foglalt feladatokra,  Intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelése, adminisztrációk pontos vezetésére,  A nevelő oktatói munkával kapcsolatos határidők megtartására,  Az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire,  Tartárgyak tanóráira (észrevételeit óralátogatási naplóban rögzíti),  Tanulók munkafüzeteire, szóbeli feleletek és írásbeli feladatok számára, tartalmára, színvonalára,  Pedagógusi ügyeletek, helyettesítések feladatainak ellátására, pontosságára,  Tanórán kívüli tevékenységekre (napközi, tanulószoba, szakkörök, könyvtár, tanfolyamok működésére),  Gyermek és ifjúságvédelmi munkára,  Munkafegyelemre, intézményi tulajdont károsító eseményekre.

c.)

Munkaközösség vezető ellenőrzési kötelezettsége kiterjed:  Munkatervi feladatok határidőre való teljesítésére,  Szaktantárgyi versenyek megszervezésére,  Iskolai szintű pályázatok és a tanulók részvételének megszervezésére,  A munkaközösség tevékenységi körébe tartozó szakkörök, korrepetálok, tanfolyamok folyamatos színvonalas tevékenységére,  Szakmai szertárak fejlesztésére, eszközök anyagok gazdaságos felhasználására,  Osztályozásra, értékelésre,  Naplók, munkatervi iratok vezetésére,

16

B./ A munkafolyamatba épített ellenőrzés: A munkafolyamatba épített ellenőrzés egyaránt kapcsolódik a tevékenységhez és az irányító munkához, így a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie. A munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályainak részletezése különféle intézményi szakmai szabályzatokban (Pénzkezelési Szabályzat, Leltározásiés Selejtezési Szabályzat, munkaköri leírások, stb.) van rögzítve. A munkafolyamatba épített követelmények az alábbiak: -

-

-

ellenőrzéssel

szemben

támasztott

Törekedni kell, hogy az ellenőrzés terjedjen ki minden gazdasági eseményre, tehát biztosítani kell a teljes körűséget, Az ellenőrzésnek automatikusan be kell épülnie a munkafolyamatba, ellenőrzés nélkül a művelet ne legyen folytatható, Ellenőrzési pontokat kell beépíteni a munkafolyamatokba ott ahol a hiba keletkezése, halmozódása ellenőrzés révén megakadályozható, Ki kell alakítani és rögzíteni kell a dolgozók részére egyénileg az ellenőrzési módszereket, A gyors és hatékony beavatkozás érdekében meg kell határozni, hogy a folyamatban végzett ellenőrzés során feltárt hibák jelzése hová, kihez és milyen módon történjen, Ki kell zárni az ellenőrző és az ellenőrzött dolgozók összeférhetetlenségét, Munkaköri leírásban meg kell határozni a dolgozók egyéni személyes felelősségét.

A munkafolyamatba épített ellenőrzés alapvető funkciója a döntést hozók döntései és eljárási szabályai betartásának, valamint a tulajdonvédelmet szolgáló elszámoltatásnak az ellenőrzése. Fontos, hogy minden egyes munkafolyamatnak ki legyenek építve az ellenőrzési pontjai, a rendszer egyes elemei egymásra épüljenek, hézagmentesen zárjanak, és az ellenőrzés a teljes munkafolyamatot nyomon kövesse. A munkafolyamatba épített ellenőrzés működésének fontos előfeltétele, hogy az egyes tevékenységek során elvégzendő feladatokat részletesen szabályozzák le az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a hozzá kapcsolódó szabályzatokban, és készítsék el a dolgozók munkaköri leírását is.

17

A munkaköri leírásokban rögzíteni kell, hogy az adott munkakörben dolgozó milyen feladatok ellátásáért, valamint ellenőrzéséért felelős. Csak így biztosítható, hogy az operatív munka során alkalmazott gyakorlat összhangban legyen az intézményi szabályzatokban és a dolgozók munkaköri leírásaiban előírt követelményekkel. Minden vezető felelősséggel tartozik azért, hogy a hozzá közvetlen beosztott dolgozók (közalkalmazottak, pedagógusok, vezetők) a munkaköri leírásban, illetve egyéb szabályzatban rögzített feladataikat megismerjék, és azt aláírásukkal igazolják. A munkafolyamatba épített ellenőrzés folyamatainak áttekinthetősége érdekében – a szabályzatokban és munkaköri leírásokban foglalt előírások alapján - célszerű jegyzékbe foglalni: - a vizsgálandó feladatokat, - az ellenőrzésért felelős személyek megnevezését, - az ellenőrzések végzésének időpontját. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása: Az ellenőrzés tapasztalatai alapján az intézmény vezetője meghozza a szükséges intézkedéseket. Az önkormányzatot, vagy a GESZ és az Intézmények közötti együttműködést érintő témák esetében tájékoztatást küld, illetve egyeztetést kezdeményez. Saját hatáskörön belül a szükséges intézkedések Intézmény vezetője felelősséggel tartozik.

megtételéért az

1.3 Az ellenőrzési pontok 1. Az intézmény szakmai tevékenységével összefüggő ellenőrzési feladatok: -

vizsgálandó, hogy az intézmény személyi- és tárgyi feltételei megfelelnek-e a szakmai feladatok ellátásához, vizsgálja a szakmai tevékenység szakszerűségét, hatékonyságát, fejlesztéseinek lehetőségét, eredményességét és gazdaságosságát, minőségfejlesztési tevékenység, valamint a minőségfejlesztési program eredményeinek és hatásának vizsgálata.

2. A gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok: - a gazdálkodás szabályozottságának, szervezettségének vizsgálatánál nézni kell, hogy az intézmény által készített szabályzatok előírásai összhangban vannak-e a jogszabályban foglaltakkal, a jogszabályváltozások a szabályzatokban átvezetésre kerültek-e, valamint a szabályzatok tartalmazzák-e az intézmény helyi sajátosságait, 18

-

az intézmény gazdálkodási folyamatában, a belső szabályzatokban foglaltak megfelelően érvényesülnek-e? Szabályzatok: o Szervezeti és Működési Szabályzat (mellékletekkel együtt) o Tájékoztató a könyvvezetési kötelezettségről (számlatükör és magyarázata) o Eszközök és források leltározási- és leltárkészítési szabályzata, o Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, o Belső Ellenőrzési Szabályzat, o Pénzkezelési Szabályzat, o Munkavédelmi Szabályzat, o Tűzvédelmi Szabályzat, o Kötelezettségvállalási Szabályzat, o Bizonylati és Iratkezelési Szabályzat, (Irattári terv) o Egyéb, intézményvezetői döntés, vagy jogszabályi előírás alapján készített belső szabályzatok, (Pl. Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat, stb. )

3. Munkaerő- és bérgazdálkodás ellenőrzése: - Vizsgálni kell, hogy a munkaerő kapacitása, foglalkoztatása összhangban van-e a költségvetési szerv által ellátandó feladatokkal, - Dolgozók felkészültsége, leterheltsége, az engedélyezett létszámkeret, üres állások aránya és a helyettesítések, túlórák elrendelésének szükségessége. - Illetmény- és létszámgazdálkodás során érvényesülnek-e a közalkalmazottakra vonatkozó törvényi előírások, - A technikai dolgozók jelenléti íveinek hónap végi ellenőrzése során szükséges a GESZ felé beküldött hiányzásjelentéssel való összehasonlítás, - A túlórák számának a haladási naplóval, a kéthavi munkaidő nyilvántartással és a „Pedagógus munkaidő” exceltábla adataival történő összehasonlítása (egyezőséget kell mutatniuk). - Rendkívüli munkavégzés elrendelésének és a reá vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata, - A szabadságok megállapításának, engedélyezésének és nyilvántartásának ellenőrzése, - Vizsgálni kell a számfejtéshez beküldött – kinevezések és mellékleteinek pontos kitöltését, - Vizsgálni kell a kilépett és belépett dolgozók személyi anyagának adattartalmát (munkaruha elszámolás, letiltás, fizetési előleg, gyermektartásdíj, családi pótlék, stb.) és időbeni beküldését.

19

4. Vagyongazdálkodás ellenőrzése: A. Beszerzésekkel kapcsolatban vizsgálandó: - az intézmény beszerzései során érvényesül-e az ésszerűségre és a gazdaságosságra való törekvés, - az alapítványi tulajdonú, illetve ajándékként kapott eszközökről a jelentést beküldték-e a GESZ-hez, a bevételezés megtörtént-e? - a jogszabály által meghatározott esetekben – a kötelezettségvállalás megfelelő dokumentálását, - a GESZ által bevételezett eszközök nyilvántartásba vétele – kartonozása – megtörtént-e? - textília folyóméterben történő vásárlása esetén a feldolgozásról készült-e termelési jegyzék, megtörtént-e a nyilvántartások közötti átvezetése, valamint GESZ-hez történő beküldése, (értékhatártól függő!), - vizsgálni kell a tárgyi eszközök kihasználtságát, fenntartását és fejlesztését, B. Saját hatáskörű nyilvántartással kapcsolatosan vizsgálandó: - a beszerzett anyagok „Anyagszámadási naplóba” történő bevételezése megtörtént-e, a számlán a bevételezés helyét feltüntették-e?, valamint felhasználáskor megtörtént-e a készletcsökkenés átvezetése? - az intézményi nyilvántartást igénylő szakleltári, valamint könyvtári készletek bevételezése, valamint selejtezése, továbbá a saját hatáskörű nyilvántartást igénylő kis-értékű tárgyi eszközök készletre vétele és selejtezése az intézmény Leltározási- és Selejtezési Szabályzatában rögzítetteknek megfelel-e? C. A leltározással kapcsolatban vizsgálandó: - GESZ által közölt leltár időpontjára a leltározási előkészületeket megtették-e, - a selejtezendő eszközök előkészítése, szükséges szakvélemények beszerzése megtörtént-e, - a feleslegessé vált készletek, eszközök hasznosítási lehetőségének vizsgálata, - a GESZ leltárellenőrének közreműködésével leselejtezett tételek készletről történő kivezetése, intézményből elszállítása, megsemmisítése megtörtént-e, D. Egyéb ellenőrzési feladatok: - az intézményi készletkimutatás tartalmának és határidőre történő elkészítésének vizsgálata,

20

-

-

a munkaruhák kihordási idejének figyelemmel kisérése, kihordási idő leteltével a bizonylat beküldése a GESZ anyag- és eszköznyilvántartó csoportjának, vagyonvédelem keretében a pénzszállítás és tárolás rendjének vizsgálata,

5. Számviteli- és elszámolási tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: - a bizonylati rend és az okmányfegyelem érvényesül-e? - a felvett ellátmány, valamint készpénzelőleg elszámolásának alakiés tartalmi ellenőrzése, tartalmi követelmény: a) kötelezettségvállalás nyilvántartási számának feltüntetése, b) munka elvégzésének, a beszerzés szükségességének igazolása, szakmai igazolás (intézményvezető aláírása, bélyegző), c) saját hatáskörben nyilvántartott anyagok és eszközök bevételezésének feltüntetése, d) elkülönített keret terhére történő teljesítés feltüntetése, e) számszaki ellenőrzés, - az elszámolási határidők betartásának vizsgálata, - a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott étkezési térítési díjak megállapítása, a kérelmek odaítélése, valamint a határozatok kiállítása megfelel módon történik-e, a térítési díj jogszabály szerinti támogatásának megítéléséhez szükséges igazolások, okmányok ellenőrzése, - az intézmény étkezési térítési díjából, szerződésekből származó bevételeinek számszaki ellenőrzése, - az intézmény költségvetésével való gazdálkodás – beleértve az előirányzat átcsoportosításokat is – ellenőrzése, - likviditás (pénz szükséglet), - a kötött finanszírozású normatívák, (pedagógus szakkönyv, továbbképzés, szakmai fejlesztési feladatok, pedagógiai szakmai feladatok, stb.) elszámolásához szükséges dokumentumok meglétének, valamint az előírt kimutatások vezetésének ellenőrzése, - pályázat útján elnyert pénzeszközök nyilvántartásának, valamint az elszámolási határidők betartásának ellenőrzése. 6. Munkavédelmi, tűzvédelmi ellenőrzés: - az alábbi dokumentációk megléte: a dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata, Tűzvédelmi Szabályzat és mellékletei (tűzriadó terv, épület kiürítési nyomvonala) tűzoltó készülékek (bevizsgálási,) ellenőrzési jegyzőkönyvei

21

-

-

érintésvédelmi, tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyvei, villámvédelmi berendezések ellenőrzési dokumentációi, takarító- és tisztítószerek biztonsági adatlapjai, vegyszerek nyilvántartási naplója (anyagfogyás, új beszerzés ). munkavédelmi előírások betartásának (pl. munka- és védőruha biztosítása, munka- és tűzvédelmi oktatás), és betartatásának (pl. munka- és védőruha használata) ellenőrzése. HACCP kötelező bizonylatainak használata, pontos vezetése, munkahelyi baleseti jegyzőkönyvek teljes körű, pontos kitöltésének egyeztetése, ellenőrzése (GESZ munka- és tűzvédelmi előadó), baleseti nyilvántartás, jelentési kötelezettség ellenőrzése.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzés a tanítási órák mellett kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves ellenőrzési terv tartalmazza. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását a szülői közösség, iskolaszék észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

22

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató az igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők kivételesen munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes, és a gazdasági vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét az igazgató megbízása alapján végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása beszámolók, írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok Az ellenőrzés dokumentumai Az éves ellenőrzési terv, amelyet az igazgató hagy jóvá, az ellenőrzésre jogosultak munkaterve alapján Írásos dokumentáció az ellenőrzésről Az igazgató, igazgatóhelyettes, - tervben nem szereplő - rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet, illetve tarthat. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői munkaközösség. Ez utóbbiakat a tapasztalatokról és az esetleges intézkedésekről megfelelően tájékoztatni kell. Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. A pedagógus az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, és ennek eredményeként a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az igazgatónál. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

V. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Az iskola egységes szervezeti rendszerű intézmény, amelyet az iskola igazgatója vezet, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az igazgató vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el.

23

Az intézmény szervezeti felépítése:

Minőségirányítási vezető

Gyermekvédelmi felelős

IGAZGATÓ

Iskolatitkár

Szabadidőszervező

Igazgatóhelyettes

Könyvtáros

Minőségir. munkacsoport

Alsó tagozatos MK vezető

Pedagógusok

Gazdasági ügyintéző

Technikai dolgozók

Osztályfőnöki MK vezető

Pedagógusok

Természettudományi MK vezető

Pedagógusok

Társadalomtudományi MK vezető

Pedagógusok

Napközis MK vezető

Pedagógusok

1. Az intézmény szervezeti egységei és kapcsolattartásuk rendje A szervezeti egységek és vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős középvezetők állnak: 1. számú egység: alsós munkaközösség vezetője: alsós munkaközösség vezetője 2. számú egység: osztályfőnöki munkaközösség vezetője: osztályfőnöki munkaközösség vezetője 3. számú egység: természettudományi munkaközösség vezetője: természettudományi mk. vezető 4. számú egység: társadalomtudományi munkaközösség vezetője: társadalomtudományi mk. vezető 5. számú egység: napközis munkaközösség vezetője: napközis munkaközösség vezetője 6. számú egység: technikai dolgozók vezetője: gazdasági ügyintéző 24

A különböző szervezeti egységek az intézmény feladatainak zavartalan és zökkenőmentes ellátása érdekében munkájukat összehangolják, Szükség szerint napi szinten kapcsolatot tartanak egymással. 2. Az intézmény vezetői, a vezetők közötti munkamegosztás

2.1 Az intézmény vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője és képviselője az igazgató, aki vezetői tevékenységét önállóan valamint helyettese és a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával. Az intézményvezető feladat és hatásköre Felel: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus továbbképzési középtávú felkészítési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógus továbbképzésének megszervezéséért, mindazokért, amelyet az Aht 97.§ felelősségébe rendel. Feladata: a nevelőtestületi értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, iskolai könyvtár irányítása és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzatokkal, illetve a szülői szervezetekkel, iskolaszékkel való együttműködés gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört és a munkáltatói jogokat, a pedagógus munkakörre benyújtott pályázat elbírálását ellátja a pályáztatói feladatokat, jóváhagyja az intézmény tankönyvrendelését, megállapítja (jóváhagyja) a tankönyvterjesztés rendjét, megbízza a tankönyvterjesztésben résztvevő alkalmazottat, kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a 25

fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt -és át nem ruházott- feladatokat. Az intézményvezető jogkörére, felelősségére vonatkozó egyéb feltételeket külön jogszabály, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézmény vezetője jogkörét – a munkáltató jogkör, az utalványozás és a kötelezettségvállalás kivételével – esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében –- helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető hatásköréből átruházza: az intézmény gazdasági ügyintézőjére a kisegítő munkakörökbe tartozó munkatársak ellenőrzését, irányítását, szervezését.

2.2 Igazgató helyettes: munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladat és hatásköre kiterjed egész munkakörére Az igazgató helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Az igazgató helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, felelős feladatai ellátásáért, az általa vezetett munkaközösségek szakmai munkájáért, ellátja a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat. Az igazgató helyettesi megbízást- a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes.

26

2.3 Gazdasági ügyintéző: Az igazgatót gazdálkodási tevékenységében a GESZ-szel szorosan együttműködve a gazdasági ügyintéző segíti. A munkakörben meghatározott területen képviseli az intézményt, illetve annak dolgozóit. Feladatai különösen: A költségvetésben rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembe vételével biztosítja az iskola működőképességét, gondoskodik a szakszerű, színvonalas és takarékos üzemelésről. Az intézmény egészére vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket tesz Felelős az intézmény jogszerű működését biztosító leltári szabályzat elkészítéséért, gondoskodik annak szakszerű használatáról. Gondoskodik az iskolaépület állagának megőrzéséről, a berendezések, felszerelések biztonságos tárolásáról, javításáról, a takarékosság érvényesüléséről. Biztosítja a pénzügyi fegyelem, a könyv- és számvitelre vonatkozó szabályok betartását, felel a mérlegben szolgáltatott adatok valódiságáért. Gondoskodik az utalványozás szabályosságáról, a zárlati munkálatok és egyéb határidők betartásáról. az intézmény vezetőjével konzultálva elkészíti az éves költségvetés tervezetét a szükséges intézkedések megtételével biztosítja annak törvényes felhasználását. Figyelemmel kíséri a felújítási munkálatokat a külső kivitelező költségvetéseinek tárgyszerűségét és szabályosságát, ellenőrizteti a benyújtott számlákat számszaki és tartalmi vonatkozásban. Biztosítja az intézmény kezelésében levő vagyon, álló- és fogyóeszközök nyilvántartását kialakítja a gazdasági tevékenységek felelősi rendszerét, az intézmény igazgatójával történt egyeztetés után intézkedik a szükséges anyagok, berendezések, felszerelések beszerzéséről, pótlásáról. Szervezi az iskola bevételnövelő vállalkozási tevékenységeit, egyeztetve ezeket az intézmény igazgatójával és a nevelőtestülettel. 3 A vezetők kapcsolattartásának rendje Az intézmény vezetője és helyettesének kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Az operatív vezetés ügyeiben az igazgató, az igazgató helyettes és a gazdasági ügyintéző heti rendszerességgel a hét első munkanapján munkamegbeszélést tartanak.

3.1 A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodás jogkörbe tartozó ügyek 27

kivételével - az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távollétében gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül legalább két hetes időtartamú folyamatos távollét. Tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés történik, figyelemmel a helyettesítés munkajogi szabályaira is. Az igazgatóhelyettest távolléte munkaközösség vezetője helyettesíti.

esetén

a

társadalomtudományi

4. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége az igazgató döntés-előkészítő, véleményező valamint javaslattevő testülete Az intézmény vezetését vezetői testület segíti, melynek tagjai a mindenkori munkaközösség-vezetők, KAT elnök, DÖK vezető. A vezetőség dönt: a munkaközösségek feladatainak összehangolásáról külső szakmai kapcsolatok kiépítéséről, intézményi munkacsoportok létrehozásáról, megszüntetéséről, és ellátja e csoportok tevékenységének ellenőrzését. állást foglal: a pénzeszközök a szakfeladatok közötti átcsoportosításáról, a költségkeretek és maradványok felosztásáról, az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben az igazgató állásfoglalást kér, illetve amiben az iskolaszék javaslatot tesz; véleményezi: az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások stb.), a személyi érdekeltségi rendszer kialakítását, az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát, a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket, az iskolai szolgáltatások, kiegészítő és vállalkozási tevékenység indítását, szakmai innovációk, kísérletek beindítását, működtetését. A vezetői testület javaslattevő jogkörrel rendelkezik működésével kapcsolatos minden további kérdésben.

az

intézmény

A vezetői testület feladata az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti közösség értekezlete összehívásának időpontjáról, napirendjéről és véleményezi az előterjesztéseket. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. 28

A vezetői testületet – a munkatervben meghatározott rend szerint ülést tart, melyet az igazgató hív össze. Rendkívüli vezetői testületi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok egyharmada az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt az igazgató szükségesnek ítéli meg. A vezetői testület akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

VI. Az intézmény közösségei, jogaik és kapcsolattartásuk 1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelőoktató munkát végző pedagógus, más része a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő dolgozó. Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározottak szerint részvételi, véleményezési, javaslattételi és döntési jogkör illeti meg. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet az alkalmazotti közösség értekezletén gyakorol. Az intézményvezetői megbízás támogatásáról szóló döntéshozatalt megelőzően ismertetni kell a nevelőtestületi értekezletnek a vezetési programról kialakított véleményét. Az alkalmazotti közösség értekezletét a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a vezetői testület valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. Az alkalmazotti közösség értekezletét félévenként legalább egyszer meg kell tartani. Az alkalmazotti közösség értekezletén a közalkalmazottak legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott középvezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. 29

A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén ki kell függeszteni. 2. A nevelőtestület és kapcsolattartásának rendje

2.1 A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak: gyermek- és ifjúságvédelemi felelős, könyvtáros, szabadidő-szervező A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A döntési jogkörébe tartozik: az intézmény pedagógiai programjának elfogadása, a minőségirányítási program elfogadása az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elfogadása, az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestületi értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői (igazgatói) pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, az intézményi szinten eljáró diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, a középtávú pedagógus továbbképzési (felkészítési) program elfogadása, a tankönyvtámogatás módjának meghatározása, a tanulók fegyelmi ügyei, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, Véleményezési jogkörébe tartozik: A nevelőtestületi értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, 30

véleményezi a tantárgyfelosztást, valamint a pedagógusok külön megbízásának elosztását, a megvásárolandó tartós tankönyv, segédkönyv kiválasztását, amelyben az intézményi szintű döntést a nevelőtestületi értekezlet által átruházott jogkörben bizottság hozza meg. A nevelőtestületi értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. Bizottság dönt a tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összegből vásárolandó tankönyv, segédkönyv meghatározásáról. A nevelőtestületi értekezlet - nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. Az értekezletek témáját és időpontját az éves munkaterv rögzíti. A nevelőtestület vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – iskolaszék, szülői szervezet, dök, stb. – képviselőit meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet félévzáró és tanévzáró értekezlet havonta tantestületi tájékoztató értekezlet Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet akkor, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a nevelőtestület egyharmada kéri az igazgatótól. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletekről – havi tájékoztató értekezlet a félévi és év végi osztályozó értekezlet, valamint az alakuló értekezlet kivételével lényegkiemelő jegyzőkönyvet kell vezetni. Ha a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely azonnal meg nem válaszolható - kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az igazgatóhelyettes gondoskodnak.

31

2.2 A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezlet időpontjában. Átruházott jogkörök A pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása Taneszközök, tankönyvek kiválasztása Továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel Jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel A határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése A szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése pedagógusok külön megbízásai elosztásának véleményezése

A jogkör gyakorlója Szakmai munkaközösségek

valamint az iskolai felvételi követelmények meghatározása Osztályközösségek nevelőtestületi megítélése (tanulmányi munka, magatartás, szorgalom) Fegyelmi ügyek

Szakmai munkaközösségek

Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek

Az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusok

Fegyelmi bizottság

2.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területeken tevékenykedő pedagógusok szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösségek tagjaik közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösségek döntenek működési rendjükről és éves munkaprogramjukról. Feladatuk: az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának javítása, 32

a szaktárgyi oktatás tartalmi fejlesztése, módszertani eljárások tökéletesítése, a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, ezek elbírálása, valamint az eredmények kihirdetése, az egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének felmérése és értékelése, a pedagógusok helyi továbbképzésének szervezése, közreműködés az éves - pedagógus továbbképzés - beiskolázási terv kidolgozásában, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, és a nevelőtestületi értekezlet által átruházott jogkörben véleményezik a pénzeszközök felhasználási terveit, támogatják és segítik a pályakezdő pedagógusokat, szakterületükön véleményt nyilvánítanak a pedagógiai program elfogadásához, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához.

2.4 A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetőségében és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további jogai és feladatai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért értekezleteket hív össze, szervezi a bemutató foglalkozásokat elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tantervhez igazodó tanmeneteit ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenet szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az igazgatónál a pedagógiai program és a munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a továbbképzésre, a munkaközösségtagjainak jutalmazására, stb. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: 1. Iskolavezetéssel: a. Az igazgató a természettudományi, a társadalomtudományi munkaközösségek kapcsolattartásáért felel 33

b. Az igazgatóhelyettes az alsó tagozatos, az osztályfőnöki és a napközi munkaközösségek kapcsolattartásáért felel A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően: Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó és a tanév végi értékelő értekezletén Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról: A felelős vezető a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösség-vezetőnek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. Az érintett vezetők az IMIP-ben megfogalmazottak szerint és az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösségvezetők és a munkaközösségi tagok teljesítmény-értékelésével kapcsolatos feladatokat. Az igazgató jóváhagyja a munkaközösség-vezetők által ellenőrzött és aláírt tanmeneteket. 2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: a. A munkaközösségek az éves munkaterveiket szeptember 15.ig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. b. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek: A munkaközösség-vezetők álláspontjaik egyeztetése miatt havonta legalább egy megbeszélést tartanak Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni Gondoskodnak arról, hogy az egy osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, versenyre készítés stb.) A tanévzáró értekezleten szóban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. A félévi és év végi értékeléshez írásban beszámolót készítenek

34

3. Feladat- és hatáskörök: Az intézményben létesített munkakörökhöz rendelt feladat- és hatáskörök; a hatáskörök gyakorlásának módja, a helyettesítés rendje a munkaköri leírásokban vannak szabályozva. Az intézményi munkakörökhöz tartozó munkaköri leírásokat a Minőségirányítási Program tartalmazza. 3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szempontjai Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés adható annak a pedagógusnak: aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, továbbá bemutató órákat, ill. pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, eredményes szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (pl. akinek növendékei jól szerepelnek különféle kerületi, fővárosi, országos tanulmányi és kulturális versenyeken, diákjai sikeres nyelvvizsgát tesznek) aki hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozva, képes azokat felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szint- tanulmányi eredményt elérni velük aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes, közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős- ill. sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (pl. szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg a napköziben, kirándulásokat vezet) aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (pl. az órarend, helyettesítési rend, ügyeleti rend elkészítésében) aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában A teljesítménypótlékot nem szabályozzuk, mert költségvetésünk csak a törvényben meghatározott minimum százalékot teszi lehetővé.

35

4. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje

4.1 Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tagjaiból választja meg képviselőjét (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a tanulói házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés és az iskolagyűlések. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, melynek napirendjét 15 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

4.2 Az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályában tanító pedagógusok értekezletét összehívni. Az osztályfőnökök feladatai különösen: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli tanulóit Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, Aktív pedagógiai kapcsolatot tart a szülőkkel, valamint a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel Figyelemmel kíséri tanítványai előmenetelét, magatartását, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson. Tapasztalatait megbeszéli az érintett kollégával, szülővel, esetenként az igazgatóval Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére Szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról tanulmányi eredményéről, Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait, TB-kártyájának számát, az étkezési térítés alapjául szolgáló bizonylatokat, azokat ellenőrzi, összegyűjti az osztályba járó tanulók bizonyítványait és szeptember 15-ig leadja az iskolatitkárnak, pontosan vezeti az osztálynaplót, anyakönyvet, elkészíti az aktuális statisztikákat, 36

Közreműködik a tanulók tankönyvvel, taneszközzel való ellátásában, Szorgalmazza a tanulók iskolai felszerelésének meglétét, és rendszeres időszakonként ellenőrzi ezeket, Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról és megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, bonyolításában Gyermekvédelmi feladatokat lát el, év közben indokolt esetben családot látogat: A veszélyeztetett tanulókról naprakész feljegyzést készít, szükség szerint környezettanulmányt végez és pedagógiai véleményt ír, Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére Feladatai közé tartozik a továbbtanulásra való felkészítés, pályairányítás, szakértői vizsgálat szükségességének jelzése, Osztályfőnökváltás esetén az átadó-átvevő osztályfőnökök kölcsönösen hospitálnak az érintett osztályokban és részletesen tájékoztatják egymást a tanulókról, Segítséget nyújt osztálya kötelező orvosi vizsgálatának lebonyolításában, figyelemmel kíséri az orvosi javaslatok, vizsgálatok megvalósulását Betegség esetén gondoskodik a tanuló mielőbbi szülői felügyelet alá kerüléséről Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére, segélyezésére Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít

4.3 Diákönkormányzat A tanulók legfontosabb szerveződése a diákönkormányzat. Feladata diákok érdekképviselete és saját munkaterve alapján közösségi programok szervezése,. A diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerinti döntési és véleményezési jogkörrel rendelkezik, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az igazgató legalább 15 munkanappal korábban köteles megküldeni írásban azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatban a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják, és egyeztetik álláspontjukat. Az intézményi szintű diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az igazgatóval történő személyes találkozás lehetőségét. A diákképviselőknek a személyes megbeszélést legalább egy munkanappal korábban kell kérniük. Az Osztály Diákönkormányzat képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. 37

A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákképviselők a rendszeres kapcsolatot a diákönkormányzatot segítő tanárral tartják. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein. A diák-önkormányzati szervek működésükhöz a kijelölt osztálytermet használhatják. Feladatuk ellátásához igénybe vehetik az igazgató titkárságán található telefont és faxot. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény helységeit, berendezéseit az SzMSz használati szabályai szerint, ha ezzel nem korlátozza az intézmény működését. A diák-önkormányzati célok megvalósításához az intézményvezetés évente a költségvetésben meghatározott összeget biztosít. Az összeg feletti rendelkezés a diákönkormányzatot illeti meg a működési szabályzatában meghatározottak szerint. A diákönkormányzat a pénz felhasználásáról a gazdasági ügyintéző által meghatározott módon köteles elszámolni.

4.4 A szülői közösség, az iskolaszék, valamint a kapcsolattartás rendje A szülők közösségei A Ktv. 59.§ alapján a szülők jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői közösség a jogszabályban meghatározottak szerint döntési és véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A jogszabályokban meghatározottakon túl a szülői szervezetet egyéb véleményezési- és egyetértési jogokkal nem ruházzuk fel. A szülői közösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek az SZMSZ, vagy a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha az SZMK az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörében tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról illetve a vélemény és javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.

38

A szülői közösségek részére az igazgató félévente egy alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról, az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról, a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot, az osztály szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek tanévenként legalább kettő alkalommal fogadóórák az éves munkaterv szerint - családlátogatások (csak indokolt esetben) írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetekben, az ellenőrző könyvben vagy üzenő füzetben A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével vagy a Szülői Szervezet képviselőjével.

4.5 Az iskolaszék Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a Szülői Szervezet két főt, a nevelőtestület két főt a fenntartó egy főt delegál, s képviselteti magát a diákönkormányzat is. Az iskolaszék a jogszabályban meghatározottak szerint döntési és véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az iskolaszék működési feltételeinek biztosítása (helyiségek használata, az ülések jegyzőkönyvének vezetése, az iratok kezelése és megőrzése stb.) az igazgató feladata. Az iskolaszékkel az együttműködés tartalmát és formáját az igazgató a munkaterv, illetve feladatterv, valamint az iskolaszék munkaprogramja előkészítési fázisában egyeztetik. A jogszabályból következő, az intézmény egészét érintő ügyekben az igazgató felelős az iskolaszék elé kerülő előterjesztésekért, vélemény, egyetértés megkéréséért. Az iskolaszék elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletre, az alkalmazottak közössége értekezletére, valamint a nevelőtestületi 39

értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az iskolaszék elnöke állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a vezetői testület ülésein. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestületi értekezlet hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, az igazgató dönt a vélemény és javaslat előzetes vezető testületi megtárgyalásáról. A javaslat nevelőtestületi előterjesztését az igazgató szervezi meg. Az iskolaszék és a szülői közösségek megkeresésére az igazgató a szükséges tájékoztatást, információt köteles megadni. Meghívás esetén részt vesz az üléseiken. Az igazgatót a helyettese képviselheti a szülői közösségek ülésein.

40

VII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel.

Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

2. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

3. Rendszeres külső kapcsolataink Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel: a fenntartóval zuglói GESZ Zuglói ZV.RT a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel a kerületi közművelődési intézményekkel a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltató szervekkel, ezek könyvtáraival a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal gyermekjóléti szolgálat – közvetlen kapcsolattartó a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelési tanácsadó szolgálattal családsegítő központtal a történelmi egyházak szervezeteivel az intézményt támogató Hunyadi János Általános Iskola Alapítványával egyéb szervezetekkel: (rendőrség stb.) 41

VIII. Az intézmény működési rendje 1. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (osztályozó-, javító-) rendjét a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6.oo órától 19.oo óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7,45 órától 16 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 3.A tanítási napok rendje

3.1 A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) 7,45től 14,05-ig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7,45 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható.

42

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és vezető helyettes tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

3.2 Az óraközi szünetek rendje A szünetek idejét a Házirend tartalmazza. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi harmadik szünetet (áprilistól októberig) a tanulók – tanári felügyelet alatt - egészségük érdekében lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére!

3.3 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívül foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 7,15 órától 7,45 óráig délelőtt 7,45 órától 14,05 óráig – folyosó ügyelet délután 16 órától 17,30 óráig – napközi ügyelet 4. Az intézmény munkarendje

4.1 A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén eseti, szóbeli megbízással jelölik ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

43

4.2 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető készíti. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. 4.2.1 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető jóváhagyásával - a vezető helyettes állapítja meg, és az órarend, valamint az ügyeleti rend tartalmazza. A tanórák (foglalkozások) elcserélését alkalmanként az igazgató engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak 7,15 perckor az ügyeleti helyén kell tartózkodnia. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető helyettesének. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztások szerint órája kezdete előtt 15 perccel munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legalább az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének. Előzetes kérés alapján az igazgató vagy az illetékes igazgatóhelyettes engedélyt adhat óra- vagy műszakcserére. A pedagógus kérésére a gyermekápolási pótszabadság kiadását az igazgató engedélyezi. A pedagógus késése esetén szóbeli figyelmeztetést kap, háromszori késés esetén írásban történik a figyelmeztetés.

44

Igazolatlan és indokolatlan mulasztás a munkabér elvonásával jár és az MT vonatkozó cikkelyeit alkalmazzuk. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, - a vezető helyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A pedagógusok egyéni munkarendjét személyre szóló munkaköri leírásuk tartalmazza. Munkaidő beosztásukat a mindenkor érvényes órarend határozza meg. 4.2.2 A nem pedagógus munkakörű közalkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezető helyettes állapítja meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak, zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket, vagy az igazgató helyettest. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak egyéni munkarendjét személyre szóló munkaköri leírásuk tartalmazza. 4.2.3 A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 5. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívül foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával.

45

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében.

5. 1 Napközi otthon, tanulószoba Napközi szervezésére a szülők igénye alapján kerül sor. A napközi a szorgalmi időszak alatt működik. Felvételre elsősorban a tanév elején lehet jelentkezni, de indokolt esetben év közben is felvételt lehet nyerni. A tanulók tanulmányi eredményétől és az otthoni tanulási körülményeitől függően a szaktanárok és az osztályfőnökök javasolhatják a tanuló számára a napközi igénybevételét. A napközis foglalkozást tartó pedagógus feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. A tanítás nélküli munkanapokon tartott ügyeleti napokon a napközis csoportok összevonhatók. A napközis foglalkozások rendje: a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka közös ebédelés, levegőzés, pihenés 14,45 órakor kezdődik egységesen a tanulási idő 15,45 –16 óra – uzsonnaidő 16-17,30 óra ügyelet A tanulószobai foglalkozások rendje: önálló ebédelés a tanórák után 14 órától 16 óráig tanulási idő

5. 2 Szakkörök A szorgalmi időszakban a tanulók érdeklődésének megfelelő szakkörök működhetnek az egyes intézményegységekben. A szakkörök intézményi szinten is szervezhetők. A szakkörök indításáról, az ingyenes igénybe vehető szakkörökről az illetékes igazgatóhelyettes javaslata alapján, a vezetői tanács állásfoglalása és az iskolai szülői munkaközösség véleményének kikérése után az intézményvezető dönt.

5. 3 Énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időbeosztással működik. A tanulók felvételéről a karvezető dönt. Az énekkar külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli.

5. 4 Sporttevékenység A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél többen vegyenek részt.

46

A sportkör vezetője a testnevelő tanár, aki rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval.

5. 5 Versenyek A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanévi munkának, az éves munkatervnek. A rendezvényekért felelős pedagógusok megbízást kapnak. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek a lebonyolításukért. A szervezést a vezető helyettes irányítja. A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete, a versenyen kötelező.

5. 6 Differenciált képességeket fejlesztő foglalkozások A foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás, illetve a tehetséggondozás. A foglalkozást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam foglalkozásai órarendbe illesztett időpontban - az osztályfőnök javaslatára -, csoportos jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a differenciált képességfejlesztés – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra vonatkozóan – a szaktanárok javaslatára történik.

5. 7 Tanfolyamok A szülők, tanulók igényei alapján a lehetőségek szerint szervezi az iskola. A részvétel írásbeli szülői jelentkezés, kötelezettségvállalás alapján történik, mivel a tanfolyam önköltséges. Meghirdetés: szeptember 15-ig. Jelentkezés: szeptember 20-ig. A tanfolyamok október 1-től május 30-ig tartanak.

5. 8 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket írásban kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat.

47

A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az iskola évente egy közös iskola tanulmányi kirándulást szervez.

5. 9 Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

5. 10 Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek, ezeket az igazgatónak be kell jelenteni. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

5. 11 Erdei iskolai program 2-8. évfolyamig az osztálytanítók és osztályfőnökök erdei iskolai programot szervezhetnek, ha a szülők indítványozzák, és az iskola költségvetésében van rá fedezet, valamint a szülő nyilatkozik arról, hogy vállalja a költségek megfizetését.

5.12 Fakultatív hit- és vallásoktatás Szülői igény esetén az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezen való részvétel a tanulók számára önkéntes. A fakultatív hit- és vallásoktatás kötelező tanítási idő után kezdődhet. A jelentkezést a szülő a hitoktatónak nyújtja be. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban résztvevő tanulókról, de a napközis foglalkozáson résztvevő tanuló - a felügyelet miatt - köteles napközis nevelőjét tájékoztatni arról. A hitoktatás helyét az igazgató vagy igazgatóhelyettes jelöli ki. A helyiség rendjéért a hitoktató a felelős. 6. A létesítmények és helyiségek használati rendje

6. 1 Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát és a zászlót a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni.

48

Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni a berendezéseket rendeltetésszerűen használni az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani

6. 2 Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót a nyitvatartási időben is zárva tartjuk. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A kijelölt technikai dolgozó feladata, hogy az épület bejárati kapuja zárva legyen, illetéktelen személyek azon át se juthassanak az intézmény területére. A műszaki dolgozó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket reggel az első óra előtt a technikai köteles nyitni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a gondnok ellenőrzik.

6. 3 A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak a portással történt egyeztetés után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről az iskolatitkár értesíti a vendéglátót.

6. 3 Az intézmény létesítményeinek és bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – az iskolavezetőség javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. 7. A helyiségek és berendezésük használati rendje A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelőoktató tevékenységet, és intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézmény vezetőjétől kell kérvényeznie.

49

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával 8. A könyvtár használati rendje A könyvtár dokumentumait az iskola minden tanulója és dolgozója térítésmentesen csoportosan és egyénileg is használhatja. Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát és különböző szolgáltatásait. Kérésre megtartja az alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat, részt vesz a könyvtárhasználati szakórák előkészítésében. A könyvtár minden nap nyitva tart, az éves munkatervben meghatározott időpontokban. A könyvárat az használhatja, aki beiratkozott tagja. Az adatok esetleges változását be kell jelentenie a könyvtárosnak. A könyvtár használata során kultúráltan, csendesen, a részletes szabályozásnak megfelelően kell viselkedni. A részletes szabályozás a könyvtárban kifüggesztve található. 9. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, (számítástechnika, nyelvi terem, tornaterem) a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A szaktantermek használatához a helyiség felelősének engedélye kell. 10. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) mási helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell 50

tüntetni a kölcsönzési határidőt. A berendezés visszaszolgáltatásakor az elismervényre rá kell vezetni a visszaszolgáltatás dátumát, irattárba helyezni. 11. Karbantartás és kártérítés A műszaki dolgozó felelős a tantermek, szaktantermek előadók, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartófüzetbe bejegyezni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdaági irodába a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni.

IX. Védő-óvó előírások 1. Rendszeres egészségügyi felügyelet rendje Az iskolai tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogászati és belgyógyászati vizsgálaton vesznek részt. Évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérését is el kell végezni. Tanévenként meghatározott időpontban, heti egy alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére, akik tapasztalataikról tanévenként tájékoztatják az iskola intézményvezetőjét. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek körülményeikre, rendszeres orvosi ellenőrzésükre. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűz- és bombariadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 51

Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetnie kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Rendkívüli események után. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelőknek, még fokozottabban kell figyelnie a balesetmegelőzésre. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a munkavédelmi felelősnek le kell adni.

52

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Amennyiben a baleset az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegély-nyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni. A tanulói balesettel kapcsolatos eljárást kell alkalmazni, ha a tanulót az iskolába jövet vagy az iskolai oktatás befejeztével hazafelé menet éri baleset. 4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel szorosan együttműködve kiemelt figyelemmel kíséri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóit. A tanulók és szüleik egyénileg is felkereshetik őt problémájukkal. Fogadóóráinak ideje az iskolai hirdetőtáblán megtalálható. 5. Rendkívüli esemény, bombariadó Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az igazgató hoz. Akadályoztatása esetén az SzMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő terhére hoz intézkedést az intézmény vezetője. Az igazgató a ZPSz igazgatójával együttműködik a bombariadó esetén. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3. § (2) bek.) Katasztrófa (vészhelyzetek): Egy adott területen, egy adott időpontban bekövetkezett, jelentős emberi és anyagi áldozattal, komoly veszélyeztetéssel , nagy környezetpusztítással járó rendkívüli esemény. 53

Vészhelyzetek: Természeti veszélyek.: árvíz, földrengés, szélvihar stb. Ember által okozott veszélyek: tűz, közúti baleset, sugárveszély stb. Természeti katasztrófa: A természet erőinek hatására , elemi csapásként fordulnak elő. Ilyenek: a földrengés, gátszakadás, az árvíz, súlyosabb esőzések, a földcsuszamlás, a tűzvész, a hosszan tartó forróság, aszály, a szélvihar, a jég, eső, hó és lavina, a különböző járványok, a vulkáni kitörés, a szökőár, a lávafolyam stb. Technikai katasztrófa: Korunk veszélyhelyzeteit a tudományos-technikai haladás, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés rohamos fejlődése, a termelési technológiák gyors megújítása, az energia óriás méretű koncentrációja és hallatlanul nagy mozgási sebesség jelzi. A technikai katasztrófák rendszerint robbanással, tűzzel, mérgezéssel, radioaktív szennyezéssel, környezetszennyezéssel, tömeges baleset bekövetkezésével járnak .E körbe tartozónak lehet tekinteni a háborús vagy fegyveres konfliktushelyzettel, a terrorcselekményekkel okozati összefüggésben álló káros hatásokat is. A technikai katasztrófák bekövetkezése alapvetően két okra vezethető vissza: -külső tényezők (elemi csapások) -emberi tényezők (szándékos vagy gondatlan magatartás) Az így bekövetkező katasztrófa hirtelen fennakadást idézhet elő a természetben, közlekedésben, az ellátásban és szolgáltatásban. Ide sorolhatók: a veszélyes kémiai anyagok (veszélyt csak akkor jelentenek, ha ellenőrizetlenül kerülnek a környezetbe (levegő, víz, talaj) veszélyes vegyi anyagok (robbanásveszélyes anyagok, tűzveszélyes szilárd és folyékony anyagok, radioaktív gyújtóhatású és maró anyagok). Nukleáris katasztrófa: Atomerőműi katasztrófáról akkor beszélünk, amikor a reaktorüzemzavar, a hűtőberendezés hibája, vagy emberi gondatlanságból nagy mennyiségű radioaktív kerül a környezetbe. A nagy sugáradag azonnali halált okoz. Jelei: léglökési hullám, robbanás, hő- és fényhatás.

54

Biológiai katasztrófák A járványok, fertőző megbetegedések, emberi, állati és növényi kártevők tömeges, jelentős számú megjelenése, biológiai túlszaporodása. - Baktérium fertőzés: kórokozók által okozott megbetegedés, - Vírusfertőzés: Társadalmi katasztrófák Fegyveres zavargások, terrorizmus, háború, migráció, tömegmozgások. Elsősegélynyújtás: A katasztrófák minden esetben jelentős személyi, anyagi, technológiai és környezeti károkat okoznak. Az elhárítás első és legfontosabb lépése az élet védelme. Mi tette szükségessé a katasztrófa vizsgálatát ? Az utóbbi években szakmai körökben és a közvélemény részéről fokozott érdeklődés kíséri a tömegkatasztrófák hatásait, elhárításuk lehetőségeit. Bár a katasztrófák csapásait ősidők óta szenvedi el az emberiség, ezek vizsgálatát, elemzését csak a XIX. század végén kezdték meg. Az elemzés igazi lehetőségei napjainkban teremtődtek meg. Katasztrófa: - a polgári védelmi törvény szerint olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, avagy a környezet veszélyezteti, károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködésére van szükség. Szervezeti és végrehajtási rend Az igazgatót – mint a létesítmény vezetőjét – terhelő feladatokat – felelőségem érintetlenül hagyása mellett – az igazgatóhelyettessel megosztom. 1 Az intézményvezető feladatai és jogkörei Általános feladatok Gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról. A felmerülő hiányosságok pótlásáról intézkedni köteles. A tűzvédelmi helyzetről tájékoztatást köteles adni a fenntartójának. A tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi, vagy ellenőrizteti. Ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást. 55

Hatásköre szerint a tűzvédelmi feladatok, mentő és megelőző tevékenységének ellátásához, a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról gondoskodni köteles. Az igazgatóhelyettes az alábbi tűzvédelmi feladatokat látja el: Közvetlenül irányítja a tűzvédelmi megbízott munkáját. Az iskolavezetés képviseletében a tűzv.mb.-tal együtt részt vesz a hatósági tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken és aláíratja az erről készült jegyzőkönyvet. A tűzv-mb. bevonásával elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a tűzvédelemre vonatkozó éves költségvetési tervet Gondoskodik a tűzvédelmi eszközök és felszerelések nyilvántartásáról, tárolásáról, folyamatos felújításáról és pótlásáról. Kidolgoztatja és jóváhagyja az iskola helyiségeire vonatkozó tűzvédelmi utasításokat. Gondoskodik az iskolai tűzoltó, élet- és vagyonmentő csoportok megszervezéséről. Negyedévenként tűzvédelmi szemlét tart, ill. azt vezeti. A szemle résztvevői: tűzv.mb., az ellenőrzött területen illetékes vezetők. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az intézkedési tervet is tartalmazza. A tűzvédelmi szabályzat érvényességét figyelemmel kíséri és az esetleges módosításokra javaslatot tesz. Rendszeresen ellenőrizni a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását. Vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat, nyilvántartja a tűzvédelmi munka során az intézkedési jogkörét érintő iratokat, dokumentumokat. Szervezi a dolgozók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, ill. oktatását, szakvizsgára való felkészítését, gondoskodik azok végrehajtásáról. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az alábbiak szerint engedélyezi: Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre engedély csak írásban (a bevezetett nyomtatványtömb, ill. sokszorosított, számozott engedélylapok felhasználásával) adható ki. Alkalomszerű tűzveszélyes ipari tevékenységet csak szakmai képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozók végezhetnek, az engedély csak ilyen dolgozóknak adható ki. Egyéb nyílt lánggal járó tűzveszélyes munkát megfelelő előzetes tűzvédelmi oktatásban részesített dolgozó is végezhet az e célra rendszeresített írásbeli engedély alapján Az engedély eredeti példányát az aláíró dolgozónak kell kiadni, aki azt a tűzveszélyes tevékenység helyszínén köteles tartani. 56

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység befejezése után a dolgozó köteles a munkáról és a tűzvédelmi észrevételeiről az engedélyezőnek beszámolni és az engedély eredeti példányát visszaadni. 5. A tűzvédelmi megbízott feladatai  megszervezi, lebonyolítja a tűzvédelmi oktatást.  Folyamatosan ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és utasítások betartását.  Elkészíti és jóváhagyatja az iskola tűzriadó tervét és ennek alapján megszervezi és lebonyolítja a tűzvédelmi riadót.  Kidolgozza és jóváhagyja a tűzvédelmi házirendet, gondoskodik tartalmának ismertetéséről.  Meghatározza és ismerteti az iskolai tűzjelzés módját.  A tűzvédelmet érintő változásokról tájékoztatja az iskola tűzvédelmi vezetőjét.  Tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit.  Kapcsolatot tart tűzvédelmi kérdésekben az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal.  Tevékenységéhez éves munkatervet készít, melyben meghatározza az iskola dolgozóinak tűzvédelmi képzésének tervét, az időszakos ellenőrzésének tervezett időpontját.  A tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetőkkel szemben az iskola igazgatójának fegyelmi felelőségre vonást vagy büntetőeljárását kezdeményezhet. A tűzvédelmi megbízott köteles figyelemmel kísérni a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, többek között:  a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztését, a rendelkezések betartását  a tűzoltó készülékek minőségi és ellenőrzési jegyének meglétét és érvényességét.  a helyiségek tűzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerűségét és azok kifügesztését. a hiányosság esetén intézkedést kérni a közvetlen vezetőjétől vagy jelenteni az intézmény vezetőjének.

X. Egyéb rendelkezések 1. Az intézményi hagyományok ápolása Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának joga és kötelessége.

57

Hagyományaink: Az l. osztályos tanulók "hunyadissá" fogadása a tanévnyitó ünnepélyen, Hunyadi jelvény átadásával Hunyadi túra, Hunyadi nap, farsangi karnevál, karácsonyi közös rendezvény Hunyadi Alapítvány által szervezett rendezvények Félévenkénti rendszerességgel szervezett iskolai hangverseny Szaktáborok működtetése A hagyományápolás további formái: Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében a kerek évfordulókon évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. A hagyományápolással kapcsolatos feladtok: A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Intézményünk jelképe:

2. Az iskolai tankönyvellátás, a tanulói tankönyvtámogatás rendje

2.1 A tankönyvellátás rendje Iskolánk külső céggel (Zuglói Tankönyvcentrummal) kötött megállapodás szerint bonyolítja a tankönyvellátást. Az iskola minden év november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokon. E felmérés során tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá ha az iskolának lehetősége van egyéb kedvezmény nyújtására, mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozáskor kell elvégezni. Ha az időben kiadott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni. 58

A tankönyvellátás és rendelés lebonyolítása a mindenkor hatályos jogszabályokban rögzített határidők betartásával a könyvtáros feladata.

2.2 A tankönyvrendelés helyi folyamata Határidő Augusztus

Feladatok A tankönyvellátás folyamatának felülvizsgálata (jogszabályi változások), évi munkarendbe illesztése. További kedvezmények körének, feltételeinek, az igénylés módjának, az elbírálás elveinek meghatározása. Szeptember A normatív kedvezményre jogosultak és a további kedvezményt igénylők szüleinek tájékoztatása. A jogosultak köréről és a további kedvezmény igénybevételének feltételeiről szóló Iskolai tájékoztató- és igénylőlap elkészítése és szövegszerkesztése (a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a rendeleti minta szerint). Szeptember Az Iskolai tájékoztatóés igénylőlap sokszorosítása, elküldése. Az Iskolai tájékoztatóés igénylőlap elhelyezése az iskola honlapján, a portásfülkével szembeni hirdetőtáblán, a kapu melletti üveges szekrényben. Október A tájékoztató- és igénylőlapok leadása. Október (nov. 15-ig)

Az adatok feldolgozása.

Nov. 30-ig

A nevelőtestület, iskolaszék, iskolai szülői szervezet, diákönkormányzat tájékoztatása a felmérés eredményeiről. Az iskola kezdeményezi a tankönyvtámogatás megállapítását a fenntartónál. A nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. Az iskolai tankönyvfelelős kijelölése, megbízása. Az iskolai könyvtárban megtalálható tartós tankönyvek, segédkönyvek listájának összeállítása.

Dec. 15-ig

Január Január

Felelősök

igazgató

Osztályfőnök, gyermekés ifjúságvédelmi felelős

iskolatitkár osztályfőnökök

osztályfőnökök Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

igazgató

igazgató ig.helyettes igazgató könyvtáros

59

Határidő Január

Január Február Febr. 15-ig

Febr. 15.

Szerződés szerint

Szerződés szerint

Ápr. 30-ig

Szerződés szerint

Június

Feladatok Tankönyvlisták elkészítése: alsó tagozaton osztályonként, felső tagozaton tantárgyanként (adott tárgyak esetén csoportbontásban), jelölve, hogy mely tankönyveket, segédkönyveket vásárolja meg a könyvtár. Tankönyvellátási megállapodás megkötése a Zuglói Tankönyvcentrummal. Az iskolai tankönyv- és segédtankönyvrendelés elkészítése. Tájékoztató a segédtankönyvek listájáról, a lista elfogadása a szülői szervezet illetve a diákönkormányzat által. A szülők tájékoztatása szülői értekezleten, ellenőrzőn keresztül. Az 1-8. évfolyam tankönyvlistáinak elhelyezése a tervezett árak feltüntetésével a portásfülkével szembeni hirdetőtáblán.

Felelősök mk. vezetők

igazgató tankönyvfelelő s tankönyvfelelő s igazgató osztályfőnökök

tankönyvfelelő s

A tankönyv- és segédtankönyv-megrendelés tankönyvfelelő végleges elkészítése és eljuttatása a Zuglói s Tankönyvcentrumba. A könyvtári készlet megrendelése. könyvtáros A tanulói létszámok, névsorok és a normatív tankönyvfelelő kedvezményre jogosultak névsorának s eljuttatása a tankönyvellátást biztosító céghez. Az 1. évfolyamra beiratkozó tanulók szüleinek ig.helyettes, tájékoztatása az iskolai tankönyvellátás tanítók rendjéről. Normatív kedvezményre való jogosultság, illetve további kedvezményre vonatkozó igények felmérése. Az 1. évfolyamra vonatkozó tanulói létszámok, névsorok és a normatív kedvezményre jogosultak névsorának eljuttatása a tankönyvfelelő tankönyvellátást biztosító céghez. s Az egyes osztályok, csoportok számára megrendelni kívánt tankönyvek jegyzékének elküldése a tankönyvellátást biztosító cégnek. könyvtáros A könyvtár részére megrendelt tankönyvek listájának leadása. Az iskolai könyvtárból a tanulók számára könyvtáros kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és 60

Határidő

Feladatok kötelező olvasmányok, segédkönyvek listájának elkészítése és közzététele. A tankönyvekhez való hozzájutásra vonatkozó információk közzététele a portásfülkével szembeni hirdetőtáblán

Felelősök

2.3 Tankönyvtámogatás A tanuló (szülő) az iskolában a család anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára - igénylés esetén - ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani. A normatív kedvezmény feltételeit és az igénylés módját jogszabályok határozzák meg. Erről az érdeklődő szülőket részletesen a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök tájékoztatják. További kedvezmény igénylése esetén egy 3 fős bizottság (tagjai: gyermekvédelmi felelős, DÖK munkáját segítő tanár, megbízott gazdasági ügyintéző) az osztályfőnök véleményének meghallgatása után határozza meg a pénzbeli támogatásban részesülők névsorát.

2.4 A tankönyvkölcsönzés szabályai A tanuló a tankönyveket díjmentesen kölcsönözheti a könyvtárból annyi időre, amennyi ideig azt az oktatás folyamán használják. A tankönyv négy év eltelte után 25%-os értéken megvásárolható. 3. A reklámtevékenység szabályozása Az intézmény alapító okiratában foglalt felhatalmazás hiányában az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Egyebekben figyelembe kell venni a 712/2005. (V.24.) sz. képviselőtestületi határozatban foglaltakat. 4. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Az intézmény területén – az erre a célra kijelölt helyen kívül - dohányozni tilos. Tájékoztató tábla jelzi a dohányzásra kijelölt helyet. A kijelölt helyiségben a tűzvédelmi előírások betartására különösen hangsúlyt kell fektetni.

61

XI. Záró rendelkezések 1.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az intézmény vezetője készíti el, a Közalkalmazotti tanács véleményével és a nevelőtestület fogadja el.

2.

Elfogadáskor módosításkor a jogszabályokban meghatározott területeken az iskolaszék, szülői munkaközösség, a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

3.

Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, Budapest-Zugló Önkormányzatnak jóváhagyásával lép életbe, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az önkormányzat jóváhagyását tanúsító okirat a SZMSZ része.

4.

Az SZMSZ és mellékletei a mindenkor érvényben levő jogszabályok alapján, az intézmény szervezetének, működésének változásait figyelembe véve módosítható

5.

Az SZMSZ felülvizsgálatára ötévente kerül sor.

Budapest, 2010. február 17.

CSEFKÓ GYÖRGYI IGAZGATÓ

Az SZMSZ mellékletei: Könyvtári és gyűjtőköri szabályzat FEUVE o A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje o Az intézmény ellenőrzési nyomvonala

62