Szervezeti és Működési Szabályzata

A Könnyűipari Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 4027 Debrecen, Sétakert u. 1-3. OM azonosító: 031249

Szervezeti és Működési Szabályzata

Érvényes: A kihirdetés napjától Készítette: Kovácsné Győrfi Enikő

Tartalom

1

Általános rendelkezések ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 5 Az SZMSZ célja és feladata----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 5 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja ----------------------------------------------------------------------- 5 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ------------------------------------------ 6 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ----------------------------------------------------------- 6

2

Az intézmény általános jellemzői ----------------------------------------------------------------------------------------------- 6 Az intézmény által ellátandó feladatok -------------------------------------------------------------------------------------------- 7

3

Az iskola jogállása és képviselete ----------------------------------------------------------------------------------------------- 7 Az intézmény alapítója, felügyeleti szerve ---------------------------------------------------------------------------------------- 7

4

Az intézmény vagyon feletti rendelkezése, gazdálkodása---------------------------------------------------------------- 8 Intézményi vagyon ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 Gazdálkodás ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 Intézményi étkeztetés -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata ------------------------------------------------------------------------------ 8

5

Az intézmény szervezeti felépítése --------------------------------------------------------------------------------------------- 9 Az intézményvezető ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 9 Az intézményvezető-helyettesek feladatai ---------------------------------------------------------------------------------------- 10 Általános igazgatóhelyettes: --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 Műszaki igazgatóhelyettes: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 Az intézmény belső szervezeti egységei: ------------------------------------------------------------------------------------------ 11 Az intézményi működés területei: -------------------------------------------------------------------------------------------------- 12

6

Az intézmény közösségei --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 13 A nevelőtestület -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 14 Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak --------------------------------------------------------------------- 16 Egyéb munkakörökben dolgozók--------------------------------------------------------------------------------------------------- 17

7

A pedagógiai munka ellenőrzése ---------------------------------------------------------------------------------------------- 18

8

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ------------------------- 18

-2-

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ------------------------- 18 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje --------------------------------- 19 Az intézmény munkarendje: ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 19

9

A pedagógusok munkarendje ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 19 A vezetők benntartózkodási rendje, vezetői ügyeleti rend ------------------------------------------------------------------- 21 Oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők munkarendje ------------------------------------------------------------------- 21 A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendje ------------------------------------------------ 22 A törvényes munkaidő és pihenőidő ----------------------------------------------------------------------------------------------- 22 A tanműhely munkarendje:---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 22 Az intézet tanulóinak munkarendje (házirend) -------------------------------------------------------------------------------- 22 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ------------------------------------------------------------------------ 23 Az iskolában tartózkodás rendje ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 23 Az intézmény dolgozóinak szabadságolása -------------------------------------------------------------------------------------- 24 10

A tanév helyi rendje ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 24

11

Iskolánk hagyományainak ápolása---------------------------------------------------------------------------------------- 25

12

Rendkívüli esemény ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 26

13

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a tanulók veszélyeztetettsége ----------------------------------------- 26

14

Térítési díj és tandíj befizetése (visszatérítés) ------------------------------------------------------------------------- 27

15

Oktató-nevelő munka tartalmi alapjai ----------------------------------------------------------------------------------- 27

16

A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje -------------------- 27

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje--------------------------------------------------------------- 27 17

A nevelőtestület, szakmai munkaközösségek -------------------------------------------------------------------------- 29

A nevelőtestület -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 29 A szakmai munkaközösségek -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 32 A pedagógusok kötelességei és jogai ---------------------------------------------------------------------------------------------- 33 18

Az iskolai közösségek és a kapcsolattartás formája ----------------------------------------------------------------- 34

A felnőttek közösségei ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 34 A tanulók közösségei ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 35 Az osztályközösségek ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 36

-3-

19

A tanulói jogviszony, a tanulók jogai és kötelességei ---------------------------------------------------------------- 39 Jutalmazás ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44 Fegyelmezés --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 45

21

Állami nyelvvizsga bizonyítvány beszámítása ------------------------------------------------------------------------- 47

22

Záró rendelkezések ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 47 Az SZMSZ a következő mellékletekkel rendelkezik -------------------------------------------------------------------- 49 1. számú:

Adatkezelési szabályzat -------------------------------------------------------------------------------------------- 49

2. számú:

Könyvtári SZMSZ -------------------------------------------------------------------------------------------------- 49

1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat ------------------------------------------------------------------------------------ 49 2. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat ------------------------------------------------------------------------- 49 3. számú melléklet: A könyvtárostanár munkaköri leírása ---------------------------------------------------------------- 49 4. számú melléklet: Katalógus-szerkesztési szabályzat -------------------------------------------------------------------- 49 5. számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat --------------------------------------------------------------------------------- 49

-4-

1 Általános rendelkezések

Az SZMSZ célja és feladata A szervezeti és működési szabályzat határozza meg iskolánk szervezeti felépítését, az iskolai működés belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és miniszteri rendeletek: • • • • • • • • • • • • • • • •

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII.22) Korm. rendelet A pedagógus - továbbképzésről, a pedagógus – szakvizsgáról, továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: KJT) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról Továbbá a szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

-5-

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Könnyűipari Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az iskola vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 27-én elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az iskola Közalkalmazotti tanácsa, amelyet a 12. fejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debrecen Megyeközponti Tankerülete egyetértésével az intézmény vezetője hagyja jóvá. Az SzMSz előírásai nyilvánosak, bárki számára elérhetőek, és azt az iskola tanulóinak is meg kell ismernie. Az SzMSz egy-egy példánya kérésre minden munkanapon megtekinthető: • Az iskola könyvtárában • Az iskola intézményvezetőjénél a titkárságon • Az iskola honlapján Az új elfogadott SzMSz-t ismertetni kell osztályfőnöki órán a tanulókkal. Az iskola tanulói tájékoztatást kérhetnek az SzMSz-ről a DÖK vezetőinél, ill. a DMSPnál. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat betartása az közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

intézmény

valamennyi

A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának és a fenntartó egyetértésének időpontjával lép hatályba, határozatlan időre szól, ezzel együtt az előző SZMSZ hatályát veszti.

2 Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve:

Könnyűipari Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola

OM kód:

031 249

címe:

4027 Debrecen, Sétakert utca 1-3.

Az intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az intézmény alapító okiratának száma, kelte:

B/74. (2012.VIII.7.)

Az alapító okirat módosításának kelte: 2012. XII. 28. Szakmai alapdokumentuma: a KLIK SZMSZ-ének része

-6-

Az intézmény típusa és szakterületei: Típusa: - szakközépiskola, szakiskola (speciális szakiskola) / összetett iskola Iskolarendszerű nappali képzés Az iskola által oktatott szakmák jegyzéke megtalálható a mellékletben található Szakmai alapdokumentumban Az iskola alapvető céljai: • •

korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező szakmunkások, technikusok képzése, érettségire, felsőfokú tanulmányok végzésére való felkészítés

Az intézmény által ellátandó feladatok Az intézmény által ellátott alaptevékenységek: Az intézmény alaptevékenységeit a Szakmai alapdokumentum tartalmazza. Az intézmény által végzett vállalkozási tevékenységek: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

3 Az iskola jogállása és képviselete Az intézmény alapítója, felügyeleti szerve Az intézmény alapítója: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése (mint jogutód) Felügyeleti szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 32.

Az intézmény felett mind a fenntartói, mind a működtetői jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja. Az intézmény képviselete Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el.

-7-

4 Az intézmény vagyon feletti rendelkezése, gazdálkodása Intézményi vagyon Az intézményi vagyon feletti fenntartási és működtetési jogokat és feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Gazdálkodás - Az intézmény nem költségvetési szerv. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egysége. - Az intézmény nem rendelkezik önálló költségvetéssel. A gazdálkodási feladatokat mind a fenntartás, mind a működtetés területén a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el. A fenntartó gondoskodik - a gazdasági egységen keresztül - az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Intézményi étkeztetés Az iskolai intézményi étkezés feladatát a Sodexho Magyarország Kft. látja el, kivéve a térítési díjak beszedését. A térítési díjak beszedéséről Debrecen Megyei Jogú Város a Debreceni Intézményműködtető Központon keresztül gondoskodik. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata - hosszú bélyegző: Könnyűipari Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 4027 Debrecen, Sétakert u.1-3.

- körbélyegző: Könnyűipari Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 4027 Debrecen A bélyegző közepén : Sétakert u. 1-3. látható. • • • • •

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az érettségi vizsgabizottság jegyzője

-8-

5 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézményvezető Az intézményvezető feladatköre Az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Az intézményvezetői megbízás feltételét a köznevelési törvény 67.§ -a határozza meg. Az iskola vezetője - a köznevelési törvény 69. §-a alapján - felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az iskola működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabályok, a kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére vagy az iskola más alkalmazottjára átruházhatja. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az iskola vezetőjének helyettesítése, döntési és egyéb jogkörének átruházása • Az intézményvezetőt távollétében az általános intézményvezető-helyettes, annak távollétében a műszaki intézményvezető-helyettes helyettesíti. • A helyettesek távollétében az intézményvezető külön megbízásával az iskola egyéb vezető beosztású dolgozója. • Az intézményvezető-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezetőhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. • Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira.

-9-

• A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezetőhelyettesek felhatalmazását. • Mind az intézményvezető, mind az összes helyettes akadályoztatása esetén a vezetői funkciókat az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai

•

Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársaival, az intézményvezetőhelyettesek, ill. a munkaközösség-vezetők, valamint a műszakivezető, a gazdasági összekötő és a gondnok közreműködésével látja el.

•

Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat a vezetők közötti feladatmegosztásnak megfelelően munkaköri leírásuk szerint, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.

•

Az intézményvezető-helyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával, az intézményvezető javaslata figyelembevételével a tankerület igazgató adja.

•

Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szólhat.

•

Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. A munkaköri leírásuk tartalmazza a gazdasági munka ellenőrzésével kapcsolatos feladataikat is.

•

Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyettesek feladatai

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:

•

• •

Az intézményvezető a feladatait a vezető-helyettesek közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesi megbízást az igazgató adja – a nevelőtestületi véleményezés, pályáztatás megtartásával – a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az igazgató közvetlen irányításával végzik. Az igazgatóhelyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed a teljes feladatkörükre és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény igazgatójának. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az igazgatónak, s konkrét megoldási javaslatot tesznek.

-10-

Általános igazgatóhelyettes: Az igazgató elsőszámú helyettese. A közismereti terület vezetője. Jogait és kötelességeit a munkaköri leírása tartalmazza.

Műszaki igazgatóhelyettes: A szakképzés felelős vezetője. Feladatát részletesen szabályozza a munkaköri leírása. Az iskola vezetősége, mint testület: Konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők (munkaközösség-vezetők) segítik. A középvezetők az intézmény tágabb értelemben vett vezetőségének tagjai, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, melyeket munkaköri leírásuk tartalmaz. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszéléseket tart. Amennyiben a témakör szükségessé teszi a munkaközösség-vezetőkön kívül más érintettek is meghívhatók. Az iskola vezetősége szorosan együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. Az intézményvezetés tagjai: - szűkebb értelemben: • intézményvezető • intézményvezető-helyettesek (általános, műszaki intézményvezető-helyettes) - tágabb értelemben: meghívás esetén: - munkaközösség-vezetők tanácskozási, javaslattételi joggal, - műszakivezető, - diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, - MÉCS-koordinátor - KT-elnök

Az intézmény belső szervezeti egységei:

Iskolavezetés Az iskolavezetés az igazgató irányításával az igazgatóhelyettesek operatív munkájával szervezik az intézmény mindennapos munkáját. -11-

Szakmai feladatok ellátása A nevelőtestület tagjai látják el a szakmai feladatokat. A nevelőtestület tagjai munkaközösségi kereteken belül végzik a pedagógiai nevelő-oktató munkát. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak A nevelőtestület mellett kiemelkedően fontos feladatot végeznek a nevelő-oktató munkát segítő kollégák, akik tanügy-igazgatási, szakmai, informatikai és oktatástechnikai feladatokat látnak el. Egyéb feladatokat ellátó munkatársak A gazdálkodási, a karbantartási és a takarítási feladatokat az iskola ügyviteli és technikai dolgozói látják el. Az intézményi működés területei: 1) Elméleti és gyakorlati oktatás a) közismereti terület: I. osztályfőnöki munkaközösség II. humán munkaközösség III. reál munkaközösség b) műszaki terület: I. ruhaipari munkaközösség II. bőripari munkaközösség III. szépészeti munkaközösség IV. nyomdaipari és művészeti munkaközösség c) iskolai tanműhely: (ruhaipari, bőripari, kézi és gépi hímző, fodrász, kozmetikus, kéz- és körömápoló) - műszaki vezető - szabászati dolgozók - raktáros 2) Adminisztratív terület: a) Titkárság (iskolatitkár, laboráns / titkár, ügyintéző) b) Rendszergazda c) Gazdasági iroda (gazdasági összekötő, műszaki ügyintéző, pénztáros) 3) Technikai dolgozók: a) Gondnokság (gondnok, portások, takarítók, karbantartók) 4) Egészségügyi szolgálat: a) iskolaorvos, asszisztens (nem az iskola alkalmazottai)

-12-

Az iskola szervezeti felépítése Igazgató

Laboráns - titkárnő

Iskolatitkár

Műszaki ügyintéző

Gazdasági összekötő

Rendszergazda

Műszaki igazgatóhelyettes

Általános igazgatóhelyettes

Közismereti tanárok

Műszaki tanárok

Szabászati dolgozók

Osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Szakoktatók

Iskolai és tanműhelyi raktáros

Könyvtáros tanár

Külső szakoktatók

Könyvtáros asszisztens

Ügyintéző

Szülői szervezet

Gondnok

Diákönkormányzat

Takarítók

Fegyelmi bizottság

Portások

Asztalos

Műszerész

Villanyszerelő

Lakatos

6

Műszaki vezető

-13-

Az intézmény közösségei A nevelőtestület • A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70.§ alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak azon közössége, amely a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. • A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület állandó fórumai, értekezletei - tanévnyitó / tanévzáró értekezlet, - félévi / év végi osztályozó konferencia, - tájékoztató, ill. munkaértekezletek (havi gyakorisággal), - rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése) megbeszélése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Továbbá jelen vannak a munkaközösség-vezetők. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából, ebben az esetben minden ott tanító pedagógusnak kötelessége megjelenni. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

-14-

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek feladata A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség feladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslatot tesz a gyakornok mentorának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. - Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóik tudásának fejlesztése céljából. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Szervezik a pedagógusok továbbképzését. - Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. - Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. - Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. - Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. - Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre, de a szakmai munkaközösség tagjai szükség esetén más időpontokban is javaslatot tehetnek a munkaközösség-vezetőjük személyére.

-15-

A munkaközösség-vezető feladata A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és további feladatai -

-

-

-

-

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak Iskolatitkár Az iskolatitkár segíti az iskolai adminisztrációs, tanügy-igazgatási feladatok ellátását. Az intézményvezető és a helyettesek közvetlen munkatársa: érdemi döntés-előkészítési feladatkört lát el.

-16-

Főbb feladatai: - adatszolgáltatás - statisztika - határozatok elkészítése Iskolapszichológus A tanulók mentális fejlődését az iskolapszichológus segíti. Az iskolapszichológus egyéni gondozással és közösségi foglalkozások keretében végzi a munkáját. Nem csak a tanulóknak segít, hanem a tanároknak, valamint a szülőknek is. A tanároknak továbbképzéseket tart, a szülőknek pedig ismeretterjesztő előadást. Rendszergazda Az iskolai számítógépek, IKT eszközök és az iskolai informatikai hálózat felelőse. Feladatai közé tartozik az e-napló alapfeltöltése, karbantartása az általános intézményvezetőhelyettes irányításával, valamint az intézmény honlapjának kezelése pedagógusok segítségével. Laboráns Egy fő laboráns segíti a pedagógiai munkát, mely mellett egyéb tanügy-igazgatási feladatokat is ellát. Műszaki vezető A műszaki vezető irányítja a műszaki intézményvezető-helyettes ellenőrzése mellett és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel együttműködve a tanműhelyekben folyó gyakorlati tevékenységeket, valamint a szabászat munkáját, ill. koordinálja és ellenőrzi az intézmény raktárának működését.

Egyéb munkakörökben dolgozók Ügyviteli dolgozók A gazdasági és egyéb ügyviteli feladatokat a gazdasági összekötő, ill. az egyéb ügyviteli feladatot ellátó dolgozók az intézményvezető, ill. a helyettesek hatásköre alá rendelve végzik. Kiemelt feladatuk a szakmai, gazdasági és munkaügyi adatszolgáltatás, kapcsolattartás, ügyintézés.

-17-

Technikai dolgozók A funkcionális feladatokat az iskolában dolgozó karbantartók, portások és takarítók látják el a gondnok felügyelete és közvetlen irányítása mellett.

7 A pedagógiai munka ellenőrzése Az iskolánkban folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az iskolavezetés tagjai az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az iskola más dolgozói - az intézményvezető külön megbízására - ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: • tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, területvezetők, munkaközösségvezetők ) • tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával • a digitális napló folyamatos ellenőrzése • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése • az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán • a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a tanév végéig meg kell őrizni.

8 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője/intézményvezető-helyettese alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

-18-

• az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. • Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. • Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

9 Az intézmény munkarendje: Az SzMSz az iskola közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét a mellékletben található házirend tartalmazza. Az alkalmazottak körét a köznevelési törvény 61.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 66.§, a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 6263.§-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, a KJT tartalmazza. A pedagógusok munkarendje A köznevelési törvény 62. §-a értelmében"a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80 %-át (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.”

-19-

A teljes munkaidő 55-65%-ában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e) f) g)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, előkészítők stb.), könyvtárosi feladatok. A pedagógusok napi munkarendjét az adott tanévre elkészített órarend tartalmazza, melyhez ügyeleti beosztás kapcsolódik. Az órarendkészítésnél elsődleges szempont az oktatás hatékonyságának és a tanulók érdekeinek figyelembevétele. A nevelők egyéni kívánságait is szem előtt kell tartani, lehetőség szerint teljesíteni kell, de az nem mehet az előbbiek rovására. A pedagógus munkakezdést megelőzően 10 perccel köteles a munkahelyén megjelenni. Ugyanez vonatkozik a tanítás nélküli munkanapok programjaira is. Ha a pedagógus betegség vagy más ok miatt feladatának nem tud eleget tenni, azt köteles haladéktalanul közvetlen felettesének, ill. munkaközösség-vezetőjének tudomására hozni. Helyettesítéséről a munkaközösség vezetője gondoskodik, és a helyettesítési rendet átadja a területvezetőnek. Az iskola valamennyi dolgozója társadalombiztosítási ellátásban részesül. Minden dolgozónak van háziorvosa, aki biztosítja a betegellátást, szükség esetén szakorvosi, illetve kórházi ellátást is. Ezen túlmenően kötelezően részt vesz minden dolgozó évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálaton, melynek igazolását a személyi anyagában kell tartani. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtól, illetve a területvezetőtől kérhet engedélyt a távolmaradásra. Óracserére csak az intézményvezető vagy területvezető adhat engedélyt. A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság kiadását az területvezető biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzása előtt vagy annak kezdetén információt adni az addig végzett munkáról, a soron következő feladatokról, hogy a helyettesítő(k) biztosíthassa(ák) a tanulók zavartalan előmenetelét. A helyettesítés lehet: Szakszerűen megoldott: A helyettesítő kolléga teljes felelősséggel tanít, új anyagot dolgoz fel az órán, számon kér, osztályzatai azonos értékűek. A helyettesítés megszervezésekor arra kell törekedni, hogy az adott osztályban az adott tantárgyat ugyanaz a kollega tanítsa a helyettesítés teljes időtartama alatt.

-20-

Összevont helyettesítés: Ha a helyettesítést végző pedagógus kötelező órájával vonta össze a helyettesített órát. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, nevelő- oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást az intézményvezető vagy helyettese adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatásával. A pedagógus saját iskolájának tanulóját magán tanítványként nem taníthatja. A pedagógus az éves rendes szabadságát a tanítási, szünetekben köteles kivenni, valamint a KJT- ben foglaltak az irányadóak. A vezetők benntartózkodási rendje, vezetői ügyeleti rend A vezetők bent tartózkodási rendjét, tanévenként egy tanévre az intézményvezető határozza meg, melyet tanévenként a vezetők munkaköri leírásában rögzítenek. Vezetői ügyelet ellátása 7 és 19 óra között folyamatos. Oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők munkarendje • Könyvtárostanár: A nevelés-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását és a könyvtári órákat. Mindezt a tanulók órarendjéhez igazodva kell megállapítani, figyelemmel arra, hogy mind a délelőtti, mind a délutáni időszakban lehessen kölcsönözni. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része 70%-a – a könyvtár zárva tartása mellett – munkahelyen végzett könyvtári munkára(állomány-gyarapítása, gondozása, kutatómunka) iskolai kapcsolattartásra, a további 30%-a a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. •

Oktatástechnikus: Feladata elsősorban tanítási időben, szünetekben, iskolai rendezvényeken az audiovizuális eszközök működtetése, karbantartása, az iskolarádió rendszeres üzemeltetése, rendezvények hangosítása, fénymásolás.

•

Iskolaorvos: Munkáját az önkormányzati tiszti főorvos irányítása szerint végzi, együttműködve az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel.

•

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó koordinátor: ellátja az adott területtel kapcsolatos iskolánkat érintő alábbi feladatokat, kötelezettségeket:  A tanuló iskolai munkájának pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetése esetén az iskola intézményvezetője által a gyermekjóléti szolgálat értesítése.  A tanulói hiányzásokkal kapcsolatos ügyintézést koordinálja, kapcsolatot tart a jogszabályban meghatározott módon a megfelelő hivatalos szervekkel.  A fegyelmi eljárások során biztosítja és előkészíti a tanuló-szülőfegyelmi bizottság-nevelőtestület közötti kapcsolattartást.  Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

-21-

 Az iskola egészségnevelési feladatait segítő kollegák bevonásával részt vesz a kábítószer-ellenes program kidolgozásában, majd figyelemmel kíséri annak hatékonyságát és indokolt esetben javaslatot tesz intézkedések meghozatalára.  Mindezek hatékonysága érdekében folyamatos kapcsolatot tart fenn a drogmegelőzési és családsegítő intézetek munkatársaival. A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban a területvezetők javaslata alapján az intézményvezető állapítja meg. Ezen dolgozók munkaideje 7 órától 15 óráig, ill. 8 órától 16 óráig tart, ettől eltérő beosztást indokolt esetben az intézményvezető rendelhet el, ill. engedélyezhet. Ennek mindenkor az oktatás hatékonyságát, az intézet zavartalan működőképességének biztosítását kell szolgálnia. A nem pedagógus közalkalmazottaknál az évi rendes szabadság kiadását az intézet zavartalan működése szempontjából kell biztosítani. A törvényes munkaidő és pihenőidő A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével kell a délelőtti és délutáni munkarendet, ügyeleti rendet kialakítani. Tanév elején megszervezésre kerül a tanári ügyelet, amely a délelőtti, délutáni tanításra egyaránt vonatkozik és kiterjed a folyosói, aulai, udvari rend fenntartására. A tanítási szünetek alatt a fenntartóval egyeztetve tartunk vezetői ügyeletet. A tanműhely munkarendje: Az iskola szakmai gyakorlati munkatevékenységét tanműhely biztosítja, ahol váltásos rendszerben délelőtti, délutáni oktatás folyik. Bejáró tanulóknak a területhez tartozó gyakorlati oktatásvezető egyéni elbírálás alapján maximum 30 perc kedvezményt biztosíthat (a területvezetővel történő egyeztetés és beosztás szerinti ledolgozás feltételével) a tömegközlekedési járművek érkezésétől- indulásától függően. A tanműhelyben a munka 7.00 órától 19.00 óráig tarthat. Mind a délelőtti, mind a délutáni gyakorlati oktatás során 2 alkalommal szünetet tartanak igazodva az iskolai csengetési rendhez. A tanulók képzés melletti felügyeletét, a munka-és balesetvédelmi szabályok betartását a szakoktatók, a gyakorlati oktatásvezető ill. a műszaki vezető kötelesek biztosítani. A gyakorlati oktató termekben a beosztottak végezhetnek munkát. Rendkívüli esetben a gyakorlati oktatásvezető engedélyezheti a munkavégzést. Az intézet tanulóinak munkarendje (házirend) Az intézeti rendszabályok, a HÁZIREND tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének szabályozását. A szabályozást a szükségletnek megfelelően 1-3 évenként felül kell vizsgálni és a módosításokat be kell vezetni. Az elfogadott szabályzatnak szeptember 1-től kezdődően legalább egy tanéven keresztül élnie kell.

-22-

A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és az ügyeleti rendben meghatározott tanulók ügyelnek. A házirendet osztályfőnöki óra keretében ismertetni kell a tanulókkal. A szülőkkel történő megismertetésének színtere a szülői értekezlet vagy az írásos anyag megküldése, ill. újonnan beiratkozók számára a beiratkozáskor egy példányt a tanulónak vagy a szülőnek át kell adni. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő, kéthetes ciklusra vonatkozó órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása előtt vagy után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: • délelőtt 45 perc, az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik, • délután 40 perc, 14.00 órától kezdődően Óraközi szünetek • délelőtt: 10, illetve 25 perc • délután: 5, illetve 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint A gyakorlati oktatás szünetei az elméleti oktatás szüneteihez igazodnak. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető. Kivételt képez, ha intézményvezetői utasításra rövidített órákkal történik az oktatás. Az óraközi szünet rendjét az ügyeleti beosztásnak megfelelően pedagógusok és diákok felügyelik. Kívülállók számára a tanítási órák látogatására az intézményvezető vagy az illetékes területvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontban történhetnek az érintett tanárokkal egyeztetve. Az intézet együttműködik a Debreceni Egyetem pedagógiai tanszékével a tanárjelöltek hospitálási és nevelési gyakorlatának lebonyolításában. Ezen látogatások az intézményvezető engedélyével, az illetékes szakvezető irányítása és munkaközösségvezető közreműködése szerint történik. Tanítási órákon, értekezleteken és nevelőtestületi megbeszélésen a mobiltelefon használata nem engedélyezett. Az iskolában tartózkodás rendje Az iskola nyitva tartása szorgalmi időben tanítási napokon reggel 6.00 órától a tervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 20.00 óráig tart. A fenti időponttól történő eltérést az intézményvezető engedélyezheti, eseti kérelmek alapján. Az iskola tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, szerdai napokon 8-15 óráig.

-23-

Tanítási szünetek alatt szervezett foglalkozások megtartásához az intézményvezető vagy helyettesének engedélye szükséges. Az intézettel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére (vagyonbiztonsági okok miatt) az alábbi módon határozzuk meg az iskola látogatását: •

idegenek csak a portaszolgálat engedélyével léphetnek az iskolába,

•

idegenek dolguk végeztével kötelesek haladéktalanul elhagyni az iskolát,

•

idegenek csak ott tartózkodhatnak, ahol ügyeiket intézik,

•

az idegeneknek az iskolában való tartózkodását a portás köteles az Intézményvezetői utasítás szerint nyilvántartani.

•

várakozni csak a portaszolgálat tudtával és engedélyével szabad,

•

idegenek tanulót csak a kapun kívül várhatnak,

•

A tanulók tanítási idő alatt csak tanáruk, osztályfőnökük vagy intézményvezetőhelyettes engedélyével (időtartamtól függően) hagyhatják el az épületet. Az iskolában tartózkodás további rendjét a házirend határozza meg.

Az intézmény dolgozóinak szabadságolása Az intézmény dolgozói szabadságolási terv alapján mehetnek szabadságra, amely tervet a felettes területvezetője készít el, és a szabadságot az intézmény vezetője engedélyezi. A vezető beosztású dolgozók szabadságát az intézmény vezetője engedélyezi.

10 A tanév helyi rendje A tanév általában szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő a tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáróval fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait az adott tanévre érvényes miniszteri rendelettel összhangban a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit az éves munkatervben rögzíteni kell. A tanévnyitó értekezleten kell dönteni: •

a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól, (házirend, pedagógiai programmal összefüggő kérdések stb.)

•

a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról

•

az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, valamint programjáról,

•

a tanórán kívüli programok formáiról,

•

az éves munkaterv jóváhagyásáról

•

a szülői értekezletek és fogadóórák tervezett időpontjáról

Egyeztetni kell a Szülői Szervezettel, a gyakorlati képzést folytató külső szervekkel. Érvényesíteni kell a diákönkormányzat elképzeléseit is.

-24-

11 Iskolánk hagyományainak ápolása Intézeti szintű rendezvények: • • •

Az iskolai szintű rendezvények meghatározását minden tanévre vonatkozóan a munkaterv adja meg. Az iskolai szintű rendezvényeken minden pedagógus jelenléte kötelező. Központi iskolai rendezvényeken - tanévnyitó, tanévzáró, szalagtűző és ballagási ünnepségeken - iskolánk intézményvezetője köszönti diákjainkat és a megjelent szülőket, hozzátartozókat.

Az iskolánkba jelentkező és felvételt nyert tanulók számára minden tanévben megrendezzük az Elsős avatót, a zenés-táncos, vidám programokkal tarkított ismerkedési délutánt. • Kellő érdeklődés esetén a farsang időszakában hasonló rendezvényt szervezünk.

•

•

Tanulóink számára igény szerint lehetőséget biztosítunk az iskolai jelvényhez történő hozzájutáshoz és annak viseléséhez hagyományaink szerint. •

Az "Alkotó Ifjúság" kiállítást minden évben megrendezzük és biztosítjuk annak lehetőségét, hogy városunk lakói, az érdeklődők közvetlenül megismerhessék tanulóink érdeklődési irányultságát, a pályamunkák színvonalát.

•

Létrehoztuk diákjaink részvételével a Modell- És Divatbemutató Szakkört, amelynek tagjai a város különböző iskoláiban, intézményeiben divatbemutatókat szerveznek és modelleket mutatnak be.

•

Nemzeti ünnepeinket megünnepeljük és megköveteljük, hogy a központi iskolai rendezvényeken diákjaink alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg, és az alkalomnak megfelelő módon viselkedjenek.

•

Iskolánk kerek évfordulóit központi megemlékezés és diákrendezvények formájában minden alkalommal megünnepeljük.

•

Külföldi cserekapcsolat kialakítását szorgalmazzuk, annak megvalósulásához segítséget nyújtunk és előnyeit az oktatás, nevelés, a diákok fejlődése céljából hasznosítjuk.

•

A Könnyűipari Kupa elnyeréséért minden évben sportrendezvényeket szervezünk.

•

A házi Cipőmúzeum fejlesztését továbbra is figyelemmel kísérjük, a híres emberek használt cipőinek megtekintését az érdeklődők számára az aulában lehetővé tesszük.

-25-

12 Rendkívüli esemény •

Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az iskola intézményvezetőjét, távollétében az őt helyettesítő vezetőt, indokolt esetben a munkavédelmi és a tűzvédelmi felelőst.

•

Bombariadó elrendeléséről a rendőrséget minden esetben értesíteni kell. A bombariadó elrendelése egy percig szaggatott csengetéssel, vagy kolomppal történik, ami a porta mellett van elhelyezve.

•

Bombariadóra okot adó telefonjelzés esetén – amennyiben arra lehetőség van – a telefonálót célszerű beszéltetni, és közben egy másik vonalon a Rendőrséget a beszélgetés tényéről tájékoztatni.

•

Bombariadó esetén mindenki köteles az iskolaépületet elhagyni, az iskola udvarán gyülekezni.

•

Az iskolaépületbe csak a rendőrségi átvizsgálást követően szabad újra belépni.

•

Rendkívüli eseményről az intézmény vezetőjén túl az eset jellegétől függően azonnal értesíteni kell az illetékes hatóságokat – Rendőrség, Tűzoltóság, Mentők. Tűz esetén értesíteni kell a tűzvédelmi megbízottat, – ha lehetségesmeg kell kezdeni a tűz oltását, illetve meg kell kezdeni továbbterjedésének a megakadályozását.

•

A bombariadó miatt megszakadt munkanapot teljes egészében le kell dolgozni szabad idő terhére, szombati napon. Ennek időpontját az intézményvezető határozza meg.

13 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a tanulók veszélyeztetettsége •

Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az iskola pedagógusai együttműködnek az ifjúságvédelmi felelőssel, a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal, és a gyermekvédelemhez kapcsolódó más intézményekkel, hatóságokkal.

•

Tanév elején a tanulókat és szüleiket írásban értesíteni kell az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel.

•

Az iskola pedagógusai fokozott figyelmet fordítanak a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

•

Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása tilos.

•

A pedagógusok továbbtanulási tanácsadással segítséget nyújtanak a tanulóknak és a szülőknek.

-26-

•

Az intézmény a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. §-a alapján haladéktalanul értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került.

14 Térítési díj és tandíj befizetése (visszatérítés) •

Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

•

A nemzeti köznevelési törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola intézményvezetője dönt.

•

Tandíj részarányos visszafizetésére elköltözés, szolgálati vezénylés vagy indokolt esetben tartós betegség miatt kerülhet sor.

15 Oktató-nevelő munka tartalmi alapjai A nevelőtestület által elfogadott és a KLIK Debreceni Megyeközponti Tankerület igazgatója által jóváhagyott Pedagógiai Program képezi az iskolában folyó oktatónevelő munka tartalmi alapjait. Az intézet Pedagógiai Programját a köznevelési törvény 26. §-a és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 7. §-a és 11. §-a alapján készítettük el.

16 A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon az adott tanév rendje alapján meghatározott napból áll. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (érettségi, alapműveltségi és szakmai vizsga) követik. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Intézetünkben e foglalkozások körébe tartoznak: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

elméleti szakkörök, gyakorlati szakkörök érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítés, tehetséggondozás diáksportkör tömegsport órák korrepetálás, felzárkóztatás számítástechnikai alapismeretek oktatása egészségi és környezeti nevelési program (ENCS) diákönkormányzati foglalkozások

-27-

a.

Elméleti szakköreink: a közismereti (magyar, történelem, matematika, fizika) és a műszaki tantárgyakhoz kapcsolódnak. A tehetséggondozás legfőbb formájának tekintjük, a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslata alapján szervezzük. A tanulók jelentkezése az egész évre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az intézményvezető (helyettese) bízza meg. Minden szakkörnek előre meghatározott tematikával kell rendelkeznie, melyet az intézményvezető (helyettese) hagy jóvá. A szakkörben végzett munkáról és látogatottságról naplót kell vezetni. A tanulók térítésmentesen vehetnek részt a szakköri foglalkozásokon. A fenti megállapítások értelemszerűen vonatkoznak az érettségi és a szakmai vizsgára való felkészítés céljából szervezett csoportos tanórán kívüli foglalkozásokra is.

b.

A gyakorlati szakkörök szervezése és működtetése a munkaközösség-vezetők és a műszaki vezető hatáskörébe tartozik. Rendeltetése, hogy a kiemelkedő kézügyességgel rendelkező tanulók számára biztosítsa a tehetséggondozást, valamint kreatív munkavégzésre motiválja a tanulókat. Alkotásaik legjobbjai a Diákönkormányzat közreműködésével szervezett Alkotó Ifjúság kiállítás alkalmával bemutatásra kerülnek. A szakköri foglalkozások alkalmasak pályaorientációs tevékenység megvalósítására is mind az intézmény, mind az általános iskolák diákjainak és tanárainak bevonásával.

c.

Az intézmény fenntartja a diáksportkört, amely a tanulók szaksportági fejlődését, a sportolás megszeretését segíti elő. A diáksportkör tagja az intézet valamennyi tanulója. A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztását az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A gyógytestnevelésen szerzett osztályzat teljes értékűnek minősül, a tanuló eredményébe beszámít.

d.

A tömegsport órák a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítását szolgálják. A tanulók részvétele önkéntes, programját a testnevelők és a tanulók közösen határozzák meg. Kívánatos, hogy a tanulók minél nagyobb százaléka bekapcsolódjon. A mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a kötelező tanórai testnevelésen kívül legalább havi két alkalommal a tanulóknak tömegsport foglalkozáson kell részt vennie.

-28-

e.

A korrepetálás a gyengébb képességű tanulók szintre-hozását, a bukások minimálisra való csökkentését szolgálja. A szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján a rászoruló tanulók kötelezhetők a korrepetálási órán való részvételre, erről a szülőt (gondviselőt) tájékoztatni kell. A végzett munkáról és a részvételről naplót kell vezetni. Helyét és idejét a szakvezetővel egyeztetve kell meghatározni, és hirdetőtáblán ki kell függeszteni. A korrepetáláson való részvétel ingyenes.

f.

Kívánatos, hogy a tanulók minél jobban sajátítsák el a számítástechnikai ismereteket. A műszaki tantárgyak némelyike (szakmától függően) követelményként is megfogalmazza ezt, önálló tantárgyként is szerepel. Ezért azon szakmákban, ahol ez igény, kötelező jelleggel kell tanítani, a tanulók tudásszintjét értékelni kell. A foglalkozásokat az órarendbe be kell építeni. Szakkör keretében minden tanuló részt vehet a számítástechnikai foglalkozásokon. Ezen foglalkozások célja, hogy tanulóinkat hozzásegítsék ECDL vizsgára való felkészüléshez.

g.

A tanulóink természethez, környezethez, az egészséges életmódhoz fűződő pozitív viszonyulását az Egészségnevelési Csoport programjai erősítik, melyeknek célja ezen értékek közvetítése mind az iskola diákjai, mind az iskola dolgozói számára. .

17 A nevelőtestület, szakmai munkaközösségek A nevelőtestület A nevelőtestület iskolánk pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. Az iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre: •

a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

•

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

•

a nevelési - oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, elfogadása,

•

az intézet munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

•

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus(ok) kiválasztása,

•

a házirend elfogadása,

•

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

•

tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

-29-

•

az intézet Alapító Okiratában foglaltak szerint az iskola alapfeladatán kívüli tevékenység indítása, feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása,

•

jogszabályban meghatározott, a tantestület egészét érintő más ügyek.

A nevelőtestület véleményt mondhat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: •

a tantárgyfelosztásról

•

egyes kollégák külön megbízásáról,

•

az intézményvezető-helyettesek megbízása, megbízatásuk visszavonása előtt,

•

a szakmai célokra megtervezéséről,

•

a beruházási és fejlesztési tervek elkészítésében,

•

felvételi követelmények meghatározásában

rendelkezésre

álló

pénzeszközök

felhasználásának

A nevelőtestület értekezletei: •

tanévnyitó, tanévzáró, félévi, év végi osztályozó alkalmával, rendkívüli értekezletek (szükség szerint)

•

az iskolavezetés határozata alapján a tantestület egészét érintő kérdések megtárgyalása,

•

az intézményvezető vagy a vezetőség rendkívüli nevelő- testületi értekezletet vagy összdolgozói értekezletet hívhat össze az iskola egészét érintő lényeges kérdések megbeszélésére,

•

ha a Közalkalmazotti Tanács vagy a reprezentatív szakszervezetek vagy a tantestület több mint 50 %-a kéri valamilyen témában rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását, akkor az intézményvezető azt köteles elrendelni.

•

A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet minden tanév októberében kötelező, de szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján, bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából.

•

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

•

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az -30-

intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. •

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni.

•

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.

•

A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést.

•

A nevelőtestület értekezleteiről emlékeztető feljegyzést vagy jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület döntései és határozatai az iskola iktatott iratanyagában kerülnek elhelyezésre.

• •

Igény szerint, alkalmanként munkajellegű megbeszélésekre kerülhet sor az intézményvezető vagy helyettese(i) kezdeményezésére. Ez lehetséges nagyszünetben vagy más alkalmas időpontban.

•

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre.

•

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

Ilyen bizottságok: a. fegyelmi bizottság: A tanulók fegyelemsértéseit kivizsgálja és ügyükben a jogszabályban meghatározott módon dönt, illetve eljárást kezdeményez. Döntéseinek meghozatalát megelőzően kikéri a Diákönkormányzat véleményét is. A fegyelmi bizottság döntéseit a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásából gyakorolhatja. b. Az intézményvezető megbízatásának lejártakor a jogszabályban meghatározott módon kell a választási bizottságot létrehozni és a választást lebonyolítani c. A gazdasági ügyrend szerint a leltározási szabályzatnak megfelelően évente egy alkalommal leltározási bizottságot kell alakítani, és az intézet anyagi eszközeit számba venni. d. A fentieken túlmenően alkalmanként egy-egy feladat ellátására alakítható bizottság, amelynek megbízatása a feladat elvégzésével lejár.

-31-

A szakmai munkaközösségek Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségekhez tartoznak. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Iskolánk munkaközösségei a IV/2 pontban megfogalmazást nyertek. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére, a megbízatást az intézményvezető adja, amely visszavonásig érvényes. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A szakmai munkaközösségek feladatait az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a munkaközösségek az alábbi tevékenységet folytatják: • • • • • • • • •

Javítják az intézetben folyó oktató-nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, végzik a tantárgy-csoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, összeállítják a különböző vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, támogatják a pályakezdő pedagógusok és az iskolában alkalmazott új nevelők munkáját, elkészítik az adott képzési formának megfelelő tanmenetet, és egységesen használják azt, javaslatot adnak az oktatási segédletek (tankönyvek, munkafüzetek, szertári eszközök stb.) kiválasztására, beszerzésére

A munkaközösség-vezető •

Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,

•

összefoglaló értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az iskola intézményvezetője részére a munkaközösség tevékenységéről,

•

elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak a tanmenetét abban az esetben, ha a közösen elkészített tanmenethez viszonyítva a kolléga változtatással akar élni,

•

módszertani és szaktantárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez,

•

irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést,

-32-

•

javasolja az intézményvezetőnek a munkaközösségi tagok munkájának elismerését, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását,

•

képviseli a munkaközösséget az iskolán belül és kívül,

•

ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét,

•

felügyeli a tantervek és tanmenetek követelményrendszernek való megfelelést,

•

javaslatot készít a távollévő kollegák helyettesítésére és szervezi azt,

•

figyelemmel kíséri a kollégák egyenletes terhelését,

•

a napi ügyek intézésében együttműködik az illetékes területvezetővel,

szerinti

előre-

haladást,

és

a

A munkaközösség-vezetőt feladatai ellátásáért pótlék illeti meg. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A munkaközösségek elsődlegesen a munkaközösség-vezetőkön keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes munkaközösségek közösen kialakított véleményét a munkaközösség-vezető képviseli a többi munkaközösség vezetőivel folytatott megbeszélésen. Minden munkaközösség évente legalább két értekezletet tart, amely értekezletekről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a munkaközösség aktuális személyi és tárgyi feltételeit és igényeit, valamint a különböző oktatási nevelési tapasztalatokat, melyek szerint a munkaközösség alakítja tanmenetét, elősegítve a munkaközösség tagjainak pedagógiai munkáját. • A munkaközösségeknek az intézményi munkaterv alapján részt kell venniük az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. • Az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetőknek havonta egyszer részt kell venniük a kibővített vezetőségi értekezleten. • A munkaközösség-vezetők negyedévenként (félévkor és évvégén részletesebb) jelentést adnak le a munkaközösség szakmai munkájáról. • A munkaközösség-vezetők az intézményvezető megbízására a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végeznek. A pedagógusok kötelességei és jogai • • • • • •

A köznevelési törvény 62. §-a alapján a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, nevelő-oktató tevékenységében a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa, a tanulók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,

-33-

•

az oktatással összefüggő dokumentumokat (osztálynapló, szakköri és korrepetálási napló, helyettesítési napló) naprakészen vezesse.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy: • • • • • • • • • •

a foglalkozási, illetve pedagógiai program alapján a nevelés és tanítás módszereit megválassza, a munkaközösség véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket, irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók munkáját (félévenként minimum négy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, vegyen részt az iskola pedagógiai programjának tervezésében, értékelésében, gyakorolja a nevelő-testület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétellel gyarapítsa, szakmai egyesületek tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, személyét, mint a pedagógus testület tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, munkáját elismerjék, éljen mindazon jogokkal, melyeket a pedagógus igazolvány törvényileg biztosít.

Az alkalmazotti közösség működésének rendje •

Az alkalmazotti értekezlet szavazóképességéhez a kétharmados többség szükséges. Az alkalmazotti közösség maga határozza meg működésének rendjét.

•

A működési rend biztosítása céljából alkalmazni kell, hogy az óraadó tanár csak tanácskozási joggal vehet részt az értekezleten.

Szabadidő-szervezői feladatok Iskolánkban a szabadidő-szervezői feladatok ellátását azok jellegétől függően a könyvtárostanár, az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó felelős látja el a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral együttműködve.

18 Az iskolai közösségek és a kapcsolattartás formája A felnőttek közösségei A Közalkalmazotti Tanács, a szakszervezetek: A közalkalmazotti tanács a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-ban biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata.

-34-

Az érdekképviseleti szervek munkahelyi képviselőivel - a törvényekben előírt módon az intézményvezető tartja a kapcsolatot. A szülői szervezet, kapcsolattartás a szülői szervezet és az iskola vezetése között: Önállóan dönt saját működéséről, tevékenységi formáiról. A munkatervét önállóan készíti el és dönt működési rendjéről, programjáról, valamint a közösséget képviselő személyről, személyekről (elnök, vezetőségi tagok) A szervezet alapvető feladata segíteni az iskolában folyó nevelő- oktató munka eredményességét a nevelőtestület, tanulók, szülők, iskolafenntartó és egyéb szervezetek közötti kapcsolatok hatékonyságát. A szülői szervezet működésébe bevonja az iskolavezetés egy tagját, melynek megbízását az intézmény vezetője adja. Az iskolavezetés így tevékenyen részt vesz a szülői szervezet által kezdeményezett üléseken, rendezvényeken. Véleményezési és egyetértési jogait a köznevelési törvény 73. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 119.§-a alapján gyakorolja.

§-a és a

Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi orvosi ellátását biztosító szolgáltatóval Az iskola egészségügyi szolgáltatását ellátó személy az iskolaorvos, aki a Egészségügyi Járóbeteg Központ Nonprofit Kft alkalmazásában áll. Az iskolaorvoson keresztül biztosítjuk a KT-ben előírt egészségügyi előírásokat. A szolgáltatás felelőse az intézmény vezetője. A tanulók közösségei A diákönkormányzat A tanulók érdekeik képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat működtetéséhez az iskola egy külön tantermet biztosít költségtérítés-mentesen. A Diákönkormányzat számára a költségvetésben megjelenített összeget a zavartalan működés érdekében rendelkezésre bocsátja. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve a házirenddel. A jóváhagyásról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő 30 napon belül nyilatkoznia kell. Ellenkező esetben jóváhagyottnak kell tekinteni. A Diákönkormányzatnak joga van diákönkormányzati szövetséghez csatlakozni. A szövetség az iskolában a Diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Ez a felépítési és működési rend határozza meg a Diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. Az iskola valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati vezető járhat el, akit a tanulók több mint 50 %-a választott meg. A Diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy, az iskolában tanító tanár, továbbá az -35-

iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti, aki eljárhat a Diákönkormányzat képviseletében. A Diákönkormányzatot patronáló tanárt feladatainak ellátásáért pótlék, illetve heti két óra órakedvezmény illeti meg. A Diákönkormányzat évente beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak tapasztalatairól. A diákönkormányzat •

döntési jogköre kiterjed o saját működési szabályzatára o saját anyagi eszközeinek felhasználására o hatáskörének gyakorlására o tanévenként egy tanításnélküli munkanap programjának kialakítására o diákújság és az iskolarádió szerkesztő bizottságának működtetésére

•

véleményezési jog illeti meg o az intézeti szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor o a tanulói szociális juttatások elosztási elvének meghatározásakor o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor o a házirend elfogadásakor

•

véleményezési és javaslattevő jogkör illeti meg a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 120.§ (5) bekezdésben foglaltak alapján az iskola valamennyi tanulóját érintő kérdésben.

•

A véleményezés és a javaslat elfogadásáról jellegétől függően - az intézményvezető vagy a nevelőtestület dönt. A döntés után – 10 munkanapon belül - jellegétől függően szóban vagy írásban tájékoztatást kell adni a diákönkormányzati vezető számára.

•

Az iskola tanulói a diákönkormányzaton keresztül gyakorolják véleményezési jogukat, valamint ezen szervezeten keresztül kaphatnak tájékoztatást az iskola életét érintő kérdésekben.

Az osztályközösségek Az osztályközösség, mint az iskola Diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait, és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegálnak az iskola Diáktanácsába. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az illetékes intézményvezető-helyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve, az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék, ill. órakedvezmény illeti meg.

-36-

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiség-fejlődés tényezőit figyelembe véve, • együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, • koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, • aktív kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, az osztályában tanító tanárokkal és szakoktatókkal, • figyelemmel kíséri a tanulók előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, • minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, • szülői értekezletet tart, szükség esetén – a lehetőségektől függően - családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, előmeneteléről, • ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, • saját hatáskörében (indokolt esetben) évi három nap távollétet engedélyezhet, igazolja a tanulók hiányzását, • gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, • tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, • javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, • részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, • osztálya nevelőmunkájához tanmenetet készít, • szervezi és irányítja az osztály kirándulásait vagy egyéb kulturális megmozdulásait. • ismerteti a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, az elvárható és tilos magatartásformákat. Az ismertetés tényét, tartalmát dokumentálni kell. Az iskola által meghatározott adatlapokon minden tanév szeptemberének végéig. A nyilvántartásért az osztályfőnöki munkaközösség - vezető felelős. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái a különböző értekezletek, fórumok, tanácskozások. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit, a megbízott pedagógus vezetők, szakvezetők, és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjait és helyét az esemény jellegének megfelelően hirdetni kell hirdetőtáblán vagy iskolarádión keresztül.

-37-

A szülők tájékoztatási formája: A szülő joga különösen, hogy megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. A tanév során osztályonként két szülői értekezletet kell tartani. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet lehet összehívni. Szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa – a munkaközösség által kialakított rendszernek megfelelően - rendszeresen tartja fogadóóráit. Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, lehetőség szerint fogadjuk, de ez történhet telefonon vagy írásbeli időpont egyeztetés alapján is. Az iskola külső kapcsolatai: Az intézményt - külső kapcsolatait tekintve- az intézményvezető, távollétében a megbízott intézményvezető-vezetőhelyettes képviseli. Ezen feladatait a kapcsolattartás jellegéből eredően megoszthatja közvetlen munkatársaival, esetlegesen a feladat ellátására megbízást adhat. A külső kapcsolatok tekintetében kiemelt helyet foglal el a közös gazdasági egységgel való folyamatos és élőkapcsolat kialakítására való törekvés. Tekintettel arra, hogy iskolánk működését döntően meghatározza és közös tartalma van, nem szabad csak külső kapcsolatként kezelni, a feladatokat közösnek kell tekinteni, hiszen azok is, és az esetek meghatározó százalékában közösen is kell megoldani. A külső kapcsolatok területei: • fenntartó • tanügyi igazgatási szervek • pedagógiai szakszolgálat • gyermekjóléti szolgálat • szakmai képzést folytató intézetek • gyakorlati oktatást folytató üzemek, más • gazdasági egységek, kisiparosok • a tanműhelyben előállított késztermékek értékesítésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek Az iskola levélbontási fegyelme: Az iskola eljárója vagy a Posta által hozott levelek, postai küldemények bontatlanul érkeznek és kerülnek átadásra az iskola titkárságára. Az iskola titkárságát semmilyen levél vagy küldemény nem kerülheti meg. A borítékok és küldemények bontását az intézményvezető által megbízott személy végezheti.

-38-

Ezt követően az intézmény intézményvezetője dönt arról, hogy a levelezési anyag értékelése és ügyintézése kinek a hatáskörébe tartozik, amit a felelős megjelölésével – a levelet mellékelve- az előadói könyvön keresztül közöl. A névre szóló leveleket bontás nélkül kell a címzettnek továbbítani. A szülői közösség, illetve a diákönkormányzat részére érkezett leveleket bármennyire is bontatlanul kerülnek átadásra, legkésőbb 30 napon belül a címzettnek kötelessége megválaszolni. Bizonyítvány másodlat kiadása •

Amennyiben saját kérésre az iskola elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról másodlatot állít ki, a kérelmező 2.000 Ft illetéket (illetékbélyeg formájában) köteles fizetni.

•

Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola írásban benyújtott kérelemre névváltozás esetén bizonyítványt cserél.

•

Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér ) 10 százaléka.

•

A befizetés történhet csekken vagy pénztári befizetésen keresztül.

•

Ügyintézési határidő: maximum 30 nap.

19 A tanulói jogviszony, a tanulók jogai és kötelességei A tanulói jogviszony keletkezése Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola intézményvezetője dönt. Az iskola tanulója lehet az, aki: • az általános iskolát sikeresen elvégezte, illetve a középiskolai végzettséghez kötött szakmáknál a középiskola 4 évfolyamát eredményesen befejezte, • tanulmányait más iskolában folytatta, de iskolánk tanulója akar lenni, és a Pedagógiai Programban rögzítetteknek megfelelően különbözeti vizsgával vagy anélkül átvételére jogszabályi lehetőség van, • a szakma sajátosságainak előírt egészségügyi feltételeknek megfelel. A tanulói jogviszony a tanuló beiratkozásának napjával kezdődik. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyedi jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. • A tanuló továbbhaladásának szabályait a köznevelési törvény, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza. Iskolánk eljárási rendje is ennek szellemében kerül meghatározásra.

-39-

• Intézetünk ezek iskolánkra szabott alkalmazását képzési szintekre is lebontva, részletesen a Pedagógiai Programjában szabályozza, amely elfogadását követően a Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt válik hatályossá. A továbbhaladás egyik feltétele a tandíj, illetve térítési díj befizetésének ténye is, amit félévenként kell fizetni, és annak összegszerűségét évente felülvizsgálva - a fenntartó egyetértését is bírva - határozza meg az iskola: • második vagy további szakképesítésre való felkészülés az évfolyam második, ill. harmadik alkalommal történő megismétlése esetén. Visszatérítésre a VI. fejezet 9. pontja szerint kerülhet sor! A tanulói jogviszony megszűnése a. ha a tanuló más tanintézetben akarja folytatni tanulmányait, b. ha a tanuló már nem tanköteles és nem kívánja folytatni tanulmányait, c. az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai (érettségi) vizsga utolsó napján, d. ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik megfelelő szakképzés, e. továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, f. ha a tanuló már nem tanköteles és olyan fegyelmi vétséget követ el, amiért kizárásban részesül, g. ha a tanuló már nem tanköteles, a jogszabályban meghatározottnál többet mulasztott és az iskola hivatalos, jogszerű értesítései ellenére a tanulói jogviszony rendezésére sem a tanuló, sem a szülő nem teszi meg a szükséges intézkedést, a tanulót törölni lehet az iskola tanulóinak sorából. h. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. i. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. Évismétlés, javító, osztályozó vizsgák Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: a)

a köznevelési törvény 5.§-a (1) bekezdésének b)- c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,

b)

a köznevelési törvény 5.§-a (1) bekezdésének d)pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

-40-

c)

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

d) a szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzást a szakképzési törvény szabályozza. A tanulónak joga van független vizsgabizottság előtti vizsgáztatást kérni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az illetékes kormányhivatal, szakmai- elméleti és szakmai- gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi. A tanuló- kiskorú tanuló esetén szülője aláírásával –a félév, vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 50.§ (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola intézményvezetője a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, illetve a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló- kiskorú tanuló esetén a szülő alá-írásával – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. A tanulói jogviszony szüneteltetése Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek az intézményvezető engedélyezte, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is (kivéve, ha a tanév folytatásától tiltották el) joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét más iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. A tanuló kötelességei és jogai A tanuló jogait és kötelességeit a köznevelési törvény és más magas szintű jogszabály határozza meg. Az iskola megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályokat a házirendben is meg kell fogalmazni. a) Tanulói kötelességek A tanuló kötelessége, hogy: • részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, -41-

• eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, • megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit, • vállaljon ügyeletesi feladatokat az óraközi szünetekben folyosókon, aulában, udvaron, segítse az ügyeletes tanár munkáját, • óvja saját és társai testi épségét, egészségét, • megőrizze, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, • tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai, oktatói és az iskola minden dolgozója iránt, • az iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözéket viseljen, valamint az alkalomnak megfelelően, kulturáltan viselkedjen.

b) Tanulói jogok Az iskola tanulóit a gyakorlati képzés keretében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. E szempontból munkavállalón a tanulót, munkáltatón gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. Jogosult a szakképzési törvényben biztosított juttatásokra és kedvezményekre. Ezek: •

kedvezményes étkeztetés

•

munkaruha

•

kedvezményes utazás (diákbérlet)

•

szükség esetén kollégiumi elhelyezés Továbbá joga, hogy:

•

az iskolában rendelkezésre álló eszközöket igénybe vegye, használja az iskola létesítményeit,

•

rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az elméleti képzés ideje alatt valamennyi tanuló, ill. az iskolai tanműhelyben gyakorlaton lévő tanulók igénybe vehetik az iskolaorvos szolgáltatásait. A külső cégeknél gyakorlaton lévő tanulók üzemorvosi ellátásban részesülnek. Ezen többlet szolgáltatás nem befolyásolja a háziorvos szerepét, akihez a tanuló tartozik.

•

hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 

Az oktató-nevelő munka zavartalan biztosítása érdekében ellátjuk tanulóinkat tankönyvvel. A tankönyvellátást mindig a hatályos jogszabályok szerint folytatjuk le.

-42-



Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, amely nevelési célkitűzéseinket elősegíti és az iskolához tartozás érzését erősíti.



A tanulót az intézményvezető - a gyakorlati képzés kivételével-kérelmére - részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

Hiányzások, mulasztások igazolása •

A késve érkező tanulónak is be kell menni órára. A késést az osztályfőnöknél igazolni kell. A diák késének tényét és annak mértékét a naplóban kell rögzíteni. Ha a diák igazolatlan késéseinek összideje eléri a 45 percet, akkor az egy óra igazolatlan órának minősül

•

A mulasztásról a tanuló vagy a szülő köteles az osztályfőnököt a lehető legrövidebb időn belül értesíteni.

•

A tanuló a mulasztást követő első osztályfőnöki órán mutassa be igazolását. Amennyiben gyakorlatról hiányzott, előzetesen oktatójával láttamoztassa. Ha a fentieknek nem tesz eleget, mulasztása igazolatlan.

•

Igazolt a tanuló mulasztása, ha előzőleg engedélyt kapott a távolmaradásra.

•

Igazolt a tanuló távolmaradása hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettség teljesítése stb. esetén, melyet az érintett szerv írásban igazol.

•

Tanévenként három napot igazolhat a szülő vagy a gyám.

•

Azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek oktatási időn kívül is igénybe vehetők, a tanulók - lehetőség szerint - csak a szabadidejükben vegyék igénybe.

•

Ha a tanuló tanítási időben valamilyen más rendezvényen kíván részt venni, a távolmaradás engedélyezéséről - az osztályfőnök véleményének ismeretében - az intézményvezető dönt hivatalos kikérő alapján.

•

Engedélyezett távolmaradás semmilyen kötelezettség alól nem mentesít.

•

Ha a tanuló igazolatlan hiányzása a húsz órát eléri, fegyelmi eljárást kell kezdeményezni ellene. Ha nem tanköteles, és harminc óránál többet mulasztott igazolatlanul, tanulói jogviszonya automatikusan megszűnik, ha az intézmény eleget tett értesítési kötelezettségének.

A tanulói késések kezelési rendje • A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. • A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az intézményvezető-helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást

-43-

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

o o o o

 tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése az ötvendik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.  • • • •

nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük Jutalmazás Jutalmazás elveinek kimunkálása előtt tisztázni kell: • • • •

kik jutalmaznak kiket jutalmaznak miért jár, illetve adható jutalom mivel jutalmazzunk

Jutalmazás elvei lehetnek: • • • • • • •

kiemelkedő tanulmányi munka példamutató magatartás közösségi tevékenység társadalmi és közhasznú munka versenyen elért eredmény egymás segítése egyéb

Jutalmazás formái: • egyéni:

-44-

o erkölcsi: dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, intézményvezetői, tantestületi stb.) o jutalom: könyv, szponzorok által felajánlott ajándék és pénzdíjak • csoportos: o erkölcsi: dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, intézményvezetői, tantestületi stb.) o jutalom: könyv, szponzorok által felajánlott ajándék és pénzdíjak A jutalmazást javasolhatják: • intézményvezető • vezetők • osztályfőnök • szaktanár diákönkormányzatot segítő tanár diákönkormányzat

• •

A jutalom átadásának helye, időpontja: iskolai ünnepségek Fegyelmezés Fegyelmi intézkedések: A köznevelési törvény 58-59.§-a, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet foglalkozik a tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségével. Az intézményben a felelősségre vonás módjára és formájára nézve e törvény, valamint e rendelet rendelkezései az irányadók. Elmarasztalás jár az alábbiakért: • • • • •

házirend megszegése szünetben történő fegyelemsértés társadalmi tulajdon elleni vétség vállalt feladatok hanyag végzése igazolatlan mulasztás

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: • fegyelmező intézkedésben • fegyelmi büntetésben részesül • anyagi kártérítést köteles fizetni Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: • intézményvezetőnél • osztályfőnöknél • szaktanárnál Fegyelmi intézkedést javasolhat:

•

nevelő

-45-

• • •

szülő tanulóközösség intézményen kívül álló szerv

Fegyelmi bizottságot az intézményvezető hívja össze, mely 4 főből áll: • elnök (tantestületi megbízással) • iskolavezető (intézményvezetői megbízással) • az érintett tanuló osztályfőnöke, szakoktatója vagy gyakorlati oktatásvezető, tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén a Kamara küldötte. • ifjúságvédelmi koordinátor •

DMSP (véleményezési jogkör)

Fegyelmi büntetés lehet: • megrovás • szigorú megrovás • áthelyezés másik csoportba vagy osztályba • áthelyezés másik iskolába • eltiltás a tanév folytatásától • kizárás az iskolából

20 Az intézet létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket a Magyarország címerével kell ellátni. A nemzeti zászlót az iskola bejárata elé kell kitűzni, és annak folyamatos cseréjéről, tisztántartásáról az iskola gondnoka köteles gondoskodni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi tulajdon védelméért, • állagának megóvásáért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Iskolánk a vonatkozó rendeleteknek megfelelően az iskola épületében, valamint 5m-es körzetében tiltja a dohányzást. Ennek ellenőrzése a tanári ügyelet feladata. Az iskola különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskola házirendje intézkedik. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségeinek és létesítményeinek a rendeltetésszerű és szabályszerű használata. A használatkor a helyiség felelősének az engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az intézményvezető engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit intézményvezetői engedéllyel, átvételi elismervény ellenében szabad.

elvinni

csak

Az intézet munka- és tűzvédelmi szabályzata az iskolai büfé üzemeltetőjére, annak dolgozóira is vonatkozik.

-46-

A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma szorosan illeszkedik iskolánk Pedagógiai Programjához, és kölcsönösen feltételezi a rögzített feladatok egységes és hiánytalan megvalósításának tényét. A Pedagógiai Programról az igényeknek megfelelően tájékoztatást kell adni a szülőknek, tanulóknak. Kiemelten kell kezelni a tájékoztatást a beiskolázás időszakában, ahhoz kapcsolódó rendezvényeken, szülői értekezleteken. Reklámtevékenység az iskolában Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola intézményvezetője felmentést adhat, ha az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, társadalmi- közéleti tevékenységgel, ill. a kulturális és tanulási tevékenységével függ össze.

21 Állami nyelvvizsga bizonyítvány beszámítása •

Mivel az állami nyelvvizsga bizonyítvány nem ad felmentést a közép- és emeltszintű nyelvi érettségi vizsgák alól, ezért intézményünk, hogy biztosítsa nyelvvizsgával rendelkező tanulóink folyamatos szinten tartását, érettségire való felkészülését, ezért az adott nyelvi képzés alól (sem az órai bejárás alól, sem az értékelés alól) felmentést nem ad.

•

Azonban ha a tanuló állami nyelvvizsga bizonyítványát előrehozott emelt szintű érettségi vizsgán szerezte, további nyelvi tanulmányai alól felmentést kaphat, év végén pedig jeles osztályzatot kap.

•

A szakképző évfolyamon a tanulót kérésére az intézményvezető mentesíti az idegen nyelvi órákon való részvétel és értékelés alól, és év végén jeles osztályzatot kap, ha legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsgabizonyítványt, illetve azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okiratot szerzett.

22 Záró rendelkezések 1.

Az intézet eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, intézményvezetői utasításként. Ezek a szabályzatok az intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei.

2.

A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézeti megfontolások vagy az intézet felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

3.

A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a házirend és más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, azok jogszerűségét. Különös tekintettel kell lenni a tanulóbalesetek, az ifjúságvédelmi feladatok ellátására, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére.

-47-

4.

A tanulók számára kötelező orvosi vizsgálatokat, ellenőrzéseket az iskola az Önkormányzattal egyeztetett formában és időpontban megszervezi.

5.

Az SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösség egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

-48-

Az SZMSZ a következő mellékletekkel rendelkezik: 1. számú: Adatkezelési szabályzat 2. számú: Könyvtári SZMSZ 1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 3. számú melléklet: A könyvtárostanár munkaköri leírása 4. számú melléklet: Katalógus-szerkesztési szabályzat 5. számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat

-49-