SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA 2011. Készítette: Nedoba Katalin Budapest, 2011. november 07.

TARTALOM 1

Általános rész ................................................................................................. 4 1.1 1.2 1.3

2

A költségvetési szerv .................................................................................................. 4 Az óvoda alapfeladata ................................................................................................ 5 Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: ........................................................ 5

Az óvoda szervezeti felépítése ....................................................................... 6 2.1

Szervezeti felépítés ..................................................................................................... 6

3 A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolattartás rendje, formája ................ 7 3.1 Vezetők közötti feladatmegosztás .............................................................................. 7 3.1.1 Óvodavezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. ...................................... 7 3.1.2 A tagóvoda-vezető (óvodavezető-helyettes) ...................................................... 9 3.2 A vezetők közötti együttműködés .............................................................................. 9 3.3 A helyettesítés rendje ................................................................................................. 9 3.4 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ........................................................... 9 3.5 A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája ................................................ 10 3.6 A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közti kapcsolattartás formája............... 11 3.7 A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok ........... 11 3.8 Külső kapcsolatok .................................................................................................... 12

4

Működés rendje ............................................................................................ 12 4.1 A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása ....................... 12 4.2 Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával ............................................................................................................................... 13 4.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzése .................................................................... 13 4.4 Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 14 4.5 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................... 15 4.6 Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................... 15 4.7 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .................................. 16 4.8 Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok elhelyezése ............................................. 16

5

Záró rendelkezések ....................................................................................... 17 5.1 Mellékletek: az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok: ...................... 17 Záradék ................................................................................................................................. 18

2/26

AZ SZMSZ ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX törvény. 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet 3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM. Rendelet 4. A közalkalmazottat jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. A gyermek védelméről és a Gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. A közoktatás minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről szóló 2003. évi CXXV. Törvény. 7. 137/1996. (VIOII.28.) Korm. Rendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról.

3/26

1 Általános rész 1.1 A költségvetési szerv a) Neve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Palotai Vadvirág Óvoda

b) Rövid neve: Palotai Vadvirág Óvoda

c) OM azonosítója: 201553 d) Törzsszáma: 792350 e) Székhelye: 1154 Budapest, Aulich L. u. 46-62., Hrsz: 84255

f) Tagintézmény megnevezése, címe: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Palotai Vadvirág Óvoda Mézes Tagóvoda 1155 Budapest, Wesselényi u. 29., HRSZ: 80790/13

g) Alapítás éve: 2011

h) Közvetlen jogelőd: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Kolozsvár Általános Iskola és Összevont Óvoda 1155 Budapest, Kolozsvár u. 1.

i) A költségvetési szerv alapítója Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.

j) A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti és irányító szerve Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3. Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja

k) A költségvetési szerv működési köre Budapest Főváros XV. kerület közigazgatási területe (a részletes körzethatárokat az alapító okirat melléklete tartalmazza

4/26

l) A költségvetési szerv besorolása gazdálkodási jogkör (gazdálkodással összefüggő jogviszony) alapján A gazdálkodással, működéssel összefüggő feladatait a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (1153 Budapest, Bácskai u. 14.) és a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás tartalmazza.

m) A költségvetési szerv jogállása Az intézmény önálló jogi személy.

n) Csoportok száma Aulich utcai óvoda:

6

Wesselényi utcai óvoda: 3

o) Tevékenysége: - szakágazat száma és tevékenysége: 851020

Óvodai nevelés

- alaptevékenységei 851000-1

Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851011-1

Óvodás nevelés, ellátása

851012-1

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

562912-1

Óvodai intézményi étkeztetés

- vállalkozási tevékenység

1.2 Az óvoda alapfeladata Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelési országos alapprogramjára épülő – a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott – óvodai nevelési program alapján folyik.

1.3 Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: -

a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény

-

az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet

-

a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény

-

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet.

-

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény

-

A közoktatási minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (II.15) OM-rendelet 5/26

2 Az óvoda szervezeti felépítése 2.1 Szervezeti felépítés

Vezető beosztások: - magasabb vezető beosztású: - vezető beosztású:

óvodavezető tagóvodavezető

- Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodában foglalkoztatott közalkalmazottak. - Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, valamint a tagóvodában működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak. - Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen és a tagóvodában. - Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át a székhely- és a tagóvoda tevékenységét. - Az óvoda székhelyén és a tagóvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak. - Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. - Gazdasági ügyintéző:

1fő

- Műszaki alkalmazott:

karbantartó

- Kisegítő alkalmazott:

kertész

6/26

3 A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolattartás rendje, formája 3.1 Vezetők közötti feladatmegosztás 3.1.1 Óvodavezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője.

Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. a)

az óvodavezető felelős; -

az óvoda szakszerű és törvényes működéséért,

-

a takarékos gazdálkodásért,

-

a pedagógiai munkáért,

-

az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért,

-

a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért,

-

a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

-

a gyermekbalesetek megelőzéséért,

-

a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

-

a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

-

a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért,

-

az óvoda ügyintézésének, szabályosságáért,

-

a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért,

-

az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett,

-

a nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért,

-

jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért.

irat-

és

adatkezelésének,

adattovábbításának

b)

gyakorolja a munkáltatói jogkört;

c)

dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe;

d)

képviseli az intézményt;

e)

az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja; feladatkörébe tartozik különösen:

f)

-

a nevelőtestület vezetése,

-

a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, 7/26

-

a nevelőtestület jogkörébe megszervezése és ellenőrzése,

tartozó

döntések

előkészítése,

végrehajtásuk

-

a minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése,

-

az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés,

-

munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, közalkalmazotti tanáccsal, szülői szervezetekkel való együttműködés,

-

a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,

-

a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg,

-

a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,

-

a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése,

-

a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik,

-

a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,

-

az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal,

-

az igazgatási feladatok ellátása, így különösen:

-

az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte,

-

a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele,

-

a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja.

Közvetlenül irányítja a tagóvoda-vezetőt-, az óvodatitkárt, a műszaki és kisegítő alkalmazottakat.

8/26

3.1.2 A tagóvoda-vezető (óvodavezető-helyettes) a) Az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját. b) Ellátja mindazon tevékenységeket a tagóvoda tekintetében, mint amellyel az óvoda vezetője megbízza. c) Szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában.

3.2 A vezetők közötti együttműködés a) közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható, b) rendszeresített formája a vezetői megbeszélés.

3.3 A helyettesítés rendje a) Az óvodavezető kivételes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a tagóvoda-vezető feladata. Az óvodavezető a székhelyóvodában szükségessé váló vezetői helyettesítési feladatokra a székhelyóvodában működő óvodapedagógusnak is adhat megbízást. b) A tagóvoda-vezetőt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. c) A reggel 6 órától 14 óráig, illetve a 14 órától 18 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

3.4 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás a) Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint, illetve a nevelőtestületi értekezleten valósul meg. b) Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: -

a nevelési program és módosítása elfogadására,

-

a Szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására,

-

a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására,

-

az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására,

-

a házirend elfogadására,

-

az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására,

-

az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,

-

nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására,

-

jogszabályban meghatározott esetekben.

c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha 9/26

-

az óvodavezető összehívja,

-

a nevelőtestület egyharmada kéri,

-

szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.

d) A székhelyóvoda és tagóvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. e) Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző és a műszaki, kisegítő dolgozók együttműködését. f) Alkalmazotti értekezletet kell tartani: -

a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá

-

az óvodai minőségirányítási program elfogadására.

g) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely- vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. h) A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető-, illetve a tagóvoda-vezető hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. i) A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.

A tagóvoda értekezleteit a tagóvoda-vezető az óvodavezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze. 3.5 A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája a) A tagóvoda-vezető részt vesz a rendszeresen tartott vezetői értekezleteken, ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. b) Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. c) A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon. d) Az óvodavezetőt meg kell hívni a tagóvodában tartott értekezletekre, ezen kívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát. e) Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához, és azokat az érintettek megismerjék. f) Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon- és e-mail-kapcsolatban állnak egymással. 10/26

3.6 A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közti kapcsolattartás formája a) Az óvodai szintű szülői szervezet (közösség) vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus, tart kapcsolatot. b) A tagóvoda-vezető a tagóvoda szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tart. c) Az óvodai szintű szülői szervezet (közösség) vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda Szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

A szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni -

a nevelési év rendjének (munkatervének) elfogadásakor

-

az SZMSZ 7. pontjában írt ügyekben

A szülői szervezet (közösség) egyetértését be kell szerezni -

az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében.

d) Az óvodapedagógus a csoport szülői képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást.

3.7 A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok A szülői szervezet véleményét be kell szerezni -

a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében,

-

a szülői értekezlet napirendjének meghatározásához,

-

az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

11/26

3.8 Külső kapcsolatok a) Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. b) A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. c) A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés kialakításában és folyamatában. d) Az óvodához legközelebb lévő bölcsőde és általános iskola képviselőjével külön megállapodások rögzítik a bölcsődéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését, megkönnyítő együttműködést (Wesselényi bölcsőde, Kolozsvár Utcai Általános Iskola, Fióka Gyermekjóléti Szolgálat). e) Az óvoda tagintézmény-vezető folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámolnak. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. f) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. g) Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. h) Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot.

4 Működés rendje 4.1 A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása a) Az óvoda székhelyén és telephelyén hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. b) Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. c) A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. d) A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – külön megállapított beosztás szerint – ügyeletet kell tartani. e) A nyitvatartási idő, napi 12 00 óra: reggel 600 órától 1800 óráig. f) Az ügyelet reggel 600 órától 7.00 óráig, délután 1700 órától 1800 óráig tart. g) A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában történik. h) Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 800 és délután 1400 óra között az óvodavezetőnek az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A tagóvoda-vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozásakor megbízott óvodapedagógus felel a tagóvoda működési rendjéért. 12/26

A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei A közoktatásról szóló törvénynek a módosítása írja elő, hogy a közoktatásban a kiemelt munkáért kereset-kiegészítés jár. A Kt. 118. §-ának (10)-(12).bekezdéseinek rendelkezése szerint a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elismerését, illetve - a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzés ( a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel kifizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható.

4.2 Belépés és benntartózkodás jogviszonyban az óvodával

azok

részére,

akik

nem

állnak

a) A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. b) Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. c) A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. d) Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben. e) A tagóvodában a tagóvoda-vezető fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső látogatókat.

4.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzése a) A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. b) Az ellenőrzési tervet az és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el.

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés -

területeit,

-

módszerét és

-

ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. c) Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: -

a tagóvoda-vezető,

-

a szakmai munkaközösség és

d) Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. 13/26

Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja -

a tagóvoda-vezetőt a tagóvodában,

-

a szakmai munkaközösség vezetőjét.

e) Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. f) A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

4.4 Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a) A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: -

karácsony

-

anyák napja

-

évzáró (ballagás)

Az anyák napja, valamint az évzáró nyilvános, és azonos időpontban is szervezhetők. Ezekre a szülők kapnak meghívást, akik más vendéget is hozhatnak. b) A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: -

farsang

-

húsvét

-

gyermeknap

-

Mikulás-nap

Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név- és születésnapjáról. c) Népi hagyományok ápolása körében történik a -

jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése,

-

népi kézműves technikákkal való ismerkedés.

-

jeles zöld nap ünneplése

d) Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik.

14/26

4.5 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a) Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el. b) Az orvos, valamint a védőnő hetenként egyszer egy órában látogatja az óvodát.

Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: -

biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit,

-

gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és

-

szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

c) A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és orvosi szűrés. d) Ha egy gyerek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: -

Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.

-

A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni.

-

Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.

-

Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

4.6 Intézményi védő, óvó előírások a) A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. b) Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy -

a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és

-

ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá

-

ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

c) Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják. d) Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell az óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni. 15/26

4.7 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők a) Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. b) Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. c) Székhelyen és telephelyen az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. d) Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Tagóvodában az azonnali intézkedéseket a tagóvoda-vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt. e) Az óvodavezető a szomszédos általános iskolákkal dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. f) A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

4.8 Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok elhelyezése a) Az óvoda nevelési programját, SZMSZ-ét, házirendjét, minőségirányítási programját egy-egy példányban el kell helyezni székhelyen az óvodatitkárnál, telephelyen a tagóvoda-vezetőnél. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik. Az óvodában erre időpont-egyeztetést kell kérni. b) Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is. c) A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülővel ismertetni kell.

16/26

5 Záró rendelkezések a) A Szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. b) A hatályba lépett Szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni -

az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint

-

azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

c) A Szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

5.1

Mellékletek: az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok: - Iratkezelési Szabályzat - Munkavédelmi Szabályzat - Tűzvédelmi Szabályzat - Vagyonnyilatkozat-tételi Szabályzat - Szabálytalanságok-kezelésének-Szabályzata - Pénztár- és pénzkezelési Szabályzat

17/26

Záradék A fenti – módosításokkal egybeszerkesztett – Szervezeti és Működési Szabályzatot az Palotai Vadvirág Óvoda a 2011. november 02-án megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100 %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

Budapest 2011. november 07.

………………….…………. óvodavezető

………………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………………. jegyzőkönyv-hitelesítő

18/26

NYILATKOZAT

A Palotai Vadvirág Óvoda Szülői Munkaközösség Szervezete egyetért az óvoda SZ. M. SZ. -vel, amelyre az intézmény átszervezés miatt került sor.

Budapest 2011. november 08.

………………….…………. SZMK elnök

19/26

Palotai Vadvirág Óvoda 1154. Budapest, Aulich u.46-62.

A PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA

Iratkezelési szabályzata

20/26

Palotai Vadvirág Óvoda

Tűzvédelmi szabályzata

Érvényes: 2011. augusztus 01.-től

Jóváhagyta:

Nedoba Katalin óvodavezető

21/26


Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata


Jóváhagyta:


22/26


Munkavédelmi szabályzata


Jóváhagyta:


23/26


Szabálytalanságok kezelésének szabályzata


Jóváhagyta:


24/26


Pénztár-és pénzkezelési szabályzata


Jóváhagyta:


25/26


Adatkezelési szabályzata


Jóváhagyta:


26/26

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents