1
FERENCES GIMNÁZIUM
Szervezeti és Működési Szabályzat Szentendre 2015.06.01.
Szentendre 2000. Áprily L. tér 2.
2
Tartalom 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................... 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .......... 5 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .............................. 5 2. Az iskola önmeghatározása ................................................................................................. 6 2.1 Elnevezése: ...................................................................................................................... 6 2.2 Az iskola alapítója és fenntartója, az alapító okiratot jóváhagyó határozat száma, az iskola jogállása.................................................................................................................. 6 2.3 Az iskola bélyegzői ......................................................................................................... 7 2.4 Az iskola alapvető céljai .................................................................................................. 7 3. Az iskola szervezeti rendje................................................................................................... 8 3.1 Az intézmény vezetője ..................................................................................................... 8 3.3 Az iskolai bélyegzők használatára jogosultak: ................................................................. 9 3.4 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ....................... 9 3.5 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ................................................. 9 3.6 Az iskola szervezeti egységei ......................................................................................... 10 3.7 Az igazgató feladatai ...................................................................................................... 10 3.8. Az intézmény vezetősége .............................................................................................. 11 Az intézmény vezetőségét alkotják: .................................................................................. 11 igazgató ......................................................................................................................... 11 oktatási igazgatóhelyettes .............................................................................................. 11 nevelési igazgatóhelyettes ............................................................................................. 11 gazdasági vezető ............................................................................................................ 11 Az intézményvezető közvetlen munkatársai: ................................................................... 11 3.9 Az oktatási igazgatóhelyettes feladatai .......................................................................... 12 3.10 A nevelési igazgatóhelyettes feladatai ......................................................................... 12 3.11 Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................................. 13 3.12 A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai .............................................................. 14 3.13. A tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 15 3.14. Munkaköri leírásminták .............................................................................................. 16 3.15. A gazdasági vezető és munkatársai ............................................................................. 18 3.16. Az iskolatitkár ............................................................................................................. 19 3.17. Az élelmezésvezető-gondnok ...................................................................................... 21 4. Az iskola munkarendje ...................................................................................................... 22 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása.................................................... 22 Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 15.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. ...... 22 4.2. A pedagógusok munkarendje ........................................................................................ 22 4.3. A tanév helyi rendje ...................................................................................................... 23 4.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................... 23 4.5. Az iskola napi működésének rendje .............................................................................. 24
3
5. A tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje ............... 25 5.1. A tanítási, képzési idő ................................................................................................... 25 5.2. A tanórák és az egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje .............................. 25 5.3. Az iskola egyéb foglalkozásainak rendszere ................................................................. 25 6. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ............................................................ 26 6.1. A nevelőtestület ............................................................................................................. 26 6.2. A nevelőtestület értekezletei ......................................................................................... 26 6.3. A nevelőtestület feladatköre .......................................................................................... 27 6.4. A nevelőtestület szavazási rendje .................................................................................. 27 6.5. A szakmai munkaközösségek ........................................................................................ 27 6.6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ................................................................. 28 7. Az iskolai közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ............................................. 28 7.1. A felnőttek közösségei, a szülői munkaközösség ......................................................... 28 7.2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat .................................................................. 28 7.2.2. Az osztályközösségek ............................................................................................ 29 7.3. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje........................................... 29 7.4. Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................................... 30 7.5. Az iskola külső kapcsolatai ........................................................................................... 30 7.5.1. Kapcsolat a városi Önkormányzattal, társadalmi szervekkel és kulturális intézményekkel. ................................................................................................................ 31 7.5.2. Kapcsolat az egyházi iskolákkal ............................................................................ 31 7.5.3. Kapcsolat az iskola volt diákjaival ......................................................................... 31 7.5.4. Kapcsolat az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval 31 7.5.5. Kapcsolat gyermekjóléti szolgálattal ..................................................................... 32 7.6. A fenntartó ..................................................................................................................... 32 7.7. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottsága és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet ................................................................................... 32 8. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, ................................................................ 32 a tanuló jogai és kötelezettségei............................................................................................. 32 8.1. A tanulói jogviszony keletkezése .................................................................................. 32 8.2. A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................. 33 8.3. A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei .................................................................... 33 9. A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége .................................................................... 34 9.1. A fegyelmi büntetés ...................................................................................................... 34 9.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .......................... 34 9.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................. 35 9.4. A tanulói hiányzás igazolására vonatkozó egyéb rendelkezések: ................................. 37 10. Az iskolai hagyományok ápolása .................................................................................... 38 10.1. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok........................................ 38 10.1.2 Szentmisék ............................................................................................................ 38 10.1.3 Lelkigyakorlatok, lelkinapok, zarándoklatok ........................................................ 38 10.1.4 Ünnepek, megemlékezések ................................................................................... 38 10.1.5. Hagyományok ...................................................................................................... 39 10.2 A hagyományok továbbadásának módja ...................................................................... 39 10.3. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái ....................................... 39 11. A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ........................................................................................... 40 12. A iskola-egészségügyi szolgáltatást ellátásának ............................................................. 41 rendje, balesetek megelőzése, rendkívüli helyzetek ............................................................ 41 12.1. Iskola-egészségügyi szolgáltatás ................................................................................. 41
4
12.2. Balesetek megelőzése, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése ......... 41 3. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén............................................ 42 12.4. Rendkívüli helyzetek ................................................................................................... 44 13. Általános rendelkezések ................................................................................................... 46 13.1. Reklámtevékenység szabályai ..................................................................................... 46 13.2. Tájékoztatás az iskola alapdokumentumairól és belső jogi normáiról ........................ 46 13.3. A Szervezeti és Működési Szabályzatra vonatkozó rendelkezések ............................ 47 14. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .................................. 47 14.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ........................... 47 14.1.1 Az alapító okirat .................................................................................................... 47 14.1.2 A pedagógiai program ........................................................................................... 47 14.1.3 Az éves munkaterv ................................................................................................ 48 14.2 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .... 49 14.2.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ................................................................................................................................ 49 14.2.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ... 49 15. Záró rendelkezések .......................................................................................................... 50 16. Jóváhagyási, egyetértési záradék .................................................................................... 51
5
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: vény a Nemzeti köznevelésről 3.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXX3.törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról -oktatási intézmények működéséről 3.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről 3.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 6/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Ferences Rendtartomány hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az igazgatói irodában, továbbá az intézmény honlapján.
1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
6
2. Az iskola önmeghatározása 2.1 Elnevezése: Ferences Gimnázium Székhelye: Szentendre, Áprily L. tér 2. Tel: 06 26/311-195 Fax: 06 26/318-028 Levelezési címe: 2001 Szentendre, Pf.: 6. e-mail cím:
[email protected]
Az iskola típusa: 6 és 4 évfolyamos gimnázium
2.2 Az iskola alapítója és fenntartója, az alapító okiratot jóváhagyó határozat száma, az iskola jogállása. Az iskola alapítója: Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány címe: 1024 Budapest, Margit krt. 23. Tel: 212-56-28 és 212-39-57 Az alapító okirat kelte: 1996. november 12.
Az iskola fenntartója: Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Ferences Rendtartomány címe: 1024 Budapest, Margit krt. 23. Tel: 212-56-28 és 212-39-57 A működési engedélyt kiadó szerv: neve: Pest Megye Kormányhivatala működési engedély száma: PEB/045/1505-4/2014 Az alapító okiratot 1731-2/2001 szám alatt hagyta jóvá Pest Megye Önkormányzatának főjegyzője. A közoktatási megállapodás megbízójának neve: Művelődési és Közoktatási Minisztérium címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
7
Tel.: 302-06-00 A közoktatási megállapodás kelte: Budapest, 1994. 05. 06.
2.3 Az iskola bélyegzői Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú /fej/bélyegző: 1. FERENCES GIMNÁZIUM 2000 SZENTENDRE, Áprily L. tér 2. körbélyegző: 1. FERENCES GIMNÁZIUM 2000 Szentendre Áprily L. tér 2.
2.4 Az iskola alapvető céljai A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az általános gimnáziumi nevelésioktatási célok vállalása mellett a tanulókat vallásos és hazafias szellemben erkölcsös polgárrá nevelni. Általános műveltséget, legalább 2 idegen nyelvben nagyobb jártasságot, lehetőleg középfokú nyelvvizsgát biztosítani. Tanulóinkat olyan szintű érettségire felkészíteni, amellyel alkalmassá válnak a felsőfokú oktatási intézményekben történő felvételire és helytállásra. Feladatunk, hogy tanulóifjúságunkat módszeresen és kritikusan megismertessük a tudomány és a kultúra alapjaival. Iskolánk ezen kívül részt vállal az egyház küldetéséből is a keresztény hitre nevelés területén. Olyan fiatalokat akar nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztény erények: megbocsátás,
alázat,
szolgálatkészség,
szelídség,
türelem,
kitartás,
a
lelkiismeret
érzékenysége, az önnevelés igénye. Életük céljának tekintik Isten róluk alkotott tervének megvalósítását, szeretetük növekedését. A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszik, aki érti és értékeli a szépet, és tehetségéhez mérten újraalkotja. Ma és mindenkor nyitott akar lenni a kor kihívásaira, modern és egyszersmind az Egyházhoz, a benne élő Krisztushoz hű katolikus nemzedékeket akar nevelni. Iskolánk védőszentje: Assisi Szent Ferenc. Az általa alapított szerzetesrend neve alapján, iskolánk neve: „Ferences Gimnázium”
8
3. Az iskola szervezeti rendje 3.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője az igazgató. Az intézmény vezetője - a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelésioktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.
3.2 Az iskola kiadmányozás joga Az igazgatót, akadályoztatása esetén helyettesét és a gazdasági vezetőt illeti meg, tevékenységükkel összefüggésben. A költségvetési bankszámla feletti rendelkezés minden esetben az igazgató és a gazdasági vezető joga. A banknál vezetett folyószámlák okmányait cégszerűen aláírhatja az igazgató és a gazdasági vezető.
9
3.3 Az iskolai bélyegzők használatára jogosultak: Az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor.
3.4 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az oktatási, a nevelési igazgatóhelyettes látja el az igazgató
helyettesítését.
Az
igazgatóhelyettesek
hatásköre
az
intézményvezető
helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Gazdálkodási kérdésekben az igazgató helyettesítését – minden esetben – a gazdasági vezető látja el.
3.5 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. Az alábbi jogköröket az intézményvezetővel való szóbeli egyeztetést követően gyakorolhatják a megnevezett tisztségek viselői. az oktatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,
a nevelési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,
a gazdasági vezető számára a terembérleti és más eseti bérleti szerződések megkötését,
a gazdasági vezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.
10
3.6 Az iskola szervezeti egységei A szentendrei Ferences Gimnázium szervezetileg egységes, 4 és 6 évfolyamos képzési keretben működik.
3.7 Az igazgató feladatai Az iskola felelős vezetője az igazgató, akit a fenntartó bíz meg. Felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása), és dönt az iskola működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az iskolát. Képviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesekre vagy a gazdasági vezetőre. Biztosítja az iskola működésének személyi és tárgyi feltételeit. Megszervezi a tanulók zavartalan, egészséges munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy az iskolai munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés, mérés, értékelés biztosítva legyen. Feladatkörébe tartozik továbbá:
az iskola katolikus szellemének megőrzése,
iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök, diákkörök munkájának összehangolása,
a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,
jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások eszközlése, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása,
a nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése,
a tanév beosztásának meghatározása,
a beiskolázással kapcsolatos feladatok ellátása,
jutalmazási és fegyelmezési kérdésekben minden olyan döntés, amelyet jogszabály vagy intézményi szabályzat nem utal más hatáskörébe,
bejelentések kivizsgálása,
óralátogatások végzése,
a nevelőtestület tagjai továbbképzésének felügyelete
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés,
11
felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
felelős az érettségi vizsgák jogszerűségéért,
felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért,
a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések elkészítése,
javaslattétel kitüntetések adományozására,
sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak,
külföldi kiküldetések engedélyezése,
közvetlen munkatársai munkájának ellenőrzése.
3.8. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségét alkotják: igazgató oktatási igazgatóhelyettes nevelési igazgatóhelyettes gazdasági vezető Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, az iskolatitkár. az élelmezésvezető-gondnok Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.
12
A gazdasági vezető és az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozói és a technikai dolgozók munkáját a gazdasági vezető irányítja. A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.
3.9 Az oktatási igazgatóhelyettes feladatai Munkáját az igazgató ellenőrzi. Az igazgatót - annak távollétében - helyettesíti a megállapított rend szerint. Az oktatási igazgatóhelyettes feladatai:
részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet,
szervezi és az igazgatóval együtt lebonyolítja a javító, osztályozó, év végi záró és érettségi vizsgákat,
lebonyolítja a középiskolába/felsőoktatási intézménybe való jelentkezéseket, az iskolatitkár segítségével
a tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről,
szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, a munkaközösségek és a Diákönkormányzatok által szervezett programok ellátásához a felügyelő tanárokat, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét, az ügyelet teljesítését,
az igazgatóval együtt ellenőrzi az iskola alapdokumentumaiban foglaltak megtartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének megtartását, az anyakönyvek és naplók vezetését,
ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát,
a tanári munkabér számfejtéshez szükséges teljesítési adatok megadása
szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja a bérszámfejtőnek az iskolában jelentkező helyettesítéseket és túlórákat,
ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.
3.10 A nevelési igazgatóhelyettes feladatai Munkáját az igazgató ellenőrzi. Az igazgatót - annak távollétében - helyettesíti a megállapított rend szerint. A nevelési igazgatóhelyettes feladatai:
Az iskolai rendezvények szervezése, ügyeleti rendjének beosztása
13
figyelemmel kíséri az iskolát érintő pályázati kiírásokat az iskolatitkárral együtt
Tartalmi, módszertani segítséget nyújt az osztályfőnökök nevelő munkájához, valamint a pedagógusok oktató-nevelő munkájához és ellenőrzi azt.
Szervezi az óralátogatásokat és azok szakmai megbeszélését és minősítését.
Feladata az oktatási igazgatóhelyettessel együttműködni a pedagógiai munkával kapcsolatos
ügyintézés
irányítása-ellenőrzése:
tantárgyfelosztás,
órarend,
helyettesítési rend, óra-és teremcserék, tanári fogadó órák, ügyeleti rend (folyosóügyelet, ebédlőügyelet, rendhagyó programok során szükséges beosztások)
Közreműködik a nevelési értekezletek szervezésében és lebonyolításában.
Nyomon követi és segíti a tanárok szakmai továbbképzését.
Ellenőrzi a nevelők adminisztratív munkáját (haladási, osztályozó, szakköri naplók stb.).
Ellenőrzi az osztályok fegyelmét és tantermeik rendjét.
a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteiben lévő szabályzatokat, naprakészen tartja, folyamatosan frissíti, megtartásáról és megismertetéséről gondoskodik, nagyobb jelentőségű változásokat az érintettek tudomására hozza,
ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.
3.11 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza.
14
Igazgató
Nevelési igazgatóhelyettes
Oktatási igazgatóhelyettes
Gazdasági ügyintéző
Munkaközösség vezetők
Osztályfőnökök
Élelmezés vezetőgondnok
Gazdasági vezető
Iskolatitkár
Karbantartók
Tanárok Portások
Védőnő, iskolaorvos
Konyhai dolgozók
Takarítók
3.12 A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai
összeállítják a munkaközösség éves programját,
összehangolják az azonos területen működő tanárok munkáját (megbeszélik a tankönyvválasztást, a szakkörök, emelt szintű képzések indításával kapcsolatos javaslataikat, az érettségi tételeket),
óralátogatásokat végeznek,
szervezhetnek bemutató órákat, melynek tervét az éves munkatervben rögzíteni kell,
közreműködnek a továbbképzési terv kialakításában,
figyelemmel kísérik a szakmai versenyek kiírását, gondoskodnak a nevezésről és a helyi versenyek lebonyolításáról,
törekednek az iskolán belüli egységes értékelés megvalósítására,
kapcsolatot tartanak a többi munkaközösség vezetőjével,
javaslatokat tesznek a szaktantermek fejlesztésére
a munkatervben előirányzott időben beszámolnak a munkaközösség munkájáról,
javaslatot tehetnek kitüntetésre, jutalmazásra.
15
3.13. A tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok Minden tanárnak tudatában kell lennie annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítenie kell a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról nem feledkezhet meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlesztenie kell szakmai és pedagógiai műveltségét. Törekednie kell a keresztény hitben és szeretetben való növekedésre. Rendszeres kapcsolatot tart diákjai osztályfőnökével, szüleivel, többi tanárával. Az iskola tanulóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével ajándékot, stb. nem fogad el. Ismernie kell a Katolikus Egyház tanítását. Kötelessége, hogy részt vegyen az iskola közös ünnepi szentmiséin, vezesse a tanítás előtti és utáni osztálytermi imádságot. A munkájával kapcsolatban titoktartás kötelezettségének terhe mellett tudomására jutott információkat meg kell őriznie. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben rögzíti, s szeptember 30-ig az igazgatónak benyújtja; a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb 20 tanítási napon belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. A hiányzó tanulónak 20 tanítási napon belül lehetőséget ad a témazáró dolgozat pótlására. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében – évente minimum kétszer fogadóórákat tart. Az órarendben beállított helyettesítőként az iskolában tartózkodik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az iskola működési rendjében felmerülő foglalkoztatásokba (pl. ügyeletek, ebédeltetés) bekapcsolódik. A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. Ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.
16
3.14. Munkaköri leírásminták Szaktanári munkaköri leírás: Munkavégzés helye: Ferences Gimnázium, Szentendre, Áprily Lajos tér 2. Munkaideje: 800 - 1600 Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes 1. A szaktanár a Munka Törvénykönyve, közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségek mellett a tanulók felügyeletének és zavartalan oktatásuk biztosítása miatt köteles az alábbiakat megtartani: -
Bejelentési ill. megjelenési kötelezettség 15 perccel a munkakezdés előtt.
-
Betegség miatti távolmaradását köteles bejelenteni munkáltatójának, lehetőleg azonnal.
-
Betegség utáni munkába állás időpontjának közlése legkésőbb az előző nap.
-
Óracserére csak az iskolavezetés előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor.
2. A tanárok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai Kjt 55.§. (138/1992. Kormányrendelet 7.§. 7.bek.) A tanár kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges időtartamig köteles az iskolában tartózkodni. Ezek a feladatok a következők: a) Az oktató-nevelő munkával vagy a tanulókkal összefüggő pedagógiai feladatok, amelyeket munkakörbe tartozó feladatként kell ellátni: -
Kötelező óraszámban meghatározott órák, foglalkozások megtartása.
-
Munkáját felelősséggel és önállóan, a tantervi követelmények szerint végzi.
-
A tanórák, egyéb foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatok, foglalkozási tervek, segédanyagok készítése.
-
Írásbeli munkák (füzetek, dolgozatok) felülvizsgálata, javítása.
-
Kapcsolattartás a szülői házzal (fogadóórák, szülői értekezletek, esetleges családlátogatás).
-
Szakszerű helyettesítések ellátása.
-
Pedagógiai programban, munkatervben előírt tanulmányi kirándulások, iskolai rendezvények és ünnepélyek szervezése, illetve azokon való részvétel.
-
Érettségi jegyzői feladat ellátása, beíratásban való közreműködés.
-
Az iskola működési rendjében felmerülő foglalkozásokon (pl.ügyelet) való közreműködés.
-
Szülők rendszeres informálása az elektronikus napló keresztül.
17
-
Nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.
-
Jegyzett fogadóóráin az iskolában kell tartózkodnia.
-
Pedagógiai
adminisztrációs
munka ellátása
(naplóvezetés, statisztikák
elkészítése). -
Továbbképzéseken való részvétel.
-
Iskolai bemutató órák tartása, nyílt napon való közreműködés.
-
Tanulók vizsgáztatása, érettségiztetés.
-
Tantermekben, folyosókon a rend biztosítása, a felszerelési tárgyak állagának megóvása.
-
Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés a program szerint.
-
Az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatássalneveléssel összefüggnek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.
-
Szakmai ismereteit köteles permanensen felfrissíteni, önképzést végezni, 7 évenként posztgraduális képzésen és továbbképzésen részt venni.
b) A feladatokból a kötelező óraszámba beszámító feladatok: -
Szakkör
-
Differenciált,
képességfejlesztő
foglalkozások
(felzárkóztatás,
tehetséggondozás heti egy-két órában). Minden foglalkozásról naplót kell vezetni, mely tartalmazza a foglalkozás tárgyát és a jelenlevők listáját. c) A tanulókkal összefüggő feladatok, amelyek ellátásáért a tanárt az igazgatóval kötött megállapodás alapján külön díjazás illeti meg: -
Az előző pontban meghatározott feladatok, ha azokat a tanár nem a kötelező óraszáma terhére látja el.
-
Tanulmányi versenyekre való felkészítés, kísérés.
-
Az iskolában szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való felügyelet (alkalomszerűen.)
-
Bemutató órák tartása külső igényre
-
Felvételiztetés, vizsgáztatás.
-
Táboroztatás.
-
Kísérés kulturális, sport és más vetélkedőkre, iskolán kívüli programokra, orvosi vizsgálatra.
3. A szaktanárok "hétköznapi" kötelezettségei a tanóra idején: -
A haladási naplóban vezetni, ill. beírni a napi hiányzás ráeső részét.
18
-
Az óra anyagát folyamatosan, naprakészen bejegyezni.
-
Tanítványai teljesítményét folyamatosan mérni (írásbeli-szóbeli helyes arányára ügyelve), s az eredményt az osztályozó naplóban vezetni (a jegyek száma félévente minimum: heti egy órás tantárgynál 3 jegy, két órás tantárgynál 5 jegy, három órás tantárgynál 6 jegy, négy órás tárgynál 8 jegy.).
-
Az év elején bemutatott tanmenete (kötetlen formájú) szerinti dolgozatainak megíratása, azok 20 tanítási napon belüli kijavítása. a) Ajánlatos: a dolgozatokat szülői betekintésre eljuttatni. b) A dolgozatfüzeteket, lapokat a szaktanár az e célra kijelölt szekrényben tartsa, hogy azok az iskolavezetés számára is elérhetők legyenek.
-
A tanmeneteket szeptember hónapban az igazgatóhelyettesnek kell bemutatni.
A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja. Jelen munkaköri leírás a mai napon lép életbe. Kelt: Szentendrén, ………………………… ………………………………………. igazgató A fentieket tudomásul vettem, azokat magamra nézve kötelezőnek elismerem. Szentendre, ………………………. ………………………………………….. dolgozó aláírása
3.15. A gazdasági vezető és munkatársai A gazdasági vezető tevékenységével kapcsolatos feladatok Jogállása: Az iskola igazgatója bízza meg, állapítja meg a munkabérét. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának a költségvetést érintő minden dologban. Felelősséggel tartozik az iskola elfogadott
19
költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli Törvény szerinti maradéktalan végrehajtásáért. Feladatkörébe tartozik továbbá:
az iskola Számviteli Törvényben előírt számlatükrének elkészítése, szükség szerinti módosítása, megtartása és megtarttatása, a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetése,
az iskola éves költségvetésének (továbbiakban: költségvetés) törvények szerinti előkészítése, a költségvetés maradéktalan végrehajtása, a beszámoló elkészítése,
a jogszabályokban előírt adatok nyilvántartása, és az adóhatóságnak előírás szerinti közlése, elkészíti az évközi és éves adóbevallásokat, és gondoskodik, hogy azok benyújtásra kerüljenek az adóhatósághoz,
az iskola munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásaival kapcsolatos gazdasági feladatok figyelemmel kísérése,
megszervezi a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatást, ennek bizonylatolását,
a költségvetést érintő jogszabály-változásokról azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját,
az alkalmazottakkal kapcsolatos munkaügyi feladatok ellátása,
gondoskodik az iskola dolgozói bérszámfejtésének időben történő elkészítéséről, munkaügyeik nyilvántartásának naprakész vezetéséről, figyelemmel a jogszabályi előírásokra,
a költségvetés évközi módosítását (szükség szerint) kidolgozza az igazgató egyetértésével, és a tervezetet eljuttatja a fenntartóhoz,
ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak megtartását,
ellenőrzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaidejének, munkájának és munkarendjének megtartását,
ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.
Munkatársa, illetve beosztottjai: a gazdasági ügyintéző, a portások és a takarítók.
3.16. Az iskolatitkár Munkáját közvetlenül az iskola igazgatója irányítja. Feladatai:
Felelős az iskola ügykezeléséért. Ezen belül:
20
-
Az ügyiratkezelést a mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi, teljes felelősséggel. (Ld. Iratkezelési szabályzat)
A beérkezett postai és elektronikus leveleket az igazgató utasítása alapján a címzetteknek továbbítja, a határidős feladatokat számon tartja.
figyelemmel kíséri az iskola statisztikai jelentési kötelezettségeit, és határidőre teljesíti az adatszolgáltatásokat,
Gondoskodik az ügyvitelhez és az iskolában folyó munkához
szükséges
dokumentumok, nyomtatványok pótlásáról.
Kezeli az iskola elektronikus nyilvántartásait a diákokról, illetve elvégzi a szükséges adatszolgáltatásokat a KIR rendszerben.
Kiállítja az iskolalátogatási bizonyítványokat, kiadja a diákigazolványokat, az adatok hitelességét ellenőrzi.
Ügyintézői feladatokat lát el: -
kapcsolattartás az iskola gazdasági vezetőjével, a védőnővel,
-
felelős az érkező és távozó tanulók nyilvántartásáért, a dokumentumok továbbításáért,
-
vezeti a tanulói nyilvántartást,
-
intézi a beíratás adminisztratív ügyeit,
-
rendben tartja a bizonyítványokat, anyakönyveket.
Az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek irányításával egyéb adminisztrációs feladatokat is ellát.
Ellátja a tanulmányi versenyek helyi fordulóival kapcsolatos adminisztratív feladatokat.
Felelős a tankönyvellátás biztosításáért.
A hozzá forduló diákok hivatalos ügyeit intézi.
A
pályázatfigyelésben,
pályázatírásban
és
a
nyertes
pályázatok
projektmenedzsmentjében részt vesz, koordinálja a pályázati tevékenységeket.
ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.
21
3.17. Az élelmezésvezető-gondnok Közvetlen felettese az intézményvezető. Munkáját közvetlenül az iskola igazgatója illetve helyettesei irányítják. Beosztottai: konyhai dolgozók, karbantartó
Gondnoki feladatai: Felelős iskolai vagyon megőrzéséért, az épület állagának megőrzéséért és fejlesztéséért. Ezen belül: Rendszeresen ellenőrzi az iskolához tartozó helyiségeket és felszereléseket. Figyelemmel kíséri az iskola állagának megóvását. Gondoskodik a tanulók által okozott kár megtérítéséről, a hibák kijavításáról. Irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe rendelt technikai személyzet munkáját, (karbantartó, konyhai dolgozók) munkarendjének, munkaidő beosztásának és. napi tevékenységének megszervezését. Gondoskodik a felújítási, nagy javítási igények folyamatos nyilvántartásáról és az előírt időben történő igénylésről. Gondoskodik a külső munkavállalókkal való szerződéskötésről, és folyamatosan ellenőrzi, hogy a munkavégzés a szerződésben foglaltak szerint történjék. A megrendelésekről, a dologi beszerzésekről és elosztásokról - az igazgató jóváhagyása után - önállóan intézkedik. Vezeti és folyamatosan működőképes állapotban tartja az iskola tulajdonában lévő gépjárműveket,
az
iskola
igazgatójával
egyetértésben
(szóbeli
egyeztetés).
Karbantartásukról szükség szerint gondoskodik. Fűtési feladatokat is ellát. Feladata a kazánok működőképességének, valamint a mérőórák, műszerek, biztonsági berendezések folyamatos ellenőrzése, az épületben az előírt hőmérséklet biztosítása. Élelmezésvezetői feladatai:
Megszervezi a tanulók napi egyszeri étkezését, a menzás tanulók ebédjét; előkészíti a diákétkezési névsorokat és azt – a térítési díjak beszedéséhez – a gazdasági vezető rendelkezésére bocsátja.
22
A korcsoport energiaszükségletének megfelelő, változatos étrendi tervet készít.
Beosztja és irányítja a konyhai munkát. Munkatársaival együtt összeállítja az ételek elkészítésének technológiáját, valamint a szükséges bevásárlandók jegyzékét. Mindenkor takarékosságra törekszik. Ügyel arra, hogy a konyhán csak a jóváhagyott ételek készüljenek.
A nagy tételekben beszerzendő szükségleteket jelenti az intézmény vezetőjének.
Számon tartja az áruraktárakban levő áruk mennyiségét, állapotát, felhasználását. Havonként a leltár alapján jelentést tesz az intézmény vezetőjének, vagy a gazdasági vezetőnek.
Felel a konyhai felszerelésekért, az eszközszükségletről jelentést tesz az intézmény vezetőjének, tisztántartásukat ellenőrzi.
Szervezi a mindenre kiterjedő nagytakarítást. Tervet készít, munkatársaival egyezteti, és az intézmény vezetőjével hagyatja jóvá.
Az ÁNTSZ egészségügyi előírásainak megfelelően gondoskodik az ellenőrzéshez szükséges ételminta eltevéséről, valamint arról, hogy a konyhai személyzeten kívül más a konyhában ne tartózkodjon.
Minden év elején eleget tesz az előirt egészségügyi vizsgálatoknak.
4. Az iskola munkarendje 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 15.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.
4.2. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az órarend alapján az igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az iskola vezetőinek aktuális javaslatait is.
23
A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8 óráig telefonon vagy elektronikus úton köteles jelenteni az iskola igazgatójának vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól írásban (távolmaradási kérelem) kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, az igazgató engedélyezi. A tanóra elcserélését az igazgató vagy az oktatási igazgatóhelyettes engedélyezi. Az iskolai szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett programokon a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus váltakozva vesz részt, az igazgatóhelyettes koordinálása alapján.
4.3. A tanév helyi rendje A tanév szorgalmi ideje ünnepélyes tanévnyitóval (Veni Sancte-val) kezdődik és ünnepélyes tanévzáróval (Te Deummal, vagyis hálaadó szentmisével) ér véget. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit rögzít az igazgatói munkaterv. Az igazgatói munkaterv rögzíti a nevelőtestületi megbízásokat, a hagyományápolás módjait. A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait, tűz- és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
4.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első óra reggel 8:15 perckor kezdődik.
24
Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, kivéve a harmadik szünetet, mely 15 perces. Ez az ún. nagyszünet, melynek idején a tanulók hivatalos ügyeiket intézhetik az igazgató, ill. helyettesi irodában. Szükség esetén a többi szünetben is lehetséges az ügyintézés. Az óraközi szünetet - a kijelölt étkezési időn kívül - a tanulók lehetőség szerint a folyosón vagy az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünetben a tanulók felügyeletét beosztás szerint pedagógusok látják el: A tanítási órákat a tantestület tagjai az órát tartó tanár engedélyével látogathatják. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettese tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek meg.
4.5. Az iskola napi működésének rendje Az iskola tanítási napokon reggel 7:00 perckor nyit, fogadja azokat, akiknek munkarendje ezt megkívánja. Az iskolába 7:20-tól 8:10-ig érkeznek a tanulók. A tanítás 14:35-kor fejeződik be. A délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök legkésőbb 16:30 óráig tartanak. A tanítási idő 7:20-tól 14:45-ig tarthat. A tanítási időben a tanórák idején kívül a tanulók felügyeletét beosztás szerint látják el a pedagógusok. A tanulónak az órarendje szerinti tanítási idő alatt az osztályfőnök vagy az igazgatóhelyettes írásos engedéllyel engedélyezi az iskola épületének elhagyását. Az iskolában tartózkodás rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.
25
5. A tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje 5.1. A tanítási, képzési idő Iskolánkban 5 napos munkarend van.
5.2. A tanórák és az egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje Tanórai foglalkozások, csoportbontások, emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés rendszere: A
magas
szintű
nevelő-oktató
munka
érdekében
a
következő
tárgyakat
csoportbontásban tanítjuk. - nyelvek, kb. 20-25 fős csoportok fölött bontandók, - testnevelés nemek szerint bontott, - emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés zajlik a Pedagógiai Program szerint. Mivel az iskola kínálatával a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulást kívánja támogatni, valamint a nyelvtanulást akarja eredményesebbé tenni, igyekszik a tanulókat erről kellőképpen felvilágosítani és a választást - a tanuló szabadságát megtartva ajánlani. Az iskola azokat az elméleti tárgyakat kínálja fakultatív választásra, amelyeket a tanulók az előzetes felmérés szerint igényelnek és biztosított a tanári ellátottság is. - Iskolánk a katolikus hittan tantárgyból is felkínálja az emelt szintű felkészítést. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A jelentkezés - a fenti tevékenységi formákra - egész tanévre szól.
5.3. Az iskola egyéb foglalkozásainak rendszere Pedagógus felügyeletével szervezhetők és a munkatervben rögzítendők. a) Folyamatos foglalkozások: a./ diákkörök (egyes tanulók, diákönkormányzat, szaktanárok kezdeményezésére az igazgató engedélyével diákkörök szervezhetők) b./ szakkörök c./ tanulószoba d./ tehetséggondozás, korrepetálás e./ énekkar (ma10.heti 2 alkalommal) f./ diáksportkör
26
g./ Esetlegesen önköltséges tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők külső iskola bevonásával, más iskola tanulóival közösen is. b) Időszakos ill. eseti foglalkozások: -
erdei
iskola,
tanulmányi
versenyek
előkészítése,
sportrendezvények,
kulturális
rendezvények, (szavalóversenyek, tánctanulás, irodalmi színpad, farsangi színdarabtanulás, karácsonyi betlehemes játékra készület, stb.). - szervezett időtöltések: kötelező tanulmányi kirándulás (két-három tanítási nap igénybevételével) osztálykeretben, - nyári szünetben kirándulások: (gyalogtúrák, biciklitúrák, kajak-, kenutúrák), - színház ill. mozi látogatások c) A foglalkozásokon való részvétel feltételei: -
diákkörön, szakkörön: a tematika iránt érdeklődő tanulók, jelentkezés alapján
-
sportkörökön: a sportág iránt érdeklődő tanulók, jelentkezés alapján
-
időszakos rendezvényeken, szabadidős foglalkozásokon: jelentkezés alapján.
A tanórákon kívüli foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes, de azokon való jelenlétüket a foglalkozást vezető ill. felügyelő tanár nyilvántartja.
6. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 6.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója és a gazdasági vezető.
6.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, félévi és év végi osztályozó, őszi és tavaszi nevelési értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy az iskola igazgatója vagy vezetői szükségesnek látják, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze.
27
A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései az iskola iktatott anyagába kerülnek.
6.3. A nevelőtestület feladatköre A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy döntéshozatalra, tagjaiból meghatározott időre bizottságot, úgynevezett „ad hoc” bizottságot hoz létre. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre.
6.4. A nevelőtestület szavazási rendje A nevelőtestület a nevelőtestületi üléseken szavaz. A kérdéseket a jelenlévők egyszerű többsége dönti el. Különösen fontos ügyekben az igazgató titkos szavazást rendelhet el, ahol a tantestület minden tagja leadhatja a szavazatát az ülést követő munkanap végéig.
6.5. A szakmai munkaközösségek A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére iskolák közötti munkaközösség is létrehozható. Az iskola szakmai munkaközösségei az alábbiak: - Humán - Matematika – fizika - informatika - Természettudományi - Idegen nyelvi - Hittan - Készségtárgyak - Osztályfőnöki A szaktanár tagja a szakja szerinti munkaközösségeknek, amelynek tevékenységében köteles részt venni. A munkaközösség megállapítja saját munkarendjét, amennyiben szükséges javaslatot tesz a munkaközösség-vezető személyére és a tanév első ülésén elkészíti éves munkatervét. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg. A munkaközösség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a munkaközösség-vezető szavazata dönt.
28
6.6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:
javítják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,
fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,
közel egységes követelményrendszert alkalmazva felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,
az iskola fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,
javaslatot
tesznek
a
költségvetésben
rendelkezésre
álló
eszközök
szakmai
előirányzatok felhasználására,
figyelemmel kísérik és támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.
7. Az iskolai közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. A felnőttek közösségei, a szülői munkaközösség A köznevelési törvény rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hoznak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. A szülői munkaközösség ülésein részt vesz az iskola vezetőségének egyik tagja.
7.2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A köznevelési törvény rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekről. 7.2.1. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás és az intézmény eszközeinek használati rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő
29
valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A tantestület diákok által választott tagja a diákönkormányzatot segítő tanár. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat közti napi kapcsolatot a diákönkormányzatot segítő tanár biztosítja. A diákönkormányzat jogosult az intézményvezetővel közvetlenül is egyeztetni, ha ez szükséges. A diákönkormányzat tevékenységéhez térítés nélkül igénybe veheti az iskola berendezéseit, a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket. Amennyiben a diákönkormányzat működéséhez igénybe kívánja venni az iskola valamely helyiségét vagy berendezését, ezt a diákönkormányzatot segítő tanárral való egyeztetés után a megállapodásnak megfelelően teheti meg. 7.2.2. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és titkárát, valamint küldöttet delegál az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll.
7.3. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az igazgató fogja össze. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskolavezetőség évente egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A szakmai munkaközösségek kapcsolatot tartanak az iskola vezetőségével.
30
7.4. Kapcsolattartás a szülőkkel Szükséges, hogy a szülők ismerjék az iskola nevelési törekvéseit és konkrét programjait. A szülők első alkalommal a novemberben sorra kerülő nyílt nap alkalmával ismerkedhetnek meg az iskola pedagógiai programjával, házirendjével. A már ide járó gyermekek és szüleik az iskola Szervezeti és Működési szabályzatát az iskola honlapján tekinthetik meg. A szülők - jogos igény alapján - rendszeres tájékoztatást kapnak gyermekük tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról. Kívánatos, hogy az osztályfőnökök jól ismerjék tanulóink családi hátterét, és a szülőkből is élő közösség jöjjön létre, amely sokat segíthet a tanulók nevelésében. Mindezek érdekében a tanév során 2 szülői értekezletet és 2 fogadóórát tartunk. Az a pedagógus, aki ezek valamelyikén nem tud megjelenni, külön időpontot köteles megadni, s erről az igazgatót és a szülőket értesíteni. Amennyiben a gondviselő ezen időpontokon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett nevelővel. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy órás tárgyak esetében legalább félévenkénti három, a két-három órás tárgyak esetében havi egy, ennél magasabb óraszámú tantárgy esetén havi két érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szülők az iskola valamennyi kulturális programjáról tájékoztatást kapnak. Leendő tanulóink szüleinek tájékoztatására nagy gondot fordítunk. Az iskolába jelentkezni kívánó tanulók szülei szóbeli tájékoztatást kapnak iskolánk pedagógiai programjáról. A felvételi elbeszélgetések alkalmával az igazgató ismerteti a szülőkkel az iskola munkarendjének, házirendjének alapvető rendszabályait, nevelői és oktatói célkitűzéseket. A pedagógiai program az iskola honlapján megtekinthető. A beiratkozás alkalmával tájékoztatni kell a szülőket a tanévkezdéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. A kapcsolattartás és a tanulók megismerésének legalkalmasabb eszköze a családlátogatás.
7.5. Az iskola külső kapcsolatai Iskolánk katolikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete posztmodern társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. E kapcsolatok kiépítése és fenntartása ugyanakkor
31
kényes folyamatnak minősül, ezért nagy körültekintést és bölcsességet igényel. (Pl. a helyi sajtó képviselőivel, a környékbeli önkormányzati iskolákkal, stb.) Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart Fenntartójával, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottságával és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel.
7.5.1. Kapcsolat a városi Önkormányzattal, társadalmi szervekkel és kulturális intézményekkel. Az igazgató ápolja az iskola kapcsolatait a helyi Önkormányzattal. Fordítson gondot a közművelődési intézményekkel (művelődési központ, könyvtár, múzeumok, stb.) való kapcsolat kiépítésére, közművelődési tevékenységük igénybevételére a tanulóifjúság nevelésében, oktatásában.
7.5.2. Kapcsolat az egyházi iskolákkal Az igazgató feladata, hogy ápolja és erősítse az iskola kapcsolatait a területileg illetékes egyházi vezetőkkel (megyéspüspök, esperes, plébánosok, az egyes egyházmegyék hivatásgondozói), valamint más felekezetek közösségeivel. Az igazgató fordítson különös gondot a városi és a környékbeli plébániák papjaival való kapcsolat ápolására, hogy ők is közreműködjenek a diákok lelki gondozásában. Iskolánk a helybeli és környékbeli katolikus általános iskolákkal sokrétű kapcsolat kialakítására törekszik.
7.5.3. Kapcsolat az iskola volt diákjaival A folyamatos kapcsolattartás lehetőségét nyújtja a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesülete azáltal, hogy rendezvényeiket az iskolában ill. az iskola segítségével rendezik Az iskola volt diákjai általában ötévenként érettségi találkozót tartanak. Ilyenkor számolnak be az utolsó találkozás óta eltelt időszakról, szerzett tapasztalataikról. A találkozók helye, lassan hagyománnyá válóan, az iskola.
7.5.4. Kapcsolat az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az e jogkörében tudomására jutott információkról, megállapodásról tájékoztatja a nevelő testületet.
32
7.5.5. Kapcsolat gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás az ifjúságvédelmi pedagógus feladata. Az e jogkörében tudomására jutott információkról, megállapodásról tájékoztatja a nevelő testületet.
7.6. A fenntartó
jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot,
működteti az iskolát,
jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését,
kinevezi az igazgatót,
felügyeleti jogokkal rendelkezik, fellebbezési hatóság az igazgató és a nevelőtestület döntései felett.
Az iskola vezetője megküldi a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat. Minden rendkívüli eseményről is köteles tájékoztatás adni.
7.7. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottsága és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Az Iskolabizottság és a KPSZTI a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott jogokat gyakorolja.
8. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanuló jogai és kötelezettségei 8.1. A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételi eljárást mindenkor a hatályos jogszabályok figyelembevételével, a fenntartóval való egyeztetés alapján végezzük. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A tanulói jogviszony keletkezésének előfeltétele, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az iskola pedagógiai programját, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. Plébánosi (lelkészi) ajánlás szükséges.
33
Az iskola céljának - művelt keresztény ember nevelése - megfelelően, azokat a tanulóknak a felvételét szorgalmazza, akik gyakorló vallásos életet élő családból jönnek, életkoruknak megfelelően kellő jártassággal rendelkeznek hitünk ismereteiben, jó tanulmányi eredményük alapján bízni lehet a középiskola sikeres elvégzésében. Ezekről a feltételekről az iskola a következő módon győződik meg: A 6. és 8. osztályos gyerekek a Közoktatás Információs Rendszerén keresztül jelentkeznek iskolánkba. Számukra hittanból meghallgatást szervezünk. A beiratkozás időpontjáról, a hozzá szükséges iratokról május elején értesülnek az újonnan felvett tanulók. A tanulók beiratkozásával kapcsolatos feladatok: - Az iskola kezdő osztályába felvett, valamint a más iskolából átlépő tanulónak személyesen vagy a szülő útján kell beiratkoznia; - A beíratás ideje: a tanév rendjét szabályzó mindenkori utasítás szerint történik; - A beíró tanár a bemutatott személyi igazolvány vagy adatlap alapján egyezteti a tanuló bizonyítványába beírt személyi adatokat. Ez alapján tölti ki a beírási napló adatait, majd a benyújtott bizonyítványba a hivatalos záradék bejegyzése következik. A beiratkozott tanuló ekkor kapja kézhez a tanév előtti teendők jegyzékét, az iskola házirendjét. - A beírt tanulótól átvett általános iskolai bizonyítványt az iskola őrzi és azt az iskolában kiállított új bizonyítvány első ízben történő kiadásakor adja vissza. - A más iskolából átvett tanulót az átvételkor kell beírni.
8.2. A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményhez a tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a törvény 75. §a rendelkezik.
8.3. A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt és oktatott gyermek jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 10., 11., 12., valamint a 69., 70., 71., 72., 73. §-a fogalmazza meg. A tanuló jogait és kötelességeit az említett törvény és más magas szintű jogszabályok szabályozzák.
34
Az iskola megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a tanulói kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg.
9. A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége 9.1. A fegyelmi büntetés Súlyos fegyelemsértés esetében fegyelmi eljárást kell folytatni. A köznevelési törvény 58. és 59. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. A fegyelmi büntetés formái:
kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába.
eltiltás a tanév folytatásától
kizárás az iskolából
az okozott kár megtérítése (anyagi kár okozása esetén)
A fegyelmi büntetés fokozatát a fegyelmi bizottság dönti el az elkövetett vétség súlyosságát figyelembe véve. A fegyelmi bizottság tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettes - osztályfőnöki munkaközösség-vezető - illetékes osztályfőnök A tanuló egy év alatt az egyes fegyelmi büntetésekben csak egyszer részesülhet. A fegyelmi büntetés kiszabásakor szem előtt kell tartani, hogy az elkövetett vétség milyen mérvű és mennyire szándékos rombolást okozott az egyénben ill. a közösségben.
9.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás részletes szabályait az SZMSZ 2. sz. melléklete határozza meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye
35
nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de
9.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása
36
érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
37
az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá
9.4. A tanulói hiányzás igazolására vonatkozó egyéb rendelkezések: A mulasztások igazolása az osztályfőnök joga és kötelessége. Az osztályfőnök a tanév elején a tanulókkal, az igazgató a tanulmányaikat megkezdők szüleivel az első szülői értekezleten ismerteti az igazolás módját, amelyet a házirend szabályoz. Az osztályfőnök feladatai a hiányzások tekintetében:
Az osztályfőnök az e-naplóban tartja nyilván a hiányzásokat és a mulasztás ill. hiányzás okát, és tartamát bejegyzi a megfelelő rovatba.
A hivatalos, iskolai ügyben való távolmaradást (pl. tanulmányi verseny, stb.) is regisztrálja.
A tanulónak egy tanévben igazolt és igazolatlan mulasztása nem haladhatja meg a 250 órát. Az ennél többet mulasztók osztályozó vizsgára bocsáthatók.
Amennyiben a tanuló igazolatlan óráinak száma eléri a 10 órát, akkor a szülő lakhelye szerinti illetékes jegyzőt értesíteni kell erről, ha az igazolatlan hiányzások száma eléri a 30 órát, megszűnik a tanulói jogviszony. (tanköteles tanuló esetén az iskola fegyelmi eljárást indít).
38
10. Az iskolai hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, tartalmainak elmélyítése fontos eszköze nevelési céljaink elérésének.
10.1. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10.1.2 Szentmisék Iskolánkban fontosnak tartjuk, hogy a küldetésnyilatkozatban foglaltak szerint az eucharisztia iránti tisztelet megerősödjön, ezért minden évfolyam hetente egy alkalommal szentmisén vesz részt. A liturgia szolgálatait (felolvasás, ministrálás, éneklés) az iskola diákjai látják el. A következő ünnepi alkalmakor az iskola egész közössége részt vesz a szentmisén: Veni Sancte, tanévkezdés Te Deum, tanévzárás Egyházi ünnepek az éves munkaterv szerint 10.1.3 Lelkigyakorlatok, lelkinapok, zarándoklatok A hitben való elmélyülést különösen is szolgálják a Szent Ferenc ünnepéhez kapcsolódó lelkigyakorlatok. Ezen kívül mind karácsony, mind húsvét ünnepe előtt lelkinapot tartunk. Ajánlatosnak tartjuk, hogy az osztályok szervezzenek zarándoklatokat elsősorban a legfontosabb magyar kegyhelyekre, mint Csíksomlyóra, Mátraverebély-Szentkútra, illetve számunkra ferencesek számára fontos helyre Assisibe. Ez utóbbi utazást javasolt az utolsó év környékén, jól előkészítve megtenni. 10.1.4 Ünnepek, megemlékezések Nemzeti, vallási hagyományaink, ünnepeink ápolásának különböző megnyilvánulásai vannak gimnáziumunkban. Tanítási időre eső nagy nemzeti ünnepeink, október 23. és március 15. előtt, a szünet előtti tanítási napon közös iskolai megemlékezést tartunk. A megemlékezést megszervezése és lebonyolítása a humán munkaközösség által javasolt pedagógus feladata. Az ünnepség az alábbi szempontok alapján lehet megrendezni: előadó, szakember, művész meghívása diákok verses, énekes, táncos előadása zenekar részvétele rövid színdarab megrendezése
39
Ezeknek a megemlékezéseknek helyszíne a tornaterem, időbeli kerete 60-90 perc. Az ünnepség után a tanítás úgy folytatódik, hogy az ünnepnap ne legyen hosszabb a szokásos tanítási napnál. Hittanári, osztályfőnöki megemlékezések: aradi vértanúk napja kommunizmus és a holocaust emléknapja Mária ünnepekről, kiemelten a magyar vonatkozásúakról szentekről, fokozottan a nemzetiekről; halottak napjáról 10.1.5. Hagyományok Fontos számunkra, hogy diákjaink az iskola múltjának, ferences hagyományait megismerjék, tiszteljék és ápolják. Ennek elsődleges szimbóluma az iskola zászlója, amit jeles napokon, közös iskolai miséken, ünnepeken erre érdemes végzős diákok tartanak. A gimnáziumban az értelmiségi életre nevelés érdekében tartott kulturális rendezvények, előadások vannak szokásban. Ennek formái: -
a 7. és 8. évfolyamok számára rendezett farsangi mulatság
-
a Mikulás ünnepéhez kötődő Ki-Mit-Tud vetélkedő
-
a végzősök szalagavatója és bálja, a Ferbál,
-
diákok által megjelentetett internetes újság, a Hírbarát szerkesztése
10.2 A hagyományok továbbadásának módja Örömmel fogadjuk végzett diákjaink látogatását. Hagyományaink átszövik iskolai életünk mindennapjait, így azok átvétele természetes folyamat az iskolában töltött évek alatt.
10.3. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái A tanulók ünnepi viselete: Leányok: sötét egyenszoknya– fehér egyen blúz, fiúk: sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő A Öltözködési kódex további részleteket tartalmaz. Lásd a Házirend mellékletét! Jelvényünk: Felirata: PAX ET BONUM! – jelentése: Béke és jóság! A rajta található egyéb, szimbolikus részletek:
40
-
stigmatizált kéz: Szent Ferenc keze, mely a szent sebhelyeket viselte, s a keresztre feszített Krisztussal való mély kapcsolatra utal,
-
kereszt alakban sugárzó nap: utal a Naphimnuszra, a sugarak pedig a teremtett világ megváltására, mely a kereszthalál útján ment végbe.
-
fehér madár: a keresztény ember szabadságát jelenti.
Az iskola címere: Az iskola címere négyes osztatú, a Ferences Rend címerének mintájára. A jobb alsó sarokban az iskola jelvény jelenik meg. A bal alsó sarokban Szentendre város címere köszön vissza. A jobb felső sarokban az evangéliumos könyv jelenik meg, ami bölcsességet és a hitet jelképezi. A bal felső sarokban a hagyományos ferences jelkép látható amelyben Krisztus és Szent Ferenc stigmatizált kezei érnek össze a kereszt előtt.
11. A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola területén idegen személy csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat. Az idegenek belépési szándékukat a porta szolgálaton keresztül jelzik az intézményvezetőnek, (vagy helyetteseinek, közetlen munkatársainak) aki dönt a belépés engedélyezéséről.
12. A iskola-egészségügyi szolgáltatást ellátásának rendje, balesetek 41 megelőzése, rendkívüli helyzetek
12.1. Iskola-egészségügyi szolgáltatás Az iskolaorvos minden csütörtökön, a védőnő minden hétfőn, kedden és csütörtökön az iskolában tartózkodik és elvégzi a törvény által előírt feladatait. Tevékenységét külön munkaterv rögzíti.
12.2. Balesetek megelőzése, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. XII. 3. 1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:
Minden dolgozójának ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának
és
testi
épségének
megóvásával
kapcsolatos
ismereteket,
rendszabályokat és viselkedési formákat.
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni.
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell:
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
a házirend balesetvédelmi előírásait,
42
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat),
a menekülés rendjét,
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
Balesetvédelmi ismertetést kell tartani:
tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a
kötelező
viselkedés
szabályaira,
egy
esetleges
rendkívüli
esemény
bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk, vagy a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
3. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
43
minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, jegyzőkönyvet kell felvenni a balesetről és a jogszabályoknak megfelelően eleget kell tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A
három
napon
túl
gyógyuló,
sérülést
okozó
tanulóbaleseteket
haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába
legalább
középfokú
munkavédelmi
szakképesítéssel
rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a Szülői Munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat
képviselőjének
részvételét
a
tanulóbalesetek
kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai Munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
44
12.4. Rendkívüli helyzetek Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az iskola épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az iskola bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes, illetve a gondnok, vagy az épület őrzésével megbízott személy. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel, vagy az iskola udvarán lévő harang félreverésével értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
45
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét, és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a vezető utasítása szerint kell eljárni.
46
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes iskolai szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes iskolai szabályozását az "Tűz- és bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az iskola igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. Írásbeli érettségik idején történő rendkívüli helyzetben a szomszédos Református Gimnáziummal megkötött kölcsönös szerződés alapján járunk el.
13. Általános rendelkezések 13.1. Reklámtevékenység szabályai Az iskolában reklámtevékenység csak az intézményvezető engedélyével folytatható. Az engedélyezett plakátokat el kell látni az engedély meglétét igazoló intézményi bélyegző lenyomattal.
13.2. Tájékoztatás az iskola alapdokumentumairól és belső jogi normáiról Az iskolai normákról az intézményvezetőtől lehet tájékoztatást kérni írásban vagy szóban. Az írásban feltett kérdésre az intézményvezető köteles harminc napon belül írásban érdemi választ adni. A pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatást munkaidőben az igazgatóhelyettestől lehet kérni. Az iskola házirendjét, pedagógiai programját és SzMSz-ét az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.
47
13.3. A Szervezeti és Működési Szabályzatra vonatkozó rendelkezések A Ferences Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó módosított szabályzatot az iskola vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó által történő jóváhagyásával lép hatályba. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok megtartása az iskola valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat.
14. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 14.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
az alapító okirat
a szervezeti és működési szabályzat
a pedagógiai program
a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
14.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 10
14.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
48
Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
Az iskola helyi tantervét a választott kerettanterv megnevezésével, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
a középszintű érettségi vizsga témaköreit.
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
14.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.1 A munkaterv egy példánya az informatikai
49
hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.
14.2 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 14.2.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 14.2.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. A MAYOR elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. Naponta készül róla biztonsági mentés, illetve hetente egyszer másik fizikai is biztonsági másolat készül.
50
A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. Tanév végén ki kell nyomtatni a haladványi és az osztályozó naplót. Illetve digitálisan is archiválni kell. Az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. A tanév végén a digitális napló alapján papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.
15. Záró rendelkezések Az iskola eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint, az iratkezelés, könyvtár működési rendje az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei tartalmazzák. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 1. Iratkezelési Szabályzat 2. Iskolai könyvtár működési szabályzata
51
16. Jóváhagyási, egyetértési záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2015. június 25-én elfogadta.
…………………………………………… intézményvezető
2015. június 25-én a Szülői Munkaközösség, valamint az iskolai Diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Szervezeti és Működési Szabályzatot ismertettük. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek. A Szülői Munkaközösség képviseletében:
…………………………………………… az SzMK elnöke A Diákönkormányzat képviseletében: …………………………………………… a Diákönkormányzat elnöke
Záradék: A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó ................................................... szám alatt jóváhagyta. Budapest, 2015. június 26. …………………………………………… aláírás