Szerencsi Általános Művelődési Központ Szerencs
Szervezeti és Működési Szabályzat
Szerencs, 2011. augusztus 01.
Csider Andor igazgató
1
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés, általános rendelkezések ...................................................................................................... 9 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja ........................................... 9 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek ........... 9 2.1. Általános jogszabályok................................................................................................................. 9 2.2. Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok ................................................................ 9 2.3. Közművelődési és könyvtári tevékenységre vonatkozó szabályok ............................................ 10 2.4. Egyéb jogszabályok .................................................................................................................... 10 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya .......................................... 10 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága ........... 10 II. A Szerencsi Általános Művelődési Központ általános jellemzői ..................................................... 11 1. Az intézmény adatai .......................................................................................................................... 11 2. Az intézmény szabályszerű működését meghatározó alapdokumentumok és belső szabályzatok ... 12 3. Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása ................................................................................. 12 4. Az intézmény működési körzete ....................................................................................................... 12 5. Az intézmény típusa .......................................................................................................................... 12 6. Az intézmény feladata és alaptevékenysége ...................................................................................... 13 7. Az intézmény jogállása és besorolása ............................................................................................... 14 8. Az intézmény képviselete .................................................................................................................. 14 8.1. Képviseleti jogosultság............................................................................................................... 14 8.2. Aláírási, bélyegzőhasználati jog az intézmény képviseletekor................................................... 15 8.3. Az intézmény által használt bélyegzők ...................................................................................... 15 9. Gazdálkodási jogköre ........................................................................................................................ 15 9.1. A feladatok forrásai .................................................................................................................... 15 9.2. A szervezeti egységek engedélyezett létszáma .......................................................................... 15 10. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek........................... 15 11. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ........................................................................................... 16 III. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................................. 16 1. Az igazgató ........................................................................................................................................ 17
2
1.1. Hatáskörök átruházása ................................................................................................................ 18 1.2. Az igazgató általános helyettese ................................................................................................. 19 2. Kollégiumvezető ............................................................................................................................... 19 3. Közművelődési intézményegység-vezető ......................................................................................... 20 4. Könyvtár intézményegység-vezető ................................................................................................... 20 5. Az intézményegység-vezetők közötti feladatmegosztás ................................................................... 21 6. Helyettesítési rend a vezetők akadályoztatása esetén ........................................................................ 21 7. Az igazgatótanács .............................................................................................................................. 21 8. A Vezetői Tanács (Vezetői Szakértői Testület) ................................................................................ 23 9. A szakalkalmazotti értekezlet ............................................................................................................ 23 10. Az alkalmazotti közösség összalkalmazotti értekezlete .................................................................. 24 11. Az intézmény intézményegységeinek közösségei .......................................................................... 25 11.1. Középiskolai Kollégium ........................................................................................................... 25 11.1.1. Nevelőtestület .................................................................................................................... 25 11.1.2. A középiskolai kollégium alkalmazotti közössége ............................................................ 25 11.1.3. Szakmai munkaközösség ................................................................................................... 25 11.1.4. A diákönkormányzat ......................................................................................................... 26 11.1.5. Szülői szervezet ................................................................................................................. 27 11.2. Közművelődési intézményegység ............................................................................................ 28 11.2.1. A szakalkalmazotti közösség értekezlete .......................................................................... 28 11.3. Könyvtári intézményegység ..................................................................................................... 28 11.3.1. A szakalkalmazotti közösség értekezlete .......................................................................... 28 11.4. Az ÁMK üzemeltetés munkaértekezlete ................................................................................. 28 12. pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatárs ........................................................................... 28 12.1. Gazdasági vezető ...................................................................................................................... 28 13. Pedagógusmunka mellett ellátandó feladatok felelőse .................................................................... 29 13.1. Szakmai munkaközösség-vezető .............................................................................................. 29 13.2. A Diákönkormányzatot segítő tanár ......................................................................................... 30
3
13.3. Minőségirányítási csoportvezető .............................................................................................. 30 2.3. Üzemeltetési, karbantartási csoportvezető ................................................................................ 30 IV. Az intézményi szervezeti egységek feladatai .................................................................................. 31 1. Intézményegységek feladatai............................................................................................................. 31 1.1. Az intézmény alaptevékenységét ellátó Középiskolai Kollégium munkaköri feladatai............ 31 1.1.1.A kollégiumvezető feladatköre............................................................................................. 31 1.1.2. A munkaközösség-vezető feladatai ..................................................................................... 32 1.1.3. A nevelőtestület tagjainak feladatköre ................................................................................ 32 1.1.4. A nevelőtanár feladatai ........................................................................................................ 32 1.1.5. Csoportvezető tanár feladatai .............................................................................................. 33 1.1.6. A kollégiumi titkár feladatai ................................................................................................ 33 1.1.7. A portások feladatai ............................................................................................................. 33 1.1.8. Az átruházott feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatási rendje.............................. 34 1.2. Az intézmény alaptevékenységét ellátó közművelődési intézményegység munkaköri feladatai 34 1.2.1. Közművelődési intézményegység-vezető feladatköre......................................................... 34 1.2.2. Művelődésszervező munkatársakra vonatkozó általános feladatok .................................... 35 1.3. Az intézmény alaptevékenységét ellátó könyvtári intézményegység munkaköri feladatai ........ 35 1.3.1. Könyvtári intézményegység-vezető feladatköre ................................................................. 35 1.3.2. Könyvtárosokra vonatkozó általános feladatok .................................................................. 35 2. Szervezeti egységek feladatai ............................................................................................................ 36 2.1. ÁMK üzemeltetés munkaköri feladatai ...................................................................................... 36 2.1.1. A gazdasági vezető feladatai ............................................................................................... 36 2.2. Minőségirányítási csoport munkaköri feladatai ......................................................................... 36 V. Az intézmény működési rendje ........................................................................................................ 37 1. Az intézmény munkarendje .............................................................................................................. 37 1.1. Az intézmény vezetőinek benntartózkodási rendje .................................................................... 37 1.2. A közalkalmazottak munkarendje .............................................................................................. 37 1.3. A pedagógusok munkarendje ..................................................................................................... 37
4
1.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje .......................................................................... 38 1.5. A tanulók munkarendje .............................................................................................................. 38 2. Az intézmény létesítményeire vonatkozó rendszabályok .................................................................. 38 3. Biztonsági rendszabályok .................................................................................................................. 38 4. Az intézmény intézményegységeinek működési rendje ................................................................... 38 4.1. Középiskolai Kollégium működési rendje ................................................................................. 38 4.1.1. A kollégium helyiségeinek használati rendje ...................................................................... 38 4.1.2. Nyitva tartás ........................................................................................................................ 39 4.1.3. A kollégium napi működésének rendje ............................................................................... 40 4.1.4. A kötelező foglalkozások rendje ......................................................................................... 40 4.1.5. Nem kötelező foglalkozások rendje .................................................................................... 41 4.1.6. Kulturális intézmények látogatásának rendje ...................................................................... 41 4.1.7. Egyéb rendezvények szabályai ............................................................................................ 41 4.1.8. A kollégium működésével összefüggő egyéb szabályok .................................................... 41 4.1.9. A belépés és benntartózkodás rendje ................................................................................... 42 4.2 . A könyvtár működési rendje ..................................................................................................... 42 4.2.1. A könyvtár feladatai ............................................................................................................ 42 4.2.3. A könyvtár szolgáltatásainak igénybevevői ........................................................................ 43 4.2.4. Könyvtár használatának rendje............................................................................................ 43 4.3. A közművelődési intézményegység működési rendje ................................................................ 43 4.3.1. A Közművelődési helyiségek használati rendje ................................................................. 43 4.3.2. A szaktermek használati rendje ........................................................................................... 43 4.3.3. A berendezések használati rendje ........................................................................................ 43 4.3.4. Nyitva tartás ........................................................................................................................ 44 4.3.5. Belépés és benntartózkodás rendje ...................................................................................... 44 4.3.6. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje ............................................................. 44 4.3.7. Karbantartás és kártérítés rendje ......................................................................................... 44
5
VI. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje ............................................................................................................................ 45 1. Az együttműködés elvei .................................................................................................................... 45 2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei ........................................................................ 45 2.1. A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formája .............................................................. 45 VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje.............................................................................. 46 1. Az igazgató ellenőrzési tevékenysége ............................................................................................... 46 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................................. 46 2.1. A középiskolai kollégium intézményegységben ........................................................................ 46 2.1.1. A belső ellenőrzés céljai, feladatai ...................................................................................... 46 2.1.2. A belső ellenőrzés területei és tartalma ............................................................................... 46 2.1.3. A belső ellenőrzés tervezése, elrendelése ............................................................................ 46 2.1.4. A belső ellenőrzés végrehajtásának kérdései....................................................................... 46 2.1.5. A belső ellenőrzés formái, módszerei ................................................................................. 47 2.1.6. Az ellenőrzésre jogosult személyek .................................................................................... 47 2.2. A szakmai munka ellenőrzése a közművelődési intézményegységben ...................................... 47 2.3. A szakmai munka ellenőrzése a könyvtári intézményegységben ............................................... 47 3. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása ...................................................................................... 48 VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás................................................................ 48 1. Az kollégiumi szülői közösséggel való kapcsolattartás .................................................................... 48 1.1. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje ......................................................................................... 48 1.1.1 A szülői értekezletek rendje ................................................................................................. 48 1.1.2. A szülői fogadóórák rendje ................................................................................................. 48 1.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje ......................................................................................... 49 IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ................................................................................ 49 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja .................................................................................... 49 1.1. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok ....................................................................................... 49 1.2. A kapcsolattartás formái és módjai ............................................................................................ 49 1.3. Rendszeres külső kapcsolatok .................................................................................................... 49
6
1.4. Az intézményegységek kapcsolatai ............................................................................................ 49 X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .............. 50 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai .......................................................................... 50 1.1. Nemzeti és helyi ünnepek........................................................................................................... 50 1.3. Saját rendezvények ..................................................................................................................... 50 1.3.1. A középiskolai kollégium rendezvényei............................................................................. 50 1.3.2. A közművelődési intézmény-egység hagyományos rendezvényei...................................... 50 1.3.3. A könyvtári intézmény-egység hagyományos rendezvényei .............................................. 51 4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok .................................................................................. 51 XI. Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................. 51 1. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje.............................................................. 51 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.................................................................................. 51 3. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében ......................................................................................................... 52 3.1. Intézkedések a veszély fennállása esetén ................................................................................... 52 3.2. Intézkedések baleset esetén ........................................................................................................ 52 4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje..................................................................... 53 XII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............................................................................. 53 1. Rendkívüli esemény .......................................................................................................................... 53 2. A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata.................................................................... 53 3. A vezetők feladatai ............................................................................................................................ 53 4. Az épület elhagyása ........................................................................................................................... 53 5. Bombariadó ....................................................................................................................................... 54 6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ....................... 54 6.1. Az igazgató általános feladat-és hatásköre ................................................................................. 54 6.2. A közművelődési intézményegység–vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa,- tűz-és polgári védelmi tevékenység területén .............................................................................................. 54 XIII. Reklámtevékenység ...................................................................................................................... 55 XIV. Egyéb rendelkezések .................................................................................................................... 56 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások ............................................................................ 56
7
2. Internethasználat ................................................................................................................................ 56 3. Dokumentumok kiadásának szabályai .............................................................................................. 56 4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei ........................................................... 56 XV. Záró rendelkezések ........................................................................................................................ 56 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása ............................................................................ 56 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása .................................................... 57 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése ...................................................................... 57
8
I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szerencsi Általános Művelődési Központ, 3900 Szerencs, Huszárvár út 11. (a továbbiakban: Intézmény) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiaiművelődési programban rögzített cél-és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz.
2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek 2.1. Általános jogszabályok Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény. A közalkalmazottak jogállásáról szóló, többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. törvény. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet. A költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait e rendeletben és más jogszabályokban foglaltak figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: 2.2. Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.). A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.). A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.). A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az kollégium-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM-rendelet. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény, A Gyvt. végrehajtásáról szóló 149/1997.(IX.10.)sz. Kormányrendelet. 9
2.3. Közművelődési és könyvtári tevékenységre vonatkozó szabályok A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény. A közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM-rendelet. A közművelődési feladatellátás szakfelügyeletéről szóló 23/2005. (VIII. 9.) NKÖMrendelet. A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM-rendelet. 2.4. Egyéb jogszabályok A nem közoktatási ágazatba tartozó jogszabályok alkalmazása a Kt. 33. §-ának (12) bekezdése szerint azzal az eltéréssel történik, hogy a nem közoktatási intézményegységek tekintetében is alkalmazni kell a Kt.-nek: az intézményvezető megbízásáról rendelkező 18. §-ának (7)–(8) bekezdésében, a működés általános szabályait és rendjét megállapító 37–38. §-ában, 40. §-ának (1)– (3) bekezdésében, az intézmény vezetőjének feladatairól szóló 54. §-ában, fenntartói döntést megelőző vélemények beszerzéséről rendelkező 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. A különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni: 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet: közművelődési és könyvtári intézményegység
3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának törzsdokumentumát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának, Szerencs Város Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az intézményegységeknél ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára kötelező érvényű.
4. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az Intézmény alapdokumentumait (Szervezeti és Működési Szabályzatot, PedagógiaiMűvelődési Programot, Házirendet, IMIP-et) az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, illetve az intézmény hivatalos honlapján, a www.szamk.hu címen. A Szervezeti és Működési Szabályzat egy példánya a többi intézményegységben is elhelyezésre kerül. A kollégiumvezető minden évben az elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja a kollégiumban folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. 10
Az intézmény házirendje az intézmény portaszolgálatánál, minden intézményegységnél megtalálható. A házirendet minden munkatársnak, minden kollégiumba beiratkozott növendék szülőjének és minden - az intézménnyel jogi kapcsolatba kerülő - jogi vagy természetes személynek át kell adni. Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az intézményegységvezetőktől kérhető. Az intézmény egy nevelési évre, tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatai tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület és a szakalkalmazotti értekezlet a tanév kezdetén véglegesíti, majd a szülők, és az intézménnyel kapcsolatban álló helyi közösség és civil szervezetek számára egy rövidített eseménynaptárt ad közre.
II. A Szerencsi Általános Művelődési Központ általános jellemzői 1. Az intézmény adatai Az intézmény neve: Az intézmény rövid neve: Az intézmény székhelye: Az intézmény telephelyei:
Alapító okirata: OM azonosító jele: Törzskönyvi azonosító száma: Számlaszáma:
Telefonszámok: 3900 Szerencs, Huszárvár út 11. (Rákóczi-vár) (közművelődési és könyvtári feladatellátás, ifjúsági diákszálló) 3900 Szerencs, Kossuth út 19. (középiskolai kollégium) 3900 Szerencs, Hegy út 5. (középiskolai diákszálló) 3881 Sima, Fő út. 6-7. Simai Ifjúsági Tábor 3881 Sima, Fő út 31.
Szerencsi Általános Művelődési Központ Szerencsi ÁMK 3900 Szerencs, Huszárvár út 11. (Rákóczi-vár) (közművelődési és könyvtári feladatellátás, ifjúsági diákszálló) 3900 Szerencs, Kossuth út 19. (középiskolai kollégium) 3900 Szerencs, Hegy út 5. (középiskolai kollégium) 3881 Sima, Fő út. 6-7. Simai Ifjúsági Tábor 3881 Sima, Fő út 31. Simai Ifjúsági Tábor, konyha 3900 Szerencs, Nagyvárad u. 2/b. (Világörökségi Kapuzat) 3900 Szerencs, Gyár u. 1. (Cukorgyűjtemény Múzeum) 123/2011. (V. 31.) öt. határozattal jóváhagyta Szerencs Város Képviselő-testülete, melynek kelte: 2011. május 31.
793478 Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait Szerencs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el.
47/362-121 47/362-254 47/361-258 47/560-088 11
Simai Ifjúsági Tábor, konyha 3900 Szerencs, Nagyvárad u. 2/b. (Világörökségi 47/777-072 Kapuzat) 3900 Szerencs, Gyár u. 1. (Cukorgyűjtemény Múzeum) Internet címe: E-mail címek:
[email protected]
2. Az intézmény szabályszerű működését meghatározó alapdokumentumok és belső szabályzatok
alapító okirat Pedagógiai-művelődési Program Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei intézményi minőségirányítási program házirend éves munkaterv
3. Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása Az intézmény alapításának ideje: 2011. augusztus 1. Az intézményt Szerencs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 123/2011. (V. 31.) öt. határozatával hozta létre (3900 Szerencs, Huszárvár út 11. székhellyel) Az intézmény irányító szerve: Szerencs Város Önkormányzatának Képviselőtestülete, jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja. Az intézmény irányító szervének székhelye: 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. Az intézmény működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol: Szerencs Város Önkormányzatának Jegyzője.
4. Az intézmény működési körzete Az intézmény nevelési-oktatási intézmény, a közművelődés egyik helyi alapintézménye, amelynek hatóköre elsősorban a Szerencs közigazgatási területe, de közművelődési szervező tevékenysége a Szerencsi Kistérség egész területére kiterjed. A kollégium országos beiskolázási körzettel működik, férőhelye mértékéig biztosít kollégiumi ellátást. A szabad férőhelyek betöltéséről a Kt.-ben meghatározott keretek között a Pedagógiaiművelődési Programban rögzítetteknek megfelelően az intézményegység vezetője dönt. A kihasználatlan férőhelyeket értékesíteni kell a turizmusfejlesztés céljából, amely elősegíti a költséghatékony működést.
5. Az intézmény típusa Az intézmény költségvetési szerv, mely nevelési-közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi szolgáltatást nyújt. 12
Az intézmény típusa többcélú intézmény, ezen belül a közoktatásról szóló törvény 33. § (5) bekezdésében meghatározott általános művelődési központ (középiskolai kollégium, művelődési központ, könyvtár).
6. Az intézmény feladata és alaptevékenysége Alaptevékenységi szakágazat:
TEÁOR száma:
853100 Általános középfokú oktatás 852010 Alapfokú oktatás 855900 M.n.s. egyéb oktatás 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység 932900 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 559000 Egyéb szálláshely szolgáltatás 8531 Általános középfokú oktatás 8520 Alapfokú oktatás 8559 M.n.s. egyéb oktatás 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás
Szakfeladatok: 852021 853111 853121 852022 853112 853122
931903 931204 559011 855921
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 4 évfolyamos gimnázium Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Fogyatékosság típusa: A) érzékszervi: a megismerési funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége B) a megismerési funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Iskolai, diáksport-tevékenység és –támogatása Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 13
855922 562914 856099 910502 910121 910123 900400 932919 910203 682002 562920 552001 562916 680002 821900 823000 100000 472400 472500 472600 476100 476200 477800 561000 562100 563000 890441 890442 890443
Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Tanulók kollégiumi étkeztetése Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység Múzeumi kiállítási tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb vendéglátás Üdülői szálláshely-szolgáltatás Üdülői, tábori étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s egyéb élelmiszer gyártása Kenyér, pékáru, édesség kiskereskedelme Ital-kiskereskedelem Dohányáru-kiskereskedelem Könyv-kiskereskedelme Újság-, papíráru-kiskereskedelem Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme Éttermi, mozgó vendéglátás Rendezvényi étkeztetés Italszolgáltatás Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás
7. Az intézmény jogállása és besorolása A Szerencsi ÁMK önállójogi személy, besorolása a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató közszolgáltató szerv fajtája szerint: közintézmény feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő
8. Az intézmény képviselete 8.1. Képviseleti jogosultság Az ÁMK igazgató önálló képviseleti jogosultsággal rendelkezik valamennyi ügy tekintetében. Ennek alapján jogosult az intézményt bármely hatóság, hivatalos szerv előtt és harmadik személyekkel szemben képviselni. Az ÁMK igazgató az ügyek meghatározott körében eseti vagy állandó meghatalmazással képviseleti jogosultságát átruházhatja az intézmény általa meghatározott dolgozójára.
14
8.2. Aláírási, bélyegzőhasználati jog az intézmény képviseletekor Az intézmény, mint jogi személy nevében főszabály szerint aláírásra egy személyben a képviselője, az ÁMK igazgató jogosult. A részletszabályokat a hatáskörök rendezik. 8.3. Az intézmény által használt bélyegzők Az intézmény kör- és fejbélyegzőt használ. Szakmai feladatok ellátásához az intézményegységek az alábbi bélyegzőket használják Középiskolai Kollégium: A bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, intézményegység-vezetők, pénzügyi előadó, kollégiumi titkár.
9. Gazdálkodási jogköre A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv. A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint a bér és bérjellegű előirányzatai felett teljes jogkörrel, egyéb előirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait Szerencs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. 9.1. A feladatok forrásai önkormányzati támogatás az intézmény saját bevételei 9.2. A szervezeti egységek engedélyezett létszáma A kollégiumi intézményegység engedélyezett alkalmazotti létszáma: 17 álláshely A közművelődési intézményegység engedélyezett alkalmazotti létszáma: 7 álláshely, A könyvtári intézményegység engedélyezett alkalmazotti létszáma: 6 álláshely
10. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a költséghatékonyság követelményeinek kell érvényesülniük; összhangot kell kialakítani a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek között, intézményegységek gazdasági munkájának koordinálásában; gondoskodni kell az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon igénybevételének rendeltetésszerű használatáról, a leltározásról és a selejtezésről; gondoskodni kell a költséghelyek vezetőivel tartott kapcsolatot rendszerességéről, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről és annak hitelességéről, az intézmény szakszerű és törvényes működéséről, számviteli rendjéről, a takarékos gazdálkodásról, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és a 292/2009. (XII. 19.) kormányrendeletben részletezett - feladatok jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő ellátásáról; meg kell szervezni az intézmény biztonságos működésével kapcsolatos gazdasági és pénzügyi feladatokat, az intézmény külső szerveknél történő képviseletét gazdasági és pénzügyi kérdésekben, az intézményhez befolyt pályázati pénzekkel kapcsolatos ügyintézést;
15
11. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az intézményben foglalkoztatott, bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorló közalkalmazottnak kétévente vagyonnyilatkozatot kell tennie. Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: az intézményigazgató (ÁMK igazgató) Az igazgató vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata.
III. Az intézmény szervezeti felépítése A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységeket.
16
1. Az igazgató Az intézmény egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a helyi igényeknek megfelelő, színvonalas munka, az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosítása. Felel: az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;
az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért; a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; az intézményi számviteli rendért; a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért; a pedagógiai, oktató-nevelői, közművelődési, közgyűjteményi munkáért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért; a nevelő és oktató, továbbá a közművelődési és közgyűjteményi munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének ellenőrzéséért; a pedagógus, közművelődési és közgyűjteményi középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért; a közoktatási, közművelődési intézményegységek információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, amelyben felhasználja a közművelődési intézményegység munkáját; a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért. Feladata: a szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatótanács, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; szakmai együttműködés irányítása és szervezése az intézményegységek között, az intézmény Pedagógiai-művelődési Programja megvalósításának irányítása és szervezése; a nevelő, oktató, közművelődési és közgyűjteményi munka a könyvtári intézményegység irányítása és ellenőrzése az intézményegység-vezetőkön keresztül, 17
az intézményegységek tevékenységének koordinálása; az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása; az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiaiművelődési Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés az intézményegység-vezetők bevonásával; gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás; gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szakalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázat elbírálását az intézményegység-vezetők egyetértésével végzi; ellátja a pályáztatói feladatokat az intézményegység-vezetői beosztások tekintetében; eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben; kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat; megküldi a fenntartónak az intézményi minőségirányítási program évenkénti értékelését, és gondoskodik az értékelés nyilvánosságra hozataláról; kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez; gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza); teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.
1.1. Hatáskörök átruházása Az intézmény igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből az intézményegységek szakmai képviseletét a kollégiumvezetőre és az intézményegységek vezetőire, az intézmény közművelődési ügyekben való eseti képviseletét a közművelődési intézményegység-vezetőre;
18
az intézmény gazdasági-pénzügyi kérdésekben való képviseletét - az igazgató irányításával és ellenőrzésével - a gazdasági ügyintézőre, A bérgazdálkodási jogköréből az intézményegységek részére biztosított jutalmazási keret felhasználását az intézményegységek vezetőire, a jutalmazási összegek egyeztetési kötelezettségével. A munkáltatói jogköréből a kiemelt jogkörök kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb intézkedéseket általános jogkör (az alkalmazás kivételével), közvetlenül gyakorolható jogkör - az intézményegység-vezetőkre A munka- és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését a közművelődési intézményegység-vezetőre. 1.2. Az igazgató általános helyettese Az intézmény igazgatójának általános szakmai helyettese a kollégiumvezető. A helyettesítést a következők szerint látja el: az intézmény igazgatójának akadályoztatása esetén gyakorolja annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörében tart fenn; az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató rendelkezése szerint látja el. Feladat- és hatásköre az általános helyettesítésen kívül: o javaslatot tesz az éves munkaterv megállapítására, szervezi az állásfoglalások megvalósítását; o irányítja és összefogja az intézmény belső továbbképzését; o irányítja és összefogja az intézményi minőségirányítási programját.
2. Kollégiumvezető 2.1. Jogállása Vezetői megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az intézmény igazgatója dönt. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Magasabb vezetői megbízása határozott időre szól. 2.2. Feladat- és hatásköre Irányítja, szervezi és ellenőrzi a vezetése alatt álló intézményegységet, és azt szakmai ügyekben képviseli. Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek egyeztetése nem tartozik az intézmény központi szerveihez, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során a tervezetet egyezteti az intézmény igazgatójával - kivéve a tanulókkal kapcsolatos ügyeket. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, az intézmény további intézményegységei vezetőivel együttműködve és mellérendeltségi viszonyban végzi. 2.3.Felelős intézményegysége pedagógiai munkájáért, az intézményegység mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az adatkezelési és adatvédelmi szabályok érvényesítéséért, 19
az országos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos intézményi feladatokért, a KIR-hez kapcsolódó információszolgáltatásért, a pedagógusazonosítási számmal, a kollégiumban tanuló azonosító számával kapcsolatos feladatokért, a tanügy-igazgatási munkáért, valamint a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a vezetőhöz utalt feladatok megszervezéséért és végrehajtásáért. 1.2.4. Feladata továbbá az intézményegységekben folyó gyermekvédelmi munka összefogása, segítése, mentálhigiénés programok szorgalmazása, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése, tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak, szociális rászorultság számbavétele, ellátások figyelemmel kísérése az kollégiumban, együttműködés pedagógusokkal, diákönkormányzattal, szülőkkel,
3. Közművelődési intézményegység-vezető 1.3.1. Jogállása Vezetői megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az intézmény igazgatója dönt. A munkáltatói jogokat az intézményigazgató gyakorolja felette. Közvetlen szakmai irányítását az intézményigazgató látja el. Magasabb vezetői megbízása határozott időre szól. 1.3.2. Kizárólagos jogköre az intézményigazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása, szakmai képviselet, jutalmazási keret felhasználása, ellátja az intézmény munka- és tűzvédelmi felelősi beosztásához kapcsolódó feladatokat. 1.3.3. Főbb feladatai A rendelkezésre álló költségvetési keret alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a statisztikai jelentések teljesítése, szervezi az intézmény közművelődési munkáját, koordinálja az intézményegységek közötti közművelődési tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokat; gondoskodik a szerencsi művelődés alapszintű szervezéséről, továbbá az alaptevékenységbe nem tartozó kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről; irányítja, szervezi és ellenőrzi a közművelődési egység munkáját; akadályoztatásakor eseti kijelöléssel gondoskodik helyettesítéséről, közművelődési intézményegységvezető-helyettesi minőségben. Tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátásáról az intézményigazgató rendelkezik.
4. Könyvtár intézményegység-vezető 1.4.1. Jogállása Vezetői megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az intézmény igazgatója dönt. Felette a munkáltatói jogokat az intézményigazgató gyakorolja, közvetlen szakmai irányítását az intézményigazgató látja el. 1.4.2. Kizárólagos jogköre Az intézményigazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása, szakmai képviselet, jutalmazási keret felhasználása, ellátja az intézmény belső ellenőrzési feladatait. 20
1.4.3. Főbb feladatai A könyvtár szakmai munkájának meghatározása, irányítása, gondoskodik annak zavartalan működéséről. Biztosítja a nyitva tartást, a kölcsönzések zavartalanságát. Intézi az állomány beszerzését, az intézményi költségvetés által biztosított keretek közt annak feldolgozását, karbantartását. Elkészíti a könyvtárral kapcsolatos költségvetési terveket, munkaterveket, beszámolókat. Irányítja a könyvtári személyzet tevékenységét. Felelős a könyvtár gazdálkodásáért, a könyvállomány és a könyvtárban elhelyezett értékek megőrzéséért, védelméért, a tűz és munkavédelmi előírások betartásáért, betartatásáért. A rendelkezésre álló költségvetési keret alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A statisztikai jelentések teljesítése.
5. Az intézményegység-vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményegység-vezetők az intézmény igazgatója által átruházott hatáskörben és ott meghatározott terjedelemben gyakorolják az átruházott jogköröket. A közalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázatok elbírálásánál egyetértési joguk van. A korlátozott személyi és dologi bérgazdálkodói jogkör gyakorlása a következők szerint történik: Az intézményegység-vezetők vezetése alatt álló intézményegységek működéséhez szükséges költségvetési – ezen belül a bérgazdálkodási – kereteket évente, a változtatás jogának fenntartásával, a gazdasági ügyintéző javaslatának figyelembevételével az igazgató állapítja meg. A megállapított költségvetési keretek felhasználását érintő intézkedéseiket az egységvezetők kötelesek egyeztetni az igazgatóval. A költségvetési keretekkel való gazdálkodás részletes szabályait a számviteli és pénzügyi szabályzat tartalmazza. Döntési területeik azon részében, amelyekben a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti szervek előzetesen intézményi szinten már véleményeztek és állást foglaltak, az állásfoglalást figyelembe veszik. Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére kötelezően előírt ellenőrzéseket. Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés időszakában felmérik, és az igazgatóhoz, valamint a gazdasági ügyintézőhöz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Felelősségük feladataik ellátásáért és az általuk vezetett egység munkájáért áll fenn.
6. Helyettesítési rend a vezetők akadályoztatása esetén Az intézményt az igazgató képviseli.
Távollétében helyettesíti a kollégiumvezető, akadályoztatása esetén könyvtári intézményegységvezető, közművelődési intézményegység-vezető (a felsorolás sorrendjében). Az intézményegység-vezetők az intézményegység ügyeiben képviselik az intézményegységet. Távollétükben helyettesítik: Az intézményegység-vezetők akadályoztatása esetén az igazgató illetve az intézményegységekben az intézményegység-vezető által megbízott pedagógus vagy szakalkalmazott.
7. Az igazgatótanács 7.1. Az igazgatótanács összetétele és választása Vezetője: az intézményigazgató. 21
Tagjai: a kollégiumvezető a könyvtári intézményegység-vezető közművelődési intézményegység-vezető a gazdasági vezető a közalkalmazotti tanács részéről egy fő. Az igazgatótanács nem vezető beosztású tagjait intézményegységenként 1-1 főt az intézményegységek szakalkalmazotti értekezlete jelölés után, titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg. A képviselettel rendelkező munkahelyi szervezet maga dönt a delegálás módjáról. 7.2. Jogköre Dönt: az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről, az intézményegység-vezetői megbízásról az előírt vélemények megtárgyalása után, az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról. Állást foglal: az intézményegységek feladatainak összehangolásáról, az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézményigazgató állásfoglalást kér. Véleményezi: a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások), az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát, a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket, javaslattevő jogköre kiterjed az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésre. 7.3. Feladata Feladata az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítésében: dönt az összalkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról, napirendjéről, véleményezi az előterjesztéseket, állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményigazgatói megbízás tárgyában, amelyet az intézményegységek testületei, illetve szakalkalmazotti értekezlete által delegált tagokból álló előkészítő bizottság végez. 7.4. Működése Az igazgatótanácsot az általa elfogadott munkaterv szerint félévenként az intézményigazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok egyharmada az okok megjelölésével indítványozza, illetve ha azt a vezetői tanács vagy az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg. Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz és a megbízás visszavonásához az igazgatótanács teljes létszámának legalább kétharmada titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az igazgatótanács működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg.
22
8. A Vezetői Tanács (Vezetői Szakértői Testület) Az intézmény vezetését közvetlenül segítő, operatív szerv. A vezetők közötti információátadás egyik színtere. 8.1. A Vezetői Tanács összetétele Vezetője: az intézmény igazgatója. Tagjai: kollégiumvezető, könyvtári intézményegység-vezető, közművelődési intézményegység-vezető, gazdasági vezető 8.2. Feladat- és hatásköre Véleményezi a szakalkalmazotti értekezlet és az igazgatótanács elé kerülő előterjesztéseket, az intézmény különböző intézményegységeit érintő kutatások, kísérletek indítását és értékelését, az intézmény éves munkatervét, a kibocsátásra kerülő belső szabályzatokat és igazgatói utasításokat a közalkalmazotti tanács véleményének megkérése előtt, a kitüntetési javaslatok felterjesztési tervet, az intézmény szakmai pályázatainak kiírását, az intézményvezetői és intézményegység-vezetői pályázatra benyújtott vezetői programot, A Vezetői Tanács működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg.
9. A szakalkalmazotti értekezlet Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. 9.1. A szakalkalmazotti értekezlet összetétele Vezetője: az intézmény igazgatója. Tagjai: az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettséget igénylő, kollégiumi munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású közalkalmazottak. A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt. 9.2. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök Szakalkalmazotti munkakörök: kollégiumi nevelő közművelődési szakalkalmazott, könyvtáros Döntési jogkörébe tartozik: az intézmény Pedagógiai-művelődési Programjának elfogadása; az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása; az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása; az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően; az intézményi szintű házirend elfogadása; 23
az intézményi minőségirányítási program elfogadása; az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelése. 9.3. Véleménynyilvánítás és javaslattétel A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely, azonnal meg nem válaszolható kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezetők gondoskodnak. 9.4. Működése A szakalkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel, meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a tanév indításakor kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt.
10. Az alkalmazotti közösség összalkalmazotti értekezlete 10.1. Az alkalmazotti közösség összetétele Vezetője: az intézményigazgató. Tagjai: az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. 10.2. Jogköre Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet összalkalmazotti értekezleten gyakorol. 10.3. Működése Évente egyszer, a tanév indításakor az ÁMK igazgatója tájékoztatást ad az összalkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről, valamint a minőségirányítási program előző évi végrehajtásáról. Össze kell hívni az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 24
11. Az intézmény intézményegységeinek közösségei 11.1. Középiskolai Kollégium 11.1.1. Nevelőtestület A nevelőtestület vezetője a kollégiumvezető. Tagja: a kollégiumvezető, a kollégium valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, továbbá az igazgató. A nevelőtestület dönt: az intézményi Pedagógiai-művelődési Program részét képező kollégiumi pedagógiai program módosításának elfogadásában, a kollégium működéséhez kapcsolódó belső szabályzat és módosításának elfogadásában (a Szervezeti és Működési Szabályzat intézményi szintű, azt a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el), az kollégium éves munkatervének elkészítésében, az kollégium munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában, a házirend elfogadásában, a kollégiumvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az kollégiumi felvételi követelmények meghatározásánál, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület összehívása évente háromszor – tanévnyitó, félévi és évzáró – nevelőtestületi értekezlet, céljából történik. 11.1.2. A középiskolai kollégium alkalmazotti közössége A középiskolai kollégium intézményegység alkalmazotti közösségének tagjai: a nevelőtestület, az kollégiumtitkár, a kisegítő munkakörben dolgozók. Véleményt nyilvánít az intézményegység-vezető megbízása előtt. Elfogadja az kollégium minőségirányítási programját, teljesítését évente értékeli. 11.1.3. Szakmai munkaközösség A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájuk szakmai minősége és módszertani fejlesztésére, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményegység-vezetője bíz meg a feladatok ellátásával.
25
Munkájukat éves munkaterv szerint végzik. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is részt vehet a belső ellenőrzésben és értékelésben, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről: javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, a nevelés minőségét, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók felkészültségi szintjét, együttműködnek a pedagógus továbbképzési terv szakmai megalapozottságának kimunkálásában, javaslatot tesznek rendszeres és egyedi szakmai programok kialakítására, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, figyelemmel kísérik és támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösség: dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról; dönt a belső továbbképzések programjáról; javaslatot tesz eszközfejlesztésre, Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: különböző értekezletek, fórumok, nyílt napok. 11.1.4. A diákönkormányzat A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje: A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a diák önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók kötelező foglalkozáson kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az kollégiumban diákönkormányzat működik. Az kollégiumi diákönkormányzat jogosítványait az kollégiumi DÖK-öt segítő tanár is érvényesítheti. A DÖK egyetértési jogot gyakorol: o a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; o a házirend elfogadásakor. Az kollégiumi DÖK szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja ki. Az kollégiumi diákönkormányzat pedagógus megbízottja képviseli a tanulók közösségét az kollégium vezetőségi, a nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét, az intézményegység-vezetőt. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: 26
o a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, o a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, o illetve a működés anyagi támogatását. A diákönkormányzat támogatása: o a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, o a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.) A diákönkormányzat, a diákképviselők és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje: A kapcsolattartás formái: o személyes megbeszélés, o tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, o írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az kollégiumi vezetők a kapcsolattartás során: o átadják a diák önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; o a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; o tanácskozási jog az intézményvezetői értekezleteken, o megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; o a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. 11.1.5. Szülői szervezet A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A kollégium szülői közösségébe a csoportok, tanszakok, évfolyamok közösségei képviselőt delegálnak. Az kollégiumi szülői szervezettel az intézményegység vezetője tart kapcsolatot, biztosítja a magasabb jogszabályokban előírt jogosítványaik gyakorlását. A nevelőtestületi értekezleteken a szülői szervezet elnöke részt vehet. A szülői szervezet részére biztosított jogok: o dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról o tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben o javaslatot tehet az kollégium és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban o javaslatot tehet közösségi programokra, részt vehet azok szervezésében o részt vehet a tanulók fegyelmi tárgyalásán Döntési jogkörébe tartozik: o működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, o tisztségviselőinek megválasztása, o továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát a szülői munkaközösségre átruházza. Részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésében. Egyetértési jogot gyakorol: o az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor, 27
o a házirend elfogadásakor. Véleményt nyilváníthat: o a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben /megszűnés, átszervezés, feladatváltozás, névmegállapítás, költségvetés meghatározása, vezetői megbízás és visszavonás. 11.2. Közművelődési intézményegység 11.2.1. A szakalkalmazotti közösség értekezlete Vezetője az ÁMK igazgatója. Tagjai: közművelődési intézményegység-vezető a művelődésszervezők Jogköre: az éves közművelődési programterv elfogadása, a közművelődési intézményegység munkáját átfogóan elemző értékelések, beszámolók elfogadása, az intézményegységet a testületekben képviselő dolgozó kiválasztása, az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, elfogadja az egység minőségirányítási programját, éves beszámolóját. 11.3. Könyvtári intézményegység 11.3.1. A szakalkalmazotti közösség értekezlete Vezetője az ÁMK igazgatója. Tagjai: intézményegység-vezető a könyvtárosok Jogköre: az éves programterv elfogadása, a intézményegység munkáját átfogóan elemző értékelések, beszámolók elfogadása, az intézményegységet a testületekben képviselő dolgozó kiválasztása, az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, elfogadja az egység minőségirányítási programját, éves beszámolóját. 11.4. Az ÁMK üzemeltetés munkaértekezlete Vezetője: az ÁMK igazgatója Tagjai: gazdasági vezető, karbantartási csoportvezető kollégiumi titkár és az épületfenntartás dolgozói. Havi rendszerességgel, valamint az aktuális feladatok függvényében a gazdasági csoport és az épületfenntartás dolgozói összevont értekezletet tartanak. Ezeken lehetőség nyílik a feladatok meghatározására, az intézményi információk átadására, illetőleg a dolgozói visszajelzésekre.
12. pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatárs 12.1. Gazdasági vezető 12.1.1. Jogállása
28
Határozatlan idejű munkakör ellátására szóló kinevezését az ÁMK igazgatótól kapja, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja felette. Gazdasági tevékenysége során szorosan együttműködik az ÁMK további intézményegység–vezetőivel és a kollégiumvezetővel. 2.1.2. Felelős az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és a 217/1998. (XII. 30.) kormányrendeletben részletezett feladatok jogszabály szerinti ellátásáért, a számviteli, a beszámolási, könyvvezetési és az egyéb gazdálkodással összefüggő, jogszabályokban előírt feladatok szakszerű ellátásáért. 2.1.3. Feladatai Az intézményegységek gazdasági munkáját koordinálja, számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényes intézkedésekre tesz javaslatot az intézmény igazgatójának, akinek közvetlen irányításával és ellenőrzésével tevékenykedik; felügyeli és vezeti az intézmény szabad kapacitásainak hatékony értékesítését, szervezi az intézmény biztonságos működésével kapcsolatos gazdasági és pénzügyi feladatokat, elvégzi az adatszolgáltatások elkészítését, közreműködik a leltározás és a selejtezés munkálataiban, rendszeres kapcsolatot tart a költséghelyek vezetőivel; felügyel az intézményhez befolyt pályázati pénzekkel kapcsolatos ügyintézésre; együttműködik az intézmény belső szabályzatainak kidolgozásában, azok végrehajtásában; rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó pénzügyi csoportjával; tevékenységéről, a gazdálkodás aktuális állapotáról az intézmény igazgatóját és az intézményegységek-vezetőit folyamatosan tájékoztatja. közreműködik az igazgató személyzeti feladataiban, közreműködik az SZMSZ, a közalkalmazotti szabályzat, továbbá az iratkezelési, adatkezelési belső szabályzatok elkészítésében és gondozásában.
13. Pedagógusmunka mellett ellátandó feladatok felelőse 13.1. Szakmai munkaközösség-vezető 2.2.1. Jogállása A szakmai munkaközösség közvetlen irányítója. Határozatlan idejű munkakör ellátására szóló kinevezését az ÁMK igazgatótól kapja. 2.2.2. Főbb feladatai A munkaközösséghez tartozó pedagógusok munkáját szervezi, ellenőrzi. A kollégiumvezetőtől kapott információk alapján a pedagógusok rendszeres tájékoztatása a heti munkaértekezleten. A pedagógusok munkaidő-beosztásának elkészítése. Az éves ügyeleti beosztás elkészítése, az érintett pedagógusokkal egyeztetve. A csoportbeosztásokra javaslattétel. A szilenciumi csoportok, és azok felügyeletének megszervezése. A szilencium alatti folyosóügyelet megszervezése. A szükséges dokumentumok (kollégiumi napló, csoportnapló, szilenciumi napló, ügyeleti napló, diákok személyi anyagai) vezetésének ellenőrzése. A lakószobák átadás- átvételének megszervezése.
29
Munkáját a kollégiumvezető irányításával végzi, tapasztalatairól, munkájáról hetente beszámol. 13.2. A Diákönkormányzatot segítő tanár 2.3.1. Jogállása A diákönkormányzat, mint tanulói közösség közvetlen segítője. Határozatlan idejű munkakör ellátására szóló kinevezését az ÁMK igazgatótól kapja. 2.3.2. Főbb feladatai a diákközösségek munkájának összehangolása, a pedagógusok munkájának segítése, szükséges információkkal való ellátása, a diákönkormányzat munkájának segítése, a velük való rendszeres konzultáció a diákságot érintő kérdésekben, a diákvezetők intézményen belüli alapképzésének szervezése, információkkal való ellátásuk, a tanórán kívüli nevelési kérdésekkel foglalkozó testületi ülések előkészítése, a tanulókkal közösen diákönkormányzat rendezvényeinek értékelése. A munkavégzése tervszerűségéért, rendszerességéért az igazgató előtt felelős. 13.3. Minőségirányítási csoportvezető 2.2.1. Jogállása Minőségirányítási csoport koordinátora. Határozatlan idejű munkakör ellátására szóló kinevezését az ÁMK igazgatótól kapja. 2.3.2. Főbb feladatai Koordinálja az intézményegységek közötti feladatvégzést. Segíti a vezetőket az intézményi minőségirányítási program dokumentumainak (Minőségirányítási Kézikönyv, eljárások és munkautasítások, szervezeti egységek működési szabályzatai) kezelésében, felülvizsgálatában. A belső felülvizsgálatok előkészítésének segítése és lefolytatásának koordinálása a minőségirányítási rendszerre vonatkozó szabványoknak, irányelveknek megfelelően. Az intézmény vezetőségével együttműködve meghatározott időközönként csoportjának vezetésével felülvizsgálják az intézményi minőségirányítási rendszert. A felülvizsgálat során feltárt hiányosságok megoldására vezetésével intézkedési tervet terjesztenek elő a vezetőség felé. Az igazgató által kiadott intézkedési tervben megfogalmazott tevékenységek megvalósulásának ellenőrzését segíti. Az ezzel kapcsolatos adatokról a beszámol az intézmény vezetésének. 2.3. Üzemeltetési, karbantartási csoportvezető 2.3.1. Jogállása Az épület-fenntartási csoport közvetlen irányítója. Határozatlan idejű munkakör ellátására szóló kinevezését az ÁMK igazgatótól kapja. Felette a kiemelt munkáltatói jogkört az ÁMK igazgató, az általános munkáltatói jogkört – az alkalmazás kivételével – a közművelődési intézményegység-vezető, a közvetlenül gyakorolható jogkört a közvetlen felettes vezető gyakorolja. Függelmi viszonyait tekintve utasítást kaphat az ÁMK kollégiumvezetőjétől és az intézményegység–vezetőktől. 2.3.2. Főbb feladatai az ÁMK igazgatójának felügyelete mellett ellátja a részére meghatározott szervezési, irányítási, ellenőrzési és egyéb feladatokat; 30
közreműködik az éves gazdálkodási terv és költségvetés összeállításában a feladatkörével összefüggő területekre vonatkozóan; az intézményi ötéves felújítási, beruházási terv alapján javaslatot készít az éves felújítási, karbantartási és javítási munkákra, amelyek végrehajtását az elkészített ütemtervnek megfelelően szervezi, irányítja és felügyeli; a felújításhoz szükséges árajánlatok beszerzése; felügyel az intézmény épülete állagának megóvására; a csoportvezetői feladatkör része az üzemeltetéssel, karbantartással összefüggő eszközök fejlesztéséhez, beszerzéséhez javaslat összeállítása, szükség esetén azok beszerzése, javaslat készítése a selejtezésre.
IV. Az intézményi szervezeti egységek feladatai 1. Intézményegységek feladatai 1.1. Az intézmény alaptevékenységét ellátó Középiskolai Kollégium munkaköri feladatai 1.1.1.A kollégiumvezető feladatköre Az intézményigazgató közvetlen munkatársa, irányítja a kollégium nevelőoktatómunkáját Az intézményigazgató irányításával, vele egyetértésben tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a kollégium pedagógiai, tanügy-igazgatási munkáját, a vezetőség tagjaival szorosan együttműködve. A munkaközösség-vezetőt rendszeresen tájékoztatja a vezetőségi értekezleteken született döntésekről, valamint az ott elhangzott információkat továbbítja nekik. Javaslatot tesz az általa vezetett szervezeti egység munkatársainak erkölcsi és anyagi elismerésére. Felelős a kollégiumban kötelezően előírt - a pedagógiai munkával összefüggő adminisztráció pontos végzéséért. Közreműködik az egységes pedagógiai követelmények és eljárások kialakításában. Ellenőrzi a kollégium számára kötelezően előírt és szabadon választható foglalkozások feladatainak végrehajtását (felmérők, felzárkóztatók, korrepetálások, tantárgyi szakkörök, érettségi előkészítők, a kollégiumi alapprogramnak megfelelő foglalkozások, szabadidős foglalkozások). Naprakész információkkal és aktív közreműködéssel segíti az intézményigazgató munkáját. Ellenőrzi a pedagógusok munkaidő és ügyeleti beosztását. A szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz. Minden hónap 5-éig elkészíti az előző havi túlórajelentést, az óraadó tanárok órateljesítményét összesíti. Elkészíti – a tanárok által szolgáltatott adatok alapján – a féléves és éves értékeléseket, melyek eredményei alapján gondoskodik a szükséges pedagógiai lépések megtételéről. Segíti a kollégium minőségirányítási csoportjának tevékenységét. Figyelemmel kíséri és koordinálja a pályázati tevékenységet.
31
1.1.2. A munkaközösség-vezető feladatai A munkaközösséghez tartozó pedagógusok munkáját szervezi, ellenőrzi. A kollégiumvezetőtől kapott információk alapján a pedagógusok rendszeres tájékoztatása a heti munkaértekezleten. A pedagógusok munkaidő-beosztásának elkészítése. Az éves ügyeleti beosztás elkészítése, az érintett pedagógusokkal egyeztetve. A csoportbeosztásokra javaslattétel. A szilenciumi csoportok, és azok felügyeletének megszervezése. A szilencium alatti folyosóügyelet megszervezése. A szükséges dokumentumok (kollégiumi napló, csoportnapló, szilenciumi napló, ügyeleti napló, diákok személyi anyagai) vezetésének ellenőrzése. A lakószobák átadás- átvételének megszervezése. Munkáját a kollégiumvezető irányításával végzi, tapasztalatairól, munkájáról hetente beszámol. 1.1.3. A nevelőtestület tagjainak feladatköre A kollégium nevelőtestületének tagja valamennyi főállású nevelőtanár, a kollégiumvezető, ill. minden, a nevelő-oktató munkát segítő, felsőfokú végzettségű, főfoglalkozású dolgozó. A nevelőtestület általános feladata a kollégium pedagógiai programjának, éves munkatervének kidolgozása, megvalósítása, ill. végrehajtása. A nevelőtestület a jogkörébe utalt ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról. A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletével. A nevelőtestület fontosabb döntéseit értekezleteken hozza nyílt szavazással, szótöbbséggel, de esetenként a titkos szavazást is elrendelheti. A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a tanárok emberi magatartását és munkáját értékelő megbeszélések vitaanyaga szolgálati titok, a nevelőtestület minden tagja köteles azt megőrizni. Ugyanez érvényes a tanulók személyes vonatkozású ügyeire is. A munkaközösség hetente tart munkamegbeszélést. 1.1.4. A nevelőtanár feladatai Megszervezi és ellenőrzi a tanulók egyéni és csoportos foglalkozásokon, előkészítő órákon, szakkörökön való részvételét, tanulási idő alatti munkáját. Biztosítja a szilencium nyugalmát. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát, a személyes tárgyak rendben tartását. Figyelemmel kíséri a tanulók emberi magatartását, annak alakulását: az intézmény Pedagógiai-művelődési Programjának alapján, annak szellemében neveli őket. A kötelező órákon túl fennmaradó munkaidőt önképzésre, felkészülésre, iskolalátogatásra, adminisztrációra és egyéb aktuális munkára fordítja. A kollégiumvezető által jóváhagyott munkabeosztás szerint végzi munkáját. Külön díjazás ellenében hétvégi ügyeletet lát el. Munkaterületét érintő beszerzéseknél javaslatot tesz. Segíti a diák-önkormányzati munkát; az önkormányzati szervekkel együttműködik az érdekvédelmi feladatok végrehajtásában. Kapcsolatot tart a diákok szüleivel, iskolai és kollégiumi tanáraival. 32
Speciális szakértelmet igénylő esetben a diákot szakemberhez küldi (pl. nevelési tanácsadó, pszichológus stb.). Anyagi felelősséggel tartozik az általa átvett eszközökért. 1.1.5. Csoportvezető tanár feladatai Feladata csoportjának tagjait minél jobban megismerni, személyes problémáikkal külön is foglalkozni, tanítványaival bensőséges kapcsolatra törekedni. Céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket. Figyelemmel kíséri a tanulók iskolai munkáját, eredményét, ellenőrzi a kapott osztályzatokat. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökével, szaktanáraival. Félévenként tájékoztatja a szülőket a gyermekük kollégiumi tevékenységéről, saját belátása szerint iskolai szülői értekezlet vagy egyéni fogadóóra keretében. Rendszeresen, szervezett formában havonta értékeli a tanulók teljesítményét. Törekszik arra, hogy a tanulók képességei és eredményei összhangban legyenek. Segíti a tanulók pályaválasztását. A szilencium kezdete előtt létszámellenőrzést tart. A szilencium idejében csoportjával foglalkozik. Ha beosztás szerinti kötelessége elszólítja, gondoskodik arról, hogy távolléte alatt valamelyik munkatársa biztosítsa csoportjánál a nyugodt tanulás feltételeit. Naponta elvégzi a kötelező adminisztrációkat, és vezeti, illetve ellenőrzi az előírt dokumentumokat. (ügyeletes napló, csoportnapló, szilenciumi napló, stb.) 1.1.6. A kollégiumi titkár feladatai
élelmezési létszámnyilvántartás készítése számítógépen, tanulók étkezési díjának beszedése, számlázása, egyéb díjak beszedése, számlázása (szállásdíj, kártérítés, étkezési kártya, stb.), szobák átadás-átvétele leltár alapján, IFA bevallás előkészítése, selejtezési eljárás adminisztráció, irodaszer, nyomtatvány igény összeállítása, szállásadás ügyintézése, takarítási, karbantartási, logisztikai feladatok szervezése szerződés szerint megrendelt munkálatok átvétele, ellenőrzése közös helyiségek napi rendszerességű ellenőrzése vendégek fogadásának megszervezése a gazdasági-ügyintéző távolléte esetén helyettesítése
1.1.7. A portások feladatai Feladataik pedagógiai munkát segítő, őrző-védő, adminisztrációs és vagyonvédelmi elemekből tevődnek össze. Ügyelnek arra, hogy a diákok nyugalmát semmi ne zavarja. Részt vesznek a szálláshelyek értékesítésénél a vendégek fogadásában. Rendkívüli esetben a portáról történik a kollégiumban tartózkodók riasztása, a készenléti pedagógus és a kollégiumvezető értesítése (pl. különleges esemény, megbetegedés, katasztrófa-, tűz-, bombariadó, stb.). A portaszolgálat működése a kollégium folyamatos nyitva tartásához igazodik.
33
1.1.8. Az átruházott feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatási rendje A kollégiumvezető hetente tart munkaértekezletet, ezt követően az egyes területek vezetői tájékoztatást nyújtanak az aktuális elvégzett és elvégzendő feladatokról. Minden hónap első hetében a feladatmutatók alapján megtörténik az értékelés, majd ez alapján az operatív és középtávú célok és feladatok meghatározása, amelyeknek az éves munkaterv feladataival harmonizálni kell. A kollégiumi dolgozók közötti munkamegosztás elvei, formái a munkaköri leírásokban találhatók. 1.2. Az intézmény alaptevékenységét ellátó közművelődési intézményegység munkaköri feladatai Az intézményegység egyediségét épületében, kapcsolatrendszerében, a hagyományok iránti elkötelezettségében, a tevékenységi formák gazdagságában, a település civil közösségei iránti elkötelezettségben, a helyi nemzetiségi közösségek iránt megnyilvánuló figyelmében ismerhetjük fel. Tevékenysége egyrészt az intézményen belüli diákok, gyermekek, másrészt Szerencs lakossága széles rétegeinek művelődését célozza. Tevékenységszervezéssel segíti a középiskolai kollégium és a könyvtár integrált szocializációs fejlesztő munkáját a tanulók kötelező foglalkozásain és szabadidejében. Programjaival modellt nyújt és ösztönzi a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújt az aktív pihenés és szórakozás mellett, az alkotó, közösségi tevékenységekre, a helyi identitást erősítő, lokálpatrióta értékrend követésére. 1.2.1. Közművelődési intézményegység-vezető feladatköre
Irányítja a szakterület szakalkalmazottait, a közművelődési intézményegység tagjait. Az intézmény rendezvényeinek felelőse, koordinátora. Más szervek által az intézmény termeiben tartott rendezvények koordinálója. Feladata a termek programozása, technikai előkészítése a szakelőadóval a közösen, a rendezvényterv alapján. Összeállítja az éves munkatervet költségvetés tervezettel. Elkészít a közművelődési alkalmazottak szabadságolási ütemtervét. Intézi és felügyeli a szerzői jogdíjjal kapcsolatos teendőket, jelentési kötelezettségeket. Szoros kapcsolatot tart fenn az intézmény partnereivel. Rentábilis rendezvények megszervezésére törekszik. Felelős a vagyonkezelésért, a társadalmi tulajdonért, az egészségügyi, munkavédelmi és tűzrendészeti előírások megtartásáért. A médiáknak rendszeresen kulturális programajánlót, ismertetőt küld az intézményben folyó kulturális programokról, rendezvényekről. Az intézmény reklám-propagandájának irányításáért felelős. Felelős a pályázati felhívások figyelésért, felelős a pályázatok elkészítéséért és elkészíttetetéséért. Vezeti a pályázati nyilvántartást. Felelős a rendezvényekért és annak előkészítéséért, előkészítetéséért, zavartalan, szakmailag kifogásolhatatlan lebonyolításáért, rentábilis megszervezéséért. Figyelemmel kíséri a közművelődéssel kapcsolatos jogszabályokat. Munkája során egyéb feladatok elvégzésére is kötelezhető, melyet az igazgató utasítása alapján végez el.
34
1.2.2. Művelődésszervező munkatársakra vonatkozó általános feladatok Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a város szellemi, kulturális hagyományainak ápolásában és fejlesztésében. Az intézményegység valamennyi szakalkalmazottjának kötelező feladata a pályázatok figyelemmel kísérése, a pályázatok határidőre történő elkészítése, benyújtása. Az intézményegység közalkalmazottai minden rendezvény előtt részletes forgatókönyvet, ütemtervet készítenek a feladatok, anyagi és személyi igények megjelölésével. Feladata az intézményben és az intézményegység által szervezett közművelődési programok propagálása és szervezése. 1.3. Az intézmény alaptevékenységét ellátó könyvtári intézményegység munkaköri feladatai Az intézményegység elkötelezett a helytörténeti hagyományok, a település civil közösségei, és helyi nemzetiségi közösségek iránt. Gyűjtőköri tevékenysége az olvasási szokások tudatos fejlesztési koncepciójához kapcsolódva egyrészt az intézményen belüli gyermekek és ifjúsági korosztály, másrészt Szerencs lakossága széles rétegeinek művelődését szolgálja. Tevékenységszervezéssel is segíti a középiskolai kollégium integrált szocializációs fejlesztő munkáját a tanulók kötelező foglalkozásain és szabadidejében. Tevékenyen ösztönzi a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújt az élethosszig tartó tanulásra, művelődésre, nem megfeledkezve az igényes szórakoztatásról sem. 1.3.1. Könyvtári intézményegység-vezető feladatköre
a könyvtári munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, a szabályzatok elkészítése, a munkarend és ügyrend meghatározása; beszámolási kötelezettség teljesítése a könyvtár tevékenységéről, közérdekű adatok és dokumentumok nyilvánosságának biztosítása; gazdálkodás a megállapított költségvetési keretekkel, a bevételekkel, gazdálkodás pályázati forrásokkal. a könyvtár vagyonának megőrzése és védelmének szervezése; javaslattétel a könyvtár szervezeti rendjére; a könyvtár gazdálkodásáért, fejlesztéséért, a vonatkozó jogszabályoknak és a helyi szabályzatokban megfogalmazottaknak megfelelő, jogszerű működésért.
1.3.2. Könyvtárosokra vonatkozó általános feladatok Az intézményegység állományába került dokumentumok nyilvántartásba vétele és feltárása; A feleslegessé vált, megrongálódott dokumentumok állományból való kivonása; A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása; Az állomány rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a könyvekről, dokumentumokról, szolgáltatásokról; Könyvtári foglalkozások, órák megtartása; Egyéni és csoportos helybeni könyvtárhasználat biztosítása; Könyvtári dokumentumok, könyvek, tankönyvek, segédeszközök kölcsönzése; Informatikai szolgáltatás; 35
Gyermek és tanulói foglalkozások, szabadidős tevékenységek szervezése; Gondoskodás a gyűjtemény védelméről, valamint a jogszabályokban előírt időszakonkénti állományellenőrzésről.
2. Szervezeti egységek feladatai 2.1. ÁMK üzemeltetés munkaköri feladatai Az ÁMK gazdasági vezető, karbantartói, épület-fenntartási feladatokat ellátó csoportja. 2.1.1. A gazdasági vezető feladatai A pénzügyi és gazdasági kérdésekben az intézmény gazdasági pénzügyi irányítását segítő tisztséget lát el. Elvégzi az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési kötelezettséggel, adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló feladatokat. Közreműködik az igazgató személyzeti feladataiban. Közreműködik az SZMSZ, a közalkalmazotti szabályzat, továbbá az iratkezelési, adatkezelési belső szabályzatok elkészítésében és gondozásában. Szállásadás ügyintézése, Takarítási, karbantartási, logisztikai feladatok szervezése Szerződés szerint megrendelt munkálatok átvétele, ellenőrzése Helyiségek napi rendszerességű ellenőrzése Vendégek fogadásának megszervezése A Simai Ifjúsági Tábor, a Kapuzat és a Cukorgyűjtemény Múzeum takarításának, vagyonvédelmének megszervezése A gazdasági ügyintéző által végzett pénzügyi-gazdasági tevékenységet segítik az intézményegység-vezetők, a kollégium esetében a kollégiumi titkár is. Az épület-fenntartási egység látja el, az épületek üzemeltetésével, az udvarok, az elő,- és hátsó kertek gondozásával, a szabadtéri rendezvényekkel kapcsolatos technikai feladatokat. Az egységet közvetlenül a karbantartási csoportvezető irányítja. 2.1.2. Karbantartási, üzemeltetési csoportvezető feladata Az épület-fenntartási csoport közvetlen irányítója. 2.1.3. A karbantartók feladatai Feladataik a napi karbantartási, felújítási munkák elvégzése. Saját szakmáján túl más szakmai feladatot is el kell végeznie a nagyobb meghibásodás elkerülése érdekében. 2.2. Minőségirányítási csoport munkaköri feladatai Vezetője határozott idejű megbízását az intézmény igazgatójától kapja. Tagjai: a feladatok meghatározása alapján, vagy azt követően történik a jelentkezés a csoport munkájába. Feladata: az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása, az intézményegységek minőségfejlesztő munkájának koordinálása, a minőségbiztosítási feladatok végzéséhez a kollégák motiválása, támogatásuk megnyerése, a minőségfejlesztési programban való aktív részvétel, 36
beszámolók, éves értékelések, jelentések elkészítése. innováció pályázatírás
V. Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény munkarendje 1.1. Az intézmény vezetőinek benntartózkodási rendje A hivatali nyitvatartási időben az ÁMK igazgató vagy legalább egy magasabb vezető beosztású alkalmazott az ÁMK területén tartózkodik. A hivatali nyitvatartási időn túl az adott intézményegységben az intézményegység–vezető vagy az általa kijelölt munkatárs látja el az ügyeleti feladatot. Az igazgató benntartózkodásának rendje: 07.30 órától 14.00 óráig Kollégiumvezető benntartózkodásának rendje: hétfő: 8.00 órától 12.00 óráig és 18.00 órától 22.00 óráig kedd: 8.00 órától 16.00 óráig szerda: 13.00 órától 22.00 óráig csütörtök: 12.00 órától 22.00 óráig péntek: 8.00 órától 15.00 óráig A középiskolai kollégium nyitvatartási idején belül, 13 óra és 22 óra között az kollégiumvezető vagy helyettesítési rend alapján meghatározott személy benn tartózkodik. A vezető távozása után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az tagintézmény rendjéért. A közművelődési intézményegység-vezető benntartózkodásának rendje: A könyvtári intézményegység-vezető benntartózkodásának rendje: 1.2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményegység–vezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait intézményegységenként az intézményegység-vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézményegység–vezető koordinálja. 1.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. Az intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a helyettesítési rendet az kollégiumvezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli foglalkozási órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az kollégiumvezető adja, a szakmai munkaközösség37
vezető javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. 1.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményegységvezető állapítja meg. Az egyes intézményegységek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy a gazdasági ügyintézőt. 1.5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület, a kollégiumvezető és az ÁMK igazgató közös előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a Pedagógiai-művelődési Program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Minden tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka-és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az kollégiumvezető koordinálja.
2. Az intézmény létesítményeire vonatkozó rendszabályok Az épületre kihelyezett lobogók gondozása a gazdasági vezető feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, a rendet és tisztaságot megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.
3. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az ÁMK épület főportáján nyitvatartási időben a portaszolgálatot ellátó személynek kötelező a szolgálati helyén tartózkodni. Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott termeket, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az ügyeletes feladata, hogy az épület bejárati kapuja hivatalos nyitvatartási időn túl és rendezvények végeztével zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A közművelődési intézményegységben a hivatalos nyitvatartási időn túl és rendezvények végeztével az ügyeletet ellátó személy ellenőrzi a helyiségek, termek zárását, illetve az áramtalanítást.
4. Az intézmény intézményegységeinek működési rendje 4.1. Középiskolai Kollégium működési rendje 4.1.1. A kollégium helyiségeinek használati rendje A kollégium helyiségeit a nyitva tartás ideje alatt lehet használni. A helyiségeket csak rendelétetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. 38
A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához a kollégiumvezető előzetes engedélye szükséges. A felügyeletet a beosztott nevelőtanár és az ügyeletes tanulók biztosítják. A főbejáratokat minden nap 8.00-12.00 óráig, továbbá hétvégeken és szünidőkben zárni kell. Éjszaka a főbejáratokat a portások felügyelik. A közösségi helyiségek, vizesblokkok takarítása a takarítók feladata. Lakószobák: A kollégista diákok elhelyezésére szolgáló helyiség Év elején a csoportnevelő által készített beosztás szerint foglalják el szobáikat a diákok, melyet a kollégiumvezető engedélyével lehet megváltoztatni Aláírásukkal igazolják a szoba leltár szerinti átvételét. Minden diáknak saját, biztonsági zárral zárható szekrénye van. A rongálásból, illetve a nem rendeltetésszerű használatból adódó károkat a tanulóknak illetve szüleinek meg kell téríteni. A szobák ajtaját éjszakára kulcsra zárni tilos A napi takarításról a diákoknak kell gondoskodni, amelyet minden reggel az ébresztő nevelőtanár ellenőriz. Hetente egy alkalommal nagytakarítást kell végrehajtani. Iskolába menet a szoba kulcsát a portán lévő szekrénybe kell elhelyezni. Társalgók: A szórakozásra, kapcsolattartásra szolgáló helyiségek A délutáni és esti szabadidőben lehet használni oly módon, hogy a többi diákot ne zavarja a tanulásban, szórakozásban. A helyiséget és annak rendjét a beosztott nevelőtanár ellenőrzi. Tanulóhelyiségek: A diákok számára szervezett egyéni és csoportos foglalkozások megtartására szolgál Rendjét, tisztaságát a beosztott nevelőtanár ellenőrzi. Zárásáról a portások és a takarítók gondoskodnak. Kondicionáló terem: Nyitva tartása és használati rendje a terem ajtajára kifüggesztett beosztás szerint, amelynek betartásáért a diákszállóra beosztott nevelő a felelős Étterem: A megfelelő tisztaságért és a rendért az élelmezésvezető valamint az ügyeletes nevelő a felelős. A helyiség zárása a műszakvezető szakács feladata. Irodák, műhelyek, raktárak: Rendeltetésszerű használatukért, a leltárért, a vagyonvédelemért az ott dolgozók a felelősek. 4.1.2. Nyitva tartás A Kollégium az évenként kiadott Tanév rendjéről szóló rendelet, a tanulók iskolai elfoglaltsága alapján, a szülők kérésének megfelelően alakítja ki munkarendjét. A Kollégium működési rendjének kialakításánál figyelembe veszi a kapcsolódó iskolák munkarendjét. A diákok tanévkezdéskor az első tanítási napot megelőző nap 16.00 órától foglalhatják el helyüket. A szorgalmi időben a hazautazók távozása péntek 15.00 óráig, visszaérkezése vasárnap 16.00 - tól 20.00 óráig. Hazautazás ill. távolmaradás a szülő kérésére lehetséges a kollégiumi vezetővel történt egyeztetés alapján. 39
A nyári szakmai gyakorlat idejére a tanulók elhelyezése kérésre biztosított. Ezt írásban kell rögzíteni. A bennmaradó diákok számára a kollégium felügyeletet és ellátást biztosít a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 4.1.3. A kollégium napi működésének rendje A kollégium a tanév első napját megelőző nap 14 órától a tanév utolsó napjáig folyamatosan nyitva tart, és fogadja a tanulókat. A tanítási szünetek és szünidők időtartama alatt a diákok csak indokolt esetben (szakmai gyakorlat, rendkívüli esetek), a kollégiumvezető engedélyével tartózkodhatnak a kollégiumban. Hazautazás általában minden hét péntek, illetve az utolsó tanítási nap 12 órától lehetséges. A visszaérkező tanulókat vasárnaponként, illetve az első tanítási napot megelőző nap 16 órától fogadja a kollégium. A diákok napirendje általában az alábbiak szerint alakul (kivonat a Házirendből): Ébresztő, mosakodás, takarítás 6.30 - 7.10 Reggelizés 7.10 - 7.40 Iskola 7.45 Ebéd 12.00 - 14.30 Kimenő, szabadprogram 12.30 - 15.45 Kiegészítő szilencium 15.00 - 15.45 Felkészülés a szilenciumra 15.50 - 16.00 Szilencium 16.00 - 18.30 Szünet 17.05 - 17.25 Vacsora 18.30 - 19.10 Esti programok 19.10 - 21.30 Monitor szilencium 20.00 - 21.00 Készülődés a lefekvéshez 21.30 - 21.45 Villanyoltás 22.00 Az éjszakai pihenés idején készenlét jellegű pedagógusi felügyeletet biztosítva van. A vezetők benntartózkodásának, helyettesítésének rendje az év elején elkészített munkabeosztás alapján történik. 4.1.4. A kötelező foglalkozások rendje A napirendből adódó rendszeres feladatokat az iskolai órára való felkészülés, valamint a tanulók sikeres szocializációjához, pályaválasztásához, továbbtanulásához, munkába állásához szükséges foglalkozások tartoznak a kötelező foglakozások körébe. Minden kollégista diák köteles az iskolai felkészüléshez, korrepetáláshoz, és az ellenőrzéshez szükséges foglalkozásokat látogatni. Minden diák 13 óra felkészülést biztosító foglalkozáson, 1 óra kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos, és 1 óra választható foglalkozáson köteles részt venni. Ezen foglalkozások az alábbiak: Kiegészítő szilencium (15.00-15.45) Szilencium (16.00-18.30) Monitorszilencium (20.00-20.45) Kollégiumgyűlés (minden hétfőn 19.00-től) Csoportgyűlés (beosztás szerint) Szakkörök, korrepetálások, felkészítő foglalkozások (beosztás szerint) A foglalkozásokról a belső értékelési rendszer szerint felmentés adható.
40
A választható, és a kötelezően választható foglalkozások rendjéről, a résztvevők névsoráról minden hónap első hetében csoportgyűlésen, és a kollégiumi faliújságról értesülnek a diákok. 4.1.5. Nem kötelező foglalkozások rendje Az intézményben a tanulók érdeklősének megfelelően minden évben indítunk hobbi jellegű szakköröket, felkészítő foglalkozásokat. Ezekre a jelentkezés önkéntes, azonban jelentkezés után a foglalkozások látogatása kötelező. A kollégium differenciált szabadidős programlehetőséget biztosít házon belül a diákság számára. A diákoknak meg kell hagyni a választás lehetőségét, hogy önállóan vagy társaikkal, a házon belül vagy kívül töltik-e szabadidejüket. A csoportvezető tanár feladata, hogy felkeltse az igényt a diákokban ahhoz, hogy együtt legyenek, érdeklődjenek egymás és a közös programok iránt, valamint, hogy tájékozódjon a különböző intézmények kínálta programokról is, és azokat saját ajánlásával kiegészítve közvetítse a diákoknak (Simai Ifjúsági Tábor). A diákoknak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy szabadidejükben „passzívan” is pihenjenek, s ne érezzék kötelezőnek a közös programokat. A diákok életkori sajátosságai és a tanórarendszerű oktatásból adódó helyhez kötöttségük, a tanuláshoz kapcsolódó szellemi megterhelésük egyaránt indokolja a mozgáslehetőségek minél szélesebb körű biztosítását. Az intézmény szobai és szabadtéri eszközeivel és forrásaival támogatja diákjainak sportolását. A kondicionálóterem külön szabályozás alatt áll, melynek értelmében az ott folyó tevékenységben való részvétel balesetvédelmi oktatáshoz kötött és anyagi felelősséget jelent a működéséért felelős tanár, valamint a diákok számára. A termet csak azok használhatják, akik aláírásukkal elismerik a szabályozás rájuk nézve kötelező voltát, mely a teremben van kifüggesztve. 4.1.6. Kulturális intézmények látogatásának rendje Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanulási időn kívül bármikor szervezhetők a csoportok vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanulási időben történő látogatáshoz a kollégiumvezető engedélye szükséges. 4.1.7. Egyéb rendezvények szabályai Az kollégium tanulói közösségei, egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az ÁMK igazgatójának, ha a tanulók az kollégium helyiségeit, illetve az ÁMK helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási, nyitvatartási időt. 4.1.8. A kollégium működésével összefüggő egyéb szabályok A térítési díjak megállapításának mindenkori alapja a Szerencs Város Önkormányzata által kiadott rendelet. A hatályban lévő rendelet megtalálható az intézményben. A költséghatékony működés érdekében az intézményegység szabad kapacitását az Alapító Okiratban foglaltak alapján értékesíti. Szállóvendégek fogadása kollégiumban elsősorban hétvégeken és szünidőben történik. A fizetővendég a gazdasági vezetővel történő egyeztetés és írásos megrendelés után veheti igénybe a szállást. A portán történik a regisztráció a „Vendégnyilvántartó lap” kitöltésével. A fizetővendég itt tartózkodása idejére kártérítési felelősséget vállal a szobák és a helyiségek épségéért. A házirend vendégekre vonatkozó kivonatában szereplő szabályok elfogadását a szobakulcs átvételekor aláírásával igazolja. 41
A Simai Ifjúsági Tábor foglalása automatikusan az interneten megjelenő program segítségével történik a www.simaitabor.hu oldalon. Az írásos szerződéskötés azonban elengedhetetlen feltétele a vendégek fogadásának. Ezen adminisztrációt a gazdasági vezető végzi. A vendégek a szerződésben foglaltak alapján veszik át a helyiségeket és a leltári tárgyakat. A takarítás igénylése, valamint a karbantartás és megszervezése a gazdasági vezető feladata. 4.1.9. A belépés és benntartózkodás rendje A kollégiummal jogviszonyban nem álló belépők általában az alábbi minőségben kereshetik fel legálisan az intézményt: diákok látogatója (hétköznap általában 12.00-16.00 óra között) hivatalos ügyben eljáró személy (nem rendszeres ügyintézés esetében), fizetővendég Ettől eltérő esetben a kollégiumvezető engedélyét kell kérni a belépéshez. A belépni szándékozó, bármilyen minőségben érkező vendégnek a portán kell bejelenteni látogatása célját, a keresett személyt, vagy mindkettőt. A portán szolgálatot teljesítő dolgozó, a kollégium házirendje és saját munkaköri leírása alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Csak azok a vendégek léphetnek be, akiket valaki a kollégium dolgozói vagy diákjai közül fogadni tud, ezzel felelősséget vállalva az illető személy viselkedésével, bent tartózkodásával kapcsolatban. A vendégek fogadása nem zavarhatja a kollégium élet- és napirendjét, ezért az esti órákban hozzátartozók is csak indokolt esetben, a kollégiumvezető engedélyével léphetnek be a diákok elhelyezési körzetébe. Illetéktelen behatolás esetén haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. 4.2 . A könyvtár működési rendje 4.2.1. A könyvtár feladatai A városi könyvtár tervszerűen, folyamatosan gyűjtőkörnek megfelelően fejleszti állományát, biztosítva ezzel a tanuláshoz, tanításhoz, olvasásfejlesztéshez szükséges alapvető információhordozókat. Igény szerint helyt ad a könyvtárra épülő csoportos foglalkozások, rendezvények megtartásához, biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat. A könyv-és könyvtárhasználati készségek fejlesztését könyvtárhasználati órák tartásával biztosítja. Nyitvatartási időben gondoskodik az állomány egyéni és csoportos használatáról. Külön elbírálás után dönt a helyben használható egyes kézikönyvek 1-3 napra történő kölcsönözéséről. 4.2.2. A könyvtár szolgáltatásai Könyvtár állományának (könyv, folyóirat, DVD, video, CD, hanglemez, hangkazetta, diafilm, CD-ROM, kotta) kölcsönzése Olvasótermi könyvek helyben használatának biztosítása, Könyvtárközi kölcsönzés eredetiben Más könyvtári állományok és szolgáltatások elérésének biztosítása (könyvtárközi kölcsönzés, internet, adatbázis Bibliográfiai, szakirodalmi tájékoztatás Internet hozzáférés CD –Rom használata 42
Ajánló bibliográfiák készítése Idegenvezetés előzetes igénybejelenés alapján Számítógép használat Irodalomkutatás Olvasószolgálat és tájékoztatás Eseményekhez kötődő programok, versenyek, foglalkozások szervezése
4.2.3. A könyvtár szolgáltatásainak igénybevevői nagyközönség, az intézmény szakalkalmazottai és alkalmazottai 4.2.4. Könyvtár használatának rendje Az állomány védelme, gondozottsága, rendje érdekében következő könyvtárhasználati, magatartási szabályok betartása szükséges: a kölcsönzés szabályainak (határidők, könyvmegóvás), a raktári rend betartása (szükség esetén a könyvjelzők használata) betartása, könyvet kivinni a könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül tilos, beszélgetni, hangoskodni, étkezni a könyvtárban tilos. 4.3. A közművelődési intézményegység működési rendje
4.3.1. A Közművelődési helyiségek használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata: A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató és közművelődési tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az ÁMK intézmény helyiségeit, ezt az érintett intézményegység-vezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata: A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit rendeltetésszerűen használhatják. 4.3.2. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt termekben, a könyvtárban, jól látható helyen, külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A használati rendet az intézményegység–vezető állítja össze, és az ÁMK igazgató hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a terem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, 4.3.3. A berendezések használati rendje Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben, amikor erre mégis sor 43
kerül, a bútorok (székek, padok, stb.) használat utáni visszaszállításáról gondoskodni kell. A termek felszerelési tárgyainak használata, az oktatástechnikai eszközök, az elektronikus berendezések csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. 4.3.4. Nyitva tartás Az intézményben a hivatalos ügyek intézése a közművelődési intézményegységben 8.00 – 16.00 óra között történik. 4.3.5. Belépés és benntartózkodás rendje Az ÁMK szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktató közművelődési munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az ÁMK igazgató vagy az intézményegység–vezető fogadja. A főépületben hivatali idő alatt megjelenő külső személyek a portásnak bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. A közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A klubszoba használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik a közművelődési intézményegységnél. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a közművelődési egység munkatársai felelősek. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők és a portai feladatot ellátó személy kíséri figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Helyiségek bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevételnek és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét. A közművelődési programok, egyéb rendezvények időpontját a portaszolgálattal közölni kell. 4.3.6. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az ÁMK intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, az érintett közösségek véleményének kikérésével, az ÁMK igazgató dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben való tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. 4.3.7. Karbantartás és kártérítés rendje A karbantartó felelős a termek, előadók és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a karbantartófüzetbe kell bejegyezni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. Az intézményegység-vezető feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.
44
VI. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje 1. Az együttműködés elvei Az ÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az Igazgatótanács és a Vezetői Tanács segíti. Az intézmény igazgatója és az intézményegység-vezetők kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményigazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményigazgató fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, amelyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményigazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei
igazgatótanács vezetői tanács szakalkalmazotti értekezlet alkalmazotti közösségi értekezlet
2.1. A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formája A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formája a vezetői tanács ülése, de ezen kívül is közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Az intézmény igazgatója a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. Az igazgató és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét. Az intézmény igazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt.
45
VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje 1. Az igazgató ellenőrzési tevékenysége Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezetők és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás és célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha az intézmény vezető, testületi szerve az intézményegység tevékenységét vagy annak részterületét értékeli.
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 2.1. A középiskolai kollégium intézményegységben Az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének részletes leírását. 2.1.1. A belső ellenőrzés céljai, feladatai Az intézményegységben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, a felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a hatékonyság növelése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az kollégiumban folyó pedagógiai tevékenység jogszerűségének, hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzést az kollégium vezetője és a munkaközösség-vezetők végzik az éves ellenőrzési terv alapján. 2.1.2. A belső ellenőrzés területei és tartalma Az intézményben folyó nevelő-oktató munka egésze. 2.1.3. A belső ellenőrzés tervezése, elrendelése A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. A Vezetői Tanács javaslatát figyelembe véve a kollégiumvezető készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy legalább két évente valamennyi pedagógus munkáját ellenőrizzék, értékeljék. A pedagógus kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 2.1.4. A belső ellenőrzés végrehajtásának kérdései Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési terv készül, és ez kerül ütemezésre az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerül. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az érintett pedagógus, 46
a szülői munkaközösség, amelyet a kollégiumvezető engedélyez, az igazgató Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. 2.1.5. A belső ellenőrzés formái, módszerei
óra/foglalkozás-látogatás óra/foglalkozás-elemzés beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések naplóellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése
2.1.6. Az ellenőrzésre jogosult személyek az intézmény igazgatója a kollégiumvezető a munkaközösség-vezető felkérésre külső szakértő A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos a kollégiumvezetése részéről. Az ellenőrzést végző feladatai a munkaköri leírásban jelennek meg. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik a kollégiumvezetőnél. Az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a tanévzáró értekezleten, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készül. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik. 2.2. A szakmai munka ellenőrzése a közművelődési intézményegységben Az ellenőrzés kiterjed: a közművelődési rendezvényekre, előadásokra, a tanfolyami és klub kisközösségekre, középiskolai csoportokra, az intézményhasználó civilszervezetek működésük szerinti helyhasználatára. Az ellenőrzést minden területre kiterjedően a közművelődési intézményegység-vezető, a tanfolyamok ellenőrzését a munkakörük szerint illetékes művelődésszervezők végzik. Az ellenőrzés módszere: személyes tapasztalatszerzés (program és tanfolyami óralátogatás), Az ellenőrzés éves munkaterv szerint történik, rendjét úgy kell kialakítani, hogy egy művelődési évad során valamennyi csoport foglalkozása meglátogatásra kerüljön. Az ellenőrzések tapasztalatait ellenőrzési naplóban (a tanfolyamokét a munkanaplóban aláírással is igazolva) kell rögzíteni, amely a feltárt hiányosságokat, a kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatokat, intézkedéseket is tartalmazza. Az ellenőrzést minden területre kiterjedően az intézményegység-vezető, az ÁMK igazgató, esetenként felkért külső szakértő végzi. 2.3. A szakmai munka ellenőrzése a könyvtári intézményegységben Az ellenőrzés kiterjed: a könyvtári szolgáltatás, közönségkapcsolati tevékenység színvonalára, 47
a könyvtári állomány gyarapításának, feltárásának, nyilvántartásának, megőrzésének helyzetére, a helytörténeti gyűjtőmunkát segítő tevékenységre, a helyi információáramlást segítő tevékenységre, a közművelődési rendezvényekre, előadásokra, az intézményhasználó civilszervezetek működésük szerinti helyhasználatára. Az ellenőrzést minden területre kiterjedően az intézményegység-vezető, az ÁMK igazgató, esetenként felkért külső szakértő végzi.
3. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása Az ellenőrzések, értékelések tapasztalatait dokumentálni kell és erről az illetékes vezetőt megfelelően tájékoztatni. A tapasztalatok és az értékelés alapján feladattervet kell készíteni, előterjesztése a beszámolóval egyidejűleg történik. Az előző tanévben végzett értékelések tapasztalatait a tervező munkában hasznosítani kell. A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó szabályok betartásával lehet nyilvánosságra hozni. Aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.
VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 1. Az kollégiumi szülői közösséggel való kapcsolattartás Az kollégium tanulóinak szülői szervezetével a kollégiumvezető közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezet képviselőit a kollégiumvezető a munkatervben rögzített időpontban, tanévenként legalább egyszer hívja össze, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 1.1. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a Kt.-nek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 1.1.1 A szülői értekezletek rendje A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a kollégium rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az kollégiumban oktató nevelőket, új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, a kollégiumvezető, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 1.1.2. A szülői fogadóórák rendje Az intézményegység pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét a kollégiumvezető írásban is behívja a fogadóórára. A szülő/gondviselő egyeztetett időpontban a munkatervi fogadóórán kívül is találkozhat az érintett pedagógussal. 48
1.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad, amennyiben a kollégista diák fejlesztése akadályba ütközik, illetve magatartási vagy tanulmányi problémák jelentkeznek.
IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk különböző feladatainak elvégzése érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 1.1. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az ÁMK széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a helyi, regionális, megyei és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az ÁMK igazgató feladata. 1.2. A kapcsolattartás formái és módjai
szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon
1.3. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel: a fenntartóval, a többi közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi társintézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő központtal, a történelmi egyházak szervezeteivel, alapítványokkal, egyéb szervezetekkel. 1.4. Az intézményegységek kapcsolatai Az intézményegység-vezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. A regionális szakmai fórumokkal a szakmai munkaközösség-vezető tart kapcsolatot. Az kollégiumban a kapcsolattartás a közművelődési intézményegységgel, a könyvtári intézményegységgel és az önkormányzattal az intézményegység-vezető feladata.
49
A középiskolai kollégium a közművelődési, és könyvtári intézményegységekkel a gyermekek programokon való részvétele érdekében és a közös lehetőségek kihasználása céljából ápol kapcsolatokat.
X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény feladata Szerencs város kulturális hagyományainak, értékeinek őrzése, közkinccsé tétele. Az intézmény aktívan részt vesz hagyományok ápolásában, fejlesztésében, értékteremtés, értékmegőrzés és értékközvetítés, kultúraterjesztés folyamataiban, a létrehozott értékek bemutatásában, közvetítésében. 1.1. Nemzeti és helyi ünnepek Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi közművelődés szabályzásáról szóló 14/2006. (V. 31. ) rendeletét kiemelt rendezvényeink között tartjuk számon az állami és nemzeti ünnepek, valamint nagyrendezvényeink megszervezését. 1.3. Saját rendezvények 1.3.1. A középiskolai kollégium rendezvényei A kollégium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint a kollégium jó hírnevének megőrzése, öregbítése a tanulóknak és minden pedagógusnak kötelessége. A kollégium szintű rendezvények feladatait – a felelősök megjelölésével – az éves munkaterv tartalmazza. Csoportkeretben emlékezünk meg a történelmi, irodalmi évfordulókról. Kollégiumi disco-t a diákönkormányzat kérése alapján rendezünk. Alkalmanként szervezünk színházlátogatást. Részt veszünk a város kulturális életében. Hagyományos rendezvények: Pecúravató, Diákönkormányzat hétvége a Simai Ifjúsági táborban, Diákönkormányzat választás, Szerencs vetélkedő, Mikuláskupa, Mikulás est, Kollégiumi karácsony, Nőnap, Ki mit tud, Kollégiumi nap, Ballagás 1.3.2. A közművelődési intézmény-egység hagyományos rendezvényei A helyi alkotó közösségek bemutatóinak, fórumainak szervezése, lebonyolítása. Pódium műsorok, kiállítások, találkozók és egyéb nem bevételes, illetve támogatást igénylő rendezvények szervezése.
50
1.3.3. A könyvtári intézmény-egység hagyományos rendezvényei Életkor–és réteg specifikus programokat szervez. Kiemelten foglalkozik a gyermek és ifjúsági, valamint a nyugdíjas korosztály számára szervezett kulturális értékek közvetítésével, rendezvények szervezésével.
4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára, a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve, egyenletes terhelést jelentsen. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező.
XI. Az intézményi védő, óvó előírások 1. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 40.§-a alapján a városi önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálatot hozott létre. A Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújt a gyermekek veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóival az iskolai gyermekvédelmi felelősök tartanak kapcsolatot. A nevelőtestület tagjai aktívan közreműködnek a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Segítséget nyújtanak a szülők részére gyermekük neveléséhez, a gyermek felügyeletének szakszerű ellátásához. E feladatok végrehajtása igényli az összehangolt csoportmunkát, az egységes vezetés alatt álló, egységes szemléletű pedagógiai tevékenységet, melynek koordinátora az ifjúságvédelmi felelős. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának feltételeiről a középiskolai kollégium kollégiumvezetője gondoskodik. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol érhető el. A kollégiumvezetője felel a kollégiumi gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, irányításáért, ellenőrzéséért. Együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.
2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – az okok feltárása érdekében – igyekszik megismerni a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy a középiskolai kollégium kollégiumvezetője értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,
51
a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a középiskolai kollégium kollégiumvezetője intézkedést tegyen a veszélyeztetettség elhárítása érdekében, a kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, az kollégium Pedagógiai-művelődési Programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében segíti kábítószer-ellenes programok kidolgozását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását; szükség esetén tájékoztatás nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.
3. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében Minden dolgozó kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. A kollégiumvezető és az üzemeltetési, karbantartási csoportvezető a tanév eleji bejáráson ellenőrzi, hogy az épületek, a tantermek, a szobák, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a karbantartó szervezi, teljesítését a kollégiumvezető ellenőrzi. Probléma esetén a kollégiumvezető és az üzemeltetési, karbantartási csoportvezető balesetvédelmi szemlét tart és az esetleges veszély elhárítása végett intézkedik. 3.1. Intézkedések a veszély fennállása esetén Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a kollégiumvezetőt. A kollégiumvezető feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás a üzemeltetési, karbantartási csoportvezetőnek, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába. 3.2. Intézkedések baleset esetén A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni a kollégiumvezetőnek, ha tanítványa balesetet szenvedett. A kollégiumvezető, mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről. A tanulóbaleseteket a jogszabályban meghatározottak szerint dokumentálnia kell, illetve eleget kell tenni a szükséges bejelentési kötelezettségnek. A három napon túl gyógyuló balesetekről jegyzőkönyv készül, a kollégiumvezető pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulókat ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat,
52
a rendőrséget, a szülőket. A kollégiumvezetőt minden tanulói balesetről haladéktalanul értesíteni kell. Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A tanulói baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során lehetővé teszi a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában. A balesetről készített jegyzőkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek), illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos és a védőnő minden tanév elején tájékoztatót tart az egészségügyi ellátásról. A tanulók egészségügyi ellátását tanítási időben az iskolaorvos, azon túl az orvosi ügyelet végzi.
XII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például: baleset, bombával való fenyegetés, tűz, illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény.
2. A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézményegység-vezetőjének, távollétében helyettesítőjének.
3. A vezetők feladatai Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményről az intézményegység-vezetőt, az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen.
4. Az épület elhagyása Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy az emberek testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet el kell hagyni. A tűzriadó tervet kell alkalmazni.
53
5. Bombariadó Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató, illetve az intézményegység-vezető hoz. Akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, az emberek elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén az intézmény érvényes bombariadó terve szerint kell eljárni, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete.
6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Irányítója az intézményigazgatótól leadott hatáskörben a közművelődési intézményegységvezető. A tevékenység összefogása és közvetlen irányítása az intézményi üzemeltetési, karbantartási csoportvezető feladata. Közvetlen vezetői feladatokat látnak el az intézményegység-vezetők. A feladatok végrehajtásában közreműködnek az intézményegységek megbízottai. A végrehajtási rend igazodik az intézmény bombariadó tervéhez. 6.1. Az igazgató általános feladat-és hatásköre
gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról, köteles intézkedni a felmerülő hiányosságok pótlásáról, a tűzvédelmi helyzetről köteles tájékoztatást adni a fenntartójának, a tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi vagy ellenőrizteti, ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást, hatásköre szerint köteles gondoskodni a tűzvédelmi feladatok, a mentő és megelőző tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról. 6.2. A közművelődési intézményegység–vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa,- tűz-és polgári védelmi tevékenység területén közvetlenül irányítja a tűzvédelmi megbízott munkáját; az intézmény képviseletében a tűzvédelmi megbízottal együtt részt vesz a hatósági tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken, és aláíratja az erről készült jegyzőkönyvet; a tűzvédelmi megbízott bevonásával elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a tűzvédelemre vonatkozó éves költségvetési tervet; gondoskodik a tűzvédelmi eszközök és felszerelések nyilvántartásáról, tárolásáról, folyamatos felújításáról és pótlásáról; kidolgoztatja és jóváhagyatja az intézmény helyiségeire vonatkozó tűzvédelmi utasításokat; gondoskodik az intézmény tűzoltó, élet- és vagyonmentő csoportok megszervezéséről; negyedévenként tűzvédelmi szemlét tart, illetve azt vezeti. o A szemle résztvevői: tűzvédelmi megbízott, az ellenőrzött területen illetékes vezetők. 54
o A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az intézkedési tervet is tartalmazza; a tűzvédelmi szabályzat érvényességét figyelemmel kíséri, és az esetleges módosításokra javaslatot tesz; rendszeresen ellenőrizi a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását; vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat, nyilvántartja a tűzvédelmi munka során az intézkedési jogkörét érintő iratokat, dokumentumokat; szervezi a dolgozók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, illetve oktatását, szakvizsgára való felkészítését, gondoskodik azok végrehajtásáról; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az alábbiak szerint engedélyezi: o alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre engedély csak írásban (a bevezetett nyomtatványtömb, illetve sokszorosított, számozott engedélylapok felhasználásával) adható ki; o alkalomszerű tűzveszélyes ipari tevékenységet csak szakmai képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozók végezhetnek, az engedély csak ilyen dolgozóknak adható ki; o egyéb nyílt lánggal járó tűzveszélyes munkát megfelelő előzetes tűzvédelmi oktatásban részesített dolgozó is végezhet az e célra rendszeresített írásbeli engedély alapján; o az engedély eredeti példányát az aláíró dolgozónak kell kiadni, aki azt a tűzveszélyes tevékenység helyszínén köteles tartani; o az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység befejezése után a dolgozó köteles a munkáról és tűzvédelmi észrevételeiről az engedélyezőnek beszámolni és az engedély eredeti példányát visszaadni.
XIII. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése) A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületeinek külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén a közművelődési intézményegység-vezető személyesen tárgyal, és javaslatára az igazgató köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. 55
XIV. Egyéb rendelkezések 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Az intézmény területén dohányozni nem lehet. Az intézmény dolgozói részére dohányzásra kijelölt hely a kert. A szabályok betartásáért a gazdasági vezető felel.
2. Internethasználat Az internetet munkaidőben csak munkavégzés céljából lehet használni. Az igazgatónak joga és lehetősége van az internetforgalom ellenőrzésére. Egyéni illetve szórakozási céllal az intézmény internetes hálózatát munkaidőn kívül korlátlanul használhatják.
3. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak az intézmény igazgatójának engedélyével történhet.
4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei Jogszabályi meghatározás: Kt. 118. § (10) bekezdés Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés adható annak a pedagógusnak: aki nevelői munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, bemutató foglalkozásokat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, eredményes szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat; aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában; aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén; aki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes, kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében; aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős tevékenységének szervezésében és lebonyolításában (például együttest vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg, kirándulásokat vezet); aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában A kereset kiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.
XV. Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása a szakalkalmazotti közösség elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek (szülői közösség, diákönkormányzat) egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény vezetője öt évenként felülvizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit. 56
2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a szakalkalmazotti közösség fogadja el. Az elfogadás tényét a szakalkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják.
3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a határozatképes szakalkalmazotti értekezlet elfogadta. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott részeit véleményezte a szülői szervezet. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei Könyvtári Gyűjtőköri Szabályzat Adatkezelési Szabályzat Szabálytalanságok Kezelésének Rendje Jelen szabályzatok a Szervezeti és Működési Szabályzat szerves részét képezik, elfogadásuk, módosításuk rendje megegyezik jelen dokumentum elfogadási, módosítási rendjével. A mellékletben szereplő többi az intézmény működését, a nevelő-oktató munkát meghatározó szabályzat igazgatói utasításként szabályoz. Ezek a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírás, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése alapján ez szükségessé válik. Az intézmény működését meghatározó szabályzatok, igazgatói utasítások:
Bombariadó terv Bélyegző használatról szóló szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Gyakornoki szabályzat Iratkezelési, kiadmányozási és közalkalmazotti, tanulói adatkezelési szabályzat Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjéről szóló szabályzata Kulcsnyilvántartási szabályzat Leltárkészítési – leltározási szabályzat Selejtezésről szóló szabályzat Munkavédelmi szabályzat Esélyegyenlőségi terv Kockázatértékelési szabályzat Továbbképzési program Munkaügyi szabályzat Informatikai szabályzat Saját gépjármű használatról szóló szabályzat Munkaköri leírások Diákönkormányzat SZMSZ Tűzvédelmi szabályzat 57
Az ÁMK Könyvtár Működési és Kezelési Szabályzata Alapító Okirat
Szerencs, 2011. augusztus 01. ............................................. igazgató
P. H.
58
XVI. Nyilatkozatok Nyilatkozat az Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásáról A Szervezeti és Működési Szabályzatot a közalkalmazotti közösség megtárgyalta és az alkalmazotti közösség többségi szavazatával elfogadta. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyását követő nap. Az értekezletről jegyzőkönyv készült. Kelt: Szerencs, 2011. július P. H. ............................................. igazgató A szülői szervezet képviseletében, a Közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61.§(3) b) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szerencsi Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításával egyetértünk.
............................................. szülői szervezet képviselője A diákönkormányzat képviseletében, a Közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§(3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szerencsi Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzatával egyetértünk.
............................................. diákönkormányzat vezetője
Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója ........................................................................... jóváhagyta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
59
Záradék
Szerencs Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2011…………………………….-án kelt ………………../2011. számú határozatával a
Szerencsi Általános Művelődési Központ
módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyta.
Szerencs, 2011. …………………
…………………………………………
60
