Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium 5310 Kisújszállás, Rákóczi u. 1;. Tel./fax.: 59/321-312; e-mail:
[email protected]
Szervezeti és Működési Szabályzat 2014.
1. Általános rendelkezések....................................................................................................................................... 6 1.1 Szervezeti és működési szabályzat célja ....................................................................................................... 6 1.2. A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: ........................................................................ 7 2. Az intézmény adatai ............................................................................................................................................. 8 3. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás ......................................................... 10 3.1 Az igazgatótanács ......................................................................................................................................... 11 3.2. Az intézmény igazgatósága ......................................................................................................................... 12 3.3. Az intézmény vezetősége ............................................................................................................................. 12 3.3.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ........................................................ 14 3.3.2. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök ......................................................................... 15 3.4. Intézményi közösségek és a kapcsolattartás rendje.................................................................................. 15 3.5. Az intézményegységek és szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje ....................................................................................................................................... 16 3.6. Érdekérvényesítés, érdekegyeztetés szervezetei és formái ....................................................................... 17 3.7. Intézményvezetés és fenntartó.................................................................................................................... 17 3.8 Az intézmény munkarendje......................................................................................................................... 18 3.9. Belső ellenőrzés rendje ................................................................................................................................ 18 4. Általános Iskola .................................................................................................................................................. 20 4.1. Az iskolai közösségek .................................................................................................................................. 20 4.1.1. A tanulók közössége .............................................................................................................................. 20 4.1.2. Az iskolai nevelők közössége ................................................................................................................ 21 4.1.3. Szülői munkaközösség (Köznevelési törvény 73.§) ............................................................................... 24 4.1.4. Iskolaszék (Köznevelési törvény 73.§) .................................................................................................. 25 4.2. A vezetőség és az iskola közösségeinek kapcsolattartása ......................................................................... 26 4.2.1. A nevelőtestület ...................................................................................................................................... 26 4.2.2. Szakmai munkaközösségek .................................................................................................................... 26 4.2.3. Szülői Munkaközösség ........................................................................................................................... 27 4.2.4. A nevelők és a tanulók ........................................................................................................................... 27 4.2.5. A nevelők és a szülők ............................................................................................................................. 27 4.2.6. Az iskola külső kapcsolatai .................................................................................................................... 28 4.3. Az iskola működési és használati rendje ................................................................................................... 29 4.3.1.Működési rend......................................................................................................................................... 29 4.3.2. Használati rend ....................................................................................................................................... 31 4.3.3. Alkalmazottak munkaidejének nyilvántartási rendje ............................................................................. 33 4.3.4 Munkaköri leírásminták .......................................................................................................................... 34 4.4. Tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................................................................... 58 4.5 A mindennapos testnevelés szervezése ....................................................................................................... 60 4.6. A tanulói jogviszony .................................................................................................................................... 61 Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán ............................................................................................ 61 Az intézménybe való lépés az iskola 2-8. évfolyamán..................................................................................... 61 A felvételi kötelezettség teljesítése utáni további felvétel, átvétel ................................................................... 62 Tanulói jogviszony megszűnése....................................................................................................................... 62 4.7 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás szabályai .......................................................................... 62 4.8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok............................................................................ 62 4.9. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ......................................................... 63 4.10. Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése ................................................................................ 64 4.11. Az iskolai hagyományok ápolása ............................................................................................................. 66 4.12. Tankönyvellátás rendje ............................................................................................................................ 67 4.13. A diákigazolványok ügyintézése .............................................................................................................. 68 5.Kollégium ............................................................................................................................................................. 70 5.1. Kollégiumi tagság létesítése és megszűnése ............................................................................................... 70 5.2. Működési és munkarend ............................................................................................................................. 71 5.2.1. A tanulók fogadásának rendje szorgalmi időben .................................................................................... 71 5.2.2. A tanulók eltávozásának rendje .............................................................................................................. 71 5.2.3.A kollégium napi rendje .......................................................................................................................... 71 5.2.4.Kollégiumi foglalkozások rendje ............................................................................................................ 71 5.2.5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása ........................................................................... 73 5.2.6.Az intézménnyel jogviszonyban nem állók épületben tartózkodásának rendje....................................... 73 5.2.7. Biztonsági rendszabályok ....................................................................................................................... 73
2
5.2.8. A kollégium helyiségeinek használata ................................................................................................... 74 5.2.9. Ügyelet, felügyelet ................................................................................................................................. 74 5.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje .................................................... 75 5.4. A szülők és a kollégium közötti kapcsolattartás ....................................................................................... 75 5.5. A kollégium kapcsolatrendszere ................................................................................................................ 75 5.6. Kollégiumi rendezvények, hagyományok .................................................................................................. 76 6. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ........................................................................................................ 83 6.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ................................................................................... 83 6.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ..................................................................................... 83 7. Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága: .................................................................................... 84 8. Az elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének és hitelesítésének rendje ................................... 84 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................................................... 86 10. Intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................................................... 87 11. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .............................................................................................. 88 12. A dohányzással kapcsolatos előírások ............................................................................................................ 89 13. Az intézményben folytatható reklámtevékenység ......................................................................................... 89 14. Nyilatkozat média részére ............................................................................................................................... 90 15. Kiadmányozás rendje ...................................................................................................................................... 90 16. Aláírási és bélyegzőhasználati jogkör ............................................................................................................. 91 Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei .................................................................................................... 93 1. sz. melléklet ......................................................................................................................................................... 94 2. sz. melléklet ....................................................................................................................................................... 109 3.sz. melléklet ........................................................................................................................................................ 112 4.sz. melléklet ........................................................................................................................................................ 114 5.sz. melléklet ........................................................................................................................................................ 117
3
Preambulum Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk. (Pál levele Tituszhoz 2. rész 6-8. versek)
A Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendezett iskolai programokon is érvényesek: Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószer-fogyasztás, A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése.
4
A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember – tanár vagy diák – munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (pl: enni és innivalót fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet kíván az ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, amely szembehelyezkedi az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.
5
1. Általános rendelkezések 1.1 Szervezeti és működési szabályzat célja A 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, védelme, a szülők, gyermekek, tanulók, pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi vagyon megóvása, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az intézmény nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: 1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége az intézmény minden pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést. b) A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. 4. A szülőt vagy más nem az intézményben dolgozó, illetve tanuló személyt az intézmény dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását.
6
1.2. A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: • a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (továbbiakban: Knt) • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 36/2012.(XI.14.) EMMI rendelet • A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény • A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 172014. (III.12.) EMMI rendelet • a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 36/2009.(XII.23.) OKM rendelet • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, módosított 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 110/2012. (VI.4.) Korm. Rendelet és módosítása (7/2014. (I.17.)) • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet • oktatási igazolványról szóló 362/2011.(XII.30.) Korm. Rendelet • 93/2009(IV.24.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: • az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet • a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel • az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet • a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
7
2. Az intézmény adatai I./ A költségvetési szerv neve: II./ OM- azonosítója:
Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium 201731
III./ Az intézmény típusa: többcélú intézmény, ezen belül közös igazgatású köznevelési intézmény IV./ Tagozat megnevezése: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szerint emelt szintű ének-zenei oktatás V./ Az évfolyamok száma: 8 évfolyam (1-8. osztály) VI./
Székhelye:
5310 Kisújszállás, Rákóczi utca 1.
VII./ Telephelye: 1.) Kossuth úti iskolaépület, Kisújszállás, Kossuth Lajos utca 2. 2.) Általános Iskolai Kollégium, Kisújszállás, Deák Ferenc utca 14. VII./ Alapító neve: Kisújszállás Város Önkormányzata IX./ Alapítás éve: 1948 X./ Fenntartó neve: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy XI./ Maximális tanulólétszám: Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 520 fő XII./ Férőhelyek száma: az általános iskolai kollégiumban 30 fő XIII./ Az intézmény jogállása, gazdálkodása: önállóan működő és gazdálkodó intézmény XIV./ Jogszabályban meghatározott közfeladata: általános iskolai oktatás kollégiumi ellátás XV./ Alaptevékenysége: 8520 Alapfokú oktatás 852011 852012 852021 852022 8559211
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam), Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi
8
8559221
nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése
Az intézmény ellátja -a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 4.§ 13. pontja aa) alpontja, valamint 25. pontjában meghatározott, integráltan oktatható, nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókat az alábbiak szerint: -enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, fegyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókat Az intézmény vállalja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§13.pont ac) alpontja, valamint a 14. pontja szerinti kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók nevelését, oktatását. 80602 470002 562913 562914 855911 855912 855914 855915 856000 931204
Pedagógiai szakmai szolgáltatások Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
XVI./ Kiegészítő tevékenység: 6820022 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése XVII./ Kisegítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felsőhatára Kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. XVIII./ Működési köre Kisújszállás város közigazgatási területe. XIX./ A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény használati joggal rendelkezik az alábbi létesítményekre, valamint azok berendezési és felszerelési tárgyaira vonatkozóan 1./ Rákóczi úti iskolaépület, Kisújszállás, Rákóczi út 1. Hrsz.: 143/2/A/1. 2./ Kossuth úti iskolaépület, Kisújszállás, Kossuth út 2. Hrsz.: 2178/1. 3./ Általános Iskolai Kollégium, Kisújszállás, Deák Ferenc út 14. Hrsz.: 888. XX./Az intézmény jogállása és gazdálkodása: Önállóan működő és gazdálkodó intézmény XXI./ Az intézmény képviseletére jogosultak: Fenntartói feladatkörében, a Baptista Szeretetszolgálat képviseletében Szenczy Sándor elnök. Az intézmény nevében általános képviseletre jogosult az intézményvezető.
9
3. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény szervezeti felépítése
Igazgatótanács
Igazgató
Gazdasági ügyintéző
Nevelési igazgató helyettes
DÖK segítő tanárok
Technikai dolgozók
IPR koordinátor
Oszt.fői. mk. vezető
Intézményegység vezető
Oktatási igazgató helyettes
Term. tud. mk. vezető
Társ. tud. mk. vezető
Alsó tag. mk. vezető
Tanítók, tanárok, napközis nevelők
Igazgató Igazgatótanács Intézményegység-vezető Igazgatóhelyettesek Intézményegység-vezető IPR koordinátor Munkaközösség-vezetők Osztályfőnökök Gyermekvédelmi felelős Diákönkormányzat-vezetők Pedagógusok Függetlenített könyvtáros Napközi otthoni nevelők Kollégiumi nevelőtanár Iskolalelkész Iskolapszichológus Gyermekfelügyelő Felelősök: ifjúságvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, pályaválasztási, közlekedési Érdekképviselet Iskolaszék Technikai személyzet: Gazdasági és ügyviteli dolgozók Konyhai dolgozó Hivatalsegédek Takarítók
10
Kollégiumi nevelők
3.1 Az igazgatótanács Az igazgatótanács összetétele: - Intézményegységenként azonos számú képviselőből (2-2 fő), élén az igazgató áll. A delegálást az adott intézményegységek nevelőközössége teheti meg a választási szabályok szerint. Az igazgatótanács feladatai: - A közös igazgatású intézmény jogszabályi előírások szerinti vezetésének segítése - Az intézményegységek munkájának összehangolása - Az intézményegységek közös nevelőtestületi értekezletének előkészítése Az igazgatótanács létrehozása: - Az igazgatótanács tagjait az intézményegység közalkalmazottainak közössége titkos szavazással választja meg. - Az igazgatótanácsi tagok megválasztásáról a szavazás eredményét (jelöltek neve, a jelöltre leadott szavazatszám), és a határozatképességet tükröző jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelölő – és a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. - Az igazgatótanács tagjainak megválasztásához szükséges feltételeket az intézményegység vezetője biztosítja. Az igazgatótanács jogkörei Döntési jogkör: -
Az intézményegység – vezetői, magasabb vezetői pályázat kiírása, a pályázat feltételeinek meghatározása Az intézményegység – vezetői, magasabb vezetői megbízás és a megbízás visszavonása A pályázati eljárás lefolytatója az intézményvezető, aki a munkáltatói jogkör gyakorlója is.
Véleményezési jogkör: - A dolgozók anyagi, erkölcsi elismerése - Fejlesztési, beruházási, felújítási tervek megállapítása. Javaslattételi jogkör: - Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdés A szakmailag önálló intézményegységek alapfeladataira létesített munkakörre benyújtott pályázatok elbírálásakor az intézményegység vezetőjét egyetértési jog illeti meg.
11
Az igazgatótanács működése - Az igazgatótanács tevékenységének irányítása, a döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése az intézményvezető feladata. - Az igazgatótanács üléseit évente 3 alkalommal, illetve szükség szerint tartja az intézményvezető által meghatározott munkaprogram alapján. - Összehívását kezdeményezheti az igazgatótanács 50 %-a, illetve az adott intézményegység tagjainak 50 %-a. - Az igazgatótanács ülését, az igazgatótanács elnöke hívja össze. - Az igazgatótanács üléseiről feljegyzést készítenek, a határozatokról nyilvántartást vezetnek. - Az igazgatótanács az állásfoglalásait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. - Az intézményvezetői megbízás, a megbízás visszavonása titkos szavazással történik. - Az igazgatótanács tagjainak megbízása az intézményvezetői ciklushoz igazodik. Az igazgatótanácsi tagság megszűnik: - a megbízási idő elteltével - tagságról való lemondással - a tag halálával - a tag intézményi munkaviszonyának megszűnésével - az intézményegység nevelői közössége által a választás szabályai szerint lebonyolított visszahívással. 3.2. Az intézmény igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók: az iskola oktatási igazgatóhelyettese (általános helyettes) az iskola nevelési igazgatóhelyettese a kollégium vezetője A megbízatásuk a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóság rendszeresen – hetente egyszer - tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 3.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: Igazgató Igazgatóhelyettesek Intézményegység-vezető IPR koordinátor Szakmai munkaközösségek vezetői Diákönkormányzatot segítő nevelő Alkalmazotti megbízott Szakszervezet vezetője
12
Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézményvezetés felelős azért, hogy az intézkedéseik összhangba legyenek és az intézeti élet minden lényeges ügyéről, eseményeiről időben kölcsönösen tájékoztassák egymást, és kollégáikat az illetékességi körükbe tartozó kérdésekről, feladatokról. Intézmény vezetője A Köznevelési törvény 68.§ alapján az intézmény igazgatója felelős az intézmény szakszerű, biztonságos és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a pedagógiai munka megszervezéséért. Az intézményt az igazgató képviseli. Jogkörét esetenként helyetteseire átruházhatja Az intézmény igazgatójának feladatkörébe tartozik (Köznevelési törvény 69.§) - a nevelőtestület vezetése; - a nevelő és oktató munka irányítása, és ellenőrzése, értékelése; - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és - tárgyi feltételek biztosítása; - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés; - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése - a pedagógus etika normáinak betartása és betartatása Igazgató-helyettesek Az igazgató-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre (5 évre szól). Az igazgató-helyettesek feladatés hatásköre, valamint egyéni hatásköre mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Oktatási igazgató-helyettes jogköre - Az igazgató általános helyettese távolléte esetén - Kiterjed minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre: - A tanórai oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzése, értékelése - Munkaközösségek tevékenységének irányítása, ellenőrzése, értékelése (alsó-, természettudományi-, társadalomtudományi-, osztályfőnöki- munkaközösség)
13
-
Tanuló-nyilvántartás vezetése A tanügy igazgatási iskolai dokumentumok ellenőrzése Tantárgyfelosztás, és órarend elkészítése Helyettesítések meghatározása
Nevelési igazgató-helyettes jogköre - A tanórán kívüli oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzése, értékelése - Az osztályfőnöki-munkaközösségek irányítása - A diák-önkormányzati munka segítése - A gyermek- és ifjúságvédelmi munka segítése - A technikai dolgozók munkájának irányítása Intézményegység-vezető - A kollégium vezetése - Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal - A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek irányítása (SNI, BTMN, HHH) IPR koordinátor jogköre - IPR alapú fejlesztési stratégia kialakítása, - Munka és ütemterv megalkotása - Operatív csoportok működésének irányítása Gazdasági ügyintéző jogköre - Elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését - Az éves jóváhagyott költségvetés alapján végzi az intézmény pénzgazdálkodásával kapcsolatos teendőket - Naprakész nyilvántartást vezet az intézmény valamennyi dolgozójáról - Gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről - Felelős az intézmény időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért - Felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért Szakmai munkaközösség-vezető - A tanévre szóló munkaterv elkészítése, előterjesztése, elfogadtatása - A munkaközösség szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése - Más szakmai munkaközösségekkel való együttműködés - A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerében szakmai ellenőrző munka - Segíti a munkaközösség tagjainak nevelő-oktató munkáját - Segíti a gyakornokok és mentoraik munkáját A közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. 3.3.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettesek az intézményvezető
14
helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.
Az iskolában: Mindhárom vezető távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - az igazgatót az intézményegység-vezető helyettesíti. 3.3.2. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat és hatásköreiből átadja az alábbiakat: - Az általános igazgató-helyettes számára a tantárgyfelosztással és az órarend készítésével kapcsolatos egyeztetések jogát. - Az igazgató-helyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntések jogát. 3.4. Intézményi közösségek és a kapcsolattartás rendje Alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel munkaviszony keretében foglalkoztatottakból tevődik össze. Az alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt. és az ehhez kapcsolódó rendeletek / valamint az intézmény Alkalmazotti Szabályzata rögzíti. A fenntartó az alábbi döntései előtt köteles az alkalmazotti közösség véleményét kikérni: Intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltozása, nevének megállapítása Vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával összefüggő döntése előtt. Az alkalmazotti közösség véleményét értekezlet keretében nyilvánítja ki, melyről jegyzőkönyv készül.
A nevelőtestület (Köznevelési törvény 70.§) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a Pedagógiai program elfogadása - a Beiskolázási terv elfogadása - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása - a Házirend elfogadása - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
15
-
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanítás nélküli munkanapok felhasználása
A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása előtt, - az igazgatóhelyettesek megbízása illetve megbízásának visszavonása előtt, - a nevelési - oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésekre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor - a nevelési - oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításánál - a pályázó intézményvezető által benyújtott vezetési programról, írásos álláspont kialakításakor, - külön jogszabályokban meghatározott ügyekben A nevelőtestület egyéb feladatai - Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az iskolaigazgató, valamint a nevelőtestület egyharmada kéri. - A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - Az alkalmazotti törvény szellemében alakítja életvitelét. - A nevelőtestület évenként az alábbi értekezleteket tartja: Alakuló értekezlet Tanévnyitó értekezlet Félévi és tanévzáró értekezlet Őszi és tavaszi nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Munkaértekezlet aktuális témában - Az értekezletet és a nevelőtestületet az igazgató hívja össze, távolléte esetén az általa megbízott igazgatóhelyettes. - A jogszabályban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül.
3.5. Az intézményegységek és szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje Az intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az intézmény vezetője a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. 16
Az intézmény közösségeinek tevékenységét az egységvezetők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái és rendje bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az alkalmazottakat érintő intézkedések, jogszabályok és egyéb belső szabályozások az intézmény-egységekben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. Az intézményvezető az intézményegységek értekezletein részt vesz vagy tájékoztatást kér az intézményegységek vezetőitől az értekezlet tartalmáról, javaslatokról, véleményekről, döntésekről. 3.6. Érdekérvényesítés, érdekegyeztetés szervezetei és formái Intézményünk alkalmazottai számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek. Alkalmazotti megbízott Az Alkalmazotti Szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Pedagógus Szakszervezet Vezetője: titkár Vezetőségi tag 1 fő Formái: iskolavezetőségi ülés egyéb operatív megbeszélések. 3.7. Intézményvezetés és fenntartó Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, a következő területekre terjed ki: Az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, Az intézmény tevékenységi körének módosítására, Az intézmény nevének megállapítására, Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, szociálisan adható kedvezményekre stb.) Az intézmény ellenőrzésére: Gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, Szakmai munka eredményessége tekintetében, Az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, A tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekre A kapcsolattartás formái Szóbeli tájékoztatás Írásbeli tájékoztatás Egyeztető tárgyalásokon, értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel Információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint tevékenységéhez kapcsolódóan A kapcsolattartásért felelős Intézményvezető Gazdasági ügyintéző
17
szakmai
3.8 Az intézmény munkarendje Alkalmazottak általános munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a pedagógusok vonatkozásában a Köznevelési törvény 66.§-a, a pedagógus jogait és kötelességeit a törvény 62§-a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Mt. tartalmazza . Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg, melyet tartalmaz a munkaköri leírás. A munkából való távolmaradást (rendkívüli szabadság) előzetesen kérvényezni kell, hogy a feladatellátásról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Az „anyanapok” igénybevételére csak írásos engedélyezése után kerülhet sor. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken az intézmény alkalmazottainak jelenléte kötelező. 3.9. Belső ellenőrzés rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés a z igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. 1. Belső ellenőrzés törvényi háttere -2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről -20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről -15/2012. (II.26.) -Az intézmény munkaterve 2. Belső ellenőrzés célja Az intézmény szabályszerű működésének biztosítása. A humánerőforrások célszerű és hatékony felhasználása. A belső rend és fegyelem megtartása. A szabályszerű, takarékos gazdálkodás biztosítása. Az intézményi vagyon védelme. A vezetői döntések megalapozása. 3. Belső ellenőrzés feladata Vizsgálni és értékelni a működést, a jogszabályoknak való megfelelést. A vizsgált területekkel kapcsolatban megállapításokat tenni, elemzéseket, értékeléseket készíteni. Ajánlásokat és javaslatokat megfogadni az ellenőrzési területek javítása, fejlesztése érdekében. Nyomon követni az ellenőrzések alapján megtett intézkedések végrehajtását. 4. Belső ellenőrzés területei a) Nevelő-oktató munka Tanórai munka, szakszolgálati tevékenység 18
Tanórán kívüli foglalkozások (napközi-kollégiumi, fejlesztő – tehetséggondozó felzárkóztató foglalkozások, szakkörök) Szabadidős tevékenységek, közösségi programok Iskola- szülői ház kapcsolata HHH tanulók, SNI tanulók segítése b) Tanügy igazgatási feladatok c) Gazdálkodás Munkaerő és bérgazdálkodás Tárgyi eszközök szükségessége, kihasználtsága, fejlesztése Előirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása Bevételek alakulása Számviteli előírások betartása d) Technikai dolgozók munkavégzése 5. Ellenőrzés eszközei Óralátogatás, foglalkozások látogatása Beszámoltatás Statisztikai adatszolgáltatás elemzése, értékelése Tanügyi dokumentumok (naplók, törzskönyvek, foglalkozási naplók stb.) ellenőrzése Diagnosztikus, fejlesztő, minősítő mérések elemzése, értékelése Számviteli bizonylatok Költségvetési tervek, beszámolók Jegyzőkönyvek, feljegyzések Helyszíni szemle 6. Ellenőrzést végzik Igazgató Általános igazgatóhelyettes Nevelési igazgatóhelyettes Intézményegység-vezető Pedagógiai munka: intézményvezetés Munkaközösségek vezetői: alsó tagozatos munkaközösség-vezető társadalomtudományi munkaközösség-vezető természettudományi munkaközösség-vezető osztályfőnöki munkaközösség-vezető
19
4. Általános Iskola 4.1. Az iskolai közösségek Az iskolaközösséget a tanulók, az alkalmazottak, és a szülők alkotják. Érdekeiket az alábbi közösségek révén és módon érvényesítik. 4.1.1. A tanulók közössége A tanulónak joga, hogy a nevelési illetőleg nevelési- oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulókból áll. Az osztályközösség diákjai az órarend szerinti tanórák többségét közösen látogatják (kivétel a csoportbontás) Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból képviselőt választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Diákönkormányzat (Köznevelési törvény 48.§) - A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. - A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. - A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A tanuló ellen indított fegyelmi eljárás során ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. - A tanuló ellen indított fegyelmi eljárás előtt a diákönkormányzat a szülői közösséggel együtt egyeztető eljárást kezdeményezhet a sértett fél egyetértésével. - A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, helyiségeit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. - Éves programjukat munkatervben rögzítik. Elkészítéséért és leadásáért a diákönkormányzat vezetője a felelős. - Az egész iskolát érintő rendezvényükről előzetes tájékoztatást kell adni a nevelőtestületnek. - A diákönkormányzat vezetője félévenként nevelőtestület előtt beszámol munkájáról. - A nevelőtestület valamennyi tagja köteles segíteni a diákönkormányzat és vezető munkáját.
20
- Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének döntése alapján a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. (Köznevelési törvény) - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját segítő nevelő folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, képviseli a tanulók közösségét az értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal és kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. A diákönkormányzat legfőbb fóruma a Diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal össze kell hívni. A kapcsolattartás formái - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. 4.1.2. Az iskolai nevelők közössége A nevelőtestület (Köznevelési törvény 70.§) Az iskolai intézményegység nevelőtestületének tagja a pedagógus munkakört betöltő alkalmazott valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik: - a helyi tanterv elfogadása - IPR éves munkatevének elfogadása, végrehajtásának értékelése - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanítás nélküli munkanapok felhasználása - az iskolai tankönyvellátás rendje - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,
A nevelőtestületének véleményét ki kell kérni: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása előtt, - az igazgatóhelyettesek megbízása illetve megbízásának visszavonása előtt, - a nevelési - oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésekre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése - az iskola emelt óraszámú osztályaiba történő felvétel elveinek meghatározása - a pályázó intézményvezető által benyújtott vezetési programról, írásos álláspont kialakítása, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösségek által kialakított álláspontot is - külön jogszabályokban meghatározott ügyekben Az iskolai intézményegység nevelőtestületének egyéb feladatai 21
- A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi minősítése Javaslattétel a tanulók jutalmazására, elismerésére - Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az igazgató, valamint a nevelőtestület egyharmada kéri. - Ha az iskolai szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. - A nevelőtestület évenként az alábbi értekezleteket tartja: Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Munkaértekezlet aktuális témában - Az értekezletet és a nevelőtestületet az igazgató hívja össze, távolléte esetén az általa megbízott igazgatóhelyettes. - Az értekezletekről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: • a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, • a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, • továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, • a tantárgyfelosztással kapcsolatos javaslattétel A nevelők munkaközösségei Osztályfőnöki munkaközösség (1-8. oszt) - A munkaközösség tagja minden alsós és felsős osztályfőnök. - A munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. - Vezetőjét a munkaközösség tagjai választják, és az intézmény igazgatója bízza meg 2 évre. A megbízás meghosszabbítható. - A munkaközösség véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden olyan kérdésben, amely a kibővített vezetői értekezlet napirendjén szerepel. - A tanév során két alkalommal tart továbbképzés jellegű foglalkozást, amelynek feladata a pedagógiai továbbképzés, ismerkedés a kiadott dokumentumokkal, szakkönyvekkel, cikkekkel, pedagógiai tanulmányokkal, új taneszközökkel. - Egyéb nevelő-oktató jellegű feladatai: Tapasztalatcserék lehetőségei: bemutató órák, óralátogatások, egymás munkájának megismerése, segítése. egységes osztályfőnöki adminisztráció, mulasztások okainak elemzése, megoldási javaslatok. Nevelési eredményvizsgálati technikák elsajátítása. A családi szocializáció nyomon követése. A pályaorientáció, a pályaválasztás figyelemmel kísérése, segítése, irányítása. Nyílt hét szervezése. Az osztályfőnökök együttműködése az osztályban tanító tanárokkal. Novemberben és áprilisban az egy-egy osztályban tanítók team gyűlésein
22
minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát. A köztes hónapokban az értékelő füzet segítségével zárják a jegyeket a tanulókkal történt megbeszélés után. Kidolgozza a munkaközösség az ügyeleti és a fogadó órák rendjét. A pedagógiai munka tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése.
Szakmai munkaközösség (Köznevelési törvény 71.§) Létrehozható: az iskolában dolgozó legalább öt azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek. - Alsós - Természettudományi - Társadalomtudományi - Osztályfőnöki Feladata: Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka - tervezéséhez, - szervezéséhez - ellenőrzéséhez - értékeléséhez Gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyat, tantárgyakat, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére Javaslatot tesz a tantervi programok megválasztására, azok ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre, tanmenetek ellenőrzésére és véleményezésére, egységes követelmények biztosítására. Megszervezi és lebonyolítja a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése Meghatározza működési rendjét és saját munkatervét. Határozataikat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák, melyről jegyzőkönyv készül. Munkaterv ill. szükség szerint ülésezik, melyről emlékeztető készül. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az integrált pedagógiai rendszer munkacsoportjai A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális hátrányaiból eredő egyéni különbségek csökkentését segítő program irányítói. IPR menedzsment - Integrált pedagógiai rendszer működtetése - Együttműködés szervezése intézményen belül és kívül
23
-
Az IPR alapú fejlesztő munkát végző pedagógusok ellenőrzése, értékelése Beszámoló készítése, közzététele Önértékelés készítése, elszámolás a támogatással Támogatási pályázat készítése
IKCS csoport - Partneri kapcsolatok kiépítése - Együttműködési megállapodások előkészítése - Jelzőrendszer működtetése - IPR kerekasztal létrehozása Módszertani adaptációt segítő csoport - Új tanulásszervezési módok terjesztése - Hospitációra épülő szakmai együttműködés koordinálása - Szakmai segítségadás pedagógusoknak Átmenetet segítő csoport a. óvoda-iskola b. általános iskola-középiskola - Munkaterv elkészítése - Műhelymunkák szervezése - Hospitációs rendszer működtetése - Esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 4.1.3. Szülői munkaközösség (Köznevelési törvény 73.§)
Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SzMK választmánya, illetve vezetősége. Az iskolai SzMK munkájában az osztály szülői munkaközösségeinek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt, közvetítik a szülők véleményét, javaslatait. A szülői szervezet részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. Ha az irat elintézésére a szülői szervezet jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított 30. napot követő első ülésén köteles meghozni. Az SzMK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
24
Működése - jogköre -
Döntési jogköre
-
Az SzMK alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit. Az SzMK dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolában.
Véleményezési jogkörrel rendelkezik
a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a pedagógiai program elfogadásakor az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásakor tankönyv, megállapításakor SzMSz elfogadásakor a házirend elfogadásakor az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program megtekintési helyének és idejének meghatározásában
-
Javaslatételi jogkörrel rendelkezik
nevelési- oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.
4.1.4. Iskolaszék (Köznevelési törvény 73.§) -
Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. Egy-egy képviselőt delegálhat a fenntartó, a kisebbségi önkormányzat.
-
Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik.
-
Az iskolaszék működéséhez a feltételeket az iskola biztosítja (helyiség, irodaszer, anyagok sokszorosítása).
-
Az iskolaszék tagjaival való kapcsolattartást biztosítja a három nevelőtestületi tag, közöttük az iskola mindenkori igazgatója.
-
Döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogköre megegyezik az SZMK jogköreivel.
25
-
Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató feladata.
4.2. A vezetőség és az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.2.1. A nevelőtestület A kapcsolattartás fórumai: - értekezletek - team megbeszélések - tájékoztatók - bemutató órák kölcsönös látogatása A kapcsolattartás rendje: - munkaértekezletek havonta 1 alkalommal - értekezletek: a felmerülő problémák, esetek, feladatok függvényében A vezetőség tagjai kötelesek: - az ülések után tájékoztatni a pedagógusokat a döntésekről, határozatokról a pedagógusok véleményét, javaslatait közvetíteni a vezetőség, a vezetőtanács felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, vezetőik útján közölhetik a vezetőséggel. 4.2.2. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek az eredményes nevelő-oktató munka érdekében együttműködnek, segítve ezzel a pedagógusok munkáját. A kapcsolattartás területei: - Az iskola alapdokumentumainak megalkotása, felülvizsgálata, kiegészítése. - A pedagógiai programban foglaltak egységes értelmezése, végrehajtása. - A nevelő és oktató munka új módszereinek, tanulásszervezési módjainak alkalmazási lehetőségei a tanórán és tanórán kívül. - A HHH, SNI, BTMN és a tehetséges tanulók egyéni fejlesztése a tanórán és a tanórán kívül. - A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, egységes követelményrendszer kialakítása. - Alsó-felső tagozat közötti átmenet. - Tanulmányi versenyek szervezése. - Iskolai rendezvények, ünnepségek. - Belső ellenőrzések, mérések, értékelések. A kapcsolattartás formái: - Nevelőtestületi értekezletek, munkaértekezletek - Munkaközösségek együttes ülései - Esetmegbeszélések - Évfolyam-értekezletek
26
-
Szakmai fórumok
4.2.3. Szülői Munkaközösség -
Az SzMK az iskola közösségeivel az SzMK teljes jogú tagjain és meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az SzMK tagjai évente 2 alkalommal tájékoztatják tevékenységükről a megválasztóikat. Az SzMK ülésein állandó meghívottként vesz részt az iskola igazgatója, aki az iskola életéről, az iskolai munkatervről rendszeresen tájékoztatja az SzMK-t.
4.2.4. A nevelők és a tanulók -
-
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzatnak évente egy alkalommal beszámol, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A szaktanároknak a tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, magatartásáról és szorgalmáról, egyéni haladásáról folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell /ellenőrző, füzet, tájékoztató füzet /. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel és a szülői munkaközösséggel
4.2.5. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: -
-
az igazgató tájékoztatást ad: az Szülői Munkaközösség ülésein az aulában elhelyezett hirdetőtáblán alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül iskolai rendezvényeken iskolai honlapon iskolai kiadványokkal az osztályfőnökök szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket a pedagógusok a szülőket a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módokon tájékoztatják: családlátogatások szülői értekezletek fogadó órák nyílt hét írásbeli tájékoztatás a tájékoztató füzetben, ellenőrzőben, szórólapon a tanuló félévi osztályzatáról az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben kiállított év végi bizonyítványban
A szülői értekezletek és fogadó órák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza, s az ellenőrző útján jut el a szülőkhöz. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, szóban és írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével és az
27
SzMK-val. 4.2.6. Az iskola külső kapcsolatai -
Város oktatási intézményei
Városi Óvodai Intézmény – OVI-SULI munkaközösségben való együttműködés, óvoda-iskola átmenet segítése Alapfokú intézmények: - versenyek, vetélkedők, igény szerint szakmai együttműködés Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: - művészeti képzés területén együttműködés Középfokú intézmények: - továbbtanulás előkészítése, igény szerint szakmai együttműködés
-
Gyermekjóléti Szolgálat: - hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iskolai és iskolán kívüli tevékenységének figyelemmel kísérése az ifjúságvédelmi felelősön keresztül.
-
Városi művelődési intézmények: - előzetes egyeztetés alapján rendezvényekhez kapcsolódóan együttműködés
-
Egyéb városi társadalmi szervezetek: - előzetes egyeztetés alapján rendezvényekhez kapcsolódóan együttműködés
-
Egészségügyi intézmény: - az általános iskolai korosztály rendszeres egészségügyi szűrésein, védőoltásain a nevelői felügyeletet az intézmény biztosítja a tanórák védelmének szem előtt tartásával. A tanítási órákról való hiányzás a 10 tanítási órát nem haladhatja meg. A kapcsolattartó az iskolai védőnő ill. a fogászati szakasszisztens.
-
Pedagógiai Szakszolgálat: - a gyermekek különleges gondozásához való jogának biztosítása érdekében együttműködés.
-
Megyei Pedagógiai Intézet: - szakmai szolgáltatások igénybevétele, fórumokon, konferenciákon való részvéte. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal való együttműködés
-
Referencia intézmények: horizontális tanulás, „jó gyakorlatok” átvétele
-
Kisújszállás Város Önkormányzata: a képviselőtestület éves munkatervében szereplő oktatással kapcsolatos feladatok programok megvalósulásáról az intézmény vezetője szakmai beszámolót készít. Az iskolavezetés részt vesz a bizottsági és képviselő-testületi üléseken.
A kapcsolattartás formái és módja: Szakmai előadásokon, értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel
28
Módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, műhelymunkákon való részvétel Közös ünnepségek rendezése Rendezvények látogatása Hivatalos ügyintézés levélben, faxon, e-mailben, web
4.3. Az iskola működési és használati rendje 4.3.1.Működési rend Nyitva tartás - A tanév során az iskola épületei hétfőtől péntekig 6.30 órától 18 óráig vannak nyitva. - Az épületekben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrizete biztosított (hivatalsegédek). - Tanévközi tanítási szünetekben, az iskolában napközi ügyelet - legalább 10 fő jelentkezése esetén- biztosított. A technikai dolgozók ezeken a napokon is – esetleg más munkaidő beosztással – az épületekben tartózkodnak. - Nyári szünetben a tanév befejezését követően két hétig napközis tábor üzemel, melynek működtetése 2 évenként a nevelőtestület feladata, táborvezető irányításával. A vezetők benntartózkodási rendje: - A tanév folyamán munkaidőben az igazgatóság 1 tagja mindig megtalálható valamelyik épületben. - Az igazgató fogadóórát tart minden hétfőn délután 14.00-16.00 óráig. - Nyári szünetben előre meghatározott napokon az irodában ügyeletet tart az iskola igazgatóságának egyik tagja. Ügyelet: Reggel 7.20-tól délután 14-ig a felső tagozat épületében portai ügyelet van. Pedagógus ügyelet reggel 7.20-tól 7.50-ig, majd óraközi szünetekben a folyosón és az udvaron. Az ügyeletes kötelessége a tanulók közt tartózkodni és kötelessége az egységes eljárásának megfelelően rendet tartani. Beosztása az órarend szerint történik az osztályfőnöki munkaközösség vezető irányításával. A napköziben a pedagógusok valamennyi szünetet a tanítványaik között töltik. A tanítás rendje: Iskola 7-7.20 óra között reggeli ügyelet az azt igénylő tanulók számára biztosítva van (hivatalsegéd). Az első tanítási óra 7.50-kor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 10, a harmadik óra után 15 perces, a hatodik óra után 5 perces. A tanórák napi és heti elosztását az órarend tartalmazza. A tanítás befejezése után a tanulók elhagyják az iskolát, a menzások felügyelettel megebédelnek, a napközisek megkeresik a napközis nevelőjüket, a kollégisták a
29
kollégiumi nevelőjüket. A tanítási órák után folyamatosan következik a napközis és diákotthoni munka. Fogadó órák, szülői értekezletek az éves ütemtervben meghatározottak szerint. Egyéni tanítói, tanári fogadó órák az órarend függvényében kerülnek meghatározásra, melyről a szülők az iskolai hirdetőtábláról, és a tanulók ellenőrzőjéből értesülnek. A tanulók tájékoztatása az osztályfőnökök feladata, de a nagyobb közösségeket érintő információk az épületek faliújságjain is elhelyezésre kerülnek. Napközi A tanórák befejezése után a napközis nevelők szervezik a tanulók délutáni foglalkozásait. Az ebédelés, levegőzés, játékos mozgás után a tanulmányi foglalkozás 14.00-tól 15.30-ig tart. Az uzsonnázást szabadidős foglalkozások követik 17.00-ig, ez ideig látja el a pedagógus a tanulók felügyeletét. Iskolaotthon A foglalkozások, tanórák 7.50-től 16.00-ig tartanak. A nap egészére elosztva a napirendnek megfelelően váltják egymást a tanórák, a szabadidős foglalkozások, a mindennapi testnevelés és az önálló tanulás. A gyerekek felügyelete folyamatosan biztosított. Vizsgák A magántanulók részére osztályozó vizsga félévkor, tanév végén szervezhető. A tanév végén a tanuló hibájából elmaradt osztályozó vizsga augusztus végén pótolható. A nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók számára javító és osztályozó vizsgát augusztus 20. és szeptember 1. közötti időszakban kell megszervezni. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki. Tantárgyfelosztás - órarend: A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek, a Pedagógiai Program alapján ellátandó feladatok és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készülnek. Az elkészítésnél figyelembe kell venni: - a kötelező óraszámokat, órakedvezményeket - az osztály osztályfőnöke lehetőleg minden általa tanítható tárgyat tanítson - felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot - arányos terhelést - egyéni kívánságokat A tantárgyfelosztást a munkaközösség - vezetők javaslata alapján az iskola vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Elkészítése az általános igazgatóhelyettes feladata. Napköziben, diákotthonban az időbeosztás elkészítése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. A tantárgyfelosztást, az órarendet, az igazgató hagyja jóvá. Az órarend készítésénél az alábbiakat lehet figyelembe venni: - optimális terhelés - tantárgytömbösítés - projekt, témahét, epocha
30
-
bontott csoportok szervezése (idegen nyelv, technika, informatika) nevelő továbbtanulása
4.3.2. Használati rend Az épületek használati rendje Az épületeken címtáblát és nemzeti zászlót a kell elhelyezni. Az intézmény egész területén és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - A közösségi tulajdont védeni - A berendezéseket rendeltetésszerűen használni - Az iskola rendjét, tisztaságát megőrizni - Az energiával és szükséges anyagokkal takarékoskodni - Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni - Munka és egészségvédelmi szabályokat betartani Biztonsági rendszabályok A székhelyintézményben a technikai személyzet feladata hogy a bejárati ajtó, kapu zárva legyen, illetéktelenek azon át ne jussanak, gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát a szaktanárok a tanári szobában helyezik el. Az osztálytermeket, a szaktantermeket az ott tanító szaktanárok nyitják, zárják. A tantermek zárásáról tanítási idő után illetve a nyitvatartási idő után a technikai személyzet és a nevelőtanárok gondoskodnak, ellenőrizve az áramtalanítást is. Az iskola helyiségeinek használata Az iskola területén a nyitva tartási időben az iskola dolgozóinak felügyeletével tartózkodhatnak a tanulók: a tanórák előtt az udvaron, rossz idő esetén az aulában (Rákóczi u. 1.) ill. az osztálytermekben (Kossuth u. 2.) várakoznak délután a tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt. A Rákóczi úti épület tantermeit, szertárait, szaktantermeit, tornatermét, könyvtárát és a Kossuth úti épületben a tornaszobát, a könyvtárat, fejlesztőszobát, napközis foglalkoztató termet zárva tartjuk, a helyiségekben a felügyelő tanár jelenlétével lehet tartózkodni. A rendért, az eszközök, berendezések rendeltetésszerű használatáért az ott órát tartó nevelők a felelősek. Az iskolai tálaló konyhába csak az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédeltetés ideje alatt a tanulók felügyeletét végig biztosítani kell. Az iskola helyiségeinek bérbeadása esetén a bérleti szerződés tartalmazza a helyiségek használatának és megóvásának szabályait. Az intézmény informatikai eszközeinek használata a) Az intézmény számítógép-termeinek használati rendje Az oktatás területén a számítógépek és számítástechnikai eszközök szakszerű és biztonságos használata a következőképpen történik: - A számítógépeket lehetőleg megfelelő számítógépes ismeretekkel rendelkező munkatárs használhatja. - A számítógéptermek kulcsait a tanári szobában kell elhelyezni..
31
- A számítástechnika termek használatakor (az órarendi órákon kívül) a használó erre a célra rendszeresített füzetben rögzíti a terembe lépés időpontját, és a kilépés időpontját. - A számítógépek használatakor elsőbbséget élvez az oktatási és a közösségi cél. - A gép mellől elmenni csak a teljes és szabályos kijelentkezés után lehet. - A munka végén gondoskodik a terem biztonságos bezárásáról, és a kulcs leadásáról. - A számítógépterem használója - jogszabályi keretek között – anyagilag felel az eszközökért, programokért. b) A pedagógusok által használt informatikai eszközök A nevelő-oktató munkához a tantermekben lévő számítástechnikai eszközök használata biztosított A tanári szobában lévő eszközök a felkészüléshez és az adminisztrációs feladatok ellátásához adnak segítséget. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használatára is lehetősége van a pedagógusoknak. Szertárak működési rendje Eszközállományunk (a Pedagógiai Program által meghatározott igényeket figyelembe véve) folyamatosan bővül. A szertárak használatára az alábbi működési rend érvényes: - Intézményünkben a tanulók foglalkoztatásához szükséges tanulói és tanári eszközöket szertárainkban tároljuk. - Az újonnan beszerzett eszközöket a szakleltár felelőse a lehető legrövidebb időn belül nyilvántartásba veszi. - Az év végén történik a szertárak leltározása, esetleg a selejtezés. A szertárból felvett eszközökért felelősséggel tartozik annak felvevője. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetése Az intézmény területére csak az arra jogosult, vagy engedéllyel rendelkező személyek léphetnek be. Engedélyt kell kérnie a belépésre az iskolával jogviszonyban nem álló személyeknek. A gyermek nevelésére – oktatására szolgáló helyiségekbe külső személy csak ellenőrzött formában léphet be igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel. Nem kell tartózkodási engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre ill. fogadó órára való érkezéskor, a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Tanóráról tanár, tanuló csak különösen indokolt esetben hívható ki intézményvezető vagy igazgatóhelyettes engedélyével. Ügynökök csak előzetes egyeztetés után, az igazgatóság engedélyével, igazolásuk felmutatásával léphetnek az intézmény területére. A Rákóczi úti épületben: A portán szolgálatot ellátó köteles megkérdezni minden belépőtől jövetele célját, kivel, és milyen ügyet kíván intézni, várhatóan milyen időtartamú a benntartózkodás.
32
E célra rendszeresített nyilvántartó füzetben kell vezetnie a belépők nevét, az érkezés és a távozás időpontját, és azt, hogy kihez jött. A portások váltáskor tájékoztatják egymást az intézményben tartózkodó személyekről. Belépési és benntartózkodási engedélyt a portai szolgálatot teljesítő technikai dolgozó adhat. A belépés megtagadása olyan esetben lehetséges, amikor a portás meggyőződött annak indokolatlanságáról. Vitás esetben az intézményvezetés segítségét kéri. Nem kell füzetben regisztrálni a „vendéget”, ha az ügyintézés a porta előterében történik. A gépkocsi bejárókon gépjármű csak engedéllyel jöhet az iskola területére. Tanítási időben az iskola tanulóit keresők a portán várakoznak. Az iskola többi épületében portai ügyelet nincs. 4.3.3. Alkalmazottak munkaidejének nyilvántartási rendje -A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. -A pedagógus köteles 15perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. -A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. -A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.
33
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok időpontját az iskolai dokumentumok rögzítik. Az intézményen kívül végezhető feladatok a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásával történik. A feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, erről munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. 4.3.4 Munkaköri leírásminták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógusok munkaköri leírását.
34
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: általános iskolai tanár Besorolás: Pedagógus életpályamodell alapján Munkaideje: 40 óra (a 2011.évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 62.§. (5),(6) pontja alapján) Kötelező órája: 22-26 óra Közvetlen felettese: igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: - felső tagozatos nevelők - napközi és kollégiumi nevelők - munkaközösség vezetők Fő feladatai, tevékenységei - Munkáját az iskolai dokumentumok alapján végzi. - A nevelőtestület tagjaként gyakorolja a Nkt. 70. §-a alapján a nevelőtestületre ruházott jogokat. Elkészíti az éves munkaterv alapján a tanmenetét, a képzési és fejlesztési tervét. - Felkészül a tanítási órákra, foglalkozásokra, előkészíti azokat. - Nevelő-oktató munkájával fejleszti, formálja a diákok személyiségét. - Ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, gondot fordít az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyára. - Értékeli a témazárókat, az év eleji, félévi, év végi méréseket tanulónként és feladattípusonként. - Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. - Rendszeres kapcsolatot tart a családokkal (szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás). - Hozzájárul a kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulók tehetségének kibontakoztatásához. - Segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, felzárkózását. - Ellátja az ügyeleti beosztás szerint az óraközi felügyeleteket. - Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. - Aktívan közreműködik a diákönkormányzati munka feladatainak megvalósulásában. - Részt vesz a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásában. - Nevelésével, felügyeletével segíti a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzését. - Figyelmet fordít a tanulók sajátos nevelési problémáira, segíti az ezek javítására irányuló pedagógiai tevékenységet. - Igény szerint vezeti a főiskolai hallgatók gyakorlati képzését. - Szükség szerint helyettesítési feladatot lát el. - Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről. - Részt vesz a munkaközösségi munkában.
35
Elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet a határidők betartásával. - Védi és szépíti tanterme és iskolája környezetét. -
Megbízatásai, vállalt feladatai - Osztályfőnöki teendők ellátása. - Az éves munkatervben meghatározott feladatok A pedagógus kötelező óraszámában, vállalt feladatai végrehajtásakor, illetve megvalósításakor köteles csak az intézményben tartózkodni. Munkakörülmények - tanári szoba - technikai és szemléltetőeszközök rendeltetésszerű és takarékos használata - iskolai könyvtár használata - Internet használata Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - pótlékok, juttatások
Kisújszállás, 20.. ………………………………….. intézményvezető Átvette: …………………………………. munkavállaló
36
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: napközis nevelő Besorolás: Pedagógus életpályamodell alapján Munkaideje: 40 óra (a 2011.évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 62.§. (5),(6) pontja alapján) Kötelező órája: 22-26 óra Közvetlen felettese: igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: napközis nevelők és kollégiumi nevelők alsó tagozaton tanító nevelők osztályfőnökök munkaközösség vezető Fő feladatai, tevékenységei Munkáját az iskolai dokumentumok alapján végzi. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja a nevelőtestületre ruházott jogokat. - Megtervezi, elkészíti nevelési programját az intézmény éves munkaterve alapján. - Napközis csoportvezetőként ellátja csoportjának vezetését. - Kialakítja csoportja napirendjét. - Gondoskodik a mindennapos testmozgásról, szabadban való tartózkodásról. - Irányítja a tanulók tanulmányi munkáját, figyelmet fordít a helyes tanulási szokások, technikák, módszerek kialakítására. - Segíti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. - Hozzájárul a tehetséggondozáshoz. - Tervezi és szervezi csoportja kulturális életét, a szabadidő hasznos eltöltését. - Felügyeli a biztonságos közlekedést. - Figyelmet fordít a kulturált étkezési szokások kialakítására. - Rendszeresen ellenőrzi, értékeli csoportja tanulmányi, magatartási és közösségi tevékenységét. - Biztosítja a tanulók felügyeletét mindaddig, míg a tanuló el nem távozik az iskolából. - Részt vesz a munkaközösségi munkában. - Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, tanítókkal, tanárokkal, negyedévente hospitál. - Tájékoztatást ad a szülőnek a tanuló magatartásáról, tanulmányi munkájáról. - Szükség esetén helyettesítési feladatot lát el. - Lehetőségeihez mérten segíti a diákönkormányzat munkáját. - Munkájával kapcsolatos adminisztrációját pontosan, precízen, naprakészen végzi. - Védi és szépíti tanterme és iskolája környezetét.
37
Megbízatásai, vállalt feladatai A pedagógus kötelező óraszámában, vállalt feladatai végrehajtásakor, illetve megvalósításakor köteles csak az intézményben tartózkodni. Munkakörülmények - tanári szoba - technikai és szemléltetőeszközök rendeltetésszerű és takarékos használata - iskolai könyvtár használata - Internet használata Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - kedvezmények, juttatások
Kisújszállás, 20..
Aláírás:……………………………. Átvettem:…………………………..
38
Osztályfőnök munkaköri leírása - osztályfőnöki nevelői munkáját megtervezi ennek írásos dokumentumát meghatározott határidőig elkészíti - felkészül az osztályfőnöki órákra, a témák feldolgozása során figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően - segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját - kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével - törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra - a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját - kapcsolatot tart az osztály szülőivel szükség szerint megválasztva annak formáját ( telefon, családlátogatás, iskolai esetmegbeszélés, fogadóóra) - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját, előmenetelét - figyelemmel kíséri az osztály fegyelmi helyzetét - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - a tanulói házirendet, a baleset és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti, és annak betartását ellenőrzi - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít - javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére - segíti az osztályát az iskolai programok során - előkészíti és segíti a továbbtanulást - együttműködik az iskola gyermekvédelmi megbízottjával - szülői értekezleteken tájékoztatja a szülőket az osztály tanulmányi és neveltségi helyzetéről. Ismerteti a soron következő programokat, feladatokat - rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában Adminisztráció - vezeti az osztálynaplót : - előre beírja a heti órarendet - havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit - az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, szorgalmáról - vezeti és összesíti a tanulók hiányzásait - vezeti az anyakönyvet - a szükséges dokumentumokba beírja a tanulók félévi, év végi eredményeit - elvégzi az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos teendőket - statisztikai adatokat szolgáltat az intézményvezetésnek -
39
Gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása
Gyermekkel kapcsolatos teendők:
Hátrányos és veszélyeztetett tanulók felmérése, nyilvántartása Tanulásuk, viselkedésük figyelemmel kisérése Szükség esetén fejlesztő csoport alakítása a szaktanárok segítségével Napközi otthoni, tanulószobai, diákotthoni ellátás igénybevételének szorgalmazása Tanácsadás Szociális ellátások megállapításának kezdeményezése a szociális hátrányok enyhítése érdekében Szabadidejük figyelemmel kísérése
Szülők körében végzett feladatok:
Együttműködés, szemléletformálás Tanácsadás, tájékoztatás a jogokról és kötelességekről Szülői értekezleteken, fórumokon aktív közreműködés Érdeklődés esetén előadások szervezése Esetenként családlátogatás Fogadóóra biztosítása
Tantestület körében végzett feladatok:
A gyermek és ifjúságvédelmi munka koordinálása Együttműködés, szemléletformálás Tanácsadás, információk átadása Szoros kapcsolattartás az iskola vezetésével Igény esetén egészségnap és drog-prevenciós programok szervezése Együttműködés az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal a HH, HHH, veszélyeztetett tanulók figyelemmel kísérésében Együttműködés az IPR menedzsmenttel Esetmegbeszéléseken való részvétel
Kapcsolattartás intézményekkel, szervezetekkel:
Jelzőrendszer működtetése Roma Nemzetiségi Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálat Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Gyámhatóság Gyermekorvos Védőnő
40
Egyéb feladatok Nyilvántartások folyamatos, naprakész vezetése Gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címének, telefonszámának közzététele Továbbképzéseken való részvétel Pályázati források keresése Szakirodalom tanulmányozása
41
Munkaközösség-vezető munkaköri leírása: -
Elkészíti az intézmény munkaterve alapján a munkaközösség éves munkatervét
-
Felelős a munkaközösség iskolai szintű szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért.
-
Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok végrehajtása.
-
Évente tervet készít a szakmai fejlesztési elképzelésekről.
-
Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját.
-
Az igazgató által átadott területeken szakmai szempontú ellenőrzést végez, annak eredményeiről beszámol az igazgatónak.
-
Figyelemmel kíséri a meghirdetett versenyfelhívásokat, pályázati felhívásokat, koordinálja a versenyeket, nyilvántartja a versenyeredményeket.
-
A városi versenyek vetélkedők szervezésében, lebonyolításában közreműködik.
-
Részt vesz az intézmény munkájának féléves és éves értékelésében.
-
Részt vesz az iskolai mérésekben, azok értékelésében, azokról írásos jelentést, összefoglalót készít.
-
A munkaközösség munkájáról félévkor és év végén jelentést készít.
-
Figyelemmel kíséri a taneszköz ellátottságot, azok rendeltetésszerű használatát.
-
Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését.
-
Javaslatot tesz jutalmazásra, értékelésben közreműködik.
-
Kollégákkal és osztályokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli.
-
Kapcsolatot tart a társintézményekkel és a nem iskolai szintű szakmai csoportokkal.
-
Figyelemmel kíséri a biztonságos és egészséges munkavégzést.
42
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: iskolapszichológus Besorolása: Pedagógus életpályamodell alapján Munkaideje: 40 óra (a 2011.évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 62.§. (5),(6) pontja alapján) Kötelező óraszáma: 21 óra Közvetlen felettese: Igazgató Közvetlen munkatársai:
Tanítók, szaktanárok
Fő feladata, tevékenységei: Beilleszkedési és magatartási zavarok, egyéb mentálhigiénés problémák kiszűrése, előzetes vizsgálata; Problémás esetekben mentálhigiénés célzatú egyéni foglalkozások, pszichológiai gondozás. Szükség esetén további szakemberhez való irányítás; Pszichológiai alapokon nyugvó személyiség és készségfejlesztő tréningek tartása gyerekcsoportokban; Esetmegbeszélés, konzultáció a szakszolgálat dolgozóival, társintézmények pedagógusaival az adott gyermekről; Tanácsadás, konzultációs lehetőség szülők, pedagógusok részére; Szakmai team-megbeszéléseken való aktív közreműködés; Rendszeres részvétel szakmai képzéseken, előadásokon, Munkáját az intézmény és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat dokumentumai alapján látja el; Az eredményes szakmai munka érdekében kölcsönösen együttműködő kapcsolat fenntartása a szakszolgálat munkatársaival, részvétel az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat elméleti- szakmai munkájában; A szakmai dokumentáció vezetése; Kapcsolattartás a társintézményekkel; Az iskolapszichológusi minőségben ellátott feladata, tevékenysége: Közreműködés tehetséges gyermekek azonosításában, elősegítésében
személyes
fejlődésük
Pályaválasztási, tanácsadás, pályaorientációs foglalkozások tartása
Prevenciós és szemléletformáló célból előadások tartása nevelési vagy szülői értekezleten, illetve osztályfőnöki óra keretében, a pedagógusok munkájának megsegítése
43
Nevelés-oktatás folyamatának, hatásainak vizsgálata közösségek és egyén szintjén pszichometriai eszközökkel
az iskolapszichológus munkájáról szakmai dokumentációt készít.
Az iskolapszichológus szakmai munkáját a Pszichológus Etikai Kódex előírásainak megfelelően végzi az iskolában, amely megkötéseket tartalmaz az információk megszerzésének szakszerűségére, valamint az információk kezelésének módjára vonatkozóan. Szakmai feladatainak és eszközeinek megválasztásában – az iskola nevelési célkitűzéseihez igazodva – autonómiával rendelkezik, ugyanakkor eljárásának szakszerűségéért és korszerűségéért felelősséggel tartozik. Megbízatásai, vállalt feladatai: Bekapcsolódás az éves munkatervben meghatározott intézményi rendezvények szervezésébe, lebonyolításába. Munkakörülmények: Fejlesztő szoba Az iskolai könyvtár szolgáltatásait igénybe veheti. Lehetőség internet használatra. Járandóság: Bérbesorolás szerinti illetmény Juttatások Kisújszállás, 20…… ……………………………. intézményegység-vezető Átvettem: ………………………………….. munkavállaló
44
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: iskolalelkész Besorolása: Pedagógus életpályamodell alapján Munkaideje: 40 óra (a 2011.évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 62.§. (5),(6) pontja alapján) Kötelező óraszáma: Közvetlen felettese: Igazgató Közvetlen munkatársai: A munkakör célja: A baptista iskolalelkész az intézmény vallástanára, hitéletének vezetője, a hit- és erkölcstanoktatás irányítója, ezen keresztül felelős a hitoktatás tartalmáért, színvonaláért. Az intézményben végzett nevelő munkáján keresztül biztosítja a keresztyén erkölcsi alapelvek érvényesülését, felelős a rábízott intézmény szellemiségének alakulásáért, ápolásáért. Kapcsolatot tart a gyülekezetekkel és szervezi az intézmény hitéletét, a baptista tanulók vallásgyakorlatát és az iskolai gyülekezet életét. Aktív részese az intézmény pedagógiai munkájának, részt vesz a gyermekek programjainak szervezésében, a nevelőtestület döntéseiben, kiemelkedően a gyermekek erkölcsi, hitéleti, fegyelmi, gyermekvédelmi kérdései körében. Az iskolalelkész speciális feladatai:
A nevelőtestülettel együttműködve intézmény keresztyén arculatának megvalósításán munkálkodik Az intézmény munkatervében javaslatot tesz a hitélettel kapcsolatos események megszervezésére és lebonyolításukban aktívan részt vállal. A Bibliaismeret oktatását végzi; segíti, koordinálja az oktatásban közreműködő pedagógusok szakmai munkáját. Koordinálja és segíti más keresztyén egyházak hitoktatásának megszervezését az intézményben. Ezzel összefüggésben más felekezetek hitoktatóival, egyházi elöljáróival kapcsolatot tart. Részt vesz a Magyarországi Baptista Egyház missziós munkájában, a helyi gyülekezet életében, a Baptista Szeretetszolgálat karitatív tevékenységében. Törekszik a Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat szellemiségének megismertetésére a tanárok és gyermekek, tanulók körében, hogy megérintse őket és aktívan kapcsolódjanak a programokba. Szervezi és irányítja a gyermekek tanórán kívüli programjait, hogy szabadidejük színvonalas eltöltésével helyes erkölcsi irányba terelje életüket. Az intézmény szülői közösségével és valamennyi dolgozójával együttműködve megismeri a gyermekek családi, szociális hátterét, segít a rászoruló gyermekek
45
életkörülményeinek, a családik életvezetésének javításában, segítségnyújtásban, lelki gondozásában. Szervezi az iskola közösségi életét, erősíti a belső kommunikációt a pedagógusok, szülők, gyermekek között. Az egyház missziós céljaival egyetértésben végzi közösségépítő tevékenységét, amely a közösséget életerőssé, működőképessé teszi. Erősítse az összetartozás érzését a megszervezett alkalmakon, jótékonysági rendezvényeken való részvétellel. Részt vesz a BOK által szervezett programok koordinálásában, a baptista iskolalelkészekből álló csoport részére szervezett, az iskolalelkészek munkáját segítő alkalmakon. Havi rendszerességgel beszámol a BOK vezetőjének az iskolában végzett munkájáról.
Az iskolalelkész pedagógiai munkájával kapcsolatos általános feladatai:
A rábízott gyermekek, tanulókkal való foglalatossága során tegyen meg minden tőle telhetőt a személyiségük fejlődése, tehetségük kibontakozása, világnézetük megszilárdítás érdekében. Segítse a pszichikai, szociális, tanulási hátrányból induló gyermekek felzárkózását. Támogassa a gyermekek, tanulók erkölcsi, hitbéli fejlődését, neveljen személyes példamutatásán keresztül is a helyes magaviseletre, a családi élet értékeinek megbecsülésére, az egymás iránti szereteten és tiszteleten alapuló közösség értékelésére. A Bibliaismeret tananyagát oktassa szakszerűen, sokoldalúan, az életkornak megfelelő belátással ellenőrizze és értékelje szövegesen vagy érdemjeggyel. A szülői házzal építsen kapcsolatot, szükség esetén családlátogatással segítse a szülői ház megismerését a gyermek testi-lelki egészségének fejlődésének érdekében. A gyermekek, tanulók, szülők, munkatársak emberségét tiszteletben tartva javaslataikra, kérdéseikre mindenkor keresztényi és kielégítő választ adjon. Az intézmény gyermekeinek, tanulóinak pályaválasztását segítse, életútjukat irányítsa és kövesse figyelemmel. A nevelőtestület tagjaként, annak életében aktívan v egyen részt, képezze magát, az iskolai dokumentumokban leírt szabályokat és vezetői utasításokat tartsa be, adminisztratív feladatait teljesítse. Tanúsítson hivatásához méltó, példamutató magatartást.
Munkakörülmények: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait igénybe veheti. Lehetőség internet használatra. Járandóság: Bérbesorolás szerinti illetmény Juttatások Kisújszállás, 20…… ……………………………. intézményegység-vezető Átvettem: ………………………………….. munkavállaló
46
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: általános iskolai tanár és általános igazgatóhelyettes Besorolás: Pedagógus életpályamodell alapján Munkaideje: 40 óra (a 2011.évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 62.§. (5),(6) pontja alapján) Kötelező órája: 6 óra Közvetlen felettese: igazgató Közvetlen munkatársai - alsó és felső tagozatos nevelők - napközi és diákotthonos nevelők - munkaközösség vezetők A helyettesi munkakör ellátásával kapcsolatos feladatai Az igazgató első számú helyettese. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Utalványozási és aláírási jogkörrel is rendelkezik. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat, segíti azok iskolai szintű megvalósulását. Az intézményi dokumentumok, szabályzatok alapján tervezi, szervezi irányítja és ellenőrzi a pedagógusok munkáját. Ellátja az alsós, természettudományi, társadalomtudományi, osztályfőnöki munkaközösségek közvetlen felügyeletét, ellenőrzését. Vezeti az intézmény tanuló nyilvántartását. Ellenőrzi a tanügyi nyilvántartások (napló, törzskönyv) pontosságát illetve a pedagógiai munkával összefüggő adminisztrációt. Megszervezi a hiányzó pedagógusok helyettesítését. Az igazgatóval együtt elkészíti a tantárgyfelosztást, az órarendet. Részt vesz a tantestületi, osztályozó és munkaértekezletek előkészítésében. Kapcsolatot tart az iskolaszék és a szülői munkaközösség képviselőivel. Feladata az iskola külkapcsolatainak ápolása. Fő feladatai, tevékenységei - Munkáját az iskolai dokumentumok alapján végzi. - A nevelőtestület tagjaként gyakorolja a Nkt. 70. §-a alapján a nevelőtestületre ruházott jogokat. - Elkészíti az éves munkaterv alapján a tanmenetét, a képzési és fejlesztési tervét. - Felkészül a tanítási órákra, foglalkozásokra, előkészíti azokat. - Nevelő-oktató munkájával fejleszti, formálja a diákok személyiségét. - Ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, gondot fordít az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyára. - Értékeli a témazárókat, az év eleji, félévi, év végi méréseket tanulónként és feladattípusonként. - Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról.
47
-
Rendszeres kapcsolatot tart a családokkal (szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás). Hozzájárul a kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulók tehetségének kibontakoztatásához. Segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, felzárkózását. Ellátja az ügyeleti beosztás szerint az óraközi felügyeleteket. Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. Aktívan közreműködik a diákönkormányzati munka feladatainak megvalósulásában. Részt vesz a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásában. Nevelésével, felügyeletével segíti a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzését. Figyelmet fordít a tanulók sajátos nevelési problémáira, segíti az ezek javítására irányuló pedagógiai tevékenységet. Igény szerint vezeti a főiskolai hallgatók gyakorlati képzését. Szükség szerint helyettesítési feladatot lát el. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről. Részt vesz a munkaközösségi munkában. Elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet a határidők betartásával. Védi és szépíti tanterme és iskolája környezetét.
A pedagógus kötelező óraszámában, vállalt feladatai végrehajtásakor, illetve megvalósításakor köteles csak az intézményben tartózkodni. Megbízatásai, vállalt feladatai - Az éves munkatervben meghatározott feladatok. Munkakörülmények - tanári szoba - technikai és szemléltetőeszközök rendeltetésszerű és takarékos használata - iskolai könyvtár használata - Internet használata Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - pótlékok, juttatások Dátum: 20……….. ………………………………….. intézményvezető Átvette: ………………………………… munkavállaló
48
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: általános iskolai tanár, nevelési igazgatóhelyettes Besorolása: Pedagógus életpályamodell alapján Munkaideje: 40 óra (a 2011.évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 62.§. (5),(6) pontja alapján) Kötelező órája: 6 óra Közvetlen felettese: igazgató Közvetlen munkatársai: - alsó, felső tagozatos nevelők - napközi és kollégiumi nevelők - munkaközösség vezetők A helyettesi munkakör ellátásával kapcsolatos feladatai Az intézményi dokumentumok, szabályzatok alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat, segíti azok iskolai szintű megvalósulását. Ellátja az osztályfőnöki, napközis munkaközösségek felügyeletét, ellenőrzését. Részt vesz a tantestületi, osztályozó és munkaértekezletek előkészítésében. Koordinálja az intézmény tanórán kívüli foglalkozásait, tevékenységeit. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat intézményi koordinátorával Irányítja, felügyeli az intézmény elektronikus statisztikai nyilvántartását. Figyelemmel kíséri az intézménybe érkező e-mailt illetve az Interneten megjelenő pályázati felhívásokat. Az igazgatót és az általános helyettest távollétükben helyettesíti a vezetői feladatok ellátásában. Fő feladatai, tevékenységei - Munkáját az iskolai dokumentumok alapján végzi. - A nevelőtestület tagjaként gyakorolja a Nkt. 70 §-a alapján a nevelőtestületre ruházott jogokat. - Elkészíti az éves munkaterv alapján a tanmenetét, a képzési és fejlesztési tervét. - Felkészül a tanítási órákra, foglalkozásokra, előkészíti azokat. - Nevelő-oktató munkájával fejleszti, formálja a diákok személyiségét. - Ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, gondot fordít az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyára. - Értékeli a témazárókat, az év eleji, félévi, év végi méréseket tanulónként és feladattípusonként. - Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. - Rendszeres kapcsolatot tart a családokkal (szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás). - Hozzájárul a kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulók tehetségének kibontakoztatásához.
49
- Segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, felzárkózását. - Ellátja az ügyeleti beosztás szerint az óraközi felügyeleteket. - Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. - Részt vesz a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásában. - Nevelésével, felügyeletével segíti a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzését. - Figyelmet fordít a tanulók sajátos nevelési problémáira, segíti az ezek javítására irányuló pedagógiai tevékenységet. - Igény szerint vezeti a főiskolai hallgatók gyakorlati képzését. - Szükség szerint helyettesítési feladatot lát el. - Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről. - Részt vesz a munkaközösségi munkában. - Elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet a határidők betartásával. - Védi és szépíti tanterme és iskolája környezetét. Megbízatásai, vállalt feladatai - Az éves munkatervben meghatározott feladatok. - Ünnepségek, rendezvények előkészítése, fényképezés, videó-felvétel készítése. - Tankönyvfelelős Munkakörülmények - tanári szoba - technikai és szemléltetőeszközök rendeltetésszerű és takarékos használata - iskolai könyvtár használata - Internet használata Járandóság - Életpálya modell szerinti bérbesorolás - pótlékok, juttatások Dátum: Kisújszállás, 2013. szeptember 2. …………………………………. intézményvezető Átvette: ………………………………… munkavállaló
50
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: takarító Besorolás: Munkaidő: 40 óra Közvetlen felettese: igazgató, igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: a konyha dolgozói, takarítók Munkaterülete: Folyamatos tevékenysége: - Az emeleten a keleti oldalon lévő tantermek, szertárak takarítása, felseprés, vizes feltörlés, polcok, szekrények portalanítása, padok, asztalok, nyílászárók, falak, tisztántartása, lemosása - Az irodák, tanári szoba, könyvtár takarítása - Az emeleti WC-k napi tisztántartása, fertőtlenítése - Portai ügyelet ellátása Az iskola dolgozója: - A tanítási szünetekben nagytakarítást végez. A nagytakarítási munkák során szükség esetén az iskola többi épületében is segédkezik, nemcsak a saját részterületén. - Az épületben észlelt meghibásodásokat azonnal jelenti az igazgatóságnak vagy a gazdasági ügyintézőnek. - Az iskolai vagyontárgyakért felelősséggel tartozik, azok védelmét, óvását a tanulóktól is megköveteli. - Rendezvények alkalmával a rendezési feladatokban segít a munkaidején túl is. - Az igazgató és helyettese utasításait, kéréseit teljesíti. - Munkáját a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartása mellet végzi, szigorúan ügyelve az energiatakarékosságra. - Munkahelyét a fent meghatározott munkaidejében csak engedéllyel hagyhatja el, munkaidejének esetleges átcsoportosítását előzetesen köteles bejelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek. Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - kedvezmények, juttatások Kisújszállás, 20.. ………………………………………. intézményvezető Aláírás: ………………………………………. munkavállaló
51
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: Gazdasági ügyintéző Besorolás: Munkaidő: 30 óra Munkaideje: 8.00 – 14.00 óráig Közvetlen felettese: igazgató, igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: -
gazdasági ügyintéző technikai dolgozók pedagógusok napközis, kollégiumi nevelők
Folyamatos tevékenysége: A készpénzes menzai, napközis, diákotthoni, alkalmazotti térítési díjak beszedése, a nyilvántartások vezetése: - A kiállított pénztárbizonylatok alaki tartalmi helyessége, azok csatolása a vonatkozó alapbizonylatokhoz - Gondoskodik a pénzeszközök feladásáról és felvételéről, az előírt biztonsági rendszabályok betartásával - A szülőt értesíti a gyermekvédelmi törvény 147. §. (2) bekezdése szerint fizetendő személyi térítési díjról - A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók étkezési nyilvántartása, havonkénti jelentési kötelezettség a Polgármesteri Hivatal felé - Havi étkezési létszám vezetése, egyeztetése, a 3 féle menüs étlap tanulókhoz való eljuttatása, visszaszedése, tanulónkénti kiértékelése, az étkezést biztosító JULIENNE Kft. felé naponkénti megrendelés biztosítása, hónap végi egyeztetése - A pince ebédlőben a menzai étkeztetést igénybevevő felsőtagozatos tanulók napi nyilvántartása, ill. a menzások ebédjének megrendelése. A technikai dolgozók jelenléti ívének vezetése Az érvényes leltározási szabályzat alapján az intézményi leltár elkészítése Az érkező taneszközök bevételezése és az eszközök kiadása a szakleltárért felelős tanárnak Napi kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályaival Rendezvények alkalmával rendezési feladatokban segítséget nyújt az igazgatóságnak Az igazgató és helyettese oktatással kapcsolatos kéréseit teljesíti Munkáját a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályoknak megfelelően végzi. Munkahelyét a fent meghatározott munkaidejében ügyintézés céljából bejelentéssel elhagyhatja, feladatok függvényében munkaidejét esetlegesen átcsoportosíthatja.
52
Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - kedvezmények, juttatások
Kisújszállás, 20.. ……………………………………… intézményvezető
Aláírás: ……………………………………….
53
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: Gazdasági ügyintéző Besorolás: Munkaidő: 40 óra Munkaideje: 8- 16 óráig Közvetlen felettese: igazgató, igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: - technikai dolgozók - gazdasági ügyintéző - pedagógusok - napközis, kollégiumi nevelők Folyamatos tevékenysége: - A dolgozók személyes adatainak nyilvántartása, kezelése - Munkaviszony létesítése, megszüntetése, megbízási szerződések elkészítése - MÁK felé változás-jelentéshez szükséges anyagok összeállítása, postázása - Munkabér-nyilvántartások vezetése, az intézmény dolgozóinak munkabér kifizetéssel kapcsolatos feladatai, fizetési előleg nyilvántartása, kifizetése - Változó bérek számfejtése, feladása - A készpénz ellátmány kezelése - A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályával munkakapcsolat fenntartása, elszámolások, beszámolókhoz adatok szolgáltatása - Gondoskodik a pénzeszközök felvételéről, az előírt biztonsági rendszabályok betartásával - Költségvetés készítése, ezzel kapcsolatos feladatok, változások jelentése az önkormányzat felé - Az intézményüzemeltetés szolgáltatási díjainak nyilvántartása, összesítése - A számlakövetelések kiegyenlítésének lebonyolítása - Dolgozók étkezési jegyeinek kiadása - Pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos nyilvántartások, jelentések elkészítése - Vezeti és ellenőrzi a munkájával kapcsolatos szigorú számadású nyomtatványokat - MÁV utazási kedvezménnyel kapcsolatos ügyek lebonyolítása - A pedagógusok szabadságának nyilvántartása - Figyelemmel kíséri a feladataival kapcsolatos jogszabályváltozásokat - Rendezvények alkalmával rendezési feladatokban segítséget nyújt az igazgatóságnak - Munkáját a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályoknak megfelelően végzi Munkahelyét a fent meghatározott munkaidejében ügyintézés céljából bejelentéssel elhagyhatja, feladatok függvényében munkaidejét esetlegesen átcsoportosíthatja.
54
Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - pótlékok, kedvezmények, juttatások
Kisújszállás, 20.. ………………………………………. intézményvezető Aláírás: ………………………………………. munkavállaló
55
Munkaköri leírás
Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: Iskolatitkár Besorolás: Heti munkaideje: 40 óra Napi munkaideje: 7.30 – 16.00 Közvetlen felettese: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: tanítók, tanárok Fő feladatai, tevékenységei -
Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket Bonyolítja a kimenő postai küldeményeket Hivatalos levelezést folytat, vezeti az iktatást Információkat szerez be és továbbít Vezeti a tanügyi nyilvántartásokat Nyilvántartja és kezeli a szigorú számadású nyomtatványokat Iskolalátogatási igazolást ad ki a tanulóknak és szüleiknek Fogadja a diákigazolvány megrendeléseket (NEK azonosító illetve a diákigazolvány költségének bevételezése) A tej- és a gyümölcsforgalmazó felé elszámolást végez. Vezeti az osztályok napi hiányzását az elszámoláshoz Jelentéseket, beszámolókat gépel Pedagógiai és adminisztrációs anyagokat sokszorosít Közreműködik az iskolai statisztikák elkészítésében Az igazgató és helyettese kéréseit teljesíti Munkáját a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartása mellett végzi, szigorúan ügyelve az energiatakarékosságra. Munkahelyét a fent meghatározott munkaidejében csak engedéllyel hagyhatja el, munkaidejének esetleges átcsoportosítását előzetesen egyezteti felettesével
Munkakörülmények - tanári szoba - technikai eszközök rendeltetésszerű és takarékos használata - iskolai könyvtár használata - Internet használata Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés
56
Kisújszállás, 20 ……………………………………. intézményvezető Aláírás: ………………………………………. munkavállaló
57
4.4. Tanórán kívüli foglalkozások Szervezeti formái: - napközi, - énekkar - differenciált képességfejlesztő foglalkozások: szakkör, fakultáció, felzárkóztató foglalkozás, integrált és képesség-kibontakoztató foglalkozás, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás, - tömegsport: sportköri foglalkozások, - témahét, - három hetet meghaladó projekt - tanulmányi kirándulás - múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások - tábor Iskolán kívüli szervezett foglalkozásokról előzetesen írásban tájékoztatjuk a szülőt, aki nyilatkozik a részvételről, valamint a felmerülő költségek vállalásáról. Napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napköziotthonba, illetve tanulószobába való felvétel. A napközis felvételt a szülő a tanév végén kiadott jelentkezési lapon, az első osztályosok a beiratkozás napján kérhetik. Indokolt esetben tanév elején és tanév közben is lehetőség van a felvételre. Tanulószobára jelentkezés az első tanítási héten a szülő kérésére írásban történik. Az osztályfőnökök a gyermek és ifjúságvédelmi felelősökkel együtt javasolhatják a szülőknek a gyenge képességű, lemaradó, hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók napközis, illetve tanulószobai ellátását. A napközis és tanulószobai foglalkozásokról eltávozni csak a szülő í rásos kérelmére, a foglalkozást vezető pedagógus engedélyével lehet. A napköziben éves program szerint szerveződnek a délutáni foglalkozások. Szakkörök Az iskola a tanulók érdeklődésének és az iskola hagyományainak megfelelően hirdeti meg a szakköröket. A tanulók, a szülők az adott lehetőségeken belül újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakkörök indítására a szakmai munkaközösség tesz javaslatot, vezetőit az igazgató bízza meg. A szakköri foglalkozások szeptember első hetétől szerveződnek, szeptember harmadik hetétől indulnak, május utolsó hetében záró foglalkozással fejeződnek be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök foglalkozási terv szerint működnek. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Tanulmányi, kulturális és sportversenyekre fokozott figyelemmel készítjük fel a tanulókat. A versenyeken, bemutatókon kiemelkedő eredményt elért tanulók és csapatok tanév végén oklevelet és igazgatói dicséretet kapnak az iskola nyilvánossága előtt.
58
Felzárkóztató foglalkozás Felzárkóztató foglalkozásokra a tanítói és szaktanári javaslatok és szülői igények alapján járhatnak a tanulók. Az iskolai tömegsport foglalkozások A tanulók mindennapi testedzését a testnevelési órák mellett a tömegsport és az iskolai sportköri foglalkozások biztosítják. A sportkör/ tömegsport vezetői éves tervet készítenek, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá. A foglalkozások délutáni órarend szerint kerülnek megszervezésre. Az iskolai könyvtár használatát külön szabályzat tartalmazza. Integrált és képesség-kibontakoztató felkészítések: Az elfogadott Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) alapján történik a foglalkozások szervezése. Fejlesztő és rehabilitációs célú foglalkoztatás Sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók csoportba sorolását, fejlesztését a szakvéleményekben foglaltak figyelembe vételével határozzuk meg. A foglalkozásokat egyéni fejlesztési terv alapján tartják a nevelők, melyekről foglalkozási naplót vezetnek. A tanórán kívüli foglalkozások az érintett tanulók órarendjéhez illeszkedően utolsó órákban vagy délután 14-18 óra között tarthatók. Énekkar Az emelt szintű ének-zenei osztályba járó tanulók kötelesek részt venni a tanórák mellett a heti 2óra énekkari foglalkozáson, városi rendezvényeken, hangversenyeken, énekkari találkozókon, szerepléseken, próbákon. Erről a szülő és a tanuló az iskolába lépéskor tájékoztatást kap, és elfogadásáról nyilatkozik. Tanulmányi kirándulások A szülői közösség kérésére az osztályfőnökök tanulmányi kirándulást szerveznek, melynek a költsége a szülőket terheli. A kirándulásokra minden évfolyamon 1 tanítási nap vehető igénybe.
Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások Tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. A pedagógiai program megvalósításához közvetlenül nem szükséges programok költségeinek vállalásáról a szülőknek írásban kell nyilatkozni. Témahét Szeptemberben iskolánk névadójának tiszteletére Kossuth hetet szervezünk, mely a tanulók közösségeinek együtt munkálkodását, együttműködését segíti a feladatok, kutatómunkák, alkotások, totók megoldásával. A Kossuth hét egy egész napos programmal (vetélkedő, főzés, verseny, kiállítás) zárul, ahol részt vesz az egész iskolaközösség. November hónapban egészségnevelési programunk részeként témahetet szervezünk „egészségünk megőrzése” címmel. Évfolyamonként más-más témát dolgoznak fel a diákok,
59
gyűjtőmunka, kutatómunka, plakátkészítés, filmvetítés, ételkészítés szerepel a tevékenységek között. Háromhetet meghaladó projekt Adventtől karácsonyig tartó ünnepkör feldolgozása történik az alsó tagozaton projekt keretében, mely a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek keretében egyaránt megjelenik. A projekt zárása a karácsonyi ünnepváráshoz kötődően karácsonyi koncert, kézműveskedés, sütés-főzés. Tábor A gyermekek és szüleik igénye alapján tábort szervezünk önköltséges formában, mely a szabadidő hasznos eltöltésének, a szűkebb és tágabb környezetünk megismerésének egyik formája 4.5 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára a pedagógiai programunk alapján a mindennapos testedzést az alábbiak szerint biztosítjuk: A köznevelési törvénynek megfelelően a 2012/2013-as tanévtől kezdődően 1. és 5. osztálytól felmenő rendszerben biztosítjuk a mindennapos testnevelés órákat. Az 1-2. évfolyamon a délelőtti órakeretben biztosított az 5 testnevelés óra. 3. osztálytól a délelőtti órakeretben 3 testnevelés órát, délután pedig 2 órát biztosítunk a tanulók által a délutáni időszakban tömegsporton vagy felső tagozaton választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel. A választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek úszásoktatás További lehetőségek a mindennapi testedzésre - a tanórán kívüli foglalkozások, - óraközi szünetek, - játékos, egészségfejlesztő testmozgás a napközi otthonban, - úszásoktatás 3.évfolyamon, - kerékpártúra, - házi bajnokságok, - sportversenyek. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A sportfoglalkozások helye Őszi –tavaszi időszakban: sportudvar, tornaterem, konditerem Téli időszakban: tornaterem, konditerem 60
4.6. A tanulói jogviszony A tanulói jogviszonyt a Nkt. 50.§-a szabályozza. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán A tanévben indítható első osztályok számát a fenntartó határozza meg. Az első évfolyamra történő beiratkozásnál a köznevelési törvényben foglaltak szerint járunk el. A beíratás időpontjáról, módjáról, a szülők ez irányú kötelességéről és tudnivalóiról az iskola jól látható helyen helyezi el a szülők tájékoztatására szolgáló hirdetményt. A felvett tanulók osztályba való besorolásáról az alsós munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt, melyről a szülő írásbeli értesítést kap. Az iskolaotthonos osztályba történő felvételt az első osztályosok szülei a beiratkozás napján kérhetik. Beíratáshoz szükséges: - a gyermek nevére kiállított személyi azonosító - lakcímet igazoló hatósági igazolvány - gyermek születési anyakönyvi kivonata - iskolaorvos és az óvoda szakvéleménye a gyermek iskolaérettségéről. - különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében: - A nevelési tanácsadó szakvéleménye - A szakértői bizottság szakvéleménye - Szakorvosi vélemény Az intézménybe való lépés az iskola 2-8. évfolyamán A felsőbb évfolyamra érkező tanulók beíratását (fogadását) az igazgató végzi. A beiratkozáshoz szükséges feltétel a szülői kinyilatkoztatás, hogy kéri gyermeke felvételét. Az intézmény köteles felvenni azt a tanulót, akinek a lakóhelye a körzetében található, más esetekben az iskola igazgatója dönt. A beiratkozáshoz szükséges: a gyermek nevére kiállított személyi azonosító lakcímet igazoló hatósági igazolvány A tanuló anyakönyvi kivonata A szülő személyi igazolványa A tanuló iskolai bizonyítványa Az előző iskola által kiadott Értesítés iskolaváltoztatásról című nyomtatvány Különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében: - A nevelési tanácsadó szakvéleménye - A szakértői bizottság szakvéleménye - Szakorvosi vélemény Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a hatályos jogszabályokban meghatározott eljárási rend szerint.
61
A felvételi kötelezettség teljesítése utáni további felvétel, átvétel Amennyiben az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, úgy a Nkt.-ben szabályozottak alapján jár el. Tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanuló jogviszony: ha a tanulót másik iskola átvette, utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, ha tankötelezettsége megszűnik és a szülő kéri.
4.7 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás szabályai A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Az intézmény a tulajdonába került dolgok értékesítésével, hasznosításával nem foglalkozik, bevételre nem tesz szert. 4.8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban fogalmazzuk meg: 1. A fegyelmi eljárás pedagógiai célokat szolgál 2. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, melynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése a megállapodás és a sérelem orvoslása érdekében. -Egyeztető eljárás lefolytatására a szülő egyetértésével van lehetőség, amennyiben a szülő az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül ezt írásban kéri. -Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. -Ha az egyeztetés eredményes, a fegyelmi eljárás megindítását legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. -Amennyiben a felek írásban kikötik, az eljárás megállapításait meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 3. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti - Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét. Az értesítést nyolc nappal a tárgyalás előtt ki kell küldeni a tanulónak és képviselőjének külön-külön. - A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló és/vagy képviselője ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. - A fegyelmi eljárást a megindításától számított 30 napon belül – egy tárgyaláson – be kell fejezni. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
62
- A fegyelmi tárgyalást a nevelő testület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. - A fegyelmi tárgyalásról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha ezt a tanuló képviselője kéri vagy a tárgyalás vezetője szerint indokolt. 4. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban kell kihirdetni. -A fegyelmi eljárás határozattal megszűnik, ha: a) a tanuló nem követett el kötelességszegést b) a kötelességszegés nem indokolja fegyelmi büntetés kiszabását c) a kötelességszegés elkövetésétől számított 3 hónapnál hosszabb idő telt el. d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el - A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban kell kiküldeni az érintetteknek. - A határozat ellen 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. 5. Az iskolának (kollégiumnak) okozott kárt az igazgató felméri, erről a tanulót és képviselőjét tájékoztatja és a szülőt felszólítja az okozott kár megtérítésére.
4.9. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének
63
kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
4.10. Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése az iskola pedagógiai programjában meghatározott célok megvalósítása érdekében történik. A belső ellenőrzés az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv alapján történik. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő - oktató munka egészét. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az igazgató felelős, ezen túlmenően az intézmény minden dolgozója felelős a maga területén. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az ellenőrzést végzik: -
intézményvezető igazgatóhelyettesek munkaközösség vezetők osztályfőnökök gyermekvédelmi felelősök IPR koordinátor
Az ellenőrzés célja és feladata -
A belső ellenőrzés célja: segítse a szakmai, gazdálkodási feladatokat, a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét, legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. A belső ellenőrzésnek legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell erősíteni a
64
-
-
pedagógusok munkáját, rendelkezésre álló felszerelések korszerűsítését, felújítását, bővítését. A belső ellenőrzés rendjét, formáját, gyakoriságát az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az éves munkaterv rögzíti. A pedagógiai munka ellenőrzése tanítási órákon, foglalkozásokon illetve a tanulók által készített írásbeli dolgozatokon, felmérőlapokon, eredményvizsgálaton alapszik. A témazáró dolgozatok értékelve 2 évig kerülnek megőrzésre Az év végi tantárgyi felmérések kiértékelve, szakmai véleménnyel ellátva kerülnek átadásra az igazgatóságnak. A belső ellenőrzésben hangsúlyosan szerepet kap az iskolai dokumentumok naprakész és pontos vezetése. A tanév munkájának értékelésére évente két alkalommal kerül sor: - félévi - februárban - év végi - júniusban A belső ellenőrzéshez szükség esetén az igazgatóság vagy a pedagógus, külső szakértői segítséget kérhet.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, multimédiás eszközök használata, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. - a tanár-diák kapcsolat, - a tanulók jogainak és személyiségének tiszteletben tartása, - a tanár személyiségének és jogainak tiszteletben tartása, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formája A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az intézmény vezetője a felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: óralátogatás, szóbeli beszámoltatás egyénileg vagy csoportosan, írásbeli beszámoltatás, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, kérdőívek, dokumentumok tanulmányozása, eredmények elemzése. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal, szükség esetén a munkaközösség tagjaival és a diákokkal meg kell beszélni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét tartalmát, az érintettek körét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza.
65
4.11. Az iskolai hagyományok ápolása Iskolai ünnepélyek, megemlékezések: - tanévnyitó ünnepély, első osztályosok fogadása, - iskolánk névadójának születésnapja szeptember 19. - október 23-ai iskolai megemlékezés a Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére (osztályfőnöki óra 7-8.osztály) - február 25. megemlékezés a kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatairól (történelem óra 7-8.osztály) - március 15-ei iskolai megemlékezés az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére, - április 16. megemlékezés a holokauszt áldozatairól (történelem óra 7-8.osztály) - 8. osztályosok búcsúztatása, ballagás, - tanévzáró ünnepség, Városi ünnepélyek, megemlékezések - október 6. Aradi vértanúk napja - március 15. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére - június 4. Nemzeti összetartozás napja - július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja - augusztus 20. Államalapítás emléknapja A megemlékezések formái: ünnepély, projekt, játszóház. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Ünnepélyeken való megjelenés: Fehér blúz / ing, Sötét szoknya / nadrág Hagyományápolást erősítő rendezvények: - Magyar Kultúra Napja, - A Kossuth - hét eseményei (vetélkedők, pályázatok, versenyek, kiállítás), - Reformáció napja - Hálaadás napja - Farsangi rendezvény (alsó és felső tagozat részére), - Gyermeknapi program - Karácsonyi ünnepség, - Kossuth bál - Tanulmányi versenyek - Suli váró foglalkozások iskolába készülő gyerekek számára - Nyílt hét szülők számára
66
-
Bemutató órák, Nyári táborok (művészeti, túra, természetvédő Közösségi programok
Iskolai versenyeken, vetélkedőkön Kossuth Lajos portréjával díszített oklevelet adunk át. Köszöntjük az intézményünkbe kerülő új pedagógus munkatársakat és ünnepélyesen elbúcsúztatjuk a nyugdíjba vonuló kollégákat. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve az iskola tanulóinak a kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve fejlesztése. 4.12. Tankönyvellátás rendje Az iskola igazgatója minden évben a tankönyvellátásról szóló rendelet alapján felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak a 2013. évi CCXXXII. törvény 4.§ (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, valamint kik jogosultak a 4.§ (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a normatív kedvezményt, Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást (vagy bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt). b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A felmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola - a meghatározott ideig - kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani, Amennyiben az intézmény költségvetésében mód van a támogatásra, azt az iskolavezetés és a gyermekvédelmi felelős dönt a támogatás mértékéről.
67
Az iskolának a tankönyvellátásról szóló rendelet szerint közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek Tartós tankönyvek, segédletek kölcsönzése az iskolai könyvtárból Elhelyezés A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az iskolai könyvtár elkülönített részében történik. Nyilvántartás, kölcsönzés módja Az iskolai könyvtáron keresztül történik. A tankönyvek átvételét osztályonként, tantárgyanként külön lapon a tanulók, tanárok aláírásukkal igazolják. Amortizáció: A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban visszaadandók. Amennyiben a dokumentum visszaadáskor további használatra nem alkalmas vagy a család szeretné megtartani az alábbi térítést köteles megfizetni a használó: - l év használat után a beszerzési ár 100 % -nak befizetésével - 2 év után 70 % befizetésével - 3 év után 50% befizetésével - 4 év használat után térítés nélkül megtartható a könyv. A fentiek figyelembevételével az amortizációs időt az alábbiakban határozzuk meg: A visszaadott, többször felhasznált tankönyvek az elhasználódás miatt 4 év után leselejtezhetők az állományból. Ezt a könyvtáros saját hatáskörében végzi el. 4.13. A diákigazolványok ügyintézése 2012. január 1-től a diákigazolványok igénylési folyamata teljesen elektronikusan működik. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011.(XII.30.) Kormányrendelet alapján. -A fénykép és aláírás felvételét az új igénylési folyamat szerint az okmányirodák végzik Az ügyintézés folyamata 1. A tanuló törvényes képviselője bejelenti igényét az intézménynek. a. A bejelentéssel egyidejűleg átadja a tanuló NEK adatlapját, amelyet az okmányiroda díjmentesen állít ki a jogosult részére, b. adategyeztetés céljából bemutatja a tanuló lakcímkártyáját, c. befizetésre átadja a 39.§ által meghatározott díjat (1400 Ft-ot) 2. Az iskolatitkár a. az igényléstől számított 8 napon belül az igénylő felület használatával a személyi okmányok adatai alapján a diákigazolvány-igénylést és a díj befizetésének tényét rögzíti. b. az elektronikusan rögzített igénylésről ellenőrző adatlapot nyomtat, melyen a tanuló törvényes képviselője aláírásával igazolja a rajta szereplő adatok helyességét. 3. A gazdasági ügyintéző az Oktatási Hivatal által kiállított elektronikus számlát átutalással kiegyenlíti. 4. Az iskolatitkár a tanuló kérésére díjmentesen igazolást állít ki, amely a diákigazolványt helyettesíti annak elkészültéig. 68
5. Az elkészült diákigazolványt a gyártó a tanuló lakcímére postázza ki. Az iskolatitkár nyomon követi a megrendelést a https://igenyles.diakigazolvany.hu/ internetes felületen. Az igényléstől eltérő adatokat tartalmazó diákigazolványt, továbbá a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban érkezett diákigazolványt a jogosult eljuttatja az intézménynek és az ügyintéző a 362/2011. (XII.30.) 34.§ (4) leírtak szerint elindítja az újragyártást. Az újragyártás teljes költségét az viseli, akinek terhére a hiba felróható, ennek eldöntésére az igénylés ellenőrző adatlapja szolgál. Diákigazolvány bevonása Ha a tanuló jogviszonya megszűnik az oktatási intézmény köteles haladéktalanul bevonni a korábban kiadott oktatási igazolványt. (38.§) Az oktatási intézmény levélben felszólítja a tanuló törvényes képviselőjét a diákigazolvány beszolgáltatására. A diákigazolvány leadásakor az iskolatitkár igazolást nyomtat, amely a diákigazolványt helyettesíti az általános iskolai tanulmányokat befejező tanuló esetében adott év október 31ig. a tanulmányaikat másik általános iskolában folytató tanuló esetében 60 napig. A bevont oktatási igazolványok egyedi azonosítóját az iskolatitkár a bevonást követő 8 napon belül átadja az Oktatási Hivatalnak Excel formátumban. (
[email protected]) A bevont diákigazolványt az oktatási intézmény 30 napon belül megsemmisíti és megsemmisítésről készült jegyzőkönyvet megőrzi 4.14. Felnőttoktatás Intézményünkben jelenleg nem folyik felnőttoktatás
69
5.Kollégium A tagintézmény fogadja Kisújszállás város beiskolázási területéről a szociális helyzetük miatt rászoruló gyerekeket. Célunk az, hogy megteremtsük és biztosítsuk a feltételeket az általános iskolai tanulmányok folytatásához, indokolt esetben az óvodáztatáshoz, azoknak a gyermekeknek, akiknek a család otthon ezt nem tudja biztosítani. Célunk, hogy a bentlakásos intézmény sajátos eszközeivel és pedagógiai módszereinek felhasználásával segítsük a kollégiumunkban elhelyezett gyermekek szocializációját, biztosítsuk a tanulók számára a tanórákra történő eredményes felkészülést, pedagógusi támogatással a hátránykompenzációt. Férőhelyek száma: 30 fő A kollégium szervezeti felépítése Kollégiumvezető Nevelő Pedagógiai asszisztens Gyermekfelügyelő Technikai dolgozók 5.1. Kollégiumi tagság létesítése és megszűnése Kollégium tagsági viszony létesítése Kollégiumi tagsági viszonyt tanévente kell létesíteni. A kollégiumi tagsági viszony jognyilatkozatra képes személy által kitöltött és aláírt szándéknyilatkozat benyújtásával jöhet létre. A szándéknyilatkozatot általában a tanév megkezdése előtt kell benyújtani, de lehetőséget biztosítunk a tanév ideje alatti kollégiumi tagsági viszony létesítésére is. Kollégiumi felvételt kérheti: Kisújszállás város beiskolázási területén élő tanuló; a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Gyámhatóság által javasolt családok tanulói. Az osztályfőnökök a gyermek és ifjúságvédelmi felelősökkel együtt javasolhatják a szülőknek a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók kollégiumi ellátását. Kollégiumi tagsági viszony megszűnésének elvei Megszűnik a kollégiumi tagsági jogviszony: Minden tanév végén A jognyilatkozatra képes személy írásban benyújtott nyilatkozatával Fegyelmi intézkedés következményeként. A tanulók intézményen belüli elhelyezése A felvételről a kollégium vezetője dönt. Az intézményen belül koedukált tanuló és foglakozási csoport létrehozására van lehetőség. Az otthonos mikrokörnyezet alapegysége az azonos nemű diákokból szervezett hálószoba közösség.
70
5.2. Működési és munkarend A kollégium működési rendjét a házirend szabályozza. Az élet- és munkarend keretét a házirend, a kollégium pedagógiai programja adja. A kollégium pedagógia programja digitális formában elérhető az iskola honlapján. Nyomtatott példány található a kollégium tanári szobájában, amely megtekintésére Az intézménnyel jogviszonyban nem állók épületben tartózkodásának rendje szerint meghatározott időpontban van lehetőség. A házirend tanulókra vonatkozó részeit tartalmazó kivonat tanulók termeiben jól látható helyen kerül elhelyezésre. A kollégium rendeltetésszerű nyitva tartása: a szünetek kivételével folyamatos a tanév szorgalmi ideje alatt. 5.2.1. A tanulók fogadásának rendje szorgalmi időben A hét első munkanapján reggel 7 órától a gyermekfelügyelő fogadja a kollégiumi tagsági viszonyban lévő gyermekeket. A közös reggeli elfogyasztása után a tanulók együttesen a gyermekfelügyelő kíséretében indulnak az iskolába. A tanítás befejezése után az alsó tagozatos tanulók a nevelő kíséretével, a felső tagozatos tanulók a tanórák befejezése után önállóan mennek a kollégiumba. 5.2.2. A tanulók eltávozásának rendje A hét utolsó tanítási napján a tanulók a napirendnek megfelelően 14.30-kor távoznak a diákotthonból önállóan vagy szülői kísérettel (szülői nyilatkozat). 5.2.3.A kollégium napi rendje Hétfőtől-csütörtökig: 630: Ébresztő, tisztálkodás, reggeli teendők 700: Reggeli (a nem kollégiumban alvó gyermekek érkezése) 730: Indulás az iskolába 1130-1330: Hazaérkezés az iskolából, folyamatos ebédelés 1330-1430: Pihenés, játék, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások 1430-1600: Tanulás: házi feladatok elkészítése, megtanulása tanítói irányítás a tanulók egyéni képességeinek figyelembevételével 00 00 16 -17 : Csoportfoglalkozások, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások 1700-1730 : Vacsora (a nem diákotthonban alvó gyermekek hazaindulása) 1730-1830: Szabadidős foglalkozások a heti terv alapján fakultatív lehetőséggel (kulturális, sport, kézműves) 1830-2100: Szabadfoglalkozás (TV nézés, olvasás, játék, kézimunka) 2100-2130: Tisztálkodás, lefekvés Pénteken 1130-1430: Érkezés az iskolából, házi feladatok elkészítése, ebédelés, pakolás, hazamenetel. 5.2.4.Kollégiumi foglalkozások rendje Kollégiumi foglalkozás tartható közösségben (csoport, tanuló-, kis- mobil) és egyénileg.
71
A kollégiumi foglalkozásokat a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában rögzítettek szerint kell megtartani. Kollégiumunk a nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseinek megfelelően egyéni és csoportos foglalkozásokat szervez a meghatározott óraszámban. Szervezett foglalkozások: 1. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: Tanulást segítő foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, tematikus csoportfoglalkozás. 2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: Csoportvezetői foglalkozások: közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése tematikus csoportfoglalkozások: (a rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások) A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb megbeszélések)
közösségek
szerinti
A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A kollégiumi nevelő éves foglalkoztatási munkatervében a kötelező és ajánlott témájú szabadidős foglalkozások tervezésében és megvalósításában meghatározó szerepet kap: a kulturált és egészséges életmódra nevelés, a környezet megóvása, ápolása, a sport-testedzés, a személyiségformálás, a kulturális, kézműves foglalkozások, az önálló ismeretszerzés kialakítása, egyéni alkotások létrehozása, ezekből kiállítások szervezése, a kommunikációs és nyelvi készség fejlesztése.
72
Az iskola által biztosított délutáni foglalkozásokon (szakkör, fejlesztő foglalkozások, korrepetálás, sportkör, szabadidős foglalkozások) a tanulók részt vehetnek, amennyiben részvételi szándékukat az ügyeletes nevelőnek jelzik, illetve ha a nevelő a távozásra engedélyt ad. 5.2.5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása A kollégiumi foglalkozásokról való távolmaradást a diák köteles igazolni. A kollégiumból eltávozni csak a szülő írásos kérelmére, a foglalkozást vezető pedagógus engedélyével lehet. 5.2.6.Az intézménnyel jogviszonyban nem állók épületben tartózkodásának rendje A kollégium területén a kollégistákon, menzás tanulókon, az intézmény dolgozóin kívül csak a kollégisták közvetlen hozzátartozói tartózkodhatnak naponta 12.00-14.30-ig ill. a fogalakozások befejezését követően a vacsoráig. 5.2.7. Biztonsági rendszabályok A kollégiumban technikai személyzet feladata hogy a bejárati ajtó, kapu zárása. A bezárt termek kulcsát a dolgozók a tanári szobában helyezik el. A kollégiumi tálaló konyhába csak az ott dolgozó konyhai személyzet léphet be. A tanulók a tanév elején tűz- és balesetvédelmi tájékoztatón vesznek részt. A nevelők folyamatosan ellenőrzik a balesetek megelőzésére alkalmas magatartásformák elsajátítását és betartását. Munkavédelmi felelős az intézmény területén évente két alkalommal tart munkavédelmi szemlét a balesetek megelőzése érdekében. Rendkívüli események Sérülés, baleset Szakorvosi ellátást nem igénylő sérültet a nevelő elsősegélyben részesíti. Baleset esetén az ügyeletes nevelő értesíti a szükséges szervet (mentők, ügyeletes orvos) valamint a kollégium vezetőjét. A kollégium vagy az intézmény vezetője értesíti a szülőt. A tanulói balesetek kivizsgálását az intézmény vezetője köteles elvégezni. Tűz esetén A tanulóknak és a személyzetnek haladéktalanul el kell hagyni az épületet a kivonulási útvonalon Értesíteni kell a tűzoltóságot, és az intézmény vezetőjét. Ha az épület nem alkalmas a tanulók ismételt fogadására, akkor értesíteni kell a szülőket Bombariadó esetén A telefonértesítés után a telefont félre kell tenni. Azonnal intézkedni kell a jelzett épület kiürítéséről a tűzriadó tervnek megfelelően Értesíteni kell a rendőrsége, tűzoltóságot és a riadót bejelentő személy kilétének kiderítésére a karcagi telefonközpont ügyfélszolgálatát másik telefonvonalról
73
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A kivonulási útvonal nyomtatott formában jól látható helyen a falon kerül elhelyezésre. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény irodájában kell elhelyezni. 5.2.8. A kollégium helyiségeinek használata A kollégium területén a nyitva tartási időben felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók: A tanulókban a foglalkozási idők tartama alatt tartózkodhatnak a diákok. A hálókba a gyermekfelügyelővel léphetnek be a tanulók. A klubszobákat a szabadidős foglalkozások ideje alatt használhatják (délután és este). A kollégium valamennyi helyiségének (mosdók-WC, klub- és tanulószobák, hálók, étkező) és berendezésének épségéért ill. tisztaságának megőrzéséért, valamint rendjéért a kollégium tagjai, szüleik révén anyagilag is felelőssé tehetőek. A kollégium helyiségeinek bérbeadása esetén a bérleti szerződés tartalmazza a helyiségek használatának és megóvásának szabályait. 5.2.9. Ügyelet, felügyelet Munkarendek, helyettesítési rend A tanuló jogszerű intézményben tartózkodása idejére folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítunk. A nevelőtanár munkarendje: hétfőtől csütörtökig 11.25 – 18.25 pénteken 10.30 – 14. 30 A pedagógiai asszisztens munkarendje: hétfőtől csütörtökig 11.00-19.00 pénteken 7.00-15.00 A gyermekfelügyelő munkarendje: hétfő 6.00-8.30; hétfőtől-péntekig 19.00-8.30 A kollégium vezetőjének fogadóórája az intézményben: hétfőn 14.30-16.00; keddtől- péntekig 12.30-13.30. Más időpontokban a kollégium vezetője elérhető a Kossuth úti épületben vagy telefonon. A kollégium vezetőjét akadályoztatása esetén a nevelőtanár helyettesíti. Egészségügyi felügyelet Tanuló megbetegedése esetén értesítik a szülőket. Beteg tanuló nem tartózkodhat a kollégiumban. A betegség elmúltával a tanuló csak akkor foglalhatja el újra a helyét a közösségben, ha az orvosi erre engedélyt ad. Sürgős esetben az iskolaorvost a kollégiumba hívják, egyébként a tanulók keresik fel. A védőnő heti rendszerességgel ellenőrzést tart a kollégiumban. Az iskolapszichológus rendszeresen tart foglalkozásokat a kollégiumban.
74
5.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje Ellenőrzést csak a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint lehet végezni, ütemezetten és alkalomszerűen. Pedagógus ellenőrzése, értékelése A kollégiumban dolgozó pedagógus munkájának értékelésében elsődleges szempont: - a kollégium pedagógiai programjában, a munkaköri leírásában, az egyéni foglalkoztatási munkatervben foglaltak érvényesítése, megvalósítása. Az értékelésben részt vesz: - az iskola igazgatósága; - a kollégium vezetője; 5.4. A szülők és a kollégium közötti kapcsolattartás Tanévnyitó napján a kollégium vezetője szülői értekezletet tart, amelyen ismerteti a tanévre vonatkozó fontosabb szabályokat, rendelkezéseket, a házirend főbb előírásait, különös tekintettel a változásokra, ill. a kollégiumi élet főbb programjait. A nevelőtanár: hét közben és a hétvégi eltávozás alkalmával az egyes szülőkkel ápolja a kapcsolatot, szükség esetén tájékoztatja a szülőt a gyermekkel kapcsolatos problémákról. A kapcsolattartás formái: - Szülői értekezleteken a Házirend, napirend, egyéb szabályok, szokásrendszerek megbeszélése - Telefonon keresztül betegség vagy más probléma észlelése esetén - Szülő meghívása a kollégiumba megbeszélésre a tanuló komoly vagy sorozatos szabályszegése esetén. - Levélbeli kiértesítés rossz tanulmányi eredmény, hiányzások jelzésére - Család felkeresése abban az esetben, ha a diák huzamosabb ideig képességei alatt teljesít, negatív változás áll be magatartásában, lelki bajai vannak, melyek feltehetően családi problémákra vezethetők vissza Szülő meghívása kollégiumi rendezvényekre (karácsony, anyák napja stb.)
5.5. A kollégium kapcsolatrendszere Céljaink elérése és nevelési feladataink megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködünk: Iskolákkal, A diákok szüleivel, hozzátartozóival Az iskolai és az Arany János Városi Könyvtárral szabadidős foglalkozások, csoportos könyvtárlátogatás keretében Művelődési és Ifjúsági Központ programjain csoportos részvétel Iskolaorvos: sürgős esetben a kollégiumba hívjuk, egyébként a tanulók keresik fel. Gyermekjóléti Szolgálat: hátrányos és veszélyeztetett tanulók esetében Roma Nemzetiségi Önkormányzat: roma családok szemléletformálása /szocializáció, higiénia, rendszeres iskolába járás/
75
Gyámügyi Hivatal: rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Családsegítő Központ: rászoruló családok segítése, tanácsadás A nevelőtanár napi kapcsolatban áll az iskolában oktató tanárokkal, fejlesztő pedagógussal, rendszeresen megkeresik a diákok osztályfőnökeit, akikkel egyeztetik, elemzik a kollégisták tanulmányi eredményeit, iskolai, iskolán kívüli és kollégiumi viselkedését. Problémás esetekben a bajokra közösen próbálnak megoldást találni. Az iskolák és a kollégium közötti kapcsolattartás A kollégiumot igénybevevő tanulók iskoláival (aktuális feladatoknak megfelelően) a kollégium vezetője tartja a kapcsolatot a nevelőtanár a felmerült pedagógiai gondok megoldása érdekében a diákok osztályfőnökeivel és szaktanáraival napi munkakapcsolatot tart. 5.6. Kollégiumi rendezvények, hagyományok A kollégium tanulói részt vesznek az iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken. A kollégiumi hagyományok szerint az iskolai programokon túl, a kollégium külön rendezvényt tart a következő alkalmakkor: Télapó ünnepség Karácsony Roma Kultúra Napja Húsvét Anyák napja Gyermeknap Születésnapok, névnapok megünneplése Diákok érdekképviselete A tanulók iskolai osztályuk diákképviselőin keresztül fordulhatnak az iskola vezetéséhez. A kollégium létszáma és családias hangulata nem igényli helyi diákképviselők választását. A tanulók problémáikkal személyesen fordulhatnak a nevelőkhöz. Dicséretek, fegyelmi intézkedések A kollégium vezetője, nevelői, írásbeli, szóbeli elismerésben, dicséretben részesíti a kiemelkedő, példamutató tevékenységet végző tanulókat. Hasonlóképpen figyelmezteti, elmarasztalja a házirendet megsértő kollégistákat. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki; figyelmeztetés, megrovás, eltanácsolás A figyelmeztetést és a megrovást a tanuló ellenőrzőjében és a kollégiumi naplóban dokumentálják. Eltanácsolás esetén a szülőt írásban értesítik, és tájékoztatják az eltanácsolás okairól.
76
A fegyelmi fokozatok egymásra épülnek, de rendkívüli esetben (a házirend súlyos megszegése, társak bántalmazása, társak és a kollégium biztonságának veszélyeztetése) az enyhébb fegyelmi fokozatok hiánya ellenére is dönthet a kollégium vezetője a kollégiumi tagság megszüntetéséről.
77
Munkaköri leírás
Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: kollégiumi nevelő Besorolás: Munkaideje: 40 óra (a kötelező óraszámból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásából áll) Kötelező órája: 30 óra Közvetlen felettese: igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: napközis nevelők és kollégiumi nevelők alsó tagozaton tanító nevelők osztályfőnökök munkaközösség vezető Fő feladatai, tevékenységei Munkáját az iskolai dokumentumok alapján végzi. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja a nevelőtestületre ruházott jogokat. - Megtervezi, elkészíti nevelési programját az intézmény éves munkaterve alapján. - Kollégiumi csoportvezetőként ellátja csoportjának vezetését. - Kialakítja csoportja napirendjét. - Gondoskodik a mindennapos testmozgásról, szabadban való tartózkodásról. - Irányítja a tanulók tanulmányi munkáját, figyelmet fordít a helyes tanulási szokások, technikák, módszerek kialakítására. - Segíti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. - Hozzájárul a tehetséggondozáshoz. - Tervezi és szervezi csoportja kulturális életét, a szabadidő hasznos eltöltését. - Felügyeli a biztonságos közlekedést. - Figyelmet fordít a kulturált étkezési szokások kialakítására. - Rendszeresen ellenőrzi, értékeli csoportja tanulmányi, magatartási és közösségi tevékenységét. - Biztosítja a tanulók felügyeletét mindaddig, míg a tanuló el nem távozik a kollégiumból. - Részt vesz a munkaközösségi munkában. - Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, tanítókkal, tanárokkal, negyedévente hospitál. - Tájékoztatást ad a szülőnek a tanuló magatartásáról, tanulmányi munkájáról. - Szükség esetén helyettesítési feladatot lát el. - Lehetőségeihez mérten segíti a diákönkormányzat munkáját. - Munkájával kapcsolatos adminisztrációját pontosan, precízen, naprakészen végzi. - Védi és szépíti tanterme és iskolája környezetét.
Megbízatásai,vállalt feladatai Szoros kapcsolattartás az iskola gyermekvédelmi felelőseivel.
78
Az éves munkatervben meghatározott feladatok végrehajtása A pedagógus kötelező óraszámában, vállalt feladatai végrehajtásakor, illetve megvalósításakor köteles csak az intézményben tartózkodni. Munkakörülmények - tanári szoba - technikai és szemléltetőeszközök rendeltetésszerű és takarékos használata - iskolai könyvtár használata - Internet használata Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - pótlékok, kedvezmények, juttatások - helyettesítési és túlóradíj Kisújszállás, 20.. ……………………………………. intézményvezető Átvette: …………………………………… munkavállaló
79
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: takarító Besorolás: Munkaidő: 20 óra (6.00 – 10.00 óráig ) Közvetlen felettese: igazgató, igazgatóhelyettesek Közvetlen munkatársai: a kollégium dolgozói Munkaterülete: általános iskolai kollégium Folyamatos tevékenysége: Kollégium : - A tanuló termek, klubszoba, hálók takarítása (felseprés, vizes feltörlés, polcok, szekrények portalanítása, padok, asztalok, nyílászárók, falak, tisztántartása, lemosása) - A fürdőszobák, WC-k tisztántartása, fertőtlenítése - Az utcai járdák seprése, hóseprés - Az iskolai törölközők, terítők, függönyök, a kollégiumi ágyneműk mosása Az iskola dolgozója: - A tanítási szünetekben nagytakarítást végez. A nagytakarítási munkák során szükség esetén az iskola többi épületében is segédkezik, nemcsak a saját részterületén. - Az épületben észlelt meghibásodásokat azonnal jelenti az igazgatóságnak vagy a gazdasági ügyintézőnek. - Az iskolai vagyontárgyakért felelősséggel tartozik, azok védelmét, óvását a tanulóktól is megköveteli. - Rendezvények alkalmával a rendezési feladatokban segít a munkaidején túl is. - Az igazgató és helyettese utasításait, kéréseit teljesíti. - Munkáját a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartása mellet végzi, szigorúan ügyelve az energiatakarékosságra. - Munkahelyét a fent meghatározott munkaidejében csak engedéllyel hagyhatja el, munkaidejének esetleges átcsoportosítását előzetesen köteles bejelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek. Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - pótlék, kedvezmények, juttatások
Kisújszállás, 20.. ………………………………………. Aláírás:
……………………………………….
80
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: konyhai dolgozó Besorolás: Munkaidő: 30 óra (12-18 óráig) Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes Közvetlen munkatársai: a kollégium dolgozói Munkaterülete: a kollégium Folyamatos tevékenysége: Konyhai dolgozó: - Étkeztetés előkészítése (ebéd, délutáni uzsonna, vacsora) - Ebédosztás, adagolás - ÁNTSZ előírásainak megfelelő ételkezelés, étel-mintavétel, mosogatás (uzsonna és vacsora után) - A tálalókonyha, ebédlő takarítása, fertőtlenítése - Az asztalterítők, törölközők szükség szerinti cseréje - Az iskolai étkeztetés zavartalanságának biztosítása - Vasalás (terítők, törölközők) Az iskola dolgozója: - A tanítási szünetekben nagytakarítást végez. A nagytakarítási munkák során szükség esetén az iskola többi épületében is segédkezik, nemcsak a saját részterületén. - Az épületben észlelt meghibásodásokat azonnal jelenti az igazgatóságnak vagy a gazdasági ügyintézőnek. - Az iskolai vagyontárgyakért felelősséggel tartozik, azok védelmét, óvását a tanulóktól is megköveteli. - Rendezvények alkalmával a rendezési feladatokban segít a munkaidején túl is. - Az igazgató és helyettese utasításait, kéréseit teljesíti. - Munkáját a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartása mellet végzi, szigorúan ügyelve az energiatakarékosságra. - Munkahelyét a fent meghatározott munkaidejében csak engedéllyel hagyhatja el, munkaidejének esetleges átcsoportosítását előzetesen köteles bejelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek. Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - pótlékok, kedvezmények, juttatások Kisújszállás, 20.. ………………………………………. Aláírás:
……………………………
81
Munkaköri leírás Dolgozó neve: Szül. hely, idő: Anyja neve Lakcím: Szakképzettsége: Munkakör megnevezése: kollégiumi gyermekfelügyelő Besorolás: Munkaidő: 40 óra Közvetlen felettese: felső tagozat igazgatóhelyettese Közvetlen munkatársai: a kollégiumi nevelő Folyamatos tevékenysége: -
Segíti a kollégium nevelési programjának megvalósítását. Megtervezi, szervezi és irányítja az esti szabadidő hasznos eltöltését. Megköveteli az illemtudó viselkedést, az egymás és felnőttek iránti tiszteletet, a személyi a magán és a közösségi tulajdon védelmét. Segíti a hátrányos helyzetű gyermekek szocializációját étkezési, tisztálkodási-higiéniás, viselkedési szokások kialakulását. A tanulókat az ápoltságra, tisztaságra, időjárásnak megfelelő öltözködésre, személyes holmijuk rendezettségére neveli. Felügyeli a tanulók esti és reggeli tisztálkodását, öltözködését, és az önkiszolgáló tevékenységek végrehajtását (beágyazás, szekrényrend, iskolai felszerelés). Megköveteli a helyiségek, berendezések rendeltetésszerű használatát, a játékok, audiovizuális eszközök megóvását. Felelős, hogy a kollégisták időben induljanak az iskolába. Betegség esetén gondoskodik a beteg gyermekek ellátásáról (gyógyszer, orvosi ügyelet kihívása) és értesíti a szülőt. Betartatja a kollégium házirendjét (takarodó, ébresztő, viselkedés, ügyeleti rend). Munkájával kapcsolatos adminisztrációját pontosan, precízen és naprakészen elvégzi. Rendszeres kapcsolatot tart a kollégiumi nevelőkkel, osztályfőnökökkel, gyermek és ifjúságvédelmi felelősökkel, gyermekjóléti szolgálattal. Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, gondviselőkkel a gyermekek lelki és testi egészségéről, személyes holmijuk ( tisztasági felszerelés, ruházat) állapotáról, viselkedéséről.
Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - pótlékok, kedvezmények, juttatások Kisújszállás, 20.. ………………………………………….. Aláírás: ……………………………………………
82
6. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 6.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kisújszállás Város Önkormányzata gyakorolja. 215/2012.(V.15.) számú önkormányzati határozatával az intézmény épületeit, a telkeit és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a fenntartó számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 6.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A köznevelési intézmény saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a az intézmény vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek;..
83
7. Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága: Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: Alapdokumentumok: - Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Melyet: -
nevelőtestület fogad el, és meghatározza annak felülvizsgálati időtartamát a fenntartó jóváhagyásával lép életbe nyilvánosságra kell hozni.
A pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend megtalálható az intézmény könyvtárában, melyet kérésre a helyszínen elolvashat az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló, a szakszolgálati ellátásban részesülő gyermek/tanuló, szülő, érdeklődő szülő. Szóbeli tájékoztatatás kérhető az iskola alapdokumentumairól az igazgatóságtól előre egyeztetett időpontban, vagy a kijelölt fogadóórán. A fogadó órák ideje és az iskolai dokumentumok megtekintési lehetősége az iskolai épületekben elhelyezett egységes hirdető táblán megtalálható. A Házirend egy példányát a szülő gyermeke iskolába történő beíratásakor kézhez kapja. A Házirend érdemi változása esetén az iskola minden tanulója részére átadásra kerül. Intézményünk adatainak nyilvánosságra hozása érdekében honlapot működtet. Honlap címe: www.kossuth-kiujszallas.sulinet.hu A honlap kezelésével megbízott kolléga feladata a honlap folyamatos frissítése. A honlapon megjelennek : Az intézmény bemutatása , története A legfontosabb adatai, mutatói Az intézmény alapdokumentumai Az aktuális tanév munkarendje Az iskola aktuális programjai, azok felhívásai és képanyaga Különös közzétételi lista szerinti egyéb adatok
8. Az elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének és hitelesítésének rendje I.
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje
1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt
84
dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 2. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. 3. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.
II.
Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje
-Az iskolánkban használatos MAGISZTER digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. -Az adatok tárolása – ideiglenesen – a szolgáltató központi szerverén történik, a frissítés szerződésben meghatározott gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. -Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. -Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. -A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. -Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.
85
9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Tanulók: Az iskola-egészségügyi felügyeletet és ellátást (kötelező orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások), a megelőző orvosi intézkedéseket az iskolaorvos és a védőnő végzi. Az iskolaegészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens is. Az iskola-egészségügyi ellátás éves rendjét az intézményvezető az iskolaorvossal, a védőnővel és a fogászatot ellátó fogorvossal egyezteti. Az együttműködés előkészítése s lebonyolítása az oktatási igazgatóhelyettes feladata. A kötelező orvosi vizsgálatokat, szűrővizsgálatok, védőoltások időpontját lehetőség szerint úgy kell csoportonként, osztályonként megszervezni, hogy az a délelőtti tanítási órákat a legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatokra a tanulók felügyelettel érkeznek. A tanulók fogorvosi rendelőbe történő kíséretét egészségügyi dolgozó látja el. Az intézmény dolgozói: Minden dolgozó üzemorvosi vizsgálaton köteles részt venni (előzetes bejelentés alapján). Dolgozóinknak évente kötelező tüdőszűrő vizsgálaton kell részt venniük. Az erről szóló igazolást minden tannév elején munkába álláskor kötelesek bemutatni. (A lakossági tüdőszűrést, ha egy évnél nem régebbi elfogadjuk.) Új dolgozó munkába állás előtt köteles az üzemorvosi vizsgálatra elmenni. A családban, közvetlen környezetben lévő fertőző, másokra ártalmas betegséget köteles a dolgozó az iskolavezetőnek bejelenteni, hogy az a megfelelő intézkedéseket megtegye. Az iskolaétkeztetésben dolgozók évente kötelező alkalmassági, egészségügyi vizsgálaton vesznek részt. Ennek elmulasztása esetén nem állhatnak munkába. (Ennek ellenőrzéséről a fenntartó gondoskodik.)
86
10. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért; - az energia-felhasználással való takarékoskodásért; - a katasztrófavédelmi, tűz- és balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Megelőzés Az intézmény minden dolgozóját munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A részvételt a dolgozók aláírásukkal igazolják. A Rákóczi úti épületben a tanítási időben portaszolgálat működik. A tanítás befejezése után a délutáni tanórán kívüli foglalkozások alatt a hivatalsegédek, takarítók az épületben tartózkodnak A Kossuth úti épületben az intézmény nyitvatartási idejében folyamatosan tartózkodik hivatalsegéd. A munkavédelmi felelős az intézmény területén évente két alkalommal, a tanév kezdése előtt és tavasszal tart munkavédelmi szemlét a balesetek megelőzése érdekében. Az első tanítási napon az iskola minden tanulója balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesül. A baleseti veszélyeket rejtő tantárgyak (technika, kémia, testnevelés, fizika) első tanítási óráin balesetvédelmi oktatás keretében ismerik meg a tanulók a tanórák rendjének szabályait. Az oktatáson való részvétel tényét a tanulók aláírásukkal igazolják, az osztályfőnökök ill. a szaktanárok az osztálynaplóban rögzítik. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.) A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. Baleset esetén teendők: a pedagógus vagy a tanuló köteles minden sérülést, balesetet bejelenteni; a szakorvosi ellátást nem igénylő sérültet elsősegélyben kell részesíteni; minden tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat; súlyos baleset esetén azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét, a rendőrséget, a mentőket, valamint a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartóját; ha a baleset iskolai hiányzással jár, akkor formanyomtatványos jegyzőkönyvet kell felvenni; a tanulói balesetek kivizsgálását az intézmény igazgatója köteles elvégezni, az intézménynek lehetővé kell tenni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a balesetek kivizsgálásában;
87
minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. A segítségnyújtás az intézmény minden jelenlévő dolgozójának feladata. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.
11. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak, az intézményben ellátott gyermekeknek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Az intézmény Prevenciós Programja, Katasztrófavédelmi Felkészítési Terve, Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza a magatartási és cselekvési szabályokat. Teendők bombariadó esetén: -
a telefonértesítés után a telefont félre kell tenni azonnal intézkedni kell a jelzett épület kiürítéséről a tűzriadó tervnek megfelelően értesíteni kell a rendőrséget, tűzoltóságot és a riadót bejelentő személy kilétének kiderítésére a karcagi telefonközpont ügyfélszolgálatát másik telefonvonalról
Egyéb rendkívüli esemény esetén: -
mentők, rendőrség, szülő értesítése szükség szerint pánik hangulat elkerülésére azonnali intézkedés, az igazgatóság értesítése zavartalan együttműködés
Évente egy alkalommal a dolgozók emlékezető, elméleti felkészítésére kerül sor, kiegészítve az alapozó felkészítésen elhangzott ismereteket a legújabb ismeretekkel. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján,- évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: -
igazgatói iroda, szakszolgálati iroda, tanári szobák, gazdasági iroda, könyvtár.
88
12. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.
13. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézmény a következők reklámtevékenységet:
szerint
szabályozza
az
intézményben
folytatható
1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. - sporttevékenység 2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 3. A reklámtevékenység jellegének besorolása
89
Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület - a szülői közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a tanulóktól érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai a) iskola rádió, b) újságok terjesztése, c) szórólapok, d) plakátok, e) szóbeli tájékoztatás, Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.
14. Nyilatkozat média részére Az írott sajtónak, a rádiónak és a televíziónak adott az intézményi élet bármely területével kapcsolatos tájékoztatás, felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén mindenkinek figyelemmel kell lennie a következőkre: Az intézménnyel kapcsolatban nyilatkozattételre az intézményvezető vagy az általa megbízott személy jogosult. A nyilatkozatot adó köteles mindenkor udvarias, konkrét, nem félreérthető válaszokat adni. A nyilatkozó felelős a szakszerűségért, a pontosságért és az objektivitásért. Minden nyilatkozat esetében be kell tartani a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket, és tekintettel kell lenni az intézmény érdekeire (nem okozhat az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt, működési zavart). Tilos olyan kérdésben nyilatkozatot adni, amelynél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga, hogy nyilatkozatát közlés előtt megismerje, ennek megtagadása esetén visszavonhatja nyilatkozatát. Az intézmény területén forgatás, fotózás, riportkészítés stb. csak előzetes intézményvezetői engedéllyel történhet.
15. Kiadmányozás rendje A kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Az intézményben kiadmányozási joggal rendelkezik: Az intézményt érintő minden ügyben az igazgató Az intézményegységet érintő ügyekben az intézményegység –vezető A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az igazgató-helyettesek Távollét esetén a szervezeti működési szabályzat előírása szerinti személy helyettesít.
90
Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: Intézmény adatai Az irat iktatószáma A kiadmány jobb felső részében a következőt kell feltüntetni: Az irat tárgya Esetleges hivatkozási szám A kiadmányozó saját kezű aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.
16. Aláírási és bélyegzőhasználati jogkör Aláírási és utalványozási joga az igazgatónak, távolléte esetén a két igazgatóhelyettesnek van. Az intézményben használt hosszú és körbélyegző lenyomata: - hosszú bélyegző
-
körbélyegző
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - az intézmény igazgatója - az intézmény igazgatóhelyettesei - intézményegység-vezető - az intézmény gazdasági ügyintézője - az intézmény könyvtárosa - az osztályfőnökök bizonyítványok, naplók, anyakönyvek ellenőrzők hitelesítése esetén Bélyegzők tárolása: - Gazdasági irodában - Igazgatói irodában - Igazgatóhelyettesi irodában - Intézményegység-vezető irodájában Bélyegzők kivitele:
91
A bélyegzőket az intézményből csak írásbeli engedéllyel lehet kivinni, kizárólag az ügyintézés idejére. Engedélyezésre jogosult: igazgató, igazgatóhelyettesek.
92
Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei
1. sz. melléklet Adatkezelési szabályzat 2. sz. melléklet Iratkezelési szabályzat 3. sz. melléklet Az igazgatótanács ügyrendje 4. sz. melléklet A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 5. sz. melléklet Az iskolai könyvtár SZMSZ-e
1. sz. melléklet
Adatkezelési szabályzat
94
1. Intézményi adatok Intézmény neve: Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Szabályzat típusa: Adatkezelési szabályzat Intézmény székhelye, címe: 5310 Kisújszállás, Rákóczi u. 1. Intézmény OM-azonosítója: 201731 Intézmény fenntartója: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Intézmény vezetője: Varga Vincéné igazgató Intézményvezető-helyettesek: Eperjesi Éva általános igazgatóhelyettes Boda János nevelési igazgatóhelyettes
2. Irányadó jogforrások a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
3. Fogalmak értelmezése Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt − közvetlenül vagy közvetve − név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során, illetve azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a
95
tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok − teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő − kezeléséhez; Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából − beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is − személyes adatok feldolgozását végzi. Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető. Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
96
Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy − törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben − helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása. Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése. Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, alkalmazottairól az intézmény nyilvántart. Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése. Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése. A nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása. Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. 5. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor és módosításakor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az iskolaszék és a diákönkormányzat. Az adatkezelési szabályzatot a fenntartó Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy hagyja jóvá. Az adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az igazgatói irodában, valamint az iskola honlapján (www.kossuth-kisujszallas.sulinet.hu). Tartalmáról a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.
4. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, továbbá valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. E szabályzat szerint kell ellátni a az alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint az alkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését.
97
E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni az alkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független az alkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített alkalmazotti jogviszony esetén az alkalmazott köteles tudomásul venni, erre az alkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogviszony létrejöttét követő munkáltatói írásbeli tájékoztatóban.
5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat, elektronikus adat. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni az alkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, az adatok valódiságát az érintett alkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, áthelyezéskor, alkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére, azon adatok tekintetében, amelyekre betekintési joga kiterjed. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén véglegesen törölni kell az alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát − az áthelyezéshez kivételével – kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. Adatbiztonság Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, az informatikai eszköz 98
üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. Számítógépen tárolt adatok A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón. Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen − a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából évente − kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát − a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat − el kell választani az aktív résztől, majd a passzív adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az adatkezelések archiválását évente egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők, asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről. Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal − legalább felhasználói névvel és jelszóval − lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy az adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen. Manuális kezelésű adatok A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni. Archiválás: Az adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzatának, valamint az irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni. Ellenőrzés Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását Boda János igazgatóhelyettes folyamatosan ellenőrzik.
99
Az intézmény vezetője az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat megalkotásával, jegyzőkönyvek és a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén a jogsértés megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen súlyos törvénysértés esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi az adatkezelő ellen. Az adatbiztonsági rendszabályok és intézkedések megtartását az intézményvezető által megbízott Boda János igazgatóhelyettes ellenőrzi. Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzés lebonyolításával megbízottak beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezető felé.
6. Az alkalmazotti alapnyilvántartás Az alkalmazott I. − neve (születési neve) − születési helye, ideje − anyja neve − taj-száma, adóazonosító jele − lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma − családi állapota − gyermekeinek születési ideje − egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete II. − legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) − szakképzettsége(i) − iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai − tudományos fokozata − idegennyelv-ismerete III. − a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, − a munkahely megnevezése, − a megszűnés módja, időpontja IV. − az alkalmazotti jogviszony kezdete − állampolgársága − a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte − a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V. − az alkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele − e szervnél a jogviszony kezdete 100
− az alkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma − címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai − a minősítések időpontja és tartalma − hatályos fegyelmi büntetése VI. − személyi juttatások VII. − az alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama VIII. − az alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
IX. − Az alkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.]. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: név, születési hely és idő, állampolgárság; lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: — iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, — munkában töltött idő, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, — besorolással kapcsolatos adatok, — alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, — munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, — munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, — kártérítésre kötelezés, — munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő — tartozás és annak jogosultjai, — szabadság, kiadott szabadság, — alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, — az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival. A nemzeti köznevelésről szóló törvény által előírt, de az alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését Kui Lajosné végzi az intézményvezető által és az alkalmazott által aláírt munkaköri leírásban foglaltak alapján. Fenti adatkörben nem szereplő körben − törvény eltérő rendelkezésének hiányában − adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.
101
Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató alkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. Az alkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A munkáltatónál vezetett alkalmazotti alapnyilvántartásba − az érintetten kívül − a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: az alkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei Az alkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve − a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével − törlését. Az alkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A helyesbítésről és a törlésről az alkalmazottat, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Au alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 5 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. Személyi irat Személyi iratnak tekinthető minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor a jogviszony időtartama alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: a személyi anyag iratai, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a közokirat vagy az alkalmazotti írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,
102
bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Személyi irat kezelése Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a gazdasági ügyintéző feladata. Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. Az alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. A munkáltató felhívására az alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely az alkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja az alkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, − ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul − hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az alkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az alkalmazott részére megtéríti. A munkáltató a jogszabályban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli az alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve az alkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a munkáltató az alkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy − alkalmazotti jogviszony létesítése esetén − az alkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított 90 napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell. A személyi anyag tartalma az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, a pályázat vagy szakmai önéletrajz, az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél/oklevelek másolata, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítványok, tanúsítványok másolata, a kinevezés és annak módosítása, átsorolások, a vezetői megbízás és annak visszavonása, a címadományozás, kitüntetésre felterjesztés,
103
a teljesítményértékelés, minősítés, az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, az alkalmazotti igazolás másolata.
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése után az alkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját az intézkedés végrehajtójának aláírásával kell hitelesíteni. A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint meg kell őrizni. A pedagógus igazolvány A pedagógus igazolvány különböző kedvezmények igénybevételére való jogosultság igazolására szolgáló közokirat. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógus igazolvány tartalmazza: a kiállítás évét, az érvényesítés lehetőségét, nyugdíjas esetén azt, hogy az igazolvány határozatlan ideig érvényes, a sorszámot, azt a tájékoztatást, hogy a pedagógus igazolvány tulajdonosa jogosult jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított kedvezmények igénybevételére, figyelmeztetést arra, hogy az igazolvány a személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes. A munkáltató a pedagógus igazolványt a közoktatási információs rendszeren keresztül igényli meg a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/D. §-ban meghatározott jelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vagy azt követően.
7. A tanulók adatainak nyilvántartása Nyilvántartott adatok: tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, 104
a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, a többi adat az érintett hozzájárulásával.
Az adatok továbbítása Az adatok a közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a diákigazolvány − jogszabályban meghatározott − kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, az iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség A járási hivatal az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig − elektronikus formában − megküldi a KIR-en keresztül az Oktatási Hivatal részére
105
a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön megadva az óvodás korú gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát. A járási hivatal a szülő írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt munkanapon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. Az intézményvezető − a szülő hozzájárulása esetén − a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig jogosult kezelni. Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletében, az hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A nemzeti köznevelési törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója útján − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel − köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló − más vagy saját magatartása miatt − súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A tanuló fejlődésének nyomon követése Az intézmény és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus − jogszabályban meghatározottak szerint − köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható.
106
A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. A nemzeti köznevelési törvény alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait − beleértve a mérési azonosítót is − a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.
A diákigazolvány Az intézmény a tanuló részére − kérelemre − diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további − nem személyes adatok − is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott
107
adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. A diákigazolvány kezelésére vonatkozó intézményi szabályokat a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló szabályzat részletesen és külön tartalmazza.
8. Záró rendelkezések Az Adatkezelési szabályzatot jogszabályváltozás, az intézmény vagy a fenntartó adataiban bekövetkezett változás esetén módosítani kell. A szabályzat módosításával kapcsolatos eljárásban az elfogadásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
108
2. sz. melléklet
Iratkezelési szabályzat
109
-Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005.(XII.29.) Korm. Rendelet előírásainak figyelembevételével szabályozza -Az intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. -A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell -A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a DÖK, a szülői szervezet, a szakszervezet részére érkezett leveleket, valamint azokat az iratokat, melyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának -Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását -A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell o Az intézmény nevét o Az intézmény székhelyét o Az iktatószámot o Az ügyintéző megnevezését o Az ügyintézés helyét és idejét o Az irat aláírójának nevét, beosztását o Az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát -Az intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a fentieken túl tartalmaznia kell o A döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését o A mérlegelésnél figyelembe vett szempontokataz eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést -Jegyzőkönyvet kell készíteni, o ha a jogszabály előírja, o ha a nevelőtestület, szakmai munkaközösség az intézmény működésére, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó határozatot hoz o Ha jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja -A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell o Elkészítésének helyét o Idejét o A jelenlévők felsorolását o Az ügy megjelölését o Az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat o A meghozott döntéseket o A jegyzőkönyv készítőjének aláírását -az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen -Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni -Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi
-Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005.(XII.29.) Korm. Rendelet előírásainak figyelembevételével szabályozza -Az intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. -A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell
110
-A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a DÖK, a szülői szervezet, a szakszervezet részére érkezett leveleket, valamint azokat az iratokat, melyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának -Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását -A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell o Az intézmény nevét o Az intézmény székhelyét o Az iktatószámot o Az ügyintéző megnevezését o Az ügyintézés helyét és idejét o Az irat aláírójának nevét, beosztását o Az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát -Az intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a fentieken túl tartalmaznia kell o A döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését o A mérlegelésnél figyelembe vett szempontokataz eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést -Jegyzőkönyvet kell készíteni, o ha a jogszabály előírja, o ha a nevelőtestület, szakmai munkaközösség az intézmény működésére, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó határozatot hoz o Ha jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja -A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell o Elkészítésének helyét o Idejét o A jelenlévők felsorolását o Az ügy megjelölését o Az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat o A meghozott döntéseket o A jegyzőkönyv készítőjének aláírását -az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen -Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni -Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi
111
3.sz. melléklet
Az igazgatótanács ügyrendje
112
Az igazgatótanács ügyrendje: 1. Üléseit az intézmény éves munkatervében rögzítetteknek megfelelően tartja. 2. Az időpontról legalább 1 héttel előtte értesíteni kell a tagokat, a javasolt napirend és az egyes pontokban készült előterjesztések közzétételévek együtt. 3. A rendkívüli igazgatótanács – ülések időpontjáról a tagokat legalább 2 nappal az értekezlet előtt tájékoztatni kell a napirend pontos közlésével, ellenkező esetben az ülésen való részvétel nem kötelező. 4. Az igazgatótanács üléseit az intézményigazgató vezeti. 5. Minden olyan napirendi ponthoz, mely igazgatótanácsi döntést igényel, előterjesztés készítése kötelező 6. A napirendi pont előterjesztője az az igazgatótanácsi – tag, aki a napirendi javaslatot tette. 7. Az igazgatótanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Több javaslat előterjesztése vagy felvetése esetén többlépcsős szavazást alkalmaz. 8. Az előterjesztések feletti vita menete (szabályai): - A szó jelentkezési sorrendben illeti meg az igazgatótanács tagjait - Az előterjesztő maximum két alkalommal kaphat szót, melynek együttes időtartama nem haladhatja meg a hozzászólások időtartamának kétszeresét. - A vitában a hozzászólások időtartama, témánként és személyenként nem haladhatja meg az 5 percet. 9. Az elnök feladatai és kötelességei: - a tárgyalandó témák felvétele, előterjesztése - a tárgyalandó témák felvétele a vitához az igazgatótanács ülésén - az előterjesztések és témák sorrendjének meghatározása - a napirend vitára bocsátása - a határozatképesség megállapítása - a témák megvitatására szánt időhatár megszavaztatása - az ülés vezetése - a szó megadása - a szavazás elrendelése - a szavazás eredményének megállapítása - a határozat kimondása - a hozzászólások időtartamának elrendelése szükség esetén - szünet elrendelése - az ülés berekesztése - az ülés rendjének fenntartása - az igazgatótanács tagjaként az elnök is szavaz - döntés előtt, a döntéshez köteles valamennyi javaslatot szavazásra feltenni - ügyrendi kérdésekben soron kívül ad szót.
113
4.sz. melléklet
Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei
114
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeinek megállapítása 1. 1. Alapelvek A kereset kiegészítés elosztáskor a döntést a szociális helyzet nem befolyásolja. A kereset kiegészítést csak iskolánk főállású, határozatlan időre kinevezett, pedagógiai feladatokat ellátó alkalmazottja kaphat. Legalább egy éve legyen tantestületünk tagja. 1. 2. A tanévenkénti elbíráláskor figyelembe vehető feladatok köre Az osztályközösség alakítása érdekében végzett plusz munka (amit mindig is szabadidőnkben végzünk) kirándulások, túrák, színház, múzeumlátogatások stb. A csoportok, osztályok nehézségi szintjének figyelembe vétele. A nehezen nevelhető gyerekekre fordított egyéni törődést igénylő munka értékelése. Ténylegesen végzett gyermekvédelmi munka. A diákok külön programja esetén felügyeletet rendszeresen ellátó, ott tevékenykedő pedagógusok munkájának elismerése. A nyolcadikosok beiskolázási teendőinek ellátása. A "beugró" osztályfőnökök munkája. Az adminisztrációs feladatok pontos, határidőre történő elvégzése. A napközis és az iskolaotthonos oktatási formában végzett sokrétű tevékenységet megvalósító pedagógusi munka. (Pontos tanulásszervezés, higiénia, szabadidő). Az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétel. A DÖK programjainak megtervezésében, megszervezésében és lebonyolításában a kötelező feladatvállaláson túl, rendszeres, aktív közreműködés. (Kossuth-nap, farsang, karácsony, stb.) Felelős pedagógiai személyiségével, etikus magatartásával, kiemelkedő értékrendet képvisel, diákjai azok szülei és kollégái körében. Munkafegyelme kifogástalan, a rábízott feladatokat maradéktalanul ellátja. 1. 3. A kiemelt munkavégzés meghatározása Kiemelt munkavégzésért járó elismerésnél részesüljenek előnyben azok a szaktanárok, illetve tanítók, akik munkájukat kiemelkedő színvonalon látják el, az alábbiak szerint: Szaktudásuk szinten tartása és naprakész aktualitásának érdekében továbbképzéseken való aktív és eredményes részvétel. Kiemelkedő szintű módszertani felkészültség, azok alkalmazása az oktató-nevelő munkában. A szaktanári munkaközösségek hatékony irányítása, a munkaközösségi tagok munkájának rendszeres figyelemmel kísérése. Óralátogatások, iskolai és kerületi felmérések lebonyolításának irányítása és értékelése. Versenyek szervezése, lebonyolítása. A diákok versenyekre, valamint rendezvényekre való felkészítése, kísérése, felügyelete. A tehetségfejlesztés és tehetséggondozás keretében növendékek tanulmányi versenyeken, pályázatokon való felkészítése, indítása és ezáltal az iskola hírnevének öregbítése. Magas fokú munkafegyelem kialakítása a tanórákon.
115
A sok szemléltetést igénylő tantermek rendezéséért az iskola rendszeres dekorálásáért, szépítéséért, rendben tartásáért végzett különmunka. Eredményes felzárkóztató, képességfejlesztő munka végzése a bukások elkerülése érdekében. Szakmai pályázatok benyújtása az iskola felszereltségének javítása érdekében. Évközi, vagy nyári táboroztatás vállalása. Részvétel az iskola alapdokumentumainak kialakításában, átdolgozásában.
1. 4. A kereset kiegészítés elosztásának módszerei A kibővített iskolavezetés javaslatot készít a személyre szóló elosztáshoz. A pótlék személyekre szóló elosztása az intézményvezető joga és feladata. A döntéskor figyelembe veszi a munkaközösség vezetők javaslatait valamint a fentiekben rögzített alapelveket és szempontokat. 1. 5. A kereset kiegészítés mértéke Első kategória: a mindenkori minimálisan adható pótlék 200%-a. Második kategória: a mindenkori minimálisan adható pótlék 150%-a. Harmadik kategória: a mindenkori minimálisan adható pótlék 100%-a.
116
5.sz. melléklet
A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2014.
117
Tartalomjegyzék
I.
Az iskolai könyvtár meghatározása
II.
Az iskolai könyvtár működési szabályzata
1.) 2.) 3.) 4.)
5.) 6.) 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 7.) 8.) 9.) 10.)
Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár fenntartása, irányítása, gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár gyűjtőköre 4.1.1. Gyűjteményszervezés 4.1.2. Állománygyarapítás 4.1.3. Állományapasztás 4.1.4. A könyvtári állomány elhelyezése, védelme 4.1.4.1. Állományellenőrzés 4.1.4.2. A könyvtári állomány fizikai védelme 4.1.4.3. Az állomány jogi védelme Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár szolgáltatásai A könyvtár szolgáltatásai igénybevételének feltételei Könyvtárhasználóinak köre A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja Az iskolai könyvtár nyitva tartásának és a kölcsönzésnek módja és ideje A könyvtár használatának szabályai Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtáros tanár, könyvtáros tanító munkaköri leírása Tankönyvtári szabályzat, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályok Záró rendelkezések
118
I. Az iskolai könyvtár meghatározása Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Irányítási, pedagógiai és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában; másrészt mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival és az ehhez szükséges eszközrendszerével az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az iskolai könyvtár komplex egység, amelyet a tanításhoz, tanuláshoz nélkülözhetetlen ismerethordozók, a használatukhoz szükséges eszközök és a szolgáltatások rendszere alkot, és amely a pedagógiai folyamattal szemben támasztott fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységeit, szolgáltatásait. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget biztosít az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. Elősegíti a könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését. A rendelkezésre álló dokumentumokkal biztosítja a szakmai munka színvonalának szinten tartását és fejlesztését.
II. Az iskolai könyvtár működési szabályzata
A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza az iskolai könyvtár működésének és igénybevételének szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 163. § (2) szerint. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok vehetők fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük. A külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a Tankönyvtári szabályzat rögzít. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:
119
a.) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b.) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c.) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d.) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, a katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, és együttműködik az iskola székhelyén működő Arany János Városi Könyvtárral. Könyvtáros tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A dokumentum tartalmazza: - könyvtárhasználóinak körét - a beiratkozás módját - az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját - a szolgáltatásai igénybevételének feltételeit - a könyvtárhasználat szabályait - a nyitva tartásának és a kölcsönzésnek módját és idejét - a tankönyvtári szabályzatot, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat, - katalógusszerkesztési szabályzatot, - a könyvtáros tanár, könyvtáros tanító munkaköri leírását
1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve: Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola, és Kollégium Könyvtára Címe: 5310 Kisújszállás, Rákóczi út 1. Tel.: 59/321-312 Az intézmény fenntartója: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Működtetője: Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola, és Kollégium Létesítésének időpontja: 1960 (2012. szeptember 1.) Elhelyezése: A könyvtár egy 140 m2-es tetőtéri helyiségben van. Szabadpolcos olvasó és kölcsönző terem együtt lett kialakítva. Önálló raktárhelyiség nincs, a tetőtér egy részében van elhelyezve a raktári részleg. A Kossuth-épületben lévő állományrész letéti állományként van két szakteremben elhelyezve az alsó tagozat részére oktatási és szabadidős segédanyagként, de tartalmaz régi pedagógiai szakirodalmat és audiovizuális anyagokat is. Ehhez az állományrészhez tartozik egy kis méretű, nem önálló raktárhelyiség, ahol a tartós tankönyvek egy része kerül elhelyezésre.
120
2. A könyvtár fenntartása, irányítása, gazdálkodása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy az iskola költségvetésében gondoskodik. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. - A könyvtár fejlesztésére tervezett összeget úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. - Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. - A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. - Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója ellenőrzi, és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja.
3. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez, az iskola tevékenységének egészéhez, különös tekintettel az iskolában folytatott emelt szintű ének-zene oktatásra. A szakszerűen fejlesztett gyűjteménynek és az erre épülő szolgáltatásoknak – a jogszabályoknak megfelelően – a következő feladatokat kell biztosítania: - a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, - a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 166. § (1) alapján alapfeladata az iskolai könyvtárnak: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról, - az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása - a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. (2) Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: - az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, - tájékoztatás nyújtása a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. Az iskolai könyvtár továbbá közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában. Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv-és könyvtárhasználatának tanításában. A könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat előkészíti. Az iskola oktató-nevelő munkájához, vetélkedőkhöz, tanulmányi versenyekhez különféle dokumentumokat, segédanyagokat biztosít. Gyűjteményét az anyagi lehetőségekhez mérten fejleszti. 121
4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény pedagógiai programja határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához.
4.1. Gyűjteményszervezés A folyamatos, tervszerű és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola - nevelési és oktatási - pedagógiai folyamatának szellemiségét, - tantárgyi rendszerét, - pedagógiai irányzatait, - módszereit, - tanári - tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát.
4.2. Állománygyarapítás Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, a helyi pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeihez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 167. § szerint. A könyvtári dokumentumok beszerzése a könyvtáros feladata. Szaktanári beszerzés előtt a könyvtárossal egyeztetni kell. Állományba vétel a számla és a dokumentum együttes megléte alapján lehetséges. Ezután kerülhet sor a dokumentum kölcsönzésére. - Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. - A szerzeményezési keret az éves költségvetésben kerül meghatározásra, folyamatos és időarányos felhasználásáért a könyvtáros a felelős, aki a rendelésről és a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást vezet. - Amennyiben az éves költségvetésben nem szerepel a könyvtárfejlesztés, és a könyvtáros nem tervezhet előre, úgy az esetleges könyvtári dokumentumok vásárlására fordítható pénzösszegről és a vásárlással kapcsolatos tudnivalókról a könyvtárost a teljesítési határidő előtt legalább 20 munkanappal tájékoztatni kell. - A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az intézmény gazdasági szakemberének a feladata. Ő végzi a gazdasági - pénzügyi iratok megőrzését is, de azok fénymásolt példányait a könyvtári irattárban el kell helyezni. - A dokumentumokat átvétel után leltárba kell venni, ellátni bélyegzővel, leltári számmal, raktári jelzettel. A dokumentumok nyilvántartása - leltárkönyvben - számítógépen történik.
122
Külön vezetjük: - a könyvekről - időszaki kiadványokról - AV és a számítógépes dokumentumokról a nyilvántartást.
4.3. Állományapasztás A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum kivonás, amely a következő szempontok alapján történik: - tartalmilag elavult dokumentumok selejtezése - fölösleges dokumentumok kivonása - természetes elhasználódás. Csökkenti az állomány nagyságát a hiány miatti dokumentum – kivonás. Erre a következő okokból kerülhet sor: - elháríthatatlan esemény miatti megsemmisülés - olvasónál maradt - az állomány ellenőrzésekor hiányzott a dokumentum A könyvtáros tanár javaslatot tesz a törlésre, a kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Ez alól kivételt képeznek az időszaki kiadványok, melyeket a könyvtáros engedélyezés nélkül, saját hatáskörében törölhet az állományból. A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával, az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. Az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. Az egyéb pénzbeli megtérítési összeget a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni.
4.4. A könyvtári állomány elhelyezése, védelme A könyvtárat az iskola központi épületében, jól megközelíthető helyen kell elhelyezni. A különböző típusú dokumentumokat lehetőleg szabadpolcon kell elhelyezni, a különösen értékes darabok fizikai védelmét figyelembe véve. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodjon a használói igényekhez. Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani, ez lehet számítógépes feltárás is. A helyben olvasásra, a könyvtári foglalkozások megtartására helyet kell biztosítani. A könyvtáros tanár a rábízott állományért, a rendeltetésszerű működtetésért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős. A Kossuth-épületben, a kollégiumban és a szaktermekben elhelyezett letéti állományrészért, annak rendeltetésszerű használatáért, a szaktermekben, illetve a központi könyvtárban órát, napközis vagy egyéb foglalkozást tartó nevelők anyagilag és erkölcsileg is felelősek.
4.4.1. Állományellenőrzés A könyvtári állomány védelmét szolgálja annak ellenőrzése, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen össze kell hasonlítani az egyedi nyilvántartásokkal. Az időszaki kiadványok nem leltárkötelesek. Az állományellenőrzés lehet: - jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli - módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi
123
- mértéke szerint: teljes vagy részleges Az állomány ellenőrzését szabályozza: - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KP-PM számú együttes rendelete. - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KP-PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről (Művelődési Közlöny 1978/9.)
4.4.2. A könyvtári állomány fizikai védelme -
-
A könyvtár helyiségeiben szigorúan be kell tartani a tűzrendészeti szabályzatot. Dohányozni, nyílt lángot használni tilos. Az erre vonatkozó tilalmi táblát el kell helyezni. Két tűzoltó-készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Tűz esetén vízzel nem szabad oltani. A dokumentumokat védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, stb.). Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára.
4.4.3. Az állomány jogi védelme A könyvtáros felelős a – mindenkori anyagi körülmények függvényében – a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. A kölcsönző, használó felelős a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálódásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A dokumentumot pótolnia kell, vagy a napi beszerzési árát meg kell fizetnie. A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak a könyvtári tartozásuk rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli a felelősség. A szaktantermek letéti állományát névre szólóan kell átadni, az átvevők a felelősek érte, amennyiben az biztonságosan tárolható. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtárosnál és a gondnokságon helyezendők el. A kulcsokat csak indokolt esetben lehet átadni a könyvtárban órát, foglalkozást tartóknak, akik felelősek ez idő alatt a könyvtár rendjéért és a könyvtári állomány erkölcsi és anyagi védelméért is. Dokumentumok kölcsönzését a kölcsönzési formaságok betartásával a könyvtáros végezheti. Akadályoztatása esetén más is megbízható ezzel a feladattal, aki részarányosan felelős a könyvtári gyűjteményért.
5. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása. Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. 124
A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény pedagógiai programja határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata rögzíti a hatályos rendeletnek megfelelően. Az állomány tervszerű meghatározott irányú fejlesztésekor az iskolai pedagógiai program által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből indulunk ki, mert ez határozza meg a könyvtár alapfunkcióit. Az ebből adódó feladataink megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, kiegészítve a tematikusan meghatározott ismeretterületek helyi tantervben rögzített könyvtári dokumentum igényével. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni, de közreműködik – különösen tanulmányi versenyekre való felkészülés esetén – a más könyvtárakból történő kölcsönzésben.
1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők
A kisújszállási Kossuth Lajos Baptista Általános Iskolában alapfokú oktatás folyik 8 évfolyamon, átlag 450 tanulóval, felkészítve őket a középfokú továbbtanulásra. Az intézményhez tartozik egy általános iskolai kollégium, ahol a távol lakó vagy hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat helyezik el. Közülük sokan cigány származásúak, hasonlóan az iskolánkba járó nevelőotthonos gyerekekhez. Szociokulturális hátrányaik csökkentésében az iskolai könyvtár jelentős szerepet játszik évtizedek óta. Az iskolában 1958 óta tagozatos ének-zene oktatás a tehetséggondozást segíti. A könyvtári állomány alakításakor erre is odafigyelünk. Az Arany János Városi Könyvtár gyermekrészlege kulturális programjaival, vetélkedőivel, szépirodalmi állománya a szabadidő hasznos eltöltése mellett a házi olvasmányok széleskörű választékával és az internet hozzáférhetőségével segíti iskolánk tanulóit.
2. A gyűjtemény formai megközelítésben az alábbi dokumentumtípusokat tartalmazza:
-
kéziratok (beszámolók, munkatervek, szabályzatok, stb.) nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, kották, stb.) AV ismerethordozók (hanglemezek, kazetták, diák) egyéb információhordozók (oktatócsomagok, szoftverek) 3.
125
A gyűjtemény tartalmi megközelítésben az alábbiakat tartalmazza: A dokumentumgyűjtés terjedelme, szintje és mélysége függ a mindenkori költségvetési keret mértékétől, a könyvtárfejlesztésre fordítható pénzösszegtől, valamint attól, hogy a felhasználható anyagi keretből milyen dokumentumtípus vásárolható. Szépirodalom: A gyűjtés terjedelme és szintje Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására. Házi és ajánlott olvasmányok a helyi tantervnek megfelelően. A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei. A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek. A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei, tematikus antológiák. Regényes életrajzok, történelmi regények. Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélés-és verseskötetek. Az iskolában tanított idegen nyelvek (német, angol) oktatásához a tanulók életkorának, tudásszintjének megfelelő olvasmányos irodalom. A cigány kisebbséghez tartozó tanulók anyanyelvi művelődését, oktatását segítő szép-, gyermek és ifjúsági irodalom.
A gyűjtés mélysége Válogatással Kiemelten, a teljesség igényével. A teljességre törekvően. A teljességre törekvően. Erős válogatással. Erős válogatással. Válogatással. Erős válogatással.
A magyar nyelvű szépirodalmi művekre vonatkozó szempontok szerint.
Ismeretközlő irodalom: A gyűjtés terjedelme Kis-, közép- és nagyméretű alap-és középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák. A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet kis-, közép-és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató kis-, közép-és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek. A tantárgyak (szaktudományok) alapszintű elméleti és történeti összefoglalói.
A gyűjtés mélysége Teljességgel. Teljességre törekvően.
Válogatva.
Válogatva.
126
Munkáltató eszközként használatos művek, alapszintű ismeretközlő irodalom. A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap-és középszintű ismeretközlő irodalom. Érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok.
Teljességre törekvően, kiemelten az ének-zene és informatika-kommunikáció. Erős válogatással.
Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok. Az iskolában oktatott idegen nyelvek (angol, német) tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek. A kisebbségi tanulók anyanyelvi művelődését elősegítő ismeretközlő irodalom. Fejlesztő és gyógypedagógiai kiadványok
Teljességre törekvően.
Teljességgel.
Erős válogatással.
Teljességre törekvően
4. A könyvtár állományegységei és azok raktári rendje
Kézi- és segédkönyvtár -
csak helyben használható állományegység megkülönböztető jele a piros színcsík raktári rendje: a szépirodalmi rész szerző szerinti betűrendben, az ismeretközlő irodalom szakrendben
Kölcsönzői állomány -
tartalmazza a tanórai munkáltatás során használatos kiadványokat (határozók, atlaszok, szótárak, tartós tankönyvek és lexikonok duplum példányait) raktári rendje: azonos a kézi könyvtáréval az ismeretközlő irodalom megkülönböztető jele a zöld színcsík a szépirodalomé témakörönként változó
Külön gyűjtemények -
zárt szekrényben tankönyvek, tanári kézikönyvek tagozatonkénti, évfolyam és tantárgyi bontásban az intézmény kéziratos dokumentumai a működés és működtetés jogi szabályzatai helytörténeti és iskolatörténeti anyagok, ill. az iskola névadójára vonatkozó dokumentumok a könyvtáros segédkönyvtára (bibliográfiák, szabványok, jogszabályok, könyvtárpedagógiai kiadványok)
127
-
időszaki kiadványok napilapok, pedagógiai pszichológiai és tantárgymódszertani szakfolyóiratok, a tantervben tárgyalt gyermek-és ifjúsági folyóiratok
Audiovizuális és elektronikus dokumentumok -
közös, folyamatos sorszámozású nyilvántartás dokumentumtípusonként zárt tárolás o csak helyben használhatók és a tanórai munkához kölcsönözhetők
6. Könyvtárhasználati szabályzat 6.1. A könyvtár szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár szolgáltatásai ingyenesen vehetők igénybe. - a könyvtár állományának egyéni és csoportos használata - könyvtárban tartott tanítási órák, foglalkozások - információszolgáltatás - kölcsönzés - szakirodalmi témafigyelés - könyvtári rendezvények szervezése, lebonyolítása - ajánló bibliográfiák készítése - letétek telepítése - társasjátékok használata, videózás - számítógépezés, internethasználat - dokumentumok nyomtatása - dokumentumok többszörözése (a szerzői jogok figyelembe vételével) - zene- és mesehallgatás 6.2. A könyvtár szolgáltatásai igénybevételének feltételei: -
-
A könyvtár minden használójától elvárjuk a fegyelmezett, csendes magatartást, amivel nem zavarja olvasó társait, és védi a könyvtár berendezését, használati tárgyait és eszközeit, a könyveket, játékokat, számítógépeket. Táskát, kabátot, élelmet az előtérben kell elhelyezni, a könyvtárba behozni tilos. A könyvtárban nyílt láng használata és a dohányzás TILOS!
6.3. Könyvtárhasználóinak köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskola tanulóin és dolgozóin kívül más érdeklődők csak indokolt esetben vehetik igénybe szolgáltatásait. 6.4. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja: A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.
128
- A tanulók iskolai beíratása egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. A tanulók és a dolgozók adatai alapjául a naplóba, illetve a személyi anyaghoz bejegyzett adatok az irányadók. Az esetleges változásokról a könyvtárost is tájékoztatni kell. -
Az adatokat a könyvtár a számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz, illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.
6.5. Az iskolai könyvtár nyitva tartásának és a kölcsönzésnek módja és ideje: -
-
-
-
6.6.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásai – a könyvtárhasználati órák kivételével- nyitva tartási időben vehetők igénybe. A könyvtáros tanár a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását. Az iskolai könyvtár tanítási napokon tart nyitva, olyan időpontban, hogy szolgáltatásait délelőtt és délután is igénybe lehessen venni. A nyitva tartási időt minden tanév szeptemberében az órarend függvényében határozzuk meg, és ezt az iskolai hirdetőhelyeken tesszük közzé. Az iskolai könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Dokumentumot kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesíteni kell. Egy-egy alkalommal legfeljebb kettő darab könyv kölcsönözhető a tanulók részére, négy hétre. Indokolt esetben hosszabbítást lehet kérni. Ez alól kivételt jelentenek a tartós tankönyvek. Az erre vonatkozó szabályokat a Tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Az elveszett vagy erősen megrongálódott dokumentumokat az olvasó köteles egy kifogástalan állapotú példánnyal, vagy a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó más művel pótolni. Amennyiben ezt nem vállalja, napi forgalmi értéket kell a könyvért fizetnie. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. A tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kikölcsönzött dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A munkaviszony megszüntetése esetén, illetve a nyugdíjba vonuló vagy más okokból az iskolából eltávozó kollégáknak az általuk kikölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt le kell adni. A könyvtár használatának szabályai:
Helyben használat: Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész - külön gyűjtemények (folyóiratok, AV anyagok, elektronikus dokumentumok) - társasjátékok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára – indokolt esetben - a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.
129
Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők, napközis nevelők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad:
az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.
Letéti állomány: - Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el a szaktermekben, kollégiumban, igény esetén a napközis termekben és a Kossuth-épületben, az ott tanulók és tanítók részére órai segédanyagként. - Az átvett állományért - anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt - az átvevő és a használó nevelők a felelősek. A letéti állomány nem kölcsönözhető. - Az állandó letétek átadása-átvétele csak személyi változás esetén szükséges. - Ellenőrzése az állományellenőrzési előírásoknak megfelelően történik.
7. A katalógusszerkesztési szabályzat Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzetet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzetet tárgyszavakat Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz a Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 130
A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. Az iskolai könyvtár katalógusa Az iskolai könyvtárban formailag kétféle katalógus található: - cédulakatalógus - számítógépes katalógus A cédulakatalógus nem a teljes állományt tükrözi, jelentős részben a Könyvtárellátótól kapott cédulákat tartalmazza. Ezek címleírása teljes, a többi csak a könyv legfontosabb adatait tartalmazza. A cédulakatalógusban lehet keresni: - szerző - cím - ETO-szám alapján. 1992-től az iskolai könyvtár a Juhász Zoltán középiskolai tanár által készített számítógépes könyvtári programot használja az állomány nyilvántartására. Ennek adatbázisa biztosítja a különböző katalógustípusok nyújtotta visszakeresés lehetőségét. Vissza lehet keresni: - szerzőre - címre - ETO-számra - tárgyszóra Ezek közül a tárgyszó kivételével valamennyi adatelemet feldolgoztuk, így visszakeresésekor naprakész információt kapunk. Az iskolai könyvtár jelenleg rendelkezik azokkal az alapkatalógusokkal, amelyek feltárják a könyvtári állományt, kielégítik a használók igényeit, segítik a könyvtárhasználat tanítását. Betűrendes katalógus: - szerzői - cím Szakkatalógus: - ETO-szám szerint
131
8. A könyvtáros tanár, könyvtáros tanító munkaköri leírása A könyvtáros tanár munkaköri leírásában rögzítik az anyagi és erkölcsi felelősséget meghatározó követelményeket az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban. A munkaköri leírás tartalmazza: - a könyvtár vezetésére és működtetésére, - az állomány alakítására, védelmére vonatkozó előírásokat, valamint - a nyilvántartások vezetésének szabályait.
9. Tankönyvtári szabályzat, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályok Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Tartós segédeszköz meghatározása: NAT kompatibilis tankönyvek egyéb segédletek (helyesírási szabályzat, szótárak, atlaszok, szöveg-és feladatgyűjtemények, forrásgyűjtemények).
I.
Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:
1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet és minden egyéb kikölcsönzött dokumentumot a tanév végén, legkésőbb június 15-ig vissza kell juttatnia a tanulóknak az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a 25%-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. a.) Elhelyezés: Külön helyiségben b.) Állományba vétel: Külön nyilvántartásban, csoportos leltári szám alatt. A tankönyvtári állományt külön gyűjteményként kezeljük a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 163. § (5.) szerint, és az érvényben lévő könyvtári rendelet időleges beszerzésre szánt dokumentumaira vonatkozó előírások szerint tartjuk nyilván. c.) A kölcsönzés rendje: A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Osztályonként, tantárgyanként külön lapon, a tanulók és a tanárok aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, és ezzel egyidejűleg nyilatkoznak arról is, hogy tudomásul veszik az ezzel együtt járó kötelezettségeket. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kikölcsönzött tankönyv elvesztéséből,
132
megrongálódásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtérítenie. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára d.) Amortizáció, állományból való törlés: A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban visszaadandók. Amennyiben a dokumentum visszaadáskor további használatra nem alkalmas vagy a család szeretné megtartani az alábbi térítést köteles megfizetni a használó: - l év használat után a beszerzési ár 100 % -nak befizetésével - 2 év után 70 % befizetésével - 3 év után 50% befizetésével - 4 év használat után térítés nélkül megtartható a könyv. A fentiek figyelembevételével az amortizációs időt az alábbiakban határozzuk meg: A visszaadott, többször felhasznált tankönyvek az elhasználódás miatt 4 év után leselejtezhetők az állományból. Ezt a könyvtáros saját hatáskörében végzi el.
10. Záró rendelkezések A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros tanár feladata, aki köteles - a szabályok változása esetén, továbbá - az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. A szabályzat a jogszabályi környezet változása esetén felülvizsgálandó, szükség esetén módosítandó. A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezések nyilvánossága: az intézmény SzMSZ-ének 7. pontja. Felhasznált jogszabályok jegyzéke -1993. évi LXXIX. törvény még érvényben lévő részei és a 2011. évi CXC. törvény már hatályos részei -1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (módosítása a 2012. évi CLII. Törvény) -243/2003. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2017. VIII. 31-ig) -3/1975. KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről -A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről (Művelődési Közlöny 1978/9.)
133
-20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról -[22/2013 (III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról] -110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról -16/2013 EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
17. Legitimációs záradékok: 1.Érvényességi rendelkezések: Az SZMSZ módosításának lehetőségei -Köznevelési törvény és rendeletek módosítása -Profilbővítés -Helyi tanterv bevezetése 2.Az SZMSZ felülvizsgálatának mechanizmusa: -Aktualitásnak megfelelően 3.Az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának módja: -az intézmény tanári szobájában kerül kifüggesztésre -megjelenik az iskola honlapján -megtekinthető az iskolai könyvtárban 4.A tantestület jóváhagyó nyilatkozata -jelenléti íven saját kezű aláírással 5.Fenntartói jóváhagyás
134