Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 7622 Pécs, 48-as tér 2. OM azonosító: 027 421
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADTA (az SZMSZ Mellékleteivel együtt)
A Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola NEVELŐTESTÜLETE 2013. év november 28. napján.
A jelen SZMSZ a 29/2010.(04.06.) sz. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási és Ifjúsági Bizottsága Határozata által elfogadott SZMSZ, 2013.11.28-i módosításokkal egységes szerkezetbe
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Szervezeti Működési Szabályzat létrejöttének célja, alapelve: A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével, meghatározza intézményünk szervezeti felépítését, működésünknek belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatainkra vonatkozó rendelkezéseket. Iskolánk valamennyi polgára legfontosabb alapelvként kezeli - a munkahelyi béke megteremtése mellett - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményeinek betartását, valamint a jóhiszeműség, a tisztességes eljárás elvét, a bizalmon alapuló, kölcsönös együttműködés pontos betartását.
Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok
Szakmai alapdokumentum Pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv) Éves munkaterv Szervezeti Működési Szabályzat Házirend Belső szabályzatok (igazgatói utasítások)
Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok
Közalkalmazotti munkaügyi szabályzat
Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok:
A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata
A szakmai alapdokumentum a fenntartó nyilatkozata (határozata) az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. A szakmai alapdokumentumban szereplő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő és oktató munkát szabályozza.
1
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását.
A szervezeti és működési szabályzat kötelező és nem kötelező mellékletei:
az iskolai könyvtár működési szabályzata, (1.sz.melléklet) az intézménydolgozóira és tanulóira vonatkozó adatkezelési szabályzata (2.sz.melléklet) az iskolai tankönyvellátás rendje (3.sz. melléklet) az intézmény ügyviteli, iratkezelési szabályzata (4.sz. melléklet) az intézmény közalkalmazotti munkaügyi szabályzata (5.sz. melléklet) o munkaköri leírások (5/A. sz. melléklet) o jutalmazási szabályzat (5/B. sz. melléklet)
az Év tanára kitüntetés odaítélése (5/B/1.sz. melléklet) az Év diákja kitüntetés odaítélése (5/B/2.sz. melléklet)
o pedagógus továbbképzési szabályzata (5/C. sz. melléklet) o Gyakornoki szabályzat (5/D) o Természetbeni juttatások – cafatéria- szabályzata (5/E) az intézmény közalkalmazotti tanácsának működési rendje (6.sz.melléklet) az intézmény esélyegyenlőségi terve (7.sz.melléklet) az intézmény folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) szabályzata ( 8.sz. melléklet) o a gazdálkodást érintő ügyrendi szabályzat (8/A .sz. melléklet) a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok szabályzata ( 9.sz. melléklet) az Intézményi Tanács szervezeti működési szabályzata és ügyrendje (10.sz. melléklet)
Az intézmény legfontosabb szabályzata a Szervezeti és Működési Szabályzat. Ezzel egyetlen más belső szabályzat sem állhat ellentétben. A szervezeti és működési szabályzat jelentőségét növeli, hogy a benne foglaltak megtartása nemcsak az iskola dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre (tanulókra és szüleikre) is vonatkoznak, sőt befolyásolják az intézmény és a fenntartó kapcsolatát is.
Jogszabályi háttér:
Alaptörvény A gyermekek védelméről szóló 1997.XXXI.tv. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC A nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási intézményekben 2
történő végrehajtásáról rendelkező, 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet, A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. Törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtására kiadott 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet, a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a 362/2011.(XII.30.) Korm.rendelet az oktatási igazolványokról az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet A gyermekek jogairól szóló Egyezményt kihirdető 1989.évi LXV. Törvény Az eljárási szabályoknál, határidő, hatálybalépés számításánál a többször módosított közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény idevonatkozó rendelkezései szerint jártunk el.
Az SZMSZ elfogadásának módja: A Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot, valamint annak mellékleteit az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet, valamint az intézményi tanács. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartója egyetértési jogot gyakorol, abban az esetben, ha a jelen szabályzat többletkötelezettséget jelent a működtetőre. Az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.
Hatálybalépés ideje: A Szervezeti Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ), amennyiben többletkötelezettséget nem igényel a nevelőtestület - jóváhagyásával válik érvényessé és a kihirdetést követő ötödik napon lép hatályba. Amennyiben a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. Ebben az esetben a fenntartó jóváhagyását és a kihirdetést követő ötödik napon lép hatályba Az SZMSZ nyilvános dokumentum, kihirdetése alatt azt az időpontot kell érteni, amikor az intézmény oly módon helyezi el, hogy azt az érintettek szabadon megtekinthessék. Az SZMSZ nyilvános. (Jogállami követelmény, hogy a visszamenőleges hatály törvénytelen!)
3
Érvényességi ideje: Az SZMSZ - eltérő rendelkezés hiányában - határozatlan ideig érvényes, illetőleg a kihirdetést követő 5. naptól az SZMSZ-ben vagy más magasabb szintű jogszabályban meghatározott időpontig. A jogszabályokon kívül az SZMSZ-t módosítását bárki kezdeményezheti.
Személyi hatálya: Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló valamennyi alkalmazottjára, tehát a közalkalmazotti jogviszonyban állókon kívül a további jogviszonyban állókra, valamint a megbízási jogviszonyban (polgárjogi szerződéssel) foglalkoztatottakra is, és természetesen a tanulói jogviszonyban állókra is.
Területi hatálya: Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az iskolai élet - beleértve az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig - különböző helyszíneire, valamint az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényekre is.
4
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI, JOGÁLLÁSA Múlt: Idézet az iskola fennállásának 90. éve alkalmából kiadott évkönyvből: „A nagyméltóságú Magyar Királyi Kereskedelmi miniszter úr 1912. évi 29696.számú magas rendeletével létesítette iskolánkat - közli első értesítőjében a Fémipari Szakközépiskola Igazgatósága. Elhelyezéséről Pécs Szabad Királyi Város gondoskodott a Rákóczi út és Légszeszgyár utca sarkán lévő Littke-kaszárnya elnevezésű épületben…”
Közelmúlt: A fenntartó által kiadott alapító okirat alapján készült
ALAPÍTÓOKIRAT A költségvetési szerv Neve: Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Székhelye: 7622 Pécs, Negyvennyolcas tér 2. Az intézmény telephelyei: Az intézménynek telephelye nincs Jogszabályban meghatározott közfeladata: közoktatás Közfeladat ellátásának módja: helyi önkormányzati költségvetési szerv OM azonosító 027421 Törzsszáma: 676395 Az intézmény típusa, feladatai: Szakközépiskola Szakközépiskola 5+2 Maximálisan felvehető tanulólétszám: Szakközépiskolában: 770 Felnőttoktatás. 200 Szakágazati szám: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az intézmény alapfeladata: -
szakközépiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás
-
a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése, oktatása.Ezen belül: a különleges bánásmódot igénylő, a szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy beszéd fogyatékos tanulók ellátása
5
Szakmacsoport, szakképesítés azonosító száma és megnevezése
Szakmacsoport Gépészet(5)
Szakképesítés azonosító száma 54 521 01
Elektrotechnikaelektronika(6) Informatika(7)
54 523 01
Informatika(7)
54 481 04
Szakképesítés megnevezése
54 481 03
Gépgyártástechnológiai technikus Elektronikai technikus Informatikai rendszergazda Informatikus
Alaptevékenységek szakfeladatrend szerinti besorolása 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9– 12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856092 Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Illetékessége,működési köre: Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe Az intézmény alapítója és fenntartója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Az irányító szerv neve és székhelye: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Típus szerinti besorolás: - a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató - a közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény
6
Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv Gazdálkodási feladatatit a Pécsi Központi Képzőhely látja el, a két intézmény között megkötött megállapodás alapján Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Pályázat útján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűése határozott időre bízza meg, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A foglalkoztatottak jogviszonya elsősorban közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet munkavállalói a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben foglaltak szerint. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 16608 számú ingatlanból 5460 m2 nagyságú ingatlanrész, valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a használatába adott vagyon feletti rendelkezési jogát az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012(II.24.) önkormányzati rendeletben írtak szerint gyakorolja. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Jelen: A Köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 7. § (1)-(2) bekezdésében, a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § bekezdésében, a PMJV Önkormányzata Közgyűlésének 412/2012. (XII.13.) és 436/2012.(12.13. számú határozatában, valamint a 2012. december 13. napján kelt, a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételével összefüggő intézmény átadás-átvételről, a feladatellátáshoz kapcsolódó létszám átadásról, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyonelemek, jogok és kötelezettségek megosztásáról szóló megállapodásban foglaltak értelmében a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola feladatainak ellátását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: átvevő munkáltató) részére adja át. Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. §, valamint a Törvény 4. § és 7. § (1)-(2) bekezdése értelmében az intézmény jogutódja az átvevő munkáltató, az átvétel időpontjában, 2013. január 1. napján fennálló közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Így köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. Törvény 7.§-a alapján a beolvadás és közfeladat-ellátás átadás – az e törvényben foglalt kivétellel - nem érinti az intézmény foglalkoztatásában álló közalkalmazotti jogviszonyát, valamint magasabb vezetői, vezetői megbízását. 7
A KLIK foglalkoztatotti állományába kerülnek a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában a köznevelési alapfeladat ellátására létesített pedagógus munkakörben, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, valamint a működtetési feladatok végzésére foglalkoztatott technikai dolgozók. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 61.§, valamint a KLIK-ről szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 6. § alapján 2013. január 1. napjától a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola munkáltatója a KLIK (1051 Budapest, Nádor u. 32.), a munkáltatói jogkör gyakorlója a KLIK Elnöke.
„Köznevelési intézmény hivatalos neve” intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 1.1. Idegen nyelvű megnevezése: 1.2. Rövid neve(i): Zipernowsky K. Műszaki Szakközépiskola 2. Feladatellátási helye(i) 2.1. Székhelye: 7622 Pécs, 48-as tér 2. 2.1.1. telephelye(i): nincsenek 2.2.
Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i): nincsenek tagintézményei 2.2.1. ügyvitel címe: 2.2.2. telephely (ei) 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 3.1.Alapító szerv neve:Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2.Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. 4. Típusa: - egycélú köznevelési alapfeladat ellátása: szakközépiskola 5. OM azonosító: 027 421 6. Alapfeladata: 6.1. Köznevelési alapfeladatok: Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés-oktatás Érettségire felkészítő négy évfolyam Többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Felnőttoktatás- esti, levelező 8
Szakképzés: Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos, szakágazati bontásban 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben A Szakképesítés megnevezése
B Szakképesítés azonosítószáma
C Szakközépiskolai ágazat
D Szakmacsoport
E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2
1. Gépgyártástechnológiai technikus 2. Elektronikai technikus
54 521 03
IX. Gépészet
5. Gépészet
54 523 02
XI. Villamos-ipar és elektronika
2
3. Informatikai rendszergazda 4. Műszaki informatikus
54 481 04
XIII. Informatika
6. Elektrotechnikaelektronika 7. Informatika
54 481 05
XIII. Informatika
7. Informatika
2
2
2012/2013-as tanévtől kifutó rendszerben A Szakképesítés megnevezése 1. Gépgyártás-technológiai technikus 2. Elektronikai technikus 3. Webmester 4. Telekommunikációs informatikus Utoljára indult képzés:2012/2013.tanévben 2013.09.01-től ez a képzés már nem indult.
B Szakképesítés azonosítószáma
D Szakmacsoport
54 521 01 0000 00 00 54 523 01 0000 00 00 54 481 03 0010 54 07 54 481 04 0010 54 06
5.Gépészet
9
E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2
6. Elektrotechnikaelektronika 7. Informatika
2
7. Informatika
1
2
Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése
B Szakképesítés azonosítószáma
C Szakmacsoport
1. Gépgyártástechnológiai technikus 2. Elektronikai technikus
54 521 01 0000 00 00
5.Gépészet
54 523 01 0000 00 00
3. Webmester
54 481 03 0010 54 07
6. Elektrotechnikaelektronika 7. Informatika
D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1 1 1
6.2. Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 770+200 Szakközépiskola nappali rendszerben: 770 fő Felnőttoktatás: 200 fő 6.3. Gyakorlati képzés megszervezésére: iskolai tanműhely (cím: 7622 Pécs, 48-as tér 2.)alapfeladat: szakközépiskola) 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 6.5. Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: Nyilvántartási szám: 02-0146-05 képzési forma megnevezése: külső-belső képzés, tanfolyami formában szabad kapacitás terhére valósítja meg 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 7622 Pécs, 48-as tér 2. helyrajzi szám: 16608 hasznos alapterület: 5460 nm intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Az intézmény legfontosabb adatai: Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott költségvetési intézmény, önálló adószámmal nem rendelkezik. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adószáma: 15799658-2-41
10
Az iskola által használt bélyegzők: 1. Hosszú bélyegzők: Bélyegző lenyomat: Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 7622 Pécs, 48-as tér 2. 2. Az iskola körbélyegzője: Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Pécs
A bélyegzőket használók köre: A körbélyegző egy példánya a gazdasági vezetőnél, egy példánya a munkaügyi előadónál és a pénzügyi előadónál, egy példánya az igazgatói irodában, egy pedig az iskolatitkári irodában található. A körbélyegző lenyomata hivatalos iratokon csak a rész munkáltatói jogot gyakorló intézményvezető, ill.„cégszerű” aláírásával együtt érvényes. A körbélyegző ettől eltérő alkalmazásáról, valamint az arra feljogosító jogköröket a munkaköri leírások szabályozzák.
Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: 2013. január 1-jétől az átvételre kerülő köznevelési intézményeknek, így intézményünknek, a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolának is megszűnik az önálló költségvetési szerv státusza, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként lett a KLIK mint költségvetési szerv része. Az Intézményfenntartó Központ a köznevelési közfeladat-ellátásban részt vevő, fenntartásában lévő köznevelési intézmények tekintetében a) ellátja - fenntartói feladatokat, b) a miniszter számára javaslatot tesz a köznevelési intézmény létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására irányuló döntés meghozatalára, közreműködik a döntés előkészítésében, a javaslattételt megelőzően beszerzi a jogszabály alapján arra jogosult egyetértését, véleményét, c) előkészíti és a miniszternek megküldi a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására, a tankerületi igazgató kinevezésére, felmentésére vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait, d) érvényesíti és - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal, így különösen az Intézményfenntartó Központ költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, e) központosítottan folytatja le a beszerzéseket, f) értékeli a köznevelési intézmények szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését, g) közreműködik az alapkészségek, képességek országos mérésének és a nemzetközi köznevelési tárgyú mérések, vizsgálatok lebonyolításában, h) közreműködik a miniszter által meghirdetett és támogatott országos tanulmányi versenyek szervezésével összefüggő feladatokban, 11
i) közreműködik a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgáinak megszervezésében, j) összesíti a köznevelési intézményekre vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat, k) ellátja az Nkt.-ban és más jogszabályokban meghatározott egyéb fenntartói feladatokat, l) közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezése irányainak meghatározásában. Az Intézményfenntartó Központ feladatkörében - a miniszter ágazati irányítási feladataihoz kapcsolódóan a) az irányító szerv utasításainak megfelelően részt vesz az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntések előkészítéséhez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokban, b) javaslatot tesz a miniszternek a tankerületek illetékességi területe módosításának kezdeményezésére, közreműködik a miniszteri kezdeményezés előkészítésében, c) elemzi az Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép- és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozására, módosítására, d) a miniszter felkérésére részt vesz a fejlesztési források tervezésében és a támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásban, e) jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt, f) közreműködik valamennyi az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéssel kapcsolatos szakmai vizsga központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában, g) ellátja a jogszabályban és az Intézményfenntartó Központ alapító okiratában meghatározott további feladatokat. Az Intézményfenntartó Központ a fenntartásában lévő szakképző intézmények tekintetében a) ellátja a szakképző iskolák szakképzési feladatainak országos szakmai koordinációját, b) kidolgozza a szakképzéssel kapcsolatos országos feladatellátási koncepciót, fejlesztési tervet, szakmai irányelveket és feladatszervezési alapelveket, továbbá elemzéseket készít, c) felelős a pályakövetési rendszer működtetéséért, d) a szakképzési feladatellátással kapcsolatban meghatározza a hatékonyság növeléséhez szükséges intézkedéseket, a hatékonyság mérésére alkalmas eszközrendszert, méri a hatékonysági célok elérését, e) ellátja az irányítása alá tartozó szakképző iskolák felnőttképzési tevékenységének országos koordinációs feladatait, f) meghatározza a felnőttképzési tevékenység céljait, g) a Kormány szakmaszerkezeti döntésének előkészítése során elkészíti javaslatát a keretszámoknak a megyén, fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által meghatározottak szerint, együttműködve a szakképző iskolai fenntartókkal és a fővárosi és megyei 12
kormányhivatalokkal, figyelembe véve a megyei szakképzési tervben, a szakképzési megállapodásokban foglaltakat és a fenntartók szándékát, h) a Kormány által az adott megyében, a fővárosban az állami intézményfenntartó központra meghatározott keretszámokat megosztja a megye, a főváros szakképző iskolái között, i) tervet készít a megyei szakképzési kapacitásokra vonatkozóan, amelyet összehangol a nem állami fenntartók által ellátott szakképzési feladatokkal.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ(a továbbiakban KLIK), mint fenntartó dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról, meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, csoportok számát, ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját, értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. A fenntartó a) a köznevelési intézmény megszüntetésével, b) átszervezésével, c) feladatának megváltoztatásával, d) nevének megállapításával, e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt be kell szereznie: a) az intézmény alkalmazotti közössége, b) az iskolaszék, c) a szülői szervezet, 13
d) az iskolai diákönkormányzat, e) szakközépiskola és szakiskola esetén a megyei gazdasági kamara, g) az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, h) a működtető önkormányzat véleményét. A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat. A köznevelési intézmény vezetője A köznevelési intézmény az Intézményfenntartó Központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését és gazdálkodási kereteit az Intézményfenntartó Központ költségvetésének melléklete tartalmazza. A köznevelési intézmény vezetője aki: a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; b) dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik; c) a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; d) elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; e) előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; f) jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet; g) szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; h) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges - az intézkedési jogkörén kívül eső - intézkedések megtételét; i) gyakorolja az e Szabályzatban és az Intézményfenntartó Központ egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; j) évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; 14
k) az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; l) véleményezi az elnök, illetve a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó - a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő - döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; m) teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által - az elnök utasításai szerint - kért adatszolgáltatást; n) szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat. A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető jogosult.
15
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:
az intézményvezető helyettesek, a kincstárnok gyakorlati oktatásvezető és helyettese(jelenleg nincs betöltve)
Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a fenntartó alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:
általános (tanulmányi) intézményvezető helyettes, műszaki intézményvezető helyettes,
Az intézményvezető helyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető adja. A tantestület az intézményvezető helyettesek személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Intézményvezető helyettes/helyettesek csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az intézményvezető helyettesi megbízás határozott (5 év) időre szól. A megbízást a munkáltató bármikor visszavonhatja. Amennyiben a közalkalmazott kéri, írásban kötelező a visszavonást megindokolni. Az indoklásban a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Az intézményvezető helyettesek és a más vezető beosztású dolgozók, munkájukat munkaköri leírásuk, a beosztással kapcsolatos különleges feladatok leirata, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézményvezető távollétében teljes jogkörrel az általános (tanulmányi) intézményvezető helyettes helyettesíti. A tanulmányi intézményvezető helyettes távollétében a jogkört a műszaki intézményvezető helyettes veszi át, az gyakorolja. A helyettesítés további rendje: Az intézményvezető távollétében az alábbi jogkörök kivételével: - közalkalmazotti jogviszony létesítése 16
- közalkalmazotti jogviszony megszüntetése Gazdasági ügyekben a kincstárnok helyettesíti. Szakmai-műszaki ügyekben a műszaki intézményvezető helyettes helyettesíti Az igazgatóság rendszeresen, kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az intézményvezető irányítja. b.) Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai:
az igazgató, az igazgatóhelyettesek az osztályfőnöki munkaközösség vezetője gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a gyakorlati oktatásvezető a kincstárnok
Kibővített iskolai vezetőség: az igazgató, az igazgatóhelyettesek az osztályfőnöki munkaközösség vezetője gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a gyakorlati oktatásvezető a gyakorlati oktatásvezető helyettes a kincstárnok a szakmai munkaközösségek vezetői, valamint érintettség esetén, ill. a tárgyalás témájától függően, meghívást kaphat a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke az iskola szülői szervezetének elnöke az intézményi tanács elnöke Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen kéthetente tart megbeszélést, havonta pedig kibővített iskolavezetői értekezletet tart, az aktuális feladatokról. Az értekezletek ütemtervét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A megbeszélésről magnófelvétel, valamint jegyzőkönyv készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. (Eseteként ezt a jogát átruházhatja.) Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 17
c.) Intézményi Tanács
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján, az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanácsot hozott létre. Tagjai: egyenlő számban a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjai.
Az intézményi tanács jogállása: -
-
-
Az intézményi tanács jogi személy, melyről az Oktatási Hivatal közhitelesnek minősülő hatósági nyilvántartást vezet. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak (OH) jóváhagyásra. Ügyrendjének a Hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a Hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Székhelye azonos az intézmény székhelyével. Elnöke csak az lehet, aki –életvitelszerűen –az intézmény székhelyének településén lakik. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács dönt: o működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, o tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá o azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. o Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (elsősorban a szakmai munka vonatkozásában, melyet konkretizálni lehet a szervezeti és működési szabályzatban). o A szülői szervezet kikéri az intézményi tanács álláspontját arról a legmagasabb összegről, amelyet az iskola által szervezett nem kötelező programoknál a tanulóktól kérhet. o A nevelőtestületet össze kell hívni, ha az intézményi tanács kezdeményezi. o Az intézményi tanácshoz címzett leveleket felbontás nélkül továbbítani kell az intézményi tanácshoz. o Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 18
o Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét:a pedagógiai program,a szervezeti és működési szabályzat,a házirend,az éves iskolai munkaterv elfogadása előtt. d.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola vezetője alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik, melyet az iskola igazgatója készít el. A munkaköri leírásokat az SZMSZ 5/A. sz. Melléklete tartalmazza
Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Az iskola vezetési sémája INTÉZMÉYVEZETŐ
Iskolarendszerű felnőttképzés
Iskola titkár
Iskolatitkár
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szociális munkás
Szabadidő-szervező
Tanulmányi intézményvezető helyettes Könyvtár, szoftvertár
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés
Műszaki intézményvezető helyettes
Oktatástechnikus
Gyakorlati oktatásvezető
Kincstárnok
Műszaki vezető
Munkaügyi előadó, Pénzügyi előadó Analitikus .könyvelő,
Humán. munkaközösség
Természettud. munkaközösség Idegennyelvi munkaközösség Matematika munkaközösség
Rendszergazda (szoftver, hardver)
Műhelyadminisztrátor
Számítógép rendszerkarbantartó Webmester
Gépész teremgazdák
Osztályfőnöki munk
Villamos teremgazdák
Gépész-automatika munkaközösség Informatikai munkaközösség
Egyéb műhely gazdák
Elektrotechnikai munkaközösség
Gondnok
Portások, Takarítók, Hivatali kézbesítő Karbantartók
Mérő terem gazdák
19
A felnőttképzés ( iskolarendszeren kívüli) – kiegészítő tevékenység - szervezeti sémája
IGAZGATÓ
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés vezető
Elektrotechnikaelektronikai képzési program vezető
Informatikai képzési program vezető
Gépészeti képzési program vezető
Munkaügyi előadó
Gondnok
Portások
Karbantartók
Takarítók
Hivatali kézbesítő
20
Jegyző
Pénzügyi előadó
Kincstárnok
Anyagbeszerző
Az intézmény irányításával, működésével kapcsolatos legfontosabb munkakörök és feladatkörök, függelmi viszonyok egyszerűsített táblázata: (részletes feladatok, kötelezettségek és jogok a munkaköri leírásokban találhatók meg, az 5/A .sz. mellékletben) Beosztásmunkakör
Feladatkör, követelményrendszer
Közvetlen függelmi felettese Intézményvezető A közoktatási törvényben előírt és a Klebelsberg Intézményfenntartó Pécsi Központ által meghatározott feladatok ellátása Tankerület Az iskolában folyó pedagógiai, szakmai és gazdasági munka irányítása, Igazgató ellenőrzése és koordinálása. A munkáltatói jogkör részbeni gyakorlása. Az iskola menedzselése.
Általános (nevelési) intézményvezető helyettes
Közismereti munkaközösségek összefogása, tantárgyfelosztás, az órarend elkészítése, ellenőrzése és irányítása Rendezvények, iskolai programok szervezési ügyeinek intézése Osztálynaplók és bizonyítványok ellenőrzése Helyettesítés szervezése, túlórák egyeztetése Tanulói nyilvántartás, beiskolázás, kilépés, áthelyezés intézése Versenyek (országos, területi vagy házi) szervezése, bonyolítása, adminisztrációjának elvégzése Éves program összeállítása, - tanítási hetek meghatározása Havi eseménynaptár elkészítése Megemlékezések szervezése, bonyolítása Tanmenetek ellenőrzése és összegyűjtése Az oktatási-pedagógiai program tárgyi, működési feltételeinek biztosítása. Taneszközök, tankönyvek, jegyzetek beszerzése, biztosítása. Fontos feladata, a humánerőforrás rendelkezésre állásának segítése, biztosítása az iskolarendszerű nappali oktatás zavartalan működése érdekében, a felnőttoktatás és a felnőttképzés harmonizálása. Helyiségek, tantermek, eszközök rendelkezésre állásának összehangolása az iskolarendszerű és a felnőttképzés között Műszaki A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanításának biztosítása, Intézményvezető ellenőrzése: A szakképzések szakmai irányítása, szakmai tantárgyi helyettes programok gondozása, a saját szakmacsoportjának felügyelete, irányítása Tantárgyfelosztás, az órarend elkészítése Munka és tűzvédelmi, balesetvédelmi felügyelet, szervezési feladatok Műszaki tanulmányi versenyek szervezése és bonyolítása A képzés szakirányú követelményeinek meghatározása, betartatása, különös tekintettel az OKJ-ban szereplő szakképzések törvényi előírásainak, kötelezettségeinek ellenőrzése A szakmai vizsgák megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok elvégzése, a vizsgák rendjének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Nemzetközi kapcsolatok ápolása, szervezése. Műszaki eszköz, taneszközök, beszerzések koordinálása, biztosítása Rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítése, tervezése. Lehetőség szerinti képzési igények felmérése, piackutatás Partneri kapcsolatok ápolása, fejlesztése.
21
Intézmény vezető
Intézmény vezető
Gyakorlati oktatásvezető
A szakképzés gyakorlati feladatainak megoldása, irányítása, ellenőrzése Gyakorlatok beosztása, ütemezése Nyári gyakorlatok szervezése, bonyolítása, adminisztrációs munka elvégzése, gyakorlóüzemeknél tartott foglalkozások szervezése, ellenőrzése Karbantartás irányítása, ellenőrzése A szakképzések szakmai irányítása, szakmai tantárgyi programok gondozása, a saját szakmacsoportjának felügyelete, irányítása Tantárgyfelosztás, valamint az órarend elkészítésében való aktív közreműködés Munka és tűzvédelmi, balesetvédelmi felügyelet, szervezési feladatok Műszaki tanulmányi versenyek szervezése és bonyolítása A képzés szakirányú követelményeinek meghatározása, betartatása, különös tekintettel az OKJ-ban szereplő szakképzések törvényi előírásainak, kötelezettségeinek ellenőrzése A szakmai vizsgák megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok elvégzése, a vizsgák rendjének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Gyakorlóhelyi eszközbeszerzések irányítása, intézése Partneri kapcsolatok ápolása, szervezése. Rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítése, tervezése. Lehetőség szerinti képzési igények felmérése, piackutatás
Kincstárnok
Gazdasági és pénzügyek szakszerű tervezése, bonyolítása Intézmény Beszerzések, karbantartások irányítása, szerevezése. vezető Pénzügyi és számviteli szabályok betartása, ellenőrzése. Az éves költségvetési terv és a beszámolók elkészítése, az egész gazdálkodás irányítása. Az oktatás kiszolgálása. A gazdaságosság, a pénzügyi fegyelem betartása. Az intézményi pénzügyi-számviteli rendszerén belül az oktatás gazdaságossági nyilvántartása és elszámolási rendjének megszervezése. A gazdálkodáshoz és az egyes képzési programokhoz szükséges adatszolgáltatás biztosítása. Az előirányzat karbantartása és az éves beszámoló keretében az esetleges pénzmaradvány megállapítása Irányítja és ellenőrzi beosztottjai munkáját
Számítástechnika i munkatársak (rendszergazda és a hardver felelős szakember)
Az oktatás teljes kiszolgálása érdekében a számítástechnikai és kommunikációs hálózat üzemeltetésének biztosítása, az Internet kapcsolat biztosítása. Feladata még, hogy az oktatás alatt a hardvereszközök biztonságosan működjenek, a szoftvertelepítések, formázások folyamatosak legyenek. Munkaköri kötelezettsége, hogy az intézmény valamennyi szereplője számára megadja a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges segítséget. Feladata az igazgató közvetlen irányításával elvégezni mindazokat a munkaügyi feladatokat, pl. közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, vele kapcsolatos ügyintézés és jelentési kötelezettségek elvégzése stb. Nyilvántartások, személyi anyagok naprakész vezetése Az oktatással, neveléssel, a közalkalmazottakkal, a munka törvénykönyvével kapcsolatos és egyéb munkaügyi jogszabályok naprakész nyomon követése
Munkaügyi előadó
22
Műszaki intézmény vezető helyettes
Műszaki intézmény vezető helyettes
kincstárnok
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
4.1.1. A nevelők közösségei 4.1.1.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja
az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó, a szociális munkás - gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, rendszergazda, iskolatitkár, könyvtáros
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre (közösségre), vagy a diákönkormányzatra jogokat ruházhat át. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat, illetve munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel. A bizottságok, munkacsoportok:
pedagógiai programot karbantartó munkacsoport szervezeti működési szabályzatot felügyelő munkacsoport fegyelmi bizottság szociális és segélyezési bizottság jutalmazási bizottság házirend bizottság esélyegyenlőséget felügyelő bizottság minőségbiztosítási munkacsoport
A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 23
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet (az SZMSZ megvitatása, a helyi tanterv elfogadása, a pedagógiai program elfogadása, a házirend elfogadása, stb.) indokolt esetben rendkívüli nevelési értekezlet,
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja. A nevelési értekezlet lényege, hogy olyan meghatározó fontosságú, nagy horderejű a tárgyalás témája, hogy nem célszerű más értekezleten megbeszélni, megvitatni. A magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. intézményvezetői megbízással kapcsolatban a nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább 2/3-a jelen van.
A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv, illetve magnófelvétel készül. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete stb.) Nevelőtestület jogai: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottakat is figyelembe véve az alábbi jogkörökkel rendelkezik: Döntési jogkörök:
a tanév rendjének (tanítás nélküli munkanapok stb.) meghatározása, az éves munkaterv elkészítése, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, és a jutalmazása az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő 24
szakmai vélemény kialakítása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból-meghatározott időre, vagy alkalmilag-bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. (kivéve: a pedagógiai program ill. a szervezeti és működési szabályzat elfogadása) Véleményezési jog: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét -
foglalkozási ill. pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása és módosítása), a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.
Egyes jogkörök gyakorlása illetve átruházása: A nevelőtestület jogkörei közül az alábbi jogokat ruházza át a munkaközösségekre: A döntési jogkörök közül:
Az osztályfőnöki munkaközösségre ruházza át a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítását. Az osztályban tanító tanárok közösségére ruházza át a nevelőtestület a hatáskörébe tartozó - fegyelmi ügyek kivizsgálását, - a fegyelmi tárgyalás lebonyolítását, valamint - a döntéshozatalt. A véleményező jogkörei közül: A szakmai munkaközösségekre ruházza át: a pedagógusok továbbképzésekben való részvételének tervezését, a továbbképzésekben részt vett pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerésére tett javaslatot, a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításának véleményezését, az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzösszegek felhasználásának véleményező jogkörét. Az átruházott feladatok végrehajtásáról a megbízott nevelőtestületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
25
munkaközösségek
a
A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
osztályfőnökök munkaközössége matematikai munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség informatikai munkaközösség gépész munkaközösség természettudományi munkaközösség elektronikai munkaközösség humán munkaközösség
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. Az iskolai szakmai munkaközösségek az adott tantárgy oktatásának (szakmacsoport, nevelési terület) eredményességét biztosítják, ellenőrzik, és javaslatot tesznek annak továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, (pl. helyesírás-hibaszám, matematika, fizika, stb. tantárgyak - nehézségi fok, teljesített százalék, alapismeretek, praktikus ismeretek, kiegészítő ismeretek viszonya, mennyisége, értékelési szempontok kidolgozása), pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása és javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, bemutató órákat szerveznek, ahol egy választott óratípust mutatnak be (pl. a vizualitás alkalmazásának módszere, a szakirodalom beépítése tanórába, csoportmunka, a tanulók közti tanórai differenciálás módszere, stb.), a munkaközösség tagjai módszertani kultúrájának gazdagítása céljából, az érettségi és képesítő írásbeli dolgozatokat javítása után kicserélik tapasztalataikat, így a munkaközösség tagjai is megismerhetik azokat és a tanulságokat a jövő tervező - és végrehajtó munkájában hasznosíthatják, a szaktárgyak közötti koncentráció megteremtésén munkálkodnak, együttműködve az általános, illetve a műszaki intézményvezető helyettessel, javaslatot tesznek a nevelési értekezletek témájára, a vitaindító személyére, 26
új osztályfőnökök kijelölését véleményezik, ügyelnek a munkaközösség tagjainak egyenlő terhelésére, minden vonatkozásban egymás segítésére, a pedagógiai program alapján értékelik és tervezik a tanév munkáját, a heti óraszám függvényében meghatározzák a tanulók féléves, éves osztályzatához szükséges érdemjegyek számát.
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják meg, és az intézményvezető bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk mellett kapott, az intézmény igazgatója által elkészített feladatlapok alapján végzik. 4.1.1.2. Az oktatást nevelést közvetlen segítő munkakörök Az iskola vezető testületének, valamint , az intézmény nevelő és oktató munkáját a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős közvetlenül segíti. A szabadidő szervező feladatai: 2013.09.01-től jogszabályváltozás következtében a szabadidő szervezői feladatokat az intézmény pedagógusai a kötött munkaidő terhére végzik. A szabadidő-szervező feladatokat ellátó pedagógusok segítik az iskola többi pedagógusának és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen:
az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.), a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése, az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés, az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése, a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való 27
közreműködés. A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítővel. A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről.
A szociális munkás, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Segíti és összehangolja az intézmény gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységét. Feladatait az intézmény vezetője vagy az általa megbízott intézményvezető helyettes irányításával látja el. Főbb feladatai:
Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészíti az iskola gyermekvédelmi munkatervét. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól, s arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, ill. telefonszámát. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesz a pályázatokon. Aktív résztvevője a házirendet súlyosan megsértők fegyelmi tárgyalásainak.
Különleges feladatai, jogköre: A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai, a következőkre terjednek ki:
az ilyen problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására, családlátogatásokra, a tanulók családi körülményeinek megismerésére, környezettanulmány készítésére tanulmányi eredményeik, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésre anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni 28
támogatás megállapítását kezdeményezheti a polgármesteri hivataloknál, figyelemmel kíséri és segíti pályaválasztásukat, továbbtanulásukat. szükség esetén védő-óvóintézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesíti a gyermekjóléti szolgálatot tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, ill. csak a feletteseinek szolgáltat ki, a nevelőtestület előtt csak a pedagógiailag szükséges mértékben terjeszti elő.
Munkájáról minden félév nevelőtestülettel ismerteti.
végén
írásban
összefoglalót
készít,
és
ezt
a
Munkáját az igazgató utasításai alapján végzi. A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia az osztályfőnökökkel, az iskolaorvossal és az iskola pszichológusával.(jelenleg nincs betöltve) Rendszeres kapcsolatot kell tartania az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal, valamint gyermekjóléti szolgálatokkal. 2013.09.01-től a nemzeti köznevelési törvény értelmében a könyvtáros, az iskolatitkár, a műszaki vezető és a rendszergazda is a nevelést-oktatást közvetlen segítők állományába tartozik.
4.1.2. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (minden osztályt egy szülő képvisel)) a szülők javaslatai alapján, megválasztja tisztségviselőit:
az elnököt, a titkárt, a gazdasági felelőst, valamint a vezetőség négy tagját
29
Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatója által megbízott, a szülői szervezetet segítő pedagógussal tart kapcsolatot. Az iskolai
szülői szervezet vezetője, szülői közösségi értekezletet hívhat össze. Az iskolai szülői szervezet értekezlete akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:
megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A szülők javaslataikkal, problémáikkal szóban és írásban is fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez. Az intézmény vezetője az írásos megkereséstől számított 30 napon belül írásban válaszol a beadványra.
4.1.3. A tanulók közösségei Tanulói jogviszony létesítése: A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a közoktatási törvény alapján. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése Az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete 30
ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. Tanulói jogviszony megszűnik:
ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; szakközépiskolában folyó szakképzésben o az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, o ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, o ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján; Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével –, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a közoktatási törvényben meghatározottak 31
szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni.
32
4.1.3.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk mellékleteként kapott, az igazgató által elkészített feladatlapok alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:
osztálytitkár, általános helyettes, felelős, min .1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,
4.1.3.2.A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
4.1.4. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzatot jogainak diákönkormányzatot segítő nevelő segíti.
érvényesítésében
az
iskolai
A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl az alábbi jogkörökkel rendelkezik: Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni
a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
33
A diákok véleményezhetik az őket tanító pedagógusok munkáját, a diákönkormányzat tevékenységét, az iskola házirendjét, a pedagógiai programot vagy annak részleteit, az iskolában működő diákkörök, délutáni elfoglaltságok rendszerét, az iskolai rendezvényeket, az őket érintő gazdálkodási kérdéseket stb. A véleménynyilvánítás elsődleges fórumai:
diákközgyűlés osztályképviselők, DÖK tisztségviselők megbeszélései a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal osztálygyűlés, osztályfőnöki óra, tanóra diák-szociális bizottságban, jutalmazási bizottságban, fegyelmi bizottságban való képviselet képviselet a nevelőtestületi, iskolavezetőségi értekezleteken képviselet az osztály szülői értekezletén az osztályképviselők írásbeli feljegyzései az osztályfőnök ill. az igazgató számára pedagógusok munkájára vonatkozó kérdőíves felmérés
Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanuló nagyobb közösségének az iskola házirendjében is meg kell meghatározni. A jogok gyakorlása kapcsán
a tanulók nagyobb közösségének egy osztályközösség minősül, a tanulók nagyobb csoportja alatt az egyes évfolyamokat kell érteni.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:
jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; a házirend elfogadásakor, módosításakor
Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A 34
diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 éves időtartamra a tanulók javaslatai alapján megválasztja tisztségviselőit. Az a diákönkormányzat, amely hatékonyan és szervezetten működik, amely él és nem visszaél a jogszabályok biztosította jogaival, komoly segítséget nyújt az iskola vezetésének, a nevelőtestületnek és a diákjainak ahhoz, hogy valamennyi iskolapolgár eredményesen végezhesse munkáját, teljesíthesse feladatait
4.2. Az iskola közösségeinek jogai és kötelezettségei 4.2.1. A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. Nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint, az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményekben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a 35
fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. A tanuló joga különösen, hogy
tanulószobai ellátásban részesüljön; válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai terem, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek – ha törvény másképp nem rendelkezik –, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon; vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; 36
választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.
A szakközépiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére A törvényekben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az más jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A tanuló kötelessége, hogy
részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.
4.2.2. A szülő jogai és kötelességei A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési- oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. 37
(A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát.) A szülő joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hités vallásoktatást lehetővé tegyék. A szülő fentiekben felsorolt jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását – a gyermek érettségének megfelelően – a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen –, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, kezdeményezze az iskola szülői szervezetének létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában, jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. A szülő kötelessége különösen, hogy
gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, 38
rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.
4.2.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) teljes közösségére, valamint a munkáltatóra vonatkozó általános jogok és kötelezettségek Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, további jogviszonyban, valamint megbízási (polgárjogi szerződéssel) jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A közalkalmazotti jogviszonyban – beleértve a további jogviszonyban állókat is – csak azok alkalmazhatók, akik erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják büntetlen előéletüket. Az intézmény alapfeladatára megbízási (polgárjogi) szerződés ill. vállalkozói szerződés megkötése, valamint számla ellenében történő, oktatás szolgáltatás kifizetése csak kivételes esetekben lehetséges:
ha az intézményben az adott feladatra megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre ha más magasabb rendű jogszabály írja elő a külső munkaerő igénybe vételét (pl. érettségi elnök, szakmai vizsgabizottsági tag felkérése, megbízása stb.) saját dolgozó esetében azzal a feltétellel, ha az elvégzendő feladat nem munkaköri kötelessége, valamint további feltétele, hogy a szerződésben vállalt feladat mellett, a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett. pedagógus esetében óraadó tanár esetében, abban az esetben, ha a foglalkoztatás nem haladja meg a heti 10 órát
A munkáltató kötelességei
a munkavállalót a kinevezés, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja, biztosítani a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokban, a kinevezésben foglaltaknak megfelelő illetményt fizetni, elősegíteni a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.
39
A munkavállaló kötelességei A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően a közérdek figyelembevételével látja el. A munkavállaló köteles:
az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő, munkáját személyesen ellátni, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban a kinevezésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkát a törvényes munkaidőn belül - elvégezni; ha ez csak munkaidején túl végezhető el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg, a munkája során tudomására jutott információt megőrizni és nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, ismeretet, amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járna.
Nem köteles a munkáltató utasítását teljesíteni a közalkalmazott, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, erre a közalkalmazott az utasítást adó figyelmét köteles felhívni. Az utasítás teljesítése azonban nem tagadható meg. A közalkalmazott köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a közalkalmazott az utasítás jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre átlagkeresetre jogosult. A munkahelyen munkavégzésnek.
való
megjelenés
önmagában
nem
minősül
tényleges
A munkavállaló köteles a munkavállaló munkaképes állapotban a munkára jelentkezni és a munkát végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést viselni. Az ezzel kapcsolatos mulasztás esetén a munkavállalót a munkavégzéstől ideiglenesen el kell tiltani, és a kieső időre munkabér nem jár. Köteles a munkavállaló a munkahelyen olyan magatartást tanúsítani, amely közvetve vagy közvetlenül a munkavégzésre irányul. 40
A közalkalmazott mentesülése a munkavégzés alól Mentesül a közalkalmazott a munkavégzés alól
amíg állampolgári kötelezettséget teljesít, közeli hozzátartozója halálakor, esetenként 2 munkanapon át. (Közeli hozzátartozó: házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs, ha keresőképtelen beteg, kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára, amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége, véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, munkáltató engedélye alapján testvér, gyermek vagy saját házasságkötés esetén 2 napon át. gyermeke születésekor az apa, 5 munkanapon át.
A távolmaradást az intézmény vezetőjének (helyetteseinek) a lehető leghamarabb be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettségnek a pedagógusok esetében úgy kell megtenni, hogy az iskola vezetése a tanórák szakszerű helyettesítését meg tudják szervezni. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Munkaügyi Szabályzata rögzítik, mely a jelen SZMSZ 5. sz. Mellékletét képezi. 4.2.3.1. A pedagógus jogai és kötelezettségei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, a saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a gyermeket, tanulót, irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét, 41
hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon.
A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva 42
hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására, a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
2013.09.01-től az intézményben közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott pedagógus, automatikusan tagja, a Nemzeti Pedagógus Karnak. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. A pedagógus-továbbképzés keretében térítésmentes.
az
állami
köznevelési
közfeladat-ellátás
Ha a pedagógus nem az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében vesz részt a továbbképzésen, a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál. Ha a továbbképzésben való részvétel a pedagógus minősítéséhez szükséges, a részvételi díj teljes összege finanszírozható. A továbbképzési kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az a tény, hogy a munkáltató támogatja-e a továbbképzést, vagy sem. 4.2.3.1.1. Az intézmény továbbképzési programja, irányelvei: A nemzeti köznevelésről szóló törvény törvény idevonatkozó rendelkezései alapján, különös tekintettel a 277/97. (XII.22.) Kormányrendeletben foglaltakra, az intézmény vezetője 5 évre szóló továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. Az 5 éves továbbképzési távprognózison belül évente beiskolázási terv készül. 43
Ebben az esetben is a nevelőtestület egyetértési jogot gyakorol. A továbbképzés célja: A pedagógusok szaktárgyi és mesterségbeli tudásának folyamatos fejlesztése az iskolai pedagógiai programban, valamint a helyi tantervekben foglaltak végrehajtása érdekében. Irányelvek, iskolapolitika: A továbbképzés tartalmának és formájának meghatározásakor nagy súlyt fektetünk arra, hogy
- a Pedagógiai Program alapján, - a szaktanár minősítésén, azaz a szaktanár és az iskolavezetés közös döntésén, - az iskolai érdekek összehangolásán alapuljon.
A továbbképzés részletes szabályozását az SZMSZ 5/C. sz. Melléklete tartalmazza.
4.3. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.3.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban, a tanári előtt elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:
az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal).
44
4.3.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, a feladatokról, eredményekről, aktualitásokról
az intézményvezető o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 3 havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o az elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon, a könyvtárban, az interneten keresztül, a hangosbemondón, folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 2013.09.01-tő bevezetésre került az elektronikus napló, mely a szülőknek külön hozzáférést biztosít gyermekeik tanulmányi eredményeinek követéséről. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.
4.3.3. A nevelők és a szülők Az iskola pedagógiai programja értelmében az alábbi együttműködési lehetőségeket kínáljuk a szülőknek:
a 9. évfolyamon összevont szülői értekezlet keretében ismerteti az igazgató az iskola képzési rendszerét, a pedagógiai program fő célkitűzéseit, az elvárásokat majd bemutatkoznak az évfolyamon tanító szaktanárok, minden évben két osztály szülői értekezletet tartunk, melynek központi témáját az iskolavezetés írásban közli az osztályfőnökökkel a 9. évfolyam első szülői értekezletén az osztályfőnökök a szülőkkel ismertetik a Házirendet, majd azt nyomtatott formában is átadják a szülőknek a szülői értekezleten lehetőséget kapnak a szaktanárok tantárgyuk tanulási módszereinek bemutatására ill. a követelmények ismertetésére az osztályban felmerülő problémák rendezésére szülői kezdeményezésre osztály szülői értekezletet hívunk össze az érintett szaktanár ill. az igazgató jelenlétében évente valamennyi tanár részvételével fogadóórát tartunk, ahol a szülő egyéni problémák megbeszélésére kap lehetőséget valamennyi tanárnak van egyéni fogadóórája, amely az iskola bejárati folyosóján lévő hirdetőtáblán látható a tanár fényképével együtt 45
a folyamatos kapcsolattartásra a telefon történő érintkezés révén nyílik lehetőség az iskola minden év októberében nyílt napot tart a jelentkezni kívánó nyolcadikos diákok és tanáraik részére, ahol lehetőség van szaktárgyi órák látogatására az iskola rendezvényeinek látogatása a szülők számára nyilvános a szülőknek felkínáljuk az osztálykiránduláson való részvétel lehetőségét. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői szervezetet vezetőségi ülésén 3 havonta, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, o az elhelyezett hirdető táblán keresztül, az interneten o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:
a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, a szülő vagy a pedagógus kezdeményezésére, kérésére rendkívüli esetekben, külön fogadóterem áll rendelkezésre.
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők és a tanulók – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 46
5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
Az intézmény fenntartójával és munkáltatójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor u. 32. valamint A Pécsi Tankerületi Igazgatósággal, 7621 Pécs, Színház tér 2. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, az Intézményi Tanács delegáltjával A megyei, városi pedagógiai szakszolgálattal A helyi és regionális, valamint a vonzáskörzethez tartozó oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval Gyermekjóléti Szolgálatokkal
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézmény vezetője a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
Külföldi testvériskolákkal Az iskolát támogató Lőrincz Alapítvány kuratóriumával. A közművelődési intézményekkel A társadalmi egyesületekkel A tanulók gyakorlati képzését (nyári kötelező gyakorlatok) végző termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel Az iskolát szakképzési hozzájárulással támogató gazdálkodó szervezetekkel Valamennyi felsőfokú intézménnyel, különös tekintettel a tanulók továbbtanulásánál elöljáró intézményekre
Az intézmény külső kapcsolatinak részletesebb bemutatása:
Az iskolában folyó, az állam által elismert szakképzést biztosító gyakorlati képzések, az összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése, valamint a végzett tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében, az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a régióban gazdálkodó szervezetekkel, különösen a szakiránynak megfelelő gazdálkodókkal. Továbbra is ápolja kapcsolatait azokkal a gazdálkodó szervezetekkel, amelyek korábban szakképzési hozzájárulási kötelezettségükből, szerződés alapján közvetlenül támogatták iskolánkat. Ez annál is fontosabba, mivel ezen gazdálkodók vezetőinek, munkatársinak nagy volt a kötödése iskolánkhoz, többnyire az iskola hajdani diákjai voltak. A külföldi testvériskolákkal fenntartott kapcsolat rendszeresen lehetőséget 47
ad a pedagógusok és a tanulók kisebb csoportjainak a kölcsönös szakmai tapasztalatcserére, nyelvgyakorlásra, emberi kapcsolatok felvételére. A cserelátogatások alkalmával a tanulók és a nevelők összemérik felkészültségüket a különböző sportágakban, ill. kulturális programokat kínálnak. E kereteken belül nyílik lehetőség évente a tanulók és a tanárok síoktatásban való részvételére. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, tanfolyamok szervezése érdekében az iskola kapcsolatot tart a regionális munkaerőképző és átképző központtal, valamint azon gazdálkodókkal, akik potenciális megrendelők lehetnek . A minél eredményesebb beiskolázás érdekében az iskola együttműködik a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Humánpolitikai Osztályával, melynek keretében az iskola bemutató kiállításokat szervez a Szivárvány Gyermekházban. A nevelők továbbképzése, a legfrissebb szakmai-módszertani eredmények megismerése céljából a Baranya Megyei Szakszolgálatok Szervezeteivel tart kapcsolatot az iskola. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézmény vezetője a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosi szolgálattal, az illetékes egészségügyi terület dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat későbbi fejezete tartalmazza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Nevelési Tanácsadókkal . A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető felel.
A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
48
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. Általános rendelkezések Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben, vagy előre nem tervezhető esetben egy hétre előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskola tanulóinak munkarendjét az iskolai házirend tartalmazza. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a hetes tanulók ügyelnek. Az iskolában reggel 7óra 30 perctől a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rábízott épületben vagy épületrészben (pl. folyosón, udvaron stb.) a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat általában 14 óra 30 perctől 21 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az intézmény dolgozóinak hivatalos ügyeinek intézése az iskolatitkári irodában, illetve a gazdasági hivatalban történik 7 óra 30 perc és délután 16 óra között. 49
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet minden szerdán 9 órától 13 óráig tart. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.
6.2.A létesítmények és helyiségek használati rendje:
A nevelő-oktató munka órarend szerint folyik. Az iskola nevelő-oktató munkájához délelőtti-délutáni rendszerben a tantermek, laboratóriumok, műhelyek előre kidolgozott, és az igazgató által jóváhagyott időbeosztásban használhatók. A tanítási órákat az órarend mellékletét képező, az igazgató által jóváhagyott tanterem-beosztás szerinti helyiségekben kell megtartani. A beosztást a szaktantermi rendszer figyelembe vételével az általános igazgatóhelyettes készíti el. Azon helyiségek használatának szabályait, amelyek berendezése vagy eszközeinek használata balesetveszélyt jelenthet, írásban kell szabályozni. A szabályzatot a helyiségben ki kell függeszteni. A fentiekben kiemelt helyiségeinek használati rendjét az iskolai Házirend melléklete tartalmazza. A tanulók tanórán kívüli foglalkozásainak (felzárkóztató foglalkozás, tehetséggondozó foglalkozás, szakkör, tömegsport foglalkozás, egyéb) tanterem-beosztását az előzetes szakmai igény figyelembevételével kell elkészíteni. A felnőttoktatás tantermeit a tagozatvezető javaslatára az igazgató jelöli ki. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak ( pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján, külön díjazás ellenében át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe 50
vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni nem lehet. Jogszabályváltozás következtében, az intézménynek dohányzásra kijelölt helyet nem köteles biztosítani. Az előzőekből következően az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók számára, kiskorú és nagykorú tanuló esetén egyaránt tilos a dohányzás az iskola teljes területén. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, művelődéssel függnek össze. Az ezzel ellentétes reklámtevékenységet az intézmény vezetője törvényi felhatalmazás alapján az iskola teljes területén megakadályozza. Mindenki számára kötelező, még kifüggesztés előtt - még a megengedhető reklámhordozó plakátokat is - , hogy a hozott anyagot be kell mutatni az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek engedélyeztetés céljából. Így törvényi felhatalmazás alapján, az intézmény képes távol tartani a tanulókat, az erkölcsi fejlődésüket veszélyeztető programoktól, reklámoktól.
6.3. Az intézmény biztonságos működését garantáló különleges szabályok Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok megtartása kötelező az iskola területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. A biztonságos működést garantáló szabályok külön kiemelését az tette szükségessé, hogy az utóbbi időkben különböző konfliktushelyzetek alakultak ki: az intézmény területére belépő személyek megzavarták az iskolában folyó pedagógiai tevékenységet. A 6.2. szakasz 6. pontjában már taglaltuk a létesítmény használati rendjében a portaszolgálatra háruló feladatokról.
A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat nagyon udvariasan ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Bevezetjük a belépő vendég kártya-kitűző használatát. Az intézménybe belépő vendég belépéskor jól látható helyre kitűzi a kártyát, majd távozáskor leadja a portaszolgálatnak. A portaszolgálatnak törekednie kell arra, hogy a látogató tanítási óra alatt – a sürgős eseteket kivéve – ne zavarjanak sem tanárt, sem pedig diákot. A látogatókat semmiképp nem szabad a tantermekhez engedni, irányítani. Minden látogatót az iskola titkárságára kell küldeni, ahol minden segítséget megkap a vendég, a látogatás célját illetően. A portaszolgálatnak amennyire emberileg lehetséges, meg kell próbálnia megítélni, hogy a látogató milyen szándékkal közeledik iskolánkba. Az 51
erőszakra, agressziós szándékra utaló magatartást, nyomot azonnal jeleznie kell az iskola titkársága felé. Az iskolában hangosbemondó működik. Az iskola vezetése, amennyiben olyan információt kap, hogy az iskolával jogviszonyban nem álló személy részéről veszély fenyegeti iskolánkat, vagy bárkit az intézményből, a hangosbemondón keresztül azonnal óvó-megelőző intézkedést hirdetnek ki. Az iskolában, a délutáni órák szabad-tantermi kapacitást kihasználók számára is kötelezőek, az intézményben alkalmazott szabályok, melyek a biztonságos működést garantálják. A bérlő felel az általa bérelt tantermeket használó személyekért, a tanteremben okozott vagyoni kárért.
Úgy kell vigyáznunk iskolánkra és benne dolgozó emberekre, mint saját otthonunkra, családunkra. Udvariasan fogadunk minden vendéget, aki jó szándékkal felkeres bennünket, s minden segítséget, információt megadunk neki abban, amiért ellátogatott iskolánkba. Ugyanakkor minden eszközzel megakadályozzuk, hogy bárki ártó, támadó szándékkal közeledjék intézményünkbe, és az ott dolgozókat, vagy diákokat bántsák, vagy akár csak botrányt okozzanak. Ilyen esetekre, a szabálysértésekről szóló 2012.évi II. törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni, továbbá azt a kitételt mely szerint a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül. Ez a jogszabály adta lehetőség, intézkedés, segítséget nyújthat az iskolai erőszak elleni fellépéshez.
6.4. Tanulókra vonatkozó külön rendelkezések:
A tanév szeptemberében a tanévnyitóval kezdődik és a következő év augusztus 31-én végződik A tanulóknak ez első tanítási órát megelőzően 5 perccel az iskolában kell tartózkodniuk.
Csengetési rend 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
Rövidített órák 8.00-8.45 8.55-9.40 9.50-10.35 10.55-11.40 11.50-12.35 12.35-13.30 13.40-14.20
1.óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
8.00-8.40 8.45-9.25 9.30-10.10 10.20-11.00 11.05-11.45 11.50-12.30 12.35-13.15
Becsengetéskor a zárt termek előtt a tanulók sorakozva, a nyitott termekben csendben várják a tanárt. Az iskolai élettel kapcsolatos hirdetések a nagyszünetet megelőző 5 percben hangzanak el a hangos bemondón keresztül. A tanulókat ügyeik intézésére a titkárság dolgozói a nagyszünetben, ill. az 5. óra után fogadják. A nyári szünetben, az iskolában minden szerdán 9,oo-13.oo óráig központi teljes ügyelet van. 52
Tanítási időben a tanulók az iskola épületét csak kilépővel hagyhatják el, melyet az osztályfőnök, illetve az ügyeletvezető írhat alá. A kilépőt a portán le kell adni.
6.4.1. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai: A nevelési-oktatási intézményben lefolytatott valamennyi tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat kell hogy szolgáljon A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére a felek figyelmét fel kell hívni.
Az igény érvényesítésére az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban lehet bejelenteni.
Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés az iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni
Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója(intézményvezető) felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.
Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. 53
A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.
A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.
A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.
A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.
A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.
A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, 54
c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének.
Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.
A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.
A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.
A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.
Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.
A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.
Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát tegyen. 55
Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.
A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.
56
7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 7.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
tanulószoba, szakkörök, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, emelt szintű foglalkozások
7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetője adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola vezetője bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Tanórán kívüli foglalkozásokra minden tanév szeptember 15-ig lehet jelentkezni. A szakköröket, előkészítőket a szaktanárok hirdetik meg, azokról a tanárival szembeni folyosói hirdetőn lehet tájékozódni. Minimum 5 diák valamint a DÖK kérésére kezdeményezhető szakkör, valamint előkészítő beindítása.
57
Iskolánk tanulószobai foglakozásokat szervez a tanulók számára. A tanulói igényeket az osztályfőnökök mérik fel a szaktanárok, a munkaközösségek javaslata, illetve a szülők kérése alapján, szeptember 20-ig. Az összegyűlt igények szerint az iskolavezetés megszervezi tantárgyanként a foglalkozásokat, és meghatározza, az órarendet Az igények felülvizsgálata a második félévben újra megtörténik, így a tanulók más tantárgyakból is kérhetnek segítséget. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében, meghatározott időpontban (ez általában májusban, az érettségi vizsgák ideje alatt) a 9-11.évfolyamos osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az ily módon szervezett osztálykirándulás nem keverendő össze pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulással. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A költségeket az intézmény akkor köteles fizetni, ha ezt az iskola vezetése rendelte el, vagyis tanulmányi kirándulásnak minősül. Ebben az esetben a részvétel kötelező. Időpontja a tanítási időn belül esik. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház - és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szervezési feladatokkal kapcsolatos kötelezettségek a szabadidő-szervezőt terhelik. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az SZMSZ 1.sz. Melléklete tartalmazza.
58
8. AZ INTÉZMÉNY KÖZALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 8.1. A munkaidő
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában) foglaltaknak megfelelően napi 8, heti 40 órás ill. heti 5 napos munkarend szerint működik. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra.
A nevelési- oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek az intézmény munkarendjében meghatározottak szerint valamennyi munkanapon a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia.
Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottainak munkaidő beosztását a közvetlen vezető, a kincstárnok bevonásával az intézményvezető-igazgató határozza meg, szem előtt tartva az intézmény zavartalan működését.
A munkaidő beosztás tanév közben módosítható. A munkaidő beosztás változtatásáról a változtatás kezdő időpontját megelőzően egy héttel előbb tájékoztatni kell az érintetteket.
8.2. Pedagógusokra vonatkozó eltérő szabályozás: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet értelmében 2013.09.01-től alapvetően megváltozott a pedagógus heti munkaidejének beosztása. Heti kötelező munkaidő, heti kötött munkaidő A pedagógus számára is, mint mindenki számára a heti kötelező munkaidő, teljes munkaidős esetében, 40 óra/hét. A heti kötelező munkaidőből 32 órát köteles az intézményben tartózkodni.(Kivétel ez alól, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el.) A heti kötelező munkaidőből lekötött 32 órából, 22-26 órát kell a pedagógus számára neveléssel-oktatással ellátnia. Ennek során, melyben a pedagógus a kötelező tanórai, és nem kötelező foglalkozásait teljesíti, az általános szabályoknak megfelelően hatvan perces órákból áll. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy az iskolákban a tanítási órák hatvan percnél rövidebb ideig tartanak, mert az óraközi szünetek a tanulók részére biztosítanak pihenőidőt és nem a pedagógusnak.
59
A heti kötött 32 óra teljesítése Neveléssel-oktatással lekötött 22-26 óra teljesítése: A tantárgyfelosztás alapján elrendelésre kerülő szaktanári órák, ill. nevelésseloktatással lekötött, egyéb rendszeres, nem szaktanórai foglalkozások: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. A Kötött (heti 32 óra) munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében az alábbi foglalkozások teljesíthetők: 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 60
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása A pedagógus számára, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felső határán felül( 26 óra felett) további tanóra foglalkozás, váratlan esemény, baleset, betegség esetén rendelhető el: egy tanítási napon max. 2 óra, hetente max. 6 óra, egy tanítási évben max. 30 nap. A heti kötelező munkaidő fennmaradó részében (40-32 óra) a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Kötelező órája az intézmény vezetőinek: Intézményvezető: heti 2 óra Intézményvezető-helyettesek: heti 4 óra Az intézmény vezetője és helyettesei a heti munkaidő fennmaradó részében az intézményben szakmai irányítási, szervezési és ellenőrzési feladataikat látják el.
8.3. Egyéb alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések: Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottainak munkaidő beosztása, munkaideje a következők szerint lett kialakítva: Intézményi vagyon működtetéséhez tartozó gazdasági, pénzügyi illetve egyéb ügyviteli, ügyintézői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. Hétfőtől-csütörtökig Pénteken:
½ 8 órától ½ 8 órától
Ettől eltérő munkarendben foglalkoztatottak: Karbantartók: Hétfőtől-péntekig 6 órától Portaszolgálat: Délelőttös műszak:Hétfőtől-péntekig 5 óra 30 perctől Délutáni műszak:Hétfőtől-péntekig 13 órától
16 óráig 13 óra 30 percig
14 óráig 13 óra 30 percig 21 óráig
8.4. Rendkívüli munkavégzés Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében: Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:
a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka (túlmunkavégzés), a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka, illetőleg meghatározott helyen és ideig történő készenlét, ügyelet
A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az intézmény vezetője írásban rendelheti el, a munkavállaló kérésére, legalább 24 órával a munka megkezdése előtt. Biztonsági szempontból, előre nem látható, nem tervezhető okok miatt, az 61
intézmény folyamatos üzemeltetésének érdekében az intézmény vezetője, vagy az igazgató helyettesek túlmunkát rendelhetnek el szóban, illetve telefon útján. Az elrendelhető túlmunka felső határa: Nem pedagógus munkakörök esetében: A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, de a 12 órát nem haladhatja meg, heti munkaideje 40 óra, de a 48 órát nem haladhatja meg. A napi illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Naptári évenként teljes munkaidős esetén 250 óra rendelhető el. Pedagógusok speciális rendkívüli munkavégzése: Pedagógus munkakörben a köznevelési törvény, ill. annak végrehajtási rendelete értelmében a pedagógus rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan (26 óra felett), a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A fentiekben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa (26 óra) felett eseti helyettesítés a fentiekben foglalt esetek alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. A pedagógusok számára ügyelet és készenlét rendelhető el, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában szervezett program megvalósításához. Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat. Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít.
62
Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. Díjazása: A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka. Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni. A meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt nevelésseloktatással lekötött munkaidő alsó mértékének (22 óra) 4,33-mal történő szorzata adja. Az iskola valamennyi közalkalmazottjára vonatkozó részletes szabályozást, a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza, valamint annak kiegészítő mellékletei mely az SZMSZ 5.sz. Mellékletét képezi.
63
9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:
biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:
az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.
Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:
az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.
2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:
az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel 64
összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.
A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:
Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
Intézményvezető: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményvezető helyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
65
Kincstárnok o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az intézmény vezetője egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskola vezetése határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az intézmény vezetője számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelő működését illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben a kincstárnok látja el. A gazdálkodással kapcsolatos, eseti belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó megbízásából külső személy is elláthatja. (FEUVE) a jelen SZMSZ 8.sz. Mellékletét képezi, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó Ügyrendi szabályzat az SZMSZ 8/A. sz. Mellékleteként szerepel. 66
10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
intézményvezető intézményvezető helyettesek munkaközösség-vezetők,
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
67
11. AZ ADATOK KEZELÉSE AZ ISKOLÁBAN (TITOKTARTÁSI FELELŐSSÉG) Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásainak. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola vezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:
papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.
Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézményvezető egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
dolgozók
a
munkaköri
az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o intézményvezető helyettesek, o kincstárnok, o munkaügyi, személyügyi és oktatási előadó o iskolatitkár. a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o intézményvezető helyettesek, o kincstárnok, o iskolatitkár, o osztályfőnökök, o gyermek- és ifjúság védelmi felelős. Az adatok továbbításával engedélyezett esetekben:
megbízott
dolgozók
a
köznevelési
törvényben
az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o intézményvezető helyettesek o kincstárnok, o munkaügyi, személyügyi és oktatási előadó, o iskolatitkár, a tanulók adatait továbbíthatja: o fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; 68
o a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; o a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a o szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; o a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; o a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök; o az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:
összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (Vezetéséért felelős: intézményvezető helyettesek, osztályfőnökök), bizonyítvány (Vezetéséért felelős: intézményvezető helyettesek, osztályfőnökök), beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (Vezetéséért felelős: intézményvezető helyettesek, osztályfőnökök), tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: intézményvezető helyettesek, tanulószoba vezető), diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár).
A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény kincstárnoka a felelős. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az intézmény vezetője felelős. Az iskola dolgozóira és tanulóira vonatkozó adatkezelési szabályzat az SZMSZ 3. sz. Mellékletét képezi. 69
12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárakkal. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtáros feladata. Feladatát a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével végzi. Engedélyezésre az intézmény vezetője jogosult. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. A könyvtár nyitva tartása a látogatók számára: Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 7 óra 30 perctől 13 óráig 13 óra 30 perctől 14 óra 30 percig Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárosnak tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár működésének részletes szabályait az SZMSZ 1.sz. Melléklete tartalmazza. 70
13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
A 2013/14-es tanévben a 9. és 10. évfolyamokon a heti 5 kötelező testnevelés óra, mely az órarendben úgy van elhelyezve, hogy minden nap legyen egy óra. A 2014/15-ös tanévtől ez bővül a 11. évfolyammal, a 2015/16-os tanévtől pedig a 12. évfolyammal. Így minden évfolyamon megvalósul a mindennapos testnevelés. A 11. és 12. évfolyamon a heti 2 kötelező testnevelés óra (az óraterv szerint), A szakképző évfolyamokon nincs testnevelés óra a többi tanítási napon pedig diáksportköri foglalkozások, játékos, egészségfejlesztő testmozgás. az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.
A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola vezetője által megbízott testnevelő tanár segíti. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy
az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem a téli időszakban: a tornaterem
a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét keddi és pénteki napján du. 15.20 és 17.00 óra között, napi 2-2 óra hosszat a tanulók számára nyitva legyen. A hét többi napján is lehetőség van a tornaterem használatára, amennyiben más foglalkozást nem zavar, és természetesen csak abban az esetben, ha a testnevelő tanár felügyeletet biztosított. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tornaterem használati rendje tartalmazza.
71
14. A TANULÓK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK A tanulók által ingyenesen illetve térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a tanulmányi jogviszony ideje alatt: évközi vizsga érettségi vizsga az első szakmai vizsga valamint a pótlóvizsga, és első alkalommal a javítóvizsga a könyvtár, laboratóriumok számítástechnikai termek sport és szabadidős létesítmények, az eszközeinek használata, szolgáltatások igénybevétele a fejlesztő felkészítés a pedagógiai szolgáltatások igénybevétele ingyenes még a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, az elrendelt a mindenki számára előírt tananyag megismerését, elsajátítását, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, tanulmányi kirándulás. Nem tévesztendő össze az osztálykirándulással, amely a tanulók nagyobb közössége, pl. az osztályközösség saját döntése. Itt a költségek teherviselője a tanuló ill. a gondviselő szülő
A szolgáltatást igénybe vevők köre, a térítési díj és a tandíjfizetési kötelezettségek összevont táblázata:
Megnevezés Tanköteles tanulónak Nem tanköteles tanulónak 16-18 év között Nem tanköteles tanulónak 18 év felettiek esetében Tanulói jogviszony keretében
Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Az évfolyam második alkalommal történő ismétlése INGYENES Az évfolyam második alkalommal történő ismétlése 20% Az évfolyam második alkalommal történő ismétlése 40% ----------------------------
72
Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Az évfolyam harmadik és további alkalommal történő ismétlése 75 % Az évfolyam harmadik és további alkalommal történő ismétlése 75 % Az évfolyam harmadik és további alkalommal történő ismétlése 75 % Második vagy további szakképesítés megszerzése, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító és pótló vizsgáit is 20 %
VIZSGÁK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA
Tanulói jogviszony fennállása alatt vizsgatárgyanként az érettségi vizsga összes fajtája első alkalommal ingyenes közép- és emelt szinten egyaránt, beleértve az első javító-és pótlóvizsgát is ÉRETTSÉGI VIZSGA Tanulói jogviszony megszűnése után Az érettségi vizsga valamennyi fajtája
Tanulói jogviszony fennállása alatt Az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító-és pótlóvizsgája Térítési díja= a mindenkori minimálbér 15%-a
Tanulói jogviszony megszűnése után Az érettségi vizsga, továbbá a javító-és pótló vizsga is Térítési díja= a mindenkori minimálbér 15%-a
SZAKMAI VIZSGA
Szakmai vizsga Tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett első szakmai vizsga, valamint első javítóés pótlóvizsgája ingyenes Szakmai vizsga Tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga, annak javítóés pótlóvizsgája
Tanulói jogviszony alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javító vizsga Térítési díja= a szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege, egy tanulóra jutó hányadának mértéke Tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga, valamint javító-és pótló vizsgái Térítési díja= a szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege, egy tanulóra jutó hányadának mértéke
73
----------------------------------
--------------------------------------
1
A térítési díj és a tandíj mértéke:
Vetítési alap: a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A tanulói létszám megállapítására az október 1-i statisztikai létszám az irányadó. A térítési díj, valamint a tandíj mértékét az intézmény vezetője javaslatára a tanulmányi eredmények alapján, valamint a szociális helyzetre való tekintettel a KLIK Pécsi Tankerületének Igazgatója csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. A jogszabályváltozás következtében szakképesítés megszerzése.
már
nem
ingyenes
a
második
Ugyanakkor a második szakképesítés számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Az sem számít második szakképesítésnek, ha a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - jogszabályban meghatározott körben – szerzi meg a tanuló a szakképesítést.
74
15. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója és fenntartója megállapodása alapján az iskolában iskolaorvosi szolgáltatás működik. Az intézmény rendelkezik saját, kulturált, az egészségügyi jogszabályoknak megfelelő orvosi rendelővel. Az iskolaorvos munkáját két munkatársa segíti: egy ifjúsági védőnő és egy asszisztens. A megállapodásnak biztosítania kell:
az iskolaorvos heti 2 alkalommal történő rendelését az iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 2 alkalommal (a tanulók részére 10 óra távollét engedélyezett), o tüdőszűrés: évente 1alkalommal (tanítási időn túl), o belgyógyászati vizsgálat: évente 1alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, beiratkozáskor anamnézis felvétel készül, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal,
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
A rendelési idő alatt folyamatos betegrendelés működik. Az iskolaorvosi hálózat ellátja a krónikus beteg tanulók belgyógyászati gondozását is. Szükség szerint a tanulókat szakrendelésre utalja. Évente az iskolaorvos felülvizsgálja a testnevelés óra alól felmentett tanulók egészségi állapotát
Intézményünk szinte egyedülállón és elsőként kezdeményezte pszichológus alkalmazását, a tanulók gondjainak orvoslása érdekében.
szakképzett
Sajnos jelenleg nem áll rendelkezésünkre szakképzett pszichológus. A pénzügyi forrás biztosítása után szeretnénk újra alkalmazni ilyen végzettségű szakembert. Munkája napjainkban szinte nélkülözhetetlen.
75
16.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézményben a munkavédelemmel, a baleset-megelőzéssel, balesetek kivizsgálásával kapcsolatos teendők ellátásával egy külső szakértőt bízott meg.
16.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
76
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, ) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk valamint a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
16.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
16.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai magasabb rendű jogszabályok előírásai alapján
feladatok
a
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át 77
kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába a munkavédelmi szakértőt, felügyelőt be kell vonni. A balesettel kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése is a munkavédelmitűzvédelmi felelőst terheli. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
78
17. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés, külső, belső agresszió.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: a helyettesítési sorrendnek megfelelően továbbá bizonyos esetekben az intézmény gondnoka A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés, vagy külső, belső agresszió esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangosbemondón, vagy személyesen értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az 79
épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási meghatározott szombati napokon be kell pótolni.
órákat
a
nevelőtestület
által
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős.
80
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:
igazgatói iroda gondnoki iroda intézményi porta helyiségek
81
18. ISKOLÁN BELÜLI ERŐSZAK ELLENI MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK, ELVÉGZENDŐ FELADATOK Az utóbbi időben több erőszakos jellegű cselekmény történik az iskolákban. Intézményünkre ez egyáltalán nem jellemző, de ennek ellenére a megelőzés érdekében a témakörrel komolyan kell foglalkozni. Az iskolai élet kétségtelenül, bizonyos értelemben „leképezi” a mindenkori társadalom működését. Ennél fogva alkalmas terepet kínál azoknak a társadalmi szerepeknek a begyakorlására is, amik – majdani felnőttként – a tanulókra várnak. Sajnos a gyakorlati tapasztalatok továbbhasznosítható élményei hiányoznak; azok az eszközök és módszerek, amik adott helyzetben rutinszerűen mindenkinek a „kezére állnak”. Intézményünk az iskolai erőszak ellen, a megelőzés érdekében, mégis meg szeretne tenni néhány intézkedést:
A Házirend eddig is tartalmazta, de még inkább hangsúlyosan kiemelésre kerül a jelen SZMSZ-en kívül, hogy a másik ember elleni erőszak, agresszió a legsúlyosabb jogsértés. Amennyiben ilyen esetek előfordulnak, az intézmény vezetése azonnali intézkedéseket tesz, ha kell rendőrségi segítség kérésével is. A tennivalók között is az egyik legfontosabb az aktív állampolgárságra való nevelés, a szűkebb és tágabb környezet életében való tudatos és alkotó részvétel képességének iskolai megalapozása. E misszió része az emberi jogok ismeretére és a demokráciára való nevelés is. Intézményünkben korábban, óraadói, megbízási jogviszonyban alkalmaztunk pszichológust. Legjobb szándékunk szerint ilyen végzettségű szakembert a jövőben is szeretnénk alkalmazni, amennyiben a fenntartó/munkáltató engedélyezi. Az intézmény vezetése számára elengedhetetlenül fontos az iskolában alkalmazott szociális munkás-gyermekvédelmi felelős, akivel közösen szoros kapcsolatot ápolnak, a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgálatokkal. Gyakori találkozót szervezünk a gyermekjóléti intézményekben dolgozó szakemberekkel. Annak ellenére, hogy az intézmények számára a költségvetés már nem biztosít, kötött normatív támogatást a pedagógus továbbképzésre, az intézményfenntartó központ engedélyével, minden pénzügyi forrást megkeresünk annak érdekében, hogy tanáraink részt vegyenek olyan kurzusokon, továbbképzéseken, mely pontosan a konfliktuskezeléssel, az iskolai erőszak megelőzésével foglalkozik. A cél az, hogy az iskola szereplői – tanárok és diákok egyaránt – ismerjék azokat a különféle konfliktusmegoldó technikákat, amik a résztvevők személyisége és a konfliktus természete szempontjából hatékonyak lehetnek. A magatartási szabályok kialakításában, folyamatos felülvizsgálatában vegyenek részt a szülők, a szülői munkaközösség, a tanulók, a diákönkormányzat képviselője 82
A Pedagógiai Programban megfogalmazunk olyan tudati, érzelmi viszonylatokat, amelyek meghatározóak lehetnek az agressziós cselekmények kialakulásában. Terveink között szerepel olyan mérési technikák alkalmazása, mely mérné például a tanulók sikerhez jutását, vagy kudarcait, az örömök közötti iskolába járást, vagy a félelmet, az ambiciót vagy a megúszást, az érdekeltséget, vagy a közömbösséget. Hogyan lehetne még jobban az iskolai közéletben részt venni, hogyan lehetne az önbecsülését helyreállítani, hogyan lehetne a pályaválasztáshoz közelebb kerülni? A Pedagógiai Programban olyan nevelési célokat dolgozunk ki - a tanulók életkorához, a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva -, amellyel a tanulók elsajátíthatják az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás megelőzésével, az erőszakmentes konfliktuskezelési technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Célunk az, hogy intézményünkben mindennapos gyakorlattá váljon a konfliktust megelőző, erőszakot csökkentő eljárások alkalmazása. Ezek keretei közül is a feszültségek megelőzése, feltárása és megoldása a legfontosabb. Mind a Pedagógiai Programban, mind pedig a Házirendben pontosan megfogalmazzuk az általános magatartási normákat, valamint újra és újra hangsúlyozva, hogy a másik ember elleni agresszió a legsúlyosabb jogsértésnek minősül. Mindenki számára tudatosítjuk, hogy ebben az iskolában a másik embert megütni, megverni, bántalmazni a LEGSÚLYOSABB BŰN. Még jobban megerősítjük a szociális munkás - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, valamint a szabadidő-szervező munkáját. Ezzel a felelősségük, foglalkoztatásuk fontossága még inkább megnő. Intézményünk több rendezvénnyel, nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokkal – szervezett szabadidős tevékenységekkel, sportfoglalkozásokkal, művészetekre épülő személyiségfejlesztő tevékenységekkel - kívánja erősíteni a tanulók közösséghez való tartozását. A közösséghez való tartozást erősíti a rendezvényeken való aktív közreműködés, komoly, értelmes feladatokkal való megbízás, a közéleti szerep erősítése, a másokért vállalt feladat. Fel kívánjuk újítani az ifjúsági klubot, támogatjuk a megszólalás gyakorlását, lehetőségét segítő diákújság megjelenését, a rádió működését. Ebben fontos szerepe van a diákönkormányzatnak, valamint az azt segítő tanárnak.
A nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai folyamatoknak kedvező légkör csak akkor alakulhat ki, ha a nevelési-oktatási folyamat iskolai szereplői - tanár, diák és a szülő is - kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait. Ha betartják kötelezettségeiket, azokat el is várják egymástól, folyamatos és élénk visszajelzéseket adnak egymásnak, segítve ezzel az eltérő vélemények mielőbbi megismerését, a közösség és az egyének számára a lehető legkedvezőbb pedagógiai megoldásban történő gondolkodás megvalósulását, valamint az intézményi fejlesztő és biztonságos légkör kiteljesedését, amely a pedagógiai folyamatoknak, a tanuló fejlesztésének alapfeltételei. 83
19. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért igazgatóhelyettesek a felelősek.
az
iskola
igazgatója
és
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:
elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal a KLIK megbízási szerződést köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
Az intézmény vezetője a KLIK jóváhagyásával a KELLO-val tankönyvellátási megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
az iskolai tankönyvrendelés módját, a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket,
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:
A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az intézmény kincstárnokának be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója az osztályfőnökökön keresztül értesíti a szülőket. Az iskola biztosítja, hogy a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő 84
felkészüléshez. A tankönyvek (munkafüzetek kivételével) könyvtári állományba kerülnek.
Az iskolai tankönyvrendelést az intézmény vezetője által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét részletesen az SZMSZ 3. sz. Melléklete tartalmazza.
85
20. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI Az iskolánk, a szakmai alapdokumentumban foglaltaknak megfelelően évfolyamtól a 14. évfolyamig iskolarendszerű felnőttoktatásra van jogosítványa.
13.
Jelenleg intézményünkben nem folyik iskolarendszerű felnőttoktatás. A felnőttoktatás a tanulók munkarendben folyik.
elfoglaltságához
is
igazodva
esti
és
levelező
Az oktatás munkarendjét a következők határozzák meg: az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában – a kerettantervben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások a) kilencven százalékát, nappali oktatás, b) ötven százalékát, esti oktatás, c) tíz százalékát, levelező oktatás
20.1.Esti munkarend (tagozat): Az elméleti órák megtartása a hét 2 napján, hétfőn és szerdán történik, 6-6 órában. A szaktanári órák, 40 percesek ( 5 perc szünetekkel megszakítva) 14 óra 30 perctől 18 óra 55 percig tartanak. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A hét többi napján igény szerint, nem kötelező jelleggel konzultációs foglalkozás is szervezhető. Az órák látogatása a fentiek értelmében kötelező.
20.2.Levelező munkarend (tagozat): A levelező oktatás keretében a tanulóknak havonta 8 alkalommal kell kötelező foglalkozást tartani, melyen a tanulók számot adnak tudásukról, illetve segítséget kapnak a következő időszakra az egyéni felkészüléshez. A levelező oktatásban részt vevő tanulók minden félév (negyedév) végén vizsgát tesznek. Igény szerint a levelező oktatásban részt vevő tanulók számára nem kötelező jelleggel konzultációs napokat lehet tartani.
20.3.Az esti és levelező tagozatokon a következő szakképesítéseket lehet megszerezni:
Gépgyártástechnológiai technikus OKJ száma: 54 521 03 Mechatronikai technikus OKJ száma: 52 523 03 Elektronikai technikus OKJ száma: 54 523 02 Erősáramú elektrotechnikus OKJ száma: 54 522 02
A felnőttoktatásra vonatkozó speciális rendelkezések A felnőttoktatásban részt vevő esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. 86
Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatni kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az igazolt és igazolatlan mulasztások maximális számáról. A felnőttoktatásban résztvevő nagykorú tanuló esetén, a tanulóval kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében, nem kell vizsgálni a felügyeletet ellátó személyt. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók esetében az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról - legalább tíz nappal korábban - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán.
87
21. AZ INTÉZMÉNY „KIEGÉSZÍTŐ” TEVÉKENYSÉGE:ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNŐTTKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Intézményünk szinte alapítása óta – 1912 – kiegészítő tevékenységgént foglalkozik iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel és vizsgáztatással. Ez a tevékenység, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. A kiegészítő tevékenység folytatásánál az intézmény központi költségvetési forrást nem használ fel, teljes egészében önköltséges. Jelenleg jellemzően és rendszeresen felnőttképzést és vizsgáztatást nem végzünk. A felnőttképzéssel kapcsolatosan az önköltség számítási szabályzatnak megfelelően képzésenként külön költségvetés készül. A bevételek teljes mértékben fedezik a a képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos kiadásokat, sőt a lehetőségekhez képest a díjakat úgy próbáljuk megállapítani, hogy abból iskolai kiadásokra is jusson. Az alaptevékenységre kapott költségvetési forrásból, a több évtizede folytatott felnőttképzési tevékenységre az intézmény soha sem használt fel. Az intézményvezető feladatai a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatban:
Az iskola menedzselése. A felnőttképzéssel összefüggő külső partneri kapcsolatok szervezése, fenntartása, ápolása. A felnőttképzési program beindításával, bejelentésével, engedélyeztetésével kapcsolatos törvényi kötelezettség betartása és betartatása. A felnőttképzési tevékenység és az egyes programok gazdaságosságának ellenőrzése. A felnőttképzési program részletes értékelése, kiemelve az oktatás színvonalát, az oktatók munkáját.
88
Kincstárnok feladatai:
Szerződések és pénzügyi megállapodások előkészítése. Gazdasági és pénzügyek szakszerű tervezése, bonyolítása. Kötelezettségvállalások előkészítése, jóváhagyatása egyrészt s pénzügyi keret rendelkezésre állásának biztosítása, másrészt pénzügyi műveletek, átutalások teljesíthetősége érdekében Az intézmény pénzügyi-számviteli rendszerén belül a felnőttképzés gazdasági nyilvántartása és elszámolási rendjének megszervezése, a bevételek és kiadások szakfeladatonkénti illetve képzési programonkénti elkülönített elszámolásának biztosítása. A gazdálkodáshoz és az egyes képzési programokhoz szükséges adatszolgáltatás biztosítása. Az előirányzat karbantartása, az éves beszámoló keretében a felnőttképzési program elszámolása, azok esetleges maradványainak, ill. a még be nem fejezett képzések költségigényének megállapítása, a pénzmaradványban való elszámolása. Pénzügyi és számviteli szabályok betartása, ellenőrzése. A felnőttoktatási programok szakmacsoport vezetőivel, a tanfolyamvezetővel való aktív közreműködés, a képzések költségvetésének elkészítésében, elszámolásában. A gazdaságosság, a pénzügyi fegyelem betartása. A képzés költségigényének, gazdaságosságának értékelése
Munkaügyi- személyzeti előadó feladatai:
Az igazgató közvetlen irányításával elvégzi mindazokat a munkaügyi feladatokat, amelyek a felnőtt képzésben résztvevőkkel kapcsolatban merülnek fel. Külső munkáltatói és adóigazolások beszerzése. Megbízási szerződés kötése a tanfolyamvezető által kiválasztott szakemberrel. A felnőttképzési programban résztvevők díjának számfejtése, a vizsgadíjak átutalásához szükséges munkák elvégzése a MÁK által rendszeresített számítógépes programmal. Szerződések nyilvántartása, dokumentumok kezelése. Megbízási díjak számfejtése, munkáltatói járulékok megállapítása. A kifizetésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás a felnőttképzésben érintett, az illetékességet igazoló személyei, vezetői illetve egyéb szervezetek számára.
Pénzügyi előadó feladatai:
A felnőttképzéssel kapcsolatos számlázási feladatok elvégzése. Készpénzes fizetés esetén a tandíj beszedése a házipénztáron keresztül. A kimenő és a beérkező számlák nyilvántartása, megjelölve, hogy melyik konkrét felnőttképzési programhoz kapcsolódik. A kimenő és beérkező számlák kiegyenlítésének figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés a pénzügyi teljesítésekkel kapcsolatban. 89
A felnőttképzési programokhoz szükséges törzslapok, nyomtatványok beszerzése, kezelése. a felnőttképzés házipénztáron keresztül kifizetendő kiadásai esetén gondoskodni arról, hogy a kiadás képzési programonként elkülöníthető legyen. a felnőttképzés bevételeinek és kiadásainak pénzügyi teljesítéséhez és számviteli elszámolásához szükséges utalványrendeletek elkészítése, az egyes felnőttképzési programok (Pl. tanfolyamok) bevételeinek és kiadásainak elkülöníthetőségének biztosítása megfelelő szakfeladat, illetve ügyletkódok alkalmazásával. A bevételek és kiadások tényleges pénzügyi teljesítésének figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés (Pl. fizetési felszólítás) a teljesítés érdekében.
Tanfolyami adminisztrátor, jegyző feladatai:
A jelentkezési lapokat, az előképzettséget igazoló dokumentumokkal együtt begyűjti, a jelentkezést regisztrálja. A felvett hallgatókat írásban tájékoztatja a felvételről, szükség esetén a vizsgarendről. Elkészíti a képzési szerződéseket és aláíratja a hallgatókkal. A tanfolyamvezető által jóváhagyott órarendet elkészíti, kifüggeszti. Az előírásoknak megfelelően vezeti és továbbítja a jelenléti ívet. A felnőttképzési programot bejelenti a Munkaügyi Központnak. A tanfolyami napló kitöltése. A záróvizsga időpontját bejelenti az illetékes Kamarának, az NSZFI-nek. Megrendeli az írásbeli tételeket. Kitölti a záróvizsga törzslapjait, a vizsgajegyzőkönyvet, osztályozó íveket. Aláírásra előkészíti, kitölti a bizonyítványokat. Egyezteti a vizsga dokumentumainak bejegyzéseit. A szigorú elszámolási rend szerint felvett bizonyítványokkal elszámol. A záróvizsga Törzslapjait és iratait a törvényi szabályozásnak megfelelően postázza, irattárózza. A vizsga zárását követően a jelentést elektronikus adathordozón elküldi az NSZFI-nek. A vizsga eredményeit, a záróvizsga statisztikai jelentését megküldi a Munkaügyi Központnak. A vizsga dokumentumait az iskolai irattárba helyezi.
Tanfolyamvezető feladatai:
A felnőttképzés általános szakmai felügyelete Felnőttképzésekre kiírt pályázatok figyelemmel kísérése, a pályázat elkészítése és beadása. A képzési igény felmérése. A képzési program előkészítése. (Új képzés bevezetése esetén.) A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanításának biztosítása, ellenőrzése. A szakképzések szakmai irányítása, szakmai tantárgyi programok gondozása, a saját szakmacsoportjának felügyelete, irányítása. 90
A képzés szakirányú követelményeinek meghatározása, betartása, különös tekintettel az OKJ szakképzés esetén a törvényi előírások, kötelezettségek ellenőrzésére A képzés lebonyolításához szükséges együttműködés, a gazdasági hivatallal a program költségvetésének elkészítéséhez. A várható bevételek beszedéséhez – számlázásához - szükséges adatszolgáltatás biztosítása. A kifizetett költségek, számlák, ill. a feladatok teljesítésének igazolása. A munka- és tűzvédelmi, balesetvédelmi felügyelet, szervezési ügyek. A szakmai vizsgák szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok elvégzése, a vizsga rendjének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Műszaki eszköz, taneszközök beszerzésének koordinálása, biztosítása felnőttképzés kiszolgálására. Rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítése, tervezése. A képzési igények felmérése, piackutatás Partneri kapcsolatok ápolása, fejlesztése Tanfolyam szervezése. Oktatandó tárgyak meghatározása Óraszám igény felmérése – elméleti, gyakorlati órák – Órarend elkészítése, tanteremigény egyeztetése a tanulmányi igazgatóhelyettessel. Felvétel előtti elbeszélgetés, ill. előzetes tudásszint felmérés. A jelentkezett hallgatók előképzettségének ellenőrzése, a bemutatott dokumentumok alapján. Az intézményi humánerőforrás felmérése, óraadók kiválasztása, felkérése és javaslattevés a megbízásra. A vizsga megszervezése Felnőttképzési program zárása, a kurzus értékelése a hallgatók és az oktatók által (elégedettségi kérdőív). A felnőttképzési program részletes értékelése, kiemelve az oktatás színvonalát, az oktatók munkáját.
91
22. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola múltja, az elődök öröksége és elődök tisztelete, az iskola polgárainak értékrendje, a pedagógiai programja fontos szerepet szán a hagyományok ápolásának. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a következők:
Az iskola zászlója, címere (a zászló őrzésének helye stb.) Az iskola jelvénye (a jelvény beszerzése) Az iskolai „egyenruha” kiegészítő: fiúk részére nyakkendő, a hölgyek részére sál Az iskolai évkönyv (a megjelenés ideje, felelőse, az évkönyv tartalma). Az iskola névadója, emlékének ápolása (megemlékezések, rendezvények időpontja). Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények (állami ünnepek, évfordulós megemlékezések rendje (2012-ben 100 éves volt az iskolánk), iskolai rendezvények felsorolása, kötelező viselet az ünnepségeken, műsorok, kiállítások készítése). Kitüntetések a dolgozók és a tanulók körében, pl. az Év Tanára ill. az Év Diákja cím odaítélése (iskolai kitüntetés alapítása, a felterjesztés és az odaítélés rendje, az iskolai közvélemény tájékoztatásának módja). Iskolaújság, iskolarádió, iskolai internetes honlap (felelősök kiválasztásának módja, megjelentetés és üzemeltetés rendje). Iskolatörténeti emlékek gyűjtése (a felelős kijelölése, a gyűjtemény elhelyezése, az időszaki vagy állandó kiállítások rendje).
Az iskolai hagyományok ápolása érdekében az éves munkatervben a következők kerülnek rögzítésre:
a szorgalmi időre eső hivatalos állami ünnepek, és az iskola hagyományos ünnepi eseményei (szalagavató, „Zöld Nap", ballagás) időpontját, méltó megünneplésének módja és helyszíne, a megemlékezések az iskola névadójáról, a történelmi eseményekről, más hagyományos rendezvények időpontja (Zipernowsky Nap, Zipernowsky Matematika Kupa), a fenti rendezvények szervezéséért felelős személy neve
Az intézményvezető feladata gondoskodni:
az iskolajelvény biztosításáról, a tanulók és alkalmazottak részére történő vételár meghatározásáról az érettségi tablók elhelyezéséről, az érettségi találkozók szervezéséhez megfelelő segítség nyújtásáról és az iskola képviseletéről, az alapítványok (Lőrincz) működésének biztosításáról, a testvériskolákkal meglévő kapcsolatok ápolásáról, új kapcsolatok kiépítéséről. 92
A szabadidő-szervező feladata megszervezni:
az ünnepi műsorokat, megemlékezéseket, az irodalmi rendezvényeket, a szavaló- és a szak-szövegmondó versenyt.
A nevelőtestület feladata:
saját közösségi rendezvényeinek megszervezése (kirándulások, családi est), a tanulók által kezdeményezett programok megvalósításának segítése
A szakmai munkaközösségek szervezik a tanulók számára:
a házi tanulmányi és sportversenyeket, a vetélkedőket, a részvételt a városi, megyei, országos sportversenyeken.
tanulmányi,
kulturális,
Az iskola szülői közössége szervezi:
a kilencedik évfolyamon tanulók szülei és a nevelőtestület találkozóját, a szalagavató bált ballagást
A tanulóifjúság által közvetlenül szervezett és ápolt hagyományok:
az iskolaújság szerkesztése (időszakosan jelenik meg, a diákok írásaiból állítják össze), az iskolarádió működtetése, a műsorok összeállítása a diákság igényei szerint, a „Zöld Nap" programjának megszervezése, az osztályok műsorainak összeállítása a szalagavató bálon.
93
23. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A KÖZOKTATÁSBAN 23.1. A minőségbiztosítás célja: A Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola a fenntartó, a szülők, a tanulók, a társadalom elvárásainak való megfelelés, valamint a magas színvonalú szakmai munka, az eredményes, hatékony működés biztosítása végett 2005. októbertől MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszert működtet. Alapdokumentuma a minőségirányítási kézikönyv, amely összefoglaló módon tartalmazza, hogy az intézmény által bevezetett és működtetett minőségirányítási rendszer hogyan elégíti ki a szabvány követelményeit, hivatkozik fejezetenként a kapcsolódó folyamatleírásokra és a minőségirányítási eljárásokra, körvonalazza a minőségirányítási rendszerben alkalmazott dokumentáció szerkezetét. A közoktatás minőségfejlesztési rendszere magában foglalja a közoktatási intézmény által ellátott, a fenntartói irányítás keretében végzett, és az ágazati irányítás körébe tartozó minőségfejlesztési feladatokat. A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. Intézményünk ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében iskolánk azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.
23.2. A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok: Intézményünk a feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg minőségpolitikáját. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert az intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékeli. 94
23.3. A minőségfejlesztési munka elismerésének rendje Korábban kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés járt annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz. A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig – legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre – kellett meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset-kiegészítést több alkalommal is megállapítható volt. Sajnos jogszabályváltozás következtében a költségvetés nem tudott forrást biztosítani a minőségfejlesztési munkában résztvevők elismerésére.
95
24. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ ISKOLÁBAN Az államháztartás működési rendjéről szóló rendeletekben foglaltaknak megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok kezelését intézményünk annak ellenére is fontosnak tartja, hogy intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti egysége, s mint ilyen önálló költségvetéssel nem rendelkezik. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, amely az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében az egyes műveletekben fordulhat elő. Alapesetei lehetnek:
a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)
A szabálytalanság lehet továbbá
egyedi rendszeresen ismétlődő
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vezetőjének felelőssége, hogy:
a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:
hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés), keretet biztosítson ahhoz, hogy az előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen, 96
a szabálytalansággal érintett területeken szerzett tapasztalatok beépítésre kerüljenek a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (továbbiakban: FEUVE) rendszerbe.
A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire vagy szabálytalansági felelősre, illetve egyes esetekben akár szabálytalansági felelős csoportra ruházhat át. A szabálytalanságok megelőzése Szabálytalanság elkövetéséhez alapvetően szervezeti (nem megfelelő eljárások, kontrollok) és személyi (felkészültség, tapasztalat hiánya, alacsony elismertség) tényezők vezethetnek. A FEUVE-nek folyamatosan vizsgálnia kell a szabálytalanságok ezen feltételrendszerének alakulását, valamint a megelőzés érdekében a szabálytalanság kivizsgálásakor is ki kell térni a feltételrendszer elemzésére. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézmény vezetőjének felelőssége. Az intézmény vezetője felelős a feladatai ellátásához
a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a szakmai alapdokumentumban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.
Intézményünkben jól körülhatárolhatóak a szervezeti struktúrán belül az igazgatóhelyettesek, egységek vezetőinek feladata, hatásköre, felelősségüknek és beszámoltathatóságuknak szabályozottsága. A költségvetési szervek munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, melyeket a jelen SZMSZ 5. sz. Melléklete a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza. A szabálytalanságkezelési eljárás Az eljárásrend kialakításakor alapvető követelményként kezeltük, hogy minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt 97
szakmai és gazdálkodási szabálytalanságok megelőzéséért, feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, a felelősségre vonásért, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkatárs és a vezetőrészéről egyaránt. Ezen kívül az észlelés származhat a mind belső, mind a külső ellenőrzéstől, valamint egyéb külső személytől is. A szabálytalanság gyanújának szervezeten belüli észlelése esetén a szabálytalanság gyanúját alátámasztó adatok, bizonylatok, információk csatolása a tájékoztatás kötelező eleme. Dokumentumokon alapuló ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetén a hiba kijavítására hiánypótlásra felszólító levél megküldésével kell felhívni a folyamatért felelős szervezeti egységet. Amennyiben a hiánypótlást követően továbbra is súlyos szabálytalanság áll fenn, helyszíni ellenőrzés elrendelését kell kezdeményezni. A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot
A szabálytalanságot észlelő munkatárs köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a költségvetési szerv vezetőjét kell értesítenie. Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. Valamennyi felettes és a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén közvetlenül a felügyeleti szerv vezetőjét kell értesíteni.
A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy:
mi a szabálytalanság pontos tartalma; milyen normától való eltérésről van szó; elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot; a szabálytalanság mely területet érinti; van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta, stb.); a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel; korrigálható-e a szabálytalanság;
98
pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések; amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket.
Amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelnek egy szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot. Ennek oka lehet pl. a kontroll tevékenységek nem megfelelő szervezése, végrehajtásának hiányossága; emberi mulasztás; rendszerhiba; előírások be nem tartása, stb. A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot A költségvetési szerv vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Az intézkedési terv végrehajtását az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője az általa éves bontásban vezetett nyilvántartás segítségével követi nyomon. Egy szabálytalanság belső ellenőrzés által történő feltárásakor külön kell vizsgálni az alábbiakat:
miért nem tárta fel a FEUVE rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetővé tevő tényezőket; amennyiben a FEUVE rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket; ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást; volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot.
Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.
99
Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot Amennyiben egyéb külső személy (pl. szerződéses ügyfél, társszervezet vagy ügyfél) jelzi a szabálytalanságot, az intézmény vezetőjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően) írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé (amennyiben személye ismert). Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással. A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása Az iskola igazgatója, mint a költségvetési szerv vezetője dönt a szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról, valamint szükség esetén a szakértői csoport tagjairól. Illetékesség vagy hatáskör hiányában dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezet részére történő átadásáról. Az intézmény vezetője a vizsgálatban való részvételre munkatársakat kérhet fel. A döntés meghozatalának megkönnyítése érdekében bizottság hozható létre a szervezet folyamatait jól ismerő vezetőkből vagy szakértőkből. Indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A szakértő írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bizottság munkájában való részvétele nem ütközik összeférhetetlenségi akadályba. A jogkövetkezményekről való döntés nem kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén az vezetőjének kötelezettsége. A szabálytalansági felelős a döntések meghozatalában nem vehet részt. A szabálytalansági vizsgálat maximális időtartama 15 nap. Amennyiben a rendelkezésre álló határidő kevésnek bizonyul, a vizsgálatot folytatónak ezt a tényt – az indok és a javasolt határidő feltüntetésével – jeleznie kell az intézmény vezetője felé. A vizsgálat eredménye lehet:
annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság, valamint a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés, jelentéktelen szabálytalanság, stb.) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés további vizsgálat elrendelése - erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
A vizsgálatot folytatók, amennyiben külön megbízottak, intézkedési javaslatot dolgoznak ki az igazgató számára a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében.
100
A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézmény vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Az intézkedések végrehajtására határidőt kell szabni. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a minősítésre vonatkozó végső döntés meghozatala és az intézkedések foganatosításának megindítása az intézmény vezetőjének vezetők hatáskörébe tartozik. A kivizsgált, intézményen belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget az érintett szervezeti egység vezetője valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a jogszabályokban előírt korlátok közt korlátlan mértékben csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények, mivel azok vonatkozásában az eljárás megindítása kötelező, valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ott nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség. Az intézmény vezetőjének mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények:
kártérítési eljárás, fegyelmi eljárás, pénzbeli juttatások további felfüggesztése (Bővebben az 5. sz. Munkaügyi Szabályzatban.)
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni. A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
A nyilvántartás a tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés alapjául is szolgáló információkat tartalmazza:
a) a szabálytalanság típusát (büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy 101
kártérítési eljárásra okot adó), b) a szabálytalanság rövid leírását, c) a kapcsolódó lezárult eljárás eredményét, d) az érintettek számát, beosztását, e) az esetleges kár mértékét, f) a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírását.
Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie, melyet jelenteni kell a KLIK felé. Az intézmény vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról a KLIK felé. A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján is a fentiek szerint kell eljárni. A belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az intézmény vezetője évente beszámolót készít. Az intézményben eljárási rend készül a szabálytalanságok kezelésére. Intézményünk számára a fentieken túl a legfontosabb a szabálytalanságok megelőzése. A szabálytalanságok, „nem megfelelőségek” megelőzésében hatékony segítséget nyújt az intézményben kidolgozott, és működő MSZ EN ISO 9001:2001 minőségbiztosítási rendszer.
102
25. PANASZKEZELÉS RENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN Az eljárás szabályozása Mint ahogy a 23. fejezetben utaltunk rá, intézményünk a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszert működtet. A működtetett minőségirányítási rendszer panaszkezelés rendjét is intézményünkben.
természetesen
tartalmazza
a
E fejezet erre a forrásanyagra épül. Az intézmény működése során, az alaptevékenységét, a képzést támogató folyamatok során felmerülhetnek dokumentált nem megfelelőségek, vagyis hibák, panaszok, reklamációk. Ezek esetén célunk a hibák minél gyorsabban történő kijavítása, ezért minden munkatársunk felelőssége, hogy a folyamatban általa észlelt panaszokra, hibákra a lehető leghamarabb kezdje el a helyesbítő tevékenységet, saját hatáskörén belül. A „nem megfelelőségek” kezelése és a javításért felelős személye a panasz jellegétől függ:
Az intézmény valamennyi munkatársának feladata, hogy a hatáskörébe tartozó folyamatokban tapasztalt nem megfelelőségeket a lehető leghamarabb kijavítsa. Amennyiben a nem megfelelőség elhárítása, azaz a hibajavító tevékenységről a döntés meghozatala nem az azt észlelő munkatárs hatáskörébe tartozik, közvetlen felettesét, vagy az adott területért felelős személyt kell haladéktalanul értesítenie. Az értesített személy felelőssége a hibajavító tevékenységgel kapcsolatosan intézkedni.
Ha nem egyértelmű, hogy az észlelt panasz kinek a hatáskörébe tartozik, vagy a megfelelő eljárást követően a hibajavítás nem történt meg, akkor a nem megfelelőségek jelzésére, illetve javaslatok megtételére lehetőség van Javaslati űrlap kitöltésével. Amennyiben a panasz kezelése a hatáskörén túl nyúlik, úgy köteles a felettesét értesíteni, akinek feladata a szükséges intézkedések meghozatala és a hibajavító tevékenységek nyomon követése. A nem megfelelőségek jelzésére, illetve javaslatok megtételére lehetőség van Javaslati űrlap kitöltésével az alábbiak esetében:
az eltérés az oktatási és az oktatást támogató folyamatokkal, az iskola minőségirányítási rendszerével kapcsolatosan, az eltérés a hatáskörén túl nyúlik és az adott folyamatnak nem része, valamilyen okból nem áll módjában intézkedni,
103
A feldolgozott észrevételek a helyesbítő, a megelőző és a fejlesztési tevékenységek hatékony megvalósítását, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást szolgálják. Az elküldött Javaslati űrlapot a minőségirányítási vezető kapja meg, akinek feladata, a beszerzett adatok feldolgozása. Felel a szükséges intézkedések meghozataláért és a hibajavító tevékenységek nyomon követéséért. Az intézkedéseket a Helyesbítő megelőző Intézkedés Lap-on vezeti. Az észrevétel kezelésének eredményéről a helyesbítő tevékenységért felelős személynek minden esetben tájékoztatni kell a minőségirányítási vezetőt. Amennyiben az észrevételre az egyeztetett időn belül nem történik meg az intézkedés, a minőségirányítási vezetőnek be kell számolnia az igazgatónak. Az igazgató jár el abban az esetben, ha:
az intézkedés túl nyúlik az iskolai kereteken (az iskola folyamatait befolyásolja), iskolai szinten nem hozták meg a kellő hibamegelőző tevékenységről a döntést, vagy azt nem hajtották végre.
A minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos jelzésekre a szükséges intézkedések meghozatala és azok nyomon követése a minőségirányítási vezető feladata. Amennyiben az egyes észrevételekre, nem megfelelésekre vonatkozó intézkedések
több lépésből állnak, több felelőst érint vagy jelentős beruházást igényel,
annak gyakorlati kivitelezhetősége érdekében a meghozott intézkedés elemeit Intézkedési tervben kell lebontani (konkrét feladatok, felelősök, határidők, erőforrások, stb.). Az Intézkedési terv vezetése az intézkedést meghozó felelős vagy az általa kijelölt személy feladata. Az intézkedés kimenetét és eredményességének igazoló Intézkedési terv egy példányát el kell juttatnia a minőségirányítási vezetőnek. Az Intézkedési tervek minőségügyi feljegyzéseknek minősülnek, azaz a minőségügyi dokumentumok kezelésére vonatkozó előírásoknak megfelelően kezelik és tárolják. Az intézmény tevékenysége során felmerült eltérések okának kiküszöbölésére, hogy elkerüljük ezek megismétlődését, helyesbítő tevékenységeket alkalmazunk. A helyesbítő tevékenységek nagysága, kiterjedése arányban áll a felmerült nem megfelelések bekövetkezett, vagy várható hatásaival, kockázatával és a várható veszteségekkel. A lehetséges problémák felmerülésének, a veszteségek elkerülésének céljából, a rendszeresen gyűjtött információk alapján folyamatosan törekszünk olyan megelőző intézkedések kidolgozására, mellyel célunk, tevékenységünk minőségének folyamatos fenntartása, illetve a bekövetkező nem megfelelőség hatásának enyhítése. 104
Ezért figyeljük:
a rendszeresen előforduló panaszokat, reklamációkat, hibákat, a hallgatók, oktatók és munkatársak visszajelzéseit, a mérési, értékelési rendszerünk aktuális eredményeinek értékeléseit.
A minőségirányítási rendszerre vonatkozó nem megfelelésekre hozott helyesbítő és megelőző tevékenységeket a minőségirányítási vezető jóváhagyja, ellenőrzi és a tevékenység eredményét dokumentálja. A panaszkezelés során alkalmazott egyéb eljárások, módszerek Ezt a fejezetet így kezdtük: „Az intézmény az alaptevékenysége, a képzést támogató folyamatok során felmerülhetnek dokumentált hibák, panaszok, reklamációk. Ezek esetén célunk a hibák minél gyorsabban történő kijavítása.” A dokumentált panaszkezelés rendje, módszerei: Az esetleges panaszok, reklamációk bejelentése jellemzően és természeténél fogva az ügyfélszolgálatra futnak be. Nagyon közkedvelt az ún. „Panaszláda” használata, talán a névtelenség okán. Szóban vagy írásban tehető észrevétel, panasz, igény vagy információ, melyet a „Panaszkezelési jegyzőkönyvbe” veszünk fel, melyet a „Reklamáció nyilvántartó” lapra felvezetünk. Az észrevételt a vezető az iskolavezetői értekezleten előterjeszti. Itt kerül meghatározásra a vonatkozó rendeletek szabályozása szerint az eljárást lefolytató felelős kijelölése. Az értekezlet célja: meghatározni az észrevétel, panasz okát, az ok ismeretében pedig meg kell meghatározni a szükséges korrekciót. A kivizsgálást a kijelölt igazgatóhelyettesnek, aki kötelezettségben eljár.
felelős elvégzi, ennek feljegyzéseit átadja az a lezárás módját elrendeli, és válaszadási
A vezetés célja, hogy minden panasz kivizsgálásra és 15 napon belüli válaszadásra kerüljön. A névtelen panaszokra ugyanez a szabály vonatkozik. A jogosnak ítélt panasz esetén a szükséges feladatokról Intézkedési terv készül. A terv tartalmazza:
a jelzett problémát a megoldási javaslatot a sikerkritériumot a felelőst a végrehajtás határidejét
Az Intézkedési tervet az igazgató adja ki. 105
A tanfolyam vezetője gondoskodik a panaszos tájékoztatásáról, panaszának kivizsgálásáról és annak kezeléséről. A tájékoztatás kiterjed az Intézkedési terv ismertetésére is. Az intézmény területén a hallgatói és a dolgozói észrevétel számára, egy zárható „Észrevétel szekrény/panaszláda” van jól látható és megközelíthető helyen kitéve. A panaszláda tartalmát hetente megnézzük A következő fejezetben általunk már régen alkalmazott panasz feltárást és kezelést ismertetünk.
Az elégedettség mérésekor (elégedettségi kérdőívek alapján), értékelésekor derül ki, hogy az adott válaszok elégedetlenséget tükröznek. Amennyiben a felnőttképzésben résztvevők részéről esetleges panasz, reklamáció érkezik,, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ha lehetséges, és a panasz jogos, és a hiba súlyos, akár azonnali intézkedésének van helye. A panaszok, reklamációk nyilvántartása a tanfolyamfelelős ill. az őt segítő adminisztrátor/jegyző feladata. A panaszok kezelésének, intézkedésének módját, szakszerűségét az igazgató, a minőségügyi megbízott, vagy a tanfolyamfelelős ellenőrzi. A elégedettségi/elégedetlenségi mérések eredményeit statisztikai módszerekkel értékeljük. ( Pl. súlyozott számtani átlag számítással stb.) o Azokra a kérdésekre (melyekre iskolai érdemjegynek megfelelően a válaszadási lehetőség 1-5-ös érdemjegyekig terjedt) amelyekre a statisztikai átlagszámítás alapján 3-as, vagy annál rosszabb érdemjegyet adtak a hallgatók, az intézmény vezetése negatívumnak ítéli meg, panaszként értékeli és azonnali beavatkozást rendelhet el. o A „nyitott”, szöveges válaszadások esetében, amennyiben a válaszadók több mint ötven százaléka negatív, elmarasztaló választ adott, szintén azonnali intézkedést, kivizsgálást rendel el az igazgató. o A névtelenül bejelentett panaszok kezelése semmiben nem tér el a névvel beadottaktól A fentiekből is kitűnik, hogy a panaszok jellegéből adódóan, lehetnek olyan esetek, melyek azonnali javítást, döntést igényelnek. A kérdőívekben felmerülő negatív jelzések jellege eldöntheti, hogy a „panasz” azonnali megoldást igényel-e. Nagyon fontos a mérési eredmények értékelése után a visszacsatolás. Nagyon fontosnak tartja a vezetés, hogy a mérési eredményeket a fejlesztésekben az intézmény hogyan tudja hasznosítani. Panaszkezelési rendszer működtetése során alkalmazott dokumentumok:
Panaszkezelési jegyzőkönyv Reklamáció nyilvántartó lap Javaslati űrlap Helyesbítő, megelőző lap Intézkedési terv 106
26. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELI LISTA Kötelező közzétételi lista: A közoktatási törvény előírja valamennyi közoktatási intézmény számára, hogy mely alapdokumentumokat kötelező az intézmény honlapján szerepeltetni.
Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Pedagógiai Program Intézményi Minőségirányítási Program Gyakornoki Szabályzat
Különös közzétételi lista: (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat!)
a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat, középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi vizsgák átlageredményeit, a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait, 107
az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát. A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően teszi közzé az adatokat és a dokumentumokat. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. A közzétételi listákat egy évig nem lehet eltávolítani. Az adatok naprakészsége az intézményvezető feladata. Az időközben lekerült listákat, dokumentumokat archiválni kell, és a honlapon hozzáférhető módon kell tartani két évig.
108
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:
a fenntartó, jogszabályváltozás, törvényi előírás a nevelőtestület, az intézmény vezetője a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák, valamint a KLIK mint fenntartó/munkáltató által előírt utasítások, rendelkezések. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
Pécs, 2013.11.28.
Amrein György intézményvezető
109
ZÁRADÉK 1. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát (módosításokkal egységes szerkezetben) a nevelőtestülete a 2013.11.28. napján megtartott határozatképes értekezletén 100 %-os igen szavazataránnyal elfogadta. Pécsett, 2013.11.28.
……………………………….. a jegyzőkönyv –hitelesítő
…………………………… igazgató
2. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben) elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez a szülői szervezet véleményezési jogát gyakorolhatta. Pécsett, 2013.11.28.
…….………………………. szülői szervezet vezetője 3. Az iskola diákönkormányzata képviseletében nyilatkozom arról, hogy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben) elfogadása előtt tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolhatta. Pécsett, 2013.11.28.
………………………….. elnök
110
Tartalomjegyzék 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ............................................. 1 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI, JOGÁLLÁSA ........................................................................ 5 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ............................................. 16 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ........................................................................................ 23 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ......... 47 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................. 48 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..................................................................... 57 8. AZ INTÉZMÉNY KÖZALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ............... 59 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................................................................................................................... 64 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................................................................................................................. 67 11. AZ ADATOK KEZELÉSE AZ ISKOLÁBAN (TITOKTARTÁSI FELELŐSSÉG) ....... 68 12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................ 70 13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI...................................................................... 71 14. A TANULÓK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK .............................. 71 15. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA . 75 16.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ................................................................... 76 17. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................. 79 18. ISKOLÁN BELÜLI ERŐSZAK ELLENI MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK, ELVÉGZENDŐ FELADATOK ......................................................................................... 82 19. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................................. 84 1
20. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI ................................................................................... 86 21. AZ INTÉZMÉNY KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNŐTTKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS FLEADATOK .............................................. 88 22. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .... 92 23. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A KÖZOKTATÁSBAN ........................................................... 94 24. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ ISKOLÁBAN ............................................. 96 25. PANASZKEZELÉS RENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN ................................................. 103 26. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELI LISTA ..................................... 107 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 109 Z Á R A D É K ....................................................................................................................... 110
2